IK« ERBO PLAN. Budapest III.kerület, Római part ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése ÁRVÍZVÉDEKEZÉSI TERV HAVÁRIA TERV 2013

ERBO PLAN

E R B O - P L A N Mérnöki Szolgáltató K f t . Székhely: Gyula, Hold utca 10. Tel/fax: +36/66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu

IK«

atlatszo.hu 2013.05.29. Körösvölgyi1. oldal Környezettechnológiai Klaszter

Menedzser

szervezete

Tervszám: 1 0 / 2 0 1 3 .

B u d a p e s t III.kerület, Római p a r t i d e i g l e n e s árvízvédelmi mű tervezése

ÁRVÍZVÉDEKEZÉSI TERV HAVÁRIA TERV

2013.

atlatszo.hu 2013.05.29. 2. oldal

Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1.1.

ALAPADATOK

3

1.2.

ELŐZMÉNYEK

7

A KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA DOMBORZATI, G E O M O R F O L Ó G I A I J E L L E M Z É S

8

2.2.

AZ ÉRINTETT ÁRTÉRI ÖBLÖZETEK

9

2.3.

VÍZRAJZI V I S Z O N Y O K

9

2.4.

A TALAJVÍZVISZONYOK JELLEMZÉSE

10

2.5.

A TERVEZÉSSEL ÉRINTETT TERÜLET TERMÉSZETI KÖRNYEZETE

10

2.6.

ÉGHAJLAT

1 1

2.7.

GEOLÓGIAI, T A L A J T A N I V I S Z O N Y O K

1 1

2.8.

ÁRVÍZVÉDELMI H E L Y Z E T

1 1

VÉDEKEZÉSI T E R V

13

A MENTESÍTETT TERÜLET

13

3.1.1.

Kiterjedése

13

3.1.2.

Jellege

13

3.2.

A VÉDVONAL ADATAI

13

3.2.1.

Múltja

13

3.2.2.

Célja

14

3.2.3.

Adottságok

14

3.2.4.

Vonalvezetése

14

3.2.5.

Kiépítési adatai

16

3.2.6.

A védművet keresztező

3.2.7.

Különös figyelmet

3.3.

5.

8

2.1.

3.1.

4.

3

létesítmények.

igénylő helyek

17

a védelmi szakaszon

VÉDEKEZÉS A Z Á R V Í Z V É D E L M I S Z A K A S Z O N

3.3.1.

A védelmi készültség

3.3.2.

A védelmi szervezet

3.3.3.

Hírközlés

3.3.4.

Lokalizációs

3.3.5.

Védelmi anyagok

3.3.6.

Operatív beavatkozások

19 20

elrendelése

20

felépítése

21 21

és mentési munkával kapcsolatos és eszközök

adatok

22 22 22

HAVÁRIA T E R V

25

4.1.

HAVÁRIA E S E M É N Y

25

4.2.

MEGELŐZŐ I N T É Z K E D É S E K

25

4.3.

BEAVATKOZÁS H A V Á R I A E S E T É N

26

MELLÉKLETEK

27

5.1.

ÍROTT MELLÉKLETEK

27

5.2.

RAJZI M E L L É K L E T E K

27

2

atlatszo.hu 2013.05.29. 3. oldal 1.

Általános leírás 1.1. A l a p a d a t o k

A védművek t u l a j d o n o s a : Név:

B u d a p e s t Főváros Önkormányzata

Cím:

1 0 5 2 B u d a p e s t , Városház u. 9 - 1 1 .

Telefon:

+36/1/327-1000

A védművek üzemeltetője: Név:

Fővárosi Csatornázási Művek Z r t . (a továbbiakban: FCsM)

Cím:

1 0 9 5 B u d a p e s t , Asztalos Sándor u. 4 .

Telefon:

+36/1/459-1600

A védekezésben részt vevő létesítmények: Az árvízvédelmi v o n a l északi, Barát-patak - Pünkösdfürdő utca közötti, 0 + 0 0 0 - 1 + 7 2 9 t k m közötti szakasza („I. ütem") 1 9 8 1 - b e n készült e l , hagyományosnak tekinthető, a S z e n t e n d r e i Duna-ág középvízi szabályozási vonalához illeszkedő, homogén földgátként. A védvonal további, 1 + 7 2 9 - 4 + 8 3 0 t k m közötti szakasza, m i n t e g y 3 1 0 0 m hosszon a Királyok útja -

Nánási út mentén halad déli irányban az A r a n y h e g y i - p a t a k bal parti

töltéséig, i d e i g l e n e s n e k tekinthető, több m i n t 9 0 árvízkapuval megszakított földgátként. A j e l e n t e r v tárgyát képező ideiglenes védvonal a K o s s u t h Lajos üdülőpart és a Római p a r t nyomvonalán felépíthető m o b i l védmű.

Érintett i n g a t l a n o k és t u l a j d o n i v i s z o n y a i és érintettsége: 1. táblázat: Az érintett ingatlanok Sz.

Település

Helyraj z i szám

jegyzéke

Tulajdonos/kezelő

Területe (m )

Érintett terület (m )

Fennma rad ( m )

2

2

2

Művelési ág

1.

Budapest I I I . kerület

63624

M a g y a r Állam/ Közép Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság

363 017

38 289

324 728

kivett, Duna folyam

2.

Szigetmo nostor

0100

M a g y a r Állam/ Közép Dunavölgyi Vízügyi igazgatóság

2 363 340

3 665

2 359 675

kivett, Duna folyam

3

atlatszo.hu 2013.05.29. 4. oldal Sz.

Település

Helyraj z i szám

Tulajdonos/kezelő

Területe (m )


Fennma rad ( m )

2

2

2

Művelési ág

3.


63623

I I I . ker. Önkormányzat

5 259

10

5 249

kivett közterület

4.


63577


2 738

10

2 729

kivett közterület

5.


63576


2 662

40

2 622

kivett közterület

6.


60001

M a g y a r Állam/ Közép Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság

546 298

29 0 6 5

517 233

kivett, Duna folyam

7.


60064/1

M a g y a r Állam/Országos Egészségbiztosítási Pénztár

11 294

9

11 285

kivett üdülőépület, udvar

8.


60004


5 999

3 350

2 649

kivett közterület

9.


60065/1

Hostis I d e g e n f o r g a l m i és Nemzetközi Gazdasági Szakképzési Közalapítvány

8 992

133

8 859

kivett szálloda

10.


60069


1 440

27

1 413

kivett közterület

11.


60075

Külker Evezős Klub

3 588

132

3 457

kivett műhely, u d v a r , üdülő

4 009

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

12.


60076

Ladányi József

4 189

Dr. Betkó Ágnes Békési A n d r e a Dr. Betkó Ágnes G e r t n e r Roland Bruckner Andrea Ilyés Gábor V a r g a Csilla Dömötörné Dr. Török Eszter D & D M o n e t a Gazd. T a n Bt. Vitális Józsefné Viola Noémi Radzik Károly Radzik Kálmán Papp László Fekete Norbert Horváth Krisztina A n i t a Bruckner Andrea

4

180


Település

Helyraj z i szám

Tulajdonos/kezelő

Területe (m )


Fennma rad ( m )

971

72

899


3 460

188

3 272


1 270

98

1 172

beépítetlen terület

6 693

293

6 400

k i v e t t üdülő kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

2

2

2

Művelési ág

I s t o v i c s K a t a l i n Mónika 13.


60077

Miklós Balázs

14.


60080

U g r i n Álmos H o r t i Csilla

15.


60081/2

M a g y a r Állam Szakall Pál U g r i n Álmos H o r t i Csilla

16.

17.

18.




60083

M a g y a r Állam/ N e m z e t i Vagyonkezelő Z r t .

60084/A/ 1

Galgóczi Csaba

60084/B/ 1

Zöllner V i k t o r

60086

MÁV M a g y a r Államvasutak Zrt.

1 697

108

1 589

12 2 6 8

544

11 724

5 229

200

5 029

k i v e t t üdülő

k i v e t t üdülő, csónaktároló, udvar

BMSK Beruházási, műszaki fejlesztési, sportüzemeltetési és közbeszerzési z r t .

19.


60087


20.


60089

Kertész Andrásné

1 731

86

1 645


21.


60090

Kertész András

1 746

84

1 662

kivett beépítetlen terület

22.


60100

Ügyvitel 9 1 ' Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

1 422

155

1 267


23.


60101

M a g y a r Építő Z r t .

1 374

45

1 329


24.


60102


2 465

69

2 396

kivett közterület

25.

Budapest

60103

O f f r a Ingatlanforgalmazó

5 370

44

5 326


5


Település

Helyraj z i szám

I I I . kerület 26.


27.


Tulajdonos/kezelő

Területe (m )


Fennma rad ( m )

6 208

2 144

4 064

k i v e t t út kivett strandfürdő, szolgálati lakás

2

2

2

Művelési ág

Kft. 23035/4

23727


J u n i o r Vendéglátó Z r t .

15 1 4 2

117

15 0 2 5

Dr. G u t h Zoltán Dr. Guthné Emó'di Zsuzsanna C h a r l i e és társai K f t . BMSK Beruházási, műszaki fejlesztési, sportüzemeltetési és közbeszerzési z r t . 28.


23738/12


3 270

75

3 196

kivett közterület

29.


23035/4


6 208

17

6 191

k i v e t t út

30.


23744/2

23744/2/A/1-26

16 7 7 4

701

16 0 7 3


kivett közterület, egyéb épület

23744/2/B/1-26 23744/2/C/1-28 23744/2/D/1-13 23744/2/F/1-49 31.


23738/6


2 327

152

2 175

32.


23789


19 3 7 5

3 219

16 1 5 6

k i v e t t út, gazdasági épület

33.


23752/4


9 974

184

9 790

k i v e t t üdülő, csónaktároló, udvar

34.


23760


4 620

140

4 480

kivett közterület

3 448 410

83 646

3 364 764

Összesen:

6

atlatszo.hu 2013.05.29. 7. oldal Tervező: Név:

ERBO-PLAN K f t .

Cím:

5 7 0 0 G y u l a , Munkácsy M. u. 2 1 .

Telefon/fax:

66/561-940

honlap:

www.erbo-plan.hu

1.2. A

Előzmények

Budapest

ideiglenes

Főváros

Önkormányzata

árvízvédelmi

ajánlattevőjeként

az

mű

által

kiírt „Budapest

tervezése"

ERBO-PLAN

tárgyú

Mérnöki

I I I . kerület,

közbeszerzési

Szolgáltató

Római

eljárás

K f t . készítette

az

parti

győztes ideiglenes

árvízvédelmi mű szakértői szintű döntés előkészítő tanulmánytervét. A tanulmánytervben megvizsgált változatokat a Fővárosi Önkormányzat 2 0 1 3 . február 22-i

közgyűlése

tárgyalta.

A

Közgyűlés

döntést

hozott

a

tanulmányterv

tervezői

javaslatában szereplő változat engedélyezési t e r v i n e k elkészítéséről. Így a létesítési engedélyezési t e r v alapját a B u d a p e s t I I I . kerület, ideiglenes árvízvédelmi mű szakértői szintű döntés előkészítő tanulmányterve képezi. Az engedélyezési t e r v alapján készült a j e l e n árvízvédekezési t e r v , a m e l y meghatározza a védekezés módját, eszköz és anyagigényét.

7


A környezet általános leírása 2.1.

D o m b o r z a t i , geomorfológiai jellemzés

A tervezési terület a Magyarország kistáj k a t a s z t e r e alapján a B u d a i - h e g y e k

kistájhoz

t a r t o z i k . A Dunántúli-középhegység K-i t a g j a , m i n d e n oldalról középhegységi főtörések határolják. Szerkezeti-morfológiai alkata alapján a töréses s z e r k e z e t i árkos medencékre és sasbércekre

különült középhegység

domborzattípusát

képviseli. ÉNy-DK-i és e r r e

merőleges s z e r k e z e t i v o n a l a k m e l l e t t a d o m b o r z a t tagolásában jelentős szerepük v o l t a f i a t a l a b b , É-D-i irányú töréseknek is. Szerkezeti-morfológiai képe változatos. A törések, lépcsős levetődések m e l l e t t e n y h e

lokális boltozódások, gyűrődések, feltorlódások és

pikkelyeződések alakítottak a hegységet. S z e i z m i k u s a n érzékeny terület. A Római-part - Kossuth Lajos üdülőpart, v a l a m i n t a Nánási út - Királyok útja térség d o m b o r z a t i j e l l e g e , földtani felépítése és építés-hidrológiai adottsága alapján a

Duna

e g y k o r i budai árteréhez, a Békásmegyer - Óbudai öblözet É-i részéhez t a r t o z i k . Az öblözet természetes n y u g a t i határa a Budai-hegység, A r a n y - h e g y , Péter-hegy, Róka h e g y keleti lába. Északról a békásmegyeri Ezüst-hegy és Kálvária-hegy szűkíti le, bár az árterület

Pomázon

át Szentendréig folytatódik.

Dunával érintkezik, e n n e k

Keleti

oldalán a tájegység végéig a

hatása a l a t t áll. Délről az 1 9 1 6 - 1 9 2 1 között

mesterséges

mederkialakítással az Óbuda vá.-nál az E s z t e r g o m - B u d a p e s t vasútvonal északi oldalára v e z e t e t t A r a n y h e g y i - p a t a k határolja. A m i n t e g y 8 k m kiterjedésű öblözet felszíne az eróziós és deflációs hatásra, v a l a m i n t 2

mesterséges

tereprendezés

eredményeként

meglehetősen

egyhangú,

magasságú.

Ismert

fekvésű

délnyugaton

a

mély

része

101-106

Mocsáros-dűlő

mBf

jórészt

parlagterülete, v a l a m i n t északon a Pünkösdfürdő-patak völgye. Legkiemelkedőbb p o n t j a a Római-fürdő karsztforrás csoportjának térsége. A

p a r t i sávban

építendő

védmű

kiépítése

szempontjából

viszont

kiemelt figyelmet

érdemel az a körülmény, h o g y a látszólagosan sík térségen belül a Római-part - Kossuth Lajos üdülőpart Duna m e n t i része a Pók utca - Csillaghegyi út közötti 3,3 k m hosszú szelvényében 1 0 1 - 1 0 4 m B f magasság között változik. A parttól a Duna felé eső, m e d e r m e n t i területek pedig még mélyebb fekvésűek.

8

2.2.


A z érintett ártéri öblözetek

A Római p a r t i árvízvédelmi szakasz a Közép-Dunai árvízvédelmi r e n d s z e r e n belül, a 1.19 számú Budai ártéri öblözet védvonalán található.

2.3.

Vízrajzi v i s z o n y o k

A Duna a második l e g n a g y o b b f o l y a m Európában. Németországban, a Fekete-erdőben e r e d két kis p a t a k o c s k a , a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél. I n n e n délkeleti irányban 2 8 5 0 k m - t tesz m e g a F e k e t e - t e n g e r i g . Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén terül e l , az itteni főágának hossza 4 1 7 k m , ebből 1 4 2 k m határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 3 0 hajózható, l e g n a g y o b b mellékfolyója a Tisza. A Duna s o k mellékággal r e n d e l k e z i k , ezek közül hazánkban a legjelentősebbek: -

Kis-Duna (Csallóköznél)

-

Mosoni-Duna

(Szigetköznél)

-

Szentendrei-Duna

-

Ráckevei-Duna

A Duna t e l j e s hossza három j e l l e g z e t e s szakaszra osztható: -

a Felső- a forrástól a Dévényi kapuig (Szlovákia)

-

a Középső- a V a s k a p u i g (Románia)

-

az Alsó- a V a s k a p u t köti össze a f e k e t e - t e n g e r i t o r k o l a t t a l

Kezdetben

sebes,

h e g y i áramlását d o m b o k és erdők, később ártéri erdők és végül a

deltában h a t a l m a s területen a náddal, v a d dzsungellel borított m o c s a r a k ,

mellékágak,

csatornák kísérik. A Duna

mélysége, szélessége és sebessége n a g y o n változó. A felső szakaszon

gyors

sodrás, a vízszint jelentős esése a jellemző, partjainál b o n t j a a kőzeteket, mélyíti a medrét, a k e l e t k e z e t t hordalékot tovább szállítja. A középső szakaszon a folyó sebessége csökken. Az alsó szakasz

n a g y o n lassú folyású és kis esésű. I t t a durvább hordalékát

nagyrészt lerakja a folyó. A Duna-deltánál szinte állóvízzé a l a k u l , m i n d e n

hordalékát

l e r a k j a , ezáltal e g y r e n a g y o b b területet vesz el a tengertől. A Duna közvetlen részvízgyűjtő területének nagysága 3 4 7 3 0 k m (az ország 3 7 % - a ) , 2

a m e l y e n összesen 4 2 4 d b víztest található ( 3 6 0 vízfolyás és 6 4 tó) Domborzatát az

9

atlatszo.hu 2013.05.29. 10. oldal alacsony

tengerszint feletti

jellemzi,

legmagasabb

magasság és a v i s z o n y l a g

pontja

a

Börzsöny

gyenge

hegységben

fekvő

morfológiai

tagoltság

Csóványos

(938 m ) ,

l e g a l a c s o n y a b b p o n t j a a Duna magyarországi alsó szakaszán található. Területének n a g y része alföld. A közvetlen részvízgyűjtőn elhelyezkedő 4 2 4 víztest vízhozamának l e g n a g y o b b részét Ausztriából

és

Szlovákiából

tengelye a Duna,

érkező

magyarországi

nagy

és

szakaszának

közepes vízfolyás

adja. A

folyóhálózat

hossza 4 1 7 k m , amelyből

140 k m a

szlovák-magyar határszakasz. Teljes magyarországi szakaszán a Duna esése 2 6 m , a m i km-ként átlagosan

6 c m - t j e l e n t . Jellemző vízhozama

8 000-10 000 m /s. A 3

Duna

f o n t o s a b b magyarországi mellékvizei betorkollási s o r r e n d b e n a következők: L a j t a , Rábca, Rába, I p o l y , Sió, Dráva. Az ország területén lefolyó víz m i n t e g y háromnegyedét a Duna és a Dráva szállítja. A Duna

vízminőségét alapvetően tehát a külföldről érkező víz

minősége határozza m e g . A tervezési terület a Duna B u d a p e s t i szakaszán a ~ 1 6 5 5 - 1 6 5 9 f k m szelvények közötti szakasz.

2.4.

A talajvízviszonyok jellemzése

Összefüggő talajvíz-előfordulás csak a völgyekben v a n , ahol a t a l p a k o n 0 , 5 - 4 m , a lejtőkön 4 - 6 m között található, mennyisége a z o n b a n n e m számottevő. Kémiailag főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus. Az É-i területeken keménysége 2 5 nk° alatti,

középen

25-35

nk°

közötti,

míg

D-en

45

nk°-nál

is

több.

Ugyanígy

a

szulfáttartalom is É-on 6 0 m g / l a l a t t i , de D-en 1 0 0 0 m g / l fölé e m e l k e d i k . A rétegvízkészlet 1-1,5 l / s k m

2

közötti. Az ártézi k u t a k száma kevés. Mélységük 5 0 - 2 0 0

m , vízhozamuk 1 0 0 - 6 0 0 l/s között i n g a d o z i k .

2.5.

A tervezéssel érintett terület természeti környezete

A t e r v e z e t t védvonal B u d a p e s t belterületén kerül megvalósításra. E n n e k megfelelően a természeti környezet erősen befolyásolt az épített létesítményekt ől.

10

2.6.


Éghajlat

Óbuda területe mérsékelten meleg-mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam 1 9 5 0 óra körüli. Nyáron a napsütés ( 7 6 0 óra körüli) a környező síkvidékhez képest k e v e s e b b , télen viszont

több

(200

óra).

A

hőmérséklet

évi

átlaga

10,5-11,0°C.

A

10°C

középhőmérsékletet meghaladó n a p o k száma 185 körüli (ápr. 1 5 - 1 8 és o k t . 19 között), de a n a g y o b b t s z f - i magasságokban csak 1 8 0 nap körüli (ápr. 2 0 - 2 5 és o k t . 19 között). A fagymentes

időszak

hossza

meghaladja

a 205 napot

is. Az

abszolút

hőmérsékleti

m a x i m u m o k sokévi átlaga közel 3 4 , 0 °C. Az abszolút m i n i m u m o k átlaga - 1 4 , 0 és - 1 5 , 0 °C közötti. A csapadék évi átlaga 6 5 0 m m körüli. A 2 4 órás csapadékmaximum 8 4 m m (Bp. Szabadság-hegy). Az a l a c s o n y a b b a n fekvő területeken a hótakarós n a p o k átlagos száma 4 0 - 4 5 , a tetőkön

5 0 - 5 5 . Az átlagos

maximális

hóvastagság

részeken 3 5 c m , máshol 2 5 - 3 0 c m . Az ariditási i n d e x átlagosan

a

legmagasabb

1,08. Az

uralkodó

szélirány az ÉNy-i, ehhez t a r t o z n a k a l e g n a g y o b b szélsebességek is ( 4 m/s körül). Az átlagos szélsebesség 3,5 m/s körüli.

2.7. A

Geológiai, t a l a j t a n i v i s z o n y o k

felszín

legfontosabb

kőzettípusai

üledéksorozatai, eocén, s z a r m a t a ,

a

mezozóos

mészkő

és

pannóniai és negyedidőszaki

dolomit édesvízi

formációk mészkövek,

oligocén a g y a g és hárshegyi homokkő, eocén márga, miocén a g y a g és kavics, s végül a p e r e m e k e n a pannóniai h o m o k és a g y a g összletek. A felszínt litofáciesekben

gazdag

lejtőüledékek és lösz borítja. A f e l s o r o l t a k közül számos kőzet jó minőségű

építési

nyersanyag

(pl.

hárshegyi

homokkő,

kiscelli

agyag,

édesvízi

mészkő).

Főbb

n y e r s a n y a g o k : Solymár határában: cserépagyag 1 1 1 6 1 Et, öntödei h o m o k 1 6 0 E m , 3

d o l o m i t m u r v a 3 5 8 Et, Pesthidegkút: homokkő 1 4 0 Et.

2.8.

Árvízvédelmi h e l y z e t

A tanulmányterv célterületén, a Duna 1 6 5 4 + 5 0 0 - 1 6 5 7 + 0 0 0 f k m között a mértékadó árvízszint (MÁSZ) 1 0 3 , 9 6 -

1 0 4 , 1 1 m B f között változik ( 1 1 / 2 0 1 0 . KvVM ( I V . 2 8 . ) sz.

r e n d e l e t ) . A m e n t e t t árterületet védő, az 1 + 7 2 9 - 4 + 8 3 0 t k m közötti, Nánási út Királyok útja mentén húzódó, szivárgó nélküli védvonal állékonysága

-

n e m kielégítő,

k e r e s z t m e t s z e t i méretei k i s e b b e k az állékonysághoz szükséges minimális

méreteknél

(koronaszélessége 1,0-2,0 m rézsűhajlása 1:1,5). Magassága változó, a minimális 0,3 m magassági biztonság 0 - 1 m-rel m a r a d el az előírás s z e r i n t i 1,30 m értéktől. A közlekedési feltételek biztosítása érdekében a védvonalat több m i n t 9 0 árvízkapu szakítja m e g ,

11

atlatszo.hu 2013.05.29. 12. oldal amelyek

árvizes

időszakokban

potenciális veszélyforrást j e l e n t e n e k . Az

árvízvédelmi

töltés a l a t t m i n t e g y 1 8 0 0 m hosszban DN 8 0 0 m m átmérőjű víznyomócső

húzódik,

szintén jelentő veszélyforrást képezve. Tartósan m a g a s d u n a i vízállások esetén - a fedőréteg a l a t t i h o m o k o s kavics

rétegben

létrejövő szivárgás m i a t t - elsősorban Csillaghegy térségében a mélyebb területek, ill. a t e r e p s z i n t a l a t t i épületrészek víz alá kerülnek. A Nánási út - Királyok útja m e n t i védvonal és a Duna közötti, a Pünkösdfürdő utcától az Aranyhegyi

patak

torkolatáig

terjedő

területet

gyakorlatilag

semmi

sem

védi

az

elöntéstől, a terület hullámtérnek minősül. A m i n t e g y 7 0 ha-os terület 1 9 9 1 - b e n , 2 0 0 2 b e n , i l l . 2 0 0 6 - b a n t e l j e s e n elöntésre került. A védvonal m e n t i árvízvédekezés költségein és a mentesített terület

lakossága

által is érzékelt fenyegetettségen

túlmenően

az

elöntött területeken az i n g a t l a n o k b a n és ingóságokban o k o z o t t árvízkár, és a szükséges helyreállítási munkák jelentős visszatérő, ismétlődő költségeket j e l e n t e t t e k . A m i n t e g y 8 - 1 2 éves gyakorisággal ismétlődő árvízi események ráirányították a f i g y e l m e t a térség árvízvédelmi fejlesztésének szükségességére, a megoldási lehetőségeknek a területtel kapcsolatos elvárásoknak megfelelő, több szempontú újragondolására.

2. táblázat: A tervezéssel

érintett folyószakasz

árvízszintjei

T e r v e z e t t védmű magassága Szelvény

Mértékadó

(fkm)

MÁSZ ( m B f )

1 654+500

103,96

1 657+600

104,11

árvízszint LNV helyi adatok

Óbuda

880

104,15 mBf 104,30 mBf

12

cm

MÁSZ+1,00 m = Vigadó 950 cm

104,96 mBf

105,21 mBf


Védekezési t e r v 3.1.

A mentesített terület

3.1.1.

Kiterjedése

A mentesített terület a Római p a r t , Kossuth üdülőpart Pünkösdfürdő u t c a , Királyok útja, Nánási utca és az A r a n y h e g y i p a t a k által közrezárt, m i n t e g y 7 0 ha-os belterület, a m e l y j e l e n l e g a Királyok útja, Nánási utca vonalában húzódó elsőrendű védvonalon kívül eső hullámtér.

3.1.2. A

Jellege

megvédendő

terület

elsősorban

üdülőövezet,

jelentősebb

középületekkel,

i d e g e n f o r g a l m i jelentőségű létesítményekkel és lakóházakkal. A területen található a r a n g o s v e r s e n y e k e t is bonyolító Római Teniszakadémia. Az utóbbi években több, m a g a s színvonalú szolgáltatásokat nyújtó szálloda is épült, e m e l l e t t a p a r t i sétány

mentén

jelentős forgalmú vendéglátóipari egységek (kávézók, sörözők, büfék éttermek, s t b . ) települtek támogatva a terület rekreációs értékét. A terület képe sajnos n e m egységes egymást váltogatják

a rendezett

( p l . : térkővel

b u r k o l t , és

parkosított), v a l a m i n t a

kevésbé r e n d e z e t t ( e l h a n y a g o l t növényzet, töredezett, régi, k e s k e n y b u r k o l a t , rozsdás korlát s t b . ) területek. A parti kavicsos fövenyt megszakítják a sólyapályák, a m e l y e k e g y része jó állapotú, de jelentős hányaduk használaton kívüli, töredezett.

3.2.

A védvonal a d a t a i

3.2.1. A

Múltja

Római-parton

korábban

nem volt

árvízvédelmi

védmű.

Az

árvízi

védekezés

az

elsőrendű védvonalon történt, a m e l y a Királyok útja - Nánási út vonalában húzódik. Az árhullámok az utóbbi évtizedekben rendszeresen

elöntik a p a r t o t , v a l a m i n t a n a g y o b b

árvizek esetén ( p l . a 1 9 9 1 . 2 0 0 2 . 2 0 0 6 . években) a t e l j e s 7 0 ha-os területet. A 2 0 0 6 - o s árhullám idején jelentős ráfordítást igényelt a Királyok útja - Nánási út vonalában húzódó elsőrendű védvonal megvédése. A Római-parton 2 0 0 6 - b a n több

létesítményt

Kalászi

u.

(Római teniszakadémia, Holiday

térségében

stb.)

sikeresen

kezdeményezéssel

r e s o r t , lakóházak a Losonc u.

megvédtek

13

egyéni

az

elöntéstől

ezeket

-

főként

atlatszo.hu 2013.05.29. 14. oldal homokzsákokkal,

fóliaterítéses

földfeltöltéssel,

de

sikeresen

használtak

mobil

gátelemeket is.

3.2.2.

Célja

A t e r v e z e t t védmű célja a Római p a r t , Kossuth útja, Nánási utca és az A r a n y h e g y i

üdülőpart Pünkösdfürdő u t c a , Királyok

p a t a k által közrezárt, m i n t e g y 7 0 ha-os belterületi

i n g a t l a n o k megvédése az elöntéstől.

3.2.3.

Adottságok

A 3.2.2. f e j e z e t b e n i s m e r t e t e t t terület hullámtéren h e l y e z k e d i k e l , az elsőrendű védvonal ezen a szakaszon a Nánási út -

Királyok útja v o n a l o n

kulisszáinak elzárását követően a védendő területre

helyezkedik

n e m lehet

e l . A védvonal

bejutni. A

tervezett

védmű e g y

3.2.4.

Vonalvezetése

A tervezési szakasz a t e r v e z e t t beavatkozást t e k i n t v e két fő részre osztható: -

0 + 0 0 0 - 1 + 3 9 1 k m szelvények közötti, árvízvédelmi m o b i l fal létesítése f o l y a m m e d e r szabályozási v o n a l módosítással,

-

1 + 3 9 1 - 2 + 6 0 6 k m szelvények között, árvízvédelmi m o b i l f a l létesítése p a r t m e n t i i n g a t l a n o k közelében kiépítve.

A 0 + 0 0 0 - 1 + 3 9 1 k m szelvények közötti s z a k a s z A

tervezett

határozzák nyomvonal,

védvonal

nyomvonalát

m e g . Északon míg

Délen

az

az

a

1980-as

Őrtorony

szakaszhatárok években

utca

létesült

környezetében

környezetének

adottságai

fővédvonalhoz meglévő

illeszkedő

„Duna

Kioszk"

környezete meglévő mederéle. A szakasz Északi részén található e g y - az említett fővédvonal építésének következtében k i a l a k u l t - hullámtéri erdő. Az erdős területtől délre l e p u s z t u l t Duna p a r t képe a jellemző, elhanyagolt

állapotú

betonba

rakott

terméskő

sólyapályákkal, lejárókkal.

14

burkolatokkal,

használaton

kívüli


A t e r v e z e t t mű n y o m v o n a l a a meglévő I . rendű árvízvédelmi töltéshez c s a t l a k o z v a , a p a r t felé kanyarodó rész előtt lévő sólya pályától i n d u l . A m o b i l f a l , a kapcsolódó szervizút és csapadékelvezető csatorna a p a r t i sétánytól 3 0 - 5 0

m távolságra, a sétány szintjéig szemcsés anyagból kialakított feltöltésen létesül. A feltöltés jellemzően lábazati kőszórással megtámasztott 1:5 lejtésű mederrézsűvel épül. Az

1:5

rézsűhajlású

feltöltés

alkalmazását

a

Duna

partra

jellemező

plázs

jelleg

megtartása és a mű stabilitásának biztosítása i n d o k o l j a .

A z 1 + 3 9 1 - 2 + 6 0 6 k m szelvények közötti s z a k a s z Az 1 + 3 9 1 - 2 + 6 0 6 f m közötti szakaszon szakasz)

a 0 + 0 0 0 és 1 + 3 9 1 fm-szelvények ( I . tervezési

közötti műszaki megoldással egyező alumínium betétpallós

(betétgerendás)

ideiglenes árvízvédelmi művet terveztünk. Az ideiglenes árvízvédelmi mű másodrendű árvízvédelmi védvonal. Maga a védmű csak a hidrológiai előrejelzések alapján az illetékes vízügyi hatóság által e l r e n d e l t árvízi védekezési szükséghelyzet előállása előtt felszerelésre. Az alumínium mobilgát felszerelése során a v a s b e t o n

alaptestbe

kerül annak

építése során a betétgerendákat tartó alumínium o s z l o p o k részére acél dűbelek kerülnek beépítésre, a m e l y h e z csatlakoztathatók a tartóoszlopok. A tartóoszlopok közé emelhetők be

az egyenként

3,30 m hosszú, 2 0 c m széles és

10 c m vastagságú

alumínium

betétgerendák, a m e l y e k a szükséges szintig ( m a x . a kiépítési s z i n t i g ) helyezhetők és rögzíthetők. A mobilgát a l a p t e s t t e r v e z e t t nyomvonalát a p a r t i i n g a t l a n o k

kiépített

kerítésvonala

határozta m e g : a kerítésektől a t e r v e z e t t mobilgát-alaptest vízoldali tetőéle 6,35 és 18,30

m

közötti

távolságban

halad

(az

1 + 4 1 1 és

2+607

fm-szelvények

közötti

s z a k a s z o n ) . Ennél távolabb halad a mobilgát ( 8 , 4 0 és 2 3 , 8 0 m közötti távolságban) az 1 + 3 9 1 és 1 + 4 1 1 fm-szelvények közötti s z a k a s z o n ) .

Ezen a 2 0 m hosszú

szakaszon,

a m e l y a I I . tervezési szakasz legfelső, 2 0 f m hosszú szakasza) a mobilgát n y o m v o n a l a a p a r t i i n g a t l a n o k kerítésvonalával 50°-os szöget zár be és a felső szelvényben c s a t l a k o z i k az I . tervezési

szakaszhoz.

Az 1 + 4 1 1 és 2 + 5 7 8 fm-szelvények között a t e r v e z e t t mobilgát-alaptest párhuzamosan halad

a p a r t i i n g a t l a n o k kerítésével. A parti i n g a t l a n o k kerítéséhez a legközelebb a

2 + 3 3 3 fm-szelvényben halad a t e r v e z e t t mobilgát, i t t a meglévő kerítés és a mobilgát a l a p t e s t vízoldali tetőéle közötti vízszintes távolság 6,35 m (Római p a r t 3 5 - 3 6 . sz. kerítés-sarok). A p a r t i i n g a t l a n o k kerítésétől a legtávolabb a Római p a r t 2 3 7 5 2 / 4 hrsz.-ú i n g a t l a n előtt halad a t e r v e z e t t mobilgát n y o m v o n a l a

( 1 8 , 3 0 m , az i n g a t l a n kerítése a szomszédos

i n g a t l a n o k kerítéséhez képest ~ 1 0 m-rel b e l j e b b h a l a d ) .

15

atlatszo.hu 2013.05.29. 16. oldal 3.2.5.

Kiépítési adatai

A t e r v e z e t t védmű a meglévő árvízvédelmi töltéstől indul ( 1 6 5 0 + 7 0 0 f k m szelvény) és a Kadosa utcánál ér véget ( 1 6 4 8 + 2 0 0 f k m szelvény). Az árvízvédelmi védvonal nyári gátként f o g üzemelni, ezért a b u d a p e s t i szakaszon fővédvonalra érvényes a r e n d e l e t szerinti

MÁSZ+1,30

m

magasságig

történő

kiépítés

helyett

a

tervezett

védmű

MÁSZ+1,00 m magassági kiépítésű. A védmű létesítésével az elsőrendű árvízvédelmi v o n a l továbbra is m e g m a r a d a Nánási út - Királyok útján. A t e r v e z e t t mű MÁSZ+1,00 m magassági kiépítésű, jellemzően 2,0 m ( m i n : 1 , 6 0 - m a x 2,20 m közötti) magasságú alumínium m o b i l f a l alkalmazásával.

A m o b i l árvízvédelmi f a l jellemzői A m o b i l f a l oszlopai alaptest

a felszín

50 c m szélességű v a s b e t o n

a l a t t 7 0 c m mélységben

alaptestre

kerülnek rögzítésre. Az

6 0 c m vastagságú

2,40 m

szélességű

t a l p l e m e z h e z c s a t l a k o z i k . A talplemezből a m o b i l f a l oszlopmegtámasztási helyeinél ( 3 , 3 0 m ként) 2-2 d b ( 1 , 6 0 x 1,70 m hálóban k i o s z t v a ) 2,30 m hosszú 2 0 c m átmérőjű húzott, ill. n y o m o t t cölöp biztosítja a f a l stabilitását. A m o b i l f a l a l a p t e s t e 4 0 c m vastagságú 4 m mélységű b e n t o n i t o s cementből épülő vízzáró résfalhoz csatalakozik. Az egymástól 3,30 m távolságra rögzített tartóoszlopok közé kerülnek elhelyezésre a 2 0 cm

magas

szerkezet

alumínium biztosítja

betétpallók. a

betétpallók

A

felső

elemek

rögzítését.

A

beillesztését betétpallók

követően fogas

leszorító

kialakítással

kapcsolódnak egymáshoz, g u m i szigetelőlap biztosítja a vízzárást. Az alsó betétpalló sík kialakítású, t e l j e s szélességben és hosszúságban g u m i lap szigetelőanyaggal v a n ellátva, ez az e l e m a v a s b e t o n a l a p t e s t b e b e t o n o z o t t r o z s d a m e n t e s acéllemezre csatlakozik.

16


A védművet keresztező létesítmények

3. táblázat: A tervezett

védművet keresztező

létesítmények

Római-part nyári gát S o r Szelvény Megnevezés szám szám ( t k m )

Nyílásméret

Küszöb (mBf)

Megjegyzés

1

0+062

Térvilágítás e l e k t r o m o s földkábele

Átépítik és az átvezetést megfelelően tömítik

2

0+085

Térvilágítás e l e k t r o m o s földkábele

Átépítik és az átvezetést megfelelően tömítik

3

0+250

Az átemelő szivattyúk gravitációs ága

DN 4 0 0 KPE

101,30

6 0 0 c m - e s vízszintnél zárandó, a csapadék az átemelő szivattyú segítségével juttatható a Dunába az átvezetést megfelelően tömítik

4

0+580


DN 4 0 0 KPE

101,35


5

0+901

SENTAB ürítő vezeték

DN 4 0 0 acél

6

1 + 045


DN 4 0 0 KPE

101,35


7

1 + 350


DN 4 0 0 KPE

101,46


8

1+400

NA 1 2 0 0 SENTAB-vízvezeték

9

2+120


10

2+132

Meglévő távközlési földkábel

Az átvezetést megfelelően tömítik, a vezetéket DN 2 0 0 méretről bővítik f e l , a j e l e n l e g i n e k megfelelő elzáró s z e r k e z e t kerül beépítésre

h e l y e t t e NA 1 2 0 0 göv. vízvezeték épül - kiváltás készül v a l a m i n t az átvezetést megfelelően tömítik

NA 1 2 0 0 göv. DN 4 0 0 KPE

100,77

6 0 0 c m - e s vízszintnél zárandó, a csapadék az átemelő szivattyú segítségével juttatható a Dunába az átvezetést megfelelően tömítik Az átvezetést megfelelően tömítik

atlatszo.hu 2013.05.29. 18. oldal Római-part nyári gát S o r Szelvény Megnevezés szám szám ( t k m )

Nyílásméret

Küszöb (mBf)

Megjegyzés

11

2+153

leágazó gázvezeték

NA 50 acél

Az átvezetést megfelelően tömítik

12

2+201

bekötő vízvezeték

DN 2 5 KPE


13

2+202

T e r v e z e t t nyomás a l a t t i szennyvízcsatorna

DN 6 3 KPE

14

2+205

Meglévő, 1 kV-os e l e k t r o m o s földkábel

15

2+205

Római fürdő medencéjének n y o m o t t ürítővezetéke

16

2+206

gázelosztó vezeték

17

2+211

Meglévő távközlési földkábel


18

2+346



19

2+374



20

2+567


101,65

Az átvezetést megfelelően tömítik Az átvezetést megfelelően tömítik Teendő nincs (visszacsapó szelep v a n r a j t a ) , az átvezetést megfelelően tömítik

DN 3 0 0 DN 9 0 KPE

DN 4 0 0 KPE


100,86

18



Különös f i g y e l m e t igénylő helyek a védelmi szakaszon

Mobil gát Az ideiglenes árvízvédelmi mű t e l j e s hosszban különleges f i g y e l m e t igénylő hely, u g y a n i s azt a felszín a l a t t megépített a l a p t e s t r e fel kell építeni a rendelkezésre álló alumínium m o b i l gát elemeiből. I t t különös t e k i n t e t t e l kell lenni az a l a p t e s t b e n lévő csatlakozási p o n t o k r a , a speciális h e l y e k r e legyártott speciális e l e m e k (alsó pallók, 3°-nál

nagyobb

iránytörések oszlopai) megfelelő h e l y r e történő beépítésére. A

mobil

árvízvédelmi

fal

megfelelő

összeszerelése

fontos

tényező

a

védekezés

sikeressége szempontjából. I t t lényeges, h o g y a gyártó előírásait m i n d e n t e k i n t e t b e n be kell t a r t a n i , és a felépítés során megfelelően a l k a l m a z n i . A t e r v e z e t t alumínium m o b i l gát v a s b e t o n alaptestét a gyártmány megfelelő csatlakozását elősegítendő módon alakítják ki.

Közműkeresztezések Kialakításuk: A keresztező közműveket merőlegesen v e z e t i k át a mobilgát v a s b e t o n a l a p t e s t e a l a t t i , 4 0 - 6 0 c m v t g . függőleges v a s b e t o n résfalon. A keresztezést vízzáró módon alakítják k i . A közmű-átvezetés részére koronafúróval simafalú átvezető nyílást képeznek k i . A csőfal és a kialakított f u r a t közötti gyűrűsteret LINKSEAL típusú, elemekből (szegmensekből) álló, a helyszínen beszerelhető és beállítható gyűrűstér-tömítéssel látják el. A tömítés t e l j e s e n vízzáróvá teszi a csőátvezetést, hatékonyan alkalmazható a k n a f a l a k és csővezetékek közötti gyűrűsterek akár utólagosan történő, vízzáró tömítésére. Tulajdonságai: -

A r o b o s z t u s gumialkatrészek hosszú élettartamot garantálnak

-

O l a j - , üzemanyag- és oldószerálló, m a g a s

hőmérsékletnek

szállítják. -

Védett elhelyezés fali létesítményekben

-

Legtöbb e s e t b e n utólagos beépítés is lehetséges

-

Előszerelt t a g o k k a l g y o r s a n és könnyen szerelhető

-

C s a v a r o k a t ónozott v a g y saválló k i v i t e l b e n biztosítják

-

Lökés-, hang és lengésterhelés csökkentő

-

A különböző k a u c s u k minőséget színnel különbözetjük m e g

ellenálló

k i v i t e l b e n is

atlatszo.hu 2013.05.29. 20. oldal -

Katódos csővédelem

-

Nyomásálló tömítés

A gumirészek sugárirányú kitágulása tartós, nyomásálló és biztos gyűrűstér

lezárást

biztosítanak. A f e n t i s m e r t e t e t t közműátvezetés szigetelés biztosítja, h o g y

a keresztezéseknél

ne

a l a k u l h a s s o n ki kontúrszivárgás.

Kezelésük: A keresztező közműveket a 3. sz. táblázat megjegyzés oszlopában írtak s z e r i n t tömítik a résfalon történő átvezetésnél, kezelésük is i t t v a n leírva. Általánosságban elmondható, h o g y a meglévő és megmaradó közműveket az eddigi g y a k o r l a t n a k megfelelően kezelik, míg az építendő csapadékcsatornák gravitációs kivezetéseit a B u d a p e s t Vigadó vízmérce 6 0 0 c m - e s vízállásánál zárják és átállnak a szivattyús csapadékvíz-átemelésre.

3.3.

Védekezés a z árvízvédelmi s z a k a s z o n

3.3.1.

A védelmi készültség elrendelése

A 4 7 / 1 9 9 4 . ( V I I I . 1.) Főv. Kgy. r e n d e l e t 6. § ( 3 ) bekezdése: „A tényleges árvízvédekezésnek a főváros területén négy f o k o z a t a v a n : I.

készenléti (elsőfokú),

II.

tényleges (másodfokú),

III.

f o k o z o t t (harmadfokú),

IV.

rendkívüli védekezés."

További rendelkezések a f e n t n e v e z e t t jogszabály 2. §-ból: „(7) Az árvíz- és belvízvédekezés során f i g y e l e m m e l

kell lenni az Országos Árvíz- és

Belvízvédekezési Szabályzat előírásaira. (8)

Az árvíz- és

belvízvédekezéssel, v a l a m i n t

a helyi

vízkárelhárítással

kapcsolatos

f e l a d a t o k a t a Főpolgármesteri Hivatal látja el az ügyrendjében f o g l a l t feladatmegosztási rend szerint.

20

atlatszo.hu 2013.05.29. 21. oldal (9)

Az operatív védekezéshez

az a n y a g i

és a személyi

feltételeket

a

csatornázási

szolgáltatást nyújtó s z e r v e z e t biztosítja, megbízás alapján. E n n e k költségeit a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése megtéríti."

3.3.2. A védelmi szervezet felépítése 1.

Védelemvezető

Neve: Dr. Tarlós István Beosztása:

Főpolgármester

Telefonszáma:

+ 3 6 (1) 327-1023

E-mail: t a r l o s i s t v a n @ b u d a p e s t . h u

2.

Védelemvezető h e l y e t t e s :

Neve: György István Beosztása:

Főpolgármester h e l y e t t e s

Telefonszáma:

+ 3 6 (1) 327-1717

E-mail: d r g y o r g y . i s t v a n @ b u d a p e s t . h u

3.

A védekezést végző s z e r v e z e t :

Neve: Fővárosi Csatornázási Művek Z r t . Központi telefonszáma:

+ 3 6 (1) 459-1600

Központi e - m a i l : c e n t e r @ f c s m . h u Központi ügyelet: -

zöld szám: ( 8 0 ) 4 5 5 - 0 0 0

-

fax: + 3 6 (1) 455-4236

-

e-mail: [email protected]

3.3.3. Az

Hírközlés

árvízvédekezés

során

kulcsfontosságú

a

hírközlés,

az

információk

cseréje.

Az

árvízvédekezésben részt vevők r e n d e l k e z n e k m o b i l t e l e f o n n a l , a kommunikáció közöttük a

21

atlatszo.hu 2013.05.29. 22. oldal T-mobil

hálózatán

keresztül

történik.

A

mobilkommunikációs

eszközök

használata

jellemzően m e g f e l e l a célra, m i v e l f o l y a m a t o s a n elérhető r a j t a a védekezésben részt vevő személyi állomány. A védekezésben részt vevők és m o b i l elérhetőségük az 1 . sz. mellékletben találhatók.

3.3.4. Lokalizációs és mentési munkával kapcsolatos a d a t o k A m e n n y i b e n a védendő területre m a g a s vízállás esetén b e j u t az árvíz, nincs lokalizációs teendő, u g y a n i s a számításaink alapján a 1 0 0 éves visszatérési idejű vízállás és 3 0 m széles szakadás esetén 1 óra a l a t t elönti a védendő területet, azaz a rendelkezésünkre álló időelőny még a figyelmeztetésre s e m elegendő. I t t lokalizációs beavatkozásoknak nincs

értelme.

A

katasztrófavédelem

mentési

feladatok

munkatársait

csupán

érinti, u g y a n i s

a

védekező a

lakosság

szervezet,

valamint

kitelepítése

800

a

cm-es

vízállásnál megtörténik.

3.3.5. Védelmi a n y a g o k és eszközök A

védelmi

anyagok

elsősorban

a

mobil

árvízvédelmi

fal

elemei:

tartóoszlopok,

betétgerendák, c s a v a r o k , leszorító e l e m e k . A védelmi eszközök a m o b i l fal felépítéséhez szükséges eszközök: tárolókeretek a fal elemeinek

tárolására

és

szállítására,

rakodó

munkagépek

(villás

targonca),

a

kiszállításhoz önrakodó teherautók, 1 2 , 8 villáskulcs az összeszereléshez, speciális emelő a bontáskor a betétgerenda kiemeléséhez.

3.3.6.

Operatív beavatkozások

Alumínium f a l felállítás: Személyi

szükséglet

5 fő 3 óra a l a t t összeszerel 1 0 0 f m , 2 m m a g a s m o b i l alumínium f a l a t , azaz 8 órás műszak a l a t t a legrosszabb

e s e t b e n is 2 0 0 f m , 2 m m a g a s védművet felépít. Ha a

védvonal felállítására 2 4 óra áll rendelkezésre, a k k o r az összeszereléshez két műszak tervezhető a legrosszabb

esetben

is. Az összeszerelő

csapatban

tehát a 2 6 0 0 f m

alumínium m o b i l f a l esetén 2 x 7 brigád, azaz 7 0 fő elegendő, a k i k n e k e g y - e g y műszakot kell teljesíteniük a védmű felállítása során. Ez az a d a t c s a k a szerelésre v o n a t k o z i k .

22

atlatszo.hu 2013.05.29. 23. oldal Az építési a n y a g o k helyszínre szállítása e z t az időigényt növeli. Az árvízvédekezés esetén az a n y a g o k felrakása teherautókra, a kiszállítás és a lerakodás jellemzően f o l y a m a t o s a n j e l e n t k e z i k , és kettő műszak a l a t t el kell t u d n i végezni. A felrakodást villás targoncákkal végzik a raktárcsarnoknál, kettő munkagép elegendő a f o l y a m a t o s felrakodáshoz (a t e r v e z e t t m o b i l fal esetén k b . 2 4 0 rakodókeretet kell a raktárból a teherautók platójára f e l r a k n i a szállítás 16 óra időtartama a l a t t ) , a kiszállítást önrakodó teherautókkal végzik, a m e l y e k m a g u k után lerakják a f a l e l e m e i t tartalmazó tárolókereteket. Ezek a k e r e t e k hosszában e l h e l y e z v e

elegendő h e l y e t h a g y n a k a védmű mögötti 6 m szélességben

biztosított sávban, h o g y a védekezésben részt vevő járművek közlekedését ne zavarják. A t e r v e z e t t m o b i l f a l e l e m e i t teherautótól függően 6 0 - 3 0 f u v a r r a l lehet teljesíteni, a rakodókeretek kiszállítását, attól függően, h o g y 4 v a g y 8 d b fér fel e g y járműre ( 6 6 , 6 x 2 , 4 5 m átlagos platóméret m e l l e t t teherbírástól függően). Szállítási távolság m a x . 2,6 k m . Legrosszabb e s e t b e n óránként t u d m e g t e n n i e g y f u v a r t a teherautó, a m e l y 2, v a g y - kisebb teherbírású jármű esetén - 4 teherautót t e s z szükségessé kettő műszakon keresztül. Bérelt teherautók és targoncák esetén a járművekkel együtt a szükséges személyzet is a rendelkezésre áll, saját járművek esetén teherautónként lerakodást segítendő), v a l a m i n t a t a r g o n c a

3 fővel számolva

(a d a r u s

kezelőket is hozzáadva a rakodás-szállítás

személyzet szükséglete 8, v a g y 12 fő a teherautók teherbírásától függően. Az

alumínium

mobilgát

elemeinek

élőerős

őrzése

a

beruházás

során

kialakított

raktárépületben 3 fő egész éves munkááát j e l e n t i , v i s z o n t az ilyen típusú f e l a d a t o k a t külső vállalkozóval célszerű m e g o l d a n i . Tehát az alumínium árvízvédelmi fal felállításához a személyi szükséglet 7 0 fő a fal felállításához + 12 fő a szállítás, rakodás lebonyolítására + 3 fő az őrzésre, összesen 8 5 fő az irányító személyzet nélkül.

A mobil Ezt

árvízvédelmi

a műveletet

fal felállítás

(a m o b i l

gyakorisága

árvízvédelmi

fal felállítását)

minden

évben

végrehajtják,

u g y a n i s a m e n n y i b e n az a d o t t évben n e m kerül s o r védekezésre, úgy g y a k o r l a t o t kell tartani

a

rendszer

ellenőrzése, v a l a m i n t

az összeszerelő

személyzet

szaktudásának

fenntartása céljából. Az éves g y a k o r l a t időpontja s z e p t e m b e r hónapra teendő, a m i k o r a m o b i l árvízvédelmi f a l a t t e l j e s egészében fel kell állítani a f a l e l e m e i n e k ellenőrzésére.

23

atlatszo.hu 2013.05.29. 24. oldal A mobil

árvízvédelmi

fal felállítás

szükségessége

A m o b i l árvízvédelmi f a l felállítására a védelemvezető ad utasítást, e r r e jellemzően a tényleges (másodfokú) árvízvédekezés előre jelzésekor v a n szükség. Ez a vízszint a vízmérce nullpontjától mérve a 7 0 0 c m - t meghaladó vízszintnek felel m e g . A m o b i l f a l alaptestének

szintje

áltagosan

a Vigadó

téri vízmércére

vízállással megegyező szintű, míg a legalacsonyabb

vonatkoztatott

pontja ugyanezen

750

cm-es

vonatkoztatási

p o n t r a vetítve 7 3 0 c m magasságú. A védmű a l a p t e s t e a hullámzás várható mértéke m i a t t tehát a Vigadó téri vízmércén mérve 7 0 0 c m - t n e m meghaladó szintű árhullámok esetén nyújt megfelelő védelmet. Összegezve: a m o b i l fal felállítását 7 0 0 c m - t meghaladó várható vízállások esetén el kell rendelni.

A szivárgó v i z e k kezelése Tartós árvíz idején a Duna felől a m a g a s vízszint m i a t t a mobilgát v a s b e t o n a l a p t e s t a l a t t i résfal a l a t t átszivárgó, illetve az árvízi és árvízmentes időben egyaránt a m e n t e t t o l d a l o n , a

Csillaghegy

felől érkező, elsősorban

t a l a j v i z e k összegyűjtésére

szintén

és elvezetésére

a csapadékvízből

származó

szivárgó

DN 3 0 0 STRABUSIL típusú, a cső t e l j e s

kerületén perforált HDPE-anyagból szivárgó csatornák készülnek. A szivárgó v i z e k közvetlenül a csapadékvíz-átemelőbe kerülnek bevezetésre, m i v e l a szivárgóvizek mennyiségileg a k k o r jelentősek, ha a Dunán tartósan m a g a s vízállás áll be - és i l y e n k o r az esetlegesen jelentkező csapadékvizek egyébként s e m vezethetők be a Dunába gravitációsan. A csapadékvíz-átemelők a u t o m a t i k u s a n szivárgó v i z e k e t a Dunába.

24

i n d u l n a k és átemelik a


Havária t e r v 4.1.

Az

árvízi

Havária esemény védekezés

ávízvédelmet

idején

biztosító

e g y jelentős

védvonal

haváriával

nagymértékű

-

számolhatunk,

nem

javítható

mégpedig -

az

sérülésének

bekövetkezése. Ez e s e t b e n a védendő terület rövid idő a l a t t elöntésre kerül. Az

elöntési

idő

azonos

árvíz

szint

esetén

a

nyílásszélességtől

függ.

Az

elöntés

számításakor a Társaságunk által készített „Budapest III.kerület, Római p a r t ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése Vízjogi létesítési engedélyes t e r v " ( 2 0 1 3 . április) hidrológiai tervfejezetben

meghatározott

1 % - o s valószínűségű

évi l e g n a g y o b b

vízállást

vettük

a l a p u l , a m e l y 3 9 c m - e l m e g h a l a d j a a Vigadó téri vízmércén mért 8 6 0 c m - e s jégmentes LNV-t. Az elöntési idő meghatározásakor f o n t o s tényező a nyílásszélesség, a m e l y e t a számítás végzésekor 3 0 m - b e n állapítottunk m e g , ez e s e t b e n 1 óra a l a t t önti el vízzel a védendő területet. Sokkal életszerűbb a z o n b a n e g y kisebb nyílás alapul vétele, a m e l y a t e r v e z e t t alumínium fal esetén 10 m az alábbiak s z e r i n t : a m o b i l fal t e r v e z e t t oszlopköze 3,3 m , a várható tönkremenetel ( p l . : közelben lévő n a g y méretű fa rádőlése) e g y oszlopközt érint, a m e l y e t követően a beáramló vízmennyiség a két szomszédos oszlopköz tönkremenetelét o k o z z a : 3 x 3,3 m = 9,9 m ~ 10 m . Az elöntés számítás ( 2 . sz. melléklet) 4 . sz. ábrájáról leolvasható a 10 m-es nyílás esetén kalkulált elöntési idő, a m e l y 2 órára adódik. Ez az érték nagyságrendileg n e m különbözik a számításban e r e d e t i l e g feltételezett 3 0 m szakadás esetén kialakuló 1 órás elöntéstől. A

számítások

tönkremenetele

eredményeit esetén

figyelembe

a római

véve

parti ingatlanok

megállapíthatjuk, nagyon

rövid

hogy

időn

belül

a

védmű elöntésre

kerülnek, a rendelkezésre álló időelőny még a figyelmeztetésre s e m elegendő.

4.2.

Megelőző intézkedések

Az előző f e j e z e t b e n leírt elöntés esetén, a rövid időelőny m i a t t a terület kiürítését n e m l e h e t m e g s z e r v e z n i . Márpedig az 1 % - o s visszatérési idejű árhullám esetén helyenként 1,5 m-nél is mélyebb elöntés a l a k u l k i , a m e l y még a tönkremenetel helyétől v i s z o n y l a g távol is n a g y mozgási energiája m i a t t az o t t lévő e m b e r i életet veszélyezteti.

25

atlatszo.hu 2013.05.29. 26. oldal Az e m b e r i élet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a Római-part, Kossuth

Lajos

üdülőparton a m o b i l gát által védendő területet ki kell üríteni a Vigadó téri vízmércén mért 8 0 0 c m - e s vízszint elérésekor, azaz a I I I . fokú árvízvédelmi készültség elrendelése esetén. Megelőző

intézkedésnek

tekintendő,

hogy

az

elsőrendű

védvonal

mobil

gáttal

tehermentesített szakaszának kulisszáit az eddigi g y a k o r l a t n a k megfelelően zárják és felkészülnek a védekezésre, h o g y a f e n t említett havária ne o k o z z o n elöntést a Budai öblözetben.

4.3.

Beavatkozás havária esetén

A 4.2. fejezetben

m e g t e t t megelőző intézkedések hatására e g y bekövetkező

havária

esetén csak a védekezést végrehajtó s z e r v e z e t t a g j a i v a n n a k j e l e n a területen, a k i k n e k e r r e az e s e t r e fel kell készülniük. A bekövetkezés esetén védekezésben részt vevőknek haladéktalanul el kell h a g y n i u k a m o b i l árvízvédelmi fal által védendő területet és az I . rendű árvízvédelmi mű mögé kell j u t n i u k .

Ezt elősegítendő az I . rendű védvonalon

g y o r s a n elzárhatóvá kell alakítani a következő nyílásokat: -

Rozgonyi Piroska utcai árvízkapu (fővédvonal 3 + 8 2 5 k m szelvény)

-

Losonc utcai árvízkapu (fővédvonal 3 + 4 6 8 k m szelvény)

-

Piroska utcai árvízkapu (fővédvonal 2 + 2 3 0 k m szelvény)

A védekező személyzet távozását követően el kell zárni az árvízkapukat, h o g y a m o b i l f a l o n átjutó víz ne kerüljön az I . rendű védvonal által védett öblözetbe.

G y u l a , 2 0 1 3 . április hó

Erdész Béla vezető tervező KB-T/04-023-96

26


Mellékletek 5.1.

Írott mellékletek

1.

A védekezésben részt vevők és m o b i l elérhetőségük

2.

Elöntés számítás

5.2.

R a j z i mellékletek

1.

Átnézeti helyszínrajz

2.

Részletes helyszínrajz I .

3.

Részletes helyszínrajz I I .

4.

Részletes helyszínrajz I I I .

5.

Részletes helyszínrajz I V .

6.

Részletes helyszínrajz V.

7.

Részletes helyszínrajz V I .

8.

Hossz-szelvény I .

9.

Hossz-szelvény I I .

27

IK« ERBO PLAN. Budapest III.kerület, Római part ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése ÁRVÍZVÉDEKEZÉSI TERV HAVÁRIA TERV 2013

Recommend Documents