INDIKÁTOR ősz. Összefoglaló. Aktivitás. Beruházási kedv. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Beruházási helyzetkép az MFB 2015. őszi vállalati felmérése alapján Összefoglaló Aktivitás •

2015. ősz

•

•

A magyarországi vállalatok beruházási aktivitása kismértékben elmaradt a tervezettől: a cégek 13,5%-a a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3%-a a megcélzottal megegyező volumenben, 26,0%-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre fejlesztést a felmérést megelőző egy év során, az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások összegének mediánja 10, ill. 7 millió forint volt. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak jelen. A következő 12 hónapban a tervnél kevesebbet beruházó cégek egy része újra beruházást tervez. Az előző 12 hónapban beruházást nem végző vállalkozások között felülreprezentáltak a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló cégek. Ezek a cégek borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, továbbá a vizsgált beruházási és hitelfelvételi korlátok közül különösen nagy nehézséggel szembesülnek a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, ill. a saját erő nagysága terén. 2015 őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3%-ra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9%) pedig új mélypontra süllyedt. Ennek ellenére a kapacitások alakulása legfeljebb fékezni tudta a beruházási szándék mérséklődését, mivel a következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező cégek körében a beruházástól elzárkózó vállalatokhoz képest 2014. őszhöz hasonlóan 9,3 százalékponttal magasabb volt az elégtelen erőforrásokkal szembesülő cégek aránya.

Beruházási kedv •

•

•

•

•

Folytatódott a 2014 tavaszán rekordszintet elérő beruházási kedv mérséklődése: 2015 őszén a felmérést követő egy évben fejlesztést tervező vállalatok aránya (61,7%) 11,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a 2014. tavaszi csúcshoz képest megfeleződött (63,2%-ról 28,5%-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya. Az előző 12 hónapban tervezett és végrehajtott fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián 10 millió Ft), azonban vállalatméret szerint vizsgálva bizonyos eltolódás figyelhető meg. A mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22,5 millió Ft), ugyanakkor a közép- és nagyvállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 210 millió Ft), azaz a beruházásokon belül eltolódhat valamelyest a hangsúly a nagyobb vállalatok felől a kisebb cégek irányába. A tervezett beruházások összetétele az elmúlt másfél évben nem változott: vállalkozások kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a következő 12 hónapban, a jelzett szándék lényegében nem változott a 2014. őszi felmérés óta. A magyarországi vállalkozások 2015 őszén a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második, ill. harmadik helyen a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), ill. a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek. A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolja elsősorban a fejlesztéseket 2015 őszén. A legnagyobb beruházási korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, melyet a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, a harmadik helyen álló beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest.

Készítette:

Cser Nóra ([email protected]) Szabó Zsolt ([email protected])

Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu

Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

Beruházások finanszírozása •

•

2015. ősz

•

•

A tervezett ingatlanberuházások, a gép- és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a 20-50, 10-50, ill. 1-5 millió forintos sávba (a beruházást tervező cégek negyede ilyen összegben jelezte fejlesztési szándékát). A tervezett kutatás-fejlesztés-innováció jellemző nagyságának az 1-5, ill. a 100-200 millió forintos intervallum tekinthető. A fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (40 millió Ft a medián alapján), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (20-20 millió Ft) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak. Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három markáns kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 40-50% közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-30% közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik az önerő vállalt mértéke. Külső forrás bevonásával elsősorban az ingatlan vásárlások, építések esetén számolnak a cégek jelentős mértékben (az önerő mértéke átlagosan 47,8%), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 70% feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok. 2014 őszhöz képest visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitel összeg nagysága (a medián 80-ról 28 millió forintra süllyedt). Megtorpant a finanszírozási jellegű beruházási akadályok csökkenése, de a korábbi évekhez viszonyítva továbbra is sokkal kedvezőbb ezen korlátok megítélése. A vállalatok fele megfelelő paraméterekkel bíró finanszírozási termékek esetén képes, hajlandó, ill. tervez fejlesztéseket a következő egy évben.

MFB-INDIKÁTOR

Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 2009 nyarán indította el rendszeresen ismétlődő reprezentatív kérdőíves vállalati felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények másrészt lehetőséget adnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenkettedik felmérésre 2015 őszén került sor, az adatfelvétel ideje 2015. október 5. és november 11. közé esett. A kérdőívet online, valamint postai úton is megkapták a vállalkozások, amelyet a kitöltést követően elektronikusan, ill. postai formában is visszajuttathattak. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A kérdőívet ezúttal 723 vállalat töltötte ki és küldte vissza, ami 13,1%-os visszaküldési aránynak felel meg. Az eredmények kiértékelése során 652 vállalkozás 47 kérdésre, ezen belül 210 alkérdésre adott válaszaira tudtunk támaszkodni. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator.

Régió

Az MFB-INDIKÁTOR 2015. őszi vállalati felmérésben szereplő vállalatok strukturális megoszlása* Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltató szektor

Összesen

Közép-Magyarország

1,1%

10,6%

19,6%

31,3%

Nyugat-Magyarország

3,8%

12,6%

15,6%

32,1%

Kelet-Magyarország

4,8%

12,9%

19,0%

36,7%

9,7%

36,0%

54,3%

100,0%

Mezőgazdaság

Ipar


Összesen

Mikrovállalat

5,4%

16,9%

38,9%

61,1%

Kisvállalat

1,4%

6,6%

6,8%

14,7%

Középvállalat

1,2%

4,1%

2,0%

7,4%

Nagyvállalat

1,7%

8,4%

6,6%

16,7%

9,7%

36,0%

54,3%

100,0%

KözépMagyarország

NyugatMagyarország

KeletMagyarország

Összesen

Mikrovállalat

21,8%

16,6%

22,7%

61,1%

Kisvállalat

3,5%

4,9%

6,3%

14,7%

Középvállalat

2,2%

3,1%

2,2%

7,4%

Nagyvállalat

3,8%

7,4%

5,5%

16,7%

31,3%

32,1%

36,7%

100,0%

Vállalati méret

Összesen

Vállalati méret

Összesen

Összesen * vállalatok megoszlása a visszaküldött válaszok alapján

Vállalati kategóriák Regionális bontás: A hét magyarországi régió besorolása a következő: Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye), Nyugat-Magyarország (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl), Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld). Vállalati méret: A vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma 0-9 fő), kisvállalat (9-49 fő), középvállalat (50-249 fő), nagyvállalat (250 főnél több). MFB-INDIKÁTOR

3

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A felmérésést megelőző 12 hónap beruházásai A vállalatok kétharmada végzett fejlesztést az előző egy évben, a fejlesztések valamelyest elmaradtak a tervezettől, és a végrehajtott beruházások mediánja 7 millió Ft volt A beérkezett válaszok alapján a 2015 őszét megelőző 12 hónapban a magyarországi cégek 15,8%-a nem folytatott, 64,9%-a végrehajtott fejlesztést, 19,3%-uk válasza nem ismert. A vállalatok 28,2%-a 10 millió Ft alatti összegű, 20,5%-a 10-200 millió Ft, 10,9%-a 200-1000 millió Ft közötti, 5,4%-a afeletti volumenben végzett beruházást. Eredetileg a cégek 64,3%-a akart beruházni (azaz legtöbb vállalat megvalósította fejlesztési terveit), azonban a 0-10, ill. 10-200 milliós sávban a tervezetthez képest 1,8, ill. 1,1%-kal emelkedett a fejlesztést végzők aránya, míg a 200-1000 millió Ft közötti, ill. annál nagyobb összegben fejlesztő vállalatok aránya 2,1, ill. 0,2%-kal elmaradt a tervezettől. A 200 millió Ft alatti kategóriában vélhetően az időközben felmerült, váratlan beruházási igények miatt emelkedett a tervezetthez képest a fejlesztő cégek száma, míg a nagyobb összegű fejlesztésekbe vágó cégek részarányának csökkenése esetén részben forráshiány, részben a vállalati tervek módosulása játszott közre (1. ábra). A vállalatok 13,5%-a a tervezettnél nagyobb volumenben, 39,3%-a a megcélzottal megegyező összegben, 26,0%-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre beruházást a felmérést megelőző egy év során. Az agráriumban, a közép- és nagyvállalatok között is legalább 20 százalékponttal meghaladta a tervezettnél kisebb összegben fejlesztők hányada a vártnál végül nagyobb összegben beruházók részarányát. A mezőgazdaságban a 2015. évi rossz terméseredmények és csökkenő bevételek vezethettek végül meghiúsult vagy csökkentett összegű fejlesztésekhez, míg a nagyobb vállalatok között – amelyek működése hagyományosan beruházás orientáltabb a kisebb cégekkel összevetve, és amelyek általában többfajta beruházásra fókuszálnak – lényegében a viszonylag nagyfokú, a kisebb cégek által regisztráltat megközelítő mértékű piaci bizonytalanság vezetett a tervek felülvizsgálatához (2. ábra). A felmérést megelőző 12 hónapra tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja 10, ill. 7 millió forint volt. A szándékolt és a végrehajtott beruházások összegének arányát tekintve viszonylag nagy differencia (betöltetlen rés) van a szolgáltató szektorban, a mikro- és kisvállalatok körében, a nyugat-magyarországi székhelyű és a belföldi piacra fókuszáló cégek között, míg ez a gap viszonylag kismértékű az ipari vállalkozások körében, a kelet-magyarországi székhelyű, a közép- és nagyméretű cégek, valamint az exportorientált vállalatok esetében (3. ábra). Vállalatméret szerint nagy szóródás tapasztalható: a mikrocégek, kis-, közép- és nagyvállalatok körében a végrehajtott beruházások összegének mediánja rendre 1,5, 19,5, 83, ill. 222 millió Ft volt. Az eltervezettnél nagyobb összegben fejlesztő cégek között relatíve sok a közép- és nagyvállalat, a nyugat- és a közép-magyarországi székhelyű, az agráriumba tartozó valamint a következő 12 hónapban fejlesztést tervező cég. A tervezettnek megfelelő összegben beruházó vállalkozások körében felülreprezentáltak a szolgáltató cégek, a mikrovállalkozások, a kelet-magyarországi székhelyű és a beruházásokat a következő 12 hónapban nem fontolgató vállalatok. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kisés nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű cégek és a beruházást tervező cégek is viszonylag nagy arányban vannak (4. ábra). 2. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene a tervezetthez képest

1. ábra: A vállalatok összetétele az előző 12 hónapban a tervezett, ill. végrehajtott beruházások nagysága szerint

** következő 12 hónapra vonatkozóan

MFB-INDIKÁTOR

80% 70% 60% 50%

29,4%

Kivár

Nem tervez

Tervez

Kivár

Nem tervez

51-100%

0%

Kelet-Mo.

1-50%

Közép-Mo.

Nyugat-Mo.

Tervez

Beruházási tervek**

Forrásbevonási tervek** Tervezettet meghaladó mértékű Tervezettől elmaradó mértékű

6,5% 31,8%

12,4%

8,0%

14,1%

18,2%

44,1%

42,0%

10% 0%

Beruházási Forrástervek** bevonási tervek*

38,1%

35,2%

12,9%

26,5%

11,4% 17,0%

18,3% 38,2%

30,7%

38,6%

80,6% 55,3%

32,9%

31,1%

71,6%

26,1%

Tervezettet Tervezettel Tervezettől Tervezettet Tervezettel TervezettőlTervezettet Tervezettel Tervezettől meghaladó megegyező elmaradó meghaladó megegyező elmaradó meghaladó megegyező elmaradó

Vállalatméret

4

28,8%

68,5%

30% 20%

10,5% 5,1% 16,0%

40%

Nem tervez

Kivár

Tervez

Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

0%

1-50%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Középvállalatok

50% Kisvállalatok

0 Szolgáltató sz.

60% Mikrovállalatok

50 Ipar

70%

Agrárium

100

100% 90%

90% 80%

Szektor Méret Régió Exportarány* Végrehajtott beruházás volumene (bal t.) Végrehajtott / tervezett beruházás nagysága (jobb t.)

Exportarány*

3. 4. ábra: Az előző 12 hónapban a tervezett alatti, annak megfelelő, ill. azt 2. meghaladó mértékben beruházást végző vállalatcsoportok összetétele

150

ÖSSZESEN

millió Ft

200

Régió

Ismeretlen Tervezettel megegyező mértékű

100%

* exportbevételek / teljes árbevétel

Méret

* exportbevételek / teljes árbevétel ** következő 12 hónapra vonatkozóan

3. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások nagysága a tervezetthez képest (medián értékek hányadosa) 250

Nagyvállalatok

> 5 milliárd Ft

1 - 5 milliárd Ft

0,5 - 1 milliárd Ft

200 - 500 millió Ft


50 - 100 millió Ft

20 - 50 millió Ft

10 - 20 millió Ft

5 - 10 millió Ft

2 - 5 millió Ft

1 - 2 millió Ft

0 - 1 millió Ft

0 Ft - Nem tervezett / Nem hajtott végre

Ismeretlen (nincs válasz)

Szektor

Kisvállalatok

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Végrehajtott beruházások nagysága

ÖSSZESEN

Tervezett beruházások nagysága

Középvállalatok

22% 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

Mikrovállalatok

•

Ipar

•

Szolgáltató sz.

•

Agrárium

•

Nagyvállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Mikrovállalatok

Székhely:

Nem tervez Kelet-Mo. Beruházási Kivár Nyugat-Mo. tervek*: Tervez Közép-Mo. * következő 12 hónapra vonatkozóan

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeinek megbízhatósága: a vállalati beruházási számok és a hivatalos beruházási statisztikák összevetése A 2015. őszi MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai alapján lehetőség nyílt arra, hogy ellenőrizzük a vállalati válaszokból leszűrt eredmények megalapozottságát. Ebből a célból az használható fel, hogy a kérdőívben először szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy mekkora összegben végeztek a megkérdezettek fejlesztéseket az adatfelvételt megelőző 12 hónapban, ami összevethető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beruházási statisztikáival is. Hipotézisünk szerint minél nagyobb az átfedés a kétfajta forrásból származó beruházási adatsorok között, annál megalapozottabb lábakon állnak a visszaküldött válaszokra támaszkodó és a teljes vállalati sokaságra tett megállapítások, következtetések. Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy irreális volna tökéletes egybeesés elvárása, ugyanis a vállalati felmérés során a válaszok – a reprezentativitásra való törekvés ellenére – nem képezik le tökéletesen a teljes sokaság jellemzőit. Egyrészt a megkérdezettek nagyobb része nem küldte vissza a kérdőívet, és a részvétel mellett döntők egy kisebb hányada ugyancsak nem válaszolt a beruházási összegre vonatkozó kérdésekre. Ezenfelül a résztvevők az önkéntességből, anonimitásból adódóan tetszőleges összegeket adhattak meg, ill. nem feltétlenül tudtak pontos számokat rögzíteni az őszi adatfelvétel idején, így vélhetőn több cég is becsült összegben adta meg a fejlesztések nagyságát firtató kérdésre a választ. Végezetül korábbi tapasztalataink szerint a milliós nagyságrendben megkérdezett beruházások szintén okozhattak félreértelmezést: több olyan résztvevő volt, aki valószínűleg forintban vagy ezer forintban adta meg a fejlesztések főbb számait, így az ezek alapján kalkulált beruházási átlag felfelé torzít. A felmérésben zömében társas vállalkozások vettek részt, így az egyéni vállalkozók relatív hiánya miatt alulbecsült értékek adódnak a vállalati szféra beruházásait illetően, valamint szintén okozhat eltérést a KSH statisztikáihoz képest, hogy a felmérést megelőző egy év (2014. ősz – 2015. ősz) vállalati fejlesztési adatait a rendelkezésre álló statisztikák közül a hivatalos 2014. évi adatokkal vetettük össze. A fentiekből adódóan kisebb-nagyobb mértékben bekövetkező adattorzulás csökkentése végett az átlagok helyett a fejlesztési összegek mediánját vettük alapul az egyes szegmensekben, ami az átlaghoz képest tompítja az átlagolt adatoknak az esetlegesen szélsőséges magas összegből eredő kilengéseit. A medián számítása során a cégek által megadott valamennyi beruházási összeget figyelembe vettük, így a 0 forintos válaszokat is, mivel a vállalkozások számát figyelembe ezek alapján így lehet pontosabb képet adni a tényleges makroszintű beruházási folyamatokról.

Beruházások összevetése: szektor, méret és székhely szerinti bontás

Forrás:

Beruházási összeg előző 12 hónapban (medián, millió Ft)

Társas vállalkozások száma (db)

Beruházási összeg előző 12 hónapban (= beruházási összeg mediánja * db társas vállalkozás, millió Ft)

Beruházás 2014-ben (millió Ft)

Beruházási összegek aránya: MFBINDIKÁTOR / KSH, %

MFB-INDIKÁTOR 2015. ősz

KSH (2014. december)

MFB-INDIKÁTOR 2015. ősz, KSH 2014. végi létszámadattal szorozva

KSH (2014)

Összevetés

SZEKTOR Mezőgazdaság

25

13 653

341 325

320 623

106,5%

Ipar

14

104 825

1 467 550

2 044 213

71,8%

3

467 864


Összesen:

1 403 592

2 932 981

47,9%

3 212 467

5 297 817

60,6%

1 657 491

4 605 203

36,0%

MÉRET 0 fős és ismeretlen létszámú Mikro

204 231 1,5

347 503

521 255

Kis

19,5

29 240

570 180

Közép

83,0

4 501

373 583

Nagy

222,0

867

192 474

Összesen: RÉGIÓ (VÁLLALAT SZÉKHELYE) Közép-Magyarország

4,0

333 321

1 333 284

2 166 510

61,5%


12,1

120 950

1 462 165

1 268 151

115,3%

6,0

132 040

Kelet-Magyarország

Összesen:

792 240

1 170 542

67,7%

3 587 689

4 605 203

77,9%

ÖSSZESEN*

7

586 342

4 104 394

5 297 817

77,5%

ÖSSZESEN**

7

586 342

4 104 394

4 605 203

89,1%

* nemzetgazdasági beruházások összesen, ** gazdasági szervezetek beruházásai

A vállalati válaszok alapján becsült hazai beruházások összege a táblázat alapján viszonylag jól közelíti a gazdasági szervezetek beruházásait (annak 89,1%-át érte el), a nemzetgazdasági beruházásoktól azonban jobban különbözik (a teljes beruházások 77,5%-ára rúg). A szektorálisan, méret, ill. székhely szerint szegmentált csoportok közül a vállalatok nagysága alapján bontott minta beruházásai térnek el legjobban a KSH számaitól, ennek azonban az a legfőbb oka, hogy a társas vállalkozásoknak csupán 65,1%-át tudta létszám szerint kategorizálni a statisztikai hivatal, így az egyes méretkategóriákban a súlyozáshoz használt vállalkozások száma elmarad a ténylegestől. MFB-INDIKÁTOR

5

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

Az elmaradt beruházásokban szerepet játszó tényezők A strukturális okok mellett jelentős a piaci és a finanszírozási jellegű korlátok súlya a többi tényező között •

Az előző 12 hónapban beruházást végző, ill. azt végre nem hajtó cégek strukturális és egyéb jellemzőit összevetve utóbbi csoportban relatíve magas a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló cégek aránya (1. ábra). Az üzleti környezetet vizsgálva a fejlesztéseket nem végző cégek sokkal borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, míg a szabályozás és az intézmények működése terén kisebbek a különbségek (2. ábra). A piaci forgalom, az árak és a megrendelések kapcsán megfogalmazott jövőbeli várakozást tekintve is negatívabb a beruházást nem végző cégek véleménye, különösen nagy a differencia a megrendelésekre vonatkozó várakozások terén. A belföldi piacok megítélését tekintve kisebb az eltérés, mint a külföldi piacokra vonatkozó prognózisok esetében (3. ábra). A kapacitások alakulása az agráriumban és az iparban jobban megmagyarázza az előző 12 havi beruházási tevékenységet, mint a szolgáltató szektorban (4. ábra). A vizsgált beruházási és hitelfelvételi korlátok közül különösen nagy nehézséggel szembesülnek a fejlesztést végül nem végző cégek a többi vállalattal összevetve a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, ill. a saját erő nagysága terén (5-6. ábra).

• •

•

2. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele az üzleti környezet megítélése alapján

1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele

1,9% 1,0% 9,7%

5,8% 24,5% 42,7%

52,4%

58,3%

9,4%

33,0%

100%

18,4%

12,6%

90%

49,1%

I

II

60%

35,8%

81,6%

2,9%

11,3%

50,9%

I

II

I

20% I

II

19,6% 40,2%

27,6%

46,9%

10,0%

16,3%

51-100% 1-50% 0%

39,2%

37,1%

69,6% 44,1%

64,3%

75,0% 44,1%

44,2%

15,7%

I

8,9%

II

Piaci forgalom

10,8%

8,2%

I

II

I

7,5%

8,8%

7,1%

II

I

II

Értékesítési Megrendeárak lések

73,8%

56,7%

45,1%

16,7%

71,5%

Piaci forgalom

56,0%

6,3%

6,9%

8,8%

6,9%

I

II

I

II

Értékesítési Megrendeárak lések

K Ü L F Ö L D B E L F Ö L D I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek

18,7%

Kedvező

28,7%

23,9%

28,7%

I

II

51,8%

49,0%

73,3%

59,2%

Átlagos

54,9%

Nő a következő 12 hónapban

90%

39,2%

Rossz

22,1%

I

II

I

Intézmények működése

II

I

Kiszámíthatóság

II

Piaci lehetőségek

14,7%

12,5%

18,7%

10,0%

22,7%

18,6%

17,2%

80% 70%

66,7%

46,1% 56,0%

50%

Nem változik a következő 12 hónapban

47,5% 47,4%

70,8%

44,1%

58,8%

40%

Kapacitáshiány

Megfelelő kapacitások

30% 20%

39,2%

10%

25,3%

42,5%

33,3% 16,7%

29,9%

37,3%

24,0%

Kapacitásfelesleg

0%

Csökken a következő 12 hónapban

I

II

Teljes minta

I

II

I

Agrárium

II Ipar

I

II


I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek

6. ábra: A hitelfelvételt akadályozó tényezők értékelése* az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok körében

Piaci bizonytalanság

Biztosíték mértéke

Nem áll rendelkezésre saját forrás

Biztosíték típusa

Fedezeti követelmények

Saját erő nagysága

Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég

Kamatszint

Beruházási cikkek magas ára

Bankok hitelezési magatartása

Termék/szolgáltatás iránti alacsony kereslet

A vállalat tőkehelyzete

Nem talál befektetőt a cég

Egyéb hitelfelvételi kondíciók

Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá

Üzleti terv elbírálása

Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Készletek magas szintje Beruházást végző cégek 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Beruházást nem végző cégek * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály

40,2%

18,7%

I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek

5. ábra: A beruházási korlátok értékelése* az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok körében

MFB-INDIKÁTOR

11,8%

4. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele a kapacitások alakulása szerinti bontásban

60% 83,8%

64,4%

Szabályozás

100% 17,5%

36,2%

47,5%

69,6%


21,6%

8,0%

0%

II

Exportarány*

3. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele a piaci folyamatok várt megítélése szerinti bontásban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

65,3%

30% 10%

Régió: Szektor: Méret: Nagyvállalatok Kelet-Mo. Szolgáltató sz. Középvállalatok Nyugat-Mo. Ipar Kisvállalatok Közép-Mo. Agrárium Mikrovállalatok I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek

6,9%

40%

31,1%

29,1%

8,0%

38,2%

50%

36,3%

38,8%

6,9%

70%

30,7% 28,2%

6,5%

80%

17,0% 87,4%

5,9%

A vállalat hiteltörténete Beruházást végző cégek Beruházást nem végző cégek

3,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

* 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály

6

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban Csökkent a fejlesztést tervezők aránya, a beruházási volumen nem változott érdemben •

A fejlesztéseket tervező cégek arányát tekintve folytatódott a beruházási kedv mérséklődése: 2015 őszén a fejlesztést határozottan vagy valószínűleg tervezők együttes hányada 11,7 százalékponttal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a 2014. tavaszi csúcshoz viszonyítva megfeleződött (63,2%-ról 28,5%-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya. Mérséklődött a fejlesztési kedv a kisvállalkozások és a nagyvállalatok, szektorális bontásban pedig az ipari és a szolgáltató cégek körében, a mikrocégek között azonban két éve erősödés tapasztalható a szándékban (1-3. ábra). A három agrárágazatban, a közúti járműgyártó, a vegyianyag- és gyógyszergyártó, az IKT szolgáltatást nyújtó, valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok terveznek legalább 70%-os arányban fejlesztéseket a következő egy évben. A legnagyobb mértékű erősödés az állattenyésztő és a gépjárműkereskedő, -javító vállalatok fejlesztési szándékában történt. A kizárólag belföldi piacokra termelő cégek között jelentősen visszaesett a beruházást fontolgatók aránya 2014. ősz és 2015. ősz között (4-5. ábra). Az előző 12 hónapban tervezett és végzett fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián 10 millió Ft), azonban a mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22,5 millió Ft), míg a közép- és nagyvállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 210 millió Ft).

•

•

2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret szerinti bontásban*

1. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

13,5% 19,3% 17,7% 17,0% 22,5% 7,4% 6,4% 8,6% 11,4% 12,5% 11,5% 16,2% 19,0% 16,2% 12,5% 21,7% 16,5% 16,8% 18,2% 17,9%

15,0% 18,8% 12,9% 7,6% 13,9% 7,2% 11,1% 14,6% 19,3% 18,4%

20%

41,6%

36,5% 38,7%

10%

15,1%

25,6%

18,6%

32,8%

17,6%

30% 44,8%

10,2% 8,6% 8,0% 6,8% 6,3% 6,9% 6,5% 14,2% 7,6% 12,4% 13,5% 17,6% 13,8%

35,5% 34,1%

40,8%

50,0% 54,9%

63,2% 47,4% 28,5%

2015. ősz

2014. ősz

2013. ősz

2014. tavasz

2013. tavasz

2012. ősz

2012. tavasz

2011. ősz

2010. nyár

2011. tavasz

2009. tél

2009. nyár

0%

100%

Nem tervez beruházást

80%

70%

70%

60%

60%

50%

50%

Valószínűleg tervez beruházást

40%

40%

30%

30%

Biztosan tervez beruházást

20%

Valószínűleg nem tervez beruházást Kivár a beruházással

20% 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

* vállalati válaszok arányában

100%

Mikrovállalatok

100% 90%

80%

80%

70%

70%

60%

60%

50%

50%

90%

* biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen

2

70%

19

12

20

18

9

7

17

40%

50%

60%

70% 2014. ősz

5 11

6

13

40%


8

4

16

14

5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya exportarány* szerinti bontásban 1-50%

3

50%

40%

0%

Nagyvállalatok

10

80%

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

90%

1

15

60%

40%

Középvállalatok

100%

2015. ősz

90%

Kisvállalatok

4. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint


Ipar

90%

80%

3. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok szektor szerinti bontásban*

Agrárium

100%


90%

80%

90%

100%

1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 10 - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - IKT szolg. 16 - gépjármű keresk. + jav. 17 - közösségi szolgáltatás 18 - nagy-, ill. kiskeresk. 19 - szállítás, raktározás 20 - turizmus, vendéglátás

6. ábra: Tervezett* és végrehajtott beruházások összege (medián) 90%

300

80%

250

51-100%

268

2014. őszén tervezett beruházások

80%

222

2014. ősz - 2015. ősz között végrehajtott beruházások

60%

60%

millió Ft

70%

70%

2015. őszén tervezett beruházások 150 * következő 12 hónapra vonatkozó tervek

100

100

83

50%

50%

62 50


10

40%

40% 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

MFB-INDIKÁTOR

10

2,0 1,5 2,9

Teljes minta

Mikrocégek

7

0

7

210

200

28 19,5 22,5 Kisvállalatok

Középvállalatok

Nagyvállalatok

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A termelői, szolgáltatói kapacitások kihasználtsága A kapacitáshiány fokozódása ellenére csökkent a beruházást tervező vállalatok aránya •

2015 őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3%-ra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9%) pedig új mélypontra süllyedt (1. ábra). 2014. őszhöz képest visszaesett a szabad kapacitásokkal rendelkező mikro- és középvállalatok aránya, míg szektorális bontásban az ipari- és agrárcégek körében is csökkent az erről beszámolók részaránya. Az ágazatok között az állattenyésztésben nőtt legnagyobb mértékben és a közúti járműgyártásban csökkent legnagyobb ütemben 12 hónap leforgása alatt a kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok hányada (2-4. ábra). A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek körében (2014. őszhöz hasonlóan) 9,3 százalékponttal magasabb a kapacitáshiányos cégek aránya, mint a fejlesztésekben nem gondolkodók között, míg a forrásbevonást tervező vállalatok körében 14,6 százalékponttal nagyobb az erőforráshiánnyal küzdő vállalkozások aránya, mint a forrásbevonást nem tervezők közt. 2014 őszén lényegében még nem volt differencia, azaz a kapacitásszűkösség a beruházások mellett a forráskereslet egyik összetevőjévé is vált 2015 őszre (5. ábra). A külső tőkebevonást tervező cégek körében nemcsak a kihasználatlan erőforrásokkal rendelkező (35,5%), hanem a kapacitáshiányról beszámoló (30,6%) cégek aránya is kiugróan magas (6. ábra).

•

•

•

2. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya méret szerinti bontásban

1. ábra: A termelési kapacitások alakulása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

13,0% 12,8% 13,8% 18,1% 16,8% 16,7% 13,1%

34,9% 37,2% 40,3%

41,3%

34,7% 29,9%

29,6%

7,3%

11,4% 11,1% 13,3% 18,3%

46,8% 55,1% 58,0% 56,8% 54,9%

59,4% 58,1%

54,7% 55,4%

53,5%

51,8%

68,4%

70,0%

61,30% 77,0%

73,1%

66,5% 52,2% 50,0% 45,9% 40,7%

48,5% 53,4% 57,3%

30,0% 26,9% 45,9% 33,5% 31,0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz Kapacitáshiány van (bal t.) Megfelelőek a kapacitások (bal t.) Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála)

70%

Mikrovállalatok

65%

Kisvállalatok

60%

Középvállalatok

55%

Nagyvállalatok

50%

40% 35%

30%

30%

25%

25%

20%

20%

15%

15% 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

4. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya ágazati bontás szerint 50%

65%

60%

60%

45%

55%

55%

50%

50%

45%

45%

40%

40%

35%

35%

30%

30%

25%

25%

20%

20%

10%

15%

5%

10%

0%


2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

22,3%

10,3%

13,0%

24,7%

15,0%

7 9

40%

2015. ősz

35% 30%

19 16

11

25%

18

58,5%

53,8%

48,4%

52,6%

5

20

8

13

6

20%

15

15%

17

3

14 10

2

10%

20% 30% 2014. ősz

40%

50%

1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 10 - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - IKT szolg. 16 - gépjármű keresk. + jav. 17 - közösségi szolgáltatás 18 - nagy-, ill. kiskeresk. 19 - szállítás, raktározás 20 - turizmus, vendéglátás

6. ábra: A termelési kapacitások alakulása a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szerinti bontásban 100%

10,1%

90%

13,6%

14,5% 30,6%

80% 54,2%

12 4

1

0%

5. ábra: A termelési kapacitások alakulása a következő 12 hónapra vonatkozó beruházási és a forrásbevonási tervek szerinti bontásban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

50%

35%

70%

Ipar

55% 45%

65%

Agrárium

60%

40%

70%

10%

65%

45%

3. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya szektorális bontásban

15%

70%

13,0%

16,5%

21,8%

57,8%

48,8%

62,8%

25,7%

29,4%

24,3%

Nem tervez

Tervez

Nem tervez

70% 65,9%

60% 50%

63,1%

58,4%

23,3%

27,1%

Tervez

Nem tervez

33,9%

40% 23,9%

35,5%

28,5%

26,9%

32,3%

30% 20%

24,0%

10% Tervez beruházást

Kivár a beruházással

Nem tervez Tervez Kivár a forrás- Nem tervez beruházást forrásbevonást bevonással forrásbevonást

Beruházási tervek a következő 12 hónapra vonatkozóan Kapacitáshiány van

MFB-INDIKÁTOR

Forrásbevonási tervek a következő 12 hónapra vonatkozóan

Megfelelőek a kapacitások

0% Hitelfevétel

Kapacitásfelesleg van

Kapacitáshiány van

8

35,5%

Tervez

Külső tőkebevonás Megfelelőek a kapacitások

Vissza nem térítendő támogatás igénybevétele Kapacitásfelesleg van

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A következő 12 hónap beruházási fókuszai

49,2%

30,2%

25,4% 21,2%

69,1%

61,3%

63,6%

69,8% 52,3%

50%

52,7%

49,5%

50,0%

40% 39,9%

19,6%

Régió

Exportarány*

Kivár

Nem tervez

Tervez

51-100%

0%

1-50%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Méret

Forrásbevonási tervek**


62,4% 47,1%

48,6% 39,4%

45,3% 41,9% 46,2% 42,6%

37,3% 34,7% 36,6%

33,3%

29,2%

25,4%

30%

37,5%

35,9%

29,2%

10%

Exportarány*



Szektor

Méret

Régió

Exportarány*

Méret

5,5%

5,3%

15%

8,8%

8,7%

Nem tervez

Kivár

51-100%

Nem tervez

Kivár


16,4%

13,8%

3,3%

14,7%

11,7%

10,4%

7,3%

4,8%

5%

1,6%

15,4%

14,9%

14,2% 13,9% 13,4% 13,1%

12,3%

10%

5,9%

21,5%

18,8% 20,2%

20% 10,8%

9,2%

8,8%

51-100%

Exportarány*

Tervez

0%

Régió


25%

8,3%

3,3%

7. ábra: A következő 12 hónapban oktatást, képzést, készségfejlesztést tervező cégek aránya

15,1% 10,6%

Tervez

0%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

Mikrovállalatok

Ipar

1-50%

3,6% 2,5%

0,0%

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

3,3% 2,9%


18,8%

7,1% 7,0%

3,9%

3,1% 3,0%

6. ábra: A következő 12 hónapban kutatás-fejlesztés-innovációt (K+F+I) tervező cégek aránya

7,8%

4,0%

Szektor




Tervez

51-100%

1-50%

0%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Középvállalatok

Kisvállalatok

Mikrovállalatok

Szolgáltató sz.

Ipar

Agrárium

ÖSSZESEN

0%

3,8%

1-50%

4,9%

Kelet-Mo.

6,6%

Közép-Mo.

6,1%

Nyugat-Mo.

4,6%

4,6%

4,2%

Nagyvállalatok

6,9%

6,3%

5,9% 4,7%

Kisvállalatok

5%

4,5%


Középvállalatok

13,3% 8,1%

6,5%


8,6%

Mikrovállalatok

14,4%

10,2%

Exportarány*

7,3%

Ipar

8,4%

10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%

Szolgáltató sz.

14,6%

12,7%

15%

Régió

5. ábra: A következő 12 hónapban szellemi tulajdon, know how vásárlást tervező cégek aránya

18,3%

20%

Méret


Agrárium

22,0%

Szolgáltató sz.

Szektor

4. ábra: A következő 12 hónapban környezetvédelmi fejlesztést tervező cégek aránya 25%

Agrárium

ÖSSZESEN

Kivár

Nem tervez

Tervez

51-100%

0%

Régió

1-50%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Méret

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

Mikrovállalatok

Ipar

Szolgáltató sz.

Agrárium

0%


Szektor * exportbevételek / teljes árbevétel

MFB-INDIKÁTOR

Méret

Régió

Exportarány*

** * következő következő12 12hónapra hónapravonatkozóan vonatkozóan

Szektor



9

Méret

Régió

Exportarány*


Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

0%

1-50%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

Mikrovállalatok

Ipar

Szolgáltató sz.

Agrárium

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

1-50%

0%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Középvállalatok

Kisvállalatok

Mikrovállalatok

Szolgáltató sz.

Ipar

Agrárium

0% ÖSSZESEN

20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

21,5%

20%

Szektor

10%

Középvállalatok

Mikrovállalatok

Szektor

60%

80,6% 81,0% 72,7% 65,4%

70,3%

27,9%

24,2%

8,7%

70%

77,1%

34,2%

31,0%

3. ábra: A következő 12 hónapban informatikai fejlesztést tervező cégek aránya

89,0%

82,5%

ÖSSZESEN

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

27,3% 22,9%

23,1%


2. ábra: A következő 12 hónapban gép-, eszközvásárlást tervező cégek aránya

40,1%

35,8%

Ipar

•

50% 45% 40% 35% 26,2% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Szolgáltató sz.

•

A cégek kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a következő 12 hónapban (1-7. ábra), az arányok lényegében nem változtak a 2014. őszi felmérés óta. A kutatás-fejlesztés-innováció terén várhatóan az exportorientált, a középméretű és az ipari cégek járnak majd az élen 2016ban. A méret, ill. az exporthányad emelkedésével az egyes beruházási célok említésének gyakorisága is nő, amely magával vonzza a forrásbevonási szándék erősödését is.

Agrárium

•

1. ábra: A következő 12 hónapban ingatlan vásárlást, ingatlan építést tervező cégek aránya

ÖSSZESEN

A gép- és eszközvásárlás jelenti a közeljövő tervezett fejlesztéseinek fő irányát


2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett beruházások értéke I. K+F+I esetén két jellemző összeg körül csoportosulnak a vállalati fejlesztési tervek 20%

5,6%

0,6% > 1 miliárd Ft



50 - 100 millió Ft

20 - 50 millió Ft


3,1%


3,5%

> 200 millió Ft

20 - 50 millió Ft

< 500 ezer Ft

5. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett szellemi tulajdon, know how vásárlás volumene alapján 35%

26,7%

30%

25%

29,4%

29,4% 23,5%

25% 15,6%

20%

13,3% 11,1% 6,7%

4,4%

5%

11,8%

15% 6,7%

10%

5,9%

5%

18,6%

18%

5 - 50 millió Ft

1 - 5 millió Ft

< 1 millió Ft

7. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett oktatás, képzés, készségfejlesztés volumene alapján

6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) volumene alapján 20%

50 - 100 millió Ft

0%

> 200 millió Ft


50 - 100 millió Ft

25 - 50 millió Ft

10 - 25 millió Ft

5 - 10 millió Ft

1 - 5 millió Ft

< 1 millió Ft

0%

> 100 millió Ft

15,6%

10%

35%

18,6%

31,9%

30% 14,0%

20%

9,3%

9,3%

8%

15%

6%

10%

4%

9,7%

6,9%

9,7%

6,9%

5%

2%

MFB-INDIKÁTOR

2,8%

1,4%

10 - 20 millió Ft

4 - 10 millió Ft

2 - 4 millió Ft

< 500 ezer Ft

10

1 - 2 millió Ft

0%

> 200 millió Ft


50 - 100 millió Ft

20 - 50 millió Ft

10 - 20 millió Ft

5 - 10 millió Ft

1 - 5 millió Ft

< 1 millió Ft

0%

5,6%

> 100 millió Ft

9,3%

9,3%

25,0%

25%

11,6%

50 - 100 millió Ft

14%

20 - 50 millió Ft

16%

10%

3,9%

0%

> 10 milliárd Ft

5 - 10 milliárd Ft

1 - 2 milliárd Ft




50 - 100 millió Ft

10 - 50 millió Ft

5 - 10 millió Ft

2 - 5 millió Ft

1 - 2 millió Ft

0,5 - 1 millió Ft

< 500 ezer Ft

5%

1,1% 0,8% 0,3%

30%

12%

8,3%

5 - 20 millió Ft

2,2%

10%

3,6% 2,5%

1 - 5 millió Ft

5,8% 6,9%

6,1%

13,1% 10,0%

50 - 100 millió Ft

15%

10,2%

4. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett környezetvédelmi fejlesztés volumene alapján

15%

31,9% 26,2%

20%

0%

20%

10 - 20 millió Ft

0%

25% 13,8% 15,2%

2 - 5 milliárd Ft

5%

5,6%

30%

20%

5,0%

10,6%

5%

35%

25%

10%

12,5%

10%

3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett informatikai fejlesztés volumene alapján

26,5%

15%

13,8%

10,6%

2. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett gép-, eszközvásárlás volumene alapján 30%

17,5%

15%

5 - 10 millió Ft

•

23,1%

0,5 - 1 millió Ft

•

25%

0,5 - 1 millió Ft

•

A tervezett ingatlanberuházások, a gép-és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a 20-50, 10-50, ill. 1-5 millió forintos sávba (a cégek negyede ilyen összegben jelzett fejlesztési elképzelést). Szellemi tulajdon, know how vásárlásra a fejlesztő cégek közel kétharmada legfeljebb 5 millió forintot szán. Az oktatást, képzést, valamint informatikai fejlesztést tervező vállalatok harmada maximum 500 ezer forintos, ill. 1-5 millió forintos összegben gondolkodik. A tervezett kutatás-fejlesztés-innováció jellemző nagysága az 1-5, ill. a 100-200 millió forintos sávba esik.

< 5 millió Ft

•

1. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett ingatlan vásárlás-, ingatlan építés volumene alapján

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett beruházások értéke II.

73 45

49

50

50

30

Szektor

Méret

Régió

Exportarány*

150

28

130




MFB-INDIKÁTOR

Méret

Régió

0%

Nem tervez

Kelet-Mo.

Kivár

Nyugat-Mo.

Tervez

51-100%

1-50%

Közép-Mo.

Mikrovállalatok

Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

1-50%

0%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

8,5

3,0 1,0

1,0

0,5


2,0

2,0

1,5 1,0

Szektor

11

5,0

5,0

1,0

Méret

1,0

Régió

1,0

1,0

Exportarány*


0,5

1,0

Nem tervez

Nem tervez

Kivár

Tervez

1-50%

51-100%

0%

Kelet-Mo.



10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Kivár

8

Exportarány*

1


Tervez

33 10

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Szolgáltató sz.

Mikrovállalatok

Ipar

Agrárium

Szektor

Exportarány*

51-100%

35

10

Kisvállalatok

10

Középvállalatok

9

n.a.

ÖSSZESEN

60 20

20

0

millió Ft

50

50

Régió


1-50%

122

65

60

5

5

7. ábra: A következő 12 hónapban oktatást, képzést, készségfejlesztést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja

70

80

Méret

5

0%

100

Szolgáltató sz.

Szektor

5

Kelet-Mo.

130

120

1

5

5


6. ábra: A következő 12 hónapban kutatás-fejlesztés-innovációt (K+F+I) tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja 140

n.a.

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

Tervez

1-50%

Exportarány*


5

Nyugat-Mo.

Régió

51-100%

0%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Méret


46

Közép-Mo.

Szektor

Középvállalatok

Szolgáltató sz.

Mikrovállalatok

Ipar

Agrárium

ÖSSZESEN

0


Exportarány*

15 5

Nagyvállalatok

10

6

Nagyvállalatok

6

Mikrovállalatok

10

2

16

Mikrovállalatok

3

7

5

5

2

28

Szolgáltató sz.

5

Régió


Szolgáltató sz.

10

2

34

Ipar

10

23

15

2

46

Ipar

18

20

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Agrárium

millió Ft

millió Ft

25

30

5

3

3

5. ábra: A következő 12 hónapban szellemi tulajdon, know how vásárlást tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja

50 40

2

Méret


60

60

Ipar

Szektor

Agrárium

70

Agrárium

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

Tervez

1-50%

Exportarány*


millió Ft

2

2 1

ÖSSZESEN

Régió

51-100%

0%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

Szolgáltató sz.

Ipar

Agrárium

ÖSSZESEN

Mikrovállalatok

Méret

4. ábra: A következő 12 hónapban környezetvédelmi fejlesztést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja

20

4

0

Szektor

40

5

Nagyvállalatok

0

2

Kisvállalatok

4

10

Középvállalatok

10

10

10

8

10

10

12

Kisvállalatok

7

30

Középvállalatok

26 10

30

25

16

Kisvállalatok

40

30

20

60

55

Középvállalatok

50

millió Ft

millió Ft

20

60

10

25

24

90

20

Kivár


3. ábra: A következő 12 hónapban informatikai fejlesztést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja

120

30

Nem tervez

Tervez

51-100%

1-50%

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

0


2. ábra: A következő 12 hónapban gép-, eszközvásárlást tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja

50 20

30

0%

30

38

21

Kelet-Mo.

30

Mikrovállalatok

•

95

80

90 60

140

110

Ipar

•

110

120

Szolgáltató sz.

•

150

Agrárium

A beruházások értékének mediánját (középértékét) tekintve a fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (40 millió Ft), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (20-20 millió Ft) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak (1-7. ábra). Az exportorientáció erősödésével, ill. a vállalati méret növekedésével többnyire a tervezett beruházások összege is emelkedik. A szolgáltató szektor vállalatai viszonylag kis összeget kívánnak a következő 12 hónapban fejlesztésekre fordítani. A forrásbevonástól elzárkózó cégek relatíve nagy volumenben terveznek környezetvédelmi célú fejlesztéseket.

ÖSSZESEN

•

1. ábra: A következő 12 hónapban ingatlan vásárlást, ingatlan építést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja

millió Ft

A fejlesztések közül az ingatlanberuházások járnak általában a legnagyobb kiadással


2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett beruházásokhoz vállalt önerő mértéke I. A vállalatok három nagyobb csoportba tagolódnak a fejlesztésekhez vállalt önerő mértéke alapján •

• •

Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 40-50% közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-30% közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során (1-7. ábra). A válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik az önerő vállalt mértéke. A tervbe vett oktatást, képzést, készségfejlesztést a cégek zöme önerőből akarja végrehajtani.

2. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett gép-, eszközvásárlás során vállalt önerő mértéke alapján 30%

17,9% 14,0%

15%

16,1%

14,8%

15% 11,0% 10%

3,9%

4,5%

5%

3,9% 1,9%

1,3%

1,3%

0% 0%

010%

10 20%

20 30%

30 40%

40 50%

50 60%

60 70%

70 80%

80 90%

90 100%

3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett informatikai fejlesztés során vállalt önerő mértéke alapján

40%

15,1% 30% 10,0%

10%

20%

3,7% 2,3%

2,3%

1,7%

2,3%

0%

010%

10 20%

20 30%

30 40%

40 50%

50 60%

60 70%

70 80%

13,6% 9,0%

10% 0,9% 80 90%

90 100%

4. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett környezetvédelmi fejlesztés során vállalt önerő mértéke alapján 50%

46,3%

45%

7,7%

7,2% 1,4%

1,4%

0%

0,9%

0,5%

0,5%

0,0%

50 60%

60 70%

70 80%

80 90%

0% 0%

010%

10 20%

20 30%

30 40%

40 50%

90 100%

5. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett szellemi tulajdon, know how vásárlás során vállalt önerő mértéke alapján 45%

41,2%

40%

40%

35%

35%

30%

30%

25%

25%

19,5%

20%

10%

10% 2,4%

0,0%

0,0% 0%

010%

10 20%

20 30%

11,8%

15% 7,3%

30 40%

0,0% 40 50%

50 60%

60 70%

0,0%

0,0%

70 80%

80 90%

5,9%

5,9%

5% 90 100%

6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) során vállalt önerő mértéke alapján 30%

17,6%

17,6%

20% 12,2%

12,2%

15%

0,0%

0% 0%

010%

10 20%

20 30%

30 40%

40 50%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

50 60%

60 70%

70 80%

80 90%

90 100%

7. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett oktatás, képzés, készségfejlesztés során vállalt önerő mértéke alapján 70%

29,5%

63,9%

60%

25%

50%

20% 13,6%

15%

15,9%

40%

13,6% 11,4%

30%

10% 5%

20%

50%

20%

0%

21,9% 19,4%

57,9%

25%

5%

25%

60%

29,9%

5%

1. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett ingatlanberuházás során vállalt önerő mértéke alapján

20%

4,5%

4,5% 2,3%

0,0%

0% 0%

010%

10 20%

MFB-INDIKÁTOR

20 30%

30 40%

40 50%

50 60%

10%

2,3%

2,3% 60 70%

70 80%

80 90%

90 100%

12

12,5%

5,6%

5,6%

2,8%

5,6% 1,4%

0% 0%

010%

10 20%

20 30%

30 40%

40 50%

0,0%

0,0%

50 60%

60 70%

2,8% 70 80%

0,0% 80 90%

90 100%

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett beruházásokhoz vállalt önerő mértéke II.

50%

56,7%

56,7%

47,8%

20% 10%

Szektor


Szektor

MFB-INDIKÁTOR

Méret

Régió

Exportarány*

** * következő következő12 12hónapra hónapravonatkozóan vonatkozóan

Szektor



13

Kivár

Nem tervez

Tervez

51-100%

0%

1-50%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

1-50%

0%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Tervez

51-100%

0%

1-50%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Nyugat-Mo.

75,8%

75,0%

75,1%77,4% 73,8%

65,6%

Méret

Régió

Nem tervez

Kivár

Tervez

1-50% Exportarány*


51-100%

57,8%

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

1-50%

0%

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Középvállalatok

Kisvállalatok

Mikrovállalatok

Szolgáltató sz.

Ipar

Agrárium

ÖSSZESEN

Szektor

71,4%

67,8% 69,0%

0%

51,6% 45,6%

10,0%



82,4%

82,3%

75,4%

77,4%

Kelet-Mo.

51,1% 51,3% 39,1%

92,9%

100,0% 72,6%

Nyugat-Mo.

53,5% 43,9%

Exportarány*


Közép-Mo.

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Szolgáltató sz.

85,8%

Mikrovállalatok

51,8%

Régió

7. ábra: A következő 12 hónapban oktatást, képzést, készségfejlesztést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje

Ipar

54,3% 53,8% 52,5% 53,1% 51,0% 49,2%

Méret


6. ábra: A következő 12 hónapban kutatás-fejlesztés-innovációt (K+F+I) tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje 73,7%

Mikrovállalatok

Szektor



Ipar

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

Tervez

51-100%

1-50%

0%

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Nagyvállalatok

Középvállalatok

Kisvállalatok

Mikrovállalatok

Szolgáltató sz.

Ipar

Agrárium

ÖSSZESEN

Kelet-Mo.

Exportarány*

Szolgáltató sz.

n.a.

0%

Régió

Nagyvállalatok

30,0% 22,0%

15,0%

10%

Méret

55,0%

44,3%

40%

40,9%

20%


90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

52,5%

46,1%

30%

Szektor

73,3% 58,8% 58,3%

55,0%

Nagyvállalatok

40,1%

52,6%

54,2%

Nem tervez

50%

50,5%

39,2%


Kivár

60%

59,2% 50,0% 43,7%

60,0%

Középvállalatok

55,6%

Exportarány*

80,0%

70,0%

70%

Kisvállalatok

56,9%

80%

85,0%

71,9% 62,2%

64,1% 63,9%

64,8%

Középvállalatok

87,5% 59,9%

Régió


5. ábra: A következő 12 hónapban szellemi tulajdon, know how vásárlást tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje

4. ábra: A következő 12 hónapban környezetvédelmi fejlesztést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

65,7% 60,2%

59,2%

Méret


Kisvállalatok


89,7% 76,9% 68,7% 69,9%

Középvállalatok

ÖSSZESEN

Nem tervez

Kivár

51-100%

Exportarány*

Tervez

0%

Régió

1-50%

Kelet-Mo.

Közép-Mo.

Méret

Nyugat-Mo.

Nagyvállalatok

Kisvállalatok

Középvállalatok

Mikrovállalatok

Ipar

Szolgáltató sz.

Agrárium

ÖSSZESEN

0%

Kisvállalatok

10%

Szolgáltató sz.

20%

Szektor


73,0% 78,2%

59,2%

Mikrovállalatok

48,3% 43,8%

30%


Exportarány*


86,9%

Ipar

40%

48,7% 46,0% 53,4%

48,3%

Régió

70,6% 64,9% 66,6% 64,1%

Agrárium

50,7% 43,8% 44,0%

Közép-Mo.

Méret

100,0% 70,5%

Agrárium

50%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

62,1%

56,1%

Agrárium

60%

51,7% 51,4% 51,4% 51,2%

Nagyvállalatok

Középvállalatok

Kisvállalatok

0%

3. ábra: A következő 12 hónapban informatikai fejlesztést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje

78,1%

74,2%

46,9% 44,3%

42,3% 43,8%


70%

51,2%

48,8%

40,9% 43,8%

30%

2. ábra: A következő 12 hónapban gép-, eszközvásárlást tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje 80%

57,5%

48,9%

47,0% 43,8%

40%

Mikrovállalatok

•

60%

77,5%

67,3%

70%

Ipar

•

80%

Szolgáltató sz.

Az ingatlan vásárlások, építések esetén a cégek jelentős mértékben számolnak külső forrás bevonásával (az önerő mértéke átlagosan 47,8%), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 70% feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok (1-7. ábra). Az önerőre való támaszkodás kiugróan magas (a K+F+I-t, ill. az oktatást, képzést leszámítva) a nagyvállalatok között a mikro-, kis- és középvállalatokhoz képest. A központi régióban a kutatás-fejlesztés-innováció és a szellemi tulajdon, know how vásárlás terén is pénzügyileg lényegesen önállóbbak a cégek.

Agrárium

•

1. ábra: A következő 12 hónapban ingatlan vásárlást, ingatlan építést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje

ÖSSZESEN

Ingatlanfejlesztések terén különösen fontos a külső források elérhetősége a cégek számára


2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett vállalati beruházások finanszírozása Minden második cég megfelelő külső segítséggel képes beruházási tevékenységre A hazai cégek körében 2015. őszre visszaesett a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre emelkedett a saját erőforrásaik révén is beruházni képes cégek hányada, ami összességében a vállalatok hitelképességének javulását jelenti. Ezzel szemben ugyanakkor egy év alatt mintegy 10 százalékponttal emelkedett a megfelelő források rendelkezésre állása esetén fejlesztéseket végző cégek aránya, ami részben abból fakad, hogy a vállalatok a finanszírozási jellegű korlátok erősödését tapasztalták 2014. ősz óta (1-2. ábra). A következő időszakban külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek között különösen magas a bevonni szándékozott forrást beruházási célra fordítani szándékozók aránya a kombinált termékek, a lízing, faktoring és a kockázati tőke iránt érdeklődők között (3. ábra). Egy év alatt csökkent és 80-ról 28 millió forintra zsugorodott a cégek által felvenni tervezett beruházási hitelek mediánja, különösen nagymértékű a visszaesés a tercier szektorban, a nagy- és kisvállalatok, ill. a belföldi piacra termelő cégek között. A felvenni tervezett beruházási hitel mellé vállalhatónak ítélt saját erő mértékének mediánja 20-30% között mozog az egyes vállalati szegmensekben, ill. a maximálisan tolerálhatónak tartott ügyleti kamatláb mértéke alapvetően 2,5-3% környékén szóródik a különböző strukturális jellemzőkkel bíró vállalatkategóriákon belül (4-6. ábra). 2. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése*

1. ábra: A vállalat pénzügyi helyzetének megítélése a cégek szerint

37,7%

41,8%

41,4%

43,2%

47,8%

54,4% 44,7%

35,4%

2009. nyár

25,4%

2009. tél

24,3%

21,6%

26,6%

26,5%

26,4%

26,3%

27,2%

27,8%

24,7%

2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014 2014. nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz A vállalatnak pénzügyi problémái vannak Stabil, beruházni külső segítséggel tudna a vállalat Stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalat

30,0%

50%

3,00

55%

2,75

60%

2,50

65%

2,25

70%

2,00 1,75

2015. ősz

Szektor

92,4%

Vissza nem térítendő támogatás

Méret

92,3%

Kockázati tőke

89,5%

Kedvezményes hitel

Piaci hitel

82,4%

Szállítói hitel

Exportarány*

82,8%

Régió

88,8%

Tulajdonosi tőke

80,0%

Garancia

76,9% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

* exportbevételek/ teljes árbevétel

Szektor

25% 25% 20%

31

46 100 100 100

20

75

30 25

500 200

80

30 25

2014. ősz 2015. ősz

90

110 60 75

124

100

200 300 millió Ft

400

2,5%

Ipar

3,0%

Szolgáltató sz.

3,0%

Középvállalatok

2,5%

Méret

2,5%

20%

Közép-Mo.

30% 20%

30%

35%

14

Régió

Nagyvállalatok

25%

500

3,0%

Agrárium

Kisvállalatok

20%

MFB-INDIKÁTOR

20 13 20

80 63 50 80 50

0

20%

20%

28

25%

25%

15%

A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.)

Mikrovállalatok

25%

10%

Pénzintézetek által támasztott egyéb követelmények (pl. fedezetek)

25% 20%

5%

Nem kap elegendő hitelt a cég

TELJES MINTA

25%

0%

TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 0% 1-50% 51-100%

Nyugat-Mo.

Exportarány*

Szektor Méret Régió Exportarány*



6. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel esetén az ügyleti kamatláb maximális mértéke (mediánértékek)

5. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel esetén a saját erő maximális aránya (mediánértékek) TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 0% 1-50% 51-100%

80%

Túl magas hitelköltség

4. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel összege (mediánértékek)

92,5%

Lízing, faktoring

75%

enyhülő beruházási akadályok


3. ábra: A következő 12 hónapban az egyes finanszírozási lehetőségek igénybevételét tervező cégek között a forrást beruházás finanszírozására fordítani szándékozó cégek aránya Kombinált termék (tőke + hitel + garancia)

erősödő beruházási kedv

2009. tél

16,5%

3,25

2015. ősz

43,3%

30,6%

45%

2014. ősz

56,0%

29,7%

40%

3,50

2013. ősz

61,8%

31,9%

32,2%

3,75

2014. tavasz

54,6%

35,8%

15,6%

2012. ősz

30,1%

48,2%

24,4%

2013. tavasz

16,6%

19,7%

2011. ősz

20,0%

2012. tavasz

•

2011. tavasz

•

2010. nyár

•

1-50%

3,0%

2,8% 3,0% 3,0%

Kelet-Mo.

2,5%

0%

3,0% 2,5%

51-100%


0,0%

2,5%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

2,5%

3,0%

3,5%

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A tervezett vállalati beruházások okai, céljai A hatékonyság javítása a vállalatok fejlesztéseinek fő mozgatója •

•

•

A magyarországi vállalkozások 2015 őszén a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Ezt a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása követi (állagmegőrzés), harmadik helyen pedig a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek (1. ábra). A mikro-, kis- és középvállalkozások preferenciái közel azonosak, mindhárom csoport elsősorban a hatékonyság javítása céljából tervez fejlesztéseket, ezzel szemben a nagyvállalatok számára a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása a legfontosabb szempont. A mezőgazdasági vállalatok beruházási terveinek mozgatói között a hatékonyság javítása, az ipari cégek esetében a folyamatok korszerűsítése áll az első helyen. A tercier szektor cégei főként a szolgáltatás színvonalának fenntartására kívánnak fókuszálni (2-3. ábra). A következő 12 hónapra tervezett beruházások céljait tekintve nincs jelentős különbség a három fő régió vállalatainak preferenciáiban. A kizárólag belföldi piacra termelő cégek beruházásainak elsődleges célja a termékek és szolgáltatások színvonalának a fenntartása, míg az exportáló vállalatok a külpiacokon való helytállás érdekében a hatékonyságjavító fejlesztéseket részesítik előnyben. A szabályozási környezetet kedvezőnek ítélő vállalatok a termékek színvonalának fenntartását, míg a szabályozási feltételeket kedvezőtlennek látó cégek a hatékonyság javítását sorolták az első helyre (4-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* Hatékonyság javítása

2. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* vállalati méret szerinti bontásban 4,1

Termék/szolg. színvonalának fenntartása

Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása

4,0

Termelési, szolgáltatási folyamat javítása


3,8

Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése


3,7

Költségcsökkentés


3,6

Termék, szolgáltatás megújítása

3,4

Új termék, szolgáltatás bevezetése

3,3

Piaci verseny

3,3

Környezetvédelmi/egyéb előírások

Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások

3,0 2,0

2,5

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

* 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont

Mikrovállalatok

Kisvállalatok

Hatékonyság javítása

Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása











Piaci verseny

Piaci verseny



Agrárium

3,0

3,5

Ipar

4,0

4,5

2,5 Közép-Magyarország


3,0

3,5


4,0

4,5

Kelet-Magyarország

6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a szabályozási környezet megítélése szerint














Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny

Piaci verseny



MFB-INDIKÁTOR

4,5


5. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a vállalatok exportaránya** szerint

* 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont ** exportbevételek / teljes árbevétel

4,0 Nagyvállalatok

4. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* régió szerinti bontásban


2,5

3,5


3. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektor szerinti bontásban


3,0 Középvállalatok

2,5 0%

3,0

3,5 1-50%

4,0

4,5

51-100%

15

2,5 * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont

Kedvező

3,0

3,5 Átlagos

4,0

4,5

Rossz

2015. ősz

MFB-INDIKÁTOR

Beruházási korlátok A piaci bizonytalanság mellett egyre nagyobb akadály a saját források hiánya •

A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolja leginkább a fejlesztéseket 2015 őszén. A legnagyobb korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, melyet a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, a harmadik helyen álló beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest. A mikrovállalatok számára továbbra is a saját források hiánya okozza a legnagyobb nehézséget, a kis- és középvállalatoknak a beruházási cikkek magas ára, a nagyvállalatoknak pedig a piaci bizonytalanság a legsúlyosabb beruházási akadály. A mezőgazdasági cégek a beruházási cikkek magas árát, az ipari vállalatok a piaci bizonytalanságot, a szolgáltató cégek pedig a saját források hiányát tekintik a fejlesztések legfőbb korlátjának (1-3. ábra). Az akadályok a kelet-magyarországi régióban a legsúlyosabbak, a térségben elsősorban a piaci bizonytalanság és a drága beruházási cikkek gátolják a fejlesztéseket. A kizárólag magyar piacra termelő vállalatok fejlesztéseit leginkább a saját források hiánya, a magas exportarányú cégekét pedig főként a beruházási cikkek drágasága hátráltatja (4-5. ábra). A szabályozási környezetet kedvezőtlennek ítélő vállalkozások beruházásainak legfőbb nehezítője a piaci bizonytalanság, míg a kedvező feltételeket érzékelő vállalatok a szükséges beruházási javak árát tekintik a legjelentősebb korlátozó tényezőnek (6. ábra).

•

•

2. ábra: A beruházási korlátok értékelése* vállalati méret szerinti bontásban

1. ábra: A beruházási korlátok értékelése* Túl magas hitelköltség

4,25

enyhülő beruházási akadályok

3,75


Mikrovállalatok




3,25



Fedezetek

Kisvállalatok

Alacsony kereslet

2,75


Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Készletek magas szintje

2,25

2015. ősz

2014. ősz

2013. ősz

2014. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2011. ősz

2012. tavasz

2011. tavasz

2009. tél

2010. nyár

1,75



Középvállalatok


Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég

Nagyvállalatok

Fedezetek

1,0

Nem talál befektetőt a cég

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0


3. ábra: A beruházási korlátok értékelése* szektor szerinti bontásban

4. ábra: A beruházási korlátok értékelése* régió szerinti bontásban




Agrárium


Közép-Magyarország



Fedezetek

Fedezetek


Ipar





Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet



Kelet-Magyarország

Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0


Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég

1,5

Készletek magas szintje

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0


5. ábra: A beruházási korlátok értékelése* a vállalatok exportaránya** szerint




Kedvező



Fedezetek

Fedezetek


1-50%

Túl magas hitelköltség Átlagos




0%

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

* 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály ** exportbevételek / teljes árbevétel

MFB-INDIKÁTOR


6. ábra: A beruházási korlátok értékelése* a szabályozási környezet megítélése szerinti bontásban

Piaci bizonytalanság 51100%


Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Rossz

Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég Készletek magas szintje

Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0


16


2015. ősz

INDIKÁTOR ősz. Összefoglaló. Aktivitás. Beruházási kedv. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Recommend Documents