M U N K A E R Ő - P I A C I H E L Y Z E T E L E M Z É S

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0024 A Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma

MUNKAERŐ-PIACI HELYZETELEMZÉS (TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

Készült „A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” TÁMOP-1.4.4-08/1 pályázati program támogatásával, „A Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma” című, TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0024 azonosító jelű pályázat keretében

Megrendelő: Bük Város Önkormányzata

Készítette: BFH Európa Kft.

Szombathely, 2010. április 30.


TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................ 3

1.

2. RELEVÁNS TELEPÜLÉSI, KISTÉRSÉGI, MEGYEI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ............................................................................ 8 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS ............................................................................................................. 8 KÖZFOGLALKOZTATÁS .............................................................................................................. 9 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK.................................................................................................. 11 TERÜLETFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS .................................................................................. 12

FEKVÉS, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ................................................................................ 16

3.

3.1. 3.2. 3.3.

ELHELYEZKEDÉS, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK ...................................................................... 16 A TERMÉSZETI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET............................................................................... 17 TELEPÜLÉSSZERKEZET............................................................................................................. 18

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM .................................................................................................. 19

4.

4.1. 4.2.

A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE ....................................................................................................... 19 NÉPMOZGALOM ....................................................................................................................... 21

5.

A HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK JELLEMZŐI ...................................................................... 22

6.

LAKÁSHELYZET, KÖZMŰVEK, INFO-KOMMUNIKÁCIÓ ............................................... 23 6.1. 6.2.

A LAKÁSOK FELSZERELTSÉGE, KOMFORTOSSÁGA, LAKÁSÉPÍTÉSEK......................................... 23 A KÖZMŰVI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTETTSÉGE ............................... 24

A KISTÉRSÉG GAZDASÁGA ..................................................................................................... 27

7.

7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

FŐBB GAZDASÁGI JELLEMZŐK ................................................................................................. 27 VÁLLALKOZÁSOK, KKV SZEKTOR ............................................................................................ 29 A VÁLLALKOZÁSOK FŐTEVÉKENYSÉGE ................................................................................... 34 SZERVEZETT IDEGENFORGALOM .............................................................................................. 36

FOGLALKOZTATÁS ................................................................................................................... 37

8.

8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATÁSI ARÁNY ............................................................... 37 FOGLALKOZTATÁSI STRUKTÚRA .............................................................................................. 40 MUNKANÉLKÜLISÉG ................................................................................................................ 43 NAPI INGÁZÁS .......................................................................................................................... 46

OKTATÁS, KÉPZÉS ..................................................................................................................... 48

9.

10. SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI CÉLÚ KÖZKIADÁSOK, PROGRAMOK, PÁLYÁZATOK ....................................................................................................................................... 53 10.1. 10.2. 10.3. 10.4.

A SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁS FORMÁI ........................................................................................ 53 KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁS ................................................................................................... 54 A MUNKAÜGYI KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSAI ÉS TÁMOGATÁSAI ................................................ 55 FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÚ PÁLYÁZATOK AZ ÚMFT-BEN ..................................................... 59

11. A KŐSZEGI ÉS FELSŐ-RÉPCEMENTI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ SWOT ELEMZÉSE....................................................................................................... 61 12.

FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ EMLÉKEZTETŐJE .......................................................... 64

13.

KSH ADATTÁBLÁK .................................................................................................................... 68

14.

ÚMFT-S PÁLYÁZATOK A KISTÉRSÉGEKBEN .................................................................... 84

15.

A KISTÉRSÉGEK LEGNAGYOBB FOGLALKOZTATÓI................................................... 102

12


1. Vezetői összefoglaló Előzmények, háttér A helyi közösségeken belüli, integrált, szektorokon átívelő partnerségek létrehozása a helyi foglalkoztatási és gazdasági stratégiák iránt elkötelezett megközelítés előmozdításához mára mainstreamnek (a szakmapolitikák főáramához tartozónak) számít az EU régi tagországaiban. Az Európai Bizottság az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magánszektort teljesebb részvételének ösztönzésére, a vállalati társadalmi felelősségvállalás értelmében kíván hatni a magánszektor szereplőire, hogy részt vállaljanak a helyi közösségek sikeresebbé tételében. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések komoly hatással lehetnek a tartós munkanélküliség, szakképzettség-hiány és egyenlőtlenség kezelésére. Valóban, az elmúlt két évtized alatt Európa-szerte gyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a helyi foglalkoztatási kezdeményezések segíthetnek a helyi szükségletek kielégítésében, miközben hozzájárulnak a nemzeti politika céljainak megvalósulásához. A helyi foglalkoztatás fejlesztés kulcsfontosságú jellemzője az, hogy gazdagítja az országos és regionális szakmapolitikát azáltal, hogy mozgósítja a helyi szereplőket és jobban hozzáigazítja a lépéseket az egyes helyi területi egységek foglalkoztatási szükségleteihez és lehetőségeihez. A nyugat-dunántúli munkaügyi központok (elsősorban Zala és Vas megye) és az Osztrák Állami Foglakoztatási Szolgálat regionális irodái közötti együttműködés eredményeként, területi foglalkoztatási paktumok kerültek bevezetésre kistérségi szinten Nyugat-Dunántúlon, a PHARE program támogatásával. További paktumok kerültek később bevezetésre mind a hét magyar régióban (kb. 50 működő és 20, jelenleg létrehozás alatt álló). A megállapodások összehozzák az adott területen a foglalkoztatás fejlesztés fő szereplőit a foglalkoztatás fejlesztés stratégiai prioritásainak egyeztetésére, valamint hogy megállapodjanak a helyi közreműködők széleskörű részvételével szervezendő tevékenységekben. A helyi foglalkoztatás-fejlesztésben sikeres EU-s országoktól (pl. Írország, Ausztria, Anglia) eltérően sajnos Magyarországon jelenleg hiányoznak a helyi foglalkoztatás-fejlesztés szakmapolitikai keretei (a foglalkoztatási paktumok helye, szerepe nem tisztázott minisztériumi, jogszabályi szinten, nincs koordináló, támogató szervezeti háttér), és a stabil finanszírozási rendszer sem biztosított (túl centralizált, bürokratikus, a helyi szintet kevésbé figyelembe vevő kormányzati tervezés és pénzelosztás, amely gyenge hatékonyságú és nem használja ki a helyi szint bevonásának potenciálját, továbbá a partnerségek menedzsmentjének és összehangolt programjainak finanszírozása is hiányzik).

13


Az elkövetkező időszak kiemelt feladata lesz, hogy a problémákat megoldani akaró, motivált, tettre kész helyi partnerségek szerepet, eszközöket, lehetőséget kapjanak a helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztésben. A válságból való kilábalás, fenntartható munkahelyek létrehozása is csak így lehetséges. A fenti folyamatok figyelembevételével Kőszeg, Bük és Csepreg városok önkormányzatai Kőszeg gesztorságával pályázatot nyújtottak be a TÁMOP 1.4.4. intézkedéséhez. A „Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma” c. TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0024 azonosító jelű pályázat megvalósítása 2010. február 1-jével megkezdődött. A projekt célja:  a Kőszegi és Csepregi kistérségben a foglalkoztatás szempontjából releváns helyi szereplők problémáinak, érdekeinek és jövőbeni kilátásainak, céljainak azonosítása  fenntartható partnerségi hálózat létrehozása, melynek keretében együttműködik a helyi szereplők széles köre a foglakoztatási kezdeményezések elmozdítása érdekében  az érintett kistérségekben, valamint a régióban a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeinek feltérképezése  egy menedzsmentszervezet létrehozásával a stratégiából adódó feladatok végrehajtásának megkezdése, legalább 5 követő projekt kidolgozása A kidolgozandó foglalkoztatási stratégiát a munkaerő-piaci helyzetelemzés alapozza meg, amely bemutatja a kistérség demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási helyzetét. Rögzíti azt a helyzetet, amelyhez képest értékelhető a terv végrehajtása, így lehetővé teszi, hogy a tervezés a helyi szükségletekre, igényekre adjon választ. Az elemzés megpróbál választ adni a kistérség sajátos foglalkoztatáspolitikai krízis-jelenségeinek okaira és kitér a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását gátló tényezőkre is. A helyzetelemzés során alkalmazott módszertani elemek - A konzorciumi partner munkaügyi szervezettől kikért – a térség munkaerő piacára vonatkozó értékelés, melynek alapja a munkaügyi szervezetnél meglévő elemzések, prognózisok és statisztikák - Meglévő programok, stratégiák, koncepciók elemzése - KSH adatok elemzése - Helyi adatfelvétel, fókuszcsoportos interjúk. - Partnerség-építő találkozókon elhangzottak. - SWOT analízis

14


A helyzetelemzés főbb megállapításai Egy térség munkaerő-piacát számos mutatószámmal jellemezhetjük, ezek közül a legfontosabb mutatók: foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, munkaerő állomány, foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta, átlagkereset. Ezen mutatószámok természetesen jelen helyzetelemzés alapját is adják. Ugyanakkor egy terület munkaerő-piaci elemzésénél és legfőképp a javasolt fejlődési irányoknál több külső kürölményt, a fent említett mutatószámokat befolyásoló körülményeket is meg kell vizsgálni. Jelen helyzetelemzés is ezeket a munkaerő-piac alakulásához hozzájáruló tényezőket vette figyelembe. A térségre jellemző, hogy kevés a nagyfoglalkoztató, és a vállalkozások tőkeszegények. Munkaerő-piaci szempontból a legnagyobb gyengeséget az alacsony helyi munkahelyek száma (különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzatok a legnagyobb, szinte egyedüli foglalkoztatók), az ingázás magas szintje, a csökkentő foglalkoztatási ráta, és a jelentős tartós munkanélküliség jelenti. A térségben már megjelent a többgenerációs munkanélküliség is, amely területi és etnikai szegregáltságot eredményez. A helyi gazdaság fejlődését akadályozza a hiányos infrastruktúra (szennyvíztisztítók hiánya/alacsony kapacitása mindkét kistérségben, belső úthálózat rossz minősége, M9 - nincs gyorsforgalmú elérhetőség a térségben) és a kihasználatlan iparterületek (Csepreg, Kőszeg). A tágabb térségben is a szakmunkás képzés alacsony minősége jellemző, amelynek legfőbb oka, hogy gyakorlati képzés eredménytelen (a jól képzett emberek nem találnak helyben munkát, emiatt elvándorolnak, a pályaorientáció nem hatékony, a szakmáknak nincs presztízse). Jellemző a vállalkozói érdekképviselet hiánya, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújtott tanácsadási szolgáltatások nem kielégítőek. A térség erőssége, hogy jelentős foglalkoztatási potenciállal is rendelkező turisztikai, természeti és kulturális vonzerő koncentrálódik a térségben (pl. Büki Gyógyfürdő, Kőszegi-hegység, Írottkő Natúrpark, kőszegi műemléki városmag), továbbá vannak külföldi piacokra is termelő, jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. A megyei átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliség miatt lehetőség van a minőségi intézkedések (pl. munkafeltételek javítása, családi élet és a munka összeegyeztetése) megvalósítására a munkaerő-piaci fejlesztések során. A munkaerő állapota, munkához való hozzáállása, felkészültsége jó (idegen nyelvismeret, iskolai végzettség), a munkavállalók között mobilitási hajlandóság magas. A munkanélküliség ráta a megyei átlag alatti.

15


A térségi humánerőforrás minősége – a világgazdaság jelenlegi trendjeinek figyelembe vételével – alapvető módon határozza meg az adott terület versenyképességét és jövedelemtermelő képességét. Így az oktatási rendszer fejlesztése hangsúlyos eleme kell, legyen a térség fejlesztésének. A települések fekvése, környezeti adottságának vizsgálata szintén szorosan kapcsolódik, illetve meg is alapozza a térség munkaerő-piaci helyzetét. Két fontos szálat kell kiemelni: Egyrészről a térség településeinek kapcsolatrendszere történelmi gyökerű, másrészről túlmutat az ország- és megyehatáron. Kőszeg természetes vonzáskörzete (az egykori Kőszegi járás) átnyúlik Ausztriába, de Csepreg is több szállal kapcsolódik Győr-Moson-Sopron déli településeihez. Ez a két jellemző végig kísér a társadalmi-gazdasági jellemzőket is, ugyanakkor az is kiderül, hogy bár mind két kistérség rendelkezik mindkét adottsággal – határ közeliség, történelmi gyökerek- mégsem egyformán használják ki. Kőszeg környékén a klasszikus értelembe vett mezőgazdasági tevékenység kevésbé számottevő. A Kőszegi kistérség központjában a korábbi viszonylag szűk keresztmetszetű iparszerkezet után nem tudott kellőképpen megerősödni egy zömében középvállalkozások széles körét magába foglaló vállalkozói struktúra. A kiskereskedelemben a hazai és a kisebb nemzetközi áruházláncok már képviseltetik magukat. Mellettük jelentősnek tekinthető a vonzáskörzetben élők szükségleteit és az osztrákok vásárlási igényeit kiszolgáló kiskereskedők bolt- és vendéglátóegység-hálózata. Kőszeg az ország műemlékekben ötödik leggazdagabb települése, turisztikai potenciálja fontos gazdasági és foglalkoztatási tényező lehet. A vonzerők és az adottságok mélyebb kiaknázása mellett a szálláskapacitások minőségi fejlesztése azonban szükségszerű a fejlődés előremozdítása érdekében. A Csepregi kistérségben jelenleg a büki gyógyfürdő és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások töltenek be meghatározó szerepet az értéktermelésben és foglalkoztatásban. Ezzel együtt a Csepregi kistérség hagyományosan mezőgazdasági jellegű vidék, igen jók a gazdálkodás lehetőségei. A Csepregi kistérségben az ipari tevékenység a városokba összpontosul, gazdasági szerepe elsősorban helyi vetületben számottevő. A két kistérségben együtt területi kitekintésben átlagosnak tekinthető a vállalkozás-sűrűség. Mindkét térségre jellemző a mikro-vállalkozások tömeges előfordulása és a kis- és a közepes méretű szervezetek visszafogott jelenléte. A két település-együttesben összességében a helyi székhelyű nyereségérdekeltségű gazdasági szervezetek 98%-a alkalmazott nélkül vagy legfeljebb 9 munkavállaló közreműködésével folytatta tevékenységét. Mindössze 70 cég tartozott a legalább tíz és legfeljebb 49 munkavállalóval rendelkező kisvállalkozások csoportjába.

16


A csepregi kistérség markáns jellemzője a nagy ipari szervezetek hiánya, a terület tipikusan a kis- és középvállalkozások területe. Emiatt kiegészítő, vagy továbblépési lehetőség lehet a képzések területén a vállalkozási ismeretek alapozása, bővítése. Csepreg számára fejlődési lehetőség lehet a határ közeliség kihasználása oktatási terület meghatározás szempontjából is, akár a határ menti hiányszakmákban való képzés biztosítása, akár nyelvi képzések hangsúlyozása. A határmenti kapcsolatok erősítésével egyéb ipari ágak is megtelepedhetnek a kistérségben, mely a gazdaság, versenyképesség emelkedése mellett, az oktatás területén is újabb lehetőségeket adhat. A helyi agrárszférán belül említésre érdemes színfolt azonban a szőlőművelés: a korábban oly virágzó csepregi szőlőkultúra tradíciójának felélesztésére és turisztikai hasznosítására az utóbbi években komoly törekvések és tervek születtek. Ezen gazdasági ágakra épülő oktatás is megfontolandó lehet a közeljövőben. Az idegenforgalmi tevékenység alapvetően Kőszegre és Bükre koncentrálódott, annak ellenére, hogy a falusi vendéglátás határozottan jelentős a kőszeg-hegyaljai kistelepüléseken. Bük településen az egyik legnagyobb foglalkoztatási ág az idegenforgalom, vendéglátás, így az oktatás-nevelés is erre az ágazatra épült. A településen élők számára biztos megélhetési forrást jelent a vendéglátás, emiatt nagy hangsúlyt fektetnek a munkavégzéshez szükséges alapvető ismeretek oktatására is. Továbbfejlődési lehetőség lehet a nyelvekre való hangsúlyhelyezés, mely az idegenforgalom, vendéglátás területén kiemelt fontosságú, és hozzásegíthet más területen való elhelyezkedéshez is. A kistérség fő vendéglátói, turizmus fejlesztési iránya mellett számos egyéb irány is elképzelhető a Csepregi kistérség számára, mely irányvonalakra képzési lehetőség biztosítása is meggondolandó lehet: ilyen lehet a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztése, az épülő M9. számú gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó ipari, logisztikai kapacitások esetleges kiépülése vagy a határ menti együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása.

17


2. Releváns települési, kistérségi, megyei fejlesztési dokumentumok foglalkoztatási szempontú elemzése 2.1. Oktatás, szakképzés Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi esélyegyenlőségi helyzetelemzése (2008)

Társulás

közoktatási

A helyzetelemzés egy külön pontja foglalkozik a kistérségben lévő 2 középiskolával, ahol megjelenik a hatékony pályaorientáció iránti igény: „A kistérség gazdaságának fejlesztése, a minőségibb munkaerőpiac szempontjából jelentős pályaválasztási információs tevékenységet kell folytatni annak érdekében, hogy több tehetséges diák tanuljon a kistérségen belül működő szakképzésben, és váljon majd magasan kvalifikált munkaerővé.” Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (2008) A program célja cselekvési programok indukálása a kistérség szempontjából meghatározó területeken:  a tudás alapú társadalom kialakításában,  a külső környezet kihívásaira előremutató válaszokat adó közösségek alakításában,  az egyéni boldogulás lehetőséget minden polgár számára felmutató, az esélyegyenlőséget, a versenyképességet, a minőséget biztosító közoktatási rendszer működtetésében. A szakmai fejlesztési irányok közé bekerült az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása és lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú, a képességek fejlesztését előtérbe helyező nevelés, oktatás biztosításával minden iskolával. A tervet cselekvés is követte, hiszen sikeres TÁMOP 3.1.4. pályázata révén Bük Város Önkormányzata és Csepreg Város Önkormányzata is bevezeti intézményeiben a kompetencia alapú oktatást. További irányként fogalmazódott meg a kistérség sajátosságai, a munkaerőpiac igényei, valamint az egyéni boldogulás érdekében két idegen nyelv hatékony tanulásának biztosítása.

18


Kőszeg város és vonzáskörzete Többcélú Kistérségi közoktatási intézkedési terv (2007)

Kistérségi

Társulás

Az általános iskolai oktatás fejlesztési céljai között megjelennek a munkaerő-piaci helytállás szempontjából fontos kulcskompetenciák elsajátítása. Ennek érdekében az intézkedések között megjelenik a kompetencia alapú oktatás kistérségi szempontú bevezetése. A terv szerint az általános iskolában a használható tudás átadására, a képességek fejlesztésére van szükség. A következő képességek kialakítása elsődleges fontosságú:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen-nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  Hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A www.nfu.hu honlap alapján a TÁMOP 3.1.4. pályázatban nincs nyertes projektje a kistérségnek, viszont a Bersek József Általános Iskolában HEFOP forrásból 2005-től már bevezették a kompetencia alapú oktatást a győri MEPI által vezetett TIOK pályázat keretében. Az intézmény mentorálási feladatokat is ellát.

2.2. Közfoglalkoztatás Csepregi kistérség közfoglalkoztatási terv (2009) A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás 16 településére vonatkozó közfoglalkoztatási terv célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek – akik 2008. évig, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. A program célja:  a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása,  a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,  a foglalkoztatás növelése,  a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében.

19


A program településenként gyűjti a közmunka területeit (nagyrészt települési kommunális feladatok és közintézmények karbantartási feladatai), a közmunkába bevonható személyek számát (79 férfi és 27 nő). A teljes program felhasználható a térségben meglévő munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztathatóság emelésére a közmunkába bevonható célszemélyek figyelembevételével. Kőszeg város közfoglalkoztatási terve (2010) A közfoglalkoztatási terv általános célja a célszemélyek munkába való (re)integrálása. A programokat a Munkaügyi Központ többször értékelte, mindannyiszor hasznosnak minősültek, a célszemélyen napi elfoglaltsághoz, fizetéshez jutottak, mellyel családjuk életszínvonala nőtt, és közvetve előlendítették adott településen a munkanélküliség csökkentését. A közfoglalkoztatási terv nagyobb része a foglalkoztathatósághoz kapcsolódik, és tartalmaz ezen túl képzési lehetőségeket is. A város az „Út a munkához” programhoz kapcsolódva valósítja meg közfoglalkoztatását. A terv alapján 2010. évben várhatóan 145 fő lesz jogosult aktív korúak ellátására, közülük 38 főt nem lehet bevonni közcélú foglalkoztatásba, egyrészt mert betöltötte az 55. életévét és nem lehet munkára kötelezni (18 fő), másrészt 20 főre tehető azoknak a száma, akiket családi-, mentális-, egészségügyi körülményeik alapján mentesíteni kell a munkavégzés alól, mert munkára alkalmatlanok. Várhatóan 107 főt lehet bevonni közfoglalkoztatásba, akinek 34,58%-a 35 éven aluli, 63,55 %-a 35-55 év közötti, 1,87 %-a 55 év feletti. Az utóbbiak foglalkozatása indokolt, hatósági szerződés keretében fog történni, mivel nyugdíjazásuk miatt szükséges a szolgálati idő megszerzése. A közfoglalkozatásba vonhatók 67,29 %-a férfi, 32,71 %-a nő, többségük, 52,34%-uk 8 általánost végzett, magas, 28,97% a szakmunkás/szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma is. Képzésre kötelezett 1 fő lesz, akinek meg kell szereznie a 8 általános. Kőszeg város és vonzáskörzete közfoglalkoztatási terve (2010)

többcélú

kistérségi

társulás

A terv a kistérséget alkotó 15 településre határozza meg a közfoglalkoztatási tervet. A terv a demográfiai, munkaügyi adatok alapján, valamint a vonatkozó törvények alapján határozza meg a célszemélyeket. A Közfoglalkoztatási terv célja, hogy felmérje a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek iskolai végzettség és szakképzettség szerinti összetételét, azokat a közfeladatokat és ütemezésüket, amelyeket az önkormányzatok részben, vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, a közfeladatok ellátásához szükséges létszámot, a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat.

1 10


Fent felsorolt adatokkal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az eddig rendszeres szociális segélyben részesülőket munkára ösztönözze, amennyiben a törvényi előírásoknak megfelelnek, és aszerint munkaképesek. Közcélú foglalkoztatásban 2009-ben 30 fő vett részt, elsősorban kommunális, környezetvédelmi, szociális gondozási, valamint segédmunkában láttak el feladatokat. A 2010. évi terv szerint a kistérség településein 88 fő rendelkezésre állási támogatásra jogosult ellátott van, ezzel szemben 79 főt terveznek az önkormányzatok foglalkoztatni. A legtöbb RÁT-ban részesülő a 35-55 év közötti férfi (30,68 %), ezt követik a 35 év alatti férfiak (26,13 %), majd a 35-55 év közötti nők (17,05 %), a 35 év alatti nők (16 %), végül az 55 év feletti férfiak (5,7 %) és nők (4,5 %). A Társulási Tanács a 14 település közfoglalkoztatási tervének elkészítésére a Társulási Megállapodásban rögzítettek alapján a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása Munkaszervezetét bízta meg.

2.3. Szociális szolgáltatások Kőszeg város és vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2009)

Társulás

A koncepció a térségben működő szociális szolgáltatások működését, fejlődését vizsgálja, kevés fejlesztési javaslattal. Stratégiai célként a szociális rendeletekben meghatározott szociális és egészségügyi ellátások biztosításához szükséges infrastrukturális és tárgyi feltételeken túl, humánerőforrás-fejlesztés, szakképzés, továbbképzés, belső szakmai fejlesztéseket is meghatároz. A koncepció a közfoglalkoztatással külön fejezetben foglalkozik. Megállapítja, hogy a közmunkaprogram mind az egyénre, mind a kisebb csoportokra, és az egész településre pozitív hatást gyakorolt. A családokban a gazdasági haszon a program ideje alatti rendszeres fizetésben nyilvánul meg, mellyel rendezni tudják elmaradt adósságaikat, és tartósan biztonságban érezhetik magukat ezáltal. A koncepció szerint a program bebizonyította, hogy a rövid ideig tartó, de biztos munkalehetőség is pozitív hatással van a munkaerőpiacról kiszorult tartós munkanélküliekre, javul mentális és szociális helyzetük, növekszik jövedelmezőségük, és tájékozottabbak lesznek a munka világáról. Hiányossága a koncepciónak, hogy nem vizsgálja meg a szolgáltatások munkaerő-piaci kapcsolatát. Pl. miként lehetne hozzájárulni a közmunkaprogramok sikerességéhez, az emberek munkavállalásához a szociális szolgáltatásokkal és azok fejlesztésével?

1 11


2.4. Területfejlesztés, vidékfejlesztés Csepreg városközpont revitalizálása akcióterületi terv (2008) Az előzetes akció területi terv célja a városközpont fejlesztéséhez részcélok, tevékenységek meghatározása, hiszen egy kistérségi központ közvetlen belvárosának fejlesztés hatásai messze túlmutatnak a határoló utcákon: rendkívül különösen komoly tényleges és szimbolikus hozadékokat ígér egy olyan intézkedéscsomag, mely integrált módon, a kapcsolódó és követő fejlesztésekre is figyelemmel kíván hatni a jelenségekre és folyamatokra. Az akcióterületi fejlesztések általános céljai az alábbiak: 1. A település városi funkcióinak és városias arculatának erősítése reprezentatív városmag formálása 2. Társadalmi aktivitás és kohézió erősítése – a helyi közélet fórumának kialakítása 3. A gazdaság élénkítése – közvetlen dinamizáló hatás elérése indukált fejlesztések gerjesztése 4. Infrastruktúrafejlesztés – a belváros fizikai megújítása 5. A települési igazgatás és -menedzsment hatékonyságának erősítése – a szolgáltatások feltételrendszerének javítása Az akcióterületi tervben a képzés, oktatás fejlesztés célként nem fogalmazódik meg, tekintve, hogy a tanulmány infrastrukturális fejlesztéseket céloz. A fejlesztések hatásaiként azonban megjelenik a középfokú oktatás fejlődése, mivel a város központjában helyezkednek el a közoktatási intézmények is. Egy modern, fejlett, jól megközelíthető belváros pedig vonzó lehet a diákok számára is. Ugyanakkor az akcióterv legfőbb célja a kivívott városi rangnak való megfelelés, melynek eléréséhez nem lehet elegendő az infrastruktúra fejlesztés, fontos hozzájáruló tényező az oktatási színvonal, a minél szélesebb körre kiterjedő képzési kínálat, és az életen át tartó tanulási formák biztosítása, melynek egyik formája a felnőttképzés. Az akcióterületen belül a fejlesztések eredményeként az iparűzési adó a jelenlegi 8 m Ft-ról 20 m Ft-ra növekszik, míg a vállalkozások száma 26-ról 35-re, továbbá a meglévő 23 kereskedelmi, szolgáltató üzlet mellé 7 új is betelepül.

1 12


Bük Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2009) Az IVS egyik fő célja a város gazdasági potenciáljának növelése különös figyelemmel a természeti értékeken alapuló aktív- és egészségturisztikára (gazdaságfejlesztés). Ehhez kapcsolódóan fejlesztendő területként nevesítik a szakképzett munkaerő helyben tartását és a képzési rendszer gyakorlatorientált átalakítását. Szintén megjelenik a megújuló energiák hasznosításának támogatása, propagálása, továbbá megújuló energiákkal foglalkozó innovatív vállalkozások letelepedésének támogatása. Az igényekre alapozó, magas szintű közszolgáltatások kialakítása (közszolgáltatások fejlesztése) célon belül az alábbi, foglalkoztatáshoz kapcsolódó fejlesztendő területeket fogalmazták meg: - Helyi munkaerő piaci szükségletek felmérése (fórum, helyi állásbörze) - Új szakok bevezetése, specializáció (pl. sport) - Emelt szintű képzés kialakítása (informatika, nyelv) - Felnőttképzés bővítése, intézményi akkreditáció - Érettségit adó középfokú oktatási intézmény kialakítása - Szociális alapellátások infrastrukturális és informatikai fejlesztése (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok, szenvedélybetegek nappali ellátása és családközeli ellátások, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) - Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások (pl. bölcsőde építése, családi napközi) kialakítása Az antiszegregációs programban beavatkozásként nevesítik a felzárkóztató és szakképesítéseket adó képzéseken való részvételre való ösztönzést, a képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítését, továbbá az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatását a városfejlesztésben. Kőszeg Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008) A stratégia a közszolgáltatások fejezetben mutatja be az oktatási helyzetet, annak jellemzőit. A stratégia jövőképében fontos helyet kap az oktatás, azon belül is a közmunka, a város „iskolaváros” jellegének megőrzése, felsőoktatási képzési lehetőség (ISES) továbbfejlesztése. A szakképzés, képzés fejlesztés több ágazatban is kiemelten helyet kap: A gazdaságfejlesztés program keretében is kiemelten jelenik meg a szakképzés, képzési színvonal javítása, és kiemelten, külön intézkedési programként látjuk a Kőszegi Európai Egyetemi Intézet (ISES) fejlesztését, fejlesztés által elérhető gazdasági eredményességet. A turizmusfejlesztés program során szintén kiemelt tevékenységként említi a stratégia a képzési programok ösztönzését. A társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése program csomag szintén kiemelten kezeli a nevelés-oktatási intézkedést az általános iskolán túl a szakképzés, gimnázium területén is.

1 13


Az antiszegregációs programban az alábbi foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések szerepelnek: - A roma foglalkoztatási program sikeressége esetén további 2 fő bevonása (összesen 6 fő) foglalkoztatásba - Legalább 10 fő tartós munkanélküli számára szakképzéssel és személyi tanácsadással egybekötött szociális foglalkoztatási projekt indítása - 10 fő közmunkában való alkalmazása közterület fenntartásra, parkgondozásra - 5 fő általános iskolai végzettségének megszerzésére irányuló képzési program szervezése Csepregi Kistérségi komplex területfejlesztési koncepció és program (2005) A területfejlesztési koncepció program prioritásai között jelenik meg 2. prioritásként az Agrár- és vidékfejlesztés, 4. prioritásként a Humánerőforrás fejlesztés, amelyek alábbi intézkedései kapcsolódnak közvetlenül a foglalkoztatáshoz: 2.2. Helyi foglalkoztatás előmozdítása A program céljai:  A helyi gazdaság erősítése, gazdasági bázis stabilitásának növekedése  Ingázás csökkenése, a helyben foglalkoztatottak számának növekedése  A térség népességmegtartó erejének növekedése A stratégiai program három operatív programot foglal magában. 2.2.1. Telepítési tényezők javítása, kisvárosi és községi ipari területek fejlesztése, 2.2.2. A térségi ingatlanvagyon komplex hasznosítása 2.2.3. Kis- és középvállalkozások fejlesztése (Kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javulása, piaci ismeretek, információ közvetítése a vállalkozóknak, vállalkozói ismeretek bővítése, adózási ismeretek bővítése, beszállítói információk közvetítése) 4.1. Oktatás- és képzésfejlesztés A program céljai:  Az oktatási intézményrendszer minőségének és hatékonyságának növelése  A lakosság iskolázottsági szintjének emelése és munkaerő-piaci felkészültségének javítása  A vállalkozások számára rendelkezésre álló munkaerőháttér biztosítása

1 14


A program leírása, főbb komponensek A stratégiai program két operatív programot foglal magában: 4.1.1. A közoktatási intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése 4.1.2. A felnőttképzés komplex rendszerének kialakítása Kőszegi Kistérség Területfejlesztési Koncepció és Program (2004) Az anyagban prioritásként jelenik meg a gazdaság fejlesztése, natúr park program, humánerőforrás-fejlesztés, település- és lakókörnyezet fejlesztés. A foglalkoztatási paktum szempontjából releváns programok/intézkedések az alábbiak: 1.1. -

Háttértevékenységek fejlesztése– a gazdasági szereplők tercierizálódás segítése: Információs pontok kiépítése Kistérségi cluster - kis- és középvállalkozások hálózatosodása Vállalkozói Inkubátor program Közösségi gazdaságfejlesztés Térségi befektetés-ösztönző program

és

a

3.1. Térségi szociális program: - Tranzit foglalkoztatási program - Vállalkozóvá válás erősítése - Esélyegyenlőség növelése 3.2.3. Térségi közmunka program: - Potenciális munkáltatók szervezeteinek (civil szervetek, önkormányzatok, vállalkozók, intézmények, stb.) összekapcsolása. - Műhelyfoglalkozások a szélesebb vállalkozói réteg megnyerése érdekében. - Informatikai képzés (potenciális távmunkások számára); egyéb képzések. - Távmunkahelyek létrehozása. - Átfogó tanulmányterv elkészítése. 3.3.4. Oktatási rendszer fejlesztése: - Oktatási együttműködési hálózat kialakítása a kistelepülések között. - Nyelvoktatás erősítése. - Informatikai oktatás erősítése. - Felnőttoktatás erősítése. - Nyelvoktatás és informatikai oktatás feltételeinek javítása (nyelvi labor, számítógépes termek, stb.). - Térségi képzési terv elkészítése.

1 15


3. Fekvés, környezeti adottságok 3.1. Elhelyezkedés, közlekedési kapcsolatok A Csepregi és a Kőszegi kistérségek Vas megye északi-északnyugati területét alkotják. A megyeszékhelytől, Szombathelytől nagyjából 15-30 km-es távolságtartományban megrajzolható sáv nyugatról határos Ausztria Burgenland tartományával, északról pedig Győr-Moson-Sopron megyével. A térség településeinek kapcsolatrendszere történelmi gyökerű, túlmutat az ország- és megyehatáron. Kőszeg természetes vonzáskörzete (az egykori Kőszegi járás) átnyúlik Ausztriába, de Csepreg is több szállal kapcsolódik Győr-Moson-Sopron déli településeihez. (A Csepregi kistérség jelentős része csak 1950-től tartozik Vas megyéhez, azt megelőzően Sopron vármegye része volt.) A térség közúti hálózata megfelelő sűrűségű, a települések közti összeköttetés és a főutak elérése biztosított. Mindemellett természetesen vannak települések, amelyek megközelítése periférikus fekvésük miatt nehézkesebb. A térség három főközlekedési útvonal háromszögében fekszik: az egyik irányban a megyeközpont, a másik irányban Ausztria felé összeköttetést teremtő 87-es főút, a térség északi peremén, a BécsSopron-Balaton közlekedési tengelyt jelentő 84-es számú főút, valamint az európai utak rendszeréhez tartozó 86-os főút, amely Nyugat-Dunántúl szempontjából elsőrendűen fontos észak-déli tengely. A térség számára rendkívül fontos a több település belterületén haladó 87-es főút új nyomvonalra helyezése, a jelenlegitől mintegy 5-8 km-re keletre. A térségben igen sűrű a mellékútvonal hálózat, de annak minősége sok kívánnivalót hagy maga után. A főközlekedési utaktól néhány kilométerre a térség belsejében keskeny, rossz minőségi utak találhatók. A minőség emelésén kívül fontos lenne néhány, a településeket összekötő mellékút (Szeleste-Gór-Bük, Csepreg-Peresznye) megépítése, valamint a 84-es főutat Csepreggel összekötő út szélesítése. A térségben két közúti határátkelőhely működik, a Kőszegi mellett Bozsokon (az Írottkő kilátónál a bakancsos turisták számára alakítottak ki átkelőt). Megnyílt a már Győr-Moson-Sopron megyében található zsirai átkelőhely is, azonban a Csepreg-Bük felől odavezető út felújítása nem történt meg. A térség kerékpárút-hálózata jól kiépült, amely elsősorban a térségbe érkező vendégsereg kiszolgálására hivatott. A Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es szakasz az európai hírű gyógyfürdőket köti össze, a határmentén húzódó Írottkő-Vashegy kerékpárút pedig a Kőszegi-hegység turisztikai látványosságaira épül, vonalvezetésében követve a természeti, környezeti, építészeti és kulturális látnivalókat.

1 16


A térség vasúti kapcsolatait a megyeszékhely-Sopron vasútvonal teremti meg, amelyet a GySEV Zrt. működtet. A vasútvonal villamosítása, pályakorszerűsítése a közelmúltban megtörtént. Iparvágány jelenleg Tormásligeten, Bükön és Hegyfalun található, de a gazdaságfejlesztés sikere feltételezi a büki iparvágány továbbépítését a Csepregi iparterületig. A Szombathely - Kőszeg vonal a MÁV mellékvonalaként üzemel, csak személyforgalmat bonyolít, rekonstrukciója 2009-ben fejeződött be.

3.2. A természeti és az épített környezet A térség az Alpokaljától a Répce-síkig húzódik. Felszíne – viszonylag kis területe ellenére - változatos. A mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Fő vízfolyás a Gyöngyös és a Répce, melyek vízminősége I. osztályú. A terület éghajlatát alapvetően meghatározza az Alpok közelsége. Az időjárás az országosnál hűvösebb és csapadékosabb, az évi napfénytartam pedig alacsonyabb. Az éghajlati elemek már nagymértékben meghatározzák a terület talajadottságait és természetes növényzetét. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata, elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha-tartás szempontjából. A terület talajadottságai kitűnőek a gyümölcstermesztésre, melynek sok területen gazdag hagyományai vannak (ld. szelídgesztenye). A terület jellemző talajai az erdőtalajok (fakó- és barna erdőtalaj), valamint a Gyöngyös mentén az öntéstalaj. A Csepregi kistérség szántóterületeinek átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyei átlag. A terület ásványi nyersanyagokban szegény. A Kőszegi hegység és a Vashegy palakőzeteinek egy része hasznosítható, mint építő- és díszítőanyag. Sokkal jelentősebb a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvíz. Az ezer méteres mélységből, feltörő 58 Co-os Ca-Na-hidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő – gyógy-idegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. A természetvédelem különösen a Kőszegi kistérségben fontos, melynek kitűnő adottságai, érintetlen természeti területei mindenképpen megőrzésre szorulnak. A kistérség területén számos védett terület található. Országos védettséget élvez a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, amelynek területe 4 305 ha. Ebből fokozottan védett 550 hektár. A tájvédelmi körzet legjelentősebb részét, több mint 85%-át erdők borítják. Számos növényfaj hazánkban csak itt, a Kőszegi-hegységben fordul elő, mint a tavaszi pimpó, a hegyi lednek, a havasalji és osztrák tarsóka, a hármaslevelű kakukktorma, a keskenylevelű hölgymál, a fehér sáfrány és a foltos ujjas kosbor. A Kőszegi Alsó-erdőn található tőzegmohás láp hazánk tőzegmoha fajokban leggazdagabb területe.

1 17


3.3. Településszerkezet A térségben a városlakók aránya magas, jóval a megyei átlag felett van. A két kistérségben három városi rangú település (Kőszeg, Csepreg, Bük) található, közülük Bük csupán 2007 júliusától város. Fiatal városi rangja ellenére Bük relatíve fejlett, hiszen Vas megye városi jogállású településeivel összevetve, azok negyedénél sokkal kedvezőbb társadalmigazdasági mutatókkal rendelkezik. A Csepregi kistérségben Csepreg mellett társközponti funkciót tölt be. A térség népességének 34%-a él falvakban. A falvak átlagos lélekszáma 362 fő, alatta marad a Vas megyei átlagnak. Az 1000 lélekszámot csupán Gyöngyösfalu és Lukácsháza népessége haladja meg, míg a száz főt Iklanberény, Kiszsidány és Ólmod népessége sem éri el. A térség kiterjedése 37 ezer hektár, Vas megye területének 11%-a, amelyen a két kistérség egyforma arányban osztozik. Hasonlóan a megyéhez, Kőszeg és Csepreg-Bük vonzáskörzete is erősen aprófalvas szerkezetű. Településhálózata sűrű, 100 km2-re 8,4 település jut, ami magasabb az egyébként nagy településsűrűségű Vas megyénél, és kétszerese az országos átlagnak. A Csepregi kistérségben van a harmadik legtöbb aprófalu (a települések 70 %-a), ennél magasabb arányt a megyében csupán az őriszentpéteri és a körmendi kistérség mutat. A térség 31 településből 22 lakónépessége nem éri el az 500 főt, s további 4 falu lélekszáma az ezret. Csupán Kőszeg lélekszáma haladja meg a 10 ezer főt. A településsűrűség és az aprófalvak magas aránya miatt a térségben a települések átlagos népessége 935 fő. Településszerkezet, 2009. január 1. Kistérség

Település

Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Összesen

28 16 25 15 22 32 15 40 23 216

A települések száma A 120 feletti népességnagyság-kategóriák népsűrűségű Ebből: Népsűrűség, szerint településeken város fő/km2 lakók aránya, 500– 1000– 10 –499 % 999 9999 000– 1 17 9 1 1 52,9 44,8 2 12 2 2 – 57,9 31,8 1 20 1 3 1 64,8 56,1 1 10 2 2 1 98,9 65,7 1 19 2 1 – 21,7 – 2 14 12 5 1 60,3 48,1 1 10 4 1 – 63,2 60,7 1 16 13 10 1 175,7 77,7 1 14 8 1 – 37,8 – 11 132 53 26 5 78,2 58,8

Forrás: KSH

1 18


A Nyugat-dunántúli régióban a két kistérség nem tartozik a fejletlen, területfejlesztési szempontból kiemelten kezelendő kistérségek sorába. A kedvezményezett kistérségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint a Csepregi és a Kőszegi kistérségek az országos fejlettségi rangsor első ötödében helyezkednek el, a régió megyeszékhelyeinek kistérségeivel, valamint a vonzó turisztikai célpontnak számító Balaton-parti és a Sopron-Fertődi kistérségekkel együtt. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazó 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet az egyes településeket azok fejlettsége szerint minősíti, komplex mutatórendszer alapján. A térség egyetlen települése sem minősül társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtottnak, ily módon az egyes fejlesztési források elnyerésére kiírt pályázati felhívások szerinti kedvezmények (magasabb támogatási intenzitás stb.) sem illetik meg az e településekről pályázókat.

4. Népesség, népmozgalom 4.1. A népesség összetétele A térség 29 ezer ember otthona, amelynek 63%-a a Kőszegi, 37%-a a Felső-Répcementi kistérség lakója. Négyzetkilométerenként átlagosan 78,4 ember él itt, amely a megyeivel azonos népsűrűséget mutat. A két kistérség közti különbség jelentős: míg a Kőszegiben nagyon magas (99 fő/km2), addig a Csepregiben – köszönhetően az ugyanakkora területen 40%-kal kisebb népességének - rendkívül alacsony a laksűrűség. A térségben a nemek aránya kiegyenlítettebb, mint a megyében: 100 férfira 1,5 %ponttal kevesebb nő jut, mint a megyei átlag. Feltűnő, hogy mindhárom városban jelentős a nőtöbblet, míg a térség falvainak harmadában férfiak élnek nagyobb létszámban. A fiatalkorúak aránya fél százalékponttal magasabb ugyan a Vas megyei átlagnál, ennek ellenére a térség lakóinak korösszetétele a legutóbbi népszámlálás időpontjában a megyei átlagba simult. Különbség a két kistérség között azonban már mutatkozik: Kőszeg és vonzáskörzetének lakossága 2,5 évvel fiatalabb átlagéletkorú, mint a Felső-Répcementi kistérségé. Legalább minden ötödik lakos 18 év alatti a térség 5 településén, s ezek egyike sem város. Ezzel szemben Lócs, Sajtoskál, Nagygeresd és Tompaládony - e települések mindegyike a Csepregi kistérség része - minden harmadik lakosa időskorú.

1 19


A munkavállalási korú népesség aránya a térségben 60,6 %, amely azonos a megyei és a régiós átlaggal. Legalább 5 %ponttal alacsonyabb ez az érték a térség hét településén, melyek közül csupán egy (Kőszegpaty) fekszik a Kőszegi kistérségben. Egészen alacsony ez az arány Sajtoskálon és Chernelházadamonyán. A munkaerőpiac alakulása, a foglalkoztathatóság fejlesztése és a munkahelyteremtő beruházások megszerzése miatt nagyon fontos a térség népességének iskolázottsága. Ezt a 7 éven felüliek által elvégzett osztályok számával, illetve a korcsoportokhoz viszonyított legmagasabb iskolai végzettséggel szokás vizsgálni, amelyet a népszámlálások eredménye rögzít. Hazánkban a népesség átlagos iskolázottsága 1990-hez képest egy évtized alatt 1,4 osztállyal növekedett, s 2001-ben a Budapest nélküli vidéki átlag 9,71 osztály volt. Vas megye népességének az iskolázottsága ennél valamelyest magasabb 9,74 osztály. A Kőszegi kistérség lakóinak átlagos iskolai végzettsége megyei és országos összevetésben is magas. A Csepregi kistérség lakóinak iskolázottsága 1990-hez képest ugyan örvendetesen növekedett, de 9,25 osztályos átlagával a kilenc Vas megyei kistérség közül csupán a hetedik. Kirívóan alacsony átlagos iskolázottság azokon a településeken – Sajtoskálon és Peresznyén - mutatkozik, amelyekben megyei illetékességű szociális intézmény működik. Az intézmények lakói jellemzően időskorúak, vagy mentálisan sérültek, fogyatékkal élők. A térségen belül a városokon kívül általában ott magas a népesség iskolázottsága, ahol működik általános iskola vagy óvoda, valamint egyéb olyan intézmény, amely az esetek többségében diplomás embereket foglalkoztat. Legmagasabb, a megyei átlagot is 3 %ponttal meghaladó az egyetemet vagy főiskolát végzettek aránya Cákon, Kőszegen és Kőszegszerdahelyen. E településeken minden hetedik 25 év feletti lakos diplomát szerzett. Fenti településeken túl jelentős (a megfelelő korúak 7-10 százaléka) még a felsőfokú iskolai végzettségűek aránya Csepregen, Bükön, Répceszentgyörgyön, Bozsokon, Lukácsházán és Gyöngyösfaluban. Utóbbi falvakban a beköltözött értelmiségiek is lendítik az átlagot. A térségben a 2001-es népszámlálás során 1700-an, a lakónépesség 6 százaléka vallotta magát valamely hazai kisebbséghez tartozónak. Legnépesebb nemzetiség a horvátoké (mintegy 1000 fő), de jelentős a német kisebbség létszáma is (550 lélek). Cigány származását a térség mintegy 80 lakója vállalta. A térség nemzetiségi települései jól azonosíthatók. Horvátzsidány, Peresznye és Ólmod népességének feleharmada horvát, de Csepregen és Kőszegen is jelentős létszámú horvát kisebbség él. A német kisebbség Kőszegen, Kiszsidányban, Bükön és Csepregen van jelen mérhető arányban (a lakónépesség 2-3%-a). Cigány kisebbség a térségben Csepregen, Bükön és Simaságon él, de létszámarányuk sehol sem haladja meg a 2 %-ot.

1 20


4.2. Népmozgalom A térség lakónépessége egy-egy év alatt nagyjából egy Répceszentgyörgy nagyságú település lélekszámával, a térség lakónépességéhez viszonyítva 3,7 ezrelékkel fogy. A népességfogyás relatív üteme 1,7 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a megye egészében, de több mint másfélszerese a Nyugat-Dunántúl átlagának. A két kistérség közt a különbség szembetűnő: míg a Kőszegi kistérségben a népességfogyás éves üteme alig 2 ezrelék, addig a Csepregié majdnem eléri a 7 ezreléket. A térség városai közül csak Csepreg lakossága fogy, a másik kettő lélekszáma növekvő. További öt olyan település van, amelynek népessége nem csökken. Közülük Peresznye és Sajtoskál a területükön fekvő szociális intézményeinek köszönheti népességgyarapodását. A legkisebb települések (Iklanberény, Kiszsidány, Mesterháza) éves népességfogyása egészen nagy ütemű, amelyet éppen az alacsony bázis magyaráz. A népességfogyás elsődlegesen a természetes fogyásnak köszönhető. Ugyanis míg az utóbbi 3 év átlagában 237 csecsemő született évente a térségben, addig 392 haláleset történt. Az élve születések és a halálozások egyenlege, a természetes népmozgalom így e térségben is negatív (-5,3 ezrelék), de erősebben negatív, mint a megye egészében E mutató tekintetében nincs égbeszökő különbség a két kistérség között, Kőszeg és környéke azonban kedvezőbb képet mutat. A térség öt településén (Kiszsidány, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Répceszentgyörgy) egészen drámai a népesedési folyamat, hiszen e falvakhoz köthetően az utóbbi 3 év során egyetlen élveszületést sem regisztráltak. Mindössze három olyan község (Nemescsó, Pusztacsó és Gór) van a térség 31 települése közt, amelyekben természetes szaporodás mutatkozik. A térség – köszönhetően vonzó természeti környezetének, határmentiségének és Bük gyógyfürdőjének - a belföldi vándorlás célterülete. A be-és az elvándorlás különbözete évről évre többletet mutat (47 fő/év), a vándorlási egyenleg tehát pozitív, s ez képes valamelyest ellensúlyozni a természetes fogyás okozta népességcsökkenést. A két kistérség közül a Csepregire enyhe elvándorlás, a Kőszegi kistérségre erős bevándorlás jellemző. A bevándorlás több település demográfiai folyamatait javíthatja. Különösen kedvelt, vonzó lakhely a betelepülők körében Peresznye, Pusztacsó, Cák, Kőszeg, Gór, Lócs és Bük.

1 21


5. A háztartások, családok jellemzői A térség népessége 9700 háztartásban él, amelynek 23 egyszemélyes háztartás. Ez az arány némileg alacsonyabb átlagánál, köszönhetően az egyes településeken tapasztalható kedvező korstruktúrának, illetőleg a több generációs hagyományának, helyenként kényszerének.

százaléka a megye viszonylag együttélés

A térségben az egy háztartásban élők átlagos száma 10 százalékkal magasabb a megyei átlagnál. Kőszeg, illetve Csepreg-Bük vonzáskörzete közt e tekintetben nincs különbség. Természetesen a mutató azokon a településeken átlag feletti, vagyis gyakoribb a klasszikus családmodell, amelyekben az egyszemélyes háztartások előfordulása csekély. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a térségben a háztartások 66 %ában élt olyan személy, akinek volt munkajövedelme. (A Kőszegi kistérségben 67, míg a Felső-Répcementiben 64,8 % ez az arány.) 100 háztartásra átlagosan 118 foglalkoztatott jutott, amely a megyei átlaggal azonos érték. Különösen alacsony (70-90 közötti) volt ez az érték az elöregedő, kis lélekszámú településeken (Iklanberény, Chernelházadamonya, Lócs, Ólmod), míg rendkívül magas (125 fölötti) a Kőszeg-Szombathely agglomerálódó térség egyes településein (Lukácsháza, Gyöngyösfalu), valamint – Csepreg kivételével - a városokban. A háztartások jellemzői, 2001 Háztartások száma Az egyszemélyes háztartások aránya, % Az egy háztartásban élők átlagos száma

Kőszegi kistérség 6 110

Csepregi kistérség 3 636

23,3

22,5

23,1

2,7

2,9

2,7

Vas megye 95 967

Forrás: Népszámlálás, 2001

A térségben gyakoribb a generációk együttélése, mint a megyében A háztartásoknak 5,4 %-ában él együtt több család, jellemzően nagyszülők, szülők, gyermekek összetételben. A falvakban tradicionálisan gyakoribb a generációk egy fedél alatt élése, különösen a Csepregi kistérségben, ahol a mutató meghaladta a 7 százalékot. A népszámlálás adatai szerint a térségben mintegy 6 200 házastársi, 450 élettársi kapcsolat, s majd 1 200 csonka család - vagyis gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő - létezett. 100 családban átlagosan 115 gyermek élt, Tömördön és Cákon 135-nél is több. A családok 76,5 %-ában volt kereső családtag. 100 családra átlagosan 135 kereső jutott, a megyei átlagnál 1%-kal kevesebb.

1 22


A kistérség lakóinak 46,4 %-a rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyre kiterjed a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége. A mutató értéke 4 %ponttal alacsonyabb a megyei átlagnál, s e az a mutató, amelyben a Csepregi kistérség kedvezőbb képet mutat a Kőszeginél. Az adófizetők éves átlagos bruttó jövedelme 2008-ban 1,61 millió forint körül alakult. Ez a számított érték mintegy 7%-kal kevesebb, mint a megyei és a nyugat-dunántúli átlag. Ennek lehet oka a közszféra és az agrárium átlagosnál nagyobb súlya a térség lakóinak foglalkoztatásában, valamint az Ausztriában végzett nem legális munka is. A térségben az egyes településeken élők átlagos jövedelmi helyzetében az eltérés nem jelentős: a két, egyébként nem jellemzően előforduló szélsőérték – a legalacsonyabb (Iklanberény) és a legmagasabb (Ólmod) átlagos SZJA alappal rendelkező település - között mindössze 1,7-szeres a különbség. A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya fokozatosan emelkedő tendenciát mutat, ugyanakkor a nyugdíjasok átlagkeresete mind a Nyugat-Dunántúl, mind az ország átlagától elmarad.

6. Lakáshelyzet, közművek, info-kommunikáció 6.1. A lakások felszereltsége, komfortossága, lakásépítések A városoktól (Kőszeg, Bük és Csepreg) eltekintve kizárólag aprófalvas, azaz 500 fő alatti településekből álló kistérségekben, 2001-ben az üdülőkkel együtt 10 672 lakást tartottak számon, amelyből 6 456 otthon, illetve üdülő esett a Kőszegi és 4 216 a Csepregi kistérségre. A két településegyüttesben épült fel a megye lakásállományának mintegy egytizede. Az otthonok 63%-a volt található a városokban, a fennmaradó 36% oszlott meg a többi 28 település között, ami jól tükrözi a kistérségre jellemző elaprózott, ugyanakkor centralizált településszerkezetet, és egyben utal ennek társadalmi, gazdasági és foglalkoztatás-ügyi hátrányaira is. A lakások komfortfokozatára vonatkozó adatok szintén a 2001-es teljes körű lakásfelvételből származnak. Ezek azt mutatják, hogy a két kistérségben az összkomfortos lakások aránya 51,7% volt. Ez az arány kismértékben meghaladta a megyei átlagot (49%), és pontosan megegyezett a régiós mutatóval. A település-együttes szerkezetét tükrözi, hogy míg a városokban az otthonoknak több mint a fele volt összkomfortos, további két, illetve háromtizedük pedig komfortos, addig a községekben alig több mint négy- illetve háromtizedüket tették ki az összkomfortosok, illetve komfortosok. Ez az eltérés adódhat abból is, hogy az üdülőterületek kisebb településein nagyobb arányban találhatóak üdülők, amelyek jellemzően az alacsonyabb komfortfokozatba estek. A térség vidéki jellege miatt a gyakori egyedi helyiségfűtési módok nem tartoznak az összkomfortos kategória jellemzői közé, ami magyarázza a komfortos otthonok viszonylag nagy arányát. A félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások részesedése a lakásállományokban mindkét kistérségben, illetve az egyes településeken alatta maradt, vagy legfeljebb elérte a megyei és a régiós átlagot.

1 23


A két kistérségben az otthonoknak nyolc-kilenctizede esett a magasabb komfortfokozatba. Ha önmagában nem is, de ez az arány más gazdasági, társadalmi és egyéb tényezőkkel együtt hozzájárulhat kistérség vonzerejének, befogadási potenciáljának növeléséhez. A közlekedési infrastruktúra javításával, a munkalehetőségek bővítésével ez pozitív oldalon eshet a latba a foglalkoztatás bővítése szempontjából is. 2006 és 2008 között a lakásépítési kedv a két kistérségben egymástól teljesen eltérően alakult. Ezen időszakban összesen 367 lakás épült, 45%-a a Kőszegi, nagyjából 55%-a a Csepregi kistérségben, de egymásnak gyökeresen ellentmondó tendenciákkal. 2006-ban és 2007-ben a Kőszegi kistérségben ugyanis gyakorlatilag ugyanannyi otthon épült. Ezzel szemben 2008-ban nagyjából kétszer annyi új lakást adtak át a településegyüttesben, mint a megelőző két éven. Ezzel alaposan rácáfoltak a pénzpiaci válság által előállt országosan jellemző lanyha építési kedvre. Ezzel szemben a Csepregi kistérség egészében az építések száma 2007-ben és 2008-ban a 2006-os építési szint töredékére esett vissza, ami egybeesett a Vas megyében és a Nyugat-Dunántúli régióban jellemző mutatókkal és tendenciákkal. A két kistérség 31 településében mindössze háromban nem épült lakás egyáltalán a vizsgált időszakban. Ez arra utalhat, hogy az itt zajló társadalmi-demográfiai és gazdasági folyamatok némileg eltérnek a régióban és országosan egyébként jellemzőktől, nevezetesen, hogy a kistérségek lakosság-megtartó ereje nincs gyengülőben.

6.2. A közművi kiépítettsége

és

infokommunikációs

infrastruktúra

A két kistérségben 2008-ban összesen 29 014 fő élt, ami Vas megye lakosságának valamivel több mint egytizedét képviselte. A népességnek közel kétharmada lakott a városokban és csupán egyharmada a többi 28 településén. A közműellátottságot alapvetően ezen adatok és az aprófalvas településszerkezet adta lehetőségek és korlátok fényében célszerű értékelni. A közműellátottságot összességében jónak és megfelelőnek mondhatjuk, és megállapíthatjuk, hogy az igények növekedésével egyre bővül. Az 1990-es évek jelentős fejlesztései, és az uniós források megnyílása után a kistérség infrastrukturális helyzete is érezhetően javult. A jelentős idegenforgalmi beruházásokkal, pld. a büki fürdőfejlesztésekkel párhuzamosan határozottan javult a kommunális ellátottság színvonala. Ennek ellenére a közüzemi infrastruktúra kapcsán a szennyvíz-hálózat fejlesztése a legsürgetőbb feladat mind környezetvédelmi, mind település-, és gazdaságfejlesztési szempontból. Az utóbbi mellett az info-kommunikációs infrastruktúra terén is van mit behoznia a két kistérségnek. A villamos energia-ellátás jól kiépített, teljesnek tekinthető hálózaton működik a kistérségben, sem a lakossági, sem a gazdasági területen nem merült fel a fejlődést akadályozó tényezőként, inkább karbantartási, korszerűsítési tevékenységekre van szükség.

1 24


Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a kistérség jól áll, annak ellenére is, hogy a kiépítettség nem 100%-os, és a rácsatlakozás mértéke elmaradt a megyei átlagtól. Mind a 31 településen adott a rákötés lehetősége, és egyharmadukban 100%-os a vezetékes ivóvízzel ellátott háztartások aránya. A bekapcsolt lakások viszonylag magas részesedése miatt a fejlesztésnél sürgetőbb feladat lenne a régi hálózat felújítása, a vezetékek korszerűsítése. A kistérség fejlődése, vonzerejének növelése szempontjából kiemelt kérdésként kell kezelni a szennyvízhálózat és a rendszeres, esetleg szelektív hulladékgyűjtés bővítését és fejlesztését, ahol a többi közműszolgáltatáshoz képest komolyabb hátrány tapasztalható. A két település-együttes 31 településéből 2008-ban 11-ben egyáltalán nem épült ki szennyvízhálózat, ezek mindegyike a Csepregi kistérségben volt található. A jelentős területi különbségek ellenére a két kistérség csatornázottsági szintje alig maradt el a megyei és a régiós átlagtól, ami nyilván a gazdasági, turisztikai adottságokkal magyarázható. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az uniós tagsággal ránk rótt kötelezettség miatt a csatornázottsági aránynak 2012-ig el kell érnie a 80%-ot. Ennek a két kistérségben 13 település nem tudott megfelelni. A térség anyagi nehézségekkel küzdő kis településeinek önmagukban nincs elegendő saját forrásuk a szükséges beruházások megvalósításához, így onnan magánvállalkozók szippantós autóval szállítják a lakossági szennyvizet a szennyvíztisztítóval rendelkező településekre. Ezek a beruházások azért is kiemelten fontosak lennének, mert hozzájárulnának a kistérség vonzerejének, lakosságmegtartó erejének javításához, és jelentősen növelhetik a térségben rejlő, a bor-, a gyógy- és a wellness-turizmushoz kapcsolódó gazdasági potenciálokat is. Az 1990-es évek elején végrehajtott beruházások során mindenütt kiépült a vezetékes gázhálózat. A háztartási gázfogyasztók a két kistérség lakásállományának csak valamivel több mint hattizedét fedték le. Ennek ellenére az ellátottsági mutató nem maradt el a megyei értéktől és alig volt alacsonyabb a nyugat-dunántúlinál. Az energiahordozó árának drasztikus emelkedése ellenére a gázellátás megléte vagy hiánya is nagymértékben befolyásolja az eladható ingatlanok értékét, így közvetve a települések vonzerejét. Távfűtés a két kistérségben egyedül Kőszegen épült ki. A szemétszállítás terén a területi különbségek ellenére összességében jól áll a két kistérség, hiszen ez a közüzemi szolgáltatás a minden településen elérhető, és az otthonoknak majdnem kilenctizedétől szállítják el rendszeresen a hulladékot, ami csak kis mértékben maradt el a megyei átlagtól.

1 25


A lakások infrastrukturális ellátottsága, 2008

Megnevezés

Csepregi kistérség Kőszegi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NyugatDunántúl

Közüzemi Közcsaivóvíztornavezeték- hálózatb hálózatb a a bekapcsolt (bevont) aránya, %

Rendsze -res hulladék gyűjtésb e lakások

Háztartási gázfogyasztók a lakásállomány százalékában

Ezer lakosra jutó távbeszél ő fővonal

ISDN vonalak aránya a távbeszél őhálózatba n, %

92,1

60,4

75,3

76,3

309

13,9

98,5

94,5

90,8

56,3

289

10,5

95,9 97,1

80,6 67,8

84,5 90,6

64,5 65,7

296 319

11,8 12,7

97,1

75,0

93,9

73,0

321

16,2

Forrás: KSH

Az 1990-es évek fejlesztései nyomán a vezetékes telefonhálózat mindenhol kiépült. 2008-ban a két kistérségben ezer lakosra 289, illetve 309, együttesen pedig 296 távbeszélő fővonal jutott, ami csak kismértékben maradt el a Vas megyei és a régiós átlagtól (319 és 321). Az ISDN-vonalak aránya a vezetékes hálózatban kimondottan alacsony, a két kistérségben együttesen 11,8% volt, és a 31-ből 9 településen egyáltalán nem létezett ez a szolgáltatás. Az ISDN-vonalak terén tapasztalható hátrány jelentősége határozottan mérséklődött az ASDL-technológia, illetve a mobil-Internet térnyerésével. Kábeltelevízió hálózat a 31 helységből csak 11-ben működött, ami sem a lakossági szükségletek, sem a kistérségbe látogató vendégek igényeinek kiszolgálása szempontjából nem túl szerencsés.

1 26


7. A kistérség gazdasága 7.1. Főbb gazdasági jellemzők A Csepregi és a Kőszegi kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint nem tartozik a hátrányos helyzetű település-együttesek közé. A gazdasági fejlettség rangsorolása céljából kialakított komplex mutató alapján a 174 kistérség közül a Csepregi a 33., a Kőszegi pedig a 35. helyet foglalta el. A kistérségben a 240/2006. (XI. 30) Korm. rendelet alapján egyetlen település sem sorolódott a területfejlesztési szempontból kedvezményezettek csoportjába. A Csepregi és a Kőszegi kistérség gazdaságának szerkezete az elmúlt két évtizedben átalakult, struktúrája jelenleg meglehetősen változatos képet mutat. A korábban meghatározó termelő tevékenységek (mezőgazdaság, textilipar, építőipar) helyét más iparágakba tartozó üzemek, illetőleg a kereskedelmi és a szolgáltató szektor vette át. Mivel még egymás mellett elhelyezkedő települések esetében is különbözőek a lehetőségek, mások a termelési hagyományok, eltérőek a közlekedési kapcsolatok és az agglomerációs hatások, ezért nem egységes a gazdaság szerkezete. Mindkét kistérség gazdasági helyzetét befolyásolja ezen kívül a határ menti elhelyezkedés is. Kőszeg környékén a klasszikus értelembe vett mezőgazdasági tevékenység kevésbé számottevő. A kiterjedt erdősültség miatt azonban fontos az erdőgazdálkodás, ugyanakkor hiányzik az alapanyagot helyben feldolgozó faipar. A város környezetében az elmúlt időszakban a kedvező agroökölógiai lehetőségekre adaptálva új gyümölcsös- és szőlőültetvények létesültek, zömében családi gazdaságok közreműködésével. A termények helyben történő magasabb fokú feldolgozása, tartós tárolása, az értékesítés összehangolása tovább élénkíthetné az ágazat szereplőinek gazdasági teljesítményét. A haszonállat-tartás teljesen visszaszorult. A Kőszegi kistérség központjában a korábbi viszonylag szűk keresztmetszetű iparszerkezet után nem tudott kellőképpen megerősödni egy zömében középvállalkozások széles körét magába foglaló vállalkozói struktúra. A város határában és az elkerülő út vasútállomás felé eső részén az elmúlt időszakban valamelyest fokozódott a telephely létesítési szándék, és néhány kisvállalkozás már megvetette itt a lábát. A város legfontosabb gazdasági szereplői mindazon által a Kromberg&Schubert kábelköteg előállítással foglalkozó üzeme, a Kőszegi Ruhaipari Zrt. fehérneműgyártó üzeme és a Wienerberger érdekeltségi körébe tartozó téglagyár maradt. Az ipartelepítést nehezíti, hogy jelenleg még nem sikerült kialakítani a város szélén olyan klasszikus értelembe vett ipari parki területet, amely infrastruktúráját és felszereltségét tekintve vonzó lehetne további befektetők számára.

1 27


A kiskereskedelemben a hazai és a kisebb nemzetközi áruházláncok már képviseltetik magukat. Mellettük jelentősnek tekinthető a vonzáskörzetben élők szükségleteit és az osztrákok vásárlási igényeit kiszolgáló kiskereskedők boltés vendéglátóegység-hálózata. A személyi szolgáltatásokat nyújtók széles köre számára ugyancsak fontos piaci szegmens a határon túlról érkező vendégkör. Kőszeg az ország műemlékekben ötödik leggazdagabb települése, turisztikai potenciálja fontos gazdasági és foglalkoztatási tényező lehet. A vonzerők és az adottságok mélyebb kiaknázása mellett a szálláskapacitások minőségi fejlesztése azonban szükségszerű a fejlődés előremozdítása érdekében. A Kőszegi vonzáskörzet gazdaságának meghatározó szereplői az agglomerálódó térség tengelyét jelentő 87-es számú főútvonal mellett helyezkednek el. A termelés és a foglalkoztatás szempontjából legjelentősebb vállalkozások Lukácsházán (Schott Forma Vitrum Kft., ampulla-gyártás) és Gyöngyösfaluban (Szőnye Kft. acélszerkezet-gyártás) telepedtek le. Az agglomerációs tengelytől távolodva a községek gazdasági életét zömmel a mezőgazdasági termelés határozza meg, de elvétve kisebb feldolgozóüzemekkel (Kőszegszerdahely), és jelentősnek tekinthető turisztikai kapacitásokkal (Velem) is találkozhatunk. Mellettük élénkülni látszik a kisipari és építőipari tevékenységet folytató vállalkozói réteg, és egyre többen kezdenek foglalkozni gyümölcstermeléssel és szőlőműveléssel is. A Csepregi kistérségben jelenleg a büki gyógyfürdő és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások töltenek be meghatározó szerepet az értéktermelésben és foglalkoztatásban. Ezzel együtt a Csepregi kistérség hagyományosan mezőgazdasági jellegű vidék, igen jók a gazdálkodás lehetőségei. A Répcesíkon a kiváló talajadottságnak köszönhetően a legkedvezőbbek a szántóföldi növénytermelés feltételei. Az 1990-es években a nagyüzemi gazdálkodás azonban visszaszorult, a termelés kis- és közepes méretű, jórészt családi gazdaságok keretei között folytatódott tovább. A szántóföldön gabonaféléket és ipari növényeket termelnek, a termények feldolgozottsága azonban alacsony szintű. Az állattenyésztés sajnálatos módon teljesen visszaszorult. Az ökológiai viszonyok megfelelőek a gyümölcstermesztés számára, amelynek régi hagyományai vannak. A felvásárló szervezetek és a feldolgozóüzemek hiánya, a piaci helyzet folyamatos változása azonban meglehetősen kiszámíthatatlanná és bizonytalanná teszi az értékesítési lehetőségeket, így kiszolgáltatottá a gazdálkodókat. A szőlészet és borászkodás kisebb családi pincészetek keretében a Csepregi domboldalon folyik, amelynek gazdasági kisugárzása inkább turisztikai szempontból érdekes.

1 28


A Csepregi kistérségben az ipari tevékenység a városokba összpontosul, gazdasági szerepe elsősorban helyi vetületben számottevő. Az ipari tevékenység a rendszerváltás óta teljesen átalakult. A legjelentősebb képviselői zöldmezős beruházással hozták létre üzemeiket. Közülük a foglalkoztatás és a jövedelemtermelés szempontjából a nestlé büki állateledel-gyárát és a fémtömegcikk előállításával foglalkozó Csepregi Uniriv Kft-t emelhetjük ki. Csepreg határában, a 8614-es és 8624-es számú utak kereszteződésében kialakított körforgalom közvetlen szomszédságában elkezdődött a Csepregi kistérség első ipari parkjának kialakítása. A korábban mezőgazdasági művelés alatt álló földrészleten első körben egy 12 hektáros területen tervezik a közművek kiépítését. A terület tulajdonosai ipari, kereskedelmi és szolgáltatásokat nyújtó, zöldmezős beruházásokat megvalósítani szándékozó befektetők letelepedését várják. Az ipartelepítésre kijelölt terület szükség szerint további 12 hektárral bővíthető. A Répcemente a feltárt gyógyvíznek köszönhetően idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkező vidék. Bük a NyugatDunántúli régió egyik legfontosabb turisztikai központja. A fiatal város Hévíz és Hajdúszoboszló után az ország harmadik legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító gyógyhelye. A település turisztikai jelentőségét jól érzékelteti, hogy a 10 legnagyobb helyi vállalkozás közül 9 a szolgáltató szektorban tevékenykedik, közülük 8 érdekelt közvetlenül az idegenforgalomban. Csepreg és a kistérség többi településének turisztikai vonzereje és forgalma Bük árnyékában önmagában nem jelentős, de a megfelelő kapcsolódási pontok felkutatásával, a meglévő értékek (műemlékek, kulturális programok, víztározók) tudatosabb felmutatásával és hasznosításával ez fokozható lehet. Mindezek mellett elmondható ugyanakkor az is, hogy a kistérségi központokban – azok igazgatási, oktatási és szociális szolgáltató szerepéből adódóan – a vállalkozások mellett jelentős a közszolgáltatásokat végző szervezetekben dolgozók száma és aránya.

7.2. Vállalkozások, kkv szektor A Csepregi és a Kőszegi kistérségben együttesen 2008 végén 4 311 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A Vas megyében regisztrált szervezetek nagyjából egytizede választotta székhelyül a településegyütteshez tartozó helységek valamelyikét, ami pontosan megegyezett a megyei lakónépességből való részesedéssel. Közülük 76 volt költségvetés szerv, melyből 40 a Kőszegi, 36 pedig a Csepregi kistérségbe tette a székhelyét. Minden településen létezett legalább egy államháztartásból finanszírozott szervezet. Számuk 2005 és 2008 között 6-tal csökkent a feladatellátás területi átszervezése és a költségvetési megszorító intézkedések következményeként.

1 29


A két kistérség területén 2008 végén 252 nonprofit szervezet létezett, ezek kétharmadát a Kőszegi kistérségben alapították. A civil kezdeményezőkészség a Vas megyeihez hasonlóan alakult, a térségen belül azonban a Kőszegi település-együttesben valamivel aktívabbnak mutatkozott a lakosság önszerveződése, mint a Csepregiben. Amíg az előbbi területi egységben egyedül Pusztacsón nem létezett 2008 végén alapítvány vagy társadalmi szervezet, addig utóbbiban 5 helyütt (Iklanberényben, Lócson, Mesterházán, Nemesládonyban, Tormásligeten) nem hoztak létre még egyet sem. A két kistérségben együtt a gazdasági szervezetek 92,4%-át, azaz 3 982-öt elsődlegesen nyereségszerző tevékenység folytatása céljából alapították. A regisztrált vállalkozások száma 2005 és 2008 között összességében 778-al gyarapodott, és állományuk Iklanberény kivételével valamennyi településen bővült. A növekmény 57%-a a Kőszegi kistérségben jelentkezett. A gyarapodás üteme a 31 településen összesen (24,3%) megegyezett a megyei értékkel, és mindössze egy százalékponttal maradt el a NyugatDunántúlitól. Az intenzív növekedés mögött ugyanakkor döntően adminisztratív okok húzódtak meg. Az áfa-törvény módosításának következtében ugyanis a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket 2008-tól besorolták a vállalkozások állományába. A nyereségorientált szervezetek hattizede a városokba helyezte a székhelyét, bár 2005 vége óta a vállalkozásalapítási ütem a falvakban dinamikusabban emelkedett, ami szintén összefügg az őstermelők korábbinál szigorúbb regisztrációjával. A két kistérségben együtt területi kitekintésben átlagosnak tekinthető a vállalkozás-sűrűség. 2008 végén minden egyes négyzetkilométerre 11 vállalkozás jutott, ezen belül 12 a Kőszegiben és 10 a Csepregiben. A két kistérség együttes mutatója pontosan megegyezett a Vas megyei átlaggal és alig maradt el a regionálistól (13). A jelzőszám Bükön volt a legmagasabb (37), ezt Kőszeg követte 24-gyel. A két település-együttes közös értékénél Gyöngyösfaluban, Lukácsházán, illetőleg Bőben regisztráltak magasabbat. A vállalkozási aktivitás szintén nem mutatott számottevő különbséget a megyei helyzettől, azonban a NyugatDunántúlinál valamivel visszafogottabb lakossági kezdeményező-készségről tanúskodott. A két kistérségben együttvéve 2008 végén ezer lakosra 137 vállalkozás jutott, ezen belül a Csepregiben 170, a Kőszegiben pedig mindössze 118. Érdekes módon Bük kivételével a városokban a térségi átlagnál jóval alacsonyabb volt az ott élők vállalkozási kedve. A falvak közül relatíve élénk lakossági aktivitás mutatkozott a határ mentén fekvő Bozsokon, Velemben és Kiszsidányban, továbbá Bőben, Lócson, Mesterházán és Tömördön. Ezzel szemben nagyon mérsékelt vállalkozásalapítási szándékot tapasztalhatunk a zsáktelepülés Chernelházadamonyán és a vonzásközpontoktól kissé távol eső Peresznyén. A vállalkozások vizsgálata során nem hagyhatók kívül azok az információk, melyek jelzik a vállalkozások létezését, ténylegesen folytatott gazdasági tevékenységét.

1 30


A rendelkezésre álló legutolsó, azaz 2007. évi adatok alapján elmondható, hogy a Csepregi és a Kőszegi kistérségben együttesen a nyilvántartott vállalkozások alig több mint a fele (52,9%-a) működött a valóságban is, azaz folytatott valamilyen termelő tevékenységet vagy nyújtott szolgáltatást. Ez az arány elmaradt a megyei és a regionális értéktől. A Kőszegi kistérségben összességében gyakrabban fordultak elő ténylegesen is funkcionáló nyereségérdekeltségű szervezetek, mint a Csepregiben, de településenként arányuk erőteljesen szóródott. A centrum településeken, azaz Kőszegen és Csepregen megközelítette, illetőleg valamelyest meghaladta a hatvan százalékot a saját magukról életjelt adó vállalkozások részesedése, ugyanakkor a Bükön 3 vállalkozás közül majdnem minden második „csak papíron” létezett. A Csepregi és a Kőszegi kistérségben a vállalkozások között túlsúlyban vannak a kis alaptőkével rendelkező, elsősorban a saját megélhetés érdekében életre hívott, esetleg jövedelem-kiegészítés céljából alapított magánkezdeményezések. Mindezt érzékelteti, hogy 4 nyereségérdekeltségű szervezet közül 3-at egyéni vállalkozásként tartottak nyilván. A vállalkozói igazolvánnyal, esetleg adószámmal rendelkező magánszemélyek együttes jelenléte a vállalkozások között jóval magasabb volt itt, mint Vas megyében és a Nyugat-Dunántúli régióban. A legkisebb lélekszámú (emiatt esetenként kissé eltorzított helyzetet sugalló) Iklanberény kivételével mindenütt az egyéni vállalkozások számbéli fölénye érvényesült, ezzel együtt elmondható az is, hogy mindkét kistérségben sűrűbben fordultak elő a községekben, mint a városokban. Regisztrált vállalkozások, 2008 Megnevezés Csepregi kistérség Kőszegi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NyugatDunántúl

Regisztrált vállalkozás

2005 = 100,0

Ebből: egyéni

Társas vállalkozások közül

társas

Kft.

Bt.

Ezer lakosra jutó vállalkoz ás

1 823

122,2

1 485

338

186

112

170

2 159

126,1

1 504

655

334

224

118

3 982 35 944

124,3 124,4

2 989 26 007

993 9 937

520 5 425

336 3 273

137 138

148 399

125,3

105 452

42 947

21 639

15 491

149

Forrás: KSH

1 31


A Csepregi és a Kőszegi kistérségben nyilvántartott 993 társas vállalkozás között a legnépszerűbb cégforma a korlátolt felelősségű társaság volt, ugyanis minden második cég ilyen keretek között tevékenykedett. A második legelterjedtebb formát pedig a kft-nél általában kisebb vagyonnal és nagyobb személyes felelősséggel rendelkező betéti társaságok képviselték. Minden harmadik társaságot ebben a formában hozták létre. A nagyobb vagyont ötvöző részvénytársaságokból 5-öt jegyeztek be a térség valamelyik településén. A Csepregi kistérségben egyedül Bükön működött 2 Rt., a Kőszegiben pedig Horvátzsidányban és Nemescsóban a mezőgazdasági szövetkezetek jogutódjaként tevékenykedett egy-egy, ezen kívül pedig Kőszegen létezett még szintén egy ruhaipari tevékenységet folytató. A döntéshozatalban a tagok széles körének érdekeit szem előtt tartó, ugyanakkor napjainkban visszaszorulóban lévő szövetkezeti formában már csak 12 társaság tevékenykedett, ebből 7 a Csepregi kistérségben, illetőleg ugyanennyi a három városban. A szövetkezetek közül mezőgazdasági tevékenységet deklaráltan 4 folytatott, a valóságban azonban már nem mindegyikük funkcionált. Az egyéni vállalkozások munkavégzésének a jellege nem mutatott számottevő eltérést a megyei és a regionális helyzettől. A magánkezdeményezések 35,9%-a hivatásszerűen dolgozott, azaz megélhetése alapvetően a vállalkozási tevékenységtől függött. Részesedésük valamivel magasabb volt a városokban, mint a községekben. Az egyéni vállalkozások nagyobb csoportját, azaz 41,9%-át a főfoglalkozás mellett, kiegészítő jövedelemszerzés céljából vállalkozók képviselték, akik döntően mezőgazdasági vagy kertészeti tevékenységet folytattak. A nyugdíj, járadék mellett tevékenykedők a magánvállalkozások 22,1%-át alkották, de a községekben gyakrabban fordultak elő, mivel itt magasabb volt az időskorúak aránya. A gazdaság szerkezetéről, a vállalkozások teljesítőképességéről, piaci lehetőségeikről fontos képet nyújt a vállalkozások „piramisa”, azaz a foglalkoztatottak létszám-kategória szerinti összetétele. Ez a két kistérségben együtt a megyei és a regionális helyzethez hasonlóan lapos alakzatot mutatott. Mindez – kizárólag a foglalkoztatottak állományát figyelembe véve – a mikro-vállalkozások tömeges előfordulásáról és a kisés a közepes méretű szervezetek visszafogott jelenlétéről tanúskodott.

1 32


A regisztrált vállalkozások foglalkoztatotti létszám-kategória szerinti összetétele, 2008 Megnevezés

0-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50 fő feletti

foglalkoztatotti létszámú vállalkozások aránya, % Csepregi kistérség Kőszegi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye Nyugat-Dunántúl

97,9 98,1

1,2 1,1

0,7 0,6

0,3 0,2

98,0 97,5 97,6

1,1 1,3 1,3

0,7 0,7 0,7

0,2 0,4 0,4

Forrás: KSH

A két település-együttesben összességében a helyi székhelyű nyereségérdekeltségű gazdasági szervezetek 98%-a alkalmazott nélkül vagy legfeljebb 9 munkavállaló közreműködésével folytatta tevékenységét. Mindössze 70 cég tartozott a legalább tíz és legfeljebb 49 munkavállalóval rendelkező kisvállalkozások csoportjába, közülük 49 a 3 város valamelyikébe helyezte a központját. A Kőszegi kistérség falvaiban ugyanakkor együttesen kétszer annyi kisvállalkozással, szám szerint 14gyel találkozhatunk, mint a Csepregi település-együttes vonzáskörzetében. Közepes méretű, azaz legalább félszáz, de legfeljebb 249 munkavállalónak megélhetést nyújtó társaság mindössze 8 működött a kistérség városaiban. Nagyméretű (250 dolgozónál többet foglalkoztató) cég csak a Kőszegi település-együttesben tevékenykedett, kettő Kőszegen, egy pedig Lukácsházán. A térségben nagy problémát jelent a vállalkozások számára a vállalkozói érdekképviselet hiánya, és a vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások gyengesége. A vállalkozások helyzetének tárgyalásakor meg kell említeni a Regionet Akív projektet (AU-HU ETE keretében), amelyben a térség is részt vesz. A projekt célja között szerepel az osztrák–magyar határtérség gazdasági dinamikájának élénkítése, a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor együttműködésének és hálózatépítésének elősegítése, a kistérségi gazdasági hálózatok kiépítése és fejlesztése, együttműködés, kompetenciaépítés, innováció és marketing súlyponttokkal, a határtérség kistérségeinek erősítése, határon átnyúló, tartós gazdasági kapcsolatok kistérségi gazdasági hálózatok segítségével történő kiépítése, határon átnyúló gazdasági térség kialakítása, intézményesített együttműködés kialakítása és közös tudásmenedzsment. A projekt keretében 10-15 millió Ft/év forrás áll rendelkezésre projektek megvalósítására. A kőszegi és csepregi kistérségben 5-6 aktív vállalkozással dolgoznak együtt. Rendezvényeket, projekt, termék bemutatókat, üzletember találkozókat szerveznek. Eddig felmerült problémák voltak a szakképzetlen munkaerő, tanuló utánpótlás, építőipari együttműködés.

1 33


7.3. A vállalkozások főtevékenysége A Csepregi és a Kőszegi kistérségben a regisztrált vállalkozások bejelentett főtevékenység szerinti összetétele alapvetően a helyi adottságokra és lehetőségekre épülő gazdasági viszonyokat tükrözi vissza. A gazdaság szerkezete az elmúlt időszakban összességében modernizálódott, a vállalkozások között a szolgáltatásokat nyújtok számbéli fölénye érvényesült. 2008 végén a szervezetek 62,8%-a adminisztratív főtevékenysége alapján a szolgáltatási szektorba sorolódott. A Kőszegi kistérségben Kőszegen és Cákon, a Csepregiben pedig Bükön és Góron haladta meg a tercier szektorba tartozó szervezetek részesedése a térségi átlagot. Ennek ellenére a termelő vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban. A részletesebb gazdasági ágak szerinti összetétel vizsgálatából jól körvonalazódik a Csepregi kistérség mezőgazdasági és idegenforgalmi jellege, a Kőszegiben pedig a nagyobb fokú urbanizáltságból és a határ menti forgalomból fakadó szolgáltatási karakter. A vállalkozások legnépesebb csoportját a mezőgazdasági tevékenységre szakosodott gazdasági szervezetek alkotják. Minden száz vállalkozás közül legalább 25 ebbe a gazdasági ágba tartozott. Az agráriumban érdekelt vállalkozások aránya kiugróan magas volt a helyi szervezeti struktúrában Kiszsidány és Pusztacsó mellett a Répcesíkon elhelyezkedő községek legtöbbjében. A regisztrált vállalkozások főtevékenysége, 2008

Megnevezés


Regisztrált vállalkozás

mezőgazdaság

Ezen belül a(z) Szállásszállíkereshely tás, építőkedeipar szolg. raktáipar lem, venrozás javítás dég… látás gazdasági ágban bejegyzettek aránya, %

ingatlan ügyletek gazd-i szolg.

1 823

29,1

4,7

5,8

10,2

23,2

1,9

17,3

2 159

22,1

5,9

7,2

11,1

8,7

1,8

28,7

3 982

25,3

5,3

6,6

10,7

15,3

1,8

23,5

35 944

25,6

5,1

6,8

11,9

6,5

2,6

27,8

148 399

25,5

5,2

6,5

12,0

7,1

2,8

28,0

Forrás: KSH

1 34


Az iparba és az építőiparba tartozó nyereségérdekeltségű szervezetek számbéli súlya ugyan alacsony, a legnagyobb foglalkoztatók azonban ilyen jellegű feladatokra specializálódtak. A térség meghatározó feldolgozóipari üzemei Bükön és a 87-es főútra felfűződött településeken telepedtek le. Az építőipart néhány kis- és közepes méretű vállalkozástól eltekintve túlnyomórészt helyben felmerülő igényeket kiszolgáló egyéni vállalkozók képviselik. Nem mutatott számottevő eltérést a kereskedelemmel, javítással foglalkozók strukturális részesedése az összehasonlításul szolgáló területi egységektől, bár értelemszerűen a központokban, azon belül is különösen Kőszegen a bevásárló-turizmus lehetőségét, Bükön pedig a fürdő forgalmát kihasználva, valamelyest jobbak a működtetés feltételei. A két kistérségben 2008 végén a kereskedelemmel, javítással foglalkozó vállalkozások héttizede városokba tette a székhelyét, de a kialakított 523 kiskereskedelmi bolt ennél nagyobb hányadát, több mint négyötödét üzemeltették a központokban. Valamennyi településen létezett legalább egy kiskereskedelmi üzlet. Minden negyedik bolt alapvetően élelmiszer jellegű termékeket forgalmazott. A főközlekedési utaktól és a vonzáscentrumoktól távolabb fekvő kistelepüléseken a gyenge vásárlóerő és az alacsony forgalom miatt csupán alapvetően a helyi szükségletek kiszolgálását biztosító vegyeskereskedésekkel találkozhatunk. A térségben található tíz nagykereskedelmi raktárból 8-at ugyancsak a városokban létesítettek. Szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó szervezetekkel gyakrabban találkozhatunk itt, mint másutt, de ez alapvetően a büki gyógyfürdőnek, mint idegenforgalmi központnak a kisugárzásával függött össze. Turisztikai szerepkörét jól érzékelteti, hogy a szervezett idegenforgalomra és vendéglátásra szakosodott vállalkozások 57%-a a fiatal városba tette a központját. Figyelmet érdemlő jelenség az is, hogy a Bükön regisztrált 771 vállalkozás közül csaknem minden másodikat ilyen jellegű tevékenység folytatására alapították. A két kistérség regionális kitekintésben egyelőre meglehetősen periférikusnak tekinthető közlekedési kapcsolatai miatt (különösen igaz ez a Csepregi település-együttesre) a szállítmányozási, logisztikai tevékenységet folytató szervezetek kisebb arányban képviseltették magukat, mint a tágabb környezetben. A szolgáltatási szektor legnagyobb csoportját az ingatlanügyletekkel és gazdasági szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalkozások képviselik, de működtetésüknek a városokban és a népesebb községekben jobbak a feltételei. Hasonló mondható el az oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb személyi jellegű tevékenységet folytatók előfordulásával kapcsolatban is. A két kistérségben együtt minden tízedik vállalkozás specializálódott humán jellegű szolgáltatások elvégzésére, de a 382 szervezet háromnegyedét Bükön, Csepregen vagy Kőszegen jegyezték be.

1 35


7.4. Szervezett idegenforgalom A két kistérség aprófalvas szerkezete miatt a jellemző vendéglátási forma a magánszállásadás, kereskedelmi szálláshellyel ugyanis Kőszegen és Velemben, illetőleg Bükön, Csepregen, Bőben és Tompaládonyban találkozhatunk. Az idegenforgalmi tevékenység alapvetően Kőszegre és Bükre koncentrálódott, annak ellenére, hogy a falusi vendéglátás határozottan jelentős a kőszeg-hegyaljai kistelepüléseken. Az idegenforgalom eloszlására a helyi adottságok miatt jellemző, hogy a két kistérség összesen 12 szállodájából 9 Bükön létezett. Az idegenforgalom fő vonzerejét itt az 1 200 méter mélyről feltörő kálcium-magnéziumhidrogénkarbonátos gyógyvíz jelenti, amelyre mostanra az ország egyik legnagyobb gyógy- és élményfürdő-komplexuma települt. A folyamatos és minőségi fejlesztéseknek és a kínálatbővítésnek köszönhetően a büki szálláshelyek fogadták a megyébe érkező látogatók felét, és könyvelhették el vasi a vendégéjszakák felét. A gyógyvízre épült idegenforgalom túlsúlyát jelzi a turisztikai kínálatban az is, hogy a két kistérségben található összes szálláshely nyolctizede található Bükön. A megye második legfiatalabb városában az ezer lakosra jutó szállásférőhelyek száma harminckétszeresét tette ki mind a Kőszegi, mind a Vas megyei mutatónak. Turisztikai szálláshely-kapacitás és vendégforgalom, 2008

Megnevezés


Ezer lakosra jutó szállásférőhely

Ebből: kereskedelmi szálláshelyen szállt meg

Ebből: Kereskedelmi szálláshelyen realizált

Átlagos tartó zkodá si idő, éjszaka

Szállásférőhely

Ebből: kereskedelmi típusú

8 305

4 770

776

151 329

134 424

664 052

1 278

660

70

22 424

17 056

56 658

39 356

2,5

9 583 18 902

4 770 11 940

330 72

173 753 401 349

151 480 360 047

720 737 1 333 562

583 311 1 105 442

4,1 3,3

84 080

47 289

84

4 719 395

4 041 252

3,2

Vendég

1 459 268

1 323 931

Vendégéjszaka

543 955

Forrás: KSH

1 36

4,4


Kőszegen a rendkívül sokszínű, és az év minden szakában figyelemreméltó kínálatot felvonultató turisztikai paletta ellenére a város inkább az egykétnapos kirándulók, az átutazók és az osztrák bevásárlók, szolgáltatási turisták kedvelt célpontja. Ezt jól mutatja, hogy az átlagos tartózkodási idő mindössze két és fél nap, fele annak, mint amennyit Bükön töltenek az odalátogatók. Mivel nincs tartós marasztalást biztosító vonzerő, a férőhelyek kihasználtsága is alacsony. Ennek oka többek között a kínálat jellege, hiszen a gyógyfürdőzés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzően a hosszabb tartózkodást feltételezik, és az is, hogy Kőszeg nem rendelkezik négycsillagos szállodával, háromcsillagos szálláshely is csak egy van. A közlekedési infrastruktúra, az utak és járdák minőségének javítása, illetve ezek megléte is jelentősen befolyásolhatja a tartózkodás hosszát, gyakoriságát, a vendégek visszatérési kedvét. Kőszegen jelentős erőfeszítéseket tesznek a vendégek hosszabb marasztalására: a városbelső, a vár felújítása, a zöld turizmus erősítése, a helyi értékek és jellegzetességek bemutatása a különböző vásárok és fesztiválok keretében mind ezt tanúsítja. A helyi Tourinform Iroda és az Írottkő Natúrpark munkatársai munkájának köszönhető, hogy a Natúrpark elnyerte a Kiváló Európai Desztináció címet.

8. Foglalkoztatás 8.1. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatási arány A gazdaságban és a társadalomban lezajlott folyamatok következtében az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltozott a népesség gazdasági aktivitása. Szűkült a munkaerőpiac, módosult a foglalkoztatás struktúrája és megjelent a munkanélküliség. A népesség öregedése és a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megteremtődése pedig az inaktívak állományát szélesítette ki, növelve ezzel együtt a társadalomra háruló terheket. A térség korábbi ipari szereplőinél a keleti piacok elvesztésének következményeként jelentős leépítésekre került sor, a határ menti településeken a határőrizeti tevékenyég által biztosított álláshelyek is megszűntek. Szerencsére az új ipari befektetők és az erőteljesen kibontakozó kereskedelmi és szolgáltató szektor felszívták a munkaerő egy részét. A munkanélküliség nem öltött tömeges méretetek, ez az új álláslehetőségek mellett annak is köszönhető volt, hogy a munkaerő nagy része mobilizálódott. A vonzáskörzetben felerősödött az ingázás a központi településekre, a közeli megyeszékhelyre és a jobb jövedelmi lehetőségekkel kecsegtető osztrák munkalehetőségek irányába. Mindezekkel párhuzamosan az inaktív réteg kiszélesedett, ami azzal függött össze, hogy az elbocsátottak közül, aki tehette élt a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj igénybevételének lehetőségével.

1 37


A legutolsó teljes körű lakossági megkérdezésen alapuló statisztikai felvétel szerint a Csepregi és a Kőszegi kistérségben együttesen a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nem mutatott lényeges különbséget a megyei és a regionális helyzettől. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek részesedése minkét település-együttes vonatkozásában alig tért el a nagyobb területi egységekétől. A gazdaságilag nem aktív réteg összetételében azonban már megmutatkoznak a demográfiai és a vándorlási folyamatok munkaerőpiacra ható tényezői A Csepregi kistérségben az inaktív keresők eltartottakét meghaladó aránya a populáció lassú korosodását jelzi. Ezzel szemben a Kőszegi település-együttesben a határnyitást követően a vonzó környezet miatt betelepülési hullám kezdődött el. Ez a folyamat azon túl, hogy lassította az öregedést, a születésszám emelkedésével együtt szélesítette – többek között a munkaerő-utánpótlás szempontjából szóba jövő – eltartotti réteget. Amíg a Csepregi kistérségben a népesség 26,8%-át képviselték a nyugdíjasok – ez az arány meghaladta a megyei és a regionális átlagot is –, addig a Kőszegiben 23,6%-uk megélhetése függött alapvetően valamilyen társadalmi ellátás (nyugdíj, járadék) folyósításától. A népesség gazdasági aktivitását tekintve ugyanakkor elmondható, hogy mindkét kistérségben az aktív keresőkre jóval nagyobb társadalmi terhek hárulnak, mint a tágabb területi vetületben. A népesség gazdasági aktivitása, 2001 Megnevezés Csepregi kistérség Kőszegi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NyugatDunántúl

Ebből: a(z) munkainaktív nélküliek keresők aránya, %

eltartottak

100 gazdaságilag aktívra jutó nem aktív

31,7

26,0

137

1,9

28,6

29,4

138

40,1 42,8

2,0 2,0

29,8 29,6

28,2 25,6

138 123

41,5

2,5

29,8

26,1

127

Népesség összesen, fő

foglalkoztatottak

10 837

40,1

2,2

17 933

40,1

28 770 268 123 1 004 300

Forrás: Népszámlálás, 2001.

Valamivel pontosabb képet kapunk a gazdasági aktivitásról, ha azt a munkaerő-piaci szempontból ténylegesen szóba jöhetők, nevezetesen a 15 és 74 év közötti személyek körében vizsgáljuk meg. Megállapítható, hogy e korcsoportba tartozók aktivitása alig maradt el az országos viszonylatban kedvezőnek tekinthető megyei és regionális átlagtól. A térség viszonylag egységes és (ezzel együtt átlagosnak tekinthető) gazdasági fejlettségét mutatja, hogy az aktivitási arány nagysága településenként nem mutatott jelentős szórást.

1 38


A legmagasabb, azaz hatvan százalékot meghaladó aktivitás a Kőszegi kistérségben Gyöngyösfaluban és Lukácsházán mutatkozott, a Csepregiben Bük mellett pedig Mesterházán. Nemenként vizsgálva az aktivitást elmondható, hogy a férfiaké jóval magasabb szintet ért el, mint a nőké. A nők esetében az alacsonyabb mutató elsősorban a munkaerőpiacra történő későbbi belépésükkel, a gyermekvállalás idején az inaktív státuszba kerüléssel és a férfiakétól eltérő nyugdíjba vonulási időpontjukkal magyarázható. A 15-74 évesek gazdasági aktivitása, 2001 Aktivitási arány, %

Foglalkoztatási arány, %

Megnevezés Csepregi kistérség Kőszegi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NyugatDunántúl

férfi

nő

összesen

férfi

nő

összesen

64,1 62,2

46,1 48,4

54,9 55,1

60,0 59,0

44,4 46,6

52,0 52,6

62,9 65,3

47,5 50,7

55,0 57,8

59,4 61,9

45,8 49,0

52,4 55,3

64,7

49,2

56,7

60,6

46,7

53,5

Forrás: Népszámlálás, 2001.

A legutolsó népszámlálás időpontjában minden száz, a Csepregi és a Kőszegi kistérségben élő 15 és 74 év közötti személy közül 52 folytatott valamilyen jövedelemszerző tevékenységet, amely megélhetését elsősorban biztosította. A foglalkoztatási arány a két kistérségben gyakorlatilag megegyezett, ezzel együtt az aktivitáshoz hasonlóan kismértékben alulmúlta a Vas megyei és a Nyugat-Dunántúli átlagot. Amíg a gazdaságilag aktív korban lévő férfiak hattizede dolgozott, addig a nők 46%-a tudott munkát vállalni. A nőket nagy számban foglalkoztató Kőszegi feldolgozóipari üzemek, és a számukra több munkalehetőséget nyújtó kereskedelmi és szolgáltató jellegű foglalkoztatási szerkezet miatt a Kőszegi kistérségben magasabb volt a nők foglalkoztatási aránya, mint a Csepregiben. A városokban értelemszerűen kedvezőbben alakult foglalkoztatási helyzet, mint a vonzáskörzetben. Az átlagosnál problémásabbak mutatkozott a városoktól távolabb fekvő, mellékutakon megközelíthető aprófalvakban, zsáktelepülésen élők foglalkoztatási helyzete.

1 39


8.2. Foglalkoztatási struktúra A foglalkoztatottak összetételéről települési és kistérségi szinten részletes információk jelenleg még a 2001-ben végrehajtott népszámlálásból nyerhetőek. A rendelkezésre álló adatok szerint a Csepregi és a Kőszegi kistérségben együtt a foglalkoztatottak 55%-át tették ki férfiak. Valamennyi településen a férfiak voltak többségben a munkavállalók között, de a községekben dominanciájuk markánsabban érvényesült. A férfi foglalkoztatottak részesedése valamennyi fontosabb korcsoportban meghaladta a nőkét. Megállapítható ezen kívül az is, hogy a foglalkoztatottak korösszetétele nem mutatott számottevő eltérést a megyei állapothoz képest. Az egyre idősebb korú foglalkoztatottak csoportjában fokozatosan csökkent a nők részesedése. Ez a jelenség a községekben még határozottabban mutatkozott. A községekben élő 55 vagy annál idősebb minden negyedik munkavállalók között legfeljebb minden harmadik, negyedik lehetett nő. A foglalkoztatottak korcsoport szerinti összetétele, 2001 Összesen Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Ezen belül: Csepregi kistérség Kőszegi kistérség

Férfi Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Ezen belül: Csepregi kistérség Kőszegi kistérség

Nő Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Ezen belül: Csepregi kistérség Kőszegi kistérség

Forrás: Népszámlálás, 2001. 0%

15-29 éves

10% 20% 30%

30-39 éves

40% 50% 60% 70%

40-54 éves

55-59 éves

80% 90% 100%

60 éves és idősebb

1 40


A Csepregi és a Kőszegi kistérségben összességében a férfi foglalkoztatottak korösszetétele kiegyenlítettebb képet mutatott, mint a nőké. Ugyan mindkét nem esetében hasonlóan alakult a 15 és 39 évesek képviselete, és mind a nők, mind a férfiak között a 40 és 54 év közöttiek adták a legnépesebb csoportot. Viszont az utóbbi korcsoportúak aránya a női foglalkoztatottak között magasabb volt, mint a férfiak esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a tanulás, a képzés és gyermekvállalás után általában ebben a korban térnek vissza a nők ismét aktívan a munkaerőpiacra, de még nem tartoztak bele a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével élők körébe. A gazdasági szerkezet átalakulásának következményeként a Csepregi és a Kőszegi kistérségben is megváltozott a foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti összetétele. Egyrészt a gazdasági szervezetek számának ugrásszerű bővülése miatt valamelyest nőtt a vezető beosztásúak és az egyéb szellemi tevékenységet folytatók előfordulása, másrészt a mezőgazdaság térvesztése nyomán zsugorodott az agráriumban munkát végzők száma és aránya. Az iparban módosult a termelés jellege, a magasabb szakképzettséget igénylő könnyűipari tevékenységek megszűntek, helyettük a befektetők zömében feldolgozásra és összeszerelésre alapozott élőmunka-igényes munkafolyamatokat létesítettek. Emiatt bővült többek között az egyéb foglalkozásúak (gépkezelők, összeszerelők, egyéb képzettséget nem igénylő munkakörök) előfordulása a munkaerő-piaci struktúrában. Az építőiparban ugyancsak átalakult a foglalkoztatás jellege, a korábban a térségben is meghatározó állami és szövetkezeti formában működő munkáltatóktól felszabadult munkaerő speciális szakképzettsége folytán jórészt saját vállalkozást indított vagy a lehetőségek függvényében és jobb megélhetés reményében külföldön vállalt munkát. A tercier szektor kiteljesedése nyomán bővült a szolgáltatási tevékenységet folytató munkavállalók állománya. Mindezek figyelembe vételével elmondható, hogy a Csepregi és a Kőszegi kistérségben lakó foglalkoztatottak 28,9%-a végzett szellemi munkát. Ez az arány valamelyest elmaradt a Vas megyei (32,1%) és a Nyugat-Dunántúli átlagtól (34,3%). Az értelmiségi munkát végzők aránya településegyüttesenként, illetőleg a centrum-periféria viszonylatában is számottevően különbözött. A Kőszegi kistérségben magasabb volt a szellemi dolgozók előfordulása a foglalkoztatottak között, mint a Csepregiben. Utóbbiban egyedül Simaságon haladta meg részesedésük a harminc százalékot, az előbbiben viszont Kőszeg mellett még további három községben (Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu) is. Ez a megyeszékhely közelsége mellett Kőszeg térségi vetületben determinált igazgatási és közszolgáltatási szerepével függött össze, amit érzékeltet az is, hogy a két kistérségben élő szellemi dolgozók 46%-a itt lakott.

1 41


A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti összetétele, 2001 Megnevezés Csepregi kistérség Kőszegi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NyugatDunántúl

Vezető, értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgaz -dasági

Ipari, építőipa ri foglalkozásúak aránya, %

12,0

13,9

20,1

4,8

38,9

10,3

15,4

15,4

15,0

2,6

41,6

10,1

14,1 15,4

14,8 16,8

16,9 14,0

3,4 3,0

40,6 41,9

10,2 9,0

16,4

17,9

15,8

3,0

38,1

8,8

Egyéb


Közös jellemzőnek mutatkozott mindkét kistérségben az, hogy a munkavállalók legnagyobb hányadának, mintegy négytizedének az ipar vagy az építőipar biztosította a megélhetést. Az ilyen jellegű munkakörökben dolgozók hányada valamivel magasabb volt a községekben, a városok közül pedig Kőszegen és Csepregen magasodott ki. A szolgáltatási szektor a megyei és a regionális átlaghoz képest itt a munkavállalók szélesebb körének nyújtott megélhetést, ami részben a büki gyógyfürdő hatásával függött össze. A Csepregi település-együttesben minden ötödik foglalkoztatott tevékenykedett a tercier szektorban, ez az arány kiemelkedett a Vas megyei kistérségek közül. A gazdasági átalakulás nyomán leginkább az agrárium foglalkoztatási szerepe zsugorodott. Különösen a Kőszegi kistérségben veszített jelentősebben munkaerő-piaci szerepéből. 2001-ben a két település-együttesben összességében már csak a jövedelemszerző tevékenységet folytatók 3,4%-a (ezen belül a Kőszegi kistérségben csupán 2,8%-uk) dolgozott a mezőgazdaságban. A 31 település közül mindössze öt olyan akadt (Cák, Kőszegpaty, illetőleg Lócs, Mesterháza és Nagygeresd), ahol a primer szektor foglalkoztatás szerkezetben betöltött súlya meghaladta a tíz százalékot. Az 1990-es években módosult a gazdasági szervezetek tulajdonosi összetétele, ami részben együtt járt a foglalkoztatottak foglalkoztatási viszonyának átrendeződésével. A versenyszférában általánossá vált az alkalmazotti jogviszony, de mellette teret nyert a tulajdonosként végzett munka is. A legutolsó teljes körű lakossági munkaerő-felvétel időpontjában a két kistérségben együtt a jövedelemszerző tevékenységet folytatók 87,5%-a alkalmazottként tevékenykedett. A Kőszegi kistérségben átlagosan minden száz foglalkoztatott közül kilencven munkaszerződés vagy valamilyen közszolgálati jogviszony keretében vállalt munkát. A Csepregi kistérségben arányuk ennél valamivel kisebb volt.

1 42


Ez elsősorban azzal függött össze, hogy Bükön és közvetlen vonzáskörzetében az élénk idegenforgalom miatt felerősödött a vállalkozói kedv, és ez az egyéni vállalkozók és a cég tulajdonosaként, tagjaként dolgozók gyakoribb előfordulásában mutatkozott meg. A két kistérségben a foglalkoztatottak 8,7%-a egyéni vállalkozóként biztosította saját magának és családjának megélhetését. Településenként ugyan jelentősen szóródott a vállalkozói aktivitás, de a centrum-periféria viszonylatában nem mutatkozott olyan markáns különbség, mint más vonzáskörzetekben. Ez jelzésértékű arra nézve, hogy a vidéken is fellelhetők olyan gazdasági lehetőségek, ami megélhetést nyújthat saját vállalkozás keretében az ott élők számára.

8.3. Munkanélküliség Piaci viszonyok között a munkanélküliség szintje elsősorban a gazdasági folyamatok függvénye, amelyet jelentősen befolyásolhatnak a központi és helyi szabályozások, intézkedések. A 2008 utolsó negyedévében kibontakozó gazdasági recesszió miatt vállalkozások szűntek meg, fogták vissza kapacitásaikat, melynek következményeként számos esetben kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól. A Csepregi és a Kőszegi kistérség gazdaságát és munkaerőpiacát érzékenyen, de szerencsére nem annyira súlyosan érintette a külső körülmények változása. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gazdasági szervezetek, különösen a nagyfoglalkoztatók munkaszervezési intézkedésekkel, új piacok felkutatásával igyekeztek tompítani a dekonjunktúra hatásait. Ennek következtében az állástalanok számának bővülése és a munkanélküliség szintjének emelkedése nem volt olyan nagymértékű, mint Vas megyében és a Nyugat-Dunántúlon. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009. decemberi adatai szerint összesen 1 265 állástalant tartottak nyilván a két kistérségben, 307 fővel többet, mint 2008 decemberében. A növekedés üteme összességében kisebb volt a megyei és a regionális átlagnál, de településenként nagy mértékben szóródott. A munkanélkül lévők létszáma az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva mindenütt emelkedett, kivéve 5 helységet (Kiszsidány, Pusztacsó, Iklanberény, Nemesládony, Tompaládony), ahol nem változott. A 307 fős növekmény közel fele-fele arányban jelentkezett a két település-együttesben, emellett elmondható az is, hogy minden harmadik új állástalan Kőszegen lakott. A két kistérségben együtt az új belépők a munkaképes korú (15-61 évesek) népesség 1,6 százalékát képviselték, de részesedésük Kőszegdoroszlón, Chernelházadamonyán és Lócson meghaladta az 5%-ot.

1 43


Nyilvántartott álláskeresők, 2009. december vége

Megnevezés

Csepregi kistérség Ezen belül: Csepreg Bük

Nyilvántartott álláskereső, fő

Előző év azonos időpontja = 100,0

Legalább egy éve Megoszlás, állásta% lanok aránya, %

Munkanélküliségi arány, december, % 2009

2008

490

143,7

3,8

12,9

7,0

5,0

146 163

130,4 149,5

1,1 1,3

17,1 8,6

6,7 7,3

5,1 5,0

775

125,6

6,0

19,5

6,4

5,2

526

124,1

4,1

20,5

6,7

5,5

Csepregi és Kőszegi kistérség együtt

1 265

132,0

9,7

16,9

6,6

5,1

Vas megye

12 982

154,6

100,0

18,1

7,3

4,8

Kőszegi kistérség Ezen belül: Kőszeg

Forrás: ÁFSz

Minden tízedik Vasmegyében élő munkanélküli a két kistérség valamelyik településén élt. A munkanélküliségi ráta, azaz a nyilvántartott álláskeresők aktív korú népességhez viszonyított aránya a két kistérségben együtt 2009 végén 6,6%-ot mutatott, amely a megyei és a nyugat-dunántúli átlag alatt maradt. A munkanélküliség szintje a községekben erőteljesebben szóródott, nevezetesen 2,7% (Peresznye) és 13,9% (Kőszegdoroszló) között alakult, a városokban 6~7 százalék körüli szintet ért el. Az együttes ráta nagysága 1,5 százalékponttal – ezen belül a Csepregiben 2,0-vel, a Kőszegiben pedig 1,2 százalékponttal – haladta meg az egy esztendővel korábbi értéket. A munkanélküliek elhelyezkedése nem könnyű. Ezt jelzi az is, hogy minden hatodik állástalan már legalább egy éve nem talált magának munkát. Az átlagosnál kissé jobb munkaerő-piaci helyzetből fakadóan azonban a tartósan állástalanok részesedése – az ebből a szempontból szerencsésebb büki helyzetnek köszönhetően – összességében kedvezőbb képet mutatott a megyei és a regionális átlagnál, de a kőszegi kistérségben magasabb arányú. A kistérségben 5 olyan település akadt (Kőszegdoroszló, Ólmod, Pusztacsó, Nemesládony és Sajtoskál), ahol a legalább egy esztendeje állás nélkül lévők aránya a munkanélküliek körében meghaladta harminc százalékot.

1 44


A legfrissebb (alábbi táblázat) 2010. március 20-i ÁFSZ-es adatok szerint a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában Vas megyében 13 534 álláskereső szerepelt. A kistérségekben az előzőekben bemutatott 2009. decemberi adatokhoz képest kb. 100 fővel nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma.

Település megnevezés Bozsok Cák Gyöngyösfalu Horvátzsidány Kiszsidány Kőszeg Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lukácsháza Nemescsó Ólmod Peresznye Pusztacsó Velem Kőszegi kistérség összesen Bő Bük Chernelházadamonya Csepreg Gór Iklanberény Lócs Mesterháza Nagygeresd Nemesládony Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség összesen Kistérségek összesen Vas megye összesen

Nyilvántartott álláskereső /fő/ 17 13 46 39 5 564 24 6 23 41 17 3 21 7 14

Foly. Nyilvántartás Járadék Segély MunkaRelatív (365 tip. tip. vállalói korú mutató nap) ell./fő ell./fő RÁT/fő népesség/fő % 2 7 2 0 267 6,37 2 5 2 1 181 7,18 15 19 4 9 768 5,99 3 11 6 7 554 7,04 2 0 1 1 73 6,85 130 191 79 57 7754 7,27 9 7 6 0 167 14,37 2 2 1 0 137 4,38 4 7 5 0 339 6,78 5 14 6 4 785 5,22 4 5 0 0 216 7,87 0 2 0 0 72 4,17 1 11 5 1 467 4,50 2 2 1 1 111 6,31 1 3 3 0 217 6,45

840 28 189 10 155 11 1 6 9 15 8 7 7 25 14 18 28

182 4 18 1 29 1 0 1 2 3 3 0 2 8 4 4 5

286 18 81 5 67 5 0 4 4 7 3 0 2 9 4 7 11

121 4 24 1 24 1 0 1 2 2 3 2 1 3 2 2 8

81 1 34 1 15 0 1 0 1 4 1 4 1 4 3 3 5

12 108 425 2278 127 2191 183 21 85 112 188 81 77 246 388 199 222 189

6,94 6,59 8,30 7,87 7,07 6,01 4,76 7,06 8,04 7,98 9,88 9,09 2,85 6,44 7,04 8,11 14,81

531

85

227

80

78

7 012

7,57

1 371

267

513

201

159

19 120

7,17

13 534

3 042

4 656

1 890

2 262

176 699

7,66

1 45


2009-ben a kőszegi kirendeltség létszámleépítéseket jelentették be:

területén

az

alábbi

csoportos

1./ Lami Dress Kft /Csepregi telephely megszüntetése/ /felszámoló az Apport Kft. / Bejelentés időpontja: 2009.06.12., 30 fő/ 2./ Radisson SAS Resort & SPA Hotel Bükfürdő, Golf u 47. Bejelentés időpontja: 2009.07.09. 18 fő 3./ Siker Ruhaipari Kft. Csepreg, Kossuth u 3. Bejelentés időpontja: 2009.08.03. 55 fő 4./ Wienerberger Zrt. Kőszeg, Csepregi u 2. Bejelentés időpontja: 2009.11.11. 15 fő

8.4. Napi ingázás A foglalkoztatási lehetőségek településenként differenciáltak, ezért a helyi munkaerő egy része kénytelen megélhetése érdekében naponta ingázni. A napi közlekedés mértéke elsősorban a munkahelyek koncentráltságával, az elérhető jövedelem nagyságával, a közlekedési viszonyokkal és a településszerkezettel függ össze. Az aprófalvakban, különösen a mezőgazdasági üzemek telephelyeinek és melléküzemágaik megszűnése és átalakulása következtében, eleve magasabb szintű a lakóhelyen kívüli munkavállalás. Az ingázás felerősödése irányába hatott, hogy a nagy létszámot alkalmazó ipari befektetőket néhány település vonzotta. Szintén ezt a folyamatot erősítette a szuburbanizációs hatás, azaz a falvakba történő kiköltözések és a határ menti fekvésből adódóan az ausztriai munkavállalás lehetősége is. Az elérhető információk alapján megállapítható, hogy mind a Csepregi, mind a Kőszegi kistérségben intenzív a jövedelemszerző tevékenységet végzők napi rendszeres közlekedése. Ezzel együtt elmondható az is, hogy a kistérségben lévő városok mellett a megyeszékhely munkaerővonzása számottevő. A lakosság teljes körű megkérdezésén alapuló 2001-es felmérés szerint a két település-együttesben a foglalkoztatottak 46,3%-a nem ugyanazon a helyen lakott, ahol dolgozott. Mindez azt jelentette, hogy hozzávetőleg 5 300 munkavállaló kényszerült naponta más településre utazni saját maga és családja megélhetése érdekében. A kistérségben naponta közlekedő foglalkoztatottak részesedése jelentősen meghaladta a Vas megyei (37,1%) és a Nyugat-Dunántúli (35,6%) átlagot. Kőszegre a vonzáskörzet falvaiból ingázók egyharmada, a Csepregi kistérség egész területéről pedig 7,3%-uk járt be dolgozni. Minden negyedik lakóhelyén kívül munkát vállalónak Szombathelyen volt a munkahelye. A két kistérségben mintegy 400 fő nyilatkozott úgy, hogy külföldön dolgozott, kilenctizedük a Kőszegi település-együttesben lakott.

1 46


A foglalkoztatottak napi ingázása, 2001 Ebből: Megnevezés

Helyben lakó és dolgozó

Más településre eljáró

Szomba t-helyre

Külföldr e

Bejáró

Helyben dolgozó

Helyben dolgozó a helyben lakó százalék ában

Csepregi kistérség

2 120

2 223

363

49

1 668

3 788

87%

Kőszegi kistérség

4 072

3 111

1 084

352

2 236

6 308

87%

6 192 72 263

5 334 42 583

1 447 13 148

401 1 102

3 904 37 524

10 096 109 787

87% 96%

Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye


A Kőszegen és a Bükön élő foglalkoztatottak egyformán 28-28%-a, a Csepregen lakók viszont 47%-a keresőtevékenységét a város közigazgatási határán kívül folytatta. A vonzáskörzetbe tartozó községekben ennél jóval intenzívebb volt az ingázás mértéke. A legalacsonyabb lélekszámú Iklanberényben mindenki ingázott, Pusztacsóban több mint kilenctizedük, további 14 helységben pedig legalább nyolctizedük más településen tudott munkát találni magának. Az ingázás alapján a falvak közül még a legjobb helyzetben a sajtoskáli foglalkoztatottak voltak, mivel minden második munkavállaló lakóhelyén dolgozhatott. Az ingázók négytizede volt nő. A falvakban a számukra szóba jöhető kevesebb álláslehetőség miatt jóval magasabb arányban jártak el dolgozni, mint a városokból. A két kistérségben ingázók korösszetétele nem mutatott számottevő eltérést az összehasonlításul szolgáló nagyobb területi egységektől. Az eljárók valamivel több mint a fele a középkorúak, azaz a 30 és 49 év közöttiek korcsoportjából került ki, egyharmaduk még nem töltötte be a 30. életévét, a fennmaradó 14%-uk pedig az idősebb, azaz az 50 év feletti munkavállalók közé tartozott. A két kistérségből naponta eljárók négytizede rendelkezett legalább érettségivel, ezen belül a Kőszegiben valamelyest gyakrabban fordultak elő magasabb iskolai végzettségűek az ingázók között. Elmondható ezen kívül az is, hogy falvakból naponta közlekedő foglalkoztatottak között magasabb volt az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, azaz általános iskolát vagy legfeljebb szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek képviselete.

1 47


9. Oktatás, képzés A két kistérség aprófalvas szerkezete, a kedvezőtlen társadalmi és demográfiai folyamatok miatt az óvodai ellátásnak és az oktatásnak kiemelt jelentősége van a lakosság elöregedésének megállításában, az elvándorlások csökkentésében, ill. a folyamat megfordításában, a kistérség lakosságmegtartó erejének növelésében. A gyes-ről, gyed-ről visszatérők számára foglalkoztatási szempontból elsődleges kérdés a minél korábbi gyermekelhelyezés és a hosszú távon helyben, vagy a lakóhelyhez minél közelebb biztosítható, minőségi oktatás. A képzési helyek elérhetősége szempontjából nagy jelentősége van a közlekedési infrastruktúrának, és a több település által közösen fenntartott, minőségi oktatást és ellátást biztosítani képes intézményeknek, esetleg iskolabuszoknak. A 2008/2009-es tanévben a kistérség 31 településéből összesen 14-ben működött óvoda, amelyből 11 működött a Kőszegi és csak 3 a Csepregi kistérségben. Ez a megoszlás hűen tükrözi a két kistérség településein a népesség korbeli megoszlását. Lukácsháza és Csepreg kivételével, ahol a férőhely-kihasználtság elérte a 100%-ot, a beíratott gyermekek száma nem hogy sehol sem érte el a hivatalosan rendelkezésre álló helyek számát, de jócskán alatta is maradt azoknak. Az ugyancsak kihasználatlan kapacitásokat jelzi a 76%-os együttes kistérségi mutató, amely jócskán a megyei és a régiós átlag alatt alakult (86, illetve 85%). Ez egyrészt tükrözi a kistérségekben jelentkező, sajnos mérséklődő igényeket, illetve a születések csökkenő számát és az elöregedő népességet. Az általános iskolai oktatás az óvodai ellátásokhoz hasonló képet mutatott abban a tekintetben, hogy a két kistérség 31 településén összesen 12-ben működött valamilyen általános iskolai tagozat, amelyből 9-et tartottak fenn a Kőszegi, és csak 3-at a Csepregi kistérségben. Ennek egyik oka az lehet az, hogy a Kőszegi kistérség közös fenntartású társulási intézményként tart fenn a többi között zeneiskolát, és olyan általános iskolát, amelynek számos településen van tagiskolája Kőszegen kívül. Ráadásul a Kőszegi gyógypedagógiai intézmény is növeli a kistérségben található alapfokú képzési helyek számát. Ha összevetjük az általános iskolai tanulók számát az 5.-8. évfolyamosok számával, akkor azt látjuk, hogy az összes általános iskolás tanulónak nagyjából a fele volt felső tagozatos. A tanulók életkor szerinti természetes megoszlása mellett ez arra is utalhat, hogy egyre több településen szűnik meg a felső tagozat a helyi általános iskolában. Az elmúlt évtizedben gyermek-létszám drasztikus, a fenntarthatóságot veszélyeztető csökkenése miatt egyre több település kényszerült feladni a helyi oktatás különféle lépcsőfokait, kezdve a felső tagozattal, majd az alsó tagozattal, végül már az óvodát sem tudták működtetni. A minőségi oktatás fenntartása érdekében egyre inkább szervezik az alapfokú oktatást társulási formában, ami legtöbbször azt jelenti, hogy helyben legfeljebb az alsó tagozatos oktatás biztosított, míg a felső tagozatot több település együttesen tartja fenn.

1 48


A folyamatos pályázások mellett a nehéz anyagi helyzetet jelzi, hogy több nemzeti kisebbséggel is rendelkező kistérség egyre nehezebben tudja helyben tartani, de legalább fenntartani a nemzetiségi oktatást, pedig ez, a kisebbségi kulturális és nyelvi gyökerek erősítésével segítheti a fiatalok, a gyermekes családok helyben maradását. Szombathely viszonylagos közelsége ellenére jelentős oktatási intézményi kapacitással rendelkezik a térség. Egy gimnázium és 3 középiskola és 1 speciális szakiskola található, Kőszegen, Bükön és Csepregen, emellett egyetemi képzés is folyik az ISES Alapítvány által működtetett Kőszegi Európa-házban (nemzetközi tanulmányok, kulturális örökségmenedzsment). A jelenlegi középiskolai szakmai képzési kínálat részben megfelel a kistérségek alapvetően bor-, gyógy- és wellness-turizmusában rejlő gazdasági lehetőségeinek és igényeinek. A Kőszegi gimnázium a kéttannyelvű, és speciális osztályai révén vonzó képzési kínálatot jelent a környék diákjai számára. Ezt mutatja az is, hogy az utóbbi években egyre inkább nőtt a kollégista, vidéki tanulók aránya. A turizmusorientált kistérségben újra át kell gondolni szakképzés jelenlegi irányait, és a turizmushoz nélkülözhetetlen szakmákkal kell bővíteni a kínálatot. A kor igényeinek megfelelően jelentősen bővült és javult a nyelvi és informatikai oktatás is. Felnőttoktatás egyik kistérségben sem nem szisztematikusan szervezett, ami szintén a Szombathely által kínált tanfolyamokkal és képzésekkel magyarázható, és nem feltétlenül igazodik a térség adottságihoz, pedig ennek kiemelt jelentősége van az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és elavult szakmával rendelkező rétegek foglalkoztatásában. Csepregi kistérség A csepregi kistérség településeinek középiskolás korosztálya számára kettő önkormányzati fenntartású középfokú nevelési, oktatási intézmény biztosít kínálatot a VASI TISZK részeként. Az egyik a Vas Megyei Önkormányzat által fenntartott Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, a másik Bük Város Önkormányzata által fenntartotta, s az általános iskolával együttműködő Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola. Mindkét intézménybe magas a bejáró gyerekek száma, akik főképp a kistérség határán belülről járnak az intézményekbe. Természetesen ez a két intézmény nem tudja lefedni a kistérség középiskolás korosztályának az igényeit, ezért végzett nyolcadik osztályosok jelentős része kilépve a kistérségből főképp Szombathelyre jár középiskolába. Nádasdy Tamás Közigazgatási, Informatikai Szakközépiskolában a szakképzés 3 területen folyik: közgazdaság, informatika, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció. Az intézménybe OKJ szerinti szakmai képzési is folyik. Az intézményben magas fokú, jó színvonalú és jelentős földrajzi vonzáskörrel bír.

1 49


Képzési irányok: pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozási ügyintéző, gazdasági informatikus, szoftverfejlesztő, Internetes alkalmazásfejlesztő, logisztikai ügyintéző, marketing- és reklámügyintéző. A Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában pincér és szakács képzés zajlik. A kistérség markáns jellemzője a nagy ipari szervezetek hiánya, a terület tipikusan a kis- és középvállalkozások területe. Emiatt kiegészítő, vagy továbblépési lehetőség lehet a képzések területén a vállalkozási ismeretek alapozása, bővítése. Csepreg számára fejlődési lehetőség lehet a határ közeliség kihasználása oktatási terület meghatározás szempontjából is, akár a határ menti hiányszakmákban való képzés biztosítása, akár nyelvi képzések hangsúlyozása. A határmenti kapcsolatok erősítésével egyéb ipari ágak is megtelepedhetnek a kistérségben, mely a gazdaság, versenyképesség emelkedése mellett, az oktatás területén is újabb lehetőségeket adhat. A helyi agrárszférán belül említésre érdemes színfolt azonban a szőlőművelés: a korábban oly virágzó csepregi szőlőkultúra tradíciójának felélesztésére és turisztikai hasznosítására az utóbbi években komoly törekvések és tervek születtek. Ezen gazdasági ágakra épülő oktatás is megfontolandó lehet a közeljövőben. Bük oktatási intézményeinek tárgyi és humán feltételeit, valamint képzési kínálatát tekintve a gyermekkorúak magas színvonalú oktatásáranevelésére alkalmas település. Ebből a szempontból a település erős vonzóhatással bír a környező településekre, hiszen e szolgáltatásokat nem csak a helybeli gyermekek veszik igénybe, hanem a környékbeliek is. Ahogy az iskolák neve is jelzi, a településen az egyik legnagyobb foglalkoztatási ág az idegenforgalom, vendéglátás, így az oktatás-nevelés is erre az ágazatra épült. A településen élők számára biztos megélhetési forrást jelent a vendéglátás, emiatt nagy hangsúlyt fektetnek a munkavégzéshez szükséges alapvető ismeretek oktatására is. A magas színvonalú szakmai oktatást bizonyítja, hogy a büki oktatási intézmények közül a szakiskola gyakorolja a legnagyobb térségi vonzó hatást, hiszen csaknem valamennyi tanuló másutt lakik. A szakoktatásban részt vevő tanulók 90 %-a bejáró. Az iskolában végzett tanulók a magas szintű szakmai képzésnek és a bővülő szakemberigénynek köszönhetően kivétel nélkül el tudnak helyezkedni szakmájukban. A magas szintű szakmai képzésre az iskolát támogató Danubius Thermal és Sport Hotelben, illetve a környező szállodákban dolgozó szakoktatók, vendéglátó szakemberek adják a garanciát.

1 50


A kistérség fő vendéglátói, turizmus fejlesztési iránya mellett számos egyéb irány is elképzelhető a Csepregi kistérség számára, mely irányvonalakra képzési lehetőség biztosítása is meggondolandó lehet: ilyen lehet a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztése, az épülő M9. számú gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó ipari, logisztikai kapacitások esetleges kiépülése vagy a határ menti együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása. A későbbiekben fontos lenne a középiskolák versenyképességének megőrzése, fejlesztése, a felnőttképzés komplex rendszerének megteremtése. Szinte a teljes kistérség területén egészében hiányzik a felnőttképzés. Részben ez utóbbi hiányosságnak tudható be, hogy a lakosság iskolázottsága alatta marad a régiós átlagnak. A TÁMOP program keretében elindult kezdeményezésnek köszönhetően a Büki Művelődési Központban működik felnőttképzés-szervezés. OKJ-s és akkreditált képzéseken vehetnek részt a jelentkezők. A képzések többsége államilag támogatott képzés, azaz vagy teljes mértékben, vagy bizonyos százalékban térítésmentesen vehető igénybe. A támogatott képzések a térség hiányszakmáira irányulnak, valamint a ma már szinte valamennyi munkahelyen elvárt számítógépes alapismeretek és nyelvi készségek átadására. Ezen előzetes felméréseken alapuló képzések szintén elősegítik az elhelyezkedést. Kőszegi kistérség A Kistérség keretében szakiskolai képzés nem folyik. A Kistérség területén, Kőszegen a megyei önkormányzat Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményének Speciális Szakiskolájában van szakiskolai képzés: varrómunkás, szőnyegszövő, parkgondozó, zöldség- és fűszernövény termelő, szobafestő-mázoló, asztalos és kőműves szakmákban. Ugyancsak van szakiskolai oktatás a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium intézményében itt a 9-10. évfolyamra kiterjedő szakmai alapozó képzést követően, a 11-12. szakképző évfolyamokon kertész, lótartó- és tenyésztő, állattenyésztő és gazda szakmunkásokat képeznek. Szakközépiskolai szakok: mezőgazdasági technikus, vidékfejlesztési technikus, állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, növénytermesztő és növényvédelmi technikus, agrár-közgazdasági- és áruforgalmazó technikus, agrárrendész, lovastúra-vezető, marketing- és reklámügyintéző, logisztikai ügyintéző, kereskedelmi ügyintéző, PR ügyintéző, kereskedő, boltvezető, informatikus, informatikus rendszergazda. A Jurisich Miklós Gimnázium a nyelvi és természettudományos tagozatait kínálja a 8. évfolyamot végzetteknek. A közintézmények közül a városban van három kistérségi határokat is túllépő vonzáskörzettel rendelkező oktatási intézménye:

1 51


 ISES Társadalomtudományok és Európa-Tanulmányok Intézete Alapítvány Európa Ház – Kőszeg, amely Külföldi Diákok Számára Szervez mesterképzést, illetve nyári egyetemet.  Jurisics Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium, ahol többek között a megyei beiskolázású Arany János Tehetséggondozó Program is működik  Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, amely széles szakterületével a megye, illetve a szomszédos kistréségek területéről vonz diákokat, de a logisztikai ügyintéző, marketing- és reklámügyintéző képzései átfedésben vannak a csepregi képzésekkel.  Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskola és Diákotthon, Speciális Szakiskola és Kollégium, mely intézménybe közel 500 diák jár, alapvetően megyei és regionális beiskolázású részlegei vannak.  Sos-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete – Kőszeg, ahová az ország minden pontjáról érkeznek nevelőszülőkhöz gyerekek. Új képzések indításánál Kőszeg földrajzi elhelyezkedéséből, valamint gazdag kulturális örökségéből lehet többek között kiindulni. Földrajzi elhelyezkedése révén egyértelműen az idegen nyelvi képzések hangsúlyozása lehet a cél, akár közoktatási tevékenység keretében, akár OKJ-s, akkreditált képzés keretében. Ugyanígy fejlődési lehetőség lehet a határmenti hiányszakmákban való képzés. A háthoz közeli helyzet nagy lehetőséget ad a befektetés özöntézésnek (külföldi tőke), mely ösztönzéshez szintén lehet képzéseket rendelni. A város kulturális örökségét kihasználva, arra építve az ISES intézetében kulturális örökségvédelmi menedzserképzés indult, mely egyben útmutatásként is szolgálhat, további a képzésre épülő, vagy azt megalapozó képzések kidolgozásához. Pl. a város számára hasznos lenne és a kulturális miliőbe beilleszkedjen művészeti, zenei képzés elindítása Ösztönözni kell a kistérség gazdasági sajátosságaihoz illeszkedő szakmák elsajátítását, hogy a gazdasági lehetőségeket minél jobban kihasználják a vállalkozók. (kézműves és hagyományos mesterségek, pl., borászat, méhészet, gyümölcsfeldolgozás). A terület gazdasági adatait vizsgálva látszik, hogy kevés a kis-, középvállalkozások száma. Ennek oka, hogy sok a szürkegazdásban tevékenykedő vállalkozások száma, a feketemunka Ausztriában, és az átlagosnál nagyobb a közfszéra súlya. Törekedni kell a magasabb hozzáadott értéket és magasabb végzettséget igénylő munkahelyek kialakítására. Ehhez szükséges új vállalkozások térségbe vonzása, meglévők innovációs tevékenységének ösztönzése és elengedhetetlen a szakképzés rendszerének javítása. Helyi szervezésű felnőttképzés a kistérség keretein belül nem működik.

1 52


10. Szociális és foglalkoztatási közkiadások, programok, pályázatok

célú

10.1. A szociális alapellátás formái A szociális szolgáltatásokat mindkét kistérség területén a települési önkormányzatok, kistérségi többcélú társulás intézményei látják el. A Kőszegi kistérségben ellátást nyújtó Kőszegi Szociális Gondozási Központ alapfeladata a rászorult személyek, családok számára személyes gondoskodást nyújtó ellátásának- szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások – biztosítása. A szociális alapszolgáltatások közül étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítő szolgáltatást és nappali ellátási formákat (nappali melegedő, idősek klubja) működtet. A szakosított ellátás keretén belül az időskorúak átmeneti elhelyezését végzi, valamint idősek otthonát, hajléktalanok éjjeli menedékhelyét és hajléktalanok átmeneti szállását tart fenn. Az alapfeladatokon túl gyermekjóléti szolgáltatást, iskolaegészségügyi ellátást és adósságkezelést is nyújt a Gondozási Központ a kistérség lakói számára. Közétkeztetés az év minden napján biztosított, a Kőszegi kistérségben naponta átlagosan mintegy kétszázötvenen veszik igénybe. A családsegítő szolgálat segítséget nyújt a kistérség működési területén élők szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak. Felderíti az ilyen helyzethez vezető okokat, közreműködik a krízishelyzet megszüntetésében, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. Időskorúak nappali intézményét a Gondozási Központ Horvátzsidányban és Kőszegen működtet, összesen 59 férőhellyel. Időskorúak otthona Peresznyén és Kőszegen működik, 200 férőhellyel, melynek kihasználtsága 95 százalékos. A Csepregi kistérségben az önkormányzati segélyezési rendszer alapján érzékelhető különbség mutatható ki a hasonló népességű rendelkező Bük és Csepreg esetén mind a célra rendelkezésre álló források, mind pedig a támogatást élvező körének meghatározását illetően. Bükön több mint négyszer annyi segélyezést folyósítottak és a célcsoport nagysága is több mint kétszerese a csepreginek. A büki önkormányzat szociális segélyezési szisztémájának fontos eleme azoknak a támogatása, akik önhibájukon kívül lettek állástalanok, de némi ösztönzéssel reális esélyük van arra, hogy ismét aktív keresők legyenek. E két célcsoporthoz jut az összes segélyezési összeg mintegy fele, míg Csepregen alig több, mint egynegyede. Az időskorúak ellátásának intézményi háttere a kistérség városaiban adott csupán: két, összesen 68 férőhelyes nappali intézmény és szintén városonként egy-egy, összesen 34 férőhelyes időskorúak otthona működik Bükön és Csepregen. Az intézmények kihasználtsága 75 százalékos volt 2008-ban.

1 53


Nem közvetlenül a munkaerő-piaci helyzettel függ össze, de hosszú távon foglalkoztatáspolitikai eredményei is van a lakáshoz jutás támogatásának, hiszen az elsősorban azokat a fiatalokat érinti, akik maguk is általában pályakezdő aktív keresők, illetve várhatóan rövidesen családalapításba fognak. Megtartásuk létfontosságú egy település számára demográfiai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Lakáscélú helyi támogatást 2008-ban Bükön és Csepregen fizetett az önkormányzat legalább 5 főnek, de a térség hat községében (Lukácsháza, Horvátzsidány, Peresznye, Bő, Gór, Nemesládony) is történt ilyen célból kifizetés egy-egy helyinek. A házi gondozásban rejlik még fejlesztési lehetőség, amely kettős eredményhez vezethet: egyrészt az elöregedő aprófalvakban hozzájárul az idős lakosság biztonság- és komfortérzetének növeléséhez, másrészt munkalehetőséget teremt a másodlagos munkaerőpiacon, amely képes a kevéssé iskolázott állástalanokat is tartósan foglalkoztatni. A térség lakóinak 0,8 %-a rendszeres szociális segélyben részesült 2008ban. Vas megye egészét tekintve ez az arány 0,7%. A térség átlagához viszonyítva magas (1%-ot meghaladó) a rendszeres szociális segélyezettek száma Kőszegdoroszlón, Tormásligeten és Tömördön. Rendszeres szociális segélyezésre mindössze hat településen nem kényszerült az önkormányzat. Rendszeres szociális segélyezésre 61 millió forintot fordítottak a települési önkormányzatok, ennek 59 százalékát a Kőszegi kistérségben. Pénzben kifizetett vagy természetben nyújtott átmeneti segélyezésben a térség népességének 5,2 %-a részesült. Az átmenetileg segélyezettek aránya a Csepregi kistérségben háromszor nagyobb, mint a Kőszegi kistérségben. Répceszentgyörgy, Gór és Mesterháza lakosainak nagyjából fele részesült átmeneti segélyben 2008 folyamán.

10.2. Közcélú foglalkoztatás A közcélú foglalkoztatás megszervezése, elterjedtsége 2008-ban erősen különbözött a Kőszegi és a Csepregi kistérség településein. Míg Kőszeg vonzáskörzetében mindössze 4 településen településenként egy-egy közcélú foglalkoztatott volt és Kőszegen további 29, addig a Csepregi kistérségben Mesterháza kivételével minden településen alkalmaztak közcélú munkára helyieket. Vas megye közcélú foglalkoztatásban részt vett lakosainak 14 %a a térségben élt. A térség önkormányzatai 2008-ban összesen 26 millió forintot költöttek közfoglalkoztatásra, amelyen a városok és a falvak egyenlő arányban osztoztak. A közcélú foglalkoztatásban 73 fő vett részt, egy-egy faluban jellemzően 1-2 munkás. Az egy közcélú foglalkoztatottra fordított összeg nagysága településenként eltérő volt, 125 ezer Ft/fő-től a 920 ezer Ft/fő-ig terjedő skálán mozgott. Átlagosan 357 ezer forintot költöttek a települések egy-egy közcélú munkás foglalkoztatására, 100 ezer forinttal kevesebbet, mint Vas megye egészében.

1 54


A Kőszegi kistérségben 2009-től a társult települések, Kőszeg kivételével együtt szervezik meg a közfoglalkoztatást a kistérség többcélú társulása által elkészíttetett terv alapján. A terv célja, hogy felmérje a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek iskolai végzettség és szakképzettség szerinti összetételét, azokat a közfeladatokat és ütemezésüket, amelyeket az önkormányzatok részben, vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, a közfeladatok ellátásához szükséges létszámot, a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ együttműködésében 2008. december 15-től 2009. március 31-ig megvalósult téli közmunkaprogramban a Kőszegi kistérség 12 települése vett részt. A programban átlagosan 30 főt foglalkoztatott a kistérség többcélú társulása, akik közül 24 fő rendszeres szociális segélyben részesülő személy volt. A foglalkoztatottak 10%-a cigány származású volt. 2009-ben átlagosan 50 fő közfoglalkoztatott volt Kőszegen és vonzáskörzetében, akik ennek segítségével kikerültek a rendszeres szociális segélyezettek köréből.

10.3. A munkaügyi központ szolgáltatásai és támogatásai Szolgáltatások álláskeresők részére:  Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése (legfeljebb 2 mFt vissza nem térítendő tőkejuttatás).  Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása (ajánlott és elfogadott)  Helyközi utazási támogatás Szolgáltatások munkáltatók részére:  Munkahelymegőrzés támogatása  Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás  A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2010. évi támogatására indított központi program  Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása  A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatása  A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás  Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása  Létszámleépítések megelőzése érdekében részmunkaidős foglalkoztatás támogatása  Munkaviszonyban állók képzési támogatása  Közhasznú munkavégzés támogatása  Mobilitás támogatása - helyközi utazási támogatás - csoportos személyszállítás támogatása

1 55


  

Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás Munkahelyteremtés támogatása Bérgarancia Alaprészből nyújtható támogatás érdekében.

A kőszegi munkaügyi kirendeltség részvétele fejlesztési projektekben: NetLab projekt (AU-HU ETE): „Hálózati együttműködés létrehozása a munkaerőpiacon a magyar-osztrák határ menti térségben”: Célok: • Határon átnyúló regionális partnerségi hálózat kibővítése • A szomszédos szociális partnerek problémáinak, munkamódszereinek megértése, megismerése • Az együttműködés és a tudástranszfer fokozása • Platform létrehozása, amelynek keretében az átmeneti szabályozások időszakát követően gyorsan lehet reagálni a határon átnyúló munkaerőpiac változásaira és kihívásaira • Az átláthatóság támogatása a közös határon átnyúló foglalkoztatási és gazdasági térségben Modulok: 1. Hálózatépítés 2. A foglalkozások és szakképesítések határon átnyúló összehasonlítását biztosító kétnyelvű Internet-platform 3. A közvetlen határon átnyúló munkaközvetítés optimalizálása 4. Regionális stratégia a szakmunkáshiány megszüntetése érdekében 5. Bilaterális regionális munkaerő-piaci elemzések 6. Információs offenzíva EXPAK projekt (AU-HU ETE): „Osztrák-magyar szakértői akadémia” Célok:  rendszeres kölcsönös tájékoztatás  innovatív koncepciók közös kidolgozása  szenzibilitás fokozására irányuló intézkedések közös kifejlesztése vállalatok számára az Esélyegyenlőségi Központ keretében Célcsoportok: munkaügyi szervezetek, non-profit szervezetek, szociális partnerek, a regionális és helyi politika intézményei, vállalatok, álláskereső vagy a munkaerőpiactól távol lévő személyek Munkacsomagok: 1. munkacsomag: integrációs monitor éves jelentés készítése az aktuális tanulmányok eredményeiről és adatelemzésekről valamint évente (200 vállalat bevonásával készített) vállalati felmérés kiértékelés 2. munkacsomag: munkaügyi konferenciák minden évben egy háromnapos munkaügyi konferencia kerül megrendezésre mintegy 100 résztvevővel 3. munkacsomag: intézkedések közös kifejlesztése két képzési program kidolgozása a cél, amelyeket Ausztriában és Magyarországon valósítanak meg mintegy 15 fő részvételével

1 56


4. munkacsomag: Esélyegyenlőségi Központ évente egy workshop és egy konferencia szervezése, valamint egy roma folyóirat kiadása; szenzibilitás fokozására irányuló intézkedések kidolgozása vállalatok részére beleértve azok megvalósítását 5. munkacsomag: kistérségi hálózatépítés az osztrák és magyar oldalon lévő munkaügyi kirendeltségek szisztematikus hálózatba tömörítése szemináriumok, találkozók, tanulmányutak, szakmai gyakorlat, stb. segítségével 6. munkacsomag: alkalomszerű segítségnyújtás pl. írásbeli összefoglalók, tanácsadási találkozók, stratégiai workshop-ok 7. munkacsomag: információs szemináriumok évente 2 szeminárium különböző témakörökben 8. munkacsomag: PR tevékenység / nyilvánosság a weboldal folyamatos frissítése,1/4-évente hírlap, 1 brosúra az EXPAK-kal, 1 brosúra az Esélyegyenlőségi Központtal kapcsolatban, Roma-magazin Támogatások, pályázati programok a kőszegi kirendeltség területén 2009ben: 1. Munkahelymegőrző támogatások OFA. Nyertes munkahelymegőrző: 1. Unigalv Kft. Csepreg -5 fő vonatkozásában 6 hónapos támogatás Munkahelymegőrző központi program: 1. Galvano-Tech. Kft. Kőszeg - 4 fő vonatkozásában 6 hónapos tám. 2. WFK-Ü Műanyagfeldolgozó Csepreg- 7 fő - 6 hónapos tám. 3. Balazatics 2007. Kft. Kőszeg- 3 fő - 3 hónapos tám. 2. Közhasznú munkavégzés támogatása 2009-ben a kirendeltség 2 munkáltató részére 3 főre nyújtott támogatást 1.107.418 Ft értékben. 3. Képzés: DEFA: 56 fő REMEK. Keret: 18 fő TÁMOP.1.1.1.: 1 fő TÁMOP. 1.1.2.: 84 fő Dec.Fa.: 15.156.528 Ft REMEK. Keret: 2.888.076 Ft TÁMOP. 1.1.1.: 61. 200 Ft TÁMOP. 1.1.2.: 14. 916.748 Ft

1 57


4. Bértámogatás: 14 munkáltató 14 főre 1.626.617 Ft összegben. 5. Vállalkozóvá válás támogatása: 16 fő részére 3.771.225 Ft összegben. 6. Munkahelymegőrző bérköltség támogatás: 14 fő részére 6.775.197 Ft összegben. 7. Postapartner program: 2 munkáltató 2 főre 715.547 Ft összegben. 8. TÁMOP.1.1.1. (rehabilitációs járadékban részesülő és személyek és megváltozott munkaképességű álláskeresők): Bérköltség tám: 3 munkáltató 3 főre (732 570 Ft) Útiköltség térítés tám. 1 munkáltató 1 főre (12 060 Ft) 9. TÁMOP.1.1.2. (6 hátrányos helyzetű célcsoport): Bértámogatás: 4 munkáltató 4 főre (2.286.467 Ft) Bérköltség támogatás: 48 munkáltató 48 főre (18.905.931 Ft) Útiköltség térítés. tám: 16 munkáltató 16 főre (417.192 Ft)

1 58


10.4. Foglalkoztatási hatású pályázatok az ÚMFT-ben Az alábbiakban a pályázatok összefoglalóját mutatjuk be, míg a részletes információk a 14. fejezetben találhatóak. Csepregi Kistérség folyamatban lévő projektek: TÁMOP: A TÁMOP keretében elnyert támogatások a közművelődés, a közoktatás és a felnőttoktatás területén tervezett fejlesztéseket segítik. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatására hatnak, segítik a kompetencia alapú oktatást, a felnőttképzési lehetőségek továbbfejlesztését és a közoktatás megújítását. NYDOP: Az NYDOP keretében kapott támogatások a turisztika és az egészségügy köré csoportosulnak. Fejlesztésre kerül turisztikai egyesület, kerékpárforgalmi hálózat, gyógyfürdő, egészségház rekonstrukció. Valamint található még ebben a támogatási formában városi belterületi vízrendezés. KEOP: A KEOP keretében ivóvízminőség javítása valósul meg. Csepregi Kistérség lezárt projektek: NYDOP: Az NYDOP keretében az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése volt lehetőség. Jelen esetben egy egészségház komplex akadálymentesítése valósult meg. GOP: A GOP a mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztését, a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatását valamint a vállalati folyamatmenedzsment támogatását hivatott szolgálni. Megvalósult belőle hűtéstechnológia és informatikai rendszer modernizációja, élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése és tanúsíttatása, horganyzósor automatizálása, optikai válogató automata beszerzése valamint ERP rendszert bevezetése. Kőszegi Kistérség folyamatban lévő projektek: TÁMOP: A TÁMOP folyamatban lévő projektjei a képzést és a határon átnyúló foglalkoztatási megállapodást helyezik előtérbe. A képzés több válfaja valósul meg, úgy mint munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének támogatása, valamint pedagógusképzés az oktatás hatékonyságának javításával és a szakmai kompetenciák elmélyítésével. NYDOP: A NYDOP jelenleg futó projektjei négyféle területen segítik a fejlődést. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése keretében egészségház létrehozása valósul meg. Telephelyfejlesztés címszó alatt infrastruktúra komplex fejlesztése és meglévő székhelyének korszerűsítése valamint új telephely kialakítása zajlik. Történelmi és kulturális örökség értékek fenntartható hasznosítása a Jurisics vár turisztikai fejlesztése kapcsán valósul meg. A felszíni vizek minőségének javítása, tározó fejlesztése. GOP: A GOP a vállalati folyamatmenedzsmentet és elektronikus kereskedelmet, a mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztését és a komplex vállalati

1 59


technológia fejlesztését támogatja. Megvalósulóban van vállalatirányítási rendszer bevezetése, technológiai fejlesztés, valamint minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása, illetve gyártókapacitások bővítése. KEOP: A KEOP a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányokat (szemléletformálás, informálás, képzés) támogatja, egy közoktatási intézmény szemléletformáló projektje a fenntartható fejlődés jegyében valósul meg. TIOP: A TIOP a múzeumokat és a közoktatást szeretné közelebb hozni egymáshoz, fejlesztve az oktatás és képzés infrastrukturális részét, múzeumpedagógiai foglalkoztató és virtuális oktatópontok létrehozásának támogatásával. Kőszegi Kistérség lezárt projektek: NYDOP: A NYDOP lezárt projektjei között a többcélú bel- és kültéri közösségi terek kialakítása, a szolgáltatások minőségének fejlesztése, bölcsőde kialakítása, valamint hulladéklerakó rekultivációja és utógondozása szerepel. GOP: A GOP keretében valósult meg a legtöbb lezárt projekt. Négy területi kiíráshoz kapcsolódóan - mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése; minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása; komplex vállalati technológia fejlesztés; vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása; - megvalósult korszerű bádogosipari eszközök beszerzése, rakódó daruk beszerzése, eszközfejlesztés, több minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése és tanúsíttatása, vállalati folyamatmenedzsment rendszerfejlesztés, gyógyszeripari beszállítói státusz megerősítéséhez kapcsolódó komplex vállalati technológiai fejlesztés, valamint informatikai szoftverbevezetés. KEOP: A KEOP épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva óvoda és iskola fűtés korszerűsítése zajlott. TIOP: A TIOP keretében a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése kapcsán rendőrkapitányság ügyfélforgalmi irodáinak akadálymentesítése valósult meg.

1 60


11. A kőszegi és felső-répcementi kistérség foglalkoztatási szempontú SWOT elemzése Elemzési területek:  Gazdaság, vállalkozások, munkahelyteremtés, munkahelyek minősége  Képzési rendszer, munkaerő felkészültsége, LLL  Munkaerő-piaci szolgáltatások  Helyi menedzsment kapacitások  Hátrányos helyzetű rétegek, szociális gazdaság Erősségek 

Gyengeségek

jelentős foglalkoztatási potenciállal is rendelkező turisztikai, természeti és kulturális vonzerő koncentrálódik a térségben (pl. Büki Gyógyfürdő, Kőszegi-hegység, Írottkő Natúrpark, kőszegi műemléki városmag)



kevés nagyfoglalkoztató, tőkeszegény vállalkozások jelenléte





külföldi piacokra is termelő vállalkozások jelenléte

 



a megyei átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliség



alacsony a helyi munkahelyek száma (különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzatok a legnagyobb, szinte egyedüli foglalkoztatók) jelentős tartós munkanélküliség a munkahelyekről kiszorultak elavult tudással rendelkeznek az iparban többségében betanított munkaerő foglalkoztatás történik



munkavállalói attitűd



nagyarányú ingázás



munkavállalói mobilitás



erős szezonalitás a foglalkoztatásban



idegen nyelvismeret magas arányú



folyamatosan csökkenő foglalkoztatási ráta



országos és megyei összehasonlításban is magas a népesség iskolai végzettsége



fekete gazdaság jelenléte





helyi szakképzés jelenléte a kistérségben (mindhárom városban)



Kőszeg hagyományos iskolaváros



munkaügyi kirendeltség által nyújtott szolgáltatások helyben állnak rendelkezésre (humán szolgáltatások, foglalkoztatáspolitikai eszközök, támogatások igénybevétele)

gyenge infrastruktúra (szennyvíztisztítók mindkét kistérségben, belső úthálózat rossz minősége, M9 - nincs gyorsforgalmú elérhetőség a térségben) közlekedési vákuum



kihasználatlan iparterületek (Csepreg, Kőszeg)

 

helyi termékre épülő piaci ellátás hiánya a turisztikai potenciál és együttműködések kihasználatlansága kvalifikált munkaerő hiánya (K+F területen, ipari területeken, hiányszakmákban: fémipari szakmák, pék, hentes, szakács, pincér, sok a humán területre való képzés)



együttműködési szándék az induló foglalkoztatási paktumban



vállalkozói összefogás, egymásra támaszkodás elindult



1 61




a térség jelentős részét lefedő, közös munkaerő-piaci szervezet



meglévő városi és társulási tapasztalatok közfoglalkoztatási programok szervezésében, és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját célzó szolgáltatásokban



 

aluliskolázott hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli réteg



a szakképzési kínálat nem teljesen felel meg az igényeknek



a szakképző intézmények kínálata között van átfedés



integrált szolgáltatások nem érhetőek el a munkanélkülieknek (képzési-mentáliséletvezetési-foglalkoztatási)



vállalkozói érdekképviselet hiánya



mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújtott tanácsadási szolgáltatások nem kielégítőek



foglalkoztatási célú civil szervezetek hiánya



nincs hosszú távú tervezés (üzleti, szervezeti, fejlesztési, HR) sem a köz- sem a magánszférában



nem jellemzőek a térségi szintű és szektorokon átívelő összefogások adat- és információhiány a foglalkoztatásban érintett szereplőkről és a munkaerő piacról

 

többgenerációs munkanélküliség erősödése



területi és etnikai szegregáltság jelenléte



a közfoglalkoztatás nem kellő mértékű koordinációja a kőszegi kistérségben (város és kistérség külön szervezi)

Lehetőségek 

munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése (elsősorban a helyi KKV-kra alapozva a feldolgozóiparban, továbbá az egészségügyi, szociális, turisztikai szolgáltatásokban, megújuló energia szektorban, a zöld munkahelyek területén)

szakmunkás képzés alacsony minősége, gyakorlati képzés eredménytelen (a jól képzett emberek nem találnak helyben munkát, emiatt elvándorolnak, a pályaorientáció nem hatékony, a szakmáknak nincs presztízse) munkaképes emberek nem jelennek meg a munkaerőpiacon (társadalmi probléma)

Veszélyek 

megfelelő számú és minőségű foglalkoztatási lehetőségek hiányában az elvándorlás fokozódása (ausztriai munkavállalás erősödése), a térség lakosságmegtartó képességének csökkenése



a bürokrácia, továbbá a magas adó- és járulékterhek korlátot jelentenek a foglalkoztatásban

1 62


autonóm kistérség kialakítása (pl. megújuló energiák kihasználása, helyi termékekre alapuló piacok, illetve üzletek létrehozása, KKV-k erősítése, fejlesztése, erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek létrehozása, saját terménytároló kapacitással)





a szakmunkáshiány súlyosbodása gátolja a vállalkozások fejlődését



iparterületek fejlesztése, vállalkozások betelepítése



a leginkább rászorulókat nem érik el a munkaerő-piaci szolgáltatások



határmenti fekvésből adódó gazdasági lehetőségek kihasználása



a pesszimista hangulat uralkodik el, és nem alakul ki a „meg tudjuk tenni!” szemlélet



a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése, a képzettségi szint emelése a hátrányos helyzetűek körében





a munkáltatók igényeinek megfelelő szakképzési és helyi felnőttképzési rendszer kialakítása (szakképző intézményekre, TISZK-ekkel való együttműködésre, és a Büki Művelődési és Sportközpontban elindult felnőttképzési kezdeményezésre alapozva)

az elöregedési tendencia erősödése, az eltartott népesség arányának növekedése kapcsán növekvő teher hárul az aktív népességre



tartó munkanélküliség további emelkedése



a leszakadó társadalmi csoportok létszámának növekedése (a segélyen élés jobban megéri, mint a munka, a negatív minta a többgenerációs munkanélküli családokban mélyülő gazdasági és társadalmi problémákat okozhat, tartós munkanélküliség növekedése)





helyi foglalkoztatási információs pontok térségi hálózatának létrehozása



a helyi foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztési projektek sikeres lebonyolítása érdekében térségi kapacitásépítés (a paktum menedzsment kapacitásainak erősítése, városok és kistérségek menedzsmentjei közötti együttműködések fejlesztése)



gazdasági, munkaerő-piaci információáramlás erősítése



szombathelyi paktummal való együttműködés, tapasztalatcsere



a segélyen élők bevonása a munka világába (pl. zöldségtermelés, szociális földprogram, állattenyésztés)



kereskedelem, turizmus területén megvalósuló színvonalas fejlesztések veszélyeztethetik a meglévő szolgáltatók működését az önkormányzati reform miatt munkahelyek szűnhetnek meg a közszférában (a kistelepüléseket különösen érinthetik)

1 63


12.

Fókuszcsoportos interjú emlékeztetője 2010. február 18. Kőszeg, Írottkő Szálloda

A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” TÁMOP-1.4.408/1 pályázati program támogatásával, „A Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma” című, TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-024 azonosító jelű pályázat keretében

Básthy Béla alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, és átadta a szót Hollósi Szabolcsnak, a BFH Európa Kft. ügyvezetőjének, aki moderálta az interjút. A cég a projekt szakmai megvalósítását segíti. A fókuszcsoportos interjúnak 5 fő témája volt. Az egyik téma a helyi munkaerőpiac sajátosságai. A második téma a foglalkoztatás szempontjából releváns szervezetek helyzete. Harmadik a hiányzó készségek, képzések azonosítása, negyedik a korábbi kezdeményezések tapasztalatai, ötödik pedig a határon átnyúló kapcsolatok. Az interjú során kiderült, hogy a határon átnyúló kapcsolatokról az előző négy téma során érdemes szót ejteni, így az külön témaként nem jelenik meg az emlékeztetőben. A hozzászólások főbb megállapításai tematikusan: 1. Az adott terület erősségei és gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a foglalkoztatási lehetőségek és a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezők. -

Az úgynevezett régi munkanélküliségi ráta 2010.januári adatok alapján 12,1 %-os a kőszegi kirendeltség területén (Kőszegi kistérség, illetve a csepregiből Bük, Csepreg, Tömörd, Tormásliget). 1281 fő a január 21-i állapot szerint. Ezek a számok a 93-as adatokat tükrözik, amikor itt a térségben megszűntek a textilipari üzemek, megszűnt a tangazdaság Csepregen. A decemberi és januári adatokat nagymértékben befolyásolta a közcélú munkáknak a megszűnte. Tehát nagyon sok közcélú munkás volt önkormányzatoknál akiknek november, december végére szűnt meg a határozott idejű szerződésük. Ezek az emberek bekerültek a nyilvántartásba és többnyire ellátásra lettek jogosultak. Az adat viszont megyei viszonylatban valamivel kedvezőbb, hiszen a megyei ráta jelenleg 12,2 %-os. Az előző havi arányhoz képest 12%-os növekedés történt a kirendeltségen. Az előző havi ráta 10,5 %os volt.

1 64


-

-

-

-

-

A húzóágazatok (építőipar, turizmus) jellege miatt elég erős a szezonális hatás. Ebből kifolyóan ezekben a szektorokban dolgozók időszakosan megjelentek a nyilvántartásunkban, ami annyit jelentett, hogy november környékén beáramlott a nagy tömeg, február-március környékén, ahogyan az idő engedte megtörtént a kiáramlás. Illetve az utóbbi évek tendenciája volt az, hogy nagy számban jelentek meg a kirendeltségi regiszterben a legálisan Ausztriában munkát vállalók, mert őket is szezonálisan bocsátották el, és egy meglévő nemzetközi egyezmény keretében Magyarországon tudják igénybe venni a munkanélküli ellátásukat. A munkanélküliség számaránya a nyári hónapokban kb. 600-700 körül mozgott, a téli hónapokban meghaladta már a 900-at is. Alacsony a helyi munkahelyek száma, emiatt jelentős az ingázás. A közszféra intézményei meghatározó munkaadók a térségben. Szűkebb környezetünk elsősorban munkaerő beszállító térség, ami alapvetően nem fog megváltozni, de fontos lenne több helyi munkahely létesítése. Az elmúlt években Kőszegen és környékén nem történt nagyobb foglalkoztatással kapcsolatos beruházás. A munkaügyi központhoz bejelentett összes álláshelyek számla csökkent 2009-ben, de a foglalkoztatottá váltak száma viszont magasabb volt, mint 2008-ban. Magas a térségben a tartós munkanélküliség. A januári számok nem mutatják az eddigi tendenciákat, mert ebben a hónapban a kőszegi térségi mutató némileg alacsonyabb (17,8), mint a megyei átlag 18,2. A tapasztalat viszont az, hogy mindig meghaladta a térség a megyei átlagot. A térségben meglévő hátrányos helyzetű rétegek (tartós munkanélküliek, romák, segélyen élők) nem tudnak érvényesülni a belső és a környékbeli munkaerőpiacon sem. Nekik is esélyt, munkalehetőséget kell biztosítani. A diplomások aránya is emelkedett az elmúlt években, akiknek kevés elhelyezkedési lehetősége van a térségben. Az ő körükben is emelkedett a munkanélküliség. Élénkülés tapasztalható a munkaerőpiacon. A munkaügyi kirendeltség januárban, illetve decemberben azt tapasztalta, hogy több olyan cégtől is kaptak munkaerőigény bejelentést ahonnan nem várták volna. Egyik oka a rehabilitációs hozzájárulás megemelése. Folyamatosan keresnek munkát a munkáltatók, tehát megkezdődött a megváltozott munkaképességű embereknek a felvétele olyan szektorokban, ahol ez korábban nem volt jellemző (pl. 7 szállodától érkezett közel 10 fős kérés takarító és szobaasszony munkakörökre). A kirendeltségen február elsejétől megkezdték a támogatási igények befogadását (bértámogatások, vállalkozóvá válás támogatása). 18 jelentkező van jelenleg, aki már most azonnal vállalkozna. Részben kényszervállalkozások, akiknek szakmai támogatásra is szükségük lenne.

1 65


-

A térség folyamatosan olyan kihívással szembesül, hogy hogyan tud olyan közszolgáltatási, és életmódbeli színvonalat kínálni, amely megfelel azok elvárásainak is, akik Ausztriába járnak dolgozni. Mindenképen fontos, hogy minőségi élettér legyen a térség azok számára is, akik nem itt találnak munkát.

2. A foglalkoztatás feltérképezése -

-

szempontjából

-

szervezetek

A két kistérség korlátozott gazdasági ereje, belső piaci potenciálja miatt nem csak a munkavállalónak kell kimenni a térségből, hanem a vállalkozásoknak is nyitottan kell működniük. Több vállalkozás már Ausztriába helyezte át a tevékenységét, ami egyrészről kedvező, de sajnos inkább a kényszer eredménye. Ennek lehetséges okai a hazai adórendszer, túl szigorú jogszabályok és az ellenőrző szervek gyakorlata (ÁNTSZ, munkaügyi felügyelet, VPOP) piaci lehetőségek korlátozottsága stb. A piac védelme érdekében negatív kampány is tapasztalható Ausztriában a magyar cégek ellen (pl. építőiparban). A közszféra intézményei meghatározó munkaadók a térségben, de az önkormányzatok finanszírozási helyzetének alakulása is megkövetel racionalizálási lépéseket, amelyekkel inkább a munkahelyek csökkenése prognosztizálható az elkövetkező időszakban.

3. A foglalkoztatás bővítéséhez készségek azonosítása. -

releváns

szükséges

hiányzó

képzések,

A vállalkozások sikeresebb működésének egyik fő oka, hogy nincsenek felkészült szakmunkások a térségben. Az iskolarendszerű szakképzés nem készíti fel őket, a felnőttképzési programok pedig túl rövidek és hiányzik a gyakorlati képzés. További, más térségekben is jellemző ok a képzési rendszer átalakulása (szakmunkások gyakorlati képzését eltolták), a felsőoktatás tömegessé válása, a gimnáziumi képzés térnyerése, divat- szakmák követése, a fizikai munka presztízsének leértékelődése. A helyi vállalkozások ajánlottak ösztöndíjakat is tanulóknak (gépészeti, faipari területen), de ez sem volt elég ösztönző. Az RFKB által megállapított hiányszakmákban kiemelt állami ösztöndíjhoz lehet jutni. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni. Pozitív változás, hogy 2010. szeptembertől meghatározott szakmákban lehetséges előrehozott szakképzést tartani. A képzőintézményeknek ezt is érdemes kihasználni a munkaadókkal együttműködve. A túlképzés miatt sok munkakörben diplomásokat alkalmaznak, amelyeket igazából középfokú szakképzettséggel kellene betölteni, tehát az alulfoglalkoztatottság is jelen van.

1 66


-

-

Az elmúlt időszak leépítései miatt megjelentek az álláskeresők között olyanok, akik elfelejtették a szakmájukat, vagy elavulttá vált a tudásuk, mivel 10-15 évig betanított munkát végeztek multinacionális cégeknél. Az újbóli aktivizálásuk is megoldandó probléma. A résztvevő vállalkozások részéről felmerült igény munkahelymegtartási célú képzések iránt. Ausztria közelsége miatt sok jó szakember ott próbál szerencsét, amely tovább súlyosbította a szakképzett munkaerőhiányt. Ez a jövőben még nagyobb veszélyt jelent, hiszen 2011-ben teljesen megszűnik a munkaerő áramlás korlátozása.

4. Korábbi, hasonló kezdeményezések tapasztalatai, korábbi projektekből gyűjtött információk összegyűjtése, a már létező, az adott területen a foglalkoztatásra vonatkozó helyi stratégiai kezdeményezések, tervek feltérképezése, értékelése. -

-

Meglévő probléma, hogy sikeres kezdeményezéseket be kell fejezni forráshiány miatt. Egyik projektben pedagógust alkalmaztak és a roma gyerekeknek a felzárkóztatását végezte el. Sajnos mivel közhasznú foglalkoztatás keretében működött, nem biztosított folyamatosságot. Emellett 2 egészségőr is alkalmazásba állt, akik végzett szociális gondozók voltak, és akik a térségben a roma családokat keresték fel. Meglévő kezdeményezések között megemlítették a Regionet Akív projektet (AU-HU ETE keretében), amelyben a térség is részt vesz. A projekt célja között szerepel az osztrák–magyar határtérség gazdasági dinamikájának élénkítése, a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor együttműködésének és hálózatépítésének elősegítése, a kistérségi gazdasági hálózatok kiépítése és fejlesztése, együttműködés, kompetenciaépítés, innováció és marketing súlyponttokkal, a határtérség kistérségeinek erősítése, határon átnyúló, tartós gazdasági kapcsolatok kistérségi gazdasági hálózatok segítségével történő kiépítése, határon átnyúló gazdasági térség kialakítása, intézményesített együttműködés kialakítása és közös tudásmenedzsment. A projekt keretében 10-15 millió Ft/év forrás áll rendelkezésre projektek megvalósítására. A kőszegi és csepregi kistérségben 5-6 aktív vállalkozással dolgoznak együtt. Rendezvényeket, projekt, termék bemutatókat, üzletember találkozókat szerveznek. Eddig felmerült problémák voltak a szakképzetlen munkaerő, tanuló utánpótlás, építőipari együttműködés.

Melléklet: jelenléti ív. Szombathely, 2009. március 8.

BFH Európa Kft.

1 67


13.

KSH adattáblák

A táblázatok adatainak forrása a külön nem jelölt esetekben a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres adatgyűjtése.

1 68


13.1. Népesség, népsűrűség, december 31. 2008

Bozsok

A település területe, hektár 2 091

Lakónépesség száma az év végén, fő 342

Népsűrűség, fő/km2 16,4

Cák

648

280

43,2

Gyöngyösfalu

965

1 132

117,3

Horvátzsidány

1 217

787

64,7

Kiszsidány

493

101

20,5

Kőszegdoroszló

965

241

25,0

Kőszegpaty

1 225

198

16,2

Kőszegszerdahely

737

492

66,8

Lukácsháza

936

1 059

113,1

Nemescsó

738

319

43,2

Ólmod

366

93

25,4

Peresznye

1 073

712

66,4

Pusztacsó

726

173

23,8

Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg

861

342

39,7

13 041

6 271

48,1

5 466

12 032

220,1


18 507

18 303

98,9

1 065

646

60,7

785

202

25,7

1 099

306

27,8

Bő Chernelházadamonya Gór Iklanberény

296

31

10,5

Lócs

513

118

23,0

Mesterháza

419

156

37,2

Nagygeresd

940

268

28,5

Nemesládony

567

124

21,9

Répceszentgyörgy

575

115

20,0

Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük Csepreg Csepregi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NYUGAT-DUNÁNTÚL

941

419

44,5

1 013

543

53,6

944

316

33,5

753

337

44,8

1 536

276

18,0

11 446

3 857

33,7

2 086

3 402

163,1

4 954

3 452

69,7

18 486

10 711

57,9

36 993

29 014

78,4

333 610

260 950

78,2

1 132 831

998 187

88,1

1 69


13.2. - Korstruktúra 2008

Állandó népességből a fiatalkorúak aránya, %

Állandó népességből a 18-59 évesek aránya, %

Állandó népességből az időskorúak aránya, %

Bozsok

15,2

63,6

21,1

Cák

20,4

56,3

23,3

Gyöngyösfalu

20,3

61,6

18,1

Horvátzsidány

14,8

61,7

23,5

Kiszsidány

16,8

65,3

17,8

Kőszegdoroszló

14,9

62,1

23,0

Kőszegpaty

17,6

54,6

27,8

Kőszegszerdahely

19,2

59,8

21,0

Lukácsháza

19,5

64,3

16,2

Nemescsó

20,1

61,3

18,6

Ólmod

11,5

64,4

24,0

Peresznye

12,8

61,6

25,6

Pusztacsó

19,2

61,1

19,8

Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg

15,1

57,7

27,1

17,5

61,5

21,1

18,8

61,1

20,1


18,3

61,2

20,5

Bő

16,3

58,6

25,1

Chernelházadamonya

20,8

52,0

27,1

Gór

19,0

54,5

26,5

Iklanberény

17,9

51,3

30,8

8,0

61,6

30,4

Mesterháza

10,1

62,0

27,8

Nagygeresd

11,1

55,1

33,8

Nemesládony

13,3

57,8

28,9

Répceszentgyörgy

15,6

54,9

29,5

Sajtoskál

13,6

50,0

36,4

Simaság

13,7

58,5

27,8

Tompaládony

11,5

56,1

32,4

Tormásliget

16,3

61,1

22,6

Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük

20,4

59,9

19,7

15,0

56,8

28,2

17,5

62,2

20,2

Csepreg

18,1

59,9

22,0

Csepregi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye

16,8

59,5

23,8

17,7

60,6

21,7

17,3

60,7

22,0

NYUGAT-DUNÁNTÚL

17,3

60,7

21,9

Lócs

1 70


13.3. – Népmozgalom 2006-2008 évek átlaga

Bozsok Cák

Természetes szaporodás(+), természetes fogyás (-), ezrelék

Belföldi vándorlási egyenleg, ezrelék

Népességnövekedés (+), népességfogyás (-), ezrelék

-10,6 -13,2

0,0 6,0

-10,6 -7,2

-1,7 -5,5

-7,9 -3,8

-9,6 -9,3

Kiszsidány Kőszegdoroszló

-13,2 -6,7

-29,7 -10,8

-42,8 -17,5

Kőszegpaty Kőszegszerdahely

-28,3 -7,3

6,7 -6,7

-21,6 -14,0

-0,9 2,1

-5,9 3,1

-6,8 5,2

-3,7 -20,5

-7,4 32,8

-11,1 12,2

Pusztacsó Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg

2,0 -3,9

12,0 3,0

14,0 -1,0

-6,6

0,2

-6,4

-3,9

4,4

0,5

Kőszegi kistérség Bő

-4,8 -4,5

3,0 -16,6

-1,9 -21,1

Chernelházadamonya Gór

-9,9 1,2

8,2 25,7

-1,6 26,9

Iklanberény Lócs

-21,9 -27,7

-32,8 11,1

-54,6 -16,6

Mesterháza Nagygeresd

-16,1 -4,8

-22,2 -10,7

-38,3 -15,5

-8,2 -8,7

0,0 -5,8

-8,2 -14,6

Sajtoskál Simaság

-24,0 -16,6

29,6 -11,3

5,6 -27,9

Tompaládony Tormásliget

-17,9 -5,8

5,3 -8,7

-12,6 -14,5

-8,3

2,4

-5,9

-11,3

-0,9

-12,2

Gyöngyösfalu Horvátzsidány

Lukácsháza Nemescsó Ólmod Peresznye

Nemesládony Répceszentgyörgy

Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük Csepreg Csepregi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NYUGAT-DUNÁNTÚL

-3,2

7,7

4,5

-3,2 -6,1

-8,4 -0,7

-11,6 -6,8

-5,3

1,6

-3,7

-4,7

-0,7

-5,4

-3,7

1,5

-2,2

1 71


13.4. – Lakásállomány, lakásépítés 2008

Lakásállomány

2001 = 100,0

Laksűrűség, 100 fő/lakás

Épített lakások száma 2006 és 2008 között

Bozsok

139

103,0

246

6

Cák Gyöngyösfalu

109 397

104,8 110,9

257 285

1 12

Horvátzsidány Kiszsidány

323 39

106,6 97,5

244 259

9 0

Kőszegdoroszló Kőszegpaty

104 77

108,3 104,1

232 257

1 2

Kőszegszerdahely Lukácsháza

202 387

108,0 113,2

244 274

4 11

Nemescsó Ólmod

118 51

111,3 106,3

270 182

4 2

Peresznye Pusztacsó

196 59

107,7 111,3

363 293

5 4

Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg Kőszegi kistérség

164

108,6

209

4

2 365

108,5

265

65

4 600 6 965

107,6 107,9

262 263

99 164

Bő Chernelházadamonya

309 105

104,0 107,1

209 192

3 4

Gór Iklanberény

174 36

116,8 109,1

176 86

8 2

Lócs Mesterháza

97 82

104,3 103,8

122 190

1 1

Nagygeresd Nemesládony

152 96

99,3 99,0

176 129

0 0

Répceszentgyörgy Sajtoskál

81 155

109,5 110,7

142 270

5 7

Simaság Tompaládony

246 146

101,7 107,4

221 216

3 4

Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük Csepreg

122 108

100,0 109,1

276 256

1 3

1 909

105,4

202

42

1 613 1 274

136,1 104,5

211 271

148 13

4 796

113,8

223

203

11 761

110,2

247

367

109 386 415 719

106,9 107,8

239 240

2 834 11 682

Csepregi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NYUGAT-DUNÁNTÚL

1 72


13.5. – A lakások komfortossága 2001

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükségés egyéb

lakások aránya, % Bozsok Cák

35,6 33,7

43,0 42,3

8,9 6,7

9,6 15,4

3,0 1,9


62,3 45,2

21,8 34,0

2,0 5,9

12,6 10,9

1,4 4,0


25,0 24,0

30,0 32,3

25,0 21,9

15,0 20,8

5,0 1,0


23,0 49,2

40,5 42,2

4,1 1,1

31,1 4,3

1,4 3,2

Lukácsháza Nemescsó

57,3 19,8

26,9 50,9

4,1 12,3

10,2 17,0

1,5 0,0

Ólmod Peresznye

20,8 48,9

41,7 27,5

10,4 8,8

25,0 12,6

2,1 2,2


34,0 31,1

37,7 49,0

15,1 3,3

11,3 3,3

1,9 13,2

44,3

34,2

6,5

12,1

2,9

51,5

40,6

3,0

2,5

2,4


49,1 54,9

38,4 30,0

4,2 3,4

5,7 9,1

2,6 2,7


31,6 46,3

39,8 33,6

11,2 1,3

12,2 15,4

5,1 3,4

Iklanberény Lócs

45,5 34,4

24,2 43,0

9,1 3,2

18,2 16,1

3,0 3,2


49,4 32,7

27,8 32,7

6,3 9,2

16,5 22,9

0,0 2,6


32,0 23,0

40,2 44,6

5,2 5,4

22,7 25,7

0,0 1,4

Sajtoskál Simaság

62,9 66,1

17,9 16,5

4,3 3,7

13,6 12,0

1,4 1,7


33,8 28,7

32,4 44,3

8,8 7,4

25,0 17,2

0,0 2,5

Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük Csepreg

46,2

33,3

5,1

10,1

5,

45,4

31,2

5,4

15,7

2,3

72,6 55,0

16,9 24,0

2,8 6,5

5,7 11,1

2,0 3,4


55,8

25,1

5,0

11,6

2,5

51,7

33,2

4,5

8,0

2,6

49,0

33,4

5,1

10,0

2,5

NYUGAT-DUNÁNTÚL

51,7

32,6

4,2

8,6

2,9


1 73


13.6. – Közszolgáltatások, infokommunikáció

2008

Bozsok Cák

Háztartási Közcsatorna gázfogyasz- Rendszeres -hálózatba tók a hulladékgyűjt kapcsolt lakásállomá és-be vont lakások ny lakások aránya, % százalékába aránya, % n

Ezer lakosra jutó távbeszél ő fővonal

ISDN vonalak aránya a távbeszél ő hálózatba n, %

100,0 100,0

55,4 45,0

100,0 94,5

348 261

6,7 5,5

90,9 90,4

84,1 67,8

86,4 77,4

231 294

6,9 5,2

100,0 90,4

59,0 31,7

64,1 87,5

238 340

0,0 7,3


94,8 97,5

40,3 41,6

87,0 87,1

258 309

7,8 10,5


91,0 86,4

71,8 29,7

87,3 87,3

265 260

16,4 4,8

Ólmod Peresznye

80,4 85,7

47,1 64,3

60,8 64,3

366 173

5,9 6,5


89,8 75,6

33,9 60,4

84,7 70,7

243 406

0,0 2,9

90,7

60,5

82,8

270

7,8

96,5

54,1

94,9

298

11,8


94,5 80,6

56,3 82,8

90,8 68,9

289 313

10,5 5,9


83,8 77,0

70,5 76,4

66,7 56,9

262 225

3,8 0,0

Iklanberény Lócs

0,0 0,0

80,6 74,2

86,1 66,0

581 424

0,0 0,0


0,0 0,0

73,2 64,5

72,0 67,8

282 250

4,5 0,0


0,0 0,0

64,6 61,7

58,3 84,0

387 478

0,0 0,0

Sajtoskál Simaság

0,0 0,0

81,3 70,3

91,0 82,9

365 276

6,5 10,7


0,0 0,0

90,4 54,9

87,0 100,0

297 211

4,3 14,1


0,0

75,0

73,1

275

0,0

24,7

74,0

75,2

298

4,9

78,5

79,5

67,7

361

23,8

91,2 60,4

75,6 76,3

85,2 75,3

269 309

12,1 13,9

80,6

64,5

84,5

296

11,8

67,8

65,7

90,6

319

12,7

75,0

73,0

93,9

321

16,2

Gyöngyösfalu Horvátzsidány Kiszsidány Kőszegdoroszló

Csepreg Csepregi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NYUGAT-DUNÁNTÚL

1 74


13.7. – Regisztrált gazdasági szervezetek 2008

Ezen belül: Társas Egyéni vállalkozás

Ezer Költségve Nonprofit lakosra jutó -tési szervezet gazdasági szerv szervezet

Bozsok

16

61

1

7

249

Cák Gyöngyösfalu

15 41

39 104

1 2

2 6

204 133


17 4

54 17

4 1

8 1

105 238


13 4

22 23

1 1

2 0

154 152


15 42

73 94

2 2

5 3

193 136

Nemescsó Ólmod

7 1

36 13

1 1

4 1

150 183


6 4

43 18

1 1

3 0

76 133

14

73

3

5

281

199

670

22

47

150

456 655

834 1 504

20 42

100 147

118 129

14 3

133 11

3 1

6 1

243 79

Gór Iklanberény

5 5

35 1

1 1

2 0

141 226

Lócs Mesterháza

5 2

19 32

1 1

0 1

212 224


4 2

26 19

1 1

1 0

119 177

2 16

18 61

1 3

3 2

217 196

8 6

97 27

3 1

5 1

208 111

3 11

32 45

1 1

0 3

107 221

86

556

20

25

179

163

608

7

19

236

89 338

321 1 485

13 40

38 82

132 182

993

2 989

82

229

149

9 937

26 007 105 452

679

2 099

149

2 224

7 645

159

Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg Kőszegi kistérség Bő Chernelházadamonya

Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük Csepreg Csepregi kistérség Csepregi és Kőszegi kistérség együtt Vas megye NYUGAT-DUNÁNTÚL

42 947

1 75


13.8. – Regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerint 2008

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250 fő feletti

Bozsok Cák

25 28

0 0

0 0

0 0

0 0


86 27

2 2

4 1

0 0

0 0


8 15

0 0

0 0

0 0

0 0


8 35

0 0

0 0

0 0

0 0


71 13

1 1

1 2

0 0

1 0

Ólmod Peresznye

3 18

0 0

0 1

0 0

0 0


8 38

0 0

1 0

0 0

0 0

383

6

10

0

1

789

17

5

1

2

1 172 63

23 1

15 0

1 0

3 0

4 22

0 0

1 0

0 0

0 0

Iklanberény Lócs

4 9

0 0

0 0

0 0

0 0


10 15

0 0

0 0

0 0

0 0

7 5

0 0

0 0

0 0

0 0

Sajtoskál Simaság

23 36

3 1

0 0

0 0

0 0


14 13

0 0

0 0

0 0

0 0


26

0

0

0

0

251

5

1

0

0

472 232

9 7

5 5

3 4

0 0

955

21

11

7

0

2 127

44

26

8

3

Kőszegi kistérség Bő Chernelházadamonya Gór



20 113

464

272

117

39

NYUGAT-DUNÁNTÚL

84 560

1 934

1 052

500

120

1 76


13.9. – Regisztrált vállalkozások szektor szerint Ezen belül: Ingatlanügyle Kereskedele -tek, m, javítás gazdasági szolgáltatás

Építőip ar

Gazdasági szolgáltatások

3 1

5 6

28 31

4 7

1 13

10 6

13 5

11 4

67 28

17 9

35 7

14 7


2 1

0 3

3 17

3 1

2 8

0 1


0 2

1 1

9 41

1 6

3 21

1 7

13 4

15 5

68 9

14 3

26 3

11 0

Ólmod Peresznye

0 3

1 0

6 10

0 4

2 4

1 4


0 3

3 8

2 47

2 5

0 18

0 4

50

63

366

76

143

66

2008

Bozsok Cák Gyöngyösfalu Horvátzsidány


Ipar

Humán szolgáltat á-sok

77

93

769

160

367

197

127 12

156 1

1 135 71

236 7

510 31

263 6


0 1

2 0

2 26

0 7

2 7

1 1

Iklanberény Lócs

0 1

0 3

2 9

1 2

1 3

1 2


0 2

0 2

6 12

2 2

0 2

0 0


2 0

3 1

4 3

3 1

2 1

0 0

Sajtoskál Simaság

3 2

6 3

30 25

8 11

13 10

1 4


1 3

3 2

9 2

3 0

5 1

3 1


2

9

10

5

3

2

29

35

211

52

81

22

24 32

30 41

590 181

72 61

194 85

73 24

85

106

982

185

360

119

421

870

382



212

262

2 117

1 823

2 444

18 606

4 565

9 274

3 865

NYUGAT-DUNÁNTÚL

7 782

9 720

78 043

18 949

39 195

14 978

1 77


13.10. – A népesség gazdasági aktivitása 2001

Ebből: Foglalkoztat Munkanélkü ott li

Inaktív kereső

Ebből: Nyugdíjas

Eltartott

Bozsok

132

13

126

101

106

Cák Gyöngyösfalu

99 465

1 15

65 286

59 237

77 307


335 35

11 0

276 36

224 34

234 31

94 76

0 3

87 82

67 76

71 56


206 438

7 18

133 249

109 212

147 273

Nemescsó Ólmod

120 29

0 1

106 31

83 29

83 27


160 63

5 1

319 52

290 38

131 48


129

6

127

111

61

2 381

81

1 975

1 670

1 652

4 802 7 183

260 341

3 155 5 130

2 571 4 241

3 627 5 279


279 62

13 5

226 93

194 83

172 60

Gór Iklanberény

106 11

2 0

86 19

81 17

59 11

Lócs Mesterháza

52 82

1 3

47 48

41 44

29 34


105 56

8 2

115 60

104 53

78 22


58 107

2 13

52 217

48 204

20 111


283 133

15 4

277 131

248 125

127 63

Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük Csepreg

133 112

14 4

113 88

94 71

107 77

1 579

86

1 572

1 407

970

1 336 1 428

104 48

876 986

678 822

768 1 084

4 343

238

3 434

2 907

2 822



11 526

579

8 564

7 148

8 101

114 846

5 270

NYUGAT-DUNÁNTÚL

416 849

25 304

79 469 299 542

67 789 253 724

68 538 262 605


1 78


13.11. – A foglalkoztatottak száma foglalkozási főcsoportok szerint Ezen belül: 2001

Vezető, értelmisé gi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgazda -sági

Ipari, építőipari

Egyéb

foglalkozású Bozsok Cák

23 23

17 10

24 16

12 12

39 35

17 3


68 35

94 46

65 43

14 11

188 165

36 35

4 6

5 17

5 14

2 5

16 44

3 8


7 26

9 33

15 31

9 16

31 83

5 17


57 11

74 13

57 6

13 4

199 74

38 12

Ólmod Peresznye

2 18

4 26

4 28

0 14

14 53

5 21

Pusztacsó Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg Kőszegi kistérség

1 13

8 21

5 25

0 3

42 58

7 9

294

377

338

115

1 041

216

810 1 104

726 1 103

736 1 074

70 185

1 948 2 989

512 728


30 3

41 6

54 7

14 4

108 35

32 7

Gór Iklanberény

11 1

3 1

36 1

9 1

44 7

3 0

Lócs Mesterháza

5 2

4 15

15 15

6 9

18 37

4 4


7 4

16 2

11 10

12 3

53 29

6 8


7 13

7 12

12 28

5 5

21 31

6 18


28 13

58 16

48 17

10 12

113 58

26 17

Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük

1 12

12 20

13 18

4 2

89 55

14 5

137

213

285

96

698

150

198

196

359

38

373

172

Csepreg 187 Csepregi kistérség 522 Csepregi és Kőszegi kistérség 1 626 együtt Vas megye 17 630 NYUGAT-DUNÁNTÚL 68 326 Forrás: Népszámlálás, 2001

194 603

229 873

73 207

618 1 689

127 449

1 706

1 947

392

4 678

1 177

19 285 74 538

16 068 65 759

3 415 12 593

48 131 158 864

10 317 36 769


1 79


13.12. – Nyilvántartott álláskeresők, 2009. december 2009

Nyilvántarto tt álláskereső

Előző év azonos időszaka = 100,0

Legalább egy éve állástalanok aránya, %

Munkanélkül i-ségi arány, %

Bozsok

14

140,0

14,3

5,4

Cák Gyöngyösfalu

13 46

185,7 115,0

23,1 26,1

7,1 6,1


29 7

111,5 100,0

6,9 14,3

5,3 9,9


23 7

176,9 350,0

30,4 0,0

13,9 5,4


22 37

157,1 108,8

18,2 13,5

6,3 4,8

Nemescsó Ólmod

15 5

187,5 166,7

20,0 40,0

6,9 7,5


11 6

110,0 100,0

0,0 33,3

2,7 5,5


14

107,7

0,0

6,5

249

129,0

17,3

5,9

526 775

124,1 125,6

20,5 19,5

6,7 6,4

25 10

131,6 500,0

12,0 10,0

5,9 8,3

Gór Iklanberény

9 1

128,6 100,0

0,0 0,0

5,1 4,8

Lócs Mesterháza

7 4

350,0 133,3

14,3 25,0

8,0 3,4

12 5

120,0 100,0

8,3 60,0

6,3 6,0

7 8

140,0 114,3

0,0 37,5

9,3 3,5


31 14

238,5 100,0

9,7 14,3

7,8 7,1

Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük

23 25

164,3 138,9

13,0 12,0

10,1 13,0

181

150,8

13,3

7,1

163

149,5

8,6

7,3

Csepreg 146 Csepregi kistérség 490 Csepregi és Kőszegi kistérség 1 265 együtt Vas megye 12 982 NYUGAT-DUNÁNTÚL 46 697 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

130,4 143,7

17,1 12,9

6,7 7,0

132,0

16,9

6,6

154,6 140,3

18,1 18,9

7,3 7,0


Nagygeresd Nemesládony Répceszentgyörgy Sajtoskál

1 80


13.13. – A foglalkoztatottak napi ingázása 2001

Helyben lakó és dolgozó

Más településre eljáró ebből: összes más Szombaten megyéb helyre e

Bejáró

Helyben foglalkoztatott

Bozsok Cák

52 19

80 80

24 7

11 19

43 12

95 31


82 75

383 260

185 34

41 56

104 39

186 114


8 11

27 83

3 22

3 5

2 11

10 22


30 61

46 145

19 34

1 35

5 23

35 84

146 24

292 96

149 10

24 12

595 26

741 50

Ólmod Peresznye

5 53

24 107

9 13

4 24

0 50

5 103

Pusztacsó Velem Kőszegi kistérség vonzáskörzet együtt Kőszeg Kőszegi kistérség

5 32

58 97

7 16

6 15

2 17

7 49

603

1 778

532

256

929

1 532

3 469 4 072

1 333 3 111

552 1 084

451 707

1 307 2 236

4 776 6 308


84 9

195 53

14 1

33 4

50 31

134 40

Gór Iklanberény

19 0

87 11

5 –

8 4

1 0

20 0

Lócs Mesterháza

10 11

42 71

4 4

3 13

2 8

12 19


16 11

89 45

3 –

14 3

1 0

17 11


7 52

51 55

11 –

1 15

2 62

9 114

117 26

166 107

4 9

81 2

51 28

168 54

25 15

108 97

4 47

57 12

15 2

40 17

402

1 177

106

250

253

655

965

371

131

98

1 177

2 142

Csepreg 753 Csepregi kistérség 2 120 Csepregi és Kőszegi kistérség 6 192 együtt 72 Vas megye 263 268 NYUGAT-DUNÁNTÚL 518 Forrás: Népszámlálás, 2001

675 2 223 5 334 42 583 148 331

126 363

132 480 1 187 8 526 32 476

238 1 668

991 3 788

3 904

10 096

37 524

109 787

128 449

396 967


Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Csepregi kistérség vonzáskörzet együtt Bük

1 447 12 623 13 148

1 81


13.14. – Szociális támogatás

2008

LakásfennÁtmeneti tartási segélyezésbe támogatásban n részesültek részesültek száma száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásb an részesültek száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítet-tek évi átlagos száma

Bozsok Cák

6 0

2 1

0 1

2 6


5 1

20 1

27 0

35 23


0 0

0 1

0 0

0 1


0 0

3 1

22 2

7 5


2 0

28 5

9 38

20 8

Ólmod Peresznye

0 0

0 2

0 0

0 6


0 3

4 0

15 1

4 17

17

68

115

132

429

413

289

301


446 0

481 97

404 0

432 3


0 0

45 136

0 0

2 0

Iklanberény Lócs

0 4

4 9

5 8

0 0


0 1

72 7

0 0

0 2


0 0

4 63

0 0

1 3

Sajtoskál Simaság

0 1

25 0

41 1

0 6


0 3

1 1

0 36

0 14


3

0

37

13

12

464

128

44

67

400

83

92

27 106

152 1 016

76 287

120 255

552

1 497

691

687

4 280

12 835

5 274

6 357

17 666

44 132

15 998

25 589


1 82


13.15. –Közcélú foglalkoztatás 2008

Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg, ezer Ft

Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

Bozsok Cák

1 0

414 0


1 0

517 0


1 0

125 0


1 0

332 0


0 0

0 0

Ólmod Peresznye

0 0

0 0


0 0

0 0

4

1 388

29

7 552


33 2

8 940 804


2 1

807 920

Iklanberény Lócs

1 1

733 799


0 4

0 1 529


2 2

1 186 667

Sajtoskál Simaság

1 1

399 902


2 1

1 011 317


2

967

22

11 041


6

2 790

12 40

3 300 17 131

73

26 071

504

228 831

2 244

830 204

1 83


14.

ÚMFT-s pályázatok a kistérségekben

Forrás: www.nfu.hu (2010. március 20.) KŐSZEGI KISTÉRSÉG folyamatban lévő projektek TÁMOP: A TÁMOP folyamatban lévő projektjei a képzést és a határon átnyúló foglalkoztatási megállapodást helyezik előtérbe. A képzés több válfaja valósul meg, úgy mint munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének támogatása, valamint pedagógusképzés az oktatás hatékonyságának javításával és a szakmai kompetenciák elmélyítésével. NYDOP: A NYDOP jelenleg futó projektjei négyféle területen segítik a fejlődést. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése keretében egészségház létrehozása valósul meg. Telephelyfejlesztés címszó alatt infrastruktúra komplex fejlesztése és meglévő székhelyének korszerűsítése valamint új telephely kialakítása zajlik. Történelmi és kulturális örökség értékek fenntartható hasznosítása a kőszegi vár turisztikai fejlesztése kapcsán valósul meg. A felszíni vizek minőségének javítása, tározó fejlesztése. GOP: A GOP a vállalati folyamatmenedzsmentet és elektronikus kereskedelmet, a mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztését és a komplex vállalati technológia fejlesztését támogatja. Megvalósulóban van vállalatirányítási rendszer bevezetése, technológiai fejlesztés, valamint minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása, illetve gyártókapacitások bővítése. KEOP: A KEOP a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányokat (szemléletformálás, informálás, képzés) támogatja, egy közoktatási intézmény szemléletformáló projektje a fenntartható fejlődés jegyében valósul meg. TIOP: A TIOP a múzeumokat és a közoktatást szeretné közelebb hozni egymáshoz, fejlesztve az oktatás és képzés infrastrukturális részét, múzeumpedagógiai foglalkoztató és virtuális oktatópontok létrehozásának támogatásával.

1 84


OP név konstrukció

Pályázat neve

TÁMOP 2.3.3/A-09/1

Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva

TÁMOP 3.1.6-08/2

Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében

TÁMOP 3.1.5-09/A-2

Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)

Beruházás helye

Pályázó neve

Gyöngyösfalu

Vasi Patak Bt.

Kőszeg

Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Kőszeg

Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Projekt megnevezése A Vasi Patak Bt. munkavállalóinak képzése bér és járulék támogatással kiegészítve. A Dr. Nagy László EGYMI szolgáltatásainak bővítése és fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív oktatása érdekében A Dr. Nagy László EGYMI pedagógiai kultúrájának korszerűsítése. Az oktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, szakmai kompetenciák szélesítése, elmélyítése.

1 85

Megítélt összeg

Támogatás mértéke

Tervezett befejezés

20 534 971.HUF

100%

2010-07-05

18 370 730.HUF

100%

2011-03-31

20 000 000.HUF

100%

2012-07-31



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve

Projekt megnevezése

Megítélt összeg

TÁMOP 1.4.4-08/1

Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Kőszeg

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása Telephelyfejlesztés

Horvátzsidány

Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktum Egészségház létrehozása a Horvátzsidányi mikrotérség egészségügyi alapellátása érdekében

23 328 409.HUF

NYDOP 5.2.1/A

Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktum Horvátzsidány Község Önkormányzata

Ferépszer Szerkezetlakatos Építőipari Tervező és Kivitelező Kft.

A Ferépszer Kft. működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra komplex fejlesztése meglévő székhelyének korszerűsítés és bővítése, illetve egy új telephely kialakítása révén

NYDOP 1.3.1/D

Kőszeg

1 86

Támogatás mértéke 90 %

Tervezett befejezés 2011-03-31

33 126 733.HUF

90 %

2010-10-31

47 000 000.HUF

50 %

2011-04-04


OP név konstrukció NYDOP 2.2.1/B-2f NYDOP 4.2.1/A

Pályázat neve Történelmi és kulturális örökség értékek fenntartható hasznosítása Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése

Beruházás helye

Pályázó neve


Megítélt összeg



Kőszeg

Kőszeg Város Önkormányzata

Kőszegi Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I. ütem

790 850 959.HUF

83 %

2011-09-30

Lukácsháza

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Lukácsházi tározó

2 780 000 000.HUF

100 %

2010-09-27

8 278 000.- HUF

50 %

Támogatási döntés dátuma: 2010-03-17

13 253 200.HUF

50 %

2010-05-03

400 000 000.HUF

25 %

2011-06-18

GOP 2.2.1-09/1

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Gyöngyösfalu

Vasi Patak Kereskedelmi Bt.

GOP 2.1.1-09/A

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése

Kőszeg

5th Gear Termelő és Kereskedelmi Kft.

Lukácsháza

SCHOTT forma vitrum Gyógyszeripari üvegtermék gyártó kereskedelmi Kft.

GOP 2.1.1-09/C

Komplex vállalati technológia fejlesztés

Hardverfejlesztés vállalatirányítási rendszer bevezetése a Vasi Patak Bt. részére Technológiai fejlesztés, valamint minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása a 5th Gear Kft.-nél Üvegcse gyártókapacitások bővítése SCHOTT forma vitrum Kft-nél

1 87



Pályázat neve

KEOP 6.1.0/A/09

A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)

TIOP 1.2.2-09/1

Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatásiképzési szerepének infrastrukturális erősítése

Beruházás helye

Pályázó neve

Kőszeg

Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi , Informatikai és Szakképző Iskola és Kollégium

Kőszeg

Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága

Projekt megnevezése A kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium szemléletformáló projektje a fenntartható fejlődés jegyében "Múzeumpedagógiai foglalkoztató és virtuális oktatópontok létrehozása a kőszegi Arany Egyszarvú Patikamúzeumban"

1 88

Megítélt összeg


4 904 507.- HUF

90 %

29 128 500 .- HUF

100 %


2010-06-30



Folyamatban lévő projektek operatív programonként Operatív program

Pályázati összegek

TÁMOP NYDOP GOP KEOP TIOP ÖSSZESEN

82 234 110.-HUF 3 650 977 692.- HUF 421 531 200.-HUF 4 904 507.- HUF 29 128 500.- HUF 4 188 776 009.-HUF

1 89


Kőszegi kistérség lezárt projektjei NYDOP: A NYDOP lezárt projektjei között a többcélú bel- és kültéri közösségi terek kialakítása, a szolgáltatások minőségének fejlesztése, bölcsőde kialakítása, valamint hulladéklerakó rekultivációja és utógondozása szerepel. GOP: A GOP keretében valósult meg a legtöbb lezárt projekt. Négy területi kiíráshoz kapcsolódóan - mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése; minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása; komplex vállalati technológia fejlesztés; vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása; - megvalósult korszerű bádogosipari eszközök beszerzése, rakódó daruk beszerzése, eszközfejlesztés, több minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése és tanúsíttatása, vállalati folyamatmenedzsment rendszerfejlesztés, gyógyszeripari beszállítói státusz megerősítéséhez kapcsolódó komplex vállalati technológiai fejlesztés, valamint informatikai szoftverbevezetés. KEOP: A KEOP épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva zajlott.

óvoda és iskola fűtés korszerűsítése

TIOP: A TIOP keretében a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése kapcsán rendőrkapitányság ügyfélforgalmi irodáinak akadálymentesítése valósult meg.

1 90



NYDOP 5.1.1/A

NYDOP 5.1.1/B

NYDOP 4.1.1/2

Pályázat neve Szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése (kivéve tanyaés falugondnoki hálózat, valamint gyermekek napközbeni ellátása közül a bölcsőde és a családi napköz Gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése

Beruházás helye

Kőszeg

Kőszeg

Kőszeg

Pályázó neve


Megítélt összeg


Projekt befejezése

Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása

Többcélú bel- és kültéri közösségi terek kialakítása, a szolgáltatások minőségének fejlesztése a kistérségi feladatellátás tükrében

49 879 952.- HUF

89 %

2009-12-31

Bölcsőde kialakítása Kőszegen a Felsővárosi Óvoda bővítésével

50 000 000.- HUF

89 %

2010-03-31

Kőszegi régi hulladéklerakó rekultivációja és utógondozása

69 892 100.- HUF

85 %

2010-01-11

Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.

1 91



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve


Megítélt összeg


Projekt befejezése

3 009 708.- HUF

30 %

2008-12-31

1 904 000.- HUF

50 %

2009-12-31

695 000.- HUF

50 %

2008-08-01

798 000.- HUF

50 %

2008-12-31

6 300 000.- HUF

30 %

2007-09-17

2 897 775.- HUF

30 %

2008-07-15

GOP 2.1.1-08/A

Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése

Kőszeg

Kőszegi SZALDOR Bádogosipari Kft

Korszerű bádogosipari eszközök beszerzése a Kőszegi Szaldor Kft-nél.

GOP 2.1.1-09/A


Kőszeg

KÁVÉMATIK Kereskedelmi Kft.

Eszközfejlesztés a KÁVÉMATIK Kft.-nél

GOP 2.2.2

Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

Kőszeg

KŐBERTERV Mérnöki Beruházó Tervező Szolgáltató Kft.

GOP 2.2.2


Kőszeg

LENTULO Fogászati és Szolgáltató Bt.

GOP 2.1.1/A


Kőszeg

Róka Ferenc egyéni vállalkozó

GOP 2.1.1-08/A


Kőszeg

SZÁRNYASÉP Építő és Szolgáltató Kft.

Minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése és tanúsíttatása a KŐBERTERV Mérnöki Kft-nél A Lentulo Bt. minőségirányítási rendszerének kialakítása Róka Ferenc egyéni vállalkozásnak technológiai fejlesztése HIAB XS 144 E-3 PRO típusú hidralikus rakódódaru beszerzése

1 92



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve


GOP 2.1.1-08/A


Kőszeg

Vasi Lux Villanyszerelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

GOP 2.2.1-08

Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

Kőszeg

Svájci Elektronika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

GOP 2.1.1/C

Komplex vállalati technológia fejlesztés

Lukácsháza

SCHOTT forma vitrum Gyógyszeripari üvegtermék gyártó és kereskedelmi Korlátolt felelőségű társaság

GOP 2.2.1-09/1

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Lukácsháza

SUXESS LOGISTIC Hungary Kft.

HIAB XS 166 E-4.5 Duo típusú hidralikus rakodódaru beszerzése Vállalati folyamatmenedzs ment rendszerfejlesztés Svájci Elektornika Kft-nél Gyógyszeripari beszállítói státusz megerősítéséhez kapcsolódó komplex vállalati technológiai fejlesztés Informatikai szoftverbevezetés a Suxess Logistic Hungary Kft.-nél

1 93

Megítélt összeg


Projekt befejezése

3 167 031.- HUF

30 %

2008-12-31

9 185 984.- HUF

50 %

2009-06-30

425 000 000.- HUF

20 %

2009-04-15

1 375 000.- HUF

50 %

2010-03-31



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve


KEOP 5.3.0/B/09

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

Kőszeg

Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola

TIOP 3.3.1-08/1

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése II

Kőszeg

Vas Megyei Rendőrfőkapitányság

Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola fűtés és HMV korszerűsítése VMRFK ügyfélforgalmi irodáinak akadálymentesítés e Kőszegen

Lezárt projektek összesítve Operatív program NYDOP GOP KEOP TIOP ÖSSZESEN

Pályázati összeg 169 772 052.-HUF 454 332 498.- HUF 59 336 655.- HUF 10 173 472.- HUF 693 614 677.-HUF

1 94

Megítélt összeg


Projekt befejezése

59 336 655.- HUF

60 %

2009-12-23

10 173 472.- HUF

100 %

2009-09-30


Csepregi kistérség folyamatban lévő projektek TÁMOP: A TÁMOP keretében elnyert támogatások a közművelődés, a közoktatás és a felnőttoktatás területén tervezett fejlesztéseket segítik. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatására hatnak, segítik a kompetencia alapú oktatást, a felnőttképzési lehetőségek továbbfejlesztését és a közoktatás megújítását. NYDOP: Az NYDOP keretében kapott támogatások a turisztika és az egészségügy köré csoportosulnak. Fejlesztésre kerül turisztikai egyesület, kerékpárforgalmi hálózat, gyógyfürdő, egészségház rekonstrukció. Valamint található még ebben a támogatási formában városi belterületi vízrendezés. KEOP: A KEOP keretében ivóvízminőség javítása valósul meg.

1 95



TÁMOP 3.2.3-08/2

TÁMOP 3.1.4-08/2

TÁMOP 3.2.3-08/1

TÁMOP 3.1.4-08/2

Pályázat neve "Építő közösségek" közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben "Építő közösségek", közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1. kör: Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben

Pályázó neve


Megítélt összeg



Bük

Bük Város Önkormányzata

Kultúrháló hátrányos helyzetűek integrációja a kulturális tevékenységek által

35 433 460.- HUF

100 %

2010-12-31

Bük


Kompetencia alapú oktatás Bükön

24 973 392.- HUF

100 %

2010-08-31

Bük


Répcementi kistérség felnőttképzési lehetőségeinek továbbfejlesztése

27 688 716.- HUF

100 %

2010-12-31

Csepreg

Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás nevében Csepreg Város gesztor Önkormányzata

Csepreg város közoktatásának megújítása

31 847 720.- HUF

100 %

2010-07-31

Beruházás helye

1 96



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve


Megítélt összeg



54 882 662.- HUF

85%

2011-12-31

NYDOP 2.4.1/A

Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatása

Bük

Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyeslület

A büki TDM szervezet (Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület) fejlesztése

NYDOP 5.2.1/A

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása

Bük


Büki egészségház rekonstrukciója

22 215 993.- HUF

90 %

2010-10-31

NYDOP 4.1.1/1-B-2f

Belterületi vízrendezés

Bük


Bük város belterületi vízrendezése

81 070 025.- HUF

85 %

2010-06-30

NYDOP 2.1.1/A

Kiemelt, nemzetközi célpontú gyógyfürdők fejlesztése

Bük

Büki Gyógyfürdő Zrt.

"A Büki Gyógyfürdő fejlesztése"

525 000 000.- HUF

30%

2010-10-15

NYDOP 4.3.1/B-09

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

Csepreg

Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás

Kerékpárral a gyógyfürdő irányába

56 215 226.- HUF

85%


KEOP 7.1.3.0

Ivóvízminőség javítása

Csepreg

Csepreg Város Önkormányzata

Csepreg Térségi Vízmű vízminőség javítása

5 440 000.- HUF

85%

2010-07-31

1 97


Csepregi kistérség folyamatban lévő projektek összesítve Csepregi kistérség Folyamatban lévő projektek TÁMOP NYDOP KEOP ÖSSZESEN

119 943 288.-HUF 739 383 906.- HUF 5 440 000.- HUF 864 767 194.-HUF

1 98


Csepregi kistérség lezárt projektjei NYDOP: Az NYDOP keretében az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése volt lehetőség. Jelen esetben egy egészségház komplex akadálymentesítése valósult meg. GOP: A GOP a mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztését, a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatását valamint a vállalati folyamatmenedzsment támogatását hivatott szolgálni. Megvalósult belőle hűtéstechnológia és informatikai rendszer modernizációja, élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése és tanúsíttatása, horganyzósor automatizálása, optikai válogató automata beszerzése valamint ERP rendszert bevezetése.

1 99


Pályázó neve


Megítélt összeg


Projekt befejezése

Bük


Büki Egészségház komplex akadálymentesítése

9 862 260.- HUF

60 %

2008-11-03

GOP 2.1.1-09/A


Bük

Ötödik FORRÁSCOOP Kereskedelmi Kft.

15 789 768.- HUF

40%

2009-11-30

GOP 2.2.2


Bük

VOG Export-Import Kft.

678 640.- HUF

50 %

2008-09-30

GOP 2.1.1-08/A


Csepreg

UNIGALV Fémtömegcikk Felületkezelő Kft.

4 948 450.- HUF

30 %

2008-12-31

GOP 2.1.1-09/A


Csepreg

UNIRIV Ipari és Kereskedelmi Kft.

18 047 710.- HUF

40 %

2009-09-30


Pályázat neve

Beruházás helye

NYDOP 5.1.1/E

Önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz)

Hűtéstechnológia és informatikai rendszer modernizációja az Ötödik Forrás Coop Kft.-nél IFS élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése és tanúsíttatása a VOG Export-Import Kft-nél. Horganyzósor automatizálása az Unigalv Kft-ben Optikai válogató automata beszerzése az UNIRIV Kft-nél a fémtömegcikk tevékenység fejlesztése érdekében

1 100



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve


Megítélt összeg


Projekt befejezése

GOP 2.2.1-08

Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

Tormásliget

POLMETÁL PRUSZYNSKI Kft.

ERP rendszert bevezetése a Polmetál Kft.-nél.

14 755 000.- HUF

50 %

2009-01-31

NYDOP GOP ÖSSZESEN

Csepregi kistérség Lezárt projektek 9 862 260.-HUF 54 219 568.- HUF 64 081 828.-HUF

1 101


15.

A kistérségek legnagyobb foglalkoztatói

Kőszegi kistérség GAZDASÁGI SZERVEZET

TELEPÜLÉS

TEVÉKENYSÉG

SZÖNYE ACÉLSZERKEZETEKET GYÁRTO KFT

Gyöngyösfalu

Fémszerkezetgyártás

SVÁJCI ELEKTRONIKA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT

Lukácsháza

Nagykereskedelem

SCHOTT FORMA VITRUM GYÓGYSZERIPARI ÜVEGTERMÉK GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT

Lukácsháza

Üvegtermék gyártása

SOPÁR ÉS TÁRSA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT

Peresznye

Nagykereskedelem

KŐSZEG VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

Kőszeg

Közigazgatás

JURISICH MIKLÓS GIMNÁZIUM ÉS KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM

Kőszeg

Középfokú oktatás

EVANGÉLIKUS MEZŐGAZDASÁGI KERESKEDELMI INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Kőszeg

Középfokú oktatás

BERSEK JÓZSEF TÖBBCÉLÚ KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Kőszeg

Alapfokú oktatás

KŐSZEGI VÁROSÜZEMELTETŐ ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

Kőszeg

Településüzemeltetés

DR. NAGY LÁSZLÓ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

Kőszeg

Alapfokú oktatás

KŐSZEGI RUHAIPARI ZRT

Kőszeg

Ruházati termékgyártás

KROMBERG ÉS SCHUBERT KÁBELEKET ÉS KÁBELRENDSZEREKET GYÁRTO ÉS FORGALMAZO KFT

Kőszeg

Járművillamossági termék gyártás

WIENERBERGER TÉGLAIPARI ZRT KŐSZEGI TÉGLA- ÉS GERENDAGYÁRA

Kőszegi telep

Égetett agyag építőanyag gyártás

Csepregi kistérség GAZDASÁGI SZERVEZET

TELEPÜLÉS

TEVÉKENYSÉG

VOG EXPORT-IMPORT KFT

Bük

Nagykereskedelem

HOTEL PIROSKA KFT

Bük

Szálláshely-szolgáltatás

HUNGUEST HOTELS

Bük


PRÉRI VENDÉGLÁTO ÉS KERESKEDELMI KFT

Bük

Vendéglátás

FELSŐBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKISKOLA

Bük

Alapfokú oktatás

BÜKI FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KFT

Bük


NESTLÉ HUNGÁRIA KFT BÜKI GYÁRA

Bük

Állateledel gyártás

BÜKI GYÓGYFÜRDŐ ZRT

Bük

Egyéb személyi szolgáltatás

UNIRIV IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT

Csepreg

Fémmegmunkálás

CSEPREG VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csepreg

Közigazgatás

DR. CSEPREGI HORVÁTH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Csepreg

Alapfokú oktatás

SIKER RUHAIPARI KFT

Csepreg

Ruhaipari termékgyártás

ROMEL MECHANIKAI ÉS ELEKTRONIKAI KFT

Gór

Fémmegmunkálás

VAS MEGYEI PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA SAJTOSKÁL

Sajtoskál

Szociális ellátás

1 102

M U N K A E R Ő - P I A C I H E L Y Z E T E L E M Z É S

Recommend Documents