^ »
1
III. évfolyam.
1910. április 24.
30. szám.
Jó Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . Szsrkeszti:
Litschauer
Lajos,
kir. b á n y a t a n á c s o s . Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Selmeczbánya. = = =
— Telefon:
4-5. sz.
^ ^Pv
*
^ S^k
Megjelenik minden vasárnap. = Előfizetési
ára :
e g y évre
12 k o r .
Az e l ő f i z e t é s m e g k B n y n y f t é s é r e h a v i e g y CO k o r o n á s r é s z l e t e k e t i s e l f o g a d u n k . —
^
J ö j j ö r i j C g y é s ö s i j é k
"Sffit'ff'
g m e g
P
v»n
hogy az
IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan és tökéletes égetése minden versenyt felülmúl. Minden féle vas- vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké lyebb átalakítás nélkül, mint valami kis fiók. betolható. A szén fűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési,mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit j L n • Qfl \ , » nyújtja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk. Hld. ÜU Kuli r
Gőzkazánokhoz, lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökröl kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::
JRINYP Olajfűtő és Lámpa Gyár B u d a p e s t ,
VII. k e r . , A k á c f a - u t c z a
4 5 . s z .
Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.
WOHANKA-£!í£ nyersolajmotorok és lokomobüok Üzemköltségek nagyság szerint l'/j— 2 fillér óránként és lóerőnként. .".
Nincs robbanó- és tűzveszély! Minden pénzügyőri ellen őrzés és engedély nélkül.
WQHANKA és TÁRSA S K MARX ÉS NIÉREI t u d o m á n y o s műszerek gyára B U D A P E S T , VI. K E R Ü L E T , B U L C S Ú - U T C Z A
GYÁRTANAK:
7.
SAJÁT GYÁRTELEP. saját telepükön mindennemű bányászati-műszert, theodolitot, méröléczeket, mérőszalagot, feszméröt, hőmérőt, vízszinméröt, örellenörzö órákat. 16 HP. Magyarország
«2S>
ezirányu
100 m u n k á s . legnagyobb gyára.
Magyar Siemens-Schuckert-Művek B U D A P E S T , V. KERÜLET, L I P Ó T - K Ő R U T 5. SZ. Készít: teljes erőátviteli és világítási telepeket bányák részére; villamos bányavasútakat, szállítógépeket, szivatytyúkat, szellőztetőket, világítótesteket, kőzetfúrógépeket és mindennemű különle ges bányaberendezéseket.
JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI HETI SZAKLAP.
III. évfolyam.
30. szám.
1910. április 24.
Szerkeszti:
LITSCHAUER
TARTALOM:
LAJOS
módszerek
kir. bányatanácsos.
Szerkesztőség
és
Szerk.:
, ,
Megjelenik
4.
Kiadóhiv.: 5.
Selmeczbánya
Nyomda:
minden
29.
vasárnap.
Előfizetési ára: egy évre 12 K. Az előfizetés m e g k o n y n y í t é s é r e h a v i I K 1 é s z t e r e k e t is e l f o g a d u n k . A m e g r e n d e l é s r e ronatkozó a'áirások
egy évre
m i a i talaj vizsgálati tárgyában.
—
Néhány
modern mintázó-hom okot előkészítő készülék.
Telefon:
0 kiadóhivatal:
kidolgozása
Felhívás, egységes ké
7
(.12 r a j z z a l ) . — S z e m l e . Bdnyámívelés. Vaskohá szat. — Gépészet. — Tekhnológia. — Vegyesek. — K ö z g a z d a s á g . Új vállalatok. — Közgyűlések. — Mérlegek. — Osztalélcok. — Piaczi hírek. — Ver senytárgyalások. — H í r e k . Személyi hirek.'— Híra dások. — Bányászegyesületek. — Bányahatósági ügijek. — Társadalmi hírek. — Vegyes hírek. — Hirek a külföldről. — Munkásügyek. — Balesetek. — I r o d a l o m . Könyvismertetés. — Lapszemle.
köteiez5k.
A k ö z l e m é n y e k c s a k i s a f o r r á s megjelölésével v e h e t ő k á t .
Felhívás, Egységes kémiai talajvizsgálati módszerek kidolgo zása tárgyában. A múlt évi budapesti 1 - s ő nemzetközi agrogeologiai konferenczián azzal tiszteltek meg, hogy Magyarország részéről a nemzetközi agrogeologiai bizottságba beválasztottak. E bizottságnak munka köré ben nekünk kémikusoknak különösen az a feladatunk, hogy egységes kémiai talajvizsgálati módszereket állapítsunk meg. A feladat nagyon sokoldalú és nehéz és annál gyorsabban oldható meg, minél többen működnek küzre. Magyarország méltán dicsekedhet azzal, hogy az 1-ső nemzetközi agrogeologiai konferenciát Budapesten sikerűit öszszehozni és, hogy az itt öszszesereglett különböző nemzetek szaktudósainak együttműködése oly szép öszszhangban és megállapodásokban nyert befejezést, mint azt a konferenczia jegyzökönyve és a 2-ik konferenczia világos programmja is elárulja. Az első nemzetközi agrogeologiai konferenczia a talajvizsgá latok fejlesztésében nevezetes fordulópontot jelez, mert eddig a külön böző talaj vizsgálati eljárások közt n e m volt meg a kellő öszszhang és ezért a vizsgálati eredményeket is csak aránylagosan szűk körben értékesíthették. A budapesti konferenczián indult meg az első nemzet közi szervezkedés egységes módszerek megállapítása tárgyában. Illő, hogy nemcsak a kezdeményezés de a komoly és kitartó munkásság terén is a magyar mezőgazdasági tudományok művelői vezető szere pet játszanak. Jó S z e r e n c s é t III. 30.
30
580
Ez általános elvből vezéreltetve arra szólítom fel magyar szak társaimat és mindazokat a szakférfiakat, kik a talajok kémiai vizsgá latával foglalkoznak vagy foglalkozni akarnak, hogy egységes kémiai talajvizsgálati módszerek megállapítása ezéljából közös munkára szer vezkedjünk. A közös munka programmját röviden következő főcso portokra oszthatjuk. I. A talajok jellemzésére alkalmas kémiai módszerek tanulmányozása. II. A talajok tápláló anyagkészletének meghatározását czélzó kémiai esetleg bakteriológiai módszerek tanulmányozása lehetőleg öszszehasonlító termelési kísérletekkel öszszefüggésben. III. A gazdaságilag hasznosítható növényekre káros hatású talaj alkotórészek meghatározására alkalmas módszerek tanulmányozása. Itt én csak főbb pontokba foglaltam öszsze a közös munkaprogrammot és arra kérem szaktársaimat, hogy lehetőleg minél többen vállalkozzanak e széleskörű programm egyes részeinek tanulmányozá sára. Minél többen jelentkeznek ez együttes működésre, annál behatób ban és részletesebben foglalkozhatunk e kérdésekkel és annál hama rább remélhetjük, hogy a kitűzött végsőczélt t. i. egységes eljárások megállapítását elérjük. Kérem mindazokat kik e szervezkedésben és közös munkában résztvenni akarnak, ebbeli szándékukat velem legké sőbb ez év május hó 7-éig bejelenleni szíveskedjenek, esetleg megje lölve azt a munkakört is, melyben közreműködni óhajtanak. Ha a jelent kezések megtörténtek május hó közepe táján pl. 17-ére a jelentkezett szakférfiakat közös értekezletre fogom felkérni. Ezen az értekezleten fogjuk a munkaprogrammot részletesebben megbeszélni és megállapí tani. Az értekezlet gyorsabb ügymenete érdekében kívánatos, hogy akinek már kész munkaprogrammja van, ezt röviden az értekezleten felolvassa vagy ismertesse. A jelentkezéseket kérem az alábbi czímre küldeni. Dr. Sigmond Elek s. k. műegyetemi ny. rk. tanár
(Budapest, I. kerület, Gellért-tér 4.)
Néhány modern mintázó-homokot előkészítő készülék. A »Vereinigte Schmirgel úrid Maschinen-Fabriken A. G.« gépgyáraiból, Hainholzban. (Tizenkét rajzzal.)
Hannover-
A modern vasöntészelben igen nagy szerepe van a mintázóhomok előkészítésének, amiért is nem tartjuk fölöslegesnek, hogy a »Vereinigte Schmirgel und Maschinen-Fabriken A. G.« gépgyáraiban, HannoverHainholzban készült ezirányú legújabb, más hasonló czélzatú szerkeze tektől sok tekintetben eltérő, nagyrészt szabadalommal védett készülé keket, konstrukeziókat és gépeket rövid öszszevonatban ismertessük.
581
Minden jól és modernül berendezett mintázó-homokot előkészítő telepen Lüssenhop R. és Mödling szerint arról kell gondoskodni, hogy a mintázó homok száraz, kellőleg elaprózott, a már egyszer használt c
3 •0 1. sz. rajz. Hoszmetszés.
2. sz. rajz. Metszés A-B
szerint.
3. sz. rajz. Metszés C-D szerint.
homok feltördelve s rostálva legyen, hogy a régi és új mintázó homok nak öszszekeveréséről gondoskodás történjék és végre, hogy a keverék a használatba-vétel előtt fellazítassék. E gépek külön-külön és egye30*
582
sítve is épülnek. Az egyesített mintázó-homokot előkészítő-berendezést, lapunk 29-ik számának »Szemle« rovatában, nézetrajzban volt alkal munk bemutatni. Legyen szabad most, az ottan hozott leírásra való hivatkozással e szerkezetnek konstruktív részleteit hoszszanti, AB, és CB szerint való metszésekben, a becsatolt 1., 2. és 3. sz. rajzokkal érhetőbbé tenni. A részletgépek ismertetésére áttérve: 1. a szárítógép; 2. a görgő malom; 3. a golyós-malom; 4. a már használt mintázó homokot-tisztító szerkezet; 5. a keverő- és nedvesítő-készülék; 6. a kavarógép fog rajzban és leírásban bemutatásra kerülni. A nagy nézetrajzzal (lásd a 4-ik számú rajzot) modern öntő műnek a belső képét mutatjuk be, jelezve, hogy a hoszszanti fal m e n tében mintázógépek állanak, amelyek között a középvonalban a hasz nált homok felvételére rendelt csatorna vonul végig. E csatorna egész hoszszúságában le van takarva, de egyenlő közökben rostélyfödőkkel van ellátva, hogy a használt homok ezeken áthullhasson. A mintázó gépek sora fölé lapátos szállítóberendezés van szerelve, mely az új homokot azok gyűjtőszekrényeibe belehordja. Hogy a mintázó homoknak kellő módon való kiszárítása rend kívül fontos követelés, azt minden praktikus öntőmester igen jól tudja. Az 5. sz. nézetrajzzal bemutatott szárító-készülék ellenáramban azaz úgy dolgozik, hogy a forró gázok a szárítandó nyersanyaggal szemben haladnak. Ez igen fontos dolog, amenynyiben így a lassú s fokoza tos szárítás folytán a mintázó homok elégésének lehetősége teljességgel ki van zárva, ami ismét azért rend kívül fontos, mivel az elégett agyag kötőerejét teljességgel elveszti s így a mintázó homok felfrissítésére al kalmatlanná válik. A szárítónak főalkotó részét az aljzatra állított, függőleges és hengeres köpönyeg 5. sz. rajz. Szárítókészülék mintázó képezi. Az aljzat egyúttal tüzelő homok számára. Mérték 1:60. hely is, amelybe egyszerű síkrostély van beépítve. A köpönyeg belsejében kavarószerkezet forog, amely nek a rajzban jól látható függőleges göröndjére ékelt két tányérlapja között egy a köpönyeg belső falához szilárdan odaerősített, állandósí-
583
tott tányérlap fekszik. A forgó tányérok alsó lapfelületeihez, kiváltható kavarólapátok csatlakoznak. A szárítónak oldala mellett serlegmű dol gozik, amely a homokot felülről a készülékbe beleveti. A kavarót hár mas-lépcsős átviteli tárcsának a közvetítésével, a homok nedvességtar talma szerint beállítható változó, sebességgel lehet hajtani. Működés módja a készüléknek a következő: A mintázó-homok a serlegmű köz vetítésével és a felső feladó-nyiláson át a kavarómű legfelső tányér lapjára hull, ahonnan a lapátok ferde és a tányérok lejtős állása foly tán lejebb és lejebb esik amiközben zegzugos útat végez és az alulról felfelé áramló tüzelő gázokkal igen bensőséges érintkezésbe jut. A víz-
^iity
:
:
;";;; ;;-;|v% y|i |||ilf ' ' v
6. sz. rajz. Görgőmalom, hengerszitával és elevátorral.
gőzzel terhelt tűzelőgázok a feladó nyilas fölé szerelt kéményén át távoznak el a készülékből. Második fontos gépkonstrukcziója a mintázó-homok előkészítés nek a görgőmalom, (6. sz. rajz.) amely itt rostálóból, homokot gyűjtő ből, homokvetőből és tulajdonképpeni aprózó-műböl van igen elmésen öszszekombinálva. A nyers anyagot a baloldalt szerelt serlegmű, a középrész felső szekrényrekeszébe zárt és szíjátvíleles görönddel haj tott, kúpos dobra adja fel. A finom szemek a szítán áthullva a közé pen elhelyezett homokotgyűjtőbe kerülnek, míg a durvább szemek a görgőmalom zúzókerekei alá hullanak. Nagyon durva és gumós nyersanya-
584
got kettős szítán kell keresztül bocsátani. A görgők alul kikerült anyag az elevátorhoz viszszakerül, hogy a készüléken át való útját anynyiszor a hányszor kell, ismételten végig járja. A golyós inalom (7., 8. és 9. sz. rajzok) első sorban a mintázóhomokhoz hozzákeverendő szénnek, grafitnak, samottének, stb. elapró zására szolgál. Kisebb öntőüzemek, a golyós malmot, a friss mintázó homoknak a megörlésére is használják. A szerkezeti részletek a becsa tolt rajzokból jól kivehetők. , A használt mintázó homoknak újra való előkészítésére a gyártó
7. sz. rajz. Golyós malom. (Méret 1:20.)
czég a 10. sz. rajzban bemutatott igen kompendiózus gépet ajánlja, melynek feladatkörébe a következő teendők vannak sorolva: a gumók nak vagy keményre öszszecsomosódott homokrészeknek elaprózása, idegen testek (vas, szegek, stb.) kiválasztása s a homok megszítálása. Mindezeket a munkálatokat a gép felső részében látható törőhengerek, az ezek alá szerelt elektromagnetikus szeperátor és a rázószerkezetes síksíta végezik, amelyek közös keretre vannak szerelve és szíjtranzmiszszióval vannak kapcsolva. Miután a már használt régi s a használatba veendő friss min tázó homok gondosan előkészítve van, a homokot az esetleg hozzá
585
keverendő póllóanyagokkal öszszekeverni, öszszegyúrni és ily állapotban megnedve síteni kell. Erre a czélra a 11. sz. rajzzal bemutatott keverő és nedvesítő készü lék van rendelve, melynek teknőalakúan kiképezett áll ványzatában kavaró-lapátos görönd fekszik és forog úgy, hogy a keverés és gyú rás munkáján kivül, még a termék tovaszállítását is vé gezze. A teknő fölött linoraan átlyúggatott cső fek szik, amelyen át a víz, íinoman eloszlott permetező sugarakban frecscsen rá az öszszekevert és öszszegyúrt homok keverékre. Utolsó, de azért igen fontos gépkonslrukcziója a
8. sz. rajz. Golyós malom. (Keresztmetszés.)
9. sz. rajz. Golyós malom. (Hoszszanti metszés.)
modern öntőműnek a homokkeverő, vagy desintegrdtor, (lásd. 12. sz. rajz.) amelynek az a ren deltetése, hogy a mintázó homokot kellőképpen fella zítsa, lágygyá és pehelyszerűvé tegye amit az által ér el, hogy a közös tokba zárt egymással szembe forgó pöczkös tárcsák közé került anyagot gyors mozgással szaggatja, tépi és keveri. Rész letesebb leírását e készüléknek elhagy hatónak véltem,
586
mert a legközönségesebb és leggyakoribb érczet-előkészítő gépek sorába tartozik és mint ilyen a szakemberek előtt feltétlenül ismeretes. A desintegrátorból kikerült kész termék igen porhanyó s döngölés után is kellően likacsos lesz. (Vége).
Szemle. Ónható módon kiürülö szállító csillék, FelsöSzilézia i s z a p o l v a b e r a k ó berende zéseinél. A tömedékhomokot szállító csilléknek kiürítése önműködő módon történik. (Az »Eisenbahmvagen und Maschinenfabrik van der Zypen & Charlier, Cöln-Deutz« czég 150934. sz. N. B. sz.) E csillék szekrényei szilárdan öszszerólt. függélyes hom lok- és oldalfalakkal birnak. Ajtók és csappantyúk hiányoznak. A fenék szintes fekvésű, de két ajtőszerű tagból áll, melyek a szekrény köze pén végighúzódó közös hoszszanti görönd körül mozoghatok. A csille szekrényének megemelése közben ezek a fenéklapok nyeregalakú lej tőt képeznek, amelynek mentében a csille tartalma kétoldalt kiürül, A Z ilyen csillékből öszszeállított vonat a döntőpadon, illetve a döntő hí don áthaladva, az egyes szekrények megemelése mellett adja le szállít mányát. A csillék e kiürítését, a szek rények hoszszanti oldalaiból kiálló görgönyék önműködőlég az által végezik, hogy a vonatnak lassú m e nete közben, megfelelő módon görbí tett vezető sínekre felfútnak, miál sz. rajz. tal a szekrényeket állványzatukról leemelik. A ferdén álló szekrények fenéklapjai ekkor megnyílnak és a csillék homoktartalma minden további segítség nélkül, önmagától kiürül. A felfutó sínpályák a döntőhíd oldaltarlóira vannak szerelve s három
Bányamivelés
587
részből: az 1:10 lejtőségű felfutó tagból, a szintes, vezető középtag ból és egy lefelé lejtő harmadik lefutó tágból állanak, amely utóbbi arra való, hogy a kiürített szekrénynek a csille állványzatára való viszszahelyezkedését megkönynyítse. A döntőhíd függesztőmű módjára van kiképezve azért, hogy a csillékből kidöntött homok a szerkezeti részle teket ne károsíthassa. A híd köze pén fecskendező-ház áll, amelyből a kiürített csillék fenéklapjairól erős vízsúgárral. minden rájuk tapadt homokot letakarítanak. (Zft. d. Ver. d. Ing. 54. köt. 2. sz.) Ig. (9.) Elektromos hengerlés ü z e m k ö l t s é g e . Mackenzieaz »Electr. Engineer« 1909. évi deczember hó 2-án megjelent számában az elek tromos hengerlés üzemköltségei ről a következőket írja: a) Gőzgépüzemnél. A reverzáló compound gőz gép költsége (120.000 K tőke mel lett 10%-os kamatozás esetén) 4 0 fillér tonnánként évi 30.000 t. ter melés után és 80 fillér évi 15.000 t. termelésnél. 15"9kg. lóerő óránként való gőzfogyasztás és 7'2 K ton nánként való szénár mellett a főgép költsége minden tonna aczél után 70 fillér, az öszszes mellékgépeket beszámítva 80 fillér úgy, hogy az öszszes költség 126 és 182 fillér kö zött váltakozik, b) Elektromos üzem esetén a befektetés 180.000 K. A kamatköltség tehát 30.000 t. terme lésnél 60, 150.000 t. termelés m e l lett 120 fillér. Az átalakító 2 4 KW. óránál és tonnánként 2'5 K. W. óránként úgy, hogy a teljes üzem IWmíi belseje. költség 120 és 186 fillér között vál tozik, c) Turbinaüzemnél a befek tetés 216.000 K, így a tőkekamatozás 72 és 144 fillér tonnánként, az üzemköltség pedig 72 és 144 fillér. A teljes üzemköltség tehát 98 és 186 fillér között változik a termelés menynyiségéhez képest. Mm. (15.)
Vaskohászat.
588
— Az elektroaczélról. A Völklingeni vasművek háromfázisú elektro mos kemenczéjében előállított elektroaczélok öszszetétele a következő:
c
Mn
Si
P
S
0-057 0079 0065 0068 0-168 0-102 0 321 0-212
0 271 0346 0227 0-250 0-496 0-759 0 715 0 505
0-022 002 0 022 0 032 017 0014 019 0-26
nyomok 0-009 nyomok 002 0 028 0031 0021 0016
0 053 0065 0-044 0 061 0032 0 033 0061 0028
Cr
Ni
—
—
— —
-
— —
—
—
—
0-74
0298
— —
Az elektroaczél törésfelülete nagyon homogén, sokkal homogénebb, mint a Thomas- vagy Martin-féle eljárással készített aczélé. Sokkal jobban nyújtható és e mellett igen szívós. A kovácsolótüzben nem szenved, hengerlés, kovácsolás nem rontja, nagyon jól hegeszhető. E tulajdonsá gok különösen a vasúti üzemben te szik értékessé külö nösen oly alkotó részeknél, amelyek erős kopásnak van nak kitéve. E mel lett a hidépétésnél, és a tengerészednél szintén széles alkal mazási teret talál. Oly hengerlési eljá rásoknál, amelyek nél a hengerlendő tárgy erősen igénybe lesz véve, mint pl. 10. sz. rajz. Újra eló'készítőgép már egyszer használt mintázó a Mannesmann-féle homok szeperálására. (1:40.) csövek gyártásánál az elektroaczél kilünő anyag. Az elektroaczél szilárdsága nagyobb, mint a közönséges aczélé, minek folytán egyenlő igyénybevételek mel lett kisebb dimenziók alkalmazhatók. Vasuli síneknél a próbavizsgála tok elektroaczéllal igen jó eredményeket adtak úgy, hogy annak széles körben való elterjedése valószínű. Psz. (11.)
Gépészet
Kondenzáczió, permetező hűtéssel. A The Engineer _ _! 108. kötete 2805 füzetének 350 oldalán a kondenzácziónak ezen új módja következőleg van ismertetve: A készülék és
589
berendezés elve abban áll, hogy a fáradt gőz hoszszú csővezeték rend szeren kell, hogy végig vonuljon, mielőtt a kipuffogó nyilashoz eljut. A csőrendszer külsőleg permetező vízsugarak hatása alatt áll. Az elgőzölgő víz a csővezetéket lehűti s a benne keringő gőzt kondenzálásra kényszeríti. A telepítés egyszerű, de nagy helyfoglalása miatt költséges. Az elérhető Vákuum azonban igen jelentékeny. (Rummel) lg. (11.)
TckhnolÓsicl
I
L á n c z g y á r t á s . A lánczok, nevezetesen a nehéz
, " ' I hajó- és horgony-lánczok, továbbá a darú- és kankalék-lánczok gyártása az iparnak különleges ágazatát képezi. A régeb ben általánosan haszná latos kézi munkánál, a lánczkovács, a vasrúdacsnak egyik végét, pörölyütésekkel kajmószerűen meggörbítette, mire kellő hoszszúságra való levá gása után a munkadara bot a hegesztőnek átadta, ki a lánczkaríkát hegesz téssel öszszezárta. Ha kankalékok számára ké szültek a lánczok és az egyes lánczszemek hoszszúsága meg volt szabva, 11. sz. rajz, Kavaró és nedvesítő' készülék. ezeket kaliberekben, kü lön-külön kinyújtani s
12. sz. rajz. Desintegrator.
egyenként kikészíteni kellett. Gépmunka hasz nálása esetén a vasrudacsot göngyölítőgépen spirálissá csavar ják fel, a felcsavart rudacsot ollóval egyes lánczszemdarabokká szétvágják, s a félig fel hajlított és egyik olda lon nyitott gyűrűket kovácsoló- saj tolón egy másba kapó lánczszemekké egyesítik. A ne-
590
héz hajó- és horgonylánczokat úgy gyártják, hogy a nyers vasrúdakaí, gyorsan forgó fürészen kellő hoszszúságú egyenlő darabokra szétvágják, ez egyes darabokat kovácsoló sajtolón gyűrű alakúvá haj lítják öszsze, ezen öszszehajlított félig kész lánczszemeket kovácsolótűzön hegesztő hőmérsékletig izzítják, újból a kovácsoló sajtolóba állít ják be s itt lánczszemekké öszszekovácsolják. A középborda (tartó borda) beillesztésére oly specziális gépet használnak, amely a hegesz tésen kivül a sajtolás munkáját is végezi. (American Machinist. Vol. 33. N°. 8.) Perwo. Ig. (13.)
VeSVeSek
^ d o h á n y z á s t ű z v e s z é l y e s h e l y e n , mint elbocsá-
I tási ok. A berlini kereskedelmi törvényszék előtt az a kérdés merült fel, vájjon a felmondás nélküli elbocsátásra okul szolgálhat-e az. ha az alkalmazott a dohányzási tilalmat megszegi ? Felperes alkalmazott hátralékos fizetését követelte egy kémiai gyártól azért, mert utóbbi öt felmondás nélkül elbocsátotta. A czég azzal okolta meg az elbocsátást, hogy felperes a szigorú tilalom daczára égő szivarral lépett a gyár egyik helyiségébe, sőt egy tanú vallomása szerint felperes az illető helyiségben dolgozó munkásoknak szivarozva adta ki az utasításokat és csak amidőn a munkások a dohányzás veszélyére figyelmeztették, tette le az égő szivart. Felperes azzal védte eljárását, hogy a többi alkalmazott is így tett, valahányszor a gyár igazgatója távol volt. A kereskedelmi bíróság a felperes terhére megállapított mellékkörülmények figyelembevételével felmondás nélküli elbocsáttatását jogosnak ismerte el s őt keresetével elutasította. Az, hogy a többi alkalmazottak az üzletihelyiségben szintén dohányoztak, nem menti felperes magatartását, amely már azért is súlyosan külelességszegő volt, mert egy oly helyen való dohányzás, mint egy vegyi gyár laborató riuma, igen veszélyes. Mk. (16.)
Közgazöaság. r
Uí
Vállalatok ^ »Blum J. J e n ő m ű s z a k i s z e r s z á m é s g é p _J II g y á r R.-T.« Az 1910. évi február hó 13-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Budapest. A vállalat tárgya: bármi néven neve zendő műszaki szerszámok és gépek és különféle fémárúk gyártása, forgalomba hozatala és értékesítése, valamint az ugyanezen árúkra és készülékekre vonatkozó bel- és külföldi szabadalmak bármi módon n e vezendő kihasználása és értékesítése. Tartama: 50 év. Alaptőkéje: 110.000 korona, mely 550 darab, egyenként 200 korona névértékű, be mutatóra szóló részvényre oszlik. Az első igazgatóság tagjaiul alapítók által kineveztettek: Gellért Mór, Kreft Ferdinánd, Haas Sándor, Élűm
591
J. Jenő és Schiffer Armand. Kp. Ért. (29). — A »DunántúIi Bánya vállalatok Részvénytársaság« melynek megalakulásáról röviden már megemlékeztünk, az 1910. évi február hó 23. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Budapest; üzlete: V., Nádor-utcza 9. sz. A vállalat tárgya: a) kőszén bányák, kőszéntelepek (kőszénterületek) és kőszénkiaknázási jogosítvá nyoknak tulajdoni, vagy haszonvételi joggal való megszerzése, üzembe helyezése, üzembentartása, vagy másként való értékesítése; b) bármely más bánya, vagy ipartelep alapítása, egészben, vagy részbeni megszer zése, üzembehelyezése, vagy üzembenlartása és mindennemű bánya termék kiaknázása és értékesítése; c) a társaság telepeinek és bányá inak czélszerű kiaknázása végett közlekedési vonalak kiépítése; cl) ha sonló üzletkörrel biró vállalatok részvényeinek megszerzése, vagy egyéb üzletek vitelében való részvétel. Tartama: határozatlan időre terjed. Alaptőkéje: 200.000 korona, mely 500 darab, egyenként 400 korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: dr. Eber Antal, gr. Komis Károly, br. dr. Madarassy Beck Gyula és dr. SziÜlő Géza. Kp. Ért. (29).
KÖZgVÜléS6k
I
^ »Magyar Bányarészvénytársaság Dob-
5_ ! _ J sina,« Budapesten, 1910. évi április hó 26-án délelőtt 11 órakor, Magyar-utcza 36. sz. alatti helyiségeiben, első ren des évi közgyűlését tartja, a következő napirenddel: 1. Az igazgatóság jelentése; 2. Az 1908/1909. évi zárószámadások bemutatása; 3. A felü gyelő-bizottság jelentése; 4. A zárószámadások megállapítása és a fel mentvények megadása; 5. A felügyelő-bizottság illetményeinek megálla pítása az 1909. és 1910. évre; 6. Új felügyelő-bizottsági tagok válasz tása. (Részvények letétben). Bp. Kzl. (87). — Az Általános magnezit részvénytársaság 1910. évi április hó 28-án d. u. 4 Vs órakor, Buda pesten, V. Váczi-körút 78. sz. a. levő helyiségében rendes közgyűlést tart, a melynek tárgysorozata a következő: 1. Igazgatóság és felügyelőbizoltság jelentései. 2. Zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a felmentvény megadása és a nyereség hováfordítására vonatkozó ha tározat hozatala. 3. Indítvány a részvénytőke felemelése tárgyában. 4. Választások az igazgatóságba. 5. Választások a felügyelő bizottságba és tiszteletdíjának megállapítása 6. Alapszabályok módosítása. (5. §. 14. §.) 7. Beváltandó kötvények számának meghatározása. (Azok a t. részvényesek, a kik a közgyűlésen részt akarnak venni, szíveskedjenek részvényeiket f. hó 25-ig bezárólag valamely budapesti pénzintézetnél, vagy a Miskolczi kereskedelmi és gazdasági bank r.-t.-nál letenni és a letéti elismervényt a közgyűlésen felmutatni). Bp. Kzl. (89).
Mérlegek
I ^ Vacuum Oil Co. üzleteredménye. Az az élet" ' | halálharcz, amelyet a Vacuum Oil Go. indított a hazai petróleum-finomítók ellen, éveken át a harczban emésztette fel jóformán a társaság egész jövedelmét. A f. hó 15 én közzétett 1909. évi mérleg azonban az előző évi 39.149 koronával szemben, már 492,88817 korona nyereséget tüntet föl, ami arra mutat, hogy a nagy harczban, vagy a Vacuum bizonyult erősebbnek, vagy titkos kartellre lépett a belföldi vállalatokkal. Et. (90). — A »Magyar Bányarészvény-
592
társaság Dobsina« mérlege az 1908/1909. évre. Vagyon: Ingatlanok és ingóságok 3.729.923-26 K; készpénz és értékek 1013.09 K. Adósok 687.391-10 K. Bányafeltárások és befektetések 188,948'90 K. Veszteség 598X)51-91. Öszszesen: 5.205.328-26 K. Teher: Részvénytőke 3,000.000 K. Hitelezők 2.031.191-90 K. Függő átmeneti tételek 171.13636 K. Öszsze
sen 5,205.328-26 K. Bp. Kzl. (87). — Az Általános Magnezit rész vénytársaság mérlegszámlája 1909. deczember 31.-én. Vagyon: Pénzállomány 15.78252 K. Bankbetét 32.156-36 K. Óvadék 4.356-88 K. Árúkészletek 61.141-— K. Bányabirtok 461.74957 K. Alapítási költség 5441-23 K. Telkek és ingatlanok 687.78502 K. Gépek és szerszámok 273.692-53 K. Szállító berendezések 81325-19 K. Leltár 23.660-04 K. Adósok 149.933-31 K. Öszszesen 1,797.033-65 K. Teher: Részvénytőke 1000000'— K Elsőbbségi kötvények 1 6 0 0 0 0 — K . Hitelezők 346728-19 K. Átmeneti számla 35578-18 K. Óvadék 200Q-— K. Segélyalap 165047 K. Értékcsökkenés 2 4 1 2 4 9 9 4 K. Egyenleg mint nyereség 9826'87 K. Ösz szesen 1,797.033-65 K. Nyereség- és veszteségszámla 1909. deczember 31-én. Tartozik: Veszteség áthozat 1908-ról 70121-96 K. Munkabérek 186767-86 K. Üzemköltségek 150623-25 K. Általános költségek 46653 35 K. Igazgatósági és tiszti fizetések 3 6 2 1 6 7 1 K. Elsőbbségi kötvény kamat 10200 K. Fentarlási kült-égek 18207-44 K. Leírások 106690-69. K. Egyenleg mint nyereség 9 8 2 6 8 7 K. Öszszesen 635.30813 K. Követel: Magnezitszámla 635.308-13 K. Öszszesen 635.308-13 K. Bp. Kzl. (89).
— A Kaláni bánya- és kohó részvénytársaság mérlege.
Főmérleg
1909. évi deczember hó 31-én. Vagyon: Ingatlanok és felszerelések 9,901.316-82 K. Pénztárszámla 332.279-55 K. Váltók 425.484-40 K. Ér tékpapírszámla 359.294 30 K. Adósok 1.287.18239 K. Készletek 1.551.18795 K. Öszszesen 13,856.74541 K. Teher: Részvénytőke 3,000.00 — K . Tartalékalap 187.539-44 K. Értékcsökkenési tarlalékszámla 6,044.977-56 K. Hitelezők 4,106.588-55 K. Elfogadványok 256.052 69 K. Nyereség- és veszteségszámla 261.587-17 K. Öszszesen 13,856.745'41 K. Nyereségés veszteségszámla. Tartozik: Általános üzleti kiadások 87.081-16 K. Kamatok 29.752'65 K. Értékcsökkenési tartalékszámla 2 5 0 0 0 0 — K. Nyereségegyenleg 261.587-17 K. Öszszesen 818.420'98 K.. Követel: Nyereségálhozatal 161.75776 K. Nvereség a bánya- és kohó műveknél 656.66322 ÍL Öszszesen 818.420-98 K. (E mérleg-, nyereség es veszteségszámla, úgy nemkülönben a felügyelőbizottság jelenlése, a részvénytársaság irodájában Budapest, V. kerület, Géza-utcza 6. sz. alatt a részvényesek rendelkezésére áll.) Bp. Kzl. (89).
Osztalékok,
A Westböhmische Bergbau Aktiengesellschaft
! I f. hó 15 én tartott közgyűlésén elhatározták, hogy a 3,189.016 koronát tevő tiszta nyereségből 1 0 ° / o - o s osztalékot, vagyis részvényenként. 20 koronát fizetnek. Us. (90).
Piaczi hírek.
1
É R T É K P I A C Z .
Értéktőzsdei árfolyam-jelentés.
— 1 (A Központi Váltóüzlet R.-T. Budapest, V., Sza badság-tér 3., eredeti heti tudósítása.)
593
1910. április 14—20. Ganz és Társa vasöntő és gépgyár i * ± É ± ^±L 1 5 ± L±2±L ! ° ± L 4 V 7 kölcsönkötvény . . . . 99"50 9 9 5 0 99-50 99-50 9 9 5 0 9950 Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvény 3260— 3240— 3 2 2 5 - - 3240— 3220'— 3240 — Magyar által, kőszénbánya 4 ' ° / elsőbbségi kötvény —•— —•— —•— —•— —'— —'— Magyar ált. kőszénbánya részvény 650 — 651'— 652'— 655'— 655'— 655'— Urikány-Zsilvölgyi kőszénbánya 4°/o elsőbbségi kötvény . . . —•— —•— —•— —•— —•— —•— Beocsini czementgyári Unió r.-t. részvény 690— 6 9 4 — 6 9 6 — 6 9 5 — 687 — 689 — Északmagvarországi kőszénbánya részvény 324 — 3 2 4 — 3 2 4 — 324-— 324 — 324 — Esztergom—szászvári kőszénbánya részvény 2 0 5 — 205 — 2 0 5 — 205— 2 0 5 — 205 — Felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvény 570'— 575-— 5 7 5 — 57ö'— 578'— 578 — Kőszénbánya és téglagyár (Drasche) részvény 591 — 5 9 4 — 595'— 5 9 5 — 591'— 592 — Magyar asphalt r - t . részvény . . 213'— 212'— 2 1 3 — 212'— 212'— 2 1 2 - Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. részvény 638'— 639 635 50 638 — 637 — 636-— Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. új részvény (1909. k i b . ) . . . . 622 — 622 — 6 2 2 — 622'— 6 2 2 — 622 — Nadrági vasipar társ. részvény. . 430'— 430'— 430 — 430 — 430"— 430'— Rimamurány - salgótarjáni vasmű r.-t. részvény 6 6 3 — 661'— 6 6 6 — 66550 66850 668 50 Schlick-féle vasöntöde és gépgyár r.-t. részvény 439 — 437 — 437'— 437 — 437 — 443 — Klotild első magyar vegyi ipar r.-t. részvény 2 7 1 — 2 7 3 — 272— 277 — 2 7 6 — 277'— 2
0
1
3
0
-
FÉMPIACZ. Fémárak. Budapest, ápr. 16. A fém ára 100 kilogramonként, helyt, Budapesten, készpénzfizetés mellett, 2 százalék skon tóval: Finom vörösréz 160 K, ócska tűzszekrényréz 144 K; bárányon 98 százalékos 360 K, bárányon 99 százalékos 366 K; ólom, selmeczi, vagy nagybányai 40.50 K, ólom, kereskedelmi minőség 38.50 K; horgany Hohenlohe bányatermék 62.50 K, horgany J. H. jelű átöntött minőség 56 K, horgany W. H. jelű öntött minőség 53 K, antimon regulus 65 K. Bp. (91). — VASPIACZ. A fehérbádog árát a lemez-ónozó művek, a fuvar drágulására való tekintettel olyanformán emelték, hogy ládánként nettó 1 K fuvarpótlékot számítanak fel. Mk. (16). — A vaspiaczról. Az Iron Age szaklap irja: Szakkörökben megvitatják a nyersvas-produkczió kor látozását. Több nagyvasolvasztót beállítottak, ez az intézkedés azonban nem általános. A déli termelők bőséges eladásokat eszközöltek alacsony árak mellett, de egyesek nem akarják ezt az eljárást követni. A 2. sz. öntöttvas franko Birmingham úgylátszik, minimálisan 12 dollárért kel el. Tömbök gyöngébbek. Több oldalról az a kívánság nyilvánul meg, hogy az aczélnak tengerentúli szállítását, a növekedő keresletre való tekintettel, elhalaszszák. Egyes szerszámgyárak vasrúdszükségletük leg nagyobb részét 1911. év július hónapig lekötötték. A folyó évre el van nak látva megrendelésekkel. A szénmunkások sztrájkja Pittsburgban érezhető, de kevés nyugtalanságot okoz. Us. (89). — PETROLEUMP1ACZ. Petróleumárak. Budapest, ápr. 16. (Hesz Izidor és társa.) Stan dard petróleum 27 korona, 3 keresztes abc. 28 korona, 2 keresztes
594
nap 27 korona. 1 keresztes 3 rózsa 30 korona. Amerikai császárolaj ottani finomítás 62 korona. Belföldi császárolaj 4 0 korona. Az árak 100 kilogramonként készpénzfizetés mellett, 2 0 százalék göngysúlylyal, a budapesti vasúti állomáshoz szállítva értendők. Carbolineum I. 15 ko rona. Carbolineum 11. 13 korona. Bacu gépolaj (orosz) 48 korona. Oliva gépolaj I. 96 korona. Oliva gépolaj II. 80 korona. Tovothe gépkenőcs I. 68 korona. Tovothe gépkenőcs II. 5 4 korona. Benzin közönséges 38 korona. Ligroin. 80 korona. Bp. (91).
Versenytárgyalások.
Artézi kút létesítése. A gödöllői
erdőhivatal mélyfúrású (artézi) kút létesítésére május 6-án d. e. 10 órakor versenytárgyalást tart. Bánat pénz 100 K. Ajánlatok május 5-ig az erdőhivatalhoz nyújtandók be. Mk. (16). — A komlói kir. köszénbányahivatal 90 kettős munkás lakás és a hozzá tartozó 90 kettős melléképület fölépítésére márczius 22-én versenytárgyalást tartott. Ajánlatot tettek: Dávid S. és fia (Buda pest), Gábor ígnácz (Bpest), Grünwald testvérek (Bpesl), Paulheim és Weininger (Bpest), Károlyi és társa (Pécs), Walla József (Bpest), Schiller Miksa (Bpest), Samping és Trick (Gödre), Képes Imre (Bpest), Székely bs Böhm (Kecskemét), Engel A. és fia (Pécs), Magyar beton- és vaséetonépítési vállalat (Budapest), Grimm és Steiner (Bpest). Károlyi E. és társa 334.943 K-ás ajánlatát terjesztették föl elfogadás végett a köz
ponti igazgatósághoz. Mk. (16). — Rézérczbánya bérbeadása. A török földmívelésügyi, bánya- és erdészetügyi ministerium a Halvaliban (Erzerum-vilajet) levő rézbányát öt évre bérbe kívánja adni. Az előző bérlet idején a bérlő 50.C00 pesetast fizetelt s az évi termelés 20.000 okát tett ki. Bánatpénz 50 török font. A bérlőnek köteleznie kell m a gát, hogy évenkint legalább 20.000 kg. rezet termel. Amenynyiben az évi termelés a 2 0 0 0 0 kg.-ot meghaladja, a bérlő a többlet után szer ződésileg megállapítandó díjat fogja fizetni, míg ellenben a bérből semmi engedmény nem fog adatni, ha az évi termelés a 20.000 kilogrammon alul marad. Az árlejtés május 26-án fog megtartatni. Mk. (16). — A selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola egy kémiai labo ratórium építési munkálatainak biztosítására május 14-én d. u. 4 órakor versenytárgyalást tart. Az ajánlatok d. u. 3 óráig a bányászati- és er dészeti főiskola rektori hivatalához nyújtandók be. Bészletes feltételek a »Vállalkozók és Iparosok Lapja« f. é. 16. számában. Mk. (16).
Hírek. S7emélvÍ hírek
I
KITÜNTETÉS. O Felsége Bécsben, 1910. évi már_ __\ czius 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával a sze mélye körüli magyar ministerium ideiglenes vezetésével megbízott magyar minister elnök előterjesztésére G y ü r k i i G y ü r k y G y u l á n a k , a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság bányaművei igazgatójának, a bányászati szolgálat terén szerzett közhasznú érdemei elismeréséül a bányaianácsosi czimet, díjmentesen ado mányozta. Bp. Ksl. (88). - CZÍM- ÉS JELLEGADOMÁNYOZÁS. Ö Felsége a Király Bécsben, 1910. április hó l-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a m. kir.
595 pénzügyminister előterjesztésére Weisz Lajos főbányabíztosnak a VII. fizetési osz tályú bányakapitányi czímet és jelleget adományozta. Bp. Kzl. (89.) — KINEVEZÉS. Ö Felsége Bécsben, 1910. évi április hó 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a m. kir. pénzügyminister előterjesztésére PauspertI Károly, a budapesti bányakapi tányság vezetésével megbízott VII. fizetési osztályú bányakapitányt. VI. fizetési osz tályú bányakapilánynyá kinevezte. Bp. Kzl. (89). — A m. kir. pénzügyminister az aknaszlatinai főbányahivatalboz Földvári Károly marosujvári mázsaesküdtet, mázsatisztté nevezte ki. Bp. Kzl. (87).
Híreid ások
I ^
aran
an
yb y
a>
Az Újság f. évi április hó 10-én
I (89. sz.) idevonatkozólag a következő hírt hozza: Megbízható oldalról jelentik, hogy a Szolnok-Doboka megyében fekvő Tőkés község határán, a Czibles-hegységben rendkívül dús arany előjövetelre bukkantak. A bánya eladására állítólag egy bányaigazgató s egy budapesti ügyvéd opcziól szereztek s nagy tőkével rendelkező angol társasággal tárgyalnak a bánya megvételéről, illetve eladásáról. A tulajdonosok az aranyeljövetelt öt millió koronára tartják. Ugyané hírt a Hunyadvármegye f. é. április 17-én megjelent 10-ik száma, részle tesebben a következőképpen adja: Sorbán István petrillai körjegyző, Schwemmliammer István bányatulajdonos és Hartmann Hugó buda pesti fakereskedő Szolnokdoboka vármegye Tőkés község határában aranybányát fedeztek fel, amely tartalmára nézve oly dús, hogy olyan nemcsak Magyarországon nincs, hanem a pretoriai (búr) és kaliforniai aranybányákkal vetekedik. Alighogy a kutatási engedélyt megkapták, máris több helyről opeziot kértek az eladásra. Bár még nincsen per fekt vásár, de maris szerencsének lehet nevezni azt, hogy Schlenker Iván bányaigazgató és Br. Képes H. Andor ügyvéd, budapesti lako sokban olyan emberek vettek opeziot, akik épen egy 30 millió korona tőkével rendelkező angol társasággal állanak üszszekötletésben, akik ezt az öszszeget direkt itt Magyarországon akarják aranybányákba fek tetni. A bányát az angolok a napokban nézték meg és abból, hogy az alkudozásokat megkezdték, következtethető, hogy azt értékesnek, a be fektetésre érdemesnek találták. — A délvidék mint az o r s z á g e g y i k l e g f o n t o s a b b ipari g ó c z p o n t j a . Krassó-Szörény vármegyének az a része, amely az orsova—temesvári fővonal és a báziás—temesvári vonal közé esik, az ország legmegközelítheletlenebb vidékei közé tartozott. A resiczai vasmüvek és szénbányák a legújabb időkig el vannak szige telve Anina vidékétől, a hol szintén virágzó vasipar és szénbányászat fejlődött ki. Az államvasúttársaság telepeinek intenzív fejlesztésével újra felszínre kerültek a régi tervek és a közel jövőben az egész vidék for galmi viszonyai megváltoznak. A resicza-aninai vonalat a közel jövőben kiépítik és már ez a vonal magában véve is gyökeres változást fog előidézni. A resiczai vasolvasztók közvetetlen öszszeköttetésbe kerülnek a dognácskavidéki vasérczbányákkal és viszont
596
az aninai vasfeldolgozó ipartelepek a resiczai kohókkal kerülnek közvetetlen öszszeköttetésbe. És az egész vonal hoszsza alig 25 kilométer, de igazi vadont szel keresztül. Ugyancsak elsőrendű fon tosságú a második, most tervezett vonal is, a 4 0 kilométer hoszszú resicza—karánsebesi kapcsolat. Ezáltal az egész vidék közvetetlen kap csolatban kerül az orsova—budapesti fővonallal. Nem is szólva arról, hogy maga a 40 kilométer hoszszú vonal is gazdag, de eddig parlagon heverő vidéket szel keresztül. És mindezeknél fontosabb a jablanicza— fehértemplomi vonal, a melynek tervei öt évi szünet után újra felszínre kerültek. Hogyha ezek a vonalak kiépülnek, úgy ez a déli vidék kétség kívül az ország egyik legfontosabb ipari góczpontja lesz. Ezek a tervek szoros kapcsolatban vannak az osztrák allamvasuttársásag telepeinek nagyarányú fejlesztésével. A kissé régies vasgyárakat renoválják, a szén bányák üzemét új aknák építésével fejlesztik. Már eddig hozzávetőleg négy millió K-át tesznek ki az új befektetések és a legközelebbi két évre az elő irányzat meghaladja a hét millió K-át. Nagyon jellemző, hogy az átalakítá sokat 1912. elejére befejezik. Ez a dátum tudvalevőleg fordulópont a vaskartel életében. Est. (5.) — Eredményes szénrekutatás a Homorúd mentében. A Homoródmenti szénmedencze Udvarhely vármegyében fek szik 691 m.-el a tenger színe fölött. Magába foglalja H. Oklánd határában az északra húzódó Kígyós völgyet, keletre a Baboczkő és nyugotra az u. n. Csüszbükk hegylánczolatot. E hegylánczolatok bányászati, vagyis bánya geologiai szempontból még nincsenek áttanulmányozva, a szénelőfor dulás geográfiai viszonyait tekintve azonban úgy a keletre húzódó Ba boczkő, mint a nyugotnak elterülő Csüszbükk is széntelepeket kell, hogy magába foglaljon. A széntelepülések igen gyakran meg vannak zava rodva s gyűrődések és törések itt igen gyakori jelenségek. Az északra húzódó Kigyós völgyben a gyűrődés oly intenzív, hogy a szénmedencze megzavart részeinek a továbbnyomozása csak nehéz és költséges ku tató-munkák után sikerülhet; más esetben az eltolódások nehezítik a feltáró munkák menetét. A legszebb és legnagyobb kibúvások H. Oklánd határában, a Kigyós völgyben és H. Karácsony falva közelében, Mogyo rós oldalán találhatók. A szenet tartalmazó rétegek, a medenczének éjszaki szélén 10°—28° déli dőléssel vannak feltárva; a harántolt te lepek vastagsága 0 5 — 1 5 m. között váltakozó. A fúrólyuk szelvényé ből az tűnik ki, hogy a szenet tartalmazó hegység főtömegét, palák és homokkőnek váltakozó rétegei alkotják, mely utóbbiak gyakran konglomerátba mennek át. A Homoród-menti szén tömör, kagylós törésű, tiszta, szurok-fekete szinű, könynyen meggyullad és szép lánggal ég s fizikai, valamint kémiai tulajdonságainál fogva a régibb képletek szene ihez közelebb áll, mint rendes körülmények között, a harmadkori szén hez. E tágas medenczében a szénképződmény átkutatását már több ízben megkísérlették ugyan, de mindanynyiszor kevés kitartással. Ujabb
597
időben azonban Dr. Burnácz Imre és Lántczky Rudolf nagyobbszabású kutató s feltáró munkálatokat kezdeményeztek és több fúrólyuk által konstatálták, hogy a medencze szélein talált széntömbök és a fellépő kibúvások, valamely nagyobb és öszszefüggő széntelepnek elszakadt ré szei. A Homoród-menti szénelőfordulás felkutatásának czélzatával eddig tizennyolcznál több fúrólyukat mélyítettek le a vállalkozók; az egyes fúrólyukak mélysége azonban csak 26—60 m között van és eddig csakis a felső telep konstatálására vezettek, melynek vastagságát 0 ' 5 — 1 5 m-rel állapították meg. A mélyebben fekvő második és harmadik szénréteg feltárása, most van folyamatban, a mely czélból öblögetéssel dolgozó mélyfúró-munkák indultak meg. Az elért felső szénrétegnek behatóbb megvizsgálása végett legújabban kutató-tárót telepített Reck Antal a kutató-vállalat üzemvezetője, mely táró annak idején az öszszes felső szénrétegek lemívelésére lesz hivatva. E kutató táró szelvénye homok köveken hatol át, a melyek helyenként konglomeráttal és duzzadó agyag palával váltakoznak. A vágat, 90 m-nyi szintes hoszszúságában, több szénréteget szakított át, amelynek fedüjét kagylómész. feküjét sötét szürke-színű agyagpalák alkotják. Az agyagpalákban helyenként kagyló mész-beágyazások fordulnak elő. 698. R. — A Rapp-Romhányi Köszénbányá-ról, lapunk legutóbbi számában, a »Vegyes hirek« rovatá ban, a »Pesti Napló« 8 5 - i k száma nyomán merőben valótlan híradást közöltünk, a melyet most, miután az arra legilletékesebb helyről kellő imformácziót kaptunk, ezennel készségesen helyreigazítunk. A »Pesti Napló« f. é. 85-ik számában közölt hír minden alapot nélkülöző híra dás, amenynyiben tulajdonosai a bányát sem a Salgótarjáni Kőszénbánya-társulalnak, sem a kincstárnak, soha semmiféle czélból fel nem ajánlották. A vállalatnak,- mint most egészen határozottan állíthatjuk, nem is czélja, hogy bányáját egyáltalában eladja. Valótlan az is, hogy a bánya üzemen kívül állott volna, azonban tény az, hogy a bánya üzem, a megnyitástól állandóan és megszakítás nélkül folyamatban van. A Rapp-Romhányi Kőszénbánya, melynek adományozása folyó hó 21-ére van hivatalosan kitűzve, tagadhatatlanul szintén küzdött a kez dés nehézségeivel, de kitartással és akaraterővel e nehézségeken már túl van és arra az útra lépett, a melyen bányatelepének üzemét sike resen fejleszteni fogja. Lts. — A diósgyőri vas- és aczélgyárról az »Egyetértés« f. évi április 19-én megjelent 92-ik száma, állítólag igen jó helyről való értesülés alapján, azt a hírt röpítette világgá, hogy a kormány eladta, még pedig a Skoda-gyárnak. Ugyané jól értesült for rásból azt is közli az Egyetértés, hogy a Skoda-ágyúgyár számára a szükséges nyersvasat, a diósgyőri vasbányákból fogják szállítani. Miután Diósgyőrött vasbánya nincsen, vasbányák sajnos különben sem termel nek nyersvasat, a hír szakszerűsége felől hamarosan tisztában voltunk,
598
de azért mégis megkérdeztük a mi jó forrásunkat a dolgok állásáról és a következő távirati választ kaptuk: „A hír teljesen alaptalan." Lts.
Bányászegyesttletek. |
* *jE*&íffífSS
ülést tartott lglói Szontagh Tamás királyi tanácsos, másodelnök elnök lésével. Az előadások sorát Sigmond Elek dr., műegyetemi tanár nyi totta meg. aki az egyeséges kémiai talajvizsgálati módszerek ügyében tett javaslatot a talajvizsgálattal foglalkozó geológusoknak és kémiku soknak. Azután Treitz Péter m. kir. főgeologus lépett a felolvasó asz talhoz, hogy előadja az Agrogeológia feladatai czímű úttörő tanul mányát. A kiváló tudós, a ki a múlt évi első nemzetközi agregeológiai kongreszszuson nagy dicsőséget szerzett a magyar talajvizsgálóknak előadta, hogy eddigelé két irányban halad az agrogeológiai tudomány. Az egyik irányt a németországi szakemberek képviselik, akik olyan tér képeket készítenek, amelyekből csak a teknikai kérdéseket lehet meg oldani, mint a kavicsgödrök, téglaégetők, kőedény-gyártások kérdését, de gazdasági dolgokban az ilyen térkép mitsem nyújt. A másik irányt ellenben főképp az orosz szakemberek és az előadó képviselik. Treitz tanár kifejti, hogy a talaj kialakulása az ősi növényzet hatása alatt tör ténik. Vizsgálatai alapján különválasztja a nedves és aszályos talajöve ket, amelyek úgy kémiai, mint fizikai tulajdonságaikban ellentétesek. Az ily módon készült talajtérképezés a valódi adatokat nyújtja, ame lyeknek nagy hasznát veszi a mezőgazdaság, a szőlőtermelés és az er dészet egyaránt. Az ilyen talajtérképezés a talajokat származásuk, ké miai szerkezetük és termőképességük alapján választja külön. Ezt a módszert a tavalyi első nemzetközi agrogeológiai konferenczia is elfo gadta s azóta Oroszországban, Rumániában s Kaliforniában egyaránt használatos. Treitz előadásához hozzászóllottak Lóczy Lajos egyetemi tanár, a m. kir. földtani intézet igazgatója és lnkey Béla is, elismerő leg nyilatkozva Treitz tanulmányairól. Végűi Pávay-Vajna Ferencz mutatta be az Erdélyi Medencze lősznemű agyagjairól irott tanulmá nyát. Az előadó rámutatott arra, hogy eddigelé a löszt Erdélyből n e m ismerték. Pávay-Vajna akadt először a löszre az alsófehérvármegyei Miriszlón, majd később Tövisen és Oláhlapádon is megtalálta. Kimu tatta továbbá, hogy a lösz sem nem tengeri sem nem folyami lerako dás, hanem a porfúvásokból keletkezett, szélhordta üledék. Erdély leg több helyén a növényzet és a nedvesség behatása alatt a sárga lösz ből vöröses szinű agyag keletkezett és ezért olyan ritka Erdélyben a lősz. A szakülés után választmányi ülés volt, a melyen Papp Károly dr. első titkár jelentette, hogy a társulat tagjai közé számos hazai bánya vállalat lépett be. 697. P. — Az »Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület« utolsó választmányi gyűlésén azt határozta, hogy ez idei közgyűlését Budapesten tartja. A programm kidolgozásá val Gálócsy Árpád közp. titkárt bízták meg. Lts.
Bányahatóság! Ügyek. I
A
z
Abrudbányai
magy.
kir.
2__2J I bányabiztosság 1910. április hó 12-én, * 1423. 505/1910. sz. a. kelt következő „Hirdetés"-í teszi közzé a ^Budapesti Közlöny* 87. számában: Alsófehérmegyében, Verespatak J
599 községben, Nagykirnik-hegyben bányászkodó »Szent Regina« czégű bányatársulat eddigi igazgatója, Oprea Jánosnak elhalálozása folytán felelős igazgató nélkül maradván, a kir. bányabiztosság ezen bánya társulat részére a zalatnai m. kir. bányakapitányság 1909. évi '25059. sz. utasítása szerint az ált. bányatörvény 149. §.-a alapján igazgatóválasz tás czéljából f. évi május hó 23. napjának d. e. 10. órára a bánya biztosság hivatalos helyiségébe rendkívüli társgyűlést rendel, melyre a nevezett bányatársulat bejegyzett részvényeseit és azok esetleges jogu tódjait oly értesítéssel hívja meg, hogy az ált. bányatörvény 153. §-a értelmében a társgyűlésen mindenki csak személyesen, vagy törvényes meghatalmazottja által élhet a szavazás jogával, a távolmaradók a megjelent társak határozataihoz csatlakozóknak fognak tekintetni.
T á r s a d a l m i tlírek. I
ELJEGYZÉS. Mátrai G é z a a R i m a ! murany-Salgótarjani Vasmű R . - l . borsódnádasdi lemezgyárának tisztviselője eljegyezte Ujágh Margit kisasz szonyt, néha Ujágh Károly, merényi ev. lelkész leányát. Szl. (50).
VegVeS hírek. I I
Az »Agrária Magyar Gépfórgalmi R.-T.«
üzzlethelyiségét Budapest, VI. Hajós-utcza 31. szám alá he
lyezte át. Kp. (29). — A vajdahunyadi gimnázium előkészítő munkálatai. Mint teljesen megbízható helyről értesülünk, a gimnázium munkálatait előkészítő bizottság elkészült a vall. és közokt. m. kir. ministeriumhoz intézendő beadvány ig al, s azt az 1883. évi XXX. t.-c. 54 §-a követelte mellékleteive! együtt a városi tanácshoz benyújtotta. Ha a tanács, illetve a városi képviselő testület az ügyet eddig tapasztalt jóindulatával kezeli, a beadvány idejekorán kerül a kultusministerium elé, s a régen készülő gimnázium a folyó év szeptember hó 1-én nyilvánossági joggal meg lesz nyitható. Eddigi tapasztalataink után teljes bizalommal nézhetünk e fontos ügy kedvező elintézése elé. Vk. (10). — A »Német és Magyar Magnezit Részvénytársaság« f. hó 15-én Budapest-Kassán kelt következő hir detményt teszi közzé a »Búdapesti Közlöny« f. é. 88. számában: Folyó évi április 9-én és 10-én tartott igazgatósági ülésünkben alapszabályaink 7. §-a alapján hozott jogérvényes határozatunk folytán ezennel 1910. május 20-ig befizetendőleg a rész vénytőke további 20%-át vonjuk be, 60 koronát részvényenként, és felszólítjuk a részvényeseket, hogy a birtokukban levő részvényeiknek megfelelő öszszeget szám l á n k b a M. Keresk. R.-T.-nál, Bpest, Váczi-körút 32. a kitűzött határidőben fizessék be. Lts. — Magyar Ágyúgyár. A Skoda czég, a vele affiliált magyar czégekkel együtt, már őszszel megkezdi a magyar ágyúgyár építését. Mivel az építés és a fölszerelés legalább két esztendőig tart, a gyár alapítói remélik, hogy az 1912. év második felé ben, a magyar ágyúgyár már részt vehet a kvóta arányában a hadsereg szállítása iban, üs. (90.) — Az aczéltröszt főrészvényesei. Az aczéltröszt közgyűlése al kalmából a közönségnek betekintése volt a részvényesek könyvébe, amelyből kitű nik, hogy egy hollandi szindikátus, amely magántőkések részvénytulajdonát képvi seli, 216870 darab részvénynyel bír. A Morgan-ceég a legnagyobb részvényesek közé tartozik 217.000 részvénynyel. A Rothschild czégeknek is igen sok részvény van a tárczájukban. Us. (93).
Hírek a külföldről amelyek
Elapadt petroleumforrásök. Münchenből _| jelentik, hogy a tegernseei petroleumforrásök, az idén bőségesebbek voltak mint tavaly, jódos kénforrásnak egyidejű
600 megnyílása mellett elapadtak úgy, hogy az üzemet is be kellett szüntetni. Az első bajor petroleumipar-vállalat egyelőre a pgtroleumtermeléssel felhagyni kényszerül. Et. (84.) r — A Steauna Romána petróleumipar r.-t. (Bukarest), mint Bukarestből jelentik, az e hó 6—19-én megtartandó rendkivüli közgyűlésén a 30 millió lei rész vénytőkét — 500 lei erejéig befizetendő új részvények kibocsátása utján, 20 millió leivel 50, illetve effektive 40 millió leire felemeli. Az új részvények f. évi május 1—14-től kezdve az osztalékban való részesedésre jogosultak, de egyetlen tőzsdén sem jegyeztetnek, hanem a Deutsche Petroleum A. Gesellschaftnál lesznek elhe lyezve. Mk. (15.) Uj ágyúgyár Szerbiában. A »Novoje Vremja* értesülése szerint a szerb kormány elhatározta, hogy Szerbiában állami ágyúgyárat állít fel. A hadügyministeriumban most dolgozzák ki az erre vonatkozó terveket. A szükséges gépek szállítására pályázatot fognak kiirni. A gyárat Csupryjában állítják fel. Pn. (86.) — A petroleumipar köréből. Legközelebb több nemzetközi petroleumvállalkozás indul ki Londonból, amelyekből főképpen Romániának jut ki a legtöbb. A Petroleum-Matschappiy, amely a Shell Transport-Trading Company érdekeltségéhez tar tozik, menvásáro'ta a Regatul Romána petroleum-vállalatot. Ez és a társaságnak másik vállalata, Astra Romána czég alatt indul meg 20 millió korona értékkel és 10 millói frank forgótőkével. Ezenkívül legközelebb 1,200.000 font sterling (30 millió korona) alaptőkével három román petroleumtársaság létesül, amelyek a Columbia, a Traján és egy bustenarii petróleumvállalatot vesznek át. Pn. (87.) Az Austria Petroleumindustrie-Gesellschaft megvásárolta a Rohől-Transport-Gesellschaft máhrisch-schönbergi finomítóját és néhány nyersolajforrást Galicziában. Ezért leg közelebb a mostani 3 millió K alaptőkéjét 10 millió K-ra fogja felemelni. Mk. (16.) — Az aczéltröszt nagylelkűsége. Newyorkból irják, hogy az aczéltröszt 226000 alkalmazottjának béremelését határozta el és ily módon lehetővé teszi, hogy mun kásai fölvehessek a küzdelmet az élelmiszerek folytonos drágulásával. A béremelés május elsején lép életbe és a társaságnak évenkint 38 millió koronával több kia dása lesz. Et. (90.)
Munkásügyek.
MUNKÁSMOZGALMAK. Háromszázezer bánya munkás sztrájkja. Északamerikában 300000 bá
nyász sztrájkol. A sztrájk márczius utolsó napján tört ki és az amerikai bánya munkások szövetségének Indianopolisban ülésező vezetősége rendelte tel, hogy a béreknek öt százalékkal való fölemelését kierőszakolja. Beavatottak szerint a munka beszüntetés egy vagy két hónapig fog tartani, minthogy a készletek a tavaszi szűk ségletet teljesen fedezik. Tekintettel arra, hogy a szénárak csökkenése rendesen áp rilisban kezdődik es augusztus, vagy szeptember hónapig tart, a bányatulajdonosok nem igen hajlandók a követelt béremelést megadni. Némelyek szerint a sztrájk egé szen ró'víd ideig fog tartani, mert a munkaadók tekintettel az iparban és a terme lési viszonyokban beállott javulásra, esetleg áldozatok árán is elkerülni kívánják a későbbi szénhiányból eredő kellemetlenségeket. Egyelőre a sztrájk csupán a barna szenet termelő bányákra terjed ki, a kőszénbányákra azonban még nem, de a sztrájk túlnyomóan azokban az államokban tört ki, ahol magyarországi bevándorlók is igen nagy számmal dolgoznak. Éppen ezéit addig, amíg e válságos helyzet meg nem szűnik, a magyar bevándorlók munkát nem kaphatnak és a nyomor veszedelmének vannak kitéve. Bp. (89). — Az angol bányász-sztrájkmozgalom. Londonból je lentik: A northumberlandi bányamunkások szavazásának az az eredménye, hogy 2732 munkás, a munka újra felvétele mellett, 2468 ellene foglalt állást. A bányász szövetség végrehajtó bizottsága azt a tanácsot adta a munkásoknak, bogy mihama rabb álljanak ismét munkába. Vs. (89).
601
D o l p c p f fAr A vajdahunyadi kincstári vasgyárban Burszán _ Áron 23 éves vasgyári fűtő, folyó hó 9-én a gáz gép hengerének tisztítása közben hirtelen elhalt. A hengerben a dél előtt folyamán többen dolgoztak. A déli munkaszünet után ment be Burszán s alig volt benn pár perczig, az őt szólító gépésznek feltűnt hallgatása s mire kihúzták a mozdulatlanul fekvő embert, már halott volt. A megejtett orvosrendőri vizsgálat szívszélhüdést állapított meg annál is inkább, mert a gép már napok óta üzemen kivül szétszedett állapotban áll s részeiben több munkás baj nélkül dolgozott. Vh. (10) — A Rudai Tizenkét-Apostol Bányatársulat Gura-Bárzán levő zúzóművéhez tartozó műhelyek egyikében f. hó 5-én Nagy Gábor asztalos
nak a gyalupad forgókése elkapta s levágta bal kezefejét. Mint a bányarendőri vizsgálat megállapította, sérült a különben veszélyes gyalupadot a megfelelő védőszerkezet alkalmazása nélkül használta lécz gyaiuláshoz. Ab. (16). — Nemtibányán f. hó 12-én reggel 7 óra kor, a második szinten Agács István ötvenötéves csatlós, a közeledő vonat elől a folyosó legszűkebb helyén kiakarván térni, az oldalfal é s az első csille közé szorult, mely őt magával sodorta. Mellén súlyos zúzódást szenvedett. A kórházban ápolják. Gortva János vájár, f. hó 15-én, reggel 4 órakor az első szintén a III. sz. sikló szellőző vágatá ban ácsolás közben, közetomlás folytán súlyosan megsérült. 707. V.
iroöalom. Könyvismertetés
I
^ gőzturbinák.
Irla Weltzl Károly, 1 ! ! gépészmérnök. Budapest 1910. Ára 2 korona. A gőzturbina, a modern ipari igények elsőrangú motora, hihe tetlen gyorsasággal siet egyeduralma felé. A munkabérek és a nyers anyagok folytonos drágulásával minden törekvés első sorban a lehető leggazdaságosabb energiatermelésre irányul. Ezen elsőrangú gazdasági feladat megoldására segédkezet nyújt a gőzturbina, amely már ma is a gőzgépnek igen veszedelmes versenytársa és e mellett szerepe napról napra nő. Folytonos fejlődése és tökéletesedése ujabb perspektívát nyújt az állandóan előretörekvő mérnöki tudománynak. A gőzturbináról, e modern tekhnikai alkotásról, kimerítő ismertetést ad Weltzl fenti czímű tanulmánya. A 144 oldalra terjedő és 46 szép és tiszta rajzzal illusztrált 16-rétű füzetben a gőzturbina fejlődéstörténetének rövid vázolása után velősen és könynyen megérthető módon előadja mindazt, amit a gőz turbináról tudnunk kell. A különböző turbina-rendszerek tagolása után tisztázza az akczió és reakczió fogalmát, párhuzamot von a gőz- é s vízturbina között és azután áttér a gőzturbina elméletének elemzé-
602 sére. A gőzturbina-számítás alapfogalmait ez utóbbi fejezetben tanuljuk megismerni A Laval-féle fúvócső, az egynyomással dolgozó turbinák ki merítő elméleti fejtegetése energiaveszteségek
és
után
szerző áttér
a turbinák
a
gőzturbinában
hatásfokának
külön fejezet a gőzturbinalapát keresztmetszeteinek
lati)
a
gőzturbina
része
amelyekből
szabályozásáról
részletesen
ismerteti az
szóló
elterjedtebb
turbinaszerkezeteket,
hovatovább a gőzturbinák
standard-tipusai
Psz.
fognak
kiala
ajánlhatjuk minden gép-
elektrotekhnikus, valamint a gyár-,
figyelmébe.
követke
A könyv II. (gyakor
műhelyek és villamos áramfejiesztőtelepek nek
után
fejezet.
kulni. Weltzl könyvét nyugodt lelkiismeretlel tekhnikus,
Egy
meghatározásának
van szentelve. A gőzgép és gőzturbina öszehasonlilása zik
fellépő
megállapítására.
bánya-,
vasmű-,
nagy
tulajdonosainak és vezetői
(II.)
1 anS7Pnilp ^ B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i L a p o k 1910. évi XLIII. LidpaZCllflr;. folyama I. kötetének 8. száma f. hó 15-én a következő tartalommal jelent meg: Oelberg Gusztáv bányakapitány. Magánéreztelepek s a magánérczek technikai felhasználása, írta: Zsivny Viktor vegyészmérnök, műegyetemi tanársegéd. Nyujtóhengerek munkája, közli: Finkey József. Magyar petróleum. Bá nyász-iskolák, Méga Samutól. Rövid közlemények. Irodalom. Közgazdaság. (A leg utóbbi évek aluminiumtermelése). Közgazdasági hirek. Egyesületi ügyek. Pályázati felhívás. Hivatalos rovat, Lts. — Az « O s t e r r e i c h i s c h e Zeitschrift für B e r g u n d H ü t t e n w e s e n » 1910. évi április hó 16-án megjelent 15-ik számának tartalma a következő: Grubach és Abtenau sóhegységének ismertetése, írta: Reinl János bányagondnok; Felső-Szilézia bánya- és kohóműveinek 1908. évi statisztikája; A réznek, bronznak és sárgaréznek, mangánnal, szilicziummal, krómmal, wolframmal és vanádiummal való különleges ötvözetei. Escard J.-től. Piaczi hirek 1910. már czius hónapjára vonatkozólag. Osztrák szabadalmak. Jegyzetek. Irodalom. Hivatalos. Londoni fémárak 1910. április hó 8-án. Str.
Lapzárta után érkezett. S t e i g e r Z s i g m o n d m. kir. bányafőmérnök, főnökséged, törvényhatósági bi zottsági tag, folyó évi ápril hó 20-án este életének 52-ik és buzgó szolgálatának 30-ik évében Karlsbadban elhunyt. Emlékét kegyelettel őrzi a kartársak szeretete.
J o e r g e s Á g o s t ö z v . é s fia n y o m á s a S e l m e c b á n y á n . 1 9 1 0 .
Borsódmegyei szénbánya- — k e r e s t e t i k . Pályázók hoz bányaiskolát végzett = U K I J U D c , eddigi működésük ről szóló bizonyítványaikat fizetési igényeik meghatározásával küldjék e lap szerkesztőségéhez „654. Br." jelige alatt, 20 filléres póstajegy csatolása mellett. 2 - 3
Feltétlenül nőtelen, fia- linniininórnt keresünk előkelő bányavállalat tal, bányaiskolát végzett UdliydlIlGlUl számára, ki felmérő munkála tokat, teodolittal és egyéb műszerekkel való méréseket egészen ön állóan végez. Járandóságai: egyszobás lakás, fűtés, világítás és j ó fizetés. Pályázók kérvényeiket „680. M." jeligére, 20 filléres pósta jegy melléklésével, a szerkesztőséghez küldjék be. 2 - 3
Főaknász, ki több bányánál huzamosabb ideig szolgált és 38 éves gyakorlattal bír, de még erős, erőteljes és bányaszolgálatra még al kalmas, tapasztalatainak és tudásának megfelelő szolgálatot keres. Igényei szerények. Szives ajánlatokat 10 filléres póstajegy beküldése ellenében „655. Gy." jelige alatt szívesen közvetít a szerkesztőség. 2—3
mítszaki szíjgyártó m ű h e l y .
B U D A P E S T , V I I I . , K ö z t e m e t ő - u t 12 a . W K ~ Ő F e l s é g e a s z e r b király udvari szállítója. "Ttt Ajánlja
t. cz. bányatulajdonosoknak
ját készítményü
sa
bányabőr felszereléseket
u. m. mindennemű mentő-öveket zár-
Mászóöveket, biztonsági övek, bánya bőr ruhák eredeti Cromm-bőrből, füst ál
kapocscsal előírásosan készítve.
arcokat
többféle
mintákban.
számokat és mindennemű eszközöket.
Lószer
tüzoltósegéd-
Árjegyzéket kívánatra küldők.
A hirdetésekre való reflektáláskor ker'jük mindig lapunkra hivatkozni.
o p
t/) a
o
Ti
o
o co
3
o
Ö
Ö
O
Ö
N N
tfi
Se
O
se
se
O
05
tv o
Ö
a.
o N
W
Q
Ql
6 o
ö ' »
*!>
o
fi> N Ö
*0
& o *0 05
if'
w se
*<2> M
N
=3 • «> £ V.
.N
? -s
ríf
I 2 I "§ I P A
HírJélSeVfe
való
rrfWáHiPfir
fe^
C 0 «
körűik mindig lapunkra hivatkozni.
ROHONCZY PARCZEILÁZÓ
ÉS
BUDAPEST,
INGATLAN
J.
ÉRTÉKESÍTŐ
VÁLLALAT
VIL, THÖKÖLY-ÚT Birtokok
parczellázását
fedezem,
úgyszintén
sát csekély
díj ellenében
eszközlöm.
Aki
házát,
tt elcserélni
óhajtja,
17. SZÁM.
saját azok
költségeimmel
elcserélését
pontosan
esetleg
és
birtokát
eladá
lelkiismeretesen
vagy :i
eladni
forduljon
hozzám.
Minden tudakozódásra irodám készséggel díjtalanul megadja a kellő felvilágosítást.
szájpadlás
::
és gyökerek
eltávolítása nélkül 4 koronától
feljebb,
10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.
::
Az általam készített é s a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, izt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők é s a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak koronák egyedüli :: specziális készítője ::
és
S C H A T Z JENŐ TEKHNIKAI FŐNÖK B u d a p e s t , VII., Wesselényi-utcza 60., I. 4. szám. Fogorvosi intézet =
Rendelés egész napon át este 8 óráig.
Vasár- és ünnepnapokon is. Fogtömések
::
a leggondosabb kezeléssel.
Szakorvosi rendelés fog- és szájbetegek Specziállis, fájdalomnélküli
részére.
fogműté'.e'<. R é g i r o s z f o g -
s o r o k á t a l a k í t á s a m e g v á r h a t ó . V i d é k i e k 12 ő r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . Mérsékelt á r a k .
A
hirdetésskrc való reflektáláskor
kérjük
mindig
l?.r
na
hiva'kozn!.
::
ijhl Budapest,
1 ó
-
e
32 i
c s l :rn_
finom angol úri szabóterem VKII., B a r o s s - u i c z a 4 . s z á m
I. e m .
A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltőknek egyedül az A n g l ó A m e r i c a n czég a specziális készítője, kizárólag angol kelméből.
=
Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer. ===
58888888888888888888888888 88888888888888888888888*
Közigazgatási ügyekben 8 5? ^ % •2 ti
u. m. honossági, illetőségi, örökbefogadás, házassághoz diszpenzáczió (kihirdetés aluli felmen- Jjí tés) kivételes nösülési engedély kieszközlése, nagykorúsítás, névmagyarosítás, iparengedély meg^ szerzése és közigazgatási ügyekben legmegbízhatóbb ért esi tés ad ássál szolgál. Úgyszintén bár- £g mely Ügynek gyors és lelkiismeretes lebonyolításáról, valamint a szükséges okmányok beszerzé- $2 sérol gondoskodik. %Z
tí
[[I I U[D
AOMIM
|
ILLLNtn
Almi IN
közigazgatási
és
okmánybeszerzési
irodája
||
Budapest, VI., Szondy-utcza 7 9 . sz. §
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
REFORM: tudakozó^ és inkaszszó*irctézet tulajdonos:
Székely Sándor J J t o d a p e s t , V I . k e r ü l e t , j ^ n d r á s s y - ú t 66. s z á m . kereskedelmi és magán bízhatóbban beszerezhetők
információk legmegj u t á n y o s díjak mellett.
JCüIöix inkaszszó osztály A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
BECK KAROLY épület- és műlakatos, szab. ablakszellőztető-készülék és önműködő :: zajnéikűli ajtócsukó-készítő ::
Szabadalmi sz. 16794. Költségvetések ingyen
B UDAP E S T VIII., A
b
JÓZSef-UtCZa l
a
k
s
z
Mérték-vétel végett sziveskedjék hozzám fordulni.
1 4 . SZ. e
l
l
ő
z
t
e
t
ő
k
á i > a :
Legnagyobb, legnehezebb és díszes Rendes ablaltok iskolák, intézetek, magánlakásokhoz. Könynyebb szimpla ablakokhoz Klozetablak
25"— K 13'— K 9'— K 7 60 K
3500 darab már használatban van. Ablakszellőztető készülékeimet a következő nevesebb helyeken használják: Nemzeti Kaszinó, Keresk. ministerium, Ref. főgimnázium, M. kir. Ludovika, Kispesti áll. elemi iskolákban s .. több kórház é s iskolában é s vidéken is kitűnőnek bizonyultak.
:xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx: Legolcsóbb bevásárlási forrás! Irodakabátok o o o o Raktárköpenyegek o o Mindennemű indigókék
munkásöltönyök minden szakmának
GOLDFARB
MANÓ
specziálista. Budapest, VII. kerület, Kertész-utcza 2 3 . s z á m . Vidéki megrendelések pontosan
eszközöltetnek.
VXXXXXXXXXXX1 A
hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig Uhunkra
hivátíiozni.
FUCHS SÁNDOR épület- és mülakatos-mester Budapest, VII., Kisdiófa-utcza
8.
Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz helyeket felelősség mellett és vil lanyszereléseket. Költségve tést és rajzokat dij n é l k ü l küldök.
<• >
Vidéki szilárdan épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5%-os kamatozás mel lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 1 0 - 6 0 évi törlesztésre 4 ° / - ° kama tozás mellett, a becsérték 70°/ -át. D r á g a k ö l c s ö n ö k e t k o n v e r t á l u n k . Bekül dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. T i s z t v i s e l ő k ö l c s ö n : 1 0 - 3 0 év* törlesztésre 6°/ -os kamatozás mellett. M e g s z e r e z z ü k a l e g m a g a s a b b k ö l c s ö n t . K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8%-os kamatozás mellett. s
0
0
0
Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI. k e r ü l e t , I z a b e l l a - u t c z a 6 7 . s z á m . Telefon: 101-28. Felvilágosítás díjmentes.
Alapíttatott: ~
Válaszbélyeg.
1898.
évben.
• •II • •
! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az ::
ujjal és é l é n k v i l l a m o s f é n y árad szét.
Teljesen veszélytelen! Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig haszna ható. A villamos battéria, ha már felhasznált, újjal helyettesíthető.
=
Ára teljes felszereléssel 3 korona.
N a g y í t ó l e n c s é v e l 4 K.
=
Battéria 1 K.
S z é t k ü l d é s utánvéttel.
Neumann József Budapest, VIII., Örömvölgy-utcza 16. szám. • e • • •
_• •
•
Beretváld önmagadat az amerikai biztonsági herttva-késziilékkel. Ez a világ* d a. l á g k e l l e m e s e b b latú és a legjutányosabb gyakorlatlan
haszná
készülék!
k é z is l e v e s z i
A
kifogásta
lanul a legkeményebb szakált gyorsan, simán.
Még
sötétben
veszély tele nül
is
biztosan
és
beretválkozhatunk,
t g y e d ü l i v é d e l e m az undorító ragályok, mint
pé'dául a
készülék
szakálsömör
használatra
ellen.
készen,
A
legfino-
mabban ezüstözve, portómentesen csak 5 korona be
üldése
20
fillérbe
kerül s a
ellenében,
vagy
pénz
utánvétel
mellett rendelhető:
iPj D. E. Scheffer 'II. kei., Biross-tár 13. sz. A \k(V/.ii V k e t c s a k e g y s z e r l . e l l m e g v e n n i , készültsége
kitűnő
és
egy
át kitart. ISOT-ben ö u . u w
emberéleten
darab
kelt
1
Igen s o k e l i s m e r ő levél. A hWet'sek-c való reflektálási
cr kérjük mindig lapuikra hivatkozni.
Műszaki és egyéb nyoma tv tányok. (Az árak 100 ívenként értendők.)
I. Építési nyomtatványok. Rsz. 103. E l ö m é r e t . . . . . . . . . . . . K 3'— » 94. K ö l t s é g v e t é s (építési) belív 3'— » 95. „ » külív 3"— » 199. D) M u n k a b é r e k ó s a n y a g á r a k j e g y z é k e külív ,, 3 " — » 200. U g y a n a z belív ,, 3 — » 201. E) Á r e l e m z é s (építési) belív , 3"— » 202. . ,, » külív . . . ,, 3 - — » 203. É p i t é s i g a z d á l k o d á s i k i m u t a t á s ,, 3 — Némethy, É p i t é s i t a n á c r - a d ó , 2kötetb. K 2 0 — Sobó, K ö z é p i t ó s z e t , 2 kötetben . . , 32'— 1
-
II. Bányamérési nyomtatványok. » » » » » »
102. A b á n y a m é r ó s t ö k é l e t e s j e g y z é k e 174. H á r o m s z ö g o l d a l a k s z á m i t á s a , 2 db egy íven 175. K o m p a s z m é r é s j e g y z ö k ö n y v e . . 176. S z i n t e z é s j e g y z ő k ö n y v e 179. S z ö g m é r é s a s o r o z a t i mórósmód s z e r i n t , 2 drb egy íven . . . . . 188. E g y s z e r ű s z ö g m é r é s
K 3"— ,, 5 " — ,, 3 — 3 — 1
-
. 5'— ,, 5"—
III. Egyéb nyomtatványok. » »
178. B é r c z é d u l a b á n y a m u n k á s o k r é s z é r e , 4 drb egy íven 197. F i z e t é s i n y u g t a á l l a m i t i s z t v i s e l ő k r é s z é r e , 2 drb egy íven
,, 2"— 1
,, 3 —
Mint oly töltőtollat, mely aránylag nem nagy ára mellett mégis minden igényt kielégít, igen ajánlhatjuk a
ZZZ
„ R e d
D w a r » f
' t ö l t ő t o l l a t .
=
Egyet se adtak vissza — tehát jó! Á r a 7 k o r o n a .
: : : Kitűnő és tarlós könyvkötészeti munkátl hivatalok részére. : : ' Richter-, Riefler-, Gisy- é s Kern-féle r a j z e s z k ö zök eredeti gyári áron. Minden
nyelvű
szakkönyvek m
beszerzése
ered.
bolti
áron.
J o e r g e s Ágost özv. és fia
könyv- és papirkereskedáse, s önyvkiadj. ivjtala és könyvnyomdája Selmeczbányán.
A l.l detéspkre való leflontalas.or iu/j k mindi, li .u u a tn t-n n.
Ugy a kül- valamint a bánya-mérésben teljesen jártas nőtlen, bá-
bányamérői vagy üzemi állást keres.
ifffftJíeAJSit
Szives ajánlatokát „607. Megbízható" jelige alatt továbbít a kiadó hivatal. _ 3 3
Vasérczbányát keresünk meg-, vagy üzembe-vétel ezéljából Felső magyarországon. Pátvaskő-előfordulás kizárva. Ajánlatokat „616. N." jelige alatt szívesen közvetít a szerkesztőség. 3 - 3 Munkácson a fazekasok agyagásást tartanak üzemben, amely azon ban szakszerű vezetés hiányában sok balesettel jár. Egy agyagbánya okszerű megnyitására, a rendszeres munkálatok megindítására, a fazekasok kitanítására, 8 — 1 0 nap időtartamára, külső fejtésekben já ratos, bányaiskolát végzett aknász kerestetik, a ki a jelzett munkák után 2 0 0 (kettőszáz) korona tiszteletdíjban részesül. Ajánlatok mielőbb
beküldendők a Magyar Kir. Technológiai Iparmúzeum igaz gatóságához (Budapest, VIII., József-körút 6 . sz.)
Bányaüzemvezető felmondatlan hánuniiiőrni
fn'ahflC7Í
3
e s e t I e
£
a
_
k
3
"
állását változtatni óhajtván, =z UdlIjfdlIltílUI, lUdMIdoil, nászi állást keres. Szives ajánlatokat „540. S." jelige alatt továbbit a szerkesztőség. 4—4
Kőszénbányász, ki már sok éven át önállóan működik, felmondatlan állását változtatni óhajtja.»-A bányászathoz tartozó öszszes munkála tokat alaposan ismeri; aknamélyítés-, mélyfúrás-, gépészet-, építészet ben' teljes járatosággal bir. Szives ajánlatok „Energia 597" jelige alatt a szerkesztőséghez küldendők. _ 4
4
Teknikai tartalmú hiröetések feluételéuel megbíztuk:
Grosz (Gyárfás) Pál u«t Budapest, Rákospalotán. A Központi Váltóüzlet Részvénytársaság Budapest,
(V.
ker.,
Szabadság-tér
Mindennemű értékpapírokat, sorsjegyeket, külföldi pénznemeket, a mindenkori hivatalos lyamon vesz és elad.
I
3.) érezpénzeket, napi árfo
Előfizetőink számára alábbi k e d v e z m é n y e k e t sikerült kieszközölnünk I. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe ajánljuk a Budapesten VIII., Főherczeg Sándor-utcza 30. sz. alatt levő M a g y a r Otthont. Mérsékelt árban (már 3 K-tól feljebb) teljes ellátást, külön bejáratú, szépen bú torozott szobákat lehet ott bér.'lni. A „Jő szerencsét" minden szemé lyes előfizetője külön-külön kiállítandó igazolvány alapján jogosítva lesz 5 0 % engedményre a szoba és 10°/ engedményre a vendéglő áraknál. A szoba ára 1 K 50 f-nél kevesebb és 3 K-nál több nem lehet, vilá gítást és takarítást beleértve. — Igazolványért a szerkeztőséghez kell fordulni, ami legegyszerűbben az előíizető díjak beküldése alkalmával történhet meg. II. Az E g y e t é r t é s politikai napilapot, mely a legjobban értesült nagy magyar lapok sorában igen előkelő helyet foglal el és napon ként 30000 példányban jelenik meg, tisztelt előfizetőink, rendkívül kedvezményes áron, negyedévenként 6 koronáért rendelhetik meg. Az előfizetési pénzek az „Egyetértés" politikai napilap, kiadóhiva talához, Budapest, VI, Eötvös utcza 32., postautalványon küldendők be. Lapunkra való hivatkozás kívánatos. 0
