Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-rôl a munka világába visszatérni kívánó nôk számára

Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-rôl a munka világába visszatérni kívánó nôk számára

A kiadványt kiadta az Együtt a Munkaerôpiac Fejlesztéséért Alapítvány.

A projektet támogatta a Holland Királyság Nagykövetségének MATRA KAP programja.

I.

Az EU egyenlô bánásmódra vonatkozó közösségi jogának nyolc irányelve és a magyar jogalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

II.

Egyenlô munkáért egyenlô bért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Egyenlô bánásmód a munkaerôpiacon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Jog az egyenlô elômenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A pozitív diszkrimináció lehetôsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A szülési szabadsághoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Elbocsátási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Megfordul a bizonyítási teher . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Kismamák (terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák) jogai és a munkáltatók kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Az éjszakai munka tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A szülési szabadsághoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A terhesség elôtti vizsgálatokhoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Elbocsátási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Munkaidô-kedvezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A gyermek után járó szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Munkajogi tájékoztató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Fizetés nélküli szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülôk munkavállalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

III. Gyermeknevelési támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 1.

Gyermeknevelés természetbeni juttatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Iskolakezdési támogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10  Étkezési térítési díjkedvezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10  Egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj átvállalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 2. Ellátások iránti igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11  Családtámogatási folytatólagos igazolvány, kifizetôhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11  Nevelési és gyermekgondozási segély számfejtése és folyósítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 3. Gyermekek nevelését segítô pénzbeli támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12  Terhességi-gyermekágyi segély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12  Anyasági támogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14  Gyermekgondozási segély – GYES (havi ellátás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16  Gyermekgondozási díj (GYED) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18  Gyermeknevelési támogatás (GYET) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21  Családi pótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22  Rendszeres gyermekvédelmi támogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26  Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29  Gyermektartási díj megelôlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 

Otthonteremtési támogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Adótámogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35  Szocpol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35  

IV. Tandíjmentes képzések kismamáknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 V.

Támogatott felnôttképzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

VI. Nôi vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

I. Az EU egyenlô bánásmódra vonatkozó közösségi jogának nyolc irányelve és a magyar jogalkotás Az Európai Unió politikája tiltja a nemek közötti diszkriminációt és az utóbbi évtizedekben jelentôs jogalkotási és intézményi feladatokat vállalt fel annak érdekében, hogy tagállamaiban ténylegesen érvényesüljön az egyenlô bánásmód és az esélyegyenlôség közösségi elve. A nôk és férfiak közötti egyenlô bánásmód biztosítása a nôkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az esélyegyenlôségi politika tovább megy; azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nôk tényleges egyenjogúsága érdekében az élet legkülönbözôbb – oktatás, egészségügy, munkaerôpiac, szociális biztonság stb. – területein.

VII. Álláskeresés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 1. 2. 3.

A sikeres önéletrajzírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 A munkakeresés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 A felvételi interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Az EU politikája nem kizárólag a nôkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. Így az uniós férfi polgárok ugyanúgy élhetnek ezekkel a jogokkal, mint a nôk, bár a gyakorlatban a férfiakat sokkal kevesebb hátrányos megkülönböztetés éri, mint a nôket.

VIII. Rugalmas foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

A legtöbb tagállamban még mindig jelentôsek a bérkülönbségek, elvétve találni csak nôt miniszteri vagy magas szintû gazdasági vezetôi pozícióban és mindennaposak a diszkriminatív álláshirdetések is.

1. 2. 3. 4.

Részmunkaidô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Távmunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Rugalmas munkaidô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Tömörített munkahét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

IX. A család – munkahely összeegyeztetése 1. 2. 3. 4. 5.

X.

.....................................................

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

42

Bölcsôde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Családi napközi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Óvoda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Házi gyermekfelügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Iskolai napközi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Támogatási formák munkavállalók részére

..................................................

Mára összesen nyolc irányelv alkotja az egyenlô bánásmódra vonatkozó kötelezô érvényû közösségi jogot, amelyek a következôk:

44

Részmunkaidôs foglalkoztatás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Képzés támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Pályakezdôk munkatapasztalat szerzésének támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Munkahelyteremtés és munkahelymegôrzés támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Foglalkoztatást bôvítô bértámogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Helyközi utazás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Lakhatási hozzájárulás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Intenzív álláskeresés támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Önfoglalkoztatás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Vállalkozóvá válás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 GYES, GYED, GYET, valamint ápolási díj folyósításának megszûnését követô foglalkoztatási kedvezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

1.

Egyenlô munkáért egyenlô bért

Bármelyik tagállamban is dolgozzon a közösségi polgár munkavállaló, nemétôl függetlenül egyenlô értékû munkájáért egyenlô bérhez van joga. A magyar jog kimondja az egyenlô munkáért egyenlô bér elvét. Az Alkotmány 70./B. § (2) bekezdése szerint: „Az egyenlô munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlô bérhez van joga”. A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 2001. évi jogharmonizációs célú módosításával a munkajogi szabályok közé is bekerült az egyenlô munkáért egyenlô bér elve. Az Mt. új 142/A §-a nem csupán kimondja ezt az elvet, hanem a közösségi joggal összhangban meghatározza az egyenlô értékû munka, valamint a bér fogalmát. A köztisztviselôi és közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve elômeneteli rendszer mûködik, amely elvileg kizárja a férfiak és nôk eltérô bérezését. A szabad béralkuval rendelkezô piaci szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti tilalmak. Mindezek ellenére a közszférában is hasonló mérték – 15% körüli – bérkülönbség érvényesül, mint a piaci szférában.

5

2.

Egyenlô bánásmód a munkaerôpiacon

6.

Elbocsátási tilalom

A tagállamok kötelesek tiltani a nemek közötti megkülönböztetést a munkavállalással összefüggô valamennyi kérdésben.

Terhesség miatt nem bocsátható el a munkavállaló a terhesség kezdetétôl egészen a szülési szabadság végéig.

Magyarországon a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát az Alkotmány 66. § (1) bekezdése rögzíti: „A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nôk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Az Mt. 5. § (1) bekezdése, pedig kifejezetten kimondja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a nemre tekintettel.

A bizonyítási teher megfordítása azt jelenti, hogy a diszkriminációval kapcsolatos eljárásokban az alperest – azaz a munkaadót – terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést a felperes munkavállalóval szemben, nem pedig a sérelmet szenvedett felperest.

3.

Jog az egyenlô elômenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez

A munkáltató ugyanolyan elvek alapján köteles elôléptetni a különbözô nemû munkatársait. Nem tehet különbséget férfiak és nôk között akkor sem, amikor a képzéshez való hozzájutásról kell döntenie. Emellett ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania a nôknek, mint a férfiaknak. A munka természetébôl eredô különbségtétel néha indokolt lehet. Így természetesen nem diszkrimináció, ha a cirkuszba erômûvésznek férfit, a nôi ruhákat bemutató modellnek pedig nôt keresnek és vesznek fel.

4.

7.

8.

Megfordul a bizonyítási teher

Jogorvoslat

Amennyiben valakit mégis diszkrimináció ér, számos hivatali szervhez és civil szervezethez fordulhat jogorvoslatért. Elsôként a sértettnek mindig a nemzeti bírósághoz kell fordulnia. A munkavállaló panasszal fordulhat az Európai Bizottsághoz is, amely magyarázatot követelhet a tagállamok hatóságaitól. Felszólíthatja ôket a jogsértés abbahagyására. Ha ezt nem teszik meg, a Bizottság pert indíthat a tagállam ellen. Petíciót (panaszt) lehet intézni az Európai Parlamenthez, illetve fel lehet keresni az illetékes, választott európai képviselôt, aki az ügyben kérdést intézhet a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Ezeken felül kérni lehet az európai nôi lobbi segítségét.

A pozitív diszkrimináció lehetôsége

Az EU lehetôvé teszi a nemek szerinti eltérô bánásmód néhány formáját, ha annak célja kizárólag, hogy kiküszöbölje a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés hatásait. A pozitív diszkrimináció csak egy lehetôség, amire az EU nem kötelezi a tagállamokat.

II. Kismamák jogai és a munkáltatók kötelezettségei A nôket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követô idôszak alatt a gyermekvállalás miatt.

5.

A szülési szabadsághoz való jog

Minden terhes nôt megilleti a minimum 14 hetes, egybefüggô szülési szabadság. Ebbôl a 14 hétbôl kettôt a szülés tervezett idôpontja elôtt kell kiadni. Nem kötelezô teljes fizetést adni a szülési szabadságon lévô nônek, de fontos, hogy az ez idô alatt bekövetkezô fizetésemelésben neki is részesülnie kell. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Az EU ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy a nôk szabadon választhassanak: otthon akarnak maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében három hónap szülôi szabadság illet meg minden gyermeket nevelô munkavállalót. A szabadság az apát és az anyát is egyaránt megilletô jog. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén.

6

1.

Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez

Miután a munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni, hogy milyen egészségre ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nô.

2.

Az éjszakai munka tilalma

Rendkívüli munkára [MT 127. § (6)] és éjszakai munkára (22-06 óráig végzett munka) [MT 121. § (1)] nem vehetô igénybe a nô terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelô férfi a gyermeke egy éves koráig. A gyermekét egyedül nevelô munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak saját beleegyezésével vehetô igénybe rendkívüli munkára [MT 127. § (7)].

7

3.

A szülési szabadsághoz való jog

Minden terhes nôt megilleti a minimum 14 hetes, egybefüggô szülési szabadság. Ebbôl a 14 hétbôl kettôt a szülés tervezett idôpontja elôtt kell kiadni. Nem kötelezô teljes fizetést adni a szülési szabadságon lévô nônek, de fontos, hogy az ez idô alatt bekövetkezô fizetésemelésben neki is részesülnie kell.

A nônek a szoptatás elsô hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követôen a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidô-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidô-kedvezmény az ikrek számának megfelelô mértékben jár [MT 138. § (6)].

7. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Az EU ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy a nôk szabadon választhassanak: otthon akarnak maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében három hónap szülôi szabadság illet meg minden gyermeket nevelô munkavállalót. A szabadság az apát és az anyát is egyaránt megilletô jog. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén.

4.

A terhesség elôtti vizsgálatokhoz való jog

Abban az esetben, ha bizonyos terhesség elôtti vizsgálatokat csak munkaidôben lehet elvégezni, biztosítani kell a lehetôséget a munkavállaló számára, hogy bérveszteség nélkül vehessen részt ezeken.

5.

Az otthon töltött idô alatt és még néhány napig a felmondási védelem védi a szülési szabadságon lévô nôt. Rendes felmondás esetében ugyanis a felmondási idô, ha a felmondási védelem idôtartama a harminc napot meghaladja, csak az ezt követô harminc nap elteltével kezdôdhet el [MT 90. § (2)]. A felmondást csak ezután lehet közölni és a felmondási idô is csak akkor kezdôdhet el. Ezért mindenki legalább 60 napig el van látva bérrel, aki GYES-rôl/GYED-rôl visszatér a munkába.

Munkaidô-kedvezmények

A magyar jog teljes mértékben harmonizál ezen a területen. A vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve rendelet tartalmazza. Az Mt. 138. szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a terhes, illetve szülô nôt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetôleg a szülés várható idôpontja elé essen. A terhes nôk áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nô kezdeményezésétôl függôen következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nô beleegyezése. Az áthelyezett nô keresete ez idô alatt nem csökkenhet [Mt. 86.§ (1) és (2) bekezdés].

8

Pótszabadság jár a gyermek után a gyermek születésének évétôl, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következôk szerint:  egy gyermek után kettô  két gyermek után négy  kettônél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülôt Nyilatkozatuk alapján bármelyik szülô igénybe veheti a pótszabadságot. Ha az anya GYES-en van, a szabadságot az apa is igénybe veheti. Az örökbe fogadó anyát is megilleti e kedvezmény.

Elbocsátási tilalom

Terhesség miatt nem bocsátható el a munkavállaló a terhesség kezdetétôl egészen a szülési szabadság végéig. Ha más, objektív ok miatt kerülne elbocsátásra a fent említett idôszakban, a munkáltatónak kötelessége írásban kifejteni indokait.

6.

A gyermek után járó szabadság

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidô-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésôbb a szülést követô második hónap végéig kérésének megfelelô idôpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidô-kedvezmény tartalmára távolléti díj jár.

8.

Munkajogi tájékoztató

Ha valaki 3 évet otthon töltött egy gyermekkel, akkor számára többféle jogcímen jár szabadság:  ha a szülés elôtt munkával töltött idôre idôarányosan járó szabadságot esetleg nem vette igénybe teljes mértékben a munkavállaló a szülés elôtt, arra az idôszakra járó maradék szabadság megilleti  ha a szülés elôtt esetleg táppénzen volt, a táppénz idôtartamára járó idôarányos szabadság illeti meg  az igénybevett szülési szabadság (TGYÁS) 168 napjára (24) naptári hétre járó idôarányos szabadság illet meg  a GYED-en vagy GYES-en töltött idôszak elsô 365 napjára járó idôarányos szabadság megilleti  a gyermekek utáni – gyermekek számától függô – pótszabadság a TGYÁS és GYED/GYES idôtartamára arányosítva jár

9.

Fizetés nélküli szabadság

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles biztosítani a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak:  a gyermek 3. életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából,  a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermekgondozási segélyben részesül,  a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás idejére, amíg a gyermek el nem éri a 12. életévét. Más esetekben is lehetôség van arra, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kérjen, de ilyenkor a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e és ha igen, mennyi idôre. 9

10. A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülôk munkavállalása



A gyermekgondozási segélyben részesülô személy, keresô tevékenységet  a gyermek egyéves koráig nem folytathat  a gyermek egyéves kora után napi négy órát meg nem haladó idôtartamban folytathat, vagy idôkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik



A gyermeknevelési támogatásban (népszerû nevén: fôállású anyaság) részesülô személy, keresô tevékenységet napi négy órát meg nem haladó idôtartamban folytathat, vagy idôkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.





Diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben elhelyezett óvodás gyermek vagy általános iskolai tanuló után az intézményi térítési díj ötven százaléka jár Elôzô intézményekben elhelyezett, és externátusi ellátásban részesülô szakmunkásképzô iskolai és szakiskolai tanuló, gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló után az intézményi térítési díj harminc százaléka jár Három és több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj ötven százaléka jár Fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után, amennyiben a fentebb felsorolt kedvezményekben nem részesül, az intézményi térítési díj harminc százaléka jár normatív kedvezményként

A helyi önkormányzat helyi rendeletében rászorultságon alapuló további kedvezményt állapíthat meg a gyermekekre, ha a gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

III. Gyermeknevelési támogatások 1.

Gyermeknevelés természetbeni juttatásai

Iskolakezdési támogatás A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató (bér kifizetôje) a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat dolgozóinak. Az adómentesség a tanévkezdést megelôzôen, július 2. és október 1. között érvényesíthetô. A támogatás a szülô, vagy a vele közös háztartásban élô házastársa útján a gyermeknek, illetve a tanulónak jár. Adómentes juttatás az általános és a középiskolában tanuló gyermekek szüleinek is adható. A munkáltató által nyújtott természetbeni juttatás gyermekenként évi 15 ezer forintig adómentes. A támogatásban a gyermek (tanuló) mindkét szülô útján részesülhet 15–15 000 Ft erejéig. A támogatást a munkáltató három formában biztosíthatja:  természetben a tankönyv vagy taneszköz juttatásával  kizárólag tankönyv, taneszköz vásárlására fordítható utalvány formájában  készpénzben a tankönyv, taneszköz vásárlásáról szóló, a munkáltató nevére kiállított számla ellenében A munkáltatóknak az adómentes iskolakezdési támogatás összegérôl magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetniük.

A helyi önkormányzat átmeneti segély valamint rendkívüli gyermekvédelmi támogatás terhére további étkezési támogatást nyújthat.

Egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj átvállalása A helyi önkormányzat képviselô-testülete rendeletben szabályozhatja a feltételeket, amelyek alapján átvállalja az egészségügyi szolgáltatás díját. A rendeletben meghatározza a támogatás mértékét is. Ilyen juttatást az önkormányzatok többnyire a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve az átmeneti segély terhére állapítanak meg. Helyi rendelet hiányában is dönthet a képviselô-testület a részleges vagy a teljes átvállalásról. Ilyen eset lehet például, ha a gyermek külföldi gyógykezelésre szorul. A támogatási igényt az önkormányzathoz kell benyújtani. Az elutasító döntés ellen jogszabálysértésre való hivatkozással bírósághoz lehet fordulni.

2.

Ellátások iránti igény

Az ellátások iránti igényt (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, nevelési ellátás) az igénylô lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Államháztartási Hivatalnál – a fôvárosban a Pest megyei TÁH – és kirendeltségeinél lehet benyújtani. Az igénybejelentéshez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, az ellátást igénylô személyazonosító adatait személyi igazolvánnyal vagy saját születési anyakönyvi kivonattal – ennek hiányában más erre alkalmas közokirat – bemutatásával kell igazolni. Azokról a körülményekrôl, amelyekrôl nem kell igazolást benyújtani, de az igény elbírálása szempontjából jelentôségük van, írásban kell nyilatkozni. A nevelôszülônek, hivatásos nevelôszülônek, a gyermek nála történô elhelyezésérôl szóló határozatot, a gyámnak a jogerôs gyámkirendelô határozatot kell csatolni.

Étkezési térítési díjkedvezmény Az állam jogszabályban biztosítja, hogy milyen esetben jár alanyi jogon étkezési térítési díjkedvezmény. E kedvezmények csak egy jogcímen vehetôk igénybe. 10

Családtámogatási folytatólagos igazolvány, kifizetôhely Amennyiben a nevelési ellátást vagy a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki 11

után korábban már folyósítottak ellátást, az utolsó folyósító szervtôl az igény benyújtását követô 8 napon belül írásban be kell kérni a „Nevelési ellátás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás”-t vagy a „Gyermeknevelési támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás”-t. Az igazolvány megérkezéséig az igényelt ellátást folyósítani nem lehet. Az igazolványtömbök szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a kifizetôhelyeknek a területileg illetékes Területi Államháztartási Hivataltól (TÁH) írásban kell igényelnie. A TÁH-tól átvett tömböket nyilvántartásba kell venni.

Nevelési és gyermekgondozási segély számfejtése és folyósítása Az ellátásokat (családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást) a Területi Államháztartási Hivataloknak (TÁH) a tárgyhónapot követô hónap 15. napjáig kell folyósítani. A gyermekgondozási támogatásból (GYES, GYET) 8,5%-os nyugdíjjárulékot kell levonni. A gyermekgondozási ellátásban részesülô magánnyugdíj-pénztári tag esetén az ellátásból 1,5%-os mértékû nyugdíjjárulékot és 7%-os tagdíjat kell levonni. A gyermekgondozási támogatások folyósításának Idôtartama szolgálati idônek minôsül.

3.

Gyermekek nevelését segítô pénzbeli támogatások

alól mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresôtevékenységet folytat. Amennyiben a biztosított személy a keresetét a szülési szabadság ideje alatt részben megkapja, csak az elmaradt keresete után illeti meg – azzal arányban – a terhességi-gyermekágyi segély. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülônek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejûleg  terhességi-gyermekágyi segélyre,  táppénzre vagy baleseti táppénzre,  gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresôképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élô gyermek után a szülôk választása szerint csak az egyik szülô jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Arra azonban lehetôség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.

Terhességi-gyermekágyi segély A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nônek jár, aki a gyermeke születését megelôzô két esztendôben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minôsült, és  a biztosítás idôtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt) szül  a biztosítás megszûnését követô negyvenkét napon belül szül  a biztosítás megszûnését követô negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követô huszonnyolc napon belül szül Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetôk mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetôleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidôben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülôk); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét. A 180 napos biztosítási idô számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszûnését követô táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, és gyermekgondozási díj folyósításának az idôtartamát; másrészt a közép-, vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabban folytatott tanulmányok idejét is. Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nônek is, aki a csecsemôt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévô idejére jár. Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja, bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzôi jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó 12

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülô nôket. Ennek maximális idôtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebbôl négy hét lehetôleg a szülés várható ideje elé essen. A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdô napját megelôzô naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság idôtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nôt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel. A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon idôszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta. Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelôzô évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdô napját, azaz a szülési szabadság elsô napját közvetlenül megelôzô 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben – feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt – a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdô napját megelôzô naptári év elsô napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idô korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelôzô jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Elôfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelôzô évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelôzô 180 napban nem volt figyelembe vehetô jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdô napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul 13

a számításnál. Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki a munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszûnését követô 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg a munkanélküli ellátás alapját képezô átlagkereset harmincad részét.) Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdô napján érvényes szerzôdés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig a jogosultság kezdô napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét. A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelem igénylése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes. A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell kérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója idôközben jogutód nélkül megszûnt, a kérelem az igénylô lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetô elô. Az egyéni vállalkozók – az elôírt nyomtatványon – szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elô kérelmüket. Ha a biztosított a szülés napját megelôzô két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a „Foglalkoztatói igazoláson” jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez:  a biztosítási idô igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésû nyomtatványt  az ellátás alapját képezô jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésû nyomtatványt. Az igény visszamenôleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthetô. A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet:  kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató esetében a kifizetôhely  ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár területi igazgatósága az illetékes, akkor a területi igazgatóság  egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el.

Anyasági támogatás A családtámogatási ellátások – köztük az anyasági támogatás – célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elôsegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlôdéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához. Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehetô ellátási formák igénylése során nem minôsül jövedelemnek. Anyasági támogatásban részesülhet:  a szülés után az a nô, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén 14





pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülô nôt, ha a gyermeke halva született) az az örökbefogadó szülô is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követôen 180 napon belül jogerôsen engedélyezték az a gyám, akinek a gyermek születésétôl számított 180 napon belül jogerôsen a gondozásába kerül a gyermek

Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülôk:  akik már a gyermek születése elôtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követô 180 napon belül visszavonták  akiknek a gyermeke jogerôs gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetébôl Ha a gyermek születését követô 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek nevelésérôl, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik. Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követô 180 napon belül lehet benyújtani az igénylô lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy – amennyiben ilyen mûködik a munkahelyen – az igénylô személy munkahelyén található családtámogatási kifizetôhelynél. A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak. Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen mûködô családtámogatási kifizetôhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhetô „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” címû formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni. Ha a kérelem elôterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem elôterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes. Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell:  a terhesgondozást végzô orvos igazolását arról, hogy a szülô nô a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülô nô hitelt érdemlôen bizonyítja, hogy a terhesség idôtartama alatt egybefüggôen legalább öt hónapot külföldön tartózkodott  örökbefogadó szülô esetén a gyermek – határidôn belüli – örökbefogadását engedélyezô jogerôs határozat másolatát  gyám esetében a jogerôs gyámrendelô határozat másolatát Az igénybejelentéssel egyidejûleg be kell mutatni:  a gyermek – ikrek születése esetén a gyermekek – születési anyakönyvi kivonatát  halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát  a támogatás felvétele elôtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát 15





amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülôk már a gyermek születése elôtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetô gyámhatósági határozatot

Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:  a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint)  ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint) Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követô 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának – halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak – hátoldalára rávezeti.

Gyermekgondozási segély – GYES (havi ellátás) A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülô, a nevelôszülô vagy a gyám jogosult  a saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életévének betöltéséig  ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különbözô évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésôbb a 10. életévük betöltéséig)  tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig. A gyermekgondozási segélyben részesülô szülô keresô tevékenységet  a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülô)  a gyermek egyéves kora után napi 4 órát meg nem haladó idôtartamban folytathat, vagy idôkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik 2005-tôl hatályos változás szerint napi 4 órát meg nem haladó idôtartamban folytatott keresô tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülô személyt rendes munkaidôben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidôben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. A jogosultságot érintô feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így például megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelô személynek akkor is, ha az egyedülálló szülô keresôtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható (2004-ig az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter döntött ezekben a kérdésekben). A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban – személyesen vagy postai úton 16

– lehet benyújtani az igénylô lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy – amennyiben ilyen mûködik – az igénylô munkahelyén található családtámogatási kifizetôhelynél. Az igénybejelentésrôl az igényelbíráló szerv igazolást állít ki. A GYES iránti igényt – a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti – az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” címû formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell elôterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhetô az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem elôterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem elôterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják. Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell vagy be kell mutatni:  a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;  amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;  az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelôszülôként nevelô igénylônek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezésérôl;  a szülôvel együttélô házastárs igénylônek a házassági anyakönyvi kivonatát;  az igénylô gyámnak a gyámhatóság gyámrendelô határozatát;  az igénylô és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt. A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylônek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:  a gyermekgondozási segély folyósítása alatt keresô tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követôen legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben elôírt korlátozások szerint végez  a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül  a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejûleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylônek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel. A gyermekgondozási támogatások – a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás – összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben 23 200 forint, 2005. január 1-tôl pedig havonta 24 700 forint). Ettôl csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülô ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis – szintén a gyermekek számától függetlenül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, azaz 2004-ben 46 400 forint, 2005. január 1-jétôl 49 400 forint. Az igénylés elbírálását követôen a támogatás összegét az igény benyújtásának idôpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják a részére. 17

Gyermekgondozási díj (GYED) Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthetô szülô – anya vagy akár az apa is – a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelô idôtartamot követôen folyósítható az egyik szülô részére. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minôsülô személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetésérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetôk például a munkavállalók, a köztisztviselôk, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülôk is. A gyedre való jogosultság szempontjából szülônek kell tekinteni:  a vérszerinti és örökbefogadó szülôt  a szülôvel együtt élô házastársat  azt a személyt, aki a saját háztartásában élô gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van  a gyámot Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülô nôt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális idôtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstôl számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülô részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetôleg négy hetet már a szülés várható idôpontja elôtt ki kell adnia a munkavállaló részére. Ha a gyermeket szülô nô – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nôt is – meghal, vagy a gyermek nem az ô háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító idôtartamra, illetôleg annak fennmaradó részére is jár. A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvetô feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülô veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülônek a gyed igénylését – a szülô anya esetében pedig a szülést – megelôzô két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie. Kivételes esetben a nem biztosított szülô is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság idôtartama alatt szûnt meg. Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és a szülést megelôzô két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen. A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási idôbe be kell számítani:  a biztosítás megszûnését követô táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét  a közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét 18

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülônek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejûleg  terhességi-gyermekágyi segélyre,  táppénzre vagy baleseti táppénzre,  gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve  gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresôképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élô gyermek után a szülôk választása szerint csak az egyik szülô jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élô gyermek után az egyik szülô táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetôleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülô gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg. Arra azonban lehetôség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábbi ellátás megszüntetésével – fogják megállapítani és folyósítani. A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:  bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzôi jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresôtevékenységet személyesen folytatnak  munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj)  egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban) részesülnek  azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó idôtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el  a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést  elôzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, de a maximális összege 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatja meg. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

19

Ha a biztosított személy egyidejûleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget. Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozó költségvetési törvény alapján – az ott meghatározott összeghatár figyelembe vételével – a január 1-jei idôpontra visszamenôleg ismételten megállapítják. A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdô napját közvetlenül megelôzô naptári évben elért jövedelem napi átlaga vehetô alapul. A napi átlagjövedelem számításánál figyelembe kell venni a nem rendszeres jövedelmeket (például a végkielégítést, a prémiumot, a jutalom összegét) is. Amennyiben a fenti idôszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság elsô napját megelôzô 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit – nem folyamatos biztosítási idô esetén – a megszakítást megelôzôen keresett a szülô. Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a jövedelmük a minimálbér kétszeresét nem éri el. Ez utóbbi esetben ugyanis a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz. Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, kivéve, ha a maximális összeghatár a költségvetési törvény alapján megváltozott. A gyermekgondozási díjat írásban – az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz” elnevezésû nyomtatványon – kell igényelni, a biztosítás fennállása alatt a foglalkoztatónál. A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni. Amennyiben a biztosított munkáltatója idôközben jogutód nélkül megszûnt, a kérelem az igénylô lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetô elô. Az egyéni vállalkozók – az elôírt nyomtatványon – szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elô kérelmüket. A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán. Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelôzô két évben az igénylônek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez:  a biztosítási idô igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésû nyomtatványt; és  az ellátás alapját képezô jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésû nyomtatványt is. Az igény visszamenôleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthetô.

20

A gyed igénylését kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató esetében a kifizetôhely, ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár területi igazgatósága az illetékes, akkor a területi igazgatóság, egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítése, így a gyermekgondozási díj iránti igény elôterjesztése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes. A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató vagy a területi igazgatóság bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására. A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékû, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idôként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelôzô folyósításának idôtartamát. 1999. december 31-ét követôen a gyermekgondozási díj folyósításának idôszaka azonban csak abban az esetben tekinthetô szolgálati idônek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülô személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minôsül. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvôbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) A gyermeknevelési támogatásra az a szülô, nevelôszülô vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétôl a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülô szülô azonban egyidejûleg nem jogosult erre a támogatási formára is. Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, keresô tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó idôtartamban folytathat. Ezt az idôkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. A gyermeknevelési támogatás iránti igényt – a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti – az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” címû formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell elôterjeszteni az igénylô lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhetô az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem elôterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem elôterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják. Az igénybejelentésrôl az igényelbíráló szerv igazolást állít ki.

21

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:  a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát  a szülôvel együtt élô házastárs igénylônek a házassági anyakönyvi kivonatát  az igénylô gyámnak a gyámhatóság gyámrendelô határozatát  az igénylô és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt. A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylônek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett. Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.



II. A családi pótlékra saját jogán jogosult: 1. a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak 2. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek idôtartama alatt betölti a 23. életévét, ha    

A gyermekgondozási támogatások – mind a gyermekgondozási segély (gyes), mind a gyermeknevelési támogatás (gyet) – összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben 23 200 forint volt, 2005. január 1-jétôl pedig havonta 24 700 forint. Az igénylés elbírálását követôen a támogatás összegét az igény benyújtásának idôpontjától az igénylô személy kérelmére a bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják a jogosult részére.

aki a szülô kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülôjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik

mindkét szülôje elhunyt a vele egy háztartásban élô hajadon, nôtlen, elvált vagy házastársától különélô szülôje elhunyt kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbôl a gyámsága nagykorúvá válása miatt szûnt meg

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható. Ha a gyermek együtt élô szülôk háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülô igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülôk ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylô szülô személyérôl – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Családi pótlék A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, amelyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. I. A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult:  a vér szerinti szülô  az örökbe fogadó szülô  a szülôvel együtt élô házastárs  a nevelôszülô  a hivatásos nevelôszülô  a gyám Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek:  még nem tanköteles, vagy  tankötelezettsége még nem szûnt meg, vagy  általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek idôtartama alatt betölti a 23. életévét A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is  aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt  akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el 22

A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után a családi pótlék 2003. szeptember 1-je és 2004. augusztus 31-e közötti idôtartam alatt annak a tanévnek a végéig járt, amely alatt betölti a 22. életévét. 2004. szeptember 1-jétôl annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek idôtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét. A családi pótlék összegének emelésérôl az országgyûlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell. 2005. január 1-jétôl a családi pótlék havi összege:  egygyermekes család esetén 5 100 forint  egy gyermeket nevelô egyedülálló esetén 6 000 forint  kétgyermekes család esetén gyermekenként 6 200 forint  két gyermeket nevelô egyedülálló esetén gyermekenként 7 200 forint  három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7 800 forint  három vagy több gyermeket nevelô egyedülálló esetén gyermekenként 8 400 forint  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelô család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élô, továbbá nevelôszülônél, hivatásos nevelôszülônél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 13 900 forint  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelô egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek, feltéve, ha tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak 15 700 forint

23





gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élô, továbbá nevelôszülônél, hivatásos nevelôszülônél elhelyezett gyermek esetében 7 200 forint az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek idôtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülôje elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élô hajadon, nôtlen, elvált vagy házastársától különélô szülôje elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbôl, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szûnt meg) 7 200 forint

A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és megszüntetés idôpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Ezen felül minden év július hónapra a jogosultak a fent megjelölt összeg kétszeresét kapják meg családi pótlékként. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, 1. aki az igénylô háztartásában él és  akire tekintettel a szülô, a nevelôszülô, a hivatásos nevelôszülô, a gyám családi pótlékra jogosult  aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsôoktatási intézményben elsô akkreditált felsôfokú iskolai rendszerû szakképzésben, elsô egyetemi vagy fôiskolai szintû alapképzésben résztvevô hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik  aki saját jogán jogosult családi pótlékra 2. aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy ôt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylô vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthetô rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás). Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülô vagy gyám minôsül egyedülállónak: a. aki hajadon, nôtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa b. saját maga vagy házastársa (élettársa):  közoktatási intézmény tanulója  vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül  rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs  nyugellátásban – ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat –, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs  idôskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs  a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs 24

Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthetô rendszeresnek, ha legalább három egymást követô hónapban keletkezett. A családi pótlék iránti igényt írásban – a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti – az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” címû formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell elôterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhetô az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is. Az igénybejelentésrôl az igényelbíráló szerv (a Magyar Államkincstár területi igazgatósága és kirendeltsége, illetve a családtámogatási kifizetôhely ha van ilyen az igénylô munkahelyén) igazolást állít ki. A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylônek, azokról a körülményekrôl kell tennie, amelyekrôl nem kell igazolást benyújtani (például együtt élô szülôk családi pótlék igénylésérôl), de az igényelbírálás szempontjából jelentôségük van. Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell vagy be kell mutatni:  a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát  az igénylô és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt  a szülôvel együttélô házastárs igénylônek a házassági anyakönyvi kivonatát  az igénylô gyámnak a gyámhatóság gyámrendelô határozatát A családi pótlék iránt benyújtott igényeket az igénylô lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatósága – a fôvárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság – és kirendeltségei, illetve – amennyiben ilyen mûködik – az igénylô munkahelyén lévô családtámogatási kifizetôhely bírálja el. Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A családi pótlék az igény benyújtásának idôpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás idôpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenôleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelôzô második hónap elsô napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettôl az idôponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egyidejûleg, más esetben a tárgyhónapot követô hónap 15. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére. A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének idôtartama alatt írásban be kell jelenteni:  a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történô kikerülését  a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszûnését 25

     

a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszûnését, szüneteltetését a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszûnését az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszûnését az ellátásra jogosult nevének vagy lakcímének megváltozását

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (korábban kiegészítô családi pótlék) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévô családok anyagi támogatása, ezzel a gyermek családi környezetben történô ellátásának elôsegítése, a gyermek családból történô kiemelésének megelôzése. A települési önkormányzatok képviselô-testülete – a törvényi keretek között – az arra jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósíthat. Gyermeknek csak az minôsülhet, aki a 18. életévét még nem töltötte be, és házasságkötéssel sem szerzett nagykorúságot. Ha a támogatásban részesülô középfokú vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás kivételesen a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az idôpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének betöltéséig. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén van lehetôség:  ha a gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét  a családban történô nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben  a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fôre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a támogatás megállapíthatóságának határát Az egy fôre jutó havi jövedelem kiszámításánál a közös háztartásban élô közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérô és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármûvet, gépi meghajtású termelô- és munkaeszközt, vagyoni értékû jogot kell érteni, amelynek egy fôre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezô megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetô vagyonnak az az ingatlan sem, amelyben a szülô vagy a tartásra köteles más törvényes képviselô életvitelszerûen lakik, illetôleg nem tekinthetô vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû. A jövedelem megállapításánál irányadó idôszak – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettôl eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás 26

vélelmezhetô (például amikor nyári idôszakos munkavégzést követôen nincs további munkalehetôség). Az egy fôre jutó jövedelem kiszámításánál – a kérelem benyújtása idôpontjában – közös háztartásban élô közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni  a szülôt, a szülô házastársát vagy élettársát  a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô gyermekét  23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket  a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô, felsôoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket  korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetôleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket  a családjogi törvény alapján a szülô vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhetô házastársa sincs) A rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként – megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával (ennek megfelelôen 2004-ben 5 104 forint volt, 2005-ben pedig 5 434 forint). A jogerôsen megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a hónap tizenötödik napjáig adták be, akkor a teljes havi, egyébként pedig a támogatás ötven százaléka jár. Ha a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonya a tanítási év, illetôleg a vizsgaidôszak utolsó napján megszûnik, azonban az új oktatási év kezdetén a gyermek ismét tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az idôszakra, amely alatt nem állt tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, utólag kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani. Ha a felsôfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának idôtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása feltételeit soron kívül felülvizsgálják. A települési önkormányzat képviselôtestületének döntése alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás fôként az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülô vagy más törvényes képviselô a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél (általában a szociális irodán) terjesztheti elô. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:  a hozzátartozókra és a kérelmezô és családjának vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot a megfelelô igazolásokkal együtt  a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetôleg a szülôi felügyelet gyakorlását rögzítô jegyzôkönyvet 27

 





a tartósan beteg, illetôleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást közép- vagy felsôfokú tanulmányokat folytató gyermeknél az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról a házassági anyakönyvi kivonatot, ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a jogosult továbbra is kéri a házasságkötése szerinti új családban fennálló jövedelmi viszonyok alapján ha a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát elrendelte, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez a felhívástól számított nyolc napon belül csatolnia kell vagyonnyilatkozatot is

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem alapján induló eljárás illetékmentes, tehát az igénylés nem jár a kérelmezônek semmilyen költséggel. A képviselô-testület a kérelmet elutasítja, ha a kérelmezô vagy a kérelemben kötelezôen megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a megengedett értékû vagyonnál nagyobb értékekkel rendelkeznek. Ennek megfelelôen azok, akik a törvényben megjelöltnél kisebb egy fôre esô jövedelemmel rendelkeznek, nagy valószínûséggel megkapják a támogatást. A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplô adatok valódiságát az önkormányzat környezettanulmány készítésével vizsgálhatja, a vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élô közeli hozzátartozók vagyonára is. Ha a helyi önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezô életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezôt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a számlákkal alátámasztott fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplô jövedelem 70%-át, a valós jövedelmet az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével fogják megállapítani. A települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát akkor írhatja elô, ha az önkormányzatnak a fenntartási költségek igazolására vonatkozó eljárása nem vezetett eredményre. A vagyoni helyzetre vonatkozó nyilatkozatok tartalmát az önkormányzat úgy is ellenôrizheti, hogy megkéri az ingatlan becsült forgalmi értékét az ingatlan fekvése szerinti illetékhivataltól. A jármûre, gépi meghajtású termelô- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét pedig a jármû, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg. Fôként a beiskolázással járó költségek enyhítése érdekében az után a tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezô gyermek után, akire tekintettel a tárgyév júniusában rendszeres támogatást folyósítanak a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egyhavi összegének megfelelô egyszeri támogatás jár. Az érintettek egyszeri támogatást a júniusban esedékes rendszeres támogatással együtt kapják meg. Ha a tanulói vagy a hallgatói jogviszony fennállása csak augusztus 10-e után dôl el (felvételi eredménye vagy pótvizsga miatt), a települési önkormányzat az egyszeri támogatással kapcsolatos döntését október 10-éig elhalaszthatja.

28

2003-tól emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó, aki  megfelel a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeinek  adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik  tartásra köteles  nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerû rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idôskorúak járadékában részesül Az emelt összegû rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként – 2004-ben 9 750 forint, 2005-ben pedig 10 800 forint.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A települési önkormányzatok képviselô-testülete – az önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint – rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azokat a gyermeket gondozó családokat, amelyek idôszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztetô rendkívüli helyzetbe kerültek. A segítség összege és gyakorisága a települési önkormányzatok anyagi lehetôségeihez igazodik. Létfenntartást veszélyeztetô helyzetnek minôsíthetô például:  ha a gyermek betegsége miatt a szülô egy hónapot meghaladóan táppénzen van  egyik vagy mindkét szülô elvesztése vagy munkanélkülivé válása (az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig)  ha a gyermek gondozását átmenetileg helyettes szülô látja el; ha a család átmeneti otthonban kerül A támogatás odaítélésekor csak a kiskorúak (azaz a 18 év alattiak) tekintendôk gyereknek, és nem vehetôk figyelembe a házasságkötéssel nagykorúságot szerzett 16 és 18. életév közöttiek. A képviselô-testület döntése alapján a támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek nevelôi számára. Természetbeni ellátásnak minôsül például  az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása  a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye  a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása A szociális ellátások körébe tartozó, természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege adómentes. Ez a juttatás a szociális igazgatás körébe tartozó támogatások elbírálásakor (pl. rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj), valamint a lakáscélú hitelhátralék terheinek mérséklésére nyújtott támogatások (kamatteher-mentesítô támogatás, kamatteher-mentesítô és tôketörlesztési támogatás, hátralékmérséklési támogatás) nem minôsülnek jövedelemnek. 29

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülô vagy más törvényes képviselô a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél (általában a szociális irodán) terjesztheti elô. Bármely önkormányzat segítségére siethet annak a gyereknek, akinek élete vagy testi épsége a támogatás hiányában veszélybe kerülne. A helytálló önkormányzat utóbb aztán kérheti az illetékes önkormányzattól kiadásainak megtérítését. A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza egyebek mellett:  az igazolások és a nyilatkozatok tartalmát  a kérelem benyújtásának részletes szabályait  az elbírálás részletes szempontjait  a jövedelemszámításnál irányadó idôszakot A helyi önkormányzat által meghatározott feltételekrôl a kérelem benyújtásakor lehet tájékoztatást kapni.

Gyermektartási díj megelôlegezése A szülô kötelessége, hogy – akár saját szükségleteinek rovására is – megossza kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. E kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a gyermeknek van olyan saját vagyona, amelybôl tartása megoldható, vagy a gyermek eltartására kötelezhetô más egyenes ági rokon. A gyermeket gondozó szülô a tartást természetben, a különélô szülô elsôsorban pénzben köteles szolgáltatni. A gyermektartásdíj mértékérôl a szülôk szabadon megállapodhatnak. Konszenzus hiányában a bíróság dönt. Amennyiben a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a részére szükséges tartást biztosítani, lehetôség van a gyermektartásdíj megelôlegezésére. A gyermektartásdíj megelôlegezése esetén a szülô akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a fizetésére kötelezett személy azt nem fizeti meg idôben. Ebben az esetben – a kötelezett visszafizetési kötelezettségével – az állam folyósítja a megállapított összeget. A gyámhivatal a gyermektartásdíjat az alábbi négy feltétel együttes fennállása esetén elôlegezi meg:  A bíróság a tartásdíjat jogerôs határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerôs határozat, amelyet a Magyarországon élô gyermek javára nemzetközi szerzôdés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani  A tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen. A gyámhivatalnak meg kell gyôzôdnie a gyermektartásdíj átmeneti – legalább 3 havi – behajthatatlanságáról. A gyermektartásdíj megelôlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, b) a részösszegû megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg. Részösszegû megfizetés, illetve részösszegû behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át elôlegezi meg 30





A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek megvalósulását a gyámhatóság diszkrecionális jogkörében eljárva állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg a tartás elvárható körülményeit, a gyámhatóság saját belátása szerint dönthet a szükséges tartás megvalósulásának vagy hiányának megállapításáról A gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét

A gyermektartásdíj megelôlegezése iránti kérelemrôl elsô fokon a városi (fôvárosi kerületi) gyámhivatal, másodfokon pedig a megyei gyámhivatal dönt. Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes – vagyis annál a gyámhivatalnál kell benyújtani a kérelmet –, amelynek területén:  a gyermek szülôi felügyeletet gyakorló szülôjének, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetôleg cselekvôképességet érintô gondnokság alatt álló személynek a lakóhelye van  a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülôi felügyeletet együttesen gyakorló szülôk bejelentett lakása különbözô illetékességi területen található)  az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülôjének lakóhelyével sem azonos)  a gyermek lakóhelye található (ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülôi házat elhagyta) Ha nincs állandó lakóhely, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Fôváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzôje, illetve a Budapest Fôváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes. A tartásdíj megelôlegezését a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülôje vagy más törvényes képviselôje kérelmezheti. Nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányokat folytató gyermek is kérheti a gyermektartásdíj megelôlegezését mindaddig, amíg az ellátásra jogosult, azaz ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, legfeljebb azonban huszadik évének betöltéséig. A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a megelôlegezés megállapítását kizáró ok nem áll fenn, és meg kell jelölni azokat az indokokat és tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák. A kérelemhez csatolni kell:  a jogszabályokban meghatározott tartalmú nyilatkozatot a megfelelô igazolásokkal együtt  a gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozatot  középfokú nappali oktatásban résztvevô gyermek tanulói jogviszonyáról szóló igazolást  a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzôkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot Az egy fôre jutó jövedelem kiszámításánál – a kérelem benyújtása idôpontjában – közös háztartásban élô közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni  a szülôt, a szülô házastársát vagy élettársát, 31











a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô, a kérelmezô vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét, valamint a házastárs gyermekét továbbá azt is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô felsôoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetôleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket, a családjogi törvény alapján a szülô vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhetô házastársa sincs).

Nincs helye a gyermektartásdíj megelôlegezésének:  ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerzôdés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthetô, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen  ha a kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él  részösszegû megfizetés vagy részösszegû behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja  lejárt gyermektartásdíj esetén A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmezteti, hogy a folyósítás elrendelését követôen tartozását adók módjára, kamatokkal együtt fogják behajtani. A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelezô határozatában megállapított összeget; százalékos marasztalás esetén pedig az alapösszeget elôlegezi meg. A bíróság által meghatározott összegnél alacsonyabb összeget csak akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülô részben biztosítani tudja, de a megelôlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A gyámhivatal gyermektartásdíj megelôlegezését elrendelô határozata – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható. Ha a gyermektartásdíj megelôlegezését jogerôsen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes, tehát a kérelmezô a kérelem benyújtásától számított összeget kaphatja meg. A folyósítás idôtartama az alapul szolgáló ok elôrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart. Indokolt esetben a megelôlegezés – kizárólag egy alkalommal – ismét elrendelhetô, ami újabb, legfeljebb 3 évig tartó támogatást jelenthet. Ha a kötelezetten három éven keresztül nem sikerül végrehajtani a megelôlegezett összeget, akkor ennek ismételt elrendelésére sincs lehetôség. A jogosult a tárgyhónapra esedékes gyermektartásdíjat a következô hónap 5-éig kapja meg. A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek 32

értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb 6 hónapra – felfüggeszti, ha  a kérelmezônek a tartásdíj megelôlegezése szempontjából lényeges körülményeiben változás következett be  a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár  a kötelezett a kérelmezô részére közvetlenül fizet tartásdíjat  a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el A gyámhivatal a felfüggesztést követô vizsgálat eredményeképpen kétféle határozatot hozhat: vagy elrendeli a tartásdíj további folyósítását, vagy annak megelôlegezését megszünteti. A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelôlegezését megszünteti, ha:  a gyermek – a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján – a külön élô másik szülô vagy más személy gondozásába kerül  a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat  a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette  a kötelezett meghalt

Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás az átmeneti vagy a tartós nevelésbôl kikerült, 24. évüket még be nem töltött nagykorú fiataloknak (a továbbiakban: fiatal felnôtt) nyújt segítséget a lakáshoz jutásban, illetve tartós lakhatásuk megoldásában. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnôtt, akinek legalább hároméves idôtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szûnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Akkor is jogosult a fiatal felnôtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb idôtartamú nevelésbe vételére azért került sor, mert  a szülô vagy mindkét szülô felügyeleti jogát a bíróság megszüntette  a szülô vagy mindkét szülô elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülôje  a gyermek ismeretlen szülôktôl származik, feltéve, mindhárom esetben, hogy a gyermek nevelésérôl kirendelt gyám útján nem lehetett gondoskodni Az otthonteremtési támogatás folyósításával kapcsolatos eljárásban elsô fokon a városi (fôvárosi kerületi) gyámhivatal jár el, másodfokon pedig a megyei gyámhivatal. Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén:  a gyermek szülôi felügyeletet gyakorló szülôjének, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetôleg cselekvôképességet érintô gondnokság alatt álló személynek a lakóhelye van  a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülôi felügyeletet együttesen gyakorló szülôk 33





bejelentett lakása különbözô illetékességi területen található) az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülôjének lakóhelyével sem azonos) a gyermek lakóhelye található (ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülôi házat elhagyta)

Ha a lakóhely nem állapítható meg, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Fôváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzôje, illetve a Budapest Fôváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes. Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezô a nagykorúvá válást követôen, de legkésôbb a 24. évének betöltéséig, ha pedig a nagykorúvá vált fiatal felnôtt még tanulói, illetôleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésôbb a 25. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidô elmulasztása jogvesztô, tehát a megengedett életkort betöltött fiatal már nem kaphat otthonteremtési támogatást. A gyámhivatal köteles a gyermeket nagykorúságának elérése elôtt 6 hónappal írásban tájékoztatni az otthonteremtési támogatás lehetôségérôl. Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben – amely a kérelmezô egyszerû, a támogatás folyósítása iránti beadványa – nyilatkozni kell:  a jogosultságot megalapozó feltételek fennállásáról, és arról, hogy  a fiatal felnôtt az otthonteremtési támogatás felhasználásában az utógondozójával együttmûködik. Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkezô jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezô jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el:  a négy évnél rövidebb idôtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét  a négy évet meghaladó idôtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét  az öt évet meghaladó idôtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2004-ben 23 200 forint volt, 2005-ben pedig 24 700 forint. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnôtt tulajdonába kerülô építési telek, életvitelszerû lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya  vásárlására  építésére  lakhatóvá tételére  tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bôvítésére 34



bérlakás bérleti díjának kifizetésére

A fiatal felnôtt a támogatás összegét önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlôi jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elôsegítô hitelintézeti kölcsön egyösszegû törlesztésére is fordíthatja. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnôtt megfelelô ellátását biztosító, bentlakásos szociális intézménybe fizetendô egyszeri hozzájárulásra is. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról történô elszámolásig, de legfeljebb egy évig köteles segítséget nyújtani. A fiatal felnôtt köteles az otthonteremtési támogatás – gyámhivatal által elfogadott célra történô – felhasználásáról a szerzôdés (pl. adásvételi vagy bérleti szerzôdés) megkötésétôl számított 30 napon belül, de legkésôbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül elszámolni. A gyámhivatal jogosult 5 évre elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra, de a támogatásra jogosult fiatal felnôtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat fel is oldhatja.

Adótámogatás A családi kedvezményt eltartottak alapján lehet igénybe venni. A családi kedvezményt a törvény az adót nem viselô adóalap adójának függvényében adja meg, és módszert ad az adóból havonta levonható összeg megállapítására.  Egy eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 3 000 Ft  Két eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 4 000 Ft  Három vagy több eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 10 000 Ft A kedvezmény igénybevétele szempontjából jogosultsági hónapnak azok a hónapok számítanak, amelyekre egyébként a nevelési ellátás jár, illetôleg a rokkantsági járadékban részesülôknél azon hónapok, amely hónapokra a rokkantsági járadék ôket megilleti. Abban az esetben, ha a gyermek után járna ugyan a nevelési ellátás, de a szülô bármely okból nem kéri annak folyósítását, akkor a családi kedvezmény sem érvényesíthetô. Ha azonban az ellátást bármely ok miatt utólag egy összegben folyósítják, a kedvezmény utólag érvényesíthetô. A gyermek után járó családi kedvezményt csak az a szülô (vér szerinti szülô, örökbe fogadó szülô, szülôvel együtt élô házastárs), nevelô szülô, hivatásos nevelô szülô, gyám veheti igénybe, aki a gyermeket saját háztartásában neveli (gondozza).

Szocpol A szocpol – amelyet a jogszabályban lakásépítési, -vásárlási kedvezmény elnevezéssel találhatunk meg – vissza nem térítendô állami lakásépítési támogatás, amelyet a jogosultak csak egyszer vehetnek igénybe.

35

A szocpol nyújtásának jogszabályi feltételei:  állampolgárság, életkor  figyelembe vehetô családtagok  meghatározott személyi körnek nem lehet lakástulajdona, lakáshasználati vagy bérleti jogviszonya  saját erô felhasználása  méltányolható lakásigény  igénylési határidô A szocpol összege:  az elsô gyermek után 900 ezer forint (2005. január 31-ig 800 ezer forint volt)  a második gyermek után 1,5 millió forint (2005. január 31-ig 1,2 millió forint volt)  a harmadik gyermek után 1,2 millió forint  a negyedik gyermek után 800 ezer forint  minden további gyermek esetében 200 ezer forint  más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer forint Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a szocpol összesen 2 400 000 forint, három gyermek után pedig 3 800 000 forint (a 2005. február elôtt benyújtott kérelmek esetében ez az összeg 2 millió, illetve 3,2 millió forint volt).

IV. Tandíjmentes képzések kismamáknak Az 51/2002. (II. 26.) – az egyetemi és fôiskolai hallgatók által fizetendô díjakról és térítésekrôl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló – kormányrendelet 22. paragrafusa rögzíti a kismamák költségtérítési díj fizetése alóli mentesülésének szabályait. A rendelet így szól: „22. § (1) Az állami felsôoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevô, az adott félév elsô napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülô hallgató, aki alapképzésben, kiegészítô alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerû felsôfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhetô.” A rendelet valamennyi képzési formában (alapképzés, kiegészítô alapképzés, szakirányú továbbképzés, posztgraduális képzés, AIFSZ-képzés – azaz az akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés) részt vevô nappali, esti, levelezô tagozatos hallgatóra vonatkozik. A nyelvtanfolyamra és a középfokú szakképzésre viszont nem vonatkozik.

36

V. Támogatott felnôttképzések 1.

A munkaerô – piaci képzés támogatása

A foglalkoztatást elôsegítô képzések célja, hogy – a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô ismeretek megszerzésével – hatékonyan segítse elô a munkába állást/ismételt munkába állást. A képzés irányulhat államilag elismert szakképesítésre való felkészítésre, vagy egy adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek nyújtására, illetve már meglévô szakképzettséghez kiegészítô képzésként kapcsolódó nyelvi képzésre. Az ajánlott szakirányok körét a Fôvárosi Munkaügyi Központ évente határozza meg. A Fôvárosi Munkaügyi Központ a képzés költségét teljes egészében vagy részben vállalja át. (mérlegelési jogkörébe tartozik a támogatás megítélése) Képzési támogatás részeként a Fôvárosi Munkaügyi Központ a helyi utazási költség részbeni támogatását nyújtja (a felnôtt havi bérlet árának 25%-ában). Támogatható a képzése annak:  aki munkanélküli  aki 25. életévét – felsôfokú végzettségû személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszûnését követôen munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot  aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetôleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül (A képzés akkor támogatható, ha a képzés idôtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követôen kezdôdik meg, valamint keresô tevékenységet nem folytat)  akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszûnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal elôzetesen írásban közölte  aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja  aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható

VI. Nôi vállalkozások A fejlett országok munkaerô-piaci gyakorlatában a munkanélküliség mérséklésének, a foglalkoztatottság növelésének egyik kitüntetett formája a saját munkahelyteremtés, az önfoglalkoztatás. Hazánkban az évtized elején, a foglalkoztatás szempontjából legnehezebb években a lényegében tôke nélkül alapítható, többnyire valamilyen szakismeretre és családi segítségre támaszkodó egyéni vállalkozások százezreket segítettek át az egyre bizonytalanabb alkalmazotti létbôl az ugyancsak bizonytalan, de a megélhetés esélyét is segítô vállalkozói (önfoglalkoztató) státusba. A rendszerváltás óta a nôk jelentôs létszámú és egyre növekvô csoportja választja másik lehetséges megoldásként a munkanélküliség leküzdésére, a vállalkozói pályát. 37

A munkaügyi központok a vállalkozóvá válás támogatására, valamint az önfoglalkoztatás támogatására pályázatokat hirdettek meg. Pályázatot nyújthat be és támogatás adható annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, és  a pályázat benyújtása elôtt legalább 3 hónapja folyamatosan együttmûködött a munkaügyi központtal, vagy  az Flt. 15. §-ában meghatározott munkanélküliek vállalkozóvá válását elôsegítô támogatásban részesül, és önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, már mûködô gazdasági társasághoz csatlakozással (személyesen közremûködô tagként), új társas vállalkozás alapításában való részvétellel, mezôgazdasági ôstermelôként, valamint szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg.

rendben követve egymást. A releváns információkkal kell indítani az önéletrajzot, vagyis fordított kronológiai sorrendet kell alkalmazni. A munkaadó arra kíváncsi, hogy mi a legfrissebb végzettség, legutóbbi munkatapasztalat, érdemes tehát ezekkel indítani.

A támogatás forrása a Munkaerô-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzügyi kerete.

Vélhetôleg nem a miénk lesz az egyetlen beérkezô önéletrajz, így azt kell elérni, hogy kitûnjön az összes többi közül, a HR-es szakembernek megakadjon rajta a szeme. Ezt el lehet érni például fénykép mellékelésével, a betûtípusok közötti ízléses válogatással, ám vigyázzunk, nehogy túlzásba vigyük! Kerüljük a feltûnô színû, vagy túldíszített levélpapírt, borítékot. Ha fényképet is csatolunk, akkor nagyon fontos, hogy az igazán jól sikerült kép legyen, ami lehet, hogy nem fog elsôre sikerülni. Az önéletrajzírást fogjuk fel egyfajta befektetésnek, hiszen, a jól sikerült anyag a záloga annak, hogy behívjanak egy személyes találkozóra s bizonyíthassuk képességeinket, rátermettségünket az interjú során. Ezért hát érdemes akár több fotót is készíttetni, s csak azt mellékelni, amelyik igazán kedvezô benyomást kelt rólunk.

Támogatásként maximum 1 500 000 Ft/fô visszatérítendô, kamatmentes tôkejuttatás adható. A támogatás és az igénylés pontos feltételeirôl bôvebb felvilágosítást a munkaügyi központokban adnak.

Megéri idôt és energiát fordítani arra is, hogy minden állásajánlatra külön önéletrajzot írj, s mindig azokat a képességeinket és adottságainkat domborítsuk ki benne, ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges. Ezen képességek összegyûjtésében maga a hirdetés szövege is segítséget nyújt.

2.

VII. Álláskeresés 1.

A sikeres önéletrajzírás

Ha álláskeresôként próbálkozunk egy cégnél, a rólunk kialakult elsô benyomás a beadott önéletrajzunkon alapul. Az önéletrajz gyakorlatilag a cégérünk, ami megkönnyíti (vagy nehezíti) hogy elkeljünk a munkaerôpiacon. Fontos, hogy könnyen áttekinthetô, jól strukturált legyen önéletrajzunk. A könnyû áttekintést biztosítja, ha jól láthatóan kiemeljük a fejezetcímeket és tagoljuk az egyes részeket. A legfontosabbak, amit le kell magunkról írni:  személyes adatok  iskolai végzettség  egyéb ismeretek (nyelvtudás, informatikai ismeretek, jogosítvány)  szakmai gyakorlatok, munkatapasztalatok  személyes, ill. szakmai érdeklôdési kör. A stílust illetôen kerülni kell a cirádás körmondatokat, használjunk inkább rövidebb, egyértelmû mondatokat, címszavakat. Ez azért is fontos, mert a humánpolitikai vezetô naponta esetleg több 100 önéletrajzot is kap és biztos, hogy nem fogja végig bogarászni a kusza önéletrajzokat Terjedelem betartása szintén nem mellékes, a két oldalt sosem szabad túllépni. Leggyakoribb az ún. amerikai típusú önéletrajz, itt az évszámokkal kezdôdnek az egyes bekezdések, logikus sor38

A munkakeresés szabályai

Csak korrekten megfogalmazott hirdetésre adjunk be pályázati anyagot. A pályázati anyag a következôkbôl áll:  profi fotóból (mûtermi!)  önéletrajzból  kísérô levélbôl  a bizonyítványok másolataiból  referencia listából Ha csak önéletrajzot kérnek, nem kell a bizonyítványok másolatát csatolni. A telefonos érdeklôdésnél legyünk korrektek és célratörôk, állítsuk össze elôre kérdéseinket az állással kapcsolatban. Ne ijedjünk meg az üzenetrögzítôtôl! Tilos telefonon pénzrôl beszélni! Az interjúra mindig a cég elvárásainak megfelelôen tisztán, ápoltan, elegánsan, legalább 5 perccel korábban érkezzünk meg. A cégrôl szerezzünk meg elôre minden információt, ami rendelkezésünkre állhat. (Internet, hirdetések, ismerôsök, konkurrencia). Az interjún csak a kérdésekre válaszoljunk, és legyünk felkészültek saját kérdéseinkkel. Legyünk profik a béralkuban! Mindig egyezzünk meg a következô találkozó, vagy telefonhívás idôpontjában, amit pontosan tartsunk be! Ha valami miatt nem kívánjuk betölteni az állást, azonnal szóljunk! Az elsô munkanapon ismerkedjünk össze a munkatársainkkal, és tisztelettel kérjük ki segítségüket! 39

Csak írásban kössünk munkaszerzôdést, legyünk tisztában a szerzôdés és a kollektív szerzôdés feltételeivel.

alkalmunk nyílik arra, hogy egy utolsó igazítást végezzünk a külsônkön. Bemutatkozásnál jól érthetôen mondjuk el a nevünket, kézfogásunk legyen határozott. Az interjú során végig nézzünk a másik fél szemébe, tartsuk a szemkontaktust.

3.

Ez nyíltságot és ôszinteséget sugall. Általában véve is feleljünk ôszintén és egyenesen a kérdésekre. Ha természetes önmagunkat adjuk, sokkal hitelesebb lesz minden mondanivalónk, sokkal jobb benyomást teszünk másokra. A beszélgetés ideje alatt próbáljunk kényelmes, de nem túl hanyag testtartást felvenni. Fontos, hogy jól érezzük magunkat, de tilos elfelejteni, hogy egy hivatalos találkozón vagyunk. Tartózkodjunk a fölösleges mozdulatoktól: lábrázástól, szükségtelen gesztikulációtól.

A felvételi interjú

Sorsdöntô találkozáshoz érkeztünk: lehetôségünk nyílik személyesen bemutatkozni az általunk megpályázott vállalatnál. Az asztal túlsó oldalán egy vagy több szakember ül, aki nyitottan, de kritikusan szemléli minden mozdulatunkat, hallgatja minden szavunkat, értékeli viselkedésünket. Szimpátiát és bizalmat kell keltenünk, meggyôzônek kell lennünk, meg kell mutatnunk erôsségeinket, lehetôleg el kell lepleznünk hibáinkat (esetleg erényt kellene kovácsolni belôlük), be kell bizonyítanunk, hogy mi vagyunk a legjobbak a megjelölt állásra az összes jelölt közül. Nagy kihívás ez, melynek nem könnyû eleget tenni. Elôször is: rendkívül izgulunk, lámpalázasak vagyunk. Ez természetes, még akkor is, ha nem elôször kerültünk ilyen helyzetbe. Lámpaláz ellen két módszer javasolható: megelôzés és tudatos önirányítás. Megelôzés alatt azt értjük, hogy segítsünk szervezetünknek a nyugalmi állapot kialakulásában, de legalább ne „dolgozzunk” ellene. Az interjút megelôzô órákban ne fogyasszunk alkoholt, kávét és semmilyen élénkítôszert: az amúgy is túlfeszített idegrendszert tovább serkenteni nem tanácsos. A tudatos önirányítás vagy önfegyelem segítségével tudjuk gondolatainkat a megfelelô mederbe terelni. Ezáltal mintegy elôre vetíthetjük a sikert. A felvételi beszélgetés célja tömören megfogalmazva, hogy „eladjuk önmagunkat”. Egy találkozás során az elsô harminc másodperc meghatározó: hogyan lépünk be az ajtón, nyújtunk kezet, mutatkozunk be. Ez az elsô benyomás, melynek során a másik tudattalanul is kialakít egy véleményt rólunk, rögzít egy képet, melyet a késôbbiekben szinte lehetetlen kitörölni. Kemény munkával a késôbbiekben lehet ezt a képet szépíteni, de csak akkor, ha lehetôségünk adódik rá. Azonban az egyik – banális, de biztos – alapszabály, hogy még soha senkinek nem nyílt másodszor is lehetôsége elsô benyomást tenni. Ezért fontos, hogy ezekben a pillanatokban a tökéletességre törekedjünk. Elsô és legfontosabb, ami rögtön szembeötlik rajtunk: a külsô megjelenésünk, öltözködésünk. Viseljünk kényelmes, de az alkalomhoz illô öltözéket: öltönyt vagy kosztümöt. Válogassuk össze ízlésesen és diszkréten a színeket. Ne locsoljunk magunkra túl erôs parfümöt vagy borotvaszeszt. Különösen hölgyeknek érdemes észben tartani: nem a bájaikkal, hanem képességeik, és szakmai felkészültségük bemutatásával kell meggyôzniük a felvételiztetôt alkalmasságukról. Bánjunk óvatosan a sminkeléssel. Ügyeljünk a részletekre is: gyakran mostohán bánunk cipônkkel, körmeinkkel. Ezúttal ne feledkezzünk meg a tisztításukról. Mint minden megbeszélésre, érkezzünk ide is pontosan. Nem jó túl korán érkezni: aki a beszélgetést vezeti, tele van elfoglaltsággal, többnyire minden perce be van osztva, biztosan nem örül a korábban érkezôknek. A legsúlyosabb hiba azonban az, ha elkésünk. Igyekezzünk öt-tíz perccel a megbeszélt idô elôtt érkezni, hogy legyen idônk a recepciónál az esetleges regisztrálásra, illetve keressük még fel a mosdót. Így nem okoz kellemetlenséget, ha elnyúlik a beszélgetés, s egyben 40

Ne beszéljünk túl sokat: válaszaink legyenek lényegretörôek, tárgyilagosak. Mutassunk érdeklôdést a másik személye, valamint a vállalat, a munkakör elvárásai iránt. Hallgassuk figyelmesen a felvételi beszélgetést, vezetô információit, közléseit. Merjük kimutatni további érdeklôdésünket, és merjünk bátran kérdezni mindazokról, amire még kíváncsiak vagyunk. Ne felejtsük el, nem csak a vállalat választ egy új munkatársat; mi is választunk. Elkövetkezendô éveink munkaterületét, karrierlehetôségünket határozza meg, amikor új munkahelyet találunk. Még ha százan állnak is mögöttünk, ugyanarra a helyre pályázva, akkor is körültekintôen kell a saját szempontrendszerünk, a saját értékrendünk alapján döntenünk. Nem biztos, hogy az állás, ami száz másik pályázónak megfelel, a mi egyéniségünkhöz, a mi elvárásunkhoz is illik.

VIII.Rugalmas foglalkoztatás 1.

Részmunkaidô

A részmunkaidô sokak számára a legjobb lehetôségnek tûnhet; mivel keretében egyszerûen csak csökkenteni kell a már ismerôs munkahelyen eltöltött munkaórák számát. Minden olyan munkavégzés részmunkaidôsnek számít, ami heti 40 óránál kevesebb munkát jelent. Fontos tudni, hogy a napi öt vagy hat órában foglalkoztatott személyeknél az éves rendkívüli munkaidôkeret nem 200 óra, hanem idôarányosan kevesebb. Hasonló a helyzet azokkal a szabadidôkkel, amelyek a munkaviszonyhoz kapcsolódnak: ötórás munkaidô esetén nincs munkaközi szünet. Részmunkaidô alkalmazása esetén a munkabér a teljes munkaidôben foglalkoztatottak besorolása szerint alakul. A bérpótlékok sem csökkenthetôk a részmunkaidôre tekintettel. Az utazási hozzájárulás mértékét nem érinti a munkavállaló részmunkaviszonya. Az étkezési hozzájárulásra is vonatkozik mindez.

41

2.

Távmunka

A távmunka egy olyan munkavállalási forma, mely megengedi a feladatok részben- vagy teljes idôben munkahelytôl távol történô elvégzését. Tehát nem csak az otthoni környezetben végezhetô munkák, hanem az ügynöki-, szervezôi feladatok ellátása is ebbe a kategóriába sorolhatók. Európát már a kilencvenes évek elején meghódította ez a nagyszerû „találmány”. A kormány hazánkban is szeretné elôsegíteni a távmunka elterjedését, s a távmunkások fôállásban történô foglalkoztatását.

3.

Rugalmas munkaidô

A rugalmas munkaidô egy olyan megállapodás, melynek során az alkalmazottak változtathatják napi munkakezdési és befejezési idôpontjukat úgy, hogy az koherens legyen munkahelyi és magánéleti kötelezettségeikkel egészen addig, ameddig ledolgozzák az egy bizonyos periódusra (általában egy hét vagy hónap) meghatározott teljes munkaidôt. Ez a rendszer általában megengedi a munkavállalónak, hogy a túlórákat vagy a ledolgozatlan munkaórákat átvigyék a következô periódusba.

4.

Tömörített munkahét

Még egy nagyszerû lehetôség azok számára, akiknek szükségük van a teljes idôben való munkavégzésre: a tömörített munkahét. Ez 40 munkaórát tömörít kevesebb, mint 5 napba. Némely munkaadók 3, 12 munkaórás napot terveznek be, mások 4, 10 órás napot. Annak ellenére, hogy ez a lehetôség ideálisnak tûnik némelyek számára, érdemes figyelemmel lenni a kifáradási faktorra különösen, ha a munka fizikai igénybevétellel jár együtt, vagy sokat kell állni a munkavégzés során.

IX. Család-munkahely összeegyeztetése 1.

Bölcsôde

Bölcsôdei ellátást a családban nevelkedô három éven aluli gyermeke számára kérheti a szülô. Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, de még nem érett az óvodai nevelésre, negyedik életévének Betöltését követô augusztus 31-ig gondozható a bölcsödében. Az intézmény az alapellátáson kívül egyéb szolgáltatásokat is nyújthat (speciális tanácsadást, idôszakos gyermekfelügyeletet, gyermeknevelést segítô szolgáltatások). A bölcsôde a fogyatékos gyermek hat éves koráig fejlôdését segítô fejlesztô felkészítést és nevelést is ad. A bölcsôdei felvételt az intézmény vezetôjénél kell kérni.

2.

Családi napközi

Családi napközi ellátás az iskolai oktatásban részesülô, de az iskolai napközit vagy tanulószobai 42

ellátást igénybe nem vevô gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, nem közoktatási célú ellátását biztosítja. A gyermek életkorának megfelelôen nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást nyújt. A fogyatékos gyermekeket a szükségleteikhez igazodóan kell ellátni. A családi napközit mûködtetô személyekrôl az illetékes Módszertani Intézetek és a Gyermekjóléti Szolgálatok tudnak felvilágosítást adni. A családi napközirôl annyit kell tudni, hogy az erre vállalkozók saját kertes családi házukban fogadhatják a gyerekeket, gondozóként maximum öt csemetét. Ôk fôznek nekik, gondozzák ôket, foglalkoznak velük, és ügyelnek a biztonságos mozgáslehetôség biztosítására is. A jelentkezôknek meg kell felelniük a családi napközik beindításával Veresegyházon is foglalkozó Fehér Kereszt Alapítvány (www.feherkereszt.hu) feltételeinek, el kell végezni egy negyvenórás tanfolyamot és sikeres vizsgát kell tenniük az ott tanultakból, valamint vállalniuk kell a folyamatos mûködtetést.

3.

Óvoda

Az óvodai nevelést a szülô gyermekének hároméves korától, legfeljebb hétéves korig az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig igényelheti. Az óvodai foglalkozások a szülôk igényei szerint kerülnek megszervezésre, mely biztosítja az óvodai nevelés és a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos feladatokat is. Az iskolai életmódra felkészítô foglalkozások ideje napi 4 óránál nem lehet több. A szülô gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkezô gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermeket abba az óvodába kell elsôsorban beíratnia, amely körzetében lakik a család. A gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg az intézmény. Megszûnik az óvodai elhelyezés, ha:  a gyermeket másik óvodába íratták  a szülô írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon  a térítési díjfizetési hátralék miatt az óvodavezetô – eredménytelen felszólítás után – megszüntette,  a gyermeket felvették az iskolába

4.

Házi gyermekfelügyelet

Házi gyermekfelügyelet a szülô vagy más törvényes képviselô otthonában is lehetséges. Erre akkor kerülhet sor, ha a gyermek állandó vagy idôszakos ellátása nappali intézményben nem oldható meg, például betegség miatt. A házi gyermekfelügyelet idôtartama a szülô munkarendjéhez igazodik. A házi gyermekfelügyelet keretében ellátásra fordított idôt a gondozási napló alapján állapítják meg. 43

A házi gyermekfelügyelet a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet biztosít. Az e körbe tartozó tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. 

5.

Iskolai napközi

Iskolai napközis foglalkozás keretében az oktatási intézmény a tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a tanulók igényei szerint. Ilyen foglalkozás lehet a napközis és tanulószobai foglalkozás, szakkör, énekkar, iskolai sportkör, tanulmányi versenyek, diáknap. 

Az iskola köteles – a szülô igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni úgy, hogy az a napközbeni ellátás feladatát is teljesítse.

X. Támogatási formák munkavállalók részére 1.

Részmunkaidôs foglalkoztatás támogatása

A támogatás célja A részmunkaidôs foglalkoztatás támogatás célja a munkanélküliség csökkentése, az atipikus foglalkoztatás elôsegítése. A foglalkoztatást elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény 19/C. §. alapján, és a foglalkoztatást elôsegítô támogatásokról, valamint a Munkaerôpiaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló többször módosított 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11/A. §-a alapján támogatás nyújtható azon munkaadó részére,  aki/amely legalább a teljes munkaidô felét, de legfeljebb a háromnegyedét elérô munkaidôben történô foglalkoztatását vállalja olyan személynek a) akit a munkaügyi központ legalább három hónapja nyilván tart, b) aki az a) pontban meghatározott feltételnek nem felel meg, de saját háztartásában legalább egy tizenegy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. §-a alapján ápolási díjban részesül.  nyilatkozik, hogy támogatott munkanélküli (a) pont) alkalmazását megelôzô három hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a mûködésével összefüggô okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és vállalja, hogy a munkaviszony ily módon történô megszüntetésére a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor,  vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása idôtartamával legalább megegyezô idô44

tartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás idôtartama alatt mûködésével összefüggô okból rendes felmondással nem szünteti meg, nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelôzô 3 év alatt felvett állami támogatások támogatástartalma nem haladja meg a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérôl szóló 163/2001.(IX.14.) Korm.rendeletben meghatározott csekély összegûnek minôsülô (de minimis) támogatás mértékét (100 ezer eurónak megfelelô összeget), és nyilatkozik arról, hogy külföldre irányuló szállítási tevékenységet nem folytat.

Nem nyújtható támogatás az olyan foglalkoztatáshoz, amely a Munka törvénykönyvérôl szóló többször módosított 1992. évi XXII. törvény  106. §-ban meghatározott (kirendelés),  150. §-ban meghatározott (gazdálkodással összefüggô okból más munkáltatónál történô foglalkoztatás),  193/C. § a) pontjában meghatározott (munkaerô kölcsönzés) foglalkoztatási formában valósul meg. A támogatás formája, mértéke: Támogatásként a részmunkaidôben foglalkoztatott munkavállaló a) munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka b) vagy a munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelô része részben vagy egészben téríthetô meg. A támogatás idôtartama: A támogatás legfeljebb egyévi idôtartamra állapítható meg. A támogatás igénylésének módja és helye: A munkáltató a támogatás iránti kérelmének az erre rendszeresített formanyomtatványon történô bejelentésével történik a munkaügyi központ – a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes – kirendeltségén. A kérelem benyújtásához rendszeresített formanyomtatvány térítésmentesen igényelhetô a munkaügyi központ kirendeltségein. A kérelem elbírálása: A támogatás odaítélésérôl, a megítélt támogatás mértékérôl, idôtartamáról a területileg illetékes kirendeltség vezetôje mérlegelési jogkörében eljárva államigazgatási határozattal dönt. A kirendeltségvezetô határozata ellen jogorvoslati lehetôség nincs. A támogatás részletes feltételeirôl, a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeirôl, a támogatás esetleges visszakövetelésének feltételeirôl a munkaadóval a kirendeltségvezetô megállapodást köt. Az elbírálás határideje 30 nap, amely szükség esetén egy ízben további harminc nappal meghosszabbítható. Az esetleges meghosszabbítás tényérôl, annak okának megjelölésével a munkaadó írásban értesítést kap. 45

A támogatás folyósítása: A munkaadó a támogatással foglalkoztatott munkanélküli után esedékes támogatást havonta utólag, az esedékes havi munkabér kifizetése után, a tárgyhót követô hó 10. napjáig a munkaügyi központ kirendeltségéhez beküldött elszámoló lapon igényelheti, melyhez a bérjegyzék másolatát és a kifizetést igazoló bizonylatot is csatolni szükséges.

2.

Képzés támogatása

A munkaerô-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elôsegítô aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban álló, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhetô az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása.

Információk képzési támogatást kérôknek Támogatható a képzése annak a személynek:  aki munkanélküli,  aki a 25. életévét – felsôfokú végzettségû személy esetén a 30.életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszûnését követôen munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot,  aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetôleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,  akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszûnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal elôzetesen írásban közölte,  aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja,  aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. A gyermek gondozása, nevelése, illetve hozzátartozó ápolása (gyes, gyet, gyed, terhességi gyermekágyi segély, ápolási díj) miatt ellátásban részesülô személy képzése csak akkor támogatható, ha a képzés idôtartama hetente nem haladja meg a húsz órát. A gyes-en, gyed-en lévô személy képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követôen kezdôdhet meg. Támogatási formák Képzési támogatásként adható:  keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

– szállásdíjtérítés, élelmezés költségei, – utazási költségtérítés nyújtására. A helyközi utazáshoz korlátlan számú utazásra érvényes 90%-os kedvezményû menetjegy igénybevételére jogosult  az a munkanélküli, aki a Munkaerô-piaci Alapból támogatott képzésben vesz részt,  lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye közötti utazás tekintetében,  az országos közforgalmú vasutak vonalain, valamint – díjszabási övezetektôl függôen – az elôvárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. – Helyiérdekû vasút) vonalain, valamint a helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedésben. A menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben korlátlan számú utazásra érvényes 67,5%-os kedvezményû tanulóbérlet igénybevételére jogosult a 18. életéve betöltéséig az a munkanélküli, aki a Munkaerô-piaci Alapból támogatott képzésben vesz részt. A kedvezmény a képzés helyén, a munkaügyi központ kirendeltsége által kiadott igazolásban feltüntetett idôtartam alatt vehetô igénybe.

Információk munkáltatóknak a munkahelymegtartó képzés támogatásáról A támogatás célja: Azon személyek képzésének támogatása, akik munkaviszonyban állnak, azonban rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem biztosítható. Milyen képzés támogatható? Támogatható minden olyan foglalkoztatást elôsegítô képzés, mely a szakképzési törvény hatálya alá tartozik, vagy hatósági elôírások szabályozzák.A munkaadónak írásban vállalnia kell a képzésben résztvevôknek a képzés befejezését követôen legalább a képzés idôtartamával azonos idôtartamú további foglalkoztatását. Hozzá kell járulnia a képzés költségeihez, vagy biztosítania kell a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. Kereset-kiegészítés: Munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából kereset-kiegészítésként a képzésben résztvevô által a képzést megelôzôen elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehetô figyelembe.

A keresetkiegészítés a képzést megelôzôen elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának idôpontjában érvényes alsó határa. 

46

a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése keretében mód van: – a képzési díj részben vagy egészben történô átvállalására, 47

3.

Pályakezdôk munkatapasztalat szerzésének támogatása

A pályakezdô munkanélküliek elhelyezkedésének elôsegítését, szakmai felkészültségének javítását a munkaügyi központ munkatapasztalat-szerzés támogatásával segíti elô. A munkatapasztalat-szerzés támogatását a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/A §-a, illetve a pályakezdô munkanélküliek elhelyezkedésének elôsegítésérôl szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet 7. §-a szabályozza. A támogatás célja A szakképzett és szakképzetlen pályakezdô fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elôsegítése. A támogatás olyan pályakezdô munkanélküli munkatapasztalat szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételtôl számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttmûködött. Pályakezdô munkanélküli:  a 25. életévét – felsôfokú végzettségû személy esetében 30. életévét – be nem töltött,  munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezô,  a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli,  ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követôen nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthetô pályakezdô munkanélkülinek, aki  terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetôleg gyermekgondozási segélyben részesül,  elôzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,  sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít. A támogatás feltételei A támogatás akkor állapítható meg, ha a támogatást kérô munkáltató  a pályakezdô munkanélküli foglalkoztatását munkaviszony keretében,  legalább napi négy órában, és  legalább 360 nap idôtartamra,  olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelô munkatapasztalatot szerez, továbbá  a foglalkoztatás a kérelem beadását követôen kezdôdik. A támogatás mértéke, idôtartama A támogatást a foglalkoztatás idôtartamára, legfeljebb 360 napra a pályakezdô munkanélküli részére járó munkabérének 50-100 százalékáig terjedô mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke havonta nem haladhatja meg  szakképzetlen pályakezdô esetében a kötelezô legkisebb munkabér másfélszeresét,  középfokú szakképzettségû pályakezdô esetében kétszeresét,  felsôfokú szakképzettségû pályakezdô esetében két és félszeresét. 48

A munkabér mellett a pályakezdô után fizetendô egészségügyi hozzájárulás is megtéríthetô. Ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja a kérelem benyújtását megelôzô három évben a csekély összegûnek minôsülô támogatás mértékét, a támogatás megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó vállalja a pályakezdônek legalább a támogatott foglalkoztatás idôtartamával megegyezô idôtartamú továbbfoglalkoztatását. Fentieket nem kell alkalmazni költségvetési szervre, egyesületre, alapítványra, közalapítványra, köztestületre, kisebbségi önkormányzatra, valamint közhasznú társaságra. A munkatapasztalat szerzés, munkába állás tekintetében továbbá fontos tudni, hogy a 30 év alatti, felsôfokú tanulmányaikat két éve befejezô pályakezdôk esetében lehetôség van az ösztöndíjas foglalkoztatásra is. Ekkor a munkáltató háromnegyed-egy évre vállalja a foglalkoztatást, és legalább a minimálbért fizeti ösztöndíjként. Az ösztöníjas jogviszony esetén a munkáltatónak 29 százalékos tb-járulékot, a foglalkoztatottnak pedig 12,5 százalék egyéni, 8,5 százalék nyugdíj, és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Az 50 százalékos tb-kedvezmény 9 hónapig illeti meg a munkaadót, s ezután nem elôírás a három hónapos továbbfoglalkoztatás. Az ösztöndíjas önálló munkakörrel nem bízható meg, mivel a számára kidolgozott egyéni program alapján a kijelölt szakmai segítô révén tesz szert szakmai és munkatapasztalatokra, a munkaadó pedig a támogatott idôszak végén ajánlólevélben foglalja össze a program eredményeit.

4.

Munkahelyteremtés és munkahelymegôrzés támogatása

Vissza nem térítendô támogatás adható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévô munkahelyek bôvítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. (Munkahelyteremtés támogatása) Támogatás nyújtható annak a munkáltatónak, aki mûködésével összefüggô okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. (Munkahelymegôrzés támogatása)

A munkahelyteremtés támogatásáról Vissza nem térítendô támogatás adható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévô munkahelyek bôvítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatás alanya lehet jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezô egyéni vállalkozó. A munkahelyteremtés támogatása pályázati eljárás alapján annak a munkáltatónak nyújtható, aki/amely kötelezettséget vállal arra, hogy:  a beruházást a megkezdéstôl számítva két éven belül megvalósítja, és  a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelôen öt évig folyamatosan fenntartja és mûködteti, és 49

 

 



a beruházás befejezését követô 3 hónapon belül a létszámbôvítést megvalósítja a pályázatban megjelölt létszám felvételét követô legalább 3 évig a beruházásra tekintettel felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelôzô hónapban meglévô havi átlagos statisztikai állományi létszámra együttesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal, új munkahely létesítéséhez legalább 25 százalékban saját erôvel is hozzájárul, a kötelezettségek teljesítését elôsegítô anyagi biztosíték rendelkezésére állását igazolja, továbbá a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbségét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza.

A támogatás pályázat útján nyerhetô el. A támogatás mértékét, forrását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívásban teszi közzé, amely ezen kívül részletesen tartalmazza a pályázaton történô részvétel feltételeit is. Nem nyújtható támogatás a költségvetési szerveknek, továbbá annak a munkáltatónak, akit a pályázat benyújtásának hónapját megelôzô két éven belül munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve, ha a bírság összege az 500 ezer forintot elérte. Szintén nem kaphat támogatást az a munkáltató, aki beruházást megkezdte vagy a pályázat benyújtásának hónapját megelôzô három évben a pályázatban megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtô beruházási támogatásban részesült, illetve a munkahelyteremtô támogatással kapcsolatos kötelezettségeit határidôre nem teljesítette, vagy a pályázat benyújtását megelôzô féléves idôszakban csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. A támogatásról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt. Szabályozza:  A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény  A foglalkoztatást elôsegítô támogatásokról, valamint a Munkaerô-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

a kérelem benyújtását megelôzôen legalább hat hónapja foglalkoztatja. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató nem áll csôd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatotti létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre és vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását. A támogatás idôtartama: A támogatás legfeljebb egy évre adható, és a munkáltatót a támogatott foglalkoztatás idôtartamával megegyezô idôtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. A támogatás mértéke: A vissza nem térítendô támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet. A támogatás a munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedô mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló  bére azonos a kötelezô legkisebb munkabér összegével, vagy  megváltozott munkaképességû személy, vagy  foglalkoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelôzése érdekében a korábbinál rövidebb idôtartamú munkaidôben történik, feltéve, hogy a munkaidô mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg. A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelezô legkisebb munkabér 150 százalékát, s a támogatás havonta utólag folyósítható. Nem nyújtható támogatás a munkaadónak azon munkavállalója foglalkoztatásához, aki után a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelezô legkisebb munkabért meghaladja. Szintén elutasításra kerül a kérelem, ha benyújtását megelôzô két éven belül munkahelymegôrzô támogatásban részesült a munkáltató. Szabályozza:  A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény  A foglalkoztatást elôsegítô támogatásokról, valamint a Munkaerô-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

A munkahelymegôrzés támogatásáról A támogatás alanya: A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkáltatónak, aki mûködésével összefüggô okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. A munkahelymegôrzés támogatása abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát a felmondás közlését legalább 30 nappal megelôzôen a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti és a felmondással érintett munkavállalót 50

51

5.

Foglalkoztatást bôvítô bértámogatás

A munkaügyi központ kirendeltségén tartósan (legalább hat hónapja, pályakezdô, illetve 45. életévét betöltött személy esetében három hónapja) nyilvántartott munkanélküliek tartós foglalkoztatásának megteremtése érdekében a munkaügyi központ bértámogatást biztosít. A támogatás célja A munkaadók ösztönzése arra, hogy munkaerô-igényüket lehetôleg a „tartós munkanélküliek” közül elégítsék ki, így növelve a nehezen elhelyezhetôk munkába állásának esélyét, illetve a tartós munkanélküliség bekövetkezését. A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény 16. §-a alapján támogatás nyújtható azon munkaadó részére, aki  vállalja a legalább hat hónapja – pályakezdô, illetve 45. életévét betöltött személy esetében legalább három hónapja – munkanélküliként regisztrált személy támogatás alatti foglalkoztatását, továbbá azt követôen legalább a támogatott foglalkoztatás idôtartamával megegyezô idôtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy ez alatt az idôtartam alatt a támogatott személy munkaviszonyát mûködésével összefüggô okból, rendes felmondással nem szünteti meg,  nyilatkozik, hogy támogatott munkanélküli alkalmazását megelôzô hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a mûködésével összefüggô okból, rendes felmondással nem szüntette meg,  a munkáltató a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozó munkaerô-igényét (amennyiben volt ilyen) a kérelem benyújtását megelôzô hat hónapban a kirendeltségnek bejelentette,  akivel szemben a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bek.a),d), valamint i)-n) pontjai alapján a kérelem benyújtását megelôzô egy évben munkaügyi bírsággal jogerôsen nem lett sújtva,  nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelôzô 3 év alatt felvett állami támogatások támogatástartalma nem haladja meg a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérôl szóló 163/2001.(IX.14.) Korm.rendeletben meghatározott csekély összegûnek minôsülô (de minimis) támogatás mértékét (100 ezer eurónak megfelelô összeget), és  nyilatkozik arról, hogy külföldre irányuló szállítási tevékenységet nem folytat. Nem nyújtható támogatás az olyan foglalkoztatáshoz, amely A Munka törvénykönyvérôl szóló többször módosított 1992. évi XXII. törvény  106. §-ban meghatározott (kirendelés),  150. §-ban meghatározott (gazdálkodással összefüggô okból más munkáltatónál történô foglalkoztatás),  193/C. § a) pontjában meghatározott (munkaerô kölcsönzés) foglalkoztatási formában valósul meg.

52

A támogatás mértéke, idôtartama: A támogatással foglalkoztatott munkanélküli munkabérének 50-100%-a, legfeljebb 1 éves idôtartamra. Ha a foglalkoztatott személy a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 70-100%-áig terjedhet. A támogatás ebben az esetben legfeljebb két év idôtartamra állapítható meg. A támogatás igénylésének módja és helye: A munkáltató munkaerô-igényének és a támogatás iránti kérelmének a foglalkoztatás megkezdése elôtt, lehetôleg az erre rendszeresített formanyomtatványon történô bejelentésével történik a munkaügyi központ – a foglalkoztatni kívánt munkanélkülit nyilvántartó – kirendeltségén. A kérelem benyújtásához rendszeresített formanyomtatvány térítésmentesen igényelhetô a munkaügyi központ kirendeltségein. A kérelem kötelezô mellékletei:  a munkaerôigény bejelentôlap,  szövetkezet vagy társas vállalkozás esetén a cégbíróság által jóváhagyott társasági szerzôdés, vagy alapító okirat másolata, aláírási címpéldány,  igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról (induló vállalkozás esetén),  egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozói igazolvány  mezôgazdasági ôstermelô munkaadó esetén ôstermelôi igazolvány,  az APEH 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy a kérelmezônek nincs lejárt határidejû TB illetve adótartozása. A kérelem elbírálása: A támogatás odaítélésérôl, a megítélt támogatás mértékérôl, idôtartamáról a területileg illetékes kirendeltség vezetôje mérlegelési jogkörében eljárva államigazgatási határozattal dönt. A kirendeltségvezetô határozata ellen jogorvoslati lehetôség nincs. A foglalkoztatásbôvítô támogatás részletes feltételeirôl, a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeirôl, a támogatás esetleges visszakövetelésének feltételeirôl a munkaadóval a kirendeltségvezetô megállapodást köt. Az elbírálás határideje 30 nap, amely szükség esetén egy ízben további harminc nappal meghosszabbítható. Az esetleges meghosszabbítás tényérôl, annak okának megjelölésével a munkaadó írásban értesítést kap. A támogatás folyósítása: A munkaadó a támogatással foglalkoztatott munkanélküli után esedékes támogatást havonta utólag, az esedékes havi munkabér kifizetése után, a tárgyhót követô hó 10. napjáig a munkaügyi központ kirendeltségéhez beküldött elszámoló lapon igényelheti, melyhez a bérjegyzék másolatát és a kifizetést igazoló bizonylatot is csatolni szükséges.

53

Egyéb lényeges információk:  A támogatott foglalkoztatással többlet foglalkoztatásnak kell megvalósulnia az adott munkakörben.  Az elbírálásnál elônyt élveznek azok a munkanélküliek, akik a munkanélküliek nehezen elhelyezhetô rétegeihez tartoznak. Ezeket a rétegeket az illetékes megyei munkaügyi tanácsok határozzák meg. Ilyenek lehetnek különösen: – 45. életévüket betöltött nyilvántartott munkanélküliek, – a megváltozott munkaképességûek, – a pályakezdôk, – az önmagukat a cigány kisebbséghez tartozónak vallók, – az alacsony iskolázottságúak.

6.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásának az a célja, hogy csökkentse a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos költségeit. A támogatás alanya: E támogatásban azok a munkáltatók részesülhetnek, akik munkanélküli foglalkoztatását vállalják. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékokat nem lehet átvállalni az olyan munkaadó esetében, aki foglalkoztatás bôvítését szolgáló bértámogatásban részesül. A támogatás idôtartama, mértéke: Támogatásként a keresetet terhelô  egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék,  a munkaadói járulék,  továbbá a munkaadót terhelô egészségügyi hozzájárulás összege téríthetô meg. A támogatás a járulékok részben, vagy egészben történô megtérítésére vonatkozhat, s legfeljebb 200 nap idôtartamra folyósítható. A támogatás már megkezdett foglalkoztatáshoz nem adható, a kérelmet tehát a foglalkoztatás megkezdése elôtt kell benyújtani a munkaügyi központ kirendeltségére. Szabályozza:  A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény  A foglalkoztatást elôsegítô támogatásokról, valamint a Munkaerô-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

54

7.

Helyközi utazás támogatása

A támogatás a munkába járással kapcsolatos munkaadói és munkavállaló terhek csökkentését szolgálja. A helyközi utazás támogatását a munkába járással összefüggô terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerô-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 2. §-a szabályozza. A támogatás célja: A támogatás a munkába járással kapcsolatos munkaadói és munkavállalói terhek csökkentését segíti elô. A munkaszerzôdés megkötése után a munkáltató nem tagadhatja meg a ráesô utazási költség megtérítését, ha a munkavállaló munkahelye és lakóhelye különbözô településen van. A munkáltató ez irányú költségeit azonban a munkaügyi központ megtérítheti, ha  olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki munkaügyi központ által legalább hat – pályakezdô, valamint megváltozott munkaképességû személy esetén legalább három – hónapja nyilvántartott munkanélküli, és  hasonló munkakörben foglalkoztatott személy munkaviszonyát a kérelem beadását megelôzô hat hónapon belül – a mûködésével összefüggô okból – rendes felmondással nem szüntette meg. A támogatás mértéke, idôtartama: A munkáltatónak támogatásként – legfeljebb egy éves idôtartamra – egészben vagy részben megtéríthetô a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási költségének a munkáltatót terhelô része, amely a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díjának  86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. osztályán;  80 százalékát, ha elôvárosi vasúton, vagy helyközi díjszabással közlekedô helyi és távolsági autóbuszon utazik. Munkába járásnak minôsül a közigazgatási határon kívülrôl történô napi munkába járás és hétvégi hazautazás. Nemcsak a munkáltatót, hanem a munkavállalót terhelô költségeket (14, illetve 20 százalék) is megtérítheti a munkaügyi központ részben vagy egészben, amennyiben azt a munkavállaló kérelmezi. A munkavállaló kérelmét a munkáltató kérelmével egyidejûleg – a foglalkoztatás megkezdését megelôzôen – kell a munkaügyi kirendeltségre benyújtani.

55

8.

Lakhatási hozzájárulás támogatása

9.

Intenzív álláskeresés

A támogatás azon munkanélküliek huzamosabb idejû foglalkoztatását kívánja elôsegíteni, akik lakóhelyüktôl távol tudnak csak munkalehetôséget találni. A lakhatási hozzájárulás támogatása az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket csökkenti.

Az a munkanélküli, vagy pályakezdô munkanélküli, aki a munkaügyi központtal való együttmûködés keretében maga is részt vesz a munkahely felkutatásában – és ezt igazolja – intenzív álláskeresés támogatásában részesülhet.

A lakhatási hozzájárulás támogatását a munkábajárással összefüggô terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerô-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 4. §-a szabályozza.

Az intenzív álláskeresés támogatását a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. tv. 14/A § és a foglalkoztatást elôsegítô támogatásokról, valamint a Munkaerô-piaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló, többször módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 22-26. § szabályozza.

A támogatás célja, hogy munkanélküliek foglalkoztatását – akik a lakóhelyüktôl távol találtak munkalehetôséget – azzal segítse elô, hogy a munkaügyi központ a lakhatási támogatáson keresztül csökkenti a foglalkoztatást vállaló munkaadó ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit. Lakhatási támogatást az a munkáltató kérhet, aki  munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli foglalkoztatását vállalja, és  az általa igénybevett lakásbérlet, albérlet, fizetôvendég-szolgálat díjának megfizetéséhez havonta hozzájárul, illetve  ezeknek a munkavállalóknak az elhelyezését munkás- (orvos-, nôvér- stb.) szállás útján oldja meg. További feltétel, hogy a munkáltató hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelôzô hat hónapon belül – a mûködésével összefüggô okból – nem szüntette meg. A támogatás mértéke, idôtartama: A munkaadónak támogatásként a munkavállaló elszállásolásával kapcsolatos költségei téríthetôk meg, legfeljebb egyéves idôtartamra. A támogatás mértéke munkavállalóként nem haladhatja meg a munkanélküli járadék alsó határát.

A támogatás annak a legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személynek (ideértve a pályakezdô munkanélkülit is) nyújtható, aki a munkaügyi központ kirendeltségével közösen kialakított együttmûködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresés elôsegítését célzó szolgáltatást. Álláskeresést elôsegítô szolgáltatáson a munkaügyi központ kirendeltsége által nyújtott, illetve felajánlott munkaközvetítést, tanácsadást, továbbá álláskeresési módszerek átadását kell érteni. Az intenzív álláskeresésben történô részvételrôl a munkanélküli és a munkaügyi központ kirendeltsége együttmûködési tervet készít. Az együttmûködési tervnek tartalmaznia kell: 1. a munkanélküli intenzív álláskeresésében történô részvételének módját, 2. az intenzív álláskeresés keretében a munkanélküli által folytatandó tevékenységeket, 3. a 2. pontban meghatározott tevékenységekhez igénybe vehetô szolgáltatásokat, 4. továbbá azokat a munkáltatókat, amelyek felkereséséhez kapcsolódóan a munkanélküli a helyközi utazási költségek megtérítését kéri. A támogatás formája, mértéke

A támogatás a foglalkoztatást vállaló munkaadó kérelme alapján adható, amelyet a munkaerôigény bejelentôlappal együtt – a tervezett foglalkoztatás megkezdése elôtt – a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi kirendeltségre lehet benyújtani.

Intenzív álláskeresés támogatásaként a munkanélküli részére megtéríthetô: 1. A munkahelyek felkereséséhez, a szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó helyi tömegközlekedés költsége (ideértve az intenzív álláskeresés idôtartamára szóló bérletjegy biztosítását is), 2. A rövid idôtartamú (legfeljebb öt napig tartó) álláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan felmerült szállás és étkezési költség. Az intenzív álláskeresés támogatásának egy álláskeresô részére nyújtott havi összege 1. az 1. pontban meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának harminc százalékát, 2. a 2. pontban meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának felét nem haladhatja meg. Az intenzív álláskeresés támogatásáról a munkaügyi központ határozattal dönt.

56

57

A támogatás idôtartama A támogatás a megítélésétôl számított egy éven belül nem haladhatja meg a három hónapot, melyet folyamatosan vagy megosztva, egy-egy hónapra is igénybe lehet venni.

A támogatás formája, mértéke Támogatásként 3 000 000 Ft-ig terjedô, visszatérítendô kamatmentes tôkejuttatás adható, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához szükséges szaktanácsadás költségeit biztosítjuk.

A támogatás folyósítása A támogatás folyósítása havonta, utólag történik. A kifizetés feltétele, hogy a munkanélküli a határozatban megjelölt kötelezettségeit teljesítse, továbbá az intenzív álláskeresés során felmerült költségeit igazolja.

Az önfoglalkoztatás megkezdésének legkésôbbi idôpontja a pályázat elnyerését követô 30. nap, kivéve, ha a támogatott már a pályázat elnyerésekor is önfoglalkoztató volt. Az önfoglalkoztatás fenntartásának idôtartama azonos a támogatás visszafizetésének idôtartamával, mely idôtartam alatt munkaviszonyt, szolgálati jogviszonyt, köztisztviselôi, közalkalmazotti jogviszonyt a támogatott nem létesíthet.

10. Önfoglalkoztatás támogatása

A támogatás folyósítására csakis bizonylat alapján és a saját forrás felhasználása után kerül sor. A támogatást 12 hónap türelmi idô után, negyedévente egyenlô részletekben kell visszafizetni, a támogatás összegétôl függôen maximum 60 hónap alatt.

Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, illetve annak a személynek, aki vállalkozóvá válást elôsegítô támogatásban részesül. A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 17. § c) pontja, valamint a módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 17/A és 17/B §-a alapján – pályázati felhívás keretében – a munkanélküli személy önfoglalkoztatásának elôsegítésére támogatás adható. A támogatás iránt a munkaügyi központ által közzétett pályázati felhívás alapján pályázatot nyújthat be:  az a legalább 3 hónapja regisztrált munkanélküli (pályakezdô is lehet), aki a pályázat benyújtását megelôzôen együttmûködött a Munkaügyi Központtal, vagy  aki a pályázat benyújtásának idôpontjában az 1991. évi IV. törvény 15. §-a alapján munkanélküliek vállalkozóvá válását elôsegítô támogatásban részesül, amennyiben  önmaga foglalkoztatását – egyéni vállalkozás indításával, – mûködô társas vállalkozáshoz való csatlakozással, vagy új társas vállalkozás alapításában való részvétellel (amennyiben tagként a tevékenységben személyesen is közremûködik), – mezôgazdasági ôstermelôként, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében (1995. évi CXVII. törvény 3. § (4) bek. 18. pont), – szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg,  a vállalkozás beindításához szükséges saját forrással – a beruházás költségének legalább 20%-a – és a támogatás visszafizetéséhez anyagi biztosítékkal rendelkezik. A saját forrás megléte nem feltétel a mûködô társas vállalkozásba belépô vagy vállalkozóvá válást elôsegítô támogatásban részesülô pályázónál.  a MK által finanszírozott vállalkozói alapismerteket nyújtó képzést eredményesen elvégzi,  a tervezett vállalkozásból legalább a minimálbért elérô jövedelme származik. A pályázat elnyerésének feltétele, hogy annak benyújtásakor a munkanélküli valamennyi korábban felsorolt követelménynek feleljen meg! 58

A pályázat benyújtásának konkrét feltételeirôl a munkaügyi központ a pályázati kiírásban rendelkezik. A pályázati felhívás a munkaügyi központ kirendeltségein is megtekinthetô.

11. Vállalkozóvá válás támogatása Az a munkanélküli járadékban részesülô személy, akinek a munkaügyi központ megfelelô munkahelyet felajánlani nem tud, vállalkozóvá válása esetén támogatást igényelhet a munkaügyi központtól. A foglalkoztatást elôsegítô és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. tv. 15. §-a alapján támogatás nyújtható azon vállalkozóvá váló személy részére, aki munkanélkülijáradékban részesül és akinek a munkaügyi központ nem tud megfelelô munkahelyet felajánlani. A támogatás célja A támogatás célja az, hogy vállalkozásuk kezdeti nehézségein anyagilag átsegítse azon munkanélkülijáradékban részesülôket, akik megfelelô munkahely hiányában önmaguk foglalkoztatását megoldják. A támogatás formái, mértéke  a munkanélküli-járadék összegének megfelelô támogatás folyósítása, legfeljebb további 6 hónapig;  vállalkozói tevékenység igazolásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségei legfeljebb 50%-ának megtérítése;  vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami költség legfeljebb 50%-os megtérítése;  hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítése, legfeljebb egyéves idôtartamra. A fenti támogatási formák együttesen is igényelhetôk!

59

Vállalkozónak minôsül:  aki egyéni vállalkozói igazolványt vált ki, vagy jogszerûen olyan tevékenységet folytat, ami egyéni vállalkozásnak minôsül, ha adószámmal rendelkezik;  aki gazdasági társaság tagjaként (pl. Bt., Kft.,) jogszabályban, vagy társasági szerzôdésben foglaltak alapján személyes közremûködésre kötelezett. Ez a közremûködés nem minôsülhet munkaviszonynak, hanem polgári és egyéb jogviszony alapján valósul meg;  aki mezôgazdasági ôstermelôi igazolványt vált ki;  aki szövetkezeti tagsági viszony keretében vállalkozási jellegû munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít. A támogatás igénybevétele kérelem alapján történik.A támogatás iránti kérelmet a vállalkozóvá válást megelôzôen kell benyújtani!A kérelmet a munkanélkülit nyilvántartó kirendeltségen kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon. A vállalkozóvá válást elôsegítô támogatásról szóló határozat tartalmazza a támogatás megjelölését, mértékét, a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit.

12. GYES, GYED, GYET, valamint ápolási díj folyósításának megszûnését követô foglalkoztatási kedvezmény A foglalkoztatás járulékköltsége 2005 januártól a felére csökkenhet, amennyiben pályakezdôt, gyes, gyed, gyet, ápolási díj után munkát vállalót alkalmaz a vállalkozás. Amennyiben a 25 év alatti pályakezdôt legalább napi négy órában egy évig foglalkozatja a munkaadó – ha szakképzett, akkor ennek megfelelô munkakörben –, kilenc hónapig jogosult az 50 százalékos tb-járulékkedvezményre. A kedvezmény legfeljebb a bruttó 90 ezer forintos bérre számított járulékok 50 százalékáig vehetô figyelembe. A MAP utólag utalja át a kedvezményt, amely részarányosan akkor is érvényesíthetô, ha a munkavállaló hibájából hamarabb megszûnik a foglalkoztatás. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a munkáltatóra, ha gyes, gyed, gyet, ápolási díj után veszik fel a dolgozót.

60