A KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KERETTANTERV Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető Koordinátor: FARKAS MÁRTA pedagógiai munkatárs 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
1
AZ ÚJ TÍPUSÚ SPORTISKOLAI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Tradíciók Tradíciók:: • Az 19601960-as évektől a 8080-as évek végéig kialakult és jól működött az egyesületek és az iskolák együttműködésén alapuló klasszikus sportiskola
Válság Válság:: • A rendszerváltozás előzményei és következményei
Új rendszer kiépítése: kiépítése: • Új jogi és tartalmi szabályozás 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
2
A SPORTISKOLAI RENDSZER ELEMZÉSE 2005 2005--ben elkészítettünk a NUPI NUPI--ban egy tanulmányt, ami a teljes sportiskolai rendszert górcső alá vette. A tanulmányban
• a PESTPEST-elemzés, • a SWOT SWOT--analízis és • a portfolióelemzés módszerét alkalmaztuk.
A tanulmány végkövetkeztetéseiben stratégiai célokat és operatív teendőket is megfogalmaztunk a sportkormányzat számára. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
3
A SPORTISKOLA FOGALMI MEGHATÁROZÁSA (1) Olyan közoktatási intézmény vagy sportegyesület vagy egyéb sportszervezet, ahol az utánpótlásutánpótlás-nevelés szervezet formában zajlik; a sportnevelés és sportoktatás évfolyamos és/vagy korcsoportos formában történik; a sportági nevelést és oktatást az oktatási kormányzat és/vagy a sportági szövetség által elfogadott (akkreditált) sportági tantervek alapján folytatják; a sportoló tanulók sportági fejlesztését sportszakmailag és pedagógiailagpedagógiailagpszichológiailag megtervezik, és ezt szakmai dokumentumokban rögzítik; 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
4
FOGALMI MEGHATÁROZÁS (2) a sportoló tanulók sportági teljesítményét (az adott sportág nevelésével és oktatásával kapcsolatos követelmények függvényében) rendszeresen értékelik, és szakmai dokumentumokban rögzítik; a sportági nevelést és oktatást legalább sportedzők vagy szakedzők vagy testnevelő tanárok irányítják; a sportági nevelést és oktatást végző szakemberek rendszeresen részt vesznek sportszakmai továbbképzéséken, vagy a testnevelés és sport műveltségterületéhez kapcsolódó akkreditált pedagóguspedagógus-továbbképzési programokon; az utánpótlásutánpótlás-nevelésben közreműködő szakemberek rendszeresen kapcsolatot tartanak a sportoló tanulók családjaival és az érintett pedagógus szakemberekkel. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
5
A KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA JELLEMZŐI Közoktatási intézmény, de nem önálló intézménytípus; az alapvető közoktatási (alap)szolgáltatás biztosítása (tankötelezettség teljesítésének lehetősége, vizsgáztatás stb.); pedagógiai munkáját teljes egészében (nevelési program, helyi tanterv, sportági tantervek) az oktatási miniszter által kihirdetett sportiskolai kerettanterv alapján végzi; működése – elsősorban – a mindenkori oktatási kormányzat és a helyhatóság oktatási szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik a közoktatási típusú sportiskolában az utánpótlás--nevelést a közoktatási intézmény utánpótlás végzi sportegyesülettel együttműködve. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
6
AZ EGYESÜLETI TÍPUSÚ SPORTISKOLA SPECIFIKÁCIÓI Nem közoktatási intézmény; ebben az „intézménytípusban” nem teljesíthető a tankötelezettség, továbbá érettségi vagy szakmai képesítő vizsga sem tehető le; létrejötte társadalmi önszerveződés eredménye, működését segítheti a sportkormányzat, a helyhatóság, a tagság és egyéb támogatók; pedagógiai munkáját részben (sportági tantervek) az oktatási miniszter által kihirdetett sportiskolai kerettanterv alapján végzi; az egyesületi (vagy nem közoktatási) típusú sportiskolában az utánpótlásutánpótlás-nevelést közoktatási intézményekkel együttműködve végzik. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
7
A KERETTANTERV ELKÉSZÍTÉSE MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK A sportiskolák tartalmi szabályozásának megteremtése A közoktatási típusú sportiskolák legitimálása Normatív alapú vagy céljellegű állami támogatás biztosítása 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
8
TÁRSADALMI IGÉNY A KERETTANTERV KAPCSÁN Egészség megőrzése, megszilárdítása, a preventív szemlélet elfogadása. A tanulók közötti hátrányok kompenzálása, esélyegyenlőség megteremtése. A motoros képességek fejlesztése, a sokoldalú mozgásműveltség kialakítása. A sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati, pszichikai tulajdonságainak leginkább megfelelő sportág kiválasztása. A mozgás, játék, verseny és a sportolási igény kielégítése. Az egész életen át tartó fizikai aktivitás és az egészségtudatos életforma igényének kialakítása. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
9
A KERETTANTERV ELKÉSZÍTÉSE 2006 2006--ban elkészült a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv • a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet, • a sportági (szak)szövetségek és • a NUPI együttműködésével.
2007 februárjában kihirdetésre került a sportiskolai kerettanterv a Magyar Közlöny 22. szám I. kötetében, a 9/2007. (II. 27.) OKM rendeletben. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
10
A KERETTANTERV ALAPELVEI Tudatos sportolóvá, sportemberré nevelés A közoktatás követelményeinek és a sportkarrier lehetőségének összehangolása Sportágspecifikus fejlesztés intenzívebb formában történő beemelése a közoktatás rendszerébe A sportoló tanuló személyiségének kiemelt fejlesztése: önismeret és önértékelés fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, akaratfejlesztés stb. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
11
A KERETTANTERV TANULÁSRÓL ALKOTOTT FELFOGÁSA
A tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás) Az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása Az élményszerű tanulás Az önálló és társas tanulás megtapasztalása Az önellenőrzés és önértékelés fejlesztése A tanulói önismeret és énkép kialakítása 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
12
A KERETTANTERV FORMAI FELÉPÍTÉSE Hármas egység érvényesül: érvényesül:
•Célrendszer (Mit akarunk elérni a sportági fejlesztéssel?) •Tananyagrendszer (Mit tanítunk meg a sportoló gyereknek és fiatalnak?) •Követelményrendszer (Mit kell teljesíteniük a sportolóknak a fejlesztési szakasz végére?) Fontos! A tanterv nem tartalmaz módszertant, az egy külön fejlesztési folyamat eredménye. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
13
A SPORTISKOLAI KERETTANTERV BLOKKJAI Közismereti blokk (1 (1--13. évfolyam) • Tartalma igazodik a Nemzeti alaptanterv (NAT) műveltségterületenkénti fejlesztési feladataihoz
Sportági blokk (1 (1--12. v. 13. évfolyam) • Sportelméleti modulokat is tartalmaz: edzéselmélet, sportági ismeretek, sportpszichológia, sporttörténet stb. • Jelenleg 32 sportág tantervét tartalmazza 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
14
A KÖZISMERETI BLOKK TARTALMI FELÉPÍTÉSE A következő műveltségterületek tartalmi követelményeit építették be a sportiskolai kerettantervbe: • Testnevelés és sport (általános „sportképesség”„sportképesség”fejlesztés) • Anyanyelv és irodalom • Élő idegen nyelv • Matematika • Ember és társadalom • Ember a természetben • Földünk Földünk--környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlati ismeretek (A közismereti tartalmak „sportorientáltak”) 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
15
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET TÁRSADALMI ELVÁRÁSAI Egészség megőrzése, megszilárdítása. Preventív szemlélet elfogadása. A tanulók közötti hátrányok kompenzálása, esélyegyenlőség csökkentése, megteremtése. A motoros képességek fejlesztése. A sokoldalú mozgásműveltség kialakítása. A sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati, pszichikai tulajdonságainak leginkább megfelelő sportág kiválasztása. A mozgás, játék, verseny, és a sportolási igény kielégítése. Az egész életen át tartó fizikai aktivitás és az egészségtudatos életforma igényének kialakítása. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
16
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET CÉLRENDSZERE Alapvető cél: cél:
• A diákok klasszikus értelemben vett sportemberré, sportoló emberré nevelése.
Részcélok Részcélok::
• Az egész életen át tartó, testkulturális tevékenységprofil kialakítása. • A tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása. • Alapvető viselkedési minták kialakítása és alkalmazása a testnevelés eszközeivel. • Az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása. • Az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
17
SPORTELMÉLETI MODULOK
Elsődleges cél: cél: • A tudatos sportolói személyiség kialakítása, „felépítése”.
Általános célok: célok: • Tudatosítani az egyes mozgásos cselekvések élettani és pedagógiai hatásait. • Megtanítani a sportolót önmaga megismerésére, majd e tudás birtokában az eredménycentrikus versenyzésre, edzéstevékenységre. • Megtanítani a sportolót a sportpályán és az életben a helyes interperszonális kapcsolatok kialakítására. • Belső motivációvá tenni az egészséges életvitelt és a fair--play szellemiségét. fair • A sporttörténet és az olimpiatörténet tanításán keresztül fejleszteni a sportolói és a magyarság identitástudatot. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
18
SPORTELMÉLETI MODULOK (1) 1. Testnevelés elmélet: 9. évfolyam - 18 óra/tanév Célja: a sporttal és a testneveléssel kapcsolatos fogalmak tisztázása. 2. Sportegészségtan: 9. évfolyam - 18 óra/tanév Célja: a sportot körülvevő egészségügyi ismeretek és egészségügyi szolgáltatások alkalmazása. 3. Edzéselmélet: 10. évfolyam - 18 óra/tanév Célja: tudatosuljon, hogy az edzés folyamatában, mit, miért végeznek. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
19
SPORTELMÉLETI MODULOK (2) 4. Sport és szervezetei: 10. évf. - 18 óra/tanév Célja: a sport szervezeti felépítésének ismerete, alapfokú sportszervezési ismeretek elsajátítása. 5. Sportági ismeretek: 10 10--11. évf. - 18 óra/tanév Célja: ismerjék a sportágak kialakulásának történetét, ismerjék a sportágak szaknyelvét. 6. Sportpszichológia: 11. évfolyam - 36 óra/tanév Célja:tudatosuljon, hogy a sportban a fizikai képességek mellett a mentális képességeknek is meghatározó szerepük van. 7. Sporttörténet: 12. évfolyam - 36 óra/tanév Célja: a modern sport fejlődésének bemutatása. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
20
A SPORTÁGI BLOKK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A sportági blokk egyes sportági tanterveinek formai szerkezete nagyjából megegyezik a közismereti blokk tantárgyainak felépítésével. A sportági tantervek egy kínálatot jelentenek a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet alkalmazó iskolák és fenntartóik számára. Azt, hogy hány és milyen sportágat választ egyegy-egy iskola a hozzá kapcsolódó sportegyesületekkel, azt korábbi • • • •
sporttradícióik, infrastruktúrájuk, személyi és tárgyi feltételrendszerük, továbbá partneri körük (fenntartó, egyesületek, szülők, tanulók stb.)
határozza meg. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
21
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 2011.06.13.
SPORTÁGI TANTERVEK
aerobik asztalitenisz atlétika birkózás evezés fitnesz gyorskorcsolya jégkorong judo kajak--kenu kajak karate kerékpár kézilabda kosárlabda labdarúgás lovaglás
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.
ökölvívás öttusa ritmikus gimnasztika rögbi röplabda sakk sportlövészet súlyemelés tenisz torna férfi torna női triatlon úszás vitorlázás vívás vízilabda
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
22
MÓDSZERTANI SZAKANYAGFEJLSZTÉSEK Közismereti blokk: blokk: • Tanulásmódszertan (nyomtatott) • Küzdelem és játék (nyomtatott és digitális)
Sportági blokk: blokk: • Sportelméleti modulok (nyomtatott) • Sportági nyomtatott módszertani anyagok (24 sportág) • Sportági digitális módszertani anyagok (16 sportág) 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
23
A SPORTISKOLAI KERETTANTERV BEVEZETÉSE 2007 szeptemberében 50, 20082008-tól újabb 6 módszertani központ indította el a sportiskolai programot (sportiskolai kerettantervet) az 1., az 5. és/vagy a 9. évfolyamon felmenő rendszerben. Ezek az iskolák a sportkormányzattól kapott állami céltámogatásban részesülnek, jelenleg 30.000 Ft/sportiskolai tanuló/év. Ebben a tanévben 56 támogatott sportiskola (módszertani központ) és 12 sportkormányzat által nem támogatott sportiskola működik az országban hivatalosan. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
24
2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
25
A RENDSZERHEZ CSATLAKOZÁS LEHETŐSÉGE A rendszer nyitott (kihirdetett sportiskolai kerettanterv). A 9/2007. (II. 27.) OKM rendeletben foglalt elvárások teljesítése az iskola részéről. Teljes körű szakmai együttműködés lehetősége a sportkormányzat utánpótlásutánpótlás-nevelési háttérintézményével (NUPI Sportiskolai Program). A pénzügyi támogatási forrás egyelőre nem bővíthető. A következő tanévtől újabb 55-10 intézmény önkéntes csatlakozása várható a sportiskolai rendszerhez. 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
26
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Farkas Mártának, Mártának, a NUSI UPI Sportiskolai Program pedagógiai munkatársának Vargáné Hajdú Máriának, Máriának, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet igazgatójának Szabó Lászlónénak, Lászlónénak, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet korábbi sportszakmai igazgatóhelyettesének, jelenlegi testnevelő--tanárának és edzőjének testnevelő Minden fejlesztő szakembernek (kb. 50 fő) (szakértőnek, pedagógusnak, sportvezetőnek és edzőnek), akik közreműködtek a sportiskolai kerettanterv elkészítésében 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
27
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Lehmann László pedagógiai csoportvezető Nemzeti UtánpótlásUtánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet UtánpótlásUtánpótlásnevelési Igazgatóság Sportiskolai Program 1146 Budapest, Istvánmezei út 11-3. Tel. és fax: +36/1/422+36/1/422-3524 e.mail:
[email protected] 2011.06.13.
OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN
28