III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA Miskolc, 2010. január 29-30. Az elıadások rövid ismertetıi
Szervezık: A Miskolci Egyetem BTK Tanárképzı Intézete Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottsága A Magyar Pedagógiai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata, A Taní-tani alternatív iskolai folyóirat
2
SZIMPÓZIUMOK A képzési programok problematikája Szervezı: Vass Vilmos Feltételezésünk szerint az alap- és mesterképzési szakok, ezen belül a tanári szakképzettségek Képzési és Kimeneti Követelményei (KKK), valamint a tanári kompetencia/sztenderd rendszerek (tudás, képesség, attitőd/nézetek) alapján megtervezett képzési programok a tantervi tartalmakat eltérı mértékben és minıségben jelenítették meg és építették be. A programok bevezetése jelenleg is zajlik. Az implementáció ezen szakaszában érdemes a tantervi tartalom megjelenítésének és beépítésének a megközelítéseivel alaposabban is foglalkozni. A szimpózium célja három megközelítés bemutatása és elemzése. Nevezetesen a személyiségfejlesztéssel, a tudáskoncepció változásaival és a kompetencia-alapúsággal kapcsolatos legfontosabb kérdések és problémák felvetése. Gyakorlati példákon keresztül a lehetséges megoldások, modellek bemutatására és értékelésére is sor kerül. A szimpóziumot a legfontosabb következtetések megfogalmazása, a jelentısebb folyamatok és trendek összegzése zárja.
Vámos Ágnes, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
[email protected] A tudásra vonatkozó tudás A tudáskoncepció változásainak hatása a képzési programok tervezésében és bevezetésében is erıteljesen megmutatkozik. A hasznosíthatósági szempontok erıteljesebb érvényesítésérıl, a neveléstudomány gyors fejlıdése következtében felhalmozott tudás hatékony beépítésérıl van szó. A leírható, explicit tudás elsısorban deklaratív és ezer szállal kapcsolódik a tantervi tartalom problematikájához. A tacit tudás a fejlesztéssel összefüggı procedurális folyamatokat fedi le. Az explicit és tacit tudás egymásra építettsége a megtanultak alkalmazásának igényével párosul.
Nahalka István, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
[email protected] Mit fejlesszünk? Az egyetemi oktatásban is paradigmaváltás értékő a kompetenciafejlesztés dominanciájának érvényesítése a képzési folyamatban. A kompetenciafejlesztés értelmezése, annak a személyiségfejlıdés elméleti és gyakorlati keretei között való elhelyezése azonban problematikus. Mit mondhatunk az egyetemi tanárképzésben követhetı célokról, ha a személyiségre, annak struktúrájára vonatkozó ismereteinket a tantervfejlesztés során szeretnénk alkalmazni? Tudjuk egyáltalán mit mondunk, amikor kompetenciafejlesztésrıl beszélünk.
3 Vass Vilmos, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
[email protected] A tantervi tartalom A kompetenciaalapú megközelítésben a tantervi tartalom a fejlesztés eszköze. Elıtérbe kerülnek a tanulhatósági szempontok. A kompetencia/sztenderd rendszerek komponenseinek (tudás, képesség, attitőd/nézetek) egyensúlya jellemzi. A képzési programok összehangoltak, interdiszciplinárisak. Ennek megfelelıen a tantervi tartalom strukturális kérdés. A képzési programok tervezése és bevezetése elsısorban az önszabályozó és a kooperatív tanulás erısítése érdekében történik. Az értékelés erıteljesen formatív (tanulási naplók, portfóliók, tanulói és tanári visszajelzések, reflexiók).
A projektpedagógia sokrétősége - Variációk projektmunkára – Szervezı: Pinczésné Palásthy Ildikó
Egy pedagógusképzı intézmény számára kihívást nem pusztán a minıség, a tartalmi fejlesztés jelent, hanem legalább annyira a módszertani újítás, a korszerő eljárások alkalmazása révén megvalósuló lépéstartás is. Intézményünk, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola megküzdési stratégiáját meghatározó paradigmaként kívánunk szólni az élethosszig tartó tanulásról, a formális - nem formális - informális tanulásról, a korszerő tanulásszervezés és –irányítás kérdéseirıl. Neveléstörténeti elızmények és más szakmák alkalmazásainak párhuzamai révén jelöljük ki azt az elméleti keretrendszert, melyben értelmezzük a tanulási folyamat megváltozott formáját, a szakmai és személyes kompetenciák hasznosulását, a munkavégzéshez és a hétköznapokhoz szükséges képességeket megalapozó tevékenységünket, az oktatók gazdagodó szereprepertoárját. Tanszékünk, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék mindig részese volt a fıiskola útkereséseinek. Képzési formák, szakok, tárgyak és kurzusok segítségével helyzetképet vázolunk fel, bemutatjuk s elemezzük a hallgatókkal projektekben végzett munkánk tanulságait.
Pinczésné Palásthy Ildikó, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola
[email protected] Személyes-társas és cselekvési kompetenciák fejlesztése projektmunkával A projekt olyan feladatkomplexum, melynek fókuszában a mindennapi élet valamely problémájának a feldolgozása áll. Összetettsége révén a hallgatók számára lehetıséget ad az önállóság és felelısségtudat fejlesztésére éppúgy, mint az együttmőködés, a közösségi viselkedésmódok gyakorlására. Egy a fentieket nem csak személyes, hanem szakmai szempontból is preferáló felsıfokú szakképzésünk hallgatói számára adódó probléma kapcsán mutatjuk be az ifjúságsegítı szakmai nyílt nap projektünket, a megvalósulás reprezentációit.
4 Rózsáné Szabó Dóra, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola
[email protected] Tehetséggondozás projektmódon A tehetséggondozás fakultáció iránti nagy érdeklıdés a gyakorlatorientált szemléletnek, az aktivizáló, élményszerő tanulást biztosító projektmódszernek köszönhetı. A kurzus tematikáját a csoport összetétele, érdeklıdése, kívánságai határozzák meg. A szemesztert közös, aktuális, élményt jelentı tevékenységgel kezdjük. Önálló feladat egy bemutató elıadás készítése egy tehetséges személyrıl. Elıadásomban pár évre visszatekintve elemzem a prezentációk projekttérképeit s a változások tendenciáit.
Tamusné Molnár Viktória, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola
[email protected] Alkalmazott és médiapedagógiai projektek Célunk e tantárgy oktatásával, hogy a hallgatók szerezzenek alkalmazásra képes elméleti és gyakorlati ismereteket a mentálhigiéné, a gyermekvédelem, valamint a médiapedagógia tárgykörben. Itt is szívesen és eredményesen alkalmazzuk a projektmódszert. Hallgatóink készséggel és nagy lelkesedéssel választanak maguknak projekttémát a féléves tematikából, s igen nagy önállósággal és meglepı kreativitással állítják össze összegzı tablóikat, melyekbıl színvonalas kiállítást szoktunk rendezni, amibıl itt néhányat kiállítunk.
Kathyné Mogyoróssy Anita, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola
[email protected] Pedagógus – szülı – gyermek együttmőködés a differenciált fejlesztésben Hallgatóink is tapasztalják a tanítási gyakorlatokon, hogy egyre több a tanulási vagy viselkedésproblémával küzdı gyermek az iskolákban. A projektmódszer során a diákok saját választott témájukat tablókon dolgozzák fel a tanulási- és viselkedészavarok, a hátrányos helyzet, a fogyatékosságok, a tehetség témakörében. A megoldáshoz elengedhetetlen a pedagógus – szülı együttmőködés, mely témát egy külön kurzuson dolgozzuk fel.
Szele Barna, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola
[email protected] Neveléstörténet - versenyprojekt Az „Orando et Laborando” szellemében neveléstörténeti vetélkedınk hagyományos projektje minden tanévben megrendezésre kerül. Célja az egyetemes és magyar neveléstörténet fontos fejezeteire vonatkozó ismeretek elmélyítése. Nem csak az elıadások lexikális ismeretei által, hanem e nyilvános verseny kreatív, ötletes feladataival. Az eddigi versenyek dokumentációját kívánjuk bemutatni képekkel illusztrálva.
5 A pálcától a diákönkormányzatig Szervezı: Vajda Zsuzsanna
A szimpózium elıadásai elsısorban a tanár – diák viszony történetileg változó kontextusában vizsgálják a fegyelem és fegyelmezés kérdéseit. A történeti visszatekintések megmutatják, hogy alig száz évvel ezelıtt gyökeresen másként vélekedtek a gyerekek és a felnıttek közötti szimmetriaviszonyokról, a gyerekek alárendelt, sıt kiszolgáltatott helyzete természetesnek tőnı állapot volt. A fegyelmezés kérdése mindennek ellenére még az olyan nagy hagyománnyal rendelkezı intézmények számára sem volt egyszerő kérdés, mint a szerzetesrendi iskolák. Különösen érzékeny probléma a fegyelem azokban a javítóintézetekben, ahol deviáns fiatalokat nevelnek. Napjainkban a diákok számos olyan joggal rendelkeznek, amelyek lehetıséget adnak rá, hogy ellenırizzék az oktatási folyamatot, az iskolával kapcsolatos fontos kérdéseket. A szimpózium két utolsó elıadása e jogok és lehetıségek gyakorlati következményeirıl számol be.
Vincze Tamás, Nyíregyházi Fıiskola
[email protected] Fellazították-e az iskolai fegyelmet a 19. század végén alakult gimnáziumi önképzıkörök? A 19. század végi tanügyi sajtó sokat foglalkozott az iskolai önképzıkörök szerepével, a középiskolai tanárok nagy része veszélyesnek ítélte az ilyen célú egyesületek mőködését. Úgy gondolták, hogy a tanulók kötetlenebb együttléte, a tantervi kereteken kívül esı témák, a tisztségviselık választása, a pártoskodás alkalmat kínál a fegyelem fellazítására. Lubrich Ágost, Névy László, Kemény Ferenc és más neves pedagógusok eleve kártékonynak tartották a tanulók önképzésének ezt a formáját. Elıadásomban azt kívánom megvizsgálni, milyen érvekkel támadták az önképzıköröket, s valóban jogos volt-e az önképzıkörök ellenzıinek aggodalma.
Gyökös Eleonóra, ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola
[email protected] Kiszolgáltatott kiskorú? A tanárok és a diákok közötti fizikai erıszak (testi fenyítés, szexuális zaklatás) megítélése a 19-20. század fordulóján Elıadásomban három, véletlenül talált, a 19. század végén vagy a 20. század elején történt eset elemzésével kísérlem meg bemutatni az iskolai, tanárok és diákok közötti fizikai erıszak korabeli olvasatait. E fegyelmi eseteket tanulmányozva azzal a meglepı jelenséggel találkozunk, hogy a diákok verését, szexuális zaklatását egészen más kontextus(ok)ban értelmezték az ügyben érintett felek és az illetékes hatóság, mint ami manapság „természetes” volna: ezeket a tetteket kútfıink nem kiskorúakkal szemben elkövetett erıszakként ábrázolják, hanem mindig valami egészen más diskurzusba illesztik. A gyerek vagy teljes mértékben a szülıi, illetve iskolai hatalomnak alárendelt lényként (verés), vagy pedig a
6 tanárral egyenrangú félként (szexuális közeledés) jelenik meg, de semmi esetre sem úgy, mint kiszolgáltatott kiskorú.
Hegedős Judit, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
[email protected] Fegyelmi ügyek a javítóintézetekben Elıadásomban a javítóintézeti világban megjelenı fegyelmi vétségek tipikus fajtáit tekintem át. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1946-hoz viszonyítva miként változott meg a javítóintézeten belüli kihágások minısége, mennyisége, hogyan változott az intézmény reagálása a fegyelmi vétségekre. Kutatásom történeti részében a növendékek 1946-os anyagában található fegyelmi tárgyalások, jegyzıkönyveket vizsgáltam meg, míg a jelenkori helyzet feltárása alapvetıen a jegyzıkönyvek mellett a javítóintézeti nevelıkkel készített interjú szolgáltatta.
Karlovitz János Tibor, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Erkölcsi nevelési elvek néhány magyarországi szerzetesrendi közoktatási intézményben Referátumomban a Magyarországon mőködı szerzetesi iskolák fegyelmezési rendszerével szeretnék foglalkozni. A szerzetesi iskolák értelemszerően katolikus, részben fiú-, részben leány-iskolák, illetve az újabb alapításúak eleve koedukáltaknak indultak. A vizsgálatba bevont iskolák körét a szerzetesiekre szőkítettem (vagyis nem szerepelnek az egyházmegyei fenntartású iskolák), ti. az elıbbiek általában több évszázados nevelési-oktatási tapasztalatot halmoztak fel, amelyet idırıl idıre megpróbálnak adaptálni a változó társadalmi követelményrendszerek keretei között. Vizsgálatomat a dokumentumelemzés módszerével folytatom, elsısorban iskolai pedagógiai programokat dolgozok fel. Elemzéseimben különleges hangsúlyt kapnak ezen iskolák erkölcsi céljai, az ezek érdekében megvalósításra kerülı tevékenységek, az iskolák szellemisége, a tanulóktól, diákoktól elvárt, "helyesnek" vélt viselkedés és magatartásformák.
Vajda Zsuzsanna, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Hé, emberek, ez zajlik az orrunk elıtt! Tanárok és diákok az esztergomi Szent István gimnázium és az önkormányzat konfliktusában
Az elmúlt két évtizedben jogi szempontból alapvetıen átalakult a tanárok és a diákok viszonya, ma a diákságnak elvileg beleszólása van az iskolai élet szinte minden fontos mozzanatába. Meglepı, hogy az iskolai kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, milyen következményei voltak ennek az átalakulásnak, hogyan befolyásolták a bıvülı diákjogok a fegyelmezés, jutalmazás, büntetés következményeit. Elıadásomban egy széles körben ismert konkrét eset, az esztergomi Szent István gimnázium és a városi önkormányzat között kialakult konfliktus kapcsán vizsgálom a diákok szerepét, a
7 tanárok és diákok stratégiáját, egymás viselkedésére és a konfliktus végkimenetelére gyakorolt hatásait.
Ádám Anetta, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Belsı szükséglet és külsı feltételrendszer – a reformpedagógia fegyelem-értelmezése Elıadásomban különféle, a reformpedagógia áramlatához kapcsolódó pedagógiai, neveléselméleti tárgyú szövegeknek az iskolai fegyelem fogalmáról alkotott képét vizsgálom. Elemzem ennek összetevıit, értelmezem -a tárgyalt források alapján- a tanítás-tanulás folyamatát mint kommunikációs helyzetet, következtetéseket vonok le a tanár- és diákszerep sajátosságaival kapcsolatban, megvizsgálom ezek hatását, funkcióját a munkafeltételek megteremtésében. Különös hangsúlyt kap a belsı és külsı kontroll értelmezése és a szabályalkotás folyamata.
8
SZEKCIÓ-ELİADÁSOK Barabás László, Nyíregyházi Fıiskola
[email protected] Transfere necesse est? Fordítás az iskolai idegennyelv-oktatásban? Az 1990-es években indult nagy tekintélyő szakmai konferencia-sorozat elnevezésének plagizáló átvételét a kérdıjel és a kiegészítı, értelmezı alcím adja. A referátumnak nem célja, hogy részletes történeti áttekintést nyújtson a magyar és külföldi idegennyelv-oktatás elmúlt századaiban a fordítás jelenlétérıl és annak funkciójáról. Az viszont igen, hogy a közelmúlt magyar közoktatásbeli változásait a fordítás létének és szerepének szemszögébıl felidézze és kísérletet tegyen arra, hogy értelmezze a kompetenciaalapú követelményrendszerben, megkísérelje meghatározni ennek a készségnek a helyét a közoktatásban, a felsıoktatásra való elıkészítés dimenzióját sem kifelejtve. Alapkérdésként fogalmazódik meg, hogy ha legyen jelen ez a készség az oktatásban, milyen keretek között, milyen funkcióval és hogyan, ki tud erre jól felkészíteni
Bartha Katalin – Koczka József, Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ, Felsızsolca
[email protected] A „Tokaji Program”. Képességfejlesztés mentális komputerrel Napjainkban egyre jobban foglalkoztat bennünket az együttnevelés, az integráció fogalma. Nagy kérdés, hogy miként lehet képessé tenni a tanulási zavarral, nehézséggel küzdı gyereket arra, hogy a tanítás – tanulási folyamatban felfedezze saját kompetenciáját. Az integrált nevelés nagy terhet ró felnıttre, gyermekre egyaránt. Amennyiben a beintegrált gyerekek részképességei alacsony szinten vannak, képtelenek arra, hogy a hagyományos módszerekkel az ismeretszerzés folyamatában sikeresen részt vegyenek. A hagyományos fejlesztı módszerek nem minden gyereknél hozzák meg a megfelelı eredményt. Amennyiben több részképesség terület egyszerre érintett, nagy hatékonyságú, de idıben nem hosszadalmas fejlesztı eljárás szükséges. Elıadásunkban egy hatékony fejlesztı módszert mutatunk be. A mentális komputer technika egy olyan eljárás, amely képes arra, hogy a jobb és a bal agyfélteke munkáját egyesítse, ezáltal a megfelelı kognitív kapacitást létrehozza. A fény és hang effektusokkal dolgozó komputer beállítja a megfelelı agyi rezgést, stimulálja és integrálja az idegpályákat az ismeretszerzés érdekében. A mentális komputer technikát összekapcsolva a klasszikus pedagógiai módszerekkel, sokkal gyorsabb és hatékonyabb eredményt kapunk. Az elıadás keretében a mentális komputerrel végzett kutatás (200 fıs általános iskolai minta, 4000 mérés) olvasás - szövegértésre gyakorolt hatását is bemutatjuk.
9 Bánszegi-Tóth Erzsébet, Budapest Fıváros XIII. kerület Önkormányzat
[email protected] A tanítás-tanulás folyamatát átható lényeges viselkedésminták elemzése tanulásban akadályozott kisiskolásoknál A referátum, a tanulásban akadályozott kisiskolások lokálisan meghatározott csoportjának vizsgálatáról ad áttekintést. Azok a viselkedésminták kerülnek a tanulmányozás, analizálás, összehasonlítás középpontjába, melyek befolyásolják, áthatják az egész tanulási folyamatot, illetve olyan pregnáns eltéréseket mutatnak, melyek alapján a környezetük kategorizálja ıket, illetve elhatárolódik tılük. Részletesen tanulmányozza a csoport struktúráját, mőködését, a térhasználat jellemzıit, a cselekvések szervezését, a szimbólumokat, illetve a kommunikációt, melyek a cselekvésekhez tartoznak. A viselkedés megértése érdekében, empirikus ismeretek szerzése szükséges, a gyógypedagógia körébe tartozó fogyatékosok egyik alcsoportját alkotó értelmi sérültek tanulásban akadályozott csoportjáról, a társadalomtudomány körébe tartozó kulturális antropológia probléma-horizontjának homlokterében maradva. Az adatgyőjtés és elemzés fıként a résztvevı megfigyelés módszerével történt, emellett félig strukturált interjúk elemzésére került sor, melyekben megszólaltak a vizsgált csoport szocializációjában résztvevık, illetve az orvostudomány képviselıjeként a pszichiáter. A csoportdinamika feltárása szociometriai elemzéssel, a térhasználat proxemikai elemzéssel, készült. A fogyatékosság antropológiai kutatása viszonylag új, a 60-as évektıl foglalkoztak a probléma kutatásával. Jelenleg, még a leíró szakaszban tart. A referátumban, a vizsgálódás középpontjában a fogyatékosok egyik kevésbé kutatott alcsoportja, az értelmi sérültek, tanulásban akadályozott csoportja áll. A kisiskoláskorban, azokat az eltéréseket tárja fel, amelyek a körülmények, és adottságok következtében kialakultak a csoportban, és ezek következményeit. A feltárt eredmények azt mutatják, hogy a szabad- és kötött szerkezető tér mozgásos birtokba vétele dominál, mely gyakran intenzív hangjelzéssel párosul. A kötetlen térben gyakori a bizalmas távolságon belüli érintés. Mindkettı a tájékozódást, ismeretszerzést segíti. A konfliktusok megoldási stratégiáira a közvetlen testi szinten történı fizikai erıszak jellemzı. A verbális kommunikáció szők körő, a konkrét tevékenységekre vonatkozik, a tájékozódást, a non verbális elemek segítik, melyek fıként erıs érzelmi töltéssel kísért hangjelzések, és a testhatárokon belüli érintések. A megjelenés intenzitása és mélysége riasztja a környezetet, éles határvonalat implikál, mely nehezen átjárható a sérült gyermekek számára. Az eredmények a vizsgált csoportba tartozók, jobb megértését, a határok átjárhatóbbá válását segíthetik. A szocializációjukban résztvevık, segíthetik kommunikációjukat, illetve több lehetıséget nyújthatnak a tanulásban akadályozott kisiskolásoknak a testükön keresztül megszerezhetı ismeretek nyújtásában, mely társadalmi integrációjukat segítheti.
Békés Anna, Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium
[email protected] Lehet-e a történelemóra akadálymentes? Tanulási kudarcnak kitett – diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás – tanulók és tanáraik tanulási/tanítási problémái a közoktatás utolsó szakaszában Tervezett elıadásomban – fıképp a történelemérettségi követelményeit szem elıtt tartva – szeretném bemutatni, milyen nehézségekkel szembesülhet egy tanulási kudarcnak kitett
10 tanuló a közoktatás utolsó szakaszában. Választ keresek arra, mit kell(ene) tennie az iskoláknak és a szaktanároknak a vonatkozó jogszabályok értelmében (l. a Zöld könyv SNI és Középiskolára vonatkozó fejezeteit és az összefoglaló táblázatot), milyen szempontokat vehet figyelembe a történelemtanár a tankönyvek megválasztásánál, illetve milyen dilemmákkal kell megküzdenie a tanulási kudarcnak kitett tanulók értékelésénél. A hazai és külföldi szakirodalom alapján röviden kitérnék arra is, hogyan függ össze a tanulási kudarcnak kitett tanulók motivációja tanulási nehézségeikkel. Utóbbi témával fıképp arra hívnám fel a figyelmet, hogy a diákok lustaságának százféle okából egy lehet a diszlexia/diszkalkulia/diszgráfia.
Bolvári-Takács Gábor, Magyar Táncmővészeti Fıiskola Elméleti Tanszék
[email protected] A táncmővészképzés intézményesülésének mővészetpolitikai és pedagógiai tényezıi (1948-1950) Az elıadás célja bemutatni azt a folyamatot, amelynek során Magyarországon megteremtıdtek és kialakultak az intézményes táncmővészképzés feltételei. A hazai táncmővészet terén a képzés elsı, államilag szervezett formáját az Operaház biztosította: 1937-ben balettiskolát hozott létre. A szabadmővelıdési korszak eredményeit az állampárti hatalmi struktúra felszámolta, így az 1945-ben újjászervezett Országos Mozdulatmővészeti Tanítóképzı Tanfolyam 1949-ben megszőnt. Ugyanakkor a Színház és Filmmővészeti Fıiskolán 1945-52-ben Táncfıtanszak, a Testnevelési Fıiskolán 1947-49-ben táncnevelési szak mőködött. A fordulópontot az 1949-es esztendı jelentette: önálló állami Táncmővészeti Iskola létesült. 1950-ben megnyílt az Állami Balett Intézet, az Operaház balettiskolájának és a Táncmővészeti Iskolának egyesítésével. Az ÁBI létrehozása válasz volt a kor kultúrpolitikájának kihívására: a szovjet balettek megjelenése olyan balettkart igényelt, amelyet a korábbi módszerekkel nem lehetett kiképezni. A válasz lényege a mővészetoktatási modellváltásban rejlett, s ehhez mintául szovjet metodika szolgált: az Agrippina Vaganova által kidolgozott balettmódszertan. Az átszervezés után az ÁBI folyamatosan erısödött, majd 1983-ban fıiskolává alakult: a mai nevén Magyar Táncmővészeti Fıiskola idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.
Bordás Andrea, Debreceni Egyetem TEK BTK Neveléstudományi Intézet
[email protected] A drámapedagógia mint lehetıség a pedagógusok kiégésének megelızésére Elıadásunkban a jelen pedagógustársadalmat is egyre jobban fenyegetı kiégés jelenségére hívjuk fel a figyelmet. Azok a történelmi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális változások, amelyek az utóbbi évtizedek pedagógusszerepének fokozatos átalakulását, az egyre kiterjesztettebb pedagógusszerep állandósulását okozták, ugyanakkor egy olyan jelenség megjelenéséhez járultak hozzá, amely érzelmi, fizikai és szellemi túlterhelés nyomán bekövetkezı kimerüléssel jellemezhetı. A kiégés elméleteinek csomópontokba rendezése után bemutatjuk azokat a legfontosabb kiégés-modelleket, mely a jelenség kialakulásának társadalmi, szervezeti, interperszonális és individuális elemeit tartalmazzák, feltárjuk azt a fogalomhálót, ami a burnout-szindrómát körülveszi.
11
Kutatásunkban arra keresünk választ, hogy az említett elemek közül melyek befolyásolják legerısebben a kiégés folyamatát, a pályaelhagyás gondolatának, a kiégettség állapotának kialakulását, és hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani, késleltetni, visszafordítani a drámapedagógia segítségével.
Buda András, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete
[email protected] A változások mozgatórugói Az új infokommunikációs eszközök nem csak a kommunikáció, az információszerzés, a szórakozás, a munkavégzés módját, idejét, formáját alakították át, hanem kitágították a tantermek falait is, megreformálták az oktatás módszereit, eszközeit. A változások mértéke, mélysége ugyanakkor számos tényezıtıl függ, a különbözı intézményekben eltérı hatást eredményeznek az IKT eszközök. 2009. elején, online kérdıív segítségével elvégzett országos kutatásunk azt kívánta feltérképezni, hogy a tanárok különbözı csoportjai hogyan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz. Egyrészt megvizsgáltuk a pedagógusok attitődjét, másrészt feltérképeztük azt, hogy miben és hogyan módosult napi gyakorlatuk az új technikai fejlesztések térnyerése következtében. Bebizonyosodott, hogy a válaszadók által vallott elvek és napi gyakorlatuk eltérnek egymástól, különbözı okok miatt nem mindig valósulnak meg az elképzelések. Az elıadás azt mutatja be, hogy milyen változásokat szeretnének a tanárok annak érdekében, hogy az informatikai eszközöket (többet) használják a tanórákon.
Csereklye Erzsébet, ELTE PPK ANET
[email protected] A tanári elvárások hatása az integráció sikerére Egy menekült gyerekeket nagy számban befogadó iskolában készített esettanulmányon keresztül mutatom be, hogyan befolyásolhatják a tanári elvárások egy integrációs program sikerét. A tanárok csupán a tantervekre és a többségi csoporthoz tartozó gyerekekkel szerzett korábbi tapasztalataikra alapozva könnyen inadekvát elvárásokat alakíthatnak ki. A Pygmalion-hatás felgyorsul és felerısödik az olyan gyerekek esetében, aki bizonytalan társadalmi és gazdasági hátterő kisebbségi csoporthoz tartoznak. A tanulók nem tudnak megfelelni a nem rájuk szabott elvárásoknak, legyenek azok akár túl magasak, akár túl alacsonyak, akár csak kontextuson kívüliek. A diákok kudarcai hatással vannak a tanárok attitődjeire és viselkedésére, akik egyre kevesebb pozitív visszacsatolást adnak, egyre kevesebb idıt és személyes figyelmet szánnak a nem megfelelıen teljesítı gyerekekre, és egyre kevesebb munkát és egyéb erıfeszítést kívánnak meg tılük. Ez a folyamat szinte szükségszerően sztereotípiák (pl. motiválatlanság, érdektelenség) felerısödéséhez vezet, amelyek hamar internalizálódnak és kivetítıdnek a kisebbségi csoporthoz tartozó minden gyerekre.
12 Csupor Zsolt Jánosné, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
[email protected] (Költség)hatékony integráció? A sajátos nevelési igényő, különösen a tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelésének megítélése nem egységes a hazai (gyógy)pedagógiai gyakorlatban. Az integrált oktatással szemben számtalan, sokszor egymásnak feszülı követelményeket állítanak a többségi pedagógusok, az érintett gyermekek szülei, az intézményvezetık és a fenntartók. Az elvárások között a szakmai hatékonyság mellett hangsúlyosan jelenik meg a rugalmasság, költséghatékonyság is. A gyermek mindenek felett álló érdekét a közoktatási törvény alapján az együttnevelés során is érvényesülnie kell. A sajátos nevelési igény pedig minden gyermek esetében más-más szükségletet takar. A különbözı szükségletekre a választ egy, az intézményen belüli párhuzamos ellátási rendszer nyújtaná. Ennek érdekében mit tehet az intézmény? Mit tegyen a fenntartó? Milyen legyen a (költség)hatékony integráció? Elıadásomban ezeket a kérdéseket kívánom feszegetni.
Dallos Tamásné, Educatio Kft
[email protected] Integrációs tartalmak a pedagógusképzésben A hátrányos helyzet és a társadalmi leszakadás elsısorban nem oktatási-nevelési probléma. A gazdasági válságtünetek felerısödése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésnek az oktatás az egyik legfontosabb terepe: a nem megfelelıen méltányos oktatás már az indulásnál megalapozza az egyenlıtlenségeket, illetıleg képtelen ellensúlyozni a tanulók szocio-kulturális helyzetébıl eredı hátrányokat. A hátrányos helyzető gyermekek nevelését segítı kezdeményezéseknek ezért nemcsak az esélykülönbségek csökkentését, hanem a politikai-közéleti kultúra fejlesztését, az elıítélet-mentes, befogadó, és szolidáris társadalom kialakítását is célul kell, hogy tőzzék. A gyermekek között nem szelektáló, gyermekközpontú, korszerő, differenciált, pedagógiai formákat alkalmazó, a diákokkal, a szülıkkel, és az iskolahasználókkal az eddigiekhez képest másként kommunikáló, nyitott iskola teremthet esélyt a társadalmi integráció eléréséhez. Ehhez kíván az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. biztos szakmódszertani és tantárgyspecifikus alapot nyújtani a felsıoktatás pedagógusképzı intézményei számára, a kifejlesztett pedagógus továbbképzési anyagokhoz hasonló területek 90 órás, moduláris szerkezető programcsomagokként való kidolgozásával. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlıségi Igazgatósága a pedagógus-képzésben a 11 képzési terület után az ÚMFT TÁM OP 3.3.1 kiemelt projektben újabb 6 db 60 órás, 3 módszertani és 3 tantárgyspecifikus területre szóló programcsomagot fejlesztett ki, mely már szaktárgyi vonatkozásban is segíti a hallgatók felkészülését az együttnevelésre.
13 Debreczeni Zsuzsanna, Deák Ferenc Középiskolai Kollégium, Budapest
[email protected] Sajátos nevelési igényő tanulók integrálása. Egy svédországi szakértıi tanulmányút tapasztalatai 2009. októberében a Tempus közalapítvány támogatásával egyhetes szakértıi tanulmányúton vettem részt Norrköpingben, Svédország harmadik legnagyobb városában. A tanulmányút témája a hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásban , címe pedig:”Sajátos nevelési igényő tanulók, és felnıttek támogatása” volt. A csoport, amelynek tagja voltam, 14 fıbıl állt a fogadó NorrköpingVárosháza Oktatási Hivatala nemzetközi referensén kívül, és volt köztünk pedagógiai tanácsadó, pszichológus, iskolaigazgató, szakértı, illetve régi idıkre emlékeztetı szakfelügyelı. A tanulmányút elsı napján megismerkedhettünk az országok /Írország, Portugália, Lettország, Olaszország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németország, Cseh Köztársaság, Románia, Szlovénia, és természetesen Svédország oktatáspolitikájának fontosabb elemeivel, különös tekintettel a sajátos nevelési igényő tanulókról való gondoskodásra, mivel mindenhol 5-10 % között van a sajátos nevelési igényő tanulók száma a tanulói populációban.
Edví László, Pannon Egyetem TSI
[email protected] Az egészségfejlesztés lehetıségei a felsıoktatásban – vizsgálatok a Pannon Egyetem hallgatói körében Az iskolában ma törvényi garancia mellett jelenik, jelenhet meg az egészségtudat közvetítése. Ennek építését hivatott tantárgyak keretében végbement tudásközvetítés azonban patologikus, melynek eredménye, hogy a felsıoktatásba bekerült, egészségét, életvitelét hosszú távon megalapozni szándékozó hallgató sem rendelkezik kellı ismerettel, így motivációval ahhoz, hogy reálisan értékelve fittségi állapotát, ahhoz igazítsa fittségi céljait, annak megvalósításához kiválassza a megfelelı aktív mozgásformát. A végzettségébıl fakadóan a társadalom véleményalkotó és formáló csoportjává váló hallgatói réteg tehát nem lesz képes életvitele tekintetében pozitív példával elıjárni. A probléma feloldását kíséreljük meg a Pannon Egyetemen, ahol a kutatás kiindulópontját a következı hipotézisek alkotják: 1. A felsıoktatásban tanuló hallgatók jelentıs százaléka nem rendelkezik azzal az egészségtudattal, amelynek birtokában reálisan tudná felmérni saját fittségi állapotát és fizikai szükségleteit. 2. A feltárható tudáshiány az egészséget célzó rendszeres sportmozgás szükségletté válásának gátja 3. Az említett tudáshiány feloldható a felsıoktatásban tanuló hallgatók számára egy arra alkalmas kurzus kidolgozásával, amely a képzésbe beilleszthetı, eredményessége mérhetı. 4. A fizikai fittségét önállóan tervezni és karban tartani képes hallgató az egyes társadalmi alrendszerekben vállalt, illetve szükségképen betöltött szerepeiben eredményesebbé válik. Példaként kiemelve az aktív turizmust, mint lehetséges színteret.
14 A folyamatban lévı vizsgálatok (rész)eredményei a hipotézisek igazolhatóságát jelzik. A 2006-ban bevezetésre kerülı Fittségi edzéstervezés c. „C” típusú tárgy, az egészségtudat közvetítésének patologikumát feloldva, a reális fittségi célok megvalósításának lehetıségét alapozza meg. A tudáshiány feloldásának pozitív hozadéka még olyan speciális alrendszerben is mérhetı, mint a sportturizmus.
Farkas Károly, Budapesti Mőszaki Fıiskola
[email protected] Gyorsolvasás – Informatika Az informatika az olvasási szokásokat, és magát az olvasás technikáját is módosítja. Növekszik a képek, képsorok szerepe. Az olvasás egyre gyakrabban válogató, információkeresı, szkipping. Tézisem szerint a számítógép-használat gyorsolvasó képességeket kíván és fejleszt. Bár a diákok olvasástechnikája, szöveg értelmezése, általános szókincse egyre gyengébb, ezt rendszerint kompenzálni tudják az információtechnikai eszközök használatával. Az információ keresésében a világháló jelentıs segítsége triviális. Az értelmezést jelentısen segítik a képek, a gépi fordítás, az információ-források gyakorlatilag korlátlan mennyisége. Célszerő a gyorsolvasás tanítása a képzés felsıbb szintjein is. Ezzel elısegíthetjük, hogy elkerülhetı legyen a kritikátlan „Google-mőveltség”. Fontos a kritikus válogatás, a mérlegelés, az összevetés, a kontroll. „Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, ” /Kölcsey/ A méréseim eredményeibıl bemutatom, hogy • fıiskolás hallgatók a képernyırıl gyorsabban olvasnak, mint papírról, • az olvasási képesség a közelmúltban, fıiskolások körében szignifikánsan nem változott.
Fáyné dr. Dombi Alice, Szegedi Tudományegyetem JGYPK
[email protected] „A legjobb nevelési eszköz: a tanítói példa.” XIX. századi pedagógusok a nevelésrıl „Ha megvan egyszer a’ Nevendékben a’ Nevelı eránt való Szeretet és Tisztelet; már akkor, annak helybenhagyása vagy megneheztelése, nagyobb ez elõtt, minden jutalomnál és büntetésnél.” Az elıadás a XIX. századi neveléssel kapcsolatos nézeteket mutatja be különös tekintettel a tanítói minták szerepére. A kutatás alapvetı módszereként a XIX. századi szövegek elemzését választottuk, különös tekintettel a neveléstan könyvek a pedagógiai folyóiratok és a laikus források nevelıi életutakkal, pedagógiai szerepvállalással kapcsolatos narratíváira. A pedagógus életutak jellemzı elemeit összevetettük a korabeli szakmai elvárás-struktúra lényegi jellemzıivel.
15 Forráselemzésen alapuló komparatív kutatásunk eredményeként a korabeli pedagógus szerepfeladatok lényegi elemeinek megragadását, a differenciáltabb pedagóguskép kialakítását várjuk.
Fejér Noémi, Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
[email protected] (Mi) Mindenre képes vagyok? A munkánk során, mind a saját szakterületünkön, mind más szervezetekkel dolgozva, felismertük, hogy az önkéntesség egy jó módszer, mellyel az állampolgárok bekapcsolódhatnak a közéletbe és hozzájárulhatnak az életünkben bekövetkezı változásokhoz. Az egyetemi oktatásban azért tartjuk hangsúlyosnak az önkéntesség szerepét, mert nemcsak egy jó alkalom szakmai gyakorlati idı győjtésére, hanem nevelési eszközként, illetve szakmai identitás kialakításában is megállja a helyét. A Szent István Egyetemen az önkéntes hallgatók alacsony számát szerettük volna csökkenteni, amikor meghirdettük a (Mi) Mindenre képes vagyok újszerő, Magyarországon elıször megjelenı komplex programot, amely 2007 és 2009 között kísérleti jelleggel valósult meg a Pályatervezési és Tanárképzı Intézet keretein belül. Célja 20 év feletti egyetemi andragógus diákok (szakmai) kompetenciáinak fejlesztése volt annak érdekében, hogy felkészüljenek saját jövıjük tudatos tervezésére és arra, hogy az egyetem (BA andragógia alapszak – munkavállalási tanácsadó szakirány) befejezése után sikerrel alakítsák életüket és valósítsák meg céljaikat.
Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti-és Jogszociológiai Tanszék
[email protected] Ceglédi Tímea, Debreceni Egyetem BTK Humán Tudományok Doktori Iskola
[email protected] A tanári szakma értéke Kutatásunk a tanári szakma presztízsvesztésének kérdését járja körül. Fı kérdésünk, hogy ez az elértéktelenedés mennyiben tulajdonítható a diploma általános elértéktelenedésének. Elıadásunkban egy egyetemi tehetséggondozó program résztvevıinek körében térképezzük fel a tanár szakos és a nem tanár szakos hallgatók különbségeit és hasonlóságait. Vizsgálatunk fókuszában a résztvevık munkaattitődjei, munkaerı-piaci reményei, a tanári szak választásának motivációi, a saját szakról alkotott véleményei, stb. állnak. Mindezt a hallgatók rekrutációja, valamint a karonkénti különbségek tükrében is megvizsgáljuk.
16 A megkérdezések kérdıíves formában, mindösszesen 3183 hallgató körében történtek, akiknek az egytizede tanár szakos. Elemzéseinkben a leíró statisztikákon túl az ok-okozati viszonyok mélyebb elemzésére többváltozós statisztikai módszereket is alkalmazunk. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges különbségek érvényesülnek a tanár és nem tanár szakosok pályaválasztásában, professzió-képében és szakmai jövıképében, valamint a professziók értékelésében. A tanár szakos hallgatók úgy gondolják, hogy szakjuk választása alapvetıen önálló döntésük eredménye, azt csak kismértékben befolyásolták a szülık, vagy az iskola, a tanárok. Önmagukat aktív és összetartó „csapatnak” tartják, akiknek komoly célja a diploma megszerzése – ugyanakkor családi, társadalmi hátterüket úgy jellemzik, mint akik nem „dinasztiákból” érkeznek, és szerény a családjuk anyagi háttere. Egyetemi éveik alatt az emberi kapcsolatokat és a jó tanulmányi eredményeket tartják fontosnak. Választott szakmájuk helyzetét minden területen átlagosnak, vagy szerény helyzetőnek tartják (presztízs, jövedelem, érdekérvényesítı képesség) – ugyanakkor magának a szakmának a jövıjét relatíve kedvezıen ítélik meg.
Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti-és Jogszociológiai Tanszék
[email protected] Márton Sándor, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
[email protected] Tanár szakos hallgatók professzió-képének elemei Elıadásunkban a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programja keretében megkérdezett hallgatók professzió-képét elemezzük. A program beválogatási eljárásában résztvevı 3183 hallgató egytizede volt tanár szakos, így alkalmunk nyílik összehasonlító elemzések elvégzésére is. A tanár szakos hallgatók professzió-képének fontos eleme, hogy milyen képük van az „ideális tanárról” – ezt pálya aspirációik és anticipációik is alakítják. A hallgatók a szakmailag alaposan felkészült tanár képét fogadják el, aki sokoldalúan tájékozott – de nem „elhivatott”. A szakmához szükséges tudás esetében is a szakmai ismeretek fontosságát emelik ki. Önmagukat az egyetem többi hallgatójához képest közepes helyre rangsorolják, ennek okát a képzés színvonalával, a szakma keresettségével és általános presztízsével magyarázzák. Saját szakjuk helyzetének az értékelése alapvetıen inkongruens: szakjukat lényegesen magasabbra értékelik, mint amit arról gondolnak, hogy mások miként minısítik és rangsorolják ıket. Önmaguk rangsorolásának indoklása is inkongruens, a képzés színvonalára utaló kijelentések mellett jelentıs szerepet kap a tanár szakma egyetemen belüli és általánosabb presztízsének a szerény megítélése. Abban, hogy mások, az „egyetem közvéleménye” miért rangsorolja ıket közepes helyre, hasonlóan ambivalens véleményeket fogalmaznak meg a képzés színvonalát és a tanár szakma helyzetét, elfogadottságát és ismertségét illetıen. A „jó szakember” nyitott kérdésre adott válaszok alapján a tanár szakos hallgatók a többi hallgatóhoz képest szignifikáns eltéréssel a rugalmasságot, a jó kapcsolatteremtést, a kíváncsiságot, a jó kommunikációs képességeket, az új iránti nyitottságot, az emberközpontúságot, és az általános mőveltséget emelték ki.
17
Gaálné Starhon Katalin, Pannon Egyetem, Veszprém
[email protected] A sportturizmus pedagógiai megközelítése. A passzív sportturizmus, mint az élethosszig tartó tanulás egyik lehetısége A dolgozat a turizmus azon szeletét vizsgálja, amely a sporttal van összefüggésben, és ezen belül is a passzív sportturizmusra fókuszál. Azt próbálja feltérképezni, hogy kik azok, akik ebben a tevékenységben részt vesznek, mi motiválja ıket, milyen igények, elvárások jellemzik ıket, stb. Ezek alapján felvázolhatóvá válik, hogy milyen pedagógiai megközelítésekkel érhetı el a vizsgált csoport, hogyan ébreszthetı fel bennük az érdeklıdés például további kulturális szolgáltatások iránt. Milyen pedagógiai kérdések merülnek fel a vizsgálat kapcsán, az intézményen kívüli nevelés és az élethosszig tartó tanulás megvalósíthatóságának szempontjából. Kimutathatóvá válnak azok a hiányosságok, amelyek a pedagógia különbözı módszereinek segítségével megszüntethetıek, korrigálhatók lehetnek. Az ide érkezı magyar turisták érdeklıdési és igényszintje, pedig növelhetıvé válik, és ezek által még jobb eredményeket, kaphatnának a helység turisztikai mutatói is.
Géczi János, Pannon Egyetem, MFTK Antropológia és Etika Tanszék
[email protected] Darvai Tibor, Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola
[email protected] A Tanító c. folyóirat képeinek ikonográfiai feltárása Az individuum képi megjelenítésének kérdésével néhány évtizede mind a nemzetközi, mind a hazai tudomány (neveléstudomány, pszichológia, antropológia) intenzíven foglalkozik. Jelen munkánk ezen interdiszciplináris terep eddig feltáratlan, hazai területét vizsgálja. Beszámolónk tárgyának a Tanító c. pedagógiai periodikát választottuk, azon belül is az 1963as, 1973-as és 1983-as évfolyamának képeit vettük ikonográfiai elemzés alá. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely elemek és mintázatok jelennek meg a képi anyagban. Milyen változások mennek végbe, ha mennek, a szocialista pedagógia ábrázolásaiban a világképi szempontból homogénnek ítélt idıszakban?
Gömöry Kornélia
[email protected] A tanulási orientáció összetevıinek változása illetve összehasonlítása a „válogatott” és „normál osztályokban” megvalósított tehetségprogramokban Elıadásomban az általános iskola felsı tagozatos tehetséges tanulói tanulási orientációjának – longitudinális vizsgálattal alátámasztott – változását mutatom be „normál” és „válogatott osztályokban”. Az alkalmazott mérıeszköz a Kozéki-Entwistle-féle tanulási orientációs
18 kérdıív. A vizsgálat három mérésbıl állt. Az elemzésben arra kerestem választ, hogy a kétféle osztálytípusban az idı függvényében hogyan változnak a tanulási orientációk beleértve az összetevık rangsorban elfoglalt helyének módosulását, illetve hogyan alakul a három fı tanulási stratégia. A felhasznált statisztikai eljárás a varianciaanalízis, ahol a függı változó a kérdıív orientációi, a független változók: az osztálytípus (normál / válogatott) és az idı (5. osztály eleje, 5. és a 8. osztály vége). Hipotézis, hogy a „normál” és „válogatott” osztályokban tanuló gyerekek is igyekeznek értelemszerően tanulni, azaz a reprodukáló összetevı értéke az idı függvényében csökken. A hipotézisem részben bebizonyosodott, mivel jelentıs csökkenés figyelhetı meg a második mérésre mindkét osztálytípusban, de a második-harmadik mérés között szinte nem történt változás a „normál” osztályban. Elıadásomban valamennyi összetevı változását - elemzéssel – bemutatom.
Hornicsár Tihamér, KEMÖ Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény
[email protected] Értékalapú örömteli élet kialakítása a zenemővészetben Minden ember sorsa, életútja saját munkájának pozitív vagy negatív lelki beállítottságának eredménye. Mit és hogyan kell tennem tudatalattimnak mozgósításához? Naponta alkotó módon használd, semlegesítsd, ellenırizd, harmonizáld szenvedélyedet, érzelmeidet, ösztöneidet, érzéseidet, gondolkodásodat, cselekvési szokásaidat. Gondolkozz pozitívan! Következetesen rendezd gondolataidat! Mindenkor figyelj tudatalattidra, lelked belsı halk szavára. Legyen erıs hited, akaratod, szorgalmad! PLB erejével gyızd le az akadályokat, határozott céljaid megvalósításában légy következetes! Céljaid megvalósításában elıfordulnak kudarcok, de ennek az ereje sok esetben nagyobb erejő csíra, ami a PLB segítségével nagyobb teljesítményekre ösztönöz. Az ember ereje az imában rejlik, gyızıdj meg róla! Saját beállítottságunk formálja jövınket. Legdrágább ajándék: a munka szeretete szeretni az embereket és szolgálni ıket. Munkádat hassa át az állhatatosság! Az eredményesség azokhoz pártol, akik kialakítják magukban a vágyat céljaik elérésében. Ahogy hogy kiváló szakember legyél, naponta kell gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Szándékaid, céljaid legyenek világosak, eredményes leszel.
19 Herczegh Judit, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete
[email protected] Hálópolgárok a Debreceni Egyetemen Elıadásomban a Debreceni Egyetemen folytatott hallgatói-vizsgálatom eredményeit kívánom bemutatni, amelyben többek között arra keresem a választ, hogy hová sorolják be magunkat a hallgatók az információs szupersztráda polgáraként,hogyan építenek és tartanak fenn kapcsolatokat és milyen jellegő társadalmi kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy valaki hamarabb kerüljön érintkezésbe az informatikai eszközökkel? A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a számítógép-használat terjedésének egyik magyarázó ereje a személyes kapcsolat. Azonban nem csupán a kapcsolatháló kiterjedtsége befolyásolja a számítógép és internet-használatot, a folyamat visszafelé is mőködik. Azok az inkább extrovertáltnak mondható személyiségek, akik a valódi világban is kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek, az interneten sem fognak falakba ütközni, ha kapcsolatteremtésrıl van szó. Az internet képes szorosabbra főzni a köteléket két ember között, vagy akár egy fórumon tömöríteni azonos érdeklıdéső, beállítódású egyéneket.
Járai Róbert, PTE BTK Pszichológiai Intézet
[email protected] Az intrinsic motiváció gyakorlati jelentısége a pedagógiában Az intrinsic motiváció, mint a szelf determináció metaelmélet része, számos olyan elméleti és gyakorlati jelentıséggel bír a pedagógiai pszichológiában, mely jól hasznosítható a megfelelı oktatási motivációs légkör kialakításában. Elıadásomban bemutatásra kerül a TARGET módszer, mely jól definiált motivációs célrendszerként alkalmazható az oktatás bármely szintjén. Ennek mőködtetéséhez szükség van azoknak a humánspecifikus szükségleteknek a meghatározására is (kapcsolati igény, autonómia, kompetencia), melyek az intrinsic motivált viselkedések hátterében állnak. Ezen szükségletek fényében, valamint a képességfogalom fejlıdésének figyelembe vételével, a pedagógus képes lehet, a saját kompetenciájának megfelelı motivációs klímát kialakítva, a tanulók által elsajátítandó ismeretek megfelelı szintő átadására.
Kanczler Balázs szociálpedagógus
[email protected] A cigány identitás változása az asszimiláció és a szegregáció tükrében, avagy miért nem jártak iskolába egy hónapig az iváni cigány gyerekek? Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, Gyır-Moson-Sopron megye két falujában, Fertırákoson és Ivánban végeztem szociológiai kutatást a cigány identitás változásáról az asszimiláció és a szegregáció tükrében. Megállapítást nyert, hogy Fertırákoson a Köszörős cigány lakosság olyan nagymértékő asszimilációt hajtott végre, hogy már a cigány kultúrának csak gyenge nyomait lehet megtalálni. Nem tartják ıseik szokását, teljesen más szakmákat sajátítottak el, mint elıdeik, és integrálódtak a nem cigány, többségi társadalomba. Cigány identitásukat majdnem teljes mértékben elvesztették, a cigány nyelvet is csak kevesen beszélik. Az elsı hipotézis, mely az asszimilációt kapcsolatba hozta a cigány lakosság
20 identitásvesztésével, igaznak bizonyult. Ivánban szegregációról beszélhetünk. A település két utcájában él oláh és muzsikus cigány lakosság, a faluba beköltözésre nincs lehetıségük, teljesen elkülönülve élnek. A cigány és a nem cigány lakosok között nagyon szők az érintkezések zónája, s a cigány lakosok negatív viszonyítási alapként jelennek meg a falu nem cigány lakosai számára. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy miért nem tud megvalósulni a cigányok integrációja Iván községben? S annak a releváns okára is megpróbáltam fényt deríteni, hogy miért vették ki a cigány szülık gyerekeiket egy hónapra az iskolából?
Karikó Sándor, Szegedi Tudományegyetem JGYPK, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék
[email protected] Az ember nevelhetı – mi végre? „Ha már tanulok, tanuljak olyat, ami emberségemet teljesebbé teszi” – írja közel fél évszázaddal ezelıtt Németh László. Alighanem ez az alapvetı pedagógiai intelem és határozott nevelıi hit a legutóbbi évtizedekben háttérbe szorult. Sok jel, keserő tapasztat valószínősíti: a nevelés aggasztó mértékő társadalmi alulértékelése következett be. Mit tehet ilyen állapotok között az igazi tanító, tanár, aki – nem mellékesen – a fiatal szivekben szemtıl szemben uralkodik? E tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy nélkülözhetetlen a nevelés általános fogalmának (mintegy nevelésfilozófiai alapjának) újragondolása. Továbbá szükséges és semmi mással nem pótolható a szembesülés azzal a dilemmával, hogy végtére is mire – lehetséges és/vagy kellene – nevelnünk.
Kata János, BME Mőszaki Pedagógia Tanszék
[email protected] Egész életen át tartó tanulás A BME Mőszaki Pedagógia Tanszéke a 2008-2009-es tanévben empirikus felmérést végzett a hazai LLL-szokásokkal kapcsolatos kutatás keretében. Ennek során különbözı célcsoportok tanulási szokásai, információs forrásai és preferált mőveltségtartalmai kerültek a vizsgálat fókuszába. Így sikerült képet alkotni arról, hogy mely tényezık segítik, illetve gátolják a felnıttkori tanulást. Az elıadás elsı része a felmérés néhány módszertani sajátosságát ismerteti. Bemutatja a felmérés eszközéül szolgáló adatfelvételi lap jellemzıit, a mintavétel módszerét és a kiértékelés során felhasznált statisztikai elemzı módszereket. Ezután részletezi azokat a környezeti tényezıket, amelyek a társadalom mőveltségképének napjainkban megfigyelhetı értékváltozására vezethetıek vissza. Ehhez kapcsolódóan bemutat egy elemzést arról, hogy a lakosság szerint milyen elemektıl függ ma a munkaerıpiaci karrier sikere. A felmérés „melléktermékeként” megismerhettük azokat az információforrásokat és informatikai tevékenységeket, amelyek mentén klasszifikálhatóak az internettel kapcsolatos
21 mőveletek és maguk a felhasználók is. Ehhez hasonlóan képet alkothattunk a hazai lakosság nyelvtudásáról és annak összetételérıl. Az elıadás ezek eredményeinek és a hozzájuk köthetı felnıttoktatási lehetıségeknek a felvázolásával zárul.
Katona Zsuzsanna, Budapesti Gazdasági Fıiskola PSZK
[email protected] Mások hogy csinálják? Avagy: Tanulmányút az uniós országok intelligens oktatási rendszerérıl A PSZK Intézeti Tanszéke színeiben Szlovéniában jártam szakértıi úton, melynek célja az volt, hogy tapasztalatokat győjtsek arról, hogyan valósítják meg másutt a q-school, azaz a minıségi iskola elvét; hogyan használják az információs és kommunikációs technológiát az oktatásban. A keretet az LLL, a Life Long Learning (Élethosszig tanulás) koncepciója adta. A résztvevı intézmények képviselıi elmondták, hogyan használják a számítógépet, a hozzátartozó adathordozókkal és kiegészítı elemekkel az iskolákban, ill. otthon. Idegenkedéssel tölti el a tanárok egy részét, amikor virtuális osztályokról beszélünk. Azt gondolhatják, ez azt jelenti, hogy nem kellenek a kontakt órák, és ezáltal veszélyeztetve van a státuszuk. Néhány mondat a záró beszámolóból: „Az ICT mind esélyt, mind kihívást jelent pedagógiai szempontból. A tanulás ill.. tanítás helye és ideje változóban van: a modern technológia fejlıdése az oktatásban azt jelenti, a nap 24 órájában elérhetı. Hogy ez megvalósulhasson, a tanároknak forrásra és tréningre van szükségük”.
Kegyesné dr. Szekeres Erika, Miskolci Egyetem
[email protected] A szakmai gyakorlat szerepe a felsıoktatásban és a szakképzésben az oktatók és a diákok szemszögébıl Az elıadás célja a szakmai gyakorlat fogalmának elhelyezése a Bolognai folyamatokban, s rávilágítani arra, hogy a modern munkaerı-piaci érvényesülés záloga a kiváló nyelvtudás és a szakmai, szaknyelvi ismeretek összekapcsolása. Mint tudjuk, a szakmai gyakorlatok alkalmával korábban a diákok a nyári hónapokat, vagy a kötelezıen elıírt féléves gyakorlati idıt töltötték el cégeknél, vállalatoknál. Betekintettek egy részleg tevékenységébe, esetleg kisebb feladatokat önállóan láttak el. A szakmai gyakorlat ezen meghatározása érvényét vesztette a „Bolognai-rendszer” bevezetése óta. A felsıoktatásban oktatók keresik annak lehetıségeit, milyen keretek között lehet a szakmai gyakorlat fogalmát újraértelmezni, és milyen tartalommal lehetne, kellene megtölteni azt. Elıadásomban azt mutatom be, hogy a Miskolci Egyetem BTK MFI Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékén tanuló diákok milyen formában szerezhetnek szakmai tapasztalatokat. Eredményeink között tarthatunk számon számos jelenleg is futó projektet (pl. Erasmus gyakornoki program; Magdeburgi Egyetem Logisztikai Centrum: Szaknyelvi kommunikáció; szakmai gyakorlat szakképzésben résztvevıknek német cégeknél. A szakmai gyakorlatot
22 képzési struktúráinkba is eredményesen építjük be (pl. az Üzleti kommunikáció c. tantárgy keretében). Emellett igyekszünk megragadni azokat a kínálkozó alkalmakat is, ahol hallgatóink konkrét megbízók által kijelölt feladatokat látnak el, s így tesznek szert szakmai tapasztalatra (pl. tolmácsolás /fordítás).
Kende Ágnes, MTA TK GYEP
[email protected] A többségi-kisebbségi viszonyok hatása a roma tanulók iskolai teljesítményére Elıadásom fı kérdése, hogy az általános iskolát végzık eltérı iskolai eredményeiben milyen szerepet játszik a tanulók etnikai hovatartozása. A roma tanulók iskolai sikertelensége mögött vizsgálni kívánom az oktatáspolitika és az oktatási gyakorlat szerepét, valamint azt, hogy a tanulók között a különbözı iskolatípusokban kialakuló csoportközi viszonyok hogyan befolyásolják a tanulók önértékelését, a tanulással és az iskolával kapcsolatos attitődjeit. Kérdésem továbbá, hogy mindezek együtt hogyan hatnak a különbözı szociális és etnikai hátterő tanulók iskolázási esélyeire, elıre vetítik-e a roma tanulók kirekesztését, késıbbi társadalmi marginalizációját. Végül pedig szót fogok ejteni olyan oktatási szolgáltatásokról, amelyeket a társadalmi integráció megvalósulásáért és a roma gyerekek elismertetésének érdekében dolgoztunk ki és nyújtunk egyre több gyereknek a szécsényi kistérségben. A témával kapcsolatban támaszkodni kívánok egyrészt egy most folyó nemzetközi kutatás (EDUMIGROM, FP7-es keretprogram) néhány hazai eredményére, másrészt a Gyerekszegénység Elleni Nemzeti Program kistérségi programjának tapasztalataira.
Kenyeres Attila, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola
[email protected] Az empátia szerepe a képernyırıl való tanulásban Az empátia beleérzı képesség, amikor másvalaki helyébe képzeli magát a kommunikációs folyamat vevıje, és érzelmileg azonosul a másikkal. Empátiát nem csak konkrét személyek, hanem helyzetek, sıt állatok, illetve növények iránt is lehet érezni. A tömegkommunikációs eszközök – azon belül is elsısorban a filmek – elıszeretettel alkalmazzák ezt a módszert a film sikerének, hatásának fokozására azáltal, hogy empátiát keltenek a nézıben egy-egy szereplı iránt. Ez a technika hasonló módon hatásos az ismeretterjesztı filmek esetében is, amelyek az informális tanulásban jelentıs szerepet töltenek be. Az ismeretek átadását, bizonyos összefüggések meglátását segítheti, ha a nézı beleéli magát a tanulmány tárgyát képezı élılény helyzetébe. Elıadásomban konkrét példákat bemutatva felvázolom, melyek azok az empátiát kiváltó módszerek, amelyeket a National Geographic tematikus televízión futó ismeretterjesztı filmek készítıi alkalmaznak a minél hatékonyabb tanulás érdekében.
23 Kiss Ferenc, Miskolci Egyetem CTKF
[email protected] Tanulási stratégiák és a mentális képességek fejlıdésének vizsgálata Jó ideje megfogalmazódott az iskolákkal kapcsolatosan, hogy a gyermekekben alakítsanak ki hatékony tanulási módszereket. Coombs már 1971-ben a kérdésben ezt vallotta: „A jövıben nem annyira kiképzett embereket kell az oktatásnak produkálnia, mint inkább képezhetı embereket, akik képesek tanulni”. Tanulni – de hogyan, milyen elvek alapján, és milyen módszerekkel? Az ún. tanulási stratégiák mibenlétét és alkalmazását nagyban meghatározzák az életkori sajátosságok, az addig megszerzett tapasztalatok és a tantárgyi jellemzık. A pedagógiai munkában az említetteken túl még számos tényezıt kell figyelembe venni az eredményes tanulás vonatkozásában. Ilyenek alapvetıen az úgynevezett mentális képességek. A tanulási stratégiák fejlıdése mutat-e elkerülhetetlen összefüggést a gyermekek értelmi képességeinek alakulásával? PhD-kutatásomnak ez az alapkérdése. Az elıadás néhány kutatási részeredményt bemutatva érinti azokat a tendenciákat, amelyek a vizsgálatban világosan észrevehetık és igazolhatók az említett jellemzık tekintetében.
Kissné Gombos Katalin, Miskolci Egyetem CTKF, ELTE PPK Magatartás-pszichológiai Program
[email protected] Szuggesztív kommunikáció a pedagógiában. Az iskolai környezet szuggesztív hatásai A szuggesztív kommunikáció egy pozitív vagy negatív üzenet, ami valamilyen úton-módon eljut hozzánk és befolyásol minket. Weitzenhoffer szavaival élve olyan kommunikáció, amely önkéntelen választ vált ki, amely válasz az a kommunikáció gondolati tartalmát jeleníti meg. A szuggesztív kommunikációs hatásokat tetten érhetjük mindennapjainkban. Leginkább ismertek a reklámok szuggesztív hatásai. A reklámok ezt a fajta kommunikációt régóta és biztosan használják, olyan üzenetet közvetítenek felénk, ami meghatározza vásárlói magatartásunkat. Ismertek a médiának, a divatvilágnak azon üzenetei, amik azt sugallják, hogy a hajszálvékony alkat a követendı testideál. Ha az anorexiára, bulimiára gondolunk, akkor elmondhatjuk, hogy ezek a negatív szuggesztiók egészségi problémákat idézhetnek elı. Manapság a pozitív szuggesztív hatások erejét az egészségügyben egyre szélesebb körben felismerik, és használják, a negatív szuggesztiós hatásokat pedig tudatosan próbálják elkerülni. Szuggesztív kommunikációs stratégiákat használnak már az orvostudományban több területen, amelyek segítik a páciens ellátását, segítik ıt a felépülésben. Ha ennyire eredményesen használható a szuggesztív kommunikáció, akkor miért nem használjuk ki az erejét a pedagógiai hatás növelése érdekében? Erre a kérdésre keresem a választ elıadásomban.
Klapcsik Zsuzsanna, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar
[email protected] Pályamotiváció és pályaszocializáció szociálpedagógusok körében Doktori dolgozatom célja a segítı viselkedés személyes motivációjának vizsgálata. Az altruizmus szociálpszichológiai magyarázatain túl annak a megértésére törekszem, hogy a
24 legnehezebb szociális problémák kezelésére milyen erık késztetik a segítıket, és mely készségek és tulajdonságok tartják ıket a pályán? A szociálpedagógus szakma ebben az évben ünnepli huszadik születésnapját Magyarországon, vagyis szociálpedagógus szakemberek húsz éve dolgoznak gyakorlati szakemberként a gyermekvédelem-gyermekjólét, a szociális ellátórendszer és az oktatás területén. Ezek a területek oly mértékben különböznek egymástól, hogy igen nehéz általában szociálpedagógusi munkáról beszélni. Ez a jelenség, a szakma rövid történeti múltjával együtt rendkívüli módon megnehezíti a szakemberek szakmai identitásának kialakulását. A segítı motivációt mélyinterjús technikákkal felmérve keresem a közös tartalmi vonásokat a hatékony segítık személyiségjegyeiben, készségeiben. Mindez felhívja a figyelmet a szakmai önismeret, a szupervízió fontosságára mind a képzés, mind a gyakorlati munka során. Kulcsszavak: szociális képzés; szakmai személyiségfejlesztés; pályamotiváció; kiégés-prevenció; szupervízió; interjú.
Knausz Imre, Miskolci Egyetem, Tanárképzı Intézet
[email protected] Legitimációs problémák a közoktatásban Az elıadás egy fogalmi keretet próbál felvázolni a magyar közoktatás jelenlegi problémáinak (válságának?) értelmezéséhez. Ezeket a problémákat (válságjelenségeket) az uralkodó diskurzus technológiai problémákként azonosítja, azaz magukat a célokat nem problematizálja, azokat adottnak veszi, és megállapítja, hogy a közoktatás jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy ezeket a célokat megvalósítsa (technológiai deficit). Ez a megközelítés jellemzi az NFT közoktatást érintı programjait éppúgy, mint a szakma hosszú idı után elsı átfogó programatikus megnyilatkozását, az ún. Zöld Könyvet. A technológiai (technokrata) szemlélet hiányossága abban áll, hogy nem teszi lehetıvé a vitát (és a konszenzust) az alapértékekrıl és alapelvekrıl, miközben éppen ennek a kommunikációnak a hiánya a jelenlegi válság gyökere. A közoktatással ugyanis éppen az a baj, hogy társadalmi legitimációja folyamatosan erodálódik. Különbözı társadalmi rétegek különbözı okokból veszítik el a hitüket abban, hogy a szervezett oktatás, illetve az oktatás alapvetı szervezeti keretei szükségesek és rendben vannak. Márpedig ha felbomlik a rendszer mőködtetéséhez szükséges minimális konszenzus, akkor az oktatás nem tudja ellátni alapvetı funkcióit. A legitimációs deficitet ezekbıl az alapvetı funkciókból kiindulva lehet elemezni. Az elıadásban három ilyen funkciót szeretnék megkülönböztetni. Megítélésem szerint ezek úgy épülnek egymásra, mint Maslow szükségleti piramisának lépcsıfokai: (1) a gyerekek számára biztonságos élettér biztosítása, (2) az érdemelvő szelekció közvetítése, (3) a fiatalok felkészítése az életre. Az elıadás alaptézise, hogy megrendült az a társadalmi hit, hogy a közoktatás alkalmas ezeknek a funkcióknak a betöltésre, és ez alapjaiban rendíti meg nemcsak az oktatást, hanem a köztársaság egészét is. Az iskola technológiai értelemben vett fejlesztése szükséges, de még inkább szükséges volna az iskola céljairól folytatott társadalmi párbeszéd országos és helyi szinten, mert – ha a tekintélyelvő megoldásokat elvetjük – csak ez teremtheti meg az alapkérdésekben nélkülözhetetlen konszenzust.
25 Kósik Ferenc, Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar
[email protected] A szakmaspecifikus idegennyelv-tudás fejlesztését célzó önálló tanulási folyamatok eszközhasználati sajátosságainak vizsgálata A korszerő szemlélető idegennyelv-oktatásnak széleskörően kell törekednie arra, hogy a nyelvtanulás formális szakaszaiban folyamatosan és rendszerezett módon tegye képessé a nyelvtanulókat arra, hogy nyelvtanulási folyamataik irányításából egyre nagyobb részt vállaljanak. Ez azért is kiemelt prioritású feladat az idegennyelv-pedagógia számára, mivel az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésének folyamatát napjainkban már az élethosszig tartó tanulás kontextusában is értelmeznünk kell. A szakmaorientált idegen nyelvő kommunikáció képességének folyamatos biztosításában különösen fontos szerep hárul az autonóm tanulásra. Ha tovább akarjuk fokozni azon pedagógiai stratégiák eredményességét, melyek a nyelvtanulók önálló tanulási képességének kialakítását ill. fejlesztését célozzák, intenzívebbé kell tenni az etnográfiai szemlélető nyelvpedagógiai technológiai kutatásokat. Ezek jelentıs mértékben járulhatnak hozzá ahhoz, hogy pontos képet alkothatunk nyelvtanulóink nyelvtanulási stratégiáinak jellegzetességeirıl. Ennek egyik fontos területét a nyelvtanulók azon eszközhasználati gyakorlata alkotja, amely a nyelvtanulás önállóan irányított szakaszaihoz kapcsolódik. Kutatásaim során ennek minél pontosabb feltérképezésére is törekszem. Az elıadás középpontjában egy a BGF KK(F)K-n 2009 ıszén lebonyolított kérdıíves felmérés áll. A vizsgálat elsıdlegesen az egyéni tanulási környezet eszközhasználati sajátosságainak feltérképezésére fókuszált. A nyelvtanulók tanórán kívüli eszközhasználati mintázatainak megismerése által hozzájárulhatunk az autonóm nyelvtanulási stratégiák kialakítását célzó nyelvoktatói stratégiák továbbfejlesztéséhez, továbbá az idegennyelvoktatás formális keretei közé bevont eszközök alkalmazásának optimalizálásához is.
Kovácsné dr. Duró Andrea, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Tapasztalatok a szöveges értékelésrıl A tanulók értékelésében jelentıs változást hozott a közoktatási törvény 2003. évi módosítása, amely 1-4. osztály félévéig kötelezıvé tette a szöveges minısítést. Az új formájú értékelés gyakorlati megvalósítása azonban a pedagógusok szemléletmódjától és módszertani felkészültségétıl függ. E problémakörre fókuszálva végeztem el kérdıíves felmérésemet Miskolc és kistérsége általános iskoláinak 4. osztályban tanító pedagógusai körében. Empirikus vizsgálatom nyomán megállapítható, hogy az iskolák többsége saját értékelési gyakorlatot alakított ki, melyben a tanulók tárgyi tudásának megítélése, játszik szerepet; az információ-győjtés módszereit tekintve pedig a tudatos megfigyelés élvez prioritást. Mivel a szöveges értékelés elsıdleges címzettje az adatközlık többsége számára a szülı, így a preferált értékelési funkciók között a tájékoztató dominál. Tartalmi szempontból örvendetes, hogy a válaszadók többsége a tanuló önmagához való viszonyítását, a továbbfejlıdést segítı információk közlését helyezi elıtérbe. Ugyanakkor - a szöveges értékelés pozitívumainak kiemelése ellenére - az osztályozás gyakorlatát állítaná vissza a megkérdezettek több mint fele. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a szöveges értékelés gyakorlata részint a hozzá főzıdı negatív attitődök, részint az idıigényes kivitelezés miatt nem igazán népszerő.
26 Kovácsné Nagy Emese, IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Hejıkeresztúr
[email protected] A tanulói státus hatása az órai teljesítményre A vizsgálatunk alapját képezı, az amerikai Stanford Egyetem által kidolgozott Complex Instruction Program olyan tanítási eljárás, amely lehetıvé teszi a tanárok számára a magas szintő csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezıkészség tág határok között mozog. Elıadásunk célja annak bemutatása, hogy az alacsony és a magas státusú tanulók a csoportmunka során milyen mértékben veszik ki részüket az órai tevékenységekbıl. A státushelyzet és a beszédgyakoriság kapcsolatának vizsgálatából arra kapunk választ, hogy az órai munka során milyen eltérést mutat a magas státuszú gyerekek feladattal kapcsolatos beszédgyakorisága az alacsony státusúakéhoz képest. Arra is rámutatunk, hogy a nem a feladattal kapcsolatos beszélgetés mennyire kötıdik a két ellentétes – magas és alacsony – státushoz. A státushelyzet és a tanulói tevékenység kapcsolatának feltárásából megtudjuk, hogy a csoportfoglalkozás befolyásolja-e az alacsony státusú tanulók órai tevékenységének gyakoriságát a hagyományos, frontális osztálymunkához képest. A mérések azt támasztják alá, hogy a tanár irányító szerepének csökkenésével a tanulók közötti fokozottabb együttmőködés egyrészt lehetıvé teszi a tanulók számára, hogy a feladat megoldása közben felismerjék az alacsony státusú társak kompetenciáját, másrészt az interaktív feladatok alkalmat adnak az alacsony státusú tanulók ismereteinek, készségeinek és személyes attitődjeinek kiépítésére.
Laki Ildikó, MTA Szociológiai Kutatóintézet
[email protected] Fogyatékossággal a felsıoktatásban Elıadásomban egyfelıl a hazai felsıoktatásban jelenlévı fogyatékossággal élı hallgatóiról alkotott kortárs véleményeket, másfelıl néhány – érintett személye - életútjának bemutatását tőzöm ki célul. Mindezt teszem hét egyetem és egy fıiskola 2220 hallgatójának, illetve 3 fogyatékossággal élı személy véleményén keresztül. A téma jelentıségét az adja, hogy a hazai felsıoktatásban évek óta emelkedik a fogyatékossággal élık száma, mely arra enged következtetni, hogy az elmúlt tíz évben jelentıs attitődváltozás mehetett végbe a fogyatékossággal élıkkel szemben. A hazai oktatásban végbemenı változások mellett, ugyanakkor az élet más területein is találkozhatunk pozitív változásokkal, így a társadalmi elfogadás, a politikai döntések és gazdasági élet területén. Az eredményekbıl az is nyilvánvaló válik, hogy az oktatás, legfıképpen felsıoktatás csak az egyik szegmense a fogyatékossággal élık élethelyzetében szerepet vállaló területeknek. Ellenben kijelenthetjük, hogy kiemelt szerepet kap mind a munkaerıpiacra történı kilépés esetében, mind pedig a társasélet területén.
27
Láng András, Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet
[email protected] Meskó Norbert, Pécsi Tudományegyetem IGYFK Pedagógusképzı Intézet Bernáth László, Pécsi Tudományegyetem BTK Pszichológia Intézet Hogyan látják a tanítók a problémás diákokat? Egy nemzetközi együttmőködés bevezetı kutatásaként a 6-10 éves gyermekeket tanító pedagógusok körében vizsgáltuk azt, (1) hogyan határozzák meg a tanítók a problémás diákot, és (2) milyen problémákkal kell szembesülniük az osztályukba járó gyerekeknek. A 27 kitöltött kérdıívben összesen 318 választ kaptunk. Mivel a tanárok a kérdések között nem tettek különbséget, ezért a válaszokat egy csoportban elemeztük. Az elemzésre két szinten került sor. Elsı szinten a válaszokat aszerint osztottuk két kategóriába, hogy viselkedéses vagy oki szintet érintenek-e, majd mindkét szinten 6-6 post hoc kategóriába rendeztük a válaszokat. Eredményeink elemzésében elsı szinten a szociálpszichológiai attribúciós elméletet használtuk fel. A viselkedéses és oki válaszok megoszlása arra mutat, hogy a pedagógusok már az észlelés szintjén komoly hiányosságokat mutatnak a problémás viselkedés kezelésében. Az elıadást a lehetséges további kutatások és a javasolt hasznosítási lehetıségek bemutatása zárja.
Lencse Máté, PTE BTK Neveléstudományi Intézet
[email protected] Oktatás-módszertani kérdések a felsıoktatásban Kurzusaikon az egyetemi oktatók általában megelégszenek saját szakmai kompetenciájuk prezentálásával – vagyis pusztán elıadók, nem pedig pedagógusok. Ez tény, a kérdés csak az, hogy jó-e ez így? A mai, információs társadalomban indokolatlannak tőnik a tudást egyedüliként birtokló tanárszerep, márpedig a szokásos, elıadáson alapuló oktatás egyszerő információ-megosztásnak tekinthetı. A szemléltetés és a magyarázat segítenek, de ma már minden fórumon a kompetencia alapú oktatásról beszélnek – az egyetem pedig oktatási intézmény –, éppen ezért érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy az egyetemi oktatóknak nem lenne-e szüksége nagyobb módszertani kultúrára. Míg az atipikus módszerek a közoktatásba – legalább elvi szinten – beszivárogni látszanak, addig a felsıoktatásban úgy tőnik nagyobb az ellenállás. Talán azt gondolják, hogy nem odavalók, hogy nincs rájuk szükség. Ellenpéldaként álljon pár saját tapasztalat: kooperatív tanulásszervezés a felsıoktatásban.
Livják Emília, Miskolci Egyetem CTFK
[email protected] „A mozgás a tanulás kapuja” (Paul E. Dennison) Agyunk irányítja, mőködteti a testünket. De a testünk mozgatása bekapcsolja-e az agy különbözı területeit? Ez egy kölcsönös kapcsolat, amelynek elemei egymás nélkül
28 elképzelhetetlenek. Az élethez mindkettıre szükség van, nem lehet különbséget tenni köztük, nem lehet sorrendiséget felállítani. A lényeg a mőködés, de nem mindegy a hogyan.Ha szorongásmentesen, kevés stresszel mőködünk, akkor tudunk cselekedni, vannak céljaink, szándékaink és látjuk az ehhez vezetı utat is. Ha számunkra valami túl sok, túl nehéz, elérhetetlen, akkor az agy különbözı területei lekapcsolódnak, az azon a területen lévı funkciók blokkolódnak, így a kitőzött cél egyre távolabbi lesz. Sikertelen leszek, belemegyek általam nem igazán fontos dolgokba, nem úgy teszem a dolgokat, ahogyan igazán tenném. Ekkor következik be "Feladom", "Nem vagyok képes rá", "Abbahagyom" "De…". Ezek mindennapos problémák egy iskolában. A „Brain Gym”, „Agytorna” nevő technika azt feltételezi, és kutatja, hogy a mozgás hogyan segít a tanulási problémák megelızésében. A módszer „dinamikus agy” modelljében láthatjuk a kapcsolatot az érzékszervek, a fizikai mozgás, az agymőködés és a tanulás között.” „Minden tanuláshoz a fizikai mozgással összefüggésben lévı tapasztalat szükséges. Ez a motorikus élmény vezet az idegpályák kialakulásához, és teszi lehetıvé, hogy egy lineáris kód révén a késıbbiekben is hozzáférhetı legyen” Bármilyen „nem fajlagos reakció”, stressz éri a gyermeket a „dinamikus agy” mőködése lehetetlenné válik, vagy lényegesen meghosszabbítja a gondolkodás útját. Illetve ha a gyermek életébıl kimarad a mozgás, vagy nem elégséges, ez feltételezhetıen az agyi funkciók lassulásával, kevesebb idegpálya kapcsolattal jár együtt. Az „Agytorna” módszer egyszerő mozgásos gyakorlatai arra törekednek, hogy minél jobban bekapcsolják, összekapcsolják az agyi funkciókat és minél több idegpályát aktivizáljanak a feladatmegoldás során.
Lesku Katalin, Kecskeméti Fıiskola Tanítóképzı Fıiskolai Kar
[email protected] A fenntarthatóság mint nevelésfilozófiai probléma A XX. század végére a környezetszennyezés nagymértékővé vált. Ennek következménye az a gondolat, hogy a természeti környezet és az emberi szükségletek kielégítése közötti ellentmondás fenntartása veszélybe sodorja az emberi fajt. Ez a felismerés vezetett a fenntarthatóság fogalmának kialakulásához. A fogalom széles körben elterjedt, de meghatározása nem egyértelmő. Az értelmezését segítı tudatformálás filozófiai alapját a Dewey nevéhez kapcsolható pragmatizmus adja, mert Dewey szerint a valóság a cselekvésben létezik. Az általa kidolgozott projektpedagógia tartalmi jegyei a pragmatizmus jellemzıit hordozzák magukon. A projektoktatásban a cselekvés áll a középpontban. A tanulók nem passzív szemlélıi az oktatásnak, hanem aktív résztvevıi. A fenntarthatóság olyan fogalomkört jelent, ahol az alapfogalmak, az ismeretek megszerzése mellett ugyanolyan fontos az ezekre épülı attitőd, magatartás- és viselkedésforma, így a cselekvésnek jelentıs a szerepe. E célok megvalósítását a pragmatizmusra épülı projektoktatás segíti. Elıadásomban bemutatom a projektoktatást és alkalmazását a fenntarthatóságra nevelés céljainak megvalósításban.
29 Lırincz Enikı, Miskolci Egyetem CTFK Neveléstudományi és Társadalomismereti Tanszék
[email protected] Érték – család – pedagógus Társadalmunk közgondolkodásának egyik hangsúlyos elemévé vált jelen társadalmunk értékválsága, értéktagadása, értékkeresése, vagyis az a valami (az érték, értékrend) ami több, mint egyszerő szabálygyőjtemény…Az értékfogalom teljes értékő megfogalmazása, meghatározása a sokszínőség tényébıl fakadóan, és a komplexitásából adódóan nagyon problematikus. Tudjuk: orientálnak, szabályoznak, behatárolnak és „kifejeznek” bennünket. Az érték lényegében olyan szubjektív ítéleti viszony a valósághoz, amely a cselekvés és döntés meghatározójává válik. Családpedagógiai szemléletmód alapján a család az a közösség, amelyben a gyermek elıször tanul kötelességet „normákat”, érvényesül a „mit nem lehet”, és a „mit lehet”, „mi a fontos”, napirend, életrend, életvezetés szabályozása, rugalmasan, az életkori sajátosságok és az egészség figyelembevételével. Napjaink nagy kihívása a családpedagógia szemléletmód formálása a pedagógusok körében, a családpedagógiai szemlélető nevelési gyakorlat megvalósítása, hiszen egyre nagyobb az igény arra, hogy gyakorló pedagógusaink megbízható szakmaisággal helytálljanak ezen új típusú szerepeikben.
Lükı István, Pécsi Tudományegyetem Felnıttoktatási és Emberi Erıforrás Fejlesztési Kar
[email protected] A szakképzés és a felnıttoktatás, mint az élet iskolája Ebben az elıadásban szeretném bemutatni a technikai fejlıdés oktatási, képzési következményeit, amelyek a foglalkozások, szakmák átstrukturálódásában, az életen át tartó tanulás(LLL), és karriertervezés(LLG), a mobil tanulás, az atipikus tanulás fogalmainak kialakulásában és elterjedésében ragadhatók meg. A teoretikus összefoglaló keretében kitérek a hazai szakképzés és felnıttoktatás sajátosságaira, jellemzıire és fejlesztési modelljeire. Elsısorban saját kutatási eredményeimre támaszkodva nemzetközi összehasonlításban mutatom be a gazdaság „fordítórendszerét”, az új OKJ-t, a tananyag modularizáció „felemás”(vissza-tantárgyasítás) megoldását, a szervezeti struktúra átalakulását(a 75-ös tanácstörvénytıl a TISZK-esedésig). Érintem a pályaorientáció, a pályakorrekció és a pályatanácsadás elvi kérdéseit és hazai gyakorlatát, valamint a tanulói teljesítmények értékelésének szakképzési-felnıttoktatási vonzatait. Úgy vélem, hogy a problémakör összetettsége, átfogó jellege érdeklıdésre tarthat számot a plenáris ülésen.
30 Magocsa László, Eötvös József Fıiskola, Baja
[email protected] Angol nyelvelsajátítás az óvodákban. A fınevek, mint a kommunikáció eszközei A nyelvtan és szókészlet elsajátításnak általános elmélete úgy érvel, hogy egy másik nyelvet (NY2) is tanuló fiatal tanulók elsısorban fıneveket sajátítanak el és fıként azoknak a tárgyaknak a neveit, amik körülveszik ıket, amikor megpróbálkoznak elsajátítani a célnyelv szavait. Elıadásomban rámutatok e jelzett fınév-orientáció sajátos szerepére az NY2 elsajátítása során. Az NY2 elsajátításának ez a folyamata távolról sem univerzális és figyelembe kell venni a gyerekek egyéni sajátosságait miközben bármilyen tevékenységet szervezünk az angol nyelvi óvodákban. Ahogyan majd látni fogjuk, a tárgyak nevének elsajátítása csupán egy része az NY2 kialakulásának. A megfigyelt 18, 3-6 éves gyerek szókészletének elemzése rámutat arra, hogy az elsajátított szavak között a fınevek vannak túlsúlyban, azonban csupán a fınevek fele képezi az alapszintő tárgyak (AT) körét. A gyerekek kommunikációjának elemzése rámutat arra, hogy szintén használnak olyan szavakat, amelyek nem tárgyakat neveznek meg dolgok elhelyezkedésére vonatkozóan, cselekvések kifejezésére és események megnevezésére, azonban ık mindezeket pragmatikus és grammatikus kontextusokban használják. Azt a következtetést lehet levonni, hogy alapos vizsgálódásra van szükség ahhoz, hogy magyarázatot találjunk a kexémák tanulására általában és a többi szótípus esetében is.
Meixner Veronika, Országos Mentıszolgálat
[email protected] A felnıttképzés sajátos vetülete - avagy egy közmunkaprogram nehézségei és lehetıségei A felnıttképzés sajátos szelete az oktatásnak. Nemcsak struktúrájában és szemléletében, de tanulói összetételében is eltér az iskolarendszeren belüli oktatási tevékenységtıl. Alapvetı és egyetemes jellemzıje, hogy többnyire munka melletti tanulásról van szó, ám a hallgatói motiváció már nem mutat ilyen egységes képet. Ki miért vág bele egy több hónapig (esetleg évekig) tartó képzésbe? Hajtja a tudásvágy? Kötelezi a munkaadója? Vagy mert ez a divat? A Magyarországon most elıször megvalósuló, 2009. áprilisában indult közmunkaprogramban képzıdı tanulók gyakorló ápoló végzettséget fognak szerezni 2010. nyarára. A szakmai tantárgyak mellett egy pszichológuscsoport segíti munkájukat, tanulásukat; havonkénti szupervíziót nyújtva számunkra. A képzés sajátságos voltából, a kórházi gyakorlóhely hierarchiájából, az oktatók elvárásaiból és a tanulói anyag életkori, motivációs összetételébıl adódóan ezidáig fıként a hallgatók valamint a kórházi fınıvéri csoport ventillációs igényeit szolgáltuk ki. Az elıadás a hallgatókkal felvett interjúk és a velük végzett szupervíziós tapasztalatok alapján mutatja be ennek a képzésnek a fıbb nehézségeit és –reményeink szerint- lehetséges pozitív kimenetelét.
31 Miklósi Márta, Debreceni Egyetem BTK Neveléstudományok Intézete
[email protected] Minıségirányítási rendszer kialakításának és az akkreditáció megszerzésének problémái a felnıttképzésben Az elıadásom témájául szolgáló kutatásomban annak felmérésére vállalkoztam, hogyan mőködik a minıségirányítás, annak akkreditációs rendszere a felnıttképzés viszonyai között a gyakorlatban. Az adatgyőjtés során teljes körő lekérdezéssel vizsgáltam meg az ÉszakAlföldi régióban mőködı, összes akkreditált felnıttképzési intézményt. Kutatásom eredményekbıl egyértelmően látszik, hogy az intézmények számára komplex problémát jelentett a minıségirányítási rendszer kialakítása, ennek bevezetése során egyszerre több nehézséggel is szembe kellett nézniük, a felmerülı problémák kezeléséhez pedig szorosan kapcsolódik az a körülmény, fordult-e külsı tanácsadóhoz az intézmény. Érdekes összefüggést fedeztem fel arra vonatkozóan is, milyen elınyöket, hátrányokat jelöltek meg az intézmények az akkreditációs rendszer mőködtetésére vonatkozóan.
Mulicza Katalin, Unisys Netherlands
[email protected] YouTube és edutainment, avagy a nyelvtanulás nem „áldozat” Nemrég felháborodott szülık hada követelte a minisztériumtól a nyelvvizsga-követelmény eltörlését a felsıoktatásban. Ezek a – gyermekeiket joggal féltı – szülık arra hivatkoznak, hogy megkövetelik gyermekeiktıl a nyelvvizsgát, de erre nem készítik fel ıket. İk a gyerekeik példájából fıleg azt látják, hogy milyen nehéz megszerezni a középfokú vizsgát, nem pedig azt, hogy milyen kevéske még ez, mint tudás, a nemzetközi munkakörnyezetben. Nemzeti Alaptanterv egyértelmően fogalmazza meg az erre vonatkozó célokat , de nem könnyő a helyzet. A nyelvtanulás kicsöngetéskor gyakorlatilag véget ér, hiszen a nyelvórán kívüli környezet nem igazán serkenti a diákok motivációját. Elıadásomban szeretnék példákat mutatni, hogy milyen – az iskolai nyelvórába is bevonható – lehetıségeket kínál a világháló arra, hogy megtanítsuk a diákokat az élı nyelvet tanulni. „Önállóan”, akár „élethosszig”, de semmiképp nem „áldozatként”, hanem inkább „szórakozva”.
32 Nagy Ágnes, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Lubinszki Mária, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Álarc mögött – workshop gyakorló pedagógusoknak
A pedagógusmunka feszültségekkel teli; a sokszor ismétlıdı nehéz helyzetek a pedagógus életében sok fáradságot és energiát követelnek. Elıfordul, hogy a problémás szituációkban nem mindig adekvát megoldásokat alkalmaznak. A szokványos megküzdési stratégiák egy idı után nem mőködnek; halmozódnak a megoldhatatlannak vélt helyzetek, növekedhet a stressz. Workshopunk célja, hogy a mindennapi konfliktushelyzetek mögé nézzünk, és megmutassuk ezek másfajta értelmezési lehetıségeit. Dramatikus eszközök felhasználásával a résztvevıknek abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a minél színvonalasabb problémamegoldás érdekében képesek legyenek egy problémás kommunikációs helyzet felszíni rétegei mögé is tekinteni, és ha csak rövid idıre is, de keresztülnézni „álarcainkon”. Olyan pedagógusok jelentkezését várjuk, akik nyitottak megosztani egymással nehéz iskolai helyzeteiket, problémáikat, és motiváltak azok dramatikus „kibontására”. A workshop elızetes jelentkezést igényel.
Nagy György, Miskolci Egyetem CTFK
[email protected] Merre haladsz, természettudomány? Az utóbbi évek statisztikái azt mutatják, hogy az oktatási rendszerben lévı tanulók nagy része elfordult természettudományoktól, így a gazdaságban adott gazdasági területen vagy nincs, vagy nem megfelelı a szakemberekkel való ellátottság. A tanító és az óvóképzés, valamint a fent említett probléma között olyan összefüggés van, mint az elvetett mag és a belıle fejlıdı növény termése között. Ismerve a mai gyerekeket, az érdeklıdés felkeltéséhez és ébren tartásához a táblára felvésett, rendezett krétacsíkok nem elegendıek. A mai értékelési rendszer inkább az iskolának és a szülınek szól , és nem a tanulónak. Nem csak az elért szintet kell értékelnünk, de az alaphoz képest elért fejlıdést is. A gyerekek testi és szellemi fejlettsége változó, pl. fogyatékkal élık esetében szintén más megismerési utakat igényel. Hiú ábránd volna azt hinnünk, hogy az alsós és általános iskolai szinten kiemelkedı képességő tanítók és tanárok nélkül úgy el lehet vetni a tudás magvait, hogy a fıiskolákon és egyetemeken ez terméssé érjen.
33 Nagy Judit, Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola
[email protected] A HHH-tanulók integrált oktatásának sikermutatói Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a magyar közoktatási rendszer végletesen polarizált, és az iskola a társadalmi különbségeket jelentısen felerısíti. (Havas, 2008) Az oktatás minıségének romló tendenciáját súlyosbítja továbbá, hogy a szegény/iskolázatlan szülık gyermekeinek elkülönítése képesség szerinti szelekcióval is együtt jár. (Kertesi-Kézdi, 2009) Elıadásunkban Hódmezıvásárhely MJV példáján keresztül bemutatjuk, miként lehetséges a gazdaságosság és tartalmi megújulás követelményét egy települési szintő deszegregációs program mőködtetésével érvényesíteni. A 2007/2008. tanévtıl új struktúrában és minıségi követelmények szerint mőködnek a vásárhelyi iskolák, kutatásunk során azt vizsgáljuk, hogyan hat egy globális átszervezés, mely a pedagógusok települési szintő teljesítményértékelésén, az iskolák kompetenciamérési eredményein alapulva biztosítja a hátrányos helyzető gyermekek minıségi integrált oktatását. Az elmúlt két tanév vizsgálatával bizonyítható, hogy a kedvezıtlen pénzügyi, eredményességi és esélyegyenlıségi mutatók az átszervezés következtében komoly fejlıdést jeleznek, a méltányosság és a kompetenciafejlesztés pedagógiai gyakorlatával az országos eredményeknél szignifikánsabb jobb teljesítmény mérhetı a település valamennyi iskolájában.
Novák Géza Máté, ELTE BGGYK, Általános Gyógypedagógiai Tanszék
[email protected] Hogyan tanítunk, hogyan tanulunk a világról színházzal, drámával? Egy színházi nevelési kutatás elsı eredményei Hogyan tudja a dráma és a színház azokat a „problémás” fiatalokat megszólítani és megszólaltatni, akiket a hagyományos oktatás nem segít pozitív érzelmekhez és gondolatokhoz, vagy, legrosszabb esetben: lemond róluk? Hogyan erısíthetjük az önazonosságukat, hogyan nyújthatunk számukra új és erıs kifejezıeszközöket, amelyekkel képesek lehetnek felelni a világnak? Hogyan segíthetünk a színházi nevelési programokkal, hogyan alkothatunk esztétikai jelentéseket és új tanulási lehetıségeket a halmozottan hátrányos szociális helyzető, a speciális nevelési igényő, vagy akár a szenvedélybeteg fiatalok számára? Alaphipotézisünk szerint a nevelés folyamatában alkalmazott dráma és színház megsegíti a tizenéveseket az értékválasztásban és értékelsajátításban. Feltevésünk szerint a dráma és a színház értékközvetítı pedagógiája, hatásmechanizmusa a vizsgált csoport tanítási-tanulási folyamatában, a tanulói attitődben olyan pozitív változást eredményez, amely segít az értékelsajátítás folyamatában, hatékonyabbá teszi az iskola értékorientáló funkcióit, megkönnyíti a társas kapcsolatokban való eligazodást. A dráma és színház pedagógiailag is releváns eszköztárával képes tovább gazdagítani a tanulók tanulás során bekövetkezı indirekt tapasztalatszerzéseit úgy, hogy a rendelkezésükre álló perspektívák ki tudjanak szélesedni. A két tanévet átfogó színházi nevelési projektben együtt kerestünk válaszokat arra, hogy vajon a tizenévesek milyen anyagi és szellemi fogyasztói kultúrát alakítanak ki, milyen értékeket követnek, vagy sajátítanak el, hogyan viszonyulnak rendkívül gyorsan változó világunk legújabb társadalmi válságtüneteihez.
34 Pacsuta István, Eszterházy Károly Fıiskola, Eger
[email protected] Felsıoktatási hallgatók rétegzıdése az értékek mentén Az eredeti koncepció a felsıoktatásban részt vevı hallgatók értékvizsgálata, és az értékválasztás esetleges strukturális meghatározottságának a felderítése. A munka elengedhetetlen része az értékek meghatározása a társadalom szempontjából, az érték és kultúra fogalmának némi magyarázata, kapcsolatának vizsgálata. Feltételezésünk szerint az értékek világában megfigyelhetı változások a kultúra változásával vannak szoros összefüggésben. Megvizsgáljuk azokat a szociológia tudományában lezajlott diskurzusokat, melyek a kultúra fogalmát kiemelt szerephez jutatták az egyes társadalmak vizsgálatában, és összekapcsolták az érték fogalmával. Majd áttekintjük azokat az elméleteket, melyek az érték jelenségét helyezik a központba az egyes társadalmi jelenségek vizsgálata során. Majd a témában született kérdıíves vizsgálat eredményeibıl kaphatunk ízelítıt, melynek alapsokaságát felsıoktatási hallgatók képezik.
Paksi László, Pannon Egyetem MFTK Tanárképzı Központ
[email protected] Az anyanyelvi nevelés új útjai Az anyanyelvi nevelés új kihívások elıtt áll a 21. század elején. Az anyanyelvi képzés során a tanulóknak olyan produktív anyanyelvi tudást kell szerezniük, amelyet a mindennapi, társadalmi életükben is alkalmazhatnak. Így a kompetenciaalapú oktatás a pedagógusoktól is új szemlélet kialakítását igényli munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében. A nemzetközi és hazai mérések eredményeinek alapján egyértelmővé vált, hogy az anyanyelvi nevelés terén változtatásokra van szükségünk. Az anyanyelvi nevelés a Nemzeti Alaptanterv 2007-es felülvizsgálatát követıen – az Európai Unió által elfogadott kulcskompetenciák hálójában – a korábbinál is hangsúlyosabb szerepet kap. Elıadásomban azokat a lehetıségeket kívánom számba venni, amelyek az anyanyelvpedagógia napi praxisában alkalmazhatók, és szükségesek ahhoz, hogy tanítványaink a mindennapok világában megállják helyüket
Papp László, Szent László Gimnázium, Budapest
[email protected] A nonverbális üzenetek megbízhatósága A középiskolások szinte teljes köre rendelkezik ma már valamilyen kép, hang illetve mozgókép rögzítı eszközzel. Ezekkel az eszközökkel egyrészt gazdagíthatják a személyes verbális üzeneteiket, vegyes (verbális, nonverbális) üzeneteket létrehozva, másrészt az is lehetséges, hogy tisztán nonverbális üzenetekkel kommunikálnak. Az ilyen üzenetek esetében fontos kérdés, hogy mennyire megbízhatóak, egyértelmőek ezek az üzenetek. Vizsgálatomban egyrészt azt vettem górcsı alá, hogy mennyire tartják a diákjaim megbízhatónak ezeket az üzeneteket, másrészt azt próbáltam kideríteni, hogy mennyire tudatosan készítik az ilyen üzeneteiket. Készülnek-e rá, és ha igen milyent módszerekkel, milyen eszközökkel teszik ezt.
35 Ehhez egy kérdıíves lekérdezést használtam. A kutatás másik része, gyakorlati. Arról szól, hogy rövid idı alatt, adott témájú üzeneteket kell csinálnia a fiataloknak, és azt próbálom mérni, hogy ebbıl mennyit értenek meg befogadóként. Mik azok az elemek, melyektıl függ az üzenet vizuális kódolásának és dekódolásának egyértelmősége?
Pechnyó Péter, ELTE Pedagógia Szak, hallgató
[email protected] A hódoltsági Magyarország ábrázolása magyar és török tankönyvekben Elıadásomban a történelmi események és folyamatok egyoldalú értelmezéseinek ideológiai hátterét vizsgálom. A török és a magyar közoktatásban is széles körben használnak a hódoltsági Magyarország témáját feldolgozó tankönyveket. Elemzésemben a leggyakrabban használt török és magyar történelemkönyvek szövegeibıl vett példákon szemléltetem a Hódoltság államszervezésének és közéletének az eltérı értelmezési kereteit. A török tankönyvek példáiban a török hódítók igazságossága, rendteremtı és törvényhozó képessége kap erıs hangsúlyt, a török elıtti társadalmi rendet feudális anarchiaként, az itt élıket pedig a pápa elnyomása alatt élı népekként mutatják be; míg a magyar történelemkönyvek a törökökkel vívott harcok hısiességére, a hódítók kegyetlenségére és korruptságára koncentrálnak. Elıadásomban megvizsgálom, milyen okokra vezethetıek vissza ezek a hangsúlyeltolódások, mely ideológiák ütköznek egymással, és ezek hogyan torzíthatják az egyes folyamatok és események bemutatását.
Péterné Czakó Edit, INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft
[email protected] A Digitális Középiskola bemutatása A 2003. szeptember 11-én kezdte meg mőködésést az INNOCENTER Kft. a Földes Ferenc Gimnázium és a Miskolci Egyetem Konzorciumi együttmőködésében az IHM támogatásával a Digitális Középiskola B.A.Z. megyében, hogy annak alapján a Digitális Középiskola modell továbbfejleszthetı legyen. Az oktatás szempontjából hátrányos helyzető csoportok kerültek bevonásra az Észak-Magyarországi Régióban: • Roma Kisebbségi Önkormányzatok képviselıi, Roma Civil Szervezetek vezetıi, • Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében dolgozók és fogvatartottak. Az oktatás a Földes Ferenc Gimnázium helyi tanterve alapján folyik. A képzés modul rendszerben (7 hetes ütemezés) történik. Minden modulban 3 (a modul elsı, negyedik és 7. szombatján) alkalommal konzultációs óra van, amelyen a megjelenés kötelezı. Ezek az órák a Kistérségi Oktatási Központokban vannak megtartva. Az oktatás és tanulás, valamint az iskolai adminisztráció, kommunikáció az oktatási portálon keresztül történik, melyet minden tanuló egyedi azonosító és jelszó segítségével tud használni, mely a www.digitaliskozepiskola.hu linken érhetı el. Ütemezett tanítást valósítunk meg. Az értékelés a hagyományos számonkérés és az online számonkérés párhuzamos alkalmazásával valósul meg. Az oktatási segédanyag, lehetıvé teszi az önálló tanulást a feladatütemezések segítségével a hagyományos tankönyvek támogatásával. Minden egyes tantárgy oktatási segédanyaga azonos szisztéma szerint épül fel. Az oktatás szervezeti felépítése is
36 megváltozott ebben a modellben. Új tanári szerepkörök lettek kialakítva, mint tantárgygondozó, koordinátor, tagozatvezetı, a meglévı szerepkörök mellé. Az iskola hálózatos rendszerő, a Miskolci Egyetem területén van az Oktatási Központ, ami szolgáltatja, mőködteti a szervert, valamint a tanulmányi osztályt. A Földes Ferenc Gimnázium látja el a szakmai felügyeletet, finanszírozza a mőködést. 8 helyszínen, Encs, Edelény, Szerencs, Sárospatak, Sajószentpéter, Miskolc, Tiszaújváros, Mezıkövesd mőködnek a Kistérségi Oktatási Központok. A tanulók ide járnak a konzultációs órákra, itt biztosítunk internet hozzáférést, mentorálást.
Pornói Imre, Nyíregyházi Fıiskola, PKK
[email protected] Tehetségmentés képességvizsgáló módszerekkel – 1942 Az 1930-as évek második felében vált hivatalos kormányprogrammá a népi tehetségek felkarolása. Hosszas elıkészítı munka után a VKM 1941. szeptember 9-én adta ki 57.436/1941.sz. rendeletét, melyben ösztöndíjalapot hozott létre a tehetséges falusi szegény tanulók gimnáziumi iskoláztatásának elımozdítására. Ennek révén létrejött az Országos Magyar Falusi Tehetségmentés, mely nyomtatványok sorát adta ki a versenyvizsgák lebonyolítására. A kutatás a kiválogatás szempontjainak, a vizsgálat anyagának, a vizsgálat vezetésének, a vizsgázók egyéniségének, a tanulók elıképzettségének és a megfogalmazott késıbbi tennivalóknak feltérképezésére és elemzésére irányult. Megállapíthatjuk, hogy a kiválogatásban hiányosak voltak az egységes szempontok, s nem határoztak meg pontos határidıket. Gondot okozott az elızetes szelekció iskolánkénti eltérése. A kérdések nagyrészt igazodtak a 10-12 évesek képességeihez. A tanulók zöme inkább a jó képességő és nem a tehetséges fogalmi kategóriába tartozott, de elıképzettségüket tekintve heterogén képet mutattak. A vizsgázók zöme társadalmi réteg szempontjából valóban a célkategóriába tartozott. Ezek alapján a gimnázium 4. osztályát követıen újabb szelekciót tartottak szükségesnek.
Révész Judit, ELTE BTK Angol Nyelvpedagógia tanszék
[email protected] Mentorok a tanárképzés rendszerében A 2006/15-ös OM rendelet megváltoztatja a tanárképzést, azon belül is az iskolai gyakorlatot. 2009. január és április között online kérdıívvel kerestük meg a 10-19 éves korosztályt tanítók közül azokat, akik tanárjelölteket fogadnak. Az országos felmérés keretében 245 érvényes kérdıívet kaptunk. A válaszolók 26 tanárképzı intézménynek dolgoznak, 39 különbözı tantárgyat tanítanak. 41% (93 fı ) dolgozik gyakorlóiskolában, 59% (135 fı) dolgozik külsı gyakorlóhelyen. Az elıadás összefoglalja az adatoknak azt a részét, amely a tanárjelöltek és a mentorok értékelésére, valamint az iskolák és a képzıintézmények kapcsolatára vonatkozik. A következı kérdésekre keresi a választ: Mennyire képes a gyakorlat kiszőrni az alkalmatlan jelölteket?
37
Mennyire elégedettek a mentorok a jelöltekkel és hol látják a problémákat? Hogyan folyik a jelöltek értékelése? Ki értékeli a mentort? Milyen gyakran látogatják a jelölteket a képzıintézménytıl? Léteznek-e egyéb találkozások, közös projektek a képzıintézmény dolgozóival? Milyen jellegőek ezek a találkozók? Mit gondolnak a mentorok a képzıintézménnyel fenntartott kapcsolatukról?
Pozsonyi Márta, Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet
[email protected] Pedagógusok és szülık elvárásai a tanulók fejlesztésében A nevelés folyamatában folyamatos párbeszéd zajlik a pedagógusok és a szülık között, de egyértelmő, hogy az eredményességet mindkét fél támogatja. A kultúra hagyományos és megújuló értékei megjelennek a tanítás és a fejlesztés folyamatában. A nevelés-oktatás folyamatában az integráció során egyszerre van jelen a tanulási nehézséggel küzdı és a tehetséges gyermek egyaránt. A szülık elvárásai egyértelmően megfogalmazódnak mind a lemaradó gyermekek fejlesztése, mind pedig a tehetségígéretek mentorálása területén. Az iskola az a közös tér, ahol egyszerre kell a pedagógusoknak megteremteni a részképességbeli elmaradással küzdık és a tehetségesek fejlesztését. Az elvárások a szülık részérıl érzékelhetıen vagy látensen megfogalmazódnak, és láthatóvá válnak az értékekben való eltérések, a családi szocializációból származó különbségek. A párbeszéd eredményességétıl, az értı kommunikációtól függ a közös elvárások eredménye.
R. Toma Kornélia, Miskolci Egyetem CTKF
[email protected] A módszertani megújulás igénye a XXI. században „Ha […] többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindnyájan sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna.” /Descartes/ A pedagógus elsısorban a személyiségével hat a diákjaira, ezért pozitív személyiség-jegyeinek (pl. gyermekszeretet, empátia, fejlett megosztott figyelem, jó szervezıképesség, példaértékő beszéd stb.) megerısítése rendkívül fontos. Emellett természetesen az is befolyásolja munkájának eredményességét, hogy érdekes-e a téma/problémafelvetése, milyen tanulásszervezési eljárás(oka)t választ az ismeretek feldolgozásához, valamint az alkalmazás során a tudnivalók elmélyítésére. Az eljárások közül való választani tudásban nagy szerepe van a tájékozottságnak, az élethosszig tartó tanulás, valamint a módszertani megújulás igényének, a diákok ismeretének és szeretetének. Elıadásunkban a frontális osztálymunka és a kooperatív technikák alkalmazási lehetıségeire szeretnénk példát mutatni, mert meggyızıdésünk, hogy mindkettınek van létjogosultsága a tanítás-tanulás folyamatában a XXI. században is, csak alkalmazásuk indokoltságát és elıfordulásuk gyakoriságát kell
38 alaposan átgondolni. A tapasztalat és a felmérések szerint jelenleg a tanári magyarázat és a frontális osztálymunka az oktatás leggyakrabban alkalmazott szervezési módja az általános és a középiskolában is. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a gyerekek mozgásigénye, kíváncsisága, társas aktivitása nem elégül ki, ha 6-7 órán keresztül alig-alig mozognak, jutnak szóhoz az iskolában. Ez a felismerés oda vezetett, hogy „a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezetı és a kezdı szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon” (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2/A. §). Mindenekelıtt pedig a gyermek személyiségének fejlesztése a cél. Elıadásunkhoz mellékelünk egy óravázlatot, amelyben egy nyelvtanórai tananyag feldolgozását terveztük meg. Általa mintát szeretnénk nyújtani a tanulásszervezési eljárások változatos felhasználására, különösen néhány kooperatív technika célszerő megvalósítására.
Sarka Ferenc, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] Tehetségpontok hálózatának kiépítése A 2006-ben a Tehetségsegítı Szervezetek Szövetsége által létrehozott Nemzeti Tehetségsegítı Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok megalapítását. A tehetségpontok abban segítenek, hogy • az érdeklıdı fiatalok kapjanak segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, • az intézményi/helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni, • az egyes kezdeményezések minél több emberi és anyagi erıforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. Az elıadásban szó esik: • a tehetségpontok négy általános feladatkörérıl a tehetségazonosításról, a gondozásról, a tehetség-tanácsadásról, és a tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás lehetıségeirıl, • a tehetségpontok fajtáiról és feladataikról, • a tehetségpontok akkreditációs eljárásáról.
39 Sójáné Dux Ágnes, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalom Tudományi Kar Pályatervezési és Tanárképzési Intézet
[email protected], A szakképzés hatékonyságának elemzési módszerei A szakképzés helyzetének értékeléséhez alkalmazható módszer a SWOT és a PEST analízise. A PEST- analízis egyfajta makro-környezeti elemzés, azaz a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezık vizsgálata. A SWOT elemzéssel térképezhetjük fel leginkább a vizsgált terület szakképzési helyzetének életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. A szakképzési rendszerek jellemzıinek és teljesítményének mérésére az Európai Unióban és Magyarországon is indikátorokat vezettek be. A leggyakrabban használt indikátorok: a szakképzési rendszer- bemeneti, kimeneti és folyamatának indikátorai. Elıadásomban a szakképzés és a gazdasági helyzet összefüggésének vizsgálatára a felsorolt módszerek alkalmazásával szeretnék egy-egy példát bemutatni, annak érdekében, hogy a döntést hozók számára látható legyen, hogy e módszerek alkalmazásával az oktatás valóban a gazdasági szükségletek érdekében valósulhat meg.
Somogyi Tímea ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék
[email protected] Diszkalkulia elırejelzése óvodáskorban és iskolát kezdı gyermekek körében A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy, mint a diszlexiáé/diszgráfiáé már legkésıbb nagycsoportos korban biztosan felismerhetık. Sajnos legtöbbször csak iskolás korban derül ki, hogy probléma van a matematika területén. Annak érdekében, hogy a jelzıtünetek alapján minél elıbb megkezdıdhessen a diszkalkulia prevenciós terápia, elengedhetetlen, hogy ezeket a gyermekeket helyesen, és még idıben diagnosztizáljuk a minél eredményesebb terápiás megsegítés céljából. Jelenleg nincsen hazánkban sztenderdizált mérıeszköz az óvodáskorúak és az iskolát kezdık számára diszkalkulia-veszélyeztetettség tekintetében. Elıadásomban ismertetésre kerülnek a nemzetközi szakirodalom legfrissebb tudományosan publikált eredményei, kutatásom elméleti háttere, kísérleti módszereim, a kutatás egyes lépéseinek bemutatása.
Soós Sándorné Veres Rózsa Ferences Gimnázium, Szentendre
[email protected] Szakralitás a XX. századi gyermekirodalomban A gyermeket „olyan alkotásokkal kellene kiszolgálni, amelyek lelki táplálékot nyújtanak” – vallja egy interjúban Lázár Ervin. A jó gyermekirodalmi mő szakralitása abban áll, hogy elsısorban a szépnek, a jónak, az igaznak – tehát az örök, egymást feltételezı, szakrális értékeknek a vonzó és érzéki megtapasztaltatása révén segíti a gyermeket a „teljes emberré” formálásban, visszaadja az érték igazi rangját, a hierarchiában Istentıl rendelt helyét, és így nyújt biztos kapaszkodókat az értékek viszonylagosságát és egyéntıl függıségét hangsúlyozó világunkban. A jó gyermekmőben - esztétikai teljességgel - szépség, jóság, igazság, szeretet összetartoznak, ahogy a kisgyermek érzelemvilágában is az esztétikai és erkölcsi aspektusok. Ez a kalokagathiás jelleg az esztétikai nevelésnek és a gyermekirodalom mővelıinek is fontos iránymutatója lehet. A gyermekirodalmi mőfajok közül elıadásomban XX. századi
40 irodalmunkból a szakrális tartalmak hordozására különlegesen alkalmas mesét és meseregényt emelem ki.
Szabóné dr. Berki Éva, Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem APPI
[email protected] LLL tanulási színterek és szokások egy empirikus felmérés tükrében Az elıadás célja egy országos kutatás eredményeinek bemutatása, kiemelten a pedagógusok körébıl kapott visszajelzéseket. BME APPI a Munkaerı-piaci Alap képzési alaprész központi keretébıl finanszírozott kutatást nyert el 2008-ban a nem-formális és informális tanulás empirikus kutatására, „Az életen át tartó tanulás színterei, szokásai” vizsgálatára. Felmérésünk arra irányult, hogy feltárjuk a felnıtt lakosság formális iskoláztatást követı tanulási hajlandóságát, az iskolai végzettség és szakképesítés/szakképzettség, ill. munkatapasztalat szempontjából differenciált, de egyéb szempontok alapján homogénnek tekinthetı célcsoportokra jellemzı tanulási színtereket és tanulási szokásokat. A felmérést egyrészt annak megismerésére szolgált, hogy az egész életen át tartó tanulás szellemisége tetten érhetı-e a mindennapi gyakorlatban, másrészt annak feltárására, hogy a formális képzési rendszerek mellett a válaszadók milyen jelentıséget tulajdonítanak általában a felnıttkori tanulásnak, a nonformális és informális tanulási lehetıségeknek. Az elıadás elsı részében az országos szintő empirikus kutatás elıkészítését, megvalósításának alapelemeit és az empirikus kutatásban résztvevık fıbb jellemzıit mutatja be. Az elıadás második részében a válaszadó pedagógusok másokétól eltérı visszajelzéseit kiemelve, a kérdıíves felmérés eredményei alapján megfogalmazható fıbb megállapításokat vázolja, a formális, nonformális és informális tanulási színterekre, a felnıttkori tanulási attitődökre, személyes és társadalmi motivációkra, a tudásfogyasztás jellemzı színtereire, szokásaira vonatkozóan.
Szaló Réka Sapientia EMTE, Marosvásárhely
[email protected] Drámatechnikák alkalmazása a nyelvtanításban Tanári pályám során én is szembesültem a funkcionalista oktatás bénító erejével. Ez az oktatási rendszer még mindig a vizsgákra való felkészítést tartja elsıdleges fontosságúnak, így az iskola képtelen alapvetı feladatát, azaz az ismeretek átadásán túl, a személyiség fejlıdésének segítségét betölteni. Véleményem szerint az iskolának meg kell haladnia az információ átadó szerepét. A mai iskola igazi küldetése a diákok készségeinek, önismeretének, egész személyiségének a fejlesztése kell, hogy legyen. Az elmúlt években a nyelvoktatással kapcsolatos szakirodalomban is növekvı tendenciát mutatnak az érzelmek szerepével foglalkozó valamint a személyiségfejlesztést hangsúlyozó tanulmányok. A drámatechnikák alkalmazása során az érzelmi szféra szerepe alapvetıvé válik a tanításitanulási folyamatban. Az érzelmi faktorok és a nyelvtanulás kapcsolata kétirányú: abban az esetben, ha az érzelmeket figyelembe vesszük a nyelvórán, nemcsak a nyelvtanítás és -tanulás válhat hatékonyabbá, hanem maga a nyelvóra is jelentıs mértékben hozzájárulhat a tanulók érzelmi neveléséhez. Megfelelı módszerekkel történı nyelvoktatás során mindhárom
41 intelligencia (értelmi- és a szociális intelligencia mellett az érzelmi intelligencia) fejleszthetı. Így a nyelvoktatás,- tanulás közvetlenül hat a személyiség fejlıdésére. A drámapedagógia kínálta lehetıségek hatékonyak a nyelvoktatásban, hiszen a drámatanítás, tanulás magába foglalja mindazokat az eszközöket és készségeket, melyek emberi kapcsolatok, egyéni és csoportérzések megjelenítésére alkalmasak. A nyelvtanításban bekövetkezett változások befolyásolták tanári szerepemet. A verbális, logikai meghatározások, a grammatikai sémák végeláthatatlan ismétlése helyett a szituációs gyakorlatok, a játék, a mozgás, a pantomim vált egyre fontosabbá tanítási gyakorlatomban. Ezen tanítási módszerek hatékonyságát kívánom az elıadásomban bemutatni.
Szirbik Gabriella, Miskolci Egyetem
[email protected] A magyar közoktatási rendszer egy szociológus szülı szemével. Esettanulmány “A másság büntetendı. Ez minden pedagógia lényege.” Temesi Ferenc: Por. Második kötet. L-Zs. Pedagógia szócikk Semmiképpen nem szeretnék oktatásszociológiai körképet nyújtani a magyar oktatási rendszerrıl, hiszen könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy ezt megtegyük, s e témában tájékozódjunk. Sokkal inkább arra tennék kísérletet, hogy a rendszerben meglévı néhány, régóta tudott oktatásszociológiai problémát beazonosítsak, (többnyire) szülıi tapasztalataim alapján, a konferencia “pedagógus-szülı viszony” témakör keretei között (kényszerő résztvevı megfigyelés) Adathalmaz (mely a végtelenségig bıvíthetı…): Felvételi szelekció a szülık szocio-ökonómiai státusza alapján - Ki is jár iskolába? Az iskolai fegyelmezés a “szalad a szünetben a folyosón” szociológiai terminus technicusán keresztül “Digi-Dani daganat, kergeti a halakat” – a gyermekmondóka és az igazgatói intı A páros szerv és a szexuális tabuk A szöveges értékelés és a hozzáadott érték “Dobjuk el Krisztiánt!” – már gyermekmegırzésre sem alkalmas? “A gyerek túl szép és túl okos, meg kell tanulnia, hogy az élet nem habostorta!” – hogyan fordítsuk az elınyöket hátránnyá? “Az 1+1=2! Korcsolyázni meg majd megtanulsz!” – a tudástípusok hierarchikus sorrendje Isten kontra Darwin Behaviorizmus versus konnektivizmus – avagy “A Pál utcai fiúk” esete Családjellemzés: – “Vallástalanok. – Maga meg kövér atyám!” Az igazgató, aki spártai volt, és szakrális okokból késte le a maratoni csatát, avagy az iskolai életutak 10-11 éves korban való szétválasztása és annak következményei Einstand – ingyen ne adjunk tanácsot! Formáljuk a jövı társadalmát! (A Kincskeresı kisködmönbıl kimaradt Móra Ferenc!) A miskolci szegregációs gyakorlat ad hoc beiskolázás nyomán Jeles: a megismételt input mindig ugyanazt az outputot eredményezi, avagy arra vagy alkalmas, amire az iskolai teljesítményeid alapján alkalmas vagy. Az érdemjegyek
42 szimbolikája Semmilyen adathalmaz nincs elmélet nélkül. Keret és egyben kulcsszavak: Strukturalizmus – a diskurzus kisajátítása Funkcionalizmus – az oktatás demokratizálása Konfliktuselvő paradigma – az iskola ideologikus funkciója Társadalompolitika – fegyelmezés Elıadásomban a részletesen kifejtett elméleti pontok mindegyikéhez illesztek az adathalmazból egy-egy “történetet”.
Szitnyainé Gottlieb Éva, Budapesti Gazdasági Fıiskola
[email protected] Hibajavítás az idegen nyelvi órán Mit tegyünk a nyelvi órán elıforduló hibákkal? Sok érv szól amellett, és elterjedt módszer a tanítási gyakorlatban, hogy a tanár a beszédkészség fejlesztése során bizonyos esetekben ignorálja a hibákat, javítatlanul hagyja, így a nyelvhelyesség szempontját alárendeli a készségfejlesztésnek, az idegen nyelv funkcionális használatának, tekintve, hogy a tanári korrekció, különösen, ha az túlságosan gyakran szakítja meg a tanulói beszédprodukciót, gátlásokat építhet ki. Mindezek ellenére felmerül a nyelvtanárokban a kérdés, vajon a tanuló javítatlanul hagyott hibái a nyelvi óra többi részvevıjét nem zavarják-e meg, nem fogják-e valamennyien a hibás formákat utánozni, hiszen a tanár nem korrigálta a hibákat. Fenti dilemmából kiindulva, jelen elıadásomban a hibák pozitív megközelítésére és a kreatív hibák fogalmára szeretném felhívni a figyelmet. Úgy vélem, nem elegendı, hogy a pszicholingvisztika hibakoncepcióját csak a nyelvtanárok ismerjék, hanem a nyelvtanulókban is tudatosítani kell a hibák pozitív aspektusait.
Takács Tamara, Nyíregyházi Fıiskola, PKK, Szociálpedagógia Tanszék
[email protected] A Partiumi Keresztény Egyetem, mint az értelmiségi utánképzés mőhelye Kutatásunk tágabb kontextusában arra vállalkoztunk, hogy kvalitatív vizsgálati módszerrel feltárjuk a határon túl született magyar nemzetiségő diákok tanulási aspirációit, lehetıségeit, motivációk fıbb mutatóit illetve jövıterveiket. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem keretén belül lehetıség nyílik a Romániában született magyar diákok számára a magyar nyelven való továbbtanulásra, amely egy szegregált egyetemnek tekinthetı. Jelen elıadásba a szegregáció és integráció témájához kapcsolódva szeretnék bemutatni az anyanyelvő képzést folytató, hátrányos helyzető kisebbségi diákok tanulását elısegítı szegregált egyetem helyzetét és mőködését. Azt a folyamatot, ahogyan a többségi nemzet miliıjében, kisebbségi nyelven mőködı, hátrányos helyzettel küzdı egyetem, hatékonyan hozzájárul a hátrányos helyzető romániai magyar kisebbség továbbtanulásának elısegítéséhez, felzárkóztatásához. Ezen keresztül hozzájárul a hatékony önrendelkezés, és érdekérvényesítés képességével rendelkezı magyar, kisebbségi értelmiség utánpótlásához.
43 Tengelyi Adrienn, Eszterházy Károly Fıiskola TKTK Andragógiai és Közmővelıdési Tanszék
[email protected] A valláserkölcsi és szociális nevelés az iskolai Mária-kongregációk tevékenysége alapján Az iskolai Mária-kongregációk a katolikus valláserkölcsi nevelés egyik legfontosabb eszközei voltak a 20. század elsı felében, melyek a gyermekek és a fiatalok körében a mélyebb vallásosság mellett a szociális érzés és a társadalmi szolidaritás kialakításában és erısítésében is jelenetıs szerepet játszottak. A rendszerváltás éveiben a Mária-kongregációk nem tudták visszaszerezni népszerőségüket, bár az egyházi iskolákban ma is egy reális alternatívát jelenthetnének a gyermekek és a fiatalok valláserkölcsön alapuló szociális nevelését illetıen.
Toldi Csaba, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet
[email protected] A rejtett tanterv elméleti megközelítései hazánkban A téma központjában lévı jelenség összetett fogalom. Olyan tudáselemek összességét takarja, amelyek az oktatás során, deklarálatlanul és az esetek többségében önkéntelenül kerülnek átadásra. A tananyag melletti tudás elsajátítása tehát látens módon történik, maga a tanító sem meghatározott módon adja át az ismereteket, de a tanulókban sem azonnal tudatosulnak a kapott információk. A rejtett tanterv bemutatását így kiemelt fontosságúnak értékelem, mivel az oktatás, nevelés folyamatának természetes, ám legtöbbször nem valós értékén kezelt velejárója. A neveléstudomány eme fogalma hazánkban az 1980-as évek elejétıl létezik. Elıször Gubi Mihály használta, a Világosság címő folyóirat egyik tanulmányában. Ezt több hasonló jellegő munka is követte, ám a témakörben, magyar nyelven önálló mő, eddig csupán annak legnevesebb hazai kutatója, Szabó László Tamás írásaként jelent meg. A rejtett tanterv hazai kutatásának elmúlt harminc évének végéhez érve szükségesnek mutatkozik az 1980 óta elért tudományos eredmények felelevenítése, értékelése. A referátum célja ennek megfelelıen a jelenség kapcsán elért eredmények összefoglalása, az elmúlt három évtized konzekvenciáinak levonása. Meglátásom szerint a téma további kutatást is igényel. Ennek lehetséges aspektusaira, módjaira az elıadás zárásaként szeretnék javaslatokat tenni.
Trencsényi László, ELTE PPK
[email protected] Félelem és nevelés A referátum két részbıl áll. A "félelem pedagógiájának" történeti elemei, a "pedagógia bőnbeesésétıl", A tábla házának fiától, Ágostonon át a herbartizmusig, majd a reneszánsszal, Don Boscóval kezdıdı folyamat a felszabadító pedagógiákig. A második részben a „miskolci agressziókutatás” interjúinak tematikus másodelemzése következik.
44 Túri Ibolya, Petı Intézet
[email protected] A sport mint az integrációhoz vezetı út A Petı Intézet ismét úttörıként vesz részt egy Európa szerte új program kidolgozásában, a fogyatékkal élı gyermekek és felnıttek életének, integrációjának sikerét is elısegítı adaptív evezés beindításában és népszerősítésében Magyarországon. A hazai adaptív evezés a Magyar Evezıs Szövetség (MESZ) kezdeményezésére – a Nemzetközi Evezıs Szövetség (FISA) útmutatásai és ajánlásai alapján - indult el 2006-ban. A Paralimpia számai között, 2008. szeptember 11-én adták át az elsı evezıs paralimpiai érmet. Ugyanezen év októberében a MESZ és a Petı Intézet között együttmőködési szerzıdés aláírására került sor az Intézetben fejlesztett mozgássérült gyermekek adaptív evezésének tanítása, a Magyarországon egyedülállónak számító programba való bekapcsolódás, és egyben, a MESZ és a Magyar Paralimpiai Bizottság által is messzemenıkig támogatott adaptív evezés utánpótlás nevelésének biztosítása érdekében. Kutatások eredményei bizonyítják, hogy az evezés, mint mozgásforma (és nem csak a vízen, hanem a szárazföldön, az ergométer evezıgépeken végzett mozgás is) hatékonyan hat a mozgássérült gyermekek és emberek mozgáskoordinációjának fejlesztésében, a sérülések, bénulások miatt nem használt, illetve minimálisan kapacitálható izommőködés javításában, fejlesztésében, illetve a gyakori szívproblémák, valamint a diabetes kialakulásának megakadályozására is koncentrálva kiváló eredmények érhetık el. A mozgás, a koordinációs- és percepciós fejlesztési lehetıségek mellett, az adaptív evezés által a fogyatékkal élı gyermekek és neveltek lehetıséget kaphatnak arra, hogy új élményeket szerezhessenek, a folyamatos gyakorlás és testedzés által egészségesebb életmódot éljenek, az evezés által pedig megismerjék a közösséghez való tartozás élményét is. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az adaptív evezéssel számukra új életcélok nyílhatnak, életminıségük javul, teljesebb és sikeresebb életet élhetnek.
Urbán Kristóf Jakab
[email protected] Az egészség tanításának és nevelésének aktualitása, fontossága a XXI. századi globalizált világ modern problematikájában, a család és a társadalom (társadalmak) szemszögébıl. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS AKTUALITÁSA Az egészség, betegség jelentısége az oktató nevelı munka eredményessége szempontjából. Mi az egészség és betegség értelmezése a pedagógus számára. A betegségek jelenléte és "jelentısége" az iskolában, családban és társadalomban, mint környezetben. Milyen új egészségmegırzı kihívásokkal állunk szemben a XXI. század elején, és miért. Mik az új egészségrontó jelenségek a tanuló ifjúság körében, napjainkban. KÖRNYEZETI HATÁSOK TANULÓIFJÚSÁGUNK EGÉSZSÉGÉRE NÉZVE, NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI SZINTEN
45
A mai idık modern kérdései az egészség és nevelés szempontjából, különös tekintettel a globalizáció új vonatkozásában, mint a migráció, multikulturalitás és az egészség eltérı szemlélete. Törvények, normarendszerek, erkölcsi kérdések szerepe az iskolások egészségének, megırzésében. A betegségek következményei az iskolában, családban, társadalomban és a társadalmakban.
AZ EGÉSZSÉG, MINT EGÉSZSÉGES IGÉNY Az egészség prioritása az ember fizikumában és személyiségében. Az egészségkárosító, és betegséget elıidézı hatások komplex szemlélete, a környezettel kölcsönhatásban. A károsító hatások elkerülésének lehetıségei és módjai az iskolában, a tanárok és pedagógusok segítségével.
Varga Éva, Eszterházy Károly Fıiskola, Eger
[email protected] A tanári kompetenciák szerepe a tanárképzés gyakorlatában Napjaink oktatásában, így természetesen a tanárképzésben is fontos szerepet kap a kompetencia fogalma. A minisztériumi rendelet kilenc pontban fogalmazza meg a tanári kompetenciákat. A kompetenciák meghatározásában törekvés látható a teljes tanári feladatok lefedésére. A kompetenciák tartalmi kidolgozása a tudás, attitődök, képességek figyelembevételével történik. Elıadásunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk egy empirikus kutatás kezdeti lépéseit: az elméleti háttér rövid ismertetését (a kompetenciák, elsısorban a nyelvtanári kompetenciák fogalmának egy-két értelmezését, csoportosítási lehetıségeit), a mintavétel kérdéseit, az alkalmazott módszereket. A kutatás fı célkitőzése, hogy a napjainkban leggyakrabban használt német nyelvkönyvek példáján megvizsgálja, milyen kapcsolatban vannak egymással a tankönyvi feladatok és a tanári (nyelvtanári) kompetencia összetevıi.
Vincze Beatrix, Eszterházy Károly Fıiskola, Eger
[email protected] A projektoktatás lehetıségei a középiskolában Az elıadás célja a napjainkban jelentıs lendületet vett projektoktatás középiskolai gyakorlatának vázolása. A személyes tapasztalatok (két projekt) bemutatása mellett röviden felhívja a figyelmet a projekt módszer korábbi elızményeire, identitására. Elsısorban a nemzetközi projektek kínálta speciális munkamódszert mutatja be, amely a kompetencia alapú oktatás egyik legeredményesebb tanulási-tanítási formáját biztosítja. Külföldi alapítványok, intézetek, többségében az Európai Unió integrációs törekvései jegyében kínálnak változatos lehetıséget az együttmőködésre.
46 A projekttel ismerkedı középiskolásoknak kiváló megmérettetés, tanulás, élmény, diákcsere lehetıségét jelentette az aacheni IZOP Intézet által mőködtetett „Jugend-Schule-Wirtschaft” projekt (2001-2007). A helyi gazdasági és társadalmi problémákat kutató diákok cikkei országos napilapban jelenhettek meg. A projektben már jártas diákok a jelenleg is mőködı „Frieden für Europa” mozgalom (Berlin) pályázóiként német társaikkal közösen mutatták be a magyar-német együttélés jelenét egy német nyelvő rádiómősorban (2007-08). A projektmunka eredményét jelzi, hogy túl az országok, nyelvének, szokásainak megismerésén, a tanulók elsajátíthattak egy új módszert és számos új kompetenciát. A nemzetközi projektek a tényleges projektmunkán kívül versenyt, diákcserét és továbbképzést is jelentenek. Lehetıséget adnak arra, hogy a diákok és tanáraik kitekintsenek az iskola falain kívülre, ízelítıt kapjanak a gyakorlati életbıl. A két említett nemzetközi projekt tapasztalatait kívánom közreadni, és erısíteni azok számát, akik az élményszerő tanulást, az új pedagógiai kultúrát fontosnak ítélik.
Zsigmond István egyéni vállalkozó, romaügyi referens
[email protected] Az iskolai agresszivitásról egy roma származású pedagógus szemével – azaz az iskolai zőrökrıl. A média szinte minden héten tudósít az iskolai erıszak (a hétköznapi embert megdöbbentı) megnyilvánulásairól. A tanulók 15 %-át hetente többször is bántalmazzák, 27%-uk az erıszak elkövetıje. A növekvı iskolai erıszak okainak keresése során kitérek a meghatározó családi és gazdasági helyzetre, s az elszenvedett iskolai kudarcokra, elemezve egyes eseteket. Sok gyerek nem kap otthonról megfelelı magatartási mintákat. Az iskolába is magukkal hozzák a családbeli problémákat. A számítógépes játékok, az erıszakos filmek félrevezetıek. A szülık nem beszélik meg a gyerekükkel a tv-ben látottakat-hallottakat, hamis kép rögzül bennük, az élet természetes velejárójának tekintik az agressziót. A szülıknek nem szerencsés beavatkozni a gyerekek iskolai konfliktusába! Fontos a pedagógusnál: a szándék, az önuralom, az empátia, az elterelés mővészete, a humor, a bölcsesség. Kerülendı: az elıítélet, a stigmatizálás, a hatalomfitogtatás, az önteltség, a sértıdés, a saját agresszió, az elhanyagolás, a negligálás. Az agresszió és erıszak helyett a következetes szigor a megfelelı eszköz. A gyereket rá kell venni, hogy tartson be bizonyos normákat. Épp azok a gyerekek lesznek erıszakosak, akik nemigen találkoztak még szigorral sem a családban, sem az iskolában. A cigányszármazású családokban is 3 dologból kellene, hogy álljon a nevelés: jutalmazás, büntetés, következetesség.
