Jó Szerencsét. Műszaki, Bányászati és Kohászati Heti Szaklap

III. évfolyam.

1910. augusztus 14.

44—45. szám.

Jó Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . siírkeszti:

Litschauer Lajos,

^

^

Megjelenik minden vasárnap. —

Mr. b á n y a t a n á c s o s .

Előfizetési

— Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Selmeczbánya.

3£ Telefon:

-• 4-5. sz.

J ö j j ö n , g y

^ \

^f^^

*

^

özöeijék

ára :

egy

évre

12 k o r .

z

A előfizetés m e g k ö n y n y í t é s é r e havi e g y (1) k o r o n á s r é s z l e t e k e t Is e l f o g a d u n k . —

tr"'^''^"

m e g ,

v o n a t k o z d

a l á l r á s o k

hogy

az

IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan ós tökéletes égetése minden versenyt felülmúl. Minden­ féle vas vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké­ lyebb álalakítás nélkül, mint valami kis fiók. betolható. A szénfűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési,mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit j L „ , flfl L_„ nyujlja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk. Hln • ŰU !\UI.

Gőzkazánokhoz, lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökröl kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::

C

I,RINYI Olajfűtő és Lámpa Gyár B u d a p e s t , VII. k e r . , A k á c f a - u t c z a 4 5 . s z . Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.

1

W O H A N K A - f Ü d nyersolajmotorok és lokomobilok

J

i

Üzemköltségek nagyság szerint l /, - 2 fillér óránként és ló­ erőnként.

Nincs robbanó- és tűz­ veszély! Minden pénzügyőri ellen­ őrzés és engedély nélkül.

1

e s T Á R Cy,AVáczl-KBudape örút 76. IHIIUH

MARX ES MERE t u d o m á n y o s műszerek gyára B U D A P E S T ,

VI.

GYÁRTANAK:

K E R Ü L E T ,

B U L C S Ú - U T C Z A

7.

SAJÁT GYÁRTELEP. saját telepükön mindennemű bányászati-műszert, theodolitot, méröléczeket, mérőszalagot, feszméröt, hőmérőt, vízszinmeröt, örellenörzö órákat. 16 HP. Magyarország

<2Í2>

ezirányu

100-munkás. legnagyobb gyára.

Magyar Siemens-Schuckert-Művek B U D A P E S T , V. KERÜLET, L I P Ó T - K Ő R U T 5. SZ.

Készít: teljes erőátviteli és világítási telepeket-bányák részére; villamos bányavasútakat, szállítógépeket, szivatytyúkat, szellőztetőket, világítótesteket, kőzetfúrógépeket és mindennemű különle­ ges bányaberendezéseket.

JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI HETI SZAKLAP. 44—45. s z á m .

III. é v f o l y a m .

1910.

S \

a u g u s z t u s 14.

Szerkeszti:

LITSCHAUER

LAJOS

kir. bányatanácsos.

Szerkesztőség

és

o kiadóhivatal: , ,

Selmeczbánya

Telefon: S z e r k

-

:

*•

Kiadóhiv.: 5 . Nyomda: 29.

Megjelenik m i n d e n v a s á r n a p . Előfizetési ára: egy évre 12 KAz előfizetés megkönynyítésére havi 1 K . észieteket is elfogadunk. A megrendelésre vonatkozó aláírások egy évre kötelezők.

TARTALOM:

EJffi£33

Bányatüzek keletkezése és leküzdése. — S z e m l e . Bányamivelés. — Gépészet. — Műhely­ gyakorlat. — K ö z g a z d a s á g . Közgyűlések. — Pia­ czi hírek. — Kartellek. — Versenytárgyalások. — Hírek. Személyi hírek. — Híradások. — Bányászegyesületek. — Társadalmi hírek. — Vegyes hi­ rek. — Munkásügyek. — Balesetek. — Szakoktatás. — I r o d a l o m . Lapszemle. — K ü l ö n f é l é k .

1

A közlemények csakis a forrás megjelölésével vehetők át.

Emlékbeszéd Dr. Tanádi Schenek István felett. (Született 1830 július 3., meghalt 1909 július 26). Olvasta Kosiddny Tamás a m. tud. akadémia lev. tagja a Magy. Tudományos Aka­ démia 1910, márczius 21-én tartott öszszes ülésért. (Folytatás a 856. oldalhoz).

Az 1883-iki bécsi elektromos kiállítás tanulmányozása folytán Schenek, Farbaky István tanártársával abban állapodott meg, hogy az újból berendezett akadémiai főépületet, főleg a rajztermet, az akkor Edison-fénynek nevezett izzólámpákkal fogják világítani, anynyival is inkább, mert a főiskolán az elektromosságra más tudományos czélok tekintetéből is szükséges volt. Tekintettel mostan arra a körülményre, hogy a különböző tanhelyiségekben, különböző mértékben és különböző időben volt elektromos áramra szükség, ezt csak állandóan üzembe tartott generátorokkal lehetett volna elérni, de ennek megvalósítása fe­ lette költséges voltánál fogva n e m volt keresztülvihető, minélfogva a b ­ ban állapodtak meg, hogy a világítást akkumulátorok segítségével ren­ dezik be. Az akkumulátorok azonban ezidőben még anynyira költsége­ sek és megbízhatatlanok voltak, hogy czéljukat csak úgy remélhették elérni, hogyha az akkumulátorokat alapjukban tanulmány tárgyává t e ­ vén, az ily módon elért eredmények alapján, saját utasításaik szerint otthon készített akkumulátorokkal világítanak. Használható elektromos akkumulátorok még ebben az időben n e m léteztek, de igen is ismereJó Szerencsét I I I . 4 4 — 1 5 .

44—45

873

tesek voltak Planténak és Faúrénak alapvető kísérletei, sőt utób­ binak két öszszegöngyölt elektródából álló nagyon tökéletlen akkumu­ látora is. Fáradozásukat siker koronázta s ezen új akkumulátorral, mely azon időben a legjobbiknak lett elismerve, Schenek és Farbaky a meszsze külföld előtt is becsületet vallottak. Legyen szabad ez okból ennek a történetét röviden vázolni: Általánosan ismert dolog, hogy midőn az elektrolitos czellán ára­ mot vezetünk keresztül, akkor az elektrolízis termékei a czellában elek­ tromos indító erőt keltenek, a mely ezen czella áramkörében bizonyos ideig önállóan elektromos áramlást képes fentartani. Az elektrolitos czella ennélfogva a belevezetett energiát mintegy raktározza, akkumu­ lálja s ez okból az ezen czélra szolgáló berendezéseket akkumulátorok­ nak nevezik. Planté Gustave volt az első, ki 1860-ban ezen elektromos polarizáczión alapuló sekundaer elemeknél elektrodákul az ólmot hasz­ nálta s így a később oly nagy szerepet játszó ólomakkumulátorok tulajdonképeni kedvezményezője, Ezen Planté által szerkesztett akkumu­ látorok azonban csak mint laboratóriumi fizikai műszerek jöhettek te­ kintetbe, mert gyakorlati alkalmazásra nem váltak be. Az akkumulátor hatását felismerve Faure, az ólom-akkumulátorokat azáltal igyekezett nagyobb hatásfokúvá tenni, hogy a működő hasznos felületet nagyobbí­ totta oly módon, hogy az ólomlemezeket mennige-péppel bekente és nemezzel körűikötötte. Mindazáltal úgy a Planté-, mint a Faure-féle akkumulátor kapaczitása és tartóssága rendkívül csekély volt. Midőn Schenek feladatául tűzte ki a selmeczi akadémia megvilá­ gítását és, hogy a rajztermekbe és irodákba szép, nyugodt és egyenle­ tes fényt kapjon, elektromos úton és pedig akkumulátorokkal fogja esz­ közölni a már meglevő Planté- és Faure-féle akkumulátorokból indult ki. Látván ezen akkumulátorok hátrányát, azonnal megállapodott az­ iránt, hogy a hasznos, működő felületet kell nagyobbítani, mely czél­ ból a tömör ólomlemezek helyett öntött és rácsozott ólomrámákat kez­ dett alkalmazni, melyekbe a hatóanyagot (massál) bedörzsölte és pedig a pozitív lemezeket egyenlő súlyban öszszekevert ólomoxid és miniummal; a negatív lemezeket pedig tisztán ólomoxiddal és, hogy pedig a tölteléket lyukacsosabbá tegye, a pozitív lemezek töltelékébe 10% kok­ szot, a negatív lemezekébe ellenben 5 % kásaszem nagyságú horzsakövet kevert; ezen lemezeket most 30 térf. % kénsavat tartalmazó ólommal bélelt faládába, később pedig nyitott üvegedénybe helyezte. Az így készített akkumulátor hasznos, működő felülete jelentéke­ nyen megnagyobbodván, kapaczitása is anynyira fokozódott, hogy már most a gyakorlat kívánalmainak megfelelt, s így azután, midőn a bécsi Operaház, a császári lak (Burg) és az Udvari színház elektromos vilá­ gítása elrendeltetett, Schenek és a vele együtt működő Farbaky tanár 44—45*

874

meghívást kaptak, hogy akkumulátoraikból néhány példányt kipróbálás végett Bécsbe küldjenek, a mely 1885 augusztus elején a szerkesztők, valamint franczia, svájczi és osztrák szakértők jelenlétében meg is tör­ tént. Azokra nézve, kik a Farbaky-Schenek-féle akkumulátorokat még nem ismerték, az eredmény nagyon meglepő volt, mert a még Selme­ czen töltött s talán még nem is teljesen fórmáit magyar akkumuláto­ rok több napi vasúti szállítás után és kisebb abszolút súly mellett sokkal több elektromos energiát adtak, mint a velük versenyző angol Selon, Faure—Volkmar, a franczia Reuner, a svájczi Monnier és az osztrák De Calé-féle tetemesen nagyobb akkumulátorok. A verseny anynyira a magyar akkumulátorok előnyére dőlt el,*) hogy a vállalko­ zók azonnal ajánlatot tettek a feltalálóknak, a készítés jogának és tit­ kának átengedése iránt. Az erre vonatkozó szerződés már augusztus 10-én aláíratott s így a bécsi Operaház nagyrészben, a Burg és az Ud­ vari színház, s ezenkívül több más bécsi épület elektromos világítását a Farbaky-Schenek-féle magyar akkumulátorok végezték. A folytonos kísérletezés és tanulmányozások után, hogy az akku­ mulátorok tartósságát fokozza, később a pozitív lemezek ólomrácsait egymásba vágó körök által képezte, hogy így a töltésnél a töltelék tá­ gulása a lemezeknek kevésbbé árthasson, s így a töltelék ki ne hull­ hasson; ennek azután az lett a következménye, hogy a selmeczi aka­ démia világításánál alkalmazott akkumulátorok 10 éven át is működ­ tek egyfolytában, s csak néha-néha kellett egy-egy pozitív lemezt ki­ cserélni. A Schenek-féle akkumulátorok kiválóságát illusztrálja a követ­ kező: Volkmar 1881 szeptember 9-én az ólomakkumulátorok hasznos felületének nagyobbítása s a töltelék biztos elhelyezése czéljából sza­ badalmat vett az ólomrácsozat alkalmazására; Faure és Volkmar pá­ tenseit az »Elektrical Power Storage Co« angol társulat vette meg s így az első gyakorlati akkumulátort egy és ugyanazon időben, anélkül, hogy egymásról tudtak volna, két helyen is készítették, mihez megjegy­ zem, hogy Schenek Angliában is kapott akkumulátorára szabadalmat. Ezen társulat őt, miután a Schenek-féle gyártmányok határozottan jobbak voltak, perrel akarta megtámadni; az, hogy egy hatalmas angol társulat perrel fenyegetődzött azokkal szemben, kik úgyszólván minden tőke nél­ kül csak kicsinyben gyártottak akkumulátorokat, legjobban bizonyítja, mily kitűnők voltak a Schenek—Farbaky-akkumulátorok! Ezen akkumu­ látorokat Budapesten is használták. Igy régebben a Hungária-szálloda, az egyik dohánygyár, Gerbeaud elődje Kugler, a tudományos egyetem *) A kísérleteknél alkalmazott akkumulátor, mely négy negatív és három po­ zitív lemezből állott, melyeknél a lemez és a töltőanyag öszszes súlya 15 kg. volt, a lemezek 1 kg.-ja után (7/15 ólom, 8/15 rész kitöltő anyag) két Volt feszültséggel 15 ampér-órát adott.

875

0 drb. akkumulátort), a műegyetem és azonkívül többen vidéken is. agyvárad, Szombathely, Herény stb.) Schenek a gyakorlatban alkalmazható akkumulátoroknak nemcsak ltalálója és készítője volt, hanem tudósa is, mert folytonos tanulmáyozásokkal és kísérletekkel az akkumulátorokban végbemenő chemiai és fizikai processusokat teljesen megvilágította s ennek eredményét 1885-ben a Bányászati és Kohászati lapokban Farbakyval együtt »Az elektromos akkumulátorokról czimmel közzétették. Ezen munkát a »Magyar Tudományos Akadémia« a Marczibányi mellékdíjjal, azaz 50 db aranynyal jutalmazta s a szerzőknek különkülön az akadémiai bronz emlékérmet adományozta. 1887-ben ugyan­ azon szerzőktől megjelent »Utasítás a középiskolai használatra készült Farbaky—Schenek-féle elektromos akkumulátorok kezelésére nézve« czímű kis füzet. De a külföld is méltányolta a Farbaky—Schenek munkálkodását, így a bécsi műegyetemmel kapcsolatos elektrotechnikai intézet igazga­ tója, D. Ad. von Walterhofen ismételten alapos kísérleteket végzett a Farbaky—Schenek-féle akkumulátorokkal s ezekről igen kedvezően nyi­ latkozott. Ilyen véleményes jelentések a következők: »Gutachten über die Farbaky—Schenek'schen Akkumulátorén. Wien, 9. April 1886.* »Bericht über die Akkumulátorén von Farbaky und Schenek. Zeit­ schrift für Elektrotechnik. Heft VI. 1886.« »Berichte und Bemerkungen über Akkumulátorén namentlich jene von Farbaky & Schenek. Centralblatt für Elektrotechnik S. 158. 1888.*

Schenek éppenséggel nem volt szobatudós; ő a természettudo­ mánynak majdnem minden ágával foglalkozott. Legyen szabad jellem­ zésül a következőket felemlíteni: Természetben kapott lakásához kert néven egy hegyoldal járult, ezeknek terrazsirozása által itt a legszebb gyümölcsös- és virágoskertet létesítette. Maga készített csontokból műtrágyát s azt alkalmazva, meg­ lepő sikereket ért el. Maga ültetett mindent s folyton kísérletezett; így termelt Selmeczen elég jó dohányt, s 1873-han kitűnő dinynyét, a mit ezen a vidéken más még csak meg sem mert kísérteni. Kertjében egy forrást talált, azt czementépítménynyel és ólomcső­ vezetéssel azonnal hasznosította, a menynyiben nemcsak az öszszes chemiai épületeket és magánlakását, hanem a hegyoldalon levő utczát is friss ivóvízzel látta el. A kertben 1884-ben elhalt tüdőbeteg anyától származó gyermekei edzése ezéljából nagy fürdőt, szökőkutat létesített s itt töltötte nyáron minden szabad idejét, télen pedig a befagyott m e -

876

denczén versenyt korcsolyázott gyermekeivel. Fáradságát e téren is fé­ nyes siker követte, mert daczára a ragályozott környezetnek, a tüdő­ beteg anyától származó fiait erőtől duzzadó férfiakká és lányát egész­ séges anyává sikerült felnevelnie s bizonyára ezen fáradtságos kísérlet­ nek örült legjobban életében. Kedvencz foglalkozása volt a borászat is, a melyhez bizonyára keszthelyi tanárkodása közben jött meg a kedve! Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy a borászatnak tudományos alapra fektetése Magyar­ országon az ő közreműködésével kezdődik. Rendesen kezelte Császka érsek badacsonyi pinczéjét, a pannonhalmi benczések és a premontre­ iek pinczéjében gyakran megfordult s ha valami zavar adta elő magát, nagyon sok jó barátja kérte ki tanácsát a borkezelésre nézve s nem hiában! A közéletben is igen hasznos és tevékeny szerepet játszott. Sel­ mecz városa ismerve az ő kitűnő gyakorlati érzékét, igen sok dolog­ ban kérte ki Schenek véleményét. Igy a vihnyei fürdő vízvezetékét és fürdőjét az ő tanácsa szerint alakították át s így az ő tanácsa lett alapja Vihnye- felvirágzásának. A selmeczi gázgyár az ő kezdeményezésére épült. Hidrürgázkészűlékét, az akkumulátorait, selmeczi kisiparosokkal készíttette, a kiket ő maga tanított, jó tanácscsal ellátott s állandóan felügyelet alatt tartott. A helybeli természettudományi egyletnek elnöke és igen buzgó, tevé­ keny tagja volt, sok népszerű és tudományos előadást tartott és soka­ kat buzdított ilyenek előadására. Azonkívül sok tiszteletbeli állással bírt, mint egyletek elnöke s nagy szerepet játszott, mint törvényhatósági tag. A selmeczi akadémián a chemiát ő adta elő először magyar nyel­ ven; hallgatóinak sorsát mindig a szivén viselte s nem egy előkelő ál­ lású egyéntől hallottam, hogy Schenek atyai, tapintatos és mégis eré­ lyes fellépésének köszönheti, hogy kiváló ember vált belőle. Tanári működése alatt a magas kormány három izben küldötte ki tanulmányok czéljából külföldre és pedig 1868-ban a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium részéről a németországi gazda­ sági tanintézetek és chemiai kísérleti állomások tanulmányozására kül­ detett. Ezen tanulmányi utazása eredményéről kimerítő jelentést tett. 1870-ben ugyanazon ministerium részéről a klosterneuburgi oenochemiai intézetbe küldöttek s megbízták, hogy onnan viszszajövet Ralatonfüreden a balatonmelléki bortermelők számára a borkezeléshez szük­ séges chemiai alapelveket előadja. 1875-ben a pénzügyministerium küldte ki azon czélból, hogy a kohászati mellékterményeknek értékesítési módszereit áttanulmányozza külföldön s egyúttal a chemiai iparműtani tanintézetek berendezését is megtekintse.

877

Tapasztalásait ezen utazásából 1876-ban kimerító jelentésben a magas ministeriumhoz terjesztette fel. Scheneket különösen az akkumulátorokkal elért eredményeiért, melyekért, mint említve volt a Marczibányi mellékjutalommal lett kitün­ tetve, 1889-ben levelezőtagjává választotta a Tudományos Akadémia, melyre mindig büszke volt s a III. osztály üléseit, míg egészsége engedte, szorgalmasan látogatta. Schenek kiváló érdemeinek elismerésül 1891-ben »tanádi« előnév­ vel magyar nemességet nyert s 1892-ben nyugdíjazását kérvén, Buda­ pestre költözött.

* Schenek István nem volt termékeny író. Tudományának elméleti részével úgy látszik nem igen volt kedve foglalkozni, azonban se szeri, se száma a rendkívül sokféle gyakorlati eljárásnak és kézfogásnak, a melyet az előadási kísérletek tétele közben, továbbá a chemiai labora­ tóriumokban alkalmazott, a melyről volt aszszisztensei tudnának szá­ mot adni; sőt saját tapasztalatból mondhatom, hogy nem tudla magát még arra sem elhatározni, hogy még jelentősebb eljárások leírásával és publikálásával vesződjék, elméje folyton-folyvást új tervekkel, gondo­ latokkal volt elfoglalva és sajnálta azt az időt, a melyet ezek keresé­ sében olyan dolog leírásával kellett volna eltölteni, a mit ő már úgyis tudott. A kik a chemiai szaklapokat olvasni szoktuk, tudjuk, hogy azok­ ban gyakran mily csekély jelentőségű dolgok vannak nagy hangon leírva, hogy Schenek még a jelentősebbeket sem írta vagy irattá le, ennek magyarázata csak az ő, a rendesnél sokkal nagyobbfokú szerény­ sége lehetett. Hogy Schenek milyen szeretettel szolgálta a chemiát, mi sem bizonyítja jobban, hogy midőn 1892-ben tanári székétől végre meg­ válván, Budapestre költözött, itt az Akadémia palotájában bírt lakásán egy, kis szerény, laboratóriumot rendezett be magának, pipettákat, bürettákat szerzett be és bizonyos eszméit, melyeket Selmeczen nem tanulmányozhatott, itten nyomozta tovább. Nyugdíjazása kezdetén élénk öszszeköttetésben maradt a tudományos körökkel, barátaival, míg mind­ inkább elbetegesedvén, lassankint egészen viszsavonult s csak a szép idő csalta ki a friss levegőre az Akadémiánk előtt alló Széchényi-szo­ bor köré, hol az ott öszszegyülő gyerekseregben gyönyörködött, köztük bíráskodott, a jobbakat saját maga által készített pörkölt czukorszeletkékkel jutalmazta, azokat legnagyobb részben névszerint ismerte, saját fülemmel hallottam, mikor tanította őket. hogy kell viselkedni a. fiata­ labb testvérrel szemközt s ha a kis pajkos Ígéretet tett a megjavulásra, a jó Schenek bácsi újból és újból a kabátzsebébe nyúlt a czukorkaszelenczéért, hogy a javulni vágyót megjutalmazza.

878

Legutolsó nyilvános megjelenése felejthetetlen barátjának, Thán Károlynak a temetésén volt, midőn én vezettem a ravatal fölött álló balustrádhoz s midőn a koporsót kivinni kezdték, azt jegyezte meg: »nagy tudós, szép és nemes lélek volt, ime már ő is elhagyott, most már én vagyok a soron.« Vigasztalni próbáltam de ő egy könynyet törölve szeméből, leintett és utasított, hogy menjek a menettel. Igaza volt! egy év múlva, 1909 július 26-án végelgyengülés következtében csendesen elhunyt, követte barátját. Benne egy kiváló tanárt, kitűnő, praktikus fizikust és vegyészt vesztettünk. Áldás emlékére! Legyen neki oly könynyű a föld, mint a minő nehéz lett barátainak és volt tanít­ ványainak szíve, midőn elhunytáról értesültek! A tudományos szaklapokban és művekben megjelent értekezései a következők: A németországi chemiai kísérleti állomások szervezéséről és beren­ dezéséről. (Természettudományi Társulat Közlönye 1869.) A spectralanalysisről egy czikksorozat s a vas és mangán spectrumainak szer­ kesztése Ruhmkorf-féle inductor szikrájával. (Bányászati és Kohászati Lapok 1871-ben.) Kísérletek és tanulmány a szomolnoki czementvizekben tartal­ mazott réznek kiejtéséhez használt vas és koksznak elegyéről. (Bányá­ szati és Kohászati Lapok 1880.) A másodrendű galvánelemekről (akku­ mulátorokról) egy czikksorozat. (Bányászati és Kohászati Lapok­ ban 1885.) Abhandlung über die elektrischen Akkumulátorén. (Dingler Polyt. Journal 1885.) A bukovinai savanyuvíz, a velejtei sósforrás, a szklenoi Mária nevű hévforrás, a vihnyei artézi forrás vegyelemzése. (Dr. Bolemann Fürdőtan 288, 244, 101, és 269 oldal.) Tizenegy szepesi vaséreznek vegyelmezése. (Kerpely Magyaror­ szág vaskövei és vasterményei czimű művében, 1877-ben, 17, 24, 25, 37, 43 oldal.) Az Urvölgyit nevű rézéreznek analysise és chemiai képletének megállapítása. (Dr. Szabó József. Értekezések a természettudományok köréből, 1879, IX. kötet, IX. szám, 7 oldal.) Selmecz városa ivóvizeinek vegyelmezése Greisiger Róbert volt aszszisztense és dr. Cserei Adolf közreműködésével. (Selmecz városa most megjelenő monográfiájában.) Kísérleti adatok az akkumulátorok működéséhez, mint székfoglaló felolvasás 1890 márczius 17-én. (Vége).

879

Bányatüzek keletkezése és leküzdése. Irta: dr. Grabein Pál. A »Deutsche Berg\verks-Zeitung« 1910. évi 115. számából fordította: Kállai

Géza.

Azon mélyen lesújtó szerencsétlenség, mely az angolországi Whitehaven-szénbányák 130 ember-életét követelte áldozatul a köz­ figyelmet újból a bányaszerencsétlenségekre irányította. Ez alkalom­ mal nagyméretű bányatűznek voltak az elhaltak áldozatai, ama bajok egyikének, melyek, sajnos időről-időre viszszatérnek. A bányatűz álta­ lában a ritkább esetek közé tartozik, mivel a bányagáz- és a szénpor­ robbanások azok, a melyek oly pusztítólag fellépnek. A bányatüzek ellenben nem is szoktak olyan nagyméretűek lenni, hogy a veszélyez­ tetett munkahelyen dolgozó munkások megmenekülését ne tennék le­ hetővé. Keletkezésük szerint a bányatüzek két csoportba oszthatók: van­ nak olyanok, a melyek a szén öngyulladása következtében támadnak és vannak olyanok, a melyek egyéb okokra vezethetők viszsza. A szén öngyulladása okozta bányatűz, ezen ásvány azon tulaj­ donságában rejlik, hogy az a környező levegő okszigénjének tekinté­ lyes részét elnyeli. A szén ezen tulajdonságát hoszszú időn át nem ismerték kellőkép, s csak a szénszállító hajókon fellépő tűzesetek adtak alkalmat e jelenség behatóbb tanulmányozására; és a hajótüzek valódi okának e helyen nyert felismerése jelentőséggel volt a bányatüzekre is. Az okszigén abszorbeálásával nagy hőfejlődés jár együtt s így végül oly magas hőmérséklet keletkezhetik, amely a gyulladásra vezet. A bányatüzeknek ez okból való keletkezése ma igen ritka, bár számos esetben évtizedes, sőt évszázados tüzeknek volt közvetetlen okozója. Ha a híres dudweili »égő hegyre«, amelyet Goethe is meglátogatott, amely még ma is ég, avagy a zwikkaui égő széntelepre, melynek a felszínre gyakorolt hőhatását melegágyak táplálására használják utalunk, illusztris példát nyújtunk. A bányatüzek nagy részét azonban többnyire nyitott-lámpa lángja, előzetesen történt bányagáz- vagy szénporrobbanás okozza. A nyílt lángon meggyúlt bányák azelőtt gyakoriabbak voltak, minthogy még a kőszénbányákban is nyitott olajmécseknél dolgoztak. A Davy-féle biz­ tonsági-lámpák használata óta az ily balesetek észrevehető-, sőt fel­ tűnő módon csökkentek. Mindazonáltal a biztonsági lámpának vigyá­ zatlan kezelése, avagy megsérülése folytán, esetleg a petróleum-lámpák­ nak földalatti géptereken való alkalmazásánál, aknaácsolat javítás közben ily tüzek is keletkeztek, mint például az, amely 1894. évben a »Zeche Bruchstrasse«-n; 1898-ban »Zeche Zollern* bányaműveinél pusztított. Maga a robbantó-munka is különböző tűzesetekre adott okot, különösen amaz időben, mikor a dinamit használata kőszénbányákban

mm

880

is meg volt engedve. Manapság azonban, a dinamitnak a robbantó munkálatokból való kitiltása óta, a biztonsági robbantó-anyagok hasz­ nálatával a bányák biztonsága nagyobb lett. Ezek ellenére az utóbbi időkben a bányagáz- és a szénporrobbanások is voltak már bánya­ tüzek közvetett okozói, mi annál könynyebben érthető, mivel a bánya­ fával való biztosítása vagyis az ácsolat a robbanást kisérő lángnak alkalmas tápot nyújt. Ilymódon keletkezett a radbodi bányatűz. Nem lesz felesleges e helyütt megjegyezni, hogy az ácsolatnak vasbiztonosítással való kicserélése bányateknikai szempontból nem mindenütt lehetséges; s bár számos helyen alkalmazzák is a falazattal vegyesen, még is a folyosókon, vagy volt művelési területeken a nagy tető-nyomás miatt nem állja meg a versenyt a rugalmasabb tartó-gerendákkal szemben. A vízzel való permetezés általános elterjedése óta nagyobb bányatüzek ez utóbbi okból is kifolyólag is csökkenőben vannak. Sokkal gyakoriabbak a tüzek a siklókon és fékes-aknákban. A folytonos szállítás a szállító-gépezetét és részeit esetleg anynyira felhe­ vítheti, hogy az alkalmazott fából készült gépalkotórészek és a kenő­ olajok meggyúlhatnak, illetve lobbot vethetnek. A mi a bányatüzek megakadályozását illeti, úgy az elsőnek e m ­ lített szénöngyúlásról mondhatjuk, hogy az ily tüzek — szerencsére — keletkezésük kezdő stádiumában a meszszire terjedő, égő petróleum­ hoz hasonló szagról felismerhetők; gyakran 3—6 nappal a lánggal égő tűz kitörése előtt; s így idején jelzik a megakadályozó beavatkozás szükségességét. Általában arra törekszenek, hogy a szén öngyulladását előzetesen akadályozzák meg, a mit a tömedékeléssel való fejtéssel érnek el. Ez eljárásnál tudvalevőleg a keletkezettíüregeket meddővel töltik ki s ezzel tisztább, és alaposabb lesz a fejtés, ellentétben a régebbi fejtés­ módokkal, hol a meghagyott szénmaradványok az öngyulladásra v e ­ zettek. A bányatér alkalmas beosztásával a telepet gyorsabban és n a ­ gyobb biztonsággal lehet lefejteni és ezzel a hoszszú ideig tartó fejtés következtében fellépő, az öngyulladást előmozdító tetőnyomás káros hatása ís elkerülhető. A mi pedig a siklók és fékes-aknák említett okokból való kigyulladását illeti, egyéb eszközöket alkalmazva igye­ keztek eredményt elérni. Gyakorta alkalmaznak itt oly permetező ké­ szülékeket, a melyek a fából való szerkezeti (gép) részeket és ácsolatot állandóan nedvesen tartják, egyébként pedig vasból való géprészek és tűz ellen biztonosított gépterek előállítására törekszenek. Kísérletek folytak olyan irányban, hogy az ácsolatot tűz ellen biztosan impregnált fából készítsék, de az eddigi kísérleti eredmé­ nyek és gyakorlati tapasztalatok nem adtak teljes biztosítást arra nézve, váljon az impregnálás következtében a fa szilárdsága és rugalmassága nem szenved-e, nem rejt-e magában ennek folytán más veszélyeket.

881

Mint említve volt a bányatüzek földalatti géptereken, vagy aknaácsolatokban is kitörhetnek és ép ezért itt is a legnagyobb elővigyá­ zattal vannak. E helyeken általában elektromos világítást használnak, míg a régi petróleum-világítást teljesen kiküszöbölték. Tűzveszélyes anyagokat mint: gyapotot, kenőolajat, jól záródó vaslemez-edényben őriznek és a gépekről lecsepegő olajat is gondosan felfogják. Az akna­ ácsok pedig megfelelő benzin égésű bizonsági- lámpákkal vannak ellátva, a melyek a gyors levegő-áramlásnak kellőképen ellenállának, s aureoléukkal a robbanógáz veszedelmes jelenlétét előre jelzik. Igaz ugyan, hogy az így nyert biztonság a lámpa világító képességének rovására írandó, mert a kettős drótháló és ezt körülfogó vaslemez-henger a világító képességet hátrányosan befolyásolja. És ha minden elővigyázati intézkedés ellenére bányatűz ütne ki, úgy oly eszközökhöz kell folyamodni, melyekkel a tűz elfojtható, illetve elterjedése megakadályozható lesz. A föld-felületen e czélra használt anyag, a víz a bánya sajátszerű viszonyai miatt csak korlátoltan alkalmaz­ ható, nevezetesen a szén öngyulladása következtében keletkezett bánya­ tüzek leküzdésénél, hol a tűz fészke magában a szénben van és e tüzet csak akkor fedezik fel, mikor már nagy a kiterjedése. De más egyéb esetekben már igen körülményes a szűk helyi viszonyok és nagy füst miatt az alacsony folyosókon a tűz fészkét megközelíteni és a vízsugárral kellő eredményt elérni. A vizet, mint tüzetoltó anyagot, tehát csak könynyebb esetekben és alkalmas lokális viszonyok mellett lehet a bányák­ ban alkalmazásba venni. E czélt ama különös szerkezet szolgálja, melyet vizfátyol-szerkezetnek (Wasserschleier-Apparat) neveznek, s a mely nagy víztárcsát képezve a folyosó egész szelvényét kitölti és egy mintegy vízből való választófalat képez a tűz és a tűzoltók között a kiket a füsttől, szikrától és hőkisugárzástól megvédi. Nagy tömegben a vizet csak akkor alkalmazzák, mikor a tüzet másként leküzdeni nem lehet, s így a tüzet fogott bányarész teljes elfullasztásához folya­ modunk. A bánya elfullasztása tehát azon ultima ráczió melyhez csak a teljes reménytelenség esetében fordulnak, mert a bebocsátott óriási vízmenynyiség oly nagy pusztítást visz véghez, mely hatásában aligha kisebb mint a tűzé. A radbodi bányaszerencsétlenségnél, mint ismere­ tes, szintén ez utolsó eszközhöz folyamodtak. Legtöbbnyire más módon, és első sorban a tűz elgátolásával igyekeznek sikert elérni. A tűz fészkét lehetőleg gyorsan tűzgátakkal levegőtől mentesen elzárják, minek következtében a tűz az égéshez megkövetelt levegő hiányában elalszik. Ez eljárásnál előzetesen támasztógerendákból és deszkákból segítőgátat készítenek és a hézago­ kat agyaggal tömik ki. Csak miután e védőfal a füst és meleg ellen kellő védelmet nyújt, kezdhető meg a végleges, kőből vagy téglából rakandó

882

gátfal építése. Mindazonáltal — és különösen az öngyulladt szénre vonatkozik ez — a gátak mögötti tűz még hetekig sőt hónapokig is éghet.

5zemle. I Hordozható szellözö-gátak. A Gelsenkii I rchen bányatársulat bányaműveiben, gyorsan felállítandó elzárások czéljaira, hordozható szellőző-gátak vannak haszná­ latban, a melyeket két ember nagyon könynyen kezelhet. A készüléket a használás helyén négy lábra állítják és levegővel vagy szénsavval tíz perez alatt felfújják. A gát főalkotó-részét két vaslemez képezi, melyek sarkaikon pöczökkel meg vannak erősítve. A lemezek mindegyikéhez 1 5 m területű, gázt át nem bocsátó vászonlap tartozik. A vászonla­ pokat, széleiken varrással megerősített, enyvezett, vászonszallagok tart­ ják öszsze. Hogy a vászonlapok által képezett zsák túlságosan fel ne fúvódhassék, belül, vászonsávokkal van öszszetartva. A vaslapok mind­ egyike két-két lábon áll, a melyek szállítás közben a transzportot megkönynyítik. Mind a két lemez, megegyezően át van fúrva. A fúrá­ sok által képezett nyílásokat hermeticze záró üveglapok fedik. Ez abla­ kokon át, a gát mögött történőket figyelemmel lehet kisérni. A vágatoldalok mentében való záródását a zsák felfúvódása önható módon végezi. A szivatytyú, vagy a szénsavballon csatlakozó csapnyílása, a belső vaslemezre van szerelve. Ugyancsak a hátsó vaslemezen van a csavarosán záródó kibocsátó-nyílás, a mely a gáz vagy levegő gyors kibocsátását lehetővé teszi. (Zf. d. Bgb. Betriebsleiter. 1910. 11). Bk. (14). BánVRlTlíVCléS

2

GréüéSZet

Gőzkazánokat tápláló berendezés. Laponche A. ! (Ingenieur des arts et manifactures) a »Die Fördertechnik« II. 6—7. füzeteiben, ide vonatkozólag a következőket írja: A gőzkazánok táplálására rendelt készülékeket öt főcsoportba lehet be­ osztani, u. m.: 1. a főgép által közetetlenül hajtott szivatytyúk; 2. injektorok; 3. közvetetlenül hajtott gőzszivatytyúk; 4. elektromosan hajtott dugatytyús szivatytyúk;5. czentrifugál-szivatytyúk. Habár a főgép által közve­ tetlenül hajtott szivatytyúk eléggé gazdaságos üzemet biztosítanak ésígy ká­ rosaknak éppen nem mondhatók,alig vannak különösebben elterjedve s leg­ feljebb kisebb oly üzemekben találhatók fel, a melyekben az egyetlen, a gőz­ kazán-telep közelében felállított kisebb dugatytyús gőzgéppel vannak kap­ csolva. Az injektorok, már szerkezetüknél fogva sem alkalmazhatók nagyobb teljesítésekre, miért is csak közepes és kisebb üzemek számára jöhetnek tekintetbe. Káros náluk a tápláló-víz-menynyisége szabályozhatóságának lehetetlensége s, hogy csak akkor hatnak, ha a víz nyo-

SS3

más alatt áll, vagy alacsony szívómagossággal kell dolgozniok, vala­ mint az is. hogy forró víznél a hatásuk hiányos. Modern gőzkazán­ telepeken az injektorokat ezért csak kisegítő s tartalék-táplálókul használják. Gőzkazánok táplálására leginkább a közvetetlenül hajtott tápláló szivatytyukat szokás használni, mert egyszerűek, megbízhatók, a teljesítés tekintetéből szabályozhatók és balesetek ellen biztosak. Ez előnyökkel szemben áll azonban nagy gőzfogyasztásuk, a mely körül­ mény avval okolható meg, hogy a szivatytyúk általán ekszpanzió nél­ kül, vagy legaláb is igen csekély ekszpanzióval és kondenzáczió nél­ kül dolgoznak. Lehűlés által való veszteségeik onnan származnak, hogy a henger köpönyege hiányosan, vagy éppen nincsen izolálva s, hogy a gőzvezeték rendszerint csupasz. Nagy gőzben való veszteségeik továbbá onnan is származnak, hogy a dugatytyúik és kormányzó szerveik vál­ tozó, gyakran igen nagy sebességekkel járnak. Compére kísérletei szerint a gőzben való fogyasztás a kazánelgőzítés53 és 11'5%-a között, hasz­ nos lóerőnként 136—213 kg. gőz között ingadozik. A gőzszivatytyúkkal való üzem gazdaságos voltát, a fáradt gőznek a tápláló-víz előmelegí­ tésére történő hasznosítása révén még jelentékenyen fokozni lehet. Egész általánosságban véve, a közvetetlenül hajtott, gőzzel mozgatott, tápláló-szivatytyúkat nagy üzemekben szintén csak segítő szerelvényékül kellene beépíteni. Elektromosan hajtott dugatytyús tápláló szivatytyúknál a főgépnek gőzben való fogyasztása sokkal kisebb, mint a gőzszivatytyúknál. Oly szivatytyúknál, a melyeket váltakozó áramú motor hajt, a járatsebesség változatlan; alacsonyabb elgőzítésnél e n ­ nélfogva a vízfölösleget a szívócsőbe viszsza kell vezetni. Egyenáramú motorok a vízhozzáfolyás bizonyos határok között való szabályozását engedik meg a kazánban való gőzfejlesztés arányában. Az elektromo­ san hajtott dugatytyús szivatytyukat rendesen három szintes, vagy három álló szivatytyúból kombinálják, a melyek a motorral egy — vagy több fogas-kerék-előtéttel vannak öszszekapcsolva. Hogy a vezetékek, lökések nélkül dolgozzanak, a szivatylyúnak kifolyó nyílásához levegő­ tartót kell szerelni. Mióta a czentrifugális szivatytyúk 15—20 m-es emelés-magosságokkal épülnek, terjedésük a gőzkazán-üzemben is biz­ tosítottnak látszik. E szivatytyúknak elmélete, melyet tudvalevőleg Rateau tanár munkái alapítottak meg, azt tanítja, hogy a szállító­ magosságot és szállító menynyiségét csupán a rotáczió sebességének a határai korlátolják. Nagy szállító-magosságoknál több egymással fokozatosan kapcsolt kereket állítanak munkába úgy, hogy a hatáseffektust a kívánalom határai között megtarthassák. A lapátok alakja a hatásfok és a manometrikus együtthatók nagyságára lényeges befo­ lyással van. Legjobb konstrukcziók azok, a melyeknek lapátjai előre görbülnek, mert aránylagosan csekély fordulatszámot engednek meg. Mekanikus hatásfokuk, a menynyiben nagyobb gőzkazánházak számára

e84

vannak rendelve 6 5 % körül van. Kisebb szivatytyúknál a hatásfoknak az értéke viszonylagosan csökken. Csak oly gőzkazántelepek számára ajánlhatók, a melyek óránként átlag 10—15 m tápláló vizet fogyasz­ tanak. Hajtásukra közvetetlenül kapcsolt motorok ajánlatosak. Az egyenáramú motor itt előnyösebb, mint a váltakozó áramú motor mert tetszőleges sebességek számára konstruálható. Egészen új a gőz­ turbinákkal való hajtás különösen ott, a hol nagy sebességek kívána­ tosak. Az ilyen turbószivatytyúk leggyakoribb kivitel-alakjainál, a haj­ tógép, Laval-turbina. Kis teljesítések sajnos, túlságos gőzfogyasztással járnak. Bk. (93). 3

Műhelygyakorlat.

Lágyító-kemencze gyors-esztergályo-

zó aczélok számára. Az Engineer 109 kötete 2824. számában új lágyító-kemencze-szerkezetet ismertet, amely különösen és elsősorban gyorsan esztergályozó aczélok lágyítására van rendelve. Maga a kemencze két egymás fölött elrendezett kamarából áll. Az alsó kamarába a gázvezeték és a nyomott levegőnek a veze­ téke nyílik. Mind a kettő szabályozható. A felső kamarának a fűtésére az alsó kamarának fáradt gázai szolgálnak. A kamarák ajtói elé fogasrúd-állványok vannak szerelve, melyekre a megmunkálásra kerülő da­ rabok felfektethetők. A lágyítandó aczélat előbb a felső kamarában lassan és fokozatosan 800°-ra előmelegítik, mire az alsó kamarába ad­ ják fel, ahol azután gyorsan 1300—1400 fokra felhevítik. A Churchill Machine Tool Co. Limité (Manchester) czég, a mely a szóban forgó kemenczét konstruálta, arra fekteti a fősúlyt, hogy az előmelegítés las­ san, a lüzesítés pedig gyorsan történjék meg, amenynyiben kísérletileg megállapította, hogy az így előkészített anyag igen jó próbákat szol­ gáltat. Nagy előnye az új kemenczeszerkezetnek, hogy a folyamat ellen­ őrzését lehetővé teszi. (Reáesett).) Ig. (11).

Közgazdaság. Közgyűlések. I

£ Heinzelmann-féle vasgyár bányatársulat

2_ I Hisnyóvizen, 1910. évi szeptember hó 5-én társülést tart a következő napirenddel: 1. Határozathozatal a rákosi közös bányák öszszesítésére irányuló csereszerződés megkötése tárgyá­ ban. 2. Bányatársulati igazgató választása és szolgálati szerződésének kiállítása. 3. Az igazgatóság illetményeinek szabályozása. 4. Igazgatóság részére adandó felmentvény. Bp. Kzl. (175).

Piaczi hírek

IÉRTÉKPIACZ.

Értéktőzsdei árfolyam-jelentés.

'__] (A Központi Váltóüzlet R.-T. Budapest, V., Sza­ badság-tér 3., eredeti heti tudósítása.)

885

1910. augusztus 4—10. 4-én 5-én Ganz és Társa vasöntő és gépgyár 99-i'/j'/o kölcsönkötvény . . . . 99Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvény 3700 — 3740 — Magyar által, kőszénbánya 4 , ° / elsőbbségi kötvény Magyar ált. kőszénbánya részvény 641 — 644 — Urikány-Zsilvölgyi kőszénbánya 4°/o elsőbbségi kötvény . . . Beocsini czementgyári Unió r.-t. részvény 680-— 680 — Északmagyarországi kőszénbánya részvény 338 - 338 — Esztergom—szászvári kőszénbánya részvény 220 — 220 — Felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvény 570-— 570 — Kőszénbánya és téglagyár (Drasche) részvény 636 — 637 — Magyar asphalt r - t . részvény . . 215 — 216 — Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. részvény .\ . 649- 651Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. új részvény (1909. k i b . ) . . . . 625 — 635 — Nadrági vasipar társ. részvény. . 440 — 4 4 0 - Bimamurány— salgótarjáni vasmű r.-t. részvény 691 — 691 — Schlick-féle vasöntöde és gépgyár r.-t. részvény 499 — 499 — Klotild első magyar vegyi ipar r.-t. 2G6-— 2 6 6 -

6-án

8-án

9-én

10-én

99--

99--

99 —

99--

3790 - 3835 — 3800 — 3780 —

l

0

649-

654 -

653 —

653 —

680 —

685 —

687 —

685 —

336 —

336 —

336 —

336 —

220--

220--

220 —

220-—

570-—

570 —

570 —

570 —

630-— 215-—

629213 —

629 — 210-

629 — 215-50

647 —

646 -

646-

645-—

635 — 440 -

635 — 440 —

635 — 440 —

635 — 440 —

692 —

69250

691-50

691-50

497 —

499-—

500-

500-—

266 -

266 —

266 —

266 -

SZÉNPIACZ. A szénpiaczról Maehrisch Osztrauból kedvezőbb hirek érkeznek, a menynyiben onnan a piacz megszilárdulását jelentik. A ter­ melt menynyiség könynyen volt elhelyezhető, sőt egyes fajok iránt a kereslet nagyobb volt a kínálatnál. Augusztus 4-én az árak következők voltak: darabos 178, koczka 170, dió 160, akna 130, por 104 fillér 100 kilogrammonként helyt bánya. A koksz és a kovácsszén ára változatlan. Míg Osztrauban a kereslet eléggé nagy volt, a poroszországi bányaterü­ letekben, a bányatelepeken óriási halmokban raktározzák a fölösen ter­ melt szenet, a melyet nem tudnak elhelyezni. A kedvezőtlen viszonyok ellenére a termelést átlag 300 kocsival emelték. (Tavaly naponként át­ lag 9027 kocsirakomány volt a termelt szén menynyisége). Poroszor­ szágban a szén ára változatlan. Bp. (184). — A szén drágulása. A felső-sziléziai szénkonvenczió a jövő hó folyamán fog határozni a tér pótlékról, a mely a Neues Wiener Tagblatt értesülése szerint méter­ mázsánként 6—7 fillér lesz. Us. (181). -

Kartellek.

A német nyersvas-kartel. A német vaskartel leg­ közelebb Kölnben, utóbb Düszszeldorfban gyűlést tart, a melyen valamenynyi német vasmű résztvesz. A tanácskozást igen fontosnak tartják, mert elhatározták, hogy abban az esetben, ha végleges és egyöntetű megállapodásra nem juthatnak, sőt ha csak egyetlenegy vasmű a tanácskozáson, anélkül, hogy előzetesen kimen­ tette magát, nem jelenik meg, vagy kellően nem képviselteti magát,

886

föltétlenül fölbomlik a kartel és véglegesen meghiúsul a szindikátus terve. Bp. (178). — Trösztök és kartellek. Newyorki távirat jelenti: A rézmüvek trösztje itt megalakult, bár nem formálisan mint tröszt, hanem mint »baratságos egyezség«, mert attól tartanak, hogy a kor­ mány igen szigorúan lépne fel egy tröszt ellen. A megegyezés hirére a londoni és newyorki tőzsdén erősen emelkedtek a réz-értékek. — Düszszeldorfból táviratozzák: A német nyers-vas szindikátus meg­ alakítása érdekében folyt tárgyalások teljesen zátonyra jutottak. — Kölni távirat jelenti: A »Kölnische Zeitung« értesítése szerint a rúdvas-kartel meghoszszabbítása nem sikerült. Est. (92). A felsőbánya! bányahlvatal szep­ tember 15-én d. e. 10 órakor ver­ senytárgyalást tart világítóanyag, kenő-, tüzelő-, zsiradék-, fonottárú-, szövött- és kenderárú-, szögárú-, fémárú-, öntött-vasárú-, bognárárú­ anyag-, kémleldei anyag-, papirnemüek és borítékok szállításának biz­ tosítására. Az ajánlatok szeptember 14-én d. u. 5 óráig nyújtandók be. Bánatpénz 5"/ . A felsőbányai bányahivatal az ottani szertár s a ke­ rületi bánya- és kohómüvek részére az 1911. évre szükséges szertári anyagokat; úgyszintén a nagybányai bányaigazgatóság s a fenhatósága alá tartozó bánya- és kohóhivatalok, valamint bányaműve­ zetőségek papírszükségletét ajánlati uton óhajtja beszerezni. Az aján­ latok a felsőbányai bányahivatalnál szeptember 14-én d. u. 5 óráig nyúj­ tandók be. Mk. (31). — Artézi kút fúrására, augusztus hó 11-én, d. e . 9 órakor versenytárgyalást tartott Szabadfalu (Temesmegye) község elöl­ járósága. Bánatpénz 100 korona. Pn. (184).

Versenytárgyalások.

0

Hírek. Személyi hírek. I ^ ^ S ^

A

^ t ^

Ü

K

^

6

? r ^

» | kiadásra került 175. szamában, a ^Hivatalos Reszt­ ben a következő legfelső rendelkezés jelent meg: A Személyem körüli magyar mi­ nisterium ideiglenes vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére, a diósgyőri vas- és aczélgyár szolgálatában s különösen a lövedékek gyártásánál kifejtett sikeres munkásságuk elismeréséül: Fleischmann Győző igazgató-helyet­ tesnek, ezen gyár főnökének a királyi tanácsosi czímet díjmentesen, JoÓS Ist­ ván főfelügyelőnek, a gyár szénbányái üzemvezetőjének, Braunfeld Gyula főfel­ ügyelőnek, gépészeti osztályvezetőnek, Friedmann Áron felügyelőnek, a vegyműhely és tégelykohó vezetőjének Ferencz József-rendem lovagkeresztjét, Obholczer Béla főmérnöknek, a Martinkohó és Bessemer aczélkohó vezetőjének, valamint Oka Simon mérnöknek, a lövegmüvely vezetőjének a koronás érdemkeresztet, t o ­ vábbá Obholczer Adolf, Forster Kálmán, Topiczer János és Göhler József

főművezetőknek a koronás ezüst érdemkeresztet, Böhmer Péter, Sustig Ignácz. Mikulik Dániel, Venczel Ede, Holup István, Matterni Lajos, Schwerla Jó­ zsef, Potpalka András, Fest Flórián, Marussy István, Pohly Ferencz, Baldowsky Károly, Staudinger László, Jamrich Márk és Brünnich János munkásoknak az ezüst érdemkeresztet, s végül Fabisch József főfelügyelőnek, a ' magyar állami vasgyárak

központi igazgatósága

kereskedelmi osztálya főnökének,

887 tzen osztály szervezése és vezetésénél kifejtett fáradhatatlan közreműködése elisme­ réséül, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1D10. évi jnlius 10-én. íerencz József s. k., gróf Khuen-Hédervdry Károly s. k.

Bp. Ksl. (17ó). — KINEVEZÉSEK. A m. kir. pénzügyminister a számvevőségi lisztviselők öszszesített létszámában báró Wardener Arthur a soóvári pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöki teendőinek ellátásával megbízott pénzügyi számvizsgálót, pénzügyi számtanácsossá; Krentler János körmöczbányai és Lende Béla selmeczbányai pénzügyi számtiszleket, pénzügyi számcllenőrökké; dr. Pillér Ernő hevesi körorvost az állami kőszénbányászali tisztviselők egyesített lélszáir.ába a VIII. fizetési osztály első fokozatába, a vrdniki kőszénbányahivatallioz bányaorvossá nevezte ki. Bp. Kzl. (175).

Híradások

I

^ Beocsini czémentgyár bányáiban és gyárteleI pén újra megindult az üzem. A katasztrófa (mely­ ről múlt számunkban megemlékeztünk) áldozatait eltemették. A sze­ rencsétlenség okát a hatóság erélyesen nyomozza. Ha az iparfelügye­ lőnek az előterjesztését elfogadják, akkor a jövőben villamos erőre ren­ dezik be a telepet még pedig úgy, hogy az áramot Újvidékről vezetnék át Beocsinba. Est. (95). — Eladó kincstári bánya. A Concordia csetneki bánya, a mely a kincstár tulajdona, eladó. Ezt a még jó állapot­ ban levő kincstári bányát ketten akarják. Az egyik egy külföldi konzorcziuni, a melyik nálunk nagyobb kiterjedésű bányatelepeket vásárol, a másik pedig a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű r-t., melynek eme bánya szomszédságában van egy területe, a mely beékelődik a kincs­ tári területbe. Úgy hallani, hogy a Rimamurányinak vannak a vételnél jobb kilátásai. A bánya — szakértők szerint — nagy értékű. Eh (38). — Münnich Kálmán udvart tanácsost augusztus hó 4-én 257 szava­ zat-többséggel, az iglói kerület országos képviselőjévé választották meg Ssl. (95).

Bánya S Z e g V e S Ü l e t e k . :

_

I

A

»Magyar Bányász- és KohászI Altisztek Országos Egyesületé-

nek« selmeczi osztálya Vancsó József elnöklete alatt augusztus hó 7-én délután, a m. kir. bányaiskola nagytermében ülést tartott a kö­ vetkező napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. 2. A memorandum esetleges új szövegezése s határozathozatal, beterjesztése ügyében. 3. Jelentés a pénzügyministeriumban eljárt tiszti küldöttség tisztelgésének ered­ ményéről. 4. A Felsőbányán tartandó közgyűlésen résztvenni szándé­ kozóknak a bejelentése. 5. Indítványok. Mtj. — Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati kongreszszus. Szemptember 18-án tartja Budapesten ez évi közgyűlését az Országos Magyar Bányászati és Ko­ hászati Egyesület. Mint minden évben, úgy most is arra használja fel ezt az alkalmat, az egyesület vezetősége, hogy a közgyűlést országos kongreszszussal kapcsolja egybe, melynek különös érdekességet fognak adni a közérdekű tárgyakról tartandó előadások és a tervbevett kirán­ dulások az állami vasgyárak kőbányai telepére, Tatabányára s a trencséni Titanit-gyárba és mindenféle nagyobb ünnepségek, a melyeken 44—45

888 politikai és gazdasági életünk czelebritásait fogja vendégül látni az egyesület. A harmincz tagból álló rendező-bizottság élén Andreics, János ministeri tanácsos, a m. kir. állami szénbányák központi igaz­ gatója áll. Pn. (184).'

Társadalmi hírek. I

N e g y v e n é v e s szolgálati jubileum. I babisch Jozset, a magyar királyi alkuin vasgyárak központi igazgatóságának föfelügyelöjo, a minap töltölte be szolgálatának negyvenedik évét, mely alkalomból a kereskedelmi osz­ tály tisztviselői Lipka Euszlach főellenőr, osztályfőnök-helyettes meleg­ hangú üdvözlő beszéde kíséretében jubiláns főnöküknek ezüstbe foglalt csoportképet nyújtottak át. Us. (182). — ELJEGYZÉS. Marton G y ö r g y resiczai vasgyári igazgatónak Margitka nevü leányát eljegyezte Martin Imre m. kir. csendőrhadnagy. Szl. (97).

Vegyes hírek.

A Rajna-Westfália-szénbányakerületben a bányá­ szati mentésügy számára központi állomás létesítését.ter­ vezik. Az utolsó évek folyamán a bányászati mentésügy iránt az érdeklődés jelen­ tős módon fokozódott. Igen sok bányakerületből jelentések érkeztek arról, hogy olt mcntő-állomás-központokat létesítettek, a melyek a kerület bányaműveit nagyobb szerencsétlenségek eseteiben mentőcsapatokkal segélyezik. A bányahatóságok is fo­ kozott figyelemmel kísérik a bányászati mentésügyét és a törvényhozás támogatá­ sával igen sokat lendítettek a bányászati mentés egységes szervezése dolgán. A Courriéres-ben törlént nagy bányaszerencsétlenség ötletéből a kormány még 1906 évben elrendelte, hogy az öszszes bányatelepek mentőkészűlékekkel szereltessenek fel. Igaz, hogy ezt a rendelkezést nem foganatosították mindenütt, aminek okát való­ színűleg abban a körülményben kell keresni, hogy Francziaországban a mentőké­ szülékek konslrukcziója, mindezidoig, még mindig csak a kezdet stádiumában van. Angolország bányaműtelepei eddig még nagyon gyéren vannak mentőkészűlékekkel felszerelve. Habár itt is megkezdették a mentőállomások létesítését, ezek szervezete nincsen öszszhangban a bányák óriási kiterjedésével úgy, hogy az alsó ház az ösz­ szes bányák mentőkészűlékekkel való felszereltetésének gondolatával foglalkozik. Ez a törvénytervezet avval a sajnálatos ténynyel van okozatos öszszefüggésben, hogy a Whitehaven bányában, a robbanástól az első mentőkészülék megérkezéséig hu­ szonhét óra telt el és ez sem volt azonnal üzembehelyezhetű, mivel a táplálására megkívánt okszigén nem állott rendelkezésre s a mentőmunkások villamos kézi bányamécsesek nélkül, a bányába nem szállhattak le. Németországban már több év óta folyik a bányaművek mentőkészűlékekkel való felszerelésének munkája, igen sok bányatelepen mentőcsapatokat képeznek ki és több bányakerületben központi mentő­ állomásokat is létesítettek már. A Rajna-Westfália bányakerületben ily czentrálé ezideig nem létesült még és eleddig minden bányatársulat önszántából gondoskodott a bányászati-mentésügy megfelelő rendezéséről. Hogy mily módon teljesítették o bányatársulatok ez irányban való kötelességüket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Ruhrkerület bányaművei ma 700 mentőkészűlékkcl és a kiképezett mentő­ csapatok 2500 emberrel rendelkeznek. A Dortmuud-főbányakerület területére létesült bányászati egyesület, a mentésügy továbbfejlesztésén fáradozik és az idevonatkozó működési éz szervezési tervezelet legközelebb nyilvánosságra fogja hozni Db. (177). — Új portland-czément-gyár. A Bélapátfalvái Portland-czémentgyár R.-T., amely a Magyar Bank- és Kereskedelmi R.-T. közreműködésével a múlt évben alakult meg 2,600.000 korona alaptőkével, gyárát felépítette és azt a múlt hónapban már Üzembe

889 is helyezte. A gyár az Eger-Putnoki-Helyiérdekű Vasút mentén fekvő Bélapátfalva községben épült és a modern czément-teknika öszszes vívmányainak felhasználásá­ val van berendezve. A gyártási eljárásban, az eddig nálunk ismeretlen, de a külföld legelső gyáraiban már bevezett, u. n. iszapoló eljárás jut érvényre; e módszernek kiváló előnye, hogy a keverés a lehetőleg legtökéletesebb és, hogy a gyártmány ál­ landóan egyenletes minőségű. A gyártott czément a Magyar Mérnök és Epítész-Egylet által előírt követeléseknek minden tekintetben megfelel. A vállalat évi gyártó­ képessége 500000 q. A szállítás még e hónap folyamán megindul. Az eladást kizá­ rólag a Magyar Bank- és Kereskedelmi R.-T. intézi. Pn. (184). — Lövés egy di­ namitraktárba. Vakmerő merényletet követtek el, mint a Budapesti Hirlap-nak írják, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság derítői dinamit-raktára ellen. A merénylőnek az volt a czélja, hogy a raktárt felrobbantsa, mit az által vélt elérhetni, hogy az épület ablakán belőtt. A raktárban mintegy tíz métermázsa di­ namit volt elhelyezve, s az esetleges robbanás végzetes szerencsétlenséget okozhatott volna, mert a környéken munkáslakások vannak. Bp. (181). — Nagy jódtelep felfedezése. Egy nagy osztrák pelróleumtársaság, a melynél egyik magyar pénz­ intézetnek is van érdekeltsége, néhány hét óta kőolajkutatásokat végez az osztrák­ bajor határon. Mint jelentik, a kutató mérnökök 750 méter mélységben jódforrásra bukkantak, a mely perczenkint tizenöt hektoliter jódot ad. A társaság — feltéve, hogy a bajor hatóságok nehézségeket nem támasztanak — nagyobbszabásu kiviteli vállalatol létesít a forrás környékén. Magyarországon Egerben néhány évvel ezelőtt kútfúrás közben rendkívül gazdag jódforrásra bukkantak, mely vállalkozás híjján máig is kihasználatlanul hever Árvamegyében, Polhordn is van gazdag jódforrás, de csak a környékbeliek ismerik. Sok heverő kincs van ebben a szegény ország­ ban. Pn. (181) — A szomolnoki fém- és fémezett lemezárúgyárban, augusz­ tus hó 8-án, hajnalkor ismeretlen okból tűz támadt, a mely a belső berendezések egy részét elhamvasztotta. Az asztalokon levő sok festék a tűzveszedelmet fokozta. A tűzoltóság hamar eloltotta a tüzet úgy, hog az épületen kár nem esett, Szl. (97).

Klünk ásügyek.

Munkaidő a bányászati ipar terén Fran-

cziaországban. Egy, az 1905. év folyamán kelt törvény határozmányai értelmében a szénbányaművekben alkal­ mazott munkások napi munkaideje nappal 9 óránál több nem lehetett és 2 év múltán 8 5 óránál hoszszabb ideig nem tarthatott Francziaországban. A képviselői kamara már az 1907. év július havának folya­ mán e törvény határozmányainak módosítása czéljából törvényjavas­ latot dolgozott ki. A végtére most már a szenátus állal is tárgyalás alá vett törvényjavaslat szerint minden egyes csoport munkaideje az utolsó munkásoknak a bányába való leszállása pillanatától kezdve, az első munkásoknak a bányából való kiszállása szabványos órájáig szá­ mítva, 8 órát meg nem haladhat. Mindamellett azonban ez a munka­ idő az egészen különleges módon a rakodással és továbbítással meg­ bízott személyzetre nézve kilencz órára felemelhető. A lovakkal fuva­ rozó egyéneknek és segédeiknek, a felügyelőknek, bányamérőknek, a gépészeknek és segédeiknek és a rendes bányászati munkálatokkal nem foglalkozó szakmunkásoknak a munkaidejét a főmérnök fogja megál­ lapítani. Balesetek alkalmából, fvagy a biztonság megóvása czéljából, vagy pedig a védelem érdekében a törvény határozmányainak hatálya alól kivételek engedélyezhetők. Emellett a főmérnök is engedélyezhet kivé­ teleket évenként legfeljebb 90 és naponként legfeljebb 2 órai időre, külön­ leges esetekben, a mely kivételes engedélyezésekből folyó munkaórá­ éi—tó*

890

többletek a tüzelőanyag hiánya folytán bekövetkezett közgazdasági válságok esetében 150 órára emelhetők fel. E rendelkezések áthágásai következtében büntetések nem szabhatók ki abban az esetben, ha a munkások szerencsétlenségek esetében való segélynyújtás, — vagy pedig valamely már fennálló, illetőleg fenyegető veszély elhárítása czéljából a magasabb természeti erők kényszere folytán, végül ha va­ lamely befejezetlenül maradt munkálatnak komoly üzemi fennakadások elhárítása czéljáb31 szükségesnek mutatkozó befejezése czéljából a megállapított időn túl is a bányában maradnak. Kg. (30). Az álbonai kőszénbányában SCOmunkás sztrájkba lépett. A munkások legnagyobb része kivándorolt, a.többi pedig mezei munkával foglalkozik. Us. (171). — New-Castleben a szénbanyatelepeken a sztrájk anynyira elharapódzott, hogy már közel 30000 bányamunkás szüntette be a munkát. Et. (172). — Spanyolorsswjban, mint Bilbaó­ iról jelentik általános bányásztrájkra készülnek A munkabeszüntetés előreláthatólag nagy gazdasági károkat fog okozni. Bb. (16 . — St. Etienne-bon a munkaadók és munkások július 23-án utóbbiak követelései tárgyában egyezséget kötöttek. A sztrájk veszedelme el van hárítva. Db. (171).

BclleSetek.

^

Z

r

a

° ' '

m

S

^ *^

r s m a 1

' ' Szt.-Kereszt-altá,ró bá-

|_J nyamű gurarósiai gépháza szénfelvonó-készülékénél Dáncs Péter a Mátéé, 15 éves csilletöltő íiu a személyszállításra külön­ ben be sem rendezett, aulomaticze működő felvonó készüléken fel­ vonatta magát s vigyázatlanság fotytán, a generátorok szintjén, a fel­ vonó-készülék megálló helyén, feje a padozat vasbordája és a felvonó­ készülék padozata közé került. — A vulkói Péter-Pál bánvatársulat Hermania nevű altárójában, Jank Juon bányamunkás, ácsolás közben, közetomlás következtében, súlyosan megsérült Ab. (32.) — Marosuj­ várott, a Rudolf bányában Láris János bányamunkás, augusztus hó l-én kasonszállítás közben elpusztult. Mu. (31.)

Bányaszerencsétlenségek statisztikája. Az amerikai bányákban elpusz­ tult munkásokról tesz jelentást az EgyesültÁllamok kormánya. A statisztika az 1909. év folyamán történt bányaszerencsétlenségekről számol be. A kimutatás anynyiban nem teljes, hogy júniustól—júniusig állították öszsze s így a borzalmas Cherry-i bányakatasztrófa, a melynek 393 áldozata volt nem került bele a statiszti­ kába. Ezeket leszámítva, az elmúlt évben 2412 emberélet pusztult el az EgyesültÁllamok bányáiban, A halálos balesetek tizennégy százalékát a kimutatás szerint robbanás okozta. A legtöbben pusztultak el a penszilvániai bányákban és ott történt általában a legtöbb baleset is a mely nem volt halálos kimenetelű. Bp. (180.)

Sz3.koktatá,S.

Bányászat a műegyetemen. Irta: Orczvirk ! Nándor bányafőmérnök. Hogy műegyetemünk monumentális új hajléka immár ott büszkélkedik a szőke Duna partján, hol délfelé mintegy szimbólum gyanánt a fejlődés számára egy végte­ len térség kinálkozik, felső műszaki szakoktatásunk térbeli korlátai ez­ zel jórészt elenyésztek. A műegyetemi lanításrendszernek és módszer­ nek modern irányú gyakorlati igényei már most kielégítők, de megva­ lósulhat egyszersmind minden egyetemi kullurfüladat legelsőbbike is: műegyetemünk oktatásrendszerében egyesítheti az öszszes rokon sza-

891 kok tudományos műveléséi. Csak így válik igazi műegyetemmé. Igy le­ het csak a nemzeti műszaki tudományosság irányító, mozgató, fejlesz Lő szerve, a teknikának alma materje. Csakis ilymódon kapcsolódhat be továbbá a nemzeti kultúrpolitika elvi keretébe is, a hol a felsőbbséges és czélludatos nemzeti szempont mindig az, hogy a diplomát kereső magyar nemzeti intelligenczia minden pályán lehetőleg egyetemes szak­ műveltségre tehessen szert. Hogy megszerezvén a képzettség lehető leg­ tágabb mértékét, alkalomadtán teljesíthesse a maga helyén a nemzeti kultúrának az értelmiség minden körére, minden hivatására háramló föladatait. Igaz, hogy a tudományos művelés egyetemessége tekinteté­ ben a műegyetemek mindenütt hasonlíthatatlanul nehezebb helyzetben vannak, mint a többi tudományos egyetemek, mert a teknikai tudo­ mányosság a természettudományok révén anynyira elaprózódott, külön­ legesedéit s maguk az egyes teknikai szakmák s minden, a természet­ tudományból táplálkozó különféle szakiskola irányai anynyira önálló fejlődésnek indultak, különleges ismeretanyagjuk anynyira megszaporo­ dott, hogy az egyesítő, kimerítő műegyetemi szaknevelés majdnem le­ hetetlen. Ámde ez nem jelentheti azt, hogy a műegyetem teljesen nél­ külözze, elveszítse a deczentralizáltan fejlődő szakiskolákkal való érint­ kezést, a szerves együvétartozást. Szükséges, hogy legalább encziklopédikus módon szerves egészébe illeszsze bele az öszszes teknikai vonat­ kozású szakmákat. Egy jó egyetem hasonlatos a tökéletes könyvtárhoz vagy múzeumhoz, a hol mindenkor megtalálhatjuk azt, a mire a tu dományos munkálkodás számára, avagy az általános műveltség kiépí­ tése érdekében szükségünk lehet. Ha műegyetemünk tanilásanyagát szemügyre veszszük, akkor nagyjában fölleljük benne az egyetemesség föltételeit: a rokon szakok lehelő kimerítő, rendszeres mívelését Csak az tűnik föl, hogy a teknikai szakok legősibb, leghasznosabb és legfej­ lettebb ágai, a bányászat és kohászat alig foglalják el az őket meg­ illető helyet egyetlen műegyetemünk tanításanyagában. Pedig tudjuk, hogy a bányászat és kohászat majdnem minden kifejlődött modern teknikai munkaágat magába szív. a legkülönfélébb iparágak czikkeit igénybe veszi, sőt nem egy csupán a bányászatnak és kohászatnak tulajdoníthatja létrejövetelét és kifejlődését, impulzust ad munkaigé­ nyeivel a gépészetnek, építészetnek, a teknológiának, a mekanikai ipar­ nak slb. Sokszor oly tudományos kérdéseket vet föl, a melyek a ter­ mészettudományokat és az egyetemes teknikát érdeklik és foglalkoz­ tatják Olyanynyira nyilvánvaló a bányászat, kohászat és a többi tek­ nikai szakmák között az öszszefüggés, az egymásrahatás, hogy a bá­ nyászati és kohászati főiskolák tanításanyagában helyet kapnak az öszszes lényeges és gazdaságilag hasznosított teknikai tudományágak. Sőt felöleli az öszszes ekzakt tudományokat. A legjelentősebb külföldi műegyetemeken a bányászat és kohászai szakágai szerves, kiegészítő részét teszik a műegyetemi oktatásnak. Nem esem túlzásba, ha állítom, hogy bányászatunk nemzetgazdasági jelentősége és kihatása azért nem tud még mélyebb gyökeret ereszleni a köztudatba, azért olyan idegen­ szerű bányászati iparunk még az érdekeli gazdasági körökben is, mert nem talál otthont a bányászati tudomány ipari életünk czentrumá­ ban, a fővárosban s itt a legtekintélyesebb műszaki intézetben: a mű­ egyetemen Ez a hiány okozza aztán, hogy nincs meg az a haszonnal járó kölcsönös megismerés, mely közelebb hozza a gazdasági érdekeket és keresi a különleges igények természetét és azokat kielégíteni törekszik.

892

Érzékeny veszteség éri iparunkat és kereskedelmünket azzal a ténynyel, hogy bányászati iparunk sokszor külföldi gyárakból szerzi be specziá­ lis természetű gépészeti berendezéseit, műszereit és egyéb szükségleteit. Ennek oka leginkább abban rejlik, hogy a külföldi gyárak a tudomá­ nyos intézetek révén is állandóan figyelemmel kisérik a bányászati szak követelményeit és a tájékozás alapján alkalmazkodni tudnak a szak különleges természetéhez. A fejlett iparral biró nagy államokban a deczentralizált iparképződés megkönynyíti az egyes vidéki szakisko­ lákkal való állandó és szoros érintkezést, de nálunk, a hol egyetlen bányászati főiskolánk közelében alig van számbavehelő iparteknikai élet és közgazdasági tevékenységünk túlnyomóan a fővárosban lüktet, a bányászati igényekkel gyáraink alig ismerkedhetnek meg oly beha­ tóan, mint kívánatos volna. Itt a szükséges és mindkét félre egyaránt hasznos kapcsolatot csak a műegyetem segítségével teremtheljük meg. Fejlett, hatalmas, modern telepeket alkotó szénbányászatunk és kohó­ iparunk már van. Ezek a telepek s a jövőben létesítendők a kellő gyakorlati egymásrahatás utján ösztönzést adhatnának a hazai bányá­ szati és kohászat gépiparnak és kereskedelemnek. Sok millió maradna itthon ipart teremtve és kereskedelmet foglalkoztatva. Pénzügyi tekin­ tetek bizonyára akadályt gördítenek jelenleg és lalán még jó sokáig az elé, hogy műegyetemünkön a bányászat és kohászat önálló szak­ osztályonként kultivállassanak. Egyelőre azonban a megoldás szeré­ nyebb és közpénzt alig kövelelő módjával is beérhetnők. mely abból áll, hogy egyes nevezetesebb és szorosabb teknikai kapcsolatot mutató bányászati és kohászati ismeret-ágból a fővárosban működő jelesebb és lapaszlalt bánya, illetve kohómérnökök magántanári minősítést nyernének s mint ilyenek rendszeres előadást tartanának a műegye­ temen. Ez a magántanári megbízás lenne aztán az az embrió, melyből később fokozatos fejlesztéssel kialakulhatnának a műegyetem bányá­ szati és kohászati szakosztályai. Ezekre idővel már csak azért is szük­ ség lehet, hogy ipari előhaladásunk nyomán nagyrafejiődő bányásza­ tank számára mérnököket nevelő egyetlen selmeczi főiskolánkon könynyíthessünk. Ámde szükség lesz ezekre a műegyetemi bányászati és kohászati szakosztályokra azért is, hogy az egyetemes készültségié, közgazdasági ismeretek szerzésére törekvő modern bányász és kohász­ mérnökök, valamint a bányahatósági szolgálatra készülő mérnök­ jogászok is a főváros kulturális sokoldalúságánál megtalálják a jövő hivatásuk sikeres és mindinkább bővülő gyakorlatához megkívánt egyetemes színvonalat, a megfelelő látókört és gazdasági, szocziális fel­ adataikhoz megedződjenek az élénk és változatos gazdasági munka szemléletével. Bp. (180).

Iroöalom. LiclPSZeillle

|

A

Bányászati- és Kohászati Lapok f évi 15. számá*• I nak tartalma következő: Elektromos aczélgyártás a Röchling-Rodenhauser- és a Stassano-féle pestekben. Irta: Teremj János k. főmérnök. Gróf Wencliheim Frigyes borossebesi uradalmához tarozó vasbányák, írta Balátt Jenő. A czinkérczek teljes e l e m ' » k volumetrikus meghatároszása az z é s e

é s

a

c z

893 újabb gyakorlati módszerek figyelembe-vételévei, írta László Adolf. Az északtransvaali réz- és ónbányák. irta Wieder II. Mór. Számítási adatok terepfelmérésekhez, közli Urbán Sándor. A magyarországi fémbányászat hanyatlásáról. Bányászati és kohászati hirek. Irodalom. Közgazdaság. (A fémpiacz a legutóbbi években. Közgaz­ dasági hirek). Egyesületi ügyek. Hivatalos rovat. — Az »0sterreichichse Zeit­ schrift für Berg- und Hüttenwesen« f. évi augusztus hó 6-án megjelent 31. számának tartalma a következő: Aknabetonozások és aknamélyítő-módok az osz­ trák bánya- és kohómű-társasng üzemeinél, Czermak A. bányainspektor előadása a Morva-Osztrau-bánynkerülct bányászati- és Kohászali egyesületének 1910. évi január 15-én és 22-én tarlóit ülésein Uj, nagy ellentálló-képességgel biró pánczélok Dreadnoughtok számára s a beépítésre alkalmasabb alakok. A termelés olcsóbbitása és egyszerűsítése. Tilschkert Viktor, ny á vezérőrnagytól. Magyarország binya- és kohótermelése 1908. évben. Osztrák szabadalmak. A világ réztermelése Irodalom. Jegyzetek. Hivatalos. Londoni fémárak 1910. évi július hó 28-án. Lts.

Különfélék. A világítógáz, aczétilén és elektromosság okozta balesetek­ ről. A világítási czélokra szolgáló berendezésekkel foglalkozó vállalatok között tudvalevőleg a versenygés igen nagy. A haladás a villamos-, világítógáz- és aczetilén-világítás terén úgyszólván párhuzamos úgy, hogy az ezek berendezésével foglalkozó vállalatok a megindult rendkívül éles konkurencziában már nem elégednek meg a rendszer műszaki és gaz­ dasági előnyeinek kimutatásával, hanem a konkurrens világítási beren­ dezés életveszélyességére való utalásával akarja a fogyasztókat a m á ­ sik versenyző világítási nemtől elijeszteni. Rendkívül sok támadásnak van az elektromossági ipar a gáztársaságok részéről már évek óta ki­ téve, a mi egyebek között a németországi villamosszerelő czégek szö­ vetségét az öszszes világító gáz, aczétilén, elektromosság és petróleum folytán bekövetkezett balesetek pontos statisztikai öszszeállítására indí­ totta. Különösen a gáztársaságok igyekeztek a szaklapokban és röpira­ tokban oly helyeken, a hol döntés előtt állott a kérdés, vájjon a gáz, vagy a villamos-világítás bevezetése előnyösebb-e, a nagy közönség előtt a világító gázt teljesen ártalmatlannak feltüntetni, a villamosság állítólagos nagy veszélyességével szemben. E statisztika 1909-ről szóló érdekes adatai szerint az öszszes balesetek száma 597 volt. Ezek közül esik a világító gázra robbanások következtében . . . . . . 125 » » mérgezési esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 Öszszesen: . . . . . . . . . . . . . . .

304

az aczetilénre ... ... ... ... 23 a villamosságra ... ... ... ... 90 a petróleumra__. — . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 A balesetek okai: A világító gáz okozta 125 robbanás közül 19 nyitva felejtett gázcsapok, 1 eset a gummicső lecsúszása, 14 eset a földbe rakott csővezeték tömítetlensége, 22 eset a lakásba szerelt cső­ vezeték töm (tétlensége, 7 eset a gázométereken, gázkályhákon, vagy

894

gázmotorokon bekövetkezett sérülések és 24 eset a szereléssel vagy ja­ vítási munkákkal megbízott szakemberek gondatlansága folytán követ­ kezelt be, 38 esetben a baleset oka nem volt biztosan megállapítható. A 179 esetben beköveikezett gázmérgezési eset közül 41-nek oka a nyitva felejtett gázcsapok. 17 esetben a gummicsövek lecsúszása, 25 esetben a tömítetlen füldberakott csővezeték, 9 esetben a lakásba sze­ relt csővezeték tömítetlensége, 4 esetben a gázmotorok megrongálása és 5 esetben gondatlanság volt. 45 esetben öngyilkosságról vagy szán­ dékos emberölésről van szó, 33 esetben a baleset oka nem volt meg­ állapítható Aczetilén. A bekövetkezett 23 baleset közül 8 a készülékek gondatlan kezelésének és utántöltésének és 6 a gáztartánynak valószí­ nűleg öngyulladás következtében történt felrobbanásának volt tulajdo­ nítandó. 9 esetben a baleset okát nem lehetett megállapítani. Petró­ leum. A kimutatott 180 baleset közül 167 esetben feldőlt vagy felrob­ bant a lámpa. 9 esetben a baleset a tüzelésnél fordult elő és 2 eset­ ben a lámpa-füst-gázainak folytán bekövetkezett fulladásnak volt tulaj­ donítandó. 2 eset szándékos gyilkosságnak minősítendő. Villamosság. A bekövetkezett 9Í) baleset közül 54-nek, azaz 57 százaléknak oka csu­ pasz vezetékeknek érintése, 12 esetben rövidzárlat, 3 esetben a kábel vagy vezetékek megrongálása volt. 3 esetben a baleset gyenge áramú vezetékeknek javításánál azoknak erős áramú vezetékekre való esése, szintén 3 esetben a villamos gép megrongálása következtében fordult elő. Egy esetben nagyfeszültségű áram került a kisfeszültségű vezetékbe, 10 eset gondatlanságnak tulajdonítandó, 1 esetben pedig szabályzatel­ lenes biztosítékokat használtak. 3 esetben a baleset oka nem volt ki­ deríthető. A balesetek helyei: A világítógázrobbanások közül 46 száza­ lék és a gázmérgezések közül 81 százalék lakásokban fordult elő. Az aczéiilénvilágításnál előfordult balesetek közül csak 2 százalék esik la­ kásokra. A petroleumvilágítás folytán bekövetkezett balesetek 81 száza­ léka lakásokban történt. Villamosság folytán lakásokban nem fordult elő baleset. Az előfordult 90 baleset közül 34 az utczán. vagy a sza­ badban, 22 ipari üzemekben. 7 villamos áramfejlesztőtelepeken, 10 bá­ nyákban, 6 a vasúti üzemben, 2 üzleti helyiségben és 2—2 középü­ letekben, mezőgazdasági üzemekben és istállókban történt. Psz. (15).

J o e r g e s Á g o s t ö z v . é s fia n y o m á s a S e l m e c z b á n y á n .

1910.

Horvátországi, több hónapra terjedő szénfúrási és feltárási munká­ latok közvetetlen felügyelése ezéljából keresünk azonnal való belé­ pésre egy teljesen megbízható aknászt, aki ily munkálatok körűi, már gyakorlati lapaszlalattal bír. Nőtlen, illetőleg olyan, ki családja nélkül menne le, előnyben részesül. Egy szláv nyelvnek a tudása megkíván­ tatik. Megfelelő szolgálat esetén az illető, a megnyitandó bányánál ál­ landó szolgálatot kaphat. Bizonyítványmásolatokkal, esetleg ajánló le­ velekkel felszerelt folyamodványok, az igények megjelölésével »1187. G.« jelige alatt, 35 filléres levéljegy csatolásával a szerkesztőséghez inté­ zetidők. Kérvények azonnal továbbítva lesznek. 3 _ 4

mííszaki szíjgyártó m ű h e l y . B U D A P E S T , Vilii., K S z t e m e t ő - u t 12 a M T Ó F e l s é g e a s z e r b király udvari

szállítója,

Ajánlja t. cz. bányatulajdonosoknak sa­ ját készítményü bányabőr felszereléseket

u. m. mindennemű mentő-öveket zár-

Mászóöveket, biztonsági övek, bánya bőr­ ruhák eredeti Cromm-bőrből, füst ál­

kapocscsal előírásosan készítve.

arcokat

többféle

mintákban.

számokat és mindennemű eszközöket.

Lószer­

tüzoltósegéd-

Árjegyzéket kívánatra küldők.

A hirdetésekre való reflektáláskor

kérjük mindig lapunkra hivatkozni.

»\-» CJ

N W

p

N t/) CJ

-o

o

o CJ

_sr

"CJ

CJ

nd

* •

3

CJ

^

CJ

>Ö

o

*CJ

N

N o rct C

c o d

^

o

O

<3

o N M

w

Sí

Sí Sr"

N

o

•53

<s>

o N w

Ö

co

a

.2. "5"

<2>

ÍX CT5

o

*<3>

o o H rö o

o a,

cn

o

o p. -o

.»-«

s

P. <J>

cn Ö

~ N

Sf se

»CJ N O »-

N

o

CT5 ^

0> ^

V

CJ

N CJ

J

CJ rtf O

0

CJ

JQ

•3 C@

A hirdetéseire való rfflpMíHckor kírfíik mindig lapunkra hivatkozni.

^

1 ROHONCZY J. H

PARCZELLÁZÓ

ÉS INGATLAN

$

BUDAPEST,

ÉRTÉKESÍTŐ

VII., THÖKÖLY-ÚT

VÁLLALAT

17. SZÁM.

Birtokok parczellázását saját költségeimmel fedezem, úgyszintén azok elcserélését esetleg eladá­ sát csekély díj ellenében pontosan és lelkiismeretesen eszközlöm. Aki házát, birtokát eladni vagy u elcserélni óhajtja, forduljon hozzám, u

Minden

tudakozódásra

díjtalanul

megadja

irodám

a kellő

készséggel

felvilágosítást.

szájpadlás és gyökerek eltávolítása nélkül 4 koronától feljebb,

::

10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.

::

Az általam készített és a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg­ szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, izt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők és a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak és koronák egyedüli specziális készítője ::

S C H A T Z JENŐ ^

TEKHNIKAI FŐNÖK

Budapest, VII., Wesselényi-utcza 60., I. 4. szám. Fogorvosi intézet =

Rendelés egész napon át este 8 óráig.

Vasár- é s ünnepnapokon i s . Szakorvosi rendelés f o g - és szájbetegek részére. Fogtömések a leggondosabb kezeléssel. Specziállis, fájdalomnélkiili f o g n u ' í t é ' e k . Régi rosz fog:: sorok átalakítása megvárható. V i d é k l e k 12 ő r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . M é r s é k e l t árak.

A hirdetésekre való reflektáláskor

kérjük mindig lapi n i a hivatkozni.

, JOL g

1ó

J C ^ le d t

-

i

c a -

finom angol úri szabóterem VIII., B a r o s s - u t c z a 4 . s z á m

Budapest,

I. e m .

A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltőknek egyedül az AnglóAmerican czég a specziális készítője, kizárólag angol kelméből.

=

Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer.

=

S888888888888888888888888I888888888ÍS8888888888888*

Közigazgatási ügyekben u. m . honossági, illetőségi, örökbefogadás, házassághoz diszpenzáczió (kihirdetés aluli felmen­ tés) kivételes nösülési engedély kieszközlése, nagykorúsítás, névmagyarosítás, iparengedély meg­ szerzése é s közigazgatási ügyekben legmegbízhatóbb értesítésadással szolgál. Úgyszintén bár­ mely ügynek gyors é s lelkiismeretes lebonyolításáról, valamint a szükséges okmányok beszerzé­ séről gondoskodik.

közigazgatási

FELLKER ÁRMN I Budapest,

és okmánybeszerzési

8 8 8 8 8

irodája | |

VI., Szondy-utcza 7 9 . sz. ^

88888X888888888888888888888188888888888888888888888

alapíttatott

1888. é v b e n

alapíttatott 1 8 8 8 . évben

Irt

W L

tudakozó- és inkaszsz<>iritézet tulajdonos:

Székely Sándor J3udapest, VI. kerület, ^Cndrássy-út 66. szám.

J<eFeskedeImi és magán informáeziók legmeg­ bízhatóbban beszerezhetők jutányos díjak mellett.

J<ülön irckaszszó osztály Á Kifliitekre

való

1 Í H B

kfcítóí

mlhílj lapunkra hivatkozni.

Ifij

! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az ::

ujjal és

élénk villamos fény árad szét. ::

Teljesen veszélytelen! Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig haszn;' ható. A \ llamos battéria, ha már felhasznált, újjal helyettesíthető.

=

Ára teljes felszereléssel 3 korona.

Nagyító lencsével 4 K. Szétküldés

=

Battéria 1 K. utánvéttel.

Neumann József Budapest, VIII., Örömvölgy-utcza 16. szám.

•v.w.v

J U L

B U ü

Beretváld önmagadat az amerikai biztonsági berttva-késiiilékkel. E z a világé, n a l s g k e l l e m e s e b b latú é s a legjutányosabb gyakorlatlan

haszná­

készülék!

k é z is leveszi

A

kifogásta­

lanul a legkeményebb szakált gyorsan, simán.

M é g sötétben

veszélytelenül

is biztosan

és

beretválkozhatunk.

Egyedüli védelem az undorító ragályok, mint

például a

készülék

szakálsömör

használatra

ellen.

készen,

A

legíino-

mabban ezüstözve, portómentesen csak 5 korona be

üldéte

2 0 fillérbe

kerül s a

ellenében, mellett

vagy

pénz

utánvétel

rendelhető:

D. E. Scbeífer 'II. ker., Baross-tár 13. sz. A készük'kct csak egyszer kell megvenni, készültsége

kilünő

és

egy emberéleten

át kitart. 1007-ben 50.000

darab

k e l t el.

igen s o k e l i s m e r ő levél. A

htrrfetrteJc-e vaK

reflektáláskor

kérjük

mindig lapunkra

hivatkozni.

FUCHS SÁNDOR épület- és mülakatos-mester

Budapest, VII., Kisdiófa-utcza 8. Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz­ helyeket felelősség mellett és vil­ lanyszereléseket. Költségve­ tést és rajzokat dij n é l k ü l küldök.

<•> I n z k ö l c s ö n S S Vidéki szilárdan épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5%-os kamatozás mel­ lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 1 0 - 6 0 évi törlesztésre 4%-os kama­ tozás mellett, a becsérték 70%-át. D r á g a k ö l c s ö n ö k e t k o n v e r t á l u n k . Bekül­ dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. T i s z t v i s e l ő k ö l c s ö n : 1 0 - 3 0 év' törlesztésre 6 %-os kamatozás mellett. M e g s z e r e z z ü k a l e g m a g a s a b b k ö l c s ö n t . K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8 %-os kamatozás mellett.

Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI. k e r ü l e t , I z a b e l l a - u t c z a 6 7 . s z á m . Telefon: 101-28.

Alapíttatott:

Felvilágosítás díjmentes.

1898. évben.

— Válaszbélyeg.

Cs. é s k. sz. orvosi kötszerész. Patent sérvkötő, haskötő köldök:: kötő. ::

B u d a p e s t , VII., Akáczfa-u. 2 4 . s z á m ,

földsz.

Erős bányasérvkötők, érszorítók, haskötők, vesetartók, műlábak, m ű k e z c k , támgépek, érharisnyák, egyenestartók, valamint min­ dennemű orthopádiai kötszerek lejutányosabb árban. Árjegyzés ingyen és bérmentve. A

hirdetésekre való refloktáVskor

M i n d n saját

kériiik mindig lapurrVra hivatkoziv.

készítménye.

BECK KÁROLY

épület- és műlakatos, szab. ablakszellozteto-keszülék és önműködő

Szabadalmi sz. 16794.

::

Költségvetések ingyen

zajnélkűli ajtócsukó-készítő

SU A

b

A- P E S T

l

a

k

s

z

Mérték-vétel végett sziveskedjék hozzám fordulni.

1 4 . SZ.

JÓZSef-UtCZa

VIII.,

::

e

l

l

ő

z

t

e

t

ő

k

á i > a : -

Legnagyobb, legnehezebb és díszes Rendes ablakok iskolák, intézetek, magánlakásokhoz' KönyHyebb szimpla ablakokhoz . . .

25 - K 13 — K 9'— K -

Klozetablak

760 K

3500 darab már használatban van. Ablakszellőztető készülékeimet a következő nevesebb helyeken használják: Nemzeti Kaszinó, Keresk. ministerium, Ref. főgimnázium, M . k i r . L u d o v i k a , Kispesti áll. elemi iskolákban s — több kórház és iskolában é« vidéken is kKünőnek bizonyultak.

m®®mmmm®®®mmmm*mm\mmm®m*m* !

„ T I T A N I T "

S

Kitünö magyar gyártmány. Ütés- nyomás- hö é s fagy iránt teljesen érzéketlen. Bárhová szállítható é s bárhol raktároz­ ható. Kezelése egyszerű é s veszélytelen. Robbantó erejére nézve az ö s z s z e s eddigi robbanó anyagokkal versenyez. ^ Ára mérsékelt. . " , ;

Kísérletek a gyár költségén

Bővebb

végeztetnek.

felvilágosítással

szolgál

központi iroda és eladási hivatal

B u d a p e s t , V., M é r l e g - u t c z a 3 . Telefon: 45—31.

Távirati czim: Ceiptitanit. 9—20

A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.

I!

Műszaki és egyéb nyoma tv ta (Az árak 1 0 0 í v e n k é n t é r t e n d ő k . )

I. Építési nyomtatványok. K 3-~ Rsz. 103. E l ő m é r e t . . . . » 3-94. K ö l t s é g v e t é s (építési) belív . . » 3-külív . . .• 95. » 199. D) M u n k a b é r e k é s a n y a g á r a k j e g y ^ ,. 3 - z e k e külív . i. 3 » 200. U g y a n a z belív .. 3 ' » 201. E) Á r e l e m z é s (építési) belív . . . , 3 - » 202. ,, » külív . . . , 3 - » 203. É p i t é s i g a z d á l k o d á s i k i m u t a t á s Némethy, É p i t é s i t a n á c s a d ó , 2kötetb K 2 0 - 32'— Sobó, K ö z é p í t é s z e t , 2 kötetben . .

II. Bányamérési nyomtatványok. » » » » » »

102. A b á n y a m ó r ó s t ö k é l e t e s j e g y z é k e 174. H á r o m s z ö g o l d a l a k s z á m i t á s a , 2 db egy íven 175. K o m p a s z m é r é s j e g y z ő k ö n y v e . . 176. S z i n t e z é s j e g y z ő k ö n y v e 179. S z ö g m é r é s a s o r o z a t i mérósmód s z e r i n t , 2 drb egy íven . . . . . 188. E g y s z e r ű s z ö g m é r é s

K 3'— -

,, 5 — ,, 3 — 3"— -

-

,, 5 — 5"—

III. Egyéb nyomtatványok. »

178. B é r c z é d u l a b á n y a m u n k á s o k r é ­ s z é r e , 4 drb egy íven i> 197. F i z e t é s i n y u g t a á l l a m i t i s z t v i s e l ő k r é s z é r e , 2 drb egy íven

, , 2'— ,, 3 " —

Mint oly töltőtollat, mely aránylag nem nagy ára mellett mégis minden igényt kielégít, igen ajánlhatjuk a 3 : „ R e d D w a p f ^zz Egyet se adtak vissza — tehát jó! Á r a 7 k o r o n a .

tölfcőfcollat. : : : Kű tinő és tartós könyvkötészeti nwÉák hviataolk részér 1

Richter-, Riefler-, Gisy- é s Kes*íi=íéís r a j z e s z k ö ­ zök eredeti gyári áron.

Minden

nyelvű

szakkönyvek

beszerzése

ered.

bolti

áron.

Joerges Ágost özv. és fia kSnyv-

és

papirkereskedáse, lönyvfciadáhivatala Selmeczbányán.

és

könyvnyomdája

II A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük

mindig lapunkra hivatkorrá.

BARTOS ZOLTÁN BÁNYA F E L S Z E R E L E S I K

GYÁRA

B U D A P E S T , VI. A R A D I - U. 6 0 S Z .

ÁRJEGYZÉK KÍVÁNATRA. Rendelések Bartos

Zoltán

Budapest. VII, Gizella-út 53. alá czímzendők

Bányaüzemvezetöi vagy főaknász! állást keresünk tizenkét évi gyakor­ lattal bíró selmeczbányai bányaiskolát végzett harminczkét éves és nős egyén számára, ki úgy érez- mint szénbányászatban, mélyfúrásnál és kutatásoknál teljes jártasságot szerzett. Igényei: lakás, fűtés és világítá­ son kívül legalább 200—240 K havonként. Az állást rövid időn belül elfoglalhatja. Ajánlatokat „1064. B." jelige alatt szívesen továbbít a szerkesztőség. , A »Jószerencsét« második és h a r m a d i k évfolyamához vászonkötésü bekötési táblákat szállít Grohmann Gyula könyvkötészete Selmeczbá­ nyán. Beküldött, évfolyamokat, kötetenkét (egy évfolyam két kötetben) bekötve 3 K .20 f árban. Egy-egy kötet egységára 1 K 60 f. ,»_ . x

Első-rangú m a g y a r bányászati szakkönyvtár eladó. Közelebbi fel­ világosítással, könyvtár czímjegyzékével és árajánlattal, komoly érdek­ lődőknek, szívesen szolgál a szerkesztőség 10 filléres levélportó ellené­ ben. _ 4 4

Teknikai tartalmú hirdetések feluételéuel megbíztuk:

Grosz (Gyárfás) Pál Budapest,

urat

Rákospalotán.

A Központi Váltóüzlet Részvénytársaság Budapest,

(V.

ker.,

Szabadság-tér

Mindennemű értékpapírokat, sorsjegyeket, külföldi pénznemeket, a mindenkori hivatalos lyamon vesz és elad.

3.) érezpénxeket, napi árfo­

A hátralékos előfizetések szives beküldését kérjük.