2014/02/R Gyermekgondozási díj (gyed) A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, hanem biztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozási segély (gyes) elnevezésű ellátással. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a gyermekgondozási díjra irányadó jogszabályok több ponton is jelentősen módosultak 2014. január 1-jétől, amely változásokról bővebben a „GYED Kisokos” elnevezésű tájékoztatóban olvashat.
Tartalom: •
• •
•
• • •
• • • • •
Ki jogosult gyermekgondozási díjra? o Biztosítási jogviszony alapján gyed-re jogosultság o Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed) Mennyi időre jár a gyermekgondozási díj? Mennyi a gyermekgondozási díj összege? o Biztosítási jogviszony alapján megállapítható gyed esetén alapul szolgáló jövedelem meghatározása a gyed mértéke o Hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyed esetén Mi szükséges a gyermekgondozási díj igényléséhez? o Biztosítási jogviszony alapján megállapítható gyed esetén o Hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyed esetén Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? Szükséges-e választanom az ellátások között? Hogyan történik a gyermekgondozási díj (előleg) folyósítása? o Gyed előleg megállapítása, folyósítása o Gyed kifizetése Van-e lehetőség a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni? o Gyed továbbfolyósítása munkavégzés mellett Mi történik, ha az adataimban változás következik be? Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem? Nyomtatványok Jogszabályok
Ki jogosult a gyermekgondozási díjra? I. biztosítási jogviszony alapján (általános szabályok szerint) gyermekgondozási díjra jogosultság Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő: - biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, - biztosított szülő (pl. apa, örökbefogadó szülő), ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, - terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. (A témáról bővebben a „Terhességi-gyermekágyi segély” című tájékoztatóban olvashat.) A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során a nevelt gyermekre tekintettel nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő, azonban saját, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke után jogosult lehet az ellátásra. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása: Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: - a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét, - a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, - rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj, - ha a gyermek egy éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, a keresőtevékenysége időtartamára, - ha a gyermek egy éves kora előtt munkavégzés nélkül is megkapja a teljes keresetét (ha a keresetét részben megkapja, csak az elmaradt keresete után jár gyed), 2
-
-
-
-
ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási támogatást, álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, illetve aki vállalkozóivagy munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást kap), ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve ha a gyermek egy éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság első alkalommal a gyermek egy éves kora után kerül megállapításra, akkor az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.
II. hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed) 2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak. Diplomás gyed-re az a 2013. december 31-ét követően születetett gyermek édesanyja (szülő nő) jogosult, aki az alábbi 1)-6) pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel: 1.) a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), 2.) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni. 3.) a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, 4.) a gyermeket saját háztartásában neveli, 5.) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és 6.) a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. 3
A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága (kizárólag a 2013. december 31-ét követően születetett gyermek után): A diplomás gyed-re a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.)-6). pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra. Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a (www.njt.hu) szerint nem szünetel.
Mennyi időre jár a gyed? Biztosítási jogviszony alapján (általános szabályok szerint) megállapított gyermekgondozási díj időtartama: A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól - a gyermeket szülő anya által igénybevett gyed esetében a szülést, - a szülő anyától eltérő más jogosult által igénybevett gyed esetén a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik. Például: A 2012. január 1-től biztosított kismama 2014. május 10-én ikreket szül. A kismama a szülést megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött időtartama alapján az ikergyermekek után 2017. május 10-ig, a gyermekek két éves korától számított további 1 évig jogosult gyermekgondozási díjra. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama: Az úgynevezett „diplomás gyed” a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.
Mennyi a gyermekgondozási díj összege? I. A biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának 4
időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt gyed esetén, ha az igénylő a gyed-re 2013. július 14-ét követően szerez jogosultságot, az ellátás összegét a 2013. július 14. napjáig hatályos és a 2013. július 15. napjától hatályos jogszabályok szerint is ki kell számolni, és az igénylő számára minden esetben a kedvezőbb összeget kell folyósítani. Mindez azt jelenti, hogy a 2013. július 14. napját követően kezdődő gyed-re való jogosultság esetében, ha az ellátást 2015. január 01-jét megelőzően született gyermek után igénylik, akkor a megállapított ellátás összege nem lehet alacsonyabb, mintha azt a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján állapították volna meg.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása a 2013. július 14-ig hatályos a 2013. július 15-től hatályos jogszabályok jogszabályok alapján alapján Ha az igénylőnek a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben volt legalább 180 napi figyelembe vehető jövedelme, akkor az ellátást ezen naptári évben elért járulékalapot képező jövedelem alapján kell megállapítani. Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 napi jövedelemből kell a gyed összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha az igénylő a gyed-re való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában a gyed jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben rendelkezik legalább 180 nap figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a gyed összegét ezen jogviszonyban, a megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a gyed-re való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában a gyed jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig – számított, kizárólag ezen jogviszonyában szerzett 180 napi jövedelemből kell a gyed összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos. Amennyiben az igénylőnek a gyed-re való jogosultságot megelőző naptári évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs a gyed jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 napi jövedelme, meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e a gyed jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel:
Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdő napját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a gyed alapja, kivéve ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a gyed alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti HA IGEN: jövedelem. Akkor a gyed összegét az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
5
HA NEM: Akkor az ellátást a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a gyed jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben ezen tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyed-et megállapítani. Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően azért nincs 180 napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyedben részesült, a gyed összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint a minimálbér.
Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően azért nincs a gyed-re való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyed-ben részesült, a gyed összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint a fennálló jogviszonyban elért tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján megállapított összege. Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző ellátás összege a gyed jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra (azaz az előző ellátás összegének megállapítása során nem került beszámításra a 2013. július 14-ig hatályos jogszabályi előírások alapján a megelőző jogviszonyban elért jövedelem).
A fennálló biztosítási jogviszony alatt ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell.
A szerződés szerinti jövedelem: • álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, • az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese, • őstermelők esetén – főszabály szerint – a minimálbér, amely az őstermelő saját vállalása esetén ettől eltérhet. A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított gyed esetén a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összeggel jár a gyed a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt.
6
A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a gyed összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj –, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. A gyed mértéke A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2014. évi felső határa havi bruttó 142.100,Ft. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január 1-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát. Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege) A diplomás gyed havi összege: - a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2014-ben: 101.500,-Ft) 70 %-a, - a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2014-ben: 118.000,- Ft) 70 %-a. Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és a fennálló biztosítási jogviszonyában rendelkezik legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel, a gyermekgondozási díj összegét 7
az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig – számított, 180 napi jövedelemből kell kiszámítani (osztószám: 180), ha a biztosítási idő folyamatos. A gyermekgondozási díj összege ebben az esetben sem lehet kevesebb a fent leírtak szerinti, minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta). Abban az esetben, ha a diplomás gyed-re jogosult a gyermek születésekor nem biztosított, vagy a biztosítási jogviszonyában nem rendelkezik legalább 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel, a gyermekgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum figyelembevételével kell megállapítani a fent leírtak szerint. A diplomás gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből az adó- és járulékkedvezmény figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat levonni. A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőlegnyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a kifizetőtől származó bevétel adóelőlegének megállapításához” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et folyósító szervhez benyújtani. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Mi szükséges a gyermekgondozási díj igényléséhez? I. Biztosítási jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” GYED. 1. elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani. A gyermekgondozási díj iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat. A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (KPA160/A) elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell. 8
Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét. A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Ugyancsak a foglalkoztató kötelezettsége az igénylő által leadott dokumentumokkal együtt a kérelem benyújtása a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez. Egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél írásban nyújthatja be a kérelmét, az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” (GYED. 1.) elnevezésű elektronikus nyomtatványon. A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni: − a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították, − örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, − gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat, − magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot, − A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell, − Aki 2015. január 01-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel gyedet, annak a kérelméhez csatolni kell az ellátás igénylését megelőző év első napjától az igénylés napjáig terjedő időtartam vonatkozásában, a korábbi foglalkoztatók által kiállított jövedelemigazolást. (OEP-B/1., OEP-B/2.) II. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása Az igénylő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az OEP által rendszeresített és az OEP honlapján közzétett „IGÉNYBEJELENTÉS Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be. A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be.
9
Ha a hallgatói jogviszony alapján gyermekgondozási díjra jogosult szülő nő a szülés napján biztosított, akkor a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a foglalkoztatójához nyújtja be. Az igénybejelentéssel egyidejűleg a következő okmányokat kell bemutatni, benyújtani: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt, valamint, ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát. amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez (kifizetőhelyhez) történő megérkezését követő naptól számított 18 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap. A határidőt az eljáró egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv vezetője indokolt esetben 21 nappal meghosszabbíthatja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe. Az igénybejelentés napja Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni. Ha a gyed iránti kérelem a szülési szabadság, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követően kezdődik. A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, folyósítani. •
Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a gyed igénylése két ellátás közti választással történik – ideértve az esetleges késedelmes választás esetét is – csak a választás napjától (azaz a szülő által megjelölt naptól, ami nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gyed-re való jogosultság feltételeivel már rendelkezik) folyósítják az újabb ellátást. 10
Szükséges e választanom az ellátások között? Abban az esetben, ha a kérelmező ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre/baleseti táppénzre/terhességi-gyermekágyi segélyre/gyed-re is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha az igénylő ezen ellátások folyósítása idején újabb ellátásra válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván igénybe venni, akkor az új ellátást a választás napjától, a korábbi ellátás folyósításának megszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani. Ha az igénylő ugyanazon gyermeke után egyidejűleg gyermekgondozási segélyre/gyermeknevelési támogatásra és táppénzre /terhességi-gyermekágyi segélyre/gyed-re/baleseti táppénzre is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választás napjának a biztosított, illetve a szülő által megjelölt napot kell tekinteni, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ezen a napon rendelkezik. A választott újabb ellátás a választás napjára visszamenőlegesen járó összegét a folyósító szerv csökkenti az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ily módon kiszámolt különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor. A korábbi ellátás megszüntetése iránt is az érintett hatóságok intézkednek, oly módon, hogy a megszüntetés napjáról az új ellátást megállapító szerv értesíti a megszüntetni kért ellátást folyósító szervet. A megszüntetésről és a megszüntetés napja után folyósított, levonandó ellátás összegéről a megszüntetett ellátást folyósító szerv értesíti a másik hatóságot, így a szülőnek ezzel kapcsolatban nem szükséges külön kérelmet benyújtania vagy nyilatkozatot tennie.
Hogyan történik a gyermekgondozási díj (előleg) folyósítása? Biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében: A gyermekgondozási díj iránti kérelmet: − a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, [a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár,] 11
egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv bírálja el és folyósítja az ellátást. −
Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyed-et, akkor annak a munkáltatónak kell elbírálni a kérelmet és folyósítani az ellátást, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Ha egyidejűleg több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál van a szülőnek gyed-re jogosító jogviszonya, akkor annak a kifizetőhelynek kell elbírálni a gyed iránti kérelmet, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Ha a több biztosítási jogviszony ugyanazon a napon kezdődött, a kérelmet annak a munkáltatónak a kifizetőhelye bírálja el, ahol a szülő szerződés szerinti jövedelme magasabb. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében: A gyermekgondozási díj iránti kérelmet: - ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a kifizetőhely - ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv - ha a szülő nő nem biztosított, akkor a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv - ha a vér szerinti apa igényli az ellátást – függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy sem – a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv bírálja el, és folyósítja az ellátást. A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. Fontos, hogy 2013. július 14. napját követően benyújtott kérelmek esetén, a gyed megállapításakor a társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv határozat formájában értesíti az igénylőt, hogy mely időtartamra, és mekkora naptári napi összegben jogosult gyed-re. Előleg megállapítása, folyósítása Amennyiben a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításra kerül, azonban az ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 21 napon belül nem határozható meg, az igénylő részére a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével, előleg megállapítására kerül sor. A hiányzó adatok beszerzését követően a gyed összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani. Amennyiben az igénylő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. 12
Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő gyermekgondozási díjra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a gyermekgondozási díj a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. A gyermekgondozási díj kifizetése A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon. Lehetőség van írásban a gyed folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetében az ellátást folyósító szervnek nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást. Az esedékessé vált és fel nem vett gyed-et az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a gyedre jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot a folyósított előleg összege után, illetve ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ftot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A gyed kifizetése, ha a jogosult elhunyt A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy a testvére kérheti, az erre szolgáló „Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A kérelmet a jogosult halála napjától egy évig lehet benyújtani. Ez a felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. Van-e lehetőség a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni? A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát. Ez a rendelkezés a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. 13
Ha a gyermek elmúlt már 1 éves, és a szülő 2014. január 1-jét követően szeretne visszamenni, vagy akár más munkáltatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításában ez nem okoz változást. Amennyiben a szülő gyermekgondozási díjra való jogosultsága első alkalommal a gyermek 1 éves kora után kerül megállapításra, akkor az ellátásra való jogosultság első napjától számított 60 napig nem jár a gyermekgondozási díj, ha a szülő kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha ezen gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy ha a gyermekgondozási díjban részesülő meghalt. Ebben az esetben a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a szülő foglalkoztatójához kell benyújtania az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” (GYED. 1. r. sz.) elnevezésű nyomtatványon. Gyermekgondozási díj továbbfolyósítása munkavégzés mellett Abban az esetben, ha a szülő 2014. január 1-jét megelőzően a munkába állása miatt lemondott a gyermekgondozási díjról, 2014. január 1-től munkavégzés mellett a gyermekgondozási díjra való jogosultság még hátralévő időtartamára írásban kérheti az ellátás továbbfolyósítását, feltéve, hogy a gyermek elmúlt egy éves. A gyermekgondozási díjat a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben lehet továbbfolyósítani. A gyermekgondozási díj továbbfolyósítását írásban kell kérni, automatikusan nem kerül továbbfolyósításra az ellátás. A gyermekgondozási díj továbbfolyósítása iránti kérelmet a „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatványon is be lehet nyújtani. A továbbfolyósítás iránti kérelmet ahhoz a folyósító szervhez kell benyújtani, ahol – a folyósítás szünetelését megelőzően – legutoljára folyósították a gyed-et, azaz vagy a fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez, vagy a foglalkoztató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. Ha a szülő időközben munkáltatót váltott, és a jelenlegi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor a kérelmét a jelenlegi foglalkoztatójánál lévő kifizetőhelyhez kell benyújtania. Abban az esetben, ha a jelenlegi munkáltatójánál nem működik kifizetőhely, a kérelmét a jelenlegi munkáltatója székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell benyújtani. Fontos, hogy ha a gyermekgondozási díj folyósításának szünetelése alatt a szülő ugyanazon gyermek jogán a munkavégzés mellett gyermekgondozási segélyben részesült, és úgy dönt, hogy a gyermek 1 éves kora után a munkavégzés mellett 2013. december 31-ét követően a gyermekgondozási díjra való jogosultság még hátralévő időtartamára kéri a gyermekgondozási díj továbbfolyósítását, akkor az ugyanezen gyermek jogán folyósított gyermekgondozási segélyről le kell mondania. 14
Amennyiben a szülőnek rendelkezésére áll a kérelemhez csatolni kell: - a gyermekgondozási díj megállapításáról szóló határozat másolatát - a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetéséről szóló határozat másolatát Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be? Az ellátásban részesülő szülő köteles 15 napon belül minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító. Amennyiben az ellátásra jogosult körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján már nem járna az ellátás, azt 8 napon belül kell bejelenteni az ellátást folyósító kifizetőhelynek, vagy egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek. Ha a biztosított részére az ellátást az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv folyósítja és a biztosítási jogviszony az ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles haladéktalanul értesíteni az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervet a jogviszony megszűnésének időpontjáról, valamint a megszűnéskor kifizetett jövedelmekről és azok jogcíméről. Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem? Abban az esetben, ha a biztosított szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az egészségbiztosító e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.
díj
(diplomás
gyed)
A méltányosságból megállapítható gyed folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított ellátás alapja nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérnél. Ha azonban a kérelmező (biztosított) tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el, a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
15
A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását. A gyed méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell (vagy a kormányablaknál lehet) benyújtani írásban, akkor is, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Kérjük, adja meg a gyed-et méltányossági alapon igénylő szülő foglalkoztatója székhelyének irányítószámát az eljáró szakigazgatási szerv meghatározása érdekében. A méltányossági kérelemnek tartalmaznia kell: − a közös háztartásban lakók számát, − nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. Méltányosságból engedélyezett gyermekgondozási díj folyósítása: A méltányosságból engedélyezett gyermekgondozási díj összegéről és folyósításáról az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv értesíti a kérelmezőt. A méltányossági ellátást kizárólag az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv folyósíthatja, még akkor is, ha a kérelmező munkahelye kifizetőhely. A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért ha pl. a biztosított részére a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását méltányosságból engedélyezték, az nem jelenti azt, hogy a kérelmező a gyermekgondozási díjat is kap. A méltányossági jogkörben hozott döntése ellen nem lehet fellebbezni, a határozattal szemben kizárólag semmisségére [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. § (www.njt.hu)] hivatkozva, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni a lakóhely/tartózkodási hely szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. Nyomtatványok: Igénybejelentés gyermekgondozási díjra (GYED 1. r. sz.) Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (KPA160/A) Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához (OEP-B/1 OEP-B/2) IGÉNYBEJELENTÉS Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról Adóelőleg-nyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a kifizetőtől származó bevétel adóelőlegének megállapításához • Igazolás adókedvezményhez • • • • • • • •
16
JOGSZABÁLYOK: • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (www.njt.hu) érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) h), i), p) 6. § (1), 39. §, 39/A. §, 39/B. §, 42/A. §, 42/B. §, 42/C. §, 42/D. §, 42/E. §, 48/A. §, 50. §, 61. §, 62. §, 63. §, 69. §, 80. §, 82. § (7), 82/E. §, 82/F. § • 217/1997. (XII 1.) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (www.njt.hu) érintett szakaszok: 1. §, 26. §, 26/A. §, 26/B. §, 26/C. §, 26/D. §, 31/A. §, 31/D. §, 31/E. §, 37. §, 37/A. §, 38. §, 38/B. §, 39. §, 39/A. §, 41/A. §, 42/A. §, 48.§, 49. § (6), 49/B. § • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (www.njt.hu) fontosabb, vonatkozó szakaszok: 2. § (3), 4. §, 5. §, 6. §, 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 11. §, 14. § (1), (2), 16. § (1); 19. §, 24/A. §, 26. § (1), (5), 27. §, 29. §, 30/A. § • 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról érintett szakaszok: 20. § – 20/A. §
(www.njt.hu)
• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (www.njt.hu) érintett szakasz: 127-130. § • 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (www.njt.hu) érintett szakasz: 111-112. § • 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (www.njt.hu) érintett szakasz: 2. § (1) • 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (www.njt.hu) érintett szakasz: 3. § (1) b) • 288/2010. (XII. 21.) Korm rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról (www.njt.hu) 2. számú melléklet • 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (www.njt.hu) érintett szakaszok: 324. §, 325. §, 327-341. §
17
