Ezt a gondolatot egy arab filozófus hagyta ránk. Ez a gondolat röviden összefoglalja mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a tanárt tanárrá, a pedagógust pedagógussá teszik. Az egyik legszebb hivatás a pedagógusé, aki sokakat szeret, s akit sokan szeretnek.
Ilyenek õk:
Egerváry Józsefné vasdiplomás pedagógus
Ercsényi Lajosné rubindiplomás
Az Eötvös József Általános Iskolának mindketten meghatározó egyéniségei voltak.
E
rcsényi Lajosné 1941-ben került Ercsibe, az akkori polgári iskolába földrajz-biológia szakos tanárként. Megszerette a falut, családot alapított. Generációkat tanított nyugdíjazásáig. Szaktárgyainak kiváló mûvelõje volt. „Követelek tõled, mert szeretlek” – jellemezte tanári munkáját. Szigorúan követelt tanítványaitól, de legszigorúbb önmagával volt. Soha nem engedte meg magának a lazaságot. Tanítási órái emlékezetesek maradtak tanítványai számára, hiszen annyi tudást, annyi akaraterõt adott, hogy neveltjei, kikerülve az iskolából gyõzelmes küzdõk lehettek.
gervári Józsefné 1946-ban kezdte a tanítói pályáját, 1952-tõl dolgozott szülõfalujában Ercsiben. Egész pályáját a gyermekek szeretete, az önzetlen segítõkészség, kiváló szakmai tudás jellemezte. Felettesei Makarenkó – díjjal, Miniszteri Dicsérõ Oklevéllel, Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el nevelõi-tanítói munkáját. Húsz évig volt az iskola szakszervezeti titkára. Segítette kollégáit módszerek, tapasztalatok átadásával, sok-sok tanáccsal. Sokat tett életkörülményeik jobbá tételéért.
E
Tisztelet és büszkeség tölthet el bennünket, hogy városunknak ilyen kiváló pedagógus egyéniségei voltak. Hálásak vagyunk a kapott tudásért, a jellemformálásért, a szeretetért.
Életét a gyermekek és a hivatás szeretete töltötte el. Több Kívánunk Nekik jó egészséget! elismerést kapott, nyugdíjazásakor Pedagógiai-díj kitüntetéssel ismerték el több évtizedes oktató-nevelõ tevékenysé- Az ercsi pedagógusok nevében: gét.
Barinka Istvánné
2
Ercsi Híradó
A képviselõ-testület: - tudomásul vette a VADEX Zrt. önkormányzati tulajdonú erdõkkel kapcsolatos tájékoztatóját - hozzájárulását adta a 2,5 ha nagyságú nyárfaerdõ hasznosításából keletkezõ bevételének 21 H és 21 T jelzésû erdõk karbantartási feladataira történõ felhasználásához - az oktatási-nevelési intézmények 2010/2011-es nevelési-oktatási évrõl szóló beszámolóját elnapolta a 2011. augusztus havi ülésére - a 2 db térfigyelõ kamera áthelyezésére irányuló döntéshozatalt elnapolta - a közoktatási tv. 102 § 2. bek. c.) pontja felhatalmazása alapján engedélyezte, hogy a Napfény Óvoda csoportjainak száma 9, a Hétszínvirág Óvodáé 4 legyen - a Napfény Óvoda Minõségirányítási Programjának módosítását elfogadta - az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény osztályainak és napközis csoportjainak meghatározására irányuló határozati javaslatot elvetette, illetve újra kívánja azt tárgyalni - az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény részére túlóra és helyettesítés díjára elõirányzat biztosítását elvetette - a települési szilárd hulladék elszállítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételi felhívás kiírását elvetette, illetve a közbeszerzési ajánlattételi felhívást a 2011. augusztus 30-i ülésen tûzi ismét napirendre - a Bio-Pannónia Kft-vel fennálló – települési szilárd hulladék gyûjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó – közszolgáltatást tartalmazó, 2001. december 18-án létrejött vállalkozási szerzõdés módosítását elfogadta - a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításához hozzájárult - nyári gyermekétkeztetést nyújt azon családok 1997-2001. között született gyermekeire, akik 2002-2004. között született gyermekeket is nevelnek - egyetértett az Ercsi Okmányiroda kirendeltségeként mûködõ Martonvásári Okmányiroda önállóvá válásával oly módon, hogy az Ercsi Okmányirodától a Martonvásári Okmányiroda különváljon és két önálló – Ercsi mint korábban is önálló, Martonvásár mint újonnan önállóvá váló – okmányirodaként, két önálló illetékességi területtel mûködjenek tovább - a Fejér Megyei Kormányhivatal Szoci-
-
-
-
-
-
-
-
2011. július
ális és Gyámhivatalának 06/203- Közoktatási Koncepciót elfogadta 15/2011. számú végzésében foglalta- - a közmûvelõdésrõl szóló 45/2004. kat tudomásul vette és intézkedik a hi- (XII.3.) Kt. számú rendeletet módosíányzó státuszok feltöltésérõl totta az Ercsi Kistérség Járóbeteg-szakellátó - a 2011. évi költségvetésrõl szóló Egészségügyi Központ Kiemelten 5/2011.(II.16.) Kt. számú rendeletet Közhasznú Nonprofit Korlátolt Fele- módosította lõsségû Társaság és az Egészségügyi - megalkotta a 17/2011.(VI.29.) Kt. száKözpont bérleti szerzõdésérõl szóló mú rendeletet az állattartás helyi sza151/2011.(IV.26.) Kt. sz. határozatát bályairól visszavonta és az új bérleti szerzõdést A Képviselõ-testület a soron következõ a határozat mellékleteként elfogadta ülését 2011. augusztus 30-án 14.00 órai az Ercsi Kistérség Járóbeteg-szakellátó kezdettel a Polgármesteri Hivatal taEgészségügyi Központ Kiemelten nácstermében tartja, melyre minden Közhasznú Nonprofit Korlátolt Fele- érdeklõdõt tisztelettel várunk. A testülõsségû Társaság 748 eFt elõirányzat leti ülés várható fõbb napirendjei az biztosítására irányuló kérelmét elve- alábbiak: tette - A két ülés között végzett munkáról a polgármester által beterjesztett le- szóló polgármesteri tájékoztató járt határidejû határozatok végrehajtá- - Beszámoló az Önkormányzat 2011. sáról szóló tájékoztatót tudomásul vet- évi költségvetésének I. féléves végrete hajtásáról az Ercsi Város Önkormányzat Közmû- - Az önkormányzat 2011. évi költségvevelõdési Koncepcióját elfogadta tési rendeletének módosítása az Eötvös József Mûvelõdési Ház és - Elõterjesztés a Bursa Hungarica ÖszKönyvtár részére 1 fõ 4 órás mûvelõ- töndíj Pályázatról désszervezõi státusz biztosításáról - Temetõ üzemeltetési szerzõdésének szóló 231/2011.(V.31.) Kt. sz. határoza- felülvizsgálata tát visszavonta és 1 fõ 8 órás mûvelõdésszervezõi státuszt engedélyezett, a személyi juttatásra, illetve a munkaadót terhelõ járulékra összesen 910 eFt-ot biztosított a költségvetés általános tartaléka terhére Cím: 2451 Ercsi, Dózsa György u. 53. felül kívánja vizsgálni a térfiTelefon: 06-25/505-900 gyelõ rendszer tápellátását és A Rendõrség elérhetõsége: a további részletes mûszaki 107, 112 segélyhívó számon vizsgálat eredményének megDunaújvárosi Rendõrkapitányság: ismeréséig nem fogadta el az 06-25/510-510 üzemeltetõ által tett ajánlatot Ercsi Város közútjainak Õrsparancsnok: (Bajcsy-Zs. u. régi 6-os út, CsoSzabó Zoltán r. fõhadnagy konai u., Dombhát u., Petõfi S. Telefonszám: 20/500-8022 utca, Kodály Z. u., Mártírok útE-mail:
[email protected] ja, Temetõ utca, Mázsaház utFogadóideje: minden hónap ca, Esze Tamás utca, Semmelelsõ keddi napja 10:00–16:00 weis Ignác u., Kinizsi Pál u., elõzetes bejelentkezés alapján Dózsa György út, Kossuth Lajos utca, Török utca, Lehel út, Azonnali intézkedést igénylõ feljelentéseik, Panoráma utca, Egressy Béni bejelentéseik, panaszuk kapcsán hivatali u., Kispusztai út) aszfaltozását munkaidõn túl, amennyiben az épületben és kátyúzási munkálatait a Fünem tartózkodik kollegánk, kérjük a fenti tezesi 2004 Kft-vel; a poros felülefonszámokon érdeklõdjenek. Más esetben letû utak (Magyar utca, Ybl postai, vagy elektronikus úton is megküldMiklós utca, Gorkij utca, Hihetik azt az õrsparancsnok e-mail címére. dász utca, Töltés út, Köztársaság tér, Vásártér, Déryné utca, A Rendõrõrs épületében nem régi 6. sz. út széleinek és a mûködik Ügyeleti Szolgálat!!! Bajcsy-Zs. u. vége) gépi fenntartását a PIDO Kft-vel kívánja Amennyiben csengetés ellenére sem elvégeztetni nyitnak ajtót, kérjük, hívja a segélyhívó az Általános Iskoláinkért Munszámot, ahol megteheti bejelentését! kacsoport által elkészített
2011. július
Ercsi Híradó dési megállapodást köt az igények-
Ercsi Város Önkormányzat tõl függõen intézményekkel, szerveKépviselõ-testületének 15/ zetekkel, illetve magánszemélyek2011. (VI.29.) önkormányzati kel. rendelete a közmûvelõdésrõl 2) A közmûvelõdési megállapodás megkötését az Önkormányzat, valaszóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számint e rendelet 6.§-ában meghatáromú rendelet módosításáról
zott intézmények és szervezetek, valamint a közmûvelõdési feladatelláErcsi Város Önkormányzat Képviselõtásban résztvevõ magánszemélyek testülete a muzeális intézményekrõl, a kezdeményezhetik. nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. tv. 3) A közmûvelõdési megállapodásra vonatkozó javaslatot a Humán Bi77.§-ában kapott felhatalmazás alapján, zottság terjeszti a Képviselõ-testüa helyi önkormányzatokról szóló 1990. let elé.” évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva az 4.§ Az R. 8.§-a helyébe a következõ renalábbi rendeletet alkotja: delkezés lép: 1.§ Ercsi Város Önkormányzat Képvi- „8 § A közmûvelõdési feladatok felügyeselõ-testületének a közmûvelõdésrõl letét a Polgármester és a Humán Bizottszóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rende- ság látja el.” lete (a továbbiakban: R.). 4.§-a helyébe a 5.§ Az R. 2. sz. melléklete helyébe e renkövetkezõ rendelkezés lép: delet melléklete lép. „4.§ Az önkormányzat a közmûvelõdés területén a következõ kiemelt célokat Záró rendelkezések: 6.§ (1) E rendelet a kihirdetése napját valósítja meg: a) a helyi vallási közösségek támogatá- követõ napon lép hatályba és a kihirdesa és az azokkal való kapcsolattartás, tését követõ 2. napon hatályát veszti. b) a helyi önszervezõdõ civil közössé- 7.§ Hatályát veszti a R. 1.§ (2) bekezdés gek támogatása, mûködésük elõsegí- b) pontja. tése, szakmai kérdésekbe való bevoDr. Feik Csaba Szabó Tamás nása, jegyzõ polgármester c) a helyi hagyományokat õrzõ közösségi események felkarolása és támoga- Záradék: Ez a rendelet 2011. június 29tása, én kihirdetésre került. d) ünnepségek, bemutatók, találkozók, vetélkedõk, bálok és egyéb kulturáMelléklet lis, közösségi alkalmak rendezése, „2. melléklet a 45/2004.(XII.3.) Kt. e) éves programnaptár összeállítása a számú rendelethez” településen ismertté váló kezdeméAz önkormányzat közmûvelõdési nyezések összehangolásával, f) a településsel kapcsolatos kiadvá- feladatainak meghatározása nyok megjelentetése, illetve ilyen ki- Általános feladatok adványok megjelenésének kezdemé1. Az iskolarendszeren kívüli nyezése, elõsegítése, képzések, életminõséget és életg) a helyi társadalom kiemelkedõ sze- esélyt javító tanulási, felnõttoktamélyiségei, közösségei tevékenysé- tási és ismeretterjesztési lehetõségének méltatása, kitüntetésekre, dí- gek tekintetében: jakra való felterjesztése, a) iskolai képzést kiegészítõ lehetõséh) a kiemelkedõ tehetségû helyi alkogek biztosítása: tók, mûvészek támogatása, számukra 1. alapfokú számítástechnikai és inkiállítási, bemutatkozási lehetõség formatikai ismeretek oktatása önbiztosítása, költséges képzési formában, i) testvér-települési kapcsolatok kiépí2. nyelvoktatás önköltséges képzési tése, ápolása. formában, 3. szervezett, praktikus ismereteket 2.§ Az R. 6.§. (2) bekezdése helyébe a oktató (pl.: gépjármûvezetõ képkövetkezõ rendelkezés lép: zés) vállalkozások számára oktatá„(2) Az (1) bekezdésben megjelölt insi helyszín biztosítása a szolgáltatátézményeknek és szervezeteknek, valasi díjszabás szerinti terembérért, mint a magánszemélyeknek a közmûvelõdési feladatellátásba való bevonása az b) a gyermeknevelési-, ifjúsági- és családi problémák kezelése, életvezetési Önkormányzati intézmények által el tanácsadás elsõsorban egyedi és tenem látott feladatok teljesítése érdekématikus ismeretterjesztõ elõadások, ben történhet.” elõadássorozatok szervezésével, 3.§ Az R. 7.§. (1-2-3) bekezdései helyé- c) a helyi munkanélküliek, vagy megváltozott munkaképességûek számábe a következõ rendelkezések lépnek: ra átképzésekhez, munkalehetõség„1) A rendeletben meghatározott közhez kapcsolódó információk közvetímûvelõdési feladatok megvalósítátése; a részükre szervezett képzéseksára az önkormányzat közmûvelõ-
3 hez térítésmentes képzési helyszín biztosítása. 2. A település környezeti, szellemi értékeinek, kulturális hagyományainak feltárása, megismerése és megismertetése érdekében: a) helytörténeti-honismereti sorozat gondozása, szerkesztése, b) helytörténeti kiállítási anyag összeállítása, valamint tematikus idõszaki kiállítás-sorozatok elindítása, c) ismeretterjesztõ elõadások, helyismereti vetélkedõk, versenyek szervezése a település természeti és szellemi értékeinek, hagyományainak és történetének megismerésére, d) a helyi társadalom kiemelkedõ közösségei, személyisége tevékenységeinek ismertté tétele, szerepük hangsúlyozása. 3. A helyi ünnepek, évfordulók, jeles napok közismertté tétele és közmûvelõdési tevékenységgel való „színesítése“ érdekében: a) nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplése, az ezekhez kapcsolódó helyi rendezvények szervezése (márc.15., aug. 20., okt. 23.), b) a hagyományos ercsi közösségi ünnepek, rendezvények, szórakozási alkalmak, bálok (majális, Eötvös napok, Kistérségi Foltvarró találkozó, Városi karácsony stb.) megszervezése c) jeles napokhoz kötõdõ ünnepi rendezvények, programok megszervezése (Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, húsvéti-és adventi kézmûves játszóház, ünnepi könyvhét), d) a helyi civil szervezetek által szervezett közösségi kulturális programok szakmai támogatása (Rác farsang, Rác búcsú, Rác karácsony, Egészségnapok, Nagycsaládosok rendezvényei, Mozgáskorlátozottak rendezvényei, Sportegyesületek rendezvényei). 4. A kreativitás, az alkotókedv ösztönzése, a helyi alkotók és alkotások ismertté tétele érdekében: a) kézmûves és népi iparmûvészeti ismeretek elsajátításához, a tevékenységek gyakorlásához további lehetõségek biztosítása , kézmûves, foltvarrás. b) amatõr mûvészeti csoportok: Szalintra tánccsoportok, Zorica tánccsoport, Pávakör, Jorgovani Kórus. c) kiállításokkal, elõadásokkal a helyi amatõr alkotók; különleges hobby, szabadidõsport és egyéb, kulturális tevékenységet folytatók bemutatkozási lehetõségének megteremtése. 5. A helyi társadalom belsõ kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének; a helyi közösség önigazgatás-, szabadság- és felelõsségigényének, ké-
4 pességének erõsítése érdekében: a) civil szervezetek mûködéséhez, kulturális közösségi programjaihoz az intézményi infrastruktúra és eszközök térítésmentes vagy kedvezményes, használatának, a szakmai tanácsadás és segítségnyújtásnak a folyamatos biztosítása, b) közéleti- és lakossági fórumokhoz, tájékoztatókhoz a hely térítésmentes biztosítása. 6. A helyi, kistérségi és interkulturális kapcsolatok, a kultúrák közötti rendszeres kapcsolatok kiépítése és fenntartása, az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése érdekében: a) a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése, együttmûködési és közös bemutatkozási lehetõségek megteremtése a testvérvárosi és más külföldi kulturális közösségekkel, együttesekkel, b) kiállítások és elõadások keretében a különbözõ kultúrák értékeivel való találkozás alkalmainak megteremtése, c) kapcsolódás a nemzetközi és országos kulturális programokhoz, d) a kistérségi kulturális feladatatok ellátásában való közremûködés, a kistérségi Közkincskerekasztal mûködésében való aktív részvétel. 7. A helyi kulturális nyilvánosság, a polgárok tájékoztatásának fejlesztése, formáinak bõvítéséhez kapcsolódóan: a) az intézmény honlapjának üzemeltetése, folyamatos frissítése, b) az önkormányzat honlapján közhasznú és kulturális információk megjelentetése, c) kulturális, szabadidõs és szórakoztató programok szervezése az év folyamán a rendezvénynaptár alapján.
Az Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtárhoz tartozó gyûjtemények közmûvelõdési feladatai 1. Az Eötvös József Emlékház kiemelt feladata az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tulajdonát képezõ gyûjteményen keresztül báró Eötvös József életének és munkásságának bemutatása, emlékének ápolása. 2. Az Ercsi Helytörténeti Gyûjtemény kiemelt feladata Ercsi település múltjának, történeti és néprajzi emlékeinek gyûjtése, dokumentálása, õrzése és bemutatása 3. „Az Ercsi Helyõrség története” – állandó kiállítás, az ercsi katonai alakulat múltjának, történetének emlékeinek gyûjteménye. A gyûjtemények feladatai különösen: a) a meglévõ állandó kiállítások folyamatos látogathatóságának biztosítása, b) idõszaki kiállítások rendezése, c) szakszerû tárlatvezetés biztosítása, d) múzeumi tanórák tartása az oktatási intézmények részére, e) helytörténeti kutatási és információgyûjtési lehetõség biztosítása a könyv-és dokumentumtárban, f) a település múltját, hagyományait bemutató, népszerûsítõ és tudományos kiadványok készítése, g) a gyûjtemények keretein kívüli, a település múltját feltáró tevékenység támogatása, h) a település jelenének dokumentálása.
Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 16/ 2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének az Önkormányzat 2011. évi költségvetésérõl szóló 5/ 8. Egyéb mûvelõdési lehetõsé- 2011. (II.16.) önkormányzati gek, kulturális szolgáltatások kere- rendelete módosításáról tében: a) az intézmény kulturális kapcsolatrendszerén keresztül történelmi könyv, videó, zenei anyagok, színházi és hangversenyjegyek beszerzési lehetõségének, megrendelhetõségének biztosítása, b) az internet- szolgáltatások igénybevételének lehetõvé tétele mindenki számára, c) a kulturális turizmussal kapcsolatos információk közvetítése. d) programok, akciók szervezése a természetvédelem, a fenntartható fejlõdés, a környezettudatos gondolkodás népszerûsítésére, e) minden rendelkezésre álló kulturális eszközzel a társadalmi kontroll, a nyilvánosság szélesítése; a helyi közélet, a kulturális élet bemutatásának elõsegítése.
2011. július
Ercsi Híradó
köztisztviselõ és 4 fõ a munka törvénykönyve alá tartozó munkavállaló. 2) A létszámkeret intézmények szerinti részletezése: a) Polgármesteri Hivatal 43 fõ b) Napfény Óvoda 31 fõ + 1 fõ 4 órás részmunkaidõ c) Hétszínvirág Óvoda 14 fõ d) Eötvös József Ált. Iskola és Alapf. Mûvészet Okt. Int. 52 fõ e) Eötvös J. Mûvelõdési Ház és Könyvtár 5 fõ +1 fõ 6 órás részmunkaidõs f) Egészségügyi Központ 11 fõ + 1 fõ 4 órás részmunkaidõs g) Szociális Szolgálat 21 fõ Összesen: 180 fõ” 2.§ Ez a rendelet 2011. augusztus 1. napján lép hatályba és 2011. augusztus 2. napján hatályát veszti. Dr. Feik Csaba jegyzõ
Szabó Tamás polgármester
Záradék: Ez a rendelet 2011. június 29én kihirdetésre került.
Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 17/ 2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Ercsi Város Önkormányzat Képviselõtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44.§ (1) bekezdés a) pontjában kapott feladatkörében eljárva az állatok Ercsi város területén való tartásáról a következõket rendeli el: Általános rendelkezések 1.§ E rendeletben szabályozott állattartási ügyekben a képviselõ-testülettõl átruházott hatáskörben Ercsi város önkormányzat polgármestere jár el.
Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ- 2.§ E rendelet alkalmazásában: testülete az államháztartásról szóló - haszonállat: az állattenyésztésrõl szól 1992. évi XXXVIII. törvény 65. §. (1) be- 1993. évi CXIV. törvény 2.§-ában felsokezdésében kapott felhatalmazás alap- rolt állatok kedvtelésbõl tartott állat: a ján, a Helyi önkormányzatokról szóló kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról 1990. évi LXV. Törvény 1.§ (6) bekez- és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. dés b) pontjában biztosított feladatkör- 26.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés ében eljárva az alábbi rendeletet alkot- a) pontja szerinti állatok ja: - kisállat: az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény hatálya alá tar1.§ Ercsi Város Önkormányzat képvisetozó kisállatfajok körének meghatárolõ-testületének az Ercsi Város Önkorzásáról szóló 38/1994. (VI. 28.) FM mányzat 2011. évi költségvetésérõl szórendelet 1.§-ában felsorolt állatok ló 5/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 10. § (1)-(2) be- A haszonállatok tartása és elhelyekezdései helyébe a következõ rendelke- zése zések lépnek: 3.§ „1) Az önkormányzati feladatok ellátá- 1) A város belterületén - a mezõgazdasására jóváhagyott létszámkeret 180 fõ, gi haszonállatok tartásának állatvémelybõl 138 fõ közalkalmazott, 38 fõ delmi szabályairól szóló 32/1999.
2011. július (III. 31.) FVM rendelet 2.§ a) pontja szerint - haszonállatot tartani csak Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének a város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl szóló 19/2008.(X.2.) önkormányzati rendelete által az állattartó építmény építését lehetõvé tevõ övezetekben, az e rendeletben meghatározott módon és számban szabad. 2) Külterületen, a belterületi határtól számított 100 méteren kívül valamennyi haszonállat tartható. 3) Közös használatban lévõ udvarokon állattartás csak akkor folytatható, ha ahhoz valamennyi tulajdonos, illetve használó, haszonélvezõ hozzájárul. 4) Tilos haszonállatot tartani - függetlenül attól, hogy az intézmény, illetõleg az ingatlan melyik állattartási övezetbe tartozik - nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetõ, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén.
5
Ercsi Híradó a) családi házas ingatlanok esetében ingatlanonként legfeljebb 5-5 darab, b) többlakásos lakóépületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb 2-2 darab. 2) Eb és macska az alábbi mennyiségben tartható: a) családi házas ingatlanok esetében ingatlanonként legfeljebb 2 eb és 2 macska, b) többlakásos lakóépületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb 1 eb és 1 macska. 3) Az ebek vagy macskák esetében azok szaporulata legfeljebb a szaporulat 3 hónapos koráig tarthatók együtt a felnõtt állatokkal.
ahhoz valamelyik tulajdonos, illetve használó, haszonélvezõ nem járult hozzá, b) aki a város belterületi ingatlanain több állatot tart, mint az e rendeletben engedélyezett, c) aki az állattartásra szolgáló építmény építésekor, bõvítésekor az 5.§ (2) bekezdésében elõírt védõtávolságokat nem tartja be (kivéve, aki ez alól az 5.§ (3) bekezdése alapján eltérési engedélyt kapott). Záró rendelkezések 8.§ E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Átmeneti rendelkezések
9.§ Azon állattartók, akiknek állattartáSzabálysértési és eljárási rendelke- si tevékenysége e rendelet hatálybalézések pésekor a rendelet elõírásainak nem fe7. § Szabálysértést követ el és 50.000.- lel meg, 2012. március 31. napjáig köteFt-ig terjedõ szabálysértési bírsággal lesek tevékenységüket e rendelet elõírásaival összhangba hozni. sújtható: a) aki a közös használatban lévõ udvaDr. Feik Csaba Szabó Tamás rokon állattartást úgy folytat, hogy jegyzõ polgármester
4. § A belterületi ingatlanokon haszonállatból: a) legfeljebb 30 darab baromfi, vagy b) legfeljebb 10 darab nyúl vagy prémes állat, vagy c) egyéb haszonállatból legfeljebb 2 darab tartható ingatlanonként. 5. § 1) A haszonállatokat állattartásra szolgáló építményben kell elhelyezni, melyek építésekor, bõvítésekor a (2) bekezdésben meghatározott védõtávolságokat be kell tartani. 2) Az állattartásra szolgáló építmény védõtávolsága: a) egyéb haszonállat és prémes állat esetén lakóépülettõl, pihenõ épülettõl, fúrt kúttól legalább 10 méter, ásott kúttól legalább 15 méter, b) kisállat esetén lakóépülettõl, pihenõ épülettõl legalább 6 méter, fúrt kúttól legalább 5 méter, ásott kúttól legalább 15 méter. 3) A védõtávolságoktól való eltéréshez engedély – kérelemre – csak az olyan, e rendelet hatálybalépését megelõzõen épült állattartó építmények esetében adható, amelyek az Ercsi város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl szóló 19/2008.(X.2.) önkormányzati rendelet hatálybalépését megelõzõen létesültek. A létesítés idejét a kérelmezõ igazolja. A kedvtelésbõl tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezések 6.§ 1) Kedvtelésbõl tartott állat – eb és macska kivételével – az alábbi menynyiségben tarthatók:
(Ercsi alapellátásában) Az Ercsi Híradó hasábjain eddig igen keveset foglalkoztunk városunk egészségügyi alapellátásával. Jelenleg az ok a megszólalásra az, hogy immár nem csak hír, hanem a betegek számára is érezhetõ valóssággá válik az orvoshiány. Városunk felnõtt lakosságának létszáma 4 körzettel lenne optimálisan ellátható, azonban évek óta 3 körzet mûködik. 2011. június 01. óta már csak 2 háziorvosa van Ercsi felnõtt lakosságának. Jelenleg nem jósolható meg az az idõ amikor ez a létszám bõvülni fog. A lakosság háziorvosi alapellátását a meglévõ 2 háziorvossal kell megoldani, mely eleve nem lehet zökkenõmentes. A jelenleg orvos nélkül maradt II. számú (László dr. körzet) betegeit felváltva látjuk el. Jelenleg a II. körzet betegei a IV. körzet (dr. Várföldi) rendelési idejében kapnak ellátást, ezért kérem különösen ennek a körzetnek a betegeit, hogy fokozottan figyeljék az Egészségügyi Központban, illetve a fontos helyeken megjelenõ hirdetéseket, újság és TV közleményeket, melyek az éppen aktuális változásokról adnak tájékoztatást. Szabadságolás, illetve betegség esetén a szolgálatban maradó 1 fõ orvos a következõképpen tud ellátást nyújtani mindhárom körzetnek: reggel 08.00 – 10.00 óráig készenlét (csak sürgõs esetben!) 10.00 – 16.00 óráig rendelés minden felnõtt körzet számára. 16.00-tól központi ügyelet. Annak érdekében, hogy az ellátó orvos másnap is talpon maradjon, a fentieket a rendelõben mindenáron be fogjuk tartani. Példaként a következõkben az elsõ aktuális változást közöljük. A lakosság megértését köszönjük! Dr. Várföldi Tamás sk. intézményvezetõ
6
Ercsi Híradó
Egészségügyi Központ 2451 Ercsi, Esze T. u. 10. tel / fax: 25 / 491-210 e-mail:
[email protected]
Tisztelt Betegek! 2011. július 13-tól, 2011. szeptember 15-ig a felnõtt körzetekben a következõ rend vonatkozik minden körzetre egyszerre: reggel: 08,00 – 10,00 óra között, csak készenléti ügyelet lesz a kifejezetten sürgõs esetekre, ekkor az ügyelet telefonszáma: 06-25-520-771 rendelési idõ: valamennyi körzetnek minden nap délelõtt 10,00 – 16,00 óráig, utána a központi ügyelet vehetõ igénybe sürgõs esetben a már megszokott rend szerint. A központi ügyelet telefonszáma változatlanul: 06-25-492-021.
A 36. Német Városnapok 2011. május 03-május 05 között került megrendezésre Stuttgartban. A szervezés és az elõkészületek németesen precíz, jól megszervezett, logikusan kapcsolódó elõadásokkal és jól tematizált fórumokkal folyt három napon át. A konferencia jelmondata, mottója: Összetartozás és jövõ csak erõs városokkal!” Ercsi Város polgármestereként egyedül képviselhettem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét ezen a remekbe szabott konferencián, ahová több mint 1000 fõ küldöttet és vendéget vártak. A rendezvény házigazdája BadenWürttemberg tartományi fõváros Stuttgart fõpolgármestere Dr. Wolfgang Schuster volt a Kulturális és Kongresszusi Központban. A helyszín kiváló lehetõséget biztosított minden 5 (8) frakciónak és a (5) szekcióüléseknek, mindamellett a megjelent 24 támogató cég standjainak is megfelelõ bemutatkozási lehetõséget biztosítva. A konferencián a német politikai paletta teljes képviselete jelen volt: CDU/CSU (Keresztény Demokrata és Keresztény Szociális Unió; SPD Szociál-
Kérjük megértésüket és a fentiek pontos betartását annak érdekében, hogy az orvoshiány tovább ne súlyosbodjon. Ezt az idõrendet a felnõtt körzeti rendelések minden áron be fogják tartani. Dr. Balázs Fülöp Ferenc sk. háziorvos Dr. Várföldi Tamás sk. háziorvos
demokrata Párt; Szabadon Választhatók/ FDP Szabad Demokrata Párt; Szövetség 90/Zöldek és a Baloldal. Elsõ nap délután, május 3-án, a megérkezést követõen a frakciók egyeztetõ megbeszélései voltak késõ estig. A konferenciát május 4-én délelõtt Dr. Wolfgang Schuster (CDU) Stuttgart fõpolgármestere nyitotta meg, majd Dr. h.c. Petra Roth (CDU) Frankfurt fõpolgármestere a Német Városnapok Szövetség elnök-asszonyának beszámolója követte. A szövetség gazdasági beszámolóját az elnökség tagjaként Dr. Stephan Articus gazdasági vezérigazgató tartotta. Délután Dr. Angela Merkel (CDU) Német Szövetségi Köztársaság kancellára tartott 45 perces elõadást a takarékos gazdálkodásról, a közösségi feladatokról, de elõadása felében a megújuló energiaforrásokról, termelésérõl, az energia hatékonyság és takarékosság fontosságáról emelt szót számomra nem kis meglepetésre, hogy milyen jól tájékozott e területen! Elõre vetítette az azóta már ismerté vált német parlamenti döntés szükségszerûségét az atomenergia visszaszorításáról, annak megszünte-
2011. július tésérõl. Megemlékezett ennek kapcsán a Fukushimában történt erõmû tragédiájáról, az azzal kapcsolatos német félelmekrõl és politikai, társadalmi, természetvédelmi és környezetvédelmi hatásairól. Kancellár asszony elõadását követõen két órán keresztül (öt szekcióban) öt szakmai fórumon tárgyalták meg mindazon nagy jelentõségû társadalmi kérdéseket, mint az esélyegyenlõség az oktatásban, az integrációt, a demográfiai változásokat, környezeti és klímavédelmi gondokat vették figyelembe. Az elõadások az alábbi témákban volt: - Forum A: Több lehetõség a képzésen keresztül – befektetés a jövõben - Forum B: Városfejlesztési igények fenntarthatósággal - Forum C: Az emberi erõforrás helyzete a városokban – kihívások és jövõbeli kilátások - Forum D: Adósságfék: Vészfékezés az önkormányzatok költségérõl? - Forum E: Erõs városok a fejlõdésért és az összetartozásért – világszerte Az estét Daimler cég stuttgarti gyára mellett épített Mercedes-Benz világát bemutató autómúzeumában töltöttük, ahol a 125 éves cég és az autógyártás történetérõl kaptunk egy tartalmas áttekintést. Utána éjfélig egy kellemes, vacsorával, mûsoros esttel egybe kötött beszélgetõs ismerkedési esten találkozhattak a tagvárosok polgármesterei és a küldött polgármesterek. A harmadik nap délelõttjén Dr. h.c. Petra Roth felvezetõ elõadását követõen Stefan Mappus (CDU) BadenWürttemberg tartomány miniszterelnöke a tartomány gazdasági helyzetérõl és az önkormányzatok közösségi feladatairól, fenntarthatóságáról és költséghatékony mûködtetésérõl tartott elõadást. (Stefan Mappus 2010. február 10tõl 2011. május 12-ig töltötte be e tisztségét, elõadását követõen tartott választásokon õt a Szövetség 90/ Zöldek vezére Winfried Kretschmann követte.) Kedves, meleg érzésekkel teli pillanatokat is becsempésztek a szervezõk a komoly témák tárgyalásai közé, mikor is D. Dr. Rosemarie Wilckent a Hanzaváros Wismar egykori polgármester asszonyát elsõ nõi tiszteletbeli taggá választották, amely díjat Dr. h.c. Petra Roth leköszönõ elnök adott át. Dr. Rosemarie Wilcken húsz évig 2010. évi nyugdíjazásáig volt polgármester 1992-tõl volt a Szövetség Igazgatóságának tagja, aki képviselte a városok érdekeit külsõ szervek, mint például a Szövetségi Munkaügyi Hivatal elõtt. Petra Roth kiemelte, hogy Rosemarie Wilcken a példamutatás megtestesítõje, a Német Városok Szövetségének nagy erõssége, hogy munkáját mindig szigorúan és konzekvensen pártsemlegesség mellett tette. Nagymértékben hozzájárult a kelet és nyugat városainak integrációjához, annak ellenére, hogy nagy különbségek voltak ta-
2011. július pasztalhatók ezekben az években. Nem játszotta ki az érdekeket, mindig adott kereteken belül tudott gondolkodni, dönteni és cselekedni. A tartományi miniszterelnök beszédét követõen nyílt szavazással megválasztották a Német Városnapok új elnökének a frakciók elõzetes egyeztetése mellett majdnem egyhangúan - Christian Ude (SPD) München fõpolgármesterét. Christian Ude már harmadik alkalommal – 2005-ben Berlinben, majd 2007ben Münchenben történt megválasztását követõen a harmadik ciklusa a német önkormányzatok legnagyobb érdekvédõszervezetének a Deutscher Städtetag Német Városnapok szövetségnek, jelenleg most, mint ellenzéki fõpolgármester. (2003-2005 és 2009-2011 között alelnöke volt a szervezetnek, 1993tól München fõpolgármestere) Christian Ude, aki székfoglaló beszédében alaposan áttekintette a német önkormányzatok és a helyi demokrácia helyzetét, megfogalmazta a fõ kitörési pontokat a takarékos közösségi gazdálkodásról, az energiatermelésben bekövetkezõ változásokról, és a jövõ zálogáról a fiatalság és gyermekek gondoskodási rendszerének kiépítésérõl, oktatásáról, nevelésérõl. Számot adott a gondoskodási területekre fordítandó milliárdos fejlesztésekrõl is. A Német Városok alelnökének Dr. h.c. Petra Roth-ot (CDU) választották egyhangúlag. Petra Roth az elõzõ ciklus (2009-2011) elnöke szintén volt már háromszor elnök (1997-1999; 2002; 20032005) között, illetve a közbensõ években alelnök. Roth különben 1995 óta tölti be Frankfurt am Main fõpolgármesteri megbízatását és a Német Városok Szövetségének elnökségi tagja. A választás kimenetelébõl és a színfalak mögött történtekbõl úgy láttam, hogy nagyon kiegyensúlyozott a Szövetség vezetése és munkája. Jól kitapintható volt az egységre törekvés, a megoldások keresése és a problémákra a jó válaszok megtalálása. A Szövetség, mint érdekképviselet és érdekszintetizáló az önkormányzati ügyekben, feladatokban pártsemlegességre törekszik, amelyet sikeresen teljesít. Fontos számukra a folyamatos, erõs és megbízható érdekképviselet az állammal, a kormánnyal szemben. 1997-tõl napjainkig a két nagy párt által javasolt fõpolgármesterei CDU és SPD két éves „váltó gazdaságban” vezetik szinte ugyanazon személyek jóvoltából a Szövetséget, akik a saját városukban is hosszú távon meg tudták õrizni pozíciójukat. Az elnökségben helyettesként az alábbi fõpolgármestereket választották: - Helmut Himmelsbach-ot, Heilbron-ból - Dr. Ulrich Maly-t, Nürnberg-bõl - Hans Schaidinger-t Regensburg-ból - Dagmar Mühlenfeld-et, Mülheim an der Ruhr-ból - Dr. Wolfgang Schuster-t, Stuttgart-ból - Horst Frank-ot, Konstanz-ból
Ercsi Híradó A konferencia zárása egy összegzõ nyilatkozattal zárult, amelyben megfogalmazták az „Összetartozás (Kohézió) és jövõ csak erõs városokkal!” gondolat fõbb téziseit: A városok hozzájárulása a társadalom kohéziójához és jövõjéhez: A kulturális és társadalmi élet középpontjában a városok és önkormányzatok állnak, akár a gazdasági és tudományos fejlõdésében. A városokban megtörtént a sikeres integráció, az igazságosság és esélyegyenlõség, a szegénység elleni harc demográfiai változásokat eredményezett. A globális gazdaságban meghatározta a német városok helyét, azok infrastrukturális fejlettsége és fejlõdése. A közösségek azonosultak az állam egészével a helyi demokrácia, a politika és a társadalmi élet terén. A városok lakóinak életminõsége, a politikai stabilitás, a társadalmi kohézió, az infrastruktúra jobb minõsége és a rendelkezésre álló mûszaki szaktudású személyzet kulcsfontosságú Németország jövõjére nézve. Az egyik legfontosabb dolog a várospolitika tervezésében az oktatás, csakúgy, mint a meghatározott keretek között mûködõ helyi gazdasági infrastruktúra. A helyi hatóságok polgárbarát politikát gyakorolnak közigazgatási szinten. A szociális és gazdasági jogok a fenntarthatóság folyamatában igen fontos. A városok meghatározó szerepet játszanak a jövõben. A jövõ feladata, elérni és tovább erõsíteni a szövetségi, állami és helyi önkormányzatok együttmûködését. Ez csak a következõ feltételekkel lehetséges: 1. A helyi közösségek rovására nem lehet eladósodni! Évtizedeken keresztül az önkormányzatok részére új feladatokat írtak elõ anélkül, hogy megkapták volna a szükséges pénzügyi forrásokat. Bár a helyi hatóságok pénzügyi helyzete rendkívül problematikus, mivel a 40 milliárd euro (€) meghaladta a finanszírozásukat így alulfinanszírozottakká váltak. Bár az oka elsõsorban a szövetségi törvényekben folyamatosan felmerülõ önkormányzati szociális kiadások, aminek nincs meg a szilárd és átlátható jogszabályi alapja és megfelelõ normák. Tekintettel a német alkotmányos jogra, a 2009 közepén kezdõdött eladósodás annak is a kockázata, hogy a konszolidációs nyomás egyre inkább meghaladja az ország messzemenõ lehetõségeit, ezért az önkormányzatok pénzügyi helyzete tovább mélyült. Ezért sürgetik a helyi hatóságok a hatékonyabb védelmi mechanizmust, amely megakadályozná a szövetségi és állami eladósodást a helyi költségvetésekben. A megfelelõ önkormányzati pénzügyi kiadások abszolút alsó határát meg kell védeni és biztosítani, hogy ne korlátozza be a mindenkori ország pénzügyi teljesítõképessége. Ezen kívül szükség szerint a ténylegesen hatékonyan mûködõ in-
7 tézmények és a helyi érdekek védelmét meg kell teremteni. 2. A közösség cselekvési mozgástere és erõs készségek az oktatásban - pénzügyi feltételek biztosítása! A közösségek fontos partnerek a képzési eredmények sikereiben, ami persze nem függ a társadalmi származástól. Már a korai gyermekkorban meg kell alapozni a sikeres tanulás útját. Szövetségi, állami és helyi hatóságok, ezért a korai gyermekkori oktatás, képzési lehetõségek számát bõvítették és még további fejlesztést igényel a minõség. Erre a célra a helyi hatóságok a szükséges pénzügyi támogatásban részesülnek. Sok városban és önkormányzatban már bevezették az SINNE hálózatos oktatási rendszert. A szövetségi államok felszólították a helyi szerveket, hogy segítsék a városok ez irányú tevékenységét. A cél az legyen, hogy egyetlen gyermek sem maradjon képesítés nélkül. 3. Kommunák infrastrukturális fejlõdésének fenntarthatósága! A fenntarthatóság folyamatának alapvetõ célja a kulcsfontosságú ökológiai, társadalmi és a gazdasági igények kielégítése. Ebben a településeknek döntõ szerepe van, mert õk koordinálják a különbözõ általános állításokat, õk egyeztetik öszsze a helyi érdekû feladatokat. A fenntarthatóság integrált városfejlesztési tervezést igényel. Szükség is van erre, mert az alulfinanszírozás az elmúlt években jelentõsen befolyásolta a közösségek infrastrukturális fejlõdését. Több funkcionális terület, javításra szorul. Cél még emellett, a városrendezés fejlesztése, a természeti környezet védelme, földhasználat, energiaellátás, közlekedés, várostervezés. Ebben a tartományoknak is szerepe van az állampolgárok részvételével 4. A humán erõforrás adja meg a települések jövõbeni mutatóját! Kihívásoknak való megfeleléshez szükség van az önkormányzatoknak a képzett munkatársakra. Városok emberi erõforrás menedzsment igazodott az egyedi szükségletekhez és igényekhez legyen szó fiatal, idõs, nõ vagy akár bevándorlóról. 5. Városok kompetenciája, a demokratikus és decentralizált struktúrák felépítésénél, a világszintû hasznosításnál! A német városok készek arra, hogy a hozzájáruljanak a nemzetközi és az önkormányzati struktúrák megerõsítéséhez. A biztonság és a fejlõdés szorosan összefügg a demokratikus kormányzás és a decentralizált rendszerrel. Ezért a helyi hatóságok különleges szakértelemmel partnerként együttmûködnek az állam fejlesztési rendszerében. Pár gondolattal tekintsük át egy kicsit e szervezet múltját és történetét: A Német Városnapok 1905. november 27-én alakult, az elsõ ülést Berlinben tartották, ahol 131 város és 7 régiós város--
8
Ercsi Híradó
szövetség képviseltette magát. A szövetséget elsõsorban a financiális és hitelrendszer mellett a szociálpolitika nagy terültének összehangolására indították meg. 1933-ban a kommün náci vezetés alá került, létrejött az új német városok egyesülete. A szövetséges irányító tanács kezdeményezte határozat után újból lett német városi nap 1945-tõl. Az elsõ fõpolgármester Hermann Pünder (CDU) volt Kölnbõl (1945-1948), „a brit zónában levõ német városi nap ideiglenes elnöke” A második világháború után három rendkívüli közgyûlés volt, mindegyik témája: az önkormányzati pénzügyek. Jelenleg 3442 város és község a tagja a Deutschen Städtetag-nak a Német Városnapoknak. A mostani konferencia küldöttei: közvetlenül választott 210 város küldöttei a Német Városnapokra, amelyben 111 járási szabadváros továbbá 99 járásokhoz tartozó város. 3232 város és közösség jogosultsága után közvetetten kiválasztott küldött képviselte a Német Városnapokon. A Német Városnapokat képviselõk összesen 3442 várost és közösséget, együttesen a 51,4 millió lakóst, a Német Szövetségi Köztársaság népességének 62,8 %-át képviselték.
Dr. Wolfgang Schuster Stuttgart fõpolgármesterének üzenete a konferenciának: A rendezõ és otthont adó város Stuttgart fõpolgármesterének pár gondolatát is szeretném megosztani a kedves olvasóval, amelynek fõ motívuma az „Együtt a nehéz idõkben”. Ezekben a nehéz idõkben a városoknak pártsemlegességre kell törekedniük. A helyi önkormányzatok hitvallása: „kohéziót és jövõt - csak erõs városokkal „ lehet építeni. Nem vagyunk lobbi
csopor tok, amely önös érdekek szerint döntenek, mi polgárok vagyunk, választott képviselõk. Ezért a szövetségi és állami vezetésnek az önkormányzato-
Városok képviselete tartományonként: (szabad város + város) 2009.12.31-én Tartományi városokvárosok száma képviselt lakosok Baden-Württemberg 25 (9+16) város 3 063 530 fõ Bajorország 33 (25+8) város 3 778 340 fõ Berlin 1 (1+0) város 3 442 675 fõ Branderburg 19 (4+15) város 737 991 fõ Bréma 2 (2+0) város 661 716 fõ Hamburg 1 (1+0) város 1 774 224 fõ Hessen 9 (5+4) város 1 715 044 fõ Mecklenburg-Elõpomeránia 10 (5+5) város 520 084 fõ Alsószászország 16 (8+8) város 2 042 523 fõ Északrajna-Wesztfália 35 (22+13) város 8 462 187 fõ Rajnaföld-Pfalz 13 (12+1) város 1 064 815 fõ Szárföld 2 (0+2) város 215 594 fõ Szászország 18 (3+15) város 1 797 219 fõ Szászország-Anhalt 10 (3+7) város 788 320 fõ Schleswig-Holstein 4 (4+0) város 613 498 fõ Türingia 12 (6+6) város 763.955 fõ Összesen: 210 (111+99) város 31 441 715 fõ Képviseleti számok a tartományokból: Tartomány (város és önk. szövetség) önkormányzatok száma Baden-Württemberg Bajorország Branderburg Hessen Mecklenburg-Elõpomeránia Alsószászország Északrajna-Wesztfália Rajnaföld-Pfalz Szárföld Szászország Szászország-Anhalt Schleswig-Holstein Türingia Összesen:
képviselt lakosok
153 231 250 63 737 111 5 19 50 462 225
3 218 129 fõ 3 122 363 fõ 1 748 086 fõ 1 419 245 fõ 1 097 974 fõ 2 473 781 fõ 300 645 fõ 368 945 fõ 806 991 fõ 2 359 669 fõ 1 549 145 fõ
926 3 232
1 483 220 fõ 19 948 192 fõ
2011. július kat egyenrangúként elismert partnereknek kell tekinteni és feladataik elosztásához megfelelõ finanszírozásban kell részesíteni. Sok városnak nem sikerül egyensúlyban tartani a költségvetését, ennek ellenére nagy megtakarításokba kezdtek. Szociális kiadásaik drámain megnõttek, annak ellenére, hogy a városok és önkormányzatok szövetségi és állami feladatainak viselésére nem elégséges a finanszírozás. A pénzügyi és gazdasági válság is hatalmas adóbevétel kieséshez vezetett. Igény volt az adócsökkentésekre fõként az iparûzési adónál. A városoknak inkább beruházásaikkal kell a jövõben megerõsödni és erõs maradni. Az oktatási lehetõségek kiszélesítése is fontos, mindenki számára elérhetõvé kell tenni (gyermekek, bevándorlók). Stuttgartban 2001. évi prognózis szerint drasztikusan csökkent a gyermekek száma. Ezért célként kitûzte magának: Stuttgart lesz Németország gyermekbarát nagyvárosa. Jövõnk gyermekeinken múlik. A város családbarát közösségpolitikát folytatott, melynek középpontjában a gyerekek álltak. Újabb felmérések szerint eredménnyel, mert 25%-kal nõtt a gyerekek száma a korábbi prognózishoz képest. A legfontosabb pontja a programnak, hogy gyermekbarát oktatás legyen Stuttgartban. „Egy gyermek felneveléséhez szükség van az egész falura.” Ez az afrikai mondás különösen igaz Stuttgartra, ahol a gyermekek számának több mint 50%-a bevándorló. Ezért a város kidolgozta a hálózati munka tréning, oktatási és képzési koncepcióját: a stuttgarti partnerséget. Mint minden vonzó városba, úgy Stuttgartba is sok a bevándorló. Tíz éve él a külföldiekre érvényes politika, a helyi integrációs politika: szövetség az integrációért. Az alapötlet egyszerû: Mindenki, aki Stuttgartban él, stuttgarti ember. Feladat az integrációs politikában rendszeres, az egyenlõ részvétel lehetõség mindenki számára biztosított szakmai és társadalmi életben egyaránt. A város területének mintegy 40%-a tájés természetvédelmi terület. De nagy a lakhatási igény a városban, ennek ellenére nem érinthetik a zöld területeket. Ezért különösen fontos volt megszüntetni a város közepén 100 hektáros területet érintõ vasútprojektet. A következõ 25 évre tervezi a város, a 20 hold nagyságú CO2 mentes zöldterület létrehozását. Richard Florida amerikai városelemzõ tudós szerint a legfontosabb 3 tényezõ a városban: technológia, tehetség, tolerancia. E három tényezõ jellemzõ Stuttgartra is. Európában és Stuttgartban együtt kell élnie 170 nemzetiségnek akik 125 nyelven beszélnek. Ezért, a fontos témája az éves közgyûlésnek: a kohéziót és a jövõt - csak erõs városokkal! Ercsi, 2011.06.10. Szabó Tamás Ercsi Város polgármestere
2011. július
„Csodafegyver” Alkalmanként hallhatjuk azt a hangzatos és jól csengõ kifejezést, miszerint a bûnmegelõzés össztársadalmi feladat. Ez tökéletesen igaz, és talán megfelelõen és hatékonyan mûködhetne, ha annak minden szereplõje a rá esõ részt tudásának legjavával tenné. Ennek a mindenki által tökéletesnek és elfogadottnak tartott megállapítás helyett a tapasztalat, és sajnos a gyakorlat az, hogy nem abba az irányába mozdulunk el, hogy ezt valóban azzá, azaz össztársadalmi feladattá tegyük és ezt fokozatosan, a megváltozott bûnelkövetési módszerek felismerésével fejlesszük. Sajnos ezt a feladatot egyre jobban leegyszerûsíteni látszik, megfigyelve az ország nagy részére igaznak mondhatóan, hogy inkább az egyszerûbb, sokkal hatástalanabb, lélektelenebb technikát próbáljuk hadrendbe állítani, hogy megvédjenek, közérzetünket javítsák, és biztonságérzetünket erõsítsék. Nem kell magyarázni, hogy a bûnözés megelõzése elméletileg is igen sokféleképpen képzelhetõ el, a bûnalkalmak kontrollálását biztosító szituatív megelõzéstõl kezdve a közösségi bûnmegelõzés formáin át, a társadalompolitikai beavatkozásig. Visszatérve az elõzõ gondolatmenethez, és a továbbiakban is ennél a megközelítésnél maradva, hogy a gyors „eredmény” elérése érdekében a technikai eszközök bevetése felé tendálunk, több szempontból is elõnyõs. Tudva, hogy a bûnmegelõzés rendszere összehangolt, többszereplõs és konszenzusokon alapuló, akkor egyszerûbbnek tûnõ, viszont költségesebb a technika, avagy a térfigyelõ kamerák használata. A bekamerázási „láz” végigsöpört a világon, és ebbõl a jogi lehetõséget is biztosítva hozzá, kis hazánk sem maradhatott ki. A kamerák okozta hatások tekintetében a kezdetek óta nagy viták alakultak ki, tanulmányok láttak napvilágot, és e témában konferenciák tucatjai próbáltak összefüggéseket megállapítani a térfigyelõk hatékonyságának és szükségességének elemzéseivel. A mellette érvelõknek a mai napig nem sikerült sehol a világon cáfolhatatlan bizonyítékát adniuk annak, hogy a kameráknak egyértelmû hatása lenne a bûnelkövetések visszaszorítása terén. Tehát elmondhatjuk, hogy összehasonlítva az elérhetõ pozitív hatásokat a ráfordított költségekkel, soha sem lesz egyensúlyban, mindig is költségek emelkedése felé fog elmozdulni a mérleg nyelve. Ennek okai a következõk lehetnek: A lakosság biztonságérzete nem változik. (pl. saját élmény, médiák szuggesztív hatása.) Ennek eredményeképpen folyamatos késztetés a rendszer bõvítésére. (majd
9
Ercsi Híradó akkor jobb lesz, így már biztos, ez még kell hozzá, stb.) Virágzik a piac, jó a gyártók és a biztonságtechnikai cégek lobbija. Nem sikerült egyértelmû bizonyítékát adni, hogy van-e összefüggés a kamerák kihelyezése és az adott helyen elkövetett bûnesetek számának változása közt. A költséges technika „filléres” eszközökkel hatástalanítható. (fejlesztési kényszer). A technika személytelen. A negatív kritikákkal szemben ellenálló, ha nem vált be. A rendszer döntéshozók által megfogalmazott kritikáknak is kiválóan ellenáll, és kiváló hivatkozás arra, hogy „mi mindent megpróbáltunk”. A térfigyelõ rendszereknek egyetlen és kizárólagos szerepe lehet, mégpedig, hogy beilleszkedjék abba a rendszerbe, amit biztonságunk és közérzetünk javítása érdekében, valóban össztársadalmi
összefogásként bûnmegelõzésnek definiálunk. Önmagában nem képes megvédeni és megnyugtatóan hatni a biztonságérzetünkre. Még ha tökéletesen, és minden probléma nélkül üzemelne a térfigyelõ rendszer, akkor is kell mögé az ember. Az ember, aki árgus szemekkel folyamatosan figyeli, elemzi. értékeli. Az ember, aki a figyelõ jelzésére azonnal hatékonyan reagál, intézkedik. Az ember, aki a fenntartást lehetõvé teszi, és azt finanszírozza. Az ember, az a sok kis ember, aki verejtékes munkával mindehhez a pénzt megkeresi. Nos, ezeket a „kis” embereket kellene megvédenie a rendszernek, azokkal szemben, akik ellen ezt a költséges technikát felszerelték, és akiknek a pénzén azt fenntartják. Amikor ezt elérjük, akkor majd talán elmondhatjuk, hogy megéri az árát. 2011. június 23. Pereznyák János
„MARTONVÁSÁRI KISTÉRSÉG
– NAGY SIKER!” Kezembe akadt Martonvásár város lapja, melynek címlapján szerepel a fenti cím! Valóban Martonvásár számára ez egy nagy siker melyhez, ha martonvásári lakos lennék, akkor talán még gratulálnék is. (De én ERCSI (csupa nagybetûvel) polgára vagyok (csupa kisbetûvel). A cikk kitér arra, hogy fél év folyamatos munkájának eredményeképpen született meg ez a döntés. Kedves ERCSI POLGÁRTÁRSAK (Tisztán NAGYBETÛVEL!) Tudják- e, hogy mivel jár a Kistérségi Központ elvétele Ercsitõl? Lehet, hogy ügyeiket nem tudják itthon elintézni? Lehet, hogy megszûnik amire a legtöbbször szükség van Pl. az okmányiroda? Lehet, hogy nem tudják a személyi igazolványuk cseréjét, útlevelüket, lakcímkártyájukat, gépjármûveikkel kapcsolatos hivatalos okmányaikat stb. helyben elintézni? De ezen kívül lehet, hogy megszûnik a gyámügy, és építési ügyeik intézése is Martonvásárhoz tartozik? Lehet, hogy minden ügyes bajos dolgaikkal Martonvásárra, kell utazniuk, ha személyesen akarnak valamit elintézni? Természetesen ott nem Önök lesznek az elsõk, akinek ügyeit intézik. Tájékoztatták Önöket errõl? Volt errõl közmeghallgatás? Volt szó errõl az Ercsi Híradóban? Beszéltek
errõl az Ercsi Mozaikban? Vagy sundán-bundán fû alatt történt a megegyezés? Szeretném tudni Ercsi részérõl kinek, vagy kiknek az áldásos tevékenykedése járult hozzá ehhez a „sikerhez”? (2011. februári soron kívüli ülés jegyzõkönyvébõl képet kaphatunk róla, hogy kik támogatták ezt, habár akkor még szavazás nem történt. Mûv. Házban bárki megnézheti.) Mivel kevés idejük van a lakosoknak, nem biztos, hogy be tudnak menni a könyvtárba, ezért kérem a Képviselõ-testületet, hogy a fenti soron kívüli testületi ülés jegyzõkönyvének erre vonatkozó részét szíveskedjenek megjelentetni az Ercsi Híradóban, a szélesebb tájékoztatás érdekében. Ki szerette annyira saját települését, hogy ellene érvelt, vagy esetleg fél évig azon dolgozott, hogy tálcán kínálja fel ezt a lehetõséget Martonvásárnak? Kik azok, akik Ercsi lakosságának ilyen formán ártottak? Megjegyzés: A parlament 245 szavazattal megszavazta Ercsi Kistérségi központ elvételét, ami 2012 január 1-jén lép hatályba. Várom a válaszokat Hujber Teréz ERCSI polgára
10
Ercsi Híradó
„Doberdó!….Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – írta József fõherceg a Doberdó fennsíkot védelmezõ VII. Hadtest parancsnoka visszaemlékezésében. A Doberdó-fennsik az Adriai-tenger északi medencéjében található, területe kb. 60 km2. A terület névadója a fennsík déli részén található Doberdó falu, mai hivatalos nevén Doberdo del Lago település. Zalka Máté, aki maga is itt harcolt 1916 tavaszán Doberdó címû regényében irja: „Doberdó! Furcsa szó. Dobok peregnek és valami dübörgésszerû komorság. A Doberdó szónak visszhangja a magyar fülben: dob…doboló…Talán e véletlen folytán kapták föl éppen ennek a falunak a nevét, hiszen nemcsak Doberdó község alatt folyt a vér. De az egész frontszakaszt Doberdó névre keresztelte a magyar katonaság, mert ez a doboló szóra emlékeztetõ név felidézte képzeletében a szüntelen pergõtüzet, a vérfergeteget. Doberdónak már tizenöt /1915/ végén is elég gyászos híre volt a hadseregben, de tizenhat /1916/ elején ez az elnevezés egyértelmû volt a halál-
mezõvel”. /forrás: Pintér Tamás blog bejegyzése „Nagy Háborúk”/ Az I. világháború leghosszabb és legvéresebb hegyi háborújának egyik helyszínén FOGLIANO REDIPUGLIAban meglátogattuk a magyar-osztrák katonatemetõt, ahol mély megrendüléssel és meghatottsággal sétáltunk a sírok között. Emlékeztünk a közel háromszáz ercsi katonára, akik a doberdói csatákban haltak hõsi halált. Egyik társunk /Pásztor Katalin/ által hozott virággal, gyertyával tisztelegtünk az elesettek elõtt, nemzeti színû szalagot kötöttünk /Ercsi felirattal/ a közös keresztre. Melegség töltötte el a szívünket a szépen, gondosan ápolt temetõ láttán. A sírkert gondozója látogatásunkkor is ott tevékenykedett. /ilyen a véletlen?/ A buszra visszaülve az Ercsi Nyugdíjas Klub tagjai neveket, ismerõsöket emlegettek, akik az I. világháború harcaiban haltak hõsi halált. Bennem szorongás lett úrrá arra a gondolatra, hogy ha Ercsibe jönnének emlékezõk a katonai temetõbe……….. õk mit látnának? V.Éva
HRVATSKA MANJINSKA SAMOUPRAVA GRADA ERÈINA ERCSI VÁROS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2451 ERCSI, FÕ U. 20.
FELKÉRÉS ADOMÁNYOZÁSRA! Ercsi Város Horvát Kisebbségi Önkormányzata a 2010. évi Rác Karácsonyon
2011. július
hirdette meg az Illír-Rác Madonna kegykép restaurálására a gyûjtést. A helyi lányarcot megjelenítõ Mária képet a gr. Szapáry család festetett, 1792-ben és Marich János érdi esperes szentelte fel, aki székesfehérvári kanonok lett. A kegykép 160 évig fogadta a zarándokokat a kápolnában, majd a háborús években a templomba került, de most már állagmegóvásra és sürgõs javításra szorul. Az Ercsi Egyházközség már a restaurálás helyszínére szállította, a további feladat az anyagiak megteremtése. Ez idáig 90.000 Ft gyûlt össze, de ennél sokkal többre lesz szükség. Ezért adományozásra kérünk minden települését szeretõ családot, hogy kulturális és szakrális örökségünk felbecsülhetetlen értékét meg tudjuk menteni. Az erre szánt adományokat (a legkevesebb összeg is fontos!) átveszik a könyvtárban. A kép újraáldásának tervezett idõpontja a búcsúi püspöki szentmise. Tisztelettel kérik segítségüket a szervezõk
Ercsi Város Horvát Kisebbségi Önkormányzat és az Ercsi Rác Klub tisztelettel és szeretettel meghív minden hagyományát és vallását õrzõ lakost az augusztus 12.-én pénteken délután 15.00-kor tartandó szokásos búcsúi ünnepköri rác misére a templomba. Az idei szentmisére a Duna-menti szomszédos települések mellett a Dráva-menti falvak zarándokait is várjuk. Tisztelettel a szervezõk
JÁTÉK AZ
EGÉSZSÉGÉRT Az Ercsi Egészséges Életmód Egyesület 2011. október 15-én, a Nagy Egészségnap keretében vetélkedõt szervez az egészségturizmusról. A játékra 10 fõs csapatok jelentkezését várjuk szeptember 15-ig. A verseny részleteit az Ercsi Híradó következõ számában tesszük közzé, addig lehet szervezni a vállalkozó szellemû és játékos kedvû csapatokat. Egészséges Életmód Egyesület
2011. július
Ercsi Híradó
11
12
Ercsi Híradó
2011. július
Olaszországban jártunk Június 18-án 6 napos olaszországi utazásra indultunk az Eötvös József Nyugdíjas Klub szervezésében autóbusszal. Klubunk tagjain kívül családtagok, barátok, ismerõsök tartottak velünk. Autóbuszunk kényelmes, légkondis jármû volt, amely mindvégig a csoportunk rendelkezésére állt, két gépkocsivezetõvel. Kirándulásunk elsõ állomása a világhírû postojnai cseppkõbarlang megtekintése volt. Kisvonatra szálltunk, majd gyalogtúrát tettünk és újból vonatra szállva jutottunk a felszínre. Lenyûgözõ látványban volt részünk. Szálláshelyünk a múlt évrõl ismert bibionei Horizont apartman házban volt. Utunk során kirándultunk a Dolomitok királynõjéhez, Cortina d’ Ampezzoba, majd a misurinai tengerszemnél / 1750 m / pihentünk kicsit. Visszaútban látogatást tettünk Ticianó szülõházában. Voltunk a caorlei tengerparton, majd a nap folyamán kimerítõ sétát tettünk Szent Antal patinás városában Padovában. Hazafelé Portogruaróban vásároltunk a Carefour bevásárló központban. Szálláshelyre érkezésünk után este fürödtünk az Adriában.
Hazatérésünk elõtti napon a Doberdó melletti I. világháborús magyar katonai temetõt látogattuk meg. Ez nem volt a hivatalos programban, de egyik utastársunk Pásztor Katika javaslatára - akinek nagyapja is itt hunyt el- csoportunk egy emberként döntött a sírkert meglátogatásáról. Virágot és nemzeti színû szalagot helyeztünk el az emlékhelynél. Az elhunytak között több Ercsibõl és Adonyból származó katona volt. Szívszorító érzéssel távoztunk. A sírkert szépen ápolt és gondozott. Utunkat Szlovéniában Bledben folytattuk, ahol egy jégkorszaki gleccser maradványát a kristálytiszta vizû bledi tavat láttuk. Néhányan egy plentával / tradicionális helyi csónak/ átjutottunk a tó közepén lévõ kis szigetre, ahol egy XVII.sz.templom van. Bled után a Vintgar szurdokban alapos sétát tettünk. Lenyûgözõ látványt nyújtott az 1600 m hosszú, vízesésekkel tarkított, pisztrángos Radovna folyó, mely szikrázó napsütésben pompázott. Utunk utolsó élménye a trojanei hatalmas fánkok kóstolója volt.
Elfáradtunk, de jól sikerült kirándulás volt. Jó visszaemlékezni azokra az együtt töltött órákra, amikor egy-egy napi program után ültünk az erkélyen egy pohár ital mellett beszélgetve, felelevenítve a napi élményeket, látnivalókat. Részt vettünk egy jó hangulatú olasz vacsorán, megkóstoltunk egy pohár olasz bort is. Persze nem hagytuk ki a fagylaltot sem. Büszkék voltunk csoportunk idõsebb tagjaira, mivel többen bizony 70 éven felüliek, és korukat meghazudtolva, fiatalosan, kitartóan végig sétáltak velünk. Köszönet jár érte, hogy mindig a csoporttal együtt haladtak. Remélem, hogy jövõ évben is - ha az egészség és az anyagiak nem hagynak el - elmegyünk egy újabb kirándulásra. Mári Imréné klubvezetõ A Kft vezetõjének bocsánatkérõ levele:
Tisztelt Takács Úr! Nem gondoltam, hogy valaha is nyílt levelet írok a városi újságba, de az eset, ami 2011. június 14-én velem történt, nagyon elszomorított és szeretném, ha soha többé, senki mással nem fordulna elõ. Ercsi, kis település, mi rokkant nyugdíjasok,- nem tehetünk róla, de elég sokan vagyunk-behatárolt mozgáslehetõségünket figyelembe véve, szívesen veszünk részt minden olyan rendezvényen, vásáron, ami a településünkön szervezõdik. Örömmel vettem a kezembe június elején, azt a prospektust, ami több oldalon, hasznos termékek árusítását hirdette a helyi Mûvelõdési Házban. A barátaim és a szomszédok is, mivel tudták, hogy szeretek szétnézni, böngészni ezeken a vásárokon, megbíztak néhány apróság beszerzésével. A sok féle árukínálat felkeltette a lakosság figyelmét, tükrözõdött ez az érdeklõdõk létszámán is. Nyílván, tudatában voltak ennek a Quality Kft. munkatársai is, akik Jászapátiból (Nem kimondottan Ercsi közelében található település) a mi városunkba, kétórányi vásárlást biztosítva az embereknek, a megfelelõ hasznot remélve a cégnek, megszervezték ezt a vásárt. Tulajdonképpen ez nem is lenne probléma, hiszen magam is hosszú-hosszú évekig vendéglátásból, kereskedelembõl éltem, tudom, hogy a
jó kereskedõ udvarias kiszolgálással, korrekt árakkal a lehetõ legrövidebb idõn belõl szeretné megtermelni a hasznot. Az állapotomat sokan ismerik, csak elismerõen tudok a városban lévõ kereskedelmi egységekrõl szólni, hiszen anynyira segítõkészek irányomban. Tulajdonképpen a tolókocsival való közlekedésem eddig egyetlen hasonló kirakodó vásárban nem okozott gondot, meg sem fordult a fejemben, hogy bármi probléma adódhat, hiszen a sors stabilan megtanított a kocsival közlekedni. A baj, ott kezdõdött, amikor szerettem volna bemenni a vásárba. Nem kis meglepetésemre az ajtónál álló elárusító hölgyek egyike, ordenálé módon, megalázó stílusban kiutasított a Mûvelõdési Házból, mondván, hogy nem mehetek be, mert a tolókocsimmal leverem az árut, kárt okozok. Az esélyét sem kaptam meg annak, hogy elmondjam, ez nem fordulhat elõ, hiszen a településen mi tolókocsisok minden akadálymentes helyiségben ezzel a háromkerekû motoros jármûvel közlekedünk. Hiányzott a megszokott, udvarias, segítõkész kiszolgálás, helyette megalázó, elutasító, kiutasító, felszólító mondatok hangzottak el. A „Vezesse ki a terembõl” mondatot, ma már többnyire csak a bíróságon használják.
A Kft. Megbízott vezetõjét a történtekkel kapcsolatban számon kértem, aki elismerte és sajnálja magatartásbeli viselkedését. Nagyon sajnáljuk az Önt ért bánásmódot. A QVALITY-KER Kft. Nevében kérem, fogadja el nyilvános bocsánatkérésünket. Tisztelettel: Zsidró László Talán nem hiszik el, de pár évvel ezelõtt én sem gondoltam volna, hogy a napi közlekedõeszközöm a tolókocsi lesz! Nem lehet tudni, ma én, holnap Te, holnapután Õ! A Te gyereked, férjed, feleséged! Nem tudni, hogy mit hoz a jövõ! Nem a mozgáskorlátozottak közlekedését segítõ rámpák építése lassú, hanem az emberi fejekben a megvilágosulás. Esélyegyenlõségrõl beszélünk akkor, amikor még ilyen és hasonló esetek fordulhatnak elõ. Remélem, hogy az esetnél jelenlévõ lakosokat csak a döbbenet fogta vissza attól, hogy történtek után megvédjenek, vagy nem tetszésüket fejezzék ki az eladók felé, mert a döbbent csenden kívül, csak a kocsim kerekének a zaja hallatszott, ahogy elhagytam csendben, lelkileg megalázva a Mûvelõdési Házat. Ercsi, 2011. 07. 06. Üdvözlettel: Takács Gyula (Öcsi)
2011. július
A hazaszeretet szó azoknak az embereknek, akik é vs z á z a do k k a l elõttünk éltek bizonyára sokkal többet jelentett, mint a mostani fiataloknak, vagy a még élõ idõsebb generációnak. A mai emberek élete és gondolkodása is teljesen megváltozott az õseinkhez képest. Ebben az egyre modernebb világban nem tudjuk értékelni a jót sem. Tévé, internet, mobiltelefon ilyeneket még csak el sem tudtak képzelni azok az emberek, amiket mi természetesnek veszünk. A mai emberek nek apróságnak, vagy éppen semminek sem számító dolgok, nekik sokat jelentettek. Ilyen a hazaszeretet is. Boldogok voltak, hogy itt a szülõföldjükön élhettek és tisztelték azt. Ezt rengeteg versbõl megtudhatjuk a magyar költõktõl és íróktól is. Petõfi Sándor több mûvében is megírta a hazához kötõdõ szeretetét. A Nemzeti dal és Az alföld is a hazaszeretetét hordozzák. Ady Endre a hazához való hûségét A föl-föl dobott kõ címû versében írta meg. Ezzel egy olyan köteléket írt le a haza és az ember között, ami megszüntethetetlen. A költõ többször is elhagyta Magyarországot, de mégis mindig visszatért a szülõföldjére, hiszen nem tudott elszakadni tõle. Kölcsey Ferenc szerint, aki a hazáját szereti, teljesíti az emberi kötelességét. A Himnusz a hazáért aggódó hazafias költõ panasza volt. A Zrínyi éneke címû mûvel Kölcsey fel akarta nyitni a magyarok szemét, hogy ezzel a magatartással romba dõl az ország. Vörösmarty Mihály Szózat címû mûvében is a hazához való hûség kötelességét írja le. Ezeken a költõkön kívül még nagyon sok megírta versében a hazához való szeretetét. A mostani generációk többsége nem is foglalkozik
13
Ercsi Híradó
gondolkodása változott meg, azoknak is igaza lehet. Hiszen a mai generációknak a gondolkodása nagyon eltér az elõdjeikhez képest. Akik elõttünk éltek azok meg voltak elégedve azzal, amijük volt. A mostani emberek viszont mindig többet és többet akarnak, és a másik emberhez képest gazdagabbá és elismertebbé akarnak válni.
a hazaszeretettel. Pedig hazája csak egy van. Amiért az emberek régen áldozatokat hoztak, és ha kellett, akkor akár az életüket is adták érte, hogy mi most itt élhessünk. Az emberek mégsem foglalkoznak vele. A fiatalok a szülõktõl és az idõsebb emberektõl pedig Azért nincs ma hazaszeretet, mert az azt hallják, hogy tanuljanak nyelveket és amint lesz rá lehetõségük, hagyják emberek nagy része úgy gondolja, el ezt az országot.. Hogy miért mond- hogy akkor lehet csak szeretni a hazát, ják ezt, arra sokan sokfélét válaszol- ha az vagyont és jólétet ad. Az elõttünk nak. Egyesek szerint az ország kor- élõ emberektõl eltérõen õk bárhova mányzói, még mások szerint a média elmehetnek, és bármit odaadnának, tehet róla, de vannak, akik azt mond- hogy gazdagok legyenek. ják, hogy egyszerûen csak az emberek Wimmer Szilvia gondolkodása változott meg teljesen. Arany János Gimnázium Talán mindegyikben van valami igazság. Hiszen Magyarország vezetõi is tehetA magyar hazában nek azért, hogy sze(válság) ressük hazánkat. Ha Menjen(!) amerre lát… állásából elbocsátották. jobbá-szebbé próbálA munkahely hiány, a lehetõség silány ják tenni országun– és az is a barát, barátjának dukál – kat, ahol a lakosokmégis napokig, hetekig, hónapokig járt; nak nem kell szevitte hite és reménye, génységben élni, akvégül diplomáit szögre függesztette. kor a lakosság is szeHátizsákja egyre aszottabb, retettel gondol has mi maradt: könyv és családi fénykép zánkra. A másik do- búsan egymáshoz koccant vánszorgó léptei üteménél. log, ami szintén befoKörülötte a kivilágított utcákon lyásolja az embereket a nyomor lehelete hevert, az a média. Talán esténként bevackolt, mint az ûzött állat nincs is ma olyan emegy „lakatlan” kapualjba, ber, aki ne nézne a tés aludt összekuporodva, didergõn fázva vében, vagy ne olvasvagy ahol érte az álmatlan, na az újságokban, párnátlan álom: padon, papírdobozon… interneten híreket. A bûzlött – napok óta nem mosdott. – sajtóban dolgozók Már nem kilincselt, nem is evett – szédelgett, pedig akár olyan hírea szeme elõtt színes karikák táncoltak fényesen. ket is összeállítanak … például az országok De akkor felforrt a vére, helyzetérõl, gazdasáés a düh vörös lángja égette: gáról, ami eltér az ennyire gazdag ez a nép? igazságtól. Amit csak hogy nem kell azért csinálnak, hogy a pallérozott ész, az ügyes mester-kéz? az õ adásukat nézzék, – mennyi idõ, kitartás, fáradtság, pénz – újságukat vegyék a és mind, mind veszteség, legtöbben. Akik vimert a magyar hon, mint a magot a szél szont azt gondolják, elveti: hogy az emberek s fiait elengedi más országba „hazáját feledni”. Tört és zúzott volna(!) de nem tette, feltüzelt indulatai megfékezéséhez maradt még lelki ereje – ehhez igazi férfi kellett! – Valamiben bízott, bizakodott, nem tudta: miben, kiben hogyan… de itt akart felállni újra lépni és a magyar hazában büszkén élni! Hiszen anyanyelve s létének gyökere három színbõl ered: a piros, a fehér a zöld – ez a magyar föld. Szabó Aida (Jampa drolma) A vers, Lukács Sándor színmûvész elõadásában meghallgatható az alábbi linken: http://www.irodalmiradio.hu/lukacssandor.html
14
Ercsi természeti adottságai közül az egyik legszebb pihenésre alkalmas sétaút, a Duna-part és a Bajcsy- Zsilinszky út között, a régi Piac tér felõl elindulva, a Kis-Dunát is átölelõ erdõvel borított természetvédett terület. Mielõtt bárki is kételkedne szavahihetõségemben, megnyugtatom igen is, van járható út és viszonylagos rend és a körülményekhez viszonyítva elfogadható tisztaság. A fákon fészkelõ énekes madarak párhívogató és tavaszváró énekétõl kisérve, sétálhat a városunkhoz tartozó erdõben a jó levegõt szeretõ természetkedvelõ. A volt Vízi- Rendõrség épületétõl elindulva sajnos egy nem odaillõ beton tömeg fogadja az arra látogatót, mely kissé elveszi kedvét a sétaút kezdetén. Re-
Ercsi Híradó
mélve, hogy a további járható út kiépítésének felhasználására helyezték oda, jó lenne akkor minél elõbb, a rendeltetésének megfelelõ helyre szállítani, és beépíteni. Az út kezdetén egy kisebb domb megmászása után, egy viszonylag elfogadható magasított gátszerûen kiképzett gyalogút vezet a régi Duna-parti strand felé. Sajnos az út jobb oldalán nem a természetet és tisztaságot szeretõ honfitársaink oda nem illõ törmeléket és háztartási hulladékot szórtak szét, környezetkárosító tevékenységükkel elszomorítva az arra sétálókat. Az úton továbbhaladva gyermekkorom legszebb emlékeit idézi, ahányszor végigmegyek rajta. A nyári vasárnapok Ercsi hangulata elevenedik fel emlékeimben, mikor szüleimmel az éthordóba helyezett ebéddel és a fürdõzéshez E hónap elején a Diósdi Hagyományõrzõ Klub nélkülözhetetlen felszeretagsága viszonozva a Jorgováni Rác Kórus februá- lésekkel elindultunk a ri diósdi látogatását, kirándulást tett Ercsibe. strandra. Elsõ állomás a Helytörténeti Múzeum volt, ahol Egy körbekerített, a piIldikó asszony készséges vezetése mellett henni és fürdeni vágyóka megtekintett használati tárgyak anyáink, nagy- nak kialakított Duna-part anyáink eszközeinek emlékét idézték. fogadott, a sportkedvelõkA szomszédos Honvéd Csapatmúzeumban nek futballpályával ellárendkívül gazdag tárlatot láthattunk a korábban tott, valamint padokkal Ercsiben állomásozott egységekrõl. Ezután az felszerelt zöld övezet biz1929-30-ban épült református templomot tekin- tosította a családok hétvétettük meg. Ha Ercsi – akkor Duna-part! Rövid sé- gi kikapcsolódását. ta keretében gyönyörködtünk a szelíden hullámMég most is fülembe zó folyóban, a túloldali partot szegélyezõ, zöldellõ cseng az akkor még ritkabokrok látványban. Elsé-táltunk a parkban álló el- ságszámba található horsõ és második világháborús emlékmûvekhez, dozható telepes rádión majd betértünk az hallott Pancsoló kislány 1700-as évek közepén épült monumentális slágere. Ez az élményem is Nagyboldogasszony kegytemplomba. a strandhoz köthetõ, meg A Mûvelõdési Házhoz érve vendéglátóink kísé- a két oldalán megköthetõ retében (kissé a diósdi ÁMK nevére is utalva) ko- fecske fürdõnadrág, a szorút helyeztünk el b. Eötvös József, hazánk elsõ gyermekzsivaj, a rengeteg közoktatásügyi miniszterének szobránál. A továb- fürdõzõ és napozni vágyó biakban a Mûvelõdési Házban folytatódott a prog- embertömeg. Az ott halram, ahol a Jorgováni Rác Kórus, és a Rác-klub szí- lott sláger örök igazsága, ves vendéglátását élvezhettük. A látogatás felsza- hogy ki hallott már olyan badult nótázással ért véget, amelyen több magyar dolgot, fürdeni strand nóta mindkét nyelven is elhangzott. után! Talán még az is igaz Köszönjük minden közremûködõnek, hogy ez a volt, míg anyu öltözött az látogatás létrejöhetett, sikeres lett! apu idegeskedett, mert Jövõre Veletek Diósdon! olyan lassan készült el, G.H.K. hogy addigra este lett.
Szomszédolás Ercsiben
2011. július
Milyen jó lenne megélni ismét ezeket a soha el nem múló emlékeket. Valami csoda folytán a strandhoz érve, ismét megtalálható a futballpálya, a valakik által lenyírt gyepszõnyeg, a két végén felépített kapuk is a helyén vannak. Köszönet mindazoknak, akik szabadidejüket e nemes cél érdekében, nosztalgiából fenntartják egy sportolásra megépített és már elfelejtett parkot. A vízpartot a természet, mint örök törvényt igazolva: visszavette, ami az övé volt. Sajnos a fürdõzésre kialakított vízpart, a gondozatlanság miatt már felismerhetetlenné vált, és fákkal benõtt erdõvé alakult. Talán újra birtokba lehetne venni e szép környezetben található tisztást. Emlékeim szerint oly sokszor az akkor még falu majálisait itt tartották, valamint a futballcsapatok meghívásos mérkõzéseinek is helyt adott. Ismét lehetne szurkolni egy Angol kert-Templom tér, vagy Vásár tér- Tótlik esetleg Cukorgyárstrand csapatok mérkõzésein. Felhívni a sportszeretõk figyelmét szervezzenek a város kerületeinek csapataiból, vasárnapi mérkõzéseket a családtagok szurkolóinak részvételével, egy nosztalgia kupát a strand futballpályán. Ismét életet lehetne vinni a város életébe, egy ilyen szabadidõ parkban, és ehhez megszerezni a támogatásukat, azoknak kik szeretnék, ha Ercsi lakossága ismét összetartó és közösségi életet élhetne. A Civil Egyesületek segítségével és természetesen a Képviselõ-testület tagjaival példát mutatva tisztántartani, idõnként a szemetet összeszedni. Megkérve a tanárokat segítségükkel az iskolásokat is bevonva akár egy tanösvény kiépítését is lehetne megépíteni e szép erdõterületen. Tovább haladva a strandtól a jól kitaposott sétaúton, a horgászok által kedvelt úgynevezett kõhányásig jutunk, mely a jól hajózható vízi út biztosítására sarkantyút építettek az Ercsi oldalon. Sajnos ezzel a Duna vízfolyása ezen oldalon annyira lelassult, hogy emiatt eliszaposodás és a hordalékok lerakódása miatt szinte állóvíz alakult ki, ami a strand területén a fürdõzés végzetéhez
2011. július is hozzájárult. Itt egy elágazás található, mely nyugati irányban a Kis- Dunához vezetõ úttal találkozik. Ezt az utat legtöbben szintén a horgászást kedvelõk használják, de érdemes gyalogos túrán továbbhaladva megközelíteni, Ercsi egyik nem egészen kihasznált mellék Duna ágát, egy kis tavat és horgász paradicsomot. Itt található egy természeti szépségû sziget, melyet a Kis-Dunának nevezett horgásztó vesz körül. Régen egy kis fahíd vezetett a Gömbölyû-sziget belsejébe, mely rengeteg itt található fészkelõ madárnak nyújtott biztonságot, a kikelt fiókáik felnevelésére. Ez egy õsi természetes terület volt, melyet sokan és sokféleképpen szerettek volna megszerezni, különbözõ beruházások megvalósítására. Nagyon bölcsen az eddigi városvezetõk nem engedtek semmilyen csábításnak, és egyelõre megmaradt a horgászok kedvelt kikapcsolódására kiépített halastónak. A téli idõszakban mikor befagy a víz, nagyon sokan keresik fel a korcsolyázást és jégkorongozást szeretõ téli sportok kedvelõi. Jó lenne ezt hivatalosan is engedélyezni, és egy büfé kocsi felállításának lehetõségét kiépíteni. A tó körül padokat kellene elhelyezni a természet csendjét szeretõ, és a séta után pihenni vágyó turisták örömére. A padok használata jó szolgálatot tenne a téli szezonban a korcsolyázók átöltözésére is. A szigettõl egy másik sétaút is vezet vissza a kiindulási pontra, mely párhuzamosan halad a Duna-parti úttal, csak egy kicsit beljebb az erdõ közepén. Bárhonnan is indulunk, egy biztos, jó gyalogtúrával leszünk gazdagabbak, a fejünk felett összenõtt faágak, mint egy természetes alagút, vezet az erdõ rejtekébe. Elképzelem egyszer ezen a sétaúton vállalkozó szellemû emberek, sétalovaglásra felkészített lovakat, gyermekeknek pónikat biztosítanak a kikapcsolódni vágyó ercsiek számára. Turistahívogató lehetne, a hajóállomástól a KisDunáig és vissza, a lovagolni szeretõ, vagy sétálni kívánó, a természetet kedvelõ emberek számára. Nem kell megijedni, hogy ez valami furcsaság, bizony nagyon sok helyen már kihasználták az ilyen természet adta lehetõségeket és nagyon- nagy népszerûségnek, örvendenek. Az egyik ilyen mûködtetett sétalovagló pálya Miskolc-Tapolcán található, de több turisták által kedvelt helyeken is hasonló módon csábítják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. Itt van a lehetõség, csak ki kell használni, és az önkormányzat képviselõinek meg kell adni a segítséget és biztosítani a feltételeket a megvalósuláshoz. Természetesen ezt az erdõvel körülvett környezetet tisztántartani, védeni
15
Ercsi Híradó kell, és szabályokkal megakadályozni, valamint büntetni azokat, akik szemetelésükkel, fakivágásokkal tönkreteszik. E természeti terület védelmében törvény kötelezi az Önkormányzatot, hogy szabályt alkosson és ezért kitilthatja a gépjármûvek használatát, valamint megtilthatja az erdõben a favágást és fagyûjtést. Nincs engedélyezett és illegális favágás, nincs az erdõ csendjét zavaró benzinmotoros fûrészgépek hangja, nem kell félni a keskeny úton gyalogosan közlekedõ, pihenni vágyóknak, hogy megzavarják sétálás közben a gépjármûvekkel közlekedõk. Az Önkormányzat képviselõ-testülete, érvényt akart szerezni a természetvédett területek rendjének és törvényességnek betartásában. A Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatára kihelyezett „Mindkét irányban minden jármûvel behajtani tilos” közlekedési tiltó tábla nagy felháborodást váltott ki a Horgász Egyesület tagjainál. A képviselõtestület április 26-án megtárgyalta a Horgász Egyesület kérését és visszavon-
ta a kihelyezett táblát azzal a megjegyzéssel, hogy a Natura 2000 természeti területre vonatkozó törvények, pontosított értelmezése után figyelembe véve a horgászok kérését egy új rendeletet hoz a behajtás tilalmáról. Éppen azért, hogy minnél tovább fennmaradhasson és unokáink is sétálhassanak az ilyen erdõben mindenképpen törvényt kell alkotni annak védelmében. Ha egy társadalom a jövõ generáció érdekében új törvény alkot a természeti vagyona védelmében, akkor azt nem szabad kétségbe vonni. Örüljünk annak, hogy Ercsi területén még található ilyen természetvédelem alá helyezett erdõ. Használjuk ki annak minden egészségre hasznos lehetõségét, sétáljunk útjain, hívjuk meg barátainkat egy focimeccsre, a strand pályára, és biztos, hogy egészségesek leszünk testben és lélekben. Wimmer Sándor önkormányzati képviselõ
Pintér Márta, aki hosszú évek óta szerkeszti már havilapunkat az Ercsi Híradót, jelezte, hogy – egyéb munkahelyi feladatai miatt – szeretné átadni az újság szerkesztését valaki másnak. A mellékelt pályázati felhívás erre a munkára hivatott keresni a legmegfelelõbb jelentkezõt vagy jelentkezõket. A képzettség szándékosan nem szerepel a jelentkezési feltételek között, mert szeretnénk, ha fiatalok, amatõrök vagy akár jóképességû baráti társaságok is pályázhatnának. Számítunk arra, hogy a pályázók a megszokottól eltérõ formátumot és megjelenést is bemutatnának majd pályamunkáikban.
Ercsi Város Önkormányzat képviselõ-testülete pályázatot hirdet Ercsi Város Önkormányzat hivatalos havilapja, az ERCSI HÍRADÓ szerkesztõi feladatainak ellátásra. Pályázni a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott minta cikkekbõl, képekbõl, hirdetésekbõl és hirdetményekbõl álló file csomag felhasználásával elkészített Ercsi Híradó mintapéldánnyal lehet. Egy pályázó akár több minta újságot is készíthet. A file csomag a Polgármesteri Hivatal Titkárságán vehetõ át munkaidõben. A benyújtott pályázati anyagnak tartalmaznia kell a pályázó bemutatkozó anyagát, szakmai tapasztalatát, referencia munkáit, motivációs levelét és a feladatkör ellátására vonatkozó rövid
szakmai elképzelést. A feladatkör betöltése megbízási jogviszonyban határozatlan idõre szól, melyet három hónapon belül bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondhat. A pályázatra várjuk magánszemélyek, vállalkozók, baráti társaságok, diákok jelentkezését. Megbízási díj megegyezés szerint. A pályázatok azok közül kerülnek elbírálásra, melyek a pályázati eljárásnak maradéktalanul megfelelnek. A pályázat benyújtási határideje 2011. július 31. A feladat ellátásának legkorábbi idõpontja 2011. október 1. Gyõri Máté alpolgármester
16
Ercsi Híradó
Az Ercsi Cukorgyár története 5. fejezet. A két világháború közötti évek Nehezen futott fel a cukorgyár termelése az elsõ világháború és a tanácsköztársaság után. 1920-ban 850, azt követõ évben pedig 1120 tonna répát dolgoztak fel, ami csak mintegy 15 üzemnapot jelentett. A kedvezõtlen gazdasági helyzet miatt, a környékbeli földbirtokosok tulajdoni hányada csökkent, és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank vált a legnagyobb részvényessé. A húszas években az ország állapota lassan kezdett normalizálódni a háború, és az azt követõ évek anarchiája után. A földek visszakerültek a korábbi birtokosokhoz, répatermelés ismét fellendült, és a gyár is nagyobb kapacitással tudott dolgozni. Az évtized közepére a kampány napok száma meghaladta a két hónapot, a napi répafeldolgozás pedig 600 tonnáról a duplájára emelkedett. Egészen 1930-ig szinte folyamatosan nõtt a gyárban átvett répa mennyisége, a napi feldolgozás pedig elérte a gyár diffúziós állomása által behatárolt napi 1600 tonnát. A répa cukortartalma ebben az
idõben 16-18% közötti volt, de volt olyan évjárat, hogy ezt is meghaladta. A gyártott cukor mennyisége húszas évek végére elérte a 17 500 tonnát. Az egyre gazdaságosabb termelésbõl minden esztendõre jutott pénz a szükséges fejlesztésekre. Az új berendezések közül az alábbiakat emelte ki gyártörténeti munkájában Hangyál Károly, aki a hatvanas években osztályvezetõként dolgozott Ercsiben, majd késõbb a Cukoripari Kutatóintézet igazgatója lett: 1920. 2 db Weston centrifuga, mészoltó henger, 1922. új kondenzvíz gyûjtõ rendszer, Imperial szeletszárító dob, 1923. két cukorfõzõ vákuum, hat zárt cukorkavaró, 1924. hordozható répaúsztató, turbó-tápszivattyú, 1925. AEG gõzturbina, Rapid típusú szeletprés, Mares iszapszûrõ, bepárló állomás korszerûsítése. 1927. új iszapprés, 1928 újabb szeletszárító dob, két Mares-szûr és, két Weston centrifuga, 1929. egy 900 m3-es melasztartály. A napi 600 tonnáról 1600 tonnára emelkedõ répafeldolgozás eléréséhez a kiszolgáló üzemrészek kapacitását is növelni kellett, de szükség volt több technológiai újítást bevezetésére is. Növelték a gyártáshoz szükséges víz mennyiségét újabb kutak fúrásával, és nagyobb teljesítményû szivattyúk beépítésével. A magas mészsó tartalom miatt vízlágyítót helyeztek üzembe. A gyártelepen 1916-tól közlekedõ „Elsa gõzlokomotív” mellé megvásárolták a „Rózsika” mozdonyt, mely szintén 760 mm-es keskeny A Feszo-Trade Kft. 2009-ben jelentõs pályázati tá- nyomtávú sínen szállítotmogatást nyert el egy új csarnok építéséhez. Ennek ta a répát. Bõvíteni kellet keretében az Ercsi Ipari park területén található te- a szeletraktárt, mert a lephelyén egy olyan csarnoképületet épített fel, gazdák csak az üzem leálamelyben a vállalkozás egyik fõ tevékenységeként - lás után akarták átvenni a fémfeldolgozás keretében - a fémek felületkezelé- szárazszeletet. Amikor ez sét jelentõ galvanizálási eljáráshoz szükséges vegy- is kevésnek bizonyult új raktárt építettek. Ez még szereket kíván gyártani. ma is áll, és két dolog miCégünk a legyártott vegyszereket felhasználás att is példaértékû az elõtt a csarnokban fogja raktározni, illetve a csarépült. Az egyik az a mesnok egy kisebb szegletében - az alkalmazottak gyárteri ácsmunka, mely az tási folyamatok végén történõ kulturált, környezetépület tetõszerkezetét barát tisztálkodása érdekében - szociális helységektartja. A másik pedig az, nek biztosít majd megfelelõ helyet. hogy az oldalfalakat egyA beruházás keretében a csarnoképület felépíté- soros téglából az épület sének befejezésére 2011. május 31-én került sor. Je- közepe félé homorúan lenleg már csak a használatbavételi eljárás van fo- rakták, így az elsõ ránélyamatban, a projekttel kapcsolatos többi tevé- zésre gyenge falazat évtikenység befejezõdött. zedeken át könnyen meg-
Újabb beruházás az Ipari Parkban
2011. július
tartotta az ömlesztve tárolt répaszelet nyomását. (Megjegyzem, hogy ugyanerre a célra 1975-ben épített 3000 m2 alapterületû szeletraktár oldalfalát 20 cm széles vasalt betonelemekbõl építették.) Még egy érdekesség a gyár múltjából. A répatolózár elõtt a mamutszivattyú aknába beleesett Papp János 16 éves fiú, akit a 15 méter mély U alakú csatorna beszippantott, majd a következõ pillanatban a répamosóba dobott. A fiúnak combcsonttörésen kívül, semmi baja nem esett. A Mamut szivattyút gyártó cég ezt a szerencsés balesetet éveken át reklámként használta a répa kíméletes szivattyúzásának igazolására. A gyártástechnológia is korszerûsödött: bevezették a hideg elõderítést, így a répa minõségétõl függõen 1922-tõl választhatták a hideg vagy forró elõderítést. A bepárló készülékeknél kialakították a kétoldali gõzbevezetést, ami ugrásszerûen emelte a cukorlé besûrítését, és csökkentette a gõzfelhasználást. 1920-tól a néhány éven át kénezéssel javították a félig besûrített un. középlé színét, a cukoroldatok tisztasága és színének javítása érdekében alkalmazták elõbb az aktívszenes, majd a kovaföldes szûrést. „A gyártott cukor ennek eredményeként, mindig megfelelt az export kívánalmainak, az ercsi cukrot ebben az idõben idegen országban is szívesen látták. A gyár exportja 1930-ig fõleg Ázsiába és Közel-Keletre irányult.” A cukorgyártás a részvényeseknek a világválságig jelentõs hasznot hozott. Erre példa az 1929/30-as év, amikor a 120 000 tonna feldolgozása után a bruttó üzemi eredmény 1.22 millió pengõ volt, melybõl a tiszta nyereség 742 ezer pengõ, ebbõl jutott a levonások után 600 ezer pengõ osztalék a részvényeseknek, ugyanakkor a cukorgyári munkások helyzet, továbbra is irigylésre méltó volt a környezethez képest. Ezt a fellendülést törte meg az 1930-33 évek világválsága. A cukorkartellenek új kvóta megállapodást kellet kötni, mert az iparág brüsszeli konferenciáján a gyárak egész Európára vonatkozó termeléscsökkenést fogadtak el. Magyarországnak engedélyezett répafeldolgozás közel a felére 120 640 tonnára esett vissza. Ercsi esetében ez azt jelentette, hogy a harmincas években kampányonként 550 000 tonna répát dolgozhattak fel, az üzemnapok száma alig érte el a harmincat. A gyári munkásokat is érintette a válság, mert néhány fõt elbocsátottak, és pár évre bevezették a kéthetezést, ami azt jelentette, hogy két hét munka után két hétig fizetés nélkül otthon kellett maradni. A csökkenõ répamennyiség mellett a répa minõsége sokat javult, mert a gyengébb répatermelõk gazdaságok nem termelhettek, így elsõsorban a jó termesztési techno-
2011. július lógiával rendelkezõ nagybirtokok, szállították a répát Ercsibe. Ezek közül emelhetjük ki a sinatelepi Zerkovich, a ráckeresztúri dr. Freund, a nádasladányi Gr. Nádasdi Ferenc, az ercsi Gr. Wimpffen birtokot. A legnagyobb beszállító pedig a pusztaszabolcsi Wooster, a martonvásári Dreher Jenõ gazdaság és a Zirci Apátság elõszállási területe volt. Az egy hónapos kampányok alatt gyártott cukor a 10 000 tonnát is elérte ezekben az években. Mivel nem volt mód a kapacitásbõvítésre, csak kevés cukorgyári beruházást végeztek. Egyetlen nagyobb fejlesztés a finomító megépítése volt, melyet egy toldalék épületben helyeztek el 1938-ban a fõépület keleti oldalában. Itt gyártották a kockacukrot, a nagy kockát. A kockapréssel elõbb elkészítették a „stanglit, melyet a kockavágóval daraboltak méretre. A részvénytársaság, a jó üzleti eredményeket más irányú befektetésekbe testesítette meg, elsõsorban ingatlanokat vásárolt. Így lett tulajdonosa az 1400 holdas Göböljárási Gazdaságnak, a 700 holdas nagyhalmi birtoknak és egy 4 emeletes budapesti bérháznak. Ekkor épült a cukorgyári kápolna is, a neogótikus stílusú épület, majolika tetõcserepeivel és az Árpád-házi szenteket ábrázoló (Róth Miksa által készített) mozaik ablakaival, a Ercsi település ékessége. Ebbõl az idõbõl származik az a mondás, miszerint: a répaszelet és melasz árbevétele elegendõ volt a költségek kifizetésére, a cukor már tiszta haszonnak számított. A részvénytársaság megtehette, és segített is a község fejlesztésében. Megépítette a vasút alatt átvezetõ gyalogos alagutat, hozzájárult a Dunaparti strand fejlesztéséhez, az Ercsi Kinizsi sportpályát 1930-ban a részvénytársaság nevében a gyárigazgató Körbel Henrik adta át a sportkörnek, ahol nemcsak focipálya, de két teniszpálya, és lõtér is volt. A gyár és a lakótelep élte a maga külvilágtól elzárt és komfortos életét. A külsõ portánál mindenkit ellenõriztek, és csak a lakótelepiek, illetve az õket látogatók léphettek be a területre. Német Erzsébet újságírónak a gyár félévszázados jubileumára kiadott munkájában, a szemtanúk így emlékeznek a cukorgyár
Ercsi Híradó
17
telep korabeli életére. „A gyár területén gõ, a munkásoké 100-150 pengõ, ehhez a mûvelõdési és sportolási lehetõséget járultak a természetbeni juttatások, és a is elsõsorban a telepen lakók használ- cukorfejadag. Akkoriban ez a pénz ták ki. Õk teniszeztek, a pályára kinti mennyit ért? Arra a harmincas évekbeli munkás nem léphetett be. Az iskolában slágerbõl kaphatjuk meg a választ: havi a gyártelepiek gyerekei tanultak, a gyá- 200 pengõ fixszel az ember könnyen ri gumikerekû kocsi a telepi iskolásokat viccel. Pólya Gyula szállította a polgári iskolába, vagy a zárdába.” A színjátszó mûkedKósa Márta velõ csoport is elsõsorban az itt levõ családokból tevõNyári alkony dött össze. Eljátszották a Falu rosszát és más népszínÁtölelt és szorosan tartott mûvet, majd késõbb opelágyan csókolta homlokom retteket is bemutattak a az utcán szerte dal visszhangzott gyártelepi kultúrházban. A labdarúgó csapat a gyár alarigó súrolta az árnyakat pításával egyidõs, és évtizeÕ jött mögöttem észrevétlen deken keresztül a gyár tartarkómhoz ért megsúgott titkokat totta fenn, mai nyelven szívem vágyódón beleremegett szponzorálta. A focisták s én nem törõdtem már semmivel legtöbbje egyben gyári dolmindegy volt a földi sok teher gozó is volt. A kultúrház szórtam dobáltam le a súlyokat melletti tekepályán sok jó játékos gurította a golyót, éreztem rég feledett útra újra hívogat olyan jó csapat nevelõdött ki, hogy 1932-ben országos bokrok fák fölé magasra emelt bajnokságot nyertek. A 30lebegve nézem messzirõl as évek közepétõl rendszea június esti fényeket resen vetítettek filmet az itt mindent megmutatott lakók szórakoztatására. A az élet falakon át legfontosabb esemény azonban a kampány utáni gyönyörûséget és halált szirupbál volt, ahova csak a szürkébe hajló villanó eget meghívottak mehettek be. madárdalt rózsát szellõt illatárt A gyárban azonban szigokihalt volt az út sehol egy lélek rú fegyelem uralkodott, tükrös folyómra már nem hullott sugár mindenkinek fontos volt az belém karolt s nem engedett el állása. „Munkakezdés elõtt csak kapunyitáskor a munkahelyen kellett lenni, késésrõl szó sem lehea hársvirágtól terhes tett. A portán mindenki érfák lehajló árnyas ágainál. kezését és kilépését bejegyezték. Évente hat nap fiErcsi, 2011. 06.03. zetett szabadság járt a szakmunkásoknak.” Ebben az idõben még nem volt nyugdíjjogosultság. Nyugdíjszerzõdést csak a negyveA Semmelweis-nap kiváló alkalom arra, hogy felnes évektõl kötött a gyár. gyorsult világunk rohanó élettempója közepette Aki a cukorgyárban dolgoznéhány gondolat erejéig emlékezzünk a nagy hatott annak, nem kellett elõdökre. Értékeljük eredményeinket, felfedjük aggódni a megélhetésért. A kudarcainkat. Vegyük észre és ismerjük el a meltisztviselõi fizetés 250-350 lettünk gyógyító kollégák, gyakran embertpengõ volt havonta, a szakpróbáló helytállását, és az ünneplés után, új lenmunkások bére 200 pendülettel fogjunk hozzá a ránk váró, közös feladatokhoz. Az egészségügyben dolgozóknak az adhat további hitet, ha hivatásuk gyakorlása köben nem csak saját magukkal, hanem intézményi és társadalmi támogatásra, elismerésre számíthatnak. Köszönöm kedves Kollégáim munkáját, és együttmûködését az új Egészségügyi Központ mûködésének elindításában, Ercsi város és a kistérség egészségügyi ellátásában.
Semmelweis-naphoz
Vavrinecz Katalin ügyvezetõ igazgató Ercsi Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.
18
Ercsi Híradó
Az „ERCSI-ÉRT“ Szövetkezet 2011. április 28-án megtartotta évi közgyûlését, melyen beszámolt a szövetkezet 2010. éves tevékenységérõl, a gazdálkodás eredményérõl, valamint további feladatairól, terveirõl. Az Igazgatóság elnöke tájékoztatta a tagságot a szövetkezet gazdasági helyzetérõl. Felhívta a Tagság figyelmét arra, hogy a Tagság a szövetkezet munkájában folyamatosan vegyen részt, a közgyûléseken jelenjen meg, mert döntéseket csak határozatképes közgyûlés hozhat. A közgyûlésen a szövetkezet vezetése ismertette a Tagsággal a tulajdonában levõ ingatlanok bérbeadását. E szerint a szövetkezet bérbeadta az alábbi ingatlanokat, üzleteket: - l db iparcikk áruház bérlõ: kínai, Fan Jong Min - 1 db üzlethelyiség, jelenleg raktár, bérlõ: kínai, Fan Yong Min - 2 db ABC áruház, bérlõk: Sáska Imre, Bereczki Csaba - 4 db vendéglátó egység, bérlõk: Berente Attila, Vuleta Livia, Sipos Ferenc, Szabó Erika - 1 db festékbolt, bérlõ: Bukovi Pálné
- 4 db szálláshely, bérlõ: Berente Attila (BE-A-DÓ KFT) - 6 db garázs A Szövetkezet 19 db bérbeadott ingatlannal rendelkezik. A Szövetkezet fizetõképes, tartozása nincs, az ingatlanjait sem hitel, sem jelzálog nem terheli. A kereskedelmi hálózat épületei meghatározott tervek alapján kerülnek felújításra folyamatosan. A Tagság a szövetkezet szétválása óta minden évben juttatásokban részesül. Ezentúl a Szövetkezet támogat különbözõ közcélú szervezeteteket, alapítványokat, mint pl. az Ercsi Mentõszolgálat, Ercsi Szociális Szolgálat stb. Figyelemre méltó a 289 fõs tagság korbeli összetétele: - 40 év alatti 19 fõ - 40-50 év közötti 19 fõ - 50-60 év közötti 81 fõ - 60-70 év közötti 102 fõ - 70-80 év közötti 53 fõ - 80 év feletti 15 fõ - A legfiatalabb szövetkezeti tagunk 31, a legidõsebb 88 éves. A szövetkezeti közgyûléseken fontos döntéseknél a Tagság kétharmados sza-
2011. július
vazati aránya dönt. Mivel a szövetkezeti vagyon nem kevés, így a döntéseknek óriási súlya van. Az ország gazdasági helyzetének romlásával együtt a kisebb gazdaságok is könnyen tönkre mennek, és hogy ez az „ERCSI-ÉRT“ Szövetkezetnél ne történjen meg, arra odafigyelt, és ezért dolgozott a Szövetkezet igazgatósága, felügyelõ bizottsága, és hivatali vezetése. A Szövetkezet választott vezetésének a mandátuma 2011. szeptember hónapban lejár. 2011. szeptember 08-án a közgyûlésen választások lesznek. A választások elõkészítését jelölõ bizottság szervezi, melynek vezetõje Takács Ferencné, tagjai Egyedi Borzsák Katalin, és Markot Istvánné szövetkezeti tagok. Fontos, hogy a Tagság a közgyûlésen aktívan részt vegyen, és biztosítsa a határozatképességet. A Tagság döntése meghatározza a Szövetkezettõl bérelt üzletek további sorsát, üzemeltetését, a munkahelyek biztosítását, és a város ellátásának továb BÁLINT OTTÓ FEKETE ANDRÁS IG. ELNÖK FB. ELNÖK
HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA HÍREI A május számtalan programot hozott el kicsik és nagyok számára egyaránt. Egyik legnagyobb eseményünk a tihanyi kirándulás volt. Május 10-én gyönyörû, napsütéses idõben utazott el óvodánk mind a négy csoportja. A gyermekeknek nagyon nagy élmény volt a Balaton megpillantása. Tihanyban elõször kisvonatra szálltunk, a fél órás vonatozás lehetõséget adott a helyi nevezetességek megtekintésére. Ezután a Panoptikumba mentünk, ahol kétféle kiállítást láthattunk. (magyar királyok és kaló-
zok) Késõbb csoportonként fedeztük fel a látnivalókat. Ellátogattunk az apátságba, a marcipánmúzeumba és gyönyörködtünk a Balatonban. A kirándulásunkat egy jókedvû fagyizással zártuk. Büszkék voltunk arra, hogy gyermekeinket fegyelmezett, kulturált viselkedésük miatt mindenhol megdicsérték. Köszönjük a sofõrbácsiknak, Ferinek és Zolinak, hogy vigyáztak ránk, valamint a kapcsolattartó szülõk munkáját! Május elején az oviban focibemutatót és toborzót tartott minden kisgyereknek: Lieber Károly, Titz László és Berencsi Sándor. Az érdeklõdõk az
edzõk telefonszámát megtalálják az óvodában. Május 12-én és 13-án az anyukákat és a nagymamákat köszöntöttük minden csoportban. Nagyon nagy szeretettel titokban készítették el a gyerekek az ajándékokat, és tanulták a verseket, dalokat, táncokat. Reméljük, hogy sikerült örömet szereznünk az édesanyáknak! Május 18-án a Múzeumi Világnap alkalmából felkerestük a helyi múzeumokat. Ellátogattunk a Helytörténeti-, a Csapat-, és az Eötvös Múzeumba. Az érdekes gyûjteményeket még a legkiseb-
2011. július
bek is szájtátva csodálták. Az év vége örömét beárnyékolta az, hogy 31 nagycsoportosunktól búcsút vettünk. Május 27-én reggel mindenki csinos ruhában érkezett, hiszen ezen a napon találkozhattak utoljára így együtt, nagycsoportos társaikkal. Szívbõl szóltak a búcsúzó versek, dalok, melyeket apróbb, iskolában használható ajándékok kísértek. A ballagási mûsor aznap délután a Mûvelõdési Házban zajlott. A sok vendég alig fért a nagyterembe, a gyerekek mégis bártan, büszkén mondták el a tanult verseket, dalokat, melyekkel könnyeket csaltak a nézõk szemébe. Végezetül a szülõk a gyermekekkel együtt egy szívhez szóló dallal búcsúztak el az óvó néniktõl, dajka nénitõl. Köszönjük a Mûvelõdési Ház dolgozóinak a segítséget! Június 2-én délután nem haza, hanem óvodába jöttek a nagyok, batyuval a hátukon. Búcsú pizsamás partit tartottak éjszaka. Tábortûz mellett ették meg a va-
19
Ercsi Híradó
csora-pizzát, beszélgettek, meséltek, addig elkészült a moziterem és a hálóterem. Az izgalmakat az éjszakai bátorságpróba fokozta, a nyugalmat az óvó nénik jóéjt-puszija, gondoskodó takargatása biztosította. Másnap reggel már korán birtokba vették a játékokat, és büszkén mesélték éjszakai kalandjaikat érkezõ társaiknak. Június 3-án a Pedagógus napi ünnepségen nagycsoportosaink köszöntötték városunk összes pedagógusát. Június 4-én a Csigabiga csoport a kisdunai focipályán Családos nappal búcsúztatta a tanévet, köszöntötte a várva várt nyári szünidõt. Köszönjük a Mozaik TV stábjának, az Ercsi Híradó szerkesztõségének, hogy a város lakossága a képernyõn figyelemmel kísérhette mindennapjainkat és olvashatott óvodánk életérõl. Az idei nevelési évben példaértékû volt a szülõi összefogás és támo-
Ercsiben, a Dunához közel (Lejtõ sor) 212 m2 lakóterülettel, 870 m2-es telken kettõ, vagy akár háromlakásos családi ház eladó. Bõvebb információ: http://ercsihaz.5mp.eu Érdeklõdni: 06-25/490-415
gatás. Köszönet érte mindenkinek! Kiemelt segítõink, támogatóink: Keller Gábor, Juhász János, Ábrahám István, Békes Lajos, Berente Attila, Szilágyi Ákos, Magyar Csaba, Bilics István, Kardos Imre, Fodor István és Jucus, Lósits Ákos, Farádi Zoltán, Balázs Ferenc, Karsai Gergely, Füzesi József, Czégény Gábor Ezúton szeretnék megköszönni Rapai Lajos segítségét, aki 2 hét alatt szép árnyékolóval lepte meg az ovisokat. A nyárra kívánunk minden óvodásnak jó pihenést, vidám nyaralást! Találkozunk az új tanévben, szeptemberben! Gabi, Juci, Zsuzsi, Edina néni, Hermina néni, Erzsi néni, Mónika néni, Judit néni, Marika néni, Kati néni, Erzsi néni, Gabi néni, Konyhás Marika néni
Gyõrffy István villanyszerelõ mester vállalja: társasházak, családi házak javítását, régi lakások felújítását, villanybojlerek tisztítását, hõtárolós kályhák javítását garanciával! Tel.: 490-795; Mobil: 06-20/9851-139
TELEK ELADÓ! Ercsiben a Battai úton korlátozottan beépít- Hûtõgépjavítás garanciával, hétvégén is. Hibabejelentés hetõ, vállalkozásra alkalmas telek eladó (724 m2). Érdeklõd- ingyenes zöldszámon: 06-80/625-647; 06-20/4677-693. ni: 06-20/455-7706 Klímaszerelés. Eladó 1,5 szobás 48 m2-es tiszti lakótelepi, tehermentes, Építészeti és statikai tervek, valamint szakvélemény készíföldszinti, bútorozott lakás. Irányár: 5.900.000,- Ft. Tel.: 06- tése. Agárdi László okl. építõmérnök, tervezõ, építésügyi 70/373-3162 szakértõ. Tel.: 20-455-77-06 Sürgõsen eladó Ercsiben a Tiszti lakótelepen téglaépületben II. emeleti 56 m2-es, két szobás, erkélyes, jó állapotú lakás. Irányár: 6,5 millió Ft. Tel.: 06-70/967-0726 ELADNI SZERETNÉM, NEM ÁRULNI! Tiszti lakótelepen 2 szobás, téglaépítésû lakás, jó állapotú, parkettás, konvektoros, erkélyes, saját pincével ÁRON ALUL ELADÓ! HITELBE TUDUNK SEGÍTENI! Fix ár: 5.500.000 Ft. 06-70/4500-362, 06-30/3031-130 ELADÓ! Ercsiben 600 négyszögöl telek, gazdálkodásra, állattartásra alkalmas. Lakótelepi lakáscsere is érdekel. Tel.: 06-70-603-2846 Ercsiben a Feszty Á. u. és a Csokonai u. sarkán eladó egy 684 m2-es, panorámás építési telek. Tel.: 06-70/373-8046 Eladó vagy Búzavirág úti lakásra cserélhetõ a Kishíd u. 2. számú 4 szobás szuterénes családi ház. A szuterén is összkomfortos, és külön közüzemû órákkal felszerelt. Tel.: 0630/551-9876 Eladó 100 m2 2 szobás családi ház, 300 m2 telken, garázszsal, melléképületekkel. Százhalombattai csere érdekel. Irányár: 12.900.000 Ft. Tel.: 06-70/373-3162 Karsai József villanyszerelõ vállalja: hagyományos mosógépek és centrifugák felújítását, villanybojlerek vízkõtelenítését, automata mosógépek javítását. Tel.: 490-287; Mobil: 06-70/ 3733-744
Ercsi Város Önkormányzatának havonta megjelenõ lapja Kiadja: Képviselõ-testület, Ercsi Felelõs szerkesztõ: Pintér Márta A szerkesztõség címe: 2451 Ercsi, Fõ u. 20. Nyilvántartási szám: 3.4.1/139/2/1999. Azonosító szám: ISSN 1587-7302 Készült a TYPO SZOLG Hungária Kft. nyomdában (2451 Ercsi, Lejtõ sor 19.) 3300 példányban.
20
2011. július
Ercsi Híradó
Köszönet mindazoknak, akik
Tamon Sándor temetésén lerótták kegyeletüket, és akik szeretett családtagunkról megemlékeztek Gyászoló család Köszönetem fejezem ki, az Ercsi Szociális Szolgálat Idõsek Gondozóháza minden dolgozójának, az önzetlen, türelmes és szeretettel végzett ápolásért, amelyben testvéremet
Takács Lászlót részesítették. Köszönöm a temetésére vitt koszorút és a személyes képviseletet. További köszönet azoknak, akik utolsó útjára elkísérték. Takács József
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik
Venczl László Tiborné szül.: Tóth Zsuzsannát utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek el. Külön köszönet Gedõ Attila plébános úrnak, Posta dolgozóinak, rokonoknak, ismerõsöknek, szomszédoknak. Köszönet a Naplemente Bt. dolgozóinak. Gyászoló család Köszönetet mondunk mindazoknak, akik
Tézli Kálmánné szül. Bilics Lúcia elhunyta alkalmából gyászunkban osztoztak, fájdalmunkban együttérzésüket fejezték ki, utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek. Külön köszönet Gedõ Attila plébános úrnak, vigasztaló szavait. Az Egyházközség Rózsafüzér Társulatának és énekkarának, a rác énekkarnak a kegyeletteljes megemlékezését. A Naplemente Bt. dolgozóinak munkáját. Gyászoló család
Sírkõkészítés, felújítás Urnasírok Mûkõsírok Gránitsírok
55.000 Ft-tól 128.000 Ft-tól 225.000 Ft-tól
Vállalok megsüllyedt sírok javítását, sírkövek csiszolását, tisztítását, betûvésés, betûk átfestését. Elérhetõség: Várföldi László 06-30/3100-195 Telephely: Ercsi, Szent István út 47. Tiffani Dekor Bt.
2011. július
Ercsi Híradó
SZAMURÁJ 07 KFT. Tisztelt jövendõbeli Partnereink! Szolgáltatásainkat közel 10 éve élvezi, illetve veszi igénybe az Ercsi Város lakossága. A magas szintû szolgáltatást, részben az Ercsiben és Ráckeresztúron kialakított helyi vonuló egység biztosítja. Több nemzetközi és országos szintû õrzõ-védõ céggel állunk üzleti és szakmai partnerkapcsolatban, illetve veszik igénybe szolgáltatásainkat, ami talán nem véletlen. Cégünk vezetése közel 30 éves õrzés-védelmi tapasztalattal rendelkezik. Cégünk szolgáltatásait fokozatosan, a helyi viszonyoknak megfelelõen alakítottuk ki. Az üzleti és a szakmai stratégiánk nem a hirtelen meggazdagodás és nem más munkájának vagy ötletének az eltulajdonítása. Kérem Önöket, tekintsék meg megújult honlapunkat, ahol még több információt tudhatnak meg cégünkrõl: www.szamuraj07.hu Várjuk az érdeklõdésüket és megtisztelõ megrendelésüket! Tisztelettel: SZAMURÁJ 07 KFT.
21
22
Ercsi Híradó
2011. július
