Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
India gazdasága a XXI. században, különös tekintettel az IT szektorra
Bányiczki Márk 2015
Tartalom 1. Bevezetés........................................................................................................................................ 3 1.1 Az IT kialakulása, fejlődése nemzetközileg ............................................................................. 4 1.2 Munka Kiszervezés/ Outsourcing ............................................................................................ 6 1.2.1 Gazdasági érvek a munkakiszervezés mellet .................................................................... 7 1.2.2 Kiszervezés/ Outsourcing folyamata ................................................................................. 7 1.3 Az IT szektor kialakulása Indiában .......................................................................................... 9 1.3. Telekommunikáció fejlődése Indiában (számítógép ipar, internet) ...................................... 12 1.4. India IT ipara az ezredforduló előtt ....................................................................................... 14 1.5. India IT ipara a millennium után (Az IT ipar gyors növekedésének időszaka) .................... 16 2. India mint IT, nagyhatalom .......................................................................................................... 19 2.1 Az IT szektor ágazatai ............................................................................................................ 19 2.2 Az Indiai IT ipar telepítő tényezői ......................................................................................... 22 2.2.1 Az Indiai IT ipar politikai ösztönzői ............................................................................... 22 2.2.2 Különleges Gazdasági Övezetek (SEZ) Indiában ........................................................... 24 2.2.3 India piaci méretének növekedése ................................................................................... 26 2.3.1 Bangalore IT szektorra gyakorolt politikai ösztönző tevékenységei ............................... 29 2.3.2 Indiai Szoftver Technológiai Parkok................................................................................... 31 Nemzetközi Technológiai Park Bangalore (ITPB), Bangalore ................................................ 33 3. Kína és India összehasonlítása az IT szektor tekintetében ........................................................... 37 3.1 Innováció az indiai és kínai IT iparban .................................................................................. 37 3.2 Technikai tudás és humán erőforrás fejlesztés ....................................................................... 39 3.3 Ipari csoportosulások.............................................................................................................. 40 4. Összegzés ..................................................................................................................................... 41 5. Summary ...................................................................................................................................... 42 6. Források: ...................................................................................................................................... 43 Szakirodalom................................................................................................................................ 43 Internetes források:....................................................................................................................... 44 Ábrák jegyzéke............................................................................................................................. 46 Táblázatok jegyzéke ......................................................................................................................... 47
2
1. Bevezetés
Miért pont Indiát választottam szakdolgozatom témájának? Számomra nagyon sokszínű ország, melyben számos ellentmondás megtalálható akár vallási, történelmi, gazdasági szempontból, de ezek részletes elemzése bőven meghaladja egy szakdolgozat kereteit. Ez a rohamosan fejlődő ország rengeteg kedvező témával kecsegtet, sajnos nem térhetek ki minden részletére, így igyekszem logikailag strukturált képet festeni a Hindus gazdasági fejlődéséről, azon belül is, az információs technológia térnyeréséről és annak gazdasági eredményeiről. Szakdolgozatomban igyekszem bemutatni India fejlődésének, azon belül az IT fejlődésének főbb szakaszait globálisan és az országra lebontva, melyből belátást nyerhetünk eme hatalmas ország gazdaságának fő mozgató rugójára, majd összehasonlítom Kínával, mint a két legnépesebb ország a Földön és legnagyobb gazdaság Ázsiában.
India hivatalos neve Indiai Köztársaság mely 28 államot és 7 uniós területet foglal magába. A Hindusztáni-félsziget körülbelül 50 millió évvel ezelőtt ütközött Ázsia déli részének, az ütközés vonalán emelkedett ki a Himalája hegység hatalmas vonulata és ennek hatására alakult ki a mai India szerkezeti formája. India földrajzilag Dél-Ázsiában terül el, észak felől Nepál és Kína, nyugatról Pakisztán, keletről pedig Banglades a szárazföldi határa. Mivel félsziget így Dél-nyugatról az Arab-tenger, délről az Indiai-óceán, dél-keletről a Bengáli-öböl mossa partjait. India 3287,3 ezer km2 –en terül el, népessége 1251,1 millió fő, fővárosa Újdelhi. Ezekkel az adatokkal a világ hetedik legnagyobb országa Brazília és Ausztrália után, népességével kivívta a világ második legnépesebb országa címet, csak Kína áll előtte a legfrissebb adatok szerint „csak” 100 millió fővel, mögötte pedig az Amerikai Egyesült Államok jócskán lemaradva. Jelenkori gazdaságáról szinte mindenki tudja, hogy fokozatosan bővülő tendenciát mutat szinte minden területen, ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a tavalyi költségvetési év során India GDP-je 2 066 milliárd dollár volt, valamint az éves GDP növekedése 7,4 %, ami 15-ször és közel 4 %-kal több, mint Magyarország ugyanezen adatai. Ezzel szemben az indiai egy főre jutó GDP nyolcada, hazánkénál. A rendelkezésre álló munkaerő tekintetében a második, közel 500 millió munkaerejével, őt csak Kína előzi meg 800 millió fővel. Az előrejelzések szerint 2050-re India lesz a Föld legnépesebb országa, megelőzve Kínát. 3
A fejlődő társadalmakra jellemzően a Hindusztáni félszigeten is évről évre kevesebben foglalkoznak földműveléssel - még 1995-ben a lakosság közel 70%-a foglalkozott földműveléssel, mára épphogy csak a fele gazdálkodik - a legtöbben a jobb élet reményében elvándorolnak a nagy városokba és vonzáskörzetébe. ( Worldbank adatai alapján)
1.1 Az IT kialakulása, fejlődése nemzetközileg Az üzleti élet és a társadalom számára mindig is fontos volt az információk megfelelő időbeli áramlása, annak feldolgozása és a megfelelő helyre történő irányítása. Az információs folyamatokat leginkább az IT és ICT szektor köré csoportosítjuk. A számítástechnikai fejlődés gyökeresen megváltoztatta a gazdasági és szociális környezetet, ezzel egy új korszakot kezdve az emberiség történelmének hatalmas fejezetében. A folyamat mozgató erő az információs technológia, ami mára a világ legnagyobb ipari szektorává vált. A történelem során számos információs eszköz látott napvilágot kezdve az 1800-as évek második felétől, ahol leginkább még postai úton történt az információ átadása, mely eléggé hosszas volt a kor közlekedési eszközeit tekintve. Voltak ennél gyorsabb megoldások is, mint a fény-, füst- és hangjelzések, vagy a postagalamb (ma is előszeretettel használják a hobbi tartók). Az elektromosság feltalálásával új kapuk nyíltak meg a feltalálók előtt az információ közlése terén is. Elsőnek Morse a Morse által készített távíró, majd elektromágneses hullámok segítségével létrehozták a vezeték nélküli távírót, majd közel 30 év elteltével Bell feltalálta a telefont ( ma teljesen védtelennek érezzük magunkat, ha nincs nálunk a mobiltelefonunk). A huszadik század elején elterjedtek az újabb találmányok és eszközök, mint az írógép és a kezdetleges számítógép. Ezt a korszakot a "második ipari forradalomnak" is nevezik. Mint a legtöbb találmány, ami az emberiség életében fontos szerepet játszik, az első számítógépeket is a hadiipar alkalmazta. A polgári felhasználású eszközök csak a huszadik század derekán jelentek meg leginkább biztosító cégek és légitársaságok rendeltek számítógépeket, a bonyolult matematikai és statisztikai számítások elvégzésére, valamint ügyfél-adatokat és raktárkészletet is rendszereztek a gépek segedelmével.
4
Nem sokkal később feltalálták a tranzisztorokat, amely újabb és újabb lehetőségeket nyitott a kommunikáció és számítástechnika területén. Megindult a miniatürizálás, a szoba méretű gépek helyett kisebb méretű és nagyobb teljesítményű gépek jelentek meg. A számítógépek hamar beépültek az irodai élet mindennapjaiba, felváltotta az írógépet. A folyamatos fejlődés eredményeképpen a számítógépek felhasználása két területre bomlott, melyek a számítógépek beágyazása a termékekbe, a másik pedig ezeknek az összekapcsolása
kezdetben helyi, majd világméretű hálózatok létrehozása az internet
segítségével. Ezek az asztali számítógépek teljesen megváltoztatták a társadalmi szokásainkat, a termelést, az elosztás, a marketing tevékenységet és a "back-office" munkákat, egy szóval az egész gazdaságot. Az internet egyre szélesebb körű térhódításával egyre nagyobb szerepet kapott az IT szektor. Itt kell kiemelném az IT ipar fejlődésének szakaszait a Gartner Group féle négyfázisú modellel, amin jól láthatjuk milyen folyamatok vezettek el a mai rendkívül felgyorsult világunkban.
Globális IT Trendek korszakai Korszak
1
2
Gartner
1. táblázat
Group Applegate et al. (1996)
(Bőgel [2009])
in: Drótos (2001)
IT-trendek
Cél
Technológia
Automatizálás,
Termelékenység,
Nagy
költséghatékonyság,
hatékonyság növelése
adatfeldolgozó rendszerek
Termelékenység
és Egyéni/
személyes hatékonyság
csoportos Mini
munkavégzés
számítógépes
gépek
és
PC-k,
végfelhasználói
eredményességének növelése 3
Új,
belső
modellek korszaka 4
Új.
külső
modellek korszaka
üzleti Stratégiai
hatás, Szervezetközi rendszerek
versenyelőnyök elérése üzleti A
szervezet Osztott
rendszerek,
eredményességének
telekommunikáció,
növelése
multimédia, internet
(Forrás:Aranyossy Márta: Az információtechnológia üzleti értékének nyomában) 5
1.2 Munka Kiszervezés/ Outsourcing
Mindezen tényezők elterjedése lehetővé tette, hogy a cégek terjeszkedjenek regionálisan és nemzetközileg is, mialatt a fejlesztések a gyártási technológiákban létrehoztak egy potenciális méretgazdaságosságot. A fontossága egyértelmű: legyen minél nagyobb előnyöd a kommunikáció és a közlekedés terén, és teremts új üzleti modelleket. Nem csak a nemzeti piacokra kell alapozni, legyél globális szereplő, amely a modern kiszervezés alapja. (Andrae Gonzales, David Dorwin, Diwaker Gupta, Kiran Kalyan, 2004) A 20. század tartogatott egy ennél is nagyobb ugrást a technológiai és kommunikációs innováció terén. A II. világháború után számos fejlesztés tette az üzletet globálissá. Az első kiszervezés használata az 1950es években történt az időmegosztással és közel 25 évig tartott, de ahogy a technológia folyamatosan fejlődött új ötletekre volt szükség. Az 1980as években a jelentősebb tanácsadói vállalkozások, bevezették a külső közvetítő menedzsment szolgáltatásokat. A vásárlók rendszerei, hálózatai és alkalmazásaik egy Hálózati Operációs Központból irányítják és ellenőrzik, és a vásárlót a magas szintű szolgáltatási garanciákról biztosítják az úgynevezett Szolgáltatási Szintű Megállapodások végrehajtásával. A vásárlók szeretik és megvásárolják, nagyjából azért, hogy növeljék a rendszerük és hálózataik elérhetőségét. Az új kiszervezési modellek a késői 1980-as 1990es években jöttek a jelentős előrelépések az Internet és szoftver technológiában. IT kiszervezések eredménye: A cégek háttérbe akarták szorítani a már meglévő saját létesítményeik irányítását, hogy más üzleti érdekekre összpontosítsanak. Így a cégek áttudták helyezni az erőforrásaikat más fontos területre, mialatt hagyják a kiszervezett területeket hogy szakosodjon egy szekcióra amit kevésbé tartanak fontosnak, ez nevezték a modern munkamegosztásnak. (Andrae Gonzales, David Dorwin, Diwaker Gupta, Kiran Kalyan, 2004)
6
1.2.1 Gazdasági érvek a munkakiszervezés mellett Társadalmi és piaci erők szerint, van egy viszonylag öreg, de alapvető feltevés a közgazdaságtanban, ami gazdasági és elméleti érv a kiszervezés mellett. Ez Ricardo féle komparatív előny, miszerint: - a kereskedelem a (termelési) technológiai különbségek miatt jön létre, - a kereskedelem mindkét fél számára előnyös, - a technológiailag alárendelt ország is előnye származhat a szabad kereskedelemből, - ezzel szemben, egy fejlett ország is tud versenyezni a külföldi alacsony bérezésű országgal szemben Ezért, habár az indiai munkások nem olyan termelékenyek és jól fizetettek, mint az Egyesült Államokban, ők így is fel tudják venni a versenyt számos szolgáltatásban, mi több, mind India, mind az USA hasznot tud húzni a szolgáltatások cseréjéből. . (D.Ricardo, 1977) Nem hivatalosan, egy országnak akkor van komparatív előnye egy jószág termelésében ( jelen esetben IT szolgáltatások), ha az adott terméket alacsonyabb alternatív költséggel tudja előállítani, mint más országok.
1.2.2 Kiszervezés/ Outsourcing folyamata
Első generáció: Kiterjedő funkcionalitás A század felénél, IBM és más cégek hatalmas számítástechnikai gépeket építettek, óriási mamutokat, amik egy épület egész szintjét követelték. Mialatt számos ember szerette volna ezen szörnyetegek használatába, csak kevesek engedhették meg maguknak. Ez vezetett a távoli terminálok és időmegosztás fejlesztéséhez, ami lehetővé tette, hogy a külföldi telephelyek is használják ezen lehetőségeket.
7
Második generáció: Fizikai kiszervezés Az 1960-as és 1970-es években, mindenki számára világossá vált, hogy a számítógépek központi szerepet fognak játszani a költségek csökkentésében az iparágak teljes skáláján, egyszerűen azért, mert a számítógépek segítenek automatizálni és gépiesíteni a feladatokat amik szigorúan szabályozottak. Az eredmény az lett, hogy számos nagy iparág, mint a bankrendszer és a légiközlekedés, elkezdett többet és többet fektetni IT hardver és szoftverekbe. Azonban ezek a cégek nem az IT-re szakosodtak és nagyon hamar túl bonyolulttá vált a rendszerük, ahhoz hogy kezelni tudják. Sokszor az eredeti készítők ( IBM és EDS) megígérték a rendszer elejétől a végéig tartó fenntartását, ezért kiszervezték a hardvert és műveleti szolgáltatásokat a vevőiktől.
Harmadik generáció: Offshore és folyamat kiszervezés Amint az iparágak elfogadták az új technológiákat nagyon sok feladat vált meglehetősen egységesített és földhözragadt, mint a hitelkártya folyamatok vagy vevőszolgálat. Továbbá, amíg a szervezetek harcolnak, hogy megbirkózzanak a globalizációval és a 20. századi szabad kereskedelmi gazdaságaival, egyre összetettebbé és nehezen irányíthatóvá válnak. A kézenfekvő megoldás az, hogy kihelyezik az egységek feladatainak fenntartását és támogatását a helyi beszállítókhoz, ami segít a költségcsökkentésben, továbbá lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy jobban használják fel a helyi domain tudásukat. Kettő jelentősebb modell van, a BPO ( üzleti folyamatok kiszervezése) és az offshoring. Az offshoringba beletartozik, hogy átadja a fejlődést, a fenntartást és támogatását a terméknek/ rendszernek/ szolgáltatásnak, hogy egy szállító vigye az üzletet külföldön. A BPO-nál a egész üzleti folyamatot egy harmadik fél biztosít, beleértve a folyamat szakértelmet, technológiát, vezetést és támogatást. (L.L. Brennan and V.E. Johnson, 2004) A hagyományos közgazdasági értelemben a termékeket általában a fogyasztáshoz közeli telephelyen állítják elő, ez csökkenti a szállítási költségeket és könnyebbé teszi az elosztást. Az emberek hajlamosak ugyanazokat az elveket alkalmazni az új gazdaságban, de elfelejtik, hogy a világ mechanizmusa megváltozott. A világ egy kisebb hely lett az órának köszönhetően - a nagysebességű kommunikációs hálózat lehetővé tette, hogy az információ áramlása a világon percek alatt elérhető és közel ingyen. Ahogy a neve is jelzi, az IT ipar teljesen az információról szól, és ennek köszönhetően a világ zsugorodik. 8
1.3 Az IT szektor kialakulása Indiában
A hetvenes nyolcvanas években az Egyesült Államok, Japán és több Nyugat-Európai nemzet is információs társadalommá alakult át, ahol sokkal nagyobb számban találhatóak infómunkások, mint földművesek, ipari munkások, vagy a szolgáltató iparban dolgozók. Indiára nézve ekkor már bebizonyosodott, hogy a
zárt gazdaságú fejlődés nem
eredményezett átütő növekedési sikereket, ezért új növekedési stratégiára volt szükség. Nem csak a hazai, hanem a nemzetközi színtereken lezajló folyamatok is elősegítették ezt a döntést: A Szovjetunió szétesési folyamata és a szocialista rendszer válsága. Ennek kiküszöbölésére az új kormány 1991-ben a zárt gazdasági fejlődés helyett a nyitott piac- és exportorientált gazdáságot preferálta, ez az úgynevezett Singh csomag. 1991 és 1993 folyamán a főbb intézkedések között található az ipar 80%-ának megnyitása a magánberuházások előtt, az állami szektor számára fenntartott területeket stratégiai ágazatokra redukálták, kiterjesztették a külföldi tőke befektetetések lehetőségeit, eltörölték az importengedélyezést és kvótarendszert, felszabadították a technológiaimportot. Csökkentették az adókat és a vámokat, szabad kereskedelmi övezeteket hoztak létre, növelték az exportőrök importlehetőségeit. Az állami támogatásokat nagy mértékben csökkentették, elindult a privatizáció az állami nagyvállalatok részvényeinek eladása miatt. A reformhoz fűzött remények kezdetben beváltak, majd kisebb fordulat következett be. Az évi 7.5%-os gazdasági növekedés 5%-ra csökkent, csökkentek a beruházások, nőtt az infláció, visszaesett az export és a tőkebeáramlás lassult. A központi és állami költségvetés hiánya együttesen meghaladta a GDP 8%-át. (A. Singhal, Everett M. Rogers, 1990) India meglepően jó infrastrukturális háttérrel rendelkezett az ipar fejlesztéséhez a jól képzett tudósokkal és mérnökökkel. Közel három millió mérnök és tudós állt rendelkezésre, ehhez hozzájárult a kormány évi 2 milliárd dolláros támogatása, ami a közel 1 300 K+F intézmény tevékenységéhez járult hozzá. A kutatás és fejlesztés kiadásai 13%a érkezett a magánszektorból és a GNP 1%-át tette ki. Amerikában ezek az arányok 55 % és 2,5 %. (National Science Foundation, 1987) Kezdetben a mikroelektronika, mint új iparág volt az a szektor, ami lehetőséget adott a Harmadik Világ országainak, mint Szingapúr, Tajvan , India és sorolhatnám.
9
India esetében 1984-től a kormány elősegített egy olyan csúcstechnológiai iparág létrehozását, mint a telekommunikációs eszközök és számítógépek, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások területe. Rögtön bebizonyosodott, hogy India ígéretes talaj a csúcstechnológiás eszközök gyártásának tekintetében, de elengedhetetlen számukra az együttműködés a K+F intézményekkel, a magániparral és a kormánnyal, ha realizálni szeretné az ipar adta lehetőségeket, ami a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparága. Jellemzői : -
Jól képzett alkalmazottak magas aránya, melyből legtöbben tudósok és mérnökök,
-
gyors növekedési ráta,
-
magas arányú kutatás és fejlesztés kiadások, és azok értékesítései,
-
nagyon erős tökéletesen versenyző piac az ipar termékeiért világszerte.
India elsősorban rurális beállítottságú nemzet, 1990-ben közel 70%-a élt gazdálkodóként, habár a mezőgazdasági számlák csak a 33%-át adták az bruttó nemzeti terméknek (GNP). India munkaereje közel 20%-a az iparban dolgozik, ami 25%-át adja India GNP-jének. A fennmaradó 10% értelmiségi dolgozó a szolgáltató és információs szektorban, ők teszik ki a GNP 42%-át. India még ilyenkor messze állt attól, hogy olyan informá ciós társadalommá váljon, mint az Egyesült Államok vagy Japán, ahol a munkaerő többsége infó-munkásokból tevődik össze. (A. Singhal, Everett M. Rogers, 1990) (1. ábra)
10
India munkaerő-állományának szektoronkénti megoszlása és annak GNP aránya (1990) 80%
70%
70% 60% 50% 40%
42%
33%
30% 20%
20%
dolgozók aránya (%-ban)
25%
10%
GNP megoszlása (%-ban) 10%
0% mezőgazdasági szektor
ipari szektor
értelmiségi dolgozók
1. ábra: India munkaerő-állományának szektoronkénti megoszlása és annak GNP aránya (1990) (Forrás: Arvind Singhal, Everett M. Rogers: India's High-tech microelectronics revolution (1990) alapján saját szerkesztés)
A 2010-es költségvetési év alapján a mezőgazdasági szektorban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottakhoz képest 51%, még az ipari szektorban 22% dolgozik, valamint a szolgáltató iparban dolgozók majdnem 27%-ot tesznek ki. A fenti ábra nagyon jól tükrözi, hogy már a kilencvenes évek elején is az ország bruttó nemzeti termék bevételének több, mint felét az értelmiségi dolgozók és ipari szektor dolgozói adták, azaz tudósok, mérnökök, tanárok és egyéb kapcsolódó foglalkozású emberek.
11
a szektorokhoz szorosan
1.3. Telekommunikáció fejlődése Indiában (számítógép ipar, internet)
A telefon már 1881-ben megérkezett Indiába, amikor 50 vonalas kézi kapcsolású telefonközpontot telepítettek Kalkuttába. India nem követte a globális trendet, 100 évvel később is 0,4 telefon jutott 100 emberre (250 lakosra jutott egy telefon), még az USA-ban és Japánban ezek a számok 75 és 65 voltak. Az átlag éves telefonszámla sokkal magasabb, mint a 240 dolláros egy főre eső jövedelem, így a középosztály számára a telefon luxusnak számított. Felismerve ezen hiányosságokat új távközlési politikát vezettek be. 1990-ra már közel 5 millióan használtak telefont, a lakosság 0,6 %-a, majdnem 170 emberre jutott 1 telefon. A kormány nagy összegű támogatásának hatására India felkerült a világ 20 telekommunikációs eszközökre legtöbbet költő országa közé. Ekkor jelentek meg az országban a nyomógombos, üzenetrögzítésre képes telefonkészülékek, a nagy hazai cégek együttműködése a svéd Ericcson és az akkori nyugat-német Siemens cégek segítsége által, melynek hatására jó minőségű és hosszú élettartamú készülékeket gyártottak. 2000ben már 3 telefon jutott 100 emberre, 2014-ben pedig az ugrásszerű népességnövekedés és a digitális világ térhódítása miatt ez a szám visszaesett a 100 főnkénti 2 telefonra. A mobiltelefonok használata csak az ezredforduló után lett számottevő, 2004-ben 100 emberre 5 mobiltelefon volt, míg Magyarországon ugyanez a szám 86. Tíz évvel később 2014-ben Indiában ez a szám 15-szörösére nőtt, még hazánkban 118 mobiltelefon jut 100 emberre. Érdekességképpen Makaóban 323, a Koreai Népköztársaságban pedig 11 eszköz jut 100 emberre. (World Bank adatai alapján) Számítógép ipar Az első üzembe helyezett számítógép az Indiai Statisztikai Hivatal által történt 1955-ben, mely jól tükrözi az ország elmaradottságát. A nagy áttörés Rajiv Gandhi miniszterelnöknek köszönheti, aki a világ talán első úgynevezett "hi-tech" államfője volt. Hitt a technológiában lévő lehetőségekben, bejelentett egy új számítástechnikai politikát, 12
megszüntette az importkorlátozásokat és ösztönözte a nemzetközileg elfogadott szabványok beépítését. Az 1970-es évek végén, mindösszesen 250 számítógép volt található az országban, majd miután a kormány liberalizálta a számítógépekre vonatkozó politikai irányt, a számítógép piaca globális ugrásszerű növekedést mutatott, mint az indiai számítógép-ipar eladásai is, valamint ezzel együtt az internet felhasználóké is. Az internet felhasználók aránya az utóbbi öt évben 3.5-szörösére nőtt, mellyel India adja a világháló használóinak tizedét, Ázsia pedig a felhasználók több mint 50%-át adja a világból. India világpiaci részesedése 1989-ben 60 milliárd dollár volt, ezzel szemben a szoftver piaci részesedése csak 0.2 % a globálishoz képest, körülbelül 100 millió dollár. Minden éven számos mérnök szerez diplomát, akik dolgozhatnának a hazai szoftver iparban, de a bérezésük még csak egy tizede a iparosodott országok által kínált fizetésnek. 1987-ben az amerikai székhelyű Texas Instruments (TI) alapított egy szoftverfejlesztő központot Bangaloreban. A cég le volt nyűgözve az indiai mérnökök jól képzettségétől, a relatívan olcsó indiai szellemi munkaerőtől, és az Újdelhiben tapasztalt kedvező politikai légkör a hi-tech felé. (Arvin Singhal/Everett M. Rogers, 1990) Internet Jelenleg Indiában van a világ második legnagyobb internet használója, közel 350 millióan, előtte csak Kína van körülbelül 800 millió emberrel. Az arányok elszomorítóak, mivel a népesség negyedéhez jut el az internet, ezt szeretné a kormány növelni, 2017 végére 500 millió ember internet hozzáférését akarja lehetővé tenni. Indiában 905 millióan élnek vidéken, és csak 61 millió fő tudja közülük napi szinten használni a világhálót, a többi felhasználó mind a városokban él. Az előző évben 82 millióan használták a mobil internet adta 3G szolgáltatást, de meg szeretnék triplázni ezt a számot közel 290 millióra, ugyanúgy 2017 végére.
13
350 000 327 495 300 000 250 000 200 000 felhasználók (ezer fő)
150 000 90 421
100 000 50 000 5 498 0 2000
26 917
2005
2010
2015
2. ábra:Internet felhasználók növekedése ( Forrás: http://www.internetlivestats.com/internet-users/india/ )
1.4. India IT ipara az ezredforduló előtt Rendkívül izgalmas időszaka ez a az IT iparnak Indiában. Az ország elindított egy majdnem alapértelmezett gazdasági helyzetet, ami erősítené az ipart, azáltal hogy megnyitja gazdaságát és számos ipari korlátozást enyhít. A rúpia dolláronkénti ára leértékelődik 17,5-ről 26 rúpiára, és örömmel üdvözlik a külföldi befektetéseket és ipari cégeket. Ez párosul a gyors kommunikációs műhold megérkezésével, a rendelkezésre álló emberi erőforrás magas szintű angol nyelvtudásával, a szoftvercégek minőségi tudatosságával, és a projekt menedzsment szakértelme lehetővé teszi a cégeknek, hogy jövedelmező szoftveripar szolgáltatási szerződéseket kössenek a nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal. Az exportbevétel 1991-ben mindössze 128 ezer dollárra rúgott, még 1997-ben már 1 759 millió volt. A szoftver szolgáltatások exportjának éves növekedési rátája 45% volt ezen időszakban, és az ipar 160 000 szoftver mérnököt alkalmazott. A globális kézbesítési szolgáltatás lehetővé tette a szoftverek fejlődését a külföldi ügyfelek számára a fejlesztési folyamatok két részre osztásával. Az egyik rész a szemtől szembeni kommunikáció a vásárlókkal és a külföldi vásárlók településein történik, a másik rész
14
elsődlegesen a kódolás és tesztelés ami a termelési idő 70-80%-át veszi igénybe és Indiában történik. (V. Rajaraman, 2012) A 24 órás munkanap modell kihasználja az előnyeit az Egyesült Államok és India közötti időeltolódásnak, mivel Indiában a főmunkaidő Amerikában az éjszakai időszak. Ezalatt az idő alatt az ügyfelek számítógépei viszonylag szabadon használhatóak Indiából. Ha akármilyen hibajelentés érkezik a vásárlóktól amikor lejárt a műszak, a világ másik végén megjavíthatják azt az ottani főmunkaidőben, hogy megfelelően működjenek az ügyfél számítógépén a szoftver rendszerek. A kormány engedélyezte a közvetlen külföldi beruházás politikáját ami azt eredményezte, hogy számos multinacionális cég telepített az országba szoftverfejlesztő központokat, például az American Express alapított Mumbaj-ban egy központot, hogy "back office" úgynevezett háttér irodai funkciókat végezzen, mint a számlakövetelések, bérszámfejtési folyamatok, leltár és stb. IBM, amely újra beakar lépni India partnerségébe, kezdve a Tata group-val és elindította a Tata-IBM-et 1992-ben 50%-os részesedéssel. Rengeteg más cég is elkezdte működését az országban, úgy mint a HP, Oracle, és a GE Capital. A kommunikációs technológiai liberalizációja több mint 200 szoftver szolgáltató céget ösztönzött, hogy magán műholdas vonalakat állítson fel az ügyfeleivel, hogy fejlesszék és fenntartsák számukra a szoftvereket. (v. Rajaraman, 2012) A 24 órás munkanap modellt használják az orvosi másolatok készítése során is. Az orvosok napi diagnózisait, laboratóriumi jelentéseit, és a felírt recepteket elküldik Indiába az USA-ban nap végének számító időszakban. Ezeket Indiában beviszik egy adatbázisba a kezelők (napközben) és a következő reggelen visszaküldik az Egyesült Államokba. Az úgynevezett call-centerek, hogy megválaszolják a vásárlók kérdéseit és segítsenek kijavítani a szoftverhibákat, ők szintén a 24 órás munkanapot alkalmazzák. Ezeket a szolgáltatásokat nevezik ITeS-nek ( Információs Technológia által lehetővé tett szolgáltatások)
15
1.5. India IT ipara a millennium után (Az IT ipar gyors növekedésének időszaka) Az előző évtizedekben India az IT szektor hardver iparát szolgálta ki a számítógépek és alkatrészeik gyártásával az egész világon, ám ez a 90-es évek nyitását követően ez a termelési trend megváltozott, úgy ahogy a döntéshozók látásmódja is, és nagyon gyorsan bővülő, növekedő ütemben kezdték gyártani a szoftver ipar számára a termékeket és szolgáltatásokat. A Speciális Gazdasági Övezet (SEZ) Törvényének 2005-ös létrehozása megengedte a
a vámmentes hardverek importját, emellett 10 évig
jövedelemadó-
mentesség az exportbevételekre lendületet adott számos vállalatnak, hogy szoftver és szolgáltatással foglalkozó egységeket telepít Indiába. Ennek eredményeképp több mint 250 szoftver és szolgáltató cég alapult az övezetben 2007-re. A szabályokban történő változás lehetővé tett, hogy az export bevételek egy lényeges részét az IT cégek üzleti célokra használják fel, ami a nyugati országokban lévő IT cégek, indiai cégek által való megvásárlásához vezetett. Elég sok hindusztáni IT vállalat multinacionális lett és közülük 10-et a tengerentúli részvénypiacokon is jegyeztek, valamint ezek a cégek több mint 400 rendelkezett szállítási központtal indián kívül 52 országban. Az indiai IT exportbevételei 1998-ban 2 milliárd volt, még 2010-ben már 50 milliárd dollárra nőtt. 2002-ben a magán vállalati testületeknek megengedték, hogy Egyetemeket alapítsanak a vonatkozó jogi szabályokkal. Annak ellenére, hogy magán egyetemek és főiskolák korábban is léteztek, mégis ezalatt az idő alatt magán egyetemek és főiskolák elszaporodtak a politikai irányzat miatt. (V. Rajaraman, 2012) 2000-ben az Indiai Parlament létrehozta az Információs Technológiai Törvény 2000-t, hogy katalizálja az e-kereskedelmet. A törvény legális státuszt adott az e-mail levelezéseknek, lehetővé tette a digitális aláírás használatát dokumentumoknál és engedélyezte a jogi dokumentumok elektronikus formába való archiválását. Mindezekkel együtt sajnos megjelentek a különböző elektronikus bűntények, mint a magán adatbázisok feltörése, vírusok bevezetése, kifogásolható anyagok nyilvánossá tétele, és pénzügyi csalások. Ráadásul egy jogi keretet teremtett, hogy kipróbálhatják az elektronikus bűntényeknek. A törvényt csak 2008-ban módosították, hogy orvosoljon néhány kiskaput az előző törvényben. India az első államok között volt aki IT törvényt hozott létre.
16
Elismerték, hogy az információs technológia szorosan összefügg a kommunikációs technológiával. Az Elektronikai Hivatal összeolvadt a Kommunikációs Minisztériummal, hogy létrehozzák az új Kommunikációs és Információs Technológiai Hivatalt. A 2000-es törvények nagyobb mozgásteret engedélyeztek a magán szereplőknek. A cél az volt, hogy növeljék a szélessávú elérhetőségeket legalább 20 millió egyénig 2010-re. 2010-re az IBM közel 85 ezer embert alkalmazott India szerte, ezzel csak a második az USA-ban alkalmazottak mögött. Más multinacionális cégek fejlesztő központjai az országban: Accenture, CISCO, DELL, GE, Oracle, Adobe, SAP, Philips, HP és Google (a Google első külföldi K+F központját Indiában hozta létre). Texas Instruments 1985-ben kezdte működését szoftver eszközök fejlesztésével, és hamar felfedezte, hogy az indiai alkalmazottainak a minőségi ismérvei olyan jók, mint más országoknak. A jó munkaerő felfedezésével invesztálni kezdtek az innovációs tevékenységekbe ( 309 szabadalom) és 2010-ben 1500 alkalmazottal dolgozott. Más mikroelektronikai tervező és K+F cégek, olyanok mint az AMD, Philips, Intel és ST Mikroelektronika is létrehoztak központokat 2006 és 2010 között. Ezek a multik, több mint 1600 szabadalmat hozott létre. 2010-re az indiai IT vállalatokat úgy ismerték, mint világszínvonalú teljesítményt nyújtó ország. A jelentősebb cégek fokozatosan fejlesztik az egymást követő applikációkat, mint a hitelkártya fizetések feldolgozását. Egy másik fontos fejlődés 2000-es évektől a növekvő számítógép használat az élet minden területén. Minden bank számítógéppel látta el a vásárlói szolgáltatásait, csakúgy mint a háttér irodai funkcióit. Az érzés, hogy a számítógépek csökkenthetik a munkalehetőségeket végül háttérbe helyezték. A bankok India minden sarkán és zugában, a transzakciók mennyisége is növekedett, és a vásárlók zöme nem tudta saját kezűleg irányítani a tranzakciókat. Az ATM-ek a magánbankok által lettek bevezetve, majd aztán minden államosított bank is bevezette. Minden pénz felvevő automata csatlakoztatott a hálózathoz és hitel, vagy betéti kártyát is elfogad minden automata. A mobil kommunikáció gyors terjedésével a mobil bankolás is elkezdődött 2010-ben. Az e-kormányzás is rohamosan fejlődött. Városi szolgáltatások, mint az ingatlan regisztráció, ingatlan adó befizetése, és számos más a kormány által kiadott igazolások,
17
lassú, kézi, és hajalmos a korrupcióra. A számítógépek használatával ezeket mind meg lehet könnyíteni, és csökkenteni. (V.Rajaraman, History of Computing in India 1955-2010)
18
2. India mint IT, nagyhatalom
2.1 Az IT szektor ágazatai
IT szolgáltatások: Az IT szolgáltatások szektora, miután megmaradt India legnagyobb magánszektori munkáltatójának évtizedeken keresztül, változás előtt áll. Számos nagyvállalat csökkentette a műveleteit, és lassan közeledik a friss bérlés felé, mint a növekvő automatizálás eredményeképpen. A három legnagyobb IT szolgáltató - TCS, Wipro, Infosys - lelassultak az utóbbi időben a bérlések, utalva a munkaerő horgászatára, és a vezető beosztású munkaerő átszervezésére. Az automatizálás növekedésével kevesebb szakemberre lesz szükség, a cégek csak 13 000 alkalmazottat kértek, 1 milliárd dollár bevételre, néhány év múlva ennek is csak a felére lesz szükség." A termelékenységi eszközök használata és az üzlet lényeges része megy a felhőbe, így a legtöbb cégnek nincs szüksége annyi embere, mint korábban. A bérlés üteme az utóbbi években folyamatosan csökken és teljes mértékben lassabb." (Krish Lakshmikanth, 2014) A 2012-13. évben a diplomázott hallgatók bérlése harmadára esett vissza, például 19 000hez képest 6000 diákot bérelne. Piaci mérete: 56.3 milliárd amerikai dollár a 2013-as pénzügyi év alatt, valamint a bevételek 78%-a az exportból származik
BPM/BPO1 Üzleti folyamat menedzsment Indiában a BPO a leggyorsabban növekvő szegmense az információs technológiai alapú szolgáltatások
iparának.
Tényezői
úgy,
mint
a
méretgazdaságosság,
üzleti
kockázatcsökkentő, árelőny, kihasználtság javítása, és a kiemelkedő kompetencia mindmind hozzávezetett az indiai BPO ipar növekedéséhez. Mára India kedvelt piac lett a BPO cégeknek más versenytársak között, mint Australia, Kína, Fülöp-szigetek és Írország. A 1
Business Process Management / Business Processing Outsourcing
19
BPO fellendülés Indiában az olcsó munkaerő költségnek és a hatalmas képzett tehetségeknek és angolul beszélő szakembereinek köszönheti. India egyedülálló geográfiai és befektető barát adózási szerkezetével tette híressé az indiai BPO ipart. Az indiai BPO cégek által kínált szolgáltatások rendkívül szerteágazóak, szinte minden területen jelen vannak, úgy, mint a vevőszolgálat, technikai segítség, telemarketing, biztosítás feldolgozás, adatfeldolgozás, nyomtatványok feldolgozása, könyvelés és internetes kutatás. Néhány BPO tevékenység: 1. A vevőszolgálat egy megállás nélküli bejövő, kimenő hívóközpont szolgáltatás. 2. Technikai segítségnyújtó szolgáltatás: installáció, terméktámogatás, üzemeltetési támogatás, hibajavítás, felhasználói támogatás és probléma elhárítás számítógépes szoftverekhez, hardverekhez, perifériákhoz és internetes infrastruktúrához. 3. IT help desk szolgáltatások: 1 és 2 szintű többcsatornás támogatás, rendszerhibák elhárítása, technikai problémák elhárítása, irodai hatékonyságnövelő eszközök támogatása, válaszolni a termék felhasználói lekérdezésekre és teljesíteni a távoli diagnosztikát.
Szoftver termékek és mérnöki szolgáltatások: - Piaci mérete: 17.9 milliárd amerikai dollár 2013-ban, - a bevételek 79%-a exportból származik
Hardver: A számítógép hardver, ahogy mi nevezzük, központi feldolgozó egységek (CPUs), mely memóriát és tárhelyet tartalmaz más néven, a szerkezet amelyen futtatod az operációs rendszert és alkalmazás szoftvert, hogy csatold a perifériákat (klaviatúra, egér, nyomtató, stb.). Tartalmazza a szervereket, elektronikai védelmet, és tároló eszközöket, amiket számos vállalat használja adatközpontként.
20
A hardverek és szoftverek egymás nélkül haszontalanok. Együttműködve elraktározzák, módosítják és kicserélik az adatokat: szavakat, képeket és számokat, mindent a levelezéstől az új fotókig. A verseny a számítástechnikai hardver cégek között különösen intenzív. Egyrészről a hagyományos asztali gépek piaca, a cégek termékei nagymértékben áruvá válnak, állandóan csökkenő ár nyomást eredményezve. Másrészről, vannak piacok az innovatív új termékeknek, mint a tabletek és ultra-minimál asztali gépek,amik nem teljesen válnak írucikké. Most a verseny a szupersebességű termékek fejlesztésén folyik, új üzleteket meszerzésére. - Piaci mérete:13.3 milliárd amerikai dollár 2012-ben - a hazai piaci számol jelentős részesedéssel - A haza piac növekedést tapasztalt, a személyes számítógépek áttörése növekedett indiában. (India Brand Equity Foundation, 2015)
21% IT szolgáltatások BPM 56% Szoftver termékek és mérnöki szolgáltatások
23%
3. ábra: Export bevételek IT szektoron belüli megoszlása 2015-ben (Forrás: India Brand Equity Foundation, alapján saját szerkesztés)
21
2.2 Az Indiai IT ipar telepítő tényezői
1990-es években India hatalmas felhalmozott adóssággal rendelkezett, amit az IMF segített ki, és számos feltételt előírt az országnak, hogy leértékeljék a rúpiát, lebegtessék az árát, és nyissák meg az indiai piacot a külföldi befektetők előtt. Miután kinevezték Manmohan Singh közgazdász kiválóságot pénzügyminiszternek, kezdeményezte a korlátozások számának csökkentését és enyhítését és engedélyezte a magánipar számára, hogy terjeszkedjenek, meglazultak a korlátozások a közvetlen külföldi befektetések. Ezen politikai irányzatoknak köszönhetően és a liberalizáció kezdeményezésekkel messzemenő következtetéseket lehet levonni minden Indiai iparág számára, például a liberalizációnak köszönhetően két év alatt megduplázódott a gazdasági növekedés és számos politikai döntés kedvezően hatott az IT ipar növekedésére. (V. Rajaraman, 2012)
2.2.1 Az Indiai IT ipar politikai ösztönzői
Az
elektronikai
hivatal
felállított
egy
szoftver
technológiai
parkot
műholdas
kommunikációval, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy szoftvereket fejlesszen az offshore ügyfelek számára Indiából. A liberalizáció után számos engedményhez jutottak a cégek, például az import vám a számítógépeken, a használt szoftverek exportjának eltörlése. A szoftvercégek exportbevételei adómentesek voltak 10 évig, a multinacionális cégek beszállítói egyszerűsített iparágakat hoztak létre Indiában. Három más politikai változás jelentősen megváltoztatta az ületi környezetet, íme: -
A rúpia átválthatóságának megkönnyítése más valutára. Lehetővé teszi a cégek számára, hogy: 1, külföldi irodákat nyissanak, 2, átváltsák a rúpiát külföldi valutákra, hogy találkozzanak a marketing költségek, 3, szoftvermérnökök küldése az ügyfelek oldalaihoz rövid időn belül, és 4, külföldi tanácsadó bérlése.
-
a szoftver eszközök importjának adóját eltörölték.
22
Ezalatt az idő alatt a kormányzat engedélyezte a magán szoftvergyártó vállalatoknak, hogy igazolt műhold linkeket használjanak a tengerentúli vásárlóikkal, majd 1994-ben engedélyezték a magánvállalatoknak, hogy belépjenek a telekommunikációs üzletben, ami később a mobiltelefonos kommunikációs terület kialakulásához vezetett. A rúpia leértékelődésével lehetővé vált a szoftvergyártó cégek számára, hogy versenyképesek legyenek a szolgáltatásaik eladásában, valamint a multinacionális vállalatok is alacsony költséggel elkezdjék működésüket a hindusztáni félszigeten. (V. Rajaraman, 2012) A kormányváltás után 1998-ban az aktuális hatalom sürgetett IT munkacsoport felállítását, a Tervezési Tanács elnökhelyettesével, mint elnök. A tanács tagjai bürokraták, politikusok, ipari képviselők, és akadémiák. A feladat meghatározás nagyon hosszú volt. A tárgy adott volt, mégpedig az, hogy a bizottság javasoljon széleskörű reformokat és ösztönzőket, hogy az IT ipar elérje a kitűzött 50 milliárd dolláros exportbevételt 2008ra. Néhány fontosabb a 108 javaslat közül: - A nagy sávszélességű kommunikációs vonalak ellátása az IT ipar számára, - licencdíj nélkül indíthatnak internetes szolgáltatást, - az állami szektor cégeinek monopol helyzetének csökkentése, hogy megőrizzék a nemzetközi átjárókat az internethez, - importvámok megszüntetése a lemezeken, lejátszókon, és számos más árun, - importvámok megszüntetése az IT termékek előállításához felhasznált tőkejavakon, - felállítani egy Indiai IT Intézetet minden államba, hogy növeljék az emberi erőforrások tárhelyét, - nyújtsanak állami támogatásokat az IT cégeknek, hogy részt vegyenek a nemzetközi kiállításokon. A legtöbb javaslatot rövid időn belül elfogadták és beépítették a törvénykönyvekbe.
Az IT munkacsoport mellett egy másik csoportot is létrehoztak, hogy reformokat javasoljon és gondoskodjon a megfelelő kiszolgáló környezetről a IT hardver iparának 23
növekedéshez. Habár a szoftver ipar munkaerő intenzív, ezzel szemben a hardver ipar tőke intenzív, és az infrastrukturális igényei is nagyobbak, valamint nem is olyan gyors a növekedése, mint a szoftver iparnak. A hardver elvámolása időigényes, nagyobb az energia, víz és szállítási igénye is. Liberalizálni a tőkéhez való hozzájutást, elvámolás, és szabályok egyszerűsítése az Export feldolgozó területeken (EPZ), hogy hardver cégeket alapítsanak, a javaslat szerint. (V. Rajaraman, 2012)
2.2.2 Különleges Gazdasági Övezetek (SEZ)2 Indiában
India az elsők között volt az Ázsiai országok közül, aki ráébredt hogy az Export Zóna (EPZ) 3 modell hatékony export ösztönzésére, ezért létrehozták Ázsia első Export Zónáját Kandlában 1965-ben. előforduló
Azzal a céllal jött létre, hogy leküzdjék a munkaerő piacon
tapasztalat hiányát figyelembe véve a szabályok és vámok sokaságát; a
világszínvonalú infrastruktúra hiányát, a bizonytalan pénzügyi rendszert, és azzal a céllal, hogy vonzzák Indiába a nagyobb külföldi befektetőket, bejelentették a Speciális Export Zónák politikáját 2000 áprilisában. Maga az irányelv arra hivatott, hogy a gazdasági növekedés motorjaként minőségi infrastrukturális hátteret biztosítson, vonzó pénzügyi csomaggal kiegészítve. Mind központi, mind állami szinten a lehető legkisebb szabályozással. A SEZ Indiában 20002006-ig funkcionált a külkereskedelmi politika fennhatósága alatt, és a fiskális ösztönzőket hatékonnyá tették a hozzá kapcsolódó rendelkezéseken keresztül. Hogy bizalmat ébresszen a befektetőkben és jelezze a kormány elhivatottságát a stabil SEZ politikai rendszere felé azért, hogy stabilitást biztosítsanak a SEZ rendszernek, ezáltal jobb gazdasági aktivitást és foglalkoztatást generálva a SEZ létesítmények között. A Speciális Gazdasági Zónák törvényét 2005-ben fogadták el a parlament által az elnöki hozzájárulásával. A SEZ szabályainak tervezetét széles körben tárgyalták a Kereskedelmi Minisztérium honlapján feltett kérdésben, ahol javaslatokat lehetett tenni. A 800 javaslatot 2006-ban fogadták el, gondoskodva az eljárások és az egyablakos elszámolással
2 3
Special Economic Zone Export Processing Zone
24
kapcsolatos ügyek drasztikus leegyszerűsítéséről a központ, valamint a kormányok felé. A SEZ törvény fő célkitűzései: - hozzáadott gazdasági tevékenység generációja - a termékek és szolgáltatások exportjának ösztönzése - befektetések ösztönzése hazai és külföldi forrásokból - munkavállalási lehetőségek teremtése - infrastrukturális lehetőségek fejlesztése. Az elvárás az volt, hogy ez majd beindít egy nagy hazai és külföldi befektetés beáramlást a SEZ-be, emellett javítja az infrastruktúrát és termelési kapacitást, hozzáadott gazdasági tevékenységet generál és munkalehetőségeket teremt. Ösztönzők és lehetőségek amelyeket a SEZ egységeknek ajánlottak: - Vámmentes import/ hazai beszerzés a termékek fejlődéséhez, a SEZ egység működése és fenntartása - 100% jövedelem adómentesség az export bevételeken a SEZ egységeknek az első 5 évben, a következő 5 évben 50% és ezután a visszaforgatott export nyereség 50%-a a következő 5 évben, - minimum alternatív adómentesség, központi forgalmi adómentesség, szolgáltatási adómentesség, osztalékfizetési adómentesség, - egyablakos elszámolás a központi és állami szintű jóváhagyásoknál. 2007-re több, mint 250 szoftver és szolgáltató cég települt le ilyen övezetekben. Az 1991-es gazdasági liberalizációt követően, India kormánya felállította az Indiai Szoftver Technológiai Parkok rendszerét és számos szoftver parkot nyitott ország szerte. Ezek a parkok jelentős szerepet játszottak az ország szoftver szektorának növekedésében. Az elmúlt években magán szoftver parkokat is alapítottak India különböző részein. Ma az indiai kormány a biotechnológiai parkok növekedését ösztönzi, mely a szektor feltörekvő ágazata.
25
A számoskülönbségnek köszönhetően Indiában a technológiai parkok egy szektorra specifikálódtak ,mint például az IT vagy biotechnológia, és néhány technológiai park erősen szakosodott egy szektoron belül. Ezzel együtt nem sok technológiai park működik együtt egyetemekkel. Ugyan úgy, mint más Kelet-Ázsiai országban a technológiai parkok egyfajta katalizátorként vannak jelen India exportjában és gazdasági növekedésében az utóbbi két évtizedben. (V.Rajaraman, 2012) A szoftver technológiai parkok növekedése az indiai kormány fennhatósága alatt állt, aki kialakított egy rendszert amit megvitattak mialatt reklámozták a szoftver ipart. Az elmúlt években számos parkot nyitottak, mint közös vállalatok a magán és állami szektor között, mint teljesen magánvállalatként is. Számos ilyen park jött létre az egyszerű épületektől kezdve a mini város méretű parkokig.
2.2.3 India piaci méretének növekedése A TCS a a piacvezető cég ebben az iparágban, közel 10,1%-át könyvelhette el 2012-ben India teljes IT és ITeS szektor bevételének. A legnagyobb 6 cég körülbelül 36%-át kapja az ipar nyereségéből, és úgy jellemeznénk ezt a piacot, mint egy meglehetősen versenyző piac.
Tengelycím
Az IT ipar bevételei Indiában (mrd. USD) 100 50
69
59
50
98
86
76
48 24
29
32
32
32 hazai
0 2010
2011
2012
2013
2014
2015
költségvetési év
4. ábra: Az IT ipar piac bevételei Indiában 2010-2015. ( milliárd USD) (Forrás: saját szerkesztés, az India Brand Equitiy Fundation IT&ITeS 2015 August adataiból)
26
Az IT-BPM szektor teljes exportja (beleértve a hardvert) körülbelül 98 milliárd dollárra becsülték a 2015-ös költségvetési évre. Az IT szolgáltatások járul főként hozzá a maga közel 56 százalékával a teljes IT kivitelekhez 2015-ben. Az üzleti folyamat menedzsment közel 23,5 százalékkal járul hozzá a teljes IT export teljesítményhez. Az indiai IT termékek legfőbb importőrei Az Egyesült Államok már hagyományosan a legnagyobb IT importőr India történetében, több mint az export 60%-át az USA fogadta be 2014-ben. A nem angolszász országok az export 22 százalékát adták az export tevékenységnek. Európa, egy gyorsan növekvő IT piac, amitől azt várják, hogy olyan potenciális piaccá emelkedik, ami nagyobb hajlandóságot mutat az offshore cégekre ami növelné a IT szolgáltatások keresletét. India az IT szolgáltatások alacsony költségű exportőre, és elkezdi vonzani a piacokat más régiókról is, ugyanolyan módon, ahogy az Amerikai piacra is megérintette.
2.3 Bangalore: Mint, India IT központja Szakdolgozatomban kiemelt figyelmet szentelek Bangalore városára, mivel ez az ország IT központja, valamint népessége és infrastruktúrája is rohamosan gyarapodik, egyre inkább utolérve a főváros Delhit, és legnépesebb települését Mumbai-t. A hi-tech cégek Indiában nagyrészt a nagyvárosok agglomerációja körül telepedtek le, ezek közül a legelső városok Bangalore, és Pune, melyek kimondottan a csúcstechnológiai ipar infrastrukturájára specializálódtak (kereslet és kínálat találkozása, pénzügyi intézmények, piacok, politikai támogatás, vonzó időjárás, magas életszínvonal), habár csúcstechnológiai növekedés és fejlődés megtalálható más városi központokban is, például Csandigarh, Hydebrad, Delhi ( ma: Újdelhi) és Mumbai. Bangalore „India Szilícium Völgye”, a legnagyobb állami high-tech vállalatok közül számos védelemmel kapcsolatos munkákban vett részt: -
Hindustan Aeronautics Limited (MIG repülőgép gyártó),
-
Indiai Űrminisztérium ( tervezik, fejlesztik és kilövik a kommunikációs műholdakat),
27
-
Indiai Telefon Vállalatok (telekommunikációs eszközök gyártása, és elektronikus adatcsere)
-
Bharat Nehézipari Elektronikai KFT.
Ezek az állami cégek ösztönözték a beszállítói és alvállalkozói cégek alapítását Bangalore vonzáskörzetében. Jól mutatja, hogy mennyiben befolyásolja a városok népességének növekedését a nagy ütemű technológiai fejlődés. A város lakossága 30 év alatt ugrásszerűen gyarapodott, közel 4 millió főre ami 400%-os növekedést jelent. Az agglomerációba 90-es évek elején kivétel nélkül alapították a nagy- és kisvállalatokat, mintegy 350 középvállalkozást és 800-ról 10 500-ra nőttek kisipari vállalkozások, valamint az ország 8 nagy ipari parkjából a legnagyobb is itt található. (A. Singhal, Everett M. Rogers, 1990) Bangalore a székhelye az Indiai Technológiai Fejlesztés és Információs Vállalatnak (TDICI), egy magán kockázati-tőketársulást alapítottak 1988-ban, majd alig egy év működés után a TDICI 120 millió dollárt fektetett be 36 csúcstechnológiai vállalkozásba, amik közül számos a Bangalore környékén található. (A. Singhal, Everett M. Rogers, 1990) A szoftver kereslete a 90es években 10%-al emelkedett és azóta szakértő hiányban szenvednek a fejlett országok. Mint már korábban említettük az indiai munkaerő rendkívül jól képzett ehhez a területhez, átlagos fizetésért dolgoznak, ami az egy ötöde a fejlett országok béréhez képest. A millennium idején körülbelül fél millió ember dolgozott az IT szektorban, nagy összességében Mumbai, Bangalore, Delhi, Hyderabad és Chennai környékén. Bangalore-t gyakran emlegetik India Szilícium Völgyének, utalva ezzel a számítógéppel kapcsolatos cégek nagy arányára a városban. (Meine Pieter Van Dijk, 2003) A Bangalore-i IT csoportosulás háttere A közel ezer szoftver cégével és a közel 80.000 IT szakemberrel, Bangalore vitathatatlanul India IT központja. A 70-es évektől kezdve a szoftver termeléseket kihelyezték más országokba erre szakosodott cégek. Indiának beletelt egy kis idejébe még elfogadták, mint elfogadható minőségi szinten gyártó tömegtermelő. A kihelyezések legfőbb motorja elsősorban a műholdas kommunikáció fejlesztése, másodsorban a váltott munkaműszak a világ 2 felén, így alakult ki a 24-órás világon keresztüli gazdaság. Az indiai szoftver exportok 60%-a az 28
Egyesült Államokba vándorolt és számos indiai programozó is rövidtávú szerződéssel ment dolgozni a tengerentúlra, amely nagy mértékben növelte a vízumokat, amiket a szoftver szakembereknek adtak ki (2000-ben közel 100.000 db). Ezeknek a fele indiai volt, amelyből 10.000-en haza is utaztak Indiába az amerikai szoftveripari recesszió miatt. 2001-ben Bangalore 5 millió lakójából a negyede a becslések szerint a 700 nyomornegyed egyikében él. Ma majdnem 11 millióan élnek a városban, legtöbbjük más államból érkezett, elsődlegesen a jobb életkörülmények és infrastruktúra miatt4. Nem ez az egyetlen IT központ, de ezt nevezik India IT központjának, és a szoftver termelésre szakosodott. Kezdetben Bangalore-ban voltak India legnagyobb állami gyárai, amik a város gyors fejlődéséhez vezettek. Ma úgy ismerhetjük a várost, mint a kihelyezett szoftverfejlesztés központja, amit 1970-ben alapítottak. Jellemzően az állami vállalatokra, hagyományosan túl sok embert alkalmaztak, mint képzett szakembereket, ezért túlkínálatot eredményezett és számos szakember saját vállalkozást alapított. A magánszektor volt a valódi haszonélvezője a nagy számú mérnök és jól képzett szakember állománynak, akiket az állami szektorban képeztek. Ehhez a növekedéshez hozzájárulva megalapították a Peenya ipari területet, későbbi nevén az "Elektromos várost". A szoftver szolgáltatásokon kívül más területen is termelnek, mint, hardware és számítógépes perifériák. Az indiai szoftveripar majdnem kétszer olyan gyorsan bővült, mint a világ vezető Amerika szoftver ipara a 90es évek elején. Egy új tevékenység kezdett kialakulni az úgynevezett "Business Process Outsourcing industries" - a telefonos központok hívásaitól a back-office feladatok menedzseléséig. (Meine Pieter Van Dijk, 2003)
2.3.1 Bangalore IT szektorra gyakorolt politikai ösztönző tevékenységei A város a kedvező klímájáról is ismert, amely némileg jobb, mint más indiai városoké, köszönhetően a tengerszint feletti magasságának és a nagyvárosi jellegének, valamint gyorsan növekszik a migráció miatt. Már a korai 18. századtól kezdve Karnataka állam fővárosa, és itt alakult az egyik legelső műszaki főiskola Indiában. A cégek választották ezt a város, hogy létrehozzanak egy gyártelepet az olcsó, jól képzett munkaerő miatt - és mert Karnataka volt az első állam aki saját IT politika irányzatot hozott létre - emellett a számos kutató és képző intézet jelenlétét is gyakran említik. Ehhez hozzáadódnak a hi-tech 4
http://www.indiaonlinepages.com/population/bangalore-population.html
29
szolgáltatások, valamint az információs- és kommunikációs alapú iparágak is függenek az egyetemi és városi munkaerőpiacok hálózatától. (Meine Pieter Van Dijk, 2003) Politikai támogatás: A tény, hogy manapság minden indiai nagyváros igyekszik IT központot létrehozni a közeli agglomerációban, vagy régióban, azt jelenti, hogy talán sokkal érdekesebb az új start-upok számára elkerülni Bangalore-t, mint területet és előnyhöz jutni az ország valamely más részéből nyújtott ösztönzőkből. Néhány állam és helyi kormányzat komolyan támogatja az új IT befektetéseket, ezzel stimulálva a szektort általánosságban és szakosodott vállalati klaszterek jönnek az államokban. (Meine Pieter Van Dijk, 2003) Számos indiai város szeretné magához vonzani a hi-tech cégeket, például pénzügyi támogatás adásával. Nyilvánbalóan Bangalore-ról van szó, melynek volt egy proaktív tervezési és politika készítési története. Több hatóságot is létrehoztak, hogy fejlesszék Bangalore városi, és vidéki körzeteit is. A 90-es évek derekán a városi kormányzat pozitívan megreformálta a gazdasági irányelveket, egyaránt egyetemesen és tisztelve is a kis- és közepes méretű IT vállalkozásokat a városban. A helyi kormány nagyon aktív és fejlett, például a saját IT rendelete van és állami-magán partnerséget keres az infrastrukturális fejlesztésekhez. (Meine Pieter Van Dijk, 2003) Politikával kapcsolatos ösztönzők: - Pénzügyi: IT cégek letelepednek a városban és általában sok adókedvezményt kapnak, valamint kedvezményeket biztosítanak az indiai infrastrukturális beruházásokhoz is. Azonban ez az eszköz csak korlátozott mértékben használható. - Célzott oktatás és képzés: A vállalatok számára hasznosak a nagy létszámú oktatási és képző intézmények a városban, és különbséget tesznek tudományos és technológiai központ és felsőoktatási központ között. - Marketing támogatás: Az állami kormányzat aktívan támogatja a várost, mint a szoftveripar központja Indiában és külföldön. A vezető miniszter gyakran utazik az Egyesült Államokba, valamint hozzá is több ezen iparággal kapcsolatos fontos személy is megfordult, így történt, hogy fogadta például Bill Gates-t amikor idelátogat. (Business Times, 2002)
30
- Ipari irányelvek: Szétszórás/ Terjeszkedés - Azt jelenti, hogy szétszórják a vállalatokat az állam elmaradott területein, ezért 4 zónára osztották azt. Készített egy támogató csomagot és engedményeket amelyeket a vállalatok számára elérhetővé tette, hogy betelepüljenek Bangalore területére, ami akkor elmaradottnak számított. (Meine Pieter Van Dijk, 2003)
Bangalore Egyetemi együttműködések Az indiai szoftver ipar sikere mára nemzetközileg elismert. Következtetésképpen a tudósok, politikusok és ipari tisztviselők mindenhol általánosságban számítottak India versenyképességének novekedésére a csúcstechnológiai iparban. Létrejött egy kölcsönös növekedés az új ötletek és új modellek tekintetében az ipar, akadémiák és a kormány között. Bangalore komoly innovációs kihívások előtt áll a gyenge egyetemi-ipari kapcsolatok miatt, cégek közötti együttműködés hiányával és a kölcsönös gyarapítás hiányával a tudás intenzív állami szektor és a kereskedelmi IT ipar között. Hogy megerősítsek Bangalore és India innovációs rendszerét az indiai üzleti modellt megreformálták földrajzi és termék piacok
diverzifikációjával,
a
nemzetközi
és
hazai
szellemi
tőke
elszívásának
megállításával, és a városi infrastruktúra segítésével.
2.3.2 Indiai Szoftver Technológiai Parkok Szoftver Technológiai Parkok, vagy STP-k legelsőként 1990-ben Bangalore-ban, Pune-ban és Bhubaneswar-ban jöttek létre, mint különálló önálló társadalmak. Később kiterjedtek Noida-ra, Hyderabad-ra, Trivandrum-ra és Gandhiagarra. Miután Karnataka állam bejelentette a pro-IT politikáját a 90-es évek elején, több állam is követte, és az STP-k mára kisebb városokká nőtték magukat. Az STP központja Új-delhiben, a fővárosban van. Jelenleg 47 központot listáztak, amelyből 10 központi igazgatóság, a maradék 37 pedig alközpont. Karnataka állaban Bangalora a központi igazgatóság a maradék 4 pedig alközpont. A kisebb központok támogatják a kisebb városokat és IT csomópontokat, és megelőzik a helyi munkaerő vándorlásának gazdasági növekedését a jelentős városokon kívül. Habár az STP központok az egész országban szétszóródtak, mégis a föbb ipari 31
tevékenység Bangalore, Noida, Pune, Chennai, Hyderabad és Mumbai. Ez az eloszlás tükrözi a természetes technológiai klaszterképző hatás, mint ahogy más régiókban már korábban tapasztalt Szilícium Völgy. Az STP-k legfőbb funkciója, hogy megóvják a környezetet, úgy, hogy ezzel együtt fejlesztik és exportálják a számítógépes szoftvereket, valamint a professzionális szolgáltatásokat. (Geetha Vaidyanathan, 2007) Az STP néhány fontosabb célkitűzése: -
elősegíteni a szoftver és szoftverszolgáltatások fejlődését,
-
gondoskodni az adatkommunikációs szolgáltatásokat, beleértve a számos hozzáadott értékű szolgáltatás mind az IT iparban, mind a vállalati házakban.
-
gondoskodni a Projekt Menedzsment és tanácsadási szolgáltatásokról, mint hazai és nemzetközi szinten,
-
segíteni a kis és középvállalkozókat, hogy elősegítse és hasznos környezetet teremtsen az IT területén. (Geetha Vaidyanathan, 2007)
Az STPI weboldal a szoftver ipar fejlődését 4 fázisra osztja: - Első fázis: Ez a fázis a gazdasági liberalizáció utáni 2 évre tekint, amikor csak néhány cég volt jelen, olyanok mint a Texas Instruments, a Hewlett Packard (HP) és Digital amik exportálták a szoftvereket Indiából és a szoftver ipar még mindig csecsemőkorát éli. - Második fázis: Ez a korszak 1993-tól 2001-ig tartott, az " Offshore fejlesztési munka" koncepciója népszerűvé vált 380 multinacionális céggel az Infokommunikációs designban, kommunikációs szoftverekben és rendszerszoftvereket létrehozó alap Indiában. - Harmadik fázis: A szoftveripar folytatja a terjeszkedését új területek felé minden kis HiTech start-up vállalkozással együtt a Szilícium Völgyben, ahol fejlesztői központokat alapítottak a jelentősebb szoftver csomópontokban, mint Bangalore és Pune. - Negyedik fázis: A szoftver ipar jelenleg ebben a fázisban van, számos indiai cég birtokol szellemi tulajdont Indián belül és jogdíjakat kapnak azokért a nemzetközi szereplőktől. (Geetha Vaidyanathan, 2007) Az indiai szoftver parkok az ország minden részén széleskörűen terjeszkednek Karnataka állammal az élen Dél-Indiában amit a szoftver ipar vezetőjének tekintenek. Mialatt a technológiai parkok elengedhetetlen szerepet játszanak az indiai szoftver szektor növekedésében, más tényezők mint a kedvező gazdasági intézkedések amik tartalmazzák 32
az adókedvezményt, a képzett munkások elérhetőségét és globális keresletet a szoftver termékekre, szintén fontosak ezen a parkok sikerében. Fontos megjegyezni, hogy más fejlődő országok számára lemásolni az indiai park modellt ezen tényezők rendelkezésre állásának
gondos
vizsgálatát
igényli.
(Geetha
Vaidyanathan,
2007)
- Főigazgatóság - Igazgatóságok -Alközpontok 5. ábra: India IT központjai (Forrás: Geetha Vaidyanathan: Technology parks in a developing country: the case of India (2007), nem méretarányos)
Az önálló állami kormányzatok agresszívan segítik a szoftver parkokat, mégpedig azzal, hogy gondoskodnak ösztönző hatásokról, mint az adókedvezmény, aminek hatására rengeteg magán parkot alapítanak az államokban. (Geetha Vaidyanathan, 2007)
Nemzetközi Technológiai Park Bangalore (ITPB), Bangalore
2000-ben nyitották, mely egy közös vállalat a Tata Industries, a Singapore Consortium és a Karnataka Industrial Areas Development Board bevonásával. Maga a park 18 km távolságra található Bangalore központjától, Whitefieldben, India Szilícium Völgyének
33
nevezett területén. Ez az első "dolgozz-élj-játssz" park (work-live-play park), ami egyesíti az irodai, kiskereskedelmi, lakossági és szabadidős lehetőségeket egyszerre egy területen. Hagyományos IT park lehetőségeket kínál, mint a csatlakozz és játssz, mind infrastrukturális,
mind
biztonsági
és
tűzvédelmi
rendszerek,
zökkenőmentes
telekommunikációs hálózat, optikai szálas csatlakozás és egy erre a célra kialakított erőmű. ITPB jelenleg 120 cégnek ad otthont IT és ITES, szoftverfejlesztés a távközlésben, elektronikai és más csúcstechnológiai ipar számára és több mint 19.000 szakembert foglalkoztatnak. Néhány fontosabb cég amely betelepült a Sanyo, IBM, GE, Tata Consultancy Services és Wipro Technologies, Infosys, Texas Insturments, HP, Compaq, Motorola, Microsoft, Oracle. (Geetha Vaidyanathan, 2007)
HCL Technologies A céget 1976-ban Shiv Nadar alapította és az általa vezetett 8 lelkes fiatal, akik elkötelezetten hittek az IT ipar növekedésében, amikor Indiában országszerte csak 250 darab számítógép volt. Ma úgy neveznénk, mint egy "garázs start-up" Delhiben, ami közel 35 év alatt egy globális transzformációs technológiai vállalattá nőtte ki magát. A modern számítástechnika úttörőjeként számos újításnak a tanúi lehettek és ők fejlesztették ki az első hazai mikro-számítógépet 1978-ban - ugyanabban az évben, mint az Apple és 3 évvel korábban, mint az IBM a PC-t. 35 év leforgása alatt értékes közös vállalatot hoztak létre páldául
a
HP-val,
Deutsche
Bankkal,
Cisco-val,
hogy
stratégiai
növekedést
eredményezzen. Ma a HCL vállalat 2 céget tartalmaz, HCL Technologies és a HCL Infosystems néven, előbbi az IT szolgáltatások szektorában vezető szereplővé küzdötte fel magát. Széleskörű szolgáltatásai magába foglalja a termék műszaki, vásárlói és csomagolási alkalmazsait, BPO, IT infrastrukturális szolgáltatások, IT hardver, rendszerintegráció és IKT termékek elosztása az iparágak széles skáláján keresztül. A cég értéke megközelítőleg 6.1 milliárd dollár mely 95 000 szakembert alkalmas különböző nemzetekből, akik 26 országból származnak.
34
Wipro Ltd. A WIPRO 2000-s években India legnagyobb rangsorolt szoftver szolgáltató cége volt és a világ IT bevételeinek a harmadát könyveli el, azáltal hogy, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat nyújt, mint a szélessávú berendezések gyártóinak. (Forbes, 2015) Ma egy globális információs technológiai, tanácsadói és kiszervezői cég több, mint 160 000 munkatárs szolgálja ki az ügyfeleket több, mint 175 városban, 6 kontinensről. Az 2014. évi bevétele 7,6 milliárd dollár volt. Az IT mellett jelen van még az energia, bank, egészségügyi, utazási iparágakban. Infosys Ltd. A vállalatot 1981-ben eredetileg Pune-ban alapították,
de áthelyezték a központot.
Bangalore-ba 2 év működés után. 2004-ben a bevételek elérték az egy mrd. dolláros bevételt, majd 2006-ban megduplázódott ez a szám. Jelenleg 8 leányvállalata van, és 31 országban működtet irodát és fejlesztési központokat szerte a világban.
Ma globális
tanácsadói és IT szolgáltatásokkal foglalkozó cégként tartják számon, több mint 187 000 alkalmazottal. A 250 dolláros tőkéből közel 9.2 milliárd dollár bevétellel és mintegy 43.8 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező cég. Évi 250 millió dollárral támogatja az indiai start-upokat. Nemzetközi partnerei közt tartja számon az IBM, Microsoft, Oracle, SAP, hogy csak a nagyobbakat említsem,de ugyanúgy partnerei között található a Huawei, HP, Amazon is. TATA Consultancy Services A TATA Consultancy Services a TATA Group vállalat egyik része, ami India legnagyobb ipari konglomerátuma és több mint 198 000 magasan kvalifikált IT tanácsadó dolgozik a cégnél 42 országból. Emellett 60 leányvállalattal rendelkezik, A tanácsadói vállalatrész 1968-ban alapult és folyamatos növekedésével elérte jelenlegi helyzetét, mellyel ő a legnagyobb IT szolgáltató cég Ázsiában, a kimagasló szolgáltatási rekordok, együttműködésen alapuló partnerség, innováció és vállalati felelősség alapján. A 2014-es évben a bevétel 15 milliárd dollár feletti volt, ami 15%-os növekedést eredményez évről évre az elszámolás szerint, és 17%-os növekedést változatlan
35
árfolyamon. A nettó jövedelme 3.5 milliárd USD, ez pedig közel 13%-os emelkedést jelent évről évre. (2. táblázat)
2. táblázat India legnagyobb IT vállalatainak adatai (2012-2014) India legnagyobb IT vállalatainak indikátorai Cégek
Tata Consultancy
HCL technologies
Infosys Ltd.
Wipro
adatai Évek
2012
2013
2014
2012
2013
2014
2012
2013
2014
2012
2013
2014
Foglalkoz-
238
276
300
62
65
91
149
156
160
146
tatottak
583
196
464
246
725
691
994
688
405
053
11 537
13 536
15 072
4147
4663
5232
7414
8295
8649
6877
7186
7614
2557
3171
3523
482
737
1059
1732
1763
2003
1127
1290
1410
(fő) Bevételek (milliárd USD) Nyereség (milliárd USD)
(Forrás: Forbes.com adatai alapján saját szerkesztés)
36
3. Kína és India összehasonlítása az IT szektor tekintetében
A kínai IT ipar Az 1990-es évek közepétől Kína hi-tech ipara rendkívül gyorsan kezdett növekedni. Annak ellenére, hogy hanyatlott a nemzetközi IT ipar és frusztráció az IT tőzsdéken, a kínai IT ipar terjedelmes maradt optimális kilátásokkal. A hi-tech ipar által előállított érték 6 év alatt megtriplázódott, 108 milliárd jüanról 309 milliárd jüanra 2001-re. Indiával ellentétben a kínai hi-tech export nagy részét számítógépek és telekommunikációs eszközök teszik ki, mely 2003-ban közel 80% volt. Az IT ipar eladásainak bevétele 322 milliárd dollár volt 2004-ben, ezzel a gazdasági növekedés vezető ágazata lett. Ezen szilárd alapon Kína a világ egyik vezető IT szereplőjévé vált. Általános elfogadott, hogy a legnagyobb támogatója a kínai IT ipar fejlődésének az Tajvan. 1990-től a tajvani IT iparnak szembe kellett néznie a hanyatló nyereségi különbözettel és a mérnökhiánnyal. Az egyetlen megoldás az, hogy hasznot húznak a bőséges mérnök és olcsó munkaerő költség állományukból Kínában. Ezért a 90-es évek elején a tajvani IT ipar elkezdett átköltözni Kínába, és manapság az ipar egyik jelentős tajvani befektetője Kínában van. Példaként, 1992-ben a tajvani IT termékeket 90%-át otthon gyártották és 10%-át külföldön, majd 10 évre rá, már csak 34%-át gyártották otthon, és 64%-át külföldön. Ennek eredményeképpen a tajvaniak közvetlenül fektetnek be Kínába így rengeteget járulnak hozzá a kínai IT ipar fejlődéséhez. (Shiu-Wan Hung, 2009)
3.1 Innováció az indiai és kínai IT iparban Kormányzati irányelvek Indiában Az indiai IT innovációt 2 különböző szakaszra lehet bontani,1970-1990-ig és 1991-től napjainkig. 1970-ben miután a kormány ráébredt, hogy elengedhetetlen fontosságú az integrált és önellátó elektronikai ipar ezért, hogy gyorsabban haladjon az ország létrehozta az Elektronikai Minisztériumot. az 1980-as években, hogy megkönnyítsék a szoftver exportőrök létrejötték, csökkentette a szoftver termékek vám díját és egyszerűsítette az import folyamatokat, valamint megengedte minden export orientált cégnek, hogy vámmentesen hozzanak be hardver termékeket. Ez idő alatt a kormány mint egyfajta portás 37
szerepet játszott az elektronikai technológia elterjesztésében az országban, különleges hangsúlyt fektette a növekedésre és eldöntötte milyen technológiát hozhatnak be az országba, ám ez a fajta irányítás kudarcba fulladt. 1991-ben megszavazták, hogy a külföldi befektetések és technológiai együttműködéseket szívesen fogadják abban az esetben, ha magasabb technológiát eredményez, növeli a kivitelt, és növeli a termelési alapot. Ezért a rendszer- és alkalmazás szoftver vámokat egységesítik és 10%-ra csökkentik. A kormány bevezetett egy minőségi telekommunikációs infrastruktúrát, hogy fejlessze az általános szakképzettséget az országban. Ezenfelül, a szellemi tulajdonjogok törvényeit is megvalósították, hogy javítsa a betartását és megvédje a szellemi tulajdonjogokat. (ShiuWan Hung, 2009)
Kormányzati irányelvek Kínában Mióta végbement a nyitott ajtó politika 1979-ben, a kínai erőfeszítések fontos fejlesztésekhez vezettek a teljes intézményi végrehajtásban. Központilag fejlesztették a tudományos és technológiai tervek sorozatát, aztán arra használták a terveket, hogy szétosszák a forrásokat és kijelöljék a K+F munkákat az illetékes intézményhez. Ezenfelül a kormány ösztönzéseket tett, hogy fejlessze a népesség angol nyelvtudását. National Science & Technology (Nemzeti Tudomány és Technológia, későbbiekben S&T) tervek, amik az Állami Tudományos és Technológiai Tanács és az Állami Tervező Tanács által javasolt, az alapvető irányelvek az S&T tevékenységek megvalósításához és fejlesztéséhez. Minden terv körvonalazza az elsődleges S&T fejlesztési irányát egy adott időszakban. Azok akik végrehajtják az S&T tevékenységeket, teljesítik a kijelölt feladatokat
és
függenek
a
hivatalos
elosztásoktól
a
szükséges
forrásokért.
Következtetésképpen, vagy drámai vereségeket szenvednek amik az innovációs tevékenységek bukását, vagy teljesen mértékben részesülnek a sikerből. Továbbá, Kína ragaszkodott a reform és nyitás politikájához, hogy megoldja a gazdasági problémákat, élénken fejlesszen a szolgáltatási ágakban és felgyorsítsa a hi-tech iparágat növekedését. Az ország fokozza az intézményi reformokat és hangkörnyezetet teremt ami bátorítja a tehetséges alkalmazottakat, hogy megmutassák képességeiket. Hatalmas erőfeszítéseket költöttek a munkaerő intenzív iparágak és szolgáltatások fejlesztésébe, és hogy fejlesszék a kis- és középvállalkozások, egyéni és magánvállalkozásokat, és más 38
vállalkozásokat a nem állami gazdasági szektorban lévők szerepét. Úgy vélték, hogy mindezen gazdasági intézkedések tovább fejlesztik Kína intézményi teljesítményét valamint az IT iparágakét a közeli jövőben. (Shiu-Wan Hung, 2009)
3.2 Technikai tudás és humán erőforrás fejlesztés
India Annak érdekében, hogy elérje a technikai-gazdasági fejlődést, Indiának el kellett fogadnia egy kétágú megközelítést: 1, létrehozni egy környezetet a hazai technológiai fejlődéshez az országban, 2; átvenni és beépíteni technológiákat más fejlett országból. Humán tőke egy kincs a gazdasági és hi-tech fejlesztéseknél. Indiának hatalmas szakképzett embere van akik alacsony béreken dolgoznak. 2002-re az IT szakemberek száma elérte az 520.000 főt. Ráadásul az indiai diplomásik nagy része tökéletesen beszél angolul és jól alkalmazkodnak az ITeS iparba. A szakemberek széles választéka számtalan technológiában és platformban adnak az indiai szoftver motornak lenyűgöző erőt , hogy kezelje a gyakorlatilag alig néhány fajta IT követelményt. Ez a hatalmas képzett munkaerő alapot számos ország irígyli és a jelentős húzóerő a vásárlásoknál. 122 000 mérnököt képeznek évente, melyből közel 75 000 új szoftver mérnök áll készen, hogy csatlakozzon az iparhoz. A többiek kivándorolnak tengerentúlra, vagy csatlakoznak egy végfelhasználói szervezethez. Oktatási egyetemek, illetve a tekintélyes Indian Institute of Technology, a főbb forrásai a frissen képzett személyi állománynak. Ráadásul, más műszaki alkalmazottak ezreit képzik a magán szektor intézményeiben is. (Shiu-Wan Hung, 2009)
Kína: Kínának szüksége van a technológiai innovációra és adaptációra folyamatosan gyorsuló iramra mióta a globalizáció előtérbe helyezte a frissítés szükségességét a technológiákban még a kisebb ipari szektorokban is. Jól képzett és gyakorlott mérnökökre kellő akarattal és elszántsággal, hogy fejlesszen és teljesítsen, valamint eredményes és hatékony menedzsment, amik elengedhetetlen és alapvető sikertényezők a kínai IT ipar számára. Kínának a legfontosabb az oktatási és gazdasági fejlesztés, és a növelje ezek ráfordításait azért, hogy ösztönözze az oktatási reformot és fejlesztést, 39
megerősítse az általános
oktatást, élénken fejlessze a felsőoktatást és szakképzési tanulmányokat, előmozdítsa a minőségi oktatást és fejlessze az élethosszig tartó tanulás rendszerét. A hivatalos statisztikák szerint a
főiskolai diákok száma 9,4 millióra nőtt 2001-ben és minden
százezredik emberből 3600 fő legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik. Kína ötvözte
a humán erőforrásának szerkezeti átalakítását a folyamatos ipari
átalakításokkal, a vidéki gazdasági fejlődéssel és urbanizációval, és a nyugatiasodott fejlesztési stratégiával a hivatalnokon szerint. Továbbá az országnak nagy és növekvő számú mérnökei vannak akiket kiképeztek és néhánynak IT tapasztalata is van az USA-ból és más fejlett országból. (Shiu-Wan Hung, 2009)
3.3 Ipari csoportosulások India: India sikerének nagy része a szoftver szektornak köszönhető, azon belül is, hogy Karnataka állam elengedhetetlen szerepet vállalt az IT csoportosulások ösztönzésében és fellendítésében. Az állam a számítástechnikai és csúcstechnológia ipar központjává vált, kiváltképpen a szoftveripar. A kormány örömmel fogadta a szoftver és szolgáltatások piacát és segített megteremteni egy létfontosságú telekommunikációs és politikai infrastruktúrát ami elősegíti a szektor növekedését. Az állam fővárosa Bangalore, melyet India Szilikon Völgyének is neveznek, és ide telepített üzleteket és működtet országon kívüli korszerű létesítményeket a legtöbb nagy szoftver vállalat. (Shiu-Wan Hung, 2009) Kína Ipari csoportosulás Kínában úgy ismerték mint a "Hi-Tech ipar fejlődési zónája" (HIDZ), hasonlóan más tudományos parkhoz a fejlett országokban. A fejlődés az ilyen jellegű zónákban ösztönözték a sikeres hi-tech zónák mint a Szilícium Völgy rád. Az fejlődés fókusza az elektronikai és információs technológiai, a biológiai mérnökin a kedvezőbb gyártási technológia iparokon van. Az első ilyen övezetet 1988-ban alapították, majd közel 14 év múlva, már 120 ilyen övezet lett, és közel két évtizednyi fejlődés után most jelentős szerepet játszanak a kínai gazdaságban és hozzá kapcsolódó IT iparban. (Shiu-Wan Hung, 2009)
40
4. Összegzés
India már a 70-es évektől nagy hangsúlyt fektet az IT ipar fellendülésének elősegítésére, ám ez leginkább a gazdasági nyitás politikáját követően vált globálisan is észlelhetővé. A saját piacának megerősítése érdekében az országba csábított számos nagyvállalatot, melyeknek köszönhetően a legtöbb állam és nagyváros örömmel fogadta az új befektetőket, akik új technológiákat, módszertanokat, valamint a fejlett infrastruktúrát, amit hoztak magukkal. Az állam ehhez különleges gazdasági övezeteket, vagy technológiai parkokat is biztosított. India fogékony talajnak bizonyult a kiszervezett munkavégzéssel kapcsolatban, nem csak a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló humán erőforrás és az alacsony munkaerőköltség tekintetében. Ezenfelül a gyarmati éveknek köszönhetően szinte mindenki kiválóan beszélt angolul, valamint a gyarmatbirodalom részeként számos egyetemet és főiskolát építettek a fejlődés érdekében. India területi adottságaiból is előnyt tudott kovácsolni, ha csak a 24-órás munkanapot vesszük alapul, amit kezdetben legnagyobb IT exportőrével az Egyesült Államokkal folytatott, mára a világ szinte minden részével kapcsolatban áll. Mára India világgazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen. A világ legnagyobb demokráciája és második legnépesebb országa. Gazdasága töretlenül ível felfelé, a 20082009-es válság kezdeti gyengesége után, hamar visszaállt, és a növekedése közelíti Kínáét, és exportja is folyamatosan bővül, amiben nagy szerepet játszik az IT szektor is Mindezen pozitív gazdasági mutatói mellett nem szabad elfeledkezni India rurális múltjáról, kettéosztottságáról, hiszen még ma is a társadalom nagy része a földművelésből él, csak a lakosság harmada él városokban, és van olyan térség ahol a napi bér nem több mint 2 dollár. Egész Indiára kiterjedő munkanélküliség közel 30 %, emellett, habár az aktív népesség több, mint fél milliárd fő, abból 44,8 millióan dolgoznak, ami a teljes lakosság 28%-nak felel meg. Összességében véve elmondhatjuk, hogy az elmúlt 2 és fél évtizedben India hatalmas gazdasági és technológiai fejlődésen ment keresztül, ami a gyengébb életszínvonalon élő vidéki farmereket is a város felé terelte a jobb élet reményében. Évről évre csökken a vidéki lakosság, és sok város már a befogadóképessége határán van a belső migráció miatt.
41
5. Summary
In the 70's India has focused on the promoting of uplifting IT industry, but it has been visible after the policy of economic opening. India wanted to provide and strengthen his economy, therefore attracted many large companies, which brought new technologies, theories and methods, investors and developed infrastructure they were welcomed by the states and big cities. Special Economic Zones and Technology Parks were granted to investors for the future developments, with lots of tax redemption. India, and Indians were susceptible soil about the outsourcing, not just for the huge amount of labour force, but the low labour cost too. Moreover, because of the colonial years a big part of Indians speak English well, and as the part of colonial empire the country was well educated. Lot of universities and colleges were available to use it in that original function. India could use benefit from his geographical capability, when there is midnight in the USA, its daytime in India, the 24-hours working days could achievable Now India's role of world economy is unquestionable. It is the biggest democracy all of the world, and has the second biggest population. It's economy increasing steadily, even the initial weakness of the 2008-2009 crisis, but soon found itself and the economic growing is closed to China's growth, while the Indian export is continuously expanded by the increasing of IT industry. . Although the engineers and white-collars live in a relatively high-living of standard, we can not forget the rural India because now the biggest part of the society live in provincial circumstances with farming and husbandry, and there are some regions where the wages are below 2 dollars per day. Unemployment is nearly 30 per cent in the country, even the active population is more than half billion, only 44.o million, 28 per cent of the population work. Overall we can say, that India went through an enormous economic and technological development in the past two and half decades, which led to migration between the states and industrialised regions. Lot of farmer start off to this regions, and slowly the rural people will run out, to arable lands and keep animals. How long the cities can accept this amount of migration?
42
6. Források: Szakirodalom
Abhijit V. Banerjee, Esther Duflo: Reputaion effects and the limits of contracting: a study of the indian software industry Andrea Gonzales, David Dorwin, Diwaker Gupta, Kiran Kalyan: Outsourcing: Past, present and future Anthony P. D'Costa: Exports, University-Industry Linkages, and Innovation Challanges in Bangalore, India (2006) Arvind Singhal, Everett M. Rogers: India's High-tech microelectronics revolution (1990) Ashok V Desai: The origin and direction of industrial R&D in India (1980) Balaji Parthasarathy, Yuko Aoyama: From software services to R&D services: local enterpreneurship in the software industry in Bangalore, India (2005) Erran Carmel: The new software Exporting nations: Success factors (2003) Geetha Vaidyanathan: Technology parks in a developing country: the case of India (2007) Meine Pieter Van Dijk: Government Policies with respect to an Information Technology Cluster in Bangalore, India (2003) Ramana Nanda, Tarun Khanna: Dasporas and Domestic Enterpreneurs: Evidence from the Indian Software Inustry (2008) Ron Hira: U.S. Immigration regulations and India's information technology industry (2004) Sanghamitra Das: Size, and and firm growth in an infant industry: The computer hardware industry in India (1994) Shiu-Wan Hung: Development and innovation int the IT industries of India and China (2009)
43
Somesh. K. Mathur: Indian Information Technology Industry: Past, Prestent and Future & A Tool for National Development (2006) V. Rajaraman: History of computing in India (1955-2010), (2012) Ravindra, A., 2001, Urbanization of India, Need for a Greater Momentum, Bangalore: Government Press. Renu, R., 2000, ‘Autonomous IT Firms in Bangalore City: Location Rationale’, thesis for postgraduate diploma in planning, School of Planning, Ahmedabad. Nasscom Strategic Review: The IT-BPM Sector In India (2013) Kambhampati US, 2002, "The software industry and development:the case of India ''Progress in Development Studies 2 23-45 Rab Árpád: Information Society Policies. Annual World Report, Unesco, 2009, p.: 52. Saxenian, A. 2005. “From brain drain to brain circulation: Transnational communities and regional upgrading in India and China.” Studies in Comparative International Development, 40:2, pp. 35-61. The BPO industry in India https://www.outsource2india.com/india/bpo-industry-india.asp,
Internetes források: Population of Bangalore 2015, http://www.indiaonlinepages.com/population/bangalorepopulation.html The World Bank: Employment in agriculture http://data.worldbank.org/indicator/SL.AGR.EMPL.MA.ZS/countrieshttp://www.forbes.co m/companies/tata-consultancy-services/ Ministry of Commerce & Industry, Department of Commerce: About SEZs, http://www.sezindia.nic.in/about-introduction.asp http://www.hcltech.com/about-us/about-hcl-technologies http://www.wipro.com/
44
http://www.internetlivestats.com/internet-users/ http://www.business-standard.com/article/companies/winds-of-change-in-indian-itservices-industry-114121500188_1.html Business Standard: Winds of change in Indian IT services industry, Technology evolution forces private players to downsize operations, Itika Sharma Punit & Shivani Shinde Nadhe
http://www.indiastat.com/labourandworkforce/380987/workforce/381093/stats.aspx Forbes N. Technology and Indian industry: what is liberalization changing. Technovation 1999;19:403–12 Nasscom
Annual
Report
2011-2012,
http://www.nasscom.in/sites/default/files/NASSCOM%20Annual%20Report%2020112012.pdf (letöltve:2015.10.22) https://www.wetfeet.com/articles/industry-overview-computer-hardware UNCTAD 2001 World Investment Report: Transn ational Linkages, New York: UNCTAD. (letöltve: 2015.10.25.)
45
Ábrák jegyzéke
1. Ábra: India munkaerő-állományának szektoronkénti megoszlása és annak GNP aránya (1990)
11
2. Ábra:Internet felhasználók növekedése
14
3. ábra: Export bevételek IT szektoron belüli megoszlása 2015-ben
21
4. ábra: Az IT ipar piac bevételei Indiában 2010-2015. ( milliárd USD)
26
5. ábra: India IT központjai
33
46
Táblázatok jegyzéke
1. Táblázat: Globális IT Trendek korszakai
5
2. táblázat: India legnagyobb IT vállalatainak adatai (2012-2014)
36
47
