A válság hatása a magyar KKV szektorra

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet

A válság hatása a magyar KKV szektorra

Lévai Melinda

2015

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 5 1. A KKV-k fogalma, gazdasági, társadalmi szerepük.......................................................... 7 1.1. A KKV-k fogalmi meghatározása .............................................................................. 7 1.1.1. A KKV definíció változása Magyarországon az EU csatlakozás miatt .................. 8 1.1.2. Bonyodalmak Magyarországon a KKV definíció értelmezésében ........................ 10 1.2 A KKV-k gazdasági szerepe..................................................................................... 11 1.3. A KKV-k társadalmi szerepe ................................................................................... 19 1.3.1. A Globális Vállalkozói Monitorról általánosságban ............................................. 21 1.3.1.2. Hogyan hatnak az egyéni jellemzők a vállalkozási aktivitásra? ........................ 21 2. A magyar KKV szektor és KKV politika jellemzői ........................................................ 23 2.1. A magyar KKV szektor jellemzői ............................................................................ 23 2.1.1 A magyar KKV szektor jellemzése, statisztikai adatok segítségével ..................... 24 2.1.1.1. A Magyarországon működő KKV-k számának régiók közti megoszlása .......... 26 2.1.1.2. A magyar KKV-k ágazati megoszlása................................................................ 27 2.1.1.3. Árbevételek és beruházások alakulása a magyar KKV szektorban .................... 29 2.1.2. A GEM projekt Magyarországi vizsgálatának eredményei, illetve azok összehasonlítása az EU-s átlaggal és a teljes GEM átlaggal ........................................... 30 2.1.2.1. A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélésének vizsgálata ....................... 31 2.1.2.2. Egyéni jellemzők vizsgálata ............................................................................... 31 2.1.2.3. A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokban ............ 32 2.1.2.4. A korai stádiumban lévő vállalkozói tevékenységeket motiváló tényezők vizsgálata ......................................................................................................................... 34 2.1.2.5. A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása és a szükség, illetve lehetőség által generált vállalkozói tevékenység aránya a nemeknél .............................................. 37 2.1.2.6. A pályakezdő vállalkozók munkahelyteremtése ................................................ 37 2.2. A magyar KKV politika jellemzői............................................................................ 38

2

2.2.1. A magyar KKV politika fő jellemzői a 2007 és 2013 közti időszakra vonatkozóan ......................................................................................................................................... 39 2.2.2. A magyar KKV politika fő jellemzői a 2014 és 2020 közti időszakra vonatkozóan ......................................................................................................................................... 40 2.2.2.1. Növekedési potenciál javítása ............................................................................ 40 2.2.2.2. Külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása ................................ 42 2.2.2.3. Támogató vállalati környezet ............................................................................. 42 3. A válság következményei a hazai KKV szektorra .......................................................... 44 3.1. A válság hatásának vizsgálata a magyar KKV szektorra statisztikai adatok segítségével ...................................................................................................................... 45 3.1.1. A KKV-k létszámbeli változása a válság hatására ................................................ 45 3.1.2. A foglalkoztatottak száma és a hozzáadott érték alakulása ................................... 49 3.2. A válság hatása a magyar KKV szektorra a GEM jelentésekből nyert adatok alapján ......................................................................................................................................... 51 3.2.1. Az egyéni jellemzők alakulásának vizsgálata ....................................................... 51 3.2.2. A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélése alakulásának vizsgálata .......... 52 3.2.3. A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokban ............... 53 3.2.4. A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők változása .......... 56 3.2.5. A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlásának alakulása ........................ 57 4. Esettanulmány ................................................................................................................. 60 4.1. A Prizont Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. bemutatása .......................................... 60 4.2. A kereskedelem ágazati sajátosságai ........................................................................ 62 4.3. Az árbevétel alakulásának vizsgálata ....................................................................... 63 4.4. Az adózás előtti eredmények alakulásának vizsgálata ............................................. 64 4.5. Készletek és forgási sebesség ................................................................................... 65 4.6. A cég állományi létszámának vizsgálata .................................................................. 68 4.7. Tárgyi eszközök és hosszú lejáratú kötelezettségek, avagy hogyan jellemezhető a cég a hitelfelvétel és a beruházok szempontjából .................................................................. 70 3

4.8. Az esettanulmány által feltárt információk összegzése ............................................ 72 5. Következtetések, javaslatok............................................................................................. 73 5.1 Következtetések ......................................................................................................... 73 5.2 Javaslatok .................................................................................................................. 75 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 79 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................ 83 Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 84 Summary.............................................................................................................................. 86

4

Bevezetés A hazai és az európai gazdaság még mindig nem heverte ki a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság okozta negatív következményeket, ezért úgy vélem, hogy maga a válság mai napig aktuális témának mondható, hiszen nap mint nap szembesülünk a következményeivel. Ha csak városi szinten nézelődünk, észrevehetjük, hogy már sehol sincsenek a régi megszokott boltok, a meglévő boltokban egyre kevesebb vásárló fordul meg, a hipermarketekben is egyre kevesebb pénztár van nyitva, még az ünnepek közeledtével sem vásárolnak annyi mindent, és olyan értékben az emberek, mint 8-10 évvel ezelőtt. Az új boltok nagy része viszonylag hamar bezár, ami nem zár be azoknál sok esetben romlik a minőség, vagy a választék. A válság úgy vélem jelen van a társadalom mindennapjaiban, és nem csak a gazdasági szférában, ezért választottam témámul a válságot. A KKV-k azért érdekelnek, mert ezek a legkisebb alkotóegységei a magyar gazdaságnak, és úgy vélem, ennél fogva ezek a cégek érzékelik legnagyobb mértékben a gazdasági recesszió hatásait, továbbá személyes vonatkozás is fűz a KKV szektorhoz, mivel a szüleimnek is van egy KKV szektorba tartozó cégük és akarva, akaratlanul is érzékelem a vállalkozás eredményeinek romlását, aminek legnagyobb oka a válság és velejárói. A dolgozatom célja megvizsgálni, hogy a magyar KKV szektor teljesítményére hogyan hatott a válság illetve, hogy napjainkban mennyire érzékelhető a válság hatása a szektorban. A szakdolgozatomban első fejezetében ismertetem a KKV-k fogalmát, bemutatom, hogy milyen paraméterek alapján lehet egy céget beazonosítani, eldönteni róla, hogy KKV tag, vagy sem, megvizsgálom, hogy ezek a paraméterek hogyan változtak meg Magyarország EU-s csatlakozásával, továbbá szó esik arról, hogy milyen bonyodalmak merülhetnek fel a beazonosítás terén. Ennek a fejezetnek a részét képezi még a KKV-k gazdasági és társadalmi szerepének bemutatása, amiben többek között segítségemre lesz egy 2013-as CEB kutatás és a 2014-es GEM jelentés. A

második

fejezet

100%-ban

magyar

vonatkozású

adatokat

tartalmaz.

Megvizsgálom benne a haza KKV szektor helyzetét, ebben nagy hasznomra voltak a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai és itt is felhasználtam a 2014-es globális GEM jelentés által közölt adatokat. A fejezet végén a magyar KKV politika legjellemzőbb vonásai kerülnek bemutatásra, itt a múltbeli politikai elemek is említésre kerülnek, a jelenlegi törekvéseket pedig ábrák szerepeltetésével teszem kevésbé egyhangúvá. 5

A harmadik fejezetben találkozunk először a válsággal. Elemzem, hogy a gazdasági recesszió hogyan hatott a magyar KKV szektorra, kezdetben itt is KSH-s adatokra épülő elemzési részekkel találkozhatunk, majd a GEM jelentések által nyújtott adatok is ábrázolásra kerülnek, és persze írásbeli elemzés alá. A negyedik fejezetben található meg a bevezetésem első bekezdésében szóba kerülő KKV szektorba tartozó cég tüzetes vizsgálata. Elemezem a cég éves beszámolóiban fellelhető legjelentősebb adatokat, illetve, hogy ezekre az adatokra hogyan és milyen mértékben hatott a válság. Dolgozatom záró fejezetében a dolgozatom néhány fontosabb megállapítását sorakoztatom fel, illetve némelyik megállapítás rövid részletezéssel is rendelkezik, végezetül pedig teszek néhány javaslatot a témával kapcsolatban.

6

1. A KKV-k fogalma, gazdasági, társadalmi szerepük A dolgozatom első fejezetében meghatározásra kerül a KKV-k fogalma, bemutatom a 2004-es EU csatlakozás előtti és utáni KKV-k besorolási kritériumait, majd ismertetem a kis-és középvállalkozások gazdasági és társadalmi szerepét.

1.1. A KKV-k fogalmi meghatározása A kis- és középvállalkozások minden földrajzi régióban dominánsan megtalálható cégek. Működésük eredménye jelentős hatást gyakorol az adott ország GDP-jének alakulására valamint ezen vállalkozások a foglalkoztatásban is fontos szerepet játszanak. A KKV-k pontos definíciója országonként különbözik, az eltérések nem csak a gazdasági növekedésből illetve a gazdasági teljesítményből adódnak, hanem kulturális és szociális alapokon is nyugszanak. Általánosságban a KKV-k olyan szervezetek, melyek viszonylag kis létszámú foglalkoztatottal rendelkeznek, valamint eszközállományuk is relatív alacsony.

1

forgalmuk és

Az Európai Unióban hatályos törvény szerint

besorolási paramétereket és azok értékét az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: Az KKV kategóriák besorolása az egyes paraméterek alapján (EU)

Cég típusa

Alkalmazottak száma

Éves nettó árbevétel

Mérlegfőösszeg

Mikro vállalkozás

1-9

< 2 millió Euró

< 2 millió Euró

Kisvállalkozás

10-49

< 10 millió Euró

< 10 millió Euró

Középvállalkozás

50-249

< 50 millió Euró

< 43 millió Euró

Forrás: Saját szerkesztés a Mickro, Small and Medium -Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value alapján (letöltés: 2014.12.10)

Mint látható, a kategorizálás egyik kulcs szempontja a cég foglalkoztatottjainak létszáma. Az Európai Unió tagországaiban a KKV besorolás csak 250 fős dolgozói létszám Mickro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value alapján (letöltés: 2014.12.10) 1

7

alatt helytálló, viszont egyéb régiókban ez a létszám jelentős eltéréseket mutathat. Egy 2006os IFC jelentés szerint például Albániában a cégek csak 80 fős dolgozói létszám alatt minősülnek KKV-nak, míg Kanadában egy 499 főt foglalkoztató vállalkozás még mindig KKV-nak számít és csak 500 főtől beszélhetünk nagyvállalatról.2 Léteznek olyan országok, ahol a KKV besorolási határértékek ágazatonként vannak meghatározva, ez nem csupán a foglalkoztatottak számára vonatkozhat, hanem az éves nettó árbevételre és a mérlegfőösszegre is. Az előbbire például szolgál Kína, ahol egy nagykereskedéssel foglalkozó KKV maximum 200 főt alkalmazhat, míg egy vendéglátó ipari vállalkozás még 800 fős dolgozói létszámmal is KKV kategóriás egységként szerepel. 3 A kategóriák megléte megerősíti az ilyen vállalkozások számára kialakított közösségi programok és szakpolitikák hatékonyságát. A cél annak biztosítása, hogy azok a vállalkozások, amelyek gazdasági ereje meghaladja egy KKV-ét, ne részesüljenek a kifejezetten a KKV-k számára szóló támogatási mechanizmusokból.4

1.1.1. A KKV definíció változása Magyarországon az EU csatlakozás miatt Magyarországon a 2004-es EU csatlakozás előtt a 1999. évi XCV. törvény szerint 5 a 2. táblázat paraméterei alapján történ a KKV-k meghatározása: 2. táblázat: Az EU csatlakozás előtti KKV besorolás rendje

Cég típusa Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Alkalmazottak száma (fő) 1-9 10-49 50-249

Éves nettó árbevétel < 700 millió Ft. < 700 millió Ft. < 4000 millió Ft.

Mérlegfőösszeg < 500 millió Ft. < 500 millió Ft. < 2700 millió Ft.

Forrás: Saját szerkesztés a „http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9766 ”adatai alapján, (letöltés : 2015.04.20)

2

IFC-„Ho w Do Economies Define Micro, Small and Medium Enterprises (MSMEs)?” 2006

IFC-„How Do Economies Define Micro, Small and Medium Enterprises (MSMEs)?” 2006 http://europa.eu/legislation_summaries/enterprise/business_environment/n26026_hu.htm (letöltés: 12.20) 3 4

5

2014.

Szűcs Blanka: A Mikro-Kis- és Középvállalatok Helyzete a Hazai Gazdaságban, Támogatásuk az Inkubátorházakkal, 2006

8

Az 1999-es törvényt az Unióhoz való csatlakozással felváltotta a 2004. évi XXXIV törvény 6, melyben már az 1. táblázatban foglalt (EU-s) paraméterek alapján7 történik a hazai KKV-k besorolása. A 2004-es törvény tartalmazza még azon kikötést is, hogy csak azok a cégek tartoznak a KKV szektorba, melyekben az állam vagy az önkormányzat közvetlen, vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%ot.8 A 3. táblázatban összehasonlítottam a 2004-es törvény előtti, illetve utáni KKV besorolási paramétereket. Az összehasonlíthatóság megkönnyítésének érdekében az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti törvény szerinti határértékeket átváltottam Euróra, az Euróra történő átváltást a számok könnyebb kezelhetősége miatt választottam a Ft.-ra történő átváltás helyett. Az átváltáshoz a mai (2015.04.22.) MNB által közölt devizaárfolyamból indultam ki, ami 300,21 Ft,9 viszont mivel számunkra becsült adatok megléte elegendő az összehasonlítás elvégzéséhez, a könnyebbség miatt a kerekített, 300 Ft.-os árfolyammal számoltam. 3. táblázat: Az EU csatlakozás előtti és utáni KKV paramét erek Magyarországon

Cég típusa

Alkalmazottak száma (fő) 2004 előtt

2004 után

Éves nettó árbevétel 2004 előtt

Mérlegfőösszeg

2004 után

2004 előtt

2004 után

Mikrovállalkozás

1-9

1-9

< 2,33 millió Euró

< 2 millió Euró


< 2 millió Euró

Kisvállalkozás

10-49

10-49


< 10 millió Euró


< 10 millió Euró

50-249


< 50 millió Euró

< 9 millió Euró

< 43 millió Euró

Középvállalkozás 50-249

Forrás: Saját szerkesztés a http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9766 (letöltve: 2015.04.20) és a Saját szerkesztés a Mickro, Small and Medium -Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value (letöltve: 2014.12.10) alapján

A 3. táblázat adatai alapján megfigyelhetjük, hogy változás nem érintette a KKV-k foglalkoztatotti létszámának határértékeit, csak az éves nettó árbevételek határértékeit és a mérlegfőösszeg határértékeit. A legszembetűnőbb változás az, hogy míg 2004 előtt a mikroés a kisvállalkozások esetében csak az alkalmazotti létszámot tekintve térnek el a Szűcs Blanka: A Mikro-Kis- és Középvállalatok Helyzete a Hazai Gazdaságban, Támogatásuk az Inkubátorházakkal, 2006 6

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400034.TV (letöltve: 2015.04.20) KSH: A kis-és középvállalkozások jellemzői, 2014 9 http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes (letöltve: 2015.04.22) 7 8

9

határértékek, 2004 után már különböző éves nettó árbevétel és mérlegfőösszeg határértékek tartoznak ezekhez a cégkategóriákhoz, tehát 2004-ben nagyobb lett a kisvállalkozások maximális bevételének és mérlegfőösszegének értéke. A középvállalkozások pénzösszegben meghatározott paramétereinek határértékét is kibővítette a 2004-es törvény, méghozzá jelentős mértékben. Úgy vélem, ez a törvényi változtatás pozitívumként és negatívumként is értelmezhető, attól függ, kinek a szempontjából szemlélődünk. Mivel alapjában a KKV szektorba

való

tartozás

pénzösszegbeli

határértékeit

növelték

azzal,

hogy

a

középvállalkozásokét növelték, a KKV szektort érintő lehetőségek és kedvezmények több céget érinthetnek, olyanokat is, akik 2004-ig foglalkoztatási létszám alapján ugyan beletartoztak a KKV szektorba, de a mérlegfőösszegük, vagy árbevételük alapján kívül estek azon. Az imént említett helyzetben lévő cégek jól jártak a változó határértékekkel, azok, akik a csatlakozás előtt is (minden paramétert figyelembe véve) KKV szektor tagok voltak, nem jártak jól a változással, hisz az esetleges lehetőségekből (pl: pályázati lehetőség) kiszoríthatják őket az újonnan KKV kategóriába kerülő cégek, mivel megnőtt a lehetőségekért versengők száma.

1.1.2. Bonyodalmak Magyarországon a KKV definíció értelmezésében Mivel a KKV szektor cégei számos olyan kedvezményben, és lehetőségben részesülnek, melyekben a nagyvállalatok nem, ezért rendkívül fontos, hogy egyértelműen megállapítható legyen az, hogy az adott cég, paraméterei alapján KKV tag, vagy sem. Sajnos a KKV definíció értelmezésében felléphetnek bizonyos bonyodalmak, és a besorolást nem csupán az teheti komplikálttá, hogy az egyes országokban más paraméterek alapján történik a besorolás. Magyarországon ilyen bonyodalmak fakadhatnak például azon tényből, hogy amennyiben egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a KKV minősítéshez nem csupán a társaságnak kell megfelelnie a KKV fogalom által támasztott feltételeknek, hanem a vállalatcsoportba tartozó társaságoknak együttesen, összevonva. Ez a kritérium azonban a gyakorlatban számos problémához vezet. További bonyodalmakhoz vezető esemény az is, hogy egy, a besoroláshoz kapcsolódó igen fontos kérdésben a NAV álláspontja időközben megváltozott. 2013-ban a NAV álláspontja szerint konszolidált beszámoló hiányában testvérvállalatok nem tartoznak bele a vállalatcsoportba, így a KKV definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni. Következő évben viszont a NAV megváltozatta a véleményét, 2014-ben a KKV minősítésnél már a testvérvállalkozások adatait is figyelembe kellett venni. Ez a változatás több száz magyar 10

céget is érintett, mégpedig negatívan, hisz ezek a vállalkozások kiszorultak a KKV kategóriás cégeknek nyújtott kedvezményekből, lehetőségekből. 10 Ez a viszonylag rövidtávon belüli véleményingadozás azért is megnehezíti a cégek dolgát, mert arra vannak kényszerülve, hogy évről évre ellenőrizzék, a cég beletartozik-e a KKV kategóriába, vagy nem. Ez a hosszútávra történő tervezést jelentősen megnehezíti, mint például abban az esetben, ha egy cég a jövőben élni szeretne valamely, KKV szektorra érvényes lehetőséggel, viszont mire eljut a lehetőség érvényesítéséhez, már a cég nem is képezi a KKV szektor részét.

1.2 A KKV-k gazdasági szerepe Egy 2013-as, KKV-kat vizsgáló CEB tanulmány szerint az utóbbi évtizedekben az átlagos vállalati nagyság és a gazdasági növekedés közti kapcsolat, azt mutatja, hogy a kisebb méretű vállalkozások nagyobb mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, mint a nagyobb vállalatok. A 20. század első háromnegyedében a gazdasági növekedés a méretgazdaságosság elérését jelentette. Ugyanakkor az 1970-es évektől a KKV-k egyre nagyobb szerepet játszanak a világgazdaságban, ez a jelenség természetesen az európai országok kis-és középvállalkozásaira is igaz.11 A fokozatosan növekvő méreteket öltő vállalati fúziók létrejöttének ellenére egy nagy változás van az üzleti világban, mégpedig, hogy a cégek mérete az idő előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat. A 70-es évek közepééig a vállalatok nagysága világszerte növekvő tendenciával volt jellemezhető, az egyéni vállalkozások száma pedig évről évre csökkent. Napjainkban viszont fordult a kocka, a nagyvállalatok azok, melyek egyre kisebb számban vannak jelen és a kisebb méretű vállalkozások számának aránya pedig nő.12 A CEB tanulmány alapján a KKV szektor relatív mérete és a gazdasági növekedés között egy erős, pozitív hatású kapcsolat figyelhető meg, mivel azon országok, melyeknek az egy főre jutó GDP értékük magas, nagyobb KKV szektorral rendelkeznek, mint amely országokban kevésbé nagymértékű az egy főre vetített GDP adat. Mindazonáltal a magasabb GDP-vel rendelkező országokban nagyobb a hivatalos, bejelentett KKV-k aránya, mint az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokban, továbbá magasabb arányú a foglalkoztatási

10

http://www.vg.hu/kkv/bonyodalmak-a-kkv-definicio-ertelmezeseben-433075; (letöltve: 2015.04.17.) Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013 12 Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013 11

11

arányuk is. Ha figyelembe vesszük az összes hivatalos és nem hivatalos KKV- t akkor a jövedelmi különbségek kiegyenlítődnek. 13 Az Európai Tanács 2012-es, a KKV-k munkahelyteremtéséről szól tanulmány szerint 2002 és 2010 között az EU 27 tagországában a nem pénzügyi vállalatok által teremtett új munkahelyek számának 85%-át a KKV szektor cégei hozták létre és csak 15% köthető a nagyvállalatokhoz.14 Ennek ellenére, a bizonyítékok azon érvelést illetőleg, hogy a KKV-k több új munkahelyet biztosítanak, mint a nagyvállalatok, alapvetően vegyesek. Míg egy Meghana Ayyagari, Asli Demirguc-Kunt és Vojislav Maksimovic közgazdászok által végzett 99 gazdaságra kiterjedő 2011-es vizsgálat szerint a legfeljebb 2 éves KKV-k növelték a legjobban a munkahelyek számát 15, az Egyesült Államokban kevés bizonyítékot találni azon kijelentés megerősítésére, hogy a kisebb cégek új munkahelyek teremtésében jelentősebbek, mint méretesebb társaik, nagyobb jelentőséget kap a cég életkora, mint a nagysága. Haltiwanger és szerzőtársai 2010-es tanulmánya szerint Az USA-ban az új munkahelyteremtések elsősorban a strart-up és az 5 éves működést még el nem ért cégek közreműködésével történt.16 Az európai országok vizsgálata alapján, bármennyire is azonosítják

a

kis-és

középvállalkozásokat

magánszektor

munkahelyteremtő

kulcstényezőivel, gyakran történik olyan hivatkozás, hogy a KKV szektorban a kellő vállalkozói kedvvel rendelkező és gyors növekedést mutató KKV-k azok a cégek, amelyek a legjelentősebb szerepet játszanak a munkahelyek számának növelésében.17 A 2013-as CEB kutatás szerint 2008-ban az Európai Unióban a legnagyobb foglalkoztatási létszám azon kis-és középvállalkozásokhoz köthető, melyek legalább 10 éve működtek. Ennek ellenére az új munkahelyteremtések száma negatív korrelációt mutat a cégek életkorával, mivel a legnagyobb arányban az újonnan alapult, vagyis 5 évnél nem régebbi KKV-k járulnak hozzá a munkahely növekedések számához. Viszont az új vállalkozások gyarapodása nem jelenti automatikusan a munkahelyek számának bővülését is. Az újonnan alapult kis-és közép vállalkozások csoportjában nem csak start-up vállalkozások szerepelnek, amik az alapuláskor illetve az indulást követő években történő növekedés folyamán is teremtenek új munkahelyeket. Új cégek keletkezhetnek felvásárlások illetve összeolvadások során is, az ilyen esetek viszont nem generálnak új munkahelyeket,

13

Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013 European Commission (2012): Do SMEs Create More and Better Jobs? 15 The World Bank: A Cross Country Analysys with a New Data Set, 2011 16 Haltiwanger et al .2010: Who Creates Jobs? Small vs. Large vs. Young? 17 Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013 14

12

ahogy a spin-off vállalkozások sem18, melyek valójában egyetemekről, felsőoktatási intézményekből,

közfinanszírozású

kutatóhelyekről

kiváló

technológia-

intenzív

vállalkozások, így a munkahely növekedésre itt sem lehet számítani.19 Sajnos a start-up cégeknek kevesebb, mint a fele működik 5 évnél tovább, továbbá csak töredék hányaduk tud olyan, magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozássá válni, amely már jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Az imént említett nagymértékű korai megszűnés nem csak a strat-up vállalkozásokra igaz, az összes újonnan indult cégek fele megszűnik 5 éves működés után.20 Az 4. táblázat szerint a nem pénzügyi vállalati szektort tekintve 2013-ban az Európai Unió 28 tagállamának KKV-i összesen több mint 88,8 millió főt foglalkoztattak, ami az teljes foglalkoztatás 66,9 %-át jelenti. A KKV-k közül a mikro vállalakozások járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz legnagyobb mértékben, mivel a teljes KKV foglalkoztatási arányhoz, ami 66,9%, a mikro cégek 29,1%-al járulnak hozzá. Az 4. táblázat alapján látható, hogy a KKV kategórián belül a nagyobb méretű cégcsoportok fokozatosan csökkenő mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz. A KKV-k a nagyvállalatokénál nagyobb foglalkoztatási létszámának fő oka a mennyiségi különbség, ugyanis a cégeknek csupán 0,2%-a nagyvállalat, és 99,8%-uk, ami több mint 19,9 millió céget jelent- pedig a KKV szektor tagjai. Mint az alkalmazotti létszám tekintetében, itt is a mikro vállalkozások a KKVk között a legjelentősebbek, mivel az EU cégeinek 92,4%-a tartozik ebbe a kategóriába. A KKV szektor hozzáadott érték tekintetében is felülmúlja a nagyvállalati kategória értékét, viszont az eltérés itt kevésbé jelentős, mint az előző két paraméternél. Az EU-ban a KKV-k a gazdaság teljes hozzáadott értékének 58,1%-át, míg a nagyvállalatok 41,9%-át adják, a különbség 16,2%, míg a vállalatok mennyisége esetében 99,6% - al haladja meg a KKV-k létszáma a nagyvállalatokét és 33,6%-al több alkalmazottat foglalkoztatnak a KKVk, mint a nagyvállalatok. A hozzáadott érték tekintetében is a KKV szektoron belül a mikro vállalkozások járulnak hozzá legnagyobb mértékben az összértékhez, e cégek adják az EU GDP-jének 21,6%-át és a KKV-k által hozzáadott érték több mint 37%-át.

18

Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013 http://www.inco.hu/inco5/innova/cikk1.htm; Letöltés: 2014.12.09 20 Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value 2013 19

13

4. táblázat: A KKV-k és nagyvállalatok összehasonlítása (cégek száma, foglalkoztatottak száma, hozzáadott érték) az EU 28 tagországában (2013)

Forrás: Annual Report on European SMEs 2013/2014

A fentiek alapján megállapítható, hogy az EU 28 tagországában a KKV-k hozzáadott értékének mértéke alacsonyabb, mint a foglalkoztatásban való részvétel aránya. Ennek oka főként

a

KKV-k

olyan

sajátosságai,

mint

például

képtelenek

részesülni

a

méretgazdaságosság nyújtotta előnyökből, vagy pedig az innováció alkalmazására és kifejlesztésére nincs képességük, de előfordulhat, hogy sem a méretgazdaságosság sem pedig az innováció alkalmazása nem valósul meg náluk.21 Az innováció alkalmazására való alacsony mértékű képességnek a KKV szektor esetében, az egyik fő oka, az, hogy a szektorba tartozó cégek nem képesek felismerni, illetve kihasználni azon ellentmondásokat, illetve valóságtól való eltéréseket melyek az innováció forrásául szolgálhatnak. „ A valóságtól való eltérés nem más, mint ellentmondás a között, ami van, és aminek korábbi elképzeléseink szerint „ lennie kellene”, illetve ami szerintünk van, és ami a többség véleménye szerint létezik. Lehet, hogy az okot nem ismerjük, sőt nagyon gyakran ki sem találhatjuk. Ennek ellenére az eltérés is az újítási lehetőség egyik formája.”22 Az eltérések felismerése többek közt azért nehéz a vállalkozások számára, mivel ezek minőségi, és nem mennyiségi jellegűek. Az ilyen természetű jelenségeket kívülállóknak nehezebb észrevenni, megérteni és ezáltal kiaknázni, mert az ellentmondás

21

Peter F. Drucker (1993): Innováció és Vállalkozás Az Elméletben és a Gyakorlatban, Park Könyvkiadó, Budapest, 66.o. 22

14

általában egy bizonyos ágazaton belül tevékenykedőknek nyújt újítási lehetőséget

23

Az

ellentmondásnak az üzleti környezeten belül több okai is lehet: 

Ellentmondásos gazdasági jelenségek (az ágazat gazdasági realitásának ellentmondásai): Könnyű nyereséget termelni olyan iparágban, ahol „csupán” annyi a feladat, hogy az állandóan növekvő igények ki legyenek elégítve. Amennyiben az eredmények mégis elmaradnak (nincs nyereség egy iparban), az arra utal, hogy az adott területet ellentmondásos gazdasági eseményekkel jellemezhető. Ezek az ellentmondások általában makrojelenségek, melyek egy egész ágazatra érvényesek. A legnagyobb innovációs lehetőségek jellemzően a kisméretű, és igen specializált új vállalkozás, folyamat, szolgáltatás kezében vannak. Az újító, aki hajlandó arra, hogy kiaknázza az ellentmondásokban rejlő lehetőségeket, jó időre egyedül marad, míg a már meglévő üzletágakban tevékenykedők is ráébrednek arra, hogy új és veszélyes versenytársuk született. Azok, akiknek figyelmét leköti, hogy megtalálják a növekvő megrendelések és a csökkenő eredmények közötti kapcsolatot, általában észre sem veszik, hogy valaki mást kezdett el csinálni. Sajnos a KKV szektor tagokra kevésbé jellemző a változtatásra való hajlandóság, ezért is kevés a KKV-k innovációs tevékenysége, és azért is, mert azon kevés KKV szektor tagok, akik élnek az innovációval, számos esetben kinőnek a KKV kategóriából és egy idő után már a nagyvállalati szektor tagjai közé tartoznak. Az újítónak tehát nem feltétlenül azt kell megértenie, hogy a dolgok miért nem úgy működnek, ahogy azoknak működniük kéne. A helyes kérdés az, hogy hogyan lehetne kiaknázni az adott ellentmondást. Hogyan alakíthatja az ellentmondást lehetőséggé, illetve mi ehhez a szükséges tennivaló?



A valóság és az arról alkotott kép ellentmondása



A vevők értékrendszerének és elvárásainak vélt és valós képe közötti ellentmondás



Ellentmondás egy folyamat logikáján, vagy ritmusán belül 24 Az innovációs képesség alacsony mértékén kívül további hátrányt jelentő sajátosság,

hogy a KKV-k alacsony szintű tőkeintenzitással (egy főre jutó tőkével) rendelkeznek. 25

Peter F. Drucker (1993): Innováció és Vállalkozás Az Elméletben és a Gyakorlatban, Park Könyvkiadó, Budapest, 24 Peter F. Drucker (1993): Innováció és Vállalkozás Az Elméletben és a Gyakorlatban, Park Könyvkiadó, Budapest, 23

25

Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013

15

Az alkalmazottak számához képest alacsony hozzáadott érték azzal is magyarázható, hogy a KKV-k bizonyos iparágakban alacsony termelékenységgel vesznek részt, ilyen iparág például a gyártás összeszerelés, valamint a kiskereskedelem.26 Az egyes országokban a KKV-k jelentősége a vizsgálati paraméterek alapján nagymértékű eltéréseket mutathat. Az 1. ábra megmutatja az egyes tagországokban meglévő KKV-k hozzáadott értékbeli és foglalkoztatásbeli jelentőségét. Látható, hogy míg az Egyesült Királyság mindkét érték 50% körül mozog, addig Cipruson a hozzáadott érték körülbelül 75%-a és a foglalkoztatás több mint 80%-a a KKV szektorhoz köthető

1. ábra: A KKV-k jelentőségének mértéke az egyes tagországokban (%) (EU 27) Forrás: IMF Working Paper European Department: Small And Medium Size Enterprises, Credit Supply Shock , and Economic Recovery in Europe (2014 June)

A KKV-k gazdasági szerepe az EU-n belül is mutatnak eltéréseket, és ez világviszonylatban sincs másképp. A 3. ábráról leolvasható, hogy míg az EU tagországok zöménél az 1000 főre jutó KKV-k száma meghaladja a 41-et, és az országok kisebb hányadához tartozik csak ennél alacsonyabb érték. Az USA 1000 főre jutó kis-és középvállalkozásainak száma 1000 főre vetítve csupán 21 és 30 közötti értéket mutat, ez a viszonylag alacsony érték az EU tagországai közül csak 3 országot érint. Ezen érdekességből kiindulva az alfejezet zárásaként

26

Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value,2013

16

végeztem egy összehasonlítást, melyben az EU és az USA KKV szektorának paramétereinek arányát vizsgálom meg és mérem össze.

2. ábra: Az országok 1000 főre jutó KKV számának összehasonlítása Forrás: World Bank / IFC MSMe Country Indicators 2010: Micro, Small, and Medium Enterprises Around the World: How Many Are There, and What Affects the Count?

Az összehasonlítást a 2013/2014-es európai kis-és középvállalkozásokról szóló jelentése által közölt adatok és az SBA (U.S. Small Business Administration) honlapján található adatok segítségével, illetve az azokból számolt arányok segítségével végeztem el. Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok 2011-re érvényesek, mivel frissebb adatok sajnos nem elérhetők az adatbázisokban, továbbá a 2013/2014-es európai KKV jelentés, az USA adatait is tartalmazó fejezete is 2011-es adatokat hasonlít össze a 2013-as EU-ra vonatkozó adatokkal. A 4. ábráról leolvasható, hogy a KKV- k mennyiségi összehasonlításánál mindkét vizsgált területi egység hasonló képet mutat. Az EU KKV szektora az összes cég 99,8%-át teszi ki, míg az USA ezen értéke 99,6%. A KKV-k foglalkoztatásbeli jelentősége az EU esetében magasabb, mivel az EU KKV-i 14,9%-al több munkavállalót foglalkoztatnak, mint az Egyesült Államokban. A legnagyobb eltérés a hozzáadott értékeket vizsgálva figyelhető meg, az USA KKV szektora 25%-al kevesebb hozzáadott értéket generálnak, mint az EU 17

KKV szektora. A hasonló KKV létszámbeli adatok és az negatív irányba eltérő másik két paraméter arra utal, hogy az USA KKV-i között jobban dominálnak a mikro vállalkozások, mint az EU esetében, és ezek a vállalkozások kevésbé hatékonyak, mint az EU-ban, hiszen az USA esetében nagyobb mértékű a hozzáadott érétkbeli lemaradás, mint a foglalkoztatási arányt érintő lemaradás. Az iménti következtetést az 4. ábra támasztja alá. 27 28

Az EU és az USA KKV szektorának összehasonlítása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mennyiség

Foglalkoztatás EU 28 (2013)

Hozzáadott érték

USA (2011)

2. ábra: Az EU 28 és az USA KKV szektorának összehasonlítása Forrás: Saját szerkesztés; Annual Report on European SMEs 2013/2014 ; https://www.sba.gov/advocacy/firm -size-data, letöltve: 2015. 04.16 alapján

Az 5. ábrán látható arányok szerint az USA KKV szektorában nagyobb jelentőséggel vannak jelen a mikro vállalkozások, mint az EU esetében, a másik két KKV kategória cégei pedig kisebb arányban képviseltetik magukat az Egyesült Államokban, mint az Európai Unióban. Az összehasonlítást torzíthatja viszont a tény, amit egy 2006-os AFC dokumentum alapoz meg, hogy az Egyesült Államokban a KKV-k foglalkoztatotti létszámra vonatkozó maximális érték 499 fő, nem pedig 399, mint az EU-ban, illetve az éves nettó árbevételekre vonatkozó

maximum

KKV

kategóriás

érték

iparáganként

változó

(a

gyártótevékenységet végző ágazatok nagy részénél 7millió $).29

27

Annual Report on European SMEs 2013/2014 https://www.sba.gov/advocacy/firm-size-data, letöltve: 2015. 04.16 29 IFC-How Do Economies Define Micro, Small and Medium Enterprises (MSMEs),2006 28

18

nem

3. ábra: Az EU (2013) és az U SA (2011) KKV szektorának összehasonlítása, összetétel tekintetében Forrás: Annual Report on European SMEs 2013/2014

1.3. A KKV-k társadalmi szerepe Az CEB (Council of Europe Development Bank) 2013-as tanulmánya szerint azon tény általánosan elfogadott, hogy a KKV szektor bővülése szorosan összefonódik a gazdasági növekedéssel és a munkahelyteremtéssel, amik pedig hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz a szegénység csökkentésével, a termelékenység növekedésével valamint a szegényebb rétegek életszínvonalának emelésével30: 

A KKV szektor közvetlenül érintkezik a helyi lakossággal, beleértve az informális szektort és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket is, ezáltal közreműködnek a jólét növelésében



A rossz anyagi helyzettel rendelkező emberek a munkát a legjobb lehetőségnek tartják, amit annak érdekében tehetnek, hogy kitörjenek a szegénységből.



Az eredményes magánszektor tagjai, mint például a KKV szektor cégei, bővítik a választékukat és csökkentik a termékek és szolgáltatások árát, ebből kifolyólag a rossz anyagi körülményekkel rendelkező emberek által használt termékek és igénybevett szolgáltatások árai is csökkennek, így azok számukra könnyebben hozzáférhetővé válnak.



Az olyan nehézségek, mint például a bizonytalan tulajdonjogok, a korrupció, a politikai kiszámíthatatlanság és a pénzügyi illetve közszolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés arra ösztönzik a KKV-kat, hogy a formális gazdaság részét képezzék. A hivatalos termelésre való váltás segítséget nyújt abban, hogy az adott

30

Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013

19

országban létrejöjjön egy erős középosztály és hozzájárul demokratizálódás és a jogállamiság erősödéséhez. 

A mikro vállalkozások fontos szerepet játszanak a hosszú távú munkanélküliek és az időskorúak munkaerőpiacra való reintegrációjában, ugyanis e cégek foglalkoztatják legnagyobb százalékban a hosszú távú munkanélkülieket és az 50 éven felülieket. Ez a sajátosság különösen fontos európai viszonylatban, mivel Európa országaira jellemző a demográfiai zsugorodás valamint az öregedő társadalom, illetve az európai gazdaságra is jelentős mértékű negatív hatással sújtott le a gazdasági válság, ez a munkanélküliség nagyságára is hatást gyakorolt. Például A 2013-ban megjelent CEB tanulmány szerint 2010-ben az EU munkaképes korú, vagyis 15 és 64 éves kor közötti népessége 28,5 %-a 50 évesnél idősebb volt, illetve a munkanélküliek 43%-a tartozott a hosszú távú munkanélküliek közé.31



Általában a munkahely minősége két dimenzióra vonatkozik. Az egyik dimenzió a foglalkoztatás minősége, mely a szerződéses elemekre fókuszál, mint például maga a munkaszerződés illetve a bérezés vagy pedig a munkaórák száma. A másik dimenzió a munka minősége, itt a fizikai tényezőkre kerül a fókusz, mint például a munka önállósága és intenzitása valamint a munkakörülmények. A munkával kapcsolatos elégedettségről szóló beszámolók alapján az EU-ban a munkahelyek általános minősége a KKV szektor cégeiben a legmagasabb. A KKV-k alkalmazottai magasabb munkahelyi elégedettséget jelentettek a munkahelyi kapcsolatok „lágy” tényezőivel kapcsolatban, mint például a munkahelyi légkörrel, a munkaidőt érintő megállapodásokkal vagy a munka és magánélet egyensúlyával. Mindazonáltal amennyiben a „kemény” dimenziót vagy a foglalkoztatás minőségét (oktatási és karrier lehetőségek) vesszük figyelembe a nagyvállalatok vannak a legjobb helyzetben, őket követik a kis- és középvállalkozások. A kis cégek általában kevesebbet költenek tréningekre és kompetencianövelésnél jelentősebb mértékben támaszkodnak a külső felvételre. Továbbá a nagyvállalatoknál az átlagbér jóval meghaladja a mikrovállalatokét (több mint kétszerese).32

31

Micro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value, 2013 Are EU SMEs recovering from the crisis? Annual Report on EU Small and Medium sized Enterprises 2010/2011 32

20

1.3.1. A Globális Vállalkozói Monitorról általánosságban A Global Enterpreneurship Monitor (GEM) egy olyan felmérés, ami alapján évente értékelésre kerülnek a világ különböző országaiban meglévő vállalkozói aktivitás és törekvés, illetve az egyéni hozzáállások szintje.33 A program 3 fő célkitűzéssel rendelkezik, melyek a következők: 

Az országok vállalkozói aktivitási szintjének mérése, illetve az országok közti szintkülönbségek vizsgálata



Azon tényezők feltárása, melyek fokozzák a megfelelő, illetve elvárt vállalkozói szellem meglétét



Olyan jellegű rendelkezések javaslata, melyek országos szinten növelhetik a vállalkozói aktivitás mértékét.34

1.3.1.2. Hogyan hatnak az egyéni jellemzők a vállalkozási aktivitásra? A GEM bepillantást nyújt az érdeklődők számára az országok különböző jellegzetességeibe, hiszen minden országban más szinten észlelik az egyének a kínálkozó lehetőségeket illetve a saját képességeiket, a gazdaságok más szinten állnak a vállalkozói hajlandóság és a vállalkozói szerepvállalás tekintetében és eltérő mértékben jellemzi őket a kudarctól való félelem. Ezen egyedi tulajdonságoknak az összefüggésének és minőségének eredménye magában a vállalkozói tevékenységben, illetve annak mértékében testesül meg. 35

Az 2014-es GEM jelentés szerint az afrikai országokban lévő egyének egyre magasabb mértékű észlelést mutatnak a kiaknázható lehetőségekkel kapcsolatban, valamint ugyanez mutatkozik náluk az vállalkozói szerepvállalásra irányuló egyéni készségek felismerését tekintve és a vállalkozói szándék is magas ezekben az országokban, és ezekhez a jellemzőkhöz alacsony mértékű kudarctól való félelem társul. Az Európai Unió országainál az elhúzódó gazdasági problémák ellenére vállalkozói szerepvállalásban és a készségek felismerésében nem különböznek más országoktól, viszont a kínálkozó lehetőségek észlelése az EU tagállamokban mutatkozik a legalacsonyabb mértékben. Vállalkozói szemlélet tekintetében az európai és észak-amerikai gazdaságoknál figyelhető meg a

GEM 2014 Global Report; GEM 2012 Magyarország www.gemconsurtium.org; (letöltve: 2015.04.10) 35 GEM 2014 Global Report; GEM 2012 Magyarország 33 34

21

legalacsonyabb szint, az afrikai országokban pedig a legnagyobb mértékben van jelen a vállalkozói szellem. 36 A társadalmi értékek jelentősen befolyásolják azt, hogy az egyének tanúsítanak- e vállalkozói magatartást, vagy nem. Az afrikai gazdaságokban a vállalkozás indítást egy jó karrierlehetőségként tekintik, míg az EU-ban az egyének kevésbé gondolják így. A sikeres vállalkozások legmagasabb arányban az afrikai és észak-amerikai gazdaságokban vannak jelen, ez a vállalkozói kultúra meglétét bizonyítja az említett gazdásokban. A vállalkozó tevékenység eredményességének fenntartása érdekében ezen gazdaságokban a vállalkozói kultúrát nagyfokú médiafigyelem övezi. Az európai gazdaságokban számít legkevésbé társadalmi értéknek a vállalkozói szellem, illetve annak három dimenziója, melyek a következők: 

Az új vállalkozások létesítése kívánatos karrierválasztásnak számit



A vállalkozókat magas társadalmi státusszal jellemzik, ez hozzájárul a vállalkozói kultúra fejlődéséhez



A vállalkozói kultúra fejlődését eredményezi a média, vállalkozókhoz való pozitív hozzáállása is 37

36 37

GEM 2014 Global Report GEM 2014 Global Report

22

2. A magyar KKV szektor és KKV politika jellemzői Az magyar KKV szektor múltbeli helyzetének rövid leírása után szeretném (a következő alfejezetekben) részletesen bemutatni a hazai KKV szektor jelenlegi helyzetét.

2.1. A magyar KKV szektor jellemzői A vállalkozásalapítás, és a magánszektor gazdálkodásának gyors radikális liberalizációja, hazánkban már a politikai rendszerváltás előtt megkezdődött.38 „ A korábban korlátozott, részben tiltott magánvállalkozások előtt megnyílt a piacra lépés lehetősége. Több tízezer magánvállalkozás jött létre közvetlen szervezeti előzmények nélkül, és néha személyes vállalkozói tapasztalatai sem voltak az alapítóknak, vezetőknek.”

39

Érdemes megemlíteni, hogy az engedélyezési eljárások jelentős, ma már több szempontból is túlzónak tűnő egyszerűsítése a kilencvenes évek elején rendkívül könnyűvé tette a vállalkozások indítását. A szocialista állami, és szövetkezeti szektor a munkahelyek számának gyors csökkenésével járó szerkezeti átalakulása kényszert, fenyegetést jelentett sokak számára, hogy önálló vállalakozások által biztosíthassák a megélhetésüket. Az imént említett jelenség miatt Sokan tekintik az ez időszakban indult vállalkozások nagy részét kényszervállalkozásoknak.40 ” Közép-Kelet Európán belül a vállalkozások létrejöttének bátorításában Magyarország járt az élen az 1982. évi kisvállalkozási törvénnyel.”41A kényszervállalkozások ellenére az újvállalkozások jó része igen sikeresnek bizonyult. A siker fő oka az ez időben jellemző hiány: az áruhiány, a verseny hiánya, a kellő számú lendületes és lelkes vállalkozó hiánya, illetve ezen elemek kombinációja. Mivel a vállalkozók felismerték, és kihasználták a fogyasztási cikkek nagymértékű hiányát, az új vállalkozások többsége kereskedelmi tevékenységet végzett, továbbá nagy számban jelentek meg a különböző szolgáltatást nyújtó cégek (éttermek, szervizek, tanácsadók, stb.) annak érdekében, hogy kompenzálják az addigi fejletlen szolgáltatási szektort.42

Kállay László: KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás TM 58.sz. műhelytanulmány; (letöltve: 2015.04.21) 39 Kállay László: KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás TM 58.sz. műhelytanulmány; letöltve: (2015.04.21) 40 Kállay László: KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás TM 58.sz. műhelytanulmány,17-18.o; letöltve: ( 2015.04.21) 41 Vecsenyei jános (1999): Vállalkozási Szervezetek és Stratégiák, AULA Kiadó Kft.,32.o. 42 Vecsenyei jános (1999): Vállalkozási Szervezetek és Stratégiák, AULA Kiadó Kft 38

23

2.1.1 A magyar KKV szektor jellemzése, statisztikai adatok segítségével A 5. táblázatban elvégeztem a magyar KKV-k főbb adatainak ismertetését, és ezzel együtt az EU adataival való összehasonlításukat. A táblázat nem minden magyar adata található meg az általam feltüntetett forrásokban olyan formában, ahogyan az a táblázatban szerepel. Például a KKV-k különböző méretkategóriái esetében a hozzáadott értékére és a mennyiségükre vonatkozó adatok csupán a szektoron belüli megoszlás %-os adatait tartalmazták a források, a teljes vállalkozási szektorra vonatkozó adatokat (mind számszaki, mind %-os) adatokat ezek, valamint az összes vállalkozási létszám és valamely szektor arányának, vagy a mennyiségét jellemző számszaki adat segítségével számoltam ki. A magyar KKV-k foglalkoztatásbeli jelentőségének meghatározásánál a mikrovállalkozások mennyisége és a KKV szektor által foglalkoztatottak arány, és hazánk teljes munkavállalói létszámának adata volt segítségemre. Természetesen ehhez a részhez (az imént felsorolt meglévő adatok alapján) még szükség volt a kis-illetve középvállalkozások által foglalkoztatottak arányára, vagy létszámára, az ide tartozó %-ok csupán körülbelüli értékek, így a belőlük számolt számszaki adat is ilyen jellegű, viszont úgy gondolom, hogy a szemléltetés szempontjából ezen adatok is célravezetők. Az táblázatban 2012-es adatok szerepelnek, mivel ezek az elérthető legfrissebb magyar adatok, ezért az EU adatait erre az évre vonatkozóan tüntetem fel. A számszaki adatok nagy részét a „KSH: A kis-és középvállalkozások jellemzői” című 2014-ben kiadott tanulmányából és a KSH honlapjáról szereztem (mivel ezek későbbi megjelenésűek, mint a többi forrás így nagyobb az esély arra, hogy viszonylag pontosabb adatokat tartalmaznak). Azokat az adatokat viszont, amik ezen forrásokból hiányoztak, az 2014-es SBA-jelentésből vagy pedig a 2013-ban kiadott KKVról szóló statisztikai tükörből vettem ki, illetve ezen dokumentumokban szereplő arányok alapján számoltam adatokat. A magyarországi KKV-k mennyiségi adatainál a magyarországi működő vállalkozások adatait szerepeltettem, mivel ezek azok, amik ténylegesen foglalkoztatnak munkavállalókat, és generálnak hozzáadott értéket.43

43

https://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz32.html (letöltve: 2015.04.22)

24

5. táblázat: A magyar vállalkozási szektor fő jellemzői, KKV -k fő adatai, (2012) és az EU vállalkozási szektorát jellemző arányok (2012) A vállalkozás méretkategórián belüli típusa

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás KKV Nagyvállalat Összesen

Vállalkozások száma Magyarország EU db % % 622772 96,6 92,1 18051 2,8 6,6 3223 0,5 1,1 643821 99,9 99,8 871 0,1 0,2 644692 100 100

Alkalmazottak száma Magyarország EU ezer fő % % 1004 36,85 28,7 515,62 19 20,5 461,38 17 17,3 1981 73 66,5 733 27 33,5 2714 100 100

Hozzáadott érték Magyarország EU ezer Ft. % % 2842920 19,5 21,1 2290130 16,5 18,3 2763950 19 18,3 7897000 55 57,6 6462356 45 42,4 14359356 100 100

Forrás: Saját szerkesztés a (KSH) Statisztikai Tükör: A kis —és középvállalkozások helyzete hazánkban 2013; K SH: A kis-és középvállalkozások jellemzői 2014; 2014. évi SBA tájékoztató Magyarország ; Annual Report on European SMEs 2012/2013 ; http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i _qpg008.html ; (letöltve: 2015.04.20) adatai alapján

A táblázat adatai alapján a KKV-k hasonló arányban vannak jelen hazánkban, mint az Európai Unióban, a vállalkozások döntő többsége KKV szektor tag. A KKV-k összetétele is hasonló képet mutat, ugyan úgy a mikro vállalkozások dominálnak mind két esetben, Magyarországon viszont ez a dominancia erőteljesebb mint az EU-ban, ahol viszont nagyobb arányban vannak jelen a középvállalkozások mint nálunk. A magyar KKV-k a hazai munkavállalók 73%-át foglalkoztatják. Magyarország 6,5%-al nagyobb arányban foglalkoztatnak a KKV-k munkavállalókat, mint az EU-ban, ez az eltérés a hazai mikrovállalkozások nagyobb mértékű foglalkoztatásbeli jelentőségével indokolható. A hozzáadott értéket tekintve, viszont a magyar mikro KKV-k csekély mértékben ugyan, de lemaradnak az EU-s aránytól, de így is a vállalkozási szektor által hozzáadott érték több mint fele köthető hozzájuk. A magyar KKV-i kevésbé hatékonyan működnek, mint az EU legkisebb méretkategóriájú cégei, mivel nagyobb arányú a foglalkoztatásuk, de a hozzáadott értékük aránya alacsonyabb.

25

2.1.1.1. A Magyarországon működő KKV-k számának régiók közti megoszlása A 4. ábra alapján kijelenthető, hogy a KKV-k főként a főváros, illetve a főváros vonzáskörzetében (Közép-Magyarország) vannak jelen a legnagyobb számban, és nyilvánvalóan a legsűrűbb jelenléttel is e régióban bírnak. A többi régió között nem tapasztalható túl nagymértékű eltérés.

4. ábra: A Magyarországon működő KKV -k számának régiók közti me goszlása Forrás: KSH: A kis -és középvállalkozások jellemzői, 2014 november

Amennyiben az előbbi ábrát (4. ábra) együtt szemléljük az 5. ábrával, mely a magyar KKV-k által foglalkoztatottak arányát régiónként ábrázolja, látható, hogy KözépMagyarország kis-és középvállalkozásai átlagon aluli, azaz 73% alatti arányban foglalkoztatnak munkavállalókat. Ez az információ arra utal, hogy nem csupán a KKV-k vannak nagyobb létszámban ebben a térségben, hanem a nagyvállalati szektor tagjai is magasabb létszámot képviselnek a fővárosban , illetve a főváros környékén mint egyéb régiókban. Ez nem is igazán meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy Közép-Magyarország népsűrűsége 431 fő/m2 , míg az országos átlag 106 fő/m2 .44

44

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (letöltve: 2015.04.23.)

26

5. ábra: A magyar KKV-k által foglalkoztatottak aránya régiónként Forrás: KSH: A kis -és középvállalkozások jellemzői, 2014 november

2.1.1.2. A magyar KKV-k ágazati megoszlása Hazánkban

a

KKV-k

legnagyobb

számban

kereskedelemmel,

illetve

gépjárműjavítással foglalkoznak, ez 133866 céget jelent (a KSH adatai alapján), második legnagyobb arányban a szakmaim tudományos valamint műszaki tevékenységet végző cégek vannak jelen a KKV szektorban (107515 cég). A legalacsonyabb mértékű jelenlétet a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazat képviselői mutatnak (130 cég).

27

A magyar KKV-k ágazati megoszlása (2012) Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Ipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

0

20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000 160 000

6. ábra: A magyar KKV -k ágazati megoszlása (2012) Forrás: Saját szerkesztés a http://www.ksh.hu/docs/hu n/xstadat/xstadat_eves/i_qpg008.html (letöltve: 2015.04.20) adatai alapján

Amennyiben vizsgálatra bocsájtjuk az egyes KKV-k által képviselt gazdasági ágazatok által történő foglalkoztatás mértékét, megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb arányban

a

munkavállalókat

az

kisvállalkozások,

ipari

és

középvállalkozások

foglalkoztatják, és a kereskedelem, gépjárműjavítás által alkalmazott munkavállalók csak második helyen állnak az imént említett méretkategóriájú cégek. A kereskedelmi és gépjárműjavítással foglalkozó nagymennyiségű KKV természetesen megmutatkozik a foglalkoztatási arányokban is, csak éppen a mikrovállalkozások esetében, ami alapján kijelenthető, hogy ezen ágazatban a mikrocégek jelenléte dominál, és ezt a dominanciát olyan nagyszámú mikro cég hozza létre, hogy általuk az egész ágazat dominánssá válik a többi között.

28

A foglalkoztatottak aránya néhány kiemelt gazdasági ágazatban (2012) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Ipar Mezőgazdaság 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% Középvállalkozások

Kisvállalkozások

Mikrovállalkozások

7. ábra: A foglalkoztatottak aránya néhány kiemelt gazdasági ágazatban Forrás: Saját szerkesztés a KSH: A kis-és középvállalkozások jellemzői, 2014 november alapján

2.1.1.3. Árbevételek és beruházások alakulása a magyar KKV szektorban A KSH adatai alapján a magyar KKV-k 2012-ben összesen 44633608 millió Ft árbevételt értek el. Ehhez az összeghez Közép-Magyarország KKV-i járultak hozzá a legnagyobb mértékben, ami az összes árbevétel 57,5%-a, a többi régió KKV-i 4,9 % és 8,8%-os arányt képviselnek. Hasonlóan jellemezhető a beruházások alakulása is, viszont itt a főváros, és vonzáskörzete kisebb mértékben domináns, mivel az 1450499 millió Ft.-os KKV-szektor általi beruházás 38,5 %-a tartozik Közép-Magyarországhoz, a többi régió KKV-i 7,7% és 13,5 % közötti arányt képviselnek. Ez az összefüggés arra utal, hogy a Közép-Magyarországon kívüli régiók a bevételek nagyobb hányadát költik beruházásra, illetve árbevételüknek nagyobb részét költik cégfejlesztésre. Elképzelhető, hogy a Középmagyarországi KKV-k inkább forgóeszközökre költenek, vagy pedig nagyobb mértékű osztalékokat vesznek ki a cégekből ezen régió kis- és középvállalkozásai.45

45

KSH: A kis-és középvállalkozások jellemzői, 2014 november

29

KKV-k árbevétele (millió Ft.) Dél-Alföld Észak-Alföld Ászak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0

5000000 10000000 15000000 20000000 25000000 30000000

8. ábra: A KKV-k árbevétele régiók szerinti bontásban (2012) Forrás: KSH: A kis -és középvállal kozások jellemzői, 2014 november

KKV-k beruházása (millió Ft.) Dél-Alföld Észak-Alföld Ászak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

9. ábra: A KKV-k beruházása régiók szerinti bontásban (2012) Forrás: KSH: A kis -és középvállalkozások jellemzői, 2014 november

2.1.2. A GEM projekt Magyarországi vizsgálatának eredményei, illetve azok összehasonlítása az EU-s átlaggal és a teljes GEM átlaggal A 2014-es GEM vizsgálat táblázatba rendezve szerepelteti az országok bizonyos szempontok alapján történő összehasonlítását. Én a következőkben a Magyarországra vonatkozó értékeket az EU tagországok átlagával, illetve az általam kiszámolt teljes GEM átlaggal (vizsgálat alá tartozó összes ország adatának átlagával) hasonlítottam össze, oszlopdiagramok segítségével. Az elemzés elkezdése előtt szeretnék bemutatni egy elemzési eszközt, melyek a GEM projekt általi vizsgálatok lebonyolításának fontos eszköze, és a dolgozatom ezen 30

fejezetében is szerepet kap. Ez az eszköz a TEA (Total Early-Stage Entrepreneurial Activity) mutató. A TEA mutató megmutatja, hogy egy gazdaságban a 18 és 64 év közti lakosság hány százaléka újdonsült vállalkozó, vagy egy új cég tulajdonosa.46

2.1.2.1. A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélésének vizsgálata Pozitívumnak tekinthető, hogy Magyarországon a vállalkozóknak nagyobb mértékben társítanak magas társadalmi státuszt, mint az EU-s átlag, továbbá a hazánk ezen paraméterének értéke a teljes GEM átlagot is felülmúlja, viszont a másik két vizsgált szempont már kevésbé kecsegtető eredményeket mutat. Nálunk a vállalkozókra, illetve a vállalkozásokra mindkét átlagnál sokkal kevesebb médiafigyelem irányul, és az új vállalkozásokat is kevésbé azonosítják kívánatos karrierlehetőségnek.

A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE Magyarország

EU átlag

Teljes GEM átlag

80% 60% 40% 20% 0% Az új vállalkozások létesítése A vállalkozók magas A vállalkozókra nagymértékű kívánatos karrierválasztásnak társadalmi státusszal való médiafigyelem irányul számit azonosítása

10. ábra: A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélésének összehasonlítása (1846 éves korosztály) 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Globa l Report adatai alapján

2.1.2.2. Egyéni jellemzők vizsgálata Az ország gazdaságában résztvevők egyéni jellemzőit vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az egyes paraméterekhez tartozó magyar adatok hasonló értékűek az EU-s adatokhoz, viszont a teljes GEM átlagtól minden estben jelentősen eltérnek, méghozzá sajnos negatív

46

GEM 2014 Global Report

31

jellegűek ezek az eltérések. Olyan tényezők esetében mint az észlelt lehetőségek, észlelt képességek, vállalkozói szándék, alacsonyabb szinten van hazánk a GEM átlagtól, a kudarctól való félelem esetében viszont túlszárnyaljuk a teljes átlagot. A legnagyobb eltérés az észlelt lehetőségeknél mutatkozik. Az adatok alapján Magyarországon a vállalkozók, illetve a potenciális vállalkozók fele olyan mértékben sem észleli a lehetőségeket, mint a teljes GEM átlag-aminek értékét a már korábban említett afrikai és észak-amerikai gazdaságok emelik meg jelentős mértékben- ezen paramétert tekintve hazánk teljesítménye még az EU-s átlagtól is jelentősen eltér, méghozzá negatív mértékben.

Egyéni jellemzők összehasonlítása 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Észlelt lehetőségek

Észlelt képességek

Magyarország

EU átlag

Kudarctól való félelem

Vállalkozói szándék

Teljes GEM átlag

11. ábra: Az országok egyéni jellemzők alapján történő összehasonlítás (18 -46 éves korosztály) 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Globa l Report adatai alapján

2.1.2.3. A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokban Magyarországon a születőben lévő vállalkozások aránya kis mértékben meghaladja az EU átlagot, viszont lemaradást mutat a teljes GEM átlaghoz képest. Ez a tendencia mutatkozik meg igazából az összes itt vizsgált fázisnál, csak az eltérések mértéke különbözik. Említésre méltó azon pozitív jelenség, miszerint a megszűnő félben lévő vállalkozások aránya (TEA %-ban mérve) arányaiba véve jelentősen alacsonyabb mértéket mutat mint a teljes GEM átlag, ami főként az afrikai országokban megfigyelhető magas megszűnési arányból fakad. Tehát igaz ugyan, hogy ezekben az országokban a társadalmi, 32

illetve egyéni jellemzők a vállalkozások állományának növekedését eredményezik, a vállalkozások mégis nagyobb arányban szűnnek meg mint az egyéb területeken, ez összefügghet az alacsony mértékű kudarctól való félelemmel.

A VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA AZ EGYES VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGI FÁZISOKBAN (18-64 ÉVES LAKOSOK5ÁBAN KIFEJEZVE) Magyarország

EU átlag

Teljes GEM átlag

15%

10% 5% 0% Születőben lévő Új vállalkozások vállalkozások aránya aránya

Korai-stádiumú vállalkozások aránya (TEA)

Stabil vállalkozások aránya

Megszűnő félben lévő vállalkozások aránya (TEA%)

12. ábra: A vállalkozások megoszlásának vi zsgálata az egyes vállalkozói tevékenységet jellemző fázisok szerint , 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Global Report adatai alapján

Igaz ugyan, hogy az iménti- afrikai országokkal kapcsolatos- megállapításom nem közvetlenül releváns a Magyarországra irányuló vizsgálat szempontjából, de úgy vélem megemlítendő érdekességként szolgál, valamint ezzel magyarázatot adhatok hazánknak a teljes GEM átlagtól való nagymértékű eltéréseire, mivel ha kiszűrjük az afrikai adatokat, kevésbé különböző képet kaphatunk a vizsgált elemek tekintetében. Százalékos adatok alapján Afrika GEM kutatásban részt vett országainak megszűnő félben lévő vállalkozásainak aránya a TEA %-ában 14%, míg az afrikai adatokat nem tartalmazó GEM átlag mindössze 3,8%. Viszont amennyiben a többi (ezen alfejezetben taglalt) tényezőt vizsgáljuk afrikai és afrikai adatoktól mentes arányokkal, észrevehető hogy ezen kontinens országaiban vannak jelen legnagyobb arányban a stabil (42 hónapnál, azaz 3 és fél évnél magasabb élettartamú) vállalkozások, de a megszűnési arány ettől függetlenül jóval nagyobb mértékben haladja meg az Afrika mentes GEM átlagot. Tehát hiába kimagasló az afrikai

33

gazdaságokban jelenlevő korai-stádiumú vállalkozások arány, a vállatok megszűnése is nagymértékű.

A vállalkozások megoszlása az vállalkozási tevékenység fázisai szerint 30% 20%

10% 0% Születőben lévő Új vállalkozások Korai-stádiumú vállalkozások aránya vállalkozások aránya aránya (TEA) Magyarország

Afrikai országok átlaga

Stabil vállalkozások aránya

Megszűnő félben lévő vállalkozások aránya (TEA%) Az afrikaki adatokat nem tartalmazó GEM átlag

13. ábra: A vállalkozások megoszlásának vizsgálata az egyes vállalkozói tevékenységet jellemző fázisok szerint (az afrikai országok értékének külön kezelésével) 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Globa l Report adatai alapján

2.1.2.4. A korai stádiumban lévő vállalkozói tevékenységeket motiváló tényezők vizsgálata A korai stádiumban lévő vállalkozások által generált vállalkozói tevékenységnet a legtöbb esetben maga a vállalkozás létesítésére adódott lehetőség motiválta mind a három vizsgálati gazdaság-kiterjedésnél. Sajnos hazánkban a 42 hónapnál fiatalabb vállalkozások mögött húzódó motivációs tényezők kedvezőtlen szintet mutatnak. A szükségből alapított vállalkozások mértéke felülmúlja az EU-s és a teljes GEM átlagot, a „feljebbjutás” lehetősége viszont kevesebb vállalkozásindító egyénnél jelentett motivációs tényezőt, mint az EU tagországokban átlagosan, vagy mint a GEM teljes kutatási tartományában megjelenő átlag.

34

A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Korai-stádiumú Szükség által vezérelt vállalkozások aránya (TEA %) TEA (a felnőtt lakosságra vonatkozó %) Magyarország

EU átlag

Lehetőség által vezérelt (TEA%)

A "feljebbjutás" elősegítésére szolgáló lehetőség által vezérelt (TEA%)

Teljes GEM átlag

14. ábra: A korai-stádiumú vállalkozói tevéke nységet motiváló tényezők, 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Globa l Report adatai alapján

A két paraméter (szükség által vezéreltség, „feljebbjutás” által vezéreltség) magyarországi aránya is előnytelenül alakul, mivel a feljebbjutási lehetőség és a szükség vezéreltség motiváció százalékainak rátájából számolható motivációs index EU-s szinten és az összes vizsgált ország szintjén is alacsony értéket mutat. 1. egyenlet: A motivációs index kiszámítása

Motivációs index =

"Feljebbjutási" lehetőség, mint motivációs tényező % − a Szükség általi motiváció % − a

Forrás: Saját szerkesztés (GEM 2014 Global Report alapján)

A magas motivációs index azt jelenti, hogy adott országban a vállalkozóknak hosszú távú, ambiciózus terveik vannak az általuk irányított, illetve létrehozott vállalkozásokkal. Magyarország 2014-ben mért motivációs indexe sajnos jelentős lemaradást mutat az EU – s átlaghoz képest, pedig az EU-s átlag némileg alacsonyabb a teljes GEM átlagnál.

35

1,1

2,1

2,38

MOTIVÁCIÓS INDEXEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

MAGYARORSZÁG

EU ÁTLAG

TELJES GEM ÁTLAG

15. ábra: A motivációs indexek összehasonlítása , 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Globa l Report adatai alapján

A magyarországi motivációs index értéke 1,1, ezzel az értékkel EU 23-as viszonylatban a 19. helyen állunk, csupán Horvátország, Görögország rendelkezik a miénknél alacsonyabb értékkel, valamint Spanyolország a magyar értékkel megegyező motivációs indexet tud felmutatni.

Motivációs indexek (EU 23) 12 10

8 6 4 2

Svédország

Egyesült Királyság

Spanyolország

Szlovénia

Románia

Szlovákia

Portugália

Lengyelország

Hollandia

Luxemburg

Litvánia

Olaszország

Írország

Magyarország

Görögország

Németország

Franciaország

Észtország

Finnország

Dánia

Horvátország

Ausztria

Belgium

0

16. ábra: A motivációs indexek összehasonlítása az EU tagállamai között Forrás: Saját szerkesztés a GEM 2014 Global Report adatai alapján

36

2.1.2.5. A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása és a szükség, illetve lehetőség által generált vállalkozói tevékenység aránya a nemeknél A férfiak dominánsabban vannak jelen a pályakezdő vállalkozók körében, mint a nők, ez a megállapítás mind a három vizsgált gazdasági egység esetében igaz, viszont a teljes GEM átlag nagyobb arányú női pályakezdő vállalkozó meglété mutatja, mint a magyar, vagy az EU-s mérték. Hazánkban a férfidominancia a vállalkozói pályakezdés esetében nagyobb mértékű, mint az EU és a teljes GEM átlag esetében. Szerencsére az általános kép azt mutatja, hogy nagyobb arányban vannak a lehetőség által vezérelt pályakezdők, mint a szükség miatt vállalkozói pályára lépők. Magyarországon mindkét nem esetében több a kényszervállalkozásba fogó egyén, mint a másik két területen, viszont vállalkozási tevékenységbe szükség miatt belekezdők esetében mindenhol a nők aránya dominál, sajnos hazánkban múlja felül ezen paraméter női aránya legnagyobb mértékben a férfi arányt.

A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Férfi TEA (felnőtt lakosság %-ában kifejezve)

Női TEA (felnőtt lakosság %-ában kifejezve)

Férfi TEA "lehetőség" ( férfi TEA %-ában kifejezve)

Magyarország

EU átlag

Női TEA Férfi TEA "szükség" Női TEA "szükség" "lehetőség" (női ( férfi TEA %-ában (női TEA %-ában TEA %-ában kifejezve) kifejezve) kifejezve) Teljes GEM átlag

17. ábra: A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása , 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Global Report adatai alapján

2.1.2.6. A pályakezdő vállalkozók munkahelyteremtése A legtöbb újdonsült vállalkozó maximum 5 munkahelyet teremtett a cégalapítás révén, az 5 főnél több munkahelyet teremtő cégek viszonylag alacsony arányt képviselnek az új vállalkozások között. Hazánkban is ez a jelenség figyelhető meg, bár nálunk az eltérések kisebb mértékűek, mert a két átlaghoz képest nálunk kevesebb a maximum 5 főt 37

foglalkoztató új cégek aránya, és több az 5 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező újdonsült cégek aránya.

A pályakezdő vállalkozók munkahelyteremtése 60% 50% 40% 30% 20%

10% 0% 0-5 munkahely (a munkahely 6-19 munkahely (a 20 vagy több munkahely (a növekedés %-a a TEA %- munkahely növekedés %-a a munkahely növekedés %-a a ában kifejezve) TEA %-ában kifejezve) TEA %-ában kifejezve) Magyarország

EU átlag

Teljes GEM átlag

18. ábra: A pályakezdő vállalkozók munkahelyteremtése, 2014 Forrás: Saját szerkesztés - a GEM 2014 Global Report adatai alapján

2.2. A magyar KKV politika jellemzői Magyarország KKV politikája 2013 és 2014 között a vállalkozói szellem és a hatékony közigazgatás területére fókuszált, ezen területeken volt megfigyelhető a legintenzívebb szakpolitikai tevékenység és a legtöbb új intézkedés. Továbbá a közbeszerzési törvény módosítása által fontos új intézkedést hajtottak végre az állami támogatások valamint a közbeszerzés területén, amelyek célja annak garantálása, hogy a magyar KKV-k nagyobb eséllyel férhessenek hozzá a közbeszerzési pályázatokhoz. A magyar kormány elfogadta, és az Országgyűlés 2014 februárjában jóváhagyta a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Kis- és középvállalkozások stratégiáját, ami ezáltal meghatározza a jelenlegi és a közeljövőbeli magyar KKV politikát.47 Jelen fejezetben sor kerül a 2007-2013 közötti időszak KKV politikájának fő eleminek ismertetésére, majd bemutatom a jelenlegi KKV stratégia alkotóelemit.

47

2014. évi SBA- tájékoztató Magyarország

38

2.2.1. A magyar KKV politika fő jellemzői a 2007 és 2013 közti időszakra vonatkozóan A 2007 és 2013 közti időszak legjelentősebb KKV politikai eleme a támogató szabályozási környezet megteremtésének elősegítésén belül a cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése, illetve az erre irányuló intézkedéshalmaz volt. Ez az elem azért helyeződik nagy hangsúly, mert hazánkban az adminisztrációs terhek EU-s viszonylatban rendkívül magasak. 2010-ben az EU átlagánál 2000 milliárd forinttal álltak magasabban a magyar adminisztrációs terhek, vagyis ennyi felesleges kiadástól szabadult volna meg a magyar gazdaság, ha a bürokrácia szintje az EU átlagának szintjén állt volna meg. Az adminisztrációs terhek egyik fő oka annak, hogy a szabályok betartására épülő érvényes érvényesülés a magyar társadalom jelentős része szerint nem nyújt reális perspektívát.

19. ábra: Magyarország helyezése a WEF versenyképességi rangsorában két alindex szerint Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020; 2013

A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi indexe (GCI) szerinti rangsroban Magyarország 2002 óta jelentősen hátrébb került: nyolc év alatt 19 helyet csúszott vissza. Az állami szabályozás terhe és a hatékony jogérvényesítés című alindexek alapján hazánk a 138. helyen áll, ez az állami szabályozás terhe alindex estében 11 hellyel rosszabb pozíció mint a visegrádi országok átlaga, a második alindex általi helyezés pedig 8 hellyel vagyunk hátrébb mint a visegrádi országok átlaga. 39

A kormány 2010-ben akciótervek és intézkedéscsomag keretében tette meg az első komoly lépéseket az adminisztrációs terhek csökkentésére, majd 2011-ben a magyar közigazgatás gyengeségeinek kijavítására elindult a Magyary Zoltán Közigazgatásfejlesztési Program. A Magyary Program egyik átfogó feladata az adminisztratív terhek csökkentése, amelynek legfontosabb eszköze az eljárások egyszerűbbé tétele. A KKV szektor adózáshoz kapcsolódó terheit a 2013-ban bevezetett két új adónem is jelentősen csökkentette. A kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) a hatálya alá bejelentkezett cégek adminisztrációs terheit a töredékére csökkentette, valamint az érintett vállalkozások adóterheit is leredukálta. A másik új adónem a kisvállalkozói adó (KIVA), ami azon túlmenően, hogy jelentős mértékben csökkentette az ezen adózási nemet választó cégek adminisztrációs terheit, mérsékli az élőmunka-igényes kisvállalkozások adóterheit és foglalkoztatás növelés ösztönző hatással bír. A 2007-2013 között érvényben lévő stratégia tartalmazza többek között-mint finanszírozási forrást bővítő eszköz- a mikrofinanszírozás megvalósítását, illetve a mikrohitelezési technikák fejlesztését tűzi ki, továbbá a megfelelő vállalkozói infrastruktúra fejlesztését megcélzó törekvésekkel is szolgál.48 49

2.2.2. A magyar KKV politika fő jellemzői a 2014 és 2020 közti időszakra vonatkozóan A 2014 és 2020 közötti magyar KKV politika A KKV-szektor fejlesztéséhez szükséges beavatkozások három fő területét jelöli meg: a növekedési potenciál javítását, a vállalati környezet fejlesztését és a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítését.50

2.2.2.1. Növekedési potenciál javítása Az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott KKV stratégia céljai és eszközei a növekedést illetően két fő területre összpontosít:

Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013 Gazdasági és Közlekedési Minisztrérium: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2007-2013; 2013 50 Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013 48 49

40



„A piacfejlesztés és piacmegtartás céljai és eszközei a már piaccal – lehetőleg exportpiaccal is – rendelkező, növekedési szakaszban lévő és további növekedésre képes, mintegy 4-5000 jellemzően közepes méretű vállalkozásra fókuszálnak.



A differenciált vállalkozásfejlesztés célja az induló, növekedési vagy éppen hanyatló életszakaszban lévők, a speciális vállalkozói csoportok, a kényszervállalkozók, mikrovállalkozások, a hátrányos térségben működők, a helyi gazdaságok szereplői, a családi vállalkozások és egyéb sajátos problémákkal küzdők számára olyan eszközök alkalmazása, amellyel létrehozásukat, működésüket, tevékenységváltásukat, és ahol lehetőség van rá, helyzetükből való kitörésüket, növekedési pályára állásukat lehet támogatni.”51

20. ábra: A növekedési potenciál fejlesztésének eszközei Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020 (Társadalmi egyezt etésre készített tervezet); 2013

51

Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013; 67.o.

41

2.2.2.2. Külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása A stratégia céljai közé tartozik a külső forrásokhoz való jutás elősegítése is, amit a következő intézkedésekkel támogat: 

„A vállalkozások pénzügyi felkészültségének javítása;



A piaci és támogatott források elérhetőségének megkönnyítése a közvetítő intézmények érdekeltségének növelésével, forrástérkép elkészítésével.”52

21. ábra: A külső finanszírozási forr ásokhoz való hozzáférés j avításának eszközei Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013

2.2.2.3. Támogató vállalati környezet A támogató vállalati környezet javítására két irányvonal került meghatározásra: 

„infrastrukturális fejlesztéseken (elsősorban infokommunikációs) és a különböző fejlődési szakaszokhoz kapcsolódó tanácsadói tevékenységeken;

52


42



másrészt a vállalkozósokra nehezedő adó-, járulék- és adminisztrációs terhek további csökkentésén és a KKV intézményi koordinációjának egységesítésén keresztül valósulhat meg.”53

22. ábra: A támogató vállalati környezet létrehozásának eszközei Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013

Az kis-és középvállalkozásokat érintő adó, illetve járulékterhek csökkentése azért is rendkívül szükségszerű Magyarországon, mert a „Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020” szerint egy 2013-as kérdőíves felmérés alapján a magyar vállalkozók szerint a magas adó-és társadalombiztosítási terhek a legjelentősebb ok, ami akadályozza a vállalkozások növekedését.54

53


54

Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013

43

3. A válság következményei a hazai KKV szektorra „A világgazdasági konjunktúraciklus 2006-2007. évi tetőzése után 2008-2009-ben a világ- gazdaság a második világháború óta a legerőteljesebb makrogazdasági válságát élte át. Az amerikai ingatlanpiac anomáliái miatt felszínre tört pénzügyi válság fokozatosan erősödve a világ szinte valamennyi térségét, köztük Európát is megrendítette. Hatása az amerikai gazdaság visszaesése mellett és miatt az egész világgazdaságban megmutatkozott. A bankközi piacok forrásainak mennyisége számottevően csökkent, a hitelfelvétel óriási mértékben megdrágult, megszüntetve a nemzetközi gazdaságot gyors növekedési pályán tartó erőt.”55 Hazánk GDP adataiból ítélve a válság hatása hazánkban 2009-ben tetőzött, 2008-ról 2009-re a GDP növekvő tendenciája csökkenésre váltott, 2009-re 3%-os GDP csökkenés volt mérhető az előző évhez képest. A GDP alakulásában, ahogy az előző részekben már szemléltetésre került, nagy szerepe van a KKV szektornak. Ebben a fejezetben tehát megvizsgálom, hogy a gazdasági válság hogyan hatott a magyar kis-és középvállalkozásokra.

Magyarország GDP adatainak alakulása (millió Ft.) 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000

10 000 000 5 000 000 0

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

23. ábra: Magyarország GDP adatai (millió Ft.) 2005-2012 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html ; letöltve: 2015.04.25)

Belyó Pál: A Válság hatása a Magyar Gazdaságra (2011), XXI. Század - Tudományos Közlemények 2011/25: 55

44

3.1. A válság hatásának vizsgálata a magyar KKV szektorra statisztikai adatok segítségével A következő alfejezetben bemutatom a magyar KKV szektor fő statisztikai jellemvonásait. A bemutatás főként a KSH által közzétett adatokra alapján történik.

3.1.1. A KKV-k létszámbeli változása a válság hatására A magyar KKV-k számának alakulása változatos képet mutat. Nem rajzolódik ki egyértelműen a válság hatása, mivel több esetben is látható csökkenő tendencia a KSH adatai alapján alkotott 28. ábrán. A KKV szám 2005-ben érte el (a vizsgált időszakon belül) a legmagasabb szintet, a legalacsonyabbat pedig 2012-ben. 2009-ben a csökkenés mértéke körülbelül azonos a 2006 és 2007 közti csökkenés mértékével. A 2012-es jelentős csökkenés magyarázata lehet, hogy a KKV-k reménykedtek a válság kirobbanása utáni helyzet jövőbeni javulásában, de 2012-re a maradék reményüket és forrásukat is elvesztették a cég fenntartásához.

Működő KKV-k száma 720 000 700 000 680 000 660 000 640 000

620 000 600 000 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

24. ábra: Működő KKV-k száma Magyarországon Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján (http://www.ksh.hu/docs/h un/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001.html ; letöltve: 2015.04.26)

Az iménti magyarázatot alátámasztja a 25. ábra, melyen látszódik, hogy a veszteséges vállalkozások száma sajnos még 2011-re sem csökkent a 2008-as időszak előtti szintre. A legtöbb veszteséges cég a mikro cégek között szerepel, és azon összefüggést

45

figyelembe véve, miszerint a hazai KKV szektor legnagyobbrészt mikrovállalkozásokból áll, ez hozzájárul a 2012-ben látható nagymértékű KKV csökkenéshez.

25. ábra: A veszteséges vállalkozások aránya Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013

A működő vállalkozásokat tartalmazó ábra adatai után nem meglepő, a megszűnt vállalkozások számának alakulása. Az ábrán jelöltem a különböző méretkategóriákon belüli megszűnéseket is, melyek alapján beigazolódott azon feltevésem, miszerint a 2012-es megszűnési dömping a mikrovállalkozások jelentős számban történő megszűnése miatt alakult ki A megszűnések már 2011-ben növekedést mutatnak, de nem ez nem olyan nagy mértékű mint az azt követő évben kimutatott érték. (Sajnos a 2012-es megszűnésekre vonatkozóan nem tüntetett fel a KSH még adatokat.) A megszűnéseket általánosságban is (a többi évben is) főként a mikrovállalkozások generálják. 2008-ban a megszűnések száma jelentősen alacsonyabb volt, mint 2011-ben.

46

Megszűnt KKV-k száma 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

20-49fő

50-249 fő

Összesen

2011

26. ábra: Megszűnt KKV -k száma Magyarországon , 2005-2011 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001.html ; letöltve: 2015.05.26)

Amennyiben a megszűnt vállalkozásokat ágazati bontásban is megvizsgáljuk, azon kívül, hogy itt is kitűnik, 2012-ben szűntek meg cégek a legnagyobb számban, az is megállapítható, hogy minden évben a legjelentősebb ágazatot, a kereskedem és gépjavítás közös kategóriáját jellemzi a legmagasabb számú cégmegszűnés.

47

Megszűnt vállalkozások ágazati bontásban Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Ipar 0 2005

2006

2007

20 000 2008

40 000 60 000

2009

2010

80 000 100 000 120 000

2011

27. ábra: Megszűnt vállalkozások ágazati bontásban , 2005-2011 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg008.html ; letöltve: 2015.05.26)

Összehasonlítva a megszűnt és az új KKV-k számát, megállapítható, hogy 2008-ban ugyan nőtt a megszűnések száma, de az új cégalapítások mennyisége is egyenes arányosan növekedett. A két paraméter értéke 2010- ig hasonló volt, viszont 2011-ben a megszűnt KKV-k sokkal nagyobb számban voltak jelen, mint az újak.

48

Új és megszűnt KKV-k 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2005

2006

2007

2008

Úk KKV-k összesen

2009

2010

2011

2012

Megszűnt KKV-k

28. ábra: Új és megszűnt KKV -k Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg00 1.html; letöltve: 2015.05.26)

A bemutatott ábrák alapján elmondható tehát, hogy a 2008-as válság csúsztatott hatással bír a magyar KKV-k számára, hiszen a legmagasabb mértékű létszámbeli csökkenés nem a válság kirobbanásakor, hanem 2012-ben jelentkezett. Ennek a jelenségnek az egyik fő oka az, a mikrocégek veszteségessége, ami a legnagyobb mértéket 2009-ben (a válság kirobbanását követő évben) érte el, azóta sem csökkent le a válság előtti időszakban realizált mértékre. A mikrocégek sajnos mind a kilátástalanság, mind a veszteségesség okozta cégfenntartási képesség hiánya miatt arra kényszerültek, hogy megszűnjenek. Mivel a mikro vállalkozások alkotják hazánk KKV szektorának csaknem 97%-át, ezért 2012-ben jelentkező nagyszámú megszűnésük jelentősen csökkentették a magyar KKV szektor cégeinek számát.

3.1.2. A foglalkoztatottak száma és a hozzáadott érték alakulása A KKV-k által foglalkoztatottak számának és hozzáadott értékének vizsgálatát a 2014-es Magyarországra vonatkozó SBA jelentésben lévő ábra segítségével szeretném bemutatni. Az ábra az EU-s adatokat is tartalmazza, de ez az elemzés csak a magyar adatokra koncentrál.

49

A magyar KKV szektor által foglalkoztatottak száma 2008-tól folyamatosan csökken, ez a csökkenés a tényadatok alapján 2011-ig folytatódik, illetve a 2012-től feltüntetett becsült adatok sem utalnak emelkedő tendenciára.

29. ábra: A KKV-k által foglalkoztatottak számának alakulása (Magyarország, EU) Forrás: 2012. és 2014. évi Magyarországra vonatkozó SBA tájékoztatók

A haza kis-és középvállalkozások hozzáadott értéke 2008-ról 2009-re jelentős csökkenést mutat, de 2009-től 2011-ig a csökkenést felváltja egy növekedési fázis, sajnos ez a tendencia csupán erre a két évre vonatkozik, mert a becsült adatok ismét csökkenő tendenciára utalnak, illetve 2015-ben mutatkozik növekedés,de csak alacsony mértékben.

30. ábra: A KKV-k hozzáadott értékének alakulása (Magyarország, EU) Forrás: 2014. évi Magyarországra vonatkozó SBA tájékoztatók

50

3.2. A válság hatása a magyar KKV szektorra a GEM jelentésekből nyert adatok alapján Ebben az alfejezetben összehasonlítom a magyar KKV szektor jellemzésénél is használt GEM vizsgálati paraméterek alakulását, jelen esetben viszont a magyar KKV szektorra vonatkozó értékeket 2005-2014-ig vizsgálom, nem pedig más területekkel történő statikus adatok összehasonlítása történik. Sajnos bizonyos paraméterhez tartozó adatok nem minden évhez elérhetők (az általam vizsgált időszakon belül), viszont áll rendelkezésemre annyi adat, amivel lehetőség adódik a fő következtetések levonására.

3.2.1. Az egyéni jellemzők alakulásának vizsgálata Az egyéni jellemzők esetében csak 2007-től állnak rendelkezésre információk releváns időtartományon belül. Mind a négy vizsgálati paraméter értékének alakulása az egyes években egymástól eltérő és változatos képet mutat. 2007-ről 2008-ra ugyan némi csökkenés figyelhető meg a vállalkozói szándék mértékében, de 2009 –re a 2007-es mérték fölé növekszik. 2010-ben nagymértékű hanyatlásnak indul az észlelt lehetőségek mértéke, igaz ez a hanyatlás 2012-ben véget ér, de 2014-ben sem érte el a 2010-es szintet. A kudarctól való félelem mértéke 2008-ban megnő, ez valószínűleg főként a válság rovására írható. Sajnos a kudarctól való félelem 2014-ben sem csökkent le a 2008 előtti (vizsgált tartományban a legmagasabb érték) szintre. Az észlelt képességek mértéke nem változik az évek során jelentős mértékben.

51

Egyéni jellemzők összehasonlítása 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Észlelt lehetőségek

Észlelt képességek

Kudarctól való félelem

Vállalkozói szándék

2013

2014

31. ábra: A magyarországi KKV -k egyéni jellemzői, 2007 -2014 Forrás: Saját szerkesztés magyar és globális GEM jelentések alapján 2007 -2014

3.2.2. A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélése alakulásának vizsgálata 2007-ről 2008-ra a vállalkozókra irányuló médiafigyelem mértéke csökkent, majd a válság hatására 2010-re (ekkori a legközelebbi elérhető adat) jelentősen növekszik ennek a figyelemnek a mértéke, hiszen a válságnak köszönhetően a gazdasági szereplők az általánosnál jobban a középpontba kerültek. 2007-től 2009-ig egyre kevésbé kívánatos karrierlehetőségnek gondolják az egyének az új vállalkozás indítását, majd növekvésbe megy át ez a paraméter, 2012-ben pedig visszaesik a 2009-es szintre és sajnos még azóta sem érte el a 2007-es szintet. A vállalkozók viszonylag magas státussal való felruházása nem változott jelentősen.

52

A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélése 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Az új vállalkozások létesítése kívánatos karrierválasztásnak számit A vállalkozók magas társadalmi státusszal való azonosítása A vállalkozókra nagymértékű médiafigyelem irányul

32. ábra: A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélése Magyarországon, 2007 2014 Forrás: Saját szerkesztés magyar és globális GEM jelentések alapján 2007 -2014

3.2.3. A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokban A vizsgálat ebben az aspektusban öt tényező alakulását veszi figyelembe. A következő felsorolás ismerteti, hogy az egyes vizsgálati tényezők pontosan mely vállalkozásokat foglalják magukba: 

Születésben lévő vállalkozások aránya: A vállalkozás beindításának stádiumában lévő cégek. (Általában 0-3 hónapig tartó időszak.)



Új vállalkozások: Már beindított, új vállalkozások



Korai-stádiumú vállalkozások (TEA): A 3,5 éves működési időt még el nem érő vállalkozások.



Stabil vállalkozások: A 3,5 éves működési időt már meghaladó vállalkozások.



Megszűnő félben lévő vállalkozások (TEA%): Azon cégek, melyek az elmúlt 12 hónapban megszűntek. Jelen esetben a megszűnés fogalmába nem csupán a leállás, de a cégeladás is beletartozik, tehát nem feltétlenül a tevékenység

53

beszüntetését jelenti, hanem tulajcserét is. Az arányuk a korai-fázisú vállalkozások arányának %-ában van kifejezve.56 Mindegyik tényező mértéke - a megszűnő félben lévő vállalkozások arányán kívülnémi csökkenést mutat 2007-ről 2008-ra. A megszűnő félben lévő vállalkozások arányát csak 2008-től vizsgálja a GEM, illetve csak ekkortól található erre az arányra vonatkozó adatok. Az új mutató bevezetése nyilvánvalóan a gazdasági válság bekövetkeztének hatása. 2008-től mind az 5 féle paraméter növekszik. Egyértelmű az a jelenség, hogy a válság hatásának kiteljesedésének időszakában (2008) megnő a cégmegszűnések aránya, viszont a másik 4 vállalkozási tevékenység arányának növekedésének oka már nem ilyen egyértelmű. A születőben lévő és új vállalkozások aránya feltehetőleg azért mutat a logikus csökkenés helyett növekedést 2009-be, mert az új vállalkozásba kezdők nagy része valószínűleg, mint pályakezdő vállalkozó van jelen ekkortájt, így ők nem ismerik a gazdaságban kialakult hanyatló tendencia mértékét, ezért mernek ebben a krízisidőszakban vállalkozást nyitni. Viszont lehetséges okként merül fel, a válság által generált nagyszámú elbocsájtások hatása is,

ugyanis

elképzelhető,

hogy

a

munkahelyüktől

megfosztott

egyének

kényszervállalkozókká váltak, mint a rendszerváltás környékén lezajlott privatizációs időszakban. A növekedésnek azért adok ilyen viszonylag pesszimista okot, mert ez a növekedés csak időszakos, 2010-ben és 2011-ben végi csökkenő tendenciába torkollik. Tehát az új és születőfélében lévő cégek arányának növekedése nem egy növekedési tendencia előfutára, hanem egyetlen évet érintő jelenség. Érdekes, hogy míg a 3.1.1. fejezetben a KSH adatai alapján történt elemzés azt mutatta, hogy Magyarországon a legtöbb cég 2012-ben szűnt meg, addig a GEM arányok alapján a stabil vállalkozások aránya 2011-ben érte el a minimumot a vizsgált időszakban, és a megszűnési arány minimuma is 2011-hez köthető. Ennek az lehet az oka, hogy igazából ez a megszűnési arány a korai-stádiumú cégek %-ában van kifejezve, így a stabil cégek megszűnésének jellemzésére kevésbé jó mutató. Továbbá a KSH nem bontja külön az egyes vállalkozói stádiumban lévő cégek adatait. A TEA %-ában kifejezett megszűnések viszont tényleg 2012-ben érik el a vizsgált időszakban a maximumot. Tehát megállapítható, hogy a 2012-es megszűnések kimagasló mértékéhez a korai-fázisban lévő cégek megszűnése jelentősen hozzájárult.

56

GEM 2014 Global Report

54

Mindenképp bizakodásra ad okot, hogy a 2014-re vonatkozó adatok mind az 5 vizsgálati tényező esetén a válságot megelőző időszak adatait meghaladják, és a 2011-es rendkívül alacsony stabil vállalkozási arányt is, A vállalkozási arány már 2012-ben visszaemelkedik a válság előtti szintre, illetve meg is haladja azt. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy azon stabil vállalkozások, melyeket legnagyobb mértékben sújtott a válság, 2011-ben már megszűntek, és azok a cégek, melyek még ezután is kitartanak, még esetlegesen veszteséges helyzetben is folytatják a működést. Mindazonáltal a korai-fázisú cégek megszűnésének aránya 2009-óta nem igazán mutat jelentős csökkenést, sőt a 2014-es mérték meghaladja a 2009-es arányt. Az a tény, hogy a megszűnési arány (TEA%) nem mutat nagymértékű változást, míg a stabil cégek aránya már elérte, sőt meghaladta 2014-ben a 2006-os –a válság előtti legmagasabb- értéket arra utal, hogy a korai-fázisú vállalkozások csoportjából sokan megszűnnek, mielőtt érdemi vállalkozói tevékenységet hajtottak volna végre. Ez talán azért van, mert a teljesen új, pályakezdő vállalkozók lelkesedése viszonylag hamar alábbhagy, amennyiben valamilyen negatívummal találkoznak a vállalkozás működése közben, és hamar feladják. A stabil vállalkozások tulajdonosai, mivel ők már jelentősebb időt és pénzt fektettek be a vállalkozás működésébe, nehezebben adják fel, ehhez járul még az is, hogy emlékeznek rá, hogy a válság előtti gazdaságban milyen sikereket ért el cégük, és (jó esetben) még reménykednek benne, hogy visszatér az az időszak. A koraistádiumú vállalkozások aránya viszont 2006-óta magasabb, mint a stabil vállalkozásoké, tehát hiába sok a kitartás nélküli pályakezdő, akadnak igenis vállalkozói tevékenység végzésére termett tulajdonosok is, és lassan a régi cégek folyamatos lemorzsolódásának hatására a hazai KKV szektor lassacskán megújul, bár mivel sajnos nem tudjuk, hogy a korai-stádiumú cégeket milyen arányban alapították pályakezdők és milyen arányban már régóta vállalkozói tevékenységet folytatók így a következtetések a saját véleményemet tükrözik.

55

A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokban ( A 18-64 éves korosztály %-ában kifejezve) 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Születőben lévő vállalkozások aránya Új vállalkozások aránya Korai-stádiumú vállalkozások aránya (TEA) Stabil vállalkozások aránya Megszűnő félben lévő vállalkozások aránya (TEA%)

33. ábra: A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokba n Forrás: Saját szerkesztés magyar és globális GEM jelentések alapján 2007 -2014

3.2.4. A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők változása Sajnos az idetartozó adatok csak 2010-től állnak folyamatosan rendelkezésre, igaz a lehetőség, mint motivációs tényező arányára található adat 2005-re, 2006-ra és 2007-re vonatkozóan, de sajnos a kritikus 2008-as és 2009-es évre nem. Ez esetben a 2012-es évhez szeretnék viszonyítani, mivel ebben az évben szűnt meg a legtöbb korai-fázisú cég. Az elemzés leírása előtt, megjegyzem, hogy a 2014-es globális GEM jelentés külön méri a motivációkon belül a „lehetőség által vezérelt” és a „feljebbjutás elősegítésére szolgáló lehetőség által vezérelt” kategóriát, mint azt a dolgozat 2. fejezeti elemzésében is látható. A korábbi jelentések viszont e két kategóriát nem kezelik külön, ezért a 2014-es külön kezelt arányokat átlagolva tüntettem fel az ábrán, és ezért látható csak a „lehetőség által vezérelt” kategória.

56

A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők 100%

80% 60%

40% 20% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Korai-stádiumú vállalkozások aránya TEA (a felnőtt lakosságra vonatkozó %) Szükség által vezérelt (TEA %) Lehetőség által vezérelt (TEA%)

34. ábra: A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők Forrás: Saját szerkesztés magyar és globális GEM jelentések alapján 2007 -2014

2011-ben a szükség általi motiváció, ami a kényszervállalkozások ismertetőjegye minimális mértékben meghaladja a lehetőség általi motiváció arányát, 2012-ben a helyzet a fordítottjára változik, viszont éles eltérések csak 2013-ban és 2014-ben figyelhetők meg. Mind két évben szerencsére a lehetőség általi motiváció aránya van fölényben és egyre nagyobb mértékű ez a fölény.

3.2.5. A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlásának alakulása A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlásához tartozó adatok csupán 2009től elérhetők a GEM jelentésekben, viszont mivel általános tendencia, hogy a válság hatása 2009-ben mutatható ki a legnagyobb mértékben a vizsgálati szempontok alapján, így van értelme ezen a 2009-től 2014-ig tartó időszak vizsgálatának is. Azt már elkönyvelésre került, hogy a pályakezdő vállalkozók/ korai-fázisú vállalkozások arányának mértékének esetében a válság hatása csak 2011-re tetőzött, ennek alakulását viszont nemek szerinti bontásban is megvizsgálhatjuk. A pályakezdő vállalkozók esetében a férfiak aránya minden évben meghaladta a nők arányát. A női pályakezdő vállalkozók a minimum szintet 2010-ben érik el és 2011-ben is ezen a minimumszinten maradnak, míg a férfi pályakezdők csak 2011-ben érik el a minimum arányt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a nők a válság hatására bátortalanabbá 57

váltak a vállalkozáskezdést illetőleg A legtöbb női pályakezdő vállalkozó 2013-ban figyelhető meg, míg férfi pályakezdőből 2012-ben van a legtöbb, tehát a nők hamarabb és hosszabb távon váltak bátortalanná, mint a férfiak. Az arányok közti legnagyobb eltérés 2014-ben realizálható, ugyanis míg előző évhez képest a féri arány nő, a női csökken.

Pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása 15%

10% 5%

0% 2009

2010

2011

2012

2013

2014

Férfi TEA (felnőtt lakosság %-ában kifejezve) Női TEA (felnőtt lakosság %-ában kifejezve)

35. ábra: A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása Forrás: Saját szerkesztés magyar és globális GEM jelentések alapján 2007 -2014

A motiváció szerinti női- férfi arányokról viszonylag rövid időszakra vonatkozó adathalmaz érhető el, de az előző ábrához kiegészítésül szolgálhatnak ezek az adatok. A szükség miatt vállalkozást alapító nők mindig nagyobb arányt képviseltek, mint a férfiak és a férfiaknak mindig nagyobb aránya rendelkezett lehetőség alapú motivációval, mint a nőké. A szükségből vállalkozó nők 2013-ban érték el a legnagyobb arányt, míg a férfiak ugyan ezen aránya 2014-ben csúcsosodott ki. A legtöbb lehetőség által motivált női vállalkozó 2012-ben figyelhető meg, míg a férfiak ezen aránya 2013-ban érte el a maximumot. Sajnálatos jelenség, hogy a lehetőség általi motiváció mind két nemnél 2014re csökkenő tendenciát mutat, a szükség által vezérelt pályakezdő vállalkozók aránya viszont 2014-re növekedést mutat mindkét nem esetében.

58

A pályakezdő vállalkozók motiváció és nem szerinti megoszlása 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Férfi TEA "lehetőség" Női TEA "lehetőség" Férfi TEA "szükség" ( ( férfi TEA %-ában (női TEA %-ában férfi TEA %-ában kifejezve) kifejezve) kifejezve) 2012

2013

Női TEA "szükség" (női TEA %-ában kifejezve)

2014

36. ábra: A pályakezdő vállalkozók motiváció és nem szerinti megoszlása Forrás: Saját szerkesztés magyar és globális GEM jelentések alapján 2007 -2014

59

4. Esettanulmány A fejezetben egy magyar mikrovállalkozást mutatok be, illetve azt, hogy a vállalkozásra milyen hatást gyakorolt a 2008-ban kirobban gazdasági válság. A vizsgálat a cég éves beszámolói által tartalmazott adatok alapján történik és a 2005-től 2013-ig tartó időszakot foglalja magában, viszont az elemzés előtt még szeretném röviden bemutatni az esettanulmány alanyául szolgáló vállalkozást.

4.1. A Prizont Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. bemutatása A cég 1996-ban alapult, Miskolci székhellyel rendelkezik, jogi formája pedig korlátolt felelősségű társaság (kft.). A KKV kategórián belül a mikrovállalkozások csoportjába sorolható, ez teljes működési idejére érvényes. A Kft játék, bizsu és ajándéktárgyak nagykereskedelmével foglalkozik, termelést nem végez, tehát a kereskedő fajták közül a viszonteladó kategóriába tartozik, vagyis a megvásárolt árut lényeges átalakítás nélkül adja tovább a saját nevében, a saját számlájára és a saját kockázatára. 57 A nagykereskedés célcsoportja az Észak- Kelet Magyarország városaiban és falvaiban működő kiskereskedelmi KKV cégek, a Kft. vevői között főként virágboltok, ajándékboltok ABC-k, gazdaboltok és drogériák szerepelnek. A cég alacsony, illetve közép árkategóriás játékok, bizsu ékszerek és ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, de kozmetikumokat és háztartási árukat is forgalmaz. A vállalkozás 2012-ig telephelyen is forgalmazta áruit és kiszállítást is végzett, viszont 2012-ben, a telephely által évek óta termelt nagymértékű veszteség egyre nagyobb mértéke miatt a cég a telephely bezárására kényszerült, és ettől az évtők már csak a kiszállítás által folytatta a tevékenységét. A kiszállítás során meghatározott időközönként (körülbelül 3 hetente), illetve a vevői igények szerint történik az ügyfelek áruval való ellátása, A cég a nagykereskedelmi tevékenység által a következő funkciókat tölti be: 

„a piaci igényeknek megfelelő áruk nagytételű beszerzése a termelőktől vagy importból,

57



raktározás,



a termelői kínálat igényeknek megfelelő alakítása,



az áru eljuttatása a termelőtől a kiskereskedőig,

http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/kereskedotipusok/; (letöltve:2015.04.28)

60



kétirányú információtovábbítás.”58

A vállalkozások tipológiai osztályozása alapján a cég leginkább a hangyák csoportjába sorolható, mivel viszonylag „merev” vállalkozásról van szó, hiszen már lassan 20 éve ugyan az a profilja, viszont a jelentős növekedés hiánya inkább csak az erre való képtelenségből ered, mint az akarat hiányából. Igaz ugyan, hogy a cég üzleti és működési tapasztalata meghaladja a 15 éves határértéket, viszont Vecsenyi János vállalkozási szervezetekkel foglalkozó könyve, ezt a körülbelül 15 éves elválasztó határt megkérdőjelezhetőnek tartja. Valójában mind két dimenzió mérhetősége és relevanciája megkérdőjelezhető, Vecsenyi szavaival élve „a két dimenzió szerinti mérés olyan, mintha gumi mérőszalaggal mérnénk”, de ez a módszer mégis hasznos, hiszen többek közt segíti a vállalkozások beazonosítását, mert leegyszerűsíti azt.59

37. ábra: Vállalkozások tipológiai osztályozása Forrás: http://www.veniens.hu/va llalatepito/2009/07/13/a -tudatossag-szerepe-avallalkozas-epiteseben-interju-3/, (letöltve: 2015.05.28)

58 59

http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/kereskedotipusok/; (letöltve:2015.04.28) Vecsenyi János (1999): Vállalkozási Szervezetek és Stratégik. AULA Kiadó Kft., Budapest,

61

4.2. A kereskedelem ágazati sajátosságai Mint az már kiderült hazánk KKV-inak legnagyobb hányada a kereskedelmi és gépjárműjavítási tevékenységet végez. (A KSH kimutatásai nem veszik külön a két tevékenységet, így nem lehetséges a gépjárműjavító cégek kiszűrése). A 38. ábra megmutatja számunkra, hogy a vállalkozások növekedését (és véleményem magát a működést is) gátló tényezők között sajnos előkelő helyen szerepel a nem kielégítő kereslet. Ez a kereskedelmi cégeknél sincs másképp, sőt talán ha az felmérést ágazatonként végezték volna el, a kereskedelmi cégeknél előrébb került volna ez az akadályozó tényező a sorban. Ennek oka az, hogy a kereskedők általában (főleg KKV-k esetében) már előre megvásárolták a beszerzés során az értékesíteni kívánt árucikkeket, és ha a már megvásárol árukra nincs kereslet, akkor a meglévő, lassan forgó árukészletben csak fölöslegesen áll a kereskedő cég pénze. Viszont a kis készlettel rendelkező kereskedőtől pedig elszokhatnak a még meglévő vevők is, mivel amennyiben nem túl specializált az áru, inkább olyan kereskedőtől vásárolnak, ahol nagyobb a választék, és egy helyen több mindent be tudnak szerezni.

38. ábra: A vállalkozások működését akadályozó tényezők Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013

62

A 2012-ben hazánkban működő cégek között 9%-ban voltak jelen a nagykereskedéssel foglalkozó vállalkozások. A kereskedő cégeken belül a nagykereskedők sem mutatkoznak az utóbbi években túlzottan sikeresnek. 2012-ben a hvg.hu egyik cikke szerint nagykereskedelem bedőlési aránya 5,3%-volt, míg 2011-ben ennél valamivel alacsonyabb, 4,52%-os szintet ért el. A megnövekedett arány a nagykereskedelmi iparágat jellemző növekvő számú csőd-felszámolási is végelszámolási eljárásokkal indokolható. A legnagyobb mértékben a végelszámolások mennyisége növekedett meg 2011-hez képest, méghozzá 60%-al. A 2012-es országos átlag is magasnak számított a 4,21%-os mértékkel, de a nagykereskedelmi szektor ezt is meghaladta. 2012-ben átlagosan naponta 7 nagykereskedő vállalkozás ellen indult felszámolási, és 8 nagykereskedés esetében pedig végelszámolási eljárás.60

4.3. Az árbevétel alakulásának vizsgálata Az árbevétel adatok alakulásánál tisztán látszik a válság hatása. A vizsgált időszakon belül 2008-ban volt a legmagasabb az árbevétel, ekkor még a válság nem éreztette hatását a kiskereskedelmi szektorban sem, hiszen a kiskereskedelmi forgalom alakulása mindig meglátszik a nagykereskedelmi forgalom alakulásán is. 2008-tól viszont az árbevételek nagymértékű csökkenése következett be és sajnos ez a csökkenő tendencia még 2013-ban is tart, olyannyira, hogy a 2013-as árbevétel csaknem egynegyede a 2008-as árbevételnek. Az árbevétel kiesések elsődleges oka a nagymértékű keresletcsökkenés, melynek igazából a legdrasztikusabb hatása az, hogy a Kft. vevőkörének egy része a válság okozta állapotok hatására megszüntette a tevékenységét, további ok a még működő vevők általi keresletcsökkenés.

60

http://hvg.hu/kkv/20121025_Naponta_het_nagykerceget_dontenek_be; (letöltve: 2015.05.28)

63

Érétkesítés nettó árbevétele (ezer Ft.) 25000 20000 15000 10000 5000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

39. ábra: A Prizont Kft. árbevételének alakulása Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005-2013) alapján

4.4. Az adózás előtti eredmények alakulásának vizsgálata Az adózás előtti eredmények mértéke 2007-ben éri el a maximumot a vizsgált időszakban, ha csupán ezen tényező vizsgálata alapján szeretnénk megállapítani, hogy milyen hatást gyakorolt a Kft.-re a válság, azt mondhatnánk, hogy a válság már 2008-től ( a kirobbanás évétől) hatással van a vállalkozásra. Az árbevételeket ábrázoló diagram, viszont nem ezt a hatást keltette. A már 2008-ban alacsony adózás előtti eredmény érték a további elemek vizsgálatának segítségével kap majd magyarázatot. Az viszont ténylegesen megállapítható ezen ábra segítségével, hogy a 2008-ban elért adózás előtti eredményt azóta sem tudta újból elérni a cég, sőt 2008 óta még egy évben sem sikerült pozitív eredményt elérni. A vizsgált időszak adózás előtti eredmény szerinti mélypontja 2011-ben figyelhető meg. Az cég éves beszámolói alapján a 2007-es maximum és a 2011-es minimum érték közti különbség 6119 e. Ft, ez az összeg majdnem háromszorosa a 2017-es árbevétel összegének. Bizakodásra adhat okot azonban az a tény, hogy 2011-től a negatív értékek egyre közelebb kerülnek a nullához.

64

ADÓZÁS ELŐT TI EREDMÉNY (EZER FT.) 3000 2000 1000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-1000 -2000 -3000 -4000 -5000

40. ábra: A Prizont Kft. adózás előtti eredményeinek alakulása Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

4.5. Készletek és forgási sebesség A forgóeszközökön belül vizsgálat alá bocsájtottam a készletállomány alakulását, mivel a cég ágazati sajátossága miatt (nagykereskedelem), ez a forgóeszköz állomány teljes mértékben az árukészlettel azonos (kereskedelmi áruk), és mivel az árukészlet a kereskedelmi ágazatban jelentős pénzt köt le, ezért úgy gondolom hogy érdemes megvizsgálni ezt a tényezőt is. A forgalomalakulás véleményem szerint nagyban befolyásolja a kereskedelmi cégek készlettartási tevékenységét, ugyanis ha magas, vagy nő a bevétel, fellelkesülve nagyobb mennyiségű készleteket halmozhatnak fel, annak kivédésére, hogy nehogy idő előtt kifogyjanak belőle. Igaz, hogy az alacsony forgalom készletminimalizálásra késztetheti a kereskedelmi cégeket, de inkább mennyiségben mint választékban, hiszen kritikus időszakban a termékpaletta szélesítése több vevőt is „odavonzhat”. Jó példa erre, az az eset, amikor a 2013-ban életbelépő trafiktörvény hatására, azok a KKV-ba tartozó kereskedelmi egységek (főként kiskereskedők) akiknek fő profilja addig a dohánytermék értékesítése volt, és a továbbiakban nem űzhették ezt a tevékenységet (és nem döntöttek a bezárásnál), a bevételkiesést megpróbálták a termékskála szélesítésével mérsékelni, több-kevesebb sikerrel. Sajnos a bevételkiesés a nem főként dohánytermék árusításával foglalkozó cégeket is érintette, mivel sok kiskereskedelmi egységnél volt megfigyelhető az a jelenség, hogy 65

azon vásárlók, akik csak a dohánytermék megvételének érdekében keresték fel az adott boltot, a bolt kínálta egyéb áruk észlelésének hatására, a dohánytermék mellett egyéb árucikkeket is vásárolt. Tehát a dohánytermékekhez úgymond járulékos bevételi vonzata is keletkezett. Tehát az értékesítési jogról megfosztott cégek még ettől a járulékos bevételi lehetőségtől is meg lettek fosztva.

A készletállomány és az árbevétel adatok összehasoníltása 25000 20000 15000 10000 5000 0 2004

2005

2006

2007

Készletek (ezer Ft.)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Érétkesítés nettó árbevétele (ezer Ft.)

41. ábra: A Prizont Kft. készletállományának és nettó árbevételének összehasonlítása, 2005-2013 Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

Ha összehasonlítjuk az előzőekben már taglalt árbevételi adatokat a készletadatokkal, láthatjuk, hogy 2006 és 2008 közötti árbevétel növekedést követi a készletek értékének változása is, hiszen ezen időtávban azok is növekvő tendenciát mutatnak. A 2009-es nagymértékű bevételcsökkenés hatására a készletek is csökkenést mutatnak. 2010-ben a bevételek tovább csökkennek, de a készletek állományában növekedés következik be, ez a válság kivédésére történő reagálást jelzője lehet. Tehát a cég azzal reagált az előző évben bekövetkezett bevételcsökkenésre, hogy több féle árucikket szerzett be, de ezzel egyidejűleg a már eddig is forgalmazott áruk beszerzése is szükséges volt valamilyen mértékben. 2011től mindkét tétel csökkenő tendenciát mutat, viszont a 2013 –ban az árbevétel csökkenés

66

mértéke fokozódik, ezzel együtt a készletek értékének csökkenése is kevésbé meredek képet mutat. A vizsgálat teljeskörűbbé tétele miatt ábrázoltam az egyes évekhez tartozó forgási sebességeket is, melynek kiszámítása során a készletállományt kell osztani az egy napra jutó árbevétellel. A készletek forgási sebességének vizsgálata a készletállományok változásával való összehasonlítás során történik meg, az elemzés érdekében külön ábrázoltam (árbevételi adatok nélkül) a készletállományra vonatkozó adatok változását, megkönnyítve így az összehasonlítást.

Készletek forgási sebessége (nap) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

42. ábra: A Prizont Kft. készletének forgási sebessége (2005 -2013) Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

2007-től 2008-ig a készletek forgási ideje mértékletesen csökkenő tendenciával jellemezhető, tehát „gyorsul” a forgási sebesség. 2006-ről 2007-re a készletállomány viszont jelentős növekedést mutat, ezáltal a készletek értéke a vizsgált időszakon belül a második legmagasabb szintre kerül, a következő évben (2008) eléri a maximumot. Ez alapján abban az esetben is ki tudnánk jelenteni, hogy ebben a két évben realizálta a cég a legmagasabb árbevételeket, ha nem állna rendelkezésünkre az árbevételekre vonatkozó adathalmaz, hiszen ezekben az években nem a készletcsökkentés miatt csökkent le a készletek forgási ideje.

67

Készletek (ezer Ft.) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

43. ábra: A Prizont Kft. készletállományának alakulása (2005 -2013) Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

A készletek forgási ideje 2010-ben van a legmagasabb szinten, tehát ekkor a forgási sebesség jelentősen lelassul. Ez a 2009-ről 2011-re történő hirtelen jelentős mértékű készletnövelés idézi elő, ami-ezen összefüggés alapján- így utólag értelmetlennek bizonyult. Bizalomgerjesztő lenne a 2012-ről 2013-ra történő kismértékű forgási idő növekedés, abban az esetben, ha ennek előidézője nem a készletállomány továbbcsökkentése lenne, hanem a bevétel növekedés.

4.6. A cég állományi létszámának vizsgálata A cég működésének teljes ideje alatt a tulajdonosok száma kettő volt és jelenleg is annyi, tehát 2006-ban, 2012-ben és 2013-ban csupán a tulajdonosok képezik a cég állományi létszámát. Az állományi létszám 2005-ben és 2004-ben volt a legmagasabb, 5 fővel. Igaz, hogy a teljes körű vizsgálat időintervallumába nem tartozik bele a 2004-es év, de mivel a vizsgálati időtáv első évében jelentkezik csak az 5 fős létszám, ezért szerintem hasznos információ, ha tudjuk, hogy ez az 5 fős létszám csak egy rendkívüli eset, és csak egy évben van jelen, vagy (ahogy jelen esetben is történt) hosszabb időtávon keresztül fennálló állapot. 2006-ban az állományi létszám az 5 főről lecsökken a 2-re (a két tulajdonsora), 2007 és 2011 között pedig egyenletes 3 fős állományi létszámmal működik a vállalkozás. 201268

ben (2006-hoz hasonlóan) lecsökken a létszám a két tulajdonosra, ennek oka a telephelybérlet visszamondása, ugyanis a telephely nem a cég tulajdonát képezte, hanem egy bérelt helyiségben történt telephelyi értékesítés. Mivel a telephelyen már nem történt áruforgalmazás, az ezt végző alkalmazott fölöslegessége miatt elbocsájtotta a cég. A Kft. két fős állományi létszáma 2013-ban (és jelenleg is) tart. Tehát megállapíthatjuk, hogy a cég állományi létszámának csökkenése 2006-ban kezdődött, ez természetesen még nem a válság számlájára írható, sokkal inkább az alkalmatlan alkalmazotti állomány miatt történt a 3 fős elbocsájtás. Későbbiekben a tulajdonosok kevésbé bíztak az alkalmazottak hozzáértésében ezért minimalizálták a számukat és csak egy főt vettek fel pluszban a követező évben, és azon feladatokat amikre lehetőségük volt, próbáltak a tulajdonosok elvégezni. Az állományi létszám esetében a válság hatása 2012-ben tetőzött, a telephelybérlet visszamondásán keresztül.

Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 6 5 4 3 2 1 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

44. ábra: A Prizont Kft. állományi létszámának vizsgálata (2004 -2015) Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

69

4.7. Tárgyi eszközök és hosszú lejáratú kötelezettségek, avagy hogyan jellemezhető a cég a hitelfelvétel és a beruházok szempontjából A cég befektetett eszközein belül a tárgyi eszközök vizsgálatát is elvégeztem, azért csak ezt az egy befektetett eszközelemet elemeztem, mert másfajta befeketedett eszközzel nem rendelkezett a cég. A cég tárgyi eszközei a közvetlenül a tevékenységet szolgáló, kiszállításhoz nélkülözhetetlen két kistehergépkocsi és a tevékenységet közvetetten szolgáló egyéb berendezések és felszerelések ilyen eszköz például a cég tulajdonában lévő számítógép. A járműveket a cég 2003-ban szerezte be, ekkor történt a cégnél az utolsó nagyobb értékű beruházás.

Tárgyi eszközök értéke (ezer. Ft.) 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

45. ábra: A Prizont Kft. tárgyi eszközeinek értéke (2005 -2013) Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

A tárgyi eszközök értékét mutató ábrán jól látható, hogy a tárgyi eszközök értéke 2005-től 2009-ig folyamatosan csökken, ez a már meglévő tárgyi eszközök értékcsökkenésének mértéke. Amennyiben történt valamilyen jellegű beruházás a cégnél 2005 és 2009 között, az minimális értékű volt. 2010-ben kismértékű növekedés látható, de nagy jelentőséget nem lehet neki tulajdonítani, valószínűleg valamilyen kisebb értékű irodai eszköz beszerzése történt, hasonló a helyzet 2012-ben is. 70

A 2003-ban a cég áltat vásárol járművek már papíron csaknem teljes mértékben leamortizálódtak, és fizikailag is jelentős mértékű amortizálódás jellemzi őket. Ha válság nem robbant volna ki, a cég eredményei a korábbi tendencia alapján nagy valószínűséggel nem csökkentek volna ilyen jelentős mértékben, sőt akár növekvő tendenciát is mutatnának. Ha nyereséges lenne a cég lenne rá kilátás, hogy a „leharcolt” gépjárműveket a cég lecserélhetné új autókra, kisebb mértékű nyereség esetén még akár hitelből történő finanszírozásra is hajlandó lenne a cég, ha indokolt lenne valóban a gépek cseréje. Az ábrán nem látható 2014-es év viszont ennek ellentettjét rejti magában, mivel a cég befektetett eszköznövelés helyett a két régi autó egyikét értékesítette, ugyanis a fokozatosan csökkenő kereslet nem igényelte már a két kiszállító autó meglétét, és a cég minimalizálni akarta a fölösleges költségeket. Mivel a nyereségesség hiány amiatt nem volt lehetőség a régi járműveket újra cserélni, a járművek számának bővítése pedig egyáltalán nem indokolt a kereslet csökkenés miatt, e cég hitelfelvételt sem alkalmazott, miután a 2003-ban vásárolt autók hitelét törlesztette.

Hosszú lejáratú kötelezettségek (ezer Ft.) 6000 5000

4000 3000 2000 1000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

46. ábra: A Prizont Kft. hosszú lejáratú kötelezettségeinek vizsgálata (2005 -2013) Forrás: Saját szerkesztés a Prizont Kft. éves beszámolói (2005 -2013) alapján

71

4.8. Az esettanulmány által feltárt információk összegzése A Kft. árbevételei 2009-től folyamatos csökkenő tendenciát mutatnak, viszont 2013ban a csökkenés mértéke kisebb mértékű, mint az előző években. Az adózás előtti eredmények 2009-óta negatív tartományban mozognak. Az eredmény 2011-ben volt a legalacsonyabb, 2012-ben és 2013-ban viszont mérsékelten növekvő adózás eredmények figyelhetők meg, habár ezek az eredmények is negatív előjelűek. A válság kezdete óta a cég a készletek forgási sebességét csak nagymértékű készletcsökkentéssel tudja „gyorsítani”. A készletek forgási sebessége a válság kezdete óta nem

lassult

le

jelentősen,

de

ennek

oka

csak

a

folyamatos

nagymértékű

készletcsökkentésben rejlik. A készletcsökkentés csak 2011-re nem jellemző, itt kismértékű készletnövelés figyelhető meg, viszont ennek hatására az ez évi forgási idő nagymértékben megemelkedik. A válság hatása a cég állományi létszámában 2012-ben mutatkozik meg, ugyanis a telephely bezárása után már csak a tulajdonosok tevékenykednek a vállalkozásban. A tárgyi eszközök értéke pedig 2009 óta a maradványérték körüli értéket veszi fel, tehát jelentősebb új beruházásokra nem került sor a válság kezdete óta. Az előbb felsorolt tények alapján kijelenthető, hogy a Kft.-re jelentős negatív hatást gyakorolt a gazdasági válság, ez a negatív hatás nem csak a válság kezdeti éveiben, hanem napjainkban is jelen van. A válság negatív hatásának minimalizálására a cég „csökkentő” stratégiát alkalmazott, illetve erre kényszerült. Ez a stratégia valamilyen mértékben sikeresnek mondható, hiszen sok társával ellentétben a cég még működik és nincs eladósodva, viszont veszteséget termel. A jövőt illetően jelentős mértékű bizakodásra nem adnak okot a cég eredményei.

72

5. Következtetések, javaslatok A dolgozatom záró fejezetében összegzem a munkám során megállapított legjelentősebb következtetéseket, továbbá a fejezet végén teszek néhány fejlesztési javaslatot a témával kapcsolatban.

5.1 Következtetések 1. Míg az ország GDP-je 2010 óta fokozatosan növekszik, a magyar KKV-k jelentős hányada egyre növekvő veszteséggel zárja az éveket a válság kezdete óta. 2011ben az egyéni vállalkozások 38%-a, a 2 és 9 fő közötti állományi létszámmal rendelkező cégeknek pedig a 34%-a veszteséges. A kisvállalkozásoknál ez az arány 25%, míg a középvállalkozások esetében 22%. 2010-ben Magyarországon a veszteséges vállalkozások arányának növekedése volt jellemző. 2011-ben a 250 fő alatti kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalati szektor veszteséges cégeinek aránya csökkenni kezdett, míg a KKV szektor legnagyobb részét adó mikrovállalkozások között egyre nagyobb számban fordultak elő a veszteséges működést mutató cégek. Tehát a Magyarország GDP értékét 2010-től jellemző növekedő tendencia ellenére a vállalkozási szektor által hozzáadott érték majdnem 20%-át adó mikrovállalkozási szektor növekvő hányada veszteséget termel. 2. A magyar KKV-k száma 2012-ig (a vizsgált időszak maximumáig) egyik évben sem érte el a válság kirobbanása (2008) előtti értéket. Ez a jelenség a cégmegszűnések 2009 óta történő folyamatos növekedésével indokolható, melyeket főként a mikrovállalkozások megszűnése okozott. 2009-ben az új és megszűnő cégek száma körülbelül azonos méreteket öltött, viszont a következő években a megszűnések már jelentősen felülmúlják az új vállalkozások létesítésének számát. A megszűnések száma 2012-ben jelentősen megugrik. Ennek véleményem szerint az az oka, hogy az addig kitartó KKV-k belefáradtak a válság által közvetve teremtett akadályok leküzdésébe. A 2012-es megszűnési dömping legjelentősebb résztvevői a mikrocégek. Ennek egyik fő oka a méretkategória vállalkozásait jellemző nagymértékű eladósodottság, illetve az eladósodottság fokozatos növekedése. Ezek alapján úgy vélem, hogy jelenleg a legsebezhetőbb egységek a vállalkozási szférában a mikrocégek.

73

3. A legnagyobb számú megszűnt vállalkozás a következő ágazatokat érintette: kereskedelem és gépjármű javítás, építőipar, szakmai, tudományos és műszaki tevékenység. 2011-ben megszűnési arányok tekintetében viszont az egyéb szolgáltatással (36,8%), a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel és a szállítással és raktározással foglalkozó cégek (28,22%) állnak az első helyeken. Mivel a kereskedelem és gépjárműjavítás, építőipar és szakmai, tudományos és műszaki tevékenység ágazatok képviselői vannak jelen legnagyobb számban a vállalkozási szektorban, ezért nem meglepő, hogy ezen ágazatok képviselői szűnnek meg a legnagyobb számban is. Amennyiben a megszűnési arányokat vizsgáljuk, és a 2011-ben működő cégek számával osztjuk a 2011-ben megszűnt vállalkozások számát ágazatonként és ezt az arányt átlagoljuk 16%-os átlagos arányt kapunk (KSH adatok alapján). Arányaiban a kereked elem és gépjárműjavítás szektor átlag alatt van, mivel a számított arány ennél a szektornál 14% körül van. Az építőipar több mint 20%-os megszűnési arányával meghaladja az átlagot a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység ágazat pedig 11% körüli aránnyal rendelkezik. 4. A válság hatása hazánkban az egyének vállalkozási szándékát időben kissé elcsúszva csökkentette. 2012-től egyre kevesebben szándékoznak vállalkozni. Ehhez hozzátartozik, hogy az egyének kudarctól való félelmének mértéke 2013-ban és 2014ben meghaladja a 2012-es arányt. 5. Magyarországon a kudarctól való félelem 2008-ban volt a legmagasabb Ez mindenképp a válság számlájára írható és véleményem szerint a válság azért ilyen korán hat erre az egyéni jellemzőre, mert a frissen kirobbant válság nagy médiafigyelmet kapott, így azon országokban élő egyének tudatában, melyeknek gazdaságára csak 2009-ben nyomta rá lábnyomát a válság, tudatosult a krízishelyzet, mint létező állapot. 6. A magyar társadalom a vállalkozókat a válságtól és annak hatásától függetlenül magas társadalmi státusszal azonosítja. 7. A vállalkozásokra a válság kezdeti éveiben irányult Magyarországon a legnagyobb méretű médiafigyelem. 8. Az utóbbi évek nagymértékű cégmegszűnései ellenére jelentős arányban vannak jelen a 3,5 évnél fiatalabb, korai-stádiumú vállalkozások.

74

Habár ez pozitívum, lehet hogy az oka annál nagyobb pesszimizmusra ad okot. Elképzelhető, hogy ezek a friss cégek kényszervállalkozók, akik elbocsájtás miatt elvesztették addigi megélhetésüket, vagy friss pályakezdők, akiket lehet, hogy kicsiny kitartás jellemez és idelőtt beszüntetik a cégük működését, látva a KKV-k gazdasági környezetét jellemző mostoha körülményeket. 9. A magyar férfiak általában bátrabban alapítanak céget, mint a nők, viszont a nagyobb mértékű óvatosságból adódóan a nők korábban és hosszabb távon váltak bátortalanná vállalkozásalapításban a válság hatására, mint a férfiak. 10. Az általam elemzett kereskedelmi cég eredményeire jelentős mértékű negatív hatással bírt a 2008-ban kirobbant gazdasági válság. Sajnos a mikrovállalkozás eredményei mai napig évről évre csökkenő tendenciát mutatnak. A Kft. adózás előtti eredménye 2009 óta negatív. Készletei forgási sebessége az évről évre történő készletcsökkentések ellenére egyre lassabb. Már több éve nincs alkalmazottja a cégnek, csak a tulajdonosok tevékenykednek a cégben.

5.2 Javaslatok Mint a 2. fejezetben a magyar KKV politikát jellemző résznél nyilvánvalóvá vált, hogy jelenleg a KKV politika egyik fő eleme a források elérhetőségének javítása. A 2014ben, az Országgyűlés által elfogadott kis-és középvállalkozások stratégiájában fellehető kérdőíves felmérés eredménye alapján 2013-ban a legtöbb vállalkozó inkább a belső forrásokat részesítette előnyben, mint a külső forrásokat, második helyen pedig a vissza nem térintendő támogatások szerepeltek. Én úgy gondolom, hogy ennek oka nem csupán a külső forrásokhoz való hozzáférésnek a nehézkessége, hanem egy egyéni jellemzőkön is múlik, ezek az egyéni jellemző pedig a bizalom hiánya, és a nagymértékű eladósodottságtól való félelem. A politikának nem feltétlenül ösztönözni kéne a hitelfelvételt, hiszen a válság óta az egyének félnek a hitelfelvételtől. A mai világban jellemző vállalkozási és magánszektor nagymértékű eladósodottsága mellett, az egyoldalú szerződésmódosítások és a pénzintézetek bedőlésének korában talán nem is csoda, ha a vállalkozók nem szívesen alkalmaznak bankok által nyújtott külső finanszírozási módokat. Saját forrásból pedig nem igazán képesek a KKV-k, főként a gyenge lábakon álló mikrocégek gyarapodni. A szomszéd, és rokonok általi pénzösszegek pedig nem hiszem, hogy olyan tetemesek lennének, hogy érdemi gyarapodást lehetne belőlük előidézni a cégnél. Ezeket szerintem 75

inkább csak a talpon maradáshoz használják fel, hogy a kötelező befizetéseket és tartozásokat törleszteni tudják az adóhatóság és egyéb szervek felé, esetleg kisebb mértékű forgóeszköz vásárláshoz vagy javítási munkákhoz.

47. ábra: A magyar vállalkozók által igénybevett források ( 2013 -as kérdőíves felmérés eredménye) Forrás: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014 -2020; 2013

Én úgy gondolom, hogy a magyar KKV szektornak nem is főként segítségre lenne szüksége, hanem arra, hogy különböző rendeletekkel ne gátolják őket az így is nehézkes működésben vagy esetleg az életben maradásért vívott harcban. Az utóbbi években számos olyan rendelkezés látott napvilágot, ami sokkal nagyobb kárt okozott a KKV szektornak,ezen belül is főleg a kereskedelmi ágazat tagjainak- mint amilyen mértékű könnyítéseket okoztak politikailag a kis,-és középvállalkozásoknak. Példaként szeretném említeni a trafiktörvényt, és az online pénztárgépek bevezetését. Úgy gondolom nem szükséges hosszú leírást adnom erről a két negatív intézkedésről, melyek véleményem szerint, több kárt okoztak, mint hasznot. A nagyvállalati szektor tagok úgy gondolom, a hatalmas volumenű árukészletükkel és a dohánytermékek nélkül is rendkívül színes árupalettájukkal véleményem szerint kisebb veszteségeket könyvelhettek el a trafiktörvény hatásának, mint a KKV szektor kereskedelmi egységei, akik közül egyesek be is fejezték a vállalkozásuk működtetését. Az online pénztárgépek beszerzése körüli illetve beszerzésének határidejével 76

kapcsolatos hajcihőről illetve a határidőre történő beszerzés nehézségeiről, a pénztárgép áráról, fenntartási költségeiről, karbantartási folyamatának hátrányairól és áráról és egyéb negatívumairól akár külön szakdolgozatot lehetne írni, de ez most nem célom. Csupán azt a javaslatot tenném, hogy kevesebb gátló rendelkezés lehet, hogy nagyobb haszonnal kecsegtetne, mint a jelenleg megcélzott, KKV-k segítésére létrehozott stratégia, hiszen ezek a magyar KKV-k a válság előtt már megmutatták, hogy eredményes működésre is képesek, extra segítségek nélkül. Második javaslatom szerint a KKV besorolási paraméterekből ki kéne venni az alkalmazotti létszámot, és csak árbevétel és mérlegfőösszeg alapján kéne besorolni a cégeket. Ezt azzal indokolom, hogy amennyiben adott egy cég, nevezzük „A” cégnek, aminek alkalmazotti létszáma meghaladja a KKV kategóriába tartozás maximum értékét, de mérlegfőösszege és bevétele alapján KKV szektor tag lenne, megeshet, hogy egy KKV szektor tagnál is kevesebb a bevétele, és a mérlegfőösszege. Ezáltal kiszorul az „A” cég a KKV-k számára nyújtott kedvezményekből, elérhető lehetőségekből. Ez akár fokozhatja az „A” cég elbocsájtásokra való hajlandóságát, ha esetleg részesülni kívánna valamely lehetőségből, vagy előnyből, amit ő az alkalmazotti létszámából kifolyólag nem kaphat meg. Ilyen helyzetbe véleményem szerint főként olyan cégek kerülhetnek, melyeknek működéséshez viszonylag nagy alkalmazotti létszám szükséges, viszont a foglalkoztatottak egy kisebb hányadának elbocsájtása még nem veszélyeztetné a működést, viszont a másik méretkategóriába való kerüléssel járó lehetőség pozitív hatása nagyobb, mint az elbocsájtás miatti negatív hatás. Például ha egy kiskereskedelmi nagyvállalat sok telephellyel rendelkezik, minden telephelyen szükséges bizonyos számú alkalmazott megléte. Amennyiben ez a cég csak az alkalmazottainak létszáma miatt tekinthető nagyvállalatnak, és árbevétele és mérlegfőösszege alapján csak középvállalkozásnak tekinthető (például mert régi eszközökkel dolgozik és nem mindegyik telephely képezi, a cég tulajdonát tehát bérli), amennyiben részesülni szeretne valamilyen KKV szektorra érvényes lehetőségből, vagy kedvezményből, akkor elég elbocsájtani néhány alkalmazottat. Amennyiben az elbocsájtási arány olyan mértékű, hogy a cégnél maradt alkalmazottak (nagyobb erőfeszítés árán) képesek ellátni az elbocsájtott alkalmazottak munkáját, a cég nem károsul nagymértékben. A magyar gazdaság liberalizációjának és a magáncégek jelentős gyarapodásának idején is a kereskedelmi ágazat cégei gyarapodtak legjobban, mivel felismerték a vállalkozók, hogy hiány van a fogyasztási cikkeket illetően. Napjainkban nem a fogyasztási cikkekből van hiány, hanem a fizetőképes keresletből. A kis-és középvállalkozásokat nem 77

feltétlenül a KKV szektort közvetlenül megcélzott intézkedésekkel kéne ösztönözni, illetve segíteni, hanem keresletet megtestesítő fogyasztókat. Ha a fogyasztó rendelkezik pénzzel, költ, ha nem, akkor nem költ, esetleg hitelből, vagy kölcsönből, de az nem a megfelelő megoldás véleményem szerint, hiszen a hitelt is vissza kell fizetni. A kereskedőcég és az összes többi cég (szolgáltató, építőipari stb.) nem tud és nem is akar fejlődni ha, nincs kereslet, hiszen akkor nincs értelme a fejlődésnek. A pénzügyi képzés erősítése úgy gondolom nem csupán a vállalkozók számára fontos, hanem az egész magyar társadalom számára. Egy ideillő példát szeretnék megemlíteni. 2014 decemberében sok cég a januári béreket is kiutalta a dolgozóiknak. A kéthavi bér jelentős részét sikeresen elköltötték decemberben, és januárra már alig maradt költőpénz, drasztikus esetekben (főként kis falvakban) már az ABC-kben is hitelre vásároltak az egyének. Ennek a példának a tanulsága csak egy ok a sok közül, amiért a pénzügyi ismeretek elsajátítását erőtejesebbé kéne tenni, de nem csupán az iskolákban, hisz a felnőtt lakosság érintett főként a témában, hiszen a pénzek kezelése az ő hatáskörük. Talán ha a felnőtt lakosság világszerte nagyobb pénzügyi ismerettel rendelkezett volna 2008 táján, és a pénzintézetek is tisztességesebbek lettek volna, a válság is kisebb méreteket öltött volna. A dolgozatot néhány általam tett tanulsággal zárom: 

A Magyarországon alkalmazott KKV politika, annak ellenére, hogy viszonylag széles körű, nem vezetett jelentős pozitív eredményekhez, a válság hatásának leküzdését illetően.



A mikrocégek amilyen „kicsik”, annál nagyobb jelentőségük van a gazdaságban.



A pénzügyi cégek nagyarányú megszűnése és a hitelt felvevő cégek viszonylag alacsony száma arra utal, hogy a válság óta az egyének, illetve a vállalkozók sokkal bizalmatlanabbak lettek a pénzintézetekkel szemben. Szerintem a pénzintézetek által generált bizalmatlanság lassan- az egyéni érzések általánosításra való hajlandósága miatt- egy általános bizalmatlanságcsökkenéssé nőtte ki magát. Ha a GEM mérné a válság kirobbanásától az egyéni jellemzők között a bizalmatlanság fokát, minden bizonnyal érdekes eredmények születnének.

78

Irodalomjegyzék

1999. évi XCV. törvény; http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9766 (letöltés: 2015.04.20) 2014. évi SBA tájékoztató Magyarország Annual Report on European SMEs 2013/2014 Belyó Pál: A Válság hatása a Magyar Gazdaságra (2011), XXI. Század - Tudományos Közlemények 2011/25: European Commission (2012): Do SMEs Create More and Better Jobs? Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Kis-és középvállalkozások stratégiája 2007-2013; 2013 Vállalatépítő

Online

Szakmai

Folyóirat:

A

tudatotsság

szerepe

a

vállalkozás

építésébenhttp://www.veniens.hu/vallalatepito/2009/07/13/a-tudatossag-szerepe-avallalkozas-epiteseben-interju-3/, (letöltve: 2015.05.28) GEM 2012 Magyarország GEM 2014 Global Report GEM honlap; www.gemconsurtium.org; (letöltve: 2015.04.10) Globális GEM jelentések 2007-2014 Haltiwanger et al .2010: Who Creates Jobs? Small vs. Large vs. Young? Hatályos

Jogszabályok

Gyűjteménye;

2004.

évi

XXXIV.

törvény;

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400034.TVhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hje gy_doc.cgi?docid=A0400034.TV (Letöltve: 2015.04.20)1 HVG

honlap;

Naponta

hét

nagykercéget

döntenek

http://hvg.hu/kkv/20121025_Naponta_het_nagykerceget_dontenek_be;(letöltve: 2015.05.28)

79

be;

IFC-„How Do Economies Define Micro, Small and Medium Enterprises (MSMEs)?” 2006 IMF Working Paper European Department: Small And Medium Size Enterprises, Credit Supply Shock, and Economic Recovery in Europe (2014 June) Kállay László: KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013 Kis-és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (Társadalmi egyeztetésre készített tervezet); 2013; 67.o.74.o.; 76.o.;

Kleinheincz Ferenc: Spin-off vállalkozások, avagy: barátkozzunk egy új megnevezéssel; http://www.inco.hu/inco5/innova/cikk1.htm; (letöltve: 2014.12.09) KSH honlap; 3.1.2. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, PPSben – ESA2010 (1995–); http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html; (letöltve: 2015.04.25) KSH

honlap;

Gazdasági

és

nonprofit

szervezetek;

https://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz32.html (letöltve: 2015.04.22) KSH honlap; Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma nemzetgazdasági ág szerint (2003–); http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg008.html; (letöltve: 2015.04.20) KSH honlap; Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint (1999–); http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001.html; (letöltve: 2015.04.26) KSH

honlap;

Népsűrűség,

települések

száma,

január

1.

(2001–);

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (letöltve: 2015.04.23.) KSH Statisztikai Tükör: A kis—és középvállalkozások helyzete hazánkban 2013 KSH: A kis-és középvállalkozások jellemzői 2014 KSH: A kis-és középvállalkozások jellemzői, 2014

80

Külkereskedelmi

ismeretek;

Kereskedőtípusok

http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/kereskedotipusok/; (letöltve:2015.04.28) Magyar GEM jelentések 2007-2014 Mickro, Small and Medium-Sized Enterprises: CEB Financing and Its Social Value (letöltés: 2014.12.10) Mikro-,

kis-

és

középvállalkozások

meghatározása;

europa.eu

honlap;

http://europa.eu/legislation_summaries/enterprise/business_environment/n26026_hu.htm (letöltés:2014.12.20.) MNB honlap; http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes (letöltés: 2015.04.22) Paul Wymenga, Dr Viera Spanikova, Dr James Derbyshire, A. Barker: Are EU SMEs recovering from the crisis? Annual Report on EU Small and Medium sized Enterprises 2010/2011 Peter F. Drucker (1993): Innováció és Vállalkozás Az Elméletben és a Gyakorlatban, Park Könyvkiadó, Budapest, 66.o. Peter F. Drucker (1993): Innováció és Vállalkozás Az Elméletben és a Gyakorlatban, Park Könyvkiadó, Budapest, Prizont Kft. éves beszámolói (2004-2013) SBA honlap; Frim Size Data; https://www.sba.gov/advocacy/firm-size-data, (letöltve: 2015. 04.16) Szűcs Blanka: A Mikro-Kis- és Középvállalatok Helyzete a Hazai Gazdaságban, Támogatásuk az Inkubátorházakkal, 2006 The World Bank: A Cross Country Analysys with a New Data Set, 2011 TM 58.sz. műhelytanulmány; letöltve: 2015.04.21 Vecseni jános (1999): Vállalkozási Szervezetek és Stratégiák, AULA Kiadó Kft.,32.o. Vecsenyi jános (1999): Vállalkozási Szervezetek és Stratégiák, AULA Kiadó Kft

81

Világgazdaság

Online;

Bonyodalmak

a

kkv-definícó

értelmezésén;

http://www.vg.hu/kkv/bonyodalmak-a-kkv-definicio-ertelmezeseben-433075;

(letöltve:

2015.04.17.) World Bank / IFC MSMe Country Indicators 2010: Micro, Small, and Medium Enterprises Around the World: How Many Are There, and What Affects the Count?

82

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat:Az KKV kategóriák besorolása az egyes paraméterek alapján (EU) ................. 7 2. táblázat: Az EU csatlakozás előtti KKV besorolás rendje ............................................... 8 3. táblázat: Az EU csatlakozás előtti és utáni KKV paraméterek Magyarországon ............ 9 4. táblázat: A KKV-k és nagyvállalatok összehasonlítása (cégek száma, foglalkoztatottak száma, hozzáadott érték) az EU 28 tagországában (2013) .................................................. 14 5. táblázat:A magyar vállalkozási szektor fő jellemzői, KKV-k fő adatai, (2012) és az EU vállalkozási szektorát jellemző arányok (2012) .................................................................. 25

83

Ábrajegyzék 1. ábra: A KKV-k jelentőségének mértéke az egyes tagországokban (%) (EU 27) ........... 16 2. ábra: Az EU 28 és az USA KKV szektorának összehasonlítása .................................... 18 3. ábra: Az EU (2013) és az USA (2011) KKV szektorának összehasonlítása, összetétel tekintetében.......................................................................................................................... 19 4. ábra: A Magyarországon működő KKV-k számának régiók közti megoszlása ............................................................................................................................................. 26 5. ábra: A magyar KKV-k által foglalkoztatottak aránya régiónként ................................ 27 6. ábra: A magyar KKV-k ágazati megoszlása (2012) ....................................................... 28 7. ábra: A foglalkoztatottak aránya néhány kiemelt gazdasági ágazatban ......................... 29 8. ábra: A KKV-k árbevétele régiók szerinti bontásban (2012) ......................................... 30 9. ábra: A KKV-k beruházása régiók szerinti bontásban (2012)........................................ 30 10. ábra: A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélésének összehasonlítása (18-46 éves korosztály) 2014 .................................................................................................................. 31 11. ábra: Az országok egyéni jellemzők alapján történő összehasonlítás (18-46 éves korosztály) 2014 .................................................................................................................. 32 12. ábra: A vállalkozások megoszlásának vizsgálata az egyes vállalkozói tevékenységet jellemző fázisok szerint, 2014 ............................................................................................. 33 13. ábra: A vállalkozások megoszlásának vizsgálata az egyes vállalkozói tevékenységet jellemző fázisok szerint (az afrikai országok értékének külön kezelésével) 2014 .............. 34 14. ábra: A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők, 2014 .............. 35 15. ábra: A motivációs indexek összehasonlítása, 2014 .................................................... 36 16. ábra: A motivációs indexek összehasonlítása az EU tagállamai között ....................... 36 17. ábra: A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása, 2014 ................................. 37 18. ábra: A pályakezdő vállalkozók munkahelyteremtése, 2014 ....................................... 38 19. ábra: Magyarország helyezése a WEF versenyképességi rangsorában két alindex szerint ............................................................................................................................................. 39 20. ábra: A növekedési potenciál fejlesztésének eszközei ................................................. 41 21. ábra: A külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javításának eszközei ......... 42 22. ábra: A támogató vállalati környezet létrehozásának eszközei .................................... 43 84

23. ábra: Magyarország GDP adatai (millió Ft.) 2005-2012 .............................................. 44 24. ábra: Működő KKV-k száma Magyarországon ............................................................ 45 25. ábra: A veszteséges vállalkozások aránya .................................................................... 46 26. ábra: Megszűnt KKV-k száma Magyarországon, 2005-2011 ...................................... 47 27. ábra: Megszűnt vállalkozások ágazati bontásban, 2005-2011 ..................................... 48 28. ábra: Új és megszűnt KKV-k ....................................................................................... 49 29. ábra: A KKV-k által foglalkoztatottak számának alakulása (Magyarország, EU) ...... 50 30. ábra: A KKV-k hozzáadott értékének alakulása (Magyarország, EU)......................... 50 31. ábra: A magyarországi KKV-k egyéni jellemzői, 2007-2014 ...................................... 52 32. ábra: A vállalkozói tevékenység társadalmi megítélése Magyarországon, 2007-2014 53 33. ábra: A vállalkozások aránya az egyes vállalkozási tevékenységi fázisokban ............. 56 34. ábra: A korai-stádiumú vállalkozói tevékenységet motiváló tényezők ........................ 57 35. ábra: A pályakezdő vállalkozók nem szerinti megoszlása ........................................... 58 36. ábra: A pályakezdő vállalkozók motiváció és nem szerinti megoszlása ...................... 59 37. ábra: Vállalkozások tipológiai osztályozása ................................................................. 61 38. ábra: A vállalkozások működését akadályozó tényezők .............................................. 62 39. ábra: A Prizont Kft. árbevételének alakulása ............................................................... 64 40. ábra: A Prizont Kft. adózás előtti eredményeinek alakulása ........................................ 65 41. ábra: A Prizont Kft. készletállományának és nettó árbevételének összehasonlítása, 20052013 ..................................................................................................................................... 66 42. ábra: A Prizont Kft. készletének forgási sebessége (2005-2013) ................................. 67 43. ábra: A Prizont Kft. készletállományának alakulása (2005-2013) ............................... 68 44. ábra: A Prizont Kft. állományi létszámának vizsgálata (2004-2015)........................... 69 45. ábra: A Prizont Kft. tárgyi eszközeinek értéke (2005-2013) ........................................ 70 46. ábra: A Prizont Kft. hosszú lejáratú kötelezettségeinek vizsgálata (2005-2013) ......... 71 47. ábra: A magyar vállalkozók által igénybevett források ( 2013-as kérdőíves felmérés eredménye) .......................................................................................................................... 76

85

Summary Te topic of my degree thesis is the effects of the econimic crisis to the hungaryan SME sector. I introduced the SME’s definition and the SME sectors economic and social roles. I wrote about the hungaryan SME sectors characteristics and the hungaryan SME politics. I used many kind of economic reports, for example GEM reports, European SMEs report and IMF Report. I examined a hungaryan SME firm’s profits and another datas in different years. My findings arent too optimal. The highest proportion of the hungaryan business sector’s are micro firms. The micros enterprises employs the highest number of employee. The hungaryans SME sector’s situation since 2008 wasnt get better. The micro firms are in the worst situation. These firms are the most sensitive and most indepted enterprises. In last years more and more companies stopped the activity, these are micro firms int he highest number. We can find canceled firms in 2012. If we look at the sectoral aspects, we can notice, that the highest number of cancelled firms are in the trade and machine repair industry. The political environment interfering activities in last years made many hurdles. Lending to SMEs isn’t the best means to resolve this chrisis int the hungaryan SME sector. In my opinion, less breking elements can be better solution, than the many helper measures. This global chrisis’s location isn’t only in the economic sector, it valid for the whole society. The politics need administer this bad situation in social level too. Based on the current situation, this crhisis and it’s negative impacts doesn’t stop within a short period.

86

A válság hatása a magyar KKV szektorra

Recommend Documents