Indul a sportiskolai oktatás, az általános iskolákba már 15 gyermek jelentkezett sportosztályba

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIII. évfolyam 10. szám • 2012. június 13. • Ingyenes

Három pedagógus vehette át idén a Csenki Imre néptanító díjat

Városunk önkormányzata 1993-óta minden évben a pedagógus naphoz közeli időpontban, ünnepélyes keretek között fejezi ki elismerését a kiemelkedő nevelő munkát végző tanítóknak, tanároknak. A Csenki Imre néptanító díjat évente egy alkalommal, legfeljebb három pedagógus részére adhatják a nevelés, oktatás, közművelődés és sport területén tartós időn át végzett példamutató és eredményes munkát

végző személyeknek. Idén május 31-én, ismét három pedagógus vehette át az elismerést. Kovács Krisztina és Tőkéné Nagy Ilona a Többcélú Nevelési, Oktatási Intézmény és Kövesi Györgyné a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógusa. (Folytatás a lapban)

Indul a sportiskolai oktatás,

a sportiskola tanulóinak. A Karacs Ferenc Középiskolában az általános gimnáziumi képzésben indítják a sportosztályt. A tanórák annyiban térnek majd el a megszokottól, hogy kilencedik évfolyamon mindössze másfél órában testnevelési sportmodult tanulnak a sportiskola diákjai. A sportiskola tanulói a versenyekre történő felkészítést nem az oktatási intézményekben, hanem abban az egyesületben kapják meg, ahol jelenleg is sportolnak. Az iskola pedig délutáni órákat biztosít a diákoknak, hogy bepótolják a versenyek, edzőtáborok miatti kieséseket. A többcélú intézmény valamennyi általános iskolájának lehetősége lesz arra, hogy beindítsa a sportosztályt. Idén még csak az első, illetve az ötödik osztályban, azután felmenő rendszerben indíthatják a következőket. Az első szakosztály, amelyik kezdeményezte a sportiskola létrehozását, az a birkózó szakosztály volt. Nemcsak a birkózás, hanem emellett más sportágak is teljes jogú tagjai lesznek a sportiskolának. Lapunk információi szerint az általános iskolai sportosztályba már 15 gyermek jelezte felvételi igényét. KCS

az általános iskolákba már 15 gyermek jelentkezett sportosztályba

A többcélú intézmény és a Karacs Ferenc Gimnázium vezetői tavaly november óta azon dolgoznak, hogy ez év szeptember 1-jétől el tudják indítani városunkban a sportiskolát. Hónapokig tartottak az egyeztetések a két oktatási intézmény, a sportegyesületek és az önkormányzat között. A pedagógiai program és az alapító okirat módosításának elfogadása után pedig elkezdődhet az oktatás. Az általános iskolai tagintézményekben megmarad az emelt óraszámú testnevelés, emellett azonban idén első és ötödik osztályban indulhatnak a sportiskolai osztályok. A többcélú intézmény vezetője a birkózókkal, az úszó és vízilabdázókkal, a kézilabdázókkal, a futball, illetve a sakk egyesületek vezetőivel vette fel a kapcsolatot, hiszen a versenyekre való felkészülést ők biztosítják

2

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Országgyűlési napló A több hónapon át tartó választási kampány „előnye” volt, hogy intenzív tempóban lehetőség adódott arra, hogy a települések, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, gazdasági szereplők, civil szervezetek, az egyházak, a települések lakóinak gondját-baját megismerhessem.

Ezekben a hónapokban nagyon sok segítséget kapott a választókerület a közélet szereplőitől, de azt is el kell ismerni, hogy az érdekképviseletünk hátrányt szenvedett. Talán érthető módon mindenki a saját körzetének gondjaira koncentrált, az ott megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre fordította figyelmét. A parlamenti képviselői munka kezdetén egyértelművé vált, hogy a települési önkormányzatok legtöbbje komoly anyagi gondok közepette végzi nem könnyű feladatát. Azokat a feladatokat, amelyeknek száma az elmúlt évtizedben egyre csak növekedett. Itt is van az ideje az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás tisztázásának. (Járások szervezése!) Ezek az önkormányzatok egyre nehezebben tudták biztosítani az intézményeik feladatellátását, egyre kevesebb segítséget tudtak adni a lakosságnak, szűkültek fejlesztési lehetőségeik. Nagyon sok önkormányzat az ÖNHIKI pályázat eredményes elbírálásában látta azokat az esélyeket, amelyekkel az előzőekben felsorolt gondok megoldását orvosolhatta. Fontos feladatunk volt ezeknek az anyagoknak a pontos összeállítása, a határidők betartása, az indokoltság alátámasztása. Ennek az óriási munkának meg is lett az eredménye, hiszen a választókerület 13 településéből az összes támogatásban részesült. Az önkormányzatokhoz érkező több százmilliós támogatást tekintem a képviselői munkám első sikerének! Ezt követően fontos feladatunk volt azoknak a fejlesztési lehetőségeknek a meghatározása, amelyek a települések jogos igényein alapultak, figyelembe véve azokat a mutatószámokat, amelyek alapján a nyerési esélyek növelhetőek voltak. A költségvetési cikluson belül, első körben a belterületi gyűjtő utak további fejlesztése illetve a belvízelvezető rendszerek korszerűsítése kapcsán adódott lehetőség pályázatok benyújtására, majd azok nyomon követésére. Püspökladány esetében ezek a fejlesztések rendkívül indokoltak voltak, így jó döntést hozott a képviselő-testület, amikor ehhez a pályázati kiíráshoz kapcsolódott. A szakmaiság biztosításán túl fontos feladat volt a források átcsoportosításának lehetőségét megteremteni. Lakóhelyük vonatkozásában nagyon lényeges kérdés, hogy egy adott kategóriában, régiós szinten, a belvízelvezető rendszerek korszerűsítése esetén, 2 milliárd vagy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. Így adódott lehetőség arra, hogy Püspökladány mellett Kaba, Földes, Biharnagybajom és talán Sárrétudvari települések is több százmilliós, összességében mondhatjuk, milliárdos fejlesztésben részesülhetnek. Püspökladány számára a legfontosabb hír, hogy több százmillió forintból folytatódik a gyűjtő utak felújítása (kerékpár-úthálózat bővítése), illetve hasonló nagyságrendi forrásból megkezdődik a belvízelvezető rendszer korszerűsítése! Több kategóriában is lesz még lehetőség pályázni, így az anyagi

lehetőségeket, az igényeket mérlegelve, a nyerési esélyekre figyelve, valamennyi település, így Püspökladány pályázati tevékenységét is kötelességem támogatni. Ez a munka csak a településekkel szorosan együttműködve lehet eredményes. A 13 település részéről példaértékű együttműködési szándékot tapasztaltam! A gyűjtőutas, illetve a belvízelvezető fejlesztéseket tekintem képviselői munkám következő fontos eredményének! A foglalkoztatás területén sikernek tekinthető az, hogy térségünk a START mintaprogram keretében több száz családnak biztosít munkalehetőséget. Persze mindenki jobban szeretné, ha ez a foglalkoztatás piaci viszonyok között teremtődött volna meg, de ebben a nehéz gazdasági helyzetben a közfoglalkoztatás is nagyon fontos. Az egy, másfél éven át tartó programok kiszámíthatósága a településeknek is segít nemcsak a foglalkoztatottaknak. Gépek, fóliasátrak, kazánok is hozadékai ennek a programnak, vagyis tárgyiasult haszna is van. Legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés! Fontos eredménynek tekintem, hogy valamennyi önkormányzat kézzel fogható anyagi segítséget kapott. Siker, hogy a településeink eredményesen szerepeltek az aktuális pályázati kategóriákban. Az országos START program részeseiként segíthettünk a foglalkoztatásban, illetve az önkormányzatokon. További fontos feladatunk a közös tervezés, a folyamatos kapcsolattartás, az eddigi hibák kijavítása, de mindezeket értékelve ne becsüljük le a közösen elért eredményeinket. Köszönöm segítségüket! Bodó Sándor országgyűlési képviselő

A Vöröskereszt ladányi szervezete írja… A Magyar Vöröskereszt hazánk legnagyobb és legrégebben működő civil szervezete, mely az 1881-es megalakulása óta nagy szerepet vállal a társadalom életében. A Magyar Országos Segélyező Nőegylet megalakulása után az országban elsőként alakult fiókegylet Hajdúszoboszlón és Püspökladányban. Ma már csak sejtjük, hogy ennek egyik oka az lehetet, hogy itt volt leginkább szükség a humanitárius munkára. Másik, nem elhanyagolható oka a nagymértékű összefogás lehetett, mely ebben a térségben tapasztalható. A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete 2012. május 15-én tartotta évi küldöttgyűlését. A rendezvény vendége volt Habsburg György, a magyar Vöröskereszt elnöke és Bodó Sándor, térségünk országgyűlési képviselője, a Megyei Közgyűlés elnöke. A közgyűlés előtt szűk körben megrendezett ebédre került sor, ahol az elnök urakon kívül a megyei szervezet elnöke, igazgatója és a hat területi szervezet központjának polgármestere vett részt. Dombi Imréné polgármester elmondta, hogy méltatták a területen végzett munkát, kiemelték az önkormányzattal való együttműködést, mely nem csak megyei, de országos szinten is kiemelkedő. Valóban elmondható, hogy a sárréti önkormányzatok magukénak érzik a vöröskeresztes eszmeiséget, a napi munkánkat kiemelkedően támogatják. A Püspökladányi Önkormányzattal hosszú évtizedek óta igen szoros az együttműködés. Szívesen és aktívan vállalunk szerepet közös rendezvényeinken. A helyi önkormányzat térítésmentes irodahasználattal és lehetőség szerint közmunkaprogram keretében foglalkoztatott kollégával segíti a napi munkavégzést. Óriási köszönettel tartozunk az intézményrendszernek. Nagy segítséget kapunk az általános és a középiskolától egyaránt. Szintén országos szinten kiemelkedő a „Karacsban” megtartott tanár-diák véradások eredményessége. A május 22-i területi közgyűlésen Ujvárosy Andrásné megyei igazgató elmondta: sehol nem tapasztalható ilyen összefogás, segítőkészség, amely a mi területünkön természetesnek tűnik, szinte ösztönös. Célunk, hogy ez az elfogadottság és támogatottság fennmaradjon mind a lakosság, mind az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények részéről. Turcsányiné Bene Irén területi vezető

3

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Sértő kritika a közmunkásokkal kapcsolatban

Sértett közmunkások jelezték az önkormányzat felé, hogy a JOBBIK helyi szervezete a rendszeresen megjelenő DARUTOLL című kiadványának utóbbi számában olyan kritikával illette munkájukat, mely nem csak valótlan, de bántó és sértő egyben. Újabb hónap kipipálva címmel az említett kiadványba író magát meg nem nevező - személy azt állítja: a mezőgazdasági és betonelemgyártó munkaprogramban dolgozók valójában nem igen dolgoznak, hiszen idézve: „… Lépten-nyomon ülő, álló, beszélgető csoportokkal találjuk szembe magunkat, nincs feladat, ímmel-ámmal való az ellenőrzés.” – Eddig az idézet, de nézzük, mi is történik az érintett dolgozók és a munkát irányítók szerint valójában a szántóföldön és a KÖZKÉV telephelyen.

Babits Zsófia kertészmérnök:

„Akik dolgoznak, ők mind szívvel, lélekkel csinálják.”

Babits Zsófia kapcsolattartó, a mezőgazdasági szekció koordinátora úgy véli, ami a kiadványban megjelent, nem fedi a valóságot. - Én minden alkalommal, amikor kijövök ide, minden embert dolgozni látok. Nem tapasztaltam eddig olyat, hogy ne lett volna valakinek munkája. Az önkormányzat részéről heti szinten ki van adva a munka, amit az adott héten el kell végezni, és azért vannak itt a brigádvezetők, munkafelügyelők, irányítók, hogy ezeket a munkákat betartassák. Akik dolgoznak, ők mind szívvel, lélekkel csinálják, és teljesen az alapoktól megtanulják a mezőgazdasági alapfogásokat – mondja Babits Zsófia kertészmérnök. Az önkormányzat legutóbbi ülésén is felvetődött az írásban megfogalmazott negatív kritika. Akkor Kiss Zsigmond alpolgármester utasította vissza az állítást. Azt mondja: a mintaprojekt keretén belül értékes munka folyik a határban és a betonelemgyártó üzemben is. - Felháborítónak tartom, ami a JOBBIK kiadványában megjelent, az első sortól az utolsó mondatig. Itt Püspökladányban egy olyan mintaprojekt indult el, ami példaértékű, hiszen az egész országban csak néhány önkormányzat kapott lehetőséget, hogy ebben el tudjon indulni. Itt közel 100 embert foglalkoztatunk, és ez 100 családnak ad megélhetési lehetőséget, ráadásul komoly munka folyik a határban. Valószínű, hogy politikai dolog húzódik mögötte, azt kell mutatni az embereknek, hogy itt semmi nem történik, holott keményen dolgozunk azért, hogy minél több embernek munkahelyet tudjunk biztosítani értékteremtő munkával.

Aki leírta, az jöjjön ki egész napra, és üljön ide…

Leginkább a kritikával érintett dolgozókat háborította fel az állítás. Azt mondják ugyanis, hogy egy műveletlen 1 hektáros földterületen már koratavasszal elkezdték a fáradtságos munkát. A dughagyma és a magvak elvetése, a gyomlálás mind megerőltető munka, főként napi több órán keresztül a szabad ég alatt, kitéve az időjárás viszontagságainak, de soha nem panaszkodnak, az eredményt pedig bárki megnézheti, sokszor négykézláb a földön végzik a munkát, de van látszata, már terem a borsó, uborka. - Aki leírta, az jöjjön ki egész napra, és üljön ide, nézzen minket, hogy mit szoktunk csinálni napról napra. Mert mi itt dolgozunk. Ebédidő van, meg reggeli idő, akkor ülünk, különben ha munka van, akkor munka van, dolgozunk. Itt nincs megállás, meg ülés, a napon itt dolgozni kell – mondja Keresztesi Endréné. A szóban forgó JOBBIK kiadvány nem csak a munkaerő hozzáállását kritizálja, azt is írja: a szerszámok minősége lehetne jobb is, s hogy a locsolás nincs megoldva a szántóföldön. Ezt a kertészmérnök ugyancsak cáfolta.

Dúró Ferenc:

cikkük hatására oldódnak meg az abban említett problémák

Lapunk megkérdezte Dúró Ferencet, a JOBBIK képviselőjét a szóban forgó írásról, arról, utána néztek-e annak, hogy jogosak a cikkben leírt kritikák. - A legutolsó lapzártánk május 15-én volt. Itt van egy projektmunkás, aki segíti a munkánkat, annak érdekében, hogy itt ne csak december 31-ig folyjanak a munkák, hanem azután is, és mindent megteszünk mint ellenzék, hogy a város kétharmados többségében való Fidesz frakció ezt minél erőteljesebben hangoztassa, és vállalja fel, hogy akár a kötvény keretének egy bizonyos részét felhasználva itt tovább folyjon a munka. A helyszínen, a szántóföldön járva Dúró Ferenc elmondta riporterünknek: nagyon szép a borsó, a terület, de úgy véli, a cikkük hatására oldódnak meg az abban említett problémák.

Kiss Zsigmond alpolgármester:

Eddig 180 áteresz készült el, 500 darab járdalap, s a jövő héten ezek lehelyezése kezdődik el.

Zöldell az egy hektár, a mintaprogram minden kritika ellenére úgy tűnik, eredményes. Éppen ezért a városvezetők igazságtalannak tartják a véleményük szerint lejárató írást. Kiss Zsigmond azt mondja: már csak azért is, mert a folytatás is biztos, jelenleg egy hektár területen folyik a konyhakerti növények termesztése, de a jövőben szeretnék megháromszorozni a területet.

Munka közben…

Nem csak a mezőgazdasági programot, a betonelemgyártó tevékenységet is kritika érte. Hiszen azt írja a kiadvány: a betonosok termelik az átereszcsöveket és járdalapokat. „Hogy minek és hova, azt a fene se tudja.” – szól a szó szerinti idézet. Kiss Zsigmond alpolgármester úgy véli: a JOBBIK kiadványa szándékosan félretájékoztatja az olvasókat, a ladányi embereket, hiszen több alkalommal elmondta már a városvezetés, hogy az itt kiöntött átereszeket azokban azt utcákban rakják le, ahol probléma van a belvízelvezetéssel. Eddig 180 áteresz készült el, 500 darab járdalap, s a jövő héten ezek lehelyezése kezdődik el. Kiss Zsigmond alpolgármester azt mondja: több millió forint értéket képviselnek csak a betonelemgyártó munkások által elkészített termékek, a zöldségtermelő részleg munkájáról nem is szólva. Ám a forintosított eredménynél talán még fontosabb, hogy olyan készségeket sajátítanak el a programban résztvevő dolgozók, amit később otthon is hasznosítani tudnak majd. Az önkormányzat tehát visszautasítja a JOBBIK állítását, mely szerint a Start-munkaprogram nem arról szól, amiért létrehozták. DZ

4

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Városháza

összefoglaló a soros önkormányzati ülésről Május 31-én, csütörtökön tartotta következő ülését Püspökladány Város Önkormányzatának képviselő-testülete. A képviselők 23 napirendet tárgyaltak, csaknem 7 órán keresztül. Fontos kérdéseket kellett megvitatni, és döntést hozni, ezért igen heves viták tarkították az ülést. - Az első napirend a szokásos polgármesteri jelentés volt, az elmúlt időszakban történt eseményekről kapott a képviselő-testület tájékoztatást. Ezt követően a képviselő-testület elfogadta - hos�szas vita után - a Pharmaház Püspökladány Kft. (ez a rendelőintézetben található gyógyszertár) 2011. évi mérlegbeszámolóját, illetve a 2012. évi üzleti tervét. Fő napirendi pontok között szerepelt még a Többcélú Nevelési Oktatási Intézmény beszámolója. A képviselő-testület megismerte az intézményi beszámolót, és megállapította, hogy a tagintézmények szakmai önállósága mellett magas színvonalú hatékony nevelési, oktatási tevékenység folyik az intézményekben, a tanerő 100%-ban képzett, szakképzett. Az elmúlt időszakban az intézménynek nagyon sok olyan fejlesztést, beszerzést sikerült megvalósítani, ami mind hatékonyabbá teheti a nevelési, oktatási tevékenységet, és nyilván ehhez kapcsolódóan az intézmény alapvető működési körét. A képviselő-testület 2011 májusában kapott legutóbb tájékoztatást a város belvízelvezető helyzetéről. Most ismét egy ilyen előterjesztés került a képviselők elé, ahol megismerték az elmúlt egy évben történt munkálatokat, hogy milyen munkákat sikerült elvégezni a belvízelvezető rendszer karbantartása, felújítása kapcsán. Illetve felszínre kerültek azok az önkormányzat előtt álló feladatok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy esetleges nagy mennyiségű csapadék lehullása estén a víz minél hamarabb elhagyja a város területét. A következő napirend a helyi személyszállításról szólt. 2011 novemberétől a helyi menetrend szerinti személyszállítást egyéni vállalkozó végzi a városban. A vele kötött szerződés alapján minden év május 31-ig be kell számolnia a megelőző év tevékenységéről. A képviselő-testület ezt a tájékoztatót ismerte most meg. - Ez 2011. novembertől-decemberig terjedő időszakra szóló tájékoztató volt, és majd a vonatkozó megállapodás alapján a képviselő-testület a következő évben kaphat teljes körű képet egy egész éves tevékenységről. Módosult a többcélú nevelési intézménynek a pedagógiai programja, helyi tanterve. Az intézmény szeptembertől sportiskola, sportosztály csoport indítását tervezi, illetve fejlesztő nevelési oktatási tevékenység feladatkör bővítést szándékozik bevezetni. Ehhez kellett a képviselő-testület jóváhagyása, illetve ehhez szükséges volt az intézmény alapító okiratának a módosítása is. A Karacs Ferenc Gimnázium szintén tervezi a sportiskola, sportosztály, sportcsoport indítását, ehhez a képviselő-testület szintén meghozta azt a döntését, hogy a pedagógiai program, helyi tanterv módosítása megtörténjen, illetve ehhez szintén párosult egy alapító okirat módosítás. A testület két TÁMOP-os pályázat benyújtását is jóváhagyta. Az egyik az óvodát érintette, a másik a középiskolát. Ez mind az intézményekben folyó oktatás, nevelés hatékonyságának a növeléséhez, a szervezetfejlesztés, szakmai fejlesztések, eszközbeszerzések támogatására irányult. - Ezen pályázatok benyújtásához, amelyet az intézmények készítenek el, szükséges volt a képviselő-testület jóváhagyó döntése. A képviselő-testület jóváhagyta a Holding Kft. 41 millió forintos folyószámlahitel keretének a meghosszabbítását, ez a hitel keretszerződés május 31-én lejárt, és a képviselő-testület úgy döntött, hogy 2012. december 21-ig ez a folyószámla hitelkeret meghos�szabbítható.

Ugyancsak döntött folyószámlahitel keret és munkabérhitel keret meghosszabbításáról, ez az önkormányzat vonatkozásában történt. Az önkormányzatnál 87 millió forint munkabér és 219 millió forint folyószámla hitelkeret meghosszabbítását hagyta jóvá a testület. Ezek szintén május 31-én jártak le, és szintén december 21-ig hagyta jóvá a testület. Ennek az az alapvető oka, hogy a hatályos törvényi rendelkezések alapján az önkormányzatok 2013 januárjától hitellel nem rendelkezhetnek, ezért volt a december 20-i határidőnek a jóváhagyása. A képviselő-testület személyügyben is döntött, megtörtént az óvoda vezetői pályázat elbírálása. Egy pályázat érkezett az önkormányzathoz, a jelenlegi intézményvezető asszony, Papp Lászlóné pályázott újabb 5 évre. A képviselő-testület úgy döntött, hogy 2012. augusztus 1-től 2017. július 31-ig továbbra is Papp Lászlónéra bízza az intézmény vezetését, s szakmai munkáját értékelve választották újra. - Ezt követően a bölcsődével kapcsolatos döntés született meg. Itt a névválasztást kellett jóváhagyni, hogy ez a szakmai programban szerepelhessen. Ez a Margaréta elnevezés volt, és emellett a bölcsődei gyermekeknek a nevelésével kapcsolatos olyan tevékenységi körök beépítése ebbe a programba, amit a képviselő-testület szintén jóváhagyott. A költségvetési rendelet módosítását is jóváhagyta a képviselőtestület. Itt az elmúlt időszakban a rendelet elfogadását követően a pénzmaradványnak a beépítése, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítások, a központi átvett támogatásoknak a beépítése, a működési, illetve a fejlesztési kérdéseknek a rendezése történt meg. A képviselő-testület a költségvetési rendelet módosítását ebben az évben első alkalommal jóváhagyta. Ezt követően a kötvény, kamat dolgában kapott egy tájékoztatást a képviselő-testület. Az Unicredit bank Zrt. megkereste az önkormányzatot, hogy a kötvény kamatának a módosítását kezdeményezte egy 10 éves időszakra vonatkozóan. A szakértői elemzések azt támasztották alá, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet, pénzügyi világban történő mozgások nem indokolják a változást, mert az az önkormányzat számára most hátrányos lenne. A képviselő-testület ezt a tájékoztatót megismerte, és tudomásul vette. Helyi rendeletek módosítására került sor a napirendi pontok végén. A képviselő-testület egy korábbi interpelláció alapján megkapta azt az előterjesztést, amely a szervezeti és működési szabályzat módosítására vonatkozott. A kezdeményezésnek az volt a lényege, hogy a képviselő-testület hatékonyabban tudjon működni. Ne legyenek fölösleges viták, párbeszédek, az érdemi munkára irányuljon a koncentráció. Ezért készült egy rendelettervezet. Végül is a képviselő-testület olyan döntést hozott, hogy az eddigi három-, illetve ötperces kérdés kör helyett, egy kettő plusz egyperces kérdéskört hagyott jóvá. Az eddigi öt perc plusz három perc vélemény helyett egy három plusz kettő perc két körös véleményt hozzászólási lehetőséget hagyott jóvá. Lehetőség nyílik arra, hogy bármelyik képviselő kezdeményezésére egy adott napirendi pont tárgyalására maximum egy órát lehessen fordítani. Illetve aki a határidőket túllépi, attól a szót a polgármesternek kötelessége megvonni. Ha valaki egy testületi ülésen kétszer kerül olyan helyzetbe, hogy határidő túllépés miatt a szót meg kell tőle vonni, akkor a tiszteletdíj 5%-kal csökkenni fog a képviselő részére. A képviselő-testület ezekkel a főbb szabályokkal életbe léptette az SZMSZ-t, a következő ülésen már ezek a szabályok lesznek az irányadók. Az állatok tartásáról szóló helyi rendelet is módosult. Illetve egy új rendeletet fogadtak el a képviselők, mivel egy 1998-ban megalkotott rendeletet helyezett hatályon kívül a képviselőtestület. Az elmúlt időszakban olyan törvényi, kormányrendeleti és miniszteri rendeleti változások történtek, amelyek mind teljesebb körben lefedik az állattartással kapcsolatos szabályokat. - Lényegében az önkormányzatoknak a helyi szabályzási lehetősége kiüresedett, ezért a korábbi rendelet hatályon kívül került, és egy új rendelet lett elfogadva, amely lényegében két szabályozási

5

Püspökladányi Hírek 2012. június 13. elemet tartalmaz. Az egyik az, hogy rendezési terv szerinti városi belterületben csak kedvtelésből tartott állatokat lehet tartani, például eb, macska. Illetve meghatározta a képviselő-testület, hogy a lakóingatlanoktól milyen védőtávolságra lehet elhelyezni az állattartó épületeket. Az ülés végén az önkormányzat képviselő-testülete megalkotta a tiltott közösség ellenes magatartásokról szóló rendeletet. Ennek előzménye, hogy a 2012. évi 2. - a szabálysértésekről szóló törvény alapján - az önkormányzatoknak a helyi rendeletben szabálysértési tényállást nem lehet megállapítani. Ezeket a szabálysértési tényállásokat május 31-ig hatályon kívül kellett helyezni, de azért, hogy a helyi közösségi normákhoz nem megfelelően viszonyuló cselekmények ne valósulhassanak meg, a magyar önkormányzatokról szóló törvény

kimondta, hogy a képviselő-testületek úgynevezett tiltott közösség ellenes magatartási normákat fogalmazhatnak meg, és ezekről helyi rendeletet lehet alkotni. A képviselő-testület most olyan döntést hozott, hogy a korábban a helyi szabálysértésnek minősülő magatartási normákat megszüntette, ezeket átnevezte tiltott közösség ellenes magatartási normáknak. Aki ilyen cselekményt követ el, az akár helyszíni bírságot is kaphat, amelynek a felső határa 50 ezer forint, illetve közigazgatási bírságot lehet kikötni, amelynek a felső határa 150 ezer forint. Ezek voltak tehát a május 31-i önkormányzati ülés főbb döntései. Keserű László jegyző riportja alapján összeállította: D. Sári Andrea

1,7 millió forint ráfordítással megszépült a Margaréta Bölcsőde Rendhagyó kihelyezett vezetőségi ülést tartottak a Margaréta Bölcsődében május 25-én. Dombi Imréné polgármester kezdeményezésére a tavalyi évtől minden pénteken összeülnek a városunkban működő intézmények vezetői azzal a céllal, hogy megtárgyalják az aktuális eseményeket, valamint hogy a problémáikra közösen találjanak megoldást. Most azonban nem a polgármesteri irodában, hanem - Papp Lászlóné, az Egyesített Óvodai Intézmény vezetőjének kérésére - a felújított bölcsődében tartották meg. A különleges átadó ünnepségen az intézményvezetők különböző ajándékokkal lepték meg a bölcsődéseket. A „bölcsi” épületét 1987-ben adták át, azóta jelentős felújítás nem történt rajta, most azonban egy váratlan csőtörés miatt elengedhetetlenné vált a felújítás. Mivel mindenképpen le kellett bontani a megsüllyedt falakat, az újjáépítésnél figyelembe vették a minél jobb térkihasználást, és törekedtek a lehető legbarátságosabb környezet kialakítására. A felújítást a karbantartók végezték, s csupán az anyagköltségre kellett előteremteni a szükséges összeget, mivel munkadíjat külön nem kellett fizetni. A korszerűsítés összesen 1.700.000 forintba került, s ebben a bölcsőde alapítványa is segítséget nyújtott. A rövid ünnepség után az intézményvezetők is körbejárták az épületet, mely 24 apróság második otthona Püspökladányban. KCS

Sonka és kesudió 600 ezer forint értékben

Kisebb mennyiségű élelmiszersegély érkezett a napokban Püspökladányba, melyet a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ dolgozói osztottak szét a rászorulók között. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület értesítette a püspökladányi intézményt, hogy a szomszéd város élelmiszer áruházának raktárából lejárat közeli termékeket lehet elhozni, ahogy arra korábban is több alkalommal volt már példa, hisz az egyesület célja az országban felhalmozódó élelmiszer felesleg szétosztása a rászorulók között. Sonka és kesudió volt, amit elhozhatott az intézmény. 920 darab szeletelt sonka, és 800 zacskó kesudió érkezett. Az önkormányzat szoros kapcsolatot tart fenn a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, mely kölcsönösen jó is, hiszen a város minden alkalommal precízen el tudott számolni az adományokkal, így az egyesület szívesen ad Püspökladánynak élelmiszersegélyt akár több alkalommal is egy évben – informálta lapunkat Dombi Imréné polgármester, aki azt is elmondta: az adomány értéke több mint 600 ezer forint. A rászorulók minden alkalommal nagyon várják a segítséget, s a város a szociális intézményen keresztül igyekszik minél több családon segíteni, és minden lehetőséget kihasználnak annak érdekében, hogy ezek az adományok Püspökladányba érkezzenek. A Segítő Kezek az élelmiszerbank egy gyermeknapi pályázatán is részt vett, sikerrel. Ez az adomány is megérkezett, és az intézmény által rendezett „majális-gyereknap 2012-es” rendezvényen osztották ki a közel 150 csomagot a gyerekek között. A püspökladányi rászorulók számára tehát jó hír, hogy a kapcsolat töretlen az élelmiszerbankkal, s minden remény szerint hamarosan nagyobb mennyiségű adomány érkezik majd a városba. RS

6

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

„Az élet nagy ajándéka, hogy pedagógusok lehettünk”

Három pedagógus vehette át idén a Csenki Imre néptanító díjat

(Folytatás az 1. oldalról)

Polgármesteri köszöntő a pedagógusok tiszteletére

- Ez a nap főhajtás a pedagógusi hivatás előtt, s köszönetnyilvánítás a felelősségteljes, sokszor erőt próbáló, de gyümölcsöző munkáért. Mert mi, akik most itt a pedagógusok előtt tisztelgünk, mi vagyunk az évtizedekkel ezelőtt elvetett, gondozott, nevelt mag. Mi is sokkal tartozunk tanítóinknak, tanárainknak, és biztos vagyok benne, hogy - mint nekem is van olyan pedagógus a szívemben, akire nagy szeretettel gondolok vissza - itt a teremben ezt valamennyien elmondhatjuk. Talán megtapasztalták már Önök is kedves ünnepeltek és mindenki itt ebben a közösségben, hogy a legnehezebb feladat mindig az az ember számára, ha arról kell beszélnie, ha azt kell méltatnia, akit szeret. Ez az oka annak, hogy amikor erre a beszédre készültem, válogatni kellett a gondolatok között, hiszen csak a legszebb, a legjobb, minden tekintetben a „leg”, ami a ladányi pedagógusokat megilleti. Akkor is, ha ezt a fenntartó önkormányzat - bár igyekszik - talán nem tudja mindennap a megfelelő módon kifejezni. Ennek ellenére számomra, mint polgármesternek - és ezt büszkén vállalom - az egyik legfontosabb feladat és kötelesség is, hogy a település oktatási rendszere jól működjön. Hogy Önök, akik itt dolgoznak, értünk dolgoznak, méltó körülmények között és megelégedéssel tegyék! Többször elmondtam már, amit most is hiszek: a jövő megoldást jelent az oktatási rendszer, a pedagógusok nyomasztó problémáira. A város önkormányzata - amellett, hogy sokszor erején felül küzd az iskolák fenntartása, fejlesztése érdekében - minden évben a Csenki Imre néptanító díjjal is elismeri az Önök munkáját, melyet számomra ez a néhány sor fejez ki leginkább:

Kezedbe teszem a könyvet, hogy vezessen a sűrű ködben. Kezedbe teszem a kristályt, hogy lásd a szépet, keresd a tisztát. Kezedbe teszem a gyertyalángot, világíts annak, aki bántott! Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket, hogy kezükbe tehesd a szeretetet!

Kedves Ünneplők, Kedves Pedagógusok! A friss Csenki-díjas, kollégái között

KOVÁCS KRISZTINA CSENKI-DÍJAS PEDAGÓGUS Kovács Krisztinának Dombi Imréné polgármester adta át a díjat

Az első díjazott Kovács Krisztina, a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény tanára volt, aki a Nyírségből érkezett Püspökladányba több évtizeddel ezelőtt. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán biológia-testnevelés szakon szerezte meg diplomáját, később munka mellett a budapesti Testnevelési Egyetem gyógytestnevelő-tanár szakát is elvégezte. Püspökladányban a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte pályafutását. „Nagy létszámú, nehéznek mondott osztályokban tanított, és igyekezett az egészséges életmódra a mozgás szeretetére nevelni tanítványait. A testnevelés tagozat létrehozásában elvitathatatlan érdemeket szerzett, de ugyanez elmondható több hagyományos iskolai rendezvénnyel kapcsolatban is. Ötletgazdaként, szervezőként, szereplőként a tesi-show, a családi sportnap, az iskolai vagy városi kulturális műsorok állandó szereplője lett. Osztályfőnökként legfőbb céljának az összetartó, egymást segítő közösség kialakítást tartotta. A mai napig élen jár a kirándulások, a táboroztatások szervezésében. Számtalan püspökladányi gyermeket és felnőttet tanított meg úszni, síelni, a kézilabda és más sportágak népszerűsítése életelemévé vált.” - ismertette Kovács Krisztina szakmai életútját Petőné Papp Margit, a Többcélú Nevelési és Oktatási Intézmény főigazgatója. Kovács Krisztina tanítványai különböző versenyeken szerepeltek sikeresen, számtalan országos első helyezést értek el. A tanári munka mellett a városban folytatott sport, kulturális és közéleti tevékenysége, az ifjúságért végzett munkája évtizedek óta meghatározó. Képviselőként a város irányításában is aktív szerepet vállal. A méltatás után Kovács Krisztina tanárnőnek Dombi Imréné polgármester asszony adta át a kitüntetést, az id. Csenki Imrét formázó bronz kisplasztikát, mely Győrfi Lajos alkotása, majd Kiss Zsigmond alpolgármester virággal köszöntötte, amit a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény tanulóinak műsora követett.

KÖVESI GYÖRGYNÉ CSENKI-DÍJAS PEDAGÓGUS

Néhány perc múlva három olyan kiválóság veheti át Püspökladány kitüntetését, akik méltán vívták ki kollégáik és a város elismerését. Mindhárman megtalálták munkájukban a szépet, a tisztát, magukkal hívták gyerekek ezreit pályafutásuk során, és igen, kezükbe tették a szeretetet – ahogy az előbbi verssorok mondják – zárta ünnepi gondolatait Dombi Imréné polgármester.

A második díjat Kövesi Györgyné középiskolai tanárnak, a kollégium vezetőjének ítélte oda a város. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte tanulmányait, matematika-fizika szakon. Tanári pályáját 1978-ban Püspökladányban kezdte el, az akkor még 123-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. „Már fiatal tanárként is könnyen teremtett kapcsolatot diákjaival és kollégáival is. Hamar beilleszkedett a tanári közösségbe, nem szégyellt kérdezni, tanulni a tapasztaltaktól. A szakmunkás képzés mellett tanított az esti tagozaton is. Többen köszönhették az ő segítő készségének, szaktanári felkészültségének is, hogy szak-

Püspökladányi Hírek 2012. június 13. Kövesi Györgyné díját Dombi Imréné adta át

munkás bizonyítványt kaphattak, majd sikeres érettségi vizsgát tettek. 1983-tól kollégiumi nevelőtanári feladatokat vállalt. 1998 szeptemberétől a kollégium igazgatója, 1999-től a kollégiumi intézményegység vezetője lett. Mindazt a segítséget, amit diák korában kapott, adja pedagógusként tovább. Kollégiumvezetőként törekedett, törekszik arra, hogy a többnyire hátrányos helyzetű tanulók minél jobb körülmények között legyenek, hogy a kollégium alkalmas legyen a tanulásra és a szabadidő eltöltésére, a pihenésre is. Munkájának köszönhetően vált otthonosabbá, felszereltebbé a kollégium, valamint hozzájárult ahhoz is, hogy az itt lakó diákok egy közösséggé formálódjanak.” - ismertette Kövesi Györgyné szakmai életútját Nemesné Nagy Erika, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója. A méltatás után Kövesi Györgyné átvette a díjat polgármester as�szonytól, majd Márkus Gábor alpolgármester virágcsokrot adott át a kitüntetett részére. Ezt követően a Karacs Ferenc Gimnázium diákjai és néhány kollégája köszöntötte tanárnőt.

TŐKÉNÉ NAGY ILONA CSENKI-DÍJAS PEDAGÓGUS Tőkéné Nagy Ilonát egykori kollégája köszöntötte a színpadon

A pedagógus nap harmadik díjazottja Tőkéné Nagy Ilona, a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény tanítója volt. Főiskolai tanulmányait a Debreceni Tanítóképző Főiskolán végezte. Tanítói pályafutását Sárrétudvariban kezdte el, majd néhány év múlva Püspökladányban folytatta tovább nevelő-oktató munkáját. „Tőkéné Nagy Ilona évtizedek óta alsó tagozatos gyermekeket tanít. Kollégánk gyermekkori álma volt, hogy kisdiákokkal foglalkozzon. Munkahelyén kollégái kiválóan felkészült pedagógusnak ismerték meg, munkatársai mindig számíthattak segítségére. A tanulókat eredményesen készítette és készíti fel a különböző szaktárgyi, szövegértő, helyesíró, szavaló és mesemondó versenyekre. Jól szerkesztett, igényes műsoraival színesíti az iskolai és városi ünnepségeket, megemlékezéseket. Több közös programot szervez diákjai számára. Osztályfőnökként folyamatosan jó, összetartó osztályközösséget alakít. Pedagógiai tevékenységét a gyermekszeretet, a hivatástudat jellemzi. A tanórán kívüli fogla-

7 kozásokon, programokon aktív, iránytó munkát végez. A gyermekek minél magasabb színvonalon történő oktatása érdekében Tőkéné Nagy Ilona számos feladatot elvállal, és folyamatosan tovább képzi magát. Több tanfolyamot végzett el, és az új módszereket hatékonyan alkalmazta munkájában. A városi gyermek és ifjúsági programok lebonyolításában is részt vállal, valamint több éve aktív tagja az önkormányzat bizottságainak is. Ezen felül a Petritelepi Iskoláért Alapítványban is kiemelkedő munkát végez.” - ismertette Tőkéné Nagy Ilona szakmai életútját Petőné Papp Margit főigazgató asszony. A megérdemelt Csenki-díjat Dombi Imrénétől vehette át, majd a tanítónőt Tóth László, a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottság elnöke virággal köszöntötte. A Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény 3. a osztályos tanulói pedig különböző műsorszámokkal kedveskedtek tanítónőjüknek. A Csenki Imre néptanító díjak átvétele után az újonnan kitüntetettek nevében Kovács Krisztina mondott köszönetet azoknak, akik méltónak találták őket erre az elismerésre. - Azt gondolom, mindhármunk nevében elmondhatom, hogy az élet nagy ajándéka az, hogy pedagógusok lehettünk. Olyan ajándékot kaptunk, amit nem lehet szóval elmondani. Nagyon-nagy felelősség, mert pici palánták százait bízták ránk a szülők, és hogy milyen emberkék lesznek, az a mi türelmünktől, tudásunktól, szeretetünktől függ – mondta Kovács Krisztina. Mindhárom díjazottat meglepetésként érte a kitüntetés híre, és meghatódva vették tudomásul, hogy munkájukat ily módon ismeri el a képviselő-testület, hiszen úgy érzik, társadalmi szinten nincs megbecsülve ez a hivatás. - Ez a díj szerintem a legmagasabb, amit itt a városban a munkájáért kaphat a pedagógus, és én nagyon örülök neki, hogy többen úgy látják, én most erre méltó vagyok. Az életem, hogy gyerekek között legyek, és hogy tanítsam, neveljem őket - mondta meghatottan Kövesi Györgyné díjazott. - Én szerettem volna igazi néptanító lenni, szerettem volna a gyerekeket minden irányból nem csak tanítani, hanem nevelni is, s úgy gondolom, hogy odafigyelek a tehetséges gyerekekre és a hátrányos helyzetű gyerekekre egyaránt. Amikor elkezdtem a pályámat Sárrétudvariban, akkor az idős emberek is előre köszöntek nekem, és nagyon tiszteltek, manapság ezt már nem mindig érzem, de azért amint itt látszott a műsoron, ahogy az összes gyerek és az összes szülő itt volt, azért nagyon jó most is pedagógusnak lenni, bár egyre nehezebb a dolgunk – mondta Tőkéné Nagy Ilona díjazott. - Ez a díj számomra azt jelenti, hogy hosszú évek kitartó munkája lett értékelve. Jó érzés, hogy a városban is elismerik azt, amit próbált az ember tenni. Ma is ugyanezt választanám, nem könnyű, nincs megbecsültsége, de bízom abban, hogy az új közoktatási, köznevelési törvény egy kicsit letisztítja a rendszert, és visszaadja a pedagógusoknak azt a megbecsültséget, amivel 30 évvel ezelőtt rendelkeztek - mondta Kovács Krisztina díjazott. A díjat valamennyi kitüntetett kiemelt helyen fogja tartani az otthonában, hiszen több évtizednyi nevelő-oktató munka elismerése a nagy előd, Csenki Imre néptanító bronz alakja. Katona Csilla Az egyik ünnepelt és köszöntői…

8

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

A legszebb konyhakert kerestetik! Karcag város önkormányzatával együttműködve Püspökladány is meghirdette a „Legszebb konyhakertek” elnevezésű programot, melynek keretén belül olyan házi gazdálkodók jelentkezését várják, akik saját környezetükben, udvarukon, telkükön, a lakóházuk környékén kertet alakítottak ki, művelik és büszkék is rá, mert olyan, amit jó szívvel lehet megmutatni másoknak. A napokban Karcagra látogatott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki a kezdeményezés élére állt.

Fazekas Sándor miniszter és Dombi Imréné polgármester (korábbi felvétel)

- Egy szép konyhakert nem csak szemet gyönyörködtető látvány, de a zöldségek, gyümölcsök - amiket ott meg lehet termelni - a család étrendjét is változatossá teszik, finomak és egészségesek, tudjuk, hogy mit eszünk, hiszen mi termeljük. Ezeket a növényeket mi gondozzuk, figyeljük azt, hogyan fejlődnek, milyen a termésük. Tehát a kertművelés szemet gyönyörködtető és hasznos elfoglaltság. Az elmúlt két évben a minisztériumunk részéről nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy helyben megtermelt élelmiszer legyen a magyar emberek asztalán. Minél többen vegyék művelésbe a kertjeiket, az udvarokat, azokat a területeket, amelyeket korábban felástak, kapáltak, szántottak, vetettek, de az elmúlt években felhagytak ezeknek a földeknek a művelésével. Én örülök annak, hogy Karcagról indul egy ilyen mozgalom, a legszebb konyhakertet ki lehet választani, és kérem azt, hogy legyenek minél többen, akik beneveznek erre. Tulajdonképpen ez egy ötletes és szellemes vetélkedés, ahol mindenki nyertes. Hozzátéve azt persze, hogy akik az első helyeket el tudják érni, gondosan művelve a kertet, odafigyeléssel, azok részére szerény, de biztató jutalmakat is szeretnénk majd adni. De a legfontosabb az, hogy a házunk körül rend legyen, olyan konyhakertjeink legyenek, amelyre korábban a falusi, vidéki emberek mindig büszkék, kinek termett a legtöbb paradicsom, milyen szép a káposzta vagy a krumpli. Örülök annak, hogy Püspökladány polgármester asszony révén csatlakozott ehhez a mozgalomhoz.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter:

Egyre hatékonyabb munkával tegyünk le a közösség asztalára egészséges élelmiszereket!

Magyarországon nagyon fontos, hogy valamennyi lehetőséget ragadjunk meg arra, hogy értéket teremtsünk. Hogy a munkanélküliség, az alacsony jövedelem, a világgazdasági válság viszonyai között is megpróbáljunk saját lábra állni. Ezért hasznos a Startmunkaprogram is, hogy visszavezet a munka világába olyan embereket, akik onnan már kikerültek. Nem könnyű ez, nem kön�nyű felkelni korán, elmenni munkába azoknak, akik már ebből az életmódból kiestek. De fontos, hogy a közbeszéd erről szóljon, fontos, hogy az önkormányzatok és az érintettek is magukénak érezzék ezt a dolgot, és fokozatosan egyre hatékonyabb munkával tegyünk le a közösség asztalára egészséges élelmiszereket. A vidékfejlesztés, a mezőgazdaság szempontjából is ez nagyon lényeges, hiszen aki ott megtanulja, hogy hogyan kell kapálni, hogy kell gyomlálni, hogy kell a növényeket ápolni, élőlényekkel

bánni, az utána a mezőgazdaságnak más területén is, a kertészetekben el tud helyezkedni, vagy otthon a saját kertjét is meg tudja művelni, és tud termelni. Vallom, ha Magyarországon néhány millióan visszaállnánk arra, ami korábban jellemző volt - hogy magunk körül minden négyzetmétert megműveltünk és termeltünk -, akkor nem lenne ennyi import. Nem érné meg behozni az import termékeket, mert mi magunk el tudnánk látni a lakosságot is és a családot is. Ezért is fontos a Start-munkaprogram, ami igazából az elejénél tart, nem állt még be, ahhoz több év kell, hogy a teljes hasznát megítélhessük, de az biztos, hogy az első lépéseket megtettük, jó irányba megyünk. Korábban a segélyeknek a kifizetése úgy történt, hogy nem volt a túloldalon semmilyen teljesítmény. Egy más szemléletmódot, azt, hogy igenis a becsületes munkával kell megtermelnünk azt, amire szükségünk van, ellátnunk a családunkat, ez egy felelősségteljes dolog. És én örülök annak, hogy az önkormányzatok vállalják ezt a felelősséget. Hosszú távú elképzeléseink vannak arra, hogy a foglalkoztatottak számát növeljük. És hogy az önfoglalkoztatás, ami szintén egy jelentős dolog, az őstermelés, a családi gazdálkodás is erősödjön. Ezek egy összefüggő világképnek a részei, és ennek megfelelőek a lépések is, hiszen ha megnézzük, a gazdapiacok is folyamatosan nyílnak, helyi értékesítés, helyi feldolgozás, a gazdák elkezdtek húsárukat készíteni. Lekvárokat, tésztaféléket, savanyúságokat visznek a piacra, közvetlenül. Nem felvásárlók veszik meg az alapanyagot, hanem a gazdák saját maguk tudják feldolgozni. Amit megtermeltek a startmunkában, fel lehet használni a gyermekétkeztetésben, piacra lehet vinni. A pálinkafőzés, a disznótornak az engedélyezése, az, hogy adót vetettünk ki a különféle színezett, állományjavított kutyulmányokra, gyanús élelmiszerekre, mind-mind annak a folyamatnak a része, hogy jó ennivalót tudjunk az asztalra tenni.

Dombi Imréné polgármester: legyen ladányi a legszebb konyhakert!

Több alkalommal egyeztettem Karcag alpolgármesterével és miniszter úrral is, hogy milyen módon lehetne itt vidéken fellendíteni a háztáji gazdálkodást, termelést, ösztönözni, hogy a háztartásokban egyre többen foglalkozzanak zöldségtermeléssel. A püspökladányi „Tedd szebbé városod!” akció mintájára indult el a „Legszebb konyhakert kerestetik” verseny, mely olyan szakaszba ért, hogy már meg tudjuk hirdetni a településeinken. A cél - és én ezt teljes mértékben támogatom -, hogy minél több családban legyen egy olyan kis kert, ahol saját maguknak a paprikát, paradicsomot, uborkát meg tudják termelni. A mi családunkban is van hagyománya az otthoni kiskertgondozásnak, fenntartásnak, és jó szívvel mondhatom, hogy a legízletesebb mindig az a zöldség, gyümölcs, amit az ember magának termel meg otthon. Személyes jó példával édesapám jár elöl a családunkban, ellát bennünket friss zöldséggel, gyümölccsel, így közel áll hozzám ez a fajta szemléletmód. Mindenkit arra biztatok, hogy jelentkezzen a meghirdetett versenyre. Amire büszkék vagyunk, azt meg kell mutatni, legyen ladányi a legszebb konyhakert! (A Legszebb konyhakert versenyre a felhívást a hirdetési mellékletünkben találják Tisztelt Olvasóink!) D. Sári Andrea

9

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

300 zsák szemét gyűlt össze a TeSzedd! napon Zsákot és kesztyűt kaptak június 2-án reggel azok az önkéntesek, akik az országos tisztasági akcióhoz csatlakoztak. Az Összefogás a tiszta Magyarországért akció napjára Püspökladány is benevezett. Az önkormányzat és intézményei mellett civil szervezetek is csatlakoztak a szemét elleni harchoz. Püspökladányból 900 fő regisztrálta magát az akcióhoz. Közülük hétszázan jelentek meg a szemétszedés napján –informálta lapunkat Sass Bulcsú, a rendezvény koordinátora.

…és gyerekek

Zsákok és kesztyűk osztása…

jött, hogy szemetet szedjen. Minden óvoda és iskola környékén folyt a gyűjtés, a szeméttelep környezetében pedig egy nagy létszámú, 100 fős csapat szedte a hulladékot. Közel 300 zsáknyi szemét gyűlt össze, ami 15 mázsa a becslések szerint.

A Vidékfejlesztési Minisztérium idén is a megyei vízügyi igazgatóságokat bízta meg az akció lebonyolításával. Ők gondoskodtak arról, hogy a rendelkezésre álló gyűjtőzsákok valamint a munkavédelmi kesztyűk ki legyenek osztva a regisztrált településeknek. A zsákokba csak olyan szemetet lehet beletenni, amit normális körülmények között is a kukába tenne az ember. Az előzetes felmérések elvégzése után a szervezők úgy döntöttek, hogy elsőként a püspökladányi köztemetőtől a szeméttelepig tartó szakaszt tisztítják meg a nap folyamán. Ezen a szakaszon, illetve a szennyvíztelepig vezető úton ugyanis nagyon sok a szétszórt hulladék.

Dolgoztak felnőttek…

Úton-útfélen szedték a hulladékot az önkéntesek Ezzel Püspökladány bekerült a legeredményesebb települések közé. A szervezéssel megbízott TIVIZIG debreceni koordinátora megdicsérte Püspökladányt, az itten önkéntesek, szervezők, valami a városvezetés munkáját. De ami a legfontosabb, hogy olyan területek tisztultak meg a nap során, ahol bizony volt mit összeszedni. DSA

Folynak a kijelölési munkák,

elkezdődött a kátyúzás előkészítése Püspökladányban

A rendezvényen jelen volt Dombi Imréné polgármester is. Ő maga és a városvezetés is nagyon fontosnak tartotta a csatlakozást a TESzedd! mozgalomhoz. Mint elmondta: településünk tiszta és rendezett, a Városüzemeltető Kft. munkatársai elvégzik a kötelező feladatokat, de a külterületi részeken előfordulnak illegális szemétlerakatok. Polgármester asszony elmondta, a gyerekek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Ők bent a városban, az iskolák, óvodák környékén szedték össze az eldobott szemetet. A püspökladányi önkéntesek ismét sokat tettek városukért. Az Összefogás a tiszta Magyarországért akció keretében közel 900an jelezték a részvételi szándékukat, és 600 fő ténylegesen el is

A Városüzemeltető Kft. információi szerint fontossági sorrendben haladnak majd a javítással. Először a fő közlekedési, majd a mellékutakon javítják ki a hibás burkolatot. Azt jelenleg még nem tudni, hogy milyen mennyiségű aszfaltot kell felhasználnia a Városüzemeltető Kft-nek az útburkolatok javításához, de ez a munka évente több mint 1 millió forintot emészt fel. Az utak karbantartása mellett a KRESZ táblák kihelyezését, cseréjét, útburkolati jelek festését is elvégzik évről évre a Városüzemeltető Kft. munkatársai, hiszen a balesetmentes közlekedéshez ez elengedhetetlen. Az ütőkátyúkat javítják ki első körben szerte a városban, többek között a Táncsics, Szabó Pál, Zalka Máté, Kolozsvári, Hétvezér, Bezerédi, Kalapács, Mikes, Hajnal, Arany János, Damjanich utcákon. Azokon az útszakaszokon viszont, ahol az új gyűjtőút épül, - melyre már megnyerte a pályázatot az önkormányzat -, nem lesz kátyúzás, hiszen itt teljesen új aszfaltszőnyeget kap az utca. Több olyan út van a városban emellett, ami kátyúzással már nem javítható, csak teljes szőnyegezéssel. Erre a HU-RO pályázat keretén belül igényelt forrást az önkormányzat, s várják a pozitív elbírálást. Ez esetben a lakótelepi utak és környező utcák is teljesen új aszfaltréteggel lesznek ellátva Katona Csilla

10

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Hősökre emlékeztünk...

Idén is megtartotta a hősök napi rendezvényét Püspökladány város önkormányzata és a püspökladányi Városvédő és Szépítő Egyesület. Az eseményre a katolikus templom előtt lévő II. világháborús emlékkőnél került sor. A város azok előtt tiszteleg minden évben, akik életüket áldozták, vérüket ontották nemzetünkért, a hazánkért. „A rómaiak azt tartották, hogy édes és dicső a hazáért meghalni. Itt, amikor megállunk hősi halottaink emlékművénél, és a világháborúban elvesztett honfitársainkra emlékezünk. Felvetődik a kérdés, hogy miért voltak hősök mégis mindannyian? Mert mertek hitük mellett kiállni, az igazságért harcolni, és életüket adták, hogy a világot szebbé és jobbá tegyék.” - mondta beszédében Rásó János, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke, aki arra is kitért: Püspökladányban több emlékművet is állítottak a háborúkban elesett katonák emlékére, hiszen ezek őrzik és jelzik az utókor számára a hőstetteiket. Városunkban 1929-ben emelték a Hősök terén álló első világháborús emlékművet a háborúban elesett püspökladányi hősök nevének és emlékének megőrzésére. A magas talapzaton álló bronz szobor Horváth Géza alkotása, a talapzatra eredetileg 451 nevet véstek föl, azok nevét, akik a különböző hadműveletekben elestek. Településünk a II. világháború áldozatainak emlékére 1991-ben állított emléket, amely Győrfy Lajos szobrászművész alkotása. Talapzata a történelmi Magyarországot formázza. A rajta elhelyezett kőtömbön található annak a 356 áldozatnak a neve, akik Európa különböző hadszínterein a hazáért áldozták életüket. Az ünnep eredete az 1917. évi törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. Ezután volt két világháború, és sokszor olyan vezetők irányították az országot, amikor csak titokban mertek az

emberek megemlékezni hőseinkről. Most kilencedik alkalommal emlékezett a város a hősökre, az elesett katonákra. „Ismét itt állhatunk, emlékezhetünk, fejet hajthatunk, s biztosak lehetünk benne, ez az emlékezés már soha többé nem lesz tiltott. Azt gondolom, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyelemteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni. Az idő ma is igazolja, hogy azoknak a hős elődeinknek volt igazuk, akikre ma összeszorult szívvel emlékezünk, mert amiért ők harcoltak és az életüket áldozták akár az első, akár a második világháború során, még ma is aktuális. A gonosz elleni harc soha nem akar véget érni, igazuk volt és van akkor is, ha vesztesként hagyták el a csatatereket, vagy hozták haza őket lezárt koporsókban - mondta el ünnepi beszédében Dombi Imréné polgármester asszony. A hősök napja ma a kegyeletadás mellett és azzal egyenértékűen a béke jelentőségére hívja fel a figyelmünket, hiszen ma is tudjuk, hallhatjuk, láthatjuk, hogy szerte a világban háborúk sora zajlik, amelyeket ugyanazok a gonosz eszmék és követőik robbantanak ki, amelyek és akik ezt a történelem során annyiszor megtették. „Azt hiszem, hogy éppen ezért a háborúra emlékezve, de a békére vágyó emberként most van az ideje annak is, hogy hálával gondoljunk azokra a névtelenekre is, akik túlélték a szörnyűségeket, majd újból és újból neki láttak, hogy a romokból felépítsék az országot abban a reményben, hogy élhetőbb világot hagyhassanak az utódokra, ahol méltó módon, békés körülmények között folytatják és teljesítik majd be az elődök örökségét. Mert most is építeni kell az országban, ebben a városban, a kisebb-nagyobb közösségekben, az egyéni sorsunkban, életünkben is.” - folytatta polgármester asszony. A rendezvényen a beszédek után a megjelentek elhelyezték koszorúikat és az emlékezés virágait. Tüdősné Rábai Sarolta

Trianon

Mit jelent ez a szó? Mert nem pusztán csak egy helynek a neve. Nekünk, magyaroknak biztosan nem. Trianon nemzeti tragédiánk helyszíne. Trianon a nyugati típusú demokrácia szégyene is egyben. Azok az államok, amelyekben megfogalmazódtak egykor a demokratizmus elvei, azok Trianonban a „győztesek jogán” olyan diktátumot kényszerítettek a magyarságra, amely nélkülözte ezeket az elveket. Egyszer majd talán kiderül, hogy milyen okok következtében részesült ilyen kegyetlen elbánásban az egyetlen fél, amely nem volt felelős a világháborúért. A békediktátum egyik jogtalansága abból eredt, hogy az elcsatolt területek lakosságának nem adták meg a lehetőséget arra, hogy döntsön saját sorsáról. Arról, hogy melyik országban kíván élni. Így a magyarság a saját szülőföldjén vált kisebbséggé. Azt mondták a győztesek, hogy nemzetállamokat hoztak létre. De a Felvidéket, a mai Szlovákia területét Csehország kapta meg, így a szlovákok kisebbségbe kerültek – ismét. A szerbiai területeket pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak adták, így a szerbek is kisebbségbe kerültek – ismét. Az erdélyi magyar területeken az összlakosságot tekintve a magyarság aránya közel a fele volt. Nem csoda, hogy a románok nem akartak népszavazást tartani, hiszen tudták, hogy még az erdélyi románok sem adnák mindannyian szavazatukat arra, hogy a fejlettebb Erdélyt felcseréljék az elmaradottabb Romániával. A győztesek „a nemzeti önrendelkezéshez való jog” jelszavával feldarabolták Magyarországot, amely ugyan soknemzetiségű volt, de helyette létrehoztak több, ugyancsak soknemzetiségű államot. Nem csak igazságtalan, hanem értelmetlen is volt ez a tett, hiszen már akkor látni lehetett, hogy konzervált egy nemzetiségi konfliktust, amely a Varsói Szerződés felbomlása után feléledt, és eredményeként felbomlott az általuk megalkotott Csehszlovákia és Jugoszlávia is. Ráadásul az utóbbi egy szörnyű és véres háború során történt, amely persze kiváló teret adott a „nagyok” számára, hogy kipróbálhassák legújabb „pusztító játékszereiket” a béke megvédésének indokán. Mégis, talán az egész diktátum legmegfoghatatlanabb része az volt, hogy Magyarország nyugati határterületéből Ausztriának is juttatott egy széles sávot. Ez talán egyfajta gesztus volt a sógornak, hiszen

Európában minden uralkodó rokona egymásnak. Mi jelent hát Trianon? Talán valamiféle kései bosszú volt, amiért keletről jött nomád népként képesek voltunk államot létrehozni Európa szívében, és mertük azt ezer évig fenn is tartani. Annak ellenére, hogy míg a királyok és császárok egymással marakodtak az igazságtalanul leigázott népektől származó kincseken, addig mi a kereszténység védőbástyájaként álltunk ellent a törököknek. Vagy, mert mertük fölemelni a fejünket az „európai rendet” megtestesítő Habsburgok ellen, akik talán nekünk köszönhették, hogy egyáltalán fennmaradhattak Morvamező után. Vagy, csak egy lépcsőfok a nemzeti identitásunk végleges beolvasztásához Európa tégelyébe, ahol olyan „uralkodó” trónol, amellyel szemben legyengítve, kivéreztetve már úgy is tehetetlenek vagyunk. Aminek célja, hogy „százfelé szakítva” feloldja a magyarságot a környező népek zavaros vizében, hogy az ugyanolyan dróton mozgatható bábbá váljon? De Trianon talán mégis inkább azt jelenti, hogy mindez hiábavaló erőfeszítés. Mert minden erőlködés ellenére mégis megmaradt a magyarság összefogása a Kárpát-medencében. Van nyelvünk, kultúránk, identitásunk, vagyis megcsonkítva és számos sebtől vérzően is, de megmaradtunk MAGYARNAK. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

11

Azok a néhány perces beszélgetések megerősítenek abban, hogy ide tartozom Beszélgetés Kovács Zsolttal, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztő-helyettesével

Nyugodtan mondhatjuk, hogy Ön reggeltől estig Debrecenben él, oda szólítja a munkája. Hogyan lehet, hogy mégis Püspökladányban lakik? Nagyon sok helyen jártam már mind Magyarországon, mind pedig Európában, és mindig olyan jó volt hazajönni. Egy biztos pont az életemben, ez Püspökladány, illetve azok az emberek, akik itt laknak. Néhány évvel ezelőtt kérdezték tőlem, hogy egyáltalán miért szeretek itt élni, miért nem megyek máshova lakni, Debrecenbe vagy Budapestre. Én azt mondtam, hogy nekem itt Utazás, kirándulás, virágok. könnyű élni. Természetesen nem Mindez együtt Hollandiában azért könnyű, mert előnyeim 2012. május elején vannak, hanem mert egy olyan közegben vagyok, ahol ismernek, és én is ismerem őket. Ebből kerültem ki négy évvel ezelőtt, amikor azt mondták egy teljesen váratlan élethelyzetben, hogy vezetnem kellene a Hajdú-Bihari Napló szerkesztőségét. Vagyis egy operatív főszerkesztői megbízást kaptam. Nálunk, a Naplót is kiadó Inform Média lapcsoportnál a főszerkesztő-helyettes vezeti a szerkesztőség napi munkáját. A feladatom és felelősségem, hogy nap mint nap mi és miként kerüljön a lapba, ki írja a cikkeket, ki készítse a fotókat. Mindennap bejárok Debrecenbe. Reggel indulok félhét-hét óra körül, és este hétnél korábban csak ritkán érek haza. Általában lassan vezetek, mert ezt tartom biztonságosnak, no meg szeretem a vezetést. Mindennap olyan az út, mint egy kirándulás. Mindig mások a felhők, máshogy süt a nap, csodálatos fényviszonyok vannak, és persze a határ képe is változik. Odaúton meghallgatom a rádióban a híreket. Hazafelé kellemes zenét hallgatok - élvezem az életnek a munkába járás által kapható örömeit. - Hogyan telik egy napja a szerkesztőségben? Nyolc körül érkezem a szerkesztőségbe. Először átnézem a legfontosabb internetes portálokat, felhívom néhány ismerősömet, felkészülök az egész napra. Ilyenkor alakul ki bennem az, hogy milyen témák mentén induljunk el a másnapi újság készítésekor. A munkatársaim fél kilencre jönnek, ekkor van a lapindító értekezlet, ezt mindig én vezetem. Ekkor dől el, hogy milyen témák kerülnek be az újságba, a sajtótájékoztatók melyikére megyünk el, és ha elmegyünk, akkor milyen mélységig foglalkozunk azzal a bizonyos témával. A kollégák elmondják, hogy nekik milyen saját témáik vannak. Ezután indul a nap. Ők írják az újságot, a fotósok fotóznak, én pedig dokumentálom a napi munkát, illetve generálom, tervezem és ellenőrzöm a feladatokat, azok végrehajtását. Elég sok protokolláris meghívásom van, ahol képviselem az újságot. Ha az információáramlásban érzek valami problémát, akkor ott is próbálok segíteni. Különböző programokat tervezünk. Délutánra elérkezik a lap abba az állapotába, hogy elkészülnek a cikkek, ezeket elolvasom, megbeszélem a szerzővel, hogy jó-e, vagy esetleg mit kell változtatni. Ha napközben „beesik” valami érdekes esemény, akkor annak hol lesz a helye az újságban. Mindebből látszik, nem az írás, a szerkesztés a fő feladatom. Hathétóra körül indulok haza. Itthon vacsora előtt még elmegyek futni néhány kilométert. Este 10-11 óra körül megérkeznek a kész oldalak, amelyeket átnézek, ha szükséges változtatást javaslok, majd mehetnek a nyomdába. Aztán jön a pihenés. - Ez elég feszített munka, és minden bizonnyal szüntelenül a „topon” kell lenniük. Hogyan kapcsolódnak ki, hiszen időnként fel kell töltődni? Hajnalban jógázom hetente négyszer-ötször, alkalmanként másfél órát. Esténként vagy éppen kora reggel futok hat-nyolc kilométert Ladány utcáin. Hetente legalább egyszer szaunázok. Családommal

sokat túrázok a hegyekben. Nyáron az Alpokban teszünk napi 15-25 kilométeres túrákat, tavasszal és ősszel belföldön, télen síelünk néhány napot. Lételemem a mozgás, mivel valamikor sportoltam, továbbá napközben vagy az autóban vagy a számítógép előtt ülök. - Beszéljen az iskoláséveiről, úgy tudom, földrajz-testnevelés szakon végzett Nyíregyházán. A Zója Általános Iskolában tanultam. Nyolcadikos koromban a szüleim azt szerették volna, hogy vagy az édesapám foglalkozását folytassam – ő mozdonyvezető volt. Vagy pedig az anyai nagypapámét, ő parasztember volt. Tehát elmegyek egy mezőgazdasági szakközépiskolába. Az én műszaki beállítottságom meglehetősen gyenge, így a műszaki terület hamar kiesett. Aztán mivel nem vettek föl kollégiumban, így nem a Pallagi Mezőgazdasági Szakközépiskolába mentem tanulni, hanem a püspökladányi Gimnáziumba. Engem mindig is a földrajz, a biológia és a történelem érdekelt és a sport, amely mindig meghatározó volt az életemben, hiszen megyei szinten is igen jól atlétikáztam. Földrajzból országos versenyeken vettem részt. A pályaválasztás előtt – 1982-t írtunk - a szüleimmel Franciaországban voltunk, ahol láttam az úgynevezett szabad világot, amit úgy láttam, ahogyan nem volt szabad látni. Emiatt az ittenitől egy eltérő világnézetem alakult ki, és ezért azt mondták rám idehaza, hogy én rendszerellenes vagyok. Ez odáig fajult, hogy talán még le sem érettségizhetek, nemhogy továbbtanuljak. Aztán végül mégis sikerült Nyíregyházára felvételiznem földrajz-testnevelés szakra. - Újságírás? A főiskola után a Kálvin Téri Iskolában tanítottam nyolc évig. Mindeközben el kezdtem írogatni a Ladányi Hírekbe, majd az önkormányzat jóvoltából elvégeztem egy újságíró iskolát. A gyakornoki időt a Hajdú-Bihari Naplónál töltöttem. Két évig külsőztem – délelőtt tanítottam, délután, valamint a szünetekben a szerkesztőségben dolgoztam. Két osztályt vittem végig, aztán a második osztállyal én is elbúcsúztam az iskolától. Mivel kaptam egy igazán jó ajánlatot a Hajdú-Bihari Naplótól, ami a végezhető munka miatt volt igazán csábító. Leginkább az információ éhségem vitt oda, ehhez pedig kellett az, hogy a beszerzett infókat cikké kellett formálnom. Az újságnál végigjártam a ranglétrát, és most a szerkesztőséget vezetem. - Beszélne a Püspökladányhoz való kötődéséről? A szüleim elvittek megszületni Debrecenbe. Ez 1965. július 16-án történt. Viszont onnantól kezdve, hogy engem hazahoztak a kórházból, minden szálammal Püspökladányhoz kötődöm. Ez az otthonom, és el nem tudnám képzelni, hogy máshol éljek. Azzal, hogy be kell járni Debrecenbe dolgozni, semmi gond. Jó találkozni az itteni ismerősökkel. Azok a néhány perces beszélgetések, amelyeket folytatok az emberekkel, megerősítenek abban, hogy én ide tartozom. Nagyszerű az is, ahogy a település szépül. Ismerem a megye minden városát, és elmondhatom, hogy Püspökladány a legszebb hajdúvárosokkal vetekszik. Püspökladányban minden megvan. Itt egy természet közeli életet tudunk élni, hiszen mi is a természet részei vagyunk. És ha ebbe a környezetbe tudjuk magunkat behelyezni, az életünknek egy jelentős része boldogságban telhet. Az természetes, hogy a társadalmi változások megérintik Püspökladányt is, ugyanakkor ezek a politikai ellentétek mellett van egy erősebb szervező erő. Ez az igazi, érdek nélküli emberi kapcsolatok rendszere. Ez hozza igazán felszínre emberségünket. - Hogyan lehetne ezt Ön szerint elérni? Szerintem a közös dolgok mentén kell elindulni. Nem számít, hogy az ember a világnézeti vagy politikai palettán hol áll. Az viszont igen is fontos, hogy mennyit tesz a környezetéért és a családjáért. Menyire tesz a közért, amelyben ő is él, mennyire igyekszik hasznosítani a benne felhalmozódó tudást, képzettségre való tekintet nélkül. Egyszerű ember vagyok, egyszerű gondolatokkal, egyszerű élettel. Elfogadom a körülöttem lévő világot és a benne élő embereket olyanoknak, amilyenek. A haragot, gyűlölködést, irigységet nem ismerem, viszont minden embert szeretek, és minden tisztességes embert becsülök, legyen bármilyen rendű, rangú, foglalkozású, életfilozófiájú. Mindenben a természetességre törekszem. Életem természet közeli, kapcsolataim sallangmentesek, játszmanélküliek, őszinték. Rásó János

12

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Nevek és az ő ladányi kedves viselőik…

Boldog névnapot Margit! Június 10-e Margit névnap. A név a görög eredetű latin Margareta név megmagyarosodott alakja. Jelentése: gyöngy. Az Árpád-kor óta használatos Magyarországon. Városunkban, ennek a ma már ritka és különleges női keresztnévnek egyik viselője Vígh Imréné Margitka néni, nyugdíjas boltvezető. A nevemet azért kaptam, mert az édesanyámnak ez nagyon tetszett, mivel a keresztanyám is Margit volt. A nagymamám viszont jobban szeretett volna Piroskának kereszteltetni. Hamar megszerettem a nevemet, amelyben nagy szerepe volt annak, hogy a fiatalon meghalt Szent Margit, IV. Béla lánya, akinek bár több király is megkérte a kezét, nem ment férjhez, hanem inkább a szegényeken akart segíteni. Gyermekkoromban nem volt semmi gondom a nevemmel. A Zárda katolikus iskolába jártam 4. osztályig, ahol a kedves nővérek tanítottak. Aztán amikor jött a háború átkerültem a Szent Imre iskolába. Hárman voltunk testvérek, és nálunk csak a fiútestvérem örökölte az édesapánk nevét, lányoknál nem volt ez jellemző. A gyermekünk születésekor viszont – amikor mi álltunk a névválasztás előtt – már eszembe jutottak azok a nevek, amelyeket gyermekként is nagyon kedveltem, és szerettem volna, ha engem is úgy hívnak. Ezek voltak az Adél vagy a Blanka, amely utóbbi végül is a lányunk neve lett. A névválasztásban az édesanyámnak is volt szerepe, akinek kellemes emlékei fűződtek ehhez a névhez. 1950-ben fölvettek a Földműves Szövetkezethez boltos tanulónak. Debrecenbe jártam iskolába, és ahogyan végeztem, azonnal

Elődeink nyomában

Pásztorfaragások, lőporszaruk, fésűk – a szaru sokoldalú felhasználhatósága A Sárréten – de nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egész Tiszántúlon – a szaru- és csontfaragás ősi mesterségnek számított, melyet főképp a pásztorok műveltek. A pásztormunkák díszítményei geometrikus ábrákat vagy növényi indákat ábrázoltak, illetve előfordultak rajtuk pásztortárgyak, betyárábrázolások vagy a mindennapokból vett jelenetek. A főleg szürke marha hatalmas szarvát használó pásztorok munkái kiemelkedő népművészeti alkotások, mégis egészen egyszerű módon készültek. A rétségben élő pásztorember a bicskája hegyével karcolta a díszítményeket a viszonylag korlátlanul rendelkezésére álló alapanyagba. Számtalan használati módja volt a szaruból és csontból készült eszközöknek. Nemcsak a marhacsont, hanem a juh, sőt a kutya csontja is alapanyagot jelentett. Ez a népi díszítőművészet igen nagy múltra tekint vissza, hiszen a különböző szíjakra erősített mértanias díszítésű csontkockák, a különböző csontokból faragott, fűzött gyöngyök már a népvándorlás kori sírokból is előkerültek. A későbbi időkben, a lőfegyverek megjelenése és elterjedése nyomán gyakran készítettek porszarukat, melyekben főleg a XVI–XVII. századtól kezdve a vadászok a nedvességre nagyon kényes puskaport tartották. Ezt felül vagy alul csontból faragott, kiszedhető dugóval látták el, oldalán két fül segítségével a vadász a derekára felakasztva hordta. Az eszköz viszont érdekes módon már sokkal korábban – még a népvándorlás előtti időkben – megjelent a sírokban. Hogy a puskapor feltalálása előtt mit

munkába is álltam az ötödik utca sarkán álló vegyesboltban. Itt dolgoztam harmincöt évig. Az ötvenes évek szörnyű szegénysége nagyon nehézzé tette ezt a munkát egy fiatal boltvezetőnek. Nagyon kevés élelmiszer volt, és ami érkezett azt is nehéz volt szétosztani az emberek között. Volt olyan alkalom, hogy még pisztolyt is fogtak rám. Aztán lassan enyhült a helyzet, és egyre jobb lett a lakosságnak is. Javult az ellátás, és a munka is egyre több lett. Arra büszke vagyok, hogy minden nehézség ellenére, ezen hosszú idő alatt soha nem volt hiányom a boltban. A Margitok védőszentjei: Antiochiai Szent Margit, 300 körül élt szűz, vértanú, a tizennégy segítőszent egyike. Szent Margareta, Skóciai Szent Margit (1093) Skócia királynéja, Szent István király unokája. Alacoque Szent Margareta Maria (1690) középfranciaországi vizitációs apáca. Árpád-házi Szent Margit ((1270) IV. Béla király leánya, domonkos rendi apáca volt, a margitszigeti kolostorban élt, testét sanyargatta, áldozatot mutatott az Anyaszentegyházért, a nemzetéért. Életének és csodáinak magyar nyelvű gyűjteménye a Margit-legenda, melyet Margit gyóntatója Marcellus irt. Magyar nyelvre az 1300-as években fordították le. Ráskai Lea 1510-ben a margitszigeti domonkos apácák kolostorában lemásolta, átírta, nyelvileg javította a szöveget. A Margit név már az Árpád-korban is nagyon gyakori név volt Magyarországon. Egészen a XX. század közepéig a legkedveltebb nevek között szerepelt. A 60-as évektől kezdve népszerűsége fokozatosan csökkent, napjainkban nem tartozik a népszerű és divatos nevek közé, az összlakosság statisztikája viszont azt mutatja, hogy még így is a magyar nők közül csaknem 150 ezer fő viseli ezt a nevet. A Margit név sok európai nyelvben használatos, a németek Margaret, Margarete, Magrareta, az angolok Margaret, Margot, a franciák Marguerite, Margie, Margot, az olaszok, spanyolok, oroszok Margarita, a lengyelek Malgorzata alakban viselik. A Margit becenevei a Gita, Giti, Gitka, Gitta, Gittácska, Gitti, Gitus, Gréti, Grétike, Gretti, Maca, Maci, Macus, Macuska, Manci, Mancika, Manya, Manyi, Manyika, Margitka, Margó A június 10-i Margit-naphoz is kötődik néphagyomány, ugyanis ezen a napon van az ideje a retek, a káposzta, és a len vetésnek, illetve ez volt a tyúkültetés napja is. Híres magyar Margitok: Földessy Margit színésznő; Kaffka Margit írónő, költő; Kovács Margit keramikus; Kiss „Manyi” Margit színésznő. Rásó János

tarthattak az ilyen szarukban, pontosan nem tudjuk, de alighanem sót, ami a nedvességre ugyancsak igen kényes. A mezővárosok – mint amilyen Ladány is volt – kialakulásával a szaru feldolgozásának egy a falusi-mezővárosi társadalom számára sokkal fontosabb hivatásos mestere a fésűs lett. Készítményei között korántsem találunk az előbbihez hasonló régiségeket, hiszen ezek a mesterek legénykorukban elsősorban a nyugati országokat járták, és onnan hozták magukkal mintáik jelentős részét. Sok esetben viszont – és ez inkább igaz a mi vidékünkre – a pásztorművészet és a szűrszabóság formakincsét sajátították el. A szarufésű legfontosabb anyaga a levágott szarvasmarha szarva volt. Ebből kifőzték a belső csontot, így belül üreges lett, amit fertőtlenítettek. A szarvak hegyét levágták, ebből gombot, késnyelet és sok minden mást készítettek. A szarvból a fésűk mérete szerint hengeres darabokat fűrészeltek, azokat melegítés közben késsel felvágták, majd két nagy vasfogóval szétnyitották. A még meleg, szétnyitott szarudarabot présbe tették, ahol kiegyenesedett és lehűlt. A mester a mintákat papírra rajzolta, és onnan másolta át a szarura, majd különböző szerszámokkal, elsősorban fűrésszel vágta ki az áttört, leheletfinom díszítményeket. Egy-egy mester sokszor százat is meghaladó mintakinccsel rendelkezett, amit a változó divatnak megfelelően mindig igyekezett kiegészíteni, gyarapítani. Ezután többszöri csiszolás és karcmentesítés után kifényesítették. A fésűkészítés munkafolyamata évszázadok alatt legföljebb csak az eszközrendszerében változott. Viszont a gyári készítmények megjelenése után a kisipari módszerekkel dolgozó műhelyek megfogyatkoztak, és lassan teljesen el is tűntek. Ma már csak a turisztikai igények, illetve a kiváló minőségi munka tart fenn néhány műhelyet, ahol megismerhetők ennek a speciális népi iparművészetnek a fogásai. Rásó János

13

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Országos és megyei sikerek a matematikában Az idei tanév nagyon szép eredményeket hozott a püspökladányi kis „matematikusok” és felkészítő tanáraik számára. A mai értéktorzult világunkban alig szentelnek figyelmet a valódi, értékes tudásnak. Többek között ezért is érdemelnek kitüntetett figyelmet városunk diákjai, akik számos alkalommal utasították maguk mögé országunk nagyhírű iskoláinak tanulóit, s ezzel hírnevet szereztek városunknak és intézményeinknek. Bátran mondhatjuk, hogy otthon vannak a matematika világában, s kitűnő logikai képességüknek, szorgalmuknak köszönhetően az előttük álló versenyfeladatokkal könnyedén elbánnak. Az idei tanév matematikai megmérettetése a Bólyaicsapatversennyel vette kezdetét, majd sorra jöttek a Zrínyi, a Gordiusz és a Curie Matematikai emlékverseny, a Varga Tamás és a Kalmár László nevével fémjelzett versenyek. A sort a dunántúli Marcaliban megrendezett Alapműveleti verseny zárta, mely azért került a figyelem középpontjába, mert az országos döntőbe a mi kis városunkból négy tanuló is bejutott, és nagyon szép eredményeket értek el. Lássuk kik is ezek a tanulók: Sass Boglárka a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény 5. osztályos tanulója, felkészítő tanára Tóth Bálintné. Bólyai Matematikai Csapatversenyen megyei 1. helyezett, Curie Matematika Emlékversenyen területi 1. helyezett, megyei 2. helyezett, országos 1. helyezett, így a vándorserleg boldog tulajdonosa egy éven keresztül, Nemzetközi Kenguru Matematikaversenyen 11. helyezetett a 3500 induló közül. Kalmár László Matematikaverseny megyei 2. helyezett, Alapműveleti Matematikaverseny megyei 2. és országos 2. helyezett. Ordasi Máté a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény 5. osztályos tanulója, felkészítő tanára Molnárné Bihari Julianna. Bólyai Matematikai Csapatversenyen megyei 8. helyezett. Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei 69. helyezett. Alapműveleti Matematikaverseny megyei 1. és országos 23. helyezett. Palya Máté a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 6/1. osztályos tanulója, felkészítő tanára Pierog Istvánné. Varga Tamás Matematikaverseny országos döntőjébe jutott, Curie Matematika Emlékverseny országos 8. helyezett, Alapműveleti Matematikaverseny megyei 2. és országos 8. helyezett. Kárai Regina a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény 8. osztályos tanulója, felkészítő tanára Tóth Bálintné. Bólyai Matematikai Csapatversenyen megyei 4. helyezett, Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei 46. helyezett, Alapműveleti Matematikaverseny területi 1. helyezett, megyei 2. és országos 13. helyezett. Oláh Károly, aki a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 10. a osztályos tanulója, felkészítő tanára Kárainé Mosolygó Judit. Bár a Marcaliban megrendezett versenyen már az ő évfolyamán nem rendeznek versenyt, mégis beírta magát számos verseny győzteseinek névsorába, hiszen a Curie Matematika Emlékversenyen a területi 1. helyezés után az országos versenyt is megnyerte, így a győzteseknek járó vándorserleg birtokosa egy éven keresztül. A középiskolásoknak rendezett Gordiusz Matematikaverseny megyei 2. helyezettje, s meghívást kapott az országos versenyre is. A Hajdú-Bihar megyében

meghirdetett Megyei Matematikaverseny eredményhirdetésén dicséretben részesült. A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány elismerését a Karacs Ferenc Gimnáziumban két tanuló: Palya Máté 6/1. és Oláh Károly 10. a osztályos tanulók kapták, az iskola legeredményesebb tanulóinak felkészítéséért Pierog Istvánné és Kárainé Mosolygó Judit szaktanárok. A tanulók idejüket maximálisan kihasználva a matematika mellett más területeken is próbára teszik képességeiket. Kémia-, fizikaés angol nyelvi versenyeken, valamint a sportágak közül az asztaliteniszben, a vízilabdában vagy a kézilabdában is összemérik erejüket. Ez ideális is, hiszen a tanulással eltöltött idő után jól jön egy kis testmozgás is. Remélhetőleg az elkövetkezendő években a meghirdetett versenyeken hasonlóan szép eredményeket fognak majd elérni tanulóink, s példaképei lehetnek majd az alsóbb éves diákok számára. Kárainé Mosolygó Judit

Városvédő szemmel

Köztéri alkotások – Torzó

A gyógyfürdő előtti parkban álló szobor Kiss Jenő szobrászművész alkotása. Kiss Jenő 1959. december 5-én született Makón. 1978-ban végzett a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán. 1981-1986-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult. Mestere Borsos Miklós volt. 1988-tól a szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. Kiss Jenő szobrászatának középpontjában az ember áll. Alkotásainak formavilágát talán expresszív-realista szellemiségűnek sorolhatnánk be. Alkotásai között a monumentális kompozíciók és emlékművek mellett megtalálhatók a kisebb méretű portrék is. Köztéri kompozíciói sajátos elbeszélő jelleggel bírnak, amelyeket általában valamilyen emberközeli szituációba helyez bele. Kiss Jenő számos hazai elismerés birtokosa, 2007-ben elnyerte „Az év művésztanára” díjat.  Püspökladányban 1994-ben egyéni kiállítása, illetve 1993-ban és 1994-ben válogatott csoportos kiállítása volt, az akkor még álló Ladányi Galériában. Ezekben az években résztvevője volt a településünkön megrendezett Nemzetközi Kőszobrász Szimpóziumoknak is. Kiss Jenő „Torzó” című alkotása 1997-ben került felállításra városunkban. Rásó János

14

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Évadzáró gálaműsor a néptánc jegyében

  „Most rúgjon a sarkad szikrát” címmel tartotta évadzáró gálaműsorát a Tádé együttes és utánpótlás csoportjai 2012. május 26-án délután a Püspökladányi Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központban. Fél 4-től folyamatosan érkeztek a színházterembe az izgalomtól kipirult arcú, gyönyörű népviseletbe öltözött táncosok apraja, nagyja. 4 órára megtelt a nézőtér és a színpad a népi kultúrát szerető szereplőkkel, nézőkkel. A függöny mögött nyüzsögtek a fellépők az óvodás kortól a felnőtt korig, hogy bemutathassák az elmúlt tanévben elsajátított népi játékokat, csúfolódókat, a különböző tájegységek legszebb koreográfiáit, táncait. A Tádé együttes a néptánc nyelvén elkalauzolta a közönséget a Hajdúságba, Szatmárba, a Mezőségre, Nyárádmentére, Somogyba és a Szilágyságba. Bemutatta a „Farshang”-ra készült népi játékát, mely egy fonó jelenetet dolgozott fel a táncosok és a közönség nem kis örömére. A viseletekben is gazdag, színvonalas előadást a lelkes közönség sok-sok vastapssal jutalmazta. Az előadáson felléptek a Csenki Imre Művészeti Iskola táncosai mellett a népzene tagozat legügyesebb népzenészei is. A műsor egyben a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény néptánc tagozatának vizsgaelőadása. Az együtteseket kísérte a  CSIMI Handa Banda  népi zenekar,  Golenya Gréta  népzenetanár vezetésével. A tánccsoportok  művészeti vezetője:  Koloszár Erzsébet néptáncpedagógus. A rendezvény szervezője: a Muszka János Alapítvány. Már hagyomány, hogy az a táncos, aki 10 évet eltölt a Tádé együttesben, kiérdemli az alapítvány díját és egy emléklapot. A gyönyörű mázas plakett a nádudvari ifj. Fazekas István munkáját dicséri. Az idén ketten érdemelték ki ezt a díjat: Bíró Anikó és Szilágyi Panni. Az a három táncos, aki az év folyamán a legtöbb próbán vett részt, emléklapot kapott a szorgalmas munkájáért, mellyel hozzájárult az együttes színvonalas munkájához. Jutalmazott táncosok: Antal Beáta, Faur Nikolett és Smidróczki Anikó. A fergeteges hangulatú előadás után az aulában folytatódott a program. Lehetett kézműveskedni, és a népi zenekar húzta a talpalávalót a táncos lábú gyerekek, felnőttek számára. A nagysikerű rendezvény kulturált szórakozási lehetőséget biztosított fellépőnek, nézőnek egyaránt. A rendezvénnyel újra megvalósítottuk a Muszka János Alapítvány célkitűzéseit. A néphagyományaink, néptánc-kincsünk megőrzését, átörökítését a felnövekvő nemzedék számára.

Helytörténeti arcképcsarnok

Dr. Dám László középiskolai tanár, etnográfus Értelmiségi családba született 1945-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar néprajz szakán végzett 1968-ban. Ezután tanársegédként, majd 1973-tól adjunktusként dolgozott az egyetem Néprajzi Tanszékén. Néprajzi, etnográfiai, társadalom néprajzi és általános etnológiai tárgyakat tanított, és ő irányította a hallgatók terepgyakorlatát, illetve múzeumi gyakorlatát. Tanári munkájának eredményeit egyetemi tankönyvekben, jegyzetekben foglalta össze és tette közzé. Tankönyvéből tanítják ma is az ország egyetemein a népi építkezést. Tudományos munkásságát a püspökladányi értelmiségi családi háttér, a szellemi isnpirációi és a szülőföld, a hagyományos paraszti kultúra iránti vonzalom és érdeklődés alapozták meg. A Sárrét, a Hajdúság, a Hortobágy tájain végzett építészeti kutatásai nyomán születtek első publikációi, valamint később a doktori disszertációja is. Legjelentősebb tudományos eredményeit a népi építészet kutatásában érte el. A Nagy-Sárrét népi építészetéről írott monográfiája az általa feltárt adatok bemutatása, a társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti szempontú szemléletnek köszönhetően, módszertanilag is újat jelentett a magyar népi építészet kutatásában. Újabb és újabb tájegységek építészetét tanulmányozva sorra jelentek meg monográfiái és tanulmányai: a Nyírség, a Zemplén, Dél-Gömör, a Szatmár-Beregi-síkság építkezéséről írt dolgozatai mind nagy jelentőségűek. Valamennyi munkájára jellemző, hogy nagy mennyiségű szakirodalmi feldolgozásra épülnek, és a bennük közölt adatok értékein túl alapos elemzéseket adnak a társadalmi és gazdasági környezetről, a vizsgált térség építészetének tájitörténeti tagolódásában betöltött helyére vonatkozóan. Dám László tudományos munkássága kapcsán említést érdemelnek még a nyírbátori múzeumi évek során készült, helyi vonatkozású tevékenysége is. Irányításával és szerkesztésében több nyírbátori helytörténeti munka is született. Tudományos publikációi, egyetemi jegyzete, és oktatási segédanyagai közül a legjelentősebbek azok, amelyeket a magyar népi építészetről és a magyar paraszti állattartásról, a pásztorkodásról írt.

Majális és gyermeknap az Újtelepen Gyermeknappal egybekötött majálist tartott az újtelepi II. számú Idősek Klubjában a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ az elmúlt hét végén. A rendezvényen ellátotti körükből nem ladányi, hanem vidéki idősek, gyerekek, családok is érkeztek. Játékos vetélkedők, lovaskocsikázás, vérnyomás és vércukorszint mérés, egészségügyi tanácsadás szerepelt az elfoglaltságok sorában, délben pedig babgulyással vendégelték meg a szervezők a majálisozókat. Emellett minden résztvevő kapott abból az ajándékcsomagból, melyet az intézmény állított össze számukra. A gyerekek egy sikeres pályázat révén elnyert édességeket és játékot tartalmazó ajándékcsomagot kaptak, az idősek számára pedig az intézmény állított össze saját költségén hasznos élelmiszereket tartalmazó csomagot. RS

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

Beszélgetés a rovásírásról - is

- Fáradtnak látszol, doktor! – fogadott egyik este nyugdíjas bará tom, Elek tiszteletes. - Nehéz napom volt, s a fejem is fáj – panaszkodtam őszintén, pedig nem szokásom. Valóban, a hosszú hétvégi ügyelet után tört rám ez a fejfájás, és az együtt érző szavakra kitört belőlem a különben tőlem távol álló panasz. - Tölts kávét a doktornak! – szólott a feleségének, s már ott is gőzölgött előttem az illatozó ritkaság. - Holland testvérek küldték – jött a magyarázat fel sem tett kérdésemre. Élvezettel szürcsöltem a kávét, s eszembe jutott a hírhedté vált, akkoriban közszájon forgó mondóka: - Ismered a mondást, ugye? – kérdeztem - „Kávéval kínálni a vendéget merészség, elfogadni szemtelenség!” - Nem vesszük szemtelenségnek tőled – kacagott a megjegyzésemen. - Ha egy kicsit megpihent, egy kis friss kolbásszal, hurkával megkínálhatom, kedves? – kérdezte a háziasszony, s én igent mondtam. A falatozás után meglepődve tapasztaltam, elmúlt a fejfájásom. Elek bátyám nagyot kacagott, amikor megmondtam. - Látod, nénéd főztje tiszta gyógyszer, csak éppen nem lehet receptre felírni. Ebben aztán mind a hárman egyetértettünk, majd előkerült egy kupa jó Küküllő menti királyleányka. - Isten, Isten! – koccintottunk, én csak éppen megnyalintottam a bort, s úgy ízlelgettem az aromáját. Házigazdám azt gondolta, nem ízlik. - Szeresse, doktor! – idézte mosolyogva a környékbeliek kínálási szavait. Én is elnevettem maga. - Úgy beszélsz, mint a mérnökünk – jegyeztem meg. - Egyfalusiak vagyunk! - Ne félj, nem marad a poharamban! – nyugtatgattam - Nemes itóka. Ahogy vélem Zsidve* domboldalain termett. - Eltaláltad. No, akkor egészségedre! - Elek bátyám! Érdekes dolgot hallottam a bözödi tanító úrtól. Azt mondja, hogy a Firtoson* túl az egyik faluban nagyon szép kazettás mennyezete van a templomnak, olyan, mint ami az itteni kastélyban is volt. Orbán Balázs is írt róla. - Ne is mondd tovább! Tudom, miről van szó, hiszen arra felé szolgáltam majd’ húsz évet. Énlaka* a falu neve. És a kazettás mennyezete jóval régebbi az erdőszentgyörgyinél, és más jellegű is. - Mennyiben? - Az énlaki több mint száz évvel régebbi, ahogy említém. - Úgy mondta a bözödi tanító, hogy deszkalapra festették a díszeket, s így készült az egész mennyezet. - Díszek, díszek… jelképek azok mind! Virágok indái uralják a közép részt. Mintás vázákból bomlanak ki, szöknek szárba A vázák közeli rokonságot mutatnak a Korondon szokásos régi bokályok mintáival. A kazetta sarkain és szélein jellegzetes mintát találni. Mindkettő a rovásírás elemeinek felel meg. Megjegyzem, két egyforma kazetta nem található a mennyezeten! - Sokat tudsz, kedves bátyám! Meg is tudod fejteni a rovás betűket? - Az orgona feletti kazetta szavait igen, de az ismétlődő jeleket a kazetták sarkán, szélén már nehezen. A rovásírásos betűkből kiolvasható a készítő neve. - Ki volt ez nevezetes ember? - Musnai György ő, a volt oskolamester. Régi iratok említik a nevét, mint aki jelen volt, amikor a tatárok felégették 1661-ben a templomot, s ott volt, amikor újra rendbe tették1668-ban - Ki talált rá erre a gyönyörű székely értékre? - Nem más, mint maga Orbán Balázs, a legnagyobb székely, akit az elébb említettél. De várj csak, kedves öcsém, itt van maga a könyv is a Székelyföld leírása. Ezzel a csodálatosnál csodálatosabb kötetektől roskadozó könyvespolcról leemelte azt a kötetet, melyben vidékünk is szerepel. - Nézd és olvasd, mit ír! Ide másolom a passzus egy részét: „…a 17-ik század közepe tájatt már unitáriusok lakták Énlakát, és azt is, hogy Ali Pasha országduló csapatai ide e rejtett völgyekbe is behatoltak. Ezen második mongoljárás Énlakára

15 vonatkozó gyászos eseményeit ugy adja elő a hagyomány, hogy a tatárok egy csapatja Énlakára menvén miután Kerestely (most is meglévő család Énlakán) nevü jó módu ember megvendégelte és megajándékozta, azok minden dulás nélkül békésen leindultak a völgyen, de a falun alóli AlsóCserébe fegyveres székelyek voltak elbujva s ezek a tatárokra tüzelvén, közülök többet, s azok közt vezetőjüket is elejtették, mire a felböszült csapat vissza száguldván a faluba, azt több helyt felgyujtotta, a boltozott kőtemplomot szalmával körül rakták s ugy égették el.” - Hát, ennyit a régmúltról. Igyunk még egy kortyot! – emelte felém a poharát Elek tiszteletes. - Búcsúzom bátyám, s köszönöm az érdekes beszélgetést. - Isten áldjon, öcsém, s ha máskor is fejfájás kínoz, tudod, hol lakunk! *Zsidve, Énlaka – erdélyi falvak * Firtos – hegy, a Hargita egyik nyúlványa Bige Szabolcs Csaba

Megalakult a Szűcs Sándor Emlékbizottság

2012. május 15-én Szűcs Sándor szülőfalujában, Biharnagybajomban 15 intézmény, civil szervezet és magánszemély részvételével megalakult a Szűcs Sándor Emlékbizottság. Szűcs Sándor néprajzkutató, szépíró, a „Háromföd” - Sárrét, Nagykunság, Hajdúság – tudója harminc esztendővel ezelőtt hunyt el (1982. augusztus 2.), 2013–ban lenne 110 esztendős (2013. október 23.). A Szűcs Sándor Emlékbizottság azzal a céllal jött létre, hogy a kettős évforduló alkalmával Szűcs Sándor munkásságához méltó programsorozatot hozzon létre, szervezzen meg és bonyolítson le mindazon érdekeltek bevonásával, akik kötődtek, kötődnek Szűcs Sándorhoz és munkásságához. Szűcs Sándor emléke ápolásán túl fontosnak tartja a Szűcs Sándor-i életmű minél szélesebb körben való megismertetését, ezt szolgálja a közel három éven át folyó rendezvénysorozat is. A programok Biharnagybajomban már ez év tavaszán megkezdődtek, márciusban kiállításon mutatták be iskolás gyerekek Szűcs Sándor műveinek illusztrációjára készült rajzait, mesemondó versenyt, vetélkedőt, májusban betyárdal fesztivált szerveztek. A Karafitty népzenei találkozóra ősszel kerül sor, augusztus 2-án megemlékeznek a néprajzkutató-író halálának évfordulójáról. Püspökladányban az Alföldkutatásért Alapítvány július hónapban a hagyományőrző tábor keretében előadásokkal és könyvbemutatókkal emlékezik Szűcs Sándorra. Az évfordulóhoz kötődően Szűcs Sándor meséiből kiadványt jelentetnek meg, az Alföldkutatásért Alapítvány Szűcs Sándor és Dorogi Márton levelezését, valamint az életéről és munkásságáról szóló kiadványt adja közre. A Túrkevei Kulturális Egyesület ismét kiadja a Dankó Imre szerkesztette A puszta utolsó krónikása című, válogatott írásokból álló kötetet. Lesz emlékkönyv és időszaki vándorkiállítás is. A Biharnagybajomban 2012. október 23-ára szervezett konferencián a visszaemlékezés, a „Háromföld” tudósa sokoldalú munkásságának bemutatása kap szerepet, míg Karcagon 2013. őszén tartandó tudományos emlékülés a néprajzkutató-szépíró munkásságát értékeli, a megemlékezés sorozatot 2013. október 23-án, a 110. születésnapon Biharnagybajomban a felújított Szűcs Sándor Emlékház átadása zárja. A megalakult emlékbizottság tagjai közül egyhangúlag megválasztotta a bizottság elnökét: Dr. V. Szathmári Ibolyát, a Tájkutató Díj Alapítvány elnökét, alelnökét: Dr. Hab. Őrsi Juliannát, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület vezetőjét és tikárát: Nemes-Lajsz Juliannát, a Biharnagybajomi Általános Művelődési Központ munkatársát. Kiss Istvánné

16

Püspökladányi Hírek 2012. június 13.

SPORTHÍREK

Aranyérem diákolimpián és magyar bajnokságon

Két országos bajnokságról is aranyéremmel térhettek haza birkózóink. Cegléden rendezték meg a Diák I. korcsoportú országos diákolimpiai finálét, amelyen a legkisebbek, az alsó tagozatos gyerekek mérhették össze a tudásukat. A ladányi delegációból Dodó Bence 23 riválisát megelőzve nyerte meg súlycsoportja küzdelmeit, amivel diákolimpiai bajnok lett. A Csepelen megrendezett, 202 indulót felvonultató szabadfogású serdülő országos fináléban Makula Ramon az 54 kilogrammos súlycsoportba benevezett 16 birkózó közül bizonyult a legjobb honi versenyzőnek. A döntőben a kaposvári mumusát győzte le úgy, hogy annak esélye sem volt ellene. Így ő magyar bajnoki címet ünnepelhetett. Horváth Tamás a 69 kilogrammosok 16 fős mezőnyében szerzett bronzérmet, a selejtezők során a későbbi bajnoktól kapott ki. Mindezek mellett Földesen is részt vett a csapat egy területi meghívásos erőpróbán, ahol 16 csapat 159 versenyzője indult. A ladányi éremtermés: 6 arany-, 3 ezüst-, és 3 bronzérem lett. Első helyen végzett Nádházi Gergő, Dodó Bence, Makula Ramon, Dodó Dániel, Horváth Tamás és Szabó Döme, második lett Gali István, Orbán Csilla és Turcsányi Zoltán, míg a bronzérmes helyeket Németh Balázs, Faragó Ádám és Orbán Csilla szállították.

Ladányi győztes a Kékes-csúcsfutáson

A püspökladányi Szentpéteri Diána nyerte meg az idei, 15. alkalommal megrendezett SMART Kékes Csúcsfutást, amelyen Mátrafüredről indulva 1500 induló próbált meg minél előbb feljutni hazánk legmagasabb csúcsára, Kékestetőre. A nők mezőnyében ez a Sogun SE színeiben induló Szentpéteri Dianának sikerült leghamarabb, aki a 11,6 kilométeres és 671 méter szintkülönbségű távot 59 perc 28 másodperc alatt teljesítette, 22 másodperccel megelőzve a második helyen célba érő vetélytársát. A versenyen a DaRun Maraton Püspökladány csapatának a tagjai is részt vettek.

Top 12 versenyeket is megrendezte a szövetség, s ezeken is remekeltek a mieink. A páros versenyben az Andrási Zoltán – Kovács József duó révén ladányi diadal született, míg a Top 12-ben Szabó István ezüstérmet szerzett, Kovács József 4. lett. A 2011-2012-es évadot közgyűléssel fejezte be a megyei szövetség, amelyen a tagok az eddigi munkáját elismerve újraválasztották a szövetség elnökének Andrási Zoltánt. A megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokság végeredménye: 1. Hortobágy II. 45 pont, 2. PASZE 43, 3. Vámospércs I. 41, 4. Hajdúnánás II. 28, 5. DASE 24, 6. Egyek 22, 7. DABE II. 20, 8. Hajdúböszörmény I. 19, 9. TEVA IV. 18, 10. TEVA III. 17, 11. Hortobágy III. 14, 12. Vámospércs II. 13, 13. DABE-DEAC 8 pont.

PLE: már csak matematikai az esély a bennmaradásra

Két fordulóval a bajnokság zárása előtt a PLE számára már csak matematikailag maradt meg az esély a bennmaradásra. A 28. játéknapon ugyanis az egyedüli rivális Biharkeresztes vendégeként „elvérzett” a társaság, aminek eredményeként a határszéli település alakulata ötpontos előnyre tett szert a mieinkkel szemben a tabellán. Félidőben már 2-0 volt a hazaiak javára, s a folytatásban a harmadik találatot is megünnepelhették a keresztesiek. Csak ez után jöttek a ladányi válaszok Karacs Zoltán és Pálmai Csaba révén, így a vége 3-2 lett oda. Ezt megelőzően, a 27. fordulóban a Polgár csapatát látták vendégül a mieink, s már az elején vezetéshez jutottunk Karacs révén. Erre még az első félidőben válaszolt a Polgár. Szünet után aztán Karacs újfent betalált, s Szabó Bence is feliratkozott a góllövők közé. Ekkor büntetőből még szépítettek a vendégek, ám ismét a mieink következtek: előbb Szabó Zsolt, majd a legvégén Mogyorósi Zoltán is eredményes volt, kialakítva az 5-2-es végeredményt. Az U 19es csapatunk a Polgártól 2-0 arányban kikapott, Biharkeresztesen 2-1-re nyert, s ezzel az 5. helyet foglalja el a táblázaton. Ahhoz, hogy a PLE ne búcsúzzon a megyei I. osztálytól, óriási szerencsére lenne szükség. Először is a mieinknek mind a két hátralévő találkozóját meg kellene nyerni, miközben a Biharkeresztesnek mindkétszer ki kellene kapni. Erre sajnos minimális az esély.

Szentpéteri Diana (középen) nagy győzelmet aratott (Fotó: magánarchívum)

Szilágyi Sándor az FT országos szövetségben

A győri légvédelmi  rakétaezred laktanyájának területén, a Honvéd Arrabona rendezésében került sor a Field Target Magyar Kupa 3. fordulójára, amelyen Sas Ferenc és Szilágyi Sándor képviselte városunkat. Versenyzőink ismét jól teljesítettek, a 16,3 J-os Open kategóriában Sas Ferenc a második, Szilágyi Sándor holtversenyben 3. helyen végzett. Az ilyenkor szokásos szétlövésben a mi versenyzőnk bizonyult jobbnak, így végül övé lett a harmadik hely. A versenyt követően sor került a szövetség éves közgyűlésére is, ahol Szilágyi Sándort a Magyar Field Target Országos Sportági Szövetség elnökségi tagjává választották be.

PASZE: ezüstérem a bajnokságban

Magabiztos győzelemmel zárta a 13 csapatos megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokságot a PASZE, s ezzel begyűjtötte az ezüstérmet. Az Andrási Zoltán, Kovács József, Szabó István, Tőkés Tamás összeállítású csapat az utolsó játéknapon 15-3-ra győzte le a DABE-DEAC gárdáját, s ezzel a bajnoki címet megszerző Hortobágy mögött kétpontos hátránnyal végzett a második helyen. A pontvadászatot követően aztán a páros, illetve a

A megye I. állása 1. Sárrétudvari 28 21 6 1 83 - 27 69 2. Hajdúsámson 28 20 3 5 87 - 44 63 3. Berettyóújfalu 28 17 5 6 70 - 32 56 4. Ebes 28 16 6 6 68 - 38 54 5. Derecske 28 13 5 10 68 - 64 44 6. Téglás 28 13 4 11 65 - 56 43 7. Nyíradony 28 12 2 14 59 - 50 38 8. Hajdúnánás 28 10 7 11 50 - 55 37 9. Nagyhegyes 28 10 6 12 44 - 54 36 10. Polgár 28 9 8 11 68 - 62 35 11. Józsa 28 10 4 14 56 - 71 34 12. Tiszacsege 28 9 2 17 51 - 74 29 13. Kaba 28 8 4 16 42 - 76 28 14. Biharkeresztes 28 7 7 14 49 - 80 28 15. Püspökladány 28 5 8 15 39 - 67 23 16. Nyírmártonfalva 28 4 3 21 36 - 85 15

PKE: az átszervezésben bizakodhatunk

Bár sereghajtó, így kieső helyen fejezte be újoncként az NB II. küzdelmeit a PKE férfikézilabda csapata, ennek ellenére van esély az NB II-es folytatásra. Mindez a várható újabb NB II-es átszervezésnek köszönhető. - Az MKSZ várhatóan visszaállítja a két évvel ezelőtti hatcsoportos lebonyolítási rendszert, ami talán megmentheti csapatunkat a kieséstől – tudtuk meg Takács Jánostól, a PKE titkárától. – Az elmúlt két évben öt csoportban 12-12 csapat küzdhetett ebben a bajnoki osztályban, ám valószínűleg nem vált be ez a rendszer. Mivel a jövő évi versenykiírás még nem jelent meg, így hivatalosan sem tették még közre a hatcsoportos új lebonyolítást, ám telefonon tájékozódtunk az Magyar Kézilabda Szövetségnél, s azt az információt kaptuk, hogy visszaáll a régi rendszer. Éppen ezért a mi dolgunk, hogy most beadjunk egy szándéknyilatkozatot, mely szerint kívánunk indulni az NB II-ben. Reményeink szerint, ha erre sor kerül, zöld utat kapunk a harmadosztályú folytatáshoz. Már pedig erre két okból is nagy szükségünk lenne: egyrészt az utánpótlásunk fejlődése, másrészt a TAO-s pénzekhez való hozzájutás és felhasználása miatt.

még több sport

www.ladanytv.hu