III. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest 1033 Fő tér 3.
Budapest, 2012. 08. 24.
Tisztelt Képviselő-testület!
A III. kerületi portálon és az Oktatási és Kulturális Közlönyben megjelent felhívás alapján megpályázom a III. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet igazgatói állását.
Lauth Gábor
1
"Nem a tanulás és a tudományok mennyisége teszi az embert okossá, hanem azok megemésztése és jó elrendezése." Széchenyi István
2
Tartalomjegyzék 1. Szakmai önéletrajz 2. Szakmai helyzetelemzés 2.1 Tárgyi feltételek 2.2 Személyi feltételek 3. A III. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet fejlesztési tervének bemutatása a szakmai szolgáltatásokon keresztül 3.1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 3.1.1 Szaktanácsadás 3.1.2 Pedagógiai értékelés 3.1.3 Pedagógiai tájékoztatás 3.1.4 Igazgatási, pedagógiai szolgáltatások 3.1.5 A pedagógusképzés, -továbbképzés, önképzés segítése 3.1.6 Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása 3.1.7 Tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat 3.2 Az országosan megszervezendő pedagógiai szolgáltatások 3.2.1 Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a hazai országos köznevelés-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó szaktanácsadást 3.2.2 Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló 3.2.3 Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos pedagógiai mérési-értékelés eredmények alapján az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését 3.3 A szakmai szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 3.3.1 Rendezvények szervezése 3.3.2 Pályázati projektek működtetése 3.3.3 Tehetségpont 3.3.4 Mediáció, konfliktuskezelés 4. Minőségfejlesztés 4.1 Minőségpolitikai elvek 4.2 Legfontosabb minőségfejlesztési feladatok 5. Vezetői program 5.1 Vezetői hitvallás 5.2 Jövőkép, célok 5.3 Fejlesztési elképzelések 6. Záró gondolatok 7. Mellékletek A végzettséget és szakképzettséget igazoló okmányok másolatai Ajánlás Egyéb igazolványok másolatai
4 7 7 7 8 8 8 10 12 12 13 14 14 15 15 15
16 17 17 17 17 17 17 17 18 18 19 20 21 22 23
3
1, Szakmai önéletrajz
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Cím(ek)
Lauth Gábor 2030 Érd Kadarka utca 48/b
Telefonszám(ok) E-mail(ek)
Mobil:
+36-30-3417275
[email protected]
Állampolgárság
magyar
Születési dátum
1965. 05.31.
Betölteni kívánt munkakör / III. kerület Pedagógiai Szolgáltató Intézet Igazgatói munkakör foglalkozási terület 1986-1987 Körösi Csoma Ált. Isk. 1990-1992 XXII ker. Árpád utcai Ált. Isk. 1992-1994 Monoskola 12 évf. Német Nemzetiségi Isk. (igh.) 1994-1998 Császár kereskedelmi Kft. (ügyvezető igazgató) 1998-2007 Déri Miksa Szki és Szi. (biológia-földrajztanár, mk. vez.) 2004-2007 Ducatus 2000 emeltszintű érettségi előkészítő 2002Kökölyszi Egyesület környezetvédő gyerek táborok 2005-2010 Északpesti TISZK felügyelőbizottsági tag 2007Második Kerületi Pedagógiai Szolg. Központ
Szakmai tapasztalat
Foglalkozás / beosztás
pedagógiai szaktanácsadó, közoktatási szakértő, mediátor
Főbb tevékenységek és feladatkörök
A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat
Közép és általános iskolai biológia és földrajztanítás FPPTI külsős munkatársként biológia versenyek szervezése Emelt szintű érettségi felkészítés Tanár továbbképzések, szakmai műhelyek tartása Erdei iskolák és projekt-táborok szervezése Középiskolai felzárkóztató programok készítése Emeltszintű érettségin kérdező tanári feladatok Emeltszintű érettségin javító tanári feladatok Kerületi munkaközösségek koordinálása (biológia, földrajz, testnevelés, DÖK) Tanulmányi versenyek szervezése Továbbképzések szervezése II. ker. PSZK minőségügyi vezetője Iskolai konfliktusok kezelése. Mediáció. Tanártovábbképzések, tréningek tartása Felnőtt oktatási képzések tartása Környezetvédő táborok szervezése KMOP-2010-3.3.4/A A fenntartható életmód és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Játszva a zöld világért – Kampány a fenntartható életmódért a II. kerületben II. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ 1024 Budapest Keleti Károly utca 37. Oktatás, szervezés 4
Végzettség / képesítés
1987-1991 2003 2004 2005
ELTE TFK biológia-földrajz szak OKJ 60 órás számítógép kezelői tanfolyam Kétszintű érettségi-vizsgáztató Környezetnevelés az iskolában akkreditált képzés Petkes Csaba: Memóriatechnikák és tanulási módszerek alkalmazásának lehetőségei az általános iskolai oktatás és nevelés során 30 órás akkreditált képzés Számgép. Tech alk.az oktatásban Moderációs tanf. Kooperatív technikák Szavazógép használata Photoshop és Premier felhasználói tanfolyam Orsz.Kompetenciamérés minöségbiztosító Közoktatás-vezető képzés, szakvizsga Mediációs tanfolyam 30 órás akkreditált kezdő, 30 órás nem akkreditált haladó Statikus web szerkesztő 20 órás tanfolyam ECDL modul Kodolányi János Főiskola Minőségfejlesztés tanár szak mesterképzés Ontológiai mediáció tanfolyam 60 óra Tehetség hálózatok építése tanfolyam 10 óra Eszterházy Károly Főiskola biológia mesterképzés Felkészítés tehetségkoordinátori feladatokra 30 órás akkreditált tanfolyam
2006
2008
2008-2009 2007 2008 2009 2010 2011-2012 2012
Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek) Önértékelés Európai szint (*)
Nyelv Nyelv
magyar német Szövegértés Hallás utáni értés A1
Beszéd
Olvasás A2
Társalgás A1
Írás
Folyamatos beszéd A1
A1
(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei
Társas készségek és kompetenciák
Szervezési készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák
Kooperációs szemléletmód (munkám során fontosnak tartom a jó együttműködést, a felek közötti nyílt és alapos kommunikációt) Önismeret és mások megismerésének képessége Konstruktivitás Tolerancia, mások véleményének elfogadása Konfliktus-kezelési, motiválási képesség Jó kommunikációs képesség Tanfolyamok és egyéb oktatási illetve diák és pedagógus rendezvények szervezése táborok szervezése, konfliktus megoldó képesség OKJ 60 órás számítógép kezelői tanfolyam Microsoft Office™ eszközök (Word, Excel és PowerPoint) Statikus web szerkesztő 20 órás tanfolyam
5
Egyéb készségek és kompetenciák
Járművezetői engedély(ek)
Folyamatos tanulás, mert a szakmámhoz nélkülözhetetlen a folyamatos fejlődés és ismeretbővítés. Részvétel minden olyan konferencián, tanfolyamon, amely ezeket a célokat szolgálja. Szükségesnek tartom a kollégáim ilyen irányú képzéséken való részvételét is. B kategória
6
2. Szakmai helyzetelemzés Külsős pályázóként nehéz egy mindenre kiterjedő helyzetelemzést készíteni, én is a beszerezhető dokumentumokra és néhány szaktanácsadó és alkalmazott kollégával folytatott beszélgetésre tudom alapozni az elemzésemet.
2.1 Tárgyi feltételek Az intézetnek helyet adó épület kettős funkcióval bír. Itt működik a kerület egyik általános iskolája, és az iskolától leválasztott (mobil leválasztás) részen pedig a PSZI. Az intézet alapterülete nagy, látszik, hogy nagyobb létszámra van tervezve. A tágas könyvtár , az előadó terem és az irodák megfelelő munka és személyes teret biztosítanak az itt dolgozóknak. A kialakítás ideális továbbképzések, tanfolyamok helyszínének. Az épület műszaki állapotával rövid látogatásom alatt nem tudtam foglalkozni, valószínűleg az alap elvárásoknak megfelel. A munkát segítő műszaki, főleg informatikai berendezésekkel jól ellátott az intézmény. Minden munkatársnak saját számítógép terminálja van, illetve rendelkezésre áll egy 16 géppel felszerelt informatika terem is, ami ritkaság egy szolgáltatónál. A dolgozók rendelkezésére áll egy nagyteljesítményű nyomtató is (az állapotát nem tudtam megítélni). A szoftver ellátottság megfelelő, a jogtisztaság kérdését nem tudtam a jelen helyzetben megítélni. Az EMMI tervezet egy alapeszköz ellátottságot követel meg a kabinetektől (és megyei intézetektől). A felmérések után esetlegesen hiányzó eszközöket valószínűleg központi beszerzés keretében pótolják a fenntartó szervezetek.
2.2 Személyi feltételek A dolgozókkal történt beszélgetés alapján a jelenlegi szaktanácsadók mindegyike rendelkezik felsőfokú pedagógiai végzettséggel és szakvizsgával, melyek a szaktanácsadói munkakör betöltésének
alapfeltételei.
A
tanácsadói
munkatársakon
kívül
találkoztam
egy
adminisztrációval foglalkozó kolléganővel, és szintén a beszélgetésből derült ki, hogy van egy félállású gazdasági kockázat elemző kolléga is. Azt is említették, hogy a PSZI területén van a kerületi pedagógus szakszervezet képviselőjének irodája, számomra az nem derült ki, hogy milyen egyéb munkaügyi, szakmai kapcsolatban van a szolgáltatóval. Az EMMI tervezet a kabinetekre (és megyei intézetekre) vonatkozóan szigorú létszám szabályokat állít fel. Amennyiben ez a tervezet valósul meg, a dolgozói struktúrában változásokat kell végrehajtani. A jelenlegi szaktanácsadói állományt bővíteni kell, a nem szakdolgozók státusza nem derül ki a tervezetből. 7
3. A III. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet fejlesztési tervének bemutatása a szakmai szolgáltatásokon keresztül 3.1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások Az Nkt. életbelépése előtt ezt alapfeladatoknak neveztük. Ebben a fejezetben igyekszem a várható változásokat figyelembe véve meghatározni a jövő feladatait.
3.1.1 Szaktanácsadás A
szaktanácsadók
korszerű
és
hatékony
pedagógiai
módszerek
és
eszközök
megismertetésével segítik a pedagógusok munkáját.
Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás ellátásának eszközei és módszerei a következők: •
általános és tantárgyi pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése,
•
nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, azok intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése,
•
pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetében,
•
tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézmény, vagy az intézményrendszer egésze vonatkozásában,
•
egyéni szakmai tanácsadás,
•
a köznevelés rendszerszintű fejlesztéseinek támogatása, az oktatásért felelős miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése.
Ezeken felül fontos feladatunknak tekintem a kerületi szakmai munkaközösségek gondozását a színvonalas nevelő-oktató munka érdekében, még akkor is, ha az új szakmai szolgáltatókra vonatkozó EMMI rendelet tervezete szerint a létrehozandó pedagógiai kabinetek is országos irányítás alá tartoznak. A szaktanácsadás területei 1. Óvoda (megmarad a kerületek hatáskörében) 2. Iskolatípus szerinti (életkor) 3. Tantárgyi szaktanácsadás 8
4. Értékelési szaktanácsadás 5. Tehetségfejlesztési tanácsadás 6. Nevelési – pedagógiai tanácsadás 7. A kerületi munkaközösségek munkájának irányítása 8. Szervezetfejlesztési és tanügyigazgatási tanácsadás
Természetesen a felsorolt területek mindegyike fontos az intézmények, a gyakorló pedagógusok és vezetők számára. A Nkt-t és az EMMI rendelet tervezetet tanulmányozva azonban néhány, a többinél hangsúlyosabb területet lehet találni. Ilyen az értékelési, a nevelés-pedagógiai, a szervezetfejlesztési és a tanügy-igazgatási tanácsadás. Ezért a jövő tervezésénél ezeket a területeket fokozottan figyelemmel kell kísérni, és a belső szaktanácsadói továbbképzéseket ezekre az irányokra célszerű koncentrálni. Az elmúlt évek tapasztalata alapján van még egy fontos terület, amelyre fokozott figyelmet kell fordítani: a tehetségazonosítás és fejlesztés. A pályázati források egy jelentős része csak olyan szervezetek számára érhető el, amelyek komolyan foglalkoznak a tehetségfejlesztéssel. A III. kerületi PSZI tehetségpontként működik, de véleményem szerint ezt akkreditációval, minősítés megszerzésével, továbbképzésekkel, tanulóknak szóló programokkal kell megtölteni. A kerület iskoláiban folyó magas szintű munka megköveteli ennek a területnek a fejlesztését. A jövőre nézve fontos, hogy csatlakozzunk egy meglévő tehetségtanácshoz, esetleg magunk létrehozzunk egyet, természetesen a csatlakozni kívánó intézményekkel együtt. A pedagógiai szakmai szolgáltatás egyik alapkérdése országosan is a szaktanácsadás, a szaktanácsadói munka tartalma. Az elmúlt években bekövetkezett változások (a szakértői hálózat kiépítése, a külső ellenőrzéseknek a szakértői tevékenységhez való rendelése, az intézményi innovációk növekedése, az intézmények önértékelésének előtérbe kerülése, EU-s pályázatok) miatt kiürült a hagyományos szaktanácsadói szerep. Csökkent az óralátogatásokra való igény, holott ez a tevékenység enged betekintést a tanítás-tanulás folyamatába, ez alapján lehet rálelni az erősségekre és a gyengeségekre, és a közös óraelemzés során születhetnek csak egyénre (pedagógusra és tanulóra) szabott változtatási javaslatok. Szerencsére az új Nkt. és az EMMI rendelet tervezet ezt a funkciót erősíti, de az a dokumentumokból még nem derül ki egyértelműen, hogy kik végzik majd ezt az értékelést. Természetesen reméljük, hogy a szaktanácsadók felhalmozott tapasztalata is kiteljesedhet ebben a rendszerben. Mindezek alapján indokoltnak érzem az elmúlt időszakban kialakult szaktanácsadási modell továbbépítését, fejlesztését. Az oktatáspolitikai változásokra gyorsan reagáló, az intézményi igényeket figyelembe vevő „minőségi” szaktanácsadást érdemes kínálni. Olyan szolgáltatást, 9
amely az újdonságok beépítése mellett az intézményi stabilitást, a kiegyensúlyozott pedagógiai munkát segíti.
A korszerű szaktanácsadás jellemzői •
Sok egyéni és csoportos kapcsolat
•
A közös találkozások magas száma
•
Párhuzamos interakciók a különböző találkozások alkalmával
•
Partneri viszony
•
Közös problémamegoldás
Legfontosabb szaktanácsadói jellemzők •
Szakmai hitelesség
•
Pozitív attitűd a partnerekhez, a szakmához
•
Nyitottság, rugalmasság, kreativitás
•
Kellő önismeret
•
Nagyfokú tudatosság
•
Társas hatékonyság
3.1.2 Pedagógiai értékelés Az oktatásügy központi feladata az értékelési tevékenység fejlesztése országos, területi, fővárosi és kerületi szinten is. Az Nkt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei: •
pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai szakmai szolgáltatás,
•
feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása,
•
a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása,
•
a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása,
•
a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások,
•
pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.
A rendelet tervezet alapján kerületi tanulói mérési rendszer működtetése, tanulói tudás- és képességmérések
végzése,
intézményi
mérőanyagok
összeállítása,
tantárgyi
feladatgyűjtemények gondozása, pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és 10
módszerek megismertetése és terjesztése, valamint értékelési szaktanácsadás tartozik a kiemelt területek közé. A kerületi munkaközösség-vezetők komplex értékelési rendszerének működtetése szintén fontos feladat (természetesen akkor, ha az új rendszerben lesz ilyen pozíció). A pedagógiai értékelés területén is érzékelhető a tanügy-igazgatási, szervezetfejlesztési irány erősödése. A komplex intézményértékelési módszerek illetve a mérések intézményfejlesztési felhasználása mind ennek a területnek az előtérbe kerülését vetíti előre. A tanév rendjében elrendelt országos kompetenciamérések (szövegértés, matematika 4. 6. 8. 10. évfolyam) megszervezését az Oktatási Hivatal végezi, ezzel kapcsolatban a szükséges információk továbbítása a feladat. A PSZI (kabinet) munkatársai minőségbiztosító tevékenységet végezhetnek egyedi megbízás alapján a mérések idején a kijelölt iskolákban. Az országos mérés eredményei alapján összeállítható a fenntartó számára a működési terület iskoláinak eredményeit rögzítő Fenntartói jelentés, és a korábbi évek intézményi adatainak alapján elkészíthetők a mérések intézményenkénti idősoros adatbázisai. Az elemző szoftverek használata és az intézményi eredmények lehetséges elemzési módjai továbbképzések keretében ismertethetők az intézményekkel. A pedagógiai értékelés területei I. A tanulók értékelése 1. Országos mérések kerületi szervezése, lebonyolítása, eredményeinek elemzése 2. Kerületi mérések szervezése, lebonyolítása 3. Feladatírás, feladatlap-készítés/elemzés, mérőeszköz-készítés 4. Értékelés-módszertani kultúra fejlesztése
II. Intézményértékelés 1. Partneri igény- és elégedettségmérés 2. Önértékelés 3. Munkatársak értékelési rendszerének működtetése 4. Értékelési szaktanácsadás tanulói és intézményértékelési területen
11
3.1.3 Pedagógiai tájékoztatás Az Nkt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei a következők: •
a tanítási-tanulási folyamatot támogató oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása,
•
pedagógiai tárgyú szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése.
Az EMMI rendelet tervezete szerint a Klebelsberg Kuno Állami Intézményfenntartó Központ által fenntartott pedagógiai intézet a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében az illetékességi területén együttműködik az iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal. Kiemelten fontos, hogy a működési területen belül lévő intézmények rendszeres havi tájékoztatást kapjanak az aktualitásokról. A ma már általánosan használt információtechnika lehetővé teszi, hogy költséghatékony módon elektronikus formában kapják meg az intézmények és személyek ezt a kiadványt. Ennek a területnek lényeges szegmense az is, hogy az iskolák megfelelő módon tájékoztatni tudják az óvodákat az általuk nyújtott lehetőségekről, akár évente frissülő állandó kiadvány formájában.
3.1.4 Igazgatási, pedagógiai szolgáltatások Az Nkt. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tanügy-igazgatási szolgáltatás eszközei és módszerei különösen: •
közreműködés
a
nevelési-oktatási
intézmények
pedagógiai
programjainak
elkészítésében és bevezetésében, •
a megyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás,
•
a miniszter, vagy valamely fenntartó felkérésére – költségvetésének terhére és mértékéig – közgazdasági, jogi, pénzügyi és további tervezési információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása.
A PSZI (illetve a kabinet) feladata az adódó új kihívások megoldásának segítése, vezetési, jogi, tanügy-igazgatási tanácsadás szervezése, e témából szakmai anyagok gyűjtése, információk közvetítése. Már a szaktanácsadás területnél is említettem, hogy véleményem szerint a tanügy-igazgatási szolgáltatások szélesítése, fejlesztése, ezeknek a szolgáltatásoknak a kiajánlása a jövő egyik kiemelt feladata. Az OFI-val és az OH-val, mint szakmai felügyeleti szervekkel jó szakmai és személyes kapcsolat ápolása, mert az EMMI tervezet szerint a fenti két szerv adja majd a 12
megbízásokat a tanügy-igazgatási feladatok elvégzésére a megyei intézeteknek illetve a pedagógiai kabineteknek.
Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás területei 1. Vezetési tanácsadás 2. Jogi tanácsadás 3. Munkaügyi tanácsadás 4. Tanügy-igazgatási tanácsadás 5. Szakmai fórumok szervezése, tartása 6. Szakmai anyagok gyűjtése 7. Intézményi pályázatok, projektek szakmai segítése 8. Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésének segítése 9. Intézményvezetői pályázatok segítése, tanácsadás 10.Intézményértékelés, az intézményi működés hatékonyságvizsgálata
3.1.5 A pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés segítése Az Nkt. 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének eszközei és módszerei: •
pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok, szervezése,
•
bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe,
•
az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irányítása mellett országos szakmai pályázatok kiírása, megbízásra pedagógiai tárgyú kísérletek, pedagógiai tárgyú kutatások indítása vagy azokban való részvétel.
A Központ együttműködési megállapodás keretében bevonhatja az állami feladatellátás keretei között ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokba a pedagógusképző felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai intézetet, a pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek köznevelés-fejlesztéssel összefüggő megszervezésébe. Ezen a területen is nagy fejlődési lehetőséget látok. A pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmények bevonása, együttműködési szerződés kötése nagy lökést adhat a kísérleteknek, kutatásoknak, amelyek nagymértékben emelik a szakmai színvonalat, és közelebb hozhatják az elméleti tudást a gyakorlathoz (ezt kiemelten fontosnak tartom). Ez a munka lehetőséget ad arra, hogy a szaktanácsadók megjelenhessenek szakmai fórumokon, konferenciákon illetve széles körben publikálhassák a kutatási eredményeiket. A felsőoktatási intézmények bevonása előnyös a pedagógus továbbképzések szervezése, új képzés létrehozása szempontjából is. Az együttműködésben megvalósuló tanfolyamok 13
elméleti alapját adhatja a felsőoktatási intézmény, míg a gyakorlat és „élet” közeliséget biztosíthatja a PSZI (kabinet). Az így létrehozott gyakorlatorientált, de tudományos háttérrel rendelkező továbbképzések - akkreditálás után - országos programokká is válhatnak.
3.1.6 Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása Az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében kell ellátni a versenykiírásban meghatározott feladatokat, a versenyszervezővel kötött megállapodás alapján. A versenyek rendszere is átalakulóban van. Ezek átlátása, rendszerezése fontos feladat. Az iskolák igénylik ezeket a megmérettetéseket, mert itt egyértelműen kiderül a hozzáadott érték mértéke. A rendelet tervezet rövid feladatleírást ad, de a gyakorlott szaktanácsadó tudja, hogy ez sok és szerteágazó munkát követel. A jövőben létrejövő kabinetek egy szaktanácsadója ezzel a témával foglalkozik majd, függetlenül a tantárgytól illetve a verseny témájától. A versenyszervezés területei •
Országos versenyek
•
Fővárosi versenyek
•
Regionális versenyek
•
Országos és fővárosi versenyek kerületi fordulói
3.1.7 Tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei: •
a köznevelés
rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok
értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére, •
fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére,
•
a diákjogi tanácsadás megszervezése.
Nagyon fontos területnek tartom. Itt van a legtöbb lehetőség a diákokkal találkozni és pedagógusként megnyilvánulni. A Nkt. szerint ez a feladat továbbra is az önkormányzatoknál marad, ami szintén egy szoros együttműködési pont az országos irányítás alá kerülő intézetek (kabinetek) és a működési területükhöz tartozó önkormányzatok között. A tanulótájékoztatás legfontosabb területei 1. Diákjogi tanácsadás 2. Diákjogi továbbképzések szervezése 14
3. Diákjogi nap és diákparlament szervezése 4. A DÖK-vezető tanárok munkaközösségének működtetése 5. Tanártovábbképzések szervezése 6. Információközvetítés 7. Szakmai anyagok gyűjtése 8. Drogprevenció
3.2 Az országosan megszervezendő pedagógiai szolgáltatások A rendelet tervezetből nem derül ki, mely intézmények jogosultak ebben részt venni. Amennyiben lehetséges, három területet tartok beemelendőnek a szolgáltatások közé.
3.2.1 Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a hazai országos köznevelés-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó szaktanácsadást. A köznevelés-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei elsősorban a következők: •
intézményszervezési,
•
intézményműködési helyzetelemző,
•
az intézményvezetés munkáját elemző, szervezetfejlesztő szaktanácsadás.
A köznevelés-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett szaktanácsadás ellátására szaktanácsadó az lehet, aki a Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek
megfelel,
pedagógus
szakvizsgával
rendelkezik,
továbbá
köznevelési
intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett, és pedagógus-továbbképzés
keretében
elsajátította
az
adott
szakterülethez
illeszkedő
követelményeket.
3.2.2
Országos
pedagógiai-szakmai
szolgáltatásként
kell
megszervezni
a
konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését: •
tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását,
•
szaktanácsadás keretében történő segítségnyújtást ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetői, alkalmazottai, szülői szervezete, diákönkormányzata megismerje 15
azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyekkel megelőzhető a konfliktushelyzetek kialakulása, illetve amelyekkel feloldhatók a konfliktushelyzetek, orvosolhatók a sérelmek. Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá köznevelési intézményben pedagógus munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben vagy, pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel rendelkezik. 3.2.3 Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos pedagógiai mérési-értékelés eredmények alapján az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését •
a pedagógiai értékelés köréből az országos pedagógiai mérési-értékelési és ellenőrzési feladatok megállapításainak elemzését segítő, a feltárt intézményi és tanulói lemaradások megszüntetését szolgáló intézkedések kidolgozásához szükséges pedagógiai és komplex intézményfejlesztési eszközök kidolgozását és módszerek megismertetését,
•
a szaktanácsadás köréből a segítségnyújtáshoz szükséges országos fejlesztési eszközöket ahhoz, hogy az iskola fenntartója és az iskola vezetői, pedagógusai elkészítsék, bevezessék és végrehajtsák azt az intézkedési tervet, amely a pedagógiai tevékenység színvonalának az emeléséhez szükséges.
Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá köznevelési intézményben pedagógusmunkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szervezetfejlesztés, pedagógiai fejlesztés, pedagógiai mérés, értékelés területén szakképzettséggel rendelkezik. Az országos pedagógiai mérés-értékeléssel kapcsolatos országos pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai irányítását az OH látja el. A EMMI tervezet megnevezi a szükséges feltételeket, hogy az egyes területeken kik vehetnek részt, így ez kijelöli a belső továbbképzések lehetséges útját is.
16
3.3 A szakmai szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 3.3.1 Rendezvények szervezése A legfontosabb rendezvények azok, amelyek bemutatják a kerület szakmai életét és eredményeit. A jelenlegi rendszert meg kell vizsgálni, és szélesebb körben elérhetővé kell tenni a rendezvényeket, illetve motiválni kell az intézményeket az ezeken való részvételre. 3.3.2 Pályázati projektek működtetése Nagyon fontosak a szolgáltatók életében a pályázati pénzek. A jövőben a plusz anyagi források megszerzésének egyik, ha nem a legfontosabb lehetősége a pályázatokon való részvétel. 3.3.3 Tehetségpont A Tehetségpontok feladata, hogy a gyerekek segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és annak kibontakoztatásához. Ennek érdekében az alábbi pontokban kell fejlődni: •
tehetségazonosítás különböző diagnosztikai módszerekkel,
•
tehetségfejlesztés óvodától középiskoláig,
•
hatásvizsgálatok a tehetségfejlesztés eredményességéről,
•
pedagógiai konferenciák, Tehetségnapok, módszertani továbbképzések szervezése,
•
tanácsadás pedagógusoknak és szülőknek.
3.3.4 Mediáció, konfliktuskezelés Konfliktuskezelési technikák egyike, amikor egy harmadik, kívülálló személy (mediátor) segíti közvetítői tevékenységével a két fél között fennálló konfliktus megoldását, megállapodás létrejöttét. Ez a konfliktus kezelési módszer személyes tapasztalatok alapján az iskolákban (főleg a középiskolás korosztályban) rendkívül eredményes. Az elmúlt években számos iskolai mediációt vezettem le mediátorként és szinte valamennyi eredményesen zárult. Ezt a módszert megválasztásom esetén szeretném bevezetni a működési területen belül, de megfelelő fogadókészség esetén akár országosan is bevezethető, bizonyíthatóan eredményes konfliktuskezelési módszer.
4. Minőségfejlesztés 4.1 Minőségpolitikai elvek Pedagógiai
szakmai
szolgáltatások
jelenlegi
kínálatának
további
népszerűsítésére,
gyarapítására és színesítésére törekvés prioritások kijelölése és megtartása mellett oly módon, 17
hogy az újonnan vállalt feladatok a fejlesztő elképzelésekbe illeszkedjenek. Az alapfeladatok közül elsőbbséget kell kapnia a pedagógiai értékelésnek, a pedagógusok továbbképzésének, a tehetségfejlesztésnek és a tanügy-igazgatásnak. A célok megvalósítása érdekében teljes körű minőségirányítási rendszert kell építeni a már meglévő minőségügyi rendszerelemekre alapozva. A működést partnerközpontúság kell, hogy jellemezze. Egyaránt fontos valamennyi, az intézethez forduló pedagógus, szülő, gyermek és fenntartó problémája, azokat nagyfokú empátiával kell kezelni. A minőségi munkavégzés garanciáját a belső erőforrások hatékony felhasználása jelenti. Ennek érdekében folyamatosan biztosítani kell a munkatársak naprakész felkészültségét, hogy munkájukat minél magasabb fokú tudással, önállósággal, hitelességgel és felelősségtudattal végezzék. A kapcsolatrendszereket folyamatosan bővíteni, gazdagítani kell, hogy a gyors, hatékony és színvonalas feladatellátás szolgálatába állíthassuk. Korszerű
és
időszerű
szolgáltatás,
igényes
és
eredményes
munkavégzés.
Ezek
minőségpolitikánk meghatározó elemei.
4.2 Legfontosabb minőségfejlesztési feladatok •
Partneri igény- és elégedettségmérések végzése a közvetlen partnerek körében.
•
Minden évben elkészíteni az aktuális év minőségügyi munkatervét az aktuális partneri igény- és elégedettségmérésre alapozva, szisztematikus problémamegoldással, mindig egy problémára fókuszálva.
•
Folyamatosan felülvizsgálni és frissíteni a dokumentációs rendszereket.
•
Teljes intézményi arculati csomagot készíteni
•
Az
EMMI
tervezet
szerint
a
megalakuló
(átalakuló)
szolgáltatók
szoros
feladatmegosztásban foglalkoztatják a szaktanácsadókat. Ezért, mivel egy területet egy szaktanácsadó felügyel, rendkívül fontos minden területről folyamatleírásokat készíteni, hogyha valaki hosszabb-rövidebb időre kiesik, ezek alapján akkor is elvégezhető legyen a munka.
5. Vezetői program Vezetői koncepcióm megfogalmazásakor a sok éves tapasztalatból, a szolgáltatók jelenlegi működéséből, szervezeti struktúrájából és az elkövetkező változásokból indultam ki. Figyelembe vettem a szervezet fejlődésének sajátosságait, valamint az állandóan változó 18
környezethez való alkalmazkodás szükségességét, és megpróbálom programomban a továbbfejlesztés lehetséges irányait kijelölni.
A pedagógiai szakmai szolgáltatások a nevelési - oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját segítő szolgáltatások. A pedagógiai szakmai szolgáltatásra jellemző, hogy amíg a szolgáltatások biztosítása, ellátása eddig kötelező önkormányzati feladat, addig a jövőben ez egy országos hálózat részeként működik tovább. A szolgáltatások szervezése elsősorban az érdekeltek igényei szerint történik a múltban és a jövőben is. Ezért a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények megítélése egyrészt attól függ, hogy szolgáltatásaikat hány nevelési - oktatási intézmény, hány pedagógus, milyen gyakorisággal veszi igénybe, másrészt milyen a felhasználók véleménye, mennyire elégedettek a szolgáltatás színvonalával. Ezt feltárandó, folyamatos visszajelzéseket kell kapni a résztvevők létszámáról és az elégedettség mértékéről. A pályázat korábbi részében leírtak szerint évente igény - és elégedettségmérést kell végezni a partnerek körében. Hinni kell a nevelés erejében, mert aminek a szakmai fontosságáról meg vagyunk győződve, azzal újra és újra próbálkozunk, hátha egyre több emberhez sikerül eljutnunk új elképzeléseinkkel. Ma az oktatás óriási változások előtt áll, illetve a változás már el is elindult. A szolgáltatók helyzete is jelentősen megváltozik. A finanszírozás, a szakmai felügyelet, a dologi fenntartás, a feladatleosztás mind más felettes szervezethez kerül. Ezek koordinálása, a kapcsolattartás, az információk megszerzése és továbbítása a szervezet vezetőjének feladata és felelőssége. A változástól az ember általában tart, de én úgy gondolom, ez viszi előre rendszert, lehetőséget adva a megújulásra és az előrelépésre. Én - amennyiben lehetőséget kapok rá - úgy szeretném vezetni ezt az intézményt, hogy a most megkezdett út végén egy megerősödött, megújult, jól és eredményesen működő szervezet jöjjön létre. A legfontosabb távlati célom, hogy minél többen és minél nagyobb megelégedéssel vegyék igénybe szolgáltatásainkat.
5.1 Vezetői hitvallás „Én meg tudom tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk képesek.” (Teréz anya) Egy jó szervezethez jó csapat kell, amelynek tagjai egyedi képességeikkel kiegészítik egymást. 19
5.2 Jövőkép, célok A III. Kerületi PSZI-t, alapfeladatait ellátva, pedagógiai - szaktudományi műhelyként kívánom működtetni a kerületben, és később a megállapított illetékességi területen. E műhely szellemiségének a nevelés, a kultúra értékei és annak közvetítése, valamint az európai kulturális élethez való kapcsolódás iránti elkötelezettség ad sajátos tartalmat. A célok partnereink - nemzetközi kapcsolatokkal is ideértve - bővülő körében, aktívan működő továbbképző, értékelési, kulturális és információs központként megvalósíthatóak. A folyamatosan
bővülő
kapcsolatrendszer,
a
munkatársak
szakmai
kompetenciájának
folyamatos fejlesztése egy segítő, partnerközpontú, a kihívásokhoz és a partneri igényekhez alkalmazkodó, korszerű pedagógiai központ működéséhez ad biztos alapot.
Vezetői jövőképem az intézményi jövőkép megvalósulását segítendő a következő: •
A PSZI közvetítő szerepének fenntartása, erősítése a központi oktatáspolitikai irányítás
és
a
helyi
szint
között
a
közoktatás
tartalmi
és
módszertani
modernizációjának megvalósítása érdekében. •
A PSZI igényes szolgáltatásokkal járuljon hozzá, hogy a közoktatási intézmények megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek.
•
A szolgáltatásainkat igénybe vevők megkapják az elvárásaiknak és az igényeiknek megfelelő szolgáltatást.
•
Egyensúlyteremtés a rendkívül sokféle és szerteágazó tevékenység ellátásában.
•
A PSZI az igények és az elvárások teljesítésén túl töltsön be katalizátor szerepet, menjen elébe, gerjessze azokat a folyamatokat, amelyek a nevelés és az oktatás minőségének javulását szolgálják.
•
A PSZI akkreditált országos tehetségpontként kutatási központ legyen.
•
A pedagógiai szakmai szolgáltatások prioritást élvezzenek tevékenységeink között.
•
A PSZI sikeres, egészséges és örömteli szervezetként működjön, ahol a munkatársak érzik, hogy munkájuk egy nagyobb cél eléréséhez járul hozzá.
•
Világos célok, belső normák, rendezett, átlátható munkafolyamatok mentén képesek legyünk folyamatosan tökéletesíteni tudásunkat.
•
A munkatársak személyes fejlődése alapja a PSZI tudományos, szakmai műhellyé válásának.
•
A PSZI a gyors környezeti és szakmai változások mellett őrizze meg belső stabilitását.
20
5.3 Fejlesztési elképzelések Minden vezető számára nyilvánvaló, hogy az adott intézmény működtetése, fenntartható fejlődésének biztosítása megfelelő létszámú, elkötelezett munkatársi kör nélkül lehetetlen, ezért fejlesztési elképzeléseim ennek megvalósítását szolgálják. Első számú vezetői feladatnak a humánerőforrás folyamatos menedzselését tartom. •
Ennek érdekében szakmai sikerek és szakmai fejlődés biztosításával, a szervezeti és egyéni célok összehangolásával szeretném tovább növelni a munkatársak szervezet iránti elkötelezettségét.
•
A belső értékelési rendszer további finomításával, a dokumentálás egyszerűsítésével, egy részletezőbb írásos forma kialakításával a már létező értékelési rendszer továbbfejlesztését tartom fontosnak.
•
Egy intézmény irányítása során a vezetői stílus megválasztása kulcsfontosságú. Fontos, hogy az intézmény vezetése során olyan vezetői stílus legyen az uralkodó, amely alkalmazkodni képes a munkatársak egyéni jellemzőihez, a meglévő szervezeti kultúrához, amely hiteles és összhangban áll a vezető személyiségvonásaival.
•
A belső kommunikáció fórumainak megtartásával, de a belső információs rendszer hatékonyabb működtetésével törekedni az információ megosztására úgy, hogy minden lényeges információ eljuthasson az érintettekhez.
•
A szakmai kompetencia folyamatos fejlesztésén túl támogatni kívánom a belső munkatársak személyiségfejlesztő tréningen és a tréneri képzésen való részvételét. Fejleszteni szeretném az információs és a kommunikációs készséget, és az együttműködési készséget.
•
A belső dokumentációs fegyelem erősítése, további szabályozása, különös tekintettel az elektronikus csatornákon érkező információk kezelésére.
•
Az iktatási rend folyamatos racionalizálása, különös tekintettel a gazdasági folyamatok dokumentumaira.
•
Az elektronikus információszolgáltatás rendszerének karbantartása, fejlesztése.
•
Külső kapcsolataink folyamatos ápolása, nemzetközi kapcsolatokkal való bővítése.
21
Rövid távú célok: Tehetségfejlesztési
tevékenységeink
prioritásainak
kijelölése,
tehetségazonosítás,
szaktanácsadás; továbbképzési tematika összeállítása, felkészülés a tanügy-igazgatási feladatokra.
Középtávú célok: A szaktanácsadás megújításának folytatása, projektek létrehozása, a tanulói képességfejlesztés középpontba állítása, további akkreditált tanfolyamok indítása, nevelőtestületi, tréning jellegű képzések szervezése.
Hosszú távú célok: Minőségirányítási rendszerünk továbbépítése, szervezetfejlesztés, a dokumentációs fegyelem erősítése, a bevételes szolgáltatások számának növelése.
6. Záró gondolatok A változás elfogadása, kezelése, kézben tartása, átélése nem egyszerű feladat. Nem megy problémák, nehézségek, érzelmi viharok nélkül. Rendkívül erőforrás-igényes. Egy csoport szervezett mivoltát az bizonyítja, hogy miképpen tud megküzdeni a változásokkal. A PSZI életében sok változás történt és történik, de ezt előnnyé kell formálni idő, emberi energia befektetésével, olyan módon átélni azokat, hogy közben többek legyünk fejlődjünk, általuk.
22
Mellékletek
23
