EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK (GYED, CSED, TÁPPÉNZ)

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK (GYED, CSED, TÁPPÉNZ)

Papp Katalin Pálity Györgyné Szabó Gabriella Tóth Tünde

Elméleti tananyag

KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15 A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése


Tartalom

BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................. 8

1 1.1

Teljeskörű biztosítottak .............................................................................................................. 8

1.2

Társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak ..................................................................... 9

1.2.1

Baleseti ellátásra jogosultak ................................................................................................ 9

1.2.2

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ............................................................... 10

1.2.3

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak............................................................................. 10

1.3

Egészségügyi szolgáltatás ........................................................................................................ 12

1.3.1

Alapellátás ......................................................................................................................... 12

1.3.2

Járóbeteg-szakellátás, gondozás ........................................................................................ 12

1.3.3

Fekvőbeteg-szakellátás ...................................................................................................... 13

1.3.4

Mentés, betegszállítás ........................................................................................................ 13

1.3.5

Otthoni ápolás.................................................................................................................... 13

1.4

Pénzbeli ellátásra jogosultság általános szabályai ................................................................... 14

1.4.1

Biztosítottak köre .............................................................................................................. 14

1.4.2

Foglalkoztató ..................................................................................................................... 16

1.4.3

Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személyek biztosítása ....................................... 17

1.4.4

A biztosítás szünetelése ..................................................................................................... 18

1.4.5

Mikor folyamatos a biztosítási idő .................................................................................... 18

1.4.6

Mikor megszakítás nélküli a biztosítási idő ...................................................................... 18

1.4.7

Ki jogosult a pénzbeli ellátási kérelem elbírálására .......................................................... 18

1.4.8

Európai Uniós jogok a társadalombiztosításban ............................................................... 19

TÁPPÉNZ ................................................................................................................................... 21

2 2.1

Keresőképtelenség ................................................................................................................... 21

2.1.1

Ki tekinthető keresőképtelennek ....................................................................................... 21

2.1.2

Keresőképtelenség elbírálása ............................................................................................ 21

2.1.3

A keresőképtelenség igazolására jogosult ......................................................................... 21

2.1.4

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása .............................................................. 22

2.1.5

A keresőképtelenség igazolása .......................................................................................... 22

2.2

Betegszabadság és a táppénz.................................................................................................... 23 2


2.2.1

A betegszabadság .............................................................................................................. 23

2.2.2

Táppénzre jogosultság ....................................................................................................... 24

2.2.3

Mikor nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követően .............................................. 24

2.3

Táppénzre jogosultság időtartama ........................................................................................... 24

2.3.1

A táppénzfolyósítás időtartama ......................................................................................... 24

2.3.2

Táppénzfolyósítás a biztosítási időtől függetlenül ............................................................ 26

2.3.3

Táppénzelőzmény számítása ............................................................................................. 27

2.4

Gyermekápolási táppénz .......................................................................................................... 28

2.4.1


2.4.2

Ki tekinthető szülőnek ....................................................................................................... 29

2.4.3

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama ...................................................... 29

2.4.4

Gyermekápolási táppénz esetén előzmény számítása ....................................................... 30

2.4.5

Egyedülállók köre.............................................................................................................. 30

2.4.6

Egyedülállóság igazolása .................................................................................................. 31

2.5

A folyósítás korlátozása ........................................................................................................... 31

2.5.1 2.6

Milyen esetben nem jár a táppénz ..................................................................................... 31

Folyósítás megszüntetése ......................................................................................................... 32

2.6.1

A táppénz összegének megállapítása ................................................................................ 32

2.6.2

Irányadó időszak................................................................................................................ 32

2.6.3

Számítási időszak .............................................................................................................. 32

2.6.4

Számítási időszakhoz figyelembe vehető folyamatos biztosítási idő ................................ 33

2.6.5

Jövedelem .......................................................................................................................... 33

2.6.6

Szerződés szerinti havi jövedelem .................................................................................... 33

2.6.7

A táppénz alapja ................................................................................................................ 33

2.6.8

A táppénz mértéke ............................................................................................................. 34

2.6.9

Értesítés a táppénzfolyósítás lejártáról .............................................................................. 35

2.6.10 Levonás táppénzből ........................................................................................................... 36 2.6.11 Bejelentési kötelezettség ................................................................................................... 36 2.6.12 Az ellátás folyósítása ......................................................................................................... 36 3

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ .................................................................................................. 36 3


3.1

A szülési szabadság.................................................................................................................. 36

3.1.1

A szülési szabadság időtartama ......................................................................................... 36

3.1.2

Milyen esetben szűnik meg a szülési szabadság ............................................................... 36

3.2

Csecsemőgondozási díjra jogosultság ...................................................................................... 37

3.2.1

Jogosultak köre .................................................................................................................. 37

3.2.2

Jogosultsági feltételek ....................................................................................................... 38

3.3

Mikor nem jár a csecsemőgondozási díj .................................................................................. 40

3.3.1

Keresőtevékenység fogalma .............................................................................................. 40

3.3.2

Kereset fogalma ................................................................................................................. 41

3.4

Az ellátás naptári napi alapjának megállapítása ...................................................................... 41

3.4.1

Az irányadó időszak meghatározása ................................................................................. 41

3.4.2

A számítási időszak meghatározása .................................................................................. 41

3.4.3

Kedvezményszabály .......................................................................................................... 42

3.4.4

Álláskeresési támogatás alatt megállapított csecsemőgondozási díj napi alapja .............. 42

3.4.5

A csecsemőgondozási díj mértéke .................................................................................... 42

3.4.6

Levonás csecsemőgondozási díjból................................................................................... 43

3.4.7

Bejelentési kötelezettség ................................................................................................... 43

3.4.8

Az ellátás szüneteltetése .................................................................................................... 43

3.4.9

Az ellátás folyósítása ......................................................................................................... 43

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ ................................................................................................... 44

4 4.1

Jogosultsági feltételek .............................................................................................................. 44

4.1.1

Ki tekinthető szülőnek ....................................................................................................... 45

4.1.2

A gyermekvédelmi gyám .................................................................................................. 46

4.2

A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama ................................................................ 46

4.3

Az ellátás folyósításának feltételei ........................................................................................... 47

4.4

Az ellátás összegének megállapítása........................................................................................ 48

4.4.1

Irányadó időszak................................................................................................................ 49

4.4.2

Számítási időszak .............................................................................................................. 49

4.4.3

Naptári napi alap megállapítása 180 napi jövedelem alapján ........................................... 49

4.4.4

Naptári napi alap megállapítása 120 napi jövedelem alapján ........................................... 49 4


4.4.5

Naptári napi alap megállapítása tényleges jövedelem alapján .......................................... 49

4.4.6

Naptári napi alap a minimálbér kétszeresének alapulvételével ......................................... 50

4.4.7

Kedvezményszabály .......................................................................................................... 50

4.4.8

Álláskeresési támogatás alatt megállapított gyermekgondozási díj napi alapja................ 50

4.5

A gyermekgondozási díj összege ............................................................................................. 51

4.5.1

Gyermekgondozási díj összegének felülvizsgálata ........................................................... 51

4.5.2

A kérelem újra elbírálásának tilalma ................................................................................. 51

4.6

Bejelentési kötelezettség .......................................................................................................... 51

4.7

A hallgatói gyermekgondozási díj ........................................................................................... 51

4.7.1

A hallgatói gyermekgondozási díj jogosultsági ideje........................................................ 52

4.7.2

A hallgatói gyermekgondozási díj havi összege ............................................................... 53

4.8

Levonás gyermekgondozási díjból.......................................................................................... 55 BALESETI TÁPPÉNZ................................................................................................................ 55

5 5.1

Jogosultak köre ........................................................................................................................ 55

Baleseti táppénzre jogosult ................................................................................................................ 55 5.2

A baleset fogalma..................................................................................................................... 55

5.2.1

Üzemi baleset fogalma ...................................................................................................... 55

5.2.2

Az üzemi baleset egyéb esetei ........................................................................................... 55

5.2.3

Munkabaleset fogalma ...................................................................................................... 56

5.2.4

Foglalkozási betegség fogalma ......................................................................................... 56

5.2.5

Üzemi baleset és foglalkozási betegség elhatárolása ........................................................ 56

5.3

Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés kivizsgálása ......................................................... 57

5.3.1 5.4

Mikor nem tekinthető a baleset üzemi jellegűnek ................................................................... 57

5.4.1 5.5

Üzemi baleseti jegyzőkönyv felvétele ............................................................................... 57

Ki nem jogosult baleseti ellátásra ...................................................................................... 58

Ki jogosult baleseti táppénzre .................................................................................................. 58

5.5.1


5.5.2

Nem jogosult baleseti táppénzre........................................................................................ 58

5.6

Baleseti táppénz naptári napi alapjának és összegének meghatározása ................................... 58

5.6.1

Baleseti táppénz alapja ...................................................................................................... 59 5


5.6.2

Baleseti táppénz mértéke ................................................................................................... 59

5.6.3

A baleseti táppénz összege ismételt keresőképtelenség esetén ......................................... 59

5.7

Baleseti táppénzre jogosultság időtartama ............................................................................... 59

5.8

Levonás baleseti táppénzből .................................................................................................... 60

5.9

Bejelentési kötelezettség .......................................................................................................... 60

5.10 Megtérítési kötelezettség.......................................................................................................... 61 MÉLTÁNYOSSÁGBÓL IGÉNYBE VEHETŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK ............................ 61

6 6.1

Milyen esetben engedélyezhető ............................................................................................... 61

6.2

Ki tekinthető keresőképtelennek .............................................................................................. 61

6.3

Milyen időtartamra és összegben engedélyezhető ................................................................... 61

6.4

Kinek nem engedélyezhető ...................................................................................................... 62

6.5

Mikortól engedélyezhető.......................................................................................................... 62

6.6

Különös szabály ....................................................................................................................... 62

6.7

A kérelem benyújtása ............................................................................................................... 62 IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............. 63

7 7.1

Meddig nyújtható be a kérelem ................................................................................................ 63

7.2

Milyen nyomtatványok szükségesek a kérelemhez ................................................................. 63

7.2.1

Foglalkoztatói igazolás ...................................................................................................... 63

7.2.2

Igénybejelentés .................................................................................................................. 65

7.2.3

Jövedelemigazolás ............................................................................................................. 65

7.2.4

Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról ....................... 66

7.2.5

Beküldéshez szükséges regisztráció .................................................................................. 68

7.3

Milyen nyomtatványokat, igazolásokat kell a biztosítottnak kitölteni, benyújtani.................. 68

7.3.1

Táppénz ............................................................................................................................. 68

7.3.2

Csecsemőgondozási díj ..................................................................................................... 69

7.3.3

Gyermekgondozási díj ....................................................................................................... 69

7.3.4

Baleseti táppénz ................................................................................................................. 69

7.4

Speciális szabályok .................................................................................................................. 70

7.4.1

Az ellátásra jogosult halála esetén alkalmazandó szabályok ............................................ 70

7.4.2

Választás az ellátások között ............................................................................................. 70 6


7.4.3

Ügyintézési határidő .......................................................................................................... 72

7.4.4

Eljárási illeték .................................................................................................................... 73

7.4.5

Kamat ................................................................................................................................ 74

7.4.6

Határidő túllépése .............................................................................................................. 74

7.4.7

Előleg................................................................................................................................. 74

7.4.8

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség ........................................................................ 76

7.4.9

A követelés érvényesítése ................................................................................................. 76

7.4.10 Mérséklés, elengedés ......................................................................................................... 77 7.4.11 Illeték - és költségmentesség ............................................................................................. 77 7.4.12 Visszavonás, módosítás ..................................................................................................... 77 7.4.13 Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség ............................................................... 77 7.4.14 Tájékoztatási kötelezettség ................................................................................................ 78 7.4.15 Kapcsolattartás .................................................................................................................. 79

7


EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK (GYED, CSED, TÁPPÉNZ) 1 BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket magába foglaló kockázatközösség, melyben a részvétel kötelező. Leglényegesebb vonása, hogy a rendszer hatálya alá vont tagok, ameddig tudnak magukról gondoskodni, tartalékképzésre kötelezettek, azaz egy központi alapba hozzájárulás formájában befizetést kell teljesíteniük. Természetesen befizetésük után ebből az alapból, munkaképtelenségük, betegségük, továbbá előre meghatározott más esetben jogosultak ellátásokat igénybe venni, szintén előre meghatározott módon. A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére történő jogosultságát a társadalombiztosításban kötelező részvételük teremti meg. A foglalkoztatókat bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és levonási, továbbá fizetési kötelezettség terheli. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. A társadalombiztosítási jogviszonynak három szereplője van: a biztosított, a foglalkoztató, valamint a társadalombiztosítási szerv. A biztosítási jogviszony önmagában nem létezik, hanem jogszabály szerint, valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszony létrejöttéhez kapcsolódik és az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A társadalombiztosítás ágazatai a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás. Ezek keretében vehetők igénybe ellátások, szolgáltatások. 1.1

Teljeskörű biztosítottak

A teljeskörű biztosítottak alatt azokat a személyeket kell érteni, akik járulékfizetésük ellenében, a társadalombiztosítás, vagyis az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás valamennyi ellátására, szolgáltatására jogosultságot szerezhetnek. 

Egészségbiztosítási ellátások: o egészségügyi szolgáltatás o pénzbeli ellátások (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) o baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) o megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás 8




Nyugdíjbiztosítási ellátások: o társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás, vagyis öregségi nyugdíj o hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások) o rehabilitációs járadék

A jogosultság szerzése történhet saját (táppénz, öregségi nyugdíj), vagy hozzátartozói jogon (özvegyi nyugdíj, árvaellátás). 1.2

Társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

Mint ahogy arról már előzőleg is szó volt, a társadalombiztosítás egy kockázatközösség, melyben a részvétel kötelező. Ahhoz, hogy a jogok érvényesüljenek, kötelezettségeknek kell eleget tenni a rendszeren belül. Az egyik ilyen kötelezettség a járulékfizetés, melynek főszabályait a Tbj.  tartalmazza. A járulékfizetési kötelezettség mértéke határozza meg az ellátásra, szolgáltatásra jogosultság körét, ezért megkülönböztetünk teljes körű biztosítottakat és egyes ellátásra jogosultakat. Elnevezésüknek megfelelően, a teljeskörű biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, míg az egyes ellátásra jogosultak, a nevükből is kitűnően, a társadalombiztosítás csak egyes ellátásaira, mely lehet baleseti ellátás, baleseti egészségügyi szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás. 1.2.1

Baleseti ellátásra jogosultak

Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a biztosítotton túl az, aki  egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül  társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy  nyugdíjasként munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági jogviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Baleseti ellátás:  baleseti egészségügyi szolgáltatás  baleseti táppénz  baleseti járadék  rokkantsági ellátás  baleseti hozzátartozói nyugellátás



A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 9


1.2.2

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki 

     1.2.3

nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved, balesetet vagy egészségkárosodást közérdekű munkát végez, vagy külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosítotton, továbbá a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyen túl az, aki:  csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban  saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban  mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban  nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban  bányászati kereset kiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül  gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül  egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül  az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül  a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki 10




 



     

 

*

nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll. Ez a személy a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, beleértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy fogvatartott Sztv.* 54. §-a alapján szociálisan rászorult egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult hajléktalan a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

11


Az egészségügyi szolgáltatásra történő jogosultságot mindig csak egy jogcímen lehet megállapítani. 1.3

Egészségügyi szolgáltatás

Egészségügyi szolgáltatás kizárólag működési engedély birtokában végezhető. Ez a tevékenység az egyén egészségének megőrzése, megbetegedések megelőzése, a betegség korai felismerése és megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából végzett tevékenységeket foglalja magába. Ezen túlmenően, ide tartozik még a beteg vizsgálata és kezelése, gondozása, ápolása, egészségügyi rehabilitációja, a fájdalom és a szenvedés csökkentése. Az egészségügyi szolgáltatásba tartozik még a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos tevékenység, a mentés, a betegszállítás, a szülészeti ellátás, orvostudományi kutatás, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárás. Az egészségügyi szolgáltatás igénybe vehető alapellátás, járóbeteg-szakellátás, valamint gondozás, fekvőbeteg-szakellátás, mentés és betegszállítás, valamint otthoni szakápolás keretében. 1.3.1

Alapellátás

Igénybe vehető:  háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat  fogorvosi  alapellátási ügyelet  foglalkozás egészségügyi, iskolai egészségügyi ellátás  védőnői ellátás formájában. Célja a megelőzés valamint az elsődleges gyógyítás, melynek során az orvos gyógykezeli, szükség esetén szakorvoshoz irányítja, figyelemmel kíséri az egyén egészségi állapotát. Elsődleges érintkezési pont az egészségügyi felvilágosítás és nevelés tekintetében. Az alapellátás megszervezése a helyi önkormányzat feladata. A működéshez szükséges engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adja ki előírt szakmai feltételek teljesülése esetén. A védőnői szolgálat az alapellátást kiegészítve, azon családok egészségnevelésében működik közre, ahol a háztartásban tizenhat évesnél fiatalabb gyermek él. Feladatát a háziorvossal együttműködve látja el. 1.3.2

Járóbeteg-szakellátás, gondozás

Orvosi beutalóval vagy bizonyos esetekben bejelentkezés útján vehető igénybe. Nem szükséges beutaló a következő szakorvosi rendelőkbe: 

bőrgyógyászat 12


      

gyermek- és felnőtt nőgyógyászat urológia pszichiátria és addiktológia csecsemő, gyermek és felnőtt fül- , orr-, gégészet felnőtt és gyermekszemészet általános és baleseti sebészet onkológia

A járóbeteg-szakellátásra jellemző, hogy igénybevétele egyszeri, vagy alkalomszerű. Biztosítja a fekvőbeteg-gyógyintézetet nem igénylő betegségek esetén a szakorvosi gondozást. Feladata többek között közreműködés a megelőző tevékenységben, gyógykezelés, szakorvosi gondozás, szakorvosi konzílium elvégzése, szükség esetén a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalása, egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése. 1.3.3

Fekvőbeteg-szakellátás

A fekvőbeteg-szakellátás, olyan egészségügyi szolgáltatás, melyet fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között kerül elvégzésre, orvosi beutaló, vagy a beteg jelentkezése alapján. Az ellátás történhet meghatározott napszakban, folyamatos benntartózkodás mellett, további egyszeri vagy kúraszerű beavatkozással. 1.3.4

Mentés, betegszállítás

A mentés állampolgárságra, biztosítási jogviszonyra tekintet nélkül mindenkit megillet. Igénybevételére sürgősségi ellátás keretében, vagy az ehhez kapcsolódó, egészségi állapotnak megfelelő ellátó intézménybe – két egészségügyi intézet közötti – szállítás során kerülhet sor. Betegszállítás igénybevétele akkor történhet, ha a beteg felügyeletet nem igényel, azonban az egészségügyi szolgáltató megközelítése más módon nem lehetséges. A feladatot arra feljogosított szervezet végzi, és megrendelése utalványon történik. 1.3.5

Otthoni ápolás

Szakképzett ápoló által végzett tevékenység, a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén. A háziorvos rendeli és kórházi ellátás kiváltására szolgál. Két formáját különböztetjük meg, az egyik a szakápolás, a másik pedig a hospice ellátás. A szakápolás olyan esetben vehető igénybe, ha a beteg olyan kórházi ápolást igényelne, mely orvosi szaktudást nem követel meg és helyettesíteni lehet az otthoni ápolással. Térítésmentesen vehető igénybe, amennyiben a háziorvos elrendeli és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött szolgáltató szakápolója látja el a feladatot. A hospice ellátás a haldokló beteg gondozására biztosítható. szakorvosi javaslat alapján.

Szintén a háziorvos rendeli el, 13


1.4

Pénzbeli ellátásra jogosultság általános szabályai

A társadalombiztosítási jogszabály biztosított alatt azt a személyt érti, aki a társadalombiztosításban való kötelező részvétel alapján (un. biztosítási jogviszony), a Tbj.-ben meghatározott járulékfizetési szabályok szerint valamennyi ellátásra jogot szerezhet. Az egészségbiztosítás keretében ez lehet egészségügyi szolgáltatás, pénzbeli ellátás (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti ellátás (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék), valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás). 1.4.1

Biztosítottak köre

 a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is)  közalkalmazotti  közszolgálati jogviszonyban  kormányzati szolgálati jogviszonyban  állami szolgálati jogviszonyban  ügyészségi szolgálati jogviszonyban  bírói szolgálati jogviszonyban  igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban  ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban  közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy  a Magyar Honvédség  a rendvédelmi szervek  az Országgyűlési Őrség  a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja  a Független Rendészeti Panasztestület tagja  a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja  a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik  a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében o munkaviszony o vállalkozási vagy o megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói 



jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot;  

a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló az álláskeresési támogatásban részesülő személy (táppénzre nem, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra)  a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó  a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó  a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében  megbízási szerződés alapján  egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban

csak

személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét;  

az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve  az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját  az egyéb jogcímen - ide nem értve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint - biztosítottat  a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte  a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy  az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy  munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki o gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság o egyesülés o európai gazdasági egyesülés o európai területi társulás o vízgazdálkodási társulat o erdőbirtokossági társulat o egyéb állami gazdálkodó szerv o egyes jogi személyek vállalata o közös vállalat o egyéni cég 15


o szövetkezet o lakásszövetkezet o európai szövetkezet o állami vállalat o egyes jogi személyek vállalata o vállalatcsoport o Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek o önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak o magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja o helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) o társadalmi megbízatású polgármester feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A biztosítási kötelezettség létrejöhet automatikusan, azaz a törvény erejénél fogva. Ebbe a kategóriába tartozik többek között a munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony. Előfordul azonban olyan eset, amikor egyéb feltételnek is kell teljesülni a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez. Ez lehet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, melynél egy jövedelemhatárt kell elérni. 1.4.2

Foglalkoztató

A társadalombiztosítás szempontjából foglalkoztató  bármely jogi személy  természetes személy  egyéni vállalkozó  egyéb szervezet  költségvetés alapján gazdálkodó szerv  bármely személyi egyesülés ha biztosítottat foglalkoztat  a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet;  társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás  az álláskeresési járadékban  keresetpótló juttatásban  vállalkozói járadékban, valamint  munkanélküli-járadékban  álláskeresést ösztönző juttatásban  nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 16


(a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv;  gyermekgondozást segítő ellátásban  gyermekgondozási segélyben  gyermekgondozási díjban  gyermeknevelési támogatásban  ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv;  a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ban előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár  Mt. XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó  több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az Art.-ban meghatározott munkáltató  Sztv. szerinti munka-rehabilitáció keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. 1.4.3

Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személyek biztosítása

Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Szintén jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani az ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét is. Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosítási jogviszonyban töltött napokkal. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikből a biztosított az ellátást kéri. Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait. 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény



A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény






A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17


1.4.4

A biztosítás szünetelése

A biztosítás szünetelése a biztosítási jogviszony folyamatosságát szakítja meg. A szünetelés időtartamára pénzbeli ellátás nem jár, továbbá egy későbbi ellátás igénylése esetén, mint jogszerző vagy jogfenntartó idő nem vehető figyelembe. Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, valamint ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. Szintén szünetel a biztosítás az igazolatlan távollét időtartama alatt, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt, valamint az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette. Szünetel továbbá a biztosítás az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt, az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, a tanuló szerződés szüneteltetésének időtartama alatt és minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel. 1.4.5

Mikor folyamatos a biztosítási idő

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj - kivéve a hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj - és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje. A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani és biztosításban töltött időként minden naptári napot figyelembe kell venni. 1.4.6

Mikor megszakítás nélküli a biztosítási idő

A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs. 1.4.7

Ki jogosult a pénzbeli ellátási kérelem elbírálására

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet: 

a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely; 18




egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal

bírálja el és folyósítja. Kivételes szabályként kell megemlíteni, hogy egyidejűleg fennálló több jogviszonyból igényelt gyermekgondozási díj esetén kizárólag a kormányhivatal jogosult a kérelmek elbírálására és az ellátások folyósítására. 1.4.8

Európai Uniós jogok a társadalombiztosításban

Az Európai Közösség jogszabállyal védi tagországai állampolgárainak szociális jogát, melyet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet tartalmaz. A jogszabály természetesen nem helyettesíti az egyes országok társadalombiztosítási szabályait, azaz minden ország szabadon dönthet arról, hogy kit és milyen feltételekkel részesít a társadalombiztosítás ellátásaiban. Az uniós szabályok alá tartozó országok a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Ezen túlmenően Izland, Liechtenstein, valamint Norvégia állampolgáraira is alkalmazni kell a rendelkezéseket. Együttesen ezek az országok tartoznak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai közé. Említést kell tenni még Svájcról, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és azok tagállamaival kötött szerződés alapján, a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállást élvez. Az Európai Közösség az alábbi alapelveket határozta meg: 

minden egyénre egyszerre csak egy ország jogszabálya vonatkozik. Az, hogy mely ország jogszabálya alkalmazandó, azt az állampolgár nem döntheti el szabadon, hanem az érintett országok társadalombiztosítási szervének feladata ennek meghatározása. Ezt az egységes alkalmazandó jog elve biztosítja



az egyenlő bánásmód elvének megfelelően, az egyén biztosítása szerinti országban azokkal a jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezik, mint az adott ország állampolgárai



a szerzett idők összesítésnek elve alapján, az egyén, amennyiben ellátást igényel, akkor a korábban más országban eltöltött biztosítási, munkavégzési, illetve tartózkodási időszakait is figyelembe veszik



Az exportálhatóság elvének megfelelően, ha az egyén pénzbeli ellátásra jogosultságot szerez egy országban, akkor azt jellemzően megkapja abban az esetben is, ha egy másik országban él

19


Pénzbeli ellátás vonatkozásában fontos kiemelni, hogy az EGT valamely tagországában szerzett és igazolt biztosítási időt úgy kell figyelembe venni, mintha azt Magyarországon szerezték volna. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a biztosítási idő csak abban az esetben kerül figyelembe vételre, ha azt a külföldi biztosító, az unió területén használtban lévő nyomtatványon leigazolta, mely az S041 vagy E104 nyomtatvány. A nyomtatvány kiadását a biztosított kérheti a volt külföldi biztosítójától, de beszerzése történhet a kérelmező kezdeményezésére, a kormányhivatalok nyilvántartási szakterületének közreműködésével is.

20


2

TÁPPÉNZ

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj. * -ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 2.1

Keresőképtelenség 2.1.1

Ki tekinthető keresőképtelennek

Táppénz esetén az tekinthető keresőképtelennek 

aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni



aki várandóssága, illetőleg szülése miatt csecsemőgondozási díjra nem jogosult



aki fekvőbeteg-gyógyintézeti gyógykezelése miatt részesül



akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

ellátásban

nem

tudja munkáját

betegségének

ellátni, és

megállapítása

vagy

A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. 2.1.2

Keresőképtelenség elbírálása

A keresőképtelenség elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell az orvosnak végezni és célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a biztosított (munkavállaló) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. A biztosítási jogviszony kezdő napjánál korábban kezdődő keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség első napjának a biztosítási jogviszony kezdő napját kell tekinteni. 2.1.3

A keresőképtelenség igazolására jogosult

A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult: 

a háziorvos, házi gyermekorvos



a járóbeteg-szakellátás orvosa

*





az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa



az egészségbiztosítási kormányhivatal



a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos

pénztári

feladatkörében

eljáró

fővárosi

és

megyei

A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni az orvosi igazoláson. A keresőképtelenség elbírálására és igazolására a háziorvos akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, a járóbeteg-szakellátás orvosa, az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvos pedig, ha e feladat ellátására az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a keresőképtelenséget a háziorvosnak kell igazolni. 2.1.4

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása

A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Kivételesen indokolt esetben a kormányhivatal orvos szakértői szerve a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. 2.1.5

A keresőképtelenség igazolása

A táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) kormányrendelet rendelkezése szerint kiállított orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodást a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni. A keresőképtelenség megállapítását követően, az orvos kiállítja az „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától legalább két hetenként, a keresőképtelenség igazolására az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű nyomtatványt állítja ki az orvos. A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű nyomtatványon igazolja az orvos.

22


Az igazolásoknak tartalmaznia kell az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatát, valamint aláírását. Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson szerepelnie kell a szülő és a gyermek TAJ-számának, nevének, születési idejének és anyja nevének. Az orvosi igazoláson, valamint a kórházi (klinikai) igazoláson szintén fel kell tüntetni a keresőképtelenség jellegének kódját, melyek a következők lehetnek:

2.2

Üzemi baleset

„1”

Foglalkozási megbetegedés

„2”

Közúti baleset

„3”

Egyéb baleset

„4”

Beteg gyermek ápolása

„5”

Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség

„6”

Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés

„7”

Egyéb keresőképtelenség

„8”

Veszélyeztetett terhesség

„9”

Betegszabadság és a táppénz 2.2.1

A betegszabadság

A betegszabadság a munkavállalót saját betegsége miatti keresőképtelensége esetén illeti meg, függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül-e vagy sem. Kiadására és díjazására vonatkozó rendelkezéseket a Mt.* tartalmazza. Táppénz az adott naptári évben csak akkor állapítható meg, ha a betegszabadságra jogosult munkavállaló a jogszabály által előírt betegszabadságot kimerítette, mely naptári évenként tizenöt munkanap. Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődik, akkor a betegszabadságot a munkaviszony időtartamával arányos részben kell kiadni a dolgozó részére és azokra a napokra, melyeken beosztása szerint munkavégzési kötelezettsége lett volna. Betegszabadságra azok a biztosítottak jogosultak, akiknek foglalkoztatására az Mt.  hatálya kiterjed. Ilyen például a munkaviszonyban álló személy, a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, vagy a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. *

Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 23


A jogszabály rendelkezésének megfelelően, üzemi baleset („1”) és foglalkozási megbetegedés („2”), valamint veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség esetén („9”) nem jár a betegszabadság. Szintén nem adható a beteg gyermek ápolása („5”), közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén („7”) és akkor, ha a biztosított terhesség és szülés miatt munkáját nem tudja ellátni („6”), azonban csecsemőgondozási díjra nem jogosult. 2.2.2

Táppénzre jogosultság

Az a biztosított, aki a törvény rendelkezése alapján betegszabadságra jogosult és keresőképtelen állományba kerül, mert betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Jellemzően a keresőképtelenség a biztosítási jogviszony kezdetét követően alakul ki, azonban a jelenlegi társadalmi viszonyokat alapul véve, említést kell tenni arról az élethelyzetről is, amikor ez fordítva történik. Ez esetben a keresőképtelenség és ezzel együtt a táppénzre jogosultság a biztosítási jogviszony kezdő napjával egyező időponttól állapítható meg. Természetesen itt is figyelemmel kell lenni a betegszabadságra, mert amennyiben a biztosított jogosult betegszabadságra, táppénzre csak a betegszabadság igénybe vételét követő naptól jogosult. 2.2.3

Mikor nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követően

Nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. 2.3 Táppénzre jogosultság időtartama 2.3.1

A táppénzfolyósítás időtartama

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Táppénz a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át folyósítható, azonban aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. A folyósítás időtartamát befolyásolja a folyamatos biztosítási idő és a táppénzelőzmény. Annak meghatározásához, hogy a biztosított mennyi ideig jogosult táppénzre, azaz meddig folyósítható az ellátás, a keresőképtelenség első napjától számított minden naptári napot figyelembe kell venni, mivel a táppénz minden naptári napra jár. Abban az esetben viszont, ha a biztosított betegszabadságra jogosult, a jogosultság időtartamát a betegszabadság lejártát követő naptól kell számítani szintén naptári napokra.

24


Előfordulhat az a helyzet, amikor a biztosított táppénzre történő jogosultsága megállapítható ugyan, mert a jogosultsági feltételeknek megfelel, azaz: 

biztosítottnak minősül és



kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére

azonban a táppénz folyósítás időtartama 0 nap, hiszen a jogosultságot megalapozó biztosítási jogviszonyában nem rendelkezik egyetlen nap folyamatos biztosítási idővel sem. Ez az eset akkor állhat fenn, amikor a keresőképtelenség korábban, vagy azon a napon kezdődik, mint a biztosítási jogviszony. Itt is fontos megemlíteni, hogy a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Az így összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikből a biztosított az ellátást kéri. Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait. 1. Példa: A biztosított a következő biztosítási jogviszonyokkal rendelkezik: 2015.01.20-tól 2015.04.15-ig egyéni vállalkozó (86 nap) 2015.05.01-től 2015.06.20-ig álláskeresési támogatás (51 nap) 2015.07.01-től 2015.12.10-ig munkaviszony (163 nap) 2016.01.01-től munkaviszony jelenleg is Keresőképtelen 2016.02.18-tól „8”-as kóddal. Táppénzre a betegszabadság lejártát követő naptól 2016.03.11-től jogosult. Mivel a jogviszonyok között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, így 2015.01.20-tól folyamatos a biztosításban töltött idő, a biztosításban töltött napokat a keresőképtelenség kezdetéig (2016.02.17ig) kell összeszámolni. Biztosításban töltött napok száma 2015.01.20-tól 2016.02.17-ig: 348 nap Amennyiben keresőképtelensége fennáll a folyamatos biztosításban töltött idő alapján 2016.03.11től 348 napig jogosult táppénzre. 2. Példa: A biztosított 2011.02.10-től 2013.06.30-ig munkaviszonyban (872 nap) 2013.07.10-től 2013.12.31-ig munkaviszonyban (175 nap) állt, 25


2015.12.02-től egyéni vállalkozó. Gyermeke 2013.12.01-én született. Gyermeke jogán 2013.12.01-től 2013.12.31-ig aktív jogon, 2014.01.01-től 2014.05.17-ig passzív jogon terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. Gyermekgondozási díjban passzív jogon, 2014.05.18-tól 2015.12.01-ig részesült. Keresőképtelen állományba került 2016.02.02-től „8” kóddal. Mivel egyéni vállalkozó betegszabadságra nem jár részére, így táppénzre jogosultságának első napja megegyezik a keresőképtelenség első napjával. Mivel a 2013.12.31-én megszűnt munkaviszony és a 2015.12.02-án kezdődő egyéni vállalkozás között 30 napnál hosszabb a megszakítás, de a gyermeke után passzív jogon kapott terhességigyermekágyi segély és gyermekgondozási díj jogfenntartó idő, így a biztosításban töltött napokat össze lehet adni. A folyamatos biztosításban töltött időt figyelembe véve 2016.02.02-től 365 napig jár neki táppénz. 2.3.2

Táppénzfolyósítás a biztosítási időtől függetlenül

Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. A táppénzre történő jogosultság időtartamát nem kell felülvizsgálni, ha a biztosított folyamatos keresőképtelenség esetén a betegszabadság vagy azt követő táppénzfolyósítás időtartama alatt betölti 18. életévét. Iskolai tanulmányként a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben szabályozott alap-, közép- és felsőfokú tanulmányokat lehet figyelembe venni. Az iskolai tanulmányt, a tanulmányi idő tartamától függetlenül figyelembe kell venni és nincs jelentősége annak, hogy a tanulmány milyen módon szűnt meg (befejezte, abbahagyta, kizárták). Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, szakképzést nyújtó tanfolyami képzés időtartamát iskolai tanulmányként nem lehet figyelembe venni még abban az esetben sem, ha nappali tagozaton folyik a képzés. 3. Példa A középiskolai tanulmányokat 2011.09.01-től 2015.06.30-ig folytató fiatal, a tanulmányok befejezését követően: 2015.09.05-től 2015.10.14-ig áll munkaviszonyban, majd 2015.10.15-től újabb munkaviszonyt létesít. 2015.11.26-tól keresőképtelen állományba kerül „8” kóddal. 26


Időarányosan 3 nap betegszabadságra, 2015.11.26-tól 2015.11.30-ig jogosult. A folyamatos biztosításban töltött ideje alapján, a betegszabadság lejártát követő naptól, 2015.12.01-től 82 nap táppénzre lenne jogosult. Mivel a tanulmányok befejezését követő 180 napon belül biztosítottá vált és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt, a folyamatos biztosításban töltött idejétől függetlenül 1 évig jogosult táppénzre. 2.3.3

Táppénzelőzmény számítása

A táppénzjogosultság időtartamának megállapításához szükséges előzményszámításnál figyelemmel kell lenni: 

a biztosított keresőképtelenné válásának első napjára



a jelenlegi keresőképtelenség jogcímére



az előzményszámítási időszakban folyósított táppénz jogcímére, valamint



a folyamatos biztosítási időre

Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, vagy közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben. Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának a megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni. Nem lehet előzményként figyelembe venni azokat a napokat, amelyekre táppénz bármilyen ok miatt nem járt. 4. Példa: A biztosított a következő biztosítási jogviszonyokkal rendelkezik és ezen belül az alábbi időszakokban részesült ellátásban: 2015.01.20-tól 2015.04.15-ig egyéni vállalkozó (86 nap) 2015.03.01-től 2015.03.15-ig táppénz 2015.05.01-től 2015.06.20-ig álláskeresési támogatás (51 nap) 2015.07.01-től 2015.12.10-ig munkaviszony (163 nap) 2015.08.03-tól 2015.08.05-ig gyermekápolási táppénz 2015.10.15-től 2015.10.27-ig táppénz 27


2016.01.01-től munkaviszony jelenleg is Keresőképtelen 2016.02.18-tól „8”-as kóddal. Betegszabadság időtartama: 2016.02.18-tól 2016.03.10-ig Mivel a táppénzre jogosultság időtartamát a folyamatos biztosításban töltött napokon kívül a táppénzelőzmény is befolyásolja, a táppénz lejáratot az alábbiak szerint kell kiszámolni: A táppénzelőzményt a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző egy évben, 2015.02.18-tól 2016.02.17-ig tartó időszakban kell megnézni. Ezen időszak alatt a következő előzmény vehető figyelembe: 2015.03.01-től 2015.03.15-ig 15 nap 2015.10.15-től 2015.10.27-ig 13 nap A folyamatos biztosításban töltött napok száma: 348 nap, ebből levonásra kerül a táppénzelőzmény 28 nap, így a biztosított a betegszabadság lejártát követő naptól, 2016.03.11-től 320 napra jogosult táppénzre. 2.4 Gyermekápolási táppénz A gyermekápolási táppénzre jogosultak köre, valamint jogosultsági feltétele megegyezik a táppénz jogosultsági feltételével. Ennek megfelelően gyermekápolási táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 2.4.1


Gyermekápolási táppénz esetén keresőképtelennek kell tekinteni 

az anyát, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja



a szülőt a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben



a szülőt, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli



a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülőt, o aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy





o a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. 2.4.2

Ki tekinthető szülőnek

Szülőnek kell tekinteni: 

a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, valamint a vele együtt élő házastársat



azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az örökbefogadásra irányuló eljárás folyamatban van



a gyámot



a nevelőszülőt és a helyettes szülőt

2.4.3

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama

Gyermekápolási táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban: 

egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig



egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át



háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át



hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.

5. Példa: Az anya a 2009.02.26-án született gyermeke után 2016.04.05-től 2016.04.10-ig (6 nap), apa 2016.06.02-től 2016.06.09-ig (8 nap) a szülők összesen 14 nap gyermekápolási táppénzt vettek igénybe. 29


A gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályok 2016.07.01-től szóló változása szerint a 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14 nap, az egyedülálló szülőnek 28 nap gyermekápolási táppénz jár. Így, ha a gyermek 2016.06.30-át követően betegedik meg, következő születésnapjáig, 2017.02.26-ig az anya még 8 nap, az apa 6 nap gyermekápolási táppénzre jogosult. Azonban az egyik szülő által igénybe nem vett gyermekápolási táppénzes napokat a másik szülő nem veheti igénybe. 2.4.4

Gyermekápolási táppénz esetén előzmény számítása

Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. 2.4.5

Egyedülállók köre

Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban. Szintén egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat, élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, továbbá akinek a házastársa, élettársa: 

az Mmtv. 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,



az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,



az Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,



az Mmtv. 30. § (2) bekezdése alkalmazásával a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti



A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 30


öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy  2.4.6

előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti. Egyedülállóság igazolása

Az egyedülállóságot a következők szerint kell igazolni:

2.5



aki hajadon, özvegy, nőtlen, elvált, házastársától külön lakásban él, egyedülállóságáról nyilatkozni köteles azzal, hogy amennyiben a nyilatkozatban közölt tények bármelyike megváltozik, például élettársi kapcsolatot létesít, azt 8 napon belül bejelenti



a válófélben lévő házastársak a válókereset benyújtásának iktatószámával igazolhatják az egyedülállóság feltételét



a megváltozott munkaképesség tényét az erről hozott határozat bemutatásával lehet igazolni



a vakok személyi járadékában részesülők a járadék folyósításáról szóló igazolás bemutatásával



az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tényét a büntetés-végrehajtási intézet igazolásával lehet bizonyítani

A folyósítás korlátozása 2.5.1

Milyen esetben nem jár a táppénz

Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után. Nem jár továbbá táppénz a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt, az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, valamint a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt. Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó bedolgozói munkát nem végez. 31


2.6

Folyósítás megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti. A táppénzfolyósítás megszüntetéséről a táppénzfolyósító szerv intézkedik a szakértő főorvosnak, valamint a felülvéleményező főorvosnak a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerinti vizsgálatot követő javaslatára. 2.6.1

A táppénz összegének megállapítása

A táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának, a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napját kell tekinteni. A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Jogutódlás esetén azonban a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával. 2.6.2

Irányadó időszak

Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál. 2.6.3

Számítási időszak

Az irányadó időszakon belül az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától legalább 30, legfeljebb 180 naptári nap, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.

32


2.6.4

Számítási időszakhoz figyelembe vehető folyamatos biztosítási idő

A napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj.  5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 2.6.5

Jövedelem

A táppénz összegének kiszámításánál a törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. 2.6.6

Szerződés szerinti havi jövedelem

Szerződés szerinti jövedelemként: 

betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díjat, illetve az illetmény egy hónapra járó összegét



egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresét



díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állónál a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díjat



mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért

kell figyelembe venni. 2.6.7

A táppénz alapja

Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított az előző bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, 



és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Ha a biztosított nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos. Az előző bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. A táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapítása úgy történik, hogy a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját. A táppénz iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, vagyis abban az esetben, ha a kérelem a jogszabály által előírt összegben és időtartamra kerül megállapításra, nem kell az ellátás megállapításáról határozatot hozni. 2.6.8

A táppénz mértéke

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a. Amennyiben a biztosított: 34




nem rendelkezik legalább kétévi folyamatos biztosítási idővel



rendelkezik ugyan legalább kétévi folyamatos biztosítási idővel, de fekvőbeteggyógyintézeti ellátásban részesül, vagy ha



tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt, a gyermek mellett tartózkodik

akkor a táppénz alapjának 50%-a illeti meg. Fontos szabályként kell megemlíteni azonban, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. 6. Példa: A biztosított 2013.07.01-től 2015.04.30-ig munkaviszonyban állt (669 nap), 2015.05.01-től 2015.09.15-ig passzív jogon gyermekgondozási díjban részesült, 2015.09.16-tól munkaviszonyban áll, és keresőképtelen 2016.02.18-tól Mivel a passzív jogon folyósított gyermekgondozási díj jogfenntartó idő, így a biztosításban töltött napokat össze lehet számítani: 2013.07.01-től 2015.04.30-ig 669 nap 2015.09.16-tól 2016.02.17-ig 155 nap A biztosított rendelkezik legalább kétévi (730 nap) folyamatos biztosítási idővel, így a táppénz mértéke: 60%. Amennyiben kórházi kezelésben részesül, a kórházi ápolás idejére a táppénz mértéke: 50%. 7. Példa: A biztosított 2009. április 15-től áll munkaviszonyban. 2015.06.15-től 2015.07.02-ig táppénzben részesült. 2015.12.01-től 2015.12.31-ig fizetés nélküli szabadságon tartózkodott. Veszélyeztetett terhessége miatt 2016.05.01. napjától keresőképtelen állományba kerül. Mivel 30 napnál hosszabb ideig volt fizetés nélküli szabadságon, a folyamatos biztosítási ideje 2016.01.01-től számolható, így táppénzre 2016.05.01-től 121 napra jogosult, a táppénz mértéke 50 %. A folyamatos biztosítási idő megszakítása előtti táppénzt nem kell előzményként figyelembe venni. 2.6.9

Értesítés a táppénzfolyósítás lejártáról

A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról. 35


2.6.10

Levonás táppénzből

A táppénzből személyi jövedelemadót, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján legfeljebb 33 százalék erejéig gyermektartásdíjat, továbbá egészségbiztosítási pénzbeli ellátást lehet levonni. 2.6.11

Bejelentési kötelezettség

Ha a biztosított részére a táppénzt kormányhivatal folyósítja és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni a folyósító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról, tekintettel arra, hogy a megszűnés napjától a táppénz már nem illeti meg a biztosítottat. 2.6.12

Az ellátás folyósítása

A táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak minden esetben a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. A táppénz iránti kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja. CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ

3 3.1

A szülési szabadság

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. A szülési szabadság időtartamát az Mt. szabályozza. 3.1.1

A szülési szabadság időtartama

Az anya egybefüggő 24 hét (168 nap) szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Jogosult szülési szabadságra az a nő is, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. 3.1.2

Milyen esetben szűnik meg a szülési szabadság

A szülési szabadság megszűnik, ha 



a gyermek halva születik





a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon (a folyósítás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 168 napot)



a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon

azonban fontos rendelkezés, hogy ezekben az esetekben sem lehet a szülési szabadság tartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy év elteltéig – a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni. 8. Példa A biztosított nő 2013.09.05-tőll áll munkaviszonyban. 2016.02.26.-án, várandóssága 32. hetében szül. A szülést követően az anya 2016.03.02-ig tartózkodik kórházban. Mivel a gyermek koraszülött, 2016.02.26-tól 2016.04.08-ig koraszülött gyermekek ellátására fenntartott intézményben gondozzák, mely idő alatt az anya szoptatás céljából jár az intézménybe. Az anya 2016.02.26-tól 2016.03.02-ig (a kórházi tartózkodás idejére) csecsemőgondozási díjra jogosult. A koraszülöttek ápolására fenntartott intézmény igazolása alapján, a gyermek háziorvos 2016.03.03-tól 2016.04.08-ig keresőképtelen állományba veszi az anyát, így erre az időre gyermekápolási táppénzre jogosult. A gyermek otthonába kerülése napjától a szülési szabadság fennmaradó részét - 162 napot - az anya igénybe veheti, így csecsemőgondozási díjra jogosult 2016.04.09-től 2016.09.17-ig. 3.2

Csecsemőgondozási díjra jogosultság

A csecsemőgondozási díj – a jogosultsági feltételek fennállása esetén - azon biztosított részére is megállapítható, akire az Mt. hatálya nem terjed ki (pl. egyéni és társas vállalkozó, megbízási jogviszonyban álló) és ezért szülési szabadságra nem jogosult. 3.2.1

Jogosultak köre

A csecsemőgondozási díj nemcsak a szülő nőnek, hanem a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő idejére jár annak 

Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

37




a nőnek, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától



a családba fogadó gyámnak, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától



a csecsemőt gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig



a csecsemőt gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától



annak a férfinak, aki csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig



annak a férfinak, aki csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,



annak a férfinak, aki csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. 3.2.2

Jogosultsági feltételek

Az ellátásra való jogosultságnak kettős feltétele van. Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és 

a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy



a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül

A csecsemőgondozási díjra való jogosultság megállapításához szükséges 365 napi biztosítási időbe be kell számítani olyan időtartamokat is, amelyek nem biztosításban töltött idők:

38




a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj (terhességigyermekágyi segély), gyermekgondozási díj – kivételt képez a hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának idejét



a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot



a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét

A jogosultság megállapításánál nem kell vizsgálni a folyamatos biztosításban töltött időt, mert a feltétel a szülést megelőző két éven belül megszerzett 365 napi biztosítási idő. Amennyiben a szülő nő a szülési szabadságot a szülés várható időpontja előtt megkezdi, és ekkor még nem rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, de azt a szülés napjáig megszerzi, a csecsemőgondozási díj visszamenőleg megállapítható a szülési szabadság kezdetétől, de csak a szülés dátumának ismeretében. Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait. 9. Példa: A biztosított 2015.09.01-től áll munkaviszonyban. Előzőleg 2015.01.01-től 2015.07.25-ig állt munkaviszonyban. A szülés várható ideje: 2016.02.28. Csecsemőgondozási díjat igényel 2016.02.01-től. A szülés időpontjának ismerete nélkül a jogosultság nem állapítható meg. Szült: 2016.02.15-én. Mivel a biztosítás fennállása alatt szült és a szülést megelőző két éven belül 2014.02.15-től 2016.0214-ig rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel a csecsemőgondozási díjra 2016.02.01-től jogosult. 10. Példa: A biztosított nő 2009.09.25-től 2013.04.30-ig állt biztosítási jogviszonyban. Szült 2013.04.10-én. 39


Terhességi-gyermekágyi segélyben részesült: 2013.04.10-től 2013.04.30-ig aktív jogon 2013.05.01-től 2013.09.24-ig passzív jogon Gyermekgondozási díjban részesült:

2013.09.25-től 2015.04.10-ig passzív jogon

Gyermekgondozási segélyben részesült:

2015.04.11-től

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt munkaviszonyt létesít 2015.09.01-től. Szült: 2016.02.15-én, csecsemőgondozási díjat igényelt a szülés napjától 2016.02.15-től. A szülést megelőző két éven belül – 2014.02.15-2016.02.14-ig – az alábbiak szerint vehető figyelembe az előzetes biztosítási idő: Jelenlegi jogviszonyában 2015.09.01-től 2016.02.14-ig 167 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Mivel a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási időbe beszámítható a passzív jogon folyósított gyermekgondozási díj időtartama, így a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel és jogosult az ellátásra. 3.3 Mikor nem jár a csecsemőgondozási díj Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak: 

a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre teljes keresetét megkapja



ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat

A biztosított, ha a keresetét részben kapja meg, csecsemőgondozási díj csak az elmaradt keresete után jár. A csecsemőgondozási díjban részesülő személy a folyósító szervhez köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha fenti körülmények bekövetkeznek. A bedolgozó részére csecsemőgondozási díjat nem lehet mindaddig folyósítani, amíg nála lévő feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. 3.3.1

Keresőtevékenység fogalma

Keresőtevékenység Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszonyban (például munkaviszony, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében), valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó 



díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. 3.3.2

Kereset fogalma

Kereset a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszonyban (például munkaviszony, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében), személyes munkavégzésért járó, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. 3.4

Az ellátás naptári napi alapjának megállapítása

A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. 3.4.1

Az irányadó időszak meghatározása

Meghatározzuk az irányadó időszakot, ami – folyamatos biztosítás esetén – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál. 3.4.2

A számítási időszak meghatározása

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának kiszámítása a táppénzre vonatkozó szabályok szerint történik, ha a jogosult az irányadó időszakban rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, vagy annak hiányában 120 naptári napi jövedelemmel. Ha a biztosítási idő a jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a csecsemőgondozási díj alapját a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. Ha a biztosított az irányadó időszak utolsó napjától visszafelé számítva nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Ha a táppénzszabály alapján nem lehet megállapítani a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját, az ellátás alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

41


Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg. Az ellátás összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapításánál a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani az ellátás alapját. A biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított ellátások esetében szerződés szerinti jövedelemként a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. 3.4.3

Kedvezményszabály

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a fent leírtak szerint számított napi alap, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. 3.4.4

Álláskeresési támogatás alatt megállapított csecsemőgondozási díj napi alapja

Amennyiben a csecsemőgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt, a folyósítás szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. 3.4.5

A csecsemőgondozási díj mértéke

A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap 70 %-a. A csecsemőgondozási díj megállapításakor minden esetben határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. 42


Ugyanazon személy részére, ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat a határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani. A csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 3.4.6

Levonás csecsemőgondozási díjból

A csecsemőgondozási díjból személyi jövedelemadót, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján legfeljebb 33 százalék erejéig gyermektartásdíjat, továbbá egészségbiztosítási pénzbeli ellátást lehet levonni. 3.4.7


Ha a biztosított részére a csecsemőgondozási díjat kormányhivatal folyósítja és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni a folyósító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról. 3.4.8

Az ellátás szüneteltetése

A biztosított írásbeli kérelmére a csecsemőgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell. A csecsemőgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről nem kell határozatot hozni. 3.4.9

Az ellátás folyósítása

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el és utólag folyósítja. A csecsemőgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.

43


4 4.1

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ Jogosultsági feltételek

A csecsemőgondozási díj lejártát – vagy annak megfelelő időtartam lejártát – követő naptól gyermekgondozási díj ellátást igényelhet:  a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt;  az anya, valamint az örökbefogadó nő, a családba fogadó gyám, az egyedülálló férfi, aki gyermeket fogadott örökbe, valamint csecsemőgondozási díjban részesülő vérszerinti apa, örökbefogadó férfi, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket (gyermekeket) a saját háztartásában neveli. Az ellátásra való jogosultsághoz szükséges 365 napi biztosítási idő megállapításánál a biztosítási jogviszonyok időtartamán túl figyelembe kell venni a biztosítás megszűnését követő: 

baleseti táppénz folyósítás idejét



a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb 180 naptári napot



a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét

A csecsemőgondozási díj jogosultságának meghatározásához hasonlóan a gyermekgondozási díj meghatározásához sem kell vizsgálni a biztosítási idők folyamatosságát. Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait. 11. Példa: A biztosított nő jogviszonya 2013.07.15-től 2016.0331-ig állt fenn. Szült 2016.04.18.-án. 44


A csecsemőgondozási díjat 2016.03.25-től kérte. A gyermekgondozási díjat a csecsemőgondozási díj lejártát követően 2016.09.09. napjától igényelte. Jogosult az ellátásra, mivel biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj jogosultságának időtartama alatt szűnt meg, és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. 12. Példa: A biztosított nő 2009.09.25-től 2013.04.30-ig állt jogviszonyban. Szült 2013.04.10.-én. Terhességi-gyermekágyi segélyben részesült: 2013.04.10-től 2013.04.30-ig aktív jogon 2013.05.01-től 2013.09.24-ig passzív jogon Gyermekgondozási díjban részesült:

2013.09.24-től 2015.04.10-ig passzív jogon

Gyermekgondozási segélyben részesült:

2015.04.11-től

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt munkaviszonyt létesít 2015.09.01-től. Szült: 2016.02.15.-én, csecsemőgondozási díjat igényelt a szülés napjától 2016.02.15-től. Csecsemőgondozási díjban részesült: 2016.02.15-től 2016.07.31-ig. 2016.08.01-től gyermekgondozási díjat igényelt. Az ellátásra nem jogosult, mivel jelenlegi jogviszonyában a szülést megelőzően 167 nap biztosításban töltött ideje van és a gyermekgondozási díjhoz szükséges előzetes biztosítási időbe a passzív gyermekgondozási díj időtartama nem számítható be. 4.1.1

Ki tekinthető szülőnek

Gyermekgondozási díjra való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni 

a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, továbbá az együtt élő házastársat



azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van



a gyámot



a nevelőszülőt és a helyettes szülőt

A gyermekgondozási díj jogosultságának alkalmazásánál nem tekinthető szülőnek 

a helyettes szülő

45




a Gyvtv. szerinti gyermekvédelmi gyám, és



a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként

4.1.2

A gyermekvédelmi gyám

2014. január 1-jétől az új nevelésbe vételi esetekre kiterjedően, a fennálló esetek felülvizsgálatával fokozatosan bevezetésre került a gyermekvédelmi gyámság jogintézménye. A jogszabály szerint a gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha: 

ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt



a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához



a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családba fogadó gyám kirendelése



a gyám már nevelésbe vette a gyermeket

A nevelőszülők egyes gyámi feladatok ellátására továbbra is kirendelhetők – a gyermekvédelmi gyám egyetértése esetén – abban az esetben, ha az érintett gyermeket már legalább 2 éve saját háztartásukban nevelik, illetve nincs folyamatban a nevelésbe vétel vagy a nevelőszülői jogviszony megszüntetése. 4.2

A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól, a fenti időtartamot követően további 1 évig jár. Ha gyermekgondozási díjra jogosult csecsemőgondozási díjat nem vett igénybe, gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a csecsemőgondozási díjnak megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.



A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 46


4.3

Az ellátás folyósításának feltételei

Nem jár gyermekgondozási díj, ha: 

a jogosult az Sztv.-ben meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli-járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett



a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el



a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést



a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti



a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól

Ikergyermekek esetében, ha valamelyik gyermek a jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a gyermekgondozási díj az általános szabályoknak megfelelő ideig jár, vagyis addig, mintha egy gyermek után állapították volna meg az ellátást. Amennyiben az általános jogosultsági időtartamot követő 1 éven belül meghal az egyik gyermek, az azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem folyósítható a gyermekgondozási díj. A gyermekgondozási díjban részesülő személy a folyósító szervhez köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmények bekövetkeznek. A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. A biztosított írásbeli kérelmére a gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell. A gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről nem kell határozatot hozni. 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47


A gyermekgondozási díj iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. A gyermekgondozási díj iránti kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja. A gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani. 13. Példa: Az anya a 2016.06.17-én született gyermeke után a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól, 2016.12.02-től gyermekgondozási díjban részesül. A gyermek 2017.01.10. napján meghal, a gyermekgondozási díj az elhalálozást követő hónap első napjától, 2017. február 1-től nem folyósítható. 14. Példa: Az édesanya a 2015.07.20.-án született ikergyermekei után a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól 2016.01.04-től gyermekgondozási díjra jogosult. Az általános szabályok szerint a gyermekgondozási díj a gyermekek két éves koráig 2017.07.20-ig, az ikergyermekekre tekintettel további egy évig 2018.07.20-ig jár. Az ikergyermekek közül az egyik gyermek meghal 2016.03.17.-én (az általános jogosultsági időn belül). Ebben az esetben a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint 2017.07.20-ig folyósítható az anya részére. 15. Példa: Az anya a 2015.07.20.-án született ikergyermekei után 2016.01.04-től gyermekgondozási díjban részesül, melyre az ikergyermekekre tekintettel 2018.07.20-ig jogosult. Az egyik gyermek 2018.01.20.-án meghal. Mivel a gyermek az általános jogosultsági időtartamot követő 1 éven belül hunyt el és a hónap végéig kevesebb, mint 15 nap van hátra, az ellátás az elhalálozást követő 16. naptól 2018.02.05-től kerül leállításra. (Tekintettel arra, hogy az iker gyermekek jogán – az általános szabálytól eltérően –, 1 évvel tovább folyósítható gyermekgondozási díj 2015. január 1-től került bevezetésre, ezért a jogszabályi rendelkezés alkalmazására szolgáló példa jövőbeni időponttal kerülhetett feltüntetésre.) 4.4

Az ellátás összegének megállapítása

A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

48


4.4.1

Irányadó időszak

Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál. 4.4.2

Számítási időszak

Az irányadó időszakon belül az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától legalább 30, legfeljebb 180 naptári nap, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. 4.4.3

Naptári napi alap megállapítása 180 napi jövedelem alapján

Ha a biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 4.4.4

Naptári napi alap megállapítása 120 napi jövedelem alapján

Mint a táppénz naptári napi alapjának megállapításánál, meghatározzuk az irányadó időszakot, és ha az irányadó időszak utolsó napjától visszafelé számítva nem találunk 180 naptári napi jövedelmet, de az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 napi – a táppénzellátásnál meghatározottak szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. 4.4.5

Naptári napi alap megállapítása tényleges jövedelem alapján

Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozás díj naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni.

49


4.4.6

Naptári napi alap a minimálbér kétszeresének alapulvételével

Még egy számítási időszak megismerése szükséges, amikor a biztosított a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően nem rendelkezik legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az ellátás összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapításánál a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani az ellátás alapját. A biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított ellátások esetében szerződés szerinti jövedelemként a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. 4.4.7

Kedvezményszabály

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a fent leírtak szerint számított napi alap, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. 4.4.8

Álláskeresési támogatás alatt megállapított gyermekgondozási díj napi alapja

Ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt, a folyósítás szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg, a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdőnapán érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

50


4.5

A gyermekgondozási díj összege

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, havi összege legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a. Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a jogviszonyonként megállapított gyermekgondozási díjak összegét egybe kell számítani, és az egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-át. Ha a biztosítottnak egyidejűleg több gyermek után folyósítanak gyermekgondozási díjat, a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani. 4.5.1

Gyermekgondozási díj összegének felülvizsgálata

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. 4.5.2

A kérelem újra elbírálásának tilalma

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, hiszen az ellátásra történő jogosultság első benyújtását követően megállapításra került. Ez esetben a gyermekgondozási díjat a megállapításról szóló határozatban szereplő összegben kell tovább folyósítani. 4.6


Ha a biztosított részére a gyermekgondozási díjat kormányhivatal folyósítja és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni a folyósító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról. 4.7

A hallgatói gyermekgondozási díj

2014. január 1. napjától, a fiatalabb életkorban történő gyermekvállalás elősegítése érdekében, a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató is jogosultságot szerezhet gyermekgondozási díjra. Az a szülő nő jogosult gyermekgondozási díjra, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel: 

az általános szabályok alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult



a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói 51


jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, és aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni (Államilag elismert felsőoktatási intézmény alatt a Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben felsorolt intézményeket kell érteni.) Azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján részt vesz. A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követően igényelt hallgatói gyermekgondozási díj esetén azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőzően részt vett.) 

a gyermeke hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül születik



a gyermeket saját háztartásában neveli



magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és



a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel

Ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő nem jogosult az általános szabályok, illetve a hallgatói jogviszonya alapján gyermekgondozási díjra, a vér szerinti édesapa igényelheti a gyermekgondozási díjat. 4.7.1

A hallgatói gyermekgondozási díj jogosultsági ideje

A gyermekgondozási díj a szülő nőnek a gyermek születésének napjától a gyermek egyéves koráig jár. A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a gyermek születésének egyéves koráig jár, illetve ezen jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra, de legfeljebb a gyermek egyéves koráig. A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a jogosult részére nem jár gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

52


16. Példa: A fiatal nő biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytat az alábbiak szerint: 2014.02.01-től 2014.07.15-ig aktív félév, 2014.09.15-től 2015.01.31-ig aktív félév, 2015.02.01-től 2015.07.15-ig aktív félév, 2015.09.15-től passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. 2015.08.17.-én szült, mivel az általános szabályok szerint nem jogosult gyermekgondozási díjra, 2015.08.17. napjától hallgatói gyermekgondozási díjat igényelt. A szülést megelőző két éven belül rendelkezik két félév aktív hallgatói jogviszonnyal, ezért az ellátásra 2015.08.17-től gyermeke 1 éves koráig 2016.08.17-ig jogosult. A ellátás folyósítása alatt, 2016.07.15. napján ismét szül. Mivel második gyermeke születését megelőző két éven belül is rendelkezik két aktív félév hallgatói jogviszonnyal, így második gyermekére tekintettel is jogosultságot szerez hallgatói gyermekgondozási díj ellátásra 2016.07.15től 2017.07.15-ig. 4.7.2

A hallgatói gyermekgondozási díj havi összege

Az ellátás összege: 

felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén – a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 70%-a



mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes garantált bérminimum 70 %-a

Ha a szülő nő, vagy a vér szerinti apa hallgatói jogviszonya alapján jogosult gyermekgondozási díjra, és a szülés napján biztosított, és rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét 

ha a biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani, vagy



az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 napi – a táppénzellátásnál meghatározottak szerint 53


– folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Fontos, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb, mint: 

a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a minimálbér 70 %-a



a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a garantált bérminimum 70 %-a

és havonta nem lehet több a minimálbér kétszeresének 70 %-ánál. Ha a szülő nő, vagy a vér szerinti apa hallgatói jogviszonya alapján jogosult gyermekgondozási díjra, és a szülő nő a szülés napján biztosított, vagy a vér szerinti apa az igénylés napján biztosított, de nem rendelkezik egyik sem legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részével kell megállapítani, de ha a biztosított tényleges jövedelme nem éri el naponta a minimálbér kétszeresének harmincad részét, az ellátás naptári napi alapjának meghatározásakor a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, de az ellátás összege nem lehet kevesebb, mint: 

a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a minimálbér 70 %-a



a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a garantált bérminimum 70 %-a, és

havonta nem lehet több a minimálbér kétszeresének 70 %-ánál. Az ellátás összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. A gyermekgondozási díj, valamint a hallgatói gyermekgondozási díj akkor állapítható meg, ha a szülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza. A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a hallgatói gyermekgondozási díj iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be.

54


4.8

Levonás gyermekgondozási díjból

A gyermekgondozási díjból személyi jövedelemadót, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján legfeljebb 33 százalék erejéig gyermektartásdíjat, továbbá egészségbiztosítási pénzbeli ellátást lehet levonni. 5

BALESETI TÁPPÉNZ

Az egészségbiztosítási ellátások, szolgáltatások keretében baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg a jogosultat. 5.1

Jogosultak köre

Baleseti táppénzre jogosult

5.2



biztosított



az egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytató



a saját jogú nyugdíjasként munkát végző



egyéb jogviszony keretében munkát végző személy (például: alapítvány, társadalmi szervezet közhasznú társaság választott tisztségviselője)

A baleset fogalma

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, halált okoz. Üzemi baleset fogalma

5.2.1

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri. Az üzemi baleset egyéb esetei

5.2.2

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat 

közcélú munka végzése (például árvízvédelem, katasztrófa-elhárítás) közben éri



egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat a keresőképtelenségének, vagy rokkantságának (munkaképesség 55


változásának) elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. 5.2.3

Munkabaleset fogalma

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Foglalkozási betegség fogalma

5.2.4

Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

5.2.5



a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kórok tényezőkre vezethető vissza, illetve



a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye Üzemi baleset és foglalkozási betegség elhatárolása

Üzemi balesetről akkor beszélhetünk, ha a külső hatás a szervezetet hirtelen, vagy viszonylag rövid időn át érte. A munkafolyamat hosszabb ideig tartó káros hatása nem üzemi balesetnek, hanem foglalkozási megbetegedésnek minősül. Az elhatárolásnál további különbséget jelent, hogy míg a baleset rendszerint külső sérülést okoz, és csak ezzel összefüggésben idéz elő szervi elváltozást, addig a foglalkozási megbetegedés rendszerint és elsősorban belső szervi elváltozással szokott járni.

56


5.3

Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés kivizsgálása

Az üzeminek minősülő munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele a munkavédelmi szabályok szerint történik. Üzemi baleseti jegyzőkönyv felvétele

5.3.1

Az üzemi baleset kivizsgálása és az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvétele

5.4



úti baleset esetén a munkáltató kötelessége



nevelési-oktatási intézmény gyakorlati képzésén részt vevő bekövetkezett baleset kivizsgálása az oktatási intézmény feladata



közérdekű, közösségi munkavégzés esetén az a szerv vagy szervezet intézkedik, ahol a munkavégzés történt



társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett baleset esetén a felkeresett társadalombiztosítási szerv az egészségügyi ellátó intézmény veszi fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvet



egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató (Tbj. 56/A. §.) esetében a balesettel kapcsolatos vizsgálatot a megyei kormányhivatal végzi el

hallgatónál

Mikor nem tekinthető a baleset üzemi jellegűnek

Nem lehet üzemi balesetnek tekinteni azt a balesetet amely 

részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be



munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy



lakásról, (szállásról) a munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. (Nem minősül indokolatlan megszakításnak, ha a dolgozó a legelemibb életszükségleteinek biztosítása végett, például élelmiszer-vásárlás miatt szakítja meg rövidebb időre a haza vezető utat.)





5.4.1

Ki nem jogosult baleseti ellátásra

Nem jogosult egészségbiztosítási baleseti ellátásra:

5.5



aki sérülését szándékosan okozta



az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg



a baleset bejelentésével szándékosan késlelkedett

Ki jogosult baleseti táppénzre

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné válik. Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. 5.5.1


Baleseti táppénz szempontjából keresőképtelennek kell tekinteni, aki 

az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy



gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

5.5.2

Nem jogosult baleseti táppénzre

Az a személy, aki ugyanazon üzemi balesetből baleseti járadékban részesül. 5.6

Baleseti táppénz naptári napi alapjának és összegének meghatározása

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, melyben a baleset érte, függetlenül attól, hogy ebben a biztosítási jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett-e vagy sem. A baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. A biztosítás megszűnését követően járó ellátás összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

58


5.6.1

Baleseti táppénz alapja

A baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított nem rendelkezik az irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Az ellátás összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapításánál a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Tényleges jövedelem hiányában (30 naptári napinál kevesebb) az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani az ellátás alapját. A biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított ellátások esetében szerződés szerinti jövedelemként a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított (például öregségi nyugdíj mellett munkát vállaló személy), illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%-ának naptári napi összegével azonos, úti baleset esetén annak 90%-ával egyezik meg. 5.6.2

Baleseti táppénz mértéke

A baleseti táppénz mértéke a naptári napi alap 100%-a, úti baleset esetén a naptári napi alap 90%-a. 5.6.3

A baleseti táppénz összege ismételt keresőképtelenség esetén

Amennyiben a sérült az első baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében abban a jogviszonyában, ahol a baleset érte, újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. 5.7

Baleseti táppénzre jogosultság időtartama

A baleseti táppénz esetében a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ezért a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár. 59


Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül, egy éven keresztül jár, azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján. Az egy év jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül folyósított baleseti táppénz időtartamát. A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 5.8

Levonás baleseti táppénzből

A baleseti táppénzből személyi jövedelemadót, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján legfeljebb 33 százalék erejéig gyermektartásdíjat, továbbá egészségbiztosítási pénzbeli ellátást lehet levonni. 5.9


Ha a biztosított részére a baleseti táppénzt kormányhivatal folyósítja és a biztosítási jogviszony a baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni a folyósító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról. A táppénzre jogosult biztosítottnak az üzemi balesetnek nem minősülő balesetéről – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített nyomtatványon - nyilatkoznia kell. A nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: 

a sérült nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét



hol, mikor és hogyan történt a sérülés



amennyiben a sérült erről nyilatkozni kíván, a baleset okozója (név, lakcím)



gépjárművel kapcsolatos sérülés esetén ki az üzemben tartó, volt vagy van-e folyamatban a balesettel kapcsolatban hatósági (rendőrségi, ügyészségi, bírósági stb.) eljárás, az eljáró szerv nevét és az ügy számát



a balesetből eredő betegsége, sérülése miatt hol látták el, illetőleg kezelték (egészségügyi szolgáltató neve, címe)

A nyilatkozatot a táppénzfolyósító szerv megkeresésére a táppénzben részesülő személy kiállítja és tizenöt napon belül visszajuttatja a folyósító szervhez. Ha a táppénzt folyósító a nyilatkozatban foglaltak alapján azt állapítja meg, hogy a balesetet nem a biztosított, hanem más személy okozta, a nyilatkozatot további intézkedésre a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak küldi meg, a baleset miatt folyósított táppénzre vonatkozó adatok közlésével együtt. 60


5.10 Megtérítési kötelezettség A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. 6 6.1

MÉLTÁNYOSSÁGBÓL IGÉNYBE VEHETŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Milyen esetben engedélyezhető

A kormányhivatal - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt állapíthat meg a biztosított részére abban az esetben, ha 

a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, vagy



a szülő egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekét ápolja, vagy gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben és a jogszabály alapján részére járó napokhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik vagy már felhasználta.

Szintén a kormányhivatal állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a biztosított részére a tizenkét évesnél idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeke betegségére tekintettel, amennyiben gyermekét otthon ápolja, vagy a kórházi kezelés időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermek mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben. 6.2


Méltányosságból adható gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek kell tekinteni a szülőt,

6.3



aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy



a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Milyen időtartamra és összegben engedélyezhető

A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét a kormányhivatal a méltányossági kérelem elbírálása során az általános szabályoktól eltérően határozhatja meg, azonban a napi összege nem haladhatja meg 61




csecsemőgondozási díj esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét



gyermekgondozási díj esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbért



táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét

Fontos szabály, hogy a táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. 6.4

Kinek nem engedélyezhető

Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van, valamint ha az ápolási díj mellett munkát végző biztosított a gyermeke betegségére tekintettel igényel táppénzt. 6.5

Mikortól engedélyezhető

A táppénzt méltányosságból legkorábban – 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét kivéve – az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani. 6.6

Különös szabály

A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. A 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén méltányosságból folyósított táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. 6.7

A kérelem benyújtása

A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint - ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. 62


A méltányossági kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított 

biztosításban töltött idejére



30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára



jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire

A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag a beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető. 7 7.1

IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Meddig nyújtható be a kérelem

Az egészségbiztosítási ellátás iránti kérelem, azaz a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz, az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, folyósítani. Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának, vagy ha a kérelmet postai úton terjesztették elő a kérelem postára adásának igazolt napja. 7.2

Milyen nyomtatványok szükségesek a kérelemhez

Az egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványok kötelező tartalmi elemekkel bírnak, a hatályos jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. Elkészítésük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hatáskörébe tartozik és a foglalkoztatók, biztosítottak részére hozzáférhetőek, használatuk kötelező. 7.2.1

Foglalkoztatói igazolás

Abban az esetben, ha a foglalkoztató nem működtet kifizetőhelyet a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t kell kiállítania. Szintén „Foglalkoztatói igazolás”-t kell kiállítani a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervnek (kifizetőhely, kincstár), ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszonnyal rendelkezik, és gyermekgondozási díjat igényel. A „Foglalkoztatói igazolás” –on olyan adatokat szükséges feltüntetni, melyek a pénzbeli ellátás megállapításához nélkülözhetetlenek és a munkáltató rendelkezésére állnak. Ahhoz, hogy a nyomtatvány kitöltésének a munkáltató maradéktalanul eleget tehessen, elengedhetetlen a biztosított együttműködése. Az együttműködés keretében többek között a biztosítottnak munkáltatója felé kell leadnia a keresőképtelenségét igazoló orvosi igazolást, a terhességi állományba vételről szóló orvosi igazolást, vagy a szülési szabadságot foglalkoztatójával egyeztetett időpontban kezdi meg. 63


A „Foglalkoztatói igazolás” kizárólag elektronikusan állítható elő, melyhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített programot kell használni a munkáltatónak, ettől eltekinteni nem lehet. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését, hitelt érdemlő módon köteles igazolni. A „Foglalkoztatói igazolás”-t a biztosított által részére átadott igazolásokkal együtt, öt napon belül a székhelye szerint illetékes kormányhivatal címére továbbítania kell. A „Foglalkoztató igazolás”-t kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, vagy előzetes regisztrációt követően elektronikus úton - ügyfélkapun keresztül - küldhető meg a kormányhivatalhoz. Amennyiben a kérelem elektronikusan kerül benyújtásra, úgy a jogszabály által előírt egyéb igazolásokat, nyomtatványokat digitalizált dokumentumként kell a kérelemhez csatolni. Ezek a következők: 

Keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás



Igazolás a szülő részére 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról



Ha keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, foglalkoztatástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt áll, a hatósági elkülönítést, a foglalkoztatástól eltiltást, illetőleg a zárlatot elrendelő határozat



Nyilatkozat gyermekápolási táppénz megállapításához



Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához



Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez



Terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást, vagy várandósgondozási könyv másolata



A születési anyakönyvi kivonat másolatát



Perinatális halott vizsgálati bizonyítvány, amennyiben a magzat meghal



Igénybejelentés gyermekgondozási díjra



Hozzájáruló nyilatkozat az ellátásból történő levonáshoz



Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő baleset (sérülés) körülményeiről



Üzemi baleseti jegyzőkönyv



Munkabaleseti jegyzőkönyv



Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról

64


Nem lehet digitalizált formában csatolni az Igazolványt és a jövedelemigazolást, ezeket eredeti példányban szükséges eljuttatni a kérelem elbírálására jogosult szervhez. A digitalizált iratokat a munkáltató öt évig köteles megőrizni. 7.2.2

Igénybejelentés

Az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő és a kisadózó vállalkozó kérelmét az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” (továbbiakban: Igénybejelentés) elnevezésű nyomtatványt kiállítva nyújthatja be a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz, a jogszabály által előírt igazolásokkal együtt. Az Igénybejelentés nyomtatványra is vonatkozik, hogy előállítani kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített program segítségével lehet. Az Igénybejelentést kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, vagy előzetes regisztrációt követően elektronikus úton - ügyfélkapun keresztül - küldhető meg a kormányhivatalhoz. Amennyiben a kérelem elektronikusan kerül benyújtásra, úgy a jogszabály által előírt egyéb igazolásokat, nyomtatványokat ebben az esetben is digitalizált dokumentumként kell a kérelemhez csatolni. Ezek a következők: 










Terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást, vagy várandósgondozási könyv másolata






Perinatális halott vizsgálati bizonyítvány, amennyiben a magzat meghal










Nem lehet digitalizált formában csatolni az Igazolványt és a jövedelemigazolást, ezeket eredeti példányban szükséges eljuttatni a kérelem elbírálására jogosult szervhez. 7.2.3

Jövedelemigazolás

A biztosított, amennyiben olyan biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, melyben kötelezett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, biztosítási jogviszony megszűnése esetén 65


foglalkozatójától kérheti a jövedelemigazolás kiállítását. Munkáltatója felé kérelmét írásban kell benyújtani. A kérelem átvételéről a munkáltatónak igazolást kell kiadni a biztosított részére és a jövedelemigazolást a foglalkoztatónak a jogviszony megszűnésének napján ki kell adni. A jövedelemigazolásnak tartalmaznia kell: 

a biztosítási jogviszony megszűnésének évében, valamint az azt megelőző évben szerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét havi bontásban



azon időtartamokat és jogcímét, melyekre a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett.

Amennyiben a biztosított részére kifizetésre került nem rendszeres jövedelem (minden olyan jövedelem, mely nem havi rendszerességgel kerül kifizetésre) a jövedelemigazoláson szereplő időszakban, úgy fel kell tüntetni annak összegét, jogcímét, azt az időszakot, melyre tekintettel kifizették azt, valamint a kifizetés időpontját. 7.2.4

Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról

A biztosított, ha első ízben létesít biztosítási jogviszonyt, akkor a munkáltató kötelessége, hogy kiállítsa az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány). Az Igazolvány tartalmazza: 

a biztosított azonosításához szükséges adatokat



kiállításának időpontját



kiállítójának nevét



a foglalkoztató bélyegzőlenyomatát



a biztosítási jogviszony kezdetét

A bejegyzést a munkáltatónak három napon belül meg kell tenni és az Igazolványt a biztosítási jogviszony megszűnéséig meg kell őrizni. A későbbiek során a további bejegyzéseket kell elvégezni: 

a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja



a jövedelemigazolás kiadásának időpontja



a biztosítás szünetelésének időtartama



az egészségbiztosítási ellátások folyósításának időtartama, az ellátás jogcíme, az ellátás folyósításakor figyelembe vett irányadó időszak és az ellátás napi alapja, valamint



a gyermekápolási táppénzre vonatkozó adatok (gyermek neve, születési ideje, TAJ száma, igénybe vett napok száma, egyedülállóvá válás kezdetének és végének napja 66


Az egészségbiztosítás ellátásokra és gyermekápolási táppénzre vonatkozó adatok bejegyzése: 

biztosítási jogviszony megszűnése esetén a megszűnést közvetlenül megelőző két éven belül folyósított ellátásokról a kifizetőhely



méltányossági pénzbeli ellátás folyósítása esetén a kormányhivatal



hallgatói jogviszony alapján kormányhivatal, továbbá



biztosítási jogviszony megszűnését követően, un. passzív jogon baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj folyósítását követően a folyósító szerv

megállapított

gyermekgondozási

díj

esetén

a

feladata. Az Igazolványba be kell jegyezni a munkanélküli ellátás folyósításának időtartamát is, melyre az a szerv kötelezett, mely az ellátást folyósította. A biztosítási jogviszony megszűnésének napján az Igazolványt a munkáltatónak át kell adnia a biztosított részére és az átadás-átvételt dokumentálni szükséges. Abban az esetben, ha a biztosított a megszűnt biztosítási jogviszonyát követően, vagy a biztosítás fennállása alatt újabb jogviszonyt létesít, az Igazolványt új munkáltatójának át kell adnia, aki az újabb jogviszony adatait szintén három napon belül az előzőek szerint bejegyzi az Igazolványba. Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén az Igazolványt annak a foglalkoztatónak kell megőrizni, ahol a biztosítás előbb kezdődött. A foglalkoztató részéről új Igazolvány kiállítására vonatkozó kötelezettség akkor keletkezik, ha a régi nyomtatvány betelt. Ebben az esetben az újhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belül szerzett biztosítási időket tartalmazó Igazolványt. Abban az esetben, ha a biztosított a biztosítási jogviszony kezdetekor nem adja át a foglalkoztató részére az Igazolványt, akkor a foglalkoztatónak kötelessége írásban felszólítani, hogy az előző munkáltatójától szerezze azt be. Amennyiben a biztosított e kötelességének 30 napon belül nem tesz eleget, úgy erről nyilatkoztatni szükséges, szintén írásban. Ez esetben a munkáltatónak joga van új Igazolványt kiállítani. A felszólítást és a nyilatkozatot a munkáltatónak meg kell őriznie öt évig. Amennyiben a biztosított első alkalommal nyújt be pénzbeli ellátási kérelmet és jelenlegi foglalkoztatójánál nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel, azonban előzőleg más foglalkoztatója is volt, akkor az Igazolványt a pénzbeli ellátási kérelemhez csatolni szükséges. Abban az esetben, ha a foglalkoztató a Igazolványt nem tudja csatolni a kérelemhez, a be nem nyújtásának okát a „Foglalkoztatói igazolás”-on jelezni szükséges. A pénzbeli ellátási kérelem elbírálását és a szükséges bejegyzés megtételét követően az Igazolványt a foglalkoztatónak, ennek hiányában pedig a kérelmezőnek kell visszajuttatni. Az Igazolvány a kormányhivatalok nyomtatványárusító pontjain, térítésmentesen szerezhető be. 67


Előfordulhat olyan eset, hogy a biztosított az Igazolványt elveszítette, vagy az megsemmisült. Ilyen esetben be kell szereznie egy új Igazolványt és azzal a korábbi biztosítási jogviszonyok bejegyzéséhez fel kell keresnie előző munkáltatóit. A biztosítási jogviszonyok és azokhoz kapcsolódó adatok bejegyzésére csak az a foglalkoztató, szerv jogosult, melynél a jogviszony fennállt. 7.2.5

Beküldéshez szükséges regisztráció

Azoknak a foglalkoztatóknak, személyeknek, akik a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkeznek, lehetőségük van a pénzbeli ellátást és a baleseti táppénzt elektronikus ügyintézés keretében megküldeni. A benyújtás és a küldött iratok befogadása ebben a formában kizárólag akkor lehetséges, ha a foglalkoztató, egyéni vállalkozó vagy ezek meghatalmazottja, képviselője előzetesen regisztrál a kormányhivatalnál is, melynek során bekerül a beküldésre jogosultak nyilvántartásába. Az ügyintézéshez szükséges, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített „Regisztrációs lap” két eredeti példányban történő kitöltése, melyet postai úton vagy személyesen kell eljuttatni a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Amennyiben a képviseletben, meghatalmazásban változás következik be (megszűnés, előzőleg közölt adatokban bekövetkezett változás), azt be kell jelenteni. 7.3

Milyen nyomtatványokat, igazolásokat kell a biztosítottnak kitölteni, benyújtani

Minden kérelemhez külön-külön szükséges, a biztosítási jogviszony jellegétől függően „Foglalkoztatói igazolás” vagy „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” nyomtatványt kiállítani. A kitöltött nyomtatványhoz a kérelmezett ellátás igényléséhez előírt igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni. 7.3.1

Táppénz


















Igazolvány, amennyiben a foglalkoztató részére nem adta át

68


7.3.2

Csecsemőgondozási díj



Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához






Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást, vagy



Ha nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát









Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány, amennyiben a magzat meghal






Igazolvány, amennyiben a foglalkoztató részére nem adta át

7.3.3

Gyermekgondozási díj

Jogszabály alapján járó gyermekgondozási díj: 

Igénybejelentés gyermekgondozási díjra









A gyermek anyakönyvi kivonatának másolata, amennyiben ugyanazon gyermekre vonatkozóan a gyermekgondozási díjat nem a csecsemőgondozási díjban részesülő személy igényli




Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj: 

A gyermek születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézmény nappali képzéséről szóló igazolás



Ha az igénylő valamely EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolata

 A gyermek anyakönyvi kivonatának másolata 7.3.4

Baleseti táppénz






Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő baleset (sérülés) körülményeiről 69


 7.4


Speciális szabályok 7.4.1

Az ellátásra jogosult halála esetén alkalmazandó szabályok

Abban az esetben, ha a kérelem benyújtását megelőzően, vagy folyósítás alatt az ellátásra jogosult meghal, akkor a kérelem benyújtására, illetve a még ki nem fizetett ellátás felvételére a: 

vele közös háztartásban együtt élt házastárs



gyermek



unoka



szülő



nagyszülő



testvér

egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös jogosult. Ilyen esetben a kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az elhunyt maga nyújtotta volna be. A kifizetésre vonatkozó kérelem nyilatkozat formájában nyújtható be, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon, melyen az alábbi adatokat kell feltüntetni: 

az elhunyt személy nevét



társadalombiztosítási azonosító jelét



a halál időpontját



az igénylőnek az elhunyt személlyel fennállt rokonsági, hozzátartozói fokát, valamint



az igénylő személy nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét és aláírását

Az ellátás kifizetése a halál napjától számított egy éven belül, örökös esetén a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül kérelmezhető. 7.4.2

Választás az ellátások között

Az a biztosított, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg táppénzre, vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, – az alábbi kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe. Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (továbbiakban: gyermekgondozási támogatásra) és táppénzre, vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az 70


egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A szülő, különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást csecsemőgondozási díjat, valamint gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

és

Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. A szülők, ha a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe. Azonban a közös háztartásban élő gyermek jogán, választásuk szerint a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. Azonban a közös háztartásban élő gyermek jogán, választásuk szerint, a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. A választott ellátás iránti kérelmet az illetékes kormányhivatalnál, illetve társadalombiztosítási kifizetőhelynél, gyermekgondozási támogatás választása esetén az illetékes kormányhivatalnál, vagy a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhelynél kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet és a folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell. A választott újabb ellátás tekintetében visszamenőlegesnek kell azt az összeg tekinteni, ami a biztosított, illetve a szülő által választott időponttól a korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáig jár az ellátásra jogosultnak. A korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozat beérkezését követő 30. napon a csökkentést teljesítettnek kell tekinteni. A gyermekgondozási támogatást folyósító szerv és az egészségbiztosító külön megállapodás keretén belül elszámol a választás eredményeképpen túlfolyósított és levont összeggel. Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel 71


- megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette. Különböző korú gyermekek alatt a nem azonos várandósságból született gyermekeket kell érteni. 17. Példa: Az anya 2010.01.01-től rendelkezik munkaviszonnyal és 2014.05.06.-án született gyermeke jogán 2016.05.07-től gyermekgondozást segítő (GYES) ellátásban részesül. A GYES folyósítása alatt 2016.07.15.-én ismét szül. Mivel biztosított, csecsemőgondozási díjat igényel. Mivel a szülő a különböző korú gyermekei jogán gyermekgondozást segítő ellátást és csecsemőgondozási díjat egyidejűleg igénybe vehet, az anya a 2014.05.06.-án született gyermeke után továbbra is jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra, és a 2016.07.15.-én született gyermeke után csecsemőgondozási díjra. 18. Példa: Az anya 2014.05.06.-án született gyermeke jogán gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Az ellátást 2016.05.31-ig megkapta. A 2015.11.24.-én született gyermek után az apa igényel gyermekgondozási díjat 2016.05.10-től. Mivel a közös háztartásban élő gyermekek után - a gyermekápolási táppénz kivételével - az ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe, az apa csak abban az esetben jogosult gyermekgondozási díjra, ha az anya a másik gyermek után folyósított GYES-ről lemond. A folyósító szerv (a kormányhivatal családtámogatási osztálya) az ellátás megszüntetéséről határozatot hoz, melynek tartalmaznia kell a 2016.05.10-től 2016.05.31-ig szóló GYES nettó összegét. Közös nyilatkozatuk alapján ezt az összeget az apa részére folyósítandó gyermekgondozási díj ellátásból kell levonni. 19. Példa: Az anya 2014.05.06.-án született gyermeke jogán gyermekgondozási díjban részesül. A gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2016.02.06-tól munkába áll. Veszélyeztetett terhessége miatt 2016.04.01-től keresőképtelen állományba kerül. Mivel „9” kóddal kerül keresőképtelen állományba, 2016.04.01-től táppénzre jogosult. 7.4.3

Ügyintézési határidő

A pénzbeli ellátással és baleseti táppénzzel kapcsolatos eljárás mindig kérelemre indul, melyet a biztosítottnak kell megindítani, a jogszabály által előirt igazolások leadásával. Figyelemmel arra, hogy a biztosított saját ügyében kezdeményezi az eljárás lefolytatását, ezért a pénzbeli ellátás és baleseti táppénz kérelem elbírálásának vonatkozásában a biztosítottat kell ügyfélnek tekinteni.

72


A Ket.rendelkezése alapján, a kérelemre induló ügymenet esetén sommás eljárás keretében kell az eljárást lefolytatni. A sommás eljárás lefolytatásának feltételei akkor állnak fenn, ha: 

a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott



nincs ellenérdekű ügyfél és



az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot

Ilyen esetben nyolc napon belül kell a döntést meghozni az ügyben. Abban az esetben viszont, ha megállapításra kerül, hogy az előzőleg felsorolt feltételek valamelyike nem áll fenn (kérelem nem a jogszabály által előírt iratok csatolásával került benyújtásra), a sommás eljárás szabályait mellőzni kell, és függő hatályú döntést vagy az eljárás megindításától, azaz a beérkezést követő naptól számított nyolc napon belül az ügy érdemében döntést kell hozni. Amennyiben tehát hiánypótlási eljárás kerül lefolytatásra akár a biztosított, akár a foglalkoztató felszólításával, az ügyben függő hatályú döntés meghozatalára kerül sor és az eljárás lezárása az adatpótlást követően, de legkésőbb két hónapon belül megtörténik. Fontos kiemelni, hogy az ügyintézési határidőbe nem számított bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam. 7.4.4

Eljárási illeték

Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült. Ilyen esetben az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra – kell megfizeti. Mivel egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti táppénz ügyében az eljárás (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) illeték- és költségmentes, így egy esetleges határidő túllépés esetén az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét kell megfizetni a központi költségvetésnek.



A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 73


7.4.5

Kamat

Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot az előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot. 7.4.6

Határidő túllépése

A kérelemre indult eljárásban, amennyiben sommás eljárás feltételei nem állnak fenn, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül függő hatályú döntés hozatala szükséges. A függő hatályú döntésben rendelkezni kell arról, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni, melyhez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. 7.4.7

Előleg

2012. július 1-től, a biztosítottak ellátatlanságának elkerülése érdekében bevezetésre került az un. előleg intézménye. Abban az esetben, ha a pénzbeli ellátásra jogosultság és a kérelmezett ellátás összege huszonegy napon belül azért nem állapítható meg, mert nem történt meg a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtása az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére előleget kell megállapítani, melyről a Ket.-ben foglaltak alapján döntést kell hozni, végzés formájában. A pénzbeli ellátásról szóló un. végleges érdemi döntést – akár került benyújtásra bevallás, akár nem – , legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül, a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni, határozat formájában. Amennyiben a felülvizsgálatot követően a napi ellátás összege magasabb, mint az előlegben megállapított volt, akkor a folyósított előleg összegét be kell számítani az újként megállapított ellátásba. Abban az esetben, ha az előleg folyósítását követően megállapítást nyer, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be (magasabb összegben került kiutalásra az előleg, mint amennyi 




A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 74


ténylegesen megilleti a biztosítottat), az igénylő a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül köteles visszafizetni. A visszafizetésre kötelezés határozatban történik és az abban foglaltaknak a biztosított a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni. Amennyiben az előleg folyósítását követően megállapításra kerül, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget szintén felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. Abban az esetben, ha az igénylő a pénzbeli ellátás iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül szintén köteles a biztosított visszafizetni. Előfordulhat olyan eset, hogy a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek. Ilyen esetben a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni és ennek során - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - a korábban hozott döntését módosítani kell vagy visszavonni. Baleseti táppénz iránti kérelem esetében, amennyiben a baleset üzemi jellege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre történő jogosultsága megállapítható, akkor előlegként kell a táppénzt megállapítani és folyósítani. A táppénzt előlegként mindaddig folyósítni szükséges, amíg a baleset üzemi jellegében döntés nem születik, illetve a táppénz szabályok szerint az ellátásra történő jogosultság megállapítható a folyamatos biztosítási idő alapján. Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő jogosult baleseti táppénzre, azaz a baleset üzemi jellege elfogadásra került, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani. Abban az esetben, az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani. A táppénz előleg folyósítását követően, ha megállapításra kerül, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a táppénz ellátás a folyósított táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet 75


felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. 7.4.8

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

Az a biztosított, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték. 90 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. Abban az esetben viszont, ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért a foglalkoztató vagy egyéb szerv vagy egészségügyi szolgáltató és az ellátásban részesülő is felelős, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, visszafizetni. Amennyiben a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni. Nem kell az eljárást lefolytatni az 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén. Amennyiben megállapításra kerül, hogy az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni. A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást 90 napon belül visszakövetelni nem lehet. A visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. 7.4.9

A követelés érvényesítése

Az egészségbiztosító a követelését visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, kizárólag bírósági úton támadható meg. Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését





a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással



bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 76


Akkor, ha a végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni. A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet. 7.4.10

Mérséklés, elengedés

A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet részére. Szintén van méltányosságból mérsékelési, elengedési vagy részletfizetési engedélyezésre lehetőség a kirótt kamat, késedelmi pótlék, illetve mulasztási bírság összegére. 7.4.11

Illeték - és költségmentesség

A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek. 7.4.12

Visszavonás, módosítás

Amennyiben a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy 

a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy



a kérelem elutasítása tévesen történt, illetve



az ellátás összege tévesen került megállapításra, vagy



az ellátás folyósítása tévesen történt

a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítható vagy visszavonható. 7.4.13

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

Az egészségbiztosító - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek 



hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat nyilván. Erre a célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván: 

természetes személyazonosító adatok



családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség



lakóhely és tartózkodási hely



foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység



az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok



jövedelemre vonatkozó adatok

Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat. A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében, statisztikai célból e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok közül a természetes személyazonosító adatok, lakóhely és tartózkodási hely szerinti adatok igénylésére jogosult. Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kimutatások készítése céljából kezelheti a gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó - az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerv, szervezet által szolgáltatott - alábbi adatokat: 

az ellátást igénybevevő TAJ száma



azon gyermek TAJ száma, aki után az ellátás igénybevételére sor kerül vagy került, és



az ellátás folyósításának kezdete és vége

7.4.14

Tájékoztatási kötelezettség

Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy kormányhivatal a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. 78


7.4.15

Kapcsolattartás

Az ügyfél valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából, amennyiben a jogszabály lehetővé teszi. Ez történhet: 

írásban o postai úton o írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot o személyesen átadott irat útján o kézbesítési meghatalmazott útján o a hatóság kézbesítője útján o kézbesítési ügygondnok útján o hirdetményi úton, vagy



szóban o személyesen o hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy o írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton

Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését. Nem lehet a tájékoztatást megtagadni, amennyiben tájékoztatás az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, és az ügyfél az ügy jellege szerinti és a jogszabály alapján kezelhető adatokkal igazolja magát. Amennyiben az ügyfél a tájékoztatáskéréshez való jogát visszaélésszerűen gyakorolja, a tájékoztatás teljesítése nem kötelező. Visszaélésszerű a joggyakorlás különösen, ha a tájékoztatáskérést megelőző nyolc napon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben az ügyfél részt vett.

79


Fogalomtár 1. Biztosított: 

egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj, 13. §-a és a 16. § (1) és (3) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy



az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított



a baleseti táppénz és baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy



a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy

2. Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet 3. Gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer 4. Gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának 6. pontja szerinti eszköz 5. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér 6. Közös háztartás: a Tbj. 4. §-ának x) pontjában foglaltak szerinti szállás-, lakó- és tartózkodási hely 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

80


7. Egészségbiztosító: az egészségbiztosítási szerv 8. Szülő: 

a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs



az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van



a gyám



a nevelőszülő és a helyettes szülő

9. EGT tagállam: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint az az állam, amelynek állampolgára a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint EGT állampolgárnak minősül 10. Jövedelem: 

az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem



méltányossági kérelmek elbírálásánál a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

11. Irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál 12. Számítási időszak: az irányadó időszakon belül meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, és amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra kerül 



13. Baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz 14. Nevelőszülő: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. §-ában meghatározott, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő 15. Aktív félév: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszony alapján olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel 16. Keresőtevékenység: Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység 17. Foglalkoztató: 

bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat



a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet,



társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás



az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv



a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv



a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak





bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art. -ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár 

az Mt. XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó



több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art. -ben meghatározott munkáltató



a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció (a továbbiakban: munka-rehabilitáció) keretében munkarehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény

18. Egyéni vállalkozó: 

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy



a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó)



az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd)



az egyéni szabadalmi ügyvivő



a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző



a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó

19. Társas vállalkozás:





a közkereseti társaság



a betéti társaság



a korlátolt felelősségű társaság



a közös vállalat



az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is



a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda



a gépjárművezető-képző munkaközösség








az oktatói munkaközösség



az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda



a végrehajtói iroda



az egyéni cég

20. Társas vállalkozó: 

a betéti társaság bel- és kültagja



a közkereseti társaság tagja



a korlátolt felelősségű társaság



a közös vállalat



az egyesülés, valamint



az európai gazdasági egyesülés tagja,

ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony) 

a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik



az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja



az egyéni cég tagja



a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül

21. Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte 22. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben 84


(nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül 

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

23. Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy 24. Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik 25. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja 26. Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek 27. Járulékalapot képező jövedelem: 

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj



az előző pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege

28. Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénzhozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék 85


29. Tanulószerződés: a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés 30. Minimálbér: 

a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és



a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel

31. Belföldi: 

Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy



a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik

32. Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam

86


87


88


89


90


91


92


93


94


95


96

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK (GYED, CSED, TÁPPÉNZ)

Recommend Documents