III. évfolyam.
1910. április 10.
28. szám.
Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . szerkeszti:
Litschauer Lajos,
S z e r k e s z t ő s é g é s kiadóhivatal:
Selmeczbánya
^ ^HT
kir. b á n y a t a n á c s o s .
^ j
K
Előfizetést
ára :
egy
évre
12 k o r .
Az e l ő f i z e t é s m e g k o n y n y í t é s é r e h a v i egy CO k o r o n á s r é s z l e t e k e t Is e l f o g a d u n k . —
Telefon:
= 4-5. sz.
Megjelenik minden vasárnap. = L
*
^
? "T/t«
r e
r
"*'r*»ok
egy
Y ő z ö d j é k m e g , hogy az
IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan és lökéleles égetése minden versenyt felülmúl. Minden féle vas- vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké lyebb átalakítás nélkül, mint valami kis fiók. betolható. A szén fűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési,mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit ny.ujtja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk.
Ara: 30 kor.
Gőzkazánokhoz, lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökröl kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::
JRINYI Olajfűtő és Lámpa Gyár S
B u d a p e s t , Vil. k e r . , A k á c f a - u t c z a 4 5 . s z . Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.
W O H A N K A - f ! i £ nyersolajmotorok és lokomobilok Üzemköltségek nagy-
Nincs robbanó- és tűz-
ság szerint 1'/ -2
veszély!
fillér óránként és lóerőnként. .'.
Minden pénzügyőriellen őrzés és engedély nélkül.
s
WOKANKA és TÁRSA MARX ES MEREI tudományos műszerek gyára B U D A P E S T , VI. K E R Ü L E T , B U L C S Ú - U T C Z A
GYÁRTANAK:
7.
<2^>
SAJÁT GYÁRTELEP. saját telepükön mindennemű bányászati-műszert, theodolitot, méröléczeket, mérőszalagot, feszméröt, hőmérőt, vízszinmeröt, örellenörzö órákat. 16 HP. 1 0 0 munkás. Magyarország ezirányu legnagyobb gyára.
Magyar Siemens-Schuckert-Művek B U D A P E S T , V. KERÜLET, L I P Ó T - K Ő R U T 5. SZ.
Készit: teljes erőátviteli é s világítási telepeket bányák részére; villamos bányavasútakat, szállítógépeket, szivatytyúkat, szellőztetőket, világítótesteket, kőzetfúrógépeket é s mindennemű különle g e s bányaberendezéseket.
Réz-, ólom-, v a s - , mangánés más érczeket és marákat b e v á l t u n k és v e s z ü n k
minden
meny
nyiségben, esetleg ilyen bányákat üzembe is helyezünk. Német-Magyar
Kovaföld-
és
Bányaművek
Schiele F r i g y e s Szurdokpüspöki
(Heves
;i
m.)
_
3
JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS K O H Á S Z A T I HETI S Z A K L A P .
III. évfolyam.
28. szám.
1910. április 10.
Szerkeszti:
LITSCHAUER kir.
LAJOS
bányatanácsos.
Szerk.:
^
K i a d ó h i v . : 5.
,
,
Selmeczbánya
Telefon: *.
N y o m d a : 29.
Megjelenik m i n d e n vasárnap,
előfizetési ára: egy évre 12 K. Az előfizetés m e g k o n y n y í t é s é r e havi 1 K őszieteket is elfogadunk. A m e g r e n d e l é s r e v i n a t k o z ó aláírások egy évre
Sínt v i z s g á l ó g é p (Két r a j z z a l . ) — S z e m l e . Bá
nyamivelés. — Fémkoh ászát. — Műhely gyakorlat. — Kém/észet. — Laboratóriumgijakorlat. — Eléktro-
Szerkesztőség és o kiadóhivatal: ,
TARTALOM: tekhnika..'(Három
r a j z z a l ) . — Vegyesek. — K ö z g a z
d a s á g . Közijazilnsági hírek. — Közgyűlések. — Mérlegek. — Uj vállalatok. — Piaczi hírek. — Statisztika. — Versenytárgyalások. — H í r e k . Sze mélyi hírek. — Híradások. ( K é t r a j z z a l . ) — Bányászeg esületék. — Társadalmi hírek. — Vegyes hírek. — Hírek a külföldről. — Munkásügyek. — . Balesetek. — KözleJiedés. — I r o d a l o m . Lapszemle.
kötelezők.
A közlemények csakis a forrás megjelölésével
vehetők át.
Sínt vizsgáló-gép. (A Magyar Mérnök és Építész-Egylet Heti Értesítője 1910. évi 12. számából.) A szerkesztőség engedélyével. — Két rajzzal a szöveg között. —
A síntvizsgáló-gépről és a hengerelt mangánaczélsínek gyártásá ról érdekes adatokat közöl a »Verkstaltstechnik» f. évi 3-ik számában ama kísérletek alapján, amelyeket a »Pennsylvania-Sleel Company« évek hoszszú során át folytatolt és melyek eredménye gyanánt manardaczél név alatt olyan mangánaczélt hozott a piaczra, mely különösen golyós malmok, zúzó- és aprózó szerszámok, de első sorban vasúti sínek, szív- és váltódarabok előállítására alkalmas. A mangánaczél fölényét, erős igénybevételek esetében és beszemer-aczéllal szemben megállapítható nagyobb tartósságát a gyakorlat már régen ismeri. A »Boston Elevated Railway Company« által vég zett szilárdsági vizsgálatok nyilvánvalóvá tették, hogy a mangán-aczélsínek ötvenszeresen tartósabbak a beszemer-síneknél. Más kísérlet alkalmával kitűnt, hogy olyan beszemer-sínből, amely 25 m. sugarú görbületben feküdt, 4 4 nap alatt 2 cm. lekopott és a sín hasznavehe tetlenné lett, míg az öntött-mangánaczélsínen ugyané görbületben 2291 nap után csak 1 4 cm. kopást lehetett megállapítani. A »Pennsylvania-Steel Company* különösen azért fáradt a man gánaczélsínek hengerlése körül, mert eddig azokat csak öntötték és az így készített sínek igen drágák voltak. A hengerelt manardsín elő állítása révén végre biztosítható lett a sínpároknak régen kívánatos Jó S z e r e n c s é t III. 28.
28
536
egyenletes kopása. A manardsínek hirtelen kanyarulatokban, a szintén hengerelt nikkel-krómsínek nagysugarú kanyarulatoknál, a karbonsínek pedig érintőkben lennének alkalmazandók. Ez eloszlás mellett legjob ban volna biztosítható a sínpároknak minden szakaszukban való egyenletes kopása^ • > - - »• »i .
1. sz. rajz. A manard-sínek próbadarabjai.
Becsatoll 1. sz. rajzunkban láthatók a manard-sínek legjobb tulajdonságai a szívósság, a nyujthatóság és a lökések ellen való szi lárdsága, .á-nál láthaló a 45 kg. súlyú és 10 m. hoszszú 1909 évi pennsylvaniai normálsín. A .B-vel jelölt sín 38 kg. normálsín, amelyet hidegen úgy elcsavartak, hogy 8 m. hoszs/.úságra hat teljes csavarodás jutott. A G jelű sín, szintén 45 kg-os normál-síndarab, amelynek gerinczében 3—4 cm. fúrások vannak és mely úgy mint az A darab is, a vizsgáló gépen, hajlító próbán esett át. A C darab 6200 mkg-os ütése ket bírt el. Az E darabot részben a vizsgáló gépben, részben U alakú kalapács alatt hajlították meg. Beszemer-sínek, amelyek éppoly igénybe vételeken estek át, mint a G síndarab, már alig 1400 inkg. munkamenynyiség mellett törtek el, bár C-nél repedésnek nyoma sem volt észlelhető. A mangánaczélsíneknek a nyujthatóságát a legjobban jel lemzi, hogy egy sínfejből kikovácsolt próbadarabok 1 c m - k é n l 10500 kg. húzószilárdság melleit 50—60"/ nyújtást mutatlak. A sínkopás és az élettartam öszszehasonlító megállapításához a »Pennsylvanía-Steel Company* a 2. sz. rajzban feltüntetett síntvizs gáló-gépet szerkesztene; mely készülékkel megállapítható volt a féke zés káros hatása a kerekekre és a sínekre, valamint az is, menynyire hátrányos a hajtókerekek csúszása, különféle viszonyok melleit. Ugyan csak megállapíthatók e berendezéssel az adhézió befolyása különféle sínek esetében, különböző sínillesztések jellemző tulajdonságai s a kocsi kerekek hatása az egyes sínfajokra. E rajzban látható a »Pennsylvania-Steel Company« Steelton művei hez, sülyeztett elrendezés mellett használt síntvizsgáló berendezés. Itt látható, hogy az előzőleg 6 m. sugárral meghajlított sín a gépnek kör alakú keretére van felerősítve. Az így létesített sínkört három- vagy több-féle sínfajból lehet öszszeállítani s e különböző kémiai és fizikai 2
0
537
tulajdonságokkal felruházott sínfajokat, más és más színű befestéssel lehet felismerhetővé tenni. A sínkoszorún két 80 cm. átmérős hajtány-kerék gördül. E kere kek mindenike saját és önálló tengelylyel van a gép egy-egy karjára felszerelve. E kerekek úgy a holt terhet, mint a középső főcsapot is ki ellensúlyozzák. Hogy a kapcsolt, illetve a haj tó kerekek a sínekre gyakorolt hatása meg figyelhető legyen, a kerekeket külön-külön, a gép egy-egy forgó karjára szerelt motor segítségével lehet haj tani. Ha közönséges fútó kerekek hatását kell megvizsgálni, ak kor a készülék forgó karjait egy, a gép alap lemezére szerelt motor hajfja,a középsőcsapra szerelt előtét segítségé vel. A kerekek egyen ként légfékkel vannak felszerelve. Az egymás között normális illesztések kel öszszékötött sínek rövid talpfákra van nak felszegezve, mely utóbbiak viszont, négy sugárirányú karral a középcsapágyhoz sze relt nehéz köralakú öntött vaskeretre van nak szerelve. Ezeken kivül szabályozható a keréknyomás is, a vasutak üzemei nél tapasztalt halárokon belül. A holtsúlyból egy-egy kerékre eső függélyes nyomás közel 5 kgnak felel meg, amely nyomás a csap fölé helyezett rúgó beállításával 28*
538
20 kg-ig növelhető. A súrlódás kiegyenlítésére valamely, a forgócsap és a rugók közé beiktatott golyós csapágy szolgál. A tengelyek végén szabadon maradó hézag, a kerék és a tengely czentrifugális ereje révén, a sínek felső szélére oldalnyomást gyakorol, amely nyomás perczenként való 10 fordulat mellett 200 kg. körűi vál takozik; a mi körübelül 12 km. vonatsebességnek felel meg és per czenként 85 fordulat mellett 15.000 kg-ig emelkedik, ami kereken 100 km. vonatsebességnek felel meg. Mivel a manardaczélsín-l éppen erős kanyarulatokban alkalmaz zák, a síntvizsgálógép teljesen megfelelő igénybevétel esetében fellépő tüneteket teszi szemlélhetővé. így lehetett bebizonyítani, hogy kanyaru latokban a manardaczélsín ötszörösen tartósabb a közönséges beszemeraczél-sínnél. A síntvizsgálógép által elérhető kopás perczenként 30 fordulat mellett három óra alatt anynyit lelt éppen, mint az amerikai legfor galmasabb vasútvonal kopása egy egész elsőforgalmú napon át. Ennek a vonalnak a makszimális teljesítése vágányonként átlagban és napon ként 2600 vaggon átgördüléséből áll. így léhát mindenik sínt naponta 10400 kerék koptatja. Ennek a forgalomnak megfelelő kopásban része sül a Steelton-gépen a próbasín perczenként való 30 fordulat mellett három óránál rövidebb idő alatt, vagyis a heli koptatás egy napon lenno elérhető. Ha a gép főtengelye perczenként 30 fordulattal forog, a kerekek óránként való 35 km-es vonatsebe.-ségnek megfelelően forognak, ami egy tehervonat átlagsebességét meghaladja. Fr.
5zemle. F ú r á s m u n k á k a s z é n b á n y á k b a n . A »Petroleum-Gazetle* felveti a kérdést: Miért alkalmáznak oly kevés fúrómunkát a szénbányákban? E lap a kérdést azért veti fel, hogy szakemberek feleletét provokálja. Hogy a fúróvállalkozók túlterhelése miatt nem lehet a szénbányákban a fúrómunkát inten zivebb módon alkalmazni, egyszerűen elfogadhatatlan állítás. Sok jót lehelnének a fúrásmunkák a fejtés veszedelmeinek csökkentése révén. Robbanó s egyéb káros gázokat a fúrólyukak útjain igen könynyen el lehetne, friss és üde levegőt pedig igen könynyen be lehetne vezetni a bányákba. Beszélő-csövek és telefonvezetékek lefektetését szisztema tikus módon lehetne eszközölni; omlások mögé zárt bányászokkal az érintkezést igen gyakran meg lehelne könynyíteni a fúrónak alkalma zásba vételével és ha elég lágas fúrásokat létesítenének esetenként
Bányamivelés. |
539
még az elzártaknak étellel és itallal való ellátása is lehetővé válhat nék. Ilyen munkák aránylag igen olcsón végezhetők és mindenesetre megtalálják ellenértéküket a megmentett emberek és hozzátartozóik hálájában és a megmentett vagyonban. Igaz, hogy szénbányákban a fú rások vizeket is fakaszthatnak, ez azonban nem aggasztja a rátermett, gyakorlati szakembert, mert a vízelzárás, csőtömítés stb. rendelkezésre álló segítő-eszközeit ismeri s segítségükkel a vizek betörése ellen véde kezni tud. A legújabb bányakatasztrófák alkalmával, sajnos, elég gyak ran utóbb kitűnt, hogy az égő bányarészletek elgátolása s víz alá he lyezése, kínos haláltusát vívott, oly emberéleteket követelt, a melyek feltétlenül megmenthetők lettek volna, ha velük az öszszeköttetést fú rásokkal, habár csak találomra is létesíteni megkisérlették volna. Ter mészetes, hogy szénbányákban, pennsylvaniai fúró szerszámokkal n e m lehet boldogulni, de hasznát lehet venni a gyémáttal fúró szerkezeteinek különböző rendszereivel, amelyek a mondott czélokat igen jól szolgál hatnák. Ob (7).
F é m kohászat
I Czinkérczek
redukcziója nyerspetroleum se-
1_J gítségével. Hughes H. H. és Hale H. kisebb keretekben kísérleteket végeztek abban az irányban, hogy czinkokszidnak nyerspetroleummal való keverékéből, 1200° C-nál forróbb tüzelő térbe való beállításával fémes czinket termeljenek. A kísérletek sike rültek. A redukcziós-folyamatot olcsóság és gyors lefolyás jellemzi. Az eltávolodó gázokat fűtőczélokra lehet hasznosítani. (Journ. Ind- Eng. Chem. 1909. I. köt. 788. old.) — Réznek és nikkelnek különválasz tása réznikkel-kénesköben. A Horace L. Wells (New Haven), 1909. évi nov. 16-án kelt 940292/3. sz. Am. Egy. Áll. szabadalma szerint való idevonatkozó eljárása következő: Réznikkelkéneskövet, a mely leg alább 50 % Ou-t és legalább 3 0 % JV¥-t tartalmazzon, finoman elaprózott állapotban forró sósavval, több órán át kezelnek. A sósav 25 / - o s legyen. A folyamatból nikkelklórid-oldat származik, amely még rezet is tartalmaz. A réznek legnagyobb része rézkéneskő alakjában viszszamarad. Ha a lúgot kéneskővel addig kezelik, míg a semlegesség állapotát megközelíti, a réz közel egészen kiválik és majdnem egészen tiszta nikkelklorid-oldat rezultál. Ebből a sósavat visszanyerendők, az oldatot szárazig lepároljuk. — E lepárlás szilárd és izzó maradéka fölé vízgázt vezetünk. Akként is el lehet különben járni, hogy kénsav és ammonszulfát megállapított menynyiségeivel dolgozva s nikkelammonszulfátot termelve, a savas lúgot, a további folyamathoz viszszavezetjük. Cr. (11). 0
0
MŰh6lV2Va,korlclt 1~-L U. oly folyósítót
Alumíniumnak forrasztása, más fém-
! _ ! nek segítségül vétele nélkül. Schoop használ, amely azáltal, hogy az aluminiumtárgyak
510
felszínét mindig takaró vékony okszidhártyát eltávolítja, lehetővé teszi miszerint két alumíniumdarab, aczétilén-okszigén- vagy durranó-gázfúvóval való felhevitése után, egymáshoz heggesztessék. A folyósító 60 rész klórkáliumból, 12 rész klórnátriumból, 4 rész kaliumbiszulfátból és 20 rész klórlitiumból áll. A keveréket platinatégelyben történt megömlesztése után, mozsárban porrá törik és víznek a hozzáadásával vékony pasztává gyúrják. A keveréknek az olvadás-hőmérsékletét, kaliumbiszulfátnak pótlásával, lejebb szállitani lehet. E folyósítónak a szerepe kettős. Először leválasztja a munkadarabról az okszidhátrtyát, másodszor távol tartja a levegőt a felhevített fémnek a felületétől. Olvadási hőmérséklete valamivel alacsonyabb, mint az alumínium ol vadási hőfoka. A forrasztás akként történik, hogy a folyósítót, lapka vagy por alakjában az aluminiumtárgyak egyesítendő lapfelületeire he lyezve, a fúvóláng hatásának kiteszszük. Röviddel azután, hogy a fo lyósító megömlött, megömlik az alumínium is. A keverék nem hatol be az egyesítendő lapok közé, vagyis a forrasztás, tulajdonképpen heggesztéssé lesz. (L'Electricien, 1909. II. sor, 38. köt. 350. old.) Gr. (II).
KémléSZet
I
^
v
a
s
m e n
n
e
e s
y yi' g
meghatározásának
új
! _ ! módja. Bollenbach Henrik reakcziós-szerül ferrisóoldatok számára natriumhidroszulfitot N a S C \ alkalmaz; — a keresz tülvitelhez kell: 1.) oly ferriszulfátoldat, amely 15'2 vagy 0'7 g vasokszidot tartalmaz egy literben és Mohr-féle sóból, permanganatlal vagy ammonperszulfáltal való okszidáczió által lett előállítva; 2.) oly natriumhidroszulfitoldat, amely 30'5 vagy 2 5 g sót tartalmaz literen ként, ami mellett a natriumhydroszulfit kevés szóoaoldatban lesz fel oldva; 3.) 10%-os rhodankálium-oldat és 4.) indigooldat, amelyet ak ként kell előállítani, hogy az indigoszulfósav nátrium sóját vízben oldva, ezen oldatot addig hígítjuk, mig 1 cm -je a natriumhidroszulíit-oldatnak O'l cm -je által színtelenítve nem lesz. A beállítás végett 20 c « i - t főzőpohárba öntünk; néhány csöpp rhodankáliummal a főzőpohár tar talmát vörösre festjük; a hidroszulfitoldatból valamelyes részt oldalra folyni engedünk; a bürelta hegyét a vasoldatba mártjuk; tritrálunk, míg a vörös színezés csaknem teljesen elenyészik; 2 csepp indigoöldatot feladunk és mindaddig titrálunk, mig a kékes színeződés is eltűnt. A natriumhidroszulfit-oldatot gondosan úgy kell elzárni, hogy a levegő hozzá ne férhessen. A ferrisó-oldatok savanyitására kénsavat kell alkal mazni; sósavas ily sóoldatokhoz anynyi hígított kénsavat kell adni, míg a sárga szin el nem tünt. Tovább a fenti módon járunk el. Szerves savak, nikkel, czink, mangán, króm, alumínium, nem hatnak zavarólag; .a fluor-sav és a kénhidrogéncsoport féméi ellenben hátráltató befolyás salvannak. A reakczió folyamata következő: F e ( S O ) - f - N a S 0 - | - R S 0 2
2
3
3
3
á
3
2
2
4
i
4
541
= 2 F e S 0 + 2 N a H S 0 + 2 S 0 . — (Berg- u. Httm. Rundschau, 6. köt. 55. old.) Gr. (12). 4
4
2
L a b o r a t ó r i u m - gyakorlat.
1909.
A ferrí- és kupri-sóoldatoknak aranyat oldó ha
tásáról. Mc. Caughey W. J. a Journ. Amer. Chem. Soc. 1909. évi 31. kötetének 1261. oldalán a következőket írja: Az arany sósavas vastimsó- és kupriklórid-oldalokban oldható. Az aranynak az oldhatósága a sav- és só-konczentrácziójának növekedésével és a hőmérsékletnek emelkedésével fokozódik; a ferrisóknak oldó hatását a ferrosók alább szállítják, de nem semmisítik meg, amely körülményre az arany meg határozása szokásos módon való keresztülvitelénél figyelemmel kell lenni. A kuprisó oldó hatásának határai közvetetlenül nem állapithatók meg; lehet, hogy a kuprisót az arany redukálja, de később a levegő nek okszigéntartalma ismét regenerálja. Cr. (13.)
Elektrotekllika
I
Kapcsoló-szekrények bányák
számára.
. ! A Siemens-Schuckert-művek villamossági r.-t. (Budapest, V., Lipót-körút 5.) oly látható biztosítóval ellátott kap-
1. sz. rajz Olajkapcsoló szekrény biztosítóval. (1:15.)
2. sz. rajz. Olajkapcsoló szekrény árammérővel, (1:15.)
csoló szekrényeket hoz forgalomba, a melyek (1. a becsatolt 1, és 2 , sz. rajzot) olajtömíléssel bírnak és nagyobb teljesítményű világítás- és
542
erőátviteli üzem ki-, illetőleg bekapcsolására szolgálnak. E készülékek a bányagáz behatolása ellen biztosítva vannak, amenynyiben a bizto sító és a kapcsoló, valamely olajjal megtöltött öntött-vas szekrényben van elhelyezve. A szekrények, feneke falra vagy vasállványra megerő síthető kivitelben készülnek. A szekrény fenekén levő csatlakozó kap csok a véletlen megérintés ellen védő-köpönyeggel láthatók el. A ki es bekapcsolás a szekrény fedelére szerelt emelő segílségével történhet. A szekrény fedelének kinyílásakor a felső érintkezők a bizlosílékkal együtt kiemelkednek úgy. hogy az olvadó belélek minden veszedelem nélkül újjal pótolhatók. A biztono sitő belét gyors kiolvadása esetében jelentkező gázlúlnyomás kiegyenlíté sére biztonosíló szelep szolgál. Más szerkezetű a 3. sz. rajzban bemuta tott tranzformátoros olajkapcsoló szekrény, a mely egyfázisú olajtranzformálorral, kapcsolóval és oly biztonosítóval bír, a mely robbanó gázokkal küzdő szénbányák, bánya világítási vezetékébe való bekapcso lásra van rendelve. Az első kél kapcsolószekrény-alaknál a bánya gáz ellen való védekezés az állal van 3. z. Olajkapcsoló-szekrény tránzelérve, hogy a kapcsoló érintkező formátorral. (1:10.) és az olvadó belétek olajba vannak elhelyezve. A nagy- és kisfeszültségű rész lekapcsolható úgy, hogy az olvadó belét kicserélése a szekrényen kívül történhet. A tranzformátor primer és szekundér tekercsének a végei a kapcsolószekrény hátulsó lapján vannak kivezetve. A tranzformátor ki- és be-kapcsolása egy, a kapcsoló tengelyre erősített, de lehúzható kulcscsal, végezhető. A tranzformátor nélkül való kapcsoló szekrények úgy egyen-, mint egy-, két- és három-Iázisú áramkör részére készülnek. 637. M .
raj
l
Vegyesek. Ag. Al. Ar. As. Au. B.
Az atomsúlyok uj 1910. évből.
Ezüst 107-88 Aluminium 27-1 Argon 39-9 Arsen 7496 Arany 197-2 Bór 110
nemzetközi
Ba. Bárium 13737 Be. Beryllium 91 Bi. Wismutum 2 0 8 0 Br. Brom 7992 C. Carbonium 12-00 Ca. Calcium 4009
Cd. Ce. Cl. Co. Cr. Cs.
megállapítása
Cadmium Cerium Chlor Kobalt Chrom Caesium
112-40 140-25 35-46 5897 520 13281
543
Mo. Molybden 96 0 Se. Selen pú. Réz (Í357 79-2 N. Nilrogen 14-01 Dy- Dysprosium 162-5 Si. Silicium 28-3 Na. Nátrium Sn. Czinn 2300 1190 167-4 Er. Erbium Nb. Nióbium Sr. Slronlium 87-62 935 Eu. Europium 1 5 2 0 JVeí.Neodymium 144-1 Ta. Tantál 181-0 F. Fluor 190 Ne. Neon 200 Tb. Terbium 159-2 55-85 Fe. Vas 58-68 Ni. Nikol Te. Tcllur Ga. Gallium 099 127-5 1600 0. Oxigén Th. Thorium 23242 Gd. Gadolinium 1 5 7 3 Oa. Osmium 1909 Ti. Titán Ge. Germánium 72-5 48-1 TI. Thallium P. Phosphor 1-08 31 0 H. Hidrogén 2040 207 10 Tu. Thulium 4-0 He. Hélium Fb. Ólom 1685 200-0 Pd. Palládium 106-7 V. Uran Hg. Kéneső 238-5 Pr. Prascodym 140T> In. Indium 114-8 V. Vunadium 512 Ír. Irídium 1931 195 0 W. Wolfram Pt, Platina 1840 J. Jód 126 92 Ra. Rádium 2264 X. Xenon 1307 K. Kálium 39-10 Rb. Rubidium 8545 Y. Ytriuin 89-0 Kr. Krypton 830 Rh. Rhodium 102-9 Yb. Ytterbium La. Lanthan 139-0 Ru. Ruthenium 1017 (Neoylterbium) 1 7 2 0 32-07 Zn. Zinkum Li. Lithium 7 00 S. Sulfur 65-37 IM. Lutetium 1 7 4 0 Sa. Samarium 150-4 Zr. Zirkonium 906 1202 Mg. Magnesium 24-32 Sb. Stiblum Mn. Mangán 44-1 54-93 Sc. Scandium Zc. (1). — A Fahrenheit-fokok gyors á t s z á m í t á s a czimmel Dr. Schuschny Henrik a >Természettudományi Közlöny* 1910. évi folya mának 7. számában, az »Apró közlemények« rovatában rövid kis útba igazítást ád, amelyet ezennel átveszünk: A Celsius fokból igen köny nyen kiszámíthatjuk a Fahrenheit-fokot, ha a Celsius-fokhoz hozzáadjnk a megfelelő Réaumur-fokot és 32-t. — PL: 60 C ° = x F°, 60 C°==48 R»; tehát 60 C = 6 0 - | - 4 8 - r - 3 2 = 1 4 0 Fahrenheit-fok. — Ugyanígy számítjuk át a Réaumur-fokot. PL: 72 R = x F°, 72 R ° = 9 0 C°; tehát 7 2 R ° = 7 2 + 9 0 - f - 3 2 = 1 9 4 F ° . — Valamivel bonyolultabb a Fahrenheit-fok átszámítása Celsius- vagy Réaumur-fokra. A Fahrenheit-fokból le kell vonnunk 32-t és akkor megkapjuk a Celsius- és Réaumur-fokok öszszegét. Ezen öszszeg /»-e a Celsius-foknak felel meg, az összeg / 9 pedig a Reaumur-foknak. P l : 1 7 6 F ° = x C ° , illetőleg 1 7 6 F ° = x R ° , 1 7 6 — 3 2 = 1 4 4 , ezen 1 4 4 ° = a Celsius- és Réaumur-fokok öszszegével. 144-nek '/ része = 80, */, része pedig = 64, tehát 176 F ° = 8 0 , 176 F ° = 6 4 R°. — 0
ü
5
4
_ e
;
9
544
Közgazdaság. Közgazdasági hírek. I
A
Német-magyar
magnezit r.-t.
_
I moly tavaly októberben alakúit Bu dapesten. Kassán 600.000 K tőkebefektetéssel nagy magnezit-gyárat akar létesíteni, melyben mintegy ötszáz munkás nyerne foglalkozást. A társaság Kassán már megvette az öszszes magnezitet tartalmazó föl deket a régi szeszgyártól egész a Vöröshegyig és a gyártelepet a vasúti első hid mellett óhajtanák felépíteni, mely czélra négyezer négyszögöl területre van szüksége és a várostól kedvezményeket és anyagi hozzá járulást kér a társaság. A város felhatalmazta a polgármestert, hogy a társasággal a tárgyalást indítsa meg oly alapon, hogy a város 20.000 K-val és a szokásos kedvezményekkel támogatná a gyárat.
Mk.
(14). — Az urikány-zsilvölgyi köszénbánya
terjeszkedése.
Márczius hó végével az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rész vénytársaság részvényei iránt igen nagy volt az érdeklődés, melynek következtében azok árfolyama lényegesen emelkedett. Az árfolyam emelkedésnek — amint értesülünk — az az oka, hogy a társaság az idén két koronával nagyobb osztalékot fog részvényeseinek juttatni másrészt pedig az, hogy eddigi 9,000.000 koronányi alaptőkéjét új részvények kibocsátásával 12,000.000 koronára fogja felemelni. A rész vénytőke emelése azért válik szükségessé, mivel az igazgatóság a zsil völgyi bánya melletti földrészt meg akarja a maga számára szerezni, miután az jelenleg magánkezekben van, akik pénzhiány folytán bányá szati jogukat nem érvényesítették. A társaságnak f. év végéig opcziója van a tulajdonosoknál, amit érvényesíteni is fognak. Ezzel kapcsolatban kokszgyárának kibővítését is tervezi, ami az új aknák létesítésével ter mészetesen karöltve járna. — Frigyes főherczeg bányái. Ismeretes dolog, hogy Frigyes főherczeg több bányáját megvásárolta a »Berg-und Hüttengesellschaft.« A társaság most, amint értesülünk, átveszi a főherczegnek még magánkézben levő öszszes bányáit és e czélból alaptőkéjét felemeli. A tőkeemelésből kifolyólag a főherczeg opcziót gyakorolt az öszszes részvényekre s így azután a részvények ismét egy kézben m a radnak. A tranzakczió mögött a Bodenkreditanstalt áll. — A Salgó tarjáni Köszénbánya Részvénytársaság papirosai iránt legújabban igen nagy az érdeklődés úgy, hogy azok az élénk érdeklődés következ tében rohamosan emelkedtek. Mint mindenütt természetesen itt is nyomban megindult a tőzsdekombináczió és a legkülönbözőbb híreket terjesztették a váratlan emelkedés magyarázatául. így azt mondták, hogy a vásárlásnak egyik főoka az, hogy a társaság handlovai üzeme még a reméltnél is jobban sikerült. Igen bőséges és jó szénfekvetek 3
545
vannak, amelyek kiaknázása tartós üzleteket fog eredményezni. Mások szerint az emelkedés oka az, hogy a salgótarjáni r.-t. a petrozsényi tele peiből külön részvénytársaságot alapít; mindez azonban természetesen csak tőzsdei kombináczió. Értesülésünk szerint a salgótarjáni papírok iránt megnyilvánult kedvező hangulatnak a forrássá az, hogy a salgó tarjáni bányák egy részében évek hoszszú sora óta volt vizet és bánya gázt végre hoszszas és fárasztó munkálatok után kiszivattyúzni sikerűit úgy, hogy most a társaságnak eddigi hasznavehetetlen aknái is újból üzembe kerülnek, amiáltal a bányák termelő képessége tetemesen emel kedni fog. Ezek a hirek és különösen a legutolsó meg is okolják a salgó tarjáni papirosok emelkedését. Et. (79).
KÖZgVÜlések
I
^ Mélyfúrási és földgáz részvénytársaság
É_ !_l igazgatósága a vállalat részvényeseit az 1910. évi április hó 16-án délután 5 órakor saját helyiségében (Budapest, VI., Podmaniczky-utcza 27. sz. alatt) tartandó II. rendes közgyűlésére meghívja, A napirend a következő: 1. Az évi igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentés és számadások felülvizsgálása, a mérleg megállapí tása és az üzleteredményre vonatkozó indítvány feletti határozathoza tal; 2. a felügyelő-bizottság múlt évi díjazásának a megállapítása; 3. a felügyelő-bizottság megválasztása; 4. Indítványok. Bp. Kzl. (78).
Mérlegek
^ Mélyfúrási és földgáz részvénytársaság záró-
°
' [ számadása 1909. deczember 31-én. Mérlegszámla: Vagyon: Pénzkészlet 1 4 8 3 K. Óvadékok 4 7 9 3 2 4 K. Megkezdett fúrá sok készkiadásai 729'87 K. Adósok 25.36992 K. Leltár 177.894-33 K. Egyenleg 44.438'85 K. Öszszesen 253.24L04 K. Teher: Részvénytőke 150.000— K. Tartalékalap 9000"— K. Értékcsökkenési tartalékalap 10.49920 K. Elfogadványok 82.518-27 K. Óvadékok 1000"— K. Átmenő tételek 2 2 3 5 7 K. Öszszesen 253.241 04 K. Eredményszámla: Vesztesé gek: Altalános üzleti költségek 35.887'45 K. Fúrási munkák eredménye 7644-21 K. Értékcsökkenési tartalék 1 6 5 4 8 0 K. Öszszesen 45,186-46 K. Nyereségek: Kamatok 747'61 K. Egyenleg 44.43885 K. Öszszesen 45.186-46 K. — Bp. Kzl. (78). r
U j
Vállalatok.
Magyar Bánya- és Kohóipar Tanulmányi I
R.-T. czég alatt új vállalat alakúit, a melyről, az Egyetértés f. é. 79. sz. nyomán a következőket közölhetjük: A Ma gyar Kereskedelmi Részvénytársaság egy újabb nagyfontosságú és köz gazdasági fejlődésünkre erős kihatású akcziöjáról kapunk hírt. Mint ugyanis értesülünk, április hó 2-án tartotta meg alakuló közgyűlését a Kereskedelmi Társaság helyiségeiben a »Magyar Bánya- és Kohóipar Tanulmányi Részvénytársasága Az igazgatóságba választattak: a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság részéről Elek Pálvezérigazgató és Blum Brúnó igazgató, továbbá Bruell Gyula, a párisi J. Kirchhaim Successeura Hirschler et Co. czég tagja, Chavanne Miksa, a bécsi k. k. Priv. Wechselstuben Aktiengesellschaft »Mercur« igazgatója, Joerger Károly, a ber lini Delbrück Leo et Co. bankczég főnöke, Lehmann Henrik dr. titkos
5Í6
tanácsos, a hallei H. F. Lehmann bankczég főnöke, G. Moler, a baseli Basler Handelsbank igazgatója, Nordouist G., a hamburgi Vereinsbank igazgatója, Rotter M., a bécsi K. K. Priv. Öst. Laenderbank igazgatója, Sommer Gyula, a frankfurti Metallurgische Aktiengesellschaft igazgatója, Tgahrt Erik, a frankfurti Berg- und Metallbank igazgatója. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Delbrück Lajos, a porosz urakháza tagja, a ber lini Delbrük Leo et Co. bankczég főnöke, Stern György, császári taná csos, a bécsi K. K. Priv. Öst. Laenderbank igazgatója, Czakó Emil, a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság aligazgatója, Berger M., a buda pesti »Mercur« váltóüzleti Részvénytársaság aligazgatója, Katona Zol tán, a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság czégvezetője. A közgyű lést követő igazgatósági ülésen a vállalat elnökévé Elek Pál, a végre hajtó-bizottság tagjaivá pedig Blum Brúnó, Sommer Gyula és Tgahrt Erik választatlak meg. A fentnevezeti intézetek és bankczégek, melyek nek képviselői a vezetőségben helyei foglalnak, egyidejűleg az új tár saság öszszes részvényeit is jegyezték, oly czélzattal, hogy Magyar ország és társországai, valamint a Balkán-államok bánya- és kohóipa rának különös figyelmet szentelnek. Az új társaság megalakulását meg elégedéssel kell üdvözölnünk, annál is inkább, mert az új társaság hatalmas pénzügyi hátvédje, különösen pedig a világ érczpiaczán vezető szerepel játszó Morton-csoport telt erős közreműködése révén úgy tekhnikailag, mint pénzügyileg abban a helyzetben van, hogy bármily nagyméretű bányavállalatot is a legkedvezőbb auspicziumok közt meg valósíthasson. Amint értesülünk az új társaság alaptőkéje 200000 K. A társaság czélja főleg az, hogy az egyes felfedezett bányaterületeket saját szakközegei által megvizsgáltatja, a bányákra az opcziót esetleg megszerzi s azután a kitermelésre jónak talált területek kihasználására új társaságot alapít a kellő tőkével. EL (80). — Uj ólomcsögyár. A Losonczi Első Magyar Serét-gyár R.-T. gyártelepét ólomcsőgyártásra rendezi be s ezirányú üzemét már ez év folyamán megindítja. Az évi termelést 500 vaggonra tervezik. Um. (9).
PiaCZi hírek.
I ÉRTÉKPIACZ. Értéktőzsdei
árfolyam-jelentés.
I (A Központi Váltóüzlet R.-T. Budapest, V., Sza badság-tér 3., eredeti heti tudósítása.)
1910.
márczius 30. — április 6.
30-án 1-én 2-án Ganz és Társa vasöntő és gépgyár 99-50 99.50 4 / °/o kölcsönkötvény . . . . 99-50 Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvény 3160 — 3160 3160Magyar által, kőszénbánya 4 " , % elsőbbségi kötvény —•— — Magyar ált. kőszénbánya részvény 657"— 653 653 — Urikány-Zsilvölgyi kőszénbánya 4°/ elsőbbségi kötvény . . . —•— — Beocsini czementgyári Unió r.-t. részvény 710'— 710— 710— Eszakmagyarországi kőszénbánya részvény 322 — 3 2 2 — 322— Esztergom—szászvári köszénbánya részvény 205'— 2 0 5 — 205 — Felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvény 562'— 5 6 2 - 5621
2
4-én
5-én
—•—
99 50
—•— 3160 — 3 1 7 5 653
0
—-
700
—-
332
—-
205
--
570
547 30-án Kőszénbánya és téglagyár (Drasche) részvény Magyar asphalt r - t . részvény . . Salgótarjáni köszénbánya r.-t. részvény Salgótarjáni kőszénbánva r.-t. új részvény (1909. k i b . ) . . . . Nadrági vasipar társ. részvény. . Rimamurány - salgótarjáni vasmű r-t. részvény Schlick-féle vasöntöde és gépgyár r.-t részvény Klotild első magyar vegyi ipar r.-t. részvény
l-éll
590 — 590 — 218 — 223 — -
627'—
629 -
2-án
4-én
5-én
6-án
591 — 22350
•
603-221- -
604 — 220-—
— — 640 —
635 —
641 —
610 — 611 — 620 — 430'— 430 - 430 -
—•—
623 — 430 —
618 — 430 —
66750
666'—
664 —
—•—
665-50
665 —
435 — 438 —
439 —
—•—
439-
439 —
275'—
275 —
•
275 —
275 —
275 —
VASPIACZ. Nyersvas. Glasgowban a múlt hét elején a piacz nagyon szilárd volt és 3. számú Middlesborough-vvarransok ára 52 sh-re emelkedett tonnánkint per kaszsza. A hét folyamán az árak némileg hanyatlottak, később azonban a hangulat ismét megszilárdult. Je lentékeny forgalom fejlődőit, amely 40.000 tonnával meghaladta az előző hetit, Az elszállítások is meglehetősen nagy arányokat öltöttek. Hematile-ban a kereslet egyre növekszik és az árak emelkednek. Middlesboroughban a piacz állandóan szilárd. Mk. (14). — PETROLEUMPIACZ. Petróleumárak. A Kőolajfmomítógyár r.-t. gyártmánya inak árjegyzése nagyban való eladásoknál a következő: Fiumei kristály kőolaj 35.50, fiumei White-Star kőolaj (3 csillagos) 29.50. fiumei Stan dard-White kőolaj (2 csillagos) 27.50 K. Az árak 100 kg. tisztasúlyért tényleges göngysúlylyal, hordóstul Budapestre, bérmentve szállítva ér tendők. Egyes hordók egy K-val drágábbak. Fiumei 0. sz. tisztifóolaj 19 50, 1. sz. orsóolaj 29.50, 2. sz. könynyü gépolaj 33.50, 3. sz. nehéz gépolaj 40.—, 4. sz. vulkán (henger) olaj 20.—, 5. sz. fénytelen olaj 23.50, 6. sz. kiváló nehéz gépolaj 42.—, hengerolaj, sötét 68.—, 0 0 jegyű hengerolaj, világos 73.— K. 1 ( 0 kg. tisztasúlyért, hordóstól, valódi göngysúlylyal, Budapestre szállítva. Hengerolaj 50, 0. sz. gépolaj 28, IV. sz. orsóolaj 18, VIII. sz. keverékolaj 14 K, hordóval együtt, helyt Budapest. Adómentes motorbenzin 0.725/735 18, adómentes motor benzin C. 725/735 kisiparosoknak 14, hordó nélkül. Mk. (14). — SZÉN PIACZ. A szénpiacz belföldi helyzetéről a »Magyar Szénujság« már czius hó 25-én a következőket jelenti: A kereslet ipari szenekből állan dóan élénk, ehhez hozzájárul a föllendülő építőipar is. amely a fenn álló téglagyárakat jól foglalkoztatja és számos új téglagyár létesítésére ad ösztönzést. Valamelyest a jéghiány is fokozza a szénszükségletet, néhány új jéggyár alakulása által. Darabos szenekben elég a kötés későbbre, de a lehívások gyöngék. Daczára annak, hogy a szabad terü leten sok porosz szenet adnak el olcsó árakon, a jobb magyar szenek árai nem változtak. — Felsösziléziában a helyzet a hónap folyamán, a »Magyar Szénujság« f. é 3. száma szerint, némileg javult úgy, hogy a bányák a szünetelő napok számát csökkenthették és némely helyen hetenként csak egy szünetelő munkaszakaszt tartottak. A kedvezőbb alakulás főleg a hajózás megkezdésének köszönhető, mely úton tekin télyes menynyiségek kerülnek feladásra. Mértéket adó körökben az a vélemény, hogy a porosz bányák a legroszszabb időn túl vannak és a
548
vasipar javulásától a szénpiacz szilárdulását is remélik. Magyarország, Ausztria és Oroszország felé a porosz bányák kiviteli üzlete fejlődött. A porosz kincstári bányák április 1-től fogva, a darabos szénfajoknál a szokásos 6 filléres nyári ármérséklést léptették életbe. Hasonlók lesz nek a többi bányák nyári ármérséklései is.
StaÜSZtika. I
A Rudai Tizenkét Apostol Bányatársulat er| délyi aranyérczbanyamuveiben, a folyó év már czius hónapjában 147223 gramm aranyat termeltek, az előző év egyező hónapjának 140127 grammjával szemben. Az öszszes termelés 1909. év július 1-től, 1910. év márczius végéig 1,196 889 gramm volt az előző időszakasz 1.277.169 grammjával szemben. Pn. (81).
VersenvtárgvaláSOk. J
A vrdniki m. kir. kószénbánya-
J
° I hivatal 1910. évi márczius hó 2 t - é n kelt 1585 sz. alatt versenytárgyalást hirdet hatvan kettős munkáslakás és a hozzá tartozó harmincz mellékhelyiség és szemétgödör, tizenöt sütőkemencze és kút létesítésére. Az írásbeli egységáras versenytár gyalás ideje, april. hó 20-ának déli 12 órája. Az ajánlati költségvetés végöszszegének 5 % bánatpénzül, april hó 19-én a vrdniki kőszén bányahivatal pénztárába befizetendő. Az ajánlat, valamint az ajánlati költségvetés nyomtatványát és feltételeket nevezett hivatal, ajánlatot tevők kívánságára 3 K. árban megküldi. (Közszállílási Értesítő. 1910. 13. sz.) _ a
Hírek. Személvi hírek
HALÁLOZÁS. Kleidorfer Ferencz a Dunagőz|_J hajózási Társaság pécsi bányaigazgatóságának volt főtisztviselője 78 éves korában hoszszú betegeskedés után, Münchenben elhunyt. Lts.
Híradások
I ^
s e
'
m e c z
e
' '
{
sorai ritkulnak. A kérlel-
I hetetlen halál szinte tombol a [régi selmecziek élete kioltásában és az »Alma mater* hűséges fiainak sorai ijesztő módon ritkulnak. Ismét két régi selmeczi akadémikusnak haláláról kell beszámolnunk. Rusz Ferencz főmérnök január 7-én, Hauer Gyula Dr. lovag, udvari tanácsos és tanár pedig február 18-án hunyta le szemét örökre. Rusz Ferencz ) 1835-ben Klein-Pfilepen, Csehországban szüle tett; 1854.-ben a pfibrami cs. k. bányaiskola növendéke, 1855-ben a selmeczbányai bányászati akadémia hallgatója lett. Bányászati tanul mányait azonban nem Selmeczbányán, hanem Pfibramban, az oltani akadémián végezte be. Első állomáshelye Wieliczka, első alkalmazása, bányászati kandidátusság volt. Nagy szorgalma s rátermeltsége folytán 1
*) Fric. Öst. Zft. f. Berg-u. Hüttenwesen. 1910. ápr. 2. 13. sz
549
két év múlva már, ckszpektanssá lépett elő. 1862-ben Bochniába he lyezték át, avval a megbízatással, hogy az ottani sóbánya megkezdett felmérését befejezze s az állalános-bányatérképet elkészítse. Bochniából viszszakerülve Wieliczkára, 1864 ben a bányamérnökség helyettesítő vezetőjeTs 1867-ben bányatiszt-segéd lett. Még ugyanazon évben bányaofficzialissá nevezték ki s az öszszes bányamérnöki teendőkkel bízták meg. Rusz a bányamérnőkség terén tekintély volt és neve Wieliczka annaleseiben száznál több nagyszabású bányamérői munkában van megörökítve. Nagy érdemeket szerzett a bányaiskolai tanítás terén is,
Busz Ferencz. f
amenynyiben a wieliczkai altiszli iskolán több éven át igen sikeresen működött. Az 1870. évben az állami szolgálatból kilépve a Nordbahn kötelékébe lépett át, ahol egy éven át bányamérnöki teendőket végzett, 1871-ben azonban az üzemhez lépett át és Oderfurton a »Franzschacht«-akna vezetését vállalta el. Az 1892. évben Bécsbe az igazga tóságba hívták be; 1894-ben pedig 34 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Meghall Troppauban, január 7-én. Szabad idejében a zenét nagy kedvteléssel kultiválta. A régi selmecziek búcsú-Schachtag-jának esz-
550
méjeért lelkesedett és az ünnepségeken, bár már gyenkélkedett, mindvégig résztvett Hauer G y u l a Dr.-) lovag, udvari tanácsos és tanár született 1831-bcn Wienben. A politekhnikán és a montaniszükus múzeumban végzett előtanulmányok után a selmeczi akadémia hallgatója lett. Itteni tanulmányainak sikeres bevégzése után 1854 július 16-án az állam szolgálatába lépett, a melynek gépfelügyelőségi szol gálati ágaiban, Pfibram-, Mariazell- és Selmeczbánya kincstári bánya műveiben és a pénzügyministerium bányászati ügyosztályában, hosz-
Hauer Gyula ür. lovag, uilv. tanácsos f
szabb ideig alkalmazásban állóit Irodalmi munkássága feltűnést kel tett és azt eredményezte, hogy Hauerl 1862. évben Leobenbe majd 1863. évben Pfibramba hívták meg, ahol a mekhanikának és általános géptannak előadásával lelt megbízva. Pfibramban 1865, rendes tanári minőségben a bánya- és a knhógéptan tanárává nevezték ki, 1866-ban ugyanily minőségben Leobenbe helyezték át. 1867-ben jelent meg. Hauer kohógéptani nagy munkája, melynek kiváló-ága mellett bizonyít, hogy 1876-ban második kiadást ért, 1887-ben pedig bővítést kapott. Szel lőző-gépek czimű világhírű munkája 1870-ben. ennek második kiadása ')
E r n a .
U.
o.
551
1889 ben jelent meg. 1871-ben megjelent a szállító-gépeket tárgyaló nagy szabású munkának-első kiadása, 1874-ben a második és 1885-ben a har madik kiadás követte. 1881-ben a bányászeleitetők czímű műve került ki a sajtó alól. E munkái révén Hauer világhíressé lett és nevét a világ minden bányászhelyén elismeréssel is tisztelettel említettek. 1874-ben a hatodik fizetési osztályba lépett elő; 1879-ben pedig legfelső elismerés képpen főbányatanácsosi czímet kapott. 1890. október 4-én, a vaskorona-renddel tüntette ki ő felsége; a franczia kormány, Officier de rinstruction publique-é nevezte ki; a teknikai főiskola Wienben és a bányászati főiskola Leobenben tiszteletbeli doktorrá választották. Hauer 1877. és 1879. között a leobeni bányászati akadémia direktora, 1893 tói 1895-ig ugyané főiskola rektora volt. Az 1898. előadás-év lezártával nyugalomba vonult, a mely alkalommal ő felsége udvari tanácsosiczímmel tüntette ki. Meghalt Leobenben, február 18-án. — Új kok szoló-telep Aninán. Az »0sztrák Allamvasútlársaság« szénbányaművén Aninán, harmincz Baier rendszerű kemenczéből álló új telepet létesí tenek és helyeznek legközelebb üzembe. Aninán jelenleg 90 kokszoló kemenczével dolgoznak, a melyek közül 49 Bauer, 26 Coppe- és 16 Breuer-rendszere szerint épültek. Mr. (7). — A Salgólarjáni Köszén bánya R.-T. új szénmedenczéje a Somló-hegy alatt terűi el és a megejtett fúrások itt 25—30 millió métermázsa szenet tártak fel. Pn. (81.) — Gróf Korniss bányavállalata. Megírtuk, hogy gróf Korniss Ká roly a Pécs közelében elterülő lámpási kőszénbányák kiaknázására rész vénytársaságot alakított, amelybe belevonta Madarassy-Beck Gyulát. Az új részvénytársaság már megkezdte működését, — a lámpási bányák ban hozzáfogtak az üzemi berendezések végrehajtásához. Hír szerint százezrekre rúgó befektetéseket kezdeményeznek, hogy az elhanyagolt bányákat teljesen munkaképessé tegyék. A termelés azonban csak ősz szel indul meg, addig a berendezéssel kell elkészülni. Pn (80). — Kóburg herczeg rézmüvei. Megemlékeztünk annak idején arról, hogy a dobsinai P. Hagyi Risto bányákkal mi történik. Most beavatott for rásból közlik velünk, hogy dr. Wohl Lajos bérbevette Kóburg herczeg rézműveit, amelyeket a P. Hagyi Risto & Co. czég bérelt. A bányák ban a munkálatokat nemsokára megkezdik. Tervbe van véve egy m o dern elektromagnetikus feldolgozótelep létesítése is. Pn. (79). — Ágfalvi Alajos pü. főtanácsos, ki a marosújvári m. kir. főbányahivatal mellé rendelt számvevőséghez lett áthelyezve, egyelőre még a selmeczi bányáig, m. r. számvevőség vezetését látja el s a bányászati és erdé szeti főiskolán az államszámviteltant is adja elő. (Pm. 41.342. Selm. bányáig. 1320. sz. r.) Mtj.
A magyarhoni Földtani Társulat _ _ I április 6-án szerdán, d. u. öt óra kor a földtani intézet előadó termében ÍBudapest, Stefánia-út 14 sz. a.)
552
szakülést tartott, amelyen bevezetőül Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár az Albert monakói herczeg alapította Oczeánografiai muzeumot ismer tette. Utána Dicenty Dezső a talaj tápláló sóiról tartott értekezést, majd Lázár Vazul bányamérnök a biharmegyei Nagybáród széntelepeiről értekezett. Végűi Réthly Antal, az 19Ü8. év február 19 én a Lajta vi dékén dúlt földrengéseknek öszszefüggését. fejtegette a Lajla-hegység szerkezetével. A szakülés után választmányi gyűlés volt. Bp. (81).
Társadalmi h í r e k . I
A
Rozsnyó-bányatelepi Jószerencse ! dalkör és a rozsnyói dalosegylet, va sárnap, ápril hó 3-án este nyolcz órakor együttes hangversenyt ren deztek. Hangverseny után zártkörű tánczmulatság volt. Rh. (14). — ELJEGYZÉS. Kovács Nándor bányamérnök (Egercsehi) eljegyezte Grünfeld Róza kisaszszonyt Felvinczről. Bp. (79). — Reibly Ferencz m. kir. vasgyári tisztviselő eljegyezte Mayerhofí'er Frida kisaszszonyt Vajdahunyadon. — Schalát József vaskohómérnök eljegyezte Cseörge Irént Kassán. Vh. (14). — HÁZASSÁG. Mihalusz Ede petrozsényi számvevő április hó 4 én házasságot kötött Galla Jusztinával Selmecz bányán. — Schick Leo kir. bányamérnök ápril 11-én Selmeczbányán esküszik örök hűséget Fizély Ilonka úrhölgynek. Mtj.
V e S V e S tlírck
I
Borbély Lajos képviselőjelölt. Borbély Lajost, a " * '__] Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatóját, mint a Rozsnyói Híradó (1910. évi 14. sz ) írja, a dédesi kerület küldöttsége az ünnepek előtt fölkereste Budapesten s fölajánlotta neki a kerület képviseletét. Bor bély elfogadta a jelölést és munkapárti programmal fog fellépni, lih. (14) — Dr. Barcsy Lajos soóvári m. kir. bányafőorvost, Sáros vármegye főispánja tisztelet beli megyei főorvossá nevezte ki. Vh. (14). — A Magyar Aczélárúgyár Rt. üze meinek nagyszabású kiterjesztését tervezi. A társulat félmillió koro;ia befektetés árán kovácsoló műhelyét megnagyobbította s új kazánházat épitett; a rúgógyárat átépítették és megnagyobbították, éppúgy, mint a többi műhelyeket, amelyekbe leg közelebb a legmodernebb szerszámgépeket fogják beállítani. A gyártelep megnagyobbítását a tömeges megrendelések tették szükségessé. Um. (9). — A Dinamit Nobel társaság Bécsben, április 2-án lartott közgyűlésén elhatározta, hogy új gyárat lé tesít ammon-nitrát robbantó-szerek előállítására. Us. (79). — A Magyar Elektroteknikai Egyesület-ben márczius hó 31-én este Dembits Gyula mérnök a szige telő csövekről és azok tartozékairól tartott előadást. Előadó a nagyszámú s előkelő közönség helyeslése között sikerűit érvekkel utalt a mai helytelen seerelési módra s azoknak műszakilag helyes megoldására különböző irányító elveket közölt. Us. (77). — Rudán a tizenkét-apostol bányában ismét nagyobb viszszaélésnek jöt tek a nyomára. A vizsgálat folyamán megállapították, hogy körülbelül 300.000 K. értékű aranyérczet loptak el ott az elmúlt évben. A lopott aranyat orgazdák érté kesítik. A brádi hetivásárokon nyíltan árulják a lopott aranyat s az orgazdák ol csón veszik azt meg. A hatóság az aranytolvajokkal szemben teljesen telítetlen. Vh. (14). — Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete április 5-én délután hat órakor saját helyiségében kisbaezoni Benedek Sándor közigazgatási biró elnök lésével választmányi ülést tartott. Az ülés legfontosabb tárgya az április 17-iki köz gyűlés előkészítése volt. Elfogadták a közgyűlés elé terjesztendő jelentést, a kijelölő bizottság jelenlését és letárgyalták a közgyűlésre beküldött indítványokat. Ezek után Detre László dr. főtitkár előterjesztette a felemelt tagsági dijak befizetésére vonat kozó tapasztalatokat, amelyek alapján a választmány elhatározta, hogy a közgyűlés
553 elé oly irányú módosítást fog előterjeszteni, amely szerint a tagsági dijak.it újra leszillilják a régi öszszegre. Ezután a titkári jelentést tárgyalta le a választmány. A je lentés szerint az egyesületbe a múlt hó folyamán 69 új tag lépett be. Ugyancsak a titkár jelentette, hogy .Andor Endre miniszteri tanácsos választmányi tagságáról le mondott. A választmány a lemondást nem vette tudomásul, hanem elhatározta, hogy Andor Endre eddigi érdemeire való tekintettel levélben fogja őt felkérni, hogy le mondását vonja viszsza. Végül Strazimir Milán pénztaros terjesztette elő jelentését, amely szerint az egyesület múlt havi pénztári maradványa 5401 korona 44 fillér, f/s, 81). — Magyar rézbánya — német kézen. Az iglói bányakerületben levő Altgelobt-Land nevű rézbányában, mint értesülünk, egy német társaság már legkö zelebb megkezdi az üzemi munkálatokat. Ugy látszik, hogy a parlagon hevert bá nyaterűletek kiaknázása iránt egyre nagyobb érdeklődés fog a jövőben megnyilvá nulni. Természetesen a Magyar Bánya Rt. dobsinai bányászatánál, amelyről több ször írtunk, még mindig csak tervezik a nagyszabású terjeszkedési munkálatokat és mértéket adó körökben valószínűnek tartják, hogy nem is lehet ezt a vállalatot életre kelteni, mert a társaság nagyhalmágyi birtokának parczellázása még sokáig el fog húzódni s mindaddig, amig nem kerül pénz a házhoz, nem lehet a dobsinai rézbányákat gazdaságosan kiaknázni. Pn. (80).
Hírek a külföldről.
Uj vasgyári rt. Romániában.
A Karol Klein & Co.-féle gépgyárat, mely azelőtt a schweidnitzi Kart Freudenberg czég tulajdonában volt, a Banca commerciala Romána, részvénytársasággá szándékozik átalakítani. Mk. (14). — Romániai petróleumvállalatok. Bukarestből jelentik a »Magyar Kereskedők Lapjáénak (1910. évi 14. sz.): A Poiana-Bomana és a Német-román kereskedelmi szindikátus, melyeknek Poiana de Verbilan, Gura Vitioarei és Scaiosi környékén vannak olajforrásai, leg utóbb tartott közgyűlésükön elhatározták, hogy további két szondát állítanak fel, még pedig egyet Gura Vitioareiben és egyet Poiana-Bomanaban. Egyidejűleg Poiana de Sud czég alatt 350.000 márka alaptőkével még egy társaságot alapítottak, mely nek szintén vannak területei a fent említett vidékeken. Az új vállalat műszaki ve zetője Baum Emil mérnök. — A Dambovitza kőolaj-társaság legutóbbi közgyűlése — a társaság által végzett fúrások eredménytelensége következtében — kimondta a felszámolást. A társaság, veszteségei nemcsak a 400.000 frank alaptőkét emésztették fel, hanem 111.142 frank tartozást is idéztek elő.
Munkásügyek.
MUNKÁSMOZGALMAK. Nrtvyorkból
híre jön,
hogy a pennsylvaniai nagy bányászsztrájk nem fog sokáig tartani. A bérharcz oly nagyarányúvá fejlődött, hogy a szén napi termelése 1,250000 í-val csökkent és a munkások naponként ötödfél millió dollárt veszítenek bérekben. A bányamunkások szövetsége elnökének az a véleménye, hogy a sztrájk két hét leforgása alatt véget ér. A bányatulajdonosok engedményekre hajlandók és Indianapoliszban, az ottani 300.000 bányásznak a bérköveteléseit már el is fogadták a bányatulajdonosok. Et. (79),
Balesetelv
Vajdahunyadon, a kincstári vasgyárban Csobán Nikola ' '__ húsz éves munkás a gázmosó csövet takarította, miközben a gáztól elszédült, a gázmosókészülék alján levő iszapba esett és ott megfulladt. Társa Bagi András, ki akarta menteni, de ő is elszédült, azonban még idejében megmentették. Us. (78.) — Plander Gyula és Társai Lassupatakvölgyi kapagyárában Cölder Károly tanuló-
554 m u n k á s saját vigyázatlansága következtében a fogaskerekek közé kerülve, eltörte felső j o b b karját és lábán súlyos sérülést, szenvedett. H u m á n u s m u n k a a d ó j á n a k aki a szerencsétlenség színhelyére rögtön orvosi segítséget küldött s a b e t e g e t a lőcsei H e r m a n n - G u s z t á v - k ó r h á z b a szalu t á l t a , köszönhető, hogy életveszély n e m forog fenn. Szl. (44) — A k o r o m p a i v a s g y á r b a n , április hó l-én, e g y szélkazán felrobbanása foly t á n négy m u n k á s megsebesült. Seh. (45).
Közlekedés. I
A nagybánya-magyarláposi vasút ügyét m á r 1_| czius hó 17-én t á r g y a l t a a debreczeni k e r e s k e delmi és i p a r k a m a r a s ö r ö m m e l vette t u d o m á s u l e fontos vasúti vonal kiépítésének küszöbön álló bekövetkezését. Az ügyet felterjesztésileg a kir. k o r m á n y legjobb i n d u l a t á b a ajánlja és kéri, hogy ez minden körül m é n y e k között és feltétlenül r e n d e s nyomtávolsággal építessék ki. Nv. (14).
Iroöalom. A Bányászati és Kohászati Lapok
1910, évi folyama, I. kötetének 7. száma, április l-én a következű tartalom mal jelent meg: Dr. Schwartz Ottó, írta: Sobó Jenő; Csőgyártás, Dérer Mihálytól; Az érczpénzhamisítványokról,' Qreisiger Róberttől; Egy öreg bányász viszszaemlékezései, írta: Aradi János; A zúzóköpűben való foncsorozásról, Andrea Jánostól; Római bányamécses a rudai »Tizenkét Apostol bányatársulaU bárzahegyi ősvágatából s pár szó a bányivilágítás akkori módszeréről, írta: Téglás Gábor; A hengerlés alatt álló vasrúd előrecsúszása, irta: Cotel Ernő: A szénminőség biztosításának kér déséhez, írta: Badnay Simon. Levonási rendszer a bányászatnál. Rövid közlemé nyek — Irodalom (A Déry-féle Magyar Binyakalauz). — Közgazdasíg (A Salgótar jáni kőszénbánya közgyűlése. Chorin Ferencz jubileuma. Közgazdasági hírek. A newyorki fémpiacz átlagárai.). — Egyesületi ügyek. — Hivatalos rovat. — Halálo zások. — Pályázatok. — A delejes elhajiás, légnyomás és hőmérséknek észlelése Nagybányán 1910. év február havában. Hirdetések. Lts. — A »Bergrechtliche Blatter« (Bányajogi Lapok), amelyek mint az »Osterreichische Zeitschrift für Bergund Hüttenwesen« negyedéves mellékletei jelennek meg, V. évfolyamuk most kiadott 1. és 2. (kettős) füzetűkben a következőket tartalmazzák: Csikkek: A bányajog modern áramlatai, írta Dr. jur. Reif H.; Az általános bányatörvény revíziójához, írta Dr. Haberer L.; A szászországi bányajogi reform, írta Dr. jur. Reif H. — Törvények és rendeletek: Ausztriában, Poroszországban. — Határosatok és döntvények. — Iroda
Lapszemle.
lom. Lts. — Az »Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen« 1910. évi 13. száma, ápril hó 2-án a következő tartalommal jelent meg: Jegyzetek a fékező módon ható kapókészülékek mozgató mekhanizmusának szerkesztési ki képzéséhez, irta Macka Wzl.; A Girod-kemencze és a Girod Pál-rendszerű elektro mos olvasztó-müvekről, írta Borchers W.; Fekete és kék nagy vasolvasztó-salakok) írta Fleissner János. — Szabadalmak. — Irodalom. — Hivatalos. — Egyesületi közlemények. — Nekrológok. — Jegyzetek. — Londoni fémárak 1910. márczius 23-án. — Lts.
J o e r g e s Á g o s t ö z v . é s fia n y o m á s a S e l m e c b á n y á n . 1 9 1 0 .
Ugy a kül- valamint a bánya-mérésben teljesen jártas nőtlen, bá-
Ké^emfSatagíS „607. Szives ajánlatokat
b á n y a i r ó l vagy üzemi állást keres.
Megbizható"gjelige=alatt-továbbít a kiadó hivatal.! —3
Vasérczbányát keresünk meg-, vagy üzembe-vétel ezéljából Felső magyarországon. Pátvaskő-előfordulás kizárva. Ajánlatokat „616. N." jelige alatt szívesen közvetít a szerkesztőség. 1-3
Munkácson a fazekasok agyagásást tartanak üzemben, amely azon ban szakszerű vezetés hiányában sok balesettel jár. E g y agyagbánya okszerű megnyitására, a rendszeres munkálatok megindítására, a fazekasok kitanítására, 8—10 nap időtartamára, külső fejtésekben já ratos, bányaiskolát végzett aknász kerestetik, a ki a jelzett munkák után 200 (kettőszáz) korona tiszteletdíjban részesül. Ajánlatok mielőbb beküldendők a Magyar Kir. Technológiai Iparmúzeum igaz gatóságához (Budapest, VIII., József-körút 6. sz.) j_ 3
műszaki szíjgyártó m ű h e l y . B U D A P E S T , VIKI., K ö z t e m e t ő - u t 1 2 a . O F e l s é g e a szerb király udvari szállítója. ~TM Ajánlja
t. cz.
bányatulajdonosoknak
ját k é s z í t m é n y ü
bányabőr
sa
felszereléseket
m e n t ö - ö v e k e t zárkapocscsal előírásosan készítve. M á s z ó öveket, biztonsági övek, bánya bőr r u h á k eredeti C r o m m - b ő r b ő l , f ü s t á l a r c o k a t többféle m i n t á k b a n . Lószer u. m . m i n d e n n e m ű
számokat eszközöket.
és
mindennemű
tüzoltósegéd-
Árjegyzéket kívánatra küldők.
N
o
ifi -O
Sí
1 2
o
he
o W «•
N O
P~ O
A.
o
°
£
O
Jö £
SÍ
tg
p~
N o
»\-> O
w
o o M3
O
w o
o
o
O
-a ^ •ti g
'5" O
H
N W
a
1
SÍ SE
N
t/)
N
(/)
*ö »v->
'tf N w -Cl
tfl
P
£ tO
N
N
O
8
A
tfl *<2>
o
• «-<
N
JS j_
*3
Jg ^
i
N -3.
W ' "tíIrdefSsekre váío
rcTTcVtáriskör
kc"p]ük
mindig lapunkra
hivatkozni.
.A.:».gl6--A.3=a.e:EÍoa.3a. finom angol úri szabóterem B u d a p e s t , VIII., B a r o s s - u f c z a 4 . s z á m
I. e m .
A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltőknek egyedül az A n g l ó A m e r i c a n czég a specziális készílője, kizárólag angol kelméből.
=—; Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer.
=
»88888888888888888888«8888l8888888888«»88888888*88>i
n
8
Közigazgatási ügyekben 8 ti ||
8 u. m. honossági, illetőségi, örökbefogadás, h á z a s s á g h o z diszpenzáczió (kihirdetés aluli felmentés) kivételes nösülési engedély kieszközlése, n a g y k o r ú s í t á s , n é v m a g y a r o s í t á s , iparengedély megszerzése és közigazgatási ü g y e k b e n legmegbízhatóbb é r t e s í t é s a d á s s a l szolgál. Úgyszintén bármely ü g y n e k gyors és lelkiismeretes lebonyolításáról, v a l a m i n t a szükséges o k m á n y o k beszerzéséről gondoskodik.
,
8 8
r n IUTD ÁDMIM 8 fLLLBILII A n l í l l l l
8 közigazgatási
és
okmánybeszerzési
irodája «|
Budapest, VI., Szondy-utcza 79. sz. g
I8«88X888888888«888888888«8I888888888888«88»88888»» a l a p í t t a t o t t 1888. évben
R
E
c4 || $J «
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
F
tudakozó^
O é s
R
M
i n k a s z s z c M r i t é z e t
tulajdonos:
Székely Sándor J3udapest, YI. kerület, j ^ n d r á s s y - ú t 66. s z á m . k e r e s k e d e l m i és m a g á n bízhatóbban beszerezhetők
információk legmeg jutányos díjak mellett.
j<ülön irtkaszszó osztály A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
ROHONCZY
J.
PARCZEILÁZÓ ÉS INGATLAN ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT
BUDAPEST,
VII., THÖKÖLY-ÚT Birtokok,
parczellázását
saját
17. SZÁM. költségeimmel
úgyszintén azok elcserélését esetleg eladá sát csekély díj ellenében pontosan és lelkiismeretesen eszközlöm. Aki házát, birtokát eladni vagy
fedezem,
t!
elcserélni
óhajtja,
forduljon
hozzám,
i:
Minden tudakozódásra irodám készséggel díjtalanul megadja a kellő felvilágosítást.
szájpadlás é s gyökerek eltávolítása nélkül 4 koronától feljebb,
::
10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.
t:
Az általam készített é s a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, izt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők é s a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak é s koronák egyedüli .: specziális készítője ::
C H A T Z JENŐ TEKHNIKAI FŐNÖK
Budapest, VII., Wesselényi-utcza 60., I. 4. s z á m . Fogorvosi intézet = Vasár- é s ünnepnapokon is.
Rendelés egész napon át este 8 óráig. Szakorvosi
rendelés fog- és szájbetegek
részére.
F o g t ö m é s e k a l e g g o n d o s a b b kezeléssel. Specziállis, fájdalomnélkíili fogműté:e'í. Régi rosz f o g :: s o r o k á t a l a k í t á s a m e g v á r h a t ó . V i d é k i e k 12 ó r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . M é r s é k e l t á r a k . ::
A hirdetésekre
való
reflektáláskor kérjük
mindig lap; n ra hivatkozni.
• • • a vtm
! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az s:
ujjal és élénk villamos fény árad szét.
::
Teljesen veszélytelen! Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig haszn;' ható. A v.llamos battéria, ha már felhasznált, újjal helyettesíthető.
=
Ára teljes felszereléssel 3 korona.
Nagyító lencsével 4 K. Szétküldés
=
Battéria 1 K. utánvéttel.
Neumann József Budapest, VIII., Örömvölgy-utcza 16. szám. • _ •
H
m
m
m•
•
E--
•
• aLH
a
Beretváld
önmagadat az amerkiai biztonsági beitva-késiiékkel. E z a világ, n a Isgkellemesebb lata és a legjutányosabb gyakorlatlan
haszná
készülék!
k é z is leveszi
A
kifogásta
lanul a l e g k e m é n y e b b szakált gyorsan, simán.
Még sötétben
veszélytelenül
is
biztosan
és
beretválkozhatunk.
1 ' g y e d üli v é d e l e m a z u n d o r í t ó r a g á l y o k , mint
például a
készülék
szaká'sömör
használatra
készen,
e l l e n . A. legfino-
mabban ezüstözve, porlómcntesen csak 5 korona
20 fillérbe
be üldése
ellenében,
kerül s a vagy
mellett rendelhető:
pénz
utánvétel /
D. E. Scheffer Budapest, VII. ker., Baross-tár 13. sz. A kés/ii Yket csak egyszer kell megvenni, készültsége
kitűnő
és egy emberéleten
á t k i t a r t . 1 9 0 7 - b e n 5O.OU0
darab
Igen s o k e l i s m e r ő PlHMMRÍ SM rflHHRSBSr üSjSÜ
mindig lapunkra hivatkozni.
kelt e l .
levél.
BECK KÁROLY épület- és műlakatos, szab. ablakszellőztető-készülék és önműködő :: zajnélkűli ajtócsukó-készítő ::
Szabadalmi sz. 16794.
-B
Mérték-vétel végett sziveskedjék hozzám fordulni.
U
D A. P E JÓZSef-UtCZa
VIII., A
b
l
a
k
s
z
e
S
Költségvetésekingyen
T
14. S Z . l
l
ő
z
t
e
t
ő
k
á
r» a :
Legnagyobb, legnehezebb és díszes 25'- K Rendes ablakok iskolák, intézetek,'magánlakásokhoz'. . . . . . 1 3 - K Könynyebb szimpla ablakokhoz 9- K Klozetablak 760 K -
3500 darab már használatban van. Ablakszellőztető készülékeimet a k ö v e t k e z ő n e v e s e b b h e l y e k e n használják: N e m z e t i Kaszinó, Keresk. ministerium, Ref. főgimnázium, ^ — — —
M. k i r . L u d o v i k a ,
Kispesti áll. elemi
iskolákban s
több kórház és iskolában és vidéken is kitűnőnek bizonyultak.
;xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx?\ Legolcsóbb bevásárlási forrás! >< Irodakabátok o o o o Raktárköpenyegek o o Mindennemű indigókék
munkásőltönyök minden szakmának
GOLDFARB X
MANÓ
specziálista, . Budapest, VII. kerület, Kertész-utcza 2 3 . s z á m . Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
VXXXXXXXXXXXXXXX3
/. hlrdaíésekre való reflektáláskor kárjUk mindig laptmJrá hiíaifoznt.
FÜCHS SÁNDOR épület- és mülakatos-mester
Budapest, VII., Kisdiófa-utcza 8. Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz helyeket felelősség mellett és vil lanyszereléseket. Költségve tést és rajzokat dij n é l k ü l küldök.
< • >
Vidéki szilárdan épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5°/ -os kamatozás mel lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 1 0 - 6 0 évi törlesztésre 4' / -os kama tozás mellett, a becsérték 70°/ -át. D r á g a k ö l c s ö n ö k e t k o n v e r t á l u n k . Bekül dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. T i s z t v i s e l ő k ö l c s ö n : 1 0 - 3 0 évi törlesztésre 6°/ -os kamatozás mellett. M e g s z e r e z z ü k a l e g m a g a s a b b k ö l c s ö n t . K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8%-os kamatozás mellett. 0
l)
0
0
0
Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI. k e r ü l e t , I z a b e l l a - u t c z a 6 7 . s z á m . Telefon: 101-28.
Alapíttatott:
Felvilágosítás díjmentes.
PAULOVITS
—
1898. évben.
Válaszbélyeg.
<
HÍD lUű
s
s
s z
" * ^ k" « o r v o s i k ö t s z e r é s z . Patent sérvkötő, haskötő köldök* kötő.
B u d a p e s t , VII., Akáczfa-u. 2 4 . s z á m ,
fÖldsz.
Erős bányasérvkötők, érszorítók, haskötők, vesetartók, műlábak, m ű k e z e k , t a m g é p e k , érharisnyák, e g y é n e startok, valamint m i n dennemű orthopadiai kötszerek lejutányosabb árban. Árjegyzés ingyen és bérmentve.
J
A bi
det'se'
v a l ó r f f H t á ! s k e r kérdik
mindig
M i n d n saját
lapun-ra
készítménye.
hivatkozn'.
1 1(
Műszaki és egyéb nyoma tv tányok. (Az árak 100 í v e n k é n t é r t e n d ő k . )
I. Építési nyomtatványok. K Rsz. 103. E l ő m é r e t » 94. K ö l t s é g v e t é s (építési) belív . . . . » 95. ,, » külív . . . . » 199. D) M u n k a b é r e k é s a n y a g á r a k j e g y z é k e külív • „ 3„ 3' » 200. U g y a n a z belív „ 3" » 201. E) Á r e l e m z é s (építési! belív . . » 202. , ,, » külív . . . . „ 3 » 203. É p i t é s i g a z d á l k o d á s i k i m u t a t á s . „ 3" N é m e t h y , É p i t é s i t a n á c s a d ó , 2 kötetb. K 2 0 Sobó, K ö z é p i t e s z e t , 2 kötetben . . , 32'
II. Bányamérési nyomtatványok. » » » » » »
102. A b á n y a m é r ó s t ö k é l e t e s j e g y z é k e 174. H á r o m s z ö g o l d a l a k s z á m í t á s a , 2 db egy íven 175. K o m p a s z m é r é s j e g y z ö k ö n y v e . . 176. S z i n t e z é s j e g y z ö k ö n y v e . . . . 179. S z ö g m é r é s a s o r o z a t i mérésmód s z e r i n t , 2 drb egy íven . . . . . 188. E g y s z e r ű s z ö g m é r é s
K 3" 5" 33" 5' 5-
III. Egyéb nyomtatványok. » »
178. B é r c z ó d u l a b á n y a m u n k á s o k ré s z é r e , 4 drb egy íven 197. F i z e t é s i n y u g t a á l l a m i t i s z t v i s e l ő k r é s z é r e , 2 drb egy íven
-
,, 2 — „ 3"—
Mint oly töltőtollat, mely aránylag nem nagy ára mellett mégis minden igényt kielégít, igen ajánlhatjuk a
„ R e d
D w a r f '
t ö l t ő t o l l a t .
Egyet se adtak vissza — tehát jó! Á r a 7
=
korona.
: : : Kitűnő és tarlós könyvkötészeti munkált hivatalok részeié. : : • Richter-, Riefler-, GIsy- é s Kern-féle r a j z e s z k ö zök eredeti gyári áron. Minden
nyelvű
szakkönyvek
beszerzése
ered.
bolti
áron.
w
Joerges
Ágost özv. és
fia
kön'yv- és papirkereskedése, Iönyvkiadóiivatala és könyvnyomdája Selmeczbányán.
II
A li:dőlésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunk.a hivatko ni
e s e
e
Bányaüzemvezető felmondatlan hómiomórni fnolnóoTi t ' g akáliását változtatni óhajtván, — UflliydlIlblUI, l u d l v l l d u i l , nászi állást keres. Szives ajánlatokat „540. S." jelige alatt továbbit a szerkesztőség. 2—4
Kőszénbányász, ki már sok éven át önállóan működik, felmondatlan állását változtatni óhajtja. A bányászathoz tartozó öszszes munkála tokat alaposan ismeri; aknamélyítés-, mélyfúrás-, gépészet-, építészet ben teljes járatosággal bir. Szives ajánlatok „Energia 597" jelige alatt a szerkesztőséghez küldendők. 2-4
Teknikai tartalmú hiröetések feluételéuel megbíztuk:
Grosz ( G y á r f á s ) P á l urat Budapest, Rákospalotán. A Központi Váltőüzlet Részvénytársaság Budapest, (V. ker., Szabadság-tér 3.) Mindennemű értékpapírokat, sorsjegyeket, külföldi pénznemeket, a mindenkori hivatalos lyamon vesz és elad.
érezpénzeket, napi árfo
Előfizetőink számára
alábbi
kedvezményeket sikerült
kieszközölnünk
I. Tisztelt olvasóink becses ügyeimébe ajánljuk a Budapesten V1IL, Fóherczeg Sándor-idcsa 30. sz. alatt levő Magyar Otthont. Mérsékelt árban {már 3 K-tól feljebb) teljes ellátást, külön bejáratú, szépen bú torozott szobákat lehet ott bér.'lni. A „Jó szerencsét" minden szemé lyes előfizetője külön-külön kiállítandó igazolvány alapján jogosítva lesz 5 0 % engedményre a szoba és I 0 ° / engedményre a vendéglő áraknál. A szoba ára t K 5 0 f-nél kevesebb és 3 K-nál több nem lehet, vilá gítást és takarítást beleértve. — Igazolványért a szerkeztőséghez kell fordulni, ami legegyszerűbben az előfizető díjak beküldése alkalmával történhet mt-g. II. Az Egyetértés politikai napilapot, mely a legjobban értesült nagy magyar lapok sorában igen előkelő helyet foglal el és napon ként 30C00 példányban jelenik meg, tisztelt előfizetőink, rendkívül 0
kedvezményes áron, negyedévenként Az előfizetési pénzek az „Egyetértés" talához, Budapest, VI., Eötvös utcza
6 korondért rendelhetik meg. politikai napilap, kiadóhiva 32., postautalványon küldendők
be. Lapunkra való hivatkozás kívánatos.
