Nro. 36. t
FELI
CS/ÍSZÍRÍÍAK
KEGYELMES
ÉS
AP. KIBÁI.YSifc
ENGEDÉLYÉBŐL.
índi'Jt B é t s b ö l , K e d d e a Novembe.- 3 ik napján, 1807-ik esztendőben. 1
»—
jiwiy\^Bj»<8Kr.^9iegr\.i—iiii> •
-
fi é t ».
í? •E^zen esztendő' folyásában tspafxfalt rendkíviil való jdíífiek járásai sok matériát fzolgáhattak á' terrnéf/.etvisgaK) bőltsékask a' gondolkozásra. A z el múlt Júliusi is Áuguíiusi fzörnyu és tartós hévséget, mellyhez hasonlóról az el múlt fzázaíloknak krónikái sem emlékeznek, Sz. Mihály ha vának első napján a' terméfzet fzokott rendi el len hirtelen híves ejtzakak és napok követlek ; Mindf/.ent hava első" napjának éjeién mind itt , mint töhb Fiwfpai tartományokban ol'y érezhető főid rendű Séffel elegyes f^örnyű éfxaki f/élveszel^ dühösködtek , a* millyeneket a' leg karosat!* iS » r
556 emberek sem. é n e k , és a'[mellyek ha azon mér tékben nevekedtek volna, mint elkezdődtek, el kerülhetetlenül olly revolutió követte volna Eu rópát, mint a* millyen D i o d o r u s S i c u l u s jegyzései fzerént a' főidnek azon réfzét érdeklette vala, a'mellyennmoít a' Közép tenger vagyon.—November t-ső napjának éjeién olly hideg volt itten, és van még moít is, hogy a' házaknak héjazatjait egófzlen fejér fzínnel vonta bé a' regge li z u z m a r i z , és az edényekben éjei maradt viz is bé fagyott •— Minémü jelenéffel köfzönnyün bé a' jövő Karátsony havának első napja, az idő fogja meg mutatni; ha béteilyesedik, a'mit sokan jövendölnek, épen olly mértékben, 's olly tartós lefzen a' jövő tél és hideg, á' millyen volt a' múlt Július és Áuguttus holnapokban a' nyári hévség. Magyar Hazánk igen kedves Nádorifpánya J ó s e f Cs. és Kir. Fő Herczeg, Felséges Urunknak egyik kedves teltvér öttse, kedves udvari fő mes terének Gróf S z a p á r y J á n ó a Eő Excellentziájának útitársaságában, a* múlt tscitörtökön. dél után fzerentséffen ide érkezett. Égy Lifzbonából ide jött kurir, a' mint beTzéHik, azt a' fontos hirt hozta ide, hogy a' Portugalliai Régens Herczeg az egéfz Kir. famíliá val, és az Orfzágfőbb rangú tifztviseló'ivel egyetem ben, a* múlt October 14-ik napján, 20 Angliai és Porfugalliai linea, és 100 nál több fzállitó hajó k o n déli Amerikának Brazília nevezetű tartomá nyába ment volna, melly nem várt történet a z egéfz Orfzágot, de kiváltképen a'Kereskedőket fe lette való réműlésbe ejtette, és az egész tengeri kecesksdéft megakadályoztatta.
55? A' közelebb múlt Mindfzént havának 27-ik napján, herczeg C o l l o r e d o M a n s f e l d F e r e n c z G u n d a c k e r , az arany gyapjas vitézi Rendnek egyik tagja, Eő Csáfz, és Apoftoíi Kirá lyi Felségének valóságos K a m a r á s a , belső titkos Tanátsossa, ennekelőtte R. Sz. Birodalombéli és Csáfz. Gonferentialis Minister, és Német Biroda lombéli ViceCancellarius, hafznos életének 77-ik efztendejében a' múlt October 27-ik napján i t t Bécsben meg halálozott; mjnekutánna a' Felséges Áuftriaí Háznak 4o efztendökcél tovább ffegyhetétlen hivséggel és hafzonnal fzolgált volna. A' Fels, Csáfz. Kir, udvari Kamara réfzéről kinek kinek tudrokra adatik, hogy az 1805-íkefztendőnek October 5-kénki hirdettetett Pátens fzerént való 20 millió forintokból álló Lotteriának második húzása e' moít folyó holnap 10-ik nap ján fog kezdődni, az A. Auftriat Statusoknak fzalajában, reggeli 8 óratói fogva délután 2 óráig, a z ezen végre ki neveztetett udvari Commiffariusnak K o f e e r w e i n J a k a b Csáfzárí üdvari T a nátsosnak előülése alatt , és néhány ide való Magiftratualis 's fzemélyeknek , nevezetesebb Pénzváltóknak jelenlétekben. A' ki vonattandó fzámok a' következendő napon mingyárt nyomtatásban kiadattatni, a' nyereség pedig a' vonás után három holnappal conventionalis pénzben ki fog fizettetni. Azon üftökös tsillagról, mellyel a' múlt Octo ber holnap kezdetében minékünk is fzerenuénk volt fzemlélni, a' Monachiumi híres Aftronomus S e y f f e r t udvari Tanátsos Ur azt jegyzetté meg, ! hogy annak farkát, a' levegőnek különböző viláN n 2
15* göfíaga m i a « , nel* »wldenii:l lehetett egyenlőké pen fzemlélni. — A z 1680-ik efztendfíben látta tott iiftökös tsHlagnafc 28 grádussal hoffzabb vőft a* farka Konstantzinápoly felett - mint; Paris felett ; az 1769 • dik efzteridőnek Augustus hóinapjában Paris felett láttzoú iiftökös tnil.Iag farka 60 gradüs, ugyan annak Kadix és Teiieriffa k6zt 90 gradus hofTzaeágú vélt. -— A' múlt October kezdetében l.Utzott íifíökö* tsillag a* fellyebb emiitett hires Baváriai Aítronomusnak calculusa fzerént, leg alább 12 millié és 750 ezer Német mértfőldre volt a' naptól; az íyŐo-ik efzténdó'béli leg közelebb 11 millió 803 ezer í í . mértfőldre, leg tovább pedig 720 millió mértfőldre, és a' mint tudva vagyon minden eddig tudva lévő üflökös tsillagok közt leg közelebb v;.n e z a' naphoz. Melly távol légyenek a* többiekkép zelni sem lehet vóllaképen. .r:-'<
Magyarország. • .
't e m e s v á r r 6 l OctbVer 3-ik napján , 1 fco% Császári Királyi 31.ik.vagy is B e n y o v f z k y Línea Gyalog Regementyének, a' múlt 1806-dik efztendó'ben, Augustus26 ik'napján meghalálozot* '•líelejthetetlen Ezredes Kapitánya (Obriftere) te metésen napjának emlékezete a' közelebb múlt Aügűitus 28-kán előfordulván, azonn az itt V á r - ö r i zetén lévő első tábori batállionja a z emiitett Gya log Regeroentnek, a' Granatérosck Ofztályával egygött gyáfz innepet tartott; melly alkalmatos sággal a* Tifzti Chorustól fzeretett Obífierekftek emelt Siroszlop is ennek Sirkaldaánn megfzentelteteit.
S99
f,ten tzélra különös biíletek kioszjogatásával feérettetlek 'a hivattattak meg mind a'fő papi rend, mind pedig a* Temesváron lévő Generálisok, ne vezetesen Cs. K. Feldmarsal Lieutenant Belső Tit kos Tanátsos és Commandirozó Generális Báró D u k a ő Excellentiája; Generális, és Vár Cöramendánsa M a r t i n i , és Brigadéros Generális Báró R o s o w s z k y Ö Nagyságok, minden más katonai és polgári Tisztviselő Urakkal egygyütt. Magán a' Temetés napján egész parádéba kiállott az egéfz Vár-örző katonaság ."(Garnison) a* Parádé piatzon, a' hol a' magát önként ajánlott Német {és Rátz polgári katonaság is egész parádé' b a megjelent. Itt bé várattak a' megkért fő ren d ű kísérők; elől indult ofztán a' két polgári ka tona sereg, utánnok pedig nagy tsendefiféggél ment i' Várbeli katona őrizet. A* temetőben négy fzeget formált a' Siroszlop körül a' Granatérosok «sztálya a' 6o-ik, vagy is a' Gróf Gyujay Rege mentjebéli nevend^k katona "fiúkkal egygyütt , a* kiserő sokaság pedig ennek közepébe vefté ma gát, ftkkor a' Regement Káplánja Magyar és Né met nyelven' eggy, ezen alkalmatoffághoz illő hév izedet tartott, mellynek végezetével elsőben is a* Granatérosok O f z t i l y a , azután' a* Német, 's osxtán a' Rátz polgári katonaság, utoljára pedig a" Temető kapujánál rendbe ki állott Batallion egy más után három Generál falvét lőttek, mell)ek után Török muzsika, és a' három rendbeli katona ság Bandainak muzsikálása közt a' Katona sere gek parádéba háza takarodtak. Az ezen' alkalmatoffággal megjelent tőméní t \ n sokaságú Gyülekezet élő bizonysága annak
5<5o a' tifzteletnek és nagyra betsülésnek, a' mellyel (Oberíter) Ezredes Kapitány néhai *Fittz Gibbon U r eránt minden renden és karon' lévők külömbség nélkül viseltettek. IVIaga a' Néma* Benyovszk y Regementje is megbizonyította ez által, nemtsak még ditsó'ült Obeíterének az egéfz' megtartására és bóldogitására fziinet nélkül forditott fáradha tatlan munkálodásaitól gerjefztett tettetés nélkül való háladatoffágát; hanem azt is, hogy a' min denektől fzerettetett és betsüitetett Ezredes Kapi tány Urnák érdemei Regementjének tisztelő 's há ládatos fzivében eltörűlhetetlen emlékezetben ma radnak. t
R i m a f z o m b a t b ó l Mindfzent Havának (Octoberrtek) 26-ik napján, 1807. E' folyó holnap 23 kán igen véletlen, 's egyfzersmind rémítő tör ténet érdeklette városunkat, énnek napkeleti réfzén, dél után k é t ó r a k o r egytsürben ti'íz támad ván , és mivel az éfzaki dühös fzél is élefztette azt, tsak hamar a' fzomfzéd tsűr is lángba bo rult. A'.nyomba oda futott derék, és a* tftz 6I-> lásra nagyon alkalmatos városi nép a* kerítéseket .és egyébb tűzet tápláló akadályokat hirtelen el bontván, 's fzéllyel hányván, itt ugyan a* tüzet tovább terjedni nem engedte; de a' dühös fzél a* meg gyulladt zsendeleket mindenfelé ragadván, egyfzeriben több mint 50 helyen tüzet gerjesztett. De a' minden yefzedelmek közt ébren lévő váro si lakosok mindenütt eleit vették, 's meg oltot ták. Hanem minekutánna a' Reformátusok rop pant nagyságú templomának héjazatja egyfzers mind hat helyen lángot vetett volna, már ekkor a' másként minden vefzedelemben ébren lenni fzo-
56l
'
feolt váras lakosi hanyatlani kezdettek, mind azért, mivel a' leg jobb vizi puskánk az első tűzhelyen lévén, azt [hirtelen oda vinni nem lehetett, mind pedig, és kiváltképen való módon azért, mivel sem vizi puskáink, sem tűz oltáshoz való lajtorjáink olly hoffzak nem voltak, hogy azokonn a' magas templom héjazatjára a' tűzoltók fel mászhattak volna. A z illy kétséges kimenetelű környülállá sok közt, egynéhány bátor szivű emberek a' toropyba hirtelen (el futván, onnan életeknek vefzedelmé közt a' templom héjazatjára le botátkoztak, azt egynéhány helyen bé ütötték, a* boltozatról a* zsendeleket le verték, 's a'tüzet fzerentséffen meg oltották. Hála legyen az irgalmas egeknek, hogy ezen nagy fzerentsétlenség közt fzerentséffen és tűrhető' kárral a' nagyobb vefzedelemtőí meg me nekedhettünk. -— A z illy bátor fzivű és a' k ö z j ó ért tulajdon életeket fcoczkára vető lakosok mél. tók volnának a' város kaffzajából való meg jutalmaztatásra , melly mindenkor öfztön gyanánt fzolgálna az i Ilyetén fzerentsétlen történetek közt , a' mellyektől minden helységeket és embereket ffrizzenek meg a* kegy elmés. egek. — Hadi
Tudósítások.
A' Krímiából jött tudósítások fzerént, az, ott lévő Orosz Csáfz. ármadiánál nagy mozdulások tapafztaitatnak, a* melly t. i. Pei-siának segedel mével az Angliához tartozó napkeleti Indiai Co loniák ellen menni fzándékozik. A ' Persiai Sach avagy Király 50 ezer tevét ád ezen expeditiónak cfzközlésére. A' Stockholmi Kir. udvarnál volt Ánglus kö-
vet P í r r e ] » q » t , a ' m ú l t Öetober első napjaíbau koppenhágaija nienvén az Admirálist hajóra fítc fel. — Á ' Baltieum tengerbe fekvő B o r n h o l r a nevezetű Dániai fzigeíet is meg támadták az Anglusok, de vífT/.a verettettek. — A' Norvégiai kap zsi hajók sok kárt tcfcnek a' N . Britanniai hada k o z ó hajóknak, mellyie nézve parantsolatotadott a' Londoni Admiralitás az eránt, hogy a' Chriíit•nsandi i» több Norvégiai kikötőhelyek zároltas sanak bé. —- A' múlt Ocloberi fzélvefzek és a' Norvégiai tengeri kófziklák miatt fok Ánglus ha jók el füllyedte'k. — — A' 30000 fiiból álló Dániai Kír. Armádiának nagyobb réfze a' Fioniai fzigetben tanyázik, a' honnan, ha a' jövő téli idő' magát legényesen viseli, és ha addig el nem taka rodnak onnan az Ánglusok, Zelandiát éa lioppenhágát meg támadhattyák. A' 6-ik Ocloberi Koppenhágai tudósítások eze ket tartyák. A* körül bejöl táborozó Ánglus ka tonák' Hya'nsájgoknak k\ elegité^ére nézve Kop.pénna ga'váresának meg fzemtelésére wgyan el me hetnek, de 12 embernél több egyfzerre nem, Oetober közepéig nervitsak kí fogják a' Dánus hajó kat az Anglusok kéfzilení, hanemhihetöképen ha jókra is fzáílitatnak az Anglus fereg'k. Azokra való fzállitatáfoknak könnyebilésére n é z v e , azt kívánták a* Koppenhágai Commendánstól, hogjr engedjen azoknak a' varason fzabad által mene telt. Ezt ugyan meg nem nyerhették, abban mind azáltal a' Dánus vezérek nem ellenkeztek , hogy az ÁngTus luvaflag a' VVefier kapun bé marsirözván mingyárt jobra forduljon és a' Langeboei kapu~elo'tt hajókra fzálliuttiff ék. ~ Egy Angius 1
/
fregat cg g Angliába menni fzándékezó prédával meg terhelt hajók a ' L e s z o w i fziget napkeleti part jai előtt el fiillyedtek. — A* Chriítiansandi kikö tőhelyet meg támadott Ánglus hadakozó hsjók k ö z z ű l keu/-t úgy öfzye rongált az oda való őr z ő katonaság, hogy azokat k&íeleiknél fogva kelh tt onnan el hut czolni. — A' Dániái Korona her czeg azon ajánláíi, mellyet moftanában tétetett nékie a' Londoni Kormányfzékj egéfz meg vetés sel el hárította magától. Frantziá
Birodalom'
Mindszent Havának j4-ik,napja, a' me'Iyerin tudniillik ef/.tendiível ennekeló'tte J é n a vidékén a' •Pruffzusokra nézve igen fzeren tsétlen , a' Fr. Armádiara nézve pedig Í£en fzerentsés és emlékezetes ütközet történt vá!a, Parisban, é» Fontainebleauban (olvasd Fonteneblóban) a' hol tudniillik a' Franczia Csáfz. udvar akkor múlatott rendkívül való örömek közt meg innepeltetett. Parisban minden játék néző helyekbe mindennek fi-, zetés nélkül bé lehetett menni \ a' Csáfzári rezidentia , az úgy nevezett T u i l l e r i a palota előtt fekvő tágas piatzon fzép konízert, az az, muzsiká val való játék tartatott, eltére pedig mind azon piatr, mind a' város ki voltak világosiivá. — F o n t a i n e b Ie a u b a n olly nagy volt az oda ment idegeneknek fzáma, hogy fokán helyt nem talál ván a' vendégfogadókban, az éjeit- fzekereikben eltélteni kénteleníttettek- Sokan úgy gondolkoz tak, hogy a' Wefztfáliai Király I. J e r o m o s mefiB^egzójének alkalmatosságával az A h r e n b e r g é s l i o h e n z o l l e r - S i g m a r i n g e n herezegek
564 ís öszve fognának két Frantzia Csáfzári házból fzárma*ott herczegaffzonyokkal mátkaíítatni (kik légyenek ezek nem tudatik bizonyoffan, kétség kivül a' Bádeni örökös herczeg afízonynak teli vér jei B e a u h a r n o is Spanyol Orfzágban lévő' Frantzia követnek leányai); de ők, tudniillik a* fent emiitett herczegek akkorra "oda nem men tek. — Azon emlékezetes napon , úgymint October i4-ikén azok a' fzép mefterségnekremek munkái, és régiségek is, a' mellyek a' Pruffziai Birodalom ellen viselt utolsó háborúban Berlinben, Potzdám&an, és imitt amott Brandeburgiában gyűjtettek , és Parisba küldettek, a' Frantzia nemzeti Infiitutum vagy Akadémia fzalájában felrakatván, azok nak fzemlelésekre engedelem adattatván oda nagy sokaság gyülekezett. Azok közt Ieg nevezeteseb beknek tartatnak 50 Statuák avagy emlékeztető ofzlopok, 80 mellyképek, 196 érczből öntött ké pek, a* Ieg hiresébb Olafz Orfzági feftő meftereknék fzámos remek munkáik, és a' kqzép fzázadók ból . való fegyveres kéfzuletek. Kétség kivíil ebben a' Múzeumban fog I. F e r e n'c z Frantzia Királynak az a' kardja is fel függefztetni, melyet 500 efztendó'kkel ennekelőtte V Páviai fzerentsétlen ütközetben, a' Spanyolókkal való hadakozás ban rabságba esvén V. K á r o 1 y Csatzárnak 'j egyfzersmind Spanyol Királynak által adni kéntelenittetett. Ezt a' kardot a' moflan uralkodó Spanyol Király IV. K á r o l y herczeg F r i a s rendkívül vá ló követje által a' múlt October 14-ik napjára, I. N a p ó l e o n Fr. Csáfzárnak Fontainebleauba kül dötte ejándékba.
565 Néhány Párisi Zsurnálok azt hirdetik , hogy a' Portugalliai Régens a' Brazíliai herczeg Anglia sok sugallásainak helyt adván, famíliájával, kin tiéivel és főbb tifztviselőível együ't Braziliába ment volna olly feltétellel, hogy a' jj maga rezidentiáját oda által tegye, 's Portugallíát a' fzerentse sorsá nak engedje. Hogy a' Spanyol és Frantzia köve tek Liffóbona városát e l hagytak, és hogy a'Paris ba lévőFortugalIus követ is útnak indulni kéfzűíjön, bizonyosnak lenni írják. , • A' 18-ik Octoberí Párisi közönséges újság le velek e' fontos tárgyról így befzélnek: „ A ' P o r t u galliával való alkudozások, ú g y m o n d, félbesza kadtak, és az itt, az az, Parisban lévő Portugal liai követ minifter a'Frantzia Orfzághól valóki. költözésre parantsolatot v e t t , bizonyos tudósitáft vévén arról a' Fr. líórmányfzék, hagy ámbár ar ra kötelezte légyen is magát a' Lifzhoriai Kir. ud var, hogy az Ánglus hajók előtt Orfzagának min den kikötőhelyeit bé fogná zárni , mindazáltal alattomban a' Londoni udvarral egyet értett, 's végtére a' Frantzia és Spanyol követéknek sürge tésekre világoffan ki mondotta, hogy magát A n glia oltalmazása alá bízta. — Továbbá azt is befzéllik ezek a' Párisi Zsurnáliflák, hogy a' Gi rondéi GTztályban táborozott Fr. tartalék ármádi á v a l Generál J u n o t, a' néfcie eleve adatott utasí tás fzerént, Portugallia felé mindjárt útnak indult, a' mellyel egy fzámos seregekből álló Spanyol ármádia egyesittetvén azon Orfzágot 's ennek fő városát Liszbonát elfoglallya; hogy Generál D e l a i b o r d e a'vezérlésére bízatott hadi néppel már Bilbaóba meg érkezett; hogy a* Fr. Ármádiának
egy réfze Bíse)|fái* , tutit tStza b Üíafztilian, a* Spanyol katonaság pedig Eftreraaduran keresztül marsirozzanak bé Portugalliáha. X- Brazíliai herezeg azon bizodalommal hagyta el 6si öröksége it, hogy a' Spanyol Monárkiahoz tartozó déli Á mérikának elfoglalásában nékie segítségére fogná Anglia lenni s. a. t. Az Angliai Kir. Udvarnak azon kinyilatkoz tatására, mellyet a' Zelándiai expeditióra, kövelkezésképen Koppenhága városának tűzzel vaffal, 's a' Dániai hajóseregnek eró'fzakoffan lett elfoglaltatására nézve maga mentsége végett közönségeffé tétetett, a' Párisi Á r g u s nevezetű közönség ges újság levél következendő jegyzéseket adott ki: „ M é g eddig, úgymond, nem tartotta az An gliai Kórmányfzék fzükségesnek azokat az eró'fzakoskodasokat, a' mellyeket a' nemzetek törvénye és. közönséges erköltsi tudományod ellen mivelt és gyakorlott vala, mentegetni; ellenben moíl azt az egéfz világot nieg botránkoztató tselekedetére néz ve, mellyel az ártatlan Dánia Orfzágot fzerentsétlenné tette, fziikségesnek itilte Eö* N. Britanniai Felsége magát mentegetiii, vagy Ieg alább annak gyűlölséges oldalát azon indiló okoknak előadások. Jvai fiépiteni, mellyek ha helyesek volnának is , még sem igazithatnák még azt a'törvénytelen Uelekedetet, melly hovatovább mind jobban jobban borzaitya a z emberiséget. A' Londoni Kir. Ud varnak ezen Apológiája, (magát mentegető irása) egyedül azokon az okokon fundáltatik, mellyek már a* minifieri^lis újiág levelekben is elúhordattattak, a' mi újság leveleinkben húlfcor is meg tzáíoltat-
lak, ié az Európai Pultlicnift előtt i t á l a l e s a k t á 's gyülölségesekké tétettek. Ebben az Apológiába^ elöhordott mentségek közt ez a ' l e g e l s ő : „ E «f N. B r i t á n n i a i F o l e é g e b i z o n y o a t u d ó si t á * ö k a t v e t t a' f e 16" 1, h o g y a' F r a n e z i *> Órfzági uralkodó Holzatziát.katona ferŐvel e l f o g l a l n i , a z A r i g l t i s k e r e s k sí ri 6' h a j ó k e l ő t t a ' S t t n d i f z o r o s t e n g e r t b é z á r n i , é s a ' D á n i a i t e n g e r i e r ő v e l N; Britanniába ki szállani szándéko z ó t t." Lehetségesnek lehet e' azt Urtani, hogy egy Kórm?nyfzék a' tsupán költött hírekre, inga dozó o k o k r a , és képzelt feliételekre magáthideg Vérrel arra határozhatta, hoigy a' vele atyafiságos Hatalmaffágot öfzve ronthaffa, meg esmért juffa-' it meg 8értheffe, - és az emheriségnek leg fzentsé' gesebb köteleit fzéiíyel tépje? Hasonló hamis hí reket fzórtak ki a'»Frantzia kikötő helyekben va ló tengeri > k e r ü l e t e k r ő l , a' midőn az Amt&iensi líékefféges tráktát meg fzegni igyeke«t*k , eléggé ismeretesek előttünk Angliának illy hitetlen okos kodásai, de azon Apológiában magában igen eres okot találunk azon utálatra méltó expeditió szer zői el'en. Maga meg vallya a*Londoni Kormány-' fzéh, hogy a' Balticüm tengerbe egy Áriglus eskader (kis hajó féreg) Iié nyomulni, és a' Dániai hajóseregmoz'dulásaira vigyázni parantsoltatott. F.izonyoffdn eUgendf volt ez az intézet a' Dániai erőtlen hájósertg-ellen; tnivftí nints nevetsége sebb mint a*t előre fel'tenni, hogy a' Koppenhá gai kikötőhelyből olly végből fognának a'Frantziák kievezni hogy Angliába és Hyherniáira hé ütkellenek. Ugy de azk mendják, hogy azíífzi fz#-
568 kott tengeri fzélvefzek a' >N. Britanniai hajósere géket nem Tokára ki hajtyák azon vizekből ? an nál nehezebben efzközölhetnék a' Frantziák ma gok feltételeket, 's annál vefzedelmesebb volna az Ő Koppenhágából Londonba való. menetelek Valósággal bátorságosabb és rb'yidebb útja volna Frantzia Orfzágnak, maga engesztelhetetlen ellen eégének meg támadására, és kegyetlen uralkodá sának le rontására. ' (A* többi következik.) Nagy
Britannia.
A' mi közönséges újság leveleink, így fzolnak a' Londoni későbbi tudósítások, tsúföt ütöt tek Liniers Generálisból. Azt híreztették rólla , hogy mint valamelíy [zarándok azért ment volna Paraquajába, hogy ott a' Rumford levesének kéfzitése által magának nagyobb fzerentsére nyithaffon utat. De moft már más hangon befzélnek, és valláft téfznek arról, hogy egyedül ennek a' vitéz Fr. Generálisnak tulajdonithatjuk a' Plata vize mellett, és Buenos Ayresben hadi népünkön tör tént fzerentsétlensígeket. Ő a' Fr. revolutio alatt Spanyol Grfzágba menvén, az első Mínistert, az úgy nevezett békeffég Fejedelmét maga hadi fzolgáláljával meg kínálta, a' ki őtet Amerikába kül dötte. Ha ó' ellent nem állott v o l n a , bizonyos ban magunkévá tehettük volna Paraquaját ezt a' Spanyol Monarkiának gazdag arany bányá ját. — A z Angliai Miniíteriumban és Kórmányfzékbtn újobban változások történtek. Gróf C h a tt a m néhai Pith minifternek teftvér báttya Fő x
5% Kintstartóvá; Lord M u l g r a v e Lord Chaftam helyett az Artilléria Directorává; G a n n i n g k ü l ső dolgokra ügyelő miniíter, Mülgrave helyett az Admiralitás, az az, a' tengeri dolgokra ügyelő Tanátsnak Előülőjéve ; ő helyette Marquis W e l l e s I e y Status Secretariuffá, avagy külső dolgok ra Ügyelő minilterre tétetó'dtek. — Továbbá a* Máltából viffza hivattatott G e n e r á l L a j t i n á n t V i l i e t t e helyett Sir W . a r r e n G r e e n Máltai Gu bernátorrá; a' Iíadixi kikötőhely elölt vigyázaton lévő hajó féregnek Kórmányozójáyá Admirál P ar o i s , Generál M o r e , a' kit az Angliai ka tonaság ^közönségeffen betsűl és fzeret', a' Közép tengerben vigyázó hajóseregnek vezérévé ; Mar quis H u n 11 e y Generál Major Fraser helyett az Egyiptomban lévő katonaság Commandírozójává tétetó'dtek. — Gen. Lajtinánt W h i t e l o c k e a' déli Amerikában életben maradt Anglus hadi nép pel együtt a' Jó reménység foka fzigetébe megyén által, holott Generál Major G r e y viszi a', ko mmandót. — ' -A' napkeleti Indiára kereskedő Londoni tár saság olly.hirt vett onnan October í-ső napján, hogy Vellore környékén az Indiai fzületésű kato naságnak tifztjei az Európai fzületésű hadi tifztek ellen titkon öfzve esküdvén őket meg ölni igyekeztek. Gonofz feltételeket egy olly vendég ségben akarták végbe vinni , mellyet egy dáma az Európai tifzteknek kedvekért kéfzítetett. S z e rentséjekre a' vendégséget meg előzött napon a' do log kinyilatkozott, és az öfzve eskűttek közül sokan el ís fogattattak. A z illy gyakorta való öfzve es-
í>7»
' '
kűvések azt mutattyák , hoejy az Intfiai f/.ületésií katonaság igen'hajlandó legyen a' pártosságra, A z 5-ik Octoberi Londoni tudósítások fzerérit az előtt való napon hoffzas tanáts tartatott a'Kir. Kabinetben, mellynek tár?yai az élzaki Amerikái fzahad Respublikával való villongások, és a'Hol landiai Kórmányfzéknek az a' végzése vala, mely fzerént minden Hollandiai kikötőhelyekbe zárol tattak az Ánglus kereskedő' hitjók előtt. — Azon Kabinetbelí tanátsban. az is elvégeztetett, hogy azok az Európai kikötőhelyek, a' mellyek á' Fránczia Birodalommal l»g kissebb egyességbén Vannakis,'zároltassanak b e , és hogy Anglus páffzus levél nélkül femrhi felé hajók ne botsattattaíWnak azokba bé. Északi N é m í t Ország. I. F r i d r í k A u g u f t Sasioniji Király , nemtsak a" Wafrső^iai Hercegséget, tíáném azon KotbuHi Kerületet is által vette, mellyet á' FrúlTaiaí Ki-rályok a* Lufzátzrai lYlarchionatuaban ekkorig bivtaitdkfi4=*- Drezdában éi t ö b b Saxortiai váro sokban , az új Confiitutió fzerént mindén kerefzfény vallású lakosok egyenlő polgári jussokkal bír nak , a' mellyékkel ehnekelőtte egyedül az Auguflana Confefsion lévők birtanak vala. —- A* Míriífter'iumbán is vagyon már egy Kato'licu6 tudós és nevezetes ember. —• A' Saxoníái Auguftana Vallá son lévőknek különös, és más vallásúakat ki re-, kefztő jussaik és privilégiumaik azon meg egye zésen fundáltattak, a' mellyre I f i k A ü g u s t u * Vál. Fejedelem a' Sáxóniai Karokkal és Rendek kel akkor lépett vaia, midőn 1696-ik efztendőfeen a' Lengyel Orfzági koronának elnyerésével vallását váktoztatta volna. r
