Fővárosi Törvényszék Budapest Markó u. 27. 1055
Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (5100 Jászberény, Tóth János u. 14/A) felperes, a Vodafone Magyarország Zrt. (1096. Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) alperes ellen az alábbi tényállás és jogi indokolásra figyelemmel
keresetet terjeszt elő. A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (F/1) alatt csatolt végzések alapján fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet. A felperest a Fővárosi Bíróság Pk. 11881. szám alatt vette a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. A felperes az 1998. március 1-jétől hatályos 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: fogyasztóvédelmi törvény) 2. §. e/ pontja alapján fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet. A felperest az illetékekről rendelkező 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bek. d/ pontja alapján személyes illetékmentesség illeti meg. Csatoljuk (F/2) a felperesi nyilatkozatot a személyes illetékmentességre vonatkozólag. A felperes keresetindítási joga a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. § (1) bekezdésén, valamint a 1978. évi II. tvr. 5. § e) pontján alapul. A bíróság hatásköre és illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23.§ (1) bekezdés k) pontján, valamint 30.§ (1) bekezdésén alapul. Tájékoztatjuk a Tisztelt Bíróságot, hogy a felek közötti vitában közvetítői eljárás nincs folyamatban.
Tényállás
1. A FÉBÉSZ fogyasztói érdekfeltáró tevékenysége során azt tapasztalta, hogy a Vodafone Magyarország Zrt. az általános szerződési feltételeit a szolgáltatásért cserében felszámolt egyéb díjak vonatkozásában oly módon határozza meg, amely a fogyasztók meglehetősen széles körének jelentős sérelmet okoz. A Vodafone Magyarország Zrt. Üzletszabályzatában (Általános Szerződési Feltételek - a továbbiakban: ÁSZF – F/3 alatt csatolva a vonatkozó rész) 9.18 pontja "Fizetési felszólítás eljárási díja" cím alatt a következő rendelkezés található: „9.18. Fizetési felszólítás eljárási díja Amennyiben az Előfizető a Szolgáltató felé fennálló fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti, és emiatt a Szolgáltató írásos fizetési felszólítását követően a fizetési határidő eredménytelen eltelte után újra fizetésre szólítja fel az Előfizetőt – amely ez esetben történhet sms, postai levél, e-mail vagy hanghívás útján - a fizetési felszólítás eljárási díja, mely bruttó 300 forint, az Előfizetőt terheli.” Fogyasztói panaszokból értesültünk arról, hogy a vállalkozás a számláit olyan időpontban küldi meg a fogyasztók részére, hogy a szolgáltatást igénybe vevőknek ne lehessen lehetőségük postai utalványon (csekken) keresztül határidőben történő fizetésre, legfeljebb az ügyfélszolgálaton történő személyes befizetésre. Ez utóbbira azonban nyilvánvalóan nem minden fogyasztónak van azonnali lehetősége, és mindezek mellett az utazási költséggel jelentős terhet is róhat egyes, különösen a vidéken élő szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. A szolgáltató a csekken ún. „teljesítési dátumot” jelöl meg, azonban ha a postai befizetés napja erre a dátumra esik – mert a fogyasztó későn kapja meg a számlát - az összeg nem kerül jóváírásra a szolgáltató számláján, így a fogyasztó – önhibáján kívül – késedelembe esik. A szolgáltató az ezáltal fizetési késedelembe eső ügyfeleinek - indokolatlanul - 300 Ft-os eseti díjjal terheli meg számláit pusztán annak ténye miatt, hogy a fogyasztóknak fizetési felszólítást küld, akár sms-ben, vagy e-mailben is. Sem a számlán, sem pedig az általános szerződési feltételekből nem derül ki a fogyasztó számára egyértelműen, hogy mi indokolja a fizetési felszólítási díj kiszámlázását és áthárítását. Indokoltnak ugyanis legfeljebb a postaköltség tartható, azonban az ÁSZF-jük alapján történő, postaköltségen felüli, külön fizetési felszólítási díj alkalmazása semmiképp sem. A díj bevezetésének tisztességtelensége mellett magának a díjnak az összege is aránytalan, hiszen a szolgáltató az ügyfeleit sms-ben értesíti a késedelembe esésről, melynek költsége nem éri el a 300 Ft-ot. A szolgáltató már a díjfizetés határnapját követő napon sms-t küld a fogyasztónak, és ennek alapján a 300 Ft-os díjat a következő számlában érvényesíti. Így több ezer előfizetővel fordulhat elő az, hogy amennyiben a szolgáltató levele a díjfizetési határnap előtt megérkezik és azt akár még a csekken szereplő „teljesítési határidő” napján a fogyasztó befizeti, mégis értesítést kap a díjfizetés elmaradásáról. Ez az értesítés automatikusan 300 Ft eseti díj felszámolását is jelenti. Az alperes az ÁSZF-jében nem rendelkezik arról, hogy a számlaleveleit a teljesítés határnapja előtt hány nappal kell postáznia az előfizetőknek.
A szolgáltató a számlán apróbetűs részben tájékoztatta ügyfeleit a fizetési felszólítás díjának bevezetéséről, mely álláspontunk szerint nem kellően figyelemfelhívó. Jogi indokolás 1.) A szolgáltató a számlán apróbetűs részben tájékoztatta ügyfeleit a fizetési felszólítás díjának bevezetéséről. Ptk.205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Álláspontunk szerint az alperes tájékoztatása nem volt teljeskörű, és figyelemfelhívó, így a szerződés részévé sem válhatott. 2.) A Ptk. 209. §-ának bekezdése szerint: 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. 209/A § (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. 209/B § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
Felperes álláspontja szerint alperes általános szerződési feltétel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg, ezáltal ezen feltétel – álláspontunk szerint – tisztességtelen. A feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve jár el, hiszen nem szabályozza a számla kiküldésének feltételeit, annak időpontját, és tudja, hogy a számla határidőben való teljesítése csak az ügyfélszolgálati ponton lehetséges. A szolgáltató ezzel is
az ún. e-számla igénybevételére kívánja ösztönözni a fogyasztókat. Az e-számla kiállítása kisebb költség a szolgáltatónak, viszont az internettel nem rendelkező fogyasztó számára többletterhet jelent. Tisztességtelen a vállalkozás, mert a fizetéssel késedelembe eső ügyfeleinek küldött fizetési felszólításaiban automatikusan - és indokolatlanul - 300 Ft-os eseti díjjal terheli meg azok számláját, pusztán annak ténye miatt, hogy a fogyasztónak fizetési felszólítást küld, akár sms-ben, vagy e-mailben is. Ezáltal alperes tisztességtelen haszonra tesz szert, mely több millió forintra is rúghat egy-egy hónapban. A fent részletezett tevékenységekkel az alperes a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg állapítja meg. A szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik, aránytalanság keletkezik. Ezek alapján a fogyasztó oldalán indokolatlan egyoldalú hátrány jelentkezik. 3.) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. § (1) bekezdése alapján, ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet keresetindítási jog illeti meg. Az NMHH gyorsjelentése szerint 2012 márciusában a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva a Vodafone piaci részesedése 22,88 százalék volt. Ebből következtethetünk az előfizetők milliós nagyságrendű számára, tehát látható, hogy az alperes tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti szervezetek által indított keresetekre a 38. § (3)–(7) bekezdése megfelelően alkalmazandó. Az (1)–(2) bekezdés szerint keresetindításra jogosultak keresetükben a következőket is követelhetik: a) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, b) a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását. Fgytv. 38. § (3) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.
(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére. (5) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles az (5) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja. (6) A bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az Internet útján történő nyilvánosságra hozatalt. Kereseti kérelem Kérjük, a Tisztelt Bíróságot, hogy elsődlegesen - állapítsa meg Alperes ÁSZF 9.18 pontja "Fizetési felszólítás eljárási díja" cím alatti rendelkezések tisztességtelensége miatt azok semmisségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal és - kötelezze ítéletében a vállalkozást a fogyasztók számára jogalap nélkül kiszámlázott 300 Ftos követelés visszafizetésére, valamint - tiltsa el a jogsértő gyakorlat jövőbeni alkalmazásától Alperest. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény Fgytv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi körülmény nem állapítható meg, kérjük, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Felperesi álláspont szerint az alperes jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, erre tekintettel kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy jogosítsa fel a felperest, hogy az 1997. CLV. törvény 39. § (3) bekezdése alapján a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy az alperest marasztalja el a felperes perköltségeiben. Budapest, 2013. június 12. Tisztelettel: Dr. Baran Alexandra Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség
