Fővárosi Törvényszék Budapest Tisztelt Törvényszék! Az alább felsorolt I. – CCXCV. rendű ……………………………………….felperesek képviseletében, a csatolt meghatalmazások alapján, a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27.) alperessel szemben, nem vagyoni kártérítés iránt keresettel élek a Pp. 2.§. (3) bekezdésére tekintettel, az alábbiak szerint:
Felperesek 2003-2005. években büntető feljelentéssel éltek Balázs Lászlóval és társaival szemben, akik a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezetet (továbbiakban B.S.F.Sz.) tulajdonolták, és azt egy személyben vezették. A Szövetkezetbe tagként belépő befektetők (tárgyi per felperesei) 1.000.-Ft. részjegy befizetését követően tagjelöltté váltak, melyet a közgyűlésnek kellett jóváhagyni. (napirend hiányában a A Szövetkezet működése során a felperesektől, mint külső üzletrész tulajdonosoktól, üzletrész vételár jogcímmel készpénz befizettetésével (kamatígéretekkel) üzletrész tőkét, majd hitelt és tagi kölcsönt gyűjtöttek úgy, hogy valós szövetkezeti tagsági viszony (közgyűlési határozat hiányában) nem jött létre. 2007. április 3. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma elsőfokú perben, majd fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf.40.3 11/2008/26. számon jogerős ítéletében megállapította: - Megalapozottak az elsőfokú bíróság kirendelése alapján becsatolt szakvélemények és az abban foglalt adatok kétségtelen bizonyítékok, amelyek az elsőfokú ítéletet megalapozták. Ezért, jogerős ítéletében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét –e vonatkozásbanhelyben hagyta. - Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, betétgyűjtési tevékenység folyt ”üzletrész” képzéssel, valódi gazdasági tevékenység nélküli, folyamatos mérleghamisítással. - A szerződések, mint üzletrész adásvételi szerződések színlelt szerződések voltak. - A szakvélemény annak is kellő magyarázatát adta, hogy az adott tényállás - az eszközvagyont jelentősen meghaladó fizetési kötelezettség állomány mellett - a B.S.F.Sz. üzletrészek forgalmi értéke nulla Ft- ra volt tehető. -A cégjegyzékbe 1999. április 1-jén bejegyzett AGENDA-H Vagyonkezelő Szövetkezetnek (továbbiakban AGENDA-H) a B.S.F.Sz. is tagja volt. Ezen túlmenően a hivatkozott polgári perben résztvevő 17 alperes cég az AGENDA-H Vagyonkezelő Szövetkezettel és más alperesi céggel is tagsági viszonyban álltak (egymásban részesedéssel rendelkeztek). -2001 közepétől B.S.F.Sz. vezetői már csak az újabb befizetésekből tudták finanszírozni az időközben lejárt betétüket kivevő szerencsések, tőke- és kamatkifizetését. Balázs László, aki az AGENDA-H Szövetkezetnek elnöke, a többi alperesi társaságnak is elnöke, vagy vezető tisztségviselője volt. Az alperesi társaságok vezető tisztségviselői, a felügyelő bizottsági tagjai a perbeli időszakban azonos személyi körből kerültek ki. 2000. december 22-én az AGENDA-H és a B.S.F.Sz. „szindikátusi szerződés” megnevezésű megállapodást kötött. Az okiratban - egyebek mellett - rögzítették, a saját üzletrész forgalmazási tevékenység, 2001. január 1. napjától - jogszabályi változás miatt - („új szövetkezeti törvény”) nem folytatható. A szindikátusi szerződést a felek nevében Balázs László és Patonay Istvánné az üzletrész-forgalom fenntartása, és saját vagyongyarapításuk
érdekében kötötték meg. - Megállapodtak, hogy a B.S.F.Sz., - mint az AGENDA-H tagja - a szerződés aláírásával egyidejűleg egyéb vagyoni hozzájárulás címén, 50.500.000.000 Ft értékű általa kibocsátott szövetkezeti üzletrészt ad át AGENDA-H Szövetkezetnek. Az átadott üzletrészek értékét a kedvezményezett számviteli nyilvántartásában tőketartalékként jeleníti meg, és az így képzett tőketartalékból, az 1992. évi I. törvény (Sztv.) 55.§. alapján 2000. december 31-ig üzletrésztőkét képez, amelyből 50.500.000.000 Ft értékű üzletrészt juttat a B.S.F.Sz. részére, ezen üzletrészeket pedig a B.S.F.Sz. üzletrész-forgalmazási tevékenysége során, szabadon értékesítheti. - Az okirat tartalmazta azt is, hogy a B.S.F.Sz. által kibocsátott, 2000. december 31-én az AGENDA-H tagjainak tulajdonában lévő B.S.F.Sz. üzletrészeket az AGENDA-H vásárolja meg, az ehhez szükséges fedezetet B.S.F.Sz. folyamatos részjegy-jegyzéssel biztosítja. Amennyiben B.S.F.Sz. részjegy - jegyzési kötelezettségének nem tesz eleget ezáltal „a szövetkezeti üzletrész forgalmazási tevékenysége megszűnik” - a felek a szindikátusi szerződést megszűntnek tekintik, és 3 hónapon belül kötelesek a B.S.F.Sz. által jegyzett részjegyekre kiterjedően elszámolni és „egymásban bírt” részesedéseiket, tagságukat a szövetkezeti üzletrészek kölcsönös cseréjével megszüntetni. - Az elszámolás keretében B.S.F.Sz. által jegyzésre kerülő részjegyek visszafizetéseként AGENDA-H azokkal azonos értékű B.S.F.Sz. szövetkezeti üzletrészt köteles B.S.F.Sz. részére átruházni. A szindikátusi szerződésben foglaltak szerinti üzletrésztőke képzést és üzletrész juttatást követően 2001. január 1. napjától B.S.F.Sz. a tulajdonába került AGENDA-H szövetkezeti üzletrészeket forgalmazta, a már ismertetett konstrukció keretében. 2003. január 13.-a és 2003. augusztus 1. -e között B.S.F.Sz. részjegy jegyzéssel összesen 16.844.608.000 Ft-ot bocsátott AGENDA-H rendelkezésére. Az összegből AGENDA-H 2.019.368.027 Ft -ot használt fel a 2000. december 31. előtt kibocsátott B.S.F.Sz. üzletrészek megvásárlására („visszavásárlására”). 2003. október 9.-étől B.S.F.Sz. a vevőként megkötött üzletrész-átruházási szerződésekből eredő tevékenysége körében esedékessé vált vételár fizetési kötelezettségét fedezet hiányában nem tudta teljesíteni, a továbbiakban az üzletrészek adásvételét (,‚üzletrész-forgalmazási tevékenységét”) megszüntette. 2003. december 22-én B.S.F.Sz. és az AGENDA-H a közöttük 2000. december 22-én létrejött szindikátusi szerződés megszűnésével összefüggő elszámolás tárgyában jegyzőkönyvet írt alá. Megállapították, hogy az üzletrész vásárlásához szükséges fedezet biztosítása érdekében vállalt részjegy-jegyzési kötelezettségének, - miután B.S.F.Sz. 2003. október - től nem tett eleget – a szindikátusi szerződést a jegyzőkönyv aláírásával megszűntetik, és a felek egymással kötelesek elszámolni. - Akként állapodtak meg, hogy az AGENDA-H a 32.813.382.000 Ft összegű részjegy ellenértékeként 28.547.270.247 db B.S.F.Sz. üzletrészt ruház át B.S.F.Sz.-re 32.813.382.000 Ft értékben, ezzel az B.S.F.Sz. részjegyei teljes egészében visszafizetésre kerülnek. -Az AGENDA-H a tulajdonában maradt 19.392.379.981 db B.S.F.Sz. üzletrészből 13.625.086659 db (15.661.223.278 Ft értékű) üzletrészt elcserél a B.S.F.Sz. tulajdonában lévő 13.538.508.609 db (15.661.223.278 Ft értékű) AGENDA H üzletrésszel. - Rögzítették azt is, hogy az üzletrész-cserét követően az AGENDA-H tulajdonában 5.767.293.322 db, 6.629.l59.189 Ft értékű B.S.F.Sz. üzletrész, míg a B.S.F.Sz. tulajdonában 56.189.931 db, 65.000.000 Ft értékű AGENDA H üzletrész marad. - Utaltak arra is, hogy a kölcsönös „végelszámolási kötelezettséget” a tulajdonukban álló gazdasági társaságokra is kiterjesztik.
A Fővárosi Bíróság egy 2004. január 12-én előterjesztett, a B.S.F.Sz. 2004. január 11.én kézbesített hitelezői kérelem alapján 7.Fpk.01-04-00025. szám alatt hozott határozatával 2004. április 6.-i kezdő időponttal elrendelte B.S.F.Sz. felszámolását, felszámolóként a Mátraholding Zrt-t jelölte ki. A B.S.F.Sz. „fa” képviseletében Mátraholding Zrt., - mint felszámoló -, hitelezői igény kérelmét az AGENDA-H fizetés képtelenségre hivatkozással elutasította. A Pest Megyei Bíróság 6.Fpk.13-11-002909/17. sz. 2012. június 7. napján jogerőre emelkedett végzésével ezért elrendelte a felszámolás megindítását, és annak a Cégközlönyben való közzétételét, és az AGENDA-H „fa” felszámolójaként a LIKVID-B Csődmenedzser és Felszámoló Kft.-t jelölte ki. Az elvesztett pénzek miatt 2003. október 9.- és 2005. január között a károsultak egyenként és személyenként különböző helyen büntető feljelentéseket tettek, melynek kapcsán a rendőrség területenként helyi nyomozásokat rendelt el. A Pest Megyei Rendőr Főkapitányság az egyesített eljárásban, több mint 1800 magánszemély feljelentése kapcsán folytatott nyomozást, ügyészségi törvényességi felügyelet mellett. A nyomozás keretében a kármegtérülés biztosítása érdekében bűnügyi zárlat elrendelése felől intézkedtek. (Budai Központi Kerületi Bíróság által hozott végzések, vagyonzár elrendelések (elutasítás) ( Fővárosi Főügyészség 2004. júli. 15.-én, a károsulti indítványokra 2005. ápr. 26.-án, 2005. szept. 16.-án, 2006. jan. 31.-én, 2006. márc. 24.-én, valamint fellebbezések miatt másodfokon a Fővárosi Bíróságon 2004. aug. 6.-án, 2005. júni. 22.-én, 2006. máj. 15.én hozott végzések.) A végzések és ítéletek eredményeképpen a vádlottak ismert vagyona, a Szövetkezetekhez kapcsolódó cégvagyonnal egyetemben bűnügyi zárlat alá került. 2006. augusztus 01-én a nyomozó hatóság javaslatára a Fővárosi Főügyészség vádat emelt nevezett vádlottal és társaival szemben. Az ügyészségi vád alapján a Fővárosi Törvényszék dr. Kővári Tibor úr által vezetett bírói tanácsa folytatta első fokon a büntető ügy tárgyalását, és ennek eredményeképpen a 18.B.703/2006/445 szám alatt, 2010. január 08-án ítéletet hirdetett. A vádlottakat elítélte a velük szemben emelt vád alapján, a bizonyítási eljárásra tekintettel. A meghozott ítélettel szembeni fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla dr. Néhrer Péter vezette tanácsa járt el. Az Ítélőtábla bírói tanácsa döntésével, a 3Bf.3211/2010/56 szám alatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék ítéletét 2010. december 16-án, mivel az első fokon hozott ítéletet felülbírálatra alkalmatlannak minősítette. A megszületett végzés megállapította, hogy az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság az indoklási kötelezettségét nem teljesítette. Mint a végzés kifejti: „A bírósági határozatok formai és tartalmi kellékeiről az eljárási törvény a Be. XI. Fejezetében, a Bírósági eljárás általános szabályai között szól igen részletesen. A Be. 258.§. (2) bekezdésének c) pontja szerint az ítélet rendelkező részének kell tartalmaznia a vádlottnak a vád alóli felmentését. A Be. 258.§. (3) bekezdése alapján pedig az ítélet indokolása összefüggően tartalmazza a vádra történő utalást, a vádirat szerinti jogi minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését; a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat; a bíróság által megállapított tényállást; a bizonyítékok számbavételét és értékelését; a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény jogi minősítését, büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, illetőleg ezek mellőzése esetén e döntés indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével; végül
a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével. Az elsőfokú ítélet a fenti jogszabályi előírásoknak nem mindenben felelt meg....... …...Alapjaiban sérült viszont a fentebb hivatkozott Be. 258.§. (3) bekezdésben – konkrétan annak d) pontjában – írott azon szabály, hogy az ítélet indokolásának tartalmaznia kell a bizonyítékok számbavételét és értékelését; amely viszont a Be. 373.§. (1) bekezdés III. pontja a) alpontjában foglaltakat ténylegesen – és a jelen büntető eljárás során már nem először – ki is meríti.” Be. 78.§. „A bizonyítékok értékelése 78. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét. (2) A bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje. (3) A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.” A Be. 78.§. (3) bek. rendelkezése nem csak jog, de egyben kötelezettség is az eljáró bírói tanács számára: a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelnie kell. A szabadsága annyiban áll, hogy ezen értékelés során a jogszabályok (anyagi és eljárási jog) és formál logika szabályain kívül nincs semmilyen egyéb szempontnak, hatalomnak alávetve. Az értékelés tartalmáról az ítélet indokolásában számot kell adnia. „Be. 373. § (1) A másodfokú bíróság …......... III. hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan,...” Az új eljárást a Fővárosi Bíróságon dr. Tóth Erzsébet bírói tanácsa 2011. március 16-ától, 31 tárgyalási napon, szűk egy év alatt, 2012. március 12-én fejezte be első fokon. Az új első fokú eljárást lezáró ítélettel szembeni fellebbezések alapján 2012. november 1920. napján ismételten dr. Nehrer Péter bírói tanácsa járt el másodfokon (Fővárosi Ítélőtábla), felülbírálva, a megismételt eljárásban az első fokon ( dr Tóth Erzsébet bírói tanács) által hozott ítéletet. Három magánszemély és a felszámoló által képviselt Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet „fa” kivételével a többi feljelentő tekintetében (magánszemélyek, akik egyben a betétes kisbefektetők) azt állapította meg, hogy nem sértettjei a büntető ügynek
(nem vitatva, hogy „egyéb” károsultak), és a bejelentett polgári jogi igényüket, mint egyéb érdekeltek igényét elutasította. A büntető eljárással párhuzamosan a felperesek egyfelől a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet felszámolási eljárásába jelentkeztek be, illetve a felszámolási eljárás lezárását, befejeztét várták, mivel a B.S.F.Sz. „fa” voltak jogviszonyban, így a káruk elsődleges kielégítését a elsődlegesen a felszámolásban kereshették. Másfelől, a felszámolás majdani befejeztével nyílhat meg felperesek részére a mögöttes felelős állami szervekkel szembeni igényérvényesítés, hiszen azt az összeget, ami a felszámolásból megtérül, vagy megtérülhetett volna, mástól nem követelhetik. Ezen majdani eljárás kapcsán ügyvédet hatalmaztak meg. A fenti, sérelmezett büntetőeljárás időmúlása és párhuzamossága következtében, a felszámolási eljárás nem tudott előrehaladni a vagyonleltárban kimutatott, vagyonelemek értékesítése tekintetében, hiszen a bűnügyi zárlattal érintett vagyonelemek el voltak zárva a felszámolók Mátraholding Zrt. és LIKVID-B elől. A felszámoló Mátraholding Zrt. a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet „fa” képviseletében (áttételesen a hitelezők képviseletében) pert nyert 18,2 Mrd Ft megfizetése iránt az AGENDA-H Szövetkezettel, és az ahhoz kapcsolódó gazdasági társaságokkal szemben. Erre tekintettel a Mátraholding Zrt „f”- kategóriás hitelezőként kielégítést keres a LIKVID-B felszámoló által képviselt AGENDA-H „fa” ottani felszámolása során, mely eljárás szintén nem tudott érdemben folyni, hiszen az ottani cégekben üzletrésztulajdonnal bírtak a vádlottak, és ezeket a polgárjogi igény, és egyúttal a bűnügyi zárlat érintette. Az AGENDA-H Szövetkezet „fa” felszámolójának közbenső mérlege szerinti üzletrész értéke 26.840 Mrd Ft, a vagyoni értékkel bíró vagyonrész , amit a hitelezők érdekében értékesítenie kell az ottani felszámolónak, mindössze 2.7 Mrd Ft, érték, meghatározó módon ebből részesedhetnek a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet „fa” hitelezői. (hitelezői igény összesen 18.2 Mrd Ft) Nyilvánvaló, hogy a vagyoni kártérítés vonatkozásában indítandó per is késedelmet szenved a büntetőeljárás elhúzódása miatt, (hiszen „sorban áll” a felszámolási eljárás mögött), ami ilyen módon a felperesek vonatkozásban ugyancsak jogsérelmet okoz, hiszen az idő múlásával – figyelembe véve sokuk életkorát – annak az esélye tűnhet el számukra, hogy a perben igényüket érvényesíthessék, de ettől függetlenül is, az időmúlás adott esetben bizonyítékok elenyészéséhez, a bizonyítási eljárás megnehezüléséhez vezet, ami ugyancsak jogsérelem a felperesek számára. A Fővárosi Bíróság dr. Kővári Tibor bíró úr által vezetett tanácsa azzal, hogy a lefolytatott tárgyalások alapján felülbírálatra alkalmatlan ítéletet hozott, olyan helyzetet teremtett a polgári jogi igény elbírálása, a felszámolási eljárás, illetve az egyéb igényérvényesítési szándékok tekintetében, mintha 2006. augusztus 01-től 2011. március 16-ig a büntetőügyben érdemi lépés nem történt volna. Ezen büntetőeljárás során a polgári jogi igény elbírálása vonatkozásában a Be. 54.§.-ra tekintettel a Pp. rendelkezéseit kellett a büntető bíróságnak alkalmaznia. Be. „A magánfél 54. § (1) Magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. (2) A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett. (2a)151 Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan,
amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását. (3) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. (4)152 A polgári jogi igényt - a Polgári perrendtartásban153 meghatározott feltételek esetén - az ügyész is érvényesítheti. (5)154 A magánfél támogatója cselekményeknél jelen lehet.
a
polgári jogi
igénnyel
kapcsolatos
eljárási
(6)155 Ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel magánfélként, az 51. §-ban szabályozott jogok azonban csak a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban illetik meg. (7)156 Ha a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a polgári eljárás szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel, illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet, beszámítási kifogással nem élhet. A terhelt és a magánfél között létrejött egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá. (8)157 A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó részét nem nyilváníthatja előzetesen végrehajthatónak. Az első fokú eljárásban bejelentett polgári jogi igényt a másodfokú eljárásban kiterjeszteni, illetve összegét felemelni nem lehet.” A fair trial értelmében elvárás a bíróságokkal szemben, hogy ésszerű időn belül meghozzák döntésüket. E tekintetben a Pp. A következő rendelkezéseket tartalmazza: „ Pp. 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. (2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható.” A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény vonatkozásában a pernyertesség (polgári jogi igény megítélése) nem feltétele a Pp. 2.§. (1) bekezdésben meghatározott jogvédelemnek, melyet a bíróság feladataként fogalmazott meg a jogalkotó. Az eljárás indokolatlan elhúzódása a polgári jogi igényről való döntés tekintetében nem vitásan fennáll, ezzel „sérült a felperesnek a per ésszerű időn belül történő befejezéshez való joga, miután köztudomásúnak vehető, hogy az eljárás elhúzódása önmagában jelenti a jogszolgáltatáshoz fűződő bizalom meggyengülését.” (Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.444/2013/16.szám)
A felperesek nem voltak abban a helyzetben, hogy a Be. 262/A §.-ban meghatározott jogintézmény útján igényt érvényesítsenek, ezzel megakadályozva a polgári jogi igényről való döntés elhúzódását, hiszen nem tudhatták előre, hogy dr. Kővári Tibor bíró úr ítélete felülbírálatra alkalmatlan lesz. Ez a körülmény az ítéletének publikusságával vált számukra ismertté, de az egyébként a vád és a védelem részéről egyaránt megtett fellebbezésekre figyelemmel, már a Fővárosi Ítélőtábla volt az ügy ura, amikor felperesek az ítélet tartalmát megismerhették, a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése alapján. A Fővárosi Bíróság dr. Kővári Tibor által vezetett tanácsa azzal, hogy 2006. augusztusától 2010. január 08-ig terjedő idő alatti eljárás lezárásaként egy oly mértékben hibás ítéletet hozott, mely felülbírálatra alkalmatlan volt, és ezzel azt a helyzetet teremtette meg, hogy új eljárásban kellett első fokon ismételten tárgyalni az ügyet, megsértette felperesek törvény adta jogát a fair eljárásra, és ezzel nekik nem vagyoni kárt okozott. A Pp. 2.§. (3) bekezdése önálló kártérítési felelősséget megállapító tényállás, amely a jogkövetkezményként a méltányos elégtételt biztosító kártérítés igénylését teszi lehetővé. A perek ésszerű időn belüli befejezésének követelménye a bíróság számára állapít meg kötelezettséget, amelynek jogosultjai kizárólag az eljárásban résztvevő felek, azaz relatív szerkezetű viszonyrendszerről van szó, szemben az abszolút szerkezetű személyhez fűződő joggal. ((Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.444/2013/16.szám) Erre alapozottan van lehetősége méltányos elégtételt biztosító kártérítést igényelnie felpereseknek az elbírálás idején érvényesülő ár- és értékviszonyok alapul vételével. Dr. Kővári Tibor bíró úr tisztában kellett, hogy legyen azzal az ügy ismerete, és szakmai végzettsége okán, hogy az ügyben foganatosított bűnügyi zárlat mindaddig fenn marad, míg (jogerős) ítéletet nem hoznak, melynek keretében a bűnügyi zárlat megszüntetéséről is rendelkezni kell, és azzal is tisztában kellett, hogy legyen, hogy ugyanezen bűnügyi zárlattal érintett vagyonelemek a felszámolásban kalkulálható felosztásra váró vagyon részei. (Maga a felszámoló is feljelentő volt a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában.) Ebből fakadóan, a felszámolás ezen vagyonelemek tekintetében mindaddig nem folyhat, amíg a vagyonelemek bűnügyi zárlat alatt állnak. Alperes tehát eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy nem kellett előre látnia ítélkezési magatartása következményeit. Az okszerűtlen időmúlás, joghátrányt okozott felpereseknek, hiszen mind a felszámolás eredményéhez való hozzájutás, mind az onnan meg nem térülő káruk megtérítésére indítandó peres jogérévnyesítésük késedelmet szenved, ezen túlmenően, ha csak a felszámolás költségeit tekintjük, belátható, hogy a többletidő az eljárásban többletköltséget okoz, ami a hitelezői igény kielégítését szolgáló vagyon mértékét csökkenti, tehát rontja a felszámolás hitelezői szempontú hatékonyságát. A kereseti kérelem összegszerűsége tekintetében hivatkozom a KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Pfv.III.20.444/2013/16.szám alatti ítéletére, különösen az annak indokolásában kifejtettekre a követelés összegszerűsége tekintetében, és kérem az elbírálás idején érvényesülő ár- és értékviszonyok alapul vételével, nem vagyoni kárként a Pp. 2.§. (3). bekezdés alapján felperesenként 1.100.000.-Ft megfizetésére kötelezni alperest.
A fent kifejtettek alapján felperesi kereseti kérelmünk az alábbi: 1. Kérem, hogy a T. Törvényszék a Pp. 2§. (3) bekezdésére figyelemmel, méltányos
elégtételt biztosító kártérítésként, kötelezze nem vagyoni kártérítésre az alperes Fővárosi Törvényszéket. Ennek keretében felperesenként kötelezze alperest 1.100.000.-Ft nem vagyoni kár megtérítésére. Felperesek kérik, hogy az alpereset kötelezze a Törvényszék arra, hogy a megítélt összeget a jogi képviselő UniCredit Banknál vezetett 10918001-00000057-62300018 sz. letéti számlájára utalja át. 2. Kérem alperes perköltségben való marasztalását felperesi ügyfelenként a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján. Felperesi jogi képviselő Áfa mentes. A T. Törvényszék hatásköre a Pp. 23.§. ( 1) bekezdés b) pontján, míg illetékessége a Pp. 29. §. ( 1 ) bekezdésén alapul. A per tárgya alapján illeték feljegyzés jogos. Az alább felsorolt felperesek tekintetében költségmentességi igényt terjesztünk elő a vonatkozó nyomtatványok csatolásával. Kérem, hogy ez alapján a hivatkozott felperesek részére elsődlegesen költségmentességet másodlagosan részleges költségmentességet a perértékilleték vonatkozásában engedélyezzen a T. Törvényszék. 5. r., 56. r., 104. r., 288. r., 289. r., 275, r, , 124. r., 215. r., 55. r., 270. r., 290. r. Károlyné, 281. r., 175. r., 265.r., 218. r., 267. r., 69. r..
Kérem a T. Törvényszéket, hogy a tárgyalást a felperesek jogi képviselője esetleges távollétében is megtartani szíveskedjék.
Budapest, 2015. január 08.
Tisztelettel:
dr. Romasz Árpád ügyvéd felperesi képviselő
Melléklet:
meghatalmazások költségmentességi nyomtatványok
