Sportiskolai koncepció A HÉRAKLÉSZ ALAPPROGRAM I.
Helyzetelemzésen alapuló megállapítások:
• A közoktatási szabályozó rendszerek hatásai: A NAT és a kerettantervi szabályozás, valamint a felülrıl szabályozott oktatási rendszer által a különbözı iskolafokokra meghatározott felvételi követelmények, és a közismereti tantárgyak érdekérvényesítése együttesen a „készségtantárgyként” meghatározott iskolai testnevelésre fordítható idıkeret csökkenését okozzák. A jelenség ellen ható intézkedések, törvényi lehetıségek és állásfoglalások nem védték meg hatásosan a testnevelés óraszámát a tanórai keretben. Ennek következtében csökken a tanulók fizikai terhelése, ebbıl pedig kiszámítható a fizikai teljesítıképesség visszaesése. Ugyancsak kiszámítható, hogy további következményként az élsport utánpótlásbázisa is csökkenni fog. • Demográfiai adatok: A népesség számának alakulása, az iskolai korcsoportok számbeli csökkenése önmagában is szőkíti a sportoló korosztályok létszámát. • A testnevelés óra, mint az oktatás – nevelés egyik eszköze: A testnevelés tantárgyként való oktatása olyan jellemzı, általánosan elterjedt hiányosságokat mutat, mint a tananyag elszegényedése, összevont, dupla testnevelés órák, balesetveszély, eszköz és felszerelés hiány, kompetenciahiány az alsó tagozatban, szakmaiatlan terhelési és intenzitásbeli összetevık stb. Kevés a tantárgy óraszáma ahhoz, hogy szervezeti alkalmazkodást váltson ki a tanulóknál. A „mindennapi” testnevelés csak elméletben, és kifogásolható minıségben valósul meg. Sok esetben csak „adminisztrációs mindennapi testnevelésrıl” van szó, és az alkalmazott óraszámkímélı megoldásokkal nem érik el a tanulókat. Jellemzı szolgáltatás a vállalkozási testnevelési- és sportfoglalkozás. Ezek hatásfoka és minısége lehet jó is, de többnyire nem a tehetségek kiválogatása és az élsport felé való terelése, hanem a lehetséges maximális létszám foglalkoztatása az elsıdleges cél. A minıségileg kifogásolható vállalkozások további jellemzıje a nagymértékő fluktuáció. A veszélyeztetett tanulók számának növekedésével szemben a testnevelés és sport, mint egy lehetséges nevelési eszköz kevés teret, lehetıséget kap az iskolák pedagógiai programjában. A „tömegsportos” szervezések, mozgalmak nem tudnak teljes körben, az intézményi és egyesületi sportolás mellett jelentıs létszámokat megmozgatni. A társadalmi szinten bekövetkezı változások nem kedveznek a bizonytalan sikerrel és mérhetetlenül nagy munkával járó sportági felkészülésnek, a versenysportban való érvényesülésnek. A szabadidıben őzött alkalmi sportolás nem nyújt elegendı felkészítést az élsportba való bekerüléshez. A tanórán kívüli idıszak versenyhelyzetben van a tanulást kiegészítı szolgáltatásokkal, a szórakozást, kikapcsolódást adó egyéb szabadidıs tevékenységekkel. A testnevelés órákon a fizikai képességekben és a tudásban meglévı különbségek, a differenciálást lehetıvé tevı körülmények és eszközök hiánya csökkentik a tanórák hatékonyságát. • A szervezett, versenyszerő sport: A sportiskolaként, tagozatos iskolaként, vagy annak részeként diáksport-egyesületként mőködı, esetleg többféle megoldást együttesen is alkalmazó intézmények és egyesületek csak a fenntartó és a helyi lakosság finanszírozási lehetıségeinek megfelelıen képesek mőködni. A fenntartó pénzügyi forrásainak apadása, elszegényedése a sporttámogatás csökkenésével járhat.
1
Nem ritka a sportintézmények, sportegyesületek azon törekvése sem, hogy a költségeket egyre nagyobb mértékben átterhelik a szülıkre. A gyermek és fiatalkori sporttevékenység országos viszonylatban túlnyomóan az iskolai létesítményekben folyik. Az egyesületek csökkenı anyagi lehetıségeiket egyre kevésbé fordítják az utánpótlásuk nevelésére, sıt élcsapataikba, egyéni sportágak élvonalába többnyire, mások által kinevelt versenyzıket szerzıdtetnek. A kisebb reklámértékő sportágak tekintetében alig akad szponzor, aki támogatással, hosszabb távon segíti a fiatalabb korcsoportok felkészülését. Az utánpótlás korú csoportoknál jelentıs a személyes kapcsolatokon alapuló, idıszaki támogatás. A hátrányos helyzető településeken nincs számottevı sportolási lehetıség, hiányzik a megfelelı infrastruktúra. Nem kezdıdik el a késıbbi élsportra felkészítı sportági alapképzés, s fıleg nincs sportágra való alkalmasság szerinti kiválasztás. A sport- és versenysport, a megfelelı szintő testnevelés tanítás megerısítésére adminisztratív és szakmai intézkedésekre van szükség.
II. Az Alapprogram elemei, amelyek a helyzetelemzés megállapításaival összefüggésben a helyzet megváltoztatására, a problémák megoldására hivatottak: Az Alapprogram a közoktatás évfolyamaira esı sportolási tevékenységet segítı folyamat jellegő program. Bázisok létrehozása, ahol a testnevelés óra fizikai alkalmazkodást vált ki, válogatott csoportok is létrejöhetnek, egyes sportágak komplex mozgásanyaga beépül a tananyagba, a kínálkozó versenyhelyzeteket elvállalják, és élettani szempontból is elégséges gyakorlási idıt biztosítanak a fejlesztés-képzés során. Regionális hálózati rendszer alakul ki, ahol megoldódik a gondoskodás a tehetségekrıl. A kifinomult pedagógiai programok kidolgozott megoldásokat tartalmaznak az élsportból kiesı tanulók foglalkoztatására, jelentkezı problémáik megoldására.
III. Általános szakmai CÉLOK: A sportképességek fejlıdéséhez a szervezetet rendszeresen és megfelelı idıtartamban, és a megfelelı intenzitással ki kell tenni a fejlıdéséhez szükséges, és az alkalmazkodást is kiváltó terhelésnek. Figyelembe kell venni, hogy a terhelés során, csak akkor történik alkalmazkodás, ha a tanuló szervezete fizikailag, de pszichésen is egyensúlyi állapotából (homeosztázis) esetenként kibillen.
IV. FELADATOK: • • • •
Közremőködés (sport)koncepcionális kérdések kidolgozásában Tudományos szintő mérések és vizsgálatok, az adatgyőjtés, adatfeldolgozás megszervezése, végrehajtása és integrációja a felkészítés folyamatában Közremőködés az edzésmódszerek kidolgozásában és alkalmazásában, az oktatásban és a továbbképzésben A hatékony és korszerő edzésmódszerek elterjesztésének segítése
2
•
•
Információs hálózat kialakítása és mőködtetése Az edzésmunka magas színvonalú feltételeinek biztosítása, a szakmai segítségadás megszervezése a tehetséggondozó programok résztvevıi részére, illetve a sportági szakszövetségek számára A Héraklész programok kidolgozása, irányítása-mőködtetése és felügyelete
1.
ALAPPROGRAM
•
Felhatalmazás alapján: akkreditáció → egyesületi és közoktatási típusú sportiskolák létrehozása akkreditált intézmények létrejöttével sportiskolai intézményhálózat jön létre hatékonyabbá válik a sportszakmai munka intézményi keretek között megindul a sportági kiválasztás lehetıség teremtıdik a továbblépésre, a feljutásra a Bajnok és a Csillag programokba az akkreditáció egyben minıségbiztosítási rendszerként is funkcionál
•
Regionális sportiskolai hálózat kiépítése → a statisztikai gazdasági régiókhoz igazított komplex sportközpontok kiépítése a településszerkezethez igazodó szervezeti struktúra kialakulása sport-infrastruktúra nélküli, vagy hiányos infrastruktúrájú települések egyedi, szőkített profiljának kialakítása, a tehetségek gondozásával alapszintő sport-infrastruktúrával rendelkezı települések kistérségi központtá válása, regionális szervezıdése, sportági elkötelezettségeik kialakulása a regionális központok megalakulása, sportági komplexitásuk megteremtése egyensúlyteremtı szervezeti struktúra kiépítése, menedzselése
•
A fenntartható fejlesztés technológiájának kialakítása, és megajánlása a fenntartó önkormányzatoknak, közoktatási intézményeknek és sportegyesületeknek szakmai szempontok alapján irányt mutat a jövıbeni fejlesztésekhez a folyamatok összetevıinek feltárása, a finanszírozás idıbeli összetevıinek bemutatása a sportfelkészítési folyamatok helye az oktató-nevelı munkában
•
Az iskolai profilok kialakítása a helyi igények és viszonyok figyelembevételével profilok, intézményi modellek kialakítása igényfelmérések, az objektív lehetıségek feltárása a szakmai dokumentumok átdolgozása tanítási modellek, tanítási rend, napirend programok készítése tantárgyfelosztások, óratervek és egyedi tanítási rend számítások teljesítmény egységes objektív értékelése
•
Az alaputánpótlás kiválasztásának metodikája, az elsı lépések megtervezése, szervezeti kereteinek kimunkálása sportági alapképesség-együttesek meghatározása, a sportági modellek leírása komplex módszertani rendszer kidolgozása a hatékonyabb kiválasztás érdekében az iskolai sajátosságok és a szakmai képzés összehangolása
•
Az alaputánpótlás iskolai és egyesületi nevelése, sportági felkészítése, a szakmai programok kidolgozása
•
3
helyi pedagógiai programok és tantervek sport- és testnevelés tanterv – akkreditáció sporttanterv beépítése, legitimációja az intézmény szakmai mőködési dokumentumaiban megfelelı szakmai, erkölcsi, anyagi háttér megalapozása képességszintek változásainak nyomon követése, esetleges régiónkénti tendenciák meghatározása az eredményes szakmai munka és a mőködés hatékonyságának biztosítása
•
Normatív jellegő támogatások tartalmi meghatározása alapelvek és kritériumok, valamint prioritások a pályázati pénzek elosztásában az alternatív szakmai megoldások kidolgozása a törvényes kereteken belüli módosulatok kidolgozása az esetleges többletköltségek kimutatása a szakmai mőhelyek, régiók esetleges kiemelt, a szükségesség, a teljesítmény elve szerinti egységes támogatása
•
Felsıfokú tanulmányok alatti sportolás elıkészítésének megszervezése, támogatása az élsport és a továbbtanulás céljainak közelítése iskolai tehetséggondozó és felzárkóztató programok szervezése emelt szintő felkészítés érettségire és eredményes felvételi vizsgára
•
Sportági felmérések, adatgyőjtések, egyeztetések, konzultációk lefolytatása konszenzusos döntések, kapcsolattartás a szakszövetségekkel rendszeres sportszakmai egyeztetések, sportági szakmai fórumok részvétel a sportágak versenyrendszerében, eseményein Kapcsolatfelvétel valamennyi alapfokú és középfokú intézmény vonatkozásában (KÉRDİÍV) A közoktatási intézmények profil-törekvéseinek, kapcsolatainak feltérképezése
•
Kommunikáció, dokumentáció, kiadványok, szakmai értesítık speciális, elérhetı szakmai adatbázis, amely elısegíti a speciális sportági mőhelyek fejlıdését az adatbázis megmutatja az országos, valamint a regionális és a megyénkénti helyzetképet is sportági füzetek szerkesztése, kiadása a mérési eredmények ismertetése egyeztetések, állandó konzultációk a sportszakmai munka szereplıi között
V. STRUKTÚRÁK: 1. Koncepcionális megfogalmazások (elméleti kérdések) A sport-utánpótlásnevelés hol helyezkedik el a társadalmi folyamatokban MODELL-helyzet: a követelmények kialakultak, a cél ismert a „stációkat” vissza kell fejteni az összetevıket a NUPI kutatja, határozza meg stb. a stratégia kidolgozása, elfogadtatása ellentmondások: cél a kiemelés és a fejlesztés → új hátrányok keletkeznek 2. A NUPI szervezeti, elemi környezete demográfiai helyzet területek: sport-rendszerek, oktatás, egészségügy sportágak térbeli elhelyezkedése
4
regionális kapcsolatok a „Héraklész” elhelyezkedése, területi eloszlása a mőködı sportiskolák elhelyezkedése
3. Jogszabályi keretek, rendeletek, pedagógiai és mőködési dokumentumok a sportiskolák definíciója szervezeti struktúrák helyi HPP-HT 4. Fenntartók nézıpontjai fejlesztési terület, térségi koncepcionális tervek, a sport megjelenítése tartós összetevık, fenntarthatóság, normatív finanszírozás szolgáltatási repertoár, profilírozás, problémakezelés (pl.: drog) lakosságmegtartó tényezı 5. A NUPI szerepe az utánpótlás-nevelésben kiválasztás felkészítés szakmai fejlesztés mérés, követı-mérés továbbképzés Héraklész program modellképzés módszertani bemutatás → oktatási intézmény, sportegyesületi módszertani szakosztályok 6. A HÉRAKLÉSZ programok kapcsolódási pontjai, indoklásuk a program számai: olimpiai keret (250 fı), csillag ( ), bajnok ( ), alapprogram ( ) mikor lépnek be, hol és miért lépnek ki a programokból a Héraklész programok pedagógiája → címszavakban a Héraklész programok átjárhatósága a terheléses vizsgálatok rendszere, adatfeldolgozás, tudományos munka (40% kész), motoros szaturáció → utánvizsgálat (HANYATLÁS) alkati adatgyőjtés pszichológiai kérdések (10% problémás gyerek) → munkamódszer: széles szőrés után a problémára való koncentrálás szociológiai kérdések: társadalmi összefüggések, problémaérzékenység, mikor, hol és kivel lehet sportolni? → MENNYIBE KERÜL? → veszélyeztetettség, hátrányos helyzet a résztvevı szakemberek megélhetésének biztosítása
5
SPORTISKOLAI SZERVEZET- és PROGRAM-TÍPUSOK Közoktatási típusú sportiskolai intézmények és programok A) Edzési és közoktatási központok • komplex szolgáltatás: a sportági felkészítés és az oktatás-nevelés teljes folyamata összehangoltan egy intézményben valósul meg • a pedagógiai program kiterjed a sport- és versenysport kérdéseire is, így a teljes nevelési folyamatra készül • a nyár és az egyéb iskolai szünetek részei a programnak • B) Egyedi tanítási rendszerő közoktatási intézmény • az intézményi tanterv a közismereti tantárgyak esetében megelégszik az alapóraszámokkal • az oktatás folyamatában a legkorszerőbb és leghatékonyabb módszereket alkalmazzák • az oktatás idıbeosztása, a tanítási rend teljes mértékben összehangolódik a sportágak edzésrendjével, a külsı helyszíneken folyó edzésfolyamattal, a testnevelés tantárgy oktatásával szembeni elvárások és követelmények a sporttevékenység során teljesülnek • a sporttevékenység az intézményen kívüli létesítményekben, és szakemberekkel valósul meg • a programba illeszkedı megállapodások rögzítik az iskola és a sportegyesület között kialakított kapcsolatot C) Egyedi tantervő közoktatási intézmény • az intézményi tanterv a közismereti tantárgyak esetében megelégszik az alapóraszámokkal • az oktatás folyamatában a legkorszerőbb és leghatékonyabb módszereket alkalmazzák • a testnevelés tantárgy oktatásához emelt szintő, egyedi (keret)tantervet készítenek a mindennapos testnevelés megvalósítására, amely tartalmazhat: a. speciális kiegészítı sportági mozgásanyagot b. egyéni képzési anyagot c. rekreációs programot d. a sportsérülések megelızésére alkalmas mozgásanyagot e. sportsérülések utáni rehabilitációt f. speciális nyújtó és lazító mozgásanyagot g. sportmasszás ismerteket h. elméleti tananyagot i. táplálkozási ismereteket j. sport pszichológiai és sportpedagógiai ismereteket k. sporttörténetet l. sporttaktikát m. jogi és marketing ismereteket
Sportegyesületi típusú sportiskola • • •
Korosztályos felmenı rendszerben sportágak mozgásanyagát oktatja Versenyeztet Együttmőködik a felvételi körzetében mőködı közoktatási intézményekkel
6
•
A közoktatási intézmények alapfeladatai közül átvállalhatja a testnevelés tantárgy tanítását
A KSI SE átalakulása Integrálódás a Héraklész Bajnok- és Alapprogramba Héraklész Alap- és bajnok programok edzıi feladatainak ellátása • amennyiben a KSI-s edzı egyben a Héraklész válogatott edzıje fı- és másodállásban • amennyiben az Alapprogram módszertani szakosztályának fı- és másodállású edzıje Projektállomány tagjaként feladatok teljesítése • amennyiben az Alapprogramban megbízást kap egyéb szakmai feladatok ellátására Azok az edzık, akik a Héraklész programokban, vagy a NUPI projektállományában nem kapnak feladatot, munkájukat a KSI-SE tevékenységi körében, a KSI-SE által finanszírozott státuszban látják el. (A KSI-SE finanszírozása átalakulóban van, 2002-ben a NUPI Héraklész Alapprogramjának költségvetésében szerepel az egyesület fenntartásához szükséges összeg, azzal a megkötéssel, hogy igazolhatóan Alapprogramban megvalósuló feladatként kell a KSI-s feladatnak teljesülnie. A teljes KSI-SE költségvetési összeg az Alapprogram feladatainak ellátásához került át.)
Milyen feladatvégzés által teljesül a KSI-s edzı feladat-ellátási kötelezettsége: Szakmai feladatok megvalósítása Az Alapprogram szakmai feladatai: • Akkreditáció • Továbbképzés • Modellszakosztályok fenntartása • Sportiskolai hálózat létrehozása • Az egyesületi edzıi munka ellátása, a versenyeztetés jogi alapjának folyamatos biztosítása, annak érdekében, hogy a módszertani szakosztály rendelkezésre álljon a NUPI-s feladatokhoz Az Alapprogram KSI által teljesíthetı feladatainak meghatározása:
Az SE további mőködése módszertani egyesületként Jellemzık: Egyesületi típusú sportiskola - alapmodell Módszertani szakosztályok – mint a sportági versenyzıi és edzési modell kialakításának színtere Új hatékony és korszerő edzésmódszerek bevezetése, alkalmazása, a beválás megítéléséhez mérési eredmények szolgáltatása
Az alapprogram külsı kapcsolatai, a mőködést segítı egyesületi és intézményi háttér A KSI-SE, mint módszertani egyesület, szakmai bemutatóhely és versenyszakosztályok A Csanádi Árpád Sportiskola, sportmódszertani gyakorlóiskola, bemutatóhely → Egyedi tantervő közoktatási intézmény
7
Az Alapprogram tevékenysége, célok és feladatok számbavétele
1. A közoktatásban lehetséges képzési struktúrák feltérképezése, modellezése során a sportoló tanulók lehetıségeinek megrajzolása, életpályájuk kialakítása, alternatív megoldás kidolgozása. 2. A közoktatásban résztvevı tanuló-sportoló gyerekek életpálya lehetıségeinek sportágspecifikus feltárása. Sajátos „IDİHITEL” konstrukciók kidolgozása. 3. A Héraklész Alapprogram keretében szakmai szakértıi szolgáltatás végzése annak érdekében, hogy a sportági mozgásanyagokat alkalmazó testnevelés kerettantervek engedélyezési és indítási eljárásai eredményesen megvalósíthatók legyenek, valamint az sportiskolai emelt szintő testnevelés oktatás minıségi változásokat hozzon, és a beinduló folyamatok szolgálják a sportágak utánpótlás kiválasztását. 4. Országos, az INTERNETEN, a NUPI honlapján bonyolított tájékoztatási és adatgyőjtési mőveletek elindítása, az összegyőjtött adatok feldolgozása. 5. A Magyar sport regionális térképének elkészítése. 6. Sportági eseménytérképek készítése korosztályos bontásban, összehasonlításokkal és elemzéssel. 7. Az EU országaiban kialakult sport-utánpótlási rendszerek tanulmányozása. 8. A Sporttörvény korrekcióinak szakmai elıterjesztése. 9. Alternatív iskola-program a közoktatás szolgáltatási repertoárjának bıvítésére. 10. A Héraklész Alapprogram pedagógiájának elkészítése. 11. Tagnyilvántartások, különbözı adatbázisok elkészítése. 12. A rekreáció és az emelt szintő sportfelkészítés viszonyának feltárása. 13. A Piaci és az Állami finanszírozás szerepének áttekintése az alaputánpótlás-nevelés területén. 14. Bevételi lehetıségek számbavétele, szolgáltatások kialakítása a fizetıképes kereslet irányában.
8