Indokolatlan hazai nagyprojekteket ellenez és uniós támogatásokért küzd a Zöld Régiók Hálózata. Új Széchenyi Terv, Duna-Stratégia és fenntarthatóság

2010. december

Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél

1

Indokolatlan hazai nagyprojekteket ellenez és uniós támogatásokért küzd a Zöld Régiók Hálózata A környezetvédelmi civil érdekek és a fenntarthatóság elveinek érvényesülését szorgalmazza a Zöld Régiók Hálózata a területfejlesztési és a fejlesztéspolitikai döntésekben. A társadalmi részvétel megerősítése érdekében a Hálózat tagjai európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokat véleményeznek, javaslataiknak köszönhetően már számos fejlesztés a környezet és a társadalom szempontjából kedvező irányba módosult. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület által koordinált, európai uniós (Társadalmi Megújulás Operatív Program - TÁMOP) forrásból támogatott program keretében a Hálózat tagjai részt vesznek különböző tanácsadó testületek, monitoring bizottságok munkájában és folyamatosan biztosítják a tudásmegosztást és információcserét a civil érdekek érvényesítése érdekében. A Zöld Régiók Hálózata teljesen lefedi Magyarországot, mind a hét régióban létrejött egy-egy regionális hálózat, amelyhez 160 környezet- és természetvédő civil szervezet csatlakozott. Ezek közül 34 működik a Közép-Magyarországi régióban. A hálózat konferenciák rendezésével, képzések, műhelyek szervezésével, levelezőlisták üzemeltetésével támogatja a kisebb civil szervezeteket. „Javaslataink hatására több projekt környezetvédelmi és társadalmi szempontból kedvező irányba módosult. Ilyen volt például a ráróspusztai Ipoly-híd építése, ahol egy régi híd felújítását és egy rávezető út építését tervezte a beruházó. A fejlesztés az Ipoly árteret, és benne egy nagyon értékes állandó forrás által táplált kis tavat érintett volna. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) helyi csoportja, a Zöld Régiók Hálózata tagjaként a fejlesztés nyomvonalának módosítását javasolta. Az egyeztetéseket követően a beruházó is belátta, hogy számára és a környezetnek is megfelelőbb, ha elfogadja javaslatunk, melynek köszönhetően az érintett élőhely 90%-a épségben megmaradhat” – említett egy sikeres ügyet Dönsz-Kovács Teodóra, az MTVSZ programvezetője. A Hálózat nyomon követi és véleményezi az európai uniós támogatási alapok felhasználását meghatározó akcióterveket is. Javaslataik kedvező változást eredményeztek. Így például 2011 és 2013 között várhatóan szinte minden régióban lesz olyan uniós pályázati keret, amelyre civil szervezetek pályázhatnak környezetfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési, közösségfejlesztési, környezeti szemléletformálási és szociális szolgáltatások céljára. A támogatható tevékenységek a környezet minőségének javulását és az uniós források átláthatóbb, hatékonyabb, közhasznú felhasználását szolgálják.

„Új Széchenyi Terv, Duna-Stratégia és fenntarthatóság” Ezzel a címmel tartott a Zöld Régiók Hálózata – Közép-Magyarország regionális környezetvédelmi konferenciát 2010. november 11-én a régió környezetvédő civil szervezetei számára a Megyeháza épületében. A konferenciát Takáts László, Pest megye közgyűlése Jogi, ügyrendi, összeférhetetlenségi és önkormányzati bizottságának elnöke nyitotta meg hangsúlyozva a szubszidiaritás, a közösségek felé nyitott közigazgatás szükségességét. A konferencia első blokkjában „Az uniós források felhasználásának áttervezése: Új Széchenyi Terv” címmel fejlesztési elképzelésekről esett szó. Imre József (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) ismertette a tervezés folyamatát és a kormányzati elképzeléseket a tervezés adott fázisában, kiemelve a „zöld gazdaság” kialakítását célzó intézkedéseket. Előadását a civil oldal értékelése követte, amely inkább kritikus volt, mint támogató. Fleischer Tamás (Világgazdasági Kutatóintézet), Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) és Farkas István (Magyar Természetvédők Szövetsége) kritikái és támogató megjegyzései is azt a célt szolgálták, hogy az Új Széchenyi Tervben erősítsék a stratégiai szemléletet, a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesülését. A tervezett intézkedések összehangolása, a fogalmak következetes használata, a „zöld gazdaság” komplex értelmezése, a káros támogatások felszámolása, az életminőség előtérbe helyezése csak néhány az elhangzott javaslatok közül. A második blokk az Európai Duna Régió Stratégiáról szólt. Tekintve, hogy a stratégia kialakítása uniós szintű egyeztetésekkel zajlik és a folyamat már a vége felé jár, a konferencián a hangsúly a stratégia bemutatásán volt. Ezt Bérczi Annától (Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkársága) hallottuk.

Ezután Gergely Erzsébet (Vidékfejlesztési Minisztérium) ismertette a hivatalos környezetvédelmi szakma aggodalmait. Gruber Tamás (WWF Magyarország) azt emelte ki, hogy „A hajózás nem kell, hogy ellentétben álljon a természetvédelmi érdekekkel!” Számos olyan hatékony és ésszerű megoldást sorolt föl, amellyel a folyók medrét érintő beavatkozások minimalizálhatóak, a ’több teret a folyónak’ elv érvényre juttatható. A szünet után a fenntarthatóság szempontjából előremutató kezdeményezésekkel ismerkedhettünk meg: Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő Tiszáért) előadásában a helyi piacok és a közvetlen kereskedelmi hálózatok működtetésének jó példáival és akadályaival, míg Somodi Mária (Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány) előadásában egy megszüntetett megálló újjáélesztésével, és ennek révén az utasforgalom megnövekedésével, a helyi közösség erősödésével. Ezt követően a résztvevők megvitatták, milyen fejlesztéseket, célokat tartanának szükségesnek az Új Széchenyi Tervben a fenntarthatóság érdekében. Javaslataikat állásfoglalássá formálták, melyet a sajtónak is eljuttattak, és hírlevelünk 8. oldalán közlünk.

Almássy Tamás

Magyar Természetvédők Szövetsége Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör

www.mtvsz.hu www.zoldregiokhalozata.hu


2

Civilek a területfejlesztésben, területrendezésben Egy szeminárium tapasztalatai A Zöld Régiók Hálózata a területfejlesztésben, területrendezésben való civil részvétel lehetőségeit tárgyaló szemináriumot szervezett közép-magyarországi tagjai számára. A szeminárium tematikáját a korábbi regionális fórumokon, konferenciákon felmerült, nagyobb érdeklődésre számot tartó témák ihlették, hiszen a környezetvédő civilek gyakran szembesülnek konkrét természetkárosítással, környezetileg káros beruházások kibontakozásával és hasonló folyamatokkal. Ahogy a szeminárium elején tartott bemutatkozó körből is kiderült, hol a civil szerepvállalás lehetőségei, hol a panasztételi fórumok, a keretszabályozások vagy a felelősök megtalálása terén szorulnak segítségre, információra a környezet védelme érdekében fellépni kívánó civilek. Erre az igényre próbált válaszolni a szeminárium. A szeminárium első blokkjában dr. Kiss Csaba, az EMLA jogásza ismertette a területfejlesztés és –rendezés fogalomkörét, jogi kereteit a rendezvényhez előkészítő anyagként is megküldött közérthető segédlet alapján, melyet a www.zoldregiokhalozata.hu honlapról lehet letölteni. Az ismertetőt ezúton ajánljuk olvasóink figyelmébe. Bár a terület jogi szabályozása akár gyökeresen is átalakulhat, de Csaba írása a szabályozás logikáját nagyon jól ragadja meg, drasztikus változások esetén is sokat segíthet. (A pontos link: http://zoldregiokhalozata.hu/uploaded_files/6/jogiossz2.pdf) Az előadást a résztvevők kérdései, tapasztalatai színesítették, majd az ebédszünetben “jogi fogadóórára” kerülhetett sor. A nap második felében a területhasználati, területrendezési konfliktusok kialakulásának okait járta körbe a csoport Zalatnay László facilitátor vezetésével, aki szemléletes példákkal láttatta meg az összefüggéseket. A beszélgetést a résztvevők egymással megosztott tapasztalatai is gazdagították. A kiindulópont a “területfejlesztés” szó elemzése volt: a “fejlesztés” gazdasági növekedést sugall, miközben a “fejlődés” minőségi javulást kellene, hogy jelentsen, a mennyiségi változást jelző “növekedés” kifejezés mellett. A “terület”-et három minősége határozza meg: • a tér, amely a távolságokban és a használók térigényében jelenik meg; • az erőforrások (víz, napsütés, talaj, levegő stb. jelenléte); • a minőség, azaz a levegő és egyéb összetevők minősége. A tér átstrukturálása térbeli, térhasználati konfliktust okoz, akárcsak az, ha valaki behatol a másik ember személyes terébe. A területhasználat általános szabályozásáról kevés számú ember dönt (pl. kormányzati testületek), a döntés minősége az ő szemléletüktől függ. Az erőforrások használatát és az abból eredő konfliktusokat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács Jövőkereső című dokumentuma vizsgálja, és a helyes használatra útmutatásokat fogalmaz meg. A térhasználati konfliktusok feloldásához ismerni kell néhány alapvető törvényszerűséget. A szerkezeti elemeken keresztül minden rendszerbe bele van kódolva a működése. Ha a szerkezet nem megfelelő, a rendszer működésében is hibák lépnek fel. Ezt megtapasztalhatjuk a rossz testtartás és a légzés nehézsége összefüggésében, de ugyanúgy igaz ez más rendszerekre is, ahol már nem érzékeljük közvetlenül, így a területhasználat rendszerére is. Ha hagyományos szemlélettel akarunk egy problémát megoldani, akkor rendszerint tünetet kezelünk, és az okot nem szüntetjük meg. Így a problémát a rendszer egy más alrendszerére vagy minőségére terheljük át: a területhasználat vonatkozásában a tér – erőforrás – minőség hármasa között adogatjuk körbe-körbe a terhelést. A problémák valódi megoldása az okok, hajtóerők feltárásával kezdődik. Ilyenek lehetnek pl. a pénz és más intézményrendszerek működési jellegzetességei mint a városiasodás hajtóerői. A területhasználati konfliktusok keletkezésének okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ilyen konfliktusok a kezdet kezdete óta léteznek, hiszen ilyen konfliktusnak tekinthető az is, ahogy a növények küzdenek az erdőben a fényért és más erőforrásokért. A konfliktusos helyzetből az jön ki jól, aki ismeri a rendszer szabályait. Az emberi társadalmak vonatkozásában elmondható, hogy a jog a már létrejött probléma orvoslására hivatott. Ha már látjuk a gondot, akkor születik meg a jogszabály. A jog az intézményeken keresztül érvényesül; létrehozásuk, szerkezetük és viszonyaik a társadalmi struktúrát képezik le. Ezért elengedhetetlen a jogi és intézményi rendszer megfelelő ismerete szakterületünkön. Tudnunk kell azonban, hogy ez önmagában nem elegendő a sikeres érdekérvényesítéshez, a problémák sikeres megoldásához. 2 út áll előttünk ahhoz, hogy sikeres érdekérvényesítőkké válhassunk: 1. Ha erős a pozíciónk (elismertség, kritikus tömeg) - Egyszerűen leírjuk az álláspontunk és a döntéshozók elfogadják. 2. Nem fogadjuk el a jelenlegi szerkezetet, de nem valami elleni küzdelemmel töltjük az időnket, hanem más mozgatórugókkal és erkölcsi alapokon működő, új társadalmi rendszert hozunk létre. Mit jelent ez? Az első úton az érdekérvényesítéshez, miközben nagy súly van a másik serpenyőben (mondjuk a pénzhatalom), a civil szervezetnek elismertségre van szüksége, és hogy a változtatást követelő kritikus tömeget fel tudja mutatni. Ez a gyakorlatban a nonprofit szervezetek (és/vagy a civilek és a lakosság) összefogását igényli. Ha elaprózódottak vagyunk, nem tudjuk, hogy összességében mekkora erőt képviselünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kis szervezetekre egyenként ne lenne szükség. Az egységes és általános civil érdekképviseleti rendszer abszurdum volna. Nagyon lényeges a szakmai felkészültség, hitelesség,


3

Civilek a területfejlesztésben, területrendezésben

nagyon fontos eszköz a média, de célszerű ismerni néhány metakommunikációs jelzést is, akármilyen szerepben veszünk részt egy egyeztetési, érdekérvényesítési folyamatban. Ilyen például az ülésrend egy lakossági fórumon: a színházszerű elrendezésben a közönség tagjai egyenként lépnek fel a védelmet jelentő asztal mögött ülőkkel szemben (ha egyáltalán eljönnek), így ez kiváló pozíció egy, a szándékát keresztülvinni akaró, az érintettek félresöprésére törekvő beruházó számára. Ha magunk szervezünk lakossági fórumot, ültessük körbe a résztvevőket, hogy mindenki egyenrangú félként vehessen részt, és facilitátor segítse a vitát. Jó tudni, hogy közmeghallgatáson nem teheti meg a szervező, hogy csak az előre bejelentkezetteket és az írásban előzetesen véleményt küldőket engedi be a rendezvényre. Szintén a metakommunikációhoz tartozik, hogy gyakorlatilag mindent le tudunk olvasni a másikról, és ő is rólunk. (Már a nyelv kialakulása előtt létezett társadalom!) A testtartásunk elárulja szándékunkat, ezzel akár meg is határozhatja nyerési esélyeinket: az erősnek látszó ellenfél látványa a másikat többnyire elbizonytalanítja, gyengíti. A sikerhez elengedhetetlen a világos gondolat (mit akarok) és az ehhez kapcsolódó érzelmi sík (hogy ténylegesen akarom) összhangja, ami a fizikai megvalósulást eredményezi. Emiatt nem mindegy, hogyan megyünk be egy hivatalba: a “kicsi zöld civil a monstrum hivatal ellen küzd” álláspontnál lényegesen hatékonyabb, ha elképzelem (képet alkotok arról), hogy mit akarok elérni. Ha tárgyalópartnerünk meggyőzésére törekszünk, ne szembe, inkább oldalt üljünk vele, és hasznos lehet arra törekedni, hogy felvegyük a másik fél testtartását. Kézmozdulataink is árulkodnak mondanivalónkról, őszinteségünkről (pl. nyitott tenyér: őszinte; szorongat valamit: hazudik) – ezeket érdemes figyelni tárgyalópartnerünknél. (Ezen a ponton Zalatnay László néhány egyszerű gyakorlattal szemléltette, hogy a fejben lévő gondolat hogyan befolyásolja a fizikai állapotunkat, történetesen az ellenálló képességünket a másik fél testhelyzetünk megváltoztatására irányuló szándékával szemben.) Ami a tárgyalástechnikát illeti, érdemes tudatosítani, hogy miről vitatkozunk. Az álláspontok érdekekre, az érdekek igényeinkre, az igényeink értékeinkre épülnek. Épp ezért két különböző álláspontú fél sokkal könnyebben talál közös pontokat értékei és igényei szintjén, mint álláspontjuk vagy érdekeik szintjén. Tudnunk kell azonban, hogy ezt a technikát a másik fél is alkalmazhatja. Ismerjük föl ezt, amikor pl. a lakosság megélhetési igényeire appellálnak egy-egy beruházás kapcsán, azaz azzal érvelnek egy a környezetet terhelő beruházás mellett, hogy az fog sok helyinek megélhetést biztosítani. Egy tárgyaláson a tai-chí megközelítését alkalmazva, kilépek a szembenállásból - mellé lépek és ezzel elvezetem a feszültséget, a másik felet partnernek tekintem, nem legyőzni akarom, hanem közös pontokat találni. A realitásoktól természetesen nem lehet eltekinteni, egy sokkal nagyobb súlyú ellenféllel szemben az elsődleges cél, hogy időt nyerjek. Ha fakivágásról van szó, azt akarom elérni, hogy egyelőre ne vágják ki a fát. Mindig a folyamatot kell nézni, mert a helyzet állandóan változik. Ha elodázzák a döntést, lehet hogy a későbbi helyzetben már nem lesz útban a fa, s megmenekült. Az is lehet, hogy a konkrét fát mégis kivágják, de a helyzet akkor is megváltozott a fellépésünkkel, ami más ügyeket befolyásol majd. A tartós (fenntartható?) megoldások keresésének módszerei már átvezetnek a másik útra, a más mozgatórugókkal és erkölcsi alapokon működő, új társadalmi rendszer teremtéséhez. Ezeknek az a lényege, hogy a sablonmegoldás alkalmazása helyett több időt szánunk a probléma valódi okainak feltárására. Pl. a munkahelyek léte több más tényezőtől függ: természeti erőforrások (milyen tulajdonban, kezelésben vannak), termelési eszközök, piac (léte, működése, kiterjedése), szaktudás, tőke (léte, eloszlása, helyzete stb.). Emiatt a munkanélküliség megoldása nem a munkahelyek teremtése, mert a többi tényezőre is kell hatni ahhoz, hogy az intézkedés sikeres lehessen. Az okfeltárás történhet ötletvihar (brain-storming) vagy más módszerrel, majd a felvázolt ötletek megvitatása után kristályosodik ki a megoldás, amely így nagy valószínűséggel a sablonosnál lényegesen tartósabb választ ad a problémára. Általában a kérdésfelvetés is vitatható. Nem az a kérdés például, hogy hogyan kell vagy lehet beépíteni a hegyet, hanem, hogy be kell-e építeni egyáltalán, miért kéne. A népességáramlás (faluról városba, városból agglomerációba) gazdaságszerkezeti probléma, ezért szakterületekre bontva lehetetlen hatékonyan kezelni. Mivel az igényeinket a szocializáció befolyásolja, nem az igényeket kiszolgáló ágazatokat (pl. építészet) kell önmagában átszabályozni, hanem a társadalmat kell megváltoztatni. Kulcsfontosságú a szubszidiaritás (helyén való döntés, minden döntést a legkompetensebb szinten hozzanak meg) előmozdítása, megvalósítása. Ezt követően élénk vita alakult ki a pénzrendszer működéséről, a pénz fogalmáról, jelenlegi és lehetséges alternatív tulajdonságairól, az alternatív pénzrendszerek működő csíráiról stb., amelynek összefoglalása meghaladná jelen cikk kereteit. E vita során a résztvevők megemlítettek néhány érdekes kezdeményezést, amelyre érdemes felhívni a figyelmet: • A társadalmi szerződés mint az önkormányzati választás előtt álló képviselők és az érintett lakosság között kötendő megállapodás az Európai Tájegyezmény szellemében a településen védendő értékeket rögzítené, és így tudna határt szabni a korlátlan, közjóval ellentétes beépítéseknek. • Érdemes lenne leporolni a Feladatok a XXI. századra mentén készült települési helyi “Agenda 21”-eket; • A Független Ökológiai Központ néhány éve középiskolásokkal készíttette el környezetük Öröm – Bánat térképét a tájértékek és tájsebek felmérése, tudatosítása, a helyi identitástudat fejlesztése céljából; • Az Európai Tájegyezményhez kapcsolódóan létrehozott tajertek.hu honlapon googlemaps rendszerben rögzítheti bárki az általa ismert táji értékeket fotóval, leírással; • a zoldterkep.hu • a kalákák újra legálisak…

Dönsz-Kovács Teodóra

Magyar Természetvédők Szövetsége

4


Példák a szlovákiai területfejlesztésből – egy tanulmányút tapasztalatai 2010. június 7-9. között a Zöld Régiók Hálózata koordinátorai tanulmányúton vehettek részt, amelyen megismerkedtek a szlovákiai területfejlesztés, regionális politika jelentősebb vonásaival, a civil szervezetek ebben vállalt szerepével, néhány együttműködési kezdeményezéssel. A csoportot a Föld Barátai CEPA nevű civil szervezet fogadta és kalauzolta végig, bemutatva az általuk gondozott projekteket. A tanulmányút Polana térséget célozta meg, amelyhez több, különböző fejlettségű és irányultságú mikrorégió tartozik, és amely a CEPA működési körzete is. Érdekes – a magyarországi viszonyokhoz hasonló – a térség amiatt is, hogy közigazgatásilag több régióhoz tartozik, és a mikrorégiók határa nem feltétlenül fed át a LEADER helyi akciócsoportokkal. A CEPA országos környezetvédő szervezet, amely korábban erőteljes országos érdekérvényesítést folytatott a strukturális alap támogatások átláthatóságáért. A helyzete annyiban tér el a magyarországi zöld szervezetekétől, hogy Szlovákiában lényegesen kevesebb ilyen szervezet van, legkevésbé olyanok, amelyek országos szinten aktívak volnának. Így a CEPA partnerei is inkább a környezetvédő szektoron kívülről kerültek ki, a zöld szervezetekkel inkább egyeztetések zajlanak, mint közös fellépés. Újabban a CEPA stratégiaváltásra szánta el magát, inkább a helyi példamutatásra, jó példák segítésére összpontosít, bár a korábbi célokért is tevékenykedik kisebb mértékben. A stratégiaváltás utáni fő céljai: 1. A fenntartható regionális fejlesztés segítése A régió képes legyen hosszútávon megélni a saját forrásaiból. 2. Természet- és tájvédelem (a régióban) 3. A szociális igazságosság támogatása Fellépés a szegénység és a marginalizáció ellen. Az extrém szegények társadalmi befogadása. 4. Részvétel erősítése a közérdekű kérdésekről szóló döntéshozatalban. Ennek feltételeként inspirálni lakosságot az aktivitás növelésére és elősegíteni, hogy nőjön a tájékozottságuk 5. Hatékony és átlátható állami/önkormányzati adminisztráció elérése A Polana régió fenntartható fejlődését szolgáló kezdeményezéseik: • Energia önellátás – a saját források intelligens használata (energia stratégia készült a mikrorégiók számára a szél, földhő, erdészeti/mezőgazdasági biomassza felhasználására, amely igazolta az önellátási képességet, úttörő biomassza projektet indítottak Cierny Balogban, kampányolnak a forrásaik helyi felhasználása mellett, energetikai minősítést végeznek az önkormányzatok számára, Régiós Megújuló Tréning és Oktatási Központot hoznak létre.) • Fellépnek a közpénzek átlátható elköltése, a jó régiós kormányzás érdekében. • Házi és helyi komposztálási mintaprogramot indítottak, közösségi komposztálót építettek, komposztálási képzést szerveznek. • „Miért ülj otthon?” – Tehetséges roma gyerekek támogatása • „Sétálj nyitott szemmel!” – A szelíd turizmus elősegítése, a tömegturizmus terjedésének akadályozása. A védett természeti értékek tervezett felhasználása. Madarak, geológia (kialudt vulkán), kulturális értékek kihangsúlyozása. Mintaértékű együttműködés valósul meg a gyetvai szolgáltató központ létrehozásával és működtetésével civil szervezet és önkormányzatok között. A központ a régió önkormányzatainak hivatott segíteni abban, hogy közpénzhez, fejlesztési forrásokhoz jussanak, igyekszik nem beavatkozni a helyiek életébe hanem a valós saját igények megfogalmazását és elérését segíti elő. Felállítását a CEPA kezdeményezte, a szakmai vezető testület tagja, de a központ – nem jogi személyként – az önkormányzatok társulásaként működik, egyelőre a Norvég Alap támogatásával. Tizenhat alkalmazottjából nyolc ún. helyi projektmenedzser, aki a hozzá tartozó 2-3 település valamelyikén él, a polgármesterekkel tartja a kapcsolatot, ösztönzi őket az együttműködésre, segít a választási cikluson túl nyúló tervezésben, s a tervek megvalósításához kapcsolódó pályázatok megkeresésében, kidolgozásában és megvalósításában. Őket a polgármesterek választották ki. A másik nyolc alkalmazott a központ regionális fejlesztési szerepvállalását szolgálja: a térség számára átfogó fejlesztési stratégiákat, prioritásokat dolgoznak ki, regionális szintű együttműködési projekteket segítenek. A központ 2009 novemberében jött létre, 2010 januárjában kezdte meg

működését, ezért az még csak cél, hogy a megírt, beadott pályázatok lebonyolításában is segítse az önkormányzatokat – hiszen a norvég támogatás kifutása utáni fenntartás forrásai még ismeretlenek. A szándékok szerint az önkormányzatok részle-ges anyagi hozzájárulását várják, de ehhez még további egyeztetések szükségesek. E közben fontos érvet jelent mellettük, hogy pontosan meg tudják mondani, hogy a községek számára mekkora megtakarítást jelent a működésük. (Például a 8 helyi menedzser, mint egy extra alkalmazott segíti az önkormányzatokat, olyasmiket valósít meg, amire nem lett volna esélyük.) Feltett szándék azonban, hogy a szolgáltatás önkormányzatok számára ingyenes maradjon, és más gazdasági szereplők számára üzleti alapon nyújtott tanácsadás ne terhelje túl a központ működését. Slatinka egy hegygerincekkel övezett kis falu, közigazgatásilag Zvolenska Slatinához tartozik. Sorsát egy, az ötvenes évek óta élő területfejlesztési ötlet (koncepció?) pecsételte meg: valamely érdekkörök a völgyet víztározó számára szemelték ki. A terv megszületését követő intézkedések kísértetiesen hasonlítanak a Verespatakon történtekre, és állítólag nem


5

Példák a szlovákiai területfejlesztésből – egy tanulmányút tapasztalatai

egyediek Szlovákiában: megszüntették a település önállóságát, korlátozták, megtiltották a helyi gazdasági tevékenységet, a földből élő lakosságot városi lakásba költöztették (közülük persze sokan belehaltak ebbe), hitegették az embereket, több házat (jellemzően a legjobb állapotban lévőket, köztük egy neves szlovák író lakóházát is) leromboltak. A tározó azonban azóta se épült meg, pedig célja is furcsa mód többször változott az évtizedek során. Aktuálisan az állam, ill. a beruházó azzal érvel, hogy a legalább száz kilométerre lévő mohovcei atomerőműnek lenne rá szüksége, azonban az atomerőmű ezt tagadja. Időközben azonban az elköltözöttek leszármazottai közül többen pert indítottak, és néhány házat sikeresen vissza is pereltek: néhányan visszaköltöztek, mások nyaralóként használják az épületeket. Egy egyesület is alakult, mely a beruházótól bérli vissza a volt iskolaépületet, ahol falutörténeti kiállítást rendezett be és kulturális programokat, alkotótáborokat szervez. Ocován egy raktárnak használt, régi malomépületet épített át az önkormányzat strukturális alap támogatással a régióra jellemző kézműipar bemutatása, oktatása céljára, és szociális vállalatként működteti. Céljuk, hogy a hátrányos helyzetű lakosoknak munkát adjanak a munkaügyi hivatal támogatásával. Tevékenységük kiállítások szervezésére, képzések, alkotóműhelyek tartására, építőanyag-árusításra, népviseletet készítő varroda működtetésére is kiterjed, valamint roma közösségi központként és ifjúsági teázóként is működnek. A gyetvai szolgáltató központ segítségével egy hulladékudvar kialakítását és az illegális lerakók felszámolását is tervezik. Ugyanitt ismerkedhettünk meg a CEPA által gondozott helyi, kisléptékű energiatermelési hálózat egyik projektjével. A CEPA segített kiszámolni a településnek a település és 5 km-es körzetének biomassza-potenciálját, amely alapján a település kogenerációs erőművet tervez létrehozni. Ellentmondásos volt ugyanakkor a CEPA és a település nyilatkozata arról, hogy energiaültetvény telepítését tervezik-e, és a megvalósíthatósági tanulmány számos kérdést felvet. Az 50es évekig működött törpevízerőművet, amely a kézműves ház energiaellátását szolgálná, 50%-os strukturális alap támogatásból reméli revitalizálni a település. A tanulmányút utolsó állomása Feketebalog (Cerny Balog) volt, amely 5150 lakosú, 7 km hosszan elnyúló település. Két mikrorégió tagja, de a LEADER egyik körében sem volt sikeres, ezért más forrásokból számít támogatásra. Bár egykor kiváló síparadicsom és erdőgazdálkodási központ volt, most 25 %-os munkanélküliséggel leszakadó térségnek számít. Megdöbbentő volt látni tanácstalanságukat, és hogy, bár a lakosság töredéke él turizmusból, mégis ennek fejlesztésétől várják a kilábalást nehéz helyzetükből. A Tátra elviszi a sízőket, de hogy is ne, ha idén télen nem is tudták rábírni a vállalkozót, hogy beindítsa a síliftet.

Egy ígéretes példát mégis fel tudtak mutatni: a helyi egyesület, a Vydra megmentette a helyi kisvasút egy szakaszát a bezárástól, és most – az önkormányzattal és az erdészettel együttműködve – ők szervezik a térség turisztikai promócióját, kedves kis kézműves ajándéktárgyakat (kizárólag szlovák termék!) árulnak a kisvasút fogadóépületében, fenntartják a kisvasút múzeumát, és egy megszállott kisvasutas szállítja turisták százait a helyes erdészeti gyakorlatot bemutató skanzenbe. Reméljük, az önkormányzat számára ugyanakkor gondolatébresztő volt néhány javaslatunk, amely pl. a környező településekkel való közös turizmusfejlesztési kezdeményezésekre irányult. Az utolsó megállónk Cerny Balogtól nem messze, Drábsko mellett, egy hegyi tanya volt. Tulajdonosai állatokat (lovak, tehenek, tyúkok…) tartanak és vendégeket fogadnak májustól októberig. A téli szezonban tudnak pihenni és akkor tudják a saját barátaikat fogadni. Nagyon figyelemre méltó volt vendéglátónk szemlélete. Városi lányként kezdte, de azután úgy hozta a sors, hogy több évig élt az erdő közepén a párjával, ott született első gyermeke, s megtapasztalta, hogy ez az élet való számára. A rendszerváltás miatt innen el kellett költözniük, de hosszú keresés után sikerült újra elhagyniuk a várost, s most itt laknak Drábskoban. Fejlesztési szempontból nagyon figyelemreméltó (és irigylésre méltó) volt, amit a szlovák miniszterelnök, Dzurinda látogatásáról mesélt el. Dzurinda megkérdezte, milyen segítségre lenne szüksége, mire azt válaszolta, hogy több millió koronára, hogy fel tudjon építeni egy faházat, ahol további vendégek férnének el. Dzurinda azt kérte, hogy írja le egy db A4-es lapra az elképzeléseit, egy másikra pedig a költségvetést. A miniszterelnök fél év elteltével jelentkezett, s a kért támogatást végül is megkapták úgy, hogy nem az ő feladata volt a pályázati feltételek megtanulása, az adatlapok kitöltése, általában az ügyintézés. Ő „csak” dolgozott, működtette a tanyát, s ez volt a „fedezet”, ez adta a szavai hitelességét. Nyilván a pontos részletek ismeretében lehetne megalapozott véleményt mondani a konkrét esetről. Az biztos, hogy az állami, fejlesztési ügynökségek működése akkor lenne ideális, ha létezne valami hasonló, és ugyanakkor teljesen átlátható megoldás arra, hogy a ténylegesen működő kisvállalkozások jussanak hozzá a nekik szánt forrásokhoz, és ehhez ne kelljen számtalan tudásukon felül még kiválóan érteni a pályázati lehetőségekhez is.

Dönsz-Kovács Teodóra és Almássy Tamás


6


Kitekintés más régiók ügyeire és külföldre Problémás nagyberuházások A Zöld Régiók Hálózata környezetet károsítónak ítélt és ezért megkérdőjelezett számos, európai uniós támogatással tervezett nagyberuházást. Néhány példa ezek közül:

Bioetanol üzemek létesítése:

Két beruházó cég Dunaalmáson illetve Kabán tervezi bioetanol üzem megépítését. Információink szerint a befektetők a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) több milliárd forintos EU-s támogatásra számítanak. A kormány által kibocsátott új KEOP kiírásokban szerepel a „Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása” is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ennek törlését javasolja, mivel a bioüzemanyagok megtermelése és felhasználása növeli az éghajlatváltozást és közvetett módon hozzájárul az élelmiszerárak növekedéséhez és a természetes élőhelyek pusztításához.

A debreceni Nagyerdő jövője:

A debreceni önkormányzat európai uniós forrásokhoz pályázott fürdőbővítésre, luxus szállodaépítésre, amelyekkel kapcsolatban a helyi közvélemény bevonása elmaradt. Mindez annak ellenére történt, hogy az Észak-alföldi Operatív Programból támogatásra kerülő projekteknél az uniós fejlesztéspolitikai elvárások megkövetelik a társadalmi részvétel minél szélesebb biztosítását. A civilek szerint a Nagyerdő fejlesztése indokolt és szükséges, de úgy, hogy az ne járjon további forgalom – különösen gépkocsi forgalom – növekedéssel, valamint a jelenlegi zöldterület további beépítése tabu téma legyen. A civilek javasolják, hogy a tervezett nagyobb beruházások a város más részén valósuljanak meg és a fejlesztések kapcsán a leromlott állagú, már meglévő épületeket és intézményeket fejlesszék a helyiek bevonásával, megkérdezésével.

Négycsillagos szálloda létesítése Pécs-Balokányban:

Az Aquaprofit Zrt. négycsillagos szállodát szeretne létrehozni a pécsi Balokány területén európai uniós támogatással. A városnak nem létfontosságú egy óriási, környezetet károsító wellness-központ és szálloda létrehozása. Pécsnek égető szüksége van a városlakókat és turistákat is vonzó strandfürdőre, ha nem is a Balokány területén, amely így megmaradhatna ifjúsági és szabadidős közparknak. A civil szervezetek a megoldást egy városi Civil Park megvalósításában látják, a zöldterület és a védett értékek, források megőrzésével egyidejűleg. A tervezett hotel építésének meghiúsulása esetén esély nyílik arra, hogy az érintett terület visszaszerzésével a Balokány egésze (tehát nem csak a tó körüli Liget) közparkként működhessen.


A Gödöllői klíma-klub testvérklubja: Fownhope CRAG Fownhope egy ezer lelket számláló falu Herefordshire-ben, dél-nyugat Angliában. A helyi klíma-klub, azaz ottani nevén Karbon Kibocsátást Korlátozó Akciócsoport (Carbon Rationing Action Group vagy CRAG) 2007 végén alakult a karbon-lábnyomukat csökkenteni kívánó lakosokból. A klubtagok havonta találkoznak az egyik helyi pub-ban, segítik egymást a lábnyom-csökkentésben, megosztják a karbonszegény életmóddal kapcsolatos tudást, és a tágabb közösség tudatformálásában is aktívan részt vesznek, például: 2009-ben a falu lakosságát mozgósítva a CRAG tagjai faültetési akcióba kezdtek: a CRAG kezdeményezői szerint „A lassan kontrollálhatatlanná váló klímaváltozás valódi veszélyt jelent, a fák ugyanakkor fontos szén-dioxid megkötők. Faültetési akciónkkal ahhoz a globális kezdeményezéshez csatlakozunk, amely világméretű kormányzati összefogást sürget a légkör CO2-szintjének 350 ppm-n való maximálásához (jelenleg egymillió részecskényi levegőből 387,18 a CO2 a www.co2now.org alapján). Az elültetett gyümölcs- és diófák a helyi élelmiszertermelést is gazdagítják, és sok szállítást szükségtelenné tesznek. Tudjuk, hogy globális léptékkel mérve csak nagyon kicsi, de fontos, hogy kis közösségként is megtegyünk minden tőlünk telhetőt. A fák nem csak szépek, de javítják a klímaváltozás miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő vadvilág túlélési esélyeit is.” A CRAG vezetésével a faluban összesen 350 fát ültettek el közterületen, közösségi intézmények udvarán és a lakosok kertjeiben is. 2010 a Fownhope-i CRAG csoport tagjai több közösségi rendezvényen is megjelennek, ahol • a CRAG-tag családok poszterek, rövid előadások, beszélgetések keretében bemutatják, hogy ki mit csinál otthonában az energiafogyasztás és hozzá kapcsolódó CO2 kibocsátás csökkentése érdekében; • bemutatják a saját tevékenységükről, erőfeszítéseikről készült kisfilmet; és • a közösség tudatosságát növelő programokat szerveznek: pl. öko-ház tervezési és rajzolási versenyt iskolásoknak. Az Angliában hálózatként működő CRAG-csoportok olyan közösségek, melynek tagjai elkötelezték magukat az egyéni és közösségi karbon-lábnyomuk csökkentése mellett. Első lépésként kitűznek maguknak egy éves kibocsátási szintet vagy “karbon fejadag”-ot (carbon ration). Ezután egy éven át nyomon követik, feljegyzik a háztartási energiafogyasztásukat, az autó- és repülőutakat, majd kiszámítják az ehhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást. Végül, az év végén, elszámolnak a “karbon adósságukkal” (azaz a kitűzött kibocsátási szintet túllépő kibocsátással). Vannak olyan csoportok, ahol a célkibocsátáson felüli CO2 minden kilójáért egy előzetesen megállapított árat fizetnek az adósok a csoport “karbon alapjába”. Az így összegyűlt pénzt a klubtagok által kijelölt ügyekre fordítják: faültetésre, szélkerék állítására stb. További információk: A Fownhope-i klubról: http://www.fownhope.org.uk, http://www.350trees.org.uk/ CRAG mozgalomról: http://www.carbonrationing.org.uk A Gödöllői Hírek 2010. nov. 18-i száma alapján.

Vadovics Edina

Greendependent Egyesület


7

Régiós ajánló Civilek a nulla hulladékért A Zöld Régiók Hálózata együttműködik a Nulla Hulladék Hálózattal, így örömmel számolunk be róla, hogy a Hulladék Munkaszövetség az Európai Hulladékmegelőzési Hét alkalmából itthon is megrendezte a Nulla Hulladék Hét nevű programsorozatot. November végén több mint 30 civil szervezettel karöltve hívta fel a figyelmet arra, hogy csökkentenünk kell a termelődő hulladékunk mennyiségét, amit elsősorban a környezettudatos fogyasztással érhetünk el. A nulla hulladék (vagy zero waste) elképzelés lényege, hogy képesek vagyunk végleges hulladék termelése nélkül élni, az anyagés energiafelhasználásunk pedig nem lépi túl a fenntartható szintet – mégis sikerül mindannyiunk (társadalmi, gazdasági, környezeti) jól-létét biztosítani. A nulla hulladék elérése természetesen egy hosszú távú célkitűzés, melynek szerepe, hogy gondolkodásunk megváltoztatásával valódi változásokat érjünk el. Ehhez a mai fogyasztói kultúránk újragondolására van szükségünk. Létezik egy úgynevezett hulladékos hierarchia, ami környezetterhelési szempontból rangsorolja a különböző hulladékkal kapcsolatos megoldásokat. Ezt a hierarchiát láthatjuk visszaköszönni az európai és a hazai jogi szabályozásban is. Legjobb környezetvédelmi szempontból, ha eleve nem hozunk létre hulladékot. Legrosszabb, ha képzünk és azt lerakják vagy elégetik. Az újra és újra használt tárgyak, csomagolások kímélőbbek, mint az eldobhatók, még akkor is, ha azokat szelektíven gyűjtjük és újrahasznosítják. A Nulla Hulladék Hét tematikáját a nulla hulladék felé vezető tíz lépésre alapoztuk: 1. Vigyél magaddal bevásárlólistát, vászontáskát, kosarat! Fogyassz környezettudatosan és közösségben! 2. Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven! 3. Komposztálj! 4. Javíttasd meg! Használd újra! 5. Cseréld el vagy add tovább! 6. Vásárolj piacon és támogasd a helyi kereskedelmet! 7. Keresd az újrahasznosított termékeket! 8. Válaszd a visszaválthatót! 9. Járj könyvtárba, kölcsönzőbe! Használjátok közösen! 10. Csökkentsd a postai levélszemetet! Számos szervezetet hívtunk meg a héten való közreműködésre. Olyanokat, amelyek közül mindegyik sokat tesz azért, hogy kevesebb legyen a hulladék, és nagyobb a tudatosság. Nem egy közülük példa értékű a közösségépítésben is. Szappanfőzéstől az e-képeslap kampányon át a bringaszerelésig számos esemény zajlott, melyeket a tulsokcucc.hu oldalon szedtünk csokorba. Várjuk azon civil szervezetek jelentkezését az informális keretek között működő Nulla Hulladék Hálózatba (http://humusz.hu/nullahulladek/ halozat), amelyek egyetértenek a nulla hulladék szemlélettel és szeretnék ezt saját tevékenységük során is jobban képviselni.

Portik-Bakai Zsuzsa

Hulladék Munkaszövetség

Gleccserolvadás és hűtőszekrény: a GreenDependent Egyesület gödöllői klíma-klubja* „Ha tudni szeretné, mi köze hűtőszekrényének a gleccserolvadáshoz; • ha kíváncsi, hogy mekkora karbon-lábnyoma, és szeretné csökkenteni; • ha kész változtatni energiahasználati szokásain, de elkelne egy kis biztatás; • ha alacsonyabb rezsit szeretne; • ha szeretné megosztani energiatakarékossági ötleteit ….. ……akkor csatlakozzon a gödöllői klíma-klubhoz!” A klubban a résztvevők, fiatalok és idősebbek, tea és házi sütemény mellett beszélgetnek arról, ki mit tehet otthonában a klímaváltozás ellen, elemzik havi rendszerességgel mért energiafogyasztásukat és a kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást, valamint ötleteket, tippeket osztanak meg egymással az energiatakarékosságról, klímabarát háztartásvezetésről. A klubba alkalmanként vendégeket is hívnak, akik a klímabarát és energiatakarékos életmódhoz kapcsolódó tudásukat osztják meg a résztvevőkkel. Igény esetén a GreenDependent Egyesület szakértői a klubtag háztartások megtakarítási lehetőségeit személyesen is felmérik. Az Egyesület a klub-alkalmak szén-dioxid kibocsátását is számolja az Energia Klub rendezvény-kalkulátora segítségével. Ennek semlegesítésére a klubtagok gyümölcsfákat ültettek a klub helyszínéül szolgáló Regina Alapítvány (http://www.reginakozpont.hu/haz/) közösségi biokertjében 2010 tavaszán. Nagy örömünkre szolgál, ha máshol is működnek, alakulnak klíma-klubok, klíma-körök, szívesen segítünk tanácsokkal, szívesen tanulunk tőlük, ezért is csatlakoztunk pártoló tagként a Klímabarát Települések Szövetségéhez. Továbbá a témában jelenleg készítünk “Klímabarát közösségek - szervezési útmutató” c. kiadványt, ami hamarosan letölthető lesz honlapunkról. További információk a gödöllői klíma-klubról: http://www.greendependent.org *Fontos megjegyezni, hogy a gödöllői klíma-klub nem tagja / része a Klíma Klub Közhasznú Nonprofit Kft-nak, azzal semmilyen kapcsolatban nem áll, hanem egy teljesen önkéntesen - a GreenDependent Egyesület koordinációjával - létrejött lakossági, baráti csoport. A Klímabarát hírlevél 2010. szeptemberi száma alapján.

Vadovics Edina

Greendependent Egyesület


8

A Közép-Magyarországi Regionális Környezetvédelmi Hálózat állásfoglalása az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban

A Közép-Magyarországi Regionális Környezetvédelmi Hálózat üdvözli, hogy a kormányzat átfogó gazdaságfejlesztési tervet készített Új Széchenyi Terv néven. Maximálisan egyetértünk az ÚSZT legfőbb prioritásával, a foglalkoztatás növelésével. Úgy látjuk azonban, hogy a Tervben több szempontot jobban ki kell emelni, illetve hangsúlyozni. A Hálózat kéri a Nemzetgazdasági és Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot, hogy az ÚSZT végleges változata, illetve pályázati kiírásai során vegyék figyelembe javaslatainkat. 1) Meg kell állapítani és le kell írni az ÚSzT viszonyát az ÚMFT-hez, az ÚMVT-hez és az EU következő pénzügyi tervezési ciklusa számára kialakítandó nemzeti tervekhez. A gazdaság- és a vidékfejlesztés kerüljön közös tervezési keretek közé. 2) Az ÚSZT alapelvei között rögzíteni kell, hogy a fejlesztéspolitika célja a társadalmi lét minőségének javítása kell, hogy legyen. Az élet minőségének értelmezésére nem korlátozódhat az egyén anyagi jólétére. Továbbá a gazdaságfejlesztésben az együttműködésnek kell dominálnia a versengéssel szemben, illetve a közérdeket a magánérdekek elé kell helyezni. Javasoljuk áttekinteni a különböző területek szabályozási kérdéseit is, hogyan segíthetik a környezeti és gazdasági célok megvalósulását. Konkrét példaként a konferencián elhangzott, hogy a munkaügyi szabályok (munkaidő, túlóra) betartatása a multinacionális cégeknél hozzájárulhatna többek között új munkahelyek teremtéséhez is. 3) Hiányoljuk, hogy a Terv nem foglalkozik az agrár- és vidékfejlesztéssel. A Tervnek helyi gazdaságfejlesztést, a helyi közösségek önrendelkezési jogát és a szubszidiaritást kellene a központba állítania. A helyi adottságok, erőforrások használata elengedhetetlen az új, önrendelkezésen és a helyi piacon alapuló decentralizáltabb gazdaságszerkezet kialakításához. 4) Ugyancsak hiányoljuk az integrált hulladékkezelést az anyagból. Ezzel nemcsak az EU által is szorgalmazott anyag- és energiatakarékosabb gazdaság kialakulását segítenénk elő, de ennek a tevékenységnek a munkaerőigénye is jelentős. 5) A programok és projektek kialakításánál fokozottan figyelemmel kell lenni a környezeti szempontokra. Jellemző példa a jelenlegi helyzetre, hogy sok esetben a hatóságok sem biztosítják a köztéri fák védelmét az infrastrukturális beruházások során. A beruházók pedig még kevésbé figyelnek oda. Aggodalommal látjuk a biomassza-felhasználás növelésére irányuló elképzeléseket, különösen az agroüzemanyagok támogatását. Hangsúlyozottan kell figyelni a NATURA 2000 területek védelmére a fejlesztések engedélyezése során. 6) Üdvözöljük, hogy – a fórumon bemutatott előadás szerint – nagyobb teret kap a környezeti szemléletformálás. Hangsúlyozzuk a fontosságát az ilyen típusú pályázati kiírásoknak (pl. KEOP fenntartható fogyasztás). Ezeknek a típusú pályázatoknak meg kell jelenniük az ÚSZT rendszerében is. Érthetetlen számunkra, hogy a KMOP-ban nem tervez a kormány ilyen pályázati kiírást a 2011-13 periódusban, szemben a KEOP-pal. Javasoljuk a KMOP fenntartható fogyasztási kampányok pályázati rendszerének az újraindítását, tekintve arra, hogy ebben a régióban a legnagyobb az életmód eltérése a fenntarthatóságtól, itt él Magyarország lakosságának közel harmada és eddig is jelentős túligény volt az ilyen KMOP pályázatokon. 7) Az állampolgári részvétel, a helyi közösségek és a civil szektor fejlesztése nélkül nem alapozható meg Magyarország tartós fejlődése. A foglalkoztatás erősítésére végrehajtott fejlesztések nem hozhatnak hosszú távú eredményeket, ha nem alapozza meg őket az öntevékenység, a társadalmi tőke és közbizalom párhuzamos fejlesztése. Javasoljuk a fenti témákban általános, az egész ország területét és a civil szektor minden szegmensét felölelő fejlesztések indítását. 8) Javasoljuk, hogy az alábbi konkrét témákat illessze be az ÚSZT a pályázati rendszerébe: • A vasúti szolgálatból kivont épületingatlanok felújítására, utasokat, lakosságot is kiszolgáló, munkahelyet teremtő hasznosítására pályázati alap létrehozása. Ezek az épületek több funkciós közösségi közlekedési csomópontokként működhetnének. • Helyi kistermelői hálózatok erősítése, helyi piacteremtés, helyi áruk piacra jutásának támogatása pl. közösségi közlekedési csomópontok tájbolt, kistermelő piac létesítésével. • Energiahatékonysági beruházások önrész nélküli támogatása 100% kamatmentes hitellel például kisnyugdíjasok, vagyonnal nem rendelkező kis civil szervezetek esetében. • Zöld hulladék (értsd: zöldjavak) hasznosítása házi komposztálással. • A közparkok „ökoparká” történő átalakításának támogatása a Zöld közmunka program keretében (káros anyag kibocsátás minimalizálása, elnyelés optimalizálás). • Csapadékvíz hasznosítása. Budapest, 2010. november 11.

Jelen hírlevél az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásával jelent meg a „Regionális környezetvédelmi fórumok hálózata - országos környezetvédő civil érdekképviseleti hálózati együttműködés megerősítése a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében” nevű TAMOP-2.5.1-07/1-2008-0175 pályázat keretén belül, amely a Magyar Természetvédők Szövetsége (mint projektgazda) és a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (mint konzorciumi partner) koordinálásával zajlik.

Indokolatlan hazai nagyprojekteket ellenez és uniós támogatásokért küzd a Zöld Régiók Hálózata. Új Széchenyi Terv, Duna-Stratégia és fenntarthatóság

Recommend Documents