IKT ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT TARTALOMSZOLGÁLTATÁS. Czeglédi László Eszterházy Károly főiskola, Eger. Összefoglaló

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

IKT ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT TARTALOMSZOLGÁLTATÁS ICT-SUPPORTED CONTENT SERVICE

Czeglédi László Eszterházy Károly főiskola, Eger Összefoglaló A digitalizálás és a digitális könyvtárak kérdései évek óta fontos helyen szerepelnek a szakirodalomban. Az utóbbi időben azonban egyre inkább áttevődik a hangsúly a digitális könyvtárak felépítéséről, létrehozásáról a segítségükkel megvalósítható, és az általuk támogatott szolgáltatások elemzésére, fejlesztésére. Legkézenfekvőbb példája ennek a könyvtári portálok kérdésének előtérbe kerülése. A könyvtári portálok alapja azonban a jól strukturált, minőségi tartalommal feltöltött digitális tárház, amely megfelelő hátteret biztosít az e-learning képzésmenedzsment rendszerek támogatásához. A virtuális tanulási környezetben történő oktatás hatékonyságának feltétele, hogy ezek az elemek a megfelelő interfészeken keresztül, testre szabható adekvát szolgáltatásokat nyújtsanak. Az elektronikus tananyagszolgáltatás a felsőoktatási intézményeknek és könyvtáraiknak komoly kihívást jelent, hiszen számos problémát vet fel a tartalomelőállítás, az archiválás és a digitális jogkezelés oldaláról egyaránt. Kutatásaink egyik fontos célja a tudásportál és a tananyagszolgáltatás kapcsolatának, elvi és gyakorlati modelljének kialakítása.

Kulcsszavak digitális tárház, tudásportál, IKT, tartalomszolgáltatás

Abstract While digitalisation and the establishment of digital libraries have been in the centre of professional research for years, recently more emphasis has been placed on the structure and elaboration of digital libraries and on the analysis of the respective services. This trend is best illustrated by the increasing professional interest paid to the question of library portals based upon a well-structured digital repository holding appropriate quality content and providing an optimal background for the support of e-learning learner management systems. The efficiency of instruction undertaken within a virtual context is dependent upon the adequate and personalized services provided via the respective appropriate interfaces. The delivery and provision of electronic educational materials and resources pose a serious challenge for higher education institutions and their libraries compelling them to meet such requirements as content preparation, archiving, and the legal regulation of the use of digital materials. Our research aims to develop a theoretical and a practical model of knowledge portals and educational material delivery in addition to examining their interaction.

Keywords digital repository, knowledge portal, ICT, content service

1



1. A projekt célja A kulturális modernizáció irányaiban megfogalmazott „Portál Program” egyik eleme az „Információs portálok kialakítása projekt”. Ez a projekt célul tűzte ki országos szinten a könyvtári digitalizálás felgyorsítását, amelynek megvalósításához a következő részcélokat jelölte meg:   

a nyilvános könyvtárakban felhasználóbarát internetes portál kialakítása: témák szerinti csoportosításban az információk könnyen megtalálhatók az információkeresésben nem jártas emberek számára is; a könyvtári katalógusok és gyűjtemények digitalizálása és közzététele a nemzeti könyvtár koordinatív szerepével; a Nemzeti Digitális Könyvtár kialakítása a nemzeti könyvtár gyűjteményére alapozva, illetve az Európai Digitális Könyvtár projekthez kapcsolódva.

Az EKLEKTIKA projekt ezekhez a célkitűzésekhez kapcsolódva feladatként határozta meg az Eszterházy Károly Főiskola könyvtári portáljának létrehozását, kiegészítve az előzőeket az intézmény jellegéből, tevékenységi profiljából adódó speciális célok meghatározásával:  

  

alapvető cél az intézmény valamennyi forrását egyetlen szabványos felületen, egyetlen bejelentkezéssel elérhetővé tenni a hagyományos és az e-learning alapú képzés és a tudományos kutatás önálló tudásbázissal való támogatása;  a helyi jellegű szellemi és tárgyi objektumok digitális formában történő archiválása, hosszú távon való megőrzése, valamint hozzáférhetőségének biztosítása;  az ehhez szükséges digitális tárház (repozitórium) létrehozása a digitális technológia legkorszerűbb, költséghatékony eszközeinek és módszereinek felhasználásával; más tudásbázisok szervezett és rendszerezett módon történő elérése; az információhoz való hozzáférés elősegítése kreatív, interaktív és személyre szabott szolgáltatásokkal; a többnyelvűség szempontjának érvényesítése.

A projekt az infrastruktúra tekintetében egy e-könyvtári kompetenciaközpont kialakítására törekszik. A kompetenciaközpont magába foglalja a digitalizálási projekt infrastruktúráját és technológiai hátterét, valamint a könytvár elektronikus szolgáltatásainak és a könyvtári munka korszerűsítésének eszközeit. Számba veszi a fizikai környezet szükséges elemeit, tartalmazza az eszközök alkalmazásához kidolgozott módszertant. Kezeli a szabványosításhoz kapcsolódó feladatokat, és megtervezi, fejleszti a működéshez szükséges technológiai hátteret. A technológiai háttér kialakításakor figyelembe vesszük a fogyatékkal élő használók és munkatársak által is használható szoftvereket, például amelyeket a fogyatékkal élők szervezetei ajánlanak, vagy a nem-szöveges adatátvitellel működőket (pl. VoIP). Ezek mellett figyelmet fordítunk a weboldalakon elhelyezett információ esetében azon megjelenési (vagy megjelenítési) formákra, amelyeket pl. felolvasó-szoftver kezelni tud.

2



A könyvtári portál-rendszer feladata kétirányú: egyrészt összegyűjti, rendszerezi és szolgáltatja a képzéshez és a kutatáshoz szükséges információkat, másrészt szervezett formában elérhetővé teszi az intézmény oktatási és tudományos tevékenységének eredményeit a sajátcélú felhasználás és adott esetben a szélesebb körű közönség számára. Mindezek mellett koordinálja és integrálja a könyvtár szolgáltatásait – beleértve a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat is –, biztosítva ezzel az információforrásokhoz, illetve az információhoz való gyors és pontos hozzáférést. 2. A tartalom A digitális tárház tartalmát elsősorban a főiskola tevékenységei, az oktatói és a hallgatói igények alapján határoztuk meg. Emellett igazodunk a partner intézmények igényeihez, a tervezett szolgáltatások igényeihez, valamint az országos digitalizálási tervhez. A tartalom ismeretében rögzítjük a pontos digitalizálási elveket, amelyeket hosszú távra tervezzük, és szintén igazodunk meghatározásuk során az országos (sőt az európai) elképzelésekhez. A portál tervezett szolgáltatásai és alkalmazásai nem kizárólag a digitális tárház tartalmára építenek, ezen kívül pedig a digitális tárház bizonyos tartalom-elemei a tárház struktúrájának kialakítása után viszonylag rövid időn belül feltölthetők. Az „induló tartalom” alatt meghatározásra kerül a tárház tartalmának azt a minimális szintje, amely alatt értelmetlen vagy félrevezető megnyitni a teljes körű szolgáltatásokat. A tárház feltöltésén működőképes feltöltést értünk, ahol már létrejött a digitális objektumok rendszere és ezek kapcsolata a portál szolgáltatásaival. Ezek után van lehetőség a teljes körű szolgáltatások elindítására. A tartalom meghatározása két szempont figyelembe vételén alapszik. Meg kell határozni a szellemi tartalmat, valamint a tárházba bekerülő objektumok típusait: nyomtatott dokumentumok, elektronikus dokumentumok, képek, videók stb. (A képek, videók esetében például azt is számba vesszük, hogy ezek mit jeleníthetnek meg, ami pedig fontos lesz a metaadatok körének megállapításánál.) A tudásportál által biztosított oktatástámogatási lehetőségek felméréséhez többirányú vizsgálódás volt szükséges. Sorra vettük a pedagógiai elveket, az oktatástechnológia módszertanát, a korszerű IKT eszközök alkalmazásának jelenlegi gyakorlatát, valamint ezen területek fejlődésének tendenciáit, közeli és távolra mutató stratégiai célkitűzéseit, a folyamatban lévő kutatások várható eredményeit. A tartalom minden területén prioritást élveznek a következő témakörök:     

oktatást támogató anyagok Eger barokk emlékei (épületek, műalkotások, helyszínek) az egri borkultúra emlékeinek és eredményeinek digitális archiválása, feltárása az egri nyomdászat és könyvkiadás termékei helyi, tárgyi gyűjtemények digitalizálása

3. A tartalomfeltárás koncepciója A jelenleg futó és működő projektekre elsősorban a statikus kapcsolatokra épülő tartalomfeltárás és metaadatstruktúra jellemző. A tartalom bővülésével a kapcsolatok szerkezete és az egyes objektumok egymáshoz viszonyított helye általában nem változik.

3



A korszerű tartalmi struktúra felépítése ennél nagyobb mobilitást és flexibilitást igényel, valamint igazodnia kell a szemantikus web és az ontológiák által felvetett időszerű kérdésekhez. A digitalizált objektumok egészének és elemeinek kapcsolatrendszerét relevancia térkép segít feltárni. A relevancia térképen a különböző tartalmak egymáshoz viszonyított távolsága flexibilis módon változik, amennyiben új tartalmak ékelődnek a rendszerbe. A kialakított rendszer alkalmassá tehető a relevancia térkép megrajzolására, amely egyfajta grafikus böngészésre adhat lehetőséget. 4. A könyvtári portál megtervezése Célunk egy folyamatosan építhető, bővíthető, a változásokra rugalmasan reagáló, nyitott könyvtári portál kialakítása. A könyvtári portál szervesen kapcsolódik a főiskola weboldalához. Egybegyűjti a szükséges és elérhető információforrásokat, biztosítja ezek használatát, lehetőséget teremt a közös felületen megvalósuló kereshetőségre. Szervezi a könyvtár elektronikus szolgáltatásait és megteremti ezek átjárhatóságát. Felhasználóbarát, testre szabható felületekkel támogatja az oktatást és a tudományos tevékenységet. A portál elemei: Digitális tárház, Online tárházak, Aleph (Integrált Könyvtári Rendszer), e-Learning képzésmenedzsment rendszerek, Szolgáltatások A portál tervezése során szükséges elemezni a portál szerkezetét, és az elemek közötti kapcsolatokat. Emellett meghatározzuk a hozzáférési szinteket, a biztonsági kritériumokat és a portál-felület design elemeit. 4.1. Digitális tárház A könyvtári portál központi bázisa a digitális tárház. Célja a különböző dokumentumok, objektumok integrálása egy közös tárhelyre. E köré épülnek fel a könyvtár szolgáltatásai, ennek alapján tervezheti az erőforrásokat. A tárház szoros kapcsolatban áll az integrált könyvtári rendszerrel, ennek megfelelően széleskörű feltárást és kapcsolódási felületet igényel. A tárház tervezésekor kettős cél vezérel bennünket: az egyik a hosszú távú megőrzésre és nagy mennyiségű anyag tárolására alkalmas, nagy kapacitású, strukturált háttértár létrehozása, a másik a gyors elérésű, lokális indexelésű, testreszabható lokális tárházak kialakítása. Az eredmény tulajdonképpen egy kétkomponensű és kétlépcsős központi digitális tárház, amely minden dokumentumtípust és objektumot tartalmaz. Kétkomponensű, mert egyaránt épít a web-alapú online dokumentumokra és a helyi tárolású digitalizált dokumentumokra. Kétlépcsős, mert a nagy kapacitású háttértárakból indexelhetők a gyors elérésű, aktuális, lokális tárházak. Ezekhez kapcsolódnak majd az e-learning képzésmenedzsment rendszerek is. 4.2. Online tárházak Online elérhető, webes források gyűjteménye. Elsősorban a nyílt hozzáférésű adatbázisok, dokumentumok elérését fogja biztosítani, felhasználási terület és témacsoportok szerinti elrendezésben. Az oktatás-tanulás és a kutatói munka támogatását szolgálja. Egyes elemei felvehetők bibliográfiai rekordként az integrált könyvtári rendszer adatbázisába is, lehetőséget teremtve így ezek kereshetőségére. Az online tárház folyamatosan bővül, előnye a minimális költségigény. A cél egyetlen kereső kérdéssel, párhuzamosan, egyszerre több forrás tartalmát átfésülni. Az online tárházak felépítése szükségessé teszi egy link figyelő-követő szoftver alkalmazását, elkerülve ezzel a ’nem megjeleníthető oldal’ jelenséget. A szoftver nem

4



automatikusan írja át az URL címeket, hanem figyelmeztetést küld az oldalgazdának, aki ellenőrzés után engedélyezi a cím módosítását. 4.3. ALEPH (Integrált Könyvtári Rendszer) A könyvtári információs rendszer alapvető, központi eleme a bibliográfiai tétel. Kevés kivétellel minden szolgáltatás ezen alapszik, és ezen bukik meg, ha nem megfelelő a tétel szerkezete, adatrendszere. Az integrált könyvtári rendszernek kell összefognia a könyvtár szolgáltatásait, ehhez azonban megbízhatónak és pontosnak kell lennie. Minden könyvtári egység itt jelenik meg – hordozótól függetlenül –, legyen az hagyományos vagy elektronikus, vagy akár online elérésű dokumentum. A bibliográfiai rekord egyik legfontosabb feladata, hogy a dokumentum pontos lelőhelyére mutasson. Ehhez kapcsolódóan meghatározó kérdés, hogy a digitális tárház elemei megjelenjenek-e valamilyen formában az integrált könyvtári rendszerben, illetve milyen kapcsolódási lehetőségeket, interfészeket lehet kidolgozni a két rendszer együttműködésére. 4.4. e-Learning képzésmenedzsment rendszerek (MOODLE, SAP – CooSpace) A képzésmenedzsment rendszerek a tudásportál szerves részei. A portálon keresztül elérhetők lesznek kurzusaik, használják a portál szolgáltatásait, tehát kölcsönös kapcsolatban állnak egymással. A portál a lokális indexelésben segíti a képzésmenedzsment rendszereket, valamint az ismeretek elsajátításának szintjei között alkalmazkodó navigációval támogatja a hallgatók tanulási előmenetelét. A jelenleg megfigyelhető tendencia a nyílt hozzáférésű képzésmenedzsment rendszerek előtérbe kerülése, érdemes tehát az ezekhez kapcsolódó interfészek kialakításával foglalkozni. A legfontosabb cél megteremteni a digitális tárház, a portál szolgáltatásai és a képzésmenedzsment rendszerek közötti átjárhatóságot. Szükséges kidolgozni a tárháztartalmak egyszerű beépítésének lehetőségeit az e-learning kurzusok anyagába. Ezenkívül az egyes kurzusok tananyagainak meg kell jelenni a digitális tárházban a megfelelő hozzáférési szintekkel ellátva. 4.5. Szolgáltatások A portálra tervezett szolgáltatások hármas célt szolgálnak. Elsődleges cél a portál szolgáltatásaival, a digitális tárház és más elemek integrálásával hatékonyabbá tenni az oktatói, tanulói és kutatási tevékenységet. Másodszor fontos a tanulás-oktatás támogatása a hagyományos könyvtári szolgáltatások egy részének elektronikus környezetbe integrálásával. Harmadikként pedig a nyilvános könyvtári funkciók elektronikus támogatását említhetjük, az információhoz való hozzáférés megkönnyítésére a széles körű közönség számára. A szolgáltatások tervezése során fontos szempont a testre szabott, akár témakörönként szerveződő, egyfajta egyéni tanulóhelyek lehetőségeinek kialakítása virtuális és hagyományos környezetben egyaránt. A hagyományos könyvtári háttér az integrált könyvtári rendszeren keresztül kapcsolódik a könyvtári portálhoz, valamint az e-learning képzésmenedzsment rendszerekhez. A valóságos egyéni tanulóhelyek körébe olyan munkaállomások is tartoznak, amelyek vizsgamunkák, multimédiás produktumok készítésére, valamint a tanuláshoz és a feladatok teljesítéséhez szükséges anyagok fejlesztésére is alkalmasak. A legfontosabb szolgáltatások köre a következő:   

információkereső és online információszolgáltatás online kutatásmódszertani központ tanulósarok

5


   


könyvespolc alkalmazásgyűjtemény (irodalomjegyzék-szerkesztő alkalmazás, magyar nyelvű offline tartalomkivonatoló alkalmazás) folyóiratok tartalomjegyzék szolgáltatása új dokumentumok

5. Kockázati tényezők felmérése A projekt természetéből adódóan egyes kockázati tényezők előre láthatók és tervezhetők. Ezek alapvetően három csoportba sorolhatók: 5.1. Hosszú távú megőrzés A hosszú távon való tárolás-archiválás többlépcsős, nagykapacitású digitális tárházak költséghatékony megoldását igényli, amelyek a digitális tárház struktúráját figyelembe véve két részből állnak: nagykapacitású, strukturált háttértárak és gyors elérésű, lokális indexelésű, testreszabható lokális tárházak. A legfontosabb feladatot a megőrzési stratégiák kialakítása jelenti figyelembe véve a digitális objektumok típusait. Kockázati tényezőként számolni kell a szoftver- és hardver migrációval, valamint a formátum transzformációk esetleges szükségességével. 5.2. Szerzői jogi kérdések A digitális anyagok közzétételének természetes kockázata a szerzői jogi kérdések nem megfelelő tisztázása. Megfelelő előkészítést igényel, és ennek a tevékenységnek végig kell kísérnie az egész projektet, de első körben a leglényegesebb dolgokról a forrásválogatás során szükséges tájékozódni és dönteni. Alapvetően fontos feladat a digitalizálandó anyagok jogi helyzetének vizsgálata, és a vonatkozó hazai jogszabályok értelmezése. Mindezek mellett azonban bizakodva alapozunk a kulturális modernizáció irányaiban megfogalmazott dedikált hálózatok megteremtésére, amely a szerzői jog által védett alkotások szolgáltatását kitüntetett figyelemmel kezeli, és célként tűzi ki, hogy „minden könyvtár – különösen az iskolai könyvtárak – rendelkezzen olyan hozzáféréssel, ahol a szerzői jog által védett tartalmak is hozzáférhetők, tanulás, és kutatás céljából.” 5.3. Folyamatosság biztosítása A tapasztalatok szerint az egyik legsúlyosabb kockázati tényező a digitalizálási és általában a virtuális teret megcélzó projektekben a folyamatosság biztosítása. Miután ezek a projektek többnyire pályázati forrásokból táplálkoznak, nagy esélye van a források elapadásának. Reményeink szerint ez valamelyest kivédhető olyan módon, hogy megeremtünk egy folyamatos, legalább a minimális működést biztosító alapot a rendszer számára. Annál is inkább, mivel itt nem egyszeri produktum előállításáról van szó, hanem a mindennapi oktató és kutatómunka (amely intézményünk fő profilja) folyamatos támogatásáról. 6. A portál működtetése A szolgáltatás működtetésének alapfilozófiája, hogy a speciális célok megvalósításával, valamint a web 2.0 technológia alkalmazásával lehetőséget teremtsünk arra, hogy a felhasználók saját információs és kutatási környezetet tudjanak kialakítani. Ezáltal kiléphetnek a passzív olvasói szerepkörből, és közreműködhetnek az elektronikus gyűjtemény

6



alakításában, a szolgáltatásokat pedig egyéni igényeikre is átszabhatják. Emellett ilyen módon egyaránt megvalósítható az aktív és passzív virtuális szakreferensi szolgáltatás is. Mindazonáltal a digitális tárház és a könyvtári portál tervezése, kifejlesztése sokszorosan összetett feladat. Technikai, információs és kommunikációs technológiai, könyvtártudományi, könyvtár-informatikai módszerek alkalmazását egyaránt megköveteli. Fontos, hogy ezeket a tevékenységeket végig kísérje az átgondolt, alapos pedagógiai megfontolás, messzemenően figyelembe véve a különböző pedagógiai elméletek alkalmazhatóságának előnyeit és korlátait az oktatás virtuális környezetére kivetítve. Irodalomjegyzék [1]

Calimera (2005): Calimera útmutató. Harmadik kötet: Technikai útmutató. URL: http://www.ki.oszk.hu/old/calimera/3kotet/3kotetdigitalizacio.html

[2]

Hiller István (2006). A kulturális modernizáció irányai. URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/kulturalis_modernizacio_iranyai_061213.pdf

[3]

NOKI Plusz Bizottság (2005). Országos Könyvtári Digitalizálási Terv (2007-2013). URL: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/downloads/nokipluszvegleges.rtf

7

IKT ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT TARTALOMSZOLGÁLTATÁS. Czeglédi László Eszterházy Károly főiskola, Eger. Összefoglaló

Recommend Documents