III. évfolyam.
1910. február 27.
22. szám.
Jó Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . SJERKESZTI.
Litschauer Lajos,
^
^
4rX
kir. b á n y a t a n á c s o s . —r Szerkesztőség és kiadóhivatal: „ . ,-,u.5„,,„
Telefon: a c
Selmeczbánya. -
4-5. sz.
Megjelenik minden vasárnap. = E
l
ö
f
i
z
s
t
é
s
i
á
r
a
:
e
sy
évre
12 k o r .
^ előfizetés megkonynyítésére havi e g y (1) k o r o n á s r é s z l e t e k e t i s e l f o g a d u n k . — A megrendelésre vonatkozó aláirások e g y
^T^^ W ^
í
v
r
e
zí
^steiezök.
Jöjjön, g y ő z ő d j é k m e g , h o g y a z
IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan és tökéletes égetése minden versenyt felülmúl. Minden féle vas- vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké lyebb átalakítás nélkül, mint valami kis íiók, betolható. A szén fűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési, mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit 1 - - , 0(1 Le nyújtja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk. Híd • OU MII.
Gőzkazánokhoz,
5-52
lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökröl kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::
í
Olajfi és Lámpa Gyár
B u d a p e s t , VII. k e r . , A k á c f a - u t c z a 4 5 . s z . Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.
Díszlővészeti ágyú Szokol Gyula k, k ü l á c s m e s t e r
találmánya.
Megrendelhető a feltalálónál,
Selmeczbányán.
9-13
Ára 3 6 0 korona.
Súlya 2 3 0
kilogram-
Egy lövés 7 fillérbe kerül. 8 8 8 8 8 8 8 8 8
Közigazgatási ügyekben u. m. honossági, illetőségi, örökbefogadás, szerzése és közigazgatási mely ügynek
8 8 8 8 8 8
házassághoz
tés) kivételes nösülési e n g e d é l y kieszközlése,
diszpenzáczió
(kihirdetés
nagykorúsítás, névmagyarosítás,
ügyekben, legmegbízhatóbb
értesítésadással
szolgál.
aluli
meg
Ügyszintén
bár
gyors és lelkiismeretes lebonyolításáról, valamint a szükséges o k m á n y o k séről gondoskodik.
FELLHER ÁRMIN
közigazgatási
és
felmen
iparengedély
beszerzé í)—52
okmánybeszerzési
irodája
Budapest, VI., Szondy-utcza 79. sz.
JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI HETI 2 2 . szám.
III. évfolyam. Szerkeszti:
L1TSCH A U E R
LAJOS
kir. bányatanácsos.
Szerkesztőség
és
Telefon: S z e , k
o kiadóhivatal:
Selmeczbánya
:
*•
Nyomda: 29.
Megjelenik minden vasárnap.
Előfizetési ára: egy évre 12 K. A?, e l ő f i z e t é s m e g k o n y n y i t é s é r e havi I K ő s z i e t e k e t is e l f o g a d u n k . A m e g r e n d e l é s r e
w m a t k c / . ó a ' á i r á s o k egy évre kötelezők.
SZAKLAP.
1910. február 2 7 .
TARTALOM: Magyarország bányamívelésének történeté ben. — Tudomány-Gyakorlat. A b a r o m é t e r a bányászati
szellőzés
szolgálatában.
—
Szemle.
Kőszén- és érczelokéazités. — Laboratóriumi-gya korlat ( r a j z z a l . ) — Eitktroieknika — Tekhnológia. — Vegyenek, ( r a j z z a l . ) — K ö z g a z d a s á g . Közgaz dasági hirek. — Új válla'atok. — Közgyűlések. — Osztalékok. — Piaczi hirek. — Kartelek. — Statisz tika. — Versenytárgyalások. — Hírek. Személyi hírek. — Híradások. — Bányászegycsületek. — Tár sadalmi hirek. — Vényes hírei. - Hírek a külföld ről. — Munkás ügyek. — Balesetek. — Közlekedés. — Szakoktatás. — I r o d a l o m , Könyt ismertetés. — Lapszemle. •
A közlemények csakis a forrás megjelölésévei vehetők át.
Két aktuális közlemény. Egyszerre két aktuális bányászliír került közgazdasági lapjaink útján a nem-bányász közönség tudomására. Az egyiket a „Közgazda sági Reform", a másikat a „Magyar Nemzetgazda" publikálja. Mindakét lap. tekintélyes közgazdasági szakorgánum, és így mindakettőnek a közlése megérdemli, hogy a bányász-szakközönség tudomására jusson. A hírek kommentálásától tartózkodunk, a leközlésükel azonban köte lességünknek tartjuk. Az első közlemény a »Közgazdasági Reform*, február hó 20-án megjelent 8-ifc számában „Bányászati kérdések" czim alatt, a másik hír a »Magyar Nemzetgazda« ugyancsak február hó 20-án kiadásra ke rült 8 számában „Az állami szénbányák eladása" felírással jutott nyilvánosságra. íme a közlemény:
I. B á n y á s z a t i
kérdések.
Jó harmincz éve lehet már, hogy a bányászati kérdések Magyar országban lekerültek a napirendről 1908-ig és csak akkor foglalkozott velük a nagyközönség, hogyha egy-egy világjáró angol vállalkozó avagy franczia gründoló boldogította valamelyik bányánkat látogatásával. Mi magunk bizony nem értünk rá bányászati kérdésekkel foglalkozni, a mi képzeletünk és vágyaink az elmúlt harmincz év alatt magasabb ré giókban szárnyaltak. Egy csapással iparos állammá akartunk lenni, szubvencziós és tulipános iparpolitikával. Álmodoztunk a Balkán gaz dasági meghódításáról, bár még hazánkat sem hódítottuk meg gazda ságilag. De álmaink nagyon bájosak voltak és a csillogó légvárakban J ó S z e r e n c s é t III
--
22
416
még ma is gyönyörködhetnénk, hogyha a rideg valóság fel nem éb resztett volna. A tulipán bizony csak jelvény maradt, és szép álma inkból nem maradt meg egyéb, csak egy nagy kiábrándulás. Le kell szállnunk álmaink fényes egéből a sáros földre, hogy praktikus és ne héz munkával teremthessük meg ipari fellendülésünk bázisait. És hogy a leszállás megkezdődött, annak egyik jele az is, hogy a bányászati kérdések iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Mert a bányászat nem csak abban áll, hogy egy csomó sápadt munkás izzadva vájja a kő szenet, vasérczet, meg, hogy a bányavállalat osztalékot fizet az örven dező részvényeseknek. A bányászat az ipari fellendülés egyik legna gyobb fontosságú bázisa. Mert létesülhet-e nagyobbszabásu vasipar olyan országban, ahol a vasbányák parlagon hevernek? Fejlődhetik-e ott a gépipar, az elektroteknika, ahol külföldről kell a nyersanyagot importálni? És egyáltalán fejlődhetik-e a gyáripar oly országban, amely külföldi fűtőanyagra, kőszénre és kokszra van utalva? Ébredésünk na gyon, de nagyon szomorú volt, mert itt a valóság talaján keserű csa lódások vártak ránk. Amerre tekintünk, csupa nyomorúság, tehetetlen ség! Vasérczeink felét nyersen ekszportáljuk, mert elavult berendezésű kohóinkban nem tudjuk feldolgo/.ni. Szénbányáinkban nincsen elég ma gas kalóriáju szén és így behozatalra szorulunk. Fémbányászatunk már évek óla pang, pusztul; kincstári fémkohóink mindegyike egy-egy anakhronizmus. Petróleumkutatásaink ügyét elposványosítotla a diletanlizmus és a szubvencziós politika, a kálikutatást pedig megakasz totta a földgázkitörés. — a földgáz felhasználás kérdését pedig egye lőre megfojtotta az ex-lex. Azaz mégsem! Ez az a kiinduló pont, amelynél a reorganizáczió nagy munkája megindult. Mert megindult már és hogyha a mostoha idő meg nem fojtja a szépreményű csirát, úgy végre-valahára eljutunk a reorganizáczió küszöbére is. Egy nagyon kis, sőt komikus dolog indította meg a most fejlődő akcziót. Néhány év slőtl a Mezőségen a száraz időjárás következtében nagy volt a víz szükség és a kormány szakértőket küldött ki, hogy az orvoslás mód jaira nézve előterjesztést tegyenek. A szakértői vélemény előkészültéig persze elmúlt a szárazság, de a véleményben meg volt említve egy dolog, amely figyelmet ébresztett a ministeriumban. Ez a kálisók elő fordulásának kérdése volt. Miután mélykutra már egyelőre nem volt sürgős szükség, a pénzügyminister elhatározta, hogy kálisó után fog fú ratni a Mezőségen. A munka meg is indult, de 270 méter mélységben váratlanul földgázra bukkant a furó és a gázkiömlés olyan vehemens volt, hogy a további munkát be kellett szüntetni. Előbb nagy volt a megrökönyödés, de csakhamar diadalnak kiáltották ki a balsikert és, hogy a diadalt annál inkább dokumentálják, a pénzügyminister száz ezer koronáért megvásárolta a földgázos területet. Ezzel azután be is fejeződött az ügy. A gáz vígan ömlött a levegőbe mindaddig, míg a
417
kormány meg nem vált az ügyek vezetésétől. És ekkor váratlanul ked vező változás következett be. Az új pénzügyminister, aki maga is bá nyász, fölismerte a földgázok nagy igazi jelentőségét és egy bizottságot küldött ki az Egyesült-Államokba, hogy ott a földgázzal való vasol vasztást és vasfeldolgozást tanulmányozzák. Ez a bizottság fogja meg határozni azokat a módozatokat, amelyek mellett a földgázt a vas iparban fel lehet használni. És hogyha a villamos vasolvasztást meg teremtik hazánkban, akkor két anomáliát lehetne megszűntetni, a vas érczkivitelt és a szénbehozatalt. Mert ez a két dolog eddig orvosolha tatlan volt. az ellenük való küzdelem pedig csak jelszavakon nyargalt. A vasérczkivitelt nem lehetett megszüntetni, mert az ekszporfra kerülő vasérczet itthon nem tudtuk feldolgozni, a szénbehozafalt, főképen pe dig a kokszbehozatalt nem lehetett megszüntetni, mert különben a ha zai vaskohók maradtak volna fűtőanyag nélkül. Mindkét kérdés meg oldását a földgázkérdés megoldásától várhatjuk. De az igazi fellendü lést csak akkor várhatjuk, hogyha a minden izében elavult, senki ál tal következetesen végre nem hajtott bányatörvényt, a Bachkorszak ezen emlékét modern bányatörvénynyel helyettesítjük. És amint érte sülünk, a pénzügyministeríumban már lázasan dolgoznak a törvény tervezeten. Az uj bányatörvény kell hogy véget vessen, különösen a bányászat terén uralkodó anarkhiának, a meddő hegyzárlatoknak, a spekuláns-zártkutatmányoknak, az adományozott bányák évtizedes üzemszünetelésének és az ezzel szerves kapcsolatban lévő aranylopás nak. Hogyha ez a két alapkő megszilárdul, önmaguktól öszszedülnek a Potemkin-falvak és helyükbe a magyar bányászai való épülete emel kedik ! A hír ez:
II. Az állami s z é n b á n y á k e l a d á s a .
Harmadéve rendkívül nagy szénhiány volt Magyarországon. Az okokat, amelyek ezt az állapotot eredményezték annak idején (mi is) eléggé ismertettük. A rendkívül szigorú tél, a forgalmi berendezések elégtelensége szemben az állandóan növekvő szénkereslettel, olyan torló dást eredményeztek az érdekelt kassa-oderbergi vasutakon, hogy hete kig nem jöttek a szénszállítmányok a fővárosba. A nagy szénhiányon segítendő, eleinte a kormány angolországi szenet vásárolt, később pe dig azzal a tervvel foglalkozott, hogy szénbányákat vásárol s azokat állami kezelésbe veszi. A kormány elhatározását nemsokára tett kö vette s nemsokára megvásárolt a kormány hat-hét szénbányát melyek kedvező széntermelést ígértek. A kormány bányavásárlásainál arra is törekedett, hogy az országban előforduló szénmedenczék mindegyikéből hasíthasson ki egy bányát az állami bányászat számára. Ezt azzal a czélzattal tette, hogy esetleges szénhiány esetén, a mikor a külföldi szén forgalmi zavarok miatt nem jutna be egy ideig az országba, az állami bányákból termelt szénnel segíthessen esetleg a helyi érdekelt22*
-118
ségen is. A kormány előtt a porosz kormány példája lebegett, mely a szénbányák kartelje ellen sikerrel csak akkor tudott fellépni, mikor a saját bányászata következtében nem reflektált többé az állami szállí tásoknál a szénbányák ajánlatára. A hazai szénfogyasztók legnagyob bika a magyar állam, az államvasutak és az állami vasművek lévén. Ezek szénfogzasztásának kielégítésére és zavartalan szénszolgáltatására törekedett a kormány a bányáknak állami kezelésbe való vétele által. Mielőtt azonban a megvásárolt állami szénbányák a rendszeres aknázás következtében abba a helyzetbe jutottak volna, _ hogy czéljuknak megfelelhessenek, a beállott kormányvállozás után az új pénzügymi nister szakkörökből jövő hirek szerint azzal a tervvel foglalkozik, hogy az állami szénbányákat áruba bocsátja. Az állami szénbányák eladása azért történnék, mert az eddigi feltárások szerint a bányák üzemben tartása nem volna gazdaságos és így az állam a szénbányaűzletre év ről évre jelentékeny őszszegeket ráfizetne. Annak idején, mikor a kormányelnük bejelentette a szénbányák megvásárlását, a szakvélemények eléggé kedvezően nyilatkoztak ezekről a szénterületekről. Mindamellett azok üzembevétele nem Ígérkezett oly gazdaságosnak, hogy ebből az állami bevételek új forrása nyilna meg. Az eddigi tapasztalatok szerint az államnak igen nagymérvű beruházásokat kellene eszközülni, hogy a szénbányászat zavartalanul folyhasson s ezek a nagy befektetések hosz szú időre illuzoriussá tennék az állami bányaüzletek jövedelmezőségét. Ilyen körülmények között könynyen hitelre találhat már a pénzügy ministerium részéről is több izben szóvá tett hír, hogy az új pénzügy minister komolyan foglalkozik az állami szénbányák áruba bocsátásá val. A kormánynak ez az elhalározása meglehetősen kedvezőtlenül érinti bányászatunkat, mert az állami bányák tartós üzembentarlásával széntermelésüek jelentékenyen emelkedett volna s már ezzel m ó dunkban lett volna a külföldi szénbehozatalt kiszorítani. Ha az állam viszszavonulna a megvásárolt bányák üzembehelyezésétől és a bányá kat áruba bocsátja úgy a magánvállalkozás aligha fog ezeknek a bá nyáknak üzembehelyezésével foglalkozni.
* Ismételjük, minden kommentálástól tartózkodunk, a czikkeket azonban közöljük, mert kötelességünk, hogy olvasóközönségünket a bányászati szak minden aktuális kérdéséről, idejekorán tájékoztassuk. Lts.
«9
Az . . . 9 év Magyarország bányamivelésének történetében. (Minden jog fentartva). (Folytatás a 397. oldalhoz.)
1849. Abrudbányán május 8-án Jancu megtámadja Hatvanit. Az oláhok a várost felgyújtják és polgárait felkonczolják. Május 19-én ÍI várost viszszafoglaló Hatvaninak hátráló vonalát Jancu elzárja Hat vani csatát veszít. Kemény június 11-én csapatával Abrudbányára be vonul, június 16-án tovább nyomul. Alsó-Metzenzéf hámorosai mun kájának jutalma a szent ügy elestével szintén elvész és fizetés helyett vallatás, üldözés, bujdosás és bebörlönözés az osztályrészük. A hámor kovácsok halállal fenyegetve a hegyekbe menekülnek és a Nyirtető táróiban több hétig rejtőzni kénytelenek. Beszterczebánya táján Kmeti, jan. 15-én és 16-án Húrban csapatait, megveri. Görgei január 26-án Aulich és Kmeti osztályaival, Rózsahegyen át a felső Vág völ gyébe vonul. Brdd felé vonulnak május 8-án Klein halálfejes német csapatai. Brennberg széntelepeinek bérlői és Sopron város között 1811 óta lebegő perlekedés, szerződéses befejezést nyer. A szerződést 6 évre kötik meg. A szerződés feltételei: a bérlő 100000 q szenet 17"5 kr.-ért, 1O0000 q szenet 2 4 0 kr-on. és 50000 q szenet 2 8 0 kr-ért fog a városnak átadni; ezenkívül a darabos szén eladási árának V - é t s az apró-szén árának / -&t fogja bér gyanánt a városnak fizetni. Diósgyőr és Miskolcz között táborozik Görgei serege január 22-én. Baczebányán a bányamíveléssel teljesen felhagynak. Horgospatakon ápril 19-én Kossuth kohóját, a független Magyarország szolgálatára felszentelik. E kohóhoz gyűjtötték öszsze a vidék öszszes harangjait és itt öntötték belőlük az ágyúkat a szabadságharcz czéljaira. llloba-Sikarlón az egész bányászat a magyar ministerium intézkedésére eladásra kerül; azóta jóformán szünetel. Marosujvárott a József-aknába vizek törnek be. melyek a bánya menyezetét megtámadják. A tisztek menekülnek. Pénz nincs. A vízmosás jelentékeny. Nagyágon a zavaros események a megindult fejlődésnek véget vetnek; a jövedelem ingadozóvá lesz; a feltárást folytatják. Selmeczbánya január 14-én Görgey hadiszállása. Guyon január 22-én Csoricstól vereséget szenved. Pusztelnik alezredes sebesülten fogságba kerül és meghal. A zúzóművek egészen elhanya golt állapotban vannak. Steierlakon a porkárvölgyi bányák szénkihozatalának öszszpontosítása czéljából megindítják a Dulnig-táró munká latait. Szászvárott ahol a kőszén kibúvását már évek óta ismerik, Miesbach Alajos bányamivelést kezd, miután a pécsi püspökség szén birtokát magának biztosítja. Újbánya környékén orosz csapatok por tyáznak. Vashegyen a macskova-zlatnói telepek kiaknázására és külö nösen az itteni rézérczek értékesítésére, külön társaság alakul, hogy 1 2
1
e
420
rézbányát míveljen. Czementáló üzemet is kezdtek. Miután a vállalat nak azonban tekhnikai alapja nem volt, az eredmény elmaradt. Veres patakon a »Verespatak-Abrudbányai-Bányamegye« bányám ívelésére vonatkozó levéltári iratok a forradalmi harczok alatt megsemmisülnek. Vízakna január 31-én Bém tábornok főhadiszállása. Puchner február 1-én megtámadja a magyar sereget, de viszszavonulni kényszerül. Zalatna közelében Axente, 10000 oláhjával. június 16-án megtámadja Kemény csapatjál. A bécsi kormány bizottságot küld ki a bányatörvény javaslat elkészítésére. A bizottság javaslata elkészülvén, az érdekelt köröknek véleményezés és észrevételezés végett kiadatott. Graenzenstein Gusztáv a pénzügyministerium bányászati osztályának főnöke, 1859. Bány a-Szálának bányatelepet Körmendi József Eduárd megvásárolja előbbeni birtokosától. Donbrawától. Buglóczon barna szénbányát nyitnak egy táróval, a melynek a Károly-táró nevet adják. A szén értékesítésére, a bánya völgyében (Thalheim) üveghutát létesí tenek. Diósgyőrött a szénbányamívelés megindul. Fenyő-Kosztolány környékén a Kresz testvérek kutatni kezdenek. Körmöczbányán június 16-án és 17-én Scheucheustuel Károly br. osztályfőnök, Rusegger Jó zsef bányaigazgató és Landerer Nándor bányatanácsos főbányabejárást tartanak; az új, vagyis a Nándor-altáró czélszerüségét kétségbe von ják és új tervezet készítését rendelik el. Herzeg József bányagondnok, a vett utasításhoz képest, a Mihály akna mélyítésének belevonásával új tervet készít, amelyet az udvari kamara elfogadván, az altárói mun kálatok megállanak. Magurkán a tiszta nyereség 31600 frl. Ezentúl a veszteségek folytonosan növekednek. Marosujvárott művizsgálatot tar tanak, amely alkalommal Sehmidt Alajos bányafelügyelő javaslatot tesz, hogy jövőben a főaknákat, ahol csak tehető, többé nem a hasadékos és a víz által keresztül-kasul járt sógerinezben mélyítsék le, hanem a sótömböt körülvevő meddőben. Jucho Ferencz tervezete szerint ugyan ezen évben új bányát, illetve külső míveletet nyitnak ott, a hol a sótömb a gyep alatt már 2—3 ölben megkapható. A sórakótárakat a Maros új pártjára helyezik át. A víztől-mentesítő gátakat betonból akarják készíteni. A Maros régi árkát áthidalják és a vasutat meghoszszabbítják. Oraviczán a vasúti állomás közelében ásványolajgyár épül, a mely a Steierlakon termelt nyersolaj finomítását végzi. Salgó tarjánból a termelt szenet Szolnokra és Boroszlóra, részben Pestre, Halápra s Egerbe viszik. Főfogyasztója a »Dunagőzhajózási-Társaság.« Brelich Lajos és Windsteig Gergely, a tengődő bányászatot fellendíteni igyekesznek. Selmeczbányán bányaigazgató lov. Russegger József, cs. k. ministeri tanácsos. Steierlak önálló községgé alakul. Zsilben a »Brassói-bányalársulat« szénre kutat. (Folytatjuk.)
421
Tuöomány-Byakorlat. A barométer a bányászati szellőzés szolgálatában. Irta: Hericegen
L. oki. mérnök.*
A depreszsziónak, illetve az ekvivalens vágat-tágasságnak a meg határozását, eddig csakis a ventilátornak szívó-csatornájában, a depreszsziómeternek alkalmazásával eszközölt közvetetlen mérésével lehetett végezni. E módszerek ellen kifogás nem emelhető, mert igen megbíz ható és pontos adatokkal szolgálnak. A depreszszió-készülékeknek azon ban igen nagy hátrányuk az, hogy a külső atmoszférával közvetetlen öszszeküttetésben kell, hogy álljanak és így a bányákban való méré seknél nem használhatók. Ezek a készülékek ott is megtagadják külön ben a szolgálatot, ahol a szívócsatorna nyitott, ahol tehát a mester séges szellőzés nélkül levő bányának az ekvivalens tágasságát kell meg állapítani, mi érez és sok barnaszénbányánál elég gyakran előfordulhat. Végre még a következő eshetőséget is figyelembe kell venni: Meghatározandók valamely keresztvájásban. vagy valamely akná ban uralkodó ellentállások és megállapítandó, hogy ezek, változott vi szonyok között miként alakulnának? ismeretes dolog, hogy az ellentállások a depreszszióhoz, illetve az öszszes-depreszsziónak ama részéhez egyenesen arányosak, amely a megállapított ellentállás leküzdésére képes. Hogy ilyen esetekben, amelyekben a depreszszió-metereknek al kalmazása leheletlen, mégis boldogulni lehessen, a bányászember a hőmérőhöz és a barométerhez folyamodik, a melyekkel szintén kielé gítő és igaz eredményekhez juthat, természetesen helyes és czélirányos alkalmazás esetén. Szerző az idevonatkozó kísérleteket egy érezbányában (a mely az »Aktiengesellschalt für Bergbau, Blei-und Zinkfabrikation zu Stolberg und in Weslfalen« tulajdonát képezi) végezte, melyben az üzemi vi szonyok a következők voltak: A fejtés a 300 m és 324 m mélyszin teken mozgott; a már lefejtett 276 m mélyszint a felhasznált bánya levegőnek az öszszegyűjtésére és a kihúzó szellőző aknához való kive zetésére szolgált. A szellőző akna zsompja a 300 m mélyszint talpán állolt. a 276 m mélyszint rakodójától felfelé azonban már nem volt járható állapotban. A behúzó és kihúzó szellőző aknák levegőoszlopai magasságkülönbségének megnagyobbítását egyrészt az által érték el, hogy a kihúzó szellőző-akna loroknyílását górczdüntéssel emelték és másrészl pedig az által, hogy az akna falazatát kéményszerüen még * V. ö. Bramikohle
VIII éf. 47. sz. 6 6 3 - 6 6 7 . old.
422
5 w-rel megtoldották. Magában a bányában ott, a hol a levegő a 276 m mélyszintről a kihúzó szellőző aknába belép, tűzrakással fokozták a levegő-áramlás húzásának az intenzitását. Az adott körülmények között Herwegen L. mérnök a depreszsziónak a megállapítását következtetés útján kezdeményezte. Feltéve, hogy précziziós barométeren eszközölt méréssel, a külső levegő nyomását pontosan megállapítottuk, bizonyos, hogy a 300 m-rel mélyebben fekvő bányaszinten, — azonos hőmérséklet mellett, — a levegő-nyomás, az aerosztatikus nyomás-magasságnak megfelelően. 30 mm-e\ el kell, hogy térjen. Ettől eltérő leolvasás csakis a hőmérséklel-vállozás által előidézett térime-vállozással okolható meg. A vo lumennek, az 1 kg. levegő nyomásmagasságával való szorzataiból szár mazó különbözet amaz energia-szám értékét adja, mely a levegőnek a bányában való keringését illetve mozgását okozza s fentartja. E vo lumen-energia természetesen első sorban a bánya- és a külső-levegő hőmérsékletei közötti különbségtől függ, de a barometer-állás magassá gától is befolyásolva van. miután ez a 1 th? levegőre számított sűrű ség és tömeg szerint változó. Minél nagyobb a volumen-energiának az értéke, annál nagyobb ama levegötömeg a mely a bánya levegő-útjain átvonul. Ez a volumen-energia tehát oly menynyiség a mely a ter mészetes depreszszióval feltétlenül direkt aránylalban kell, hogy álljon, amiből tovább az következik, hogy a barométer-állások között jelent kező differencziák nem egyebek mint a mm kénesőoszlopban kifejezett bányabeli abszolút depreszszió. (Folytatjuk.)
5zemle. Kőszén- és érczelőkészítés. I ? £ "
l g é
a
" ,
s z é n b
n
! -
I WJute Dávid a »T.he Engineering Record-ban (Vol. 60. N° 1 1 . P. P. 292.) azokat a tanulmányokat közli melyeket az okszigénben való tartalomnak a szénre való befolyására vonatkozólag, különösen a szén előkészítése szempont jából végezett, amidőn megállapította, hogy az okszigénnek a tüzelési czélokra szánt szénfajok tekintetében éppen oly magas gazdasági befo lyása van. mint a hamuban való tartalomnak. Végső konklúziója vég zett vizsgálatainak az, hogy sok okszigént tartalmazó, hamuban sze gény szénfajok közelítőleg ugyanoly kalorimeter-értékkel birnak mint azok a szénfajlák, a melyek bőséges hamutartalom mellett, kevés ok szigént tartalmaznak. Emellett a szén nedvesség-tartalmához kötött okszigén közel oly káros hatású mini az az okszigén, a mely kőzve-
423
tétlenül a szénanyaghoz van kötve. Valamely szén kalorikus értékét a szénanyagnak a hamu- és okszigéntartalom öszszegéhez való viszony lata szabja meg úgy, hogy a szénfaj értéke e kvoczicns nagyságának növekedésének arányában emelkedik. Miután a hamu és az okszigén negatív értékei közel egyezőek, az egyező viszonylatokat mutató szén fajok fűtőértékei is egyezők lesznek. Csak ha magas szénanyagtartalom mellett, a hidrogénlarlalom is feltűnően nagy (Cannel-szenek, Anlraezitek) jelentkeznek eme szabály alól kisebb-nagyobb eltérések. Cse kélyebb értékű szenek, különösen pedig lignitek, bitumenes szénfajok és tőzegek mosás útján való szeparácziójának, okszigén-felvétel, a kö vetkezése, mi a fennebbiek szerint értékcsökkenéssel jár. Valamely szén a rendes módon való kokszolhalásának az alapfeltételét a hidrogénnek az okszigénhez — száraz szénre vonatkoztatott — viszonyszáma szabja meg. Oly szenek, a melyekben ez a viszonylat az 59%-ot megüti, az öszszesülés és zsugorodás ama tulajdonságával bírnak, a mely kokszolhatásuknak a lehetőségét megadja sőt igen sok oly szénfaj van, mely még akkor is kokszolható, ha benne a mondott viszonylat az 55%-alá leszáll. Antraczitos szeneknél a hidrogénnek és okszigénnek egymáshoz való viszonvosságának a halárértékei jelentőségüket veszítik. (Kedesdy.) lg- (6).
L a b o r a t ó r i u m - gyakorlat. nyiség-szabályozóval. (Dr. L. Schmitz.
Gázégő pontosan beállít ható gáz- és levegömeny-
Egy becsatolt képpel. Minden jog fentarlva). Igen sok kémikus munkánál, pl. frakczionált desztilláczióknál, nagyon fontos dolog, hogy a lángnak a magassága pontosan szabályozható legyen, ami a becsa tolt képen bemutatott égőnél igen pontosan és biztosan és a mi a legfőbb dolog, hamarosan egyszerű kézfogással történhet meg. A szerke zetnek a főalkotó-részeit csavarorsó s erre szerelt csavar alkotják, m e lyek az égőre akként vannak elren dezve, hogy az egyiknek vagy a má siknak az elfordítása útján a gázés a levegő-hozzávezetésl egyazon időben szabályozni lehet. Az égő bel sejében forgathatőlag elhelyezett könusz. a mely a levegőnek és gáz nak egyidőben való szabályozására szolgál, a c emelővel, szorosan öszsze van kapcsolva. A c emelőnek a végére, a d tok, forgathatólag
van ráreszelve. A d tok a zavaros e beállítócsavarnak a befogadására szolgál, a mely a maga részéről a g csavarorsón járhat fel-alá. Utóbbi az égőhöz csuklósan hozzáerősített h beosztott ívlaphoz kapcsolódik, a mely fölött a forogható c emelőhöz erősített i mutató mozoghat. Ez a mutató az égő kónusának mindenkori állását, illetőleg a kiömlő gáz nak a menynyiségét jelezi. A g orsónak a h beosztott ívlappal való csuklós kapcsolata egyrészt, és a beállító csavart vivő d toknak a C emelővel való csuklós kapcsolata másrészt, az emelőnek és vele az égő kónusának előre- s hátra való forgatását — az e beállító csavarnak a közvetítésével — akadály nélkül lehetővé teszi. A gázégőnek ez az alakja törvényileg védve van. Forgalomba hozatalát. ilFtőleg elárusítását a Dr. R. Hase czég Hannover-ben vállalta magára. Cz. (2).
Elektroteknikcl
I
Feszültségkülönbözetet-mutató
távké-
! szülékekhez. E mutatókészülék a watt mérők elvének alapján van szerkesztve s valamely távvezeték kezdő s végső-pontja közt levő feszültség-különbözet megmutatására szolgál, a vizsgálódrólok használata nélkül; e mellett a készülék egyik orsója állandó feszültséget mutató áramforrásba, míg a másik orsó a hasznos, vagy avval arányos m á s áramkörbe van iktatva. A találmány szerint az egyik orsónak az áram körébe önindukcziós készüléket kapcsolnak, a melynek állandója, a vezeték állandójával megegyező. Szb. (3).
TekhnolÓffia,
' Sárgaréz helyett czink. A Hohenlohewerke ' 1 (igen jelentékeny felsősziléziai) czinkművek sza badalmat szereztek, amelynek alapján a czinkcsavarokat anynyira meg lehet keményíteni, hogy a jelenleg általánosan használt sárgarézcsava rokat minden lekinletben pótolhatják. Miután a czink, a sárgaréznél már a dolog természeténél fogva is feltétlenül olcsóbb, a czinkcsavarok okvetetlenül konkurrálni fognak a sárgaréz-csavarokkal. Vm. (3).
VeSVesek
Schenk-féle ellenőrző számoló és jegy-automata
!_ (1. a becsatolt képet) arra való, hogy a csílléreknek, kellőképpen megrakott (elég nehéz) csilléikért jegyet szolgáltasson ki a bérelszámolás czéljára. Főalkotórészében mérősínből áll, amely kellő megterhelés esetén ágyazatában kissé sülyed; kiegészítője a szembe fekvő sinre szerelt zárómekhanizmus, a mely a csillének viszszatolását lehetetlenné teszi; hozzája tartozik végre a bádogházban elhelyezett jegyet-kivető készülék, a mely a belehelyezett jegyekéi, sorjában egy másután és egyenként mindanynyiszor kiveti, mihelyt a mérősín le szállott és újra felemelkedett. A készülék számlálóval is kapcsolható, mely a szállított csillék öszszes számát automaticze regisztrálja. Ha a
425
gyártó »Carl Schenck-Darmstadt. Eisengiesserei und Maschinenfabrik G. m. 6. H.« engedélyét megkapjuk az itt nézetrajzban bemutatott igen
praktikus szerkezetnek a konstrukczió-részleteit és szerelésének módját is közölni fogjuk. Lts. — E g y új á s v á n y . Wilkensen geológus az Antvvin provinczia (Írország) bazaltjában új ásványt fedezett fel, a mely a Kobalit-hoz közel rokonságban lenni látszik. Megülve fémiesen cseng, keménysége jó nagy, törése aprózottan kagylós. Savval való maratása
426 után kristályos szövezelet mutat; nehezen ömleszthető, de a hidrogénokszígén-gáz lángjának nem képes ellentállani. Arzént alig tartalmaz; az előző kémiai vizsgálat tanúsága szerint kobalt sincsen benne, lénye ges alkató elemei: vas. kovasav és szénanyag, a melynek a jelenléte különösen feltűnő. A porrátört, vagy csak felületén is megkarczolt ás vány, aczelilénre emlékeztető szagot áraszt. Fluorhidrogén-savban fel olvad; más savak igen kevés hatással vannak az új, — eddig névte len — ásványra. Um. (5).
Közgazöaság. Közgazdasági hírek I
A
B o r s o d i
aczél
"
é s
a c z é l s z e r
-
'" ' ™ L_l számgyár r.-t. amely eredetileg 550.000 K alaptőkéjét 1908-ban lebélyegezés által 165.000 K-ra szállí totta le, 5334 drb 150 K-s elsőbbségi részvény kibocsátása által töké jét 800.100 K-val fölemelni. Mk. (8.) >c
r
Uj
Vállalatok.
Magyar brikettgyár részvénytársaság czég-
_ gel az 1909. évi deczember hó 14-én tárlott alakuló közgyűlésen és az ekkor elfogadott alapszabályok szerint, új vállalat létesült. A részvénytársaság székhelye: Budapest. A vállalat tárgya: 1. A Magyarországon 24.751., 31.070., 17.296.. 42.837. és 27.472. szám alatt bejegyzett vas- és érczhulladékoknak a Rónay-féle eljárás szerint való brikettezésére vonatkozó szabadalmak kihasználási jogo sultságának megszerzése. 2. A fenti szabadalmazott eljárás szerint dol gozó brikeltgyár létesítése vas- és érczhulladékok feldolgozására. 3. A fenti szerint szabadalmazott eljárással nem versenyező brikettek elő állítására szolgáló eljárások megszerzése más anyagok és árúk briket tezésére. 4. Az idevágó árúkkal és termékekkel való kereskedés. Tar tama: határozatlan időre terjed. Alaptőkéje: 150.000 korona, mely 750 darab, egyenként 200 korona névértékű, névre szóló részvényre oszlik. Az igazgatóság: 6—20 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgató ság tagjaiul meg választattak: Söpkéz Sándor, Láng Gusztáv, ifj. dr. Chorin Ferencz, Pfeifer ígnácz, Dezsényi Gyula, dr. Fürth Hugó Klauber Ödön, Rónay Árpád, és Fürth Gusztáv, kiknek . ebbeli minőségük és czégjegyzésí jogosultságuk bejegyeztetett. Közp. Ért. (13.) N
Oil and O z o k e r i t e C o m p a n y (London) czég alatt Londonban új rész vénytársaság alakult két borislawi és tustanoviczoi petróleumforrás és földi viasz bánya kiaknázására. A társaság alaptőkéje 1,450.000 font sterling, de e mellett 800000 font sterling erejéig 6 °/ -os elsőbbségi kötvényeket bocsátanak ki. Új v a s m ű R o m á n i á b a n . Románia prahovai kerületében a Ceptura-Cotroceni községben levő állami birtokon vasmű építését tervezik, amely főleg a román vasutak szükségleté nek kielégítésére lesz hivatva. Vivegnis düsseldorfi és Budu bukaresti mérnököktől ered ez a ten , amelynek állítólag már sikerült egy német pénzcsoportot megnyern amely.10 rrillió márkát hajlandó a vállalatba befektetni. A román kormány a vál0
-
í-27 |blatnak teljes adómentességet biztosílotl. lovábbá gépeinek, géprészeknek és évi 40 000 tonna nyersvasnak vámmentes bevitelét engedte meg. — Új k o v á c s o l t v a s CSÖ-gyárat szándékozik egy bécsi jelenlés szerint egv német konzorczium Freistadtban (Szilézia) építtetni, ahol főleg varrat nélküli csöveket fognak hengerelni. Az évi termelést egyelőre C00 vaggonra tervezik és ehhez a nyersanyagot a karleien kivül álló Freistadler Stahl- und Eisenvverk fogja szállítani. Az egyetlen magyar (az állami vasművek) és három osztrák (witkovitzi vasmű, Mannesmann-féle csó'hcngerlőművek és Albert Hahn, Oderberg) kovácsolt vasgyár egymással kartelben van nak, de ehhez az új vállalat nem szándékozik csatlakozni. Mk. (8.)
KöZSVÜléSCk ° ^
z
I ^ Északmagyarországi Egyesített KöszénL_l
bánya- és Iparvállalat R.-T. f. évben, febr.
17-én tartotta XXVJII-ik lendes közgyűlését, amely alkalommal az igazgatóság a következő jelentéssel számolt be múlt évi működéséről: A lefolyt esztendőben az üzletmenet igen kielégítő volt. Az ipari üze mek szénszükséglete nem csökkent és ha a szállított szén menynyisége mégis némileg mögötte maradt a megelőző év szállítási eredmé nyének, e körülmény kizárólagosan a m. kir. államvasutak megcsap pant szénkeresletével okolható meg. A bányák könynyű szerrel voltak képesek a támasztott igényeknek teljesen megfelelni és a termelés csak az őszi hónapokban volt a kocsiliiány által némikép befolyásolva. A korszerűen megteremtett munkástelepek és egyéb jóléti intézmé nyek mindenképpen megfeleltek feladatuknak és így a munkások lét száma az egész múlt év folyamán megfelelő volt. A munkabéreket, főképpen az élelmi czikkek lényeges drágulása következtében, ujolag emelni kellett s e körülmény a bányaüzemnél szükségelt anyagok drágulásával egyetemben, a termelési költségeknek további emelkedé sét okozta. A termelési költségeknek folytonosan tartó emelkedését ellensúlyozandó, az igazgatóság már huzamosabb ideje munkatervébe vetle az öszszes bányáknak tökéletes felszerelését a bányaüzemnek ezidő szerint rendelkezésre álló minden teknikai kellékkel, valamint az üzemek lehető öszszeponlosílását is, amely programúinak végrehajtása dolgában az elmúlt évben szép előrehaladás történt s annak teljes keresztülvitele a közel jövőben meg fog történni. A nyugati kerület ben egy új igazgatósági és irodai épület készült el, amelyben a m ű szaki s adminislratív irodák valamenynyien alkalmas módon helyet találtak. Ugyanitt felügyelők számára egy lakóház és különböző keze lési és raktári czélokal szolgáló házak épüllek. Az Albert-aknában két további aknarész lelt villamos üzemű felvonó- és vízelhuzó-gépekkel felszerelve, miáltal a termelésnél, úgy a gyorsabb, mint a/, olcsóbb lebonyolítás szempontjából, feltétlenül lényeges javulás lesz elérhető. A baglyasaljai új. 5UQ m. hoszszú lejtő-akna a múlt év folyamán 264*2 m-re haladt és teljes ácsolással és sínekkel lelt ellátva. A vil lamos központ kibővítése által követelt építkezések elkészüllek és a gépberendezések szerelés alatt vannak úgy, hogy itt az üzem előrelát hatólag már jövő (avaszszal megindulhat. A keleti kerületben még két munkáskaszárnya s felügyelők részére egy lakéiház épült, miáltal e kerületben a kiegészítéskép szükséges épílkezések belátható időre be vannak fejezve. A szénbirtok egy határos szénterület megszerzése ré vén örvendetesen gyarapodott. A végrehajtott mélyfúrások és kutatá sok kb. 15 millió q-nyi kiváló minőségű szén létezését állapították ott
428
meg, ahol cz, új aknának telepítése nélkül, a József akna utján hozzá férhető s lefejthető. A feltáró munkálatok már folyamaiban vannak s azok végrehajtása s az itt várandó szénnek annak idején való kibányá szása érdekében, egy kisebb arányú villamos erőtelep létesült, amely már a múlt évben üzembe is jött. Eladatott 3,831 683 q szén (az előző évben eladott 4,158.194 q-val szemben). A nyereség- és veszteség-szám lából kitűnik, hogy a teljes üzemfölösleg a kamatjövedelmet beleértve 1,021.995*42 K, mely öszszegből a központi költségeket, a bányabére ket, a vasútfenlartás költségeit, adót és társládahozzájárulást öszsze sen 2 6 3 5 0 3 4 3 K-át levonva marad tiszta üzemfeleslegnek 758.491'99 K. Az igazgatóság javaslatára ezen öszszegből értékcsökkenéseért 320.000 K-át, a tartalékalap javára öszszesen 360.000 K-át tartalékba helyezlek úgy. hogy a maradvány 398.4911)9 K. Ezen öszszegből az igazgatóságra és tisztviselőkre alapszabályszerű jutalék fejében 47.819 04 K, a tisztviselők nyugdíjalapjának 10.000 K jutott s így az 57.8191)4 K levonása után 340.672 95'K levonása után. illetőleg az 1908. évi 45.29410 K nyereség álhozal hozzáadásával a közgyűlés 385.96705 K-val ren delkezett, amely öszszegből 340.000 K-át 8 '/ °/ -os osztalék kifizeté sére fordítóit és 45.967 05 K-át új számlára íratott. A társulat 20.000 drb. részvényének az 1909. évre esedékes 24. sz. szelvénye f. é. már czius 1-től darabonként, 17 K-val lesz beváltandó, még pedig Budapes ten a »Magyar Általános Hitelbanknál,« Bécsben a Niederösterreichischo Eskomplegesellschaftnál. Az „Esztergomvidéki Köszénbánya B.-T." helyzetében, a múlt év folyamán nem történt változás. A köz gyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, a felmentvényt meg adta s a kilépő igazgatósági tagokat: Br. Herzog Pétert és Stiller Mórt, valamint a felügyelőbizoltság tagjait: Deutsch Antalt, Grósz Nándort és Jrsay Imrét újból egvhangulag megválasztotta. 347. E. Et. (41.) %
Osztalékok.
n
A Standard Oil Company osztaléka. Newyork-
ból jelentik február 16-án, hogy a Standard Oil Company negyedévi osztaléka, részvényenként 15 dollárral van meg állapítva. Bp. (40.) — A Felsömagyarországi Bánya- és Kohómü R . - T . igazgatósága február h ó 2 l - é n tartott ülésében elhatározta, hogy a legközelebb megtartandó közgyűlésen indítványozni fogja, hogy úgy mint tavaly, az idén is 20 korona osztalék fizetessék ki s egyúttal az értékcsökkenési alapokból felszabadult egy millió korona, azaz rész vényenként 50 korona kiutaltassék úgy, hogy az 1909. évi 19. sz. szel vény beszolgáltatása ellen 70 koronát fizetnek ki. A közgyűlés márczius hó 3-án lesz. Us. (44.)
P i a C Z Í hírek. I É R T É K P I A C Z . Értéktőzsdei árfolyam-jelentés. 1 (A Központi Váltóüzlet R.-T. Budapest, V., Sza badság-tér 3., eredeti heti tudósítása.)
1910. február 17-23. Ganz és Társa vasöntö és gépgyár 4V °/o kölcsönkötvény . . . . Ganz és Társa vasöntö és gépgyár részvény 2
1 7 ^ - «-án 99-50 99.50
l£én_ 99-50
3130— 3130— 3130 -
2_l_én_ 99-50
22-én 9950
23-án 9950
3130— 3140— 3125 -
429
Magyar által, köszénbánya 4
1 2
°/
17-én
18-án
19-én
21-én
22-én
23-án
645--
615'—
645-
650 -
650 —
655'—
665-—
665 —
665 —
665 —
665 —
665-—
330 -
335-50
334 —
33Í-
334
-
334-
200 —
200 —
200 —
200 -
200 —
200--
640 —
640 —
640 —
655 —
655 —
655 —
183 —
594 — 186 —
592 — 18.3-
592 — 185-—
600 187 —
598'186-
628 —
630 -
629 50
637 —
636 -
634 —
598 — 470 —
598 — 470- -
598 — 470 -
698 — 470 —
598-— 470'—
599 — 470 —
660-
660 50
65950
660 50
661-
660 50
465-—
465 —
466 -
466 —
469 —
469-
269 —
269 —
272 —
276 —
276 —
276 —
0
Magyar ált. kőszénbánya részvény Úrikány-Zsilvölgyi kőszénbánya 4 % elsőbbségi kötvény . . . Beocsini czementgyári Unió r.-t. Északmagyarországi kőszénbánya részvény Esztergom—szászvári kőszénbánya Felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvény Köszénbánya és téglagyár (Drasche) Magyar asphalt r-t. részvény . . Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. új részvény (1909. kib ) . . . . Nadrági vasipar társ. részvény . . Rimamurány - salgótarjáni vasmű Schlick-féle vasöntöde és gépgyár Klotild első magyar vegyi ipar r.-t.
FÉMPIACZ. London, (febr. 16.) Vörösréz 597„ készpénz, 5 9 / 3 hóra; 7
8
l
l
on 1 5 1 / készpénz, 153'/a 3 hóra; Ólom l 3 ' / ; Horgany 2 3 / ; Alu minium 71"— font sterling (10 font sterl. 240'92 K). — (febr. 18.) Vörös réz 597„ készpénz, 6 0 ' / 3 hóra; Ón Í 6 2 / , készpénz 1 5 3 / 3 hóra; Ólom 13V , Horgany '23 /*, Aluminium 71 font sterling. (10 font sterl. 240 80 K.) — (febr. 21.) Vörösréz 59V készpénz, 6 0 / 3 hóra; Ón 152 készpénz, l53Vo 3 hóra; Ólom ! 3 / ; Horgany 23 V ; Aluminium 71 font sterling. (10 font sterl. 240-75 K.) Bp. (40—44). — VASPIACZ. A magyar vasárúk Rumániába való kivitelének csökkenése. Míg Magyarország ból Rumániába, 1906. évben még 4,925.078 K értékű vasárút vittek ki. e szám 1907. évben már 2,278013 K-ra és 1908. évben 2,016.513 K-ra szállott alá. Érdekelt szakkörökben abban reménykednek, hogy a Rumániával kötött új kereskedelmi szerződésnek halározmányai, vonatkozás sal az 1909. évi deczember hó 21-én kötött kereskedelmi szerződés nek kiegészítő határozatai, a magyar vasiparnak versenyre-képességét újból megerősítik. Mr. (4.) — Az amerikai vaspiaczról. Newyorkból jelenlik: Az Iron Age szaklap a múlt hétről a következőket írja: A nyersvasrendelések állítólag bekövetkező nagymértékű viszszavonása nem valószínű. J ó tavaszi üzletet remélnek. Öntött vasüzletben a tar tózkodás a legnagyobb. Az ár lényegesen olcsóbb a nyugati vidék középponti piaczain történt kötéseknél, amelyek 1 5 / dollár franko Brimingham (Alabama) alapon jöttek létre. Az aczéltröszt öszszesen 40.0(10 tonna Besemer-vasat vásárolt. Kész gyártmányokban terjedel mes specziftkácziók érkesztek, de az új rendelés menynyiség dolgában alatta marad az eddigieknek. Csikágőban az eddig engedélyezett hajó zási prémiumok csak kovácsolt tömböknek váltak hasznára. Az aczélművek júliusig teljes mértékben foglalkoztatva vannak. A Rock Island 2
2
4
1
3
4
4)
1
4
3
2
8
3
b
4
1
2
430
vasút 75 lokomolivot rendelt. A kábelpiacz élénk, hírlik azonban, hogy egyes nagy készletekkel biró spekulánsok nyomják az árakat Bp. (41.)
— PETROLEUMPIACZ. Petróleumárak. Á Magyar
petróleum-ipar
r.-t. gyártmányai a következő árban jegyeztetnek: Császárolaj 38'— Egykereszt jegyű petróleum 31'—• Háromkereszt jegyű petróleum 2 9 ' — Kétkereszt jegyű petróleum 27'50 K. A budapesti ásványolajgyár r-t. árjegyzései a következők: Napjegyü (Standard) petróleum 27-—, A. B. C. (víztiszta) petróleum 28'—, Nobel 31'—, Császárolaj 37'— K. Hordóval együtt. Mk. (8.)
Kartellek. 1
Béketárgyalások a petróleum-iparban. Sok eredI ménytelén kísérlet után az Europiíische PetroleumUnion, amely a berlini Deutsche Bank és az orosz Nobel-csoport érdek körébe tartozik, megbízta Spies Györgyöt, a Sleauna Romána vezér igazgatóját, hogy a magyar és oszlrák finomítók megegyezésénél a Standard Oil Companyval közbenjárjon. A tárgyalások czélja az, hogy az érdekelt felek mind az Europiíische Petroleum-Unionra bizzák a kivitelre szánt kőolaj-nienynyiségek értékesítését. Ha e tekintetben meg egyezés jön létre, azt hiszik, hogy könynyebb lesz a belföldi üzletre nézve is megállapodni. Spies tárgyalásai, hír szerint eredménynyel ke csegtetnek, bár más oldalról azt hiszik, hogy a Standard Oil Company részéről nem igen lehet engedékenységre számítani. A megegyezés elé a legtöbb akadályt az gördíti, hogy az európai fogyasztási teriileteket föl kell osztaniok és a német birodalomra nézve kvóta-megállapodást is kell létesíteni. Mk. (8.)
Statisztika
I Ausztrália aranytermelése. A Vicloria gyár-. '__] matban 1909 ben 702 200 unczia aranyat termel tek 2,808.800 font sterling ériékben. Ez év január hónapban a terme lés 4Í.50O unczia arany volt, ami I('6.000 font sterling értéket kép visel. Bp. ( 4 0 ) — A Harkort'sche Bergwerke und chemische Fabriken zu Schwelm u. Harkorten erdélyi aranyérczbányaműveiben 1910. év január hónapban 127-488 g., 1909. év deczember hónap ban 152 127 g. és 1909. év január hónapban 124587 g aranyat ter meltek. Az 1909. év július 1-eje és 1910. év január 31-ike közötti idő szakasz öszszes aranytermeiese 909 539 g volt. Az elűző év egyező idő szakaszában öszszesen 999'119 g volt a bányaművek aranytermeiese. Mh (4.) '
VersenVtárgyalások.
Márványbánya-bérbeadás. A vaj° dahunyadi erdőgondnokság »kosztaRudzi« erdőrészben laláihaló márvány kő, kizárólagos kihasználási jogá nak az 1910. évi július hó 1-től az 1919. évi deczember hó 3l-ig ter jedő kilencz és fél évi időtartamra való bérbeadása iránt a f. évi márczius hó 29-én d. e. 10 órakor a szászsebesi m. kir. erdőhiva tal hivatalos helyiségében nyilvános szóbeli versenytárgyalás fog tar tatni. A márványtelep évi alaphaszonbére 900 korona. Bánatpénz 500 korona. A részletes árverési és szerződési feltélelek a szászsebesi m. kir. erdőhivatalnál és a vajdahunyadi m. kir. erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt betekinlhetők. (Bővebben 1. a »Közszállítási Érte1
431
sítő« f. é. 7. sz.-ban.) — Nemesmfletics község (Bács m ) elöljáró sága közhírré teszi, hogy 6000 korona előirányozott költséggel artézi kutat óhajt fúratni. Felhívatnak ennélfogva a vállalkozni kívánók, hogy ajánlataikat f. é. márczius hó 5. napjáig Nemesmiletics község jegyző jénél beadhatják, ahol is a részletes feltételek megtekinthetők. Mk. (8.)
Hírek. Szem él VÍ hírek. I
HAL
Á L O Z Á S . Mayer Ödön a maramarosi so| _ | vasutak pénztárosa Máramarosszigcten 64 éves korá ban meghalt. Pn. (45.) — ^Rooz Adolf bányatulajdonos, Sátoralja-Ujhelyen meg halt. Et. (44.) l
Híradások
I ^ sztanizsai aranybányáról. Aradról jelentik a " I Budapesti Hírlapnak (40. sz.): Az aradmegyei határon levő stanizsai aranybányákat, amelyeknek a berlini Nationalbank für Deutschland a tulajdonosa, nagy költséggel rendezték be a közel múltban. A mívelésnek azonban alig volt a várt eredménye, mire a bank a múlt év folyamán az egész bányát a parasztoknak (?) bérbe adta. A bérlők nemrég tizenkét kilogramm tiszta aranyat ter meltek. Amikor a bank erről értesült, a bányát azonnal zár alá vétette és lépéseket tett a szerződés felbontása miatt. A bérlők körében ez az eljárás nagy izgalmat okozott. — Nyersolaj-kitörés a Kárpátok déli lejtőjén. A »Montanistische Rundschau«-nak (1910. évi 4. sz.) Körös mezőről a következőt újságolják: Körösmezőn petróleumra irányuló kézi-fúrás közben gázerupczió történt, amely rövid egy órányi idő alatt közel egy vaggonrakományra való nyersolajat vetett ki a külre. A geologíailag megvizsgált olajterületnek a terjedelme 18000 hold. A rendszeres mélyfúrást legközelebb megkezdik. — Új széntelep. Lőcsé ről azt jelentik a Budapesti Hírlapnak (1910. 43. sz.) hogy Serényi Béla gróf földmivelésügyi minister birtokán, gazdag széntelepet talál tak. Bp. ( 4 3 ) BánvaSZeffVeSÜletek. I J
_
A
magyar földtani társulat bar-
I langkutató bizottsága.
A magyar földtani társulat kebelében egy új bizottság alakult, melynek czélja a magyar barlangok tudományos kutatása és a tanulmányozás eredmé nyének irodalmi feldolgozása. A bizottság feladata első sorban ásatá sok által az egyes barlangok paleontológiái, antropológiai és arkeologiai viszonyainak földerítése, másodsorban a barlangok bányamérnöki felmérése és természettani szempontból való megfigyelése és leírása. A bizoltság'élén többek között dr. Jordán Károly, a magyar földrengéstani számoló intézet igazgatója áll, aki úgyis mint vegyész, úgyis mint seysmografus, mathematikus és csillagász a külföldön is dicső séget szerzett a magyar névnek. Mint értesülünk, az új bizottság első-
432 sorban a maga nemében páratlan aggteleki barlang programmba. Ph. (40.)
felkutatását
Társadalmi hírek. I
Salgótarjánban.
Új polgári iskola
vette
!
Kétszázharminczezer korona költség gel új helyiséget építteltett a közoktatásügyi kormány a salgótarjáni állami polgári íiu- és leányiskola részére, amelynek ünnepélyes felavatá sánál Szilárdy Ödön udvari tanácsos vezetésével az iskola gondnoksága, továbbá a község képviselőtestülete, a királyi járásbíróság, a főszolgabiróság, a kőszénbányatársulat igazgatósága és az elemi iskolák tan testülete is részt vett. Us. (42.) — A vajdahunyadi vasgyári zene kar f. évi február hó 20-án sikerült térzenét rendezett. Vh. (8.)
V e g V e S hírek
Aczetiién-világítás a körmöczbányai kincstári " J ' . b á n y a m ü v e k b e n . Legújabban Körmöczbányán a kincs tári bányákban az öszszes ismert aczétilén-bányalámpa-rendszerekkel öszszehasonlító kísérleteket végeznek, hogy a legjobban beváló lámparendszert megállapítani lehessen. Az olajjal táplált, bányamécsesek így Körmöczbányán is hamarosan a lomtárba kerülnek. 340. B. — T i s z t v i s e l ő k m o z g a l m a . Lúgosról jelentik a la poknak: A krassó-szörénymegyei tisztviselők egyesülele Lúgoson tartott közgyűlé sén elhatározta, hogy megkeresi az országos tisztviselői egyesület elnökségéi, hogy a több gyermekkel biró tisztviselők részére nevelési járulék biztosítása tárgyában, országos mozgalmat indítson. Bp. (40) — A M a g y a r Mérnök- é s É p í t é s z - E g y l e t 1910. évi márczius hó 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az Egyesület szék házában (Budapest, IV., Reáltanoda-utcza 13—15. szám.) tartja LV. évi rendes köz gyűlését. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. Tiszti jelentés. 3. Jelentés a múlt évi köz gyűlés határozatainak végrehajtásáról. 4. A folyó évi költségelőirányzat előterjesz tése. 5. A múlt évi rendes közgyűlés által alakított számadás- és könyvtárvizsgáló bizottság jelentése. 6. A múlt évi pályázatok eredményének kihirdetése. 7. A folyó évi nagypályázatnak és Kossuth közgazdasági pályakérdésének kitűzése. 8. Jegyző könyv-hitelesítő-, számadás- és könyvtárvizsgáló bizottság kiküldése. 9. Alelnöknek, az Egyleti tanács négy tagjának, tizenkét választmányi tagnak és öt választmányi póttagnak választása. 10 Az egyesületi ügyrend módosítása. 11. Indítványok. — B á n y a g á z r o b b a n á s e g y h a j ó n . Egy angol hajón a napokban borzasztó robba nás történt a Tajó torkolatánál. A hajó elülső részével a fenékig sülyedt. Öt matróz halálosan, négy súlyosan megsebesült. A robbanást bányagáz okozta, mely a hajó szénraktárában keletkezett és amely vigyázatlanság, vagy véletlen következtében tűzet fogott. Us (38.) — T a l á l m á n y b á n y a k a t a s z t r ó f á k m e g a k a d á l y o z á s á r a . Schürmann János szolgálaton kivül álló bányafelügyelő, bányakatasztrófák meg akadályozására igen fontos találmányt jelentett be szabadalmazásra. A találmány (állítólag) új fejtőmódszerből áll, amely beomlások (?) alkalmával biztosítja a benn szorult bányamunkások életben maradását és lehetségessé teszi menekülésüket Us. (42.) — Az Állami T i s z t v i s e l ő k O r s z á g o s E g y e s ü l e t e márczius l é n , ked den délután hat órakor az Első Magyar Általános Tisztviselő Egyesület palotájában (II., Albrecht-út 11. sz.) rendes választmányi gyűlést tart, amelynek tárgyai: 1. A kataszteri felmérési tisztviselők kérvénye statuszrendezés tárgyában. 2. Az ingyenes jogsegély tárgyában beadott indítvány. 3 . Titkári jelentés. 4. Pénztáros jelentése. 5. Ellenőr jelentése. 6. A folyó évi április 24-én tartandó rendes közgyűlés tárgysoro zata. Us. (45.)
438
Hírek a külföldről. I
Kina szénbányái. A világ szénbányáinak I kiapadása állandóan foglalkoztatja a tudóso kat. Az igaz, hogy emberileg alig belátható idő múlva válik aktuálissá a szénbá nyák kiapadásának kérdése, de ha kiapadnának is a ma ismert öszszes szén-terüle tek, egyedül Kina képes lenne jó időre ellátni a világot szénnel. Nem kevesebb, mint 500 évre becsülik azt az időt, melyen át egyetlen kinai tartomány el tudná látni a világ egész szénszükségletét. A kinai szénbányák kiaknázására eddigelé nem gondolt soha senki, noha a világ legelső szénbányáját Kinábau találjuk. Eddigelé azt hitték, hogy 1113-ban, Worms környékén nyitották meg az első szénbányát. De ez tévedés. Van Kínában, Sezi tartományban egv szénbánya, melyet Krisztus előtt I l i - b e n nyitottak meg. De igen rövid id>ig volt üzemben, úgy látszik, hogy műve lői csalódtak, midőn szenet találtak, mert valami lémet kereshettek. Ph. (40) — A Mont-Blanc áttörése. Olaszország és Francziaország között jelenleg ujabb közle kedő útat terveznek a Mont-Cenis alatt és a fran'czia kereskedelmi körök felszólítá sára a franczia közmunkák ministere már ki is dolgoztatta ennek tervezetét. Neve zetesen Paris és Génua, illetőleg Angolország és India között ujabb és rövidebb világutat terveznek a Mont-Blanc alatt vezetendő alagúttal, amely Chamonix mel lett kezdődnék 1050 m. magasságban, az alagútnak vége pedig Entréves mellett volna 1287 m. magasságban. Az alagútnak egész hoszszúsága 13 km. les', úgy, hogy az Arlberg-alagútnál is boszszabb lesz. Az alagútban két sinpárt terveznek. St. Gervaisból-Chamonixba és Aostátől Enlrévesbe az emelkedés 2—3°/ . A munká latokra 5 ével, a költségekre 80 millió frankot szánnak, amelyből 60 millió esik az alagút építésére, 15 millió a hozzá vezető utakra, a többi pedig berendezésre. A megejtett földtani kutatások szerint a Mont-Blanc maszszivus hegység és geológiai alakulata nagyon előnyös úgy, hogy sem túlságosan nagy hőmérséklettől, sem kó bor vízáradatok betörésétől, amelyek a Simplon alagút építését már majdnem két ségessé tették, itt félni nem kell. (D. Bauzeitung. 1909. 130) Mm. (7.) 00
MünkáSÜgyek.
I
MUNKÁSMOZGALMAK A goluboveczi koszénI banya munkásai sztrájkba leptek, mert a banya-
igazgatóság a munkabéreket leszállította, a napi munkaidőt ellenben órára emelte fel. Mk. (8.)
10 óráról 12
Balesetei'
Felsőbányán február hó lB-án Laposán György ' _ | kincstári bányamunkás, csilletöltés közben, a kilenczedik szinten, a nyugoti bányaosztályban k ö z e t o m l á s folytán elpusz tult. Nv. (8.) A legújabb amerikai bányaszerencsétlenségekről következő tudósítások érkez tek New-Yorkból: Négy egymásután következő napon, négy különböző helyen, Primero-ban (Col.), Drakeszboro-bm (Ken), Lasz-Eszperaneasz-ban és Indianidban (Pa.) bányagázrobbanás volt. Primeroban á Colorado Fuel és Iron Co bá nyájában 75, Drakeszboróban a Browder-bányában 50, Indianában az emészti Jefferson és Clearfield Coal Co. bányájában 11 és Lasz-Eszparanzaszban 70 ember pusztult el Az áldozatok nagy része magyar és tót. A mentés minden egyes bányá ban teljes erővel, de nem valami nagy sikerrel folyik. A bányatelepeken szinte le írhatatlan az izgalom. A halottak számát a hivatalos vizsgálat 250—280-ra, az öz vegyen és árván maradottak számát 550—600-ra becsüli. A magyar özvegyek és árvák érdekeinek védelmére washingtoni nagykövetségünk megtett minden intézke dést. Bp. (4i ) — Bochumból táviratozzák a »LokaIanzeiger«-nek. hogy február hó 18-án a Hannibál bányában heves bányagázrobbanás történt Egy bányamester és több bányamunkás súlyosan megsérült. Us. (42.)
434
Közlekedés I
D ' ó s h a l o m —k a p n i k b á n y a i vasút A nagybánya— láposvölgyi vasút előmunkálatai engedélyének hatályát a kereskedelmi minister a dióshalom—kapnikbányai szárnyvonalra is kiterjesztette Mk. (8.) |
1
Szakoktatás.
A
Teknológlai Iparmúzeum márczius 7-től,
I április 5-ig tanfolyamokat zálásból és az ennek körébe tartozó műveletekről gázmotorok kezelőinek tanfolyama február 21-én czius 19-éig tart. Bővebb felvilágosítást a múzeum
rendez a galvani és eljárásokról. A nyilt meg és már ád. Us. (35.)
roöalom. KÖnVVÍSlTiertetéS
A
L Ö
o r
é s
I P Robbanó Anyagok Tech! ! nologiája és Történeti fejlődése, het
venhárom a szöveg közé nyomolt rajzzal és egy melléklettel, irta Arday Géza m. kir. honvédszázados. Kassa. Nyomatolt a Szent Erzsébet nyomda R.-T.-nál 1910. Ára 8 K. Kapható szerzőnél Gyulán és Toldi Lajos könyvkereskedésében, Budapesten. II. ker., Fő-utcza 2. sz. alatt. Nem éppen közvetetlenül bányamíveléslani tárgyú, de azért bányászati vonatkozású, igen értékes munka fekszik előttünk Arday Géza hon védszázados 428 oldalra terjedő jeles dolgozatában, amelyre szakköreink ügyeimét felhívni, kötelességünknek ismerjük. Az ismertetésben a rész letekre nem terjeszkedhetünk ki, de határozottan állíthatjuk, hogy Arday munkája a bányászközönséget is közelről érdekeli. Tartalmából, mint legérdekesebb fejezeteket kiemeljük a következőket: A biztonsági robbantó anyagok; a különböző dinamitfajták; a gyérfüslű lövőpor; a cseppekben folyó levegő felhasználása robbantó készítményül; a rob banó erő és a hajító erő megállapítására szolgáló készülékek. Alkalom adtán egy-két részletet, mutatványul közölni fogunk. Lts.
LaPSZemle
I
B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i L a p o k XLIII. éf. I. k. 4 számának tartalma következő: A drágakövek és féldrá féldrága *• kövek bányatörténelmi jnlentősége a görögöknél és rómaiaknál; irta Téglás Gábor. Egy öreg bányász viszszaemlékezései; irta Aradi János. Róvid közlemények. Bányá szati és Kohászati hírek. Közgazdaság. (A legutóbbi évek óntermclése. Közgazda sági hírek). Londoni fémárak 1909-ben. Egyesületi ügyek. Hivatalos rovat. Lts. — Az » Ö s t e r r e i c h i s c h e Zeitschrift für B e r g - u n d H ü t t e n w e s e n « 1910 évi folya mának 7. száma a következő tartalommal jelent meg, febr. hó 19-én: Fúrási:aplók behozatala: Jirsch Károly Dr. javaslata. Fekete és kék vasnagyolvaszló-salakok: Irta Fleissner János. Tiszta, rozsdás és czinknzett kötéldrótok rugalmassága, írta: Divis Gyida cs. k. bányatanácsos. Piaczi hírek. Szabadalmak. Rövidebb közlemé nyek. Irodalom. Hivatalos rovat. Lts. A
Joerges Ágost özv. é s fia nyomása Selmecbányán. 1910.
Szén- és vaskőbányászatban teljesen járatos 36 éves, 20 évi gyakor lattal bíró egyén, aki jelenleg is üzemvezetői állásban van, a bánya mérési érti, függő kompaszszal és teodolittal egyaránt dolgozni tud, szakmányadást és az irodai teendőket önállóan végzi, több éven át robbanó gázzal küzdő szénbányánál működött, felmondatlan állását NTflmiHnotni ífífolnii alkalmazással felcserélni kívánja. Szives UZCIIIVCZCIUI lUIUIUII megkereséseket „262 Sz." jelige alatt továbbit a szerkesztőség. _
Vagy
3
3
m á r
Selmeczi bányaiskolát U n c ^ n n h n n i ki jelesen végzett = K U Ü Z S b l I J U U I J y U Ü z S , 25 évi gyakorlattal bír és 37 éves, családi viszonyai végett állását változ tatni óhajtja. Ajánlatokat „283. Cs." jelige alatt közvetít a szerkesz tőség. _ 4 3
Bányaiskolai végzettséggel, 15 évi üzemi gyakorlattal és jó referencziákkal biró 30 éves önálló művezető, helyi viszonyok miatt állását változtatni óhajtja. Keres (reális alapú oly vállalatnál, amely nél jövőjét biztosíthatja) kisebb üzemnél üzemvezetői, nagyobb
főakndszi
uagy
számueuői=
nél ~ állást. Beszél: magyarul, németül, románul és szlávul. Szives megke reséseket „272. L." jelige alatt továbbit a szerkesztőség. _ 3
4
egy bányamérő=
ben levő barnaszénműhöz: havi 160 kor., szabad lakás, r > r \ \ \ v r \ \ ' 7 r \ \ c \ ' ^ ' ' fűtés-és világítással, továbbá t . y y IU|^rUIU szabadlakás,= fűtés és világítással. Az állások legkésőbb április hó 1-én elfoglalandók. Folyamodásokat, amelyekhez csakis okmánymásolatok és 20 filléres póstajegy csatolandó, „329. B." jelige alatt továbbit a szer kesztőség. 2-3 -
i
a
v
<
o
r
-
Bányaiskolát jelesen végzett bányafelőr, gyakorlott bányamérő, kinek a bányamivelés terén is kellő gyakorlata van, jól ír és jól raj zol, felmondatlan állását családi okokból változtatni óhajtja. Szives ajánlatokat „331. O." jelige alatt továbbit a szerkesztőség. 2 - 3 Szakképzett bányász, ki már harmicz évi gyakorlattal bir, fúrásoknál, kutatásoknál alkalmazva volt, sívó homokon áthatoló aknamélyítése ket végzett, kisebb mérői munkákat is el tud végezni; magyarul, néme tül, tótul és románul beszél, képzettségének megfelelő alkalmazást keres. Szives ajánlatokat „295 T." jelige állat többit a szerkesz tőség. 2-3
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapra hivatkozni. 1
6)
s i
aj N
I L
:e
rt JÉ j é u aj N co
x>
o tu i.
•3 N (0 o
'5* bJO
(0 * • s. b ca
8)
JÉ
CB
(0 •0
i o
s.
'G>
N
CB
§
E ö
>
SS
CB V*/
•M B
N (0
co
o 0) í.
bJO ' Ü
B >
C
s •B acö ja
s.
-cö
0)
N CO -O N
(0
M CO
JÉ
JÉ a s o S)
JÉ oaj a,
«0>
-aj
"3
N
u
tm
10
n
cbuoö
B
w
4-"
•*->
J3 3 Q B S JÉ
+J
•«—i
S o X : e -cö
50 o
N
bJO _ > co *u
6
0)
e
& 0
rt~ aj (0 o x O >a> No o N -a N co ^5 V -ajco • 3 -o N co "O & >> o 0)
JÉ c
>
ö) N i bű (0 .3 •w "a •O & N 3 « « JÉ s. c 0) t, 0>
*CB
§
>
JÉ ex
"ff
jé •3
CO
B
N CO
0) 10
I
-3
(0 k
cö
a
SIC
•a>
CJ
jé 5
§ A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
s I §
§ 8 | I I 1 I I I
8
MAGYAR
SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK
VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Budapest, V., LipxJt-körut 5. Telefon szám : 211. és 212.
G y á r : Pozsonyban. Távirat ezím: Siemensehuekert.
Készít: V i l l a m o s világítási é s e r ő á t v i t e l i k ö z p o n t i t e l e p e k e t é s berendezéseket. Elektrolytikus berendezéseket. Villamos vas utakat. Bányavasutakat. E g y e n á r a m ú , forgóáramu é s váltakozóáramu generátorokat é s motorokat, vezetékanyagot, kábeleket, iv- é s i z z ó l á m p á k a t , k a p c s o l ó k é s z ü l é k e k e t , b i z t o s í t é k o k a t , w a t t óraszámlálókat (Schuckert-rendszer), vezetékberendezéseket k ö z p o n t i t e l e p e k h e z v a l ó b e k a p c s o l á s r a . V i l á g i t ó t e s t e k e t . Ivl á m p a - s z e n e k e t . — Különlegességek: F e l v o n ó k , v e n t i l á t o r o k , szi vattyúk, hordozható villamos fúrógépek, villamos bányafúró g é p e k , v i l l a m o s b e r e n d e z é s e k m e z ő g a z d a s á g i é s ipari c z é l o k r a .
^ A n g l ó - ^ l i n e r l c a i i finom angol úri szabóterem VIII., B a r o s s - u t c z a 4 . s z á m
Budapest,
I. e m .
A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltőknek egyedül az Angló-
American czég a specziális készítője, kizárólag angol kelméből.
=
o—52
Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer. =====
Vidéki szilárdan épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5°/ -os kamatozás mel lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 1 0 - 6 0 évi törlesztésre 4°/ -os kama tozás mellett, a becsérték 70°/ -át. D r á g a k ö l c s ö n ö k e t k o n v e r t á l u n k . Bekül dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. T i s z t v i s e l ő k ö l c s ö n : 1 0 - 3 0 év törlesztésre 6%-os kamatozás mellett. M e g s z e r e z z ü k a l e g m a g a s a b b k ö l c s ö n t K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8%-os kamatozás mellett. 0
0
0
Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI. k e r ü l e t , I z a b e l l a - u t c z a 6 7 . s z á m . Telefon: 101-28.
Alapíttatott:
Felvilágosítás díjmentes.
~
1898. évben.
Válaszbélyeg.
g—52
A Központi Váltóüzlet Részvénytársaság Budapest, Mindennemű külföldi
(V.
ker.,
Szabadság-tér
értékpapírokat,
pénznemeket,
sorsjegyeket,
a mindenkori lyamon
vesz
és
hivatalos
3.) érczpénzeket, napi
árfo
elad.
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
műszaki
szíjgyártó
műhely.
B U D A P E S T , V I I I . , K ö z t e m e t ő - u t 12 a . {ÜST Ő F e l s é g e a s z e r b k i r á l y u d v a r i
Ajánlja
szállítója.
t. cz. b á n y a l u l a j d o n o s o k n a k
j á t készítményü
bányabőr
u. m. m i n d e n n e m ű
sa
felszerelésekot
m e n t ö - ö v e k e t zár-
kapocscsal elóirásosan készítve.
Mászó-
öveket, biztonsági övek, b á n y a bőr ruhák
eredeti Cromm-bőrből, füst
arcokat
többféle
mintákban.
számokat
és m i n d e n n e m ű
ál
Lószer
tüzoltósegéd-
Hrjjjpito iratra küldök. I
eszközöket
•
3
• a
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
I
•
R
E
F
O
R
M
tudakoló- é s inkas^s^ó-mtézet tulajdonos:
Székely Sándor JSudapest, YI. kerület, ^ n d r á s s y - ú t 66. s z á m . J<ereskedelmi és m a g á n i n f o r m á c i ó k legmeg bízhatóbban beszerezhetők jutányos díjak mellett.
J<ülöiz i n k a s ^ s ^ ó
osztály
I A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
ROHONCZY PARCZEl
LÁZÓ
ÉS
BUDAPEST,
INGATLAN
J.
ÉRTÉKESÍTŐ
VÁLLALAT
VII., THÖKÖLY-ÚT Birtokok
parvzellázását
fedezem,
úgyszintén
saját
::
elcserélni
Aki
házát, óhajtja,
költségeimmel
azok clcserélését esetleg eladá
sát csekély díj ellenében pontosan eszközlöm.
17. SZÁM.
és lelkiismeretesen
birtokát forduljon
eladni
vaf/ij
hozzám.
:: 8—52
Minden díjtalanul
tudakozódásra irodám, készséggel megadja a kellő felviláffosítást.
szájpadlás és gyökerek eltávolítása nélkül 4 koronától feljebb,
10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.
::
Az általam készített és a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, izt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők és a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak és koronák egyedüli specziális készítője ::
TEKHNIKAI FŐNÖK
8-52
Budapest, VII., Wesselényi-utcza 60., I. 4. szám. Fogorvosi intézet =
Rendelés egész napon át este 8 óráig.
Vasár- és ünnepnapokon is. Szakorvosi rendelés fog- és szájbetegek részére. F o g t ö m c í c k a leggondosabb kezeléssel. Specziállis. fájdaloninélküli fogműtétek. Régi rosz fog:: roiüí; átalakítása megvárható. V i d é k i e k 12 ó r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . Mérsékelt árak. ::
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
H • • • I •
•
•
• • I
! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az ::
ujjal és é l é n k v i l l a m o s f é n y árad szét.
::
Teljesen veszélytelen! Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig használható. A villamos battéria, ha már felhasznált, újjal helyettesíthető.
= = Ára teljes felszereléssel 3 korona.
=
Battéria 1 K.
N a g y í t ó l e n c s é v e l 4 K.
Szétküldés utánvéttel.
Neumann
József
Budapest, VIII., Örömvölgy-utcza 16. szám.
önmagadat az-amerkai biztonsági beretva-készülékkel • Ez a világon a Isgkellemesebb latú ós a legjutányosabb gyakorlatlan
haszná
készülék!
k é z is leveszi
A
kifogásta
lanul a legkeményebb szakált gyorsan, simán.
Még sötétben
veszélytelenül
is
biztosan^ és
beretválkozhatunk.
Egyedüli védelem az undorító ragályok, mint
például a szakálsümör
készülék
használatra
készen,
ellen.
A
legfino-
rriabban e z ü s t ö z v e , p o r t ó m e n t e s e n c s a k 5 k o r o n a 2 0 fillérbe
kerül s a
beküldése
vagy
ellenében,
pénz
utánvétel
mellett rendelhető:
9—52
D. E. Scheffer Budapest, VII. ker., Baross-tér 13. sz. A k é s z ü l é k e t c s a k egyszer kell m e g v e n n i , készültsége
kitűnő
és egy
á t k i t a r t . l'.i»7-ben űe.uuo
emberéleten
darab
kelt cl.
Igen s o k e l i s m e r ő l e v é l .
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
BECK KÁROLY épület- és mű lakatos, szab. ablakszellozteto-keszülek es önműködő :: zajnélkűli ajtócsukó-készítő ::
Szabadalmi sz. 16794. Költségvetések ingyen
BUDAPEST VIII., József-Utcza 14. SZ. A
b
l
a
k
s
z
e
l
l
ő
Mérték-vétel végett sziveskedjék hozzám fordulni.
s-52
z
t
e
t
ő
k
á
Legnagyobb, legnehezebb és díszes Rendes ablakok iskolák, intézetek, magánlakásokhoz' Könynyebb szimpla ablakokhoz Klozetablak
p
a
:
25" — K 13 — K 9 - K 760 K -
3500 darab már használatban van. Ablakszellőztető
készülékeimet a k ö v e t k e z ő n e v e s e b b helyeken használják:
Keresk. ministerium,
Ref. f ő g i m n á z i u m ,
M. kir. Ludovika,
Nemzeti Kaszinó,
Kispesti áll. elemi
iskolákban
s
több kórház é s iskolában é s v i d é k e n is kitűnőnek bizonyultak.
ocxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxr\ X ,X X Legolcsóbb bevásárlási forrás! X X y^
X
Irodakabátok 0 0 0 0 Raktárköpenyegek 0 0 Mindennemű indigókék 1 > /
X {S y^ •* 1
4
«« 1
X
x munKasoltoniiok x *A
A
minden szakmának
^
8 GOLDFARB MANÓ S ^ X
specziálista. Budapest, VII. kerület, K e r t é s z - u t c z a
^ 2 3 . szám.
^
X Vidéki m e g r e n d e l é s e k p o n t o s a n e s z k ö z ö l t e t n e k . ,|.. X vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy 52
A hirdetésekre való reflektálásVor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
Műszaki és egyéb nyerni (Az á r a k 100 í v e n k é n t é r t e n d ő k . )
I. É p í t é s i n y o m t a t v á n y o k . Rsz. 103. E l ő m é r e t K 3 — » 94. K ö l t s é g v e t é s (építési) belív 3"~ » 95. ,, » külív . . . . „ 3 — » 199. D) M u n k a b é r e k ó s a n y a g á r a k j e g y z é k e külív 3'— » 200. U g y a n a z belív ,, 3 " — » 201. E) Á r e l e m z é s (építési) belív 3 — » 202. , ,, » külív 3-— » 203. É p i t é s i g a z d á l k o d á s i k i m u t a t á s ,, 3 — Némethy, É p i t é s i t a n á c s a d ó , 2 k ö t e t b . K 2 0 — Sobó, K ö z é p i t é s z e t , 2 kötetben . . , 32"— 1
-
1
-
1
» » » » » » » »
II. B á n y a m é r é s i n y o m t a t v á n y o k . 102. A b á n y a m é r é s t ö k é l e t e s j e g y z é k e 174. H á r o m s z ö g o l d a l a k s z á m i t á s a , 2 db egy íven 175. K o m p a s z m é r é s j e g y z ő k ö n y v e . . 176. S z i n t e z é s j e g y z ő k ö n y v e . . . . 179. S z ö g m é r é s a s o r o z a t i mérésmód s z e r i n t , 2 drb egy íven . . . 188. E g y s z e r ű s z ö g m é r é s III. E g y é b n y o m t a t v á n y o k . 178. B é r c z é d u l a b á n y a m u n k á s o k ré s z é r e , 4 drb egy íven 197. F i z e t é s i n y u g t a á l l a m i t i s z t v i s e l ő k r é s z é r e , 2 drb egy íven
-
K 3 — ,, 5 ' — 3'— „ 3*— , 5"— ,, 5 ' —
1
,, 2 — ,, 3 ' —
Mint oly töltőtollat, mely aránylag nem nagy ára mellett mégis minden igényt kielégít, igen ajánlhatjuk a = „ R e d D w a r f t ö l t ő t o l l a t . Egyet se adtak vissza — tehát jó! Á r a 7 k o r o n a . =
: Kitűnő és tartós könyvkötészeti munkák hivatalok részére. : Richter-, Riefler-, Gisy- é s Kern-féle zök eredeti gyári áron. Minden
nyelvű
szakkönyvek
beszerzése
ered.
=
'
rajzeszkö bolti
áron.
J o e r g e s Á g o s t ö z v é s fea könyv- és papirkereskedése, I önyvkiadóiiivataia és könyvnyomdája Selmeczbányán. a
^()WúWöWi)W/ 1 A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
m
FÜCHS SÁNDOR épület- és mülakatos-mester B u d a p e s t , V I L , K i s d i ó f a - u t c z a 8. Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz helyeket felelősség mellett és vil lanyszereléseket. Költségve tést és rajzokat dij n é l k ü l • küldök.
< • >
4-52
Bányapénztári, számvevőségi teendőkben járatos, törzskönyvek veze tésében gyakorlott, anyag- és élelemtár-kezelést értő, vastag- é s vé kony-széntelepek fejtésében több évi prakszissal rendelkező, tüzmentési munkálatokban verzált, bányaiskolát végzett, középkorú egyén, tudásának és gyakorlatának megfelelő állást keres. Jelenleg is csak családi okokból akarja mostani felmondatlan állását változtatni. Szi ves tudakozódásokra „ 3 5 8 . B . " jeligére való hivatkozás esetén, kész séggel válaszol a szerkesztőség. 1-4
Bányaiskolát végzett, a szénbánya- — . U p ^ felmondatlan mívelésben gyakorlattal biró fiatal U K I JCJtDzS) állását vál toztatni óhajtja. Szives tudakozásokra „ 3 8 3 . P . " jeligére való hivat kozással, czimet megadja a szerkesztőség. i_ C
7
4
Egy nagyobb horvátországi szénbá- n l ? n n c ; 7 kerestetik, nyához két megbízható, gyakorlott U K I iLizD/L szorgalmas és józan magaviseletű egyének jól fizettetnek. Pályázatok fizetési igé nyek, nyelvismeret megjelölése és pálya leírással „ B a n o v i n a " czímre p. Kraljevcani Horvátországba intézendők. 1-3
Pályázat. 8349/1. 910. sz. Érczmosőmestert keresünk, ki bányaiskolát vég zett, érczeknek lökő- és forgó-szereken való feldolgozásában teljes jár tassággal és önállóan dolgozni bír és katonai kötelezettségének már eleget tett. A pályázatok iskolai és szolgálali bizonyítványokkal, illetve azok másolataival, valamint egy a pályázó lesti épségét igazoló orvosi bizo nyítványnyal szerelendők fel és annak felemlítésével, hogy pályázó jelenleg mily javadalmazással bir, esetleges alkalmaztatásánál mily fizetési igényeket támaszt, mily nyelveket beszél és ír, és nős-e vagy nőtlen, „A szabadalmazott osztrák-magyar államvasút-társaság bányafelügyelősége Anina (Krassó-Szörény megye) czimre küldendők. Szabadalmazott osztrák-magyar állam vasút-társaság magyar bányái, hutái és uradalmainak igazgatósága.
_+
2
Előfizetőink számára
alábbi
kedvezményeket sikerült
kieszközölnünk
I. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe ajánljuk a Budapesten VIII., Főherczeg Sándor-utcza 30. sz. alatt levő Magyar Otthont. Mérsékelt árban (már 3 K-tól feljebb) teljes ellátást, külön bejáratú, szépen bú torozott szobákat lehet ott bérelni. A „Jó szerencsét" minden szemé lyes előfizetője külön-külön kiállítandó igazolvány alapján jogosítva lesz 5 0 % engedményre a szoba és 10°/ engedményre a vendéglő áraknál. A szoba ára 1 K 50 f-nél kevesebb és 3 K-nál több nem lehet, vilá gítást és takarítást beleértve. — Igazolványért a szerkeztőséghez kell fordulni, ami legegyszerűbben az előfizető dijak beküldése alkalmával történhet meg. II. Az Egyetértés politikai napilapot, mely a legjobban értesült nagy magyar lapok sorában igen előkelő helyet foglal el és napon ként 30G00 példányban jelenik meg, tisztélt előfizetőink, rendkívül kedvezményes áron, negyedévenként 6 koronáért rendelhetik meg. Az előfizetési pénzek az „Egyetértés" politikai napilap, kiadóhiva talához, Budapest, VI., Eötvös utcza 32., postautalványon küldendők be. Lapunkra való hivatkozás kívánatos. 0