A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ
Módszerek
A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: • az egyik a dokumentumelemzés, • a másik az akciókutatás módszere.
Az akciókutatás lényege • Az akciókutatás lényege az 1997-ben kiadott Pedagógiai Lexikon 38. oldala szerint a következő: • …az akciókutatás a pedagógiai kutatás azon fajtája, amelyet a gyakorlatban dolgozó személy végez annak érdekében, hogy jobban megértse és tökéletesítse saját gyakorlati tevékenységét, alaposabban megismerje a tevékenység keretéül szolgáló szituációt.”
Akciókutatás (kör)folyamata Az akciókutatás metodológiai menete: • az akcióalapú elméletet (víziót), • a diagnózist (és kritikai észrevételeket), • az akciótervet, • a fölméréseket, • az akciót (a kísérlet folyamatát), • a nyomon követést, • a hatásvizsgálatot (a kiértékelést) és • az akcióalapú elmélet korrekcióját.
Az akciókutatás lényege A fenti felsorolásból látható, hogy az akcióalapú kutatás valójában egy olyan aktív cselekvésrendszerre épül, ami közvetlen változásra kényszeríti a kísérlet alanyát, tárgyát, az egész kísérletbe bevont szervezetet vagy rendszert, és egy kutatási körfolyamatot eredményez.
Sportiskolai akciókutatás körsémája
A sportiskolai akciókutatás menete Sportiskolai koncepció fölvázolása A sportiskolai rendszer elemzése A kerettanterv elkészítése A módszertani központok kiválasztása 2007-től A kerettanterv bevezetése 2006-tól Folyamatos segítségadás, nyomon követés 2011-től A tapasztalatok kiértékelése 2002-03: 2004-05: 2005-06: 2006-07:
Az akciókutatás és a minőségirányítás kapcsolata • Az akciókutatásban alkalmazott körsémafolyamatok logikája szinte megegyezik a minőségirányításban alkalmazott ciklikus felépítésű (rész)folyamatokkal. • Az új rendszerű Sportiskolai program kiépítése és fejlesztése olyan kutatási és rendszerfejlesztési metodikával készült, amelybe rögtön beépült a minőségirányítás igénye és szükségessége is. • A Sportiskolai program mára már részben egy önmagát fejlesztő és biztosító rendszerként működik.
CÍM •
Szöveg
PDCA és SDCA körsémák és kapcsolatrendszerük
Tapasztalatok kiértékelése (monitoring) • A KT. szerint minden hazai közoktatási intézménynek valamilyen minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie, ezek az Intézményi minőségirányítási programok (IMIP-ek).
• Egy közoktatási intézmény az IMIP-jében határozza meg a saját minőségügyével kapcsolatos szabályozóit, normáit és feladatait. • A Sportiskolai program minőségirányítási rendszere úgy épül föl, hogy konform legyen a közoktatásban alkalmazott eljárásokkal.
A közoktatás minőségfejlesztési rendszere A mai magyar közoktatásban a legelterjedtebb minőségirányítási rendszer a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program vagy ennek valamilyen adaptációja. Comenius programnak három minőségi szintje van: • a partnerközpontú működés szintje, • a teljes körű folyamatszabályozás szintje, • az ún. multiplikátori (terjesztői) szint.
A minőségirányítás területei 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Intézményvezetés elkötelezettsége Partnerkapcsolatok irányítása Emberi erőforrások biztosítása Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer biztosítása Nevelés és oktatás Sportnevelés, sportoktatás, sportági képzés Biztonságos intézmény Intézményműködtetés Mérés, elemzés, javítás Szervezeti kultúra fejlesztése
Intézményvezetés elkötelezettsége • Új jogszabályok ismerete és alkalmazása
• Dokumentálás és archiválás • Vezetői stratégia • Irányított intézményvezetői önértékelés
Partnerkapcsolatok irányítása • Partnerazonosítás • Partnerekkel való kommunikáció • Igény és elégedettségmérés a tanulók, a szülők, pedagógusok, az edzők és a szövetségi szakemberek körében • Partnerkapcsolatok irányításának mérése, értékelése
Nevelés és oktatás • Nem-tantárgyi tanulási folyamatok fejlesztésének (nevelés: szocializációs és perszonalizációs folyamatok) minősége • Tantárgyi tanulási folyamatok (oktatás) fejlesztésének eredményessége
Sportnevelés, -oktatás, sportági képzés • A testnevelés tantárgy mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása • A sportnevelés személyiségfejlesztő hatásainak növelése • A sportági képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása • A sportnevelés és –oktatás kondicionális és koordinációs fejlesztésének mérése, értékelés • Az egészségnevelés és egészségtudatos magatartás kialakítása • Irányított sportszakmai önértékelés
A monitoring ütemezése Tájékoztatás
2011. 10. 19.
Anyag eljuttatása
2011. 12. 15-ig
Vezetői elkötelezettség
2012. 01. 1-től 01. 31-ig
Sportnevelés, -oktatás, -képzés
2012. 01. 1-től 01. 31-ig
Partnerkapcsolatok
2012. 03. 1-tól 03. 31-ig
Nevelés és oktatás
2012. 03. 1-től 03. 31-ig
Feldolgozás-kiértékelés
2012. 02. 1-től 05. 31-ig
Közzététel
2012. 06. 01-től
Szakértői munka • A hatályos 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 36. §-a szabályozza a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat. • Főbb tevékenységi körök: Pedagógiai értékelés Szaktanácsadás Pedagógiai tájékoztatás Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása Tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat
Az NSI részéről igényelt szakértői tevékenységek (1) • Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése • Szaktanácsadás – feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése • Pedagógiai tájékoztatás – feladata a szakmai információk és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása
Az NSI részéről igényelt szakértői tevékenységek (2) • Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás – feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés • Pedagógiai értékelés – feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét
A szakértői hálózat működtetésének feltételei Egy szakmailag felkészült, hiteles szakértői csapat összeállítása, szakterületenként. Folyamatos szakértői munka biztosítása. Hosszú távú szakértői együttműködés az NSI Sportiskolai programjával. A szakértői munka financiális feltételeinek biztosítása. A szakértői hálózat továbbképzési rendszerének kiépítése és működtetése.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
[email protected] www.nupi.hu
