SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: Ea.: Bocskay István Tárgy: Az Ipari Park működésének értékelése, a fejlesztése érdekében tett intézkedések.
Szentes Város Önkormányzata Képviselő – testülete Helyben Tisztelt Képviselő – testület! Szentes város és térségének meghatározó gazdaságfejlesztési eszköze és helyszíne a Szentes Ipari Park. A Szentesen található jelentős vállalkozások az Ipari Park területén üzemelnek. Az Ipari Park működtetése és fejlesztése a Képviselő – testület által elfogadott program szerint történik. Jelentősége abban áll, hogy a program, illetve az azt előkészítő gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása, nem csak az Ipari Park fejlődésére, hanem a helyi gazdaság egészére, versenyképességére és a város jövőjére gyakorol kedvező hatást. A gazdaságfejlesztési stratégiánkat az EU gazdaságfejlesztési céljainak figyelembevételével készítettük el és tekintettel arra, hogy 2013. december 31-én lezárul az Európai Unió jelenlegi költségvetési ciklusa érdemes bemutatnunk, hogy a terveinkből mi valósult meg hosszabb terminusban és mi történt eddig, az évek során. A befektetések ösztönzésére, a beruházások támogatására Önkormányzatunk 3 területen hajtott végre konkrét intézkedéseket. 1. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése. 2. Befektetési kedvezményrendszer létrehozása (külső és helyi vállalkozások betelepülésének, munkahelyteremtésének és beruházásainak ösztönzésére). 3. Vállalkozásfejlesztési pályázati rendszer kialakítása és működtetése. 1. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése. Az Európai Unióba történt belépésünk után, a tervezési, előkészítési időszakot követően 2006-ban kerültek társadalmi vitára azok az operatív programok, amelyek forrást biztosítottak a gazdaságfejlesztéshez. 2007-ben jelent meg a Dél – alföldi Regionális Operatív Program (DAOP), amely pályázati céllehetőségként jelölte meg a gazdasági infrastruktúra fejlesztését.
1
A regionális fejlesztési irány találkozott a városi célokkal, mivel a Képviselő – testület döntése alapján a gazdaság fejlesztésének alapvető célja az új munkahelyek számának növelése volt, amelyhez ösztönözni kell a befektetéseket. A szükséges beruházások megvalósulásához pedig fejlett gazdasági környezet szükséges, amelyhez megfelelő infrastruktúra kell.
A fejlesztések eredményeként az Északi Zóna ún. barnamezős részében, amely az egykori laktanya belső területe, teljes körű útfelújítást hajtottunk végre, illetve a víz, szennyvíz és csapadékvíz hálózat is korszerűsítésre került. Ezzel párhuzamosan (magántőkéből) az Inkubátorház is felújításra került, amely az esztétikus külső és belső megjelenés mellett hőszigetelt nyílászárókban és alacsonyabb villamos energiafogyasztásban nyilvánul meg.
A katonai feladat megszűnését követően a korábbi gyakorlótér is önkormányzati tulajdonba került, amely a Déli és a Nyugati Zónák beépülése után reális fejlesztési helyszínné válhatott. A több mint 10 hektáros terület fejlesztésére pályázati támogatást nyertünk és egy új, modern üzleti környezet alapjai kerültek kialakításra. Az út, a vízi közműépítés mellett mostantól bőséges villamos energia kapacitás és közvilágítás is segítheti a vállalkozások tevékenységét. Az Ipari Park legújabb egységében már nemcsak nagyvállalatoknak, hanem a kisebb vállalkozásoknak is versenyképes helyszínt tudunk biztosítani, hiszen akár 2600 – 3000 m2-nyi területek is elérhetők, amelyek 50%-a beépíthető. Ezt a területet neveztük el Vállalkozói Falunak, nevében is utalva arra, hogy a kisebb vállalkozások számára is reális lehetőség kínálkozik beruházásokra. A Szentes Ipari Park Keleti Zónája a többi területhez képest alacsonyabb fokon fejlesztett, de itt is történt infrastrukturális beruházás, pályázati támogatással ivó – és szennyvízvezeték épült ki. Ebben a zónában elsősorban, de nem kizárólagosan energetikai fejlesztést szeretnénk megvalósítani, amelyre több próbálkozásunk volt. A Cover, a Greenergy, Synergy Energetics, a Sun Park, a YESA és az Appenin nevű cégekkel dolgoztunk különböző projektekért. A svájci tulajdonú Appenin végül szentesi ingatlantulajdonos lett, de még nem szánták el magukat további invesztálásra.
2
A kapcsolatunk a céggel folyamatos és reméljük, hogy eredményes is lesz. Az energetikai beruházók elsődleges piaca minden országban az állam. Sajnos az ún. zöldáram átvételi ára nem vonzó a befektetőknek, de arra készülünk, hogy a gazdasági helyzet javulásakor mi készen álljunk (a helyszín tekintetében) az együttműködésre. Egy EU-s pályázaton nyertes svájci székhelyű nemzetközi vállalat (Clariant) 2013. december 31-ig kell, hogy elkezdje az energetikai projektjét, amennyiben a pályázati pénzre igényt tart. 3 magyarországi település versenyében Szentes is megtette ajánlatát, amely jelenleg elbírálás alatt áll. A befektető jelölt vállalkozás képviselői két alkalommal jártak az idén Szentesen és novemberre valószínűsítik végleges döntésüket. Szentes város és a régió számára a megújuló energiát termelő üzem létrehozása stratégiai fontosságú, ezáltal hasznosíthatóak a régióban elérhető mezőgazdasági és egyéb biológiai eredetű nyersanyagok. Az erőmű fejlesztés eredményeként lehetőség nyílhat újabb vállalkozások betelepítésére, illetve a már működő vállalkozások energiaellátásának javítására, működési költségeik csökkentésére. A megújuló energia potenciálunk szélesítése és növelése érdekében együttműködést kezdeményeztünk a hollandiai Zevenaar városban található BKC nevű vállalkozással, amelynek tulajdonosa energetikai növényt hozott Magyarországra és mindössze 3 város egyikeként Szentesen is elültetett energianádat, amely közel két évtizeden keresztül biztosít tiszta, környezetbarát energiát és segíti a mezőgazdaságot. A holland vállalkozást képviselő Solymos Tibor, a kedvező tapasztalatok alapján, szándékot jelentett be arra vonatkozóan, hogy 2014-ben újabb területeken végeznének befektetéseket. Fontos megemlíteni, hogy a fejlesztendő területek nem értékes szántók, hanem a kifejezetten gyenge minőségű, gazdaságos termelésre nem alkalmas földek. Érdekesség és jól jellemzi egy gazdasági együttműködés előnyeit, hogy a Cégvezető javaslatára a Holland Nagykövetség 500 db tulipánnal ajándékozta meg Szentest. Ennek a gesztusnak az igazi jelentősége abban rejlik, hogy felhívja a holland vállalkozások figyelmét Szentesre, mint potenciális helyszínre. Ez lehetőséget adhat olyan holland cégekkel való találkozásra, amelyek számára vagy a szentesi vállalkozások, mint partnerek vagy maga a város, mint befektetési helyszín lehet érdekes. A megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés lehetősége növeli a Szentes Ipari Park és cégeinek versenyképességét, ez további beruházásokkal és a foglalkoztatási ráta növekedésével jár. A megújuló energia bázison alapuló fejlesztések további közművekkel előkészített területe lehet a Keleti Zóna, amely több irányból is megközelíthető a város belső területeinek elkerülésével. A már szinte teljesen betelepült Nyugati Zóna mellett az elmúlt évek során a Déli Zóna fejlődése a legszembetűnőbb. A korábbi 12 hektáros fejlesztési területből mára 1 hektárnyi, értékesíthető egység maradt.
3
Az előterjesztés írásának időpontjában ismert és publikálható információ szerint élelmiszeripari jellegű és 2 hektár alapterület igényű zöldmezős fejlesztési projekt megvalósítására nyújtottak be szándékot külföldi és magyar tulajdonú befektetők. A befektetői szándék megvalósulásáért két éve dolgozunk és bízunk abban, hogy a projektfejlesztés a továbbiakban is zökkenőmentesen folytatódik. A Déli Zóna infrastrukturális fejlesztése eredményesnek bizonyult, hiszen alapot adott a későbbi beruházásokhoz. A teljes körű közműhálózat, a közvilágítás mellett a térségben egyedi módon ipari csarnok beruházás is megvalósult. Az infrastruktúra fejlesztése egy ipari parkban sohasem tekinthető befejezettnek, hiszen a kapacitás növekedésével, a technikai fejlődésből következő változások követésével folyamatosan számolnunk kell. A 2014-től kezdődő új ciklusban a Déli Zónát É-D irányban átszelő út szélesítése és megerősítése, illetve szélessávú információáramlást biztosító hálózat kialakítása lehet célunk, valamint a Keleti Zóna közműfejlesztésének folytatása. Miért volt szükség ipari csarnok építésére és milyen érdeklődés van iránta? Egy hosszabb időszak, jelen esetben EU költségvetési ciklushoz viszonyított elemzésnek többek között az is előnye, hogy átfogóan tudjuk értékelni az időszakot és a következtetéseinket, változtatási szándékunkat megfogalmazni. Megállapíthatjuk, hogy Önkormányzatunk azokat a pályázati lehetőségeket kihasználta, amelyek rendelkezésre álltak és a forrásokat sikeresen lehívta. A gazdaságfejlesztési stratégia tervezésekor még nem számolhattunk gazdasági válsággal és most sem tudhatjuk, hogy a hatása meddig tart. 2008-ban magas volt a beruházási hajlandóság és a megkezdett projektek még 2010 elejéig elhúzódtak, befejeződtek. Ezzel együtt érzékelhetővé vált, hogy a válság következményeként visszaesett a vállalkozói kedv. 2010-ig a beruházások forrásösszetétele könnyen modellezhető volt. Saját forrást nem vagy alig tettek a projektbe a cégek. Szívesen pályáztak és vettek igénybe pályázati pénzeket. A pályázatok finanszírozása bár utólagos volt, de banki hitelből megoldották a beruházás időszakát és a hitel megszerzése sem volt nehéz. Egy jó üzleti tervvel, némi önerővel és saját tulajdonú földterülettel elérhetők voltak a szükséges pénzek. 2010 után radikálisan változott a helyzet. A bankok hitelezési hajlandósága csökkent, illetve átalakult. Ettől az időszaktól alaposan átvilágított és sokszorosan biztosított projektek juthattak hitelhez, de már magasabb kamatra, mint korábban. A megemelt kamatterhek kitermelését a legtöbben nem tudták a piacról finanszírozni, hiszen számos vállalkozás vesztette el meghatározó vevőit ebben az időszakban. A nehézségek ellenére abban egyetértés mutatkozott, hogy a beruházásokat, a fejlesztéseket ösztönözni kell. Az Önkormányzatunk részéről 2009-ben készített kérdőívre érkezett válaszokból kiderült, hogy a vállalkozások nem tudnak fejleszteni, mert nincs kellő tőkéjük és nagyon nehezen jutnak hitelhez.
4
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara abban az időben készített felmérése azt mutatta, hogy a cégek a jövőben azokat a befektetési helyszíneket preferálják, ahol a legkevesebb kockázattal kezdhetik meg a működésüket, magyarul valaki helyettük épít egy csarnokot. Mindezek után a Képviselő – testület támogatta azt a szándékot, hogy épüljön egy új csarnok az ipari parkban annak reményében, hogy az ipari területek bőséges kínálati piacán versenyelőnybe kerülhetünk a szomszéd városok tekintetében, illetve csökkenthetjük versenyhátrányunkat azokkal szemben, akik autópálya mellett találhatók. Az 1958 m2-es csarnok építési költségeit, illetve a Vállalkozói Falu közvilágításának bekerülési forrását közel 50%-ban pályázat támogatta, amely mindenképpen sikeresnek nevezhető. A beruházást követő időszakban több vállalkozást megkerestünk konkrét ajánlattal, illetve hirdettük az új objektumot az Interneten, a külföldi kamarákon, a HITA-n és a nagykövetségek kereskedelmi képviseletein keresztül is. Miközben a Képviselő – testület jogos elvárása az intenzív hasznosítás, nem volt könnyű dolgunk, mert voltak cégek, akik potenciális hajlandóságot mutattak a bérlésre, majd gondolkodási időt kértek (ami alatt nem illik másnak reklámozni) aztán visszaléptek. Volt olyan, akinek magassággal volt gondja, másnak kicsi volt az ajtó. Nagyon nehezen akarták a vállalkozások a fejlesztéseiket elindítani, mert a cégek stabil működését helyezték előtérbe. Mindazonáltal a folyamatos befektetés ösztönzési tevékenység eredményeként jelenleg két érvényes betelepülési szándékot tartunk nyílván. A projektek értékét mutatja, hogy közel 40 új munkahely létrehozásával számolnak, illetve az időben hamarabb érkezett szándék ennél többel is. A Képviselő – testület soron következő ülésére bizonyossá válik, hogy a magasabb létszámú új munkahely teremtését vállaló projekt részesül – e pályázati támogatásban. Ennek figyelembe vételével és ismeretében szeretnénk az előterjesztést a legjobb ajánlatra elkészíteni. Természetesen az lenne a jó, ha mindkét projekt megvalósulna, aminek érdekében további munkára, fejlesztésre lesz szükség. Az új innovációs zónában, az ún. Vállalkozói Faluban már történt értékesítés, de betelepülés még nem. A Szentesi Mag Kft. a megvásárolt ingatlanon egy új telephelyet kíván létrehozni, amelyen a termékek csomagolása, raktározása, az irodai adminisztrációs és kereskedelmi munka is megvalósul. A vállalkozás jelenleg megfelelő pályázati lehetőségre vár a projektjéhez, miként a projektfejlesztési szándéknyilatkozatát és területbérleti igényét benyújtó SLS Kft is, amely logisztikai bázisát kívánja az Ipari Parkban megvalósítani. A Zöld Plasztik Lakics Kft. az elmúlt napokban adta át telekvásárlási szándékát a Vállalkozói Falura vonatkozóan, így összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg 5 vállalkozás igénye ismert és ez az örvendetes tény azt jelenti, hogy a gazdasági
5
válság nehézségei ellenére sem állt meg a betelepülési folyamat az Ipari Parkba, illetve a beruházási szándék a város más területein. A jelenleg ismert friss projektek megvalósulását követően 100 – 150 új munkahely valószínűsíthető az Ipari Parkban. Az elkövetkezendő években a Szentes Ipari Park fejlesztésének új színtere lehet az Északi Zónában található ún. B szektor. A volt Esze Tamás laktanya jelenleg állami tulajdonú HM kezelésben lévő területe. A katonai őrzésvédelem megszűnését követően különösen indokolttá vált az üresen álló terület projektszerű hasznosítása. Az objektum beékelődik a Vállalkozói Falu, illetve az Inkubátorház közé. Érdekünk a megszerzése, amely új lendületet adhat helyi vállalkozások (gépjárműjavítás, logisztika) számára. A Déli Zóna mellett megépült kerékpárút, illetve az Árpád Agrár Zrt. Szent László-i telepére vezető kerékpárút egyaránt kedvezően befolyásolja a cégek elérhetőségét, a versenyképességet. Munkánk során a környezetvédelem fejlesztésére is törekedtünk. Ennek eredményeként a Szentes Ipari Parkban iszap – és olajfogó berendezés védi a bányatóba folyó vizek minőségét és a berendezés karbantartására, tisztítására is érvényes szolgáltatói szerződéssel rendelkezünk (Rewox Hungária Kft.). A jövőbeni fejlődés szempontjából előnyös, hogy a Szentes Ipari Park terjeszkedése nem a város felé irányul, hanem ellenkező dinamikájú. Ennek környezetvédelmi, és településszerkezeti hatása kedvező a városra. Az Ipari Parkban található utak hókotrása, a rézsűk vágása, a szemétszedés, illetve a fűnyírás megvalósult. Speciális folyadék alkalmazásával védekeztünk a parlagfű ellen, azokon a területeken, ahol a földmozgatás következtében nagy területen megjelent a gyomnövény. 2011-től kezdve szelektív hulladékgyűjtést végzünk az Északi Zónában. 2. Befektetési kedvezményrendszer létrehozása – Szentes Invest (a vállalkozások betelepülésének, munkahelyteremtésének és beruházásainak ösztönzésére). A befektetés ösztönzési tevékenység kezdetektől legfontosabb célja, az új munkahelyek létrehozásának támogatása. Az ingatlan árában érvényesíthető az a kedvezmény, amely a fenti cél megvalósítására irányul. A 2009-ben megalkotott és bevezetett támogató és tanácsadó rendszer sikeres. Az alkalmazását követően az alábbi fejlesztések valósultak meg: 1. Alk – Tech Kft. telephelyvásárlás és termelő üzemépítési projekt, 2. Denti System Kft. telephelyvásárlás és termelő üzemépítési projekt, 3. Mobil Petrol benzinkút építési projekt, - közvetett projekttámogatás, 4. Lidl Áruház építési projekt – közvetett projekttámogatás, 5. Szentesi Jégpálya építési projekt – közvetett projekttámogatás, 6. Park Center építése – közvetett projekttámogatás, 7. Marosinvest Kft – kályhacsempe gyár építése, 8. Marosinvest Kft. – bemutató terem építése, 9. MA-KA Kft takarmánykeverő gyár építése, 10. Szentes Depo Kft. logisztikai bázis létrehozása, csarnok építése.
6
Előkészítés alatt: Az előterjesztés készítésekor 5 projekt áll előkészítés alatt, ami azt jelenti, hogy szándéknyilatkozattal alátámasztott konkrét beruházási tervvel rendelkező vállalkozás. Az előkészítés alatt álló projektek konkrét megnevezése az eddigi gyakorlatnak és a vállalkozói elvárásoknak megfelelően a zárt ülés keretében valósulhat meg. Továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kezeljük az ún. Mercedes projektet. Szeretnénk a beruházás beszállítói körének 2. vagy 3. körével együttműködésbe kerülni. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a Német – Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara illetékeseivel (Balogh Ilona, Gönczi Erika), illetve a Daimler logisztikai igazgatójával is tárgyaltunk. Sajnos napjainkban a Daimler még „kerítésen belül” képzeli el a jövőbeni fejlesztéseit. Ez az oka annak, hogy 70 km-es körzetben – a várakozásokkal ellentétben – eddig egyetlen városban sem hajtott végre beruházást, sem a német cég, sem a beszállítói. A természetes gazdasági növekedés következtében ez az állapot változni fog és alapvető érdekünk, hogy látókörben legyünk. Képzés és K+F tevékenység A gazdaságfejlesztési program 2.1. jelű intézkedésének célja az oktatási intézményhálózat rekonstrukciója, a minőségi értelemben vett személyi és tárgyi – technikai fejlesztés volt annak érdekében, hogy a képzés megfeleljen munkaerőpiac által támasztott egyre magasabb követelményeknek. Az elmúlt években átfogó környezetenergetikai fejlesztések voltak, amelyek közvetetten, de hozzájárultak a gazdaság fejlődéséhez. A Szegedi Tudományegyetem, az Önkormányzat és néhány CSR-re (társadalmi felelősségvállalás) fogékony szentesi vállalkozás együttműködésének köszönhetően létrehozott Studium Generale keretében immár második éve képezik egyetemi, főiskolai és középiskolai oktatók a diákokat több intézményben is. Az emelt szintű képzés eredményeként nemcsak nagyobb eséllyel juthatnak be a tanulók az egyetemekre, hanem a szentesi vállalkozások menedzsmentjének látókörébe, támogatottságába is bekerülhetnek. Az SG tulajdonképpen első lépcsőfoka annak a stratégiánknak, amely egy élelmiszeripari, illetve mezőgazdasági alapú K+F bázis létrehozására irányul. Dr. Lantos Ferenc szakmai irányításával a 2014 – 2020 közötti új ciklusban szeretnénk kialakítani a vállalkozások tevékenységét innovációkkal támogató egységet. A részben piaci, részben pályázati forrásmegoszlású bázis, elsősorban szentesi fiatalok bevonásával létesülne, amint az új pályázati források lehetővé teszik. A projekt sikere érdekében a közelmúltban együttműködést kezdeményeztünk Dr. Gyuricza Csabával, a Szent István Egyetem gödöllői karának dékánjával, aki örömmel fogadta városunk ajánlatát és hamarosan Szentesre látogat a lehetséges kutatási irány meghatározása céljából. A konkrét partnerség felvételekor is sikeresen képviseltük az „Újra Szentes!” kampányt, hiszen a Dékán úr Szentesen végezte középiskolai tanulmányait.
7
(látványterv az önkormányzati tulajdonú épületről) A projekt megvalósításának gyakorlati helyszíneként az önkormányzat tulajdonában álló földek jöhetnek számításba, bázisként pedig az Ipari Park Északi Zónájában található egykori legénységi épület. Az ingatlan felújítására engedélyes tervvel rendelkezünk. Tanácsadói, ügyintézést segítő tevékenység
A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal általános ügyrendjétől eltérően nemcsak a hétfő, csütörtöki ügyfélfogadási időben, hanem minden nap koncentrált ügyintézéssel (1 ablakos) igyekszünk segíteni a helyi vállalkozásokat. 2009 óta folyamatosan gazdaságfejlesztési témájú hírlevelet készítünk és küldünk a vállalkozóknak. Szintén évek óta működteti Önkormányzatunk a www.szentesinvest.hu honlapot, amely részben tájékoztatást biztosít, befektetésre ösztönöz, részben az aktuális pályázatok megismerhetőségét és letölthetőségét teszi lehetővé.
8
A vállalkozók és az érdeklődők nemcsak az Önkormányzatnál, illetve a virtuális kapcsolaton keresztül érhettek el bennünket, hanem közvetlen konzultációkat, fórumokat is szerveztünk. Ezt a tevékenységünket évek óta koordináltan végezzük a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara kistérségi szervezetével. A rendezvények kölcsönös és tudatos reklámozásával számos vállalkozást tudtunk elérni. Kereskedelemfejlesztés A folyamatos befektetés ösztönzési tevékenység mellett – követve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (HITA) által alkalmazott módszert – kiemelt hangsúlyt fektettünk a szentesi termékek exportpiacának feltárására, az export támogatására, a Szentes név, mint brand erősítésére. A 2012. évi tapasztalatok alapján tudatosan törekedtünk arra, hogy ebben az évben a vállalkozások nemzetközi piacfejlesztési törekvéseit támogassuk. Más településekhez hasonlóan mi is törekedtünk a testvérvárosi kapcsolatrendszer kiaknázására (Újszentes/Temesvár, Sankt Augustin, Kolomna, Hof Ashkelon), de más lehetőségekkel is igyekeztünk élni, amely például a holland kapcsolatok felépítésére vonatkozott. Ez utóbbiak közül a közös munka Auke Toutenhoofd vállalkozóval az ún. „Újra Szentes!” kampány keretében jött létre. Nemcsak Hollandiában, hanem Angliában is van már kapcsolatunk, de még komoly lehetőségeink vannak ezen a területen. 2014-től még nagyobb hangsúlyt helyezünk erre az eszközre. Az exportfejlesztési tevékenység eredményeként az egyik szentesi gépipari cég, újszentesi kapcsolaton keresztül amerikai megrendeléshez jutott. Ugyancsak román és orosz kapcsolatokat épített a Hydrokor, a Szentesi Mag, a Marosinvest, az Optic World és mások is. Mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződést kötött a Délkertész ZRt. kolomnai (orosz) kereskedőkkel, de más agrárkereskedők is tárgyalásban állnak velük. A Szentes járási vállalkozásokkal is törekedtünk munkakapcsolat kialakítására. A nagymágocsi Comix System Kft termékeit, illetve know how-ját együttműködésünk során több országban is megismerhették. A szegvári Ternai Kft. rendszeres résztvevője üzleti fórumainknak és ennek eredményeként lehetőségünk nyílt külföldi kereskedőkkel a cég tevékenységét és helyszíni bejárás során a telephelyüket is megismertetni. Annak ellenére, hogy a gádorosi DanFarm egy másik járás tagja, mégis bekapcsolódott a Szentes Invest rendszerébe és nagyon fontos orosz kapcsolatot épített ki közös munkánk eredményeként. A folyó költségvetési ciklus egyik példaértékű (EU/nemzeti költségvetés/ saját erő) projektje volt a 2011-ben átadott Tejszolg Kft. által építetett új gyártócsarnok, fejlesztőközponttal és irodákkal. Az igényes külsejű, modern objektum létrehozásában tanácsadói tevékenységgel vettünk részt, amely pályázatok, beruházási források felkutatására irányult. Az objektum ugyan nem az Ipari Parkban van, de ipari övezetben. A projektfejlesztés során új munkahelyek jöttek létre és a munkavállalók komfortos környezetben dolgoznak. Ugyancsak eredményes munkakapcsolatunk van a Metalcom Zrt-vel, illetve a T&T Technik Kft-vel is.
9
Mindhárom cég a Szentes Déli Ipari Övezetben tevékenykedik és sikeres működésük alapvető érdekünk. Az egyéni vállalkozók tevékenységét is segítettük. Zsemberi János az elmúlt évek során modernizált eszközparkjával és szaktudásával nyugat – európai piacokat szerzett, amelyet marketinggel és kamatmentes kölcsönnel támogattunk. Nemzetközi kapcsolatok Az előterjesztés első részében feltüntetett holland, svájci kapcsolatokat megelőzően még 2011-ben kezdeményeztünk partnerséget a Budapesten található nagykövetségekkel. Az elmúlt évek során számos külföldi képviseletet kerestünk fel. A követségek kereskedelmi attaséin, nagyköveti megbízottakon keresztül igyekeztünk pozícionálni Szentest, mint befektetési helyszínt. Ennek jegyében járt városunkban az Iráni Iszlám Köztársaság kereskedelmi attaséja, tárgyaltunk a Dán Királyság Nagykövetségének kereskedelmi tanácsadójával, Szendrei Balázzsal. A Török Köztársaság kereskedelmi tanácsosa EvrimDemirci Soranlar támogatná a török cégek szentesi letelepülését, amennyiben magyarországi helyszínt keresnének török vállalkozók. A Norvég Királyság Nagykövetségén Újfalussy Judit és Polgár Tamás segíti a törekvéseinket. Az együttműködés az energetikai fejlesztések terén már eredményesen alakult. A Francia Nagykövetség gazdasági missziójának képviselői Bruno Roquier – Vicat, Jean Claude Bernard urak nem csak fogadták városunk képviselőit, hanem személyesen is jártak Szentesen. 2012-ben a francia nagykövet is Szentesre látogatott (a Legrand Zrt. jubileumi rendezvényére) és olyan fontos befektetési helyszínnek nevezte Szentest, ahol egy francia vállalkozás megtalálhatja a számítását. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényein is igyekszünk az Ipari Parkot promótálni. Itt kerültünk kapcsolatba az Ernst & Young Tanácsadó Kft. vezetőivel, akik a fedett uszoda projekt kialakításakor nyújtottak hasznos segítséget. 2012-től kezdve neves ügyvédi irodákkal vettük és vesszük fel a kapcsolatot (részben AmCham programokon) annak céljából, hogy ügyfélkörükből a befektetni szándékozókat Szentesre irányítsák. A szentesi ajánlattal felkeresett irodák közül az ismertebbek a következők: Yingke – Várnai, Oppenheim, Erős Ügyvédi Iroda – Squire, Sanders & Dempsey, Szecskay Ügyvédi Iroda), McMillan & Baneth Kft. Az utóbbi vállalkozásnak Szeged és Budapest mellett Brüsszelben is van irodája, amely szintén előnyös lehet. Továbbra is törekszünk arra, hogy a Magyarországra újonnan érkező cégek látókörébe az elsők között kerüljön városunk. Nem könnyű, mert a megyeszékhelyek közül (Szolnok, Székesfehérvár, Debrecen, Miskolc, Szeged) igyekszik kihasználni a felsőoktatásból és autópálya melletti pozícióból fakadó előnyét.
10
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az autópálya, illetve a felsőoktatási potenciál önmagában nem feltétlenül tesz vonzóvá egy települést és egy ipari parkot. A gazdasági krízis következményeként elsősorban az ún. aftercare tevékenységből (már betelepült vállalkozás újabb fejlesztésre ösztönzéséből) voltak sikeres nagyberuházások, elsősorban Győrben és Szentgotthárdon. Az ún. ITDH, amely a magyarországi befektetés – ösztönzésére, kereskedelemfejlesztésre jött létre, 2010 után átalakult. Az új neve az angol Hungarian Investment and Trade Agency rövidítéséből alakult, azaz HITA. Konstruktív munkakapcsolatban vagyunk az új menedzsmenttel, illetve a regionális képviselővel (Zátonyi Ágnes) is. Frissítettük a szentesi adatbázist, aktualizáltuk a befektetési ajánlatunkat és igyekeztünk támogatást szerezni szentesi vállalkozások fejlesztési projektjeihez. A nemzetközi trendhez igazodva a kínai kapcsolatok építésén is dolgoztunk. Számos tartomány és város (Sanghai/Pudong, Guangxi, Peking/Shijingshan, Gansu – Jiuquan Iron&Steel Company, Hubei,HuayiChemical Group, Foshan Creatice Industrial Park, Datong, Zhongjian) képviselői, magas beosztású vezetői látogattak Szentesre és ismerkedtek a befektetési, együttműködési lehetőségekkel. Általunk ismeretlen okból kb. 8-10 hónapja változott, lassult a kínai aktivitás, de Chen Xiaojun politikai tanácsos, a Nagykövet úr ún. első beosztottjának tájékoztatása szerint Szentes a látókörükben van, és 2014-ben városunkba látogatnak az Ipari Park megtekintésére. Ez komoly gazdaságdiplomáciai siker lenne, mert a szokás szerint mindig ez az első lépcsőfoka a gazdasági kapcsolatok kialakításának. A kínai üzletépítést két vonalon folytatjuk. Az egyik a nagykövetségi munka, a másik budapesti Ázsia Centerben található China Business Trade Center (CBTC – Chen Chen). Az Ázsiából érkező vállalkozások letelepítésében közreműködő ügynökség nyitott a szentesi kapcsolatra. Számokban Érdemes számokban bemutatni az elmúlt időszakban a gazdaságfejlesztése, az Ipari Park bővítése érdekében vállalt és végrehajtott erőfeszítéseket, illetve azokat az eredményeket, amelyek keletkeztek. Szentes Város Önkormányzata Képviselő – testülete a gazdasági válság begyűrűzésekor nemcsak megőrizte az ipari park fenntartási színvonalát, amely a környezet általános nívójának (fűnyírás, hókotrás, szemétszállítás stb.) megőrzésében volt érzékelhető, hanem rendhagyó módon, a lehetőségeihez mérten kiemelt beruházásokat hajtott végre. Az elmúlt évek során megvalósított infrastruktúrafejlesztés alapvetően javította az Ipari Park versenyképességét, illetve a már betelepült vállalkozások számára komfortosabb, üzletileg előnyösebb környezetet teremtett. A fejlesztések közül kiemelkedett az egész Parkot átfogó közvilágítási, villamos energiafejlesztési útépítési, felújítási, víz – és szennyvízvezeték építési munkák, amelyek a csapadékvíz elvezetését és a tűzi víz, rendelkezésre állását is érintették.
11
A másik kiemelt fejlesztés az ipari csarnok építése volt. A két projekt saját erős fejlesztése meghaladta 300 millió Ft-ot, amelyhez közel azonos támogatottságú pályázati támogatás érkezett. A Kormány konszolidációs tevékenységének figyelembevételével és a vissza nem térítendő támogatásokkal együtt a beruházásaink kedvező értéket mutatnak. Az ipari parkban működő vállalkozások száma a következőképpen alakult: 2007 – 29 db 2008 – 31 db 2009 – 32 db 2010 – 36 db 2011 – 38 db 2012 – 40 db A fenti számok részben a betelepítések, részben a cégek saját erős fejlesztéseinek az eredményei, de mindenképpen azt szimbolizálják, hogy a fejlődés nem állt meg, és figyelembe véve a 2014-től elérhető telephelyfejlesztés támogató forrásokat valószínűsíthetjük a tendencia folytatását.
A legfontosabb indikátor a létszám, amely az elmúlt évek során a következőképpen alakult. 2007 – 2844 fő 2008 – 2658 fő 2009 – 2461 fő 2010 – 2603 fő 2011 – 2631 fő 2012 – 2849 fő A számok változása eklatáns módon szimbolizálja a gazdasági krízis begyűrűzését, a vállalkozások részéről történt reakciót, de azt is, hogy a gazdaság kezd kilábalni a válságból és a cégek beruházó kedvének emelkedésével a létszámváltozás is elindult felfelé. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy 2012 végére visszaállt az ipari parkban foglalkoztatottak száma a 2007. évi szintre. A 2013. évi előrejelzések szerint további enyhe emelkedést várhatunk és reményeink szerint a 2014. évi fejlesztések eredményezhetik, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a 3000 főt. Az ipari parkba települt vállalkozások beruházásainak mértéke jól viszonyul az elérhető pályázati lehetőségek mértékéhez. A hitelképesség, a hitelek elérhetőségének változása szintén jelentős mértékben befolyásolja. A beruházások az alábbiak szerint alakultak (millió forintban). 12
2007 –13150,1 m Ft 2008 – 14173,9 m Ft 2009 – 5205,3 m Ft 2010 – 13539,3 m Ft 2011 – 14611,9 m Ft 2012 – 5129 m Ft A gazdasági nehézségek ellenére végrehajtott közel 66 milliárd Ft értékű beruházás mindenképpen jelentősnek mondható és tekintettel az új 7 éves ciklusban megnyíló forrásokra, remélhető az emelkedés. A vállalkozások árbevételének a változását is érdemes nyomon követnünk, hiszen az éves szinten 1 milliárdos nagyságrendű iparűzési adó bevétel szempontjából különösen fontos az ipari parki vállalkozások eredményessége. Ennek mértéke a következőképpen alakult (millió Ft). 2007 – 75.002,8 m Ft 2008 – 75.151,5 m Ft 2009 – 66.857,9 m Ft 2010 – 65.074,7 m Ft 2011 – 72.214,7 m Ft 2012 – 74.380,8 m Ft A létszám adatokkal megegyezően jól látható, hogy a válság begyűrűzése jelentős mértékű árbevétel csökkentést jelentett. Az €/Ft árfolyam változása, az áfa mérték változása és még más tényezők befolyásolják az árbevétel szintjét, de a tendencia emelkedőre fordult és ez jelentős. Az Ipari Park fejlesztése és működésének elemzése szempontjából fontos indikátor, hogy a ráfordításaink milyen mértékben térültek meg az évek során a területértékesítési bevételek szempontjából. Természetesen a legfontosabb tényező az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése, illetve a meglévő munkahelyek megtartása.
Fontos az iparűzési adó mértékének növelése és az új betelepítések ösztönzése, de érdemes számba vennünk a befolyt bevételeinket is. A bevételek mértékét befolyásolja, hogy az adott projektre alkalmazható – e kedvezmény (mert új munkahelyeket eredményez a projekt) vagy nem.
13
Az elmúlt évek során az alábbi vállalkozások vásároltak telephely létesítés céljából. Trenalux Kft Terra Innova Kft MA-KA Kft Marosinvest Kft HK-Ceram Kft Denti System Kft Denti System Kft Alk- Tech Kft HK-Ceram Kft Hungerit ZRt Metalcom Zrt Herba Zrt Szentesi Mag Kft
4.022.850 Ft 2.593.712 Ft 59.219.831 Ft 28.000.000 Ft 13.566.445 Ft 4.192.033 Ft 4.170.660 Ft 5.369.725 Ft 13.513.750 Ft 6.500.400 Ft 24.375.000 Ft 23.317.466 Ft 5.356.839 Ft 194.198.711 Ft (az adatok bruttó bevételt jelölnek) 3. Vállalkozásfejlesztést ösztönző, célzott pénzügyi kölcsönök A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kistérségi Szervezetével az együttműködésünk konstruktív és folyamatos. A közös munka legjobban érzékelhető eredménye a rendeletben (20/2013. (X.17.) is szabályozott vállalkozásfejlesztési pénzügyi támogatások rendszere. Szentes Város Önkormányzata az elmúlt évek során folyamatosan igyekezett támogatni a vállalkozásokat. Az elhúzódó válság során 2010-ben 12 pályázóból 10 kapott támogatást, 2011-ben 8 vállalkozói pályázatból 5 volt sikeres, 2012-ben 9 beérkezett pályázatból 7-et támogatott a Képviselő – testület és 2013-ban 2 sikeres pályázat született. Bár 2 vállalkozó időközben nem nyújtott be fizetési kérelmet, mégis elmondhatjuk, hogy az elmúlt 3 év során 31 pályázatból 24 részesülhetett támogatásban. Azon szentesi vállalkozások közül, amelyek anyagi segítséget kértek, a Képviselő – testület kimagasló mértékben a kérelmezők közel 76%-át támogatta. A kamatmentes kölcsönök meghaladták az 50 millió Ft-ot, tehát több mint 50 millió forintot „fektetett” a Képviselő – testület a gazdaság ösztönzésén keresztül, közvetlen munkahelyteremtésre, innovációra, beruházásra. A projektek megvalósulását feltételezve, illetve annak ismeretében, hogy 50%-os saját erőt vállaltak a pályázók megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban több, mint 100 millió Ft beruházási érték keletkezett Szentesen. A vállalkozások a fejlesztések során átlagosan 2 új munkahelyet teremtettek, amely összességében 40 munkavállaló számára biztosított új munkát, és jelentett adó – és járulékbevétel növekményt, ami mindenképpen pozitív eredmény.
14
Helyi gazdaságfejlesztés A befektetések további folyamatos ösztönzése szükséges a foglalkoztatottak számának növelése érdekében. A beruházások bővítése, a fejlesztések megvalósítása nem csak az Ipari Parkban szükséges. A kisvállalkozások, a szolgáltatók (cipész, fodrász stb.) szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik. Folytatjuk az ún. „Vedd és Védd a szentesit!”, helybeni fogyasztásra ösztönző kampányt, amellyel a válság begyűrűzését követően a helyi termékek és szolgáltatások elsődleges igénybevételét kívántuk erősíteni. Napjainkra nagyon sok helyen látható az üzletekben a sárga háromszög alakú matrica.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) ismeretében kiemelt jelentőséget kap a helyi gazdaságfejlesztés, amelyben a szentesi modellt példaként emlegetik a szakminisztériumban, illetve a Nemzeti Tervezési Hivatalban. A célunk a termelői, szolgáltatói összefogás erősítése, támogatása, a helyi és járási termékek intenzív reklámozása. A következő évtől erre a területre az országos trenddel azonosan mi is kiemelt hangsúlyt helyezünk.
15
……./ 2013. (XI.22.) Tárgy: Az Ipari Park működtetésének értékelése és fejlesztése érdekében tett intézkedések. HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta az Ipari Park működésének értékelése és a benépesítése érdekében tett intézkedések című előterjesztést és az alábbiak szerint határoz: 1. A Képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakat tudomásul vette és a Szentes Ipari Park fejlesztésének programját támogatja, azzal a feltétellel, hogy a 2013. évi költségvetésben meghatározott előirányzaton felül további pénzeszközt nem biztosít. 2. A Képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakat nem fogadja el. A határozatról értesítést kap: 1./ Szentes Város polgármestere, 2./ A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, 3./ Polgármesteri Iroda, 4./ CSMKIK Szentesi Kistérségi szervezete Szentes, 2013. november 14.
Szirbik Imre polgármester
16
