INDIKÁTOR. Főbb következtetések. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

A külföldi értékesítésre ható tényezők Az MFB-INDIKÁTOR 2011. őszi felmérésének eredményeit alapul véve azt vizsgáltuk meg, hogy milyen vállalat-specifikus, exportfinanszírozási tényezők hatnak az ipari vállalatok külföldi értékesítésre, ill. milyen akadályok hatnak a további bővülés ellen. Az elemzésünkben központi szerepet kapott a cégek nemzetköziesedésének folyamata, valamint annak exportteljesítményre gyakorolt hatása.

Főbb következtetések •

•

•

• •

•

•

•

A nemzetköziesedés folyamata fokozatosan felgyorsult Magyarországon az elmúlt 20 évben: a fiatalabb cégek esetében az alapítás és a különböző lépcsőfokok (termelés kezdete, beszállítás, export) megugrása között eltelt idő lerövidült, egyre jellemzőbbé válnak a már induláskor nemzetközi fókusszal, kapcsolattal rendelkező vállalatok. A belső piac szűkössége, az elégtelen kereslet és az EU-csatlakozással kinyíló határok különösen felerősítették ezt a folyamatot a 2005 után létrehozott vállalkozások esetében. A nemzetköziesedés fontos szerepet játszik az ipari KKV-k eredményének alakulásában a 2011. őszi válaszok alapján: míg a nemzetköziesedés a felmérést megelőző 12 hónapban hozzájárult a bővülő külföldi kereslet kihasználásához (dinamizáló hatás), az azt követő egy évben alapvetően mérsékli a visszaesés ütemét (védőháló). Az ipari KKV-k jelentős részénél erős regionális fókusz tapasztalható: a jellemzően már az 1990-es évek eleje óta működő vállalatok részben kinőtték a hazai keresletet, így termékeikkel valamelyik környező országbeli piacon is megjelentek, s különösen igaz ez az élelmiszeripari cégekre. A 2005 után alapított cégek egy része már „messzebb lát”: termékeikkel távolabbi piacokon (Távol-Kelet, Észak-Amerika) is jelen vannak. A gépkocsigyártásban résztvevő magyar KKV-k továbbra is erősen kötődnek a nyugat-európai megrendelőkhöz, azonban az autóipari trendeknek megfelelően egyre inkább megjelennek termékeikkel a távol-keleti, kínai piacokon is. A termék versenyképességi problémái mellett a finanszírozási kérdések kevésbé lényegesek a külföldi értékesítés bővítése ellőtt álló akadályok értékelése alapján, igaz a nem megfelelő exporthitel- és garanciakínálat a már exportáló KKV-k számára az átlagosnál komolyabb problémát okoz. A nemzetköziesedés legelején, ill. első szintjén (besszállítás) álló kis- és középvállalatok külföldi piacokra való kilépésének legfontosabb eszköze a külpiaci ismeretek átadása. Az ár- és költség típusú tényezők közül – vállalati mérettől függetlenül – a szállítói költségek jelentik a külföldi értékesítés előtt álló legerősebb visszahúzó erőt az ipari cégek számára. A probléma súlyát az is jelzi, hogy ez bizonyult az első számú akadálynak a jelenlegi exportpiacaik további bővítéséről lemondó vállalkozások körében. A szállítási költségek mérséklésére a vállalatok és a fejlesztéspolitika számára alapvetően három eszköz áll rendelkezésre: 1. vállalatok: a termék versenyképességének növelése (minőségének javítása, egyéb költségek csökkentése); 2. vállalatok és fejlesztéspolitika: logisztikai hálózat fejlesztése; 3. fejlesztéspolitika: külföldi tőkebefektetés ösztönzése. Az exportfinanszírozási termékek szerepe rendkívül visszafogott a hazai ipari vállalkozások körében. A kilátásokat tekintve pedig kockázatot jelent, hogy a KKV-k részéről tapasztalható mérsékelten élénkülő érdeklődés hátterében nem elsősorban a külföldi piaci tevékenység finanszírozási kereteinek kiegyensúlyozása, racionalizálása áll, hanem a vállalat egészének romló forráshelyzete számára remélnek egy újabb mentőövet.

Vállalatok nemzetköziesedése A XXI. század eleji világgazdasági környezetben a nemzetközi üzleti folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel már nem a vállalatok által meghozott egyéni döntés kérdése, mivel a gazdaságnak nincs olyan szegmense, ahol a vállalkozások ezt el tudnák kerülni. Különösen igaz ez Magyarországra, amely kis belső piaca és nyitottsága, valamint az elmúlt két évtizedben kialakult gazdasági szerkezete miatt is fokozottan ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak (ami a nemzetköziesedés passzív hajtóerejét jelenti), illetve elemi érdeke az azokban való minél mélyebb és integráltabb bekapcsolódása (aktív hajtóerő). A vállalatok tevékenységük valamennyi részelemében nemzetközi versenyhelyzetnek vannak kitéve (forrásköltség, humán erőforrás minősége, alkalmazott technológia stb.), azaz döntéseiket is ennek tudatában kell meghozniuk. A nemzetköziesedés emellett egy tanulási folyamatnak is tekinthető, így az abban előrébb, magasabb szinten álló cégek (pl. beszállítók) más területeken (pl. export, külföldi tőkebefektetés) is versenyelőnyt élveznek. A nemzetköziesedésnek számos iránya lehet (technológia import, beszállítói kapcsolatok, export, tőkebefektetés stb.) jelen elemzésben mi a beszállítói kapcsolatokra és az exporttevékenységére koncentrálunk az ipari szektorban. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos ([email protected]) Szabó Zsolt ([email protected])

Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu

Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

MFB-INDIKÁTOR

A nemzetköziesedés alakulása Gyorsuló nemzetköziesedés és egyre erőteljesebb export-fókusz jellemzi a fiatal cégeket •

A nemzetköziesedés folyamata felgyorsult az elmúlt 20 évben itthon: a nagyvállalatok körében már az 1990-es évek közepére 1 év alá csökkent az alapítás és az exporttevékenység kezdete között eltelt idő, míg a KKV-k esetében a csökkenés lassabb volt (1. ábra). A beszállítói kapcsolatok kialakításáig eltelő időszak ugyanakkor a KKV-k körében is hamar lerövidült, s tulajdonképpen az elmúlt 10 évben szinte már egybeesett az alapítással (2. ábra). A beszállítói és exporttevékenység kezdete a 2005 óta alapított cégeknél közel esik egymáshoz, míg korábban a nagyvállalatok esetében az export, a KKV-k körében pedig a beszállítói kapcsolatok kezdődtek kissé korábban (3. ábra). A fokozatosabb nemzetköziesedés (először beszállítás majd kilépés a külföldi piacokra) jellemző a fémfeldolgozó, gép- és gépkocsigyártó, ill. textilipari KKV-kra, míg a többi alágazatban exporttevékenység kezdete megelőzte a vertikális vállalati kapcsolatok létrejöttét (4. ábra). Miközben a 1995 és 2000 között alapított ipari KKV-k körében a legmagasabb a kizárólag belföldi piacokra koncentrálók aránya (46%), az azonos időszakban indult nagyvállalatok 91%-a elsősorban a külföldi értékesítésre fókuszál (4. ábra). A 2005 után alapított KKV-k között ugyanakkor csak 30% nem exportál egyáltalán. A határtól vett távolság szerepe a KKV-k külföldi tevékenységében 2000-ig nőtt, majd ismét csökkenésnek indult, ami az EU-s csatlakozás után felértékelődő regionális piaci lehetőségekre vezethető vissza (6. ábra).

• •

1. ábra: Az alapítás és az exporttevékenység között átlagosan eltelt évek száma 25

2. ábra: Az alapítás és a beszállítói tevékenység között átlagosan eltelt évek száma

23,8

20

25

30

20

25

30 25,5

25 KKV

KKV

15

Nagyvállalat

15

13,4

10

Nagyvállalat

20

20

15

15

10 6,2

10

3,7

5

2,2 2,2

0,6

0,8 0,5

1990 és 1995 között

1995 és 2000 között Alapítás éve


0

3. ábra: Az exporttevékenység és a beszállítói tevékenység megkezdése között átlagosan eltelt évek száma*

2



0

0,0 -0,6

-2

-1,4

-3,8

-8 1990 előtt




6,4 9,0 8,1

Fafeldolgozás

Nagyvállalat

* a negatív szám azt jelzi, hogy a beszállítói kapcsolatok kialakítása megelőzi az exporttevékenység megkezdését

9,2

Közúti gépjármű gyártás

-4 KKV

9,7 7,9

Textilipar

-2

-4

-6,5

9,7 8,3

Gépgyártás

0,0

0

8,4

2 -0,5

0,3

2005 után

4. ábra: A nemzetköziesedés folyamata* az exportáló ipari KKV-k körében az egyes ágazatokban Fémfeldolgozás

1,3 0,1

-6

Vegyi anyag előállítás

-8

Élelmiszeripar

2005 után

3,7

Export

7,2 1,3

Beszállítás

6,0 4,7

0

év

4

8

12

*az export-, ill. beszállítói tevékenység kezdete és az alapítás között eltelt évek átlagos száma

5. ábra: Exportorientáció* a vállalat alapítási éve szerint a KKV-k és a nagyvállalatok körében

6. ábra: A tevékenység fő helyszínéhez legközelebb eső határ átlagos távolsága az alapítás éve szerint az exportáló ipari KKV-k körében 100

23%

29%

38%

46%

39%

63% 39%

40%

1990 előtt

2005 után



75

29%

25% 30%

KKV Nem exportál

57%

91%

13% 1990 és 1995között

24%

67%

71%

km

36%

30%

33%

29%

86,5 75,0 25

Nagyvállalat 0-50%

78,2 59,0

58,1

0 1990 előtt

50-100%

* a külföldi értékesítésből származó árbevétel aránya a teljes árbevételen belül

MFB-INDIKÁTOR

50

14%

9%

2005 után

32%


31%


25%

1990 és 1995között

37%

1990 előtt

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1,7


0,4

0,5

4 2,4

0

-6

0,6

1,1

1990 előtt

4

5

6,8

0

2005 után

3,2

3,3

5

1,0

0 1990 előtt

10

5

2




2005 után

2011. ősz

MFB-INDIKÁTOR

Vállalati eredmények A romló vállalati eredményekkel szemben a nemzetköziesedés fokozása megfelelő eszköz lehet

•

1. ábra: Az ipari vállalatok külföldi értékesítésének alakulása vállalati méret szerint

60%

8% 25% 44% 50%

48%

55%

58%

47%

50% 16% 29%

Kisvállalat

Középvállalat

Nagyvállalat

24%

43% 40%

25%

Előző 12 hónap

16%

16%

24%

36%

Nagyvállalat

25%

38%

Középvállalat

22%

36%

Kisvállalat

17%

42%

Mikrovállalat

34%

Csökken(t)

30% 28%

Következő 12 hónap Nem változott/változik

20%

Nő(tt)

2009. nyár

3. ábra: Az exportértékesítés bővülését az elmúlt 12 hónapabn elérő, ill. a következő egy évben azt váró cégek aránya az ipari KKV-k körében Vegyianyag előállítás

63% 63%


63%

38%

Gépgyártás

50% 53%

Fafeldolgozás

47% 53%

Textilipar

25%

Élelmiszeripar

38% 31%

Fémfeldolgozás

38% 38%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Elmúlt 12 hónap

50%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

3%

63%

74%

68%

78%

78%

53%

9%

20%

17%

4%

3%

11%

31%

11% 0%

0. szint 1b. szint

21%

27%

26%

31%

28%

27%

37%

18%

33%

26% 60%

57%

51%

44%

46%

2. szint

0. szint

37%

36%

1b. szint

2. szint

26%

1a. szint

1b. szint

1a. szint

Következő 12 hónap

0. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál 1b. szint: a vállalat exportál, de nincsenek beszállítói kapcsolatai 2. szint: a vállalat exportál és vannak beszállítói kapcsolatai is

11%

1a. szint 2. szint

3

43%

51% 83%

56%

9%

43%

27% 14% Belföldi magántulajdon

17%


MFB-INDIKÁTOR

3%

18%

Építőipar

10%


15%

Gépgyártás

9% 17%


Textilipar

Élelmiszeripar

Energetika

9%

Fa feldolgozás

31%

25%

11%

Fémfeldolgozás

15% 32%

2011. ősz

6. ábra: 6. ábra: 5. A nemzetköziesedés Az ipari KKV-k nemzetköziesedésének mélysége az ipari KKV-k mélysége körében a tulajdonosi az egyes szerkezet ágazatokban alapján

13% 60%

38%

47%

Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt)

5. ábra: 5. ábra: A nemzetköziesedés Az ipari KKV-k nemzetköziesedésének mélysége az ipari KKV-k mélysége körében az azegyes egyesalágazatokban ágazatokban

69%

2011. tavasz

Elmúlt 12 hónap

75%

13%

2010. nyár

26%

0. szint

25%

50%

20%


49% 45%

0%

2009. tél

4. ábra: Az ipari KKV-k (adózás előtti) eredményeinek alakulása a nemzetköziesedés mélysége szerint

44%

ÖSSZES IPARI KKV

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

55%

53%

53%

50%

Mikrovállalat

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2. ábra: A következő 12 hónapban az exportékesítés bővülését váró cégek aránya az ipari KKV-k körében

12% 5%

33%

14%


0. szint 1b. szint

Részben állami/önk-i, részben belföldi magántulajdon

•

Állami/önk-i tulajdon

•

Csökkenő mértékben befolyásolja a külföldi értékesítés várható alakulását a vállalati méret az ipari vállalkozások körében, azonban a fél évvel korábbi felméréshez (2011. tavasz) képest jelentősen csökkent a bővülő exportértékesítéssel számoló KKV-k aránya (1-2. ábra). A 2011. és 2012. ősz közötti időszakban a vegyianyag és gépgyártással, valamint fafeldolgozással foglalkozó kis- és középvállalatok többsége számol az export növekedésével, miközben a leginkább a gépkocsigyártó KKV-k kilátásai romlottak a felmérést megelőző 12 hónap teljesítményével összevetve (3. ábra). A vállalati eredmények alakulását a vállalatok nemzetköziesedésének tükrében vizsgálva megállapítható, hogy a 2011. ősszel bezáruló egy évben a szorosabb nemzetközi (exportáló, beszállítói) kapcsolatokkal rendelkező cégek az átlagosnál jobban profitáltak az élénk külföldi keresletből, míg az azt követő időszakban ezeknek a vállalatoknak várhatóan kisebb mértékű visszaesést kell elszenvedniük (4. ábra). Az ipari alágazatok közül a nemzetköziesedés a gépkocsi- ill. gépgyártással foglalkozó vállalatok körében a legmélyebb (az itt működő cégeknek 78-78%-a exportál és beszállítói kapcsolatokkal is rendelkezik), míg az energetikai és építőipari vállalatokra inkább csak beszállítást végeznek (5. ábra). A nemzetköziesedés mélysége erős összefüggést mutat a tulajdonosi szerkezettel is (6. ábra).

Külföldi tulajdon

•

1a. szint 2. szint

2011. ősz

MFB-INDIKÁTOR

Exportpiacok Az ipari KKV-k regionális fókusza erős, a legfiatalabb cégek között több távoli piacokon is értékesíti termékeit •

•

•

A 2011. őszi felmérést megelőző 12 hónapban a nyugat-európai piacok mellett csak az észak-amerikai térségben számoltak be a nagyvállalatok a KKV-knál kedvezőbb eredményekről, aminek elsősorban az lehetett a magyarázata, hogy a 2010 második felében meginduló külpiaci konjunktúra valamelyest fáziskéséssel jutott el a KKV-khoz (1. ábra). A kilátások alapján azonban már ismét a nagyvállalatok helyzete tűnik kedvezőbbnek, a szűkülő külső kereslet jelentette intenzívebb versenyben várhatóan ők lesznek inkább képesek exportjuk növelésére, azonban a kisebb cégek a régióban (kelet-európai tagok, nyugat-balkáni országok) jól tarthatják magukat (2. ábra). Az exportáló ipari KKV-k regionális fókusza tetten érhető abban is, hogy közel minden második értékesíti termékeit a 2004 után csatlakozott EU-tagok valamelyikében (3. ábra), emellett jellemző rájuk, hogy többségüket a rendszerváltás környékén alapították, s viszonylag magas közöttük az alacsony exportorientációval rendelkező cégek aránya (4-5. ábra). A 2005 után indított cégek között magas a távolabbi piacokra (Távol-Kelet, Észak-Amerika stb.) exportáló vállalkozások aránya. Az élelmiszeripari KKV-k elsőszámú célpontjai a kelet-európai EU-tagok, emellett minden második vegyianyag- és gépgyártó cég is jelen van a régióban. A nyugat-európai piacok a hazai gépkocsi-gyártó és fémfeldolgozó KKV-k elsőszámú célpontja (6. ábra).

1. ábra: Az elmúlt 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést elérő ipari cégek aránya az egyes exportpiacokon vállalati méret szerint 56%

EU-15

49%

88%

63%

Nem EU-tag balkáni országok

57%

73%

63% 67%

0%

25%

50%

75%

Nagyvállalat

100%

67%

16% 15%


11% 15%

Kína

7% 5%

Észak-Amerika

5%

KKV

Nagyvállalat

100%

Szovjet utódállamok, Kaukázus Egyéb távol-keleti országok Kína Észak-Amerika * Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus

5% 3%

0%

75%

Egyéb európai országok*

23%

Egyéb

50%


7% 10%

Egyéb távol-keleti országok

25%

Kelet-európai EU-tagok

10% 18%

Szovjet utódállamok, Kaukázus

56%

0%

EU-15

85%


83% 63%

4. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari KKV-k körében az alapítás éve szerint

47% 36%


71% 59%

Észak-Amerika

KKV

3. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari cégek körében vállalati méret szerint EU-15

57%

Kína és egyéb távol-keleti országok

* Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus

50%

Észak-Amerika

Nagyvállalat

63% 50%


57%

Kína és egyéb távol-keleti országok

75% 50%


33%


46% 43%


50%


53%


36%


46%

EU-15

59%


KKV

2. ábra: A következő 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést váró ipari cégek aránya az egyes exportpiacokon vállalati méret szerint

25%

50%

75%


Egyéb 0% 1990 előtt

100%

5. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari KKV-k körében az exportorientáció* alapján

25%


50%


75%


2005 óta

6. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari KKV-k körében ágazatok szerint 100%

EU-15 Egyéb európai országok*

75%


50%

Kína


25%

Egyéb távol-keleti országok

MFB-INDIKÁTOR

25% 75-100%

50% 50-75%

75% 25-50%

0-25%

4

Gépgyártás

Fémfeldolgozás


EU-15 Egyéb európai országok* Szovjet utódállamok, Kaukázus Észak-Amerika

100%


0%

Fafeldolgozás

Nem EU-tag balkáni országok *az exportértékesítésből származó árbevétel aránya a teljes árbevételen belül

Élelmiszeripar



Textilipar

0%

Észak-Amerika

Kelet-európai EU-tagok Nem EU-tag balkáni országok Kína és egyéb távol-keleti országok

2011. ősz

MFB-INDIKÁTOR

A külföldi értékesítés (bővülése) előtt álló akadályok A külpiaci ismeretek bővítése fontos a KKV-k külföldi értékesítésének beindításához •

A nagyvállalatok esetében a termék nem versenyképes ára, ill. a magas szállítási költségek jelentenek erőteljes akadályt a külföldi értékesítés bővítésében, míg a KKV-k számára a legnagyobb visszatartó erőt a hiányos külpiaci ismeretek jelentik (1. ábra). A nemzetköziesedésben alacsonyabb szinten lévő vállalatok a nem megfelelő külpiaci ismereteiket emelték ki az átlagosnál jobban, ill. a szállítási költségeket is sokallják, míg a komolyabb nemzetközi tapasztalattal rendelkező KKV-kat az ár mellett a megfelelő exporthitel- és biztosítás hiánya is hátráltatja (2. ábra). A versenyképességét meghatározó tényezők közül az árral és költségekkel kapcsolatos hátrányokat emelték ki a vállalatok (a minőség a legtöbb ipari ágazatban nem számít komoly akadálynak): az értékesítési ár versenyképessége legkevésbé az élelmiszeriparban és a gépgyártásban okoz gondot, míg a szállítási és termék-bevezetési költségek a gépkocsi- és vegyianyag gyártás területén komoly hátránynak számítanak. A versenyképességhez képest a finanszírozási korlátok valamennyi alágazat esetében kevésbé jelentősek (3-4. ábra). A külpiaci ismeretek hiánya jelentős akadálynak számít az ipari KKV-k számára (elsősorban az élelmiszeriparban), míg a külpiaci terjeszkedési tervek alapján a szállítási költségek, ill. az exporthitel hiánya lehet az átlagosnál erőteljesebb visszahúzó tényező (5-6. ábra).

•

•

•

2. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése az ipari KKV-k körében a nemzetköziesedés mélysége szerint Finanszírozás Exportképesség

Termék MINŐSÉGE nem versenyképes Termék ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége Nincs megfelelő exporthitel

Hiányos külpiaci ismeretek Egyéb

Termék MINŐSÉGE nem versenyképes Termék ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége Nincs megfelelő exporthitel Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás Hiányos külpiaci ismeretek

Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás

Egyéb

Finanszírozás

Exportképesség

1. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése az ipari cégek körében vállalati méret szerint

Minőségi tájékoztatás hiánya Nyelvi problémák

KKV

Minőségi tájékoztatás hiánya

0%

Nagyvállalat

Nyelvi problémák 0%

25%

50%

3. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő, exportképességgel összefüggő körülmények megítélése az ipari KKV-k körében

Gépgyártás

Textilipar

Vegyianyag előállítás

Vegyianyag előállítás

Fafeldolgozás

Fémfeldolgozás


Élelmiszeripar

Fémfeldolgozás

Fafeldolgozás

Élelmiszeripar

Gépgyártás

Textilipar 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Túl magas szállítási költségek

Termék ÁRA nem versenyképes

Termék MINŐSÉGE nem versenyképes

0%

Hiányos külpiaci ismeretek

Finanszírozási nehézségek

Exportképesség

75%

30%

40%

0. szint

1. szint

2. szint

3. szint

50%

75%

100%

Finanszírozási nehézségek Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás

6. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése a külföldi terjeszkedéssel kapcslatos tervek* alapján ipari KKV-k körében

100% Minőségi tájékoztatás hiánya

25%

Termék nem versenyképes Nincs megfelelő exporthitel

5. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő egyéb körülmények megítélése az ipari KKV-k körében Nyelvi problémák

20%

4. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő, finanszírozással összefüggő körülmények megítélése az ipari KKV-k körében


Külföldi termékbevezetés túl magas költsége

10%


Termék/szolg. nem versenyképes

Finanszírozás

50%

25%

Termék/szolg. MINŐSÉGE nem versenyképes Termék/szolg. ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége Nincs megfelelő exporthitel Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás

Egyéb

Hiányos külpiaci ismeretek

MFB-INDIKÁTOR

Minőségi tájékoztatás hiánya Nyelvi problémák


Textilipar


Fémfeldolgozás

Élelmiszeripar

Fafeldolgozás

Gépgyártás

0%

*azon cégek aránya, amelyek tervezik, ill. nem tervezik az új külföldi piac(ok)on való megjelenést a következő 12 hónapban

5

0% Tervezi

10%

20%

30%

40%

Nem tervezi

2011. ősz

MFB-INDIKÁTOR

Exportfinanszírozás Az exportfinanszírozási termékek iránt alacsony a kereslet, bővülő érdeklődés az ipari KKV-k körében jelentkezhet •

• •

Az ipari vállalatok 90%-a (mérettől függetlenül) nem vett igénybe exportfinanszírozási terméket (hitel, biztosítás) a felmérést megelőző 12 hónapban, s míg a nagyvállalatok körében nem várható változás, a KKV-k 18%-a jelent potenciális keresletet, az ágazatok közül pedig a gép- és közúti gépjármű gyártás területén lehet az átlagosnál élénkebb érdeklődésre számítani (1-2. ábra). Az exporthitel iránt érdeklődők jellemzően valamely uniós piacon vannak jelen (itt a potenciális kereslet kielégítése az EU-s korlátozások miatt problémákba ütközhet), míg az exporthitel-biztosítás a kínai és távol-keleti piacokon termékeiket értékesítő vállalatok körében lehet népszerű (3. ábra). Az exportfinanszírozási lehetőségekkel élő cégek kétharmadának bővült a külföldi értékesítése a felmérést megelőző 12 hónapban, s az előny várhatóan a következő időszakban is megmarad (4. ábra). Árnyalja azonban képet, hogy különösen az exporthitel iránt érdeklődők forráshelyzete az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebb (közel kétharmaduk a folyó költségeket sem képes fedezni saját forrásaiból), így a potenciális kereslet hátterében valószínűleg nem kizárólag a külföldi értékesítésihez köthető, hanem az egész vállalati működés finanszírozására utaló motivációk is állhatnak (5. ábra). Emellett az átlagosnál nagyobb problémát jelent számukra a pénzintézetek által megkövetelt biztosítékok teljesítése (6. ábra). 1. ábra: Az exportfinanszírozási termékek igénybe vétele az elmúlt 12 hónapban és a kereslet várható alakulása az ipari vállalatok körében

2. ábra: Az exportfinanszírozási termékek iránti kereslet a következő 12 hónapban az egyes ipari ágazatokban

100%

100%

90%

90%

80%

80%

70% 60% 50%

70% 82%

91%

90%

60%

90%

5% 5% 8%

10%


Előző 12 hónap

4% 1% 5%

Előző 12 hónap

KKV

Exporthitel

20%

5% 5%

10%


0%

Nagyvállalat

Exporthitel-garancia

Mindkettő

Egyik sem

8% 3% 6%

4% 4% 9%

79%

79%

12%

Exporthitel

2% 7%

14%

12%

7%

Vegyi Fémfeldolgozás Gépgyártás anyagelőállítás


Mindkettő


Egyik sem

100% 90%


80% 70%


60%

48%

45%

59%

65%

50%


40%


30% 20%

Észak-Amerika

10%


Kína Egyéb távol-keleti országok

0%

24%

36% 29%

24% 28% 12%

25%

50% Exporthitel-garancia

Igénybe vett

75% 100% Mindkettő

19%

12% Nem vett igénybe

Igénybe vett

Előző 12 hónap

0% Exporthitel

Egyik sem

6% 6%

4. ábra: Külföldi értékesítés alakulása az exportfinanszírozási termékek igénybevételének* függvényében

EU-15

Csökken(t)

Nem vett igénybe


Nem változott/változik

Nő(tt)

*az előző 12 hónap során igénybevett exporthitelt, vagy exporthitel-garanciát, vagy mindkettőt

5. ábra: Az exportfinanszírozási termékek igénybevételét* tervező ipari vállalatok jelenlegi finanszírozási helyzete

6. ábra: A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* megítélése az exportfinanszírozás iránti kereslet függvényében

100%

Magas kamatok

90%

26%

80%

43%

Szűkös hitelkínálat

44%

Saját erő hiánya

62%

60%

Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók

41%

50% 40%

Biztosíték hiánya (INGATLAN)

43%

30% 20%

83%

6%

Élelmiszeripar Fafeldolgozás

3. ábra: Az exportfinanszírozási termékeket igénybe venni tervező ipari vállalatok megoszlása az exportértékesítés célországa/régiója szerint

70%

83%

30%

20% 0%

89%

40%

30% 10%

82%

50%

40%

Biztosíték hiánya (KEZESSÉGVÁLLALÁS)

56% 38%

33%

10%

Biztosíték hiánya (BANKGARANCIA)

14%

0% Exporthitel


Biztosíték hiánya (EGYÉB TÁRGYI ESZKÖZ) Mindkettő

Egyik sem

Üzleti terv elutasítása

Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás

*1-5-ig skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály

Egyik sem

*az előző 12 hónap során igénybevett exporthitelt, vagy exporthitel-garanciát, vagy mindkettőt

MFB-INDIKÁTOR

6

Exporthitel

1,5

2,0

2,5

3,0


3,5

4,0

4,5

Mindkettő

2011. ősz

INDIKÁTOR. Főbb következtetések. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Recommend Documents