INDIKÁTOR tavasz. B e r u h á z á s i h e l y z e t k é p a z M F B t a v a s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n

INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Beruházási helyzetkép az MFB 2014. tavaszi vállalati felmérése alapján Összefoglaló A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 2014. tavaszi vállalati felmérésének eredményei a magyarországi beruházási folyamatok további élénkülését jelzik. Az előző 12 hónapban fejlesztést végző és a következő egy évben beruházást tervező cégek aránya is új rekordszintre emelkedett. A fejlesztési szándék erősödésében szerepet játszott a külföldi és hazai kereslet várt erősödése, finanszírozási oldalról a bevételek növekedése, a hitelkamatok egyre alacsonyabb szintje, a szabad kapacitásokkal rendelkező vállalatok arányának csökkenése, valamint a beruházási korlátok mérséklődése.

2014. tavasz

•

•

•

•

• •

A felmérés történetében új csúcsot ért el és fél év alatt 72,7%-ról 78,5%-ra ugrott 2014. tavasszal azon cégek aránya, amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre. A hat hónap alatt végbement 5,8 százalékpontos emelkedés nem volt egyenletes az egyes szektorok között: az agráriumban 3,1, a szolgáltató szektorban 5,2, az iparban pedig 7,7 százalékponttal nőtt tavaly őszhöz képest a termelést bővítő, modernizáló vállalatok részaránya. Az előző egy évben a beruházó cégek körében a fejlesztések összegének mediánja 100 millió forint volt, az önerő szintje a mediánértékek alapján 90%-ot ért el, s a beruházások hitellel való lefedettségének mediánja (azaz a hitel/beruházás ráta középértéke) csupán 9,4% volt. A beruházásokat továbbra is a korszerűsítési, a bővítési szándék valamint az amortizálódott eszközök pótlásának igénye ösztönözte elsősorban. Mindhárom fejlesztési irányt nagyobb arányban említették a cégek, mint fél évvel korábban, s legnagyobb ütemben (2,9 százalékponttal) a bővítést végzők aránya emelkedett. Valamelyest fokozódott a vállalati fejlesztések tervezettől való elmaradásából eredő feszültség, mivel a beruházások nemzetgazdasági szinten is kimutatható, a KSH adataiban is visszaköszönő dinamizálódása miatt saját beruházási aktivitásukat növekvő arányban tekintik iparági átlagtól elmaradónak a cégek. A fejlesztési kedv 2011 őszén indult élénkülése idén is folytatódott: a tavaly őszi 70,0% után 2014. tavaszra 77,0%-ra, új rekordszintre emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya. Strukturálisan csak a kisvállalatok körében mérséklődött a fejlesztési szándék, míg az összes többi vállalatcsoportban emelkedés következett be, amiben vélhetően a csökkenő hitelkamatok, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott. Mivel a vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint a múltbeli fejlesztési tervekre alapozva vetítik előre a jövőre vonatkozó beruházási elképzeléseiket, így az év első és második negyedévében éves szinten várhatóan tovább bővülnek a magyarországi beruházások. A következő egy évben a fejlesztésekre szánt összeg mediánja 100 millió forint a beruházó cégek körében. Az önerő várható szintje a középértékek alapján 60% lehet, míg a tervezett beruházások hitellel való lefedettségének mediánja 50%. Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása fűti elsősorban a beruházási kedvet. Míg fél év alatt a vizsgált tényezők beruházásokat dinamizáló ereje mérséklődött, addig a belső és a külföldi kereslet erősödése, valamint a bevételek növekedése kivételnek számít, mivel jobban ösztönzik a fejlesztéseket, mint 2013 őszén. A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot (2013. ősz óta 2,5 százalékpontos csökkenést követően 31,0%-ot) ért el a felmérés történetében, míg a kapacitáshiányt jelző vállalatok részaránya változatlanul alacsony. A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése javította, míg az idegen források nehezebb elérhetősége rontotta a vállalatok fejlesztési hangulatát 2013. őszhöz viszonyítva. A tervezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok 52,3%-a jelezte ezt), az amortizálódott eszközök pótlása (37,8%) és a termelés bővítése (35,4%), ezeket az irányokat 1,8-2,9 százalékponttal több vállalat említette idén tavasszal, mint fél évvel korábban. A vállalkozások harmada (33,4%) tervez a következő három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet folytatni, s elsősorban az ipari, a külpiacokon aktív vállalatok körében várható aktivizálódás a K+F+I területén. A kérdőív segítségével vizsgált valamennyi beruházást nehezítő tényező szerepe mérséklődött. A fejlesztések fő gátja első ízben a felmérés történetében a beruházási cikkek magas ára, s második helyre szorult a piaci bizonytalanság. A cégek a hitelkamatok esetében érzékeltek a legjelentősebb előrelépést 2013. ősz óta.

Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos ([email protected]) Szabó Zsolt ([email protected])

Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu

Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

MFB-INDIKÁTOR

A vállalatok előző egy éves beruházási tevékenysége Újabb rekordszintre emelkedett az előző 12 hónapban fejlesztéseket végző cégek aránya •

A felmérés történetében új csúcsot ért el és fél év alatt 72,7%-ról 78,5%-ra ugrott 2014. tavasszal azon cégek aránya, amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre. A két negyedév alatt végbement 5,8 százalékpontos emelkedés nem volt egyenletes az egyes szektorok között: az agráriumban 3,1, a szolgáltató szektorban 5,2, az iparban pedig 7,7 százalékponttal nőtt tavaly őszhöz képest a termelést bővítő, modernizáló vállalatok részaránya (1-2. ábra). Továbbra is átlagot meghaladó mértékű fejlesztési aktivitás jellemezte az állattenyésztés, az energetika és a szállítás, logisztika ágazatokat, s változatlanul a textilipari cégek körében a legalacsonyabb arányú a beruházási tevékenység. Az építőipar valamint az ingatlanügyletek ágazat elmozdult a holtpontról, miután a cégek több mint 85%-a végzett beruházást a felmérést megelőző 12 hónapban (3. ábra). A korábbi eredményekhez hasonlóan a nagyvállalatokra jellemző leginkább a fejlesztés központúság, azonban fél év alatt a mikrocégek körében emelkedett legdinamikusabban (+11,1 százalékpont) az invesztíciót végzők aránya. A belső kereslet éledezését jelzi, hogy a legnagyobb ütemben a kizárólag, ill. nagyrészt a belföldi piacra szállító cégek körében nőtt a beruházási aktivitás. A forráshelyzet alakulásától függően általános volt a fejlesztéseket végző vállalatok arányának emelkedése (4-6. ábra).

•

•

2. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya szektorális bontásban

1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása 85%

16%

Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, Eurostat

80%

12%

75%

8%

70%

4%

65%

0%

-8%

55%

-12%

50%

-16% 2014.I

2013.III

2013.IV

2013.I

2013.II

2012.III

2012.IV

2012.I

2012.II

2011.III

2011.IV

2011.I

2011.II

2010.III

2010.IV

2010.I

2010.II

2009.IV

2009.II

2009.III

45%

80% 75%

70%

70%

65%

65%

60%

60%

55%

55%

40,0% Mérnöki tevékenység

45,5%

50,0% Gépjárműker. és -jav.

Számviteli tanácsadás

58,3%

70,0% Turizmus

IKT szolgáltatások

Közösségi szolgáltatás

Ingatlanügyletek

Kiskereskedelem

50% 2010. nyár

2011. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

2014. tavasz

4. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya méret szerinti bontásban 100%

100%

90%

90%

80%

80%

70%

70%

60%

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30% 2009. tél

Szolgáltató szektor

2010. nyár

2011. tavasz

Mikrovállalatok

5. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya a külföldi értékesítés árbevétel arányos hányada szerinti bontásban 85%

85%

75%

2009. tél

Nagykereskedelem

73,3%

74,3%

85,7%

75,0%

90,2% Textilipar

Szállítás, raktározás

Gépgyártás

Közúti járműgyártás

45,5%

80,6%

81,3%

83,3%

85,3% Építőipar

Fémfeldolgozás

87,1%

90,9% Élelmiszeripar

Vegyianyag gyártás

92,9%

100,0% Energetika

Fafeldolgozás

75,0%

100,0%

88,9% Állattenyésztés

Vad- és erdőgazd.

Növénytermesztés

Ipar

90%


80%

3. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya ágazati bontásban

Mzg.

95%

Ipar

90%

50%

Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

100%

Agrárium

95%

85%

-4%

60%

100%

2011. ősz

2012. tavasz

Kisvállalatok

2012. ősz

2013. tavasz

Középvállalatok

2013. ősz

2013. tavasz Nagyvállalatok

6. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya a vállalatok forrásellátottsága szerinti bontásban 85%

85%

85%

80%

80%

80%

80%

75%

75%

75%

75%

70%

70%

70%

70%

65%

65%

65%

65%

60%

60%

60%

60%

55%

55%

50%

50%

45%

0%

1-50%

51-100%

50% 2009. tél

2010. nyár

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

2011. ősz

2012. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

2014. tavasz

55%

55% A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra 2009. tél

2

2010. nyár

2011. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

50% 45%

2014. tavasz

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A beruházások volumene Az előző egy évben a fejlesztési összeg mediánja 100 millió forint volt a beruházó cégek körében •

A mediánértékek alapján a mezőgazdaságban, a nagyvállalatok körében, a nyugat-magyarországi és az alapvetően külpiacra termelő cégek között volt a legmagasabb az előző egy évben végrehajtott beruházások összegének nagysága. A cégek 42,7%-a 20 és 500 millió Ft közötti összegben végzett fejlesztést, míg a vállalatok közel negyede nem hajtott végre modernizációt, bővítést. A vállalkozásoknak csupán 2,0%-a ruházott be 5 milliárd Ft vagy afeletti összegben (1-2. ábra). Az önerő mértéke a mediánértékek alapján 90%-ot ért el, ennél az agráriumban, a kis- és középvállalatok körében, a kelet-magyarországi cégek és a kizárólag, ill. zömében hazai piacon értékesítő cégek között volt alacsonyabb az arány. A beruházó vállalatok több mint fele (51,6%-a) saját erőből finanszírozta fejlesztéseit, több mint negyedük (28,9%) 40-60% közötti arányban támaszkodott önerőre (3-4. ábra). Az előző 12 hónap fejlesztései során a vállalkozások 39,1%-a nem vett igénybe hitelt, a beruházó cégek 14,9%-a pedig a fejlesztéseket meghaladó volumenben vett fel kölcsönt. A középérték alapján a beruházások hitellel való lefedettsége (azaz a hitel/beruházás ráta mediánja) csupán 9,4% volt. A hitelek beruházáshoz viszonyított aránya az agrárium, a középvállalatok, a nyugat-magyarországi és az exportorientált cégek körében haladta meg az országos mediánértéket (5-6. ábra).

•

•

2. ábra: A vállalati minta összetétele az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene alapján

Exportarány*

Régió

Méret

Szektor

1. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene (a beruházást végrehajtó cégek csoportjára számolt medián értékek) TELJES MINTA Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 0% 1-50% 51-100%

100

0 Ft

* exportbevételek / teljes árbevétel aránya

180 100 85 5

521 78 120 104 66 100

Szektor Méret Régió Exportarány*

12,1% 7,9%

1 - 5 milliárd Ft 280 100

5 milliárd Ft felett 200

300

400

500

600

6,9% 2,0% 0%

2%

4%

6%

8% 10% 12% 14% 16% 18% 20% 22% 24%

4. ábra: Az előző 12 hónapban 44 beruházást végrehajtó vállalatok összetétele a beruházás finanszírozásának önereje szerinti bontásban 60%

90%

51,6%

58% 100%

50%

100% 100%

40%

60% 70%

30%

100% 100% 90%

20%

70% 80% 75%

0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

0-20%

Szektor Méret

25%

Régió

20%

6,7%

14,9% 10,4%

10,4%

40%-60%

60%-80%

4,5%

0% 0%-20%

MFB-INDIKÁTOR

Exportarány*

15% 10%

20%-40%

20-40%

40-60%

60-80%

80-100%

100%

6. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások hitellel való lefedettsége** (medián értékek hányadosa)

* előző egy évben felvett hitelösszeg /előző egy évben elvégzett beruházások összege

13,4%

9,1%

1,3%

100% 0%

15,1%

13,8% 9,1%

10%

30%

0%

9,4%

500 millió - 1 milliárd Ft

40%

5%

11,1% 10,1%

200 - 500 millió Ft

TELJES MINTA Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 0% 1-50% 51-100%

39,6%

7,7%


5. ábra: Az előző 12 hónapbansdff beruházást végrehajtó vállalatok összetétele a beruházások hitellel való lefedettsége* szerinti bontásban

35%

4,0% 3,7%

50 - 100 millió Ft

3. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások során az önerő aránya (a beruházást végrehajtó cégek csoportjára számolt medián értékek)


2 - 5 millió Ft 5 -10 millió Ft 20 - 50 millió Ft

94

0

3,0%

10- 20 millió Ft

25

millió Ft

22,2%

0 - 2 millió Ft

TELJES MINTA 9,4% Mezőgazdaság 20,0% 14,7% Ipar Szolgáltató szektor 4,0% 28,9% Mikrovállalatok Kisvállalatok 31,8% Középvállalatok Nagyvállalatok 3,2% Közép-Magyarország 6,4% Nyugat-Magyarország 12,0% Kelet-Magyarország 9,0% 0% 5,9% 1-50% 12,5% 51-100% 16,1% 0%

80%-100% 100% felett

10%

20%

51,9%


30%

40%

50%

60%

** előző egy évben felvett hitelösszeg mediánja/előző egy évben elvégzett beruházások összegének mediánja

3

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Az elmúlt egy éves időszak beruházásainak iránya A bővítést, a korszerűsítést és a költségcsökkentést végrehajtó cégek aránya is emelkedett •

A beruházásokat továbbra is a korszerűsítés, az amortizálódott eszközök pótlása és a bővítések ösztönözték. Mindhárom fejlesztési irányt nagyobb arányban említették a cégek, mint fél évvel korábban, s legnagyobb mértékben (2,9 százalékponttal) a bővítést végzők aránya emelkedett. A bővítés, a korszerűsítés, a költséglefaragás és az amortizáció pótlás a nagyvállalatok körében továbbra is sokkal jelentősebb szerepet kap, mint a kisebb cégek esetében. A termelésbővítésről beszámoló cégek hányada a középvállalatok, a korszerűsítést végző vállalatok aránya pedig a mikrocégek körében emelkedett leggyorsabban az 2013. őszi felmérés óta (1-2. ábra). Az energetika és az élelmiszeripar kivételével az ipari ágazatokban őszhöz viszonyítva nőtt, az agráriumban nem változott a termelésbővítést végző vállalatok aránya, míg a tercier szektort vegyes mozgások jellemezték. Korszerűsítésre irányuló fejlesztéseket az agrár- és ipari ágazatokban hajtottak végre nagy arányban az elmúlt 12 hónapban. Az amortizáció pótló fejlesztések a gépjárműiparban az előző negyedévek gyár létesítései és -bővítései nyomán visszaszorultak, míg az ipar többi szegmensében erősödtek. Ágazati bontásban a legáltalánosabbnak mondható trend a költségek lefaragására irányuló beruházások arányának emelkedése volt 2013. őszhöz képet, ez alól csupán a gépgyártás, járműipar, textilipar, gépjármű kereskedelem és –javítás, valamint az ingatlanügyletek lógott ki (3-6. ábra).

•

2. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások célja vállalati méret szerinti bontásban*

1. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások célja*

2014. tavasz

2013. ősz

2012. ősz

2013. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2010. nyár

2011. tavasz

2009. tél

60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2009. nyár

60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Technológia korszerűsítés

Technológia korszerűsítés Amortizáció pótlása

Profilváltás/szélesítés

Termelés bővítés


Költségcsökkentés

Vállalat stabilizálása

Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése

Profilváltás/-szélesítés


Vállalati tevékenység átszervezése Nagyvállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Mikrovállalatok

Amortizáció pótlása

* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges

3. ábra: Az előző 12 hónapban termelés/szolgáltatás bővítést végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint* * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges

60%

21

2014. tavasz

50% 40%

9 7

14 11 5

10 6

30% 20%

13

19 1

16

10%

8

3

2 20 12

15

4

18

17

0% 0%

10%

20%

30% 40% 2013. ősz

50%

60%

80%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 10 - textilipar 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 70% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás

2014. tavasz

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

16

15

40%

6

7 13

5

1 48

19

21

14 10

20 18

20% 17

12

0% 0%

40%

50%

60%

70%

20%

40% 2013. ősz

60%

9


2

6. ábra: Az előző 12 hónapban költségcsökkentő célú beruházást végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint* 50%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 4 - energetika 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 14 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 13 19 9 - közúti járműgyártás 11 21 16 10 - textilipar 9 11 - vegyianyag gyártás 5 7 15 8 12 - gépjármű keresk. + jav. 3 18 13 - IKT szolg. 6 20 10 17 12 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 1 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység * vállalati válaszok arányában, 18 - nagykereskedelem többszörös választás is lehetséges 19 - szállítás, raktározás 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás 2013. ősz

MFB-INDIKÁTOR

30%

3

11

2


2

40%

2014. tavasz

70%

20%


60%

5. ábra: Az előző 12 hónapban amortizáció pótló beruházást végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint* 80%

10%

4. ábra: Az előző 12 hónapban technológiai korszerűsítést végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint*

2014. tavasz

70%

0%


30%

11 6

20%

15

20 5

10%

0%

21 19

17

3

1

4

9

16 8

18

13

0%

4

7

10 12

14 10%

20% 30% 2013.ősz

40%


2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Az elmúlt egy év beruházásainak vállalati megítélése Növekvő arányban érzékelik versenytársaik beruházási tevékenységének élénkülését a cégek •

Valamelyest fokozódott a vállalati fejlesztések tervezettől való elmaradásából eredő feszültség: 2013. ősszel a cégek 29,5%-a, fél évvel később 31,1%-uk szerint a tervezett alatt maradt a megelőző 12 hónapos időszak beruházási aktivitása. A trend csak az agrárium és a nagyvállalatok esetében nem érvényesült: ezekben a vállalati szegmensekben tovább csökkent a terv alatti volumenben fejlesztők hányada. A tervezettől elmaradó összegű fejlesztések nagy arányban jellemezték a csökkenő árbevételű és a kizárólag hazai piacra termelő vállalatokat, utóbbi vállalati körben (akárcsak a legtöbb szolgáltató szektorba tartozó iparágban, valamint élelmiszeripar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás esetében) nőtt az arány fél év alatt (1-3. ábra). A nemzetgazdasági szintű statisztikákban is megfigyelhető beruházási dinamizálódás révén saját fejlesztési aktivitásukat növekvő arányban tekintik iparági átlagtól elmaradónak a cégek (különösen a kisebb méretű cégek körében emelkedett a ráta), míg ágazatok közül csupán a növénytermesztés, a textilipar, a vegyianyag gyártás, az infokommunikáció és az ingatlanügyletek iparágakban mérséklődött saját megítélésük alapján az iparági átlag alatti fejlesztést végzők hányada. Tavaly ősz óta különösen gyors ütemben emelkedett az iparági beruházási átlagtól elmaradó cégek aránya nem exportáló, valamint a csökkenő árbevételű cégek körében (4-6. ábra).

•

1. ábra: Az előző 12 hónapban a tervezettől elmaradó mértékű fejlesztéseket végző vállalatok aránya

2. ábra: Az előző 12 hónap vállalati beruházásai a tervezett fejlesztésekhez viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Csökkent

Bevételek alakulása az elmúlt 12 hónapban

TELJES MINTA Mikrovállalatok

Nem változott Nőtt

Kisvállalatok Exportarány

0%

Középvállalatok

24,2%

Agrárium

23,3%

Forrásellátottság

50-100% Nincs szükség külső forrásra*

Szolgáltató szektor 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% 55% 60%

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

2014. tavasz

60% 12

13

50% 20

21

40%

8 15

18

30%

6

3

7

14

11

16

20%

4

10%

5

17

10

9 1

2

0% 0%

10%

20%

30% 2013. ősz

40%

50%

27,9%

52,9%

19,1%

30,3%

51,6%

18,1%

47,5%

15,6%

44,3%

19,0%

Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor 2013. tavasz 2013. ősz 2014. ősz

51-100% Nincs szükség külső forrásra*

44,9%

23,8% 24,0% 19,5%

44,4% 47,9% 63,4%

Beruházásra már nem elég a forrás

30,1%

41,4%

28,5%

*nem tervez beruházást ** tervez beruházást

Iparági átlagtól elmaradt

MFB-INDIKÁTOR

0% 20% Iparági átlaggal azonos

25%

30%

Csökkent

36,9% 36,7%

Nőtt

0-50% 50-100% Nincs szükség külső forrásra*

17,1% 25,4%

20%

Nem változott

28,1%

47,8%

41,2%

15%

0%

31,8%

26,9%

35,1%

10%

16,0%

Nincs szükség külső forrásra**

A folyó költségeket sem fedezik a források

5%

35%

40%

45%

50%

6. ábra: Az előző 12 hónap vállalati beruházásai az iparági átlaghoz viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban

33,3%

44,8%

39,1%

0%

Exportarány

Exportarány

1-50%

21,9%

40% 60% 80% 100% Tervezettet meghaladta

TELJES MINTA


Nőtt

15,3%

46,9%

37,8%

0% 20% Tervezettnek megfelelően alakult

Árbevétel alakulása az elmúlt 12 hónapban

Árbevétel alakulása az elmúlt 12 hónapban

36,9% 36,7%

0%



Tervezettől elmaradt

5. ábra: Az előző 12 hónap vállalati beruházásai az iparági átlaghoz viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Csökkent

17,2% 20,9%

4. ábra: Az előző 12 hónapban az iparági átlagtól elmaradó mértékű beruházást végző vállalatok aránya

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 19 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 10 - textilipar 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 60% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás

Nem változott

11,3% 23,2%

58,6% 55,8%


3. ábra: Az előző 12 hónapban a tervezettől elmaradó mértékű fejlesztéseket végző vállalatok aránya ágazati bontásban

49,0%

Beruházásra már nem elég a forrás A folyó költségeket sem fedezik a források

0%

25,4%

50,0%

38,8% 27,8%

6,4% 14,6%

56,1% 50,2%

24,4%

Nagyvállalatok

Ipar

2014. tavasz

1-51%

51,2%

42,4% 29,3%

24,0% 19,5%

44,4% 47,9% 63,4%

16,0% 31,8% 28,1% 17,1%

47,8%

25,4%

Beruházásra már nem elég a forrás

30,1%

41,4%

28,5%

Iparági átlagtól elmaradt

5

44,9%

26,9%


40% 60% 80% 100% Iparági átlagot meghaladta

23,8%

33,3%

44,8%

39,1%

15,6% 19,0%


A folyó költségeket sem fedezik a források

23,7%

21,9%

47,5% 44,3%

35,1%

0% 20% Iparági átlaggal azonos

41,2%

23,7%

40% 60% 80% 100% Iparági átlagot meghaladta

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban Rekordszintre ugrott a vállalatok körében a fejlesztési szándék A fejlesztési kedv 2011 őszén indult élénkülése folytatódott idén: a tavaly őszi 70,0% után 2014. tavaszra 77,0%-ra emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya. Strukturálisan csak a kisvállalatok körében mérséklődött a fejlesztési szándék (míg a többi vállalatcsoportban emelkedés következett be), amiben vélhetően a csökkenő hitelkamatok, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott. Mivel a vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint a múltbeli fejlesztési tervekre alapozva vetítik előre a jövőre vonatkozó beruházási elképzeléseiket, így az év első és második negyedévében éves szinten várhatóan tovább bővülnek a magyarországi beruházások (1-3. ábra). Iparági bontásban az állattenyésztés, a vad- és erdőgazdálkodás, az energetika, a fémfeldolgozás, a szállítás, raktározás iparágakban a legintenzívebb a beruházási hajlandóság (a vállalatok legalább 90%-a tervez fejlesztést), s csupán az élelmiszeripar, a gépgyártás, az infokommunikáció és a közösségi szolgáltatás ágazatokban mérséklődött a fejlesztési kedv az elmúlt fél év során. A belföldi piacok éledező kereslete nyomán a beruházási szándék a csak belföldre szállító cégek körében ugrott meg legnagyobb ütemben (60-ról 72,9%-ra), míg az alapvetően külpiacokon értékesítő cégek körében 83,3-ról 80%-ra mérséklődött (4-6. ábra). 2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban*

1. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek*

30%

Biztosan tervez beruházást

20%

20% 2009. nyár

* vállalati válaszok arányában

2014. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

Középvállalatok Szolgáltató szektor

2014. tavasz

Nagyvállalatok

Kivár

66,7%

60,0%

Nagykereskedelem


Gépjárműker. és -jav. 30,0%

70,0%

66,7%

Mérnöki tevékenység


75,0%

71,4%

Kiskereskedelem

Ingatlanügyletek

80,0%

93,0%

Tervez beruházást

Turizmus

45,5%

Textilipar


77,3%

Ipar



6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a külföldi értékesítés árbevétel arányos hányada szerinti bontásban 90%

90%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 90% 4 - energetika 9 5 - építőipar 5 6 11 1 6 - fafeldolgozás 80% 7 - fémfeldolgozás 21 8 - gépgyártás 3 14 15 9 - közúti járműgyártás 8 70% 10 - textilipar 16 17 18 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 60% 13 - IKT szolg. 13 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 50% 16 - közösségi szolgáltatás 10 17 - mérnöki tevékenység * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen 18 - nagykereskedelem 40% 19 - szállítás, raktározás 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás 2013. ősz

MFB-INDIKÁTOR

2012. tavasz

Kisvállalatok Ipar

Nem tervez beruházást

5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint 2

100,0%

Mzg.

A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %)

7

2011. ősz

70,3%

2014.I

2013.III

2013.IV

2013.I

2013.II

2012.III

2012.IV

2012.I

2012.II

2011.III

2011.IV

2011.I

2011.II

-16% 2010.III

45% 2010.IV

-12% 2010.I

-8%

50% 2010.II

-4%

55%

2009.IV

0%

60%

2009.II

4%

65%

2009.III

8%

70%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Állattenyésztés

12%

75%

100%

2011. tavasz

4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási elképzelések ágazati bontás szerint* 16%

Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, Eurostat

80%

2010. nyár

Mikrovállalatok Agrárium

3. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása 85%

2009. tél

Gépgyártás

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz

40%

30%

Élelmiszeripar

0%

40%

85,7%

10%

Valószínűleg tervez beruházást

80,6%

40,8%

63,2%

Fafeldolgozás

35,5% 34,1%

54,9%


36,5% 38,7%

50,0%

87,9%

41,6%

20%

44,8%

50%

87,5%

30%

60%

50%

Kivár a beruházással

Építőipar

17,6%

70%

60%


40%

18,6%

80%

70%

100,0%

50%

90%

80%

Valószínűleg nem tervez beruházást

91,7%

60%

100%


90%

Energetika

70%

100%


Fémfeldolgozás

80%

10,2% 8,6% 15,0% 18,8% 12,9% 6,3% 6,9% 7,6% 7,6% 13,9% 7,2% 13,5% 11,1% 13,8% 14,6% 15,1% 19,3% 18,4%

100,0%

13,5% 19,3% 17,7% 17,0% 22,5% 7,4% 6,4% 8,6% 11,4% 12,5% 11,5% 16,2% 19,0% 16,2% 12,5% 21,7% 16,5% 18,2% 16,8% 17,9%

90%

83,3%

100%

Növénytermesztés

•

Vad- és erdőgazdálkodás

•

4

0%

19

1-50%

51-100%

80%

80%

70%

70%

60%

60%

50%

50% * vállalati válaszok arányában

40%

40% 2009. tél

6

2010. nyár

2011. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

2014. tavasz

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A beruházások tervezett volumene A következő egy évben a fejlesztési összeg mediánja 100 millió forint a beruházó cégek körében •

A mediánértékek alapján a mezőgazdaságban, a nagyvállalatok, a kelet-magyarországi és az alapvetően külpiacra termelő cégek körében a legmagasabb a következő 12 hónapban tervezett beruházások nagysága. A válaszadók 49,3%-a 20 és 500 millió Ft közötti összegben tervez fejlesztést, míg a vállalkozások tizede nem fontolgat modernizációt vagy bővítést. 5 milliárd Ft vagy afeletti összegben csupán a cégek 3,4%-a tervez fejlesztést (1-2. ábra). Az önerő várható szintje a mediánértékek alapján 60% lehet, ennél alacsonyabb a ráta az agráriumban, a kis- és középvállalatok körében, a kelet-magyarországi cégek és a kizárólag, ill. zömében hazai piacon értékesítő vállalatok között. A beruházó cégek 40%-a kizárólag saját erőből kívánja finanszírozni a fejlesztéseket, több mint harmada (36,1%) 40-60% közötti arányban szándékozik önerőre támaszkodni (3-4. ábra). A következő egy év beruházásai során a vállalkozások 13,9%-a nem tervez hitel igénybe vételét, a beruházó cégek 17,9%-a pedig a fejlesztéseket meghaladó volumenben akar kölcsönt felvenni. A medián érték alapján a tervezett beruházások hitellel való lefedettsége 50%. A kölcsönök beruházáshoz viszonyított aránya a szolgáltató szektor, a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint az exportorientált cégek körében haladja meg a nemzetgazdaság egészére számolt medián értékét (5-6. ábra).

•

Exportarány*

Régió

Méret

Szektor

1. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházások volumene (a beruházást tervező cégek csoportjára számolt medián értékek)

0 Ft

TELJES MINTA 100 Mezőgazdaság 243 100 Ipar Szolgáltató szektor 80 Mikrovállalatok 4 Kisvállalatok 26 Középvállalatok 100 Nagyvállalatok Közép-Magyarország 100 Nyugat-Magyarország 75 Kelet-Magyarország 125 0% 80 1-50% 100 51-100% 158 0

millió Ft

2. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapra 4 tervezett beruházási volumen alapján

Szektor Méret Régió Exportarány*

7,0% 14,9% 11,3%


10,7%


12,4%

500 millió - 1 milliárd Ft


7,9%

1 - 5 milliárd Ft

7,6%

5 milliárd Ft felett 200

300

400

500

600

3,4% 0%

2%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

50% 40,0%

40%

70% 100% 50% 50%

30%

85% 70% 65% 53% 53% 50% 74%

12,7% * exportbevételek / teljes árbevétel aránya

1,5% 0% 0-20%

20-40%

Méret

17,9% 13,9%

Régió

10,6%

Exportarány*

6,6%


MFB-INDIKÁTOR

20%-40%

40%-60%

60%-80%

60-80%

80-100%

100%

50,0% 20,6% 40,0% 62,5% 81,3% 80,8% 77,5% 49,1% 50,0% 40,0% 40,0% 47,5% 40,0% 50,8% 0%

0% 0%-20%

40-60%

6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházások fejlesztési hitellel való lefedettsége** (medián értékek hányadosa) Szektor

17,9%

13,9%

9,7%

10%

19,2%

10%

19,1%

17,0%

20%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

* következő egy évben felvenni tervezett hitelösszeg / következő egy évben tervezett beruházások összege

0%

4%

4. ábra: A következő 12 hónapban 34fsf beruházást tervező vállalatok összetétele a beruházás finanszírozásának önereje szerinti bontásban

5. ábra: A következő 12 hónapban 345345beruházást tervező vállalatok összetétele a beruházások hitellel való lefedettsége* szerinti bontásban

5%

6,8%

10- 20 millió Ft 50 - 100 millió Ft

60% 52% 60%

0%

15%

3,1%

5 -10 millió Ft 20 - 50 millió Ft 580

3. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházások során az önerő aránya (a beruházást tervező cégek csoportjára számolt medián értékek)

20%

4,8%

2 - 5 millió Ft

100


10,1%

0 - 2 millió Ft

10%

20%

30%


40%

50%

60%

** következő egy évben felvenni tervezett hitelösszeg mediánja / következő egy évben tervezett beruházások összegének mediánja

80%-100% 100% felett

7

70%

80%

90%

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett vállalati fejlesztések, bővítések ösztönzői Továbbra is a termelőeszközök pótlásának szükségessége a legfontosabb hajtóerő

1. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* Régóta esedékes

2. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* 3,75

3,13

Külső piaci bővülést vár

3,00

Iparágban végment technológiai változások

2,79

2,75

Változó piaci igények

2,76

2,50

Növekvő bevételek

2,71 2,70

3,5

3. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektorális bontásban

Beszállítói kapcsolatot létesített

Javuló forráshelyzet


MNB Növekedési Hitelprogram


Környezetvédelmi/egyéb előírások




Belső piaci bővülést vár








Piaci verseny

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

Piaci verseny

Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok

4,0

* 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont

Régóta esedékes 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5


6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a makrogazdaság megítélése alapján

5. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a vállalatok exportaránya szerint


Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet
















Piaci verseny

Piaci verseny

Régóta esedékes

Régóta esedékes 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

Kedvező

3,5


MFB-INDIKÁTOR

2013. ősz

2012. ősz

4. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* méret szerinti bontásban


0% 1-50% 51-100%




Agrárium Régóta esedékes Ipar Szolgáltató szektor

2014 tavasz

3,0

2013. tavasz

2,5

2012. tavasz

2,0

2011. ősz

1,25 2009. nyár

1,5

Iparágban végbement technológiai változások Környezetvédelmi/egyéb előírások Régóta esedékes

1,50

2,08 1,0


1,75

2,34



2,00

2,35


Piaci verseny

2011. tavasz



2,25

2,72



3,25

2,82



3,50

3,08

Piaci verseny

2010. nyár

•

Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása ad elsősorban ösztönzést a magyarországi beruházásoknak, azonban jelentőségük csökkent az előző fél év során. Míg fél év alatt a felmérés során vizsgált tényezők zöme veszített súlyából, addig a belső és a külföldi kereslet erősödése, valamint a bevételek növekedése jobban fejlesztésekre sarkallja a cégeket, mint 2013 őszén. A Növekedési Hitelprogram nem szerepel a legfőbb ösztönzők között (1-2. ábra). Az egyes tényezők többségét (az őszi felméréshez hasonlóan) az agrárcégek tekintik leginkább meghatározónak, míg a szolgáltató szektor vállalatai tartják legkevésbé fontosnak. Az iparban az exportpiacok élénkülése, a középvállalatok között a piaci verseny, a többi szektorban és méretcsoportban az esedékesség a fejlesztések elsődleges motorja (3-4. ábra). Az elmaradt, ill. halogatott beruházások pótlási igénye továbbra is fojtogató a kizárólag, ill. az alapvetően a magyarországi piacokra termelő vállalatok körében, s egyre jobban látszik, hogy a külső piacok a válság éveiben és a krízis elmúltával is támaszt tudnak adni a vállalati invesztícióknak (5. ábra). A makrogazdasági környezetet átlagosnak, ill. rossznak tartó vállalkozások is elsősorban az amortizálódott termelőeszközök pótlása miatt vágnának bele beruházásba, míg a makrogazdasági feltételeket kedvezőnek vélő vállalatok a belső kereslet élénkülését sorolták az első helyre (6. ábra).

2009. tél

•

Átlagos

Kedvezőtlen

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5


8

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Beruházási ösztönzők I. - Piaci kilátások A piaci kereslet várt élénkülése a beruházási kedv erősödésének egyik hajtóereje A piaci és technológiai ösztönzők közül a hazai és külföldi piacok élénkülésének nagyobb, míg a piaci igények változásának, a piaci versenynek és az iparágban végbement technológiai változásoknak kisebb szerepet tulajdonítanak a vállalatok 2014 tavaszán, mint fél évvel korábban, azaz a piaci tényezők között a kereslet élénkülése adott lendületet a beruházási kedv élénkülésének (1. ábra). A külső és a belső kereslet is a gépjárműkereskedelem- és javítás iparágban ösztönzi legnagyobb mértékben a jövőbeli beruházásokat. A külpiacok jelentősége az iparban – a textilipar és az építőipar kivételével – tovább nőtt 2013. ősz és 2014. tavasz között. A belföldi piac erősödésétől várt hatás nagymértékben felértékelődött fél év alatt a gépjárműkereskedelem és –javítás, infokommunikáció esetében, ugyanakkor a belföldi vásárlóerőtől várt ösztönzés visszaesett a kiskereskedelem és ingatlanügyletek ágazatokban (2-4. ábra). A megrendelések várható alakulását tekintve a kiszámítható, változatlan külföldi megrendelést váró vállalatok továbbra is jóval átlag feletti arányban (82,6%) terveznek beruházásokat, míg a leginkább visszafogott beruházási szándék a változatlan belföldi megrendelést jelző cégek esetében érzékelhető. Az exportpiacok közül a Kínán kívüli távol-keleti piacok beruházásösztönző szerepe a legnagyobb, míg a környező országok adnak legkevésbé impulzust a hazai fejlesztéseknek (5-6. ábra). 2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházások keresleti ösztönzői* ágazati bontásban

1. ábra: A beruházások piaci, technológiai ösztönzőinek értékelése*

3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 1,0

1,5

80%

13,6% 2,3% 9,1%

70%

11,9% 6,3% 10,2%

3,6% 8,4% 6,0%

3,0% 7,0% 8,0%

15,6%

18,0%

1,6% 7,1% 8,7%

2,5% 7,5% 8,4%

10,2%

13,4%

14,2%

60% 50% 40% 30%

57,4%

66,5%

64,0%

72,4%

0% Csökken

Nem változik

Nő

Belföldi megrendelések

Csökken

Nem változik

Nő

Külföldi megrendelések

2

9 8

17

10

11

2,5

18

7

15

3

16 4

14 1,5

2,0

2,5 3,0 2013. ősz

3,5

Egyéb távol-keleti országok



96,2%

Észak-európai országok

Valószínűleg nem tervez

90,0%

Dél-európai országok

89,4%

Szovjet utódállamok

88,7%

Észak-Amerika

87,5%

Kína

87,0%

A világ többi része

86,4%

Nyugat-európai országok

84,9% 83,9%

Egyéb balkáni országok

Biztosan tervez beruházást

81,1%

Környező közép-kelet-európai országok


50%

60%

* biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen

MFB-INDIKÁTOR

Ingatlanügyletek

6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok* aránya a cégek jelenlegi exportpiacai szerint**

Valószínűleg tervez

10%

19

20

1

21

3,0

1,5

68,2%

20%

13 5

2,0

Kivár 75,0%

12 6

5. ábra: Beruházási tervek* a belföldi, ill. külföldi megrendelések következő 12 hónapra várt alakulása szerinti bontásban 90%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 10 - textilipar 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 4,0 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás

* 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 3 - átlagos szempont, 5 - nagyon fontos szempont

3,5

2014. tavasz

3,5 2014. tavsz

4,0

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 8 2 10 5 - építőipar 7 6 - fafeldolgozás 9 3 17 7 - fémfeldolgozás 11 6 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 1 4 18 10 - textilipar 19 11 - vegyianyag gyártás 21 12 - gépjármű keresk. + jav. 5 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 13 15 - kiskereskedelem 20 * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos 14 16 - közösségi szolgáltatás szempont, 3 - átlagos szempont, 17 - mérnöki tevékenység 5 - nagyon fontos szempont 16 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás 2013. ősz

12

4,0

100%


4. ábra: A belső kereslet élénkülésének súlya a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásokban ágazati bontásban

3. ábra: A külső kereslet élénkülésének súlya a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásokban ágazati bontásban 4,5


Beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)

* 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos szempont, 5: legjelentősebb szempont


2013. ősz

2014. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2011. tavasz

2009. tél

2010. nyár

2009. nyár

Iparágban végbement technológiai változások

Turizmus

30%

Kiskereskedelem

35%

1,50

Nagykereskedelem

erősödő beruházási kedv

1,75

1,00

Piaci verseny


40%

Gépjárműker. és -jav.

2,00

1,50


45%

Építőipar

2,25

2,00


SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR

50%

Energetika

2,50

2,50

Fafeldolgozás

55%

3,00


2,75


Élelmiszeripar

60%


65%

3,00


3,50

Textilipar

70%

3,25


4,00

Fémfeldolgozás

3,50

4,50


IPAR

75%

AGRÁRIUM

80%

3,75

Állattenyésztés

4,00

Gépgyártás

•

Vad- és erdőgazd.

•

Növénytermesztés

•

9

70%

80%

90%

100%

** többszörös piac-megjelölési opció mellett

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Beruházási ösztönzők II. - A termelési kapacitások alakulása A szabad kapacitások csökkenése egyre több vállalatot sarkall fejlesztésre A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot (2013. ősz óta 2,5 százalékpontos csökkenést követően 31,0%-ot) ért el a felmérés történetében, míg a kapacitáshiányt jelző vállalatok aránya változatlanul alacsony (1. ábra). A kihasználatlan erőforrásokkal rendelkező vállalkozások részaránya (a kisvállalatok kivételével) valamennyi vállalati méretkategóriában, s az iparban és a szolgáltató szektorban is csökkent az elmúlt fél év során. Az előző hat hónapban az ágazatok többségében süllyedt a szabad termelői kapacitásokról beszámoló vállalatok hányada (2-4. ábra). Az exportorientált, a beszállítói kapcsolatokkal rendelkező, a közép-magyarországi székhelyű cégek, a kisvállalatok és az ipari vállalkozások körében várható leginkább a kapacitáskihasználtság javulása (és ezáltal a beruházási kedv további élénkülése) a következő 12 hónapban, míg a csak belföldön értékesítő, a beszállítói kapcsolatokkal nem rendelkező, a szolgáltató szektorba tartozók és a mikrocégek számítanak erre legkevésbé. Az egyes szektorokon belül az állattenyésztő, a vad- és erdőgazdálkodó, a fafeldolgozó, a gépgyártó, a textilipari és a turizmussal foglalkozó cégek számolnak legnagyobb arányban a kapacitáskihasználtság javulásával a következő egy évben, míg a legkisebb arányban a növénytermesztő, az energetikai és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások várják erőforrásaik jobb kihasználtságát (5-6. ábra). 2. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya méret szerinti bontásban

1. ábra: A termelési kapacitások alakulása

46,8%

66,5%

2014. tavasz

Kapacitáshiány van (bal t.) Megfelelőek a kapacitások (bal t.) Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála)

35%

30%

30% 25%

25% 2009. nyár

2009. tél

2010. nyár

70%

65%

65%

60%

60%

55%

55%

50%

50%

45%

45%

40%

40%

35%

35%

30%

30%

25%

25%

20%

20%

2014. tavasz

0%

Romlik

Nem változik

MFB-INDIKÁTOR

Javul

30% 2013. ősz

40%

50%

Mzg.

10

Ipar

Nem változik

Javul

2014. tavasz

15,0%

14,3% 85,7%

Ingatlanügyletek

81,8%

70,0%

Kiskereskedelem 15,0%

Számviteli tanácsadás 18,2%

2,9%

20,0% 60,0%

Mérnöki tevékenység 20,0%

67,6%

53,5% 4,7% 41,9%

29,4%



46,7% 6,7%

45,8% 8,3% 45,8%

30,0% 20,0% 50,0%

63,6%

8,3%

Romlik


Nagykereskedelem

EXPORT ARÁNY

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Textilipar

51-100%

1-50%

20%

46,7%

BESZÁLLÍTÓI KAPCSOLAT

61,3%

0%

Nincs

Van

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nyugat-Mo. RÉGIÓ

9


MÉRET

2013. ősz

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 21 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 10 - textilipar 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 10 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 60% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás


SZEKTOR

Nagy

53,0% 59,0% 50,0% 45,9% 43,9% 50,7% 46,5% 45,3% 36,8% 34,8% 27,0%

Kis

34,2% 29,6%

Közép

43,5% 48,6% 48,6% 43,3% 45,7% 57,4% 48,9% 56,5%

Mikro

57,9% 63,0%

Szolg. szektor

Ipar

Agrárium

TELJES MINTA

53,6% 44,2% 47,1%

44,4% 37,0%

35,7%

6,5% 5,9% 5,2% 7,9% 7,4% 6,5% 5,5% 7,5% 6,0% 7,9% 5,8% 5,9% 8,7% 11,7% 2,6% 4,0% 41,1% 49,3% 47,1%

2013. tavasz

6. ábra: A kapacitáskihasználtság várható alakulása a következő 12 hónapban a vállalati várakozások szerint*

5. ábra: A kapacitáskihasználtság várható alakulása a következő 12 hónapban a vállalati várakozások szerint* 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

10%

75,0%

2013. ősz

8

13

2

0%

64,3%

2013. tavasz

20

Fafeldolgozás

2012. ősz

12

10%

Növénytermesztés 16,7%

2012. tavasz

18

5

17

19

25,0%

2011. ősz

20%

7 4

1

30,8% 7,7%

2011. tavasz

16

75,0%

2010. nyár

10%

14

30%

15%


6

3 40%

61,5%

2009. tél

50%

Állattenyésztés

2009. nyár

2012. ősz

11

15

Vad- és erdőgazd.

10%

Ipar

2012. tavasz

60%

2014. tavasz

70%

Agrárium

2011. ősz

4. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya ágazati bontás szerint

3. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya szektorális bontásban

15%

2011. tavasz

25,0%

2013. ősz

50%

40%

40,0%

2013. tavasz

55%

35%

75,0%

2012. ősz

60%

40%

60,0%

2012. tavasz

31,0%

33,5%

Turizmus

2011. ősz

45,9%

Energetika

2011. tavasz

57,3%

9,4%

2010. nyár

48,5% 53,4%

65%

45%

43,8% 12,5%

2009. tél

40,7%

70%

45%

43,8%

2009. nyár

45,9%

Nagyvállalatok

50%


50,0%

55%

9,1%

52,2%

Középvállalatok

40,6%

68,4%

Kisvállalatok

60%

50,0%

53,5%

Mikrovállalatok

65%

Építőipar

55,4%

70,0% 77,0%

70%

45,8%

54,7%

51,8%

58,0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

40,9%

55,1% 59,4%

58,1%

11,1%

11,4%

50,0%

29,9%

29,6%

7,3%

Élelmiszeripar

34,7%

13,1%

41,9% 3,2%

41,3%

16,7%

54,8%

40,3%

16,8%

54,2%

37,2%

18,1%

Fémfeldolgozás

34,9%

13,8%


12,8%

13,0%

36,4%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

35,1% 2,7%

•

62,2%

•

Gépgyártás

•



2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Beruházási ösztönzők III. – A forráshelyzet alakulása A finanszírozási piac helyett a bevételek alakulása adott támaszt a beruházási kedv erősödésének A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése javította, míg az idegen források nehezebbé váló elérhetősége visszafogta a vállalatok fejlesztési hangulatát 2013. őszhöz viszonyítva, s a két tényező jelentősége ismét elvált egymástól. 2014 tavaszán 2013 őszhöz képest a külső forrásokhoz való nehezebb hozzájutást tapasztalták a vállalatok az összes méretkategóriában és szektorban, míg a bevételek javulását valamennyi vállalatcsoport érzékelte (1-2. ábra). A Növekedési Hitelprogram második szakaszának elindulásával az egyelőre alacsony összegű új hitelkihelyezés azt jelzi, hogy visszaesett a vállalatok forrás abszorpciós képessége, míg a saját bevételek alakulása felértékelődött számukra az elmúlt hónapokban. Az állattenyésztés, az energetika, a turizmus, a kiskereskedelem és a számviteli tanácsadás kivételével valamennyi iparágban a bevételek, s nem a külső források elérhetősége az elsődleges finanszírozás oldali tényező a beruházásösztönző tényezők között. A forrásbevonási tervektől függetlenül emelkedett az előző hat hónapban a vállalatok beruházási kedve. A közép- és nagyvállalatok körében a hitelkínálattal kapcsolatos várakozások meghatározó szerepet játszanak a beruházási kedv mértékében, míg a hitelkamatok várható alakulására vonatkozó elképzelések csak a mikro- és a középvállalatok esetében befolyásolják érdemben a fejlesztési szándékot (4-6. ábra). 2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházások finanszírozás oldali ösztönzői* méret szerinti és szektorális bontásban

1. ábra: A beruházások finanszírozhatóságát biztosító ösztönzők értékelése* 3,00 58,1%

77,0%

59,4%

54,7% 55,4%

2,25

80%

3,6

70%

3,4

60%

3,2

50% 40%

1,75

30%


1,50

20%


1,25

10%

1,00

0% 2009. nyár

2010. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz Bevételek növekedése teszi lehetővé (bal t.) Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)

4,50

6

4

2,4

8

5

2,2

1 7

piros: bevételek növekedése teszi lehetővé

2

5 2,0

kék: könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé

2,2

2,4

2,6 2,8 2013. ősz

3,0

3,2

3,4

3,6

4. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya* a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek alapján 100%

2012. tavasz

90%

3,00

80%

2,50

70%

2,00

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

2014. tavasz


60%

1,50

50% Ingatlanügyletek

30% 20% 10% 0% Biztosan tervez forrásbevonást



Mikrovállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

Nagyvállalatok

67,6% 66,7%

Kisvállalatok

80,5%

90,6% 94,1% 98,0% 93,9%

Középvállalatok

Csökkenést vár

78,3%

Stagnálást vár

52,6%

Mikrovállalatok

* biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő 12 hónapos változására vonatkozóan

MFB-INDIKÁTOR

33,3% 36,8% Emelkedést vár

Csökkenést vár

Stagnálást vár

Bővülést vár

Csökkenést vár

Stagnálást vár

50,0%

62,5%

Emelkedést vár

83,3%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Csökkenést vár

96,4% 97,5%

76,1%

6. ábra: A következő 12 hónapban Tervezberuházást beruházást tervező vállalatok aránya* a hitelkamatok várható alakulására vonatkozó várakozások szerint**

Stagnálást vár

90,6%

Bővülést vár

Csökkenést vár

Bővülést vár

Csökkenést vár

Stagnálást vár

Bővülést vár

44,0% 38,9% 50,0%

66,7% 75,0%

Stagnálást vár

75,5%

Kivár a Valószínűleg nem Nem tervez forrásbevonással tervez forrásbevonást

Emelkedést vár

5. ábra: A következő 12 hónapban Tervezberuházást beruházást tervező vállalatok aránya* a banki forráskínálat várható alakulására vonatkozó várakozások szerint**


Csökkenést vár



Kiskereskedelem


Turizmus

Nagykereskedelem



Energetika



Gépgyártás

Fafeldolgozás

Ipar

40%

Stagnálást vár

Mzg.

Fémfeldolgozás


Építőipar

Élelmiszeripar

Textilipar

Állattenyésztés

Vad- és erdőgazd.

Növénytermesztés

1,00

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

3 3

8

1,8

Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé

3,50

2

1

2,6

1,8

Bevételek növekedése teszi lehetővé

4,00

4 7

2,8

2,0

3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházások finanszírozás oldali ösztönzői* ágazati bontásban

1 - teljes minta 2 - mikrocégek 3 - kisvállalatok 4 - középvállalatok 5 - nagyvállalatok 6 - agrárium 7 - ipar 8 - szolgáltató szektor

6

3,0 2014. tavasz

51,8%

53,5%

2,00


Emelkedést vár

2,50

70,0%

68,4%

66,5%

2,75

Csökkenést vár

•

Stagnálást vár

•

Nagyvállalatok

* biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő 12 hónapos változására vonatkozóan

11

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett vállalati beruházások célja A korszerűsítést, a bővítést és az amortizálódott eszközök cseréjét tervezők aránya is nőtt •

A következő 12 hónapra ütemezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok 52,3%-a jelezte), az amortizálódott eszközök pótlása (37,8%) és a termelés bővítése (35,4%). Mivel ezeket a célokat 1,8-2,9 százalékponttal több vállalat nevesítette tavasszal, mint fél évvel korábban, ezért ezen célpontok előtérbe kerülésének is köszönhető a beruházási kedv ősz óta bekövetkezett erősödése (1. ábra). A vállalatméret növekedésével a beruházási célok említésének gyakorisága is emelkedik, ugyanakkor a tervezett termelésbővítés tekintetében nincs lényeges különbség a kis-, közép- és nagyvállalatok között (2. ábra). A fejlesztési irányok között a járműiparra jellemző a legnagyobb arányban a termelési kapacitások tervezett bővítése, néhány ágazatban (különösen a kiskereskedelemben, számviteli tanácsadásban, energetikában) viszont jelentősen visszaesett fél év alatt a bővítési kedv. Korszerűsítési célú fejlesztésre a fafeldolgozó vállalatok törekednek leginkább, míg a gépjárműkereskedelemmel és –javítással foglalkozó cégek a legkevésbé. Az amortizáció pótlása az állattenyésztés és az ingatlanügyletek esetében a legmarkánsabb cél (egyben ezekben az ágazatokban erősödött leginkább az ilyen irányú törekvés ősz óta). A költségek lefaragását a mezőgazdasági cégek és az energetikai vállalkozások említették kiemelt fejlesztési irányként (3-6. ábra).

•

2. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházások célja vállalati méret szerinti bontásban*

1. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 2013. ősz

2014 tavasz

2013. tavasz

2012. ősz

2012. tavasz

2011. ősz

2010. nyár

2011. tavasz

2009. tél

2009. nyár






Amortizáció pótlása

Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése

Költségcsökkentés Profilváltás/-szélesítés

Amortizáció pótlása Vállalati tevékenység átszervezése Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.)


9

60% 13

2014. tavasz

50%

7

11

3

6

40%

5 1

30% 10

14

20%

16

18

19

17

12

10%

8 21

2

4

15

20

0% 0%

10%

20%

30% 40% 2013. ősz

50%

60%

100%


40%

0% 0%

40% 6

30% 20% 10% 0% 0%

10%

60%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 19 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 4 21 9 7 - fémfeldolgozás 5 1 18 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 7 20 10 - textilipar 13 11 16 11 - vegyianyag gyártás 3 12 - gépjármű keresk. + jav. 8 13 - IKT szolg. 15 14 - ingatlanügyletek 17 * vállalati válaszok arányában, 15 - kiskereskedelem többszörös választás is lehetséges 10 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 12 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 20% 30% 40% 50% 60% 70% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás 2013. ősz

MFB-INDIKÁTOR

30%

40%

50%

60%

70%

6. ábra: A következő 12 hónapban költségcsökkentő célú beruházást végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint*

40% 16 30%

17 5

20% 10%

6 20

13

14

0% 0%

12

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 4 1 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 21 7 - fémfeldolgozás 3 8 - gépgyártás 15 9 - közúti járműgyártás 18 10 - textilipar 7 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 19 9 13 - IKT szolg. 11 8 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 10 * vállalati válaszok arányában, 17 - mérnöki tevékenység többszörös választás is lehetséges 18 - nagykereskedelem 12 19 - szállítás, raktározás 20% 30% 40% 50% 60% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás 2013. ősz

2

50%

2014. tavasz

2014. tavasz

60%

20%

2

50%

20%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 7 4 - energetika 2 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 11 3 1 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 19 15 9 - közúti járműgyártás 13 17 10 - textilipar 9 4 5 8 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 18 16 10 13 - IKT szolg. 21 14 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 20 12 17 - mérnöki tevékenység * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 20% 40% 60% 80% 100% 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás 2013. ősz

14

60%

10%

6

80%

5. ábra: A következő 12 hónapban amortizáció pótló beruházást végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint* 70%

0%

4. ábra: A következő 12 hónapban technológiai korszerűsítést végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint*

2014. tavasz


Vállalat stabilizálása


3. ábra: A következő 12 hónapban termelés/szolgáltatás bővítést végző vállalatok aránya ágazati bontás szerint* 70%


Nagyvállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Mikrovállalatok

10%

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

K+F+I tevékenység A vállalatok egyharmada, az iparvállalatok közel fele tervez három éves távlatban kutatás-fejlesztést és innovációt A vállalkozások harmada (33,4%) tervez a következő három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet folytatni. Az arány az iparban a legmagasabb (47,9%), míg az agráriumban és a tercier szektorban 20% körüli. Az ágazatok között jelentős a szóródás, három szektoron belül a leginkább K+F+I intenzívnek a válaszok alapján az állattenyésztés, az élelmiszeripar, ill. az infokommunikáció számít (1-2. ábra). Az exportorientált, valamint a beszállítói láncban megrendelőként és beszállítóként is résztvevő vállalatok relatíve kiforrott K+F+I tervekkel rendelkeznek. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység az exportáló cégek között leginkább a távol-keleti és az észak-amerikai piacokra szállító vállalatoktól várható elsősorban 2014-2017 között (3-4. ábra). K+F+I tevékenységre a makrogazdasági feltételekkel elégedetlen vállalatok versenytársaiknál nagyobb arányban vállalkoznak a terveik alapján, míg az árbevétel és az üzemi eredmény következő egy éves alakulása alapján a változatlan számokat prognosztizáló vállalatok mernek elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységbe belevágni (5-6. ábra). 1. ábra: A következő 3 évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya szektor szerinti bontásban*

2. ábra: A következő 3 évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya ágazati bontás szerint*

60%

70% * vállalati válaszok arányában

50%

Ipar

** vállalati válaszok arányában

46,9%

10%

62,5%

Szovjet utódállamok

30%

35,6%

31,1%

50,0%

Környező közép-kelet-európai országok

45,7%

A világ többi része

45,5%

25,0%

17,8%

Nyugat-európai országok

0%

0%

59,6%

Egyéb balkáni országok 34,5%

1-50%

51-100%

43,1% 39,7%

Észak-európai országok

beszállító megrendelő beszállító + egyik sem megrendelő

Exportarány*

39,3%

Dél-európai országok * többszörös piac-megjelölési opció mellett

Beszállítói kapcsolat

Ingatlanügyletek 0,0%

72,0%

Észak-Amerika

42,2%

Gépjárműker. és -jav. 0,0%

72,7%

Egyéb távol-keleti országok

40%

20%

Kiskereskedelem 10,0%

Turizmus


4. ábra: A következő 3 évben K+F+I tevékenységet tervező vállalatok aránya a cégek jelenlegi exportpiacai szerint* Kína

* exportbevételek / teljes árbvétel

Szállítás, raktározás 11,9%

22,2%

Nagykereskedelem

Ipar

Számviteli tanácsadás 18,2%

27,3%

25,0%


60,0% 30,0%


20,0%

Energetika


35,7%

33,3%

Fafeldolgozás

Fémfeldolgozás

45,5%

37,5%

Építőipar

Textilipar

58,1%

56,3%



61,9%

58,3%

Mzg.


3. ábra: A következő 3 évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya a vállalatok exportaránya szerint, ill. a cégek beszállítói tevékenysége alapján** 50%

Gépgyártás

0%

Állattenyésztés

33,4%

ÖSSZESEN

10%

TELJES MINTA

22,4%

20,5%

Nagyvállalatok

15,6% Középvállalatok

Kisvállalatok

32,0%

20%

Mikrovállalatok 9,8%

57,4%

47,9% ÖSSZESEN

Nagyvállalatok

48,8%

38,8% Kisvállalatok

Agrárium

Középvállalatok

37,5%

20,6% ÖSSZESEN

25,0%

Mikrovállalatok

22,2% Kisvállalatok

Középvállalatok

0%

Mikrovállalatok 0,0%

20%

20,0%

30%

Nagyvállalatok

40%

30%

Élelmiszeripar

50%

40%

10%


60%

Növénytermesztés 8,3%

•

50,0%

•

Vad- és erdőgazd. 15,4%

•

0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

5. ábra: A következő 3 évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya a makrogazdasági helyzetértékelés és a bevételek, eredmény várt alakulása szerinti bontásban*

6. ábra: A következő 3 évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya a következő 12 hónap beruházási, ill. forrásbevonási elképzelései szerint*

50%

50%

MFB-INDIKÁTOR

Árbevétel várt alakulása a következő 12 hónapban

Nő

Nem változik

Csökken

Nő

Nem változik

Csökken

Kedvezőtlen

Átlagos

Kedvezőtlen

A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése

Üzemi eredmény várt alakulása a következő 12 hónapban

Beruházási tervek a következő 12 hónapban

13

22,8%

6,3%

0%

0%

23,3%

Nem tervez

33,4%

48,6%

Kivár

37,4%

36,8%


23,4%

33,1%


33,5%

38,4%

29,6%

Kivár

10%

26,7%

10%

29,3%


35,9%

41,8%

Biztosan tervez

42,9%

46,7% 36,6%

Biztosan tervez

20%


30%

30% 20%


40%

40%

Nem tervez


Forrásbevonási tervek a következő 12 hónapban

2014. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Beruházási korlátok A beruházási cikkek ára vált a fejlesztések elsődleges akadályává •

A vizsgált beruházást nehezítő tényezők közül valamennyi veszített jelentőségéből ősz óta. A fejlesztések fő gátja első ízben a felmérés történetében a beruházási cikkek magas ára, s második helyre szorult a piaci bizonytalanság, s a hitelkamatok esetében érzékeltek a vállalatok legjelentősebb előrelépést 2013. ősz óta. A közép- és nagyvállalatok számára és a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltató szektorban a beruházási cikkek ára, a kisvállalkozások és az ipari cégek esetében a piaci bizonytalanság, míg a mikrocégek számára az elégtelen saját források jelentik a beruházások legfőbb akadályát (1-3. ábra). A piaci bizonytalanság az általános tendenciával szemben nagymértékben súlyosbodott az előző felmérés óta az állattenyésztés, a gépjárműkereskedelem- és javítás esetében, s kismértékben a növénytermesztéssel és kiskereskedelemmel foglalkozó cégek körében. A szűkös hitelkínálat a textilipar, a mérnöki tevékenység és az állattenyésztés ágazatokban is jobban akadályozza a fejlesztést, mint 2013 őszén, míg a többi ágazatban nem romlott a helyzet. A hitelek árazását elsősorban a közúti járműgyártás ágazatban értékelték kedvezőnek (és egyben itt javult a megítélés legjobban fél év alatt), míg a turizmus, vendéglátás iparágban említették leginkább súlyosnak (4-6. ábra).

•

2. ábra: A beruházási korlátok értékelése* vállalati méret szerinti bontásban

1. ábra: A beruházási korlátok értékelése*

3,75

10% 30%

3,25

40%

3,00

50%

2,75

60%

2,50

70%

2,25

80%

2013. ősz

Eladatlan készletek

2014. tavasz

2012. ősz

Legkorábban egy év múlva lesz esedékes

Piaci bizonytalanság

1,5

A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.)

2

4,0

2014. tavasz

4,0

15

3,5

8 3 16

14

13 2,0

2,5

3,0

3,5 2013. ősz

4,0

4,5

* 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály


1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - közúti járműgyártás 10 - textilipar 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 5,0 19 - szállítás, raktározás 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás

6. ábra: A szűkös hitelkínálat mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban

4,0

3,5

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 3,5 4 - energetika 21 12 10 5 - építőipar 8 2 5 17 6 - fafeldolgozás 3,0 7 - fémfeldolgozás 19 7 16 8 - gépgyártás 4 9 - közúti járműgyártás 2,5 11 3 6 10 - textilipar 18 11 - vegyianyag gyártás 15 13 2,0 12 - gépjármű keresk. + jav. 1 13 - IKT szolg. 20 14 14 - ingatlanügyletek 1,5 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 9 17 - mérnöki tevékenység 1,0 18 - nagykereskedelem 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 19 - szállítás, raktározás 2013. ősz 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály

10 3,0

7

2

17 2014. tavasz

2014. tavasz

10

11 21 18 6

20

2,0

5. ábra: A magas hitelkamatok mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban

MFB-INDIKÁTOR

7 4 9

19

3,0 2,5


5

1

17

Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Eladatlan készletek 3,5

3,5

12

4,5

Termelésbővítésre nincs kereslet Szűkös hitelkínálat


3,0

5,0

Magas hitelkamatok


2,5

4. ábra: A piaci bizonytalanság mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban

Saját forrás hiány

Ipar

2,0



Mezőgazdaság

3,0

Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Eladatlan készletek

Nagyvállalatok

Beruházási cikkek ára

2,5

Termelésbővítésre nincs kereslet Szűkös hitelkínálat

Középvállalatok

Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás

3. ábra: A beruházási korlátok értékelése* szektorális bontásban

2,0

Magas hitelkamatok

Termelésbővítésre nincs kereslet

100% 2013. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2011. tavasz

2009. tél

2010. nyár

Saját forrás hiány Kisvállalatok

Szűkös hitelkínálat


1,5


Beruházási cikkek ára

90%

enyhülő beruházási akadályok

1,75

Beruházási cikkek ára Mikrovállalatok

Saját forrás hiány

20%

3,50

2,00

Magas hitelkamatok

0%


4,00

fordított skála

4,25

21

8

2,5

1

15

13

14

1,5

16

18

20

19

12 11

6 2,0

3

9 1,0 1,0

1,5

2,0 2,5 2013. ősz

3,0


14

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 5 - építőipar 6 - fafeldolgozás 5 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 4 9 - közúti járműgyártás 10 - textilipar 11 - vegyianyag gyártás 12 - gépjármű keresk. + jav. 13 - IKT szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 16 - közösségi szolgáltatás 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 3,5 19 - szállítás, raktározás 20 - számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás

2014. tavasz

INDIKÁTOR tavasz. B e r u h á z á s i h e l y z e t k é p a z M F B t a v a s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n

Recommend Documents