II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE III.1

TARTALOMJEGYZÉK

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................. 3 I.1.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 4

I.2.

ISKOLA ADATAI ................................................................................................... 4

I.3.

HELYZETELEMZÉS ............................................................................................. 4

I.4.

MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK .................................................................................. 6

I.4.1.

Tárgyi, dologi feltételek .................................................................................. 6

I.4.2.

Személyi feltételek .......................................................................................... 7

I.5.

AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA .................................. 8

I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI ......................................................................................................................... 9 I.6.1.

Közalkalmazotti Tanács ................................................................................... 9

I.6.2.

Az Intézményi Tanács...................................................................................... 9

I.6.3.

Szülői szervezetek ......................................................................................... 10

I.7. II.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI .............................................................................. 10

NEVELÉSI TERV ....................................................................................................... 12 II.1.

CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ........................................ 13

II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................................................................. 18 II.3.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................... 20

II.4.

KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 20

II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBAN ......................................................................................................... 25 II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ...................................................... 28 II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ................................................ 33 II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ................................................................................. 34 II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ................................................................................................................... 36 II.10.

A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .................................. 38

II.11. AZ ELSŐSEGÉLY – NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR.................................................................................... 39 II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE ..................................................................................................... 41 1.

II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE ................................................................................................................... 44 III.

AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ........................... 46

III.1.

AZ ISKOLAI NEVELÉS – OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI........................ 47

III.1.1.

A kulcskompetenciák fejlesztése ............................................................... 47

III.1.2.

A kiemelt fejlesztési feladatok ................................................................... 54

III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI ................................................................................................................. 60 III.2.1.

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................ 63

III.2.2.

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................ 63

III.3.

Emelt szintű informatika oktatás ....................................................................... 64

III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az 1–8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás ................ 65 III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE ........................................................ 66 III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ..................................................................................................................... 68 III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................... 77 III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ................................................................................ 78 III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................................................. 78 III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................................................................. 79 III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ................................................................... 93 III.9.1.

A magatartás értékelésének elvei ............................................................... 93

III.9.2.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................... 95

III.10.

A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ........................................... 96

III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK ................................................................ 96 III.12.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ................. 97

III.13.

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ............................ 103

III.14.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK . 111

III.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI FELADATOK ................................................................................................................ 112 III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK HARMONIZÁLÁSA .................................................................................................... 113 2.

IV. V.

Legitimációs nyilatkozat, legitimációs záradék...................................................... 123 HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNT BONTÁSA .......................................... 127

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.

I.1. A PEDAGÓGIAI ELŐÍRÁSOK

PROGRAMOT

MEGHATÁROZÓ

TÖRVÉNYI

Az Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,  51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

I.2. ISKOLA ADATAI Az intézmény elnevezése: Epreskerti Általános Iskola Az intézmény címe: 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. Tel/fax: 52/427-363 Az iskola fenntartója: Debreceni Tankerületi Központ A pedagógiai program benyújtója: Szabó Gyula intézményvezető

I.3. HELYZETELEMZÉS Elhelyezkedés: Intézményünk Debrecen DK-i városrészében található. A körzetünkben az iskoláskorú tanulók száma erőteljesen növekszik, mivel az Epreskert, Tégláskert, Kerekestelep, Lencz-telep megújuló kertségi városrészek. A zártkertekbe történő költözések tovább növelik a tanulóink létszámát (Mészáros Gergely kert). A városkörnyéki kis települések külterületi részéről is (Mikepércs, Gugyori, Hosszúpályi, Szabó-tiszta) egyre több gyermeket hoznak az iskolánkban. 4.

Tanulói összetétel: Epreskerti intézmény létrejötte sajátságos módon ment végbe. A rendszerváltás után a Simonffy utcai épületet az Izraelita Egyház visszaigényelte. Veszélybe került a Fazekas Általános Iskola léte. Az akkori iskolavezetés, egy alulról jövő kezdeményezéssel (lakossági támogatással) a kivonuló szovjet csapatok után itt maradt általános iskolát kérte felújítani az Önkormányzat által. Ez az iskola egyébként magyar iskolának épült a második világháború előtt. iskola utáni vágya, és a Fazekas Mihály Általános Iskola nevelőtestületének szándéka, találkozott. A Fazekas Mihály Általános Iskola felvállalta, hogy az 1992/93-as tanévben kihelyezett osztályt létesít az Áchim András utcai bölcsödében, mintegy "csírájaként" a leendő iskolának. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992-ben biztosította a kihelyezett osztályok indításához szükséges tárgyi feltételeket. Az epreskerti iskolaépület felújítása három évig váratott magára azonban az évfolyamokat beindították. 1995-ben elkészült az iskola épületének egyharmada, majd 1996-ban a teljes épület felújítása is megtörtént. Így egy 8 tantermes 3 szaktantermes, tornaszobával ellátott épületegyüttes alakult ki. 1995-ben tagintézményi minősítést kapott az iskola melynek élére tagintézmény vezető lett kinevezve, a központi igazgatói irányítás továbbra is a Fazekas Mihály Általános Iskolából történik. 2001-ben DMJV Önkormányzata kinyilvánította az Epreskerti Tagintézmény önállósításának szándékát. 2000 októberében iskolánk egy bitumenes, szabványos sportpályával gazdagodott, önkormányzati beruházásból. 2012-ben műfüves pályával gazdagodott az intézmény. Miután a szülők vágytak erre az iskolára, sokkal jobban törődnek annak alakulásával, folyamatosan bizalommal fordulnak az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz és tevékenyebben vesznek részt az iskola életében. Az epreskerti tanulók nagyobb része átlagos egzisztenciájú, kertségi körülmények között élő szülők gyermekei. Az etnikum aránya 2% körüli. A szülők közül néhányan viszonylag szerény jövedelemmel rendelkező emberek, akik azonban gyermekeikért képesek több áldozatot hozni, illetve magasabb követelményeket támasztani a tovább tanulásukkal kapcsolatban. A gyerekek jó, illetve átlagos képességűek, osztályonként mindig van több kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló is. A partneri igényfelmérés kérdőívei alapján világossá vált, hogy a szülők elvárják iskolánktól, hogy gyermekeik sikeresen tanuljanak tovább. Itt már nemcsak a szakmunkásképzőket, illetve szakközépiskolákat kell megcéloznunk, hanem a városi gimnáziumokat is. Ennek érdekében kell iskolánknak mindent megtennie. Intézményünk továbbtanulási mutatói jelzi, hogy a gyerekek 20%-a gimnáziumba nyer felvételt, 70%-a szakközépiskolába, 10%-a pedig szakmunkásképzőbe helyezkedik el. Tovább nem tanuló tanulónk eddig nem volt. Tanulólétszám: az elmúlt évek során, minden évben egy-egy évfolyammal bővült. Intézményünk az 1997/98-as tanévtől indított két párhuzamos első osztályt. 2015. szeptember 1-től 16 tanulócsoportban közel 400 gyerek tanul iskolánkban. A napközis foglalkozásokat illetve az egész napos foglalkozásokat 10 csoport segíti. Tornaszobája, kicsi mindenképpen megoldásra vár egy tornaterem építése. A tornaterem építése az iskolaépítés 3. ütemében benne volt, de anyagi okok miatt 1996-ban elmaradt. Az elmúlt 2 évben, Debrecen város támogatását is élvezve, központi pénzforrásra is 5.

pályáztunk a Minisztériumnál, de sajnos eredménytelenül. 2004-ben a város saját költségvetésének felhasználásával, a tornaterem építését betervezte, de sajnos ez is elmaradt. Várjuk a megfelelő pályázati lehetőséget. A mindennapos testnevelést felmenő rendszerben történt bevezetése napjainkba már ellehetetlenedik a tornaterem hiányában.

I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK Iskolánk helyiségeinek kimutatása: Tantermek (50-60 m2 között): 8 db Szaktantermek (kémia, informatika) 50-60 m2 között: 2 db Szaktantermek (informatika) 20 m2: 1 db Könyvtár (60 m2 ) :1 db Tornaszoba (80 m2 ): 1 db Csoportszobák (30-40 m2 között): 6 db Szertárak (20-30 m2 között): 2 db Orvosi szoba (25 m2 ): 1 db Ebédlő (összenyitott 2 db, összesen 110 m2 ) Konyha és kiszolgáló (4 db, egyenként 20 m2 alatt) WC-k-mosdók (10 m2 ): 11 db Egyéb helyiségek (raktár, műhely) 30-40 m2 : 2 db Alagsori sportszoba (90 m2 ): 1 db Iskolánk jelenlegi beiskolázási ütemterve alapján, hosszú ideje tanterembővítésre szorul. Legfőképpen a szertár helyiségek kialakítása lenne fontos, illetve csoportbontások és hittanórák felekezet szerinti beosztása. Az Epreskerti iskolához, az épülettel egybefüggően tálalókonyha és egy ebédlő tartozik. Az ebédlő és a tálalókonyha kapacitása 300 főben lett megállapítva. Az ebédszállítás a Sodexo konyhájáról, korszerű konténeredények segítségével történik. Az ebédkiosztás tálaló konyháról történik. I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek Intézményünk alapfelszereltsége megfelelő. A bútoraink nagy része újszerű, részben pedig más intézményektől kapott használt bútorzataink vannak. Padok, asztalok, székek, szekrények, egy része erősen használtak, cserére felújításra szorulnak. Egyes tárgyak eszközellátottsága jó. A könyvtári állomány kialakítása teljes mértékben adakozásból és önerőből történt, s az óta minden évben fejlesztjük a könyvtári állományt. A nyelvoktatáshoz célszerű lenne egy nyelvi labor kialakítása. Az informatika szaktantermek kialakítása is pályázatból történt. Fizika és kémia szaktanteremben, 1999-ben modern vegyi fülke került kialakításra. Iskolánkhoz tartozó udvarterületen van még egy részben aszfaltozott játszóudvar, valamint parkosított felület és műfüves pálya. Ma már (2013) két informatika teremmel és minden emelt szinten informatikát oktató osztályban interaktív táblával rendelkezik az iskola.

6.

I.4.2. Személyi feltételek I.4.2.1. Tanulók Tanulólétszámunk az elmúlt tanévekben folyamatos növekedést mutat. A növekedés legjobban a beiratkozó első osztályosok számánál jelentkezik, másrészt a felsőbb évfolyamokon is növekszik az osztálylétszám, mert folyamatosan költöznek be a környező kertségbe. Tanulócsoportok szerveződése: alsó tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, felső tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, napközi száma: alsóban 8 csoport, felsőben 2 csoport. A napközis csoportokat 8 esetben homogén, egy osztályba járó gyerekek alkotják, a felső tagozatban alakult csoportok, különböző osztályokból tevődnek össze. Gyerekeink első osztálytól tanulhatnak angol vagy német nyelvet. A tanulók 80%-a angol, 20%-a német nyelvet választ.

I.4.2.2. Pedagógusok Szakmai, pedagógiai felkészültségük igen jó színvonalú, többségük elkötelezettsége példaértékű. A tanítási órákon és azon túl, az iskolai élet egyéb területein sokat dolgoznak, önként vállalnak feladatokat. Szakos ellátottság 100%-os. 2012. szeptemberétől fejlesztő pedagógus: 1fő

I.4.2.3. Nevelő - és oktató munkát közvetlenül segítők pedagógiai asszisztens, iskolatitkár, rendszergazda

I.4.2.4. Működtetési munkát végzők Jelenleg a Debreceni Tankerületi Központ végzi.

7.

I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA

8.

I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI

I.6.1. Közalkalmazotti Tanács

Epreskerti Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa – áll egy választott elnökből és két fő választott tagból. Működési szabályzatuk alapján az érvényes jogszabályi keretek közt végzik munkájukat. Az egyes dolgozót, a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoportját érintő kérdésben kezdeményeznek egyeztetést, konzultációt a munkáltatóval. A munkáltató valamennyi hasonló esetben véleményt, javaslatot kér a KT-tól. Mindkét félnek törekednie kell az olyan álláspont, döntés kialakítására, mely az érintett felek megegyezését eredményezi. Egyik fél sem helyezkedhet olyan álláspontra, mely az iskola funkciójával ellentétes, a nevelő-oktató munka sérelmével járna. A véleménykülönbséget szóbeli tárgyalás /sorozat/ útján kell egymáshoz közelíteni, kialakítani a közös álláspontot. E folyamatba mindkét fél külső tanácsadót, szakértőt igénybe vehet. Az egyeztetés folyamatáról, végeredményéről írásbeli feljegyzést /jegyzőkönyvet/ kell felvenni. A szakalkalmazottak körét jelenleg a szakszervezeti érdekképviselet nem érinti. Iskolánkban sem a Pedagógus Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem tevékenykedik. A Nemzeti Pedagógus Karnak a pedagógusaink a tagjai.

I.6.2. Az Intézményi Tanács Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ügyrend alapján működik. Az Epreskerti Általános Iskola Intézményi Tanácsa feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121. §-a alapján végzi: Az intézményi tanács dönt  működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá  azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

9.

I.6.3. Szülői szervezetek A szülők egyéni kezdeményezésükre önként osztály, évfolyam, tagozat illetve iskolai szintű szülői közösséget hoztak létre. Az osztályszintű szervezetek iskolai szintű szülői szervezetet alkotnak (osztályonként 2 fő delegált). Az iskolai szülői szervezet 3 fős vezetőséget alakított ki. Kapcsolataikat, jogosítványaikat, hatáskörüket az iskolavezetés bevonásával az intézményi szabályzatok, az érvényes rendeletek, törvények alapján határozzák meg. Elsősorban a nevelő-oktató munkát segítik. Maguk közül vezetőt, helyettest és gazdasági felelőst /pénztárost/ választottak. Ők hárman alkotják a szülői szervezet vezetőségét. Bármikor kezdeményezhetnek megbeszélést az érintett szaktanárral, osztályfőnökkel és az iskola vezetőségével az osztályt érintő, a szülőket érintő kérdésekben. Ők tartják a kapcsolatot az Intézményi Tanács szülői delegáltjaival. Egyeztetési, tárgyalási mechanizmus megegyezik az előző pontokban írtakkal. A tanulói érdekérvényesítés történhet Intézményi Tanácson, a Diákönkormányzaton, az osztályfőnök illetve bármely pedagóguson keresztül, de részletesen a házirend szabályozza. Az iskolai diákönkormányzat működése lehetőséget és módot ad a demokratikus gondolkodás, viselkedés tanítására, gyakorlására, a jogok és kötelességek megértésére, tevékeny alkalmazására s nem utolsó sorban fejlesztésére. A diákönkormányzat az osztályokra, azok tagjaira szerveződik, s innen építkezik felfelé – kiépítve felelősi rendszerét. Egy-egy terület diákfelelősei osztály, illetve iskolai szintű bizottságokat hoznak létre, melynek élére felelőst választanak. Tevékenységi területek  ügyeleti  kulturális, iskolarádió  sport  egészségvédelem  környezetvédelmi, turisztikai Az iskolai diákönkormányzat önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, mely részletesen ismerteti jogosítványait, szervezeti kereteit, működésének rendjét stb.

I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Fenntartóval a Debreceni Tankerületi Központ. Főleg szakmai kérdésekben a nevelőoktató munka egészét illetve részproblémákat érintő kérdésekben támaszkodtunk, támaszkodunk a szervezet segítségére. Jónak mondható, kiegyensúlyozott kapcsolat áll fenn.

10.

Működtető: Debrecen Megye Jogú Város Önkormányzata. A Debreceni Intézményműködtető Központ foglalkoztatja a technikai dolgozókat. Napi kapcsolatban vagyunk, együttműködésünk zavartalan. Áchim András Utcai Óvoda - célunk a kapcsolat tartalmi elemeinek folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása. Kialakult hagyományaink szervezeti kereteink és a vonzáskörzet elvárásainak további közelítése. Szivárvány Óvodával, Ispotály utcai Óvodával, Tégláskerti Tagóvodával: kapcsolatunk folyamatos. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola- Debrecen Kapcsolatunkban kiemelt terület a csoportos szakmai terepgyakorlati tevékenységek biztosítása a hallgatók számára. Nem közoktatási intézmények illetve egyéb szervezetek, szerveződések Az alábbi szervezetekkel évek óta kapcsolata van az iskolának. Az együttműködésben a folyamatosságra helyezzük a hangsúlyt. Ebből adódóan az eseti kapcsolatok nem kerülnek említésre az alábbiakban:          

Boldogkerti Kertbarátok Köre Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Oktatási Központ Epreskerti Iskoláért Alapítvány Iskolafogászat, iskolaorvos /egészségügy/ Családsegítő és Gyermekjóléti központ Freedoom Közösségi Ház- BIT Egyesület Homokkerti Közösségi Ház ECDL Vizsgaközpont- Mechwart IT Service

11.

II. NEVELÉSI TERV

12.

II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Alapelvek Iskolánk pedagógiai alapelveit személyi adottságaink, a már kialakult hagyományaink és célkitűzéseink alapján határozzuk meg. Általános, örök emberi értékeket közvetítő irányelveink: Mindennapi munkánkban érződjön az általános emberi értékek tisztelete, szeretete: az emberiesség, a család, a haza szeretete; kultúrértékeink megbecsülése; környezetünk, egészségünk védelme; tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése; identitástudatuk formálása. Különös gondot kell fordítani tanulóink erkölcsi nevelésére. A becsületesség, őszinteség, tolerancia, barátság tiszteletére. Ismerjék meg és gyakorolják is az általános udvariassági szabályokat, viselkedési normákat, mindennapi életükben, iskolai ünnepélyeken, különböző rendezvényeken. A pedagógus felelőssége, hogy mire irányítja tanulói figyelmét: küzdenünk kell a felületesség, igénytelenség ellen! Még jobban tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy alapvető feladatuk a tanulás. Ehhez minden lehetséges ösztönző rendszert meg kell mozgatnunk. Ajánlatos a célnak megnyerni azon tanulókat, akikre osztálytársaik hallgatnak, netán példaképeik. A tanítási anyagot lehetőleg az órákon és a délutáni tanulás keretében kell elsajátítaniuk. Differenciált fejlesztés vagy differenciált foglalkozások keretében egyénre szabottan. Fontos cél kell, hogy legyen a családi életre való nevelés. Hiszen napjainkban a nemzet alappillére a család. Lehetséges módja: osztályfőnöki órák tananyagába beépíteni, illetve olvasás és környezet és hit- és erkölcstan órákon. Még céltudatosabban kell törekedni az általános iskolai fegyelem megszilárdítására, amely azonban nem "poroszos" merevséget, hanem a társadalmi együttélés szabályait kell, hogy következetesen közvetítse. Fontos az egységes nevelői szemlélet, eljárás, a következetes végrehajtás. Fejleszteni kell tanulóink önismeretét, ítélőképességét, hogy képesek legyenek önértékelésre (egy hosszú folyamat végén) az önnevelésre. Megvalósítás módja: alsó tagozattól kezdve a tanulók önismeretének fejlesztése, képességeinek reális értékelése a közösségen belül, környezetismereti órán; külső előadó (Családsegítő illetve pszichológus) bevonásával önismereti tréningek. Meggyőződésünk, hogy tanulóink képességei, erőtartalékai koránt sincsenek teljes mértékben kihasználva. Ennek érdekében növelni kell az órák hatékonyságát, fegyelmét, jobban be kell vonni a szülőt az otthoni feladatok ellenőrzésébe, a még jobb együttműködésbe (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások folyamatossága, interaktív fórumok, online felületek). Nevelőtestületünk legnagyobb erénye az a szeretetteljes, szinte szülői gondoskodás és bánásmód, ahogyan tanulóinkhoz viszonyulnak. Tilos a tanulók bármilyen hátrányos megkülönböztetése, mely az egyenlő bánásmód megszüntetését, vagy akadályozását illetve a tanuló zaklatását eredményezné.

13.

Az értékek, amelyek kialakítását, megvalósulását célul tűztük ki:  Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság  Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése  A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése  Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség  Önfejlesztés, önnevelés  Felelős döntéshozatal képessége  Nevelés, nevelhetőség  Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság  Egészséges életmód  Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés  A természeti értékek tisztelete, szabadidős kultúra, felelős környezetalakítás  Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság  Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás  A társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása  Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítása  Digitális kultúra fejlesztése.  Idegen nyelvi kommunikáció fontossága  Más kultúrák megismerése, elfogadása  Az internet helyes etikai szabályainak kialakítása

Célok: Iskolánkban olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek segítik a gyermek minél sokoldalúbb személyiségének kibontakoztatását, fejlődését. A tehetség a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik.          

Magas színvonalú szakmaiság az érték és ismeretközvetítésben. Szilárd alapismeretek nyújtása. Digitális kompetencia fejlesztése. Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele. Az ember tisztelete a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése különös tekintettel a türelemre, a figyelemre, az empátiára. Szeretetteljes, empatikus és munkakapcsolat tanárok és diákok között. Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése. A közösségben való viselkedés alapvető módozatainak elsajátítása

14.

Iskolánk küldetésnyilatkozata Alapvető feladatunk, a tehetséggondozás illetve felzárkóztatás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, eszközképes tudás kialakítására, mely biztos alapokat, nyújt a tanulók számára a megfelelő középfokú iskolai felvételihez. Intézményünk a régióban továbbra is emelt szinten oktatja az informatikát, s kiemelten kezeljük az idegen nyelv oktatását. Referenciaintézmény szolgáltatás célja Alapvető feladata a megfelelő hátránykompenzálás illetve a tehetséggondozás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, ezzel megalapozzuk a mai kor követelményét, az égész életen át tartó tanulást. Szeretnénk lehetőséget adni, a tapasztalatok átadására, utat szeretnénk mutatni a hasonló összetételű intézményeknek a továbblépésre, azzal, hogy intézményünkben bemutató órákat, továbbképzéseket szervezünk az IKT eszközök használatának módszertani oktatására, digitális tananyag készítésére, lehetőséget adunk az alapfokú emeltszintű informatikai oktatás megismertetésére, szakmai tanácsadásra. Oktatási és nevelési célkitűzéseink a tanórákon kívül Nevelőtestületünk tanulóinknak komplex személyiség fejlesztésére törekszik, mely a gyermekek aktív tevékenykedtetésével valósul meg. Ezért folyamatosan erősítjük a tanórán kívüli szakköri és szabadidős tevékenységeket. A határon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás érdekében külföldi testvériskoláink vannak. Gyermek- és ifjúságvédelem Fő feladata: a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése. Az osztályfőnököknek fel kell venni a kapcsolatot az érintett családokkal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal és legvégső esetben a megfelelő hatóságokkal. Egy gyermek és ifjúságvédelmi nevelő fogja össze ezt a feladatot az iskolavezetéssel együtt. Az évek során egyre több feladat hárul rá, mivel növekedett azon családok száma, akik igénylik ezt a szolgáltatást. Iskolán belül próbáljuk meg a család gondoskodását valamelyest pótolni, illetve kapcsolatot tartunk az Önkormányzat Szociális és Családvédelmi Osztályával, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, az iskolaorvossal, védőnővel és a Rendőrséggel. Igény szerint egész napos foglalkozást biztosítunk a 1-8. osztályokban. Könyvtár Intézményünkben közadakozásból, és iskolai keretből alakítottuk ki könyvtárunkat. Az állományt folyamatosan bővíteni kell. A gyerekek igényeinek megfelelő a nyitva tartás. Szakképzett tanító-könyvtáros működteti. Feladatok  

Folyamatosan fejleszteni kell – az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével – a tanulók logikai készségét, gondolkozásuk rugalmasságát. Ismerjék meg és alkalmazzák az alternatívákban való gondolkozást, legyenek képesek optimális döntéseket hozni. 15.



      

 



 

Szervezzenek ismereteket a magyar és egyetemes kultúra leghaladóbb értékeiről, a tudományok alapvető vívmányairól. Fontos a magyarságtudat kialakítása, nemzeti örökségünk megbecsültetése. Tudják megfigyelni környezetük tárgyait, jelenségeit. Ezek alapján elemzéseket, következtetéseket legyenek képesek tenni. Lássák meg az egyes tárgyak, jelenségek, folyamatok közti összefüggéseket tudják a lényeget kiemelni. Sajátítsák el a hatékony tanulási technikákat. Folyamatosan fejleszteni kell a tanulói önállóságot, öntevékenységet. Fokozott figyelem kísérje az egyes tanulók fejlődését. Különös gondot kell fordítani a differenciált képességfejlesztésre /tehetséggondozásra és esélyegyenlőség teremtésre/. Elő kell segíteni az egészséges életmód – életvitel kialakításához ismeretek megszervezését, készségek és képességek kialakítását, fejlesztését. Előtérbe kell helyezni az egészség védelmének fontosságát, a káros hatásokkal szembeni megelőzési technikák elsajátítását. Tanulja meg és alkalmazza az emberi együttélés, a tanuló-tanulókhoz, a tanulótanárhoz, ill. az iskola egyéb dolgozójához való helyes magatartás szabályait. Alakuljon ki a természet, a környezet tiszteletének és védelmének igénye. Ismerje meg közvetlen és közvetett környezetének káros hatásait. Tanulja meg ezen hatások mérséklésének, megszüntetésének, de főleg megelőzésének módjait. Felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. Így a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése megvalósítandó feladat. Reális értékelési képesség kialakítása. A tanulóinkkal hangsúlyosan ismertetjük meg az informatika világát.

Tanórán kívüli tevékenység A tanév során a szülői igényeket figyelembe véve – az iskola egész napos foglalkoztatást biztosít alsó- és felső tagozatban egyaránt. Az iskola 1-8. osztályaiban önmagában menzát is tudunk biztosítani a konyhai kapacitásból fakadóan. Az egész napos foglalkoztatottságban folyó nevelő-oktató munka összhangban kell lennie az iskola általános nevelő-oktató célkitűzéseivel, alapelveivel.   



Tanulják meg a kulturált étkezés szabályait, s a mindennapi étkezés során alkalmazzák ezen ismereteket. Alakuljanak ki az életkornak megfelelő csoportszokások Tanulják meg a szabadidő hasznos eltöltésének sokoldalú módját. Lehetséges módja: a működő szakkör jellegű foglalkozások (furulya, sakk, technika) tovább folytatása, fejlesztése. Fokozatosan ki kell alakítani az idővel való gazdálkodás képességét. Tanulási foglalkozások során tervezzék meg a tantárgyak sorrendjét és a ráfordítandó időt.

16.

     

Ismerjék meg szűkebb lakóhelyük történetét, értékeit és gyarapítsák is azt. Vetélkedők szervezése, múzeum és könyvtárlátogatás. Egészséges életmódra nevelés – különös tekintettel az egészség megóvására és a napi testedzés igényére Szintén ezt szolgálják szakkör jellegű foglalkozásaink: foci, kézilabda, zenés gimnasztika, néptánc. Egyre több csoportban mosnak a gyerekek fogat minden nap ebéd után. Évenként megrendezzük a már hagyománnyá vált „SALÁTABÁR-t”. Városi, megyei szintű informatika versenyeket szervezünk. Belső informatikai vetélkedőket rendezünk.

Nevelési módszereink Két nagy csoportba oszthatók:  

Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Közvetlen módszerek Számonkérés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Számonkérés. Ellenőrzés. - Ösztönzés.

A nevelő személyes példamutatása. Elbeszélés. Érzelmi megnyilvánulások kezelésének tanítása. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása.

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat‚ beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén:

17.





  

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Az emelt szintű informatika tagozatos osztályainknak, nyolcadik évfolyamon lehetővé tesszük az ECDL vizsga letételét.

II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés, mint pedagógiai feladat nevelő-oktató munkánk meghatározó sikerkritériuma. Az ép személyiség testi, lelki és szociális egészséget, harmóniát jelent. Célunk, hogy a tanulókat érő, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, közösségi és egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s váljanak életvitelük meghatározójává. Személyiségfejlesztő munkánkat az alábbi elvi megfontolások vezérlik: 

 

A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről. A képességek és készségek fejlődését folyamatosan segítjük. Fontos feladatnak tartjuk az elismerés, megerősítés olyan módjainak kimunkálását, mely segíti, mintegy "újratermeli" a belső szükségletből fakadó motiváltságot, önfenntartó motivációt alakít ki.

A tanulók személyiségfejlesztésének bármely keretét tekintjük, alapvető feladat:       

a társadalmi együttműködés alapjainak kialakítása a pozitív egyéni értékrend kialakítása a környezettel való harmonikus együttélés a kulturált környezet iránti idény kialakítása értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése az érdekérvényesítés feltételrendszereinek kialakítása a kommunikáció 18.

        

infokommunikációs csatornák fejlesztő használata a digitális kompetencia fejlesztés során a diákok etikai normáinak erősítése önképviselethez és véleménynyilvánításhoz a közösségi tevékenység szabályainak betartása önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása az akarat és kitartás, az állóképesség edzése a lelki és testi egészség megóvása önismeret, önértékelés fejlesztése a helyes önismeret, az önbizalom, a sikervágy és kudarcfélelem kezelése

A személyiségfejlesztés az iskolai nevelés-oktatás bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszában, a tanítási órákon és azokon túl szervezett foglalkozásokon (egész napos foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatók, kirándulások, kulturális rendezvények) illetve ezekre való eljutás, versenyeztetés, pályázatok, diákönkormányzat, iskolai sportkör, stb. együttesen, egymást kiegészítve és erősítve valósul meg. A személyiségfejlesztés elsődleges kerete a tanóra. 



A tananyag tartalma, a feldolgozás módja, az összefüggések megláttatása megalapozza a tanulók műveltségét, elősegíti világszemléletük, világképük formálódását, s ily módon alapját, bázisát adja a személyiségfejlesztésnek. Az egyes tantárgyak sajátos szakmai, tartalmi lehetőségei speciális módon járulnak hozzá a tanulók fejlesztéséhez.

A korábban megfogalmazott feladatok egy jelentős részét:  a helyi tantervben 1-8. évfolyamon biztosított osztályfőnöki, hit- és erkölcstan órák tematikájában, valamint  az 1-8. évfolyamon az egész napos foglalkozás keretében szervezett foglalkozásokon dolgozzuk fel. A tanórai fejlesztő munkához szervesen kapcsolódik a különböző tanórán kívüli tevékenységek rendszere, melyek kiegészítik, illetve árnyaltabbá teszik a folyamatot. Különböző szintű versenyeken, (házi, városi, megyei, országos) illetve az ezekre történő felkészülés, felkészítés során folyik személyiségfejlesztő munka. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés: A környezet megóvására való nevelés:  papírgyűjtő akciók szervezése,  az iskola környékének tisztán tartása, szemét összeszedése  környezetvédelmi hét és vetélkedők szervezése  Biológiai Tisztítómű, Depónia meglátogatásának szervezése

19.

A tanórákon kívüli szabadidős és sportolás lehetőségének biztosítása:  labdarúgó edzések az iskolai pályán (Bozsik program)  városi diáksport versenyek  korcsolya  néptánc  határon túli testvériskolák meglátogatása Szakkörök biztosítása az iskolában: a tantárgyfelosztásnak megfelelően.

II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják,  hogy miként: állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek  ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait  legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával  tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni  ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását,  érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát A részletes egészségnevelési programunk beépült az iskola dokumentumainkba.

II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Közösségfejlesztés céljai Nevelő oktató munkánk egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata a gyerekek közösségben, közösség által történő nevelése. A közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, az igazi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Legfontosabbnak az alábbi jellemzők és képességek folyamatos kialakítását tartjuk:  az együttélés alapvető szabályainak tisztázása, ezek betartása  alapvető magatartási és viselkedési normák megtanulása  a többség akaratának tiszteletben tartása  felelősi rendszer kialakítása a közösségek elvárásainak figyelembe vételével  életkornak megfelelő feladatok biztosítása, munkamegosztás  a csoport többségének érdekeit megjelenítő közös cél érdekében megvalósuló  összehangolt fellépés elsajátítása  a tudatos cselekvés vállalása  a szabályok tiszteletben tartása 20.

A képességeket illetően:  az önképviselethez és véleménynyilvánításhoz tartozó  a konfliktusok elviseléséhez és kezeléséhez szükséges  a kritikához és önkritikához  az önértékeléshez  az alkalmazkodáshoz szükséges képességek előhívása és gondozása a cél  az informatikai virtuális térben kialakult közösségek fejlesztése Az osztályfőnök közösségfejlesztő szerepe mind az osztályfőnöki órákon, hit-erkölcstan órákon , mind a tanórán kívüli tevékenységek során nagyon fontos a saját osztályközösségben. A közösségfejlesztés döntően szociális folyamat, melynek során az egyén /a tanuló/ és a közösség /iskola, társadalom, stb./ közötti kapcsolat kialakult, fejlődik és értékek, szokások, elvárások stb. közvetítődnek, melyhez az egyénnek /tanulóknak/ közelednie, azonosulnia kell. A közösségfejlesztés elsődleges iskolai kerete az osztály. Ezt egészítik ki az egész napos foglalkoztatottság.

Napközben folyó közösségfejlesztés lehetőségei: 



Az iskolának, mint munkakörnyezetnek és az ennél kisebb közösségeknek – mint mikrokörnyezet, szokásaiba bevezetni a tanulókat. Ezt követően bevonni a közösség működését /tevékenységét fenntartó folyamatokba. Megbízási / felelősi rendszer kialakítása az iskola és a közösség levárásainak figyelembe vételével. Feladat biztosítás – életkornak megfelelően. Segítségnyújtás a feladat sikeres elvégzéséhez. Értékelés /érintettek/. Problémák felvetése, megbeszélése – adott szinten. Együttműködés más közösségekkel, közösségi szintekkel. Tanulói kezdeményezések kritikus segítése.

       A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe fontos a diákönkormányzat és a tanulói közösségekkel kapcsolatos közösségfejlesztésben. Diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztési feladatok: tanulók delegálása a felsős osztályokból a diákönkormányzatba. Figyelembe kell venni azt az életkori sajátosságot, hogy az általános iskolai korosztály még nehezen látja át, s nehezen találja meg feladatait és tevékenységi területeit az önigazgatás és önkormányzatiság területén. Iskolarádió üzemeltetése és műsorok szervezése. Szabadidő-szervező feladatai: ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával, szabadidős programokkal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység

21.

Hagyományőrző rendezvények A hagyományőrző tevékenységnek és rendezvényeknek igen jelentős és erős közösségteremtő hatásuk van. Erősítik a valahová tartozás tudatát, folyamatot teremtenek, és ezzel mintegy ébren tartják, megerősítik az összetartozás érzését, hozzájárulnak a hagyományok és az alapvető értékek tiszteletben tartásához és megbecsüléséhez. Hagyományos iskolai nagyrendezvényeink:  Tanévnyitó ünnepség: a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, az első osztályosok ünnepélyes köszöntése. az iskola polgáraivá fogadása abból az alkalomból, hogy az iskola közösségének tagjaivá lettek.  Őszi, tavaszi erdei iskola nap.  Tanulmányi kirándulások: Évente egy alkalommal, egy napos kirándulás az osztályok szervezésében. A nevelőtestület fontosságot tulajdonít ennek a rendezvénynek.  Aradi vértanúkról megemlékezés.  Köztársaság ünnepe: Október 23. Iskolai szintű megemlékezés.  Mikulásünnepség.  Jótékonysági GÁLA műsor.  Advent időszaki programok (gyertyagyújtások-énekek)  Karácsonyfa ünnepély: a szeretet, az összetartozás, a család ünnepeként szervezzük. Az ünnepséget megelőző időszakban az osztályok adventi koszorút készítenek, ismerik a hozzá fűződő hagyományokat. Az iskolában fenyőfát állítunk.  Szaktantárgyi versenyek (városi szintű).Elsősorban informatikai versenyek.  Farsang: A rendezvény keretében felelevenítjük a farsang, hagyományait. Farsangi felvonulás a városrészben.  Március 15. A legnagyobb nemzeti ünnepünk. Megrendezésével a szabadságharc máig ható eszméit, az összefogás, a hazafiság, a hősei és az elkötelezettség példáját kívánjuk tanulóink elé állítani.  Apáczai Vers és prózamondó verseny (megyei szintű).  Gyermeknap  Méltóság mezeje Program  Tanévzáró ünnepség és ballagás: a tanév értékelése, a tanulók jutalmazása, a 8. osztályosok elbúcsúztatása. Az nagyrendezvényeink közösségteremtő erejét csökkenti a tornaterem, illetve nagyobb közösségi tér hiánya. Programjainkat létszámbontásban tudjuk megtartani, vagy egyszerre, de drága terembérléssel.

Szabadidős tevékenységek: Szabadidős tevékenységünk kialakításánál elsődleges célunk az volt, hogy minden tanulónk találjon legalább egy kapcsolódási pontot az iskolával, hogy sikerélményeket érjenek el. 22.

Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolai Diákönkormányzatnak, ahol a gyermekek önmaguk szervezik programjaikat tanári segítséggel. Iskolánkban csak olyan programokat szervezünk, melyet tanulóink kezdeményeznek, így biztosítva a tanulók minél nagyobb részvételét ezeken a programokon. Iskolarádiónk több éve működik, amelynek stábja 5-6 főből áll, és a hét minden napján hírekkel és információkkal szolgál a diákoknak. Az iskola és a diákönkormányzat által szervezett szabadidős tevékenységek teljes mértékben "lefedik" a tanulók igényét, s mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő értelmes és hasznos tevékenységet, amelynek esetenként a pályaválasztásban is jelentősége lehet. Iskolánk első emeleti folyosóján a Diákönkormányzat tanulói rendszeresen nagyon szép, esztétikus faliújságot szerkesztenek. Iskolánkban hagyományteremtőnek szánjuk a hobbi- és karácsonyfadísz kiállítást, az óvodások műsorral való megajándékozását, a decemberi jótékonysági estet. Szabadidős programjainkat szabadidő szervező bonyolítja. Sajnos az intézményünk Debrecen belvárosától messze van, így a városi programokon való részvételt korlátozza a tanulóink utaztatása és ennek a költsége. Az iskola szereplőnek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy:  megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit  érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak  gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez  a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát Intézmény feladata:  az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni  a hit-erkölcstan,valamint az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása  az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása

23.

A pedagógusok, annak érdekében, hogy:  képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;  rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel  Fejlesztik a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolattartásban az onlaine csatornákat.  

Intézmény feladata:



kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs ( kiemelve a webes felületeket és az onlaine ) csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;  a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;  a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni;  a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat);  a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.  a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;  megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos  intézményvezetői tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:

A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:  mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz;  kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;  együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében  a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;  a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

24.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, tanulóközösségek fejlesztésében.

fejlettségének

figyelembevétele

a

Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉSOKTATÁS FOLYAMATÁBAN Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a 25.

munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A nevelőtestület minden tagjának feladata  a legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóit  a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése  szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát  a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben oly módon, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsa a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások kötelezik és az iskola szűk vezetősége (intézményvezető, intézményvezető helyettesek) utasíthatja. Tételesen:  a tantervek végrehajtása  a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása  a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/  a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt  az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik  a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz  a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon részt vesz  baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi  a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén 26.

 

gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

Az osztályfőnökök feladatai  Az osztályfőnököt az intézményvezető jelöli ki.  Munkáját a NAT, Pedagógiai Program, valamint az iskolai Munkaterv alapján végzi.  Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.  Felelős vezetője az osztály közösségének.  Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.  Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.  Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.  Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait.  Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.  Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.  Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.  A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.  A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.  Családlátogatást a hátrányos tanulóknál tanév elején ajánlott elvégeznie az ifjúságvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az intézményvezető, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülőigondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt.  Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni.  Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.  Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.  Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.  Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat és félévi értesítőket.

27.





     

Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. Elektronikus naplóba bejegyzésről gondoskodik. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. Figyelemmel kíséri az egész napos iskolába járás alóli felmentés jogosságát,s jelzéssel él az intézményvezető felé. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése: A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készült fejlődési terv szerint dolgozunk. Beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló Elsősorban az első osztályba lépőknél illetve az iskola magasabb évfolyamára érkezőknél tapasztalt jelenség. Lehet átmeneti és tartós. Ebből adódóan elsődleges és kiemelt szerepe alsó tagozatban az osztálytanítónak, felső tagozatban az osztályfőnöknek van. Életkortól függetlenül az átlagosnál nagyobb odafigyelést és tervszerű pedagógusi tevékenységet igényel a probléma megszüntetése. Főbb feladatok: 28.

       

a tanuló sokoldalú megismerése, szülőkkel /gondviselővel/ való azonnali kapcsolatfelvétel, és folyamatos kapcsolattartás, a tanuló személyiségfejlődésével kapcsolatos – iskolánkba lépés előtti – információk begyűjtése előző iskolából, óvodából, családlátogatás, információcsere a tanulóval kapcsolatban lévő kollegákkal, szaktanárok, iskolaorvos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, stb. egyéni beilleszkedési terv készítése /negyed évre osztályfőnök/ folyamatos értékelés, szükséges korrekciók végrehajtása, rendszeres tájékoztatás az iskolavezetés felé, osztályközösség, pedagógusok és a tevékenységet segítők bevonása a probléma megoldásába, tartós zavarok esetén /pl. negyedév/ külső szakértői segítség igénylése /pl. Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól, részére az egyéni adottságokhoz igazodó egyéni továbbhaladást engedélyezhet/.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló Egyre több tanulónak van sikertelensége tanulási nehézsége miatt. A probléma tünetei és következményei lehetnek:       

szétszórt figyelem rövid idejű koncentráció fáradékonyság emlékezetük fejlesztésre szorul magatartásuk sokszor kiszámíthatatlan nem tudják megoldani a frusztrációs helyzeteket teljesítményük tartósan alacsony szinten marad

Felzárkóztatás Célja, funkciója A program kidolgozását teszi szükségessé az a tény, hogy néhány tanuló kudarcot él át a tanulási nehézsége miatt. E probléma következményei lehetnek az alacsonyszintű teljesítmény, viselkedészavarok, antiszociális személyiségfejlődés. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és egyéni fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozására képesség kibontakoztató felkészítést szervez. A felkészítésben részt vehetnek azok a tanulók, akiknek szülei legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és a gyermek után kiegészítő családi pótlékban részesülnek. A tanulók értékelése legalább háromhavonta a nevelő, tanuló, szülő és a gyermek és ifjúság védelmi felelős részvételével történik. A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, személyre szóló és minden évfolyamon indítható. Célja:  személyiségfejlesztés 29.

  

közösség fejlesztés felzárkóztatás szociális hátrányok enyhítése

A program célja mindezek a másodlagos tünetek kialakulásának a megelőzése, illetve súlyosságának csökkentése az érintett tanulók sikerhez juttatásával. A gyerekek ilyen jellegű problémájának felismerése és korrekciója az 5-6. életévben lenne a legoptimálisabb, hogy az iskolakezdés idejére a fejlődési egyenlőtlenségek kiegyenlítődjenek. Azonban, ha ez az óvodában elmarad, akkor az iskolai évek legelején, 1–2. osztályban pótolni kell. A program tehát főként 1–2. osztályos tanulók fejlődésére lenne a leghatékonyabb. Az ilyen jellegű foglalkozásokon legfeljebb 8-10 fővel lehetne a leghatékonyabban dolgozni, hetente két alkalommal rendszeresen egész évben. A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, sajátos felépítésű speciális feladatrendszer kidolgozását igényli (sajátos feladatlapok, fejlesztő játékok, speciális könyvek és eszközök, állandó helyiség). Ezeknél a tanulóknál a tanulási zavar típusa utal a lemaradás terültére. Ilyenkor nem közvetlen, direkt módszereket kell használni, hanem a problémát előidéző alacsonyszintű funkciókat kell fejleszteni, illetve a korábban keletkezett hiányosságokat kell rendezni. Például az írászavar estén nem írásgyakorlást kell végezni, hanem annak okát kiderítve a fejletlen észlelési területet kell fejleszteni. Tehát a program tartalma nem a tanórai anyag gyakorlása, hanem a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Ezek a fejlesztési területek a következők: 

nagymozgások, egyensúlyérzék, finommozgás,



szem –kéz-láb koordinációja,



téri tájékozódás, testséma,



percepció (látás, hallás, tapintás)



beszédkészség, gondolkodás, emlékezet, figyelem,



általános tájékozottság,



én –kép, önbizalom.

A program hatékonyságát befolyásolja a foglalkozások légköre, a pedagógus és a gyerekek, illetve a társak közötti kapcsolat milyensége. A program lehetőséget ad a nehézségekkel küzdő illetve a kudarcokat átélő tanulóknak az előbbre jutására és önértékelésük javulására. Remélhetőleg ezzel megelőzhetjük, javíthatjuk a tanulók magatartási és teljesítménybeli problémáját, ami meghatározza egyben az iskola arculatát is.

30.

Felmentett tanulók Egyes tantárgyak osztályozása alól felmentett tanulók: Azok a tanulók, akik valamilyen tantárgy /pl. magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika stb./ osztályozása alól – a pedagógiai szakszolgálat ill. egyéb szakszolgálat véleménye, javaslata alapján – mentességet kaptak, kötelesek a tanórákon részt venni, az óra menetébe képességeiknek megfelelően bekapcsolódni, a feladatokat megoldani. A tanulók munkájáról félévkor és tanév végén a szülő írásbeli tájékoztatást kap. Ez történhet az ellenőrző könyvbe történő bejegyzéssel, illetve egyéb úton. Az érdemjegyek rovatba a „részt vett” jelölést kell alkalmazni. Azok a tanulók, akik a felmentésük megszüntetését kérik, különbözeti vizsgát tesznek. A különbözeti vizsga anyagát legalább egy hónappal a vizsga előtt írásban közli a szaktanár a szülővel és a gyerekkel. A vizsga időpontját 15 nappal megelőzően szintén írásban kell közölni a szülővel és a tanulóval. Korrepetálások Az átmeneti tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára szervezhető korrepetálás ( tartós hiányzás). Elsősorban magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 1-8. évfolyamon. Első osztályban: heti két alkalom Második – negyedik osztályban: heti egy alkalom. Felső tagozaton pedig matematika és magyar tantárgyakból évfolyamonként : heti egy alkalom. Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor lehetővé kell tenni, hogy hetente két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló Magatartási nehézségekkel, problémákkal a tanulók részéről ritkábban találkozhatunk. A probléma kialakulásának sokféle oka, előzménye lehet. Tartóssága, megnyilvánulása változó. Kiemelten kell kezelni az önmagára és környezetére veszélyt hordozó megnyilvánulásokat. Ezen tanulói magatartás azonnali intézkedést kell, kapjon. A magatartási nehézségekkel kapcsolatos feladatok megegyeznek a 4.1. pontban foglalt feladatokkal.

31.

Ha az előbbi feladatok végrehajtása nem szüntette meg a zavart a Pedagógiai Szakszolgálat vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság segítségét kell kérni. Ők döntik el, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral küzd, vagy sajátos nevelési igényű. A bizottság ajánlása alapján: A tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A tanuló részt vesz az adott tárgy óráján, bekapcsolódik az óra menetébe. Félévkor és a tanév végén haladásáról írásbeli, szöveges tájékoztatást kap. Az érdemjegyek rovatba „ részt vett” megjegyzést kell tenni. A Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet. Ebben az esetben a pedagógus a közösségi életbe való beilleszkedésre készítse fel a tanulót. Ha a beilleszkedési magatartási zavar súlyossága indokolja (súlyos antiszociális magatartás, társak veszélyeztetése) magántanulói státusz megvalósítását kezdeményezheti. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, A tehetséges gyerekek számára elsődleges cél a gyerekek képességeinek intenzív fejlesztése a rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel. Az iskola nem kötelező foglalkozásokat szervez a tehetség kibontakoztatása céljából. Egyéni foglalkozást tart 1-3. osztályok tehetséges tanulói részére. Közvetlen célkitűzésünk, hogy a 7-8. osztályban, a fejlesztő szakaszban minél jobban felkészítsük a tanulókat a középiskolai tanulmányaik sikeres végzésére. Fontos része a programnak a személyiségfejlesztés, pl. önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra. Két fő szempont érvényesítése áll munkánk középpontjában: az egyik a tanulók megfelelő motiválása, másik az egyéni differenciálás. A differenciált munkára az egész napos tanórákon és foglakozásokon van lehetőség.

A tehetséggondozás színterei 

tanóra



szakkör



kulturális verseny



szabadidős programok



tanulmányi és sportverseny



ECDL és nyelv vizsga központ

Iskolánkra jellemző tehetséggondozási lehetőségek:

32.

Kiemelt figyelmet kap az alapkészségek, képességek (különös tekintettel az anyanyelv) fejlesztése. Alsó tagozaton már első évfolyamon kezdő idegen nyelvoktatást vezettünk be heti 1 órában. Az informatika tantárgyat szintén első osztálytól tanítjuk, csoportbontásban . Az alábbi tevékenységi keretekkel kívánjuk segíteni a tehetség kibontakoztatását, illetve a lemaradók felzárkóztatását:  Szakkörök  korrepetálások /főleg magyar irodalom, anyanyelv és matematika tantárgyakból/, 

felvételi előkészítő tanfolyam /elsősorban magyar irodalom és anyanyelv tantárgyakból és matematikából/,



tanulók versenyeztetése /iskolai, városi, megyei, országos/



tanulók bevonása az ünnepségek, iskolai és egyéb rendezvények előkészítésébe, lebonyolításába.



Emelt informatikai óraszám biztosítása a kerettantervnek megfelelően



.ECDL vizsgára felkészítés



nyelvvizsgára való felkészítés



aktív tevékenység a diákönkormányzat működtetésében.

II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A 2011.évi CXC köznevelési törvény 48.§ (3) értelmében „A tanulók,diákkörök, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra.” A 48.§ (4) szerint a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt  az iskolai szociális juttatások elosztási elvének meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor  a házirend elfogadása előtt DÖK felépítése, működése A szervezet felépítése: Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK vezetőség végzi. Minden felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. 33.

A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet, ekkor új választásra kerül sor. Az iskolai DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő pedagógus irányítja.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt  saját működéséről  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról  hatáskörei gyakorlásáról  egy tanítás nélküli munkanap programjáról  az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni:  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

INTÉZMÉNY

Családlátogatás Feladata: a gyermek családi körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről 34.

   

a helyi tanterv követelményeiről az értékelő munkáról gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, az iskola eredményeiről a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola szűk vezetősége felé .

Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskola mindennapjaiba, tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, különféle programokról Szóbeli tájékoztató Feladata: a tanulók tájékoztatása az iskola egyes eseményeiről, programjairól. A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok rendjét az iskolai munkaterv évente határozza meg. Elektronikus Napló- Internetes web oldalak 2016.szeptember 01- től áttértünk az elektronikus napló vezetésére. Létrehoztunk innternetes közösségeket. Iskolánk Honlapján naprakészen tartjuk. Szülők és pedagógusok együttműködése

intézményvezető

SZM tagokat tájékoztatja

osztályfőnök szaktanár szülő

szülőket tájékoztatja szülőket tájékoztatja intézményvezetőhöz,, nevelőtestülethez, SZM -hez kérést, véleményt, javaslatot intézhet

választmányi ülésen összevont szülői értekezleten szülői értekezleten szóban, írásban személyesen vagy képviselő útján szóban, írásban

félévente évente folyamatosan folyamatosan folyamatosan

A tanulók együttműködése intézményvezető diák önkormányzati vezető osztályfőnök szaktanár

a tanulók egészét tájékoztatja diák önkormányzati tagokat tanulókat

diákközgyűlésen diák önkormányzati ülésen hirdetményeken

évente havonta folyamatosan

tanulókat tanulókat

folyamatosan folyamatosan

Tanulók

intézményvezetőkhöz, nevelőtestülethez, SZM -hez

osztályfőnöki órán szóban és ellenőrzőn keresztül személyesen, képviselők útján szóban, írásban

35.

folyamatosan

kérést, véleményt, javaslatot intézhet

II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga  pótló vizsga  javítóvizsga  különbözeti vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az intézményvezető határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 36.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,  javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 2013-2014. tanév szeptember: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév szeptember: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév szeptember: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév szeptember: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vizsgarészeket kell tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

ÍRÁSBELI

37.

SZÓBELI VIZSGA SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

II.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az intézményvezető dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel illetve az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót, illetve ettől kezdve kérhető számon. Elsősök beíratása, minden évben a tankerület által meghirdetett időpontban történik. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt  és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt  a családi állapotot és szülői felügyeletet igazoló dokumentumot  hit- erkölcstan igénylő nyilatkozatot  diákigazolvány kérelmet A beírást az intézményvezető, elsős tanítók, iskolatitkár végzi. Felvételi kérelem elutasítása: Az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani csak férőhelyhiány miatt lehet,de ekkor a körzetben lévő valamelyik intézményeknek biztosítania kell a felvételét. Körzeten kívüli tanuló kérelmét indokolt esetben az intézményvezető elutasíthatja. Azokon az évfolyamokon, ahol csak emelt szintű informatikai osztályok indulnak, a magatartási és tanulási zavarral küzdő, speciális szakvéleménnyel rendelkező gyerekek felvétele nem ajánlott. Esetükben szintén a körzeten belül kell helyet kiajánlani. Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átvehet az intézmény amennyiben a férőhely ezt lehetővé teszi. Ezekben az esetekben az átjárhatóság miatt (idegen nyelv, informatika) különbözeti vizsgát lehet előírni. Ebben az intézmény vezetője dönt. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia:  Születési anyakönyvi kivonatát  az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat.  Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van (informatika, idegen nyelv). 38.

 

Különbözeti vizsgánál a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje félév. A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük.  A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR- nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot képez. A fogadó iskola visszaigazolást küld az elbocsájtó intézménynek. Tanulói jogviszony megszűnik;  ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.  A tankötelezettségi felső korhatár évében, a tanév befejezése után.  A tanulói jogviszony megszűnését dokumentáljuk: beírási napló, törzskönyv, osztálynapló, bizonyítvány.  Az intézmény vezetője, vagy titkár a tanulói jogviszony megszűnését 5 napon belül közli a KIR- be. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai: Az iskolai követelmények teljesítésének nem minden gyermek képes egyformán megfelelni. Ezért az oktatás és a nevelés eredményei attól is függnek, hogy idejében felismerjük a tanulók közötti különbségeket, s rendelkezzünk olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek figyelembe veszik a tanulók adottságait. Ennek ismeretében célunk, hogy minden gyermek a képességeihez, tehetségéhez, adottságához, hátrányaihoz, fogyatékosságához igazodó sajátos, egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. Az emelt szintű informatika osztályok megszervezésénél előzetes képességfelmérés lehetséges.

II.11. AZ ELSŐSEGÉLY – NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan, osztályfőnöki, biológia, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. 39.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia  rovarcsípések  légúti akadály  artériás és ütőeres vérzés 40.

Kémia

Fizika testnevelés



         

komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a tanuló, akinek a hátrányos helyzetű csoporton belül törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – tankötelezettség beállásának időpontjában- legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1-től a HH és a 41.

HHH gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik (4§ 12.b). A családi és szociális körülményeket az alábbi státusdimenziók alapján lehet meghatározni:  életmód (kultúra)  iskolázottság  lakás  lakókörnyezet  fogyasztás  anyagi színvonal  munkamegosztás  érdekérvényesítő képesség  etnikai hovatartozás  egészségi állapot  életkor

Jogszabályok által meghatározott iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatok Az iskoláknak gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Közreműködnie kell a gyermekek, a tanulók veszélyetetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Tájékoztatni a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét. 42.

Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermekjóléti szolgálat felkérésére. Egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozását segíti végrehajtását figyelemmel kíséri, szűkség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az intézmény vezetőjénél. Tájékoztatást nyújt a tanuló, a szülők és pedagógusok részére. Az ifjúságvédelemi feladatokkal megbízott pedagógus tevékenysége a gyakorlatban: Megelőzést és általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok: Teendők a tanári közösségen belül:  Szemléletformálás, belső továbbképzések szervezése  Ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, szakirodalom ajánlása  Intézményvezetővel, intézményvezető helyettesekkel, osztályfőnökökkel, pedagógusokkal való folyamatos együttműködés Teendők a szülők körében:  Tájékoztatás, segítségnyújtás  Szükség esetén családlátogatás  Fórumok, előadások szervezése szülők részére Teendők a tanulók körében:  Bemutatkozás, tájékoztatás a fogadóórák rendjéről, elérhető egyéb segítségről  Ismeretterjesztő programok (előadások, vetélkedők) szervezése  Kapcsolattartás a diákönkormányzattal, tájékoztató anyagok rendelkezésre bocsátása Segítő kisközösségek önszerveződésének támogatása  A támogatásokhoz, segítő szervezetekhez, szakemberekhez való hozzájutás, elérhetőség megszervezése, folyamatos tájékoztatás 

Felvilágosító programokat kell szervezni hasznos tudnivalókról (pl.: családon belüli erőszak, bántalmazás, drog-, terhesség-, AIDS fertőzés megelőzése), egészséges életmódról (drog, alkohol, dohányzás megelőzésére). A gyermekek hátrányos helyzetének felismerése Segítségnyújtás illetve a hátrány megszüntetésében való részvétel (fogadóóra, családlátogatás)

Együttműködési és jelzési kötelezettség  

A gyermekjóléti- gyermekvédelmi rendszerrel Hatósági intézkedés kezdeményezésére irányuló kötelezettség

Dokumentációs feladatok- törvényi megfeleltetés

43.

II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE

ENYHÍTÉSÉT

SEGÍTŐ

Az anyagi problémák leggyakoribb megnyilvánulásai:  Étkezéssel kapcsolatos gondok (étkezési díjhátralék, iskolai étkezést nem igénylő, otthon nem megfelelően étkező gyermek)  Megfelelő felszerelés hiánya (füzet, írószer, testnevelés, rajz)  Akik felzárkóztatásra szorulnak, de fejlesztésük, korrepetálásuk anyagi okból elmarad  Akiknek kiemelkedő a tehetsége, de a fejlesztés, előremenetel anyagi okból akadályozott  Akinek a családja nem tud megfelelő ruházatot biztosítani  Akik iskolai programokról, kirándulásról, szakkörről, sportkörről anyagi okból maradnak ki.  internetes etikai vétségek, internetfüggőség. Az anyagi hátrány felmérésére az alábbi technikák közül érdemes választani:  Tanulók, szülők egyéni segítségkérésének elősegítése.  Tájékoztatás szülői értekezleten, osztályfőnöki órán, faliújságon, iskolarádióban:  Az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájáról, illetve elérhetőségéről  A területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről A segítséget igénylő tanulók, szülők meghallgatása során (illetve családlátogatások alkalmával) törekedni kell az anyagi problémák felismerésére is (a tájékoztatás, információadás a szülő és a gyermek részéről önkéntes)  Megoldott-e a család tartós lakhatása?  Megfelelő-e a lakás a gyermek neveléséhez (fűtés, világítás, berendezés).  Igényelnek, elfogadnak-e anyagi segítséget?  Milyen támogatásokban részesül a család?  Történt-e a családban olyan rendkívüli esemény, ami miatt a család átmenetileg vagy tartósan anyagi segítségre szorul?  A gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül szerzett információk.

44.

A pedagógusok jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezések alapján Kt. 19.§ (7) a pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

-

Tanulmányi munka segítése:

Fokozottabb differenciálás, ellenőrzés a hátrányos veszélyeztetett tanulók esetében . Önálló tanulási szokás kialakítása, tanulási készségek, tanulási tempó fokozása, tanulási technikák megismerése.

-

Nevelő célzatú szabadidős foglalkozások, tevékenységek:

- A korosztálynak megfelelő szabadidős foglalkozások, tevékenységek biztosítása /rendszeres könyvtári órák, szakkör/. - Családi életre nevelés /családi ismeretek óra/ - Életvezetési ismeretek, készségek /önismereti csoport formában/ viselkedés módosító eljárások alkalmazása - Egészségvédő programok /drog – alkohol – dohányzás/ - Szünidőben táborok, programok szervezése - Az Epreskerti Általános Iskola Alapítványa segítségével külföldi tanulmányúton való részvétel támogatása (hátrányos helyzetűek).

Tanácsadás: gyerekeknek, felnőtteknek váratlanul fellépő élethelyzetekben. Hol igényelheti a megfelelő szakember segítségét? Támogatás nyújtása az egyéni érdekek figyelembe vételével, rendkívüli helyzetekben.

Szülőkkel való kapcsolattartás formái: Fogadóóra, szülői értekezlet, levelezés, telefon, ellenőrző, klub, családi kör, stb. Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. Internetes közösségi fórumok. Honlap.

45.

III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

46.

III.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS – OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI III.1.1. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően, alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző

47.

segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

48.

Matematika esetében szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 49.

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Iskolánkban kiemelt figyelmet kap a digitális kompetencia fejlesztése. Formái: első osztálytól történő informatika oktatás az emelt szintű informatika képzés emelt óraszámai interaktív táblák hangsúlyos tanórai alkalmazása ECDL vizsga letétele 8.osztályban egyedi iskolai tanmenetek az emelt szintű informatika oktatás tartalmi követelményéhez informatikai szakgimnáziumokba irányitás preferálása az informatikai osztályokból.

50.

A hatékony, önálló tanulás kompetencia A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 51.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

52.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

53.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. III.1.2. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alap Tanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti Alap Tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, 54.

történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Kiemelt feladatként kezeljük a határon túl élő magyarság megismerését, a testvériskolákkal való kapcsolattartást. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, pályázatokon. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre 55.

koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és 56.

felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Iskolánk Örökös ÖKO iskola címet nyert. A környezetvédelmi, természetvédelmi nevelés szintén kiemelt feladat.

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum, tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). Az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

57.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér, pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

58.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos 59.

fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Digitális kompetenciák fejlesztése. Informatikai pályák, munkahelyek megismertetése a tanulóinkkal. Továbbtanulásnál az informatika előtérbe helyezése.

III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI Az idegen nyelv oktatását, már az első osztályban elkezdjük. Angol és német idegen nyelvet tanítunk. 2008.09.01-től emeltszintű informatika oktatását indítottunk az egyik első osztályban felmenő rendszerben. A nem emeltszintű informatika oktatása is első osztályban kezdődik el, de felmenő rendszerben alacsonyabb óraszámban. A mindennapos testnevelést a heti három testnevelés órával, a sportkör foglalkozásaival és egész napos foglalkozások keretében valósítjuk meg. A testmozgást közvetlen a tanítási órák után kapcsolódva tartjuk meg, s így minden gyerek részt vesz rajta. A felmenő rendszerű mindennapos testnevelés bevezetését el lehetetleníti a tornaterem hiánya. Az integráltan oktatott modulok osztályozása együtt történik a másik integrált tárggyal, s félévkor és év végén egy közös osztálytatot kap a tanuló. Az önállóan oktatott modulokat is osztályozzuk, ha a modult csak az első félévben tanulták az eredményt a bizonyítványba is be kell vezetni. A modulok eredménye is beleszámít a tanuló iskolai évfolyamának sikeres befejezésébe. Az iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára” valamint, 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk egyrészt a kerettantervben szereplő tantárgyi tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére, másrészt idegen nyelv, emeltóraszámú illetve az emeltszintű informatikaoktatásra használja fel. 60.

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson

ÉVFOLYAM 1.évfolyam (emelt szintű informatika) 1.évfolyam (emelt óraszámú informatika) 2.évfolyam (emelt szintű informatika) 2. évfolyam (emelt óraszámú informatika) 3.évfolyam (emelt szintű informatika) 3.évfolyam (emelt óraszámú informatika) 4.évfolyam (emelt szintű informatika) 4.évfolyam (emelt óraszámú informatika) 5.évfolyam (emelt szintű informatika) 5. évfolyam (emelt óraszámú informatika) 6.évfolyam (emelt szintű informatika) 6. évfolyam (emelt óraszámú informatika) 7.évfolyam (emelt szintű informatika) 7. évfolyam (emelt óraszámú informatika

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Idegen nyelv angol/német Informatika Idegen nyelv angol/német Informatika Idegen nyelv angol/német Informatika Idegen nyelv angol/német Informatika

1 óra 1óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Idegen nyelv angol/német

1 óra

Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv angol/német Informatika Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika

2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Informatika Magyar nyelv és irodalom Informatika

1 óra

2 óra 1 óra 1 óra

Informatika

4 óra

Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Informatika

1 óra 1 óra 1 óra

Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika

61.

4 óra 1 óra 1 óra 1 óra

8.évfolyam (emelt szintű informatika) 8. évfolyam (emelt óraszámú informatika)

Informatika

4 óra

Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika

1 óra 1 óra 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7. évfolyamon

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia B változat Fizika B változat Kémia B változat Ének-zene A változat Technika életvitel és gyakorlat B változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:    

2013 szeptember: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 szeptember: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 szeptember: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 szeptember: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy német nyelvet tanulják.

62.

III.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon III.2.1.1.

2013/2014-es tanévtől kezdődően 1. évfolyam 2013/2014

2. évfolyam 2014/2015

a

b

a

b

a

b

a

b

7

7

Magyar nyelv

3

3

2

2

3

3

Magyar irodalom Angol nyelv/Német nyelv

4

4

4

5

4

4

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam 2015/2016

4. évfolyam 2016/2017

1

1

1

1

1

1

2

2

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

5

Etika/Hit-és erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

25

25

25

27

27

III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon III.2.2.1.

2013/2014-es tanévtől kezdődően

Tantárgyak

5. évfolyam 2013/2014

6. évfolyam 2014/2015

7. évfolyam 2015/2016

8. évfolyam 2016/2017

a

b

a

b

a

b

a

b

Magyar nyelv

2

2

2

2

1

2

2

2

Magyar irodalom

2

3

2

3

2

2

2

3

Angol nyelv/Német nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

4

3

4

3

4

Etika/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

2

2

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

-

-

-

-

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

63.

Hon- és népismeret

1

1

-

-

-

-

-

-

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

2

1

4

2

4

2

4

2

1

1

1

1

1

1

-

-

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

28

28

31

31

31

31

Az „a” betűvel az emelt szintű informatika oktatást a „b” betűvel az emelt óraszámú oktatást jelöljük. A testnevelés és sport tantárgyat a következő képen osztjuk meg: - testnevelés és sport 3 óra - sportkör (mindennapos testnevelés és sport) 2 óra

III.3. EMELT SZINTŰ INFORMATIKA OKTATÁS A Debreceni Tankerület engedélyével a 2016/2017-es tanév kezdetétől mindkét osztályunkat emelt szintű informatikai tanterv alapján indítjuk. Az Epreskerti Általános Iskolában DMJV önkormányzata a 2008/2009-es tanévtől kezdődően engedélyezte az évfolyamonként

egy

osztály

emelt

szintű

informatika

oktatását.

Beiskolázási

tapasztalataink alapján elmondható, hogy a szülők igénylik az ilyen képzésünk bővítését. Ez is indokolja, hogy mindkét osztályunkban emelt szintű informatika oktatást folytassunk. Tekintettel arra, hogy ez a képzési forma városi beiskolázású, Debrecen város más körzeteiből is jelentkezhetnek ide. A Kerettanterv változása miatt a helyi tantervünk elfogadásánál nagy hangsúlyt fektettünk az informatika tantárgy megerősítésére. Folyamatosan, jelenleg is lehetőségeinkhez mérten a szabadon felhasználható órakeret terhére oldottuk meg. Az egyik osztályunk az emelt szintű informatika tanterv (a táblázat első sora) szerint halad, míg a másik osztály az emelt óraszámú informatika tanterv (a táblázat második sora) alapján tanul. Mindkét osztály emelt szintűvé válása esetén alsóban mindösszesen, felmenő

2016/2017 tanév

2017/2018 tanév

2018/2019 tanév

2019/2020 tanév

2020/20201 tanév

2021/2022 tanév

2022/2023 tanév

Emelt szintű informatika tantervű

2015/2016 tanév

rendszerben 9 óra többlet igény jelentkezne csak (a táblázat harmadik sora).

1. 1

2. 1

3. 2

4. 2

5. 2

6. 4

7. 4

8. 4

64.

osztály informatika tantárgyának óraszámai 2013/2014 tanévtől kezdődően Emelt óraszámú informatika tantervű osztály informatika tantárgyának óraszámai 2013/2014 tanévtől kezdődően A másik osztály emelt szintű informatika tantervű válása esetén a többletóra igény A másik osztály emelt szintű informatika tantervű válása esetén a többletóra igény CSOPORTBONTÁS esetén Összesen többlet óra igény felmenő rendszerben

1

1

1

1

1

2

2

2

-

-

1

1

1

2

2

2

2

2

4

4

-

-

-

-

2

2

5

5

1

2

2

2

Az alsó tagozaton jelenleg egy fél státuszban lévő tanító-informatika műveltségterülettel rendelkező kolléga látja el az informatika tanítását. A Pedagógiai Program alapján teljes státuszára lenne szükség. Ez felmenő rendszerben valósul meg a 2018/2019-es tanévre a táblázat negyedik és ötödik sorának megfelelően. Jelenleg egyetlen osztályban sem tudjuk bontani az informatika órát. A magas osztálylétszámok miatt így nem tudjuk használni csak az egyik informatika tantermünket. A maximum 16 főt befogadó informatika tantermünk használatát, továbbá az alsó tagozaton való csoportbontást a teljes emelt szintű informatika oktatás bevezetése teszi lehetővé. III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az 1–8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás

2016/ 2017 tanév

2017/ 2018 tanév

2018/ 2019 tanév

2019/ 2020 tanév

2020/ 2021 tanév

2021/ 2022 tanév

2022/ 2023 tanév

2023/ 2024 tanév

Tantárgyak 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

-

-

-

-

-

-

-

Magyar nyelv

-

3

2

3

2

2

1

2

Magyar irodalom

-

4

4

4

2

2

2

2

Angol nyelv/Német nyelv

1

1

1

2

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

4

3

3

3

Etika/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

2

2

2

2

Környezetismeret

1

1

1

1

-

-

-

-

65.

Természetismeret

-

-

-

-

2

2

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

Hon- és népismeret

-

-

-

-

1

-

-

-

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

2

2

2

4

4

4

1

1

1

1

1

1

1

-

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

-

-

-

-

1

1

1

1

25

25

25

27

28

28

31

31

Összes heti óra

A testnevelés és sport tantárgyat a következő képen osztjuk meg: - testnevelés és sport 3 óra - sportkör (mindennapos testnevelés és sport) 2 óra

III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE Tankönyvek választása az „Országos tankönyvjegyzék”-ből történik. Tankönyv, tankönyvcsalád kiválasztását a szakmai munkaközösségek végzik. Választásukkor figyelembe kell venni:  az idevonatkozó érvényes jogszabályokat  az iskola pedagógiai programját, középtávú terveit, célkitűzéseit  a tankönyv tartósságát, árát  a könyvtári állományban szereplő tankönyvi készlet használhatóságát /tartalom, állag, készlet nagysága/  a szülők igényeit, elvárásait  a választott tankönyvvel kapcsolatos iskolai, iskolán kívüli tapasztalatokat  intézményünkben a szabad tankönyvválasztás mellett a kísérleti tankönyveket is preferáljuk. A szakmai munkaközösség vezetőjének a tankönyv kiválasztásával egyeztetnie kell a választott tankönyvvel kapcsolatban:  a munkaközösség tagjaival  a tankönyvfelelőssel  az iskolavezetéssel /igazgató / 66.

 az iskolai szülői szervezetével A választott tankönyv akkor rendelhető meg, ha a választott tankönyvvel egyetértenek:  a szakmai munkaközösség tagjainak 2/3-a  az iskola vezetője  a szülői szervezet Nézetkülönbség esetén további egyeztetéseket kell folytatni, amíg a közös megegyezés az iskola érdekeinek megfelelően eredményre nem vezet. A vitás kérdések megoldásába külső szakértő is bevonható véleményezési, tanácsadási joggal. Tanulmányi segédletek, taneszközök rendelésénél figyelembe kell venni:      

az iskola pedagógiai programját az egyes tantárgyak eredményes tanításához a minimálisan szükséges eszközigényt a már rendelkezésre álló segédleteket, taneszközöket a rendelési igény összeállításánál fontossági sorrendre kell törekedni időben /tanévekben/ ütemezve kell az igényeket megfogalmazni fontos szempont továbbá a tartósság, az ár, a könnyű használhatóság, minőségi, szavatossági garanciák. A tanulmányi segédletek, taneszközök rendelési mechanizmusa megegyezik a tankönyvrendelés folyamatával, elveivel, ugyanitt:   

a szükséges eszközök listáját a szakmai munkaközösségek állítják össze ezt megelőzően a munkaközösség vezetője egyezteti a munkaközösség szándékát az iskola vezetőjével. A tényleges megrendelést az igazgató bonyolítja a munkaközösség-vezető által leadott és elfogadott igénylista alapján.

67.

III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Magyar 1-4. évfolyam Nyomtatott grafikai eszközök:  hívóképek 1.oszt.  tanítói betűkészlet 1.oszt.  tanítói szótagkártyák 1.oszt.  faliképek a beszédfejlesztéshez 1.oszt.  kép és szókártya gyűjtemény az olvasás fejlesztéséhez 1.oszt.  kép és szókártya gyűjtemény a helyesírás fejlesztéséhez 2.-4.oszt.  eseményképek a szófajok és a szövegalkotás tanításához. Az iskola könyvtárában az alábbi szótárak, lexikonok szükségesek:  A magyar helyesírás szabályai XI. Kiadás Akadémia K. Bp. 1998.  Ablak-zsiráf gyermeklexikon Móra K. 1987.  Magyar értelmező kifejezések szótára Akadémia K. Bp. 1983.  Magyar szinonimaszótár Akadémia K. Bp. 1999. Egyéb információhordozók: *Írásvetítő, *magnó, *videó, televízió, *diavetítő, *Cd lemezek, kazetták az egyes irodalmi művek anyagához, *diafilmsorozat, *diapozitívek, írásvetítőfóliák, *vetítővásznak, videófilmek, projekt. Matematika 1-4. évfolyam  Számok nagyságviszonyait bemutató munkaeszköz  Fali számegyenes  Táblai vonalzó  Táblai körző  Sík és térmértani modellező készlet  Mérleg és súly sorozat  Méterrúd Környezetismeret 1-4. évfolyam    

„Kísérleti tálca” Terepasztal Rovargyűjtemények Mérleg 68.

           

Környezetvédelmi detektív koffer / Környezetvédelmi oktatótábla Gyógynövények Védett növények I-II Veszélyeztetett környezetünk Környezetvédelmi diafilmek Lakott terület, kertek védett madarai Erdők védett madarai Puszták védett madarai Tópartok védett madarai Nedves rétek madarai Írásvetítő

Ének-zene 1-4 évfolyam    

Hangszerek: xilofon, furulya, cintányér, dob, triangulum Hordozható / 5 vonalas / ének-zene tábla CD-lejátszós magnók, kazetták, CD-k Kodály Zoltán: Ötfokú

Rajz 1-4. Évfolyam  Rajzbakok  Nagyméretű tábla / sima /  Rajztáblák  Különböző méretű posztamensek  Drapériák: különböző méretű és anyagú  Diavetítő, diasorozatok, vetítővászon  Képzőművészeti könyvek, reprodukciók  Természeti formák: koponya, csontváz, termések, stb.  TV, Video, videokazetták, magnetofon  Nyomdafestékek, ecsetek, különböző festékek,  agyagos láda, agyag, gipsz, szobrászati segédeszközök, mintázófák, stb.  Zárható szekrények, rajzgyűjtő táblák  Mértani testek: kockák, téglatestek, hengerek, gúlák, gömbök Technika 1-4. évfolyam     

Cikk-cakk olló Kés Ráspoly Csőfogó Csavarhúzó 69.

  

Harapófogó Lemezolló Laposfogó

Testnevelés 1-4. évfolyam             

ugrózsámoly mérőszalag /30 m/ stopperóra ásó, gereblye gumilabda medicinlabdák / 3 kg / tornabot kézilabda kapu kosárlabdaháló kosárlabda palánk plexi mezek Magnó, Televízió, video

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam         

A magyar nyelv történetének fejlesztése, nyelvvált. és nyelvsorok szemléltető. Az irodalmi műnemek és műfajok jell. bemutató eszköz A magyar és világirodalom fejl. főbb korszakait szemléltető eszközök Irodalmi emlékhelyeket feldolgozó ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszközök Kötelező olvasmányok megfelelő példányszámban Video anyag - kötelező olvasmányok feldolgozása Írók, költők életrajza Irodalmi CD-ROM-ok a tananyaghoz kapcsolódóan Irodalmi tablók

Videó: János vitéz, Ludas Matyi, Egri csillagok, Kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig Történelem 5-8 évfolyam Térképek:    

A magyar nép vándorlása és honfoglalás 160 x 120 Az ember kialakulása / az emberiség az őskorban Az ókori kelet Az ókori Görögország 70.

                           

Róma a köztársaság korában Róma a császárság idején A népvándorlás Magyarország a X.-XI. században Bibliai országok Videó: Az ókori népekkel / Mezopotámia, Egyiptom, Hellász, Róma, A biblia világa / kapcsolatos kazetták Európa Nagy Károly korában Európa 1000 körül Európa XI. sz -XIII. sz.-ban Magyarország XI. - XIII. sz.-ban / Tatárjárás / Magyarország az Anjouk korban Magyarország a Hunyadiak és Jagellók korában Nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás Európa a XVI.- XVII. sz.-ban Magyarország a X.-XI.sz.-ban Az USA történelme a XIX. sz.-ban Európa a Szent Szöv. időszakában 1815-48. Az Ipari forradalom Európában Magyarország a XIII. sz.-ban Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Európa a XIX. sz. II. felében O.M.M. 1867-1914-ig Az I. világháború 1914-18-ig 2db A Trianoni béke és következményei Európa a két világháború között A II. világháború 2 db A megosztott Európa 1945 után Magyarország közigazgatása és területgyarapodása 1938-41-ig

71.

Videó:  Életrajzi filmek magyar és egyetemes történelem nagy alakjairól / Kossuth, Deák, Hitler, Sztálin, Károlyi, stb. / és eseményeiről CD-ROM:  Trianonra és a határon túli Magyarországra vonatkozó adatok.  A forradalom és a szabadságharccal kapcsolatos események, stb. CD-ROM:  A magyar nép történetével és az államalapítással kapcsolatban  Tabló: A középkori társadalom Videó:  Magyarország történetével kapcsolatos videó anyag. Egyetemes kultúra és gazdaságtörténelemmel kapcsolatos kazetták CD - ROM:  Államalapítással, a magyar kultúrával foglalkozó CD-ROM  Tabló: Természetismeret 5-6. évfolyam  rágcsáló koponya /vagy tabló /  iránytű / 6 db tanulói, 1 db tanári /  Debrecen és környéke térkép  Debrecen térkép  kézi nagyító / 3 db /  Denevér kitömött állat / vagy tabló /  Hőmérő  légnyomásmérő, páratartalom mérő  Az erdő, a rétek életközössége tabló  A folyók és tavak életközössége tabló Földrajz 7-8. évfolyam  A Föld felszíne földgömb  A Föld szerkezetét, felépítését bemutató modell vagy tabló  Földtörténeti tabló  Lemez tektonikai folyamatokat szemléltető tabló  Közép-Európa domborzata térkép  Magyarország védett területei térkép  Dél-Európa domborzati térképe  Nyugat-Európa domborzati térképe  Észak-Európa domborzati térképe  FÁK domborzati térképe

72.

A természetismeret, biológia, földrajz 5-8. évfolyamig igényli:  diavetítő  vetítő vászon Biológia 7-8. évfolyam  Távoli tájak diasorozat  Tulipán virágmodell  Alma virágmodell  Emberi csontváz  szem modell  agy modell  Metszetkészletek: anatómia, zoológia, botanikai Matematika 5-8. évfolyam  Írásvetítő  Fóliák  Falitablósor / alg.-i készlet/  Körzők, vonalzók /2 készlet/  Testek /műanyag/  Mágneses törtek  Tábla 1-2 mágneses, négyzetrácsos  Falitablósor /geom. készlet/  Korong mágnes /50 db/  Geometriai szemléltető készlet /Hajdú/ Fizika 7-8. évfolyam  Mechanika I. tanuló kísérleti készlet /különböző tömegű, térfogatú testek, hőtani készlet/ 

Mechanikai II. tanuló kísérleti készlet /sík kiskocsi, rugók/

 

Erőmérők: 0,25 N-os ; 0,5 N-os ; 25 N-os Stopperóra

        

Metronóm Hőmérő /-100C - 1000C/ Karos mérleg 100g / 0,05g Üvegkád 200x100x100 mm Merülőforraló Ebonitrúd Üvegrúd Állati szőrme Bőr 73.

            

Gyapjúszövet Krokodil csipesz vezetékek elektrovariához Elektroszkóp Elektroszkóp méter Zsebizzó Karácsonyfaizzó Mágnes rúd készlet Kisméretű iránytű átlátszó tokban egyenáramú demonstrációs mérőműszer váltóáramú demonstrációs mérőműszer Optikai pad tartozékokkal Fényforrás optikai kísérletekhez

Kémia 7.8. évfolyam  üvegkád  csipesz  szarukanál  főzőpohár /100, 150, 200, 250/  vízbontó készülék egyszerű  üvegcső /egyenes, hajlított/  kallott modell  mérleg  dugófúró készülék  gázfelfogó henger  szike  gázfejlesztő készülék  főzőpohár /100,150,200,250/  szarukanál  csipesz

Technika 5-8. évfolyam  harapófogó  kombinált fogó  illesztő fűrész  lemezolló  ráspoly  pillanatragasztó páka  kalapács  táblai vonalzó, körző  fúrógép állvánnyal  elektronikai építőkészlet  csavarhúzó 74.

  

géptani szerelőkészlet gyártástechnológiai folyamatábrák Diapozitívok / energia előállítása, hulladék kezelés, információ átadás története/

          

Video anyagok /ld. az előbb felsoroltak/ Tolómérő Motormetszetek Fémfűrész Reszelő Menetvágó, menetmetsző kerékpár és segédmotor alkatrészek Írásvetítő transzparens /Közl. házt.tan. 8.o. techn./ Nem javítható háztartási kisgépek Feszültség-áramerősség mérő elektronikai szerelvények kapcsolók, foglalatok, csengők, relék, dug aljak

Továbbá:  Konyhasarok kialakítása  Konyhai felszerelések Informatika 5-8. évfolyam  Hálózatkialakítás  Internet –  Ismeretterjesztő CD lemezek  Windows Operációs rendszer jogtiszta  CD-ROM-al rendelkező, modern multimédiás számítógép  Rádióhálózat (erősítő, hangszórók, mikrofonok)  Asztali számítógépek, laptopok.  Pendrive Ének-zene 5-8. évfolyam          

Ritmushangszerek: o triangulum kisdob réztányér Dallamkirakó Ritmus- és kottaolvasó készlet Zenei lexikon Szintetizátor Hangvilla Metronóm Kottaállvány

75.

Testnevelés 5-8. évfolyamig Tornatermi berendezések:  ugrózsámoly  váltóbot  mérőszalag /30 m/  stopperóra  ásó, gereblye  gumilabda  medicin labdák/ 3 kg /  tornabot  kézilabda kapu  kosárlabdaháló  kosárlabda palánk plexi  mezek  Magnó,  Televízió, video Tánc és dráma 5-6. évfolyam  paraván Mozgókép és médiaismeret  Filmvetítő (8mm szalagos)  Videó-kamera  Digitális fényképező  Projektor  Interaktív white board  Házi mozi rendszer  DVD lejátszó  Folyóiratok Informatika  laptopok  számítógépek  projektorok  interaktív tábla Minden tantárgyhoz rendelkezésünkre áll saját készítésű és tankönyvkiadók által készített interaktív tananyag. Pedagógusaink az Suli Digitális Tananyagot is rendszeresen használják. Egyre több pedagógusunk dolgozik saját készítésű digitális tananyaggal.

76.

III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Az alsó tagozat első két évében a legfontosabb feladatok a következők:  Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe  A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  Az alapvető tanulási módszerek szokások kialakítása.  Az iskolai fegyelem és figyelem kialakítása.  Az elemi kötelességérzet kialakulása Az alsó tagozat harmadiknegyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nemzeti alaptanterv elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezért ebben a szakaszban kiemelten törekedni kell a következőkre:  A tanulók motivációjának erősítése.  Különféle, változatos tanulásszervezési módok alkalmazása, bejáratása.  A tanulói teljesítmények növelése.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. A felső tagozaton folyó nevelésoktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges készség képesség együttesek és ismeretek megalapozásának folytatása. Ötödik, hatodik évfolyamon az alábbi teendőket  A Nemzeti alaptantervben meghatározott képesség területek ezen belül kiemelten a szövegértési, a matematikai és az elemi gondolkodási (logikai) képességek megalapozása. Az együttműködési készség fejlesztése.  A tantárgyi (szak) ismeretek megalapozása.  A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.  Digitális ismeretek és készségek bővítése. A felső tagozat hetedik nyolcadik évfolyamán folyó nevelésoktatás alapvető feladata  A változó és egyre összetettebb ismerettartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott képességek tovább fejlesztése, bővítése, a hosszú távú tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Ezért mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni. 77.



  

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Digitális ismeretek és kompetenciák bővítése. hozzájárulunk a személyiség fejlődéséhez az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét.

III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

TESTMOZGÁS

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Sajnos ez intézményünk a tárgyi feltételek hiányában nehezen tudja megteremteni a tanulók mindennapi testnevelés, testmozgás működéséhez szükséges feltételeket. A heti 5 testnevelés és sport órából heti hármat testnevelés és sport és heti 2 óra sportkör (mindennapos testnevelés és sport) tanórák keretében, valósítjuk meg. A mindennapos testnevelés színterei a 2012/2013-as tanévtől a következők: tömegsport foglalkozás, sportkör atlétika, labdarúgás, kosárlabda, tollaslabda, korcsolyázás, gyermek aerobic úszásoktatás megszervezése, szabadidő foglalkozások. A testmozgás ideje legalább napi 45 perc. A sportkörök foglalkozásain házi bajnokságokat szervezünk és bonyolítjuk le. Mindezek olyan tevékenységek, amelyek sem személyi, sem anyagi többlet kiadást nem eredményeznek. Összességében a mindennapi testnevelés, testmozgás minden tanuló számára megvalósul.

III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az iskola helyi tanterve nem határoz meg szabadon választható tantárgyat. A kötelezően választandó tantárgyak közül az iskola ötödik évfolyamon a hon és népismeretet építi be kötelező jelleggel helyi tantervébe, erről a tényről beíratáskor a szülőt tájékoztatja. Az első évfolyamos tanuló (szülőjének írásbeli nyilatkozatával) a tankönyv-rendelés időszakában nyilatkozik, hogy a következő tanévtől kezdődően melyik kötelezően választandó idegen nyelvet kívánja tanulni. Az iskola a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet14. § (5) b) pontja szerint minden év május 20-áig felméri, hogy a tanuló valamely egyház által szervezett hittanoktatáson vagy kötelező erkölcstanórákon kíván e a következő tanévben részt venni. Erről a szülő írásban nyilatkozik. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a 78.

tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat, kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói valamint a 2. évfolyamosok az első félévben. Az első évben és a második év első félévében a tanulóknak olyan szöveges értékelést kell kapnia, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. A tanulók értékelése 

Órai értékelés:

   

szóbeli: dicséret: kártyák elmarasztalás állandó biztatás

írásbeli:  pontok  csillag  nyomda  szöveges értékelés  érdemjegyek Ellenőrzés, értékelés szóbeli feladat Félévben egy alkalommal Cél:  Ismeretek ellenőrzése  Beszédkészség fejlesztése  Kommunikáció  Nyelvhelyesség korrekciója

írásbeli: 79.

   

Diagnosztizáló felmérés Cél: helyzetfeltárás, hiányosságok kiszűrése Témazáró dolgozat: Cél: ismeretanyag elsajátításának, és elsajátításának feltárása 100% 89% 74% 49% 29%

   

-

90% 75% 50% 30% 0%

5 4 3 2 1

Félévi felmérés Cél: a féléves munka értékelése Év végi felmérés Cél: az éves munka értékelése

Azon tantárgyaknál, amelyeket legalább heti két órában tanítunk, azoknál a tanulóknak havonta legalább egy érdemjegyének kell lenni. Azon tantárgyaknál, amelyeket heti két óránál kevesebb óraszámban tanítunk, azoknál a tanulóknak félévente legalább három érdemjegyének kell lenni. A témazáró dolgozat íratását egy héttel előtte kell jelezni a tanulók felé. Egy nap csak egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok egyeztessenek, a témazárók írásával kapcsolatosan. Az írásbeli munkákat két héten belül ki kell javítani.

Szöveges értékelés Az 1. évfolyam félévkor és évvégén, valamint a 2. évfolyam első félévében a tanulókat szövegesen kell értékelni. A szöveges értékelés szabályozása: A folyamat megnevezése: a szöveges értékelés folyamat szabályozása A folyamat tartalmának leírása: A tanuló önmagához mért fejlődése a tantárgyi követelményeket alapul véve a következő területeken:  Beszédkészség  Írás-olvasás képesség  Társaihoz, nevelőihez való viszonya  Számolási készség  Logikai készség  Kreativitás  Problémamegoldó gondolkodás Havonta rövid visszajelzés táblázatos formában. Félévkor és évvégén hosszabb összefüggő tájékoztató a szeptemberben közölt szempontok alapján.

80.

Alkalmazás területe: A folyamat leírása: Tevékenység

Módszer / forma

Ki

Szeptemberben bementi állapot mérése A fejlődés mérése a folyamat tartalmának leírása alapján A továbbhaladás feltételeinek teljesítése

Diagnosztizáló felmérés

Osztálytanító, tanuló szeptember 1 hete

Szóbeli, írásbeli formában

osztálytanító, tanuló

havonta, félév

szóbeli, írásbeli szummatív felmérések

osztálytanító, tanuló

év vége

Mikor

Ellenőrzést végző személy intézményvezető

intézményvezetőhelyettes munka közösségvezető intézményvezető

Dokumentáció:  mérési lapok, táblázatok havi értékelésre – munkaközösség által összeállított  félévkor tájékoztató füzet  évvégén bizonyítvány, anyakönyv A folyamat megnevezése: A szöveges értékelés folyamatszabályozása A folyamat leírása: Tevékenység Helyzetelemzés – bemenő képességek vizsgálat 1. osztályban A helyzetelemzés eredményéről a szülők tájékoztatása Továbblépés a szülők segítségével: fejlesztés megbeszélése Egyéni fejlesztés, differenciálás Tantárgyankénti értékelés - havonta Féléves és év végi szöveges értékelés ellenőrzőben, bizonyítványban

Módszer / forma októberi mérés alapján

Ki 1. osztályos tanító

Mikor szeptember

Szóbelei megbeszélés

osztálytanító, szülők

szeptember vége intézményvezető-helyettes

Szóbeli megbeszélés

osztálytanító szülő

szeptember vége intézményvezető-helyettes

Szóbeli megbeszélés

osztálytanító, szülő tanító

havonta

intézményvezető-helyettes

havonta

intézményvezető-helyettes

tanító

félévkor és évvégén

intézményvezető

írásban, táblázatos formában írásban, hosszabb formában összefüggő )

Dokumentáció:  értékelő lap  táblázatos forma, szöveges értékelés  bizonyítvány, ellenőrző 81.

Ellenőrzést végző személy intézményvezető-helyettes Munkaközösség vezető

Értékelési szempontok az egyes tantárgyakra vonatkozóan Magyar nyelv és irodalom 1 évfolyam 1. félév

Teljesítmény Terület Szavak bontása hangokra Hangok ejtése

kiváló

jó

megfelelt

felzárkóztatásra szorul

hibátlanul

1-2 hibával

2-5 hibával

nem tudja

tisztán ejti a hangokat

esetenként téveszt

logopédia segítségre szorul

A tanult betűket biztosan felismeri hibátlanul szótagolva olvas

2-3 betűt téveszt

3-tól több betűt téveszt

betűzve olvas

betűcsere, kihagyás

helyes kapcsolás

egyes betűalakok torzítottak

legtöbb betűje torzított, nehezen olvasható

1-2 hibával másol

3-4 hibával másol

4-nél több hibával másol

minden hangot tisztán ejt A tanult betűket Tanult betűk biztosan felismeri felismerése hibátlanul Olvasás szótagolva olvas, ütemesen szabályos Betűkapcsolás, vonalvezetés, betűalakítás helyes kapcsolás hibátlanul másol Másolás szavakat írott és nyomtatott szövegről tetszetős, Írásbeli esztétikus munkája rövid szavakat Tollbamondás hibátlanul ír Helyzetfelismerő logikus gondolkodás, , problémamegol önálló feladatmegoldás dó képessége kreativitása aktív, társait Órai munkája segíti csoportos tevékenysége udvarias, Tanítóhoz való figyelmes viszonya sokoldalúan Ismerete az tájékozott aktuális témakörben

többnyire tiszta

maszatos, rendetlen

1-2 hibával ír

3-4- hibával ír

4-től több hibával ír

logikus gondolkodás

kevés segítséget igényel

folyamatos segítséget igényel

a munkában általánosan részvétele hullámzó nincs feladattudata részt vesz udvarias

változó

jól tájékozott

hiányosak az ismeretei

nem adja meg a kellő tiszteletet nem érdeklődő

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény kiváló

jó

megfelelő

Terület

82.

felzárkóztatásra szorul

1-2 hibával

3-4 hibával

minden hangot tisztán ejt minden betűt Tanult betűk biztosan felismer felismerése hibátlanul, Olvasás szóképekben, kifejezően olvas szóközöket, Betűkapcsolás betűarányokat megtartja szavakat, rövid Másolás mondatokat helyesen másol tetszetős, Írásbeli esztétikus munkája rövid mondatokat, Tollbamondás hibátlanul ír logikus Emlékezetből gondolkodás, való írás önálló feladatmegoldás Helyzetfelismer aktív, társait segíti ő, problémamegol dó képessége, kreativitása

helyes hangoztatás

1-2 hangot hibásan logopédiai segítségre szorul ejt 1-2 betűt téveszt

Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya

Szavak bontása hangokra Hangok ejtése

hibátlanul

biztos betűfelismerés

nevelői segítséggel

hibátlanul, szóképekben szótagolva olvas olvas

betűcsere, kihagyás

1-2 hibával másol

4-től több hibával másol

3-4 hibával másol

többnyire tiszta

maszatos, rendetlen

1-2 hibával ír

3-4 hibával ír

4-től több hibával ír

logikus gondolkodás

kevés segítséget igényel

folyamatos segítséget igényel

a munkában általánosan részt vesz

részvétele hullámzó

nincs feladattudata

udvarias, figyelmes

udvarias

változó

nem adja meg a kellő tiszteletet

sokoldalúan tájékozott

jól tájékozott

hiányosak az ismeretei

nem érdeklődő

Magyar nyelv és irodalom 2. év I. félév Teljesítmény Terület

kiváló

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

Szavak bontása hangokra Hangok ejtése

hibátlan

1-2 hibával

sok hibával

képtelen

tiszta, érthető

Mondatok tagolása szavakra Szövegértés

hibátlan

-kor, 1-2 artikulációs hibát ejt 1-2 hibával

-nél, időnként vét, segítséggel javítja sok hibával

-nél, sok hibát ejt vagy beszédhibás segítséggel is nehézkes

-e, hibátlan feldolgozás

-e, kisebb hibával megfelelő

-t nem érti

Szöveg tartalmának visszavonása

összefüggő

nem minden esetben összefüggő

-t, tanítói segítséggel old meg csak tanítói kérdések segítségével tudja

83.

-t képtelen elmondani

Betűkapcsolás betűalakítás

-a, hibátlan és szabályos

-ánál 1-2 hibát ejt

Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás

-a, hibátlan tiszta rendes, írása tetszetős -nál nem ejt súlyos hibát -nál nem ejt súlyos hibát hibátlanul alkalmazza

-ánl 1-2 hibát ejt általában, tiszta rendes

tökéletes nagyon jó

Emlékezetből való írás Nyelvi szabályok alkalmazása, helyesírás Helyzetfelismer ő képessége Problémamegol dó képessége Kreativitása Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése

Számok nagyságszerinti összehasonlítás a Számjegyei írása, olvasása Páros-páratlan számokat Művelet fogalom Számok bontása Írásbeli munkája

-a nem megfelelő

-nál sok hibát ejt

-ra képtelen

-nál sok hibát ejt

-ra képtelen

jó

elfogadható

elfogadhatatlan

jó

átlagos

átlagon aluli ( rossz )

bizonytalan biztatásra szorul együttműködő

nincs passzív, közömbös visszahúzódó, érdektelen

-nál időnként 1-2 hibát ejt -nál időnként 1-2 hibát ejt -nál időnként 1-2 hibát ejt

kiemelkedő bátorításra szorul folyamatosan aktív többnyire aktív vezéregyéniség aktív résztvevő

-ra képtelen olvashatatlan -ra képtelen

folyamatosan együttműködő széleskörű

együttműködő

kielégítő

nem megfelelő

tájékozott

részben tájékozott

tájékozatlan

példás, dicséretes

során időnként figyelmeztetésre szorul

változó

elfogadhatatlan

jól

megfelelően

felzárkóztatásra szorul

biztos számfogalom a 10-es számkörben

1-2 esetben számfogalma bizonytalan bizonytalan a 10-es számkörben 1-2 esetben téveszt bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket

Matematika 1. évfolyam 1. félév Teljesítmény Kiválóan Terület Számfogalom

-nál időnként vét a szabályos alakítás és kapcsolás ellen -nál sok hibát ejt nehezen olvasható, de tiszta -nál sok hibát ejt

biztos számfogalom a 10 számkörben Relációs jeleket megfelelően alkalmazza

helyesen alkalmazza a relációs jeleket

pontosan alakítja A számok nevét és jelét és felismeri a szám felismeri nevét és jelét biztosan felismeri hibátlanul felismeri biztos művelet fogalom önállóan, hibátlanul tetszetős, esztétikus

1-2 hibával alakit

több esetben téveszt

biztos művelet fogalom

segítséggel bizonytalan a felismerésben felismeri 1-2 esetben téveszt segítséget igényel

hibátlanul

1-2 hibával

csak segítséggel

többnyire tiszta

elfogadható

rendetlen

84.

Szám szomszédok Sorozat folytatása

Feladat megoldási tempója Helyzet felismerő, probléma megoldó képessége, kreatívitása Órai munkája, csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése

teljes önállósággal felismeri önállóan felismeri és a szabálynak megfelelően alkalmazza megfelelő ütemű

felismeri felismeri és alkalmazza a szabályt

számegyenesen felismeri segítséggel dolgozik

eszköz segítségével felismeri, bizonytalan nem képes a sor folytatására

jó ütemű

lassú

nem megfelelő ütemű

logikus gondolkodása fejlett

összefüggéseket felismeri

kevés tanítói segítséget igényel

az összefüggéseket nem ismeri fel

aktív, kitartó, segíti általában aktív társait, irányít

órákon a teljesítménye hullámzó

nincs feladattudata

Figyelmes, segítőkész sokoldalúan tájékozott

udvarias

változó

tiszteletlen

jól tájékozott

ismeretei hiányosak

nagyon kevés ismerete van

példamutató

fegyelmezett

változó

fegyelmezetlen

Matematika 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény terület Számfogalom Számok nagyságszerinti összehasonlítása Számjegyei írása, olvasása

Kiválóan

jól

megfelelően

biztos számfogalom a 20 számkörben Relációs jeleket megfelelően alkalmazza pontosan alakítja és felismeri a szám nevét és jelét biztosan felismeri

biztos számfogalom a 20-es számkörben helyesen alkalmazza a relációs jeleket

1-2 esetben bizonytalan a 20-es számkörben 1-2 esetben téveszt

A számok nevét és jelét felismeri

1-2 hibával alakit

hibátlanul felismeri

segítséggel felismeri

biztos művelet fogalom

1-2 esetben téveszt

bizonytalan a felismerésben segítséget igényel

hibátlanul többnyire tiszta

1-2 hibával elfogadható

csak segítséggel rendetlen

felismeri

számegyenesen felismeri

felismeri és alkalmazza a szabályt

segítséggel dolgozik

eszköz segítségével felismeri, bizonytalan nem képes a sor folytatására

Páros-páratlan számokat Művelet fogalom biztos művelet fogalom Számok bontása önállóan, hibátlanul tetszetős, esztétikus Írásbeli munkája teljes önállósággal Szám felismeri szomszédok Sorozat folytatása

önállóan felismeri és a szabálynak megfelelően alkalmazza

85.

felzárkóztatásra szorul számfogalma bizonytalan bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket több esetben téveszt

megfelelő ütemű Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő logikus gondolkodása fejlett , probléma megoldó képessége, kreativitása

jó ütemű

lassú

nem megfelelő ütemű

összefüggéseket felismeri

kevés tanítói segítséget igényel

az összefüggéseket nem ismeri fel

Órai munkája, csoportos tevékenysége

aktív, kitartó, segíti társait, irányít

általában aktív

órákon a teljesítménye hullámzó

nincs feladattudata

Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése

Figyelmes, segítőkész

udvarias

változó

tiszteletlen

sokoldalúan tájékozott

jól tájékozott

ismeretei hiányosak

nagyon kevés ismerete van

példamutató

fegyelmezett

változó

fegyelmezetlen

kiválóan megfelelt

jól megfelelt

megfelelt

felzárkóztatásra szorult

biztos stabil

biztos 1-2 hibával

hiányos

kialakulatlan

pontos, helyes, rendezett

jártas 1-2 hibával

elfogadható 4-5 hiba

segítséggel is nehézkes

önálló értelmezés, megoldás önálló értelmezés, megoldás határozott egyértelmű

önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával -ban ritkán hibázik

tanítói segítséget igényel tanítói segítséget igényel -ben segítséget igényel

nem tudja értelmezni nem tudja értelmezni nem ismeri fel

áttekinthető

pontatlan hibás

áttekinthetetlen

Matematika 2. évfolyam 1 félév Teljesítmény Terület Számfogalom, számok nagyságrendi összehasonlítás Számjegyek írása, olvasása 100-as számkörben Matematikai jelek felismerése Művelet fogalom Számok bontása Számok közötti reláció felismerése Írásbeli munkája

tiszta áttekinthető, önálló pontos, biztos, Számok sorba szabályok felismerése rendezése Számszomszédok és folytatása Sorozatok folytatása

biztos 1-2 hibával, hiányos, segítséget szabályok felismerése és igényel folytatása 1-2 hibával

86.

kialakulatlan, képtelen a folytatásra

Szöveges feladatok értelmezése Egyenlőtlenségek megoldása Szorzóbennfoglaló táblák ismerete Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő képessége Probléma megoldó képessége Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése

önállóan értelmezi, megoldja

minimális segítséggel biztosan megoldja

gyakran igényel segítséget

nem tudja értelmezni

biztos, stabil

biztos 1-2 hibával

hiányos

nagyon hiányos

gyors, határozott

határozott

lassú, nehézkes

elfogadhatatlan

gyors, határozott, logikus

pontos, határozott

irányításra szorul

kialakulatlan

folyamatosan aktív vezéregyéniség

többnyire aktív aktív résztvevő

gyenge együttműködő

passzív nem együttműködő

példás, tisztelettudó

jó, tisztelettudó

elfogadható

biztos, jártas

biztos készségszintű

hiányos

tiszteletlen, elfogadhatatlan tájékozatlan

kimagasló, példás

példás

elfogadható

elfogadhatatlan

Szöveges feladatok

Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott mondatok hibátlan értelmezése, megoldása, ellenőrzése

Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott kis hibával mondatok értelmezése, megoldása, ellenőrzése

Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott mondatok nevelői segítséggel történő értelmezése, megoldása, ellenőrzése

sok hibával, csak nevelői segítséggel

kiváló

jó

megfelelt

biztos teljes biztonsággal

jó jól tájékozódik

bizonytalan 1-2 esetben téveszt

felzárkóztatásra szorult nem megfelelő sokat hibázik

sokoldalúan jól tájékozott tájékozott, érdeklődő biztosan felismeri jól felismeri sokoldalúan tájékozott jól tájékozott

hiányosak az ismeretei

kevés az ismerete

általában felismeri megfelelően tájékozott

pontos a megnevezés és a felismerés ismeri és helyesen alkalmazza a

felismeri, megnevezi

1-2 esetben téveszt

többször téveszt hiányosak az ismeretei többször téveszt

ismeri és általában helyesen alkalmazza a

Ismeri, de nem mindig alkalmazza a

Hiányosak az ismeretei

Környezetismeret – 1. osztály

Teljesítmény terület fogalom ismerete naptáron való tájékozódás foglalkozások érzékszerveink lakóhely ismeret testünk részei tisztálkodás

87.

közlekedés

tisztálkodás alapvető szabályait ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait

tisztálkodás szabályait

tisztálkodás szabályait

ismeri a szabályokat és jeleket

ismeretei hiányosak

nem ismeri vagy sok esetben téveszt

Környezetismeret – 2. osztály első félév

Teljesítmény

kiváló

jó

megfelelt

felzárkóztatásra szorult

Terület az erdő szintjei, élővilága anyagok tulajdonsága

széleskörű ismeretei vannak biztosan felismeri, az összefüggéseket látja

tájékozott

hiányosak az ismeretei

tájékozatlan

felismeri, de nem mindig tudja az összefüggéseket készségszintűek az ismeretei tudja a jellemző jegyeket

tapasztalással látja csak az összefüggéseket

nem ismeri és nem lát összefüggéseket

hiányosak az ismeretei

terén tájékozatlan

bizonytalan a felismerésben

nem ismeri fel a jellemző jegyeket

Ismeri az élettani működéseket, érti azokat

ismeri, az élettani jegyeket, de nem lát összefüggéseket

nem ismeri az élettani jeleket

tájékozott

ismeretei hiányosak

tájékozatlan

egészséges táplálkozás vadon élő és háziállatok

jártas benne

tudja és biztosan megfogalmazza a jellemző jegyeket testünk működése ismeri az élettani jellemzőket és megfogalmazza az összefüggéseket széleskörű ismeretei mező élővilága vannak

Rajz, vizuális kultúra tantárgy – 1 évfolyam és 2 évfolyam első félév Teljesítmény Terület Rajz, vizuális kultúra

Órai munkája Tanítóhoz való

Kiváló

Jó

Megfelelő

A környező világtéri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban nagyon jól alkalmazza. Rajzaiban minden lényeges elem meg van és valósághű az ábrázolása Munkái esztétikai szempontból is kifogástalan. aktív pozitív

A környező világtéri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban jól alkalmazza. Munkái szépek

A felmerülő képi összefüggéseket a pedagógus segítségével felismeri. Rajzainak egészében és részleteiben is hibák találhatók. Munkája esztétikai szempontból kifogásolható.

aktív pozitív

hullámzó negatív

88.

Felzárkóztatásra szorul

viszonya

Testnevelés 1évfolyam és 2 évfolyam első félév Teljesítmény Terület testnevelés

kiváló

jó

megfelelő

Mozgás, játék és sportműveltség terén kiemelkedő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége nagyon jó. Mozgás, versengési, játék igénye magas. Aktív, kezdeményező, fegyelmezett.

Mozgás, játék és sportműveltség terén jó. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége jó. Mozgás, versengési, játék igénye jó. Aktív, fegyelmezett.

Mozgás, játék és sportműveltség terén megfelelő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége megfelelő. Mozgás, versengési, játék igénye megfelelő. Nem elég aktív, kezdeményező, fegyelmezett.

Ének-zene 1 évfolyam és 2 évfolyam első félév kiváló Teljesítmény terület Éneklés A dalokat hibátlanul, kifejezően, megfelelő tempóban énekli hallás után Zenei hallás A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, hibátlanul felismeri, olvassa. Zenei olvasás - írás A tanult dallam és ritmikai elemeket hibátlanul felismeri betűkottáról és kottaképről Zeneértés A meghallgatott zeneműveket hibátlanul felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi.

Felzárkóztatásra szorul

jó

megfelelő

A dalokat jól, kifejezően, jó tempóban énekli hallás után

A dalokat kevés hibával énekli hallás után.

A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, kevés hibával felismeri, olvassa A tanult dallam és ritmikai elemeket kevés hibával felismeri betűkottáról és kottaképről A meghallgatott zeneműveket kevés hibával felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi.

A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, segítséggel ismeri fel és olvassa. A tanult dallam és ritmikai elemeket sok hibával felismeri betűkottáról és kottaképről A meghallgatott zeneműveket sok hibával felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi.

Az értékelésről adott információ Az értékelés közlésére a tanév során az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk. 89.

 osztálynaplót, napközis csoport naplót, melybe a tanító, tanár, napközis nevelő ír  ellenőrző könyvet, melyet a tanár-tanító, napközis nevelő ír és a szülőt láttamozásra kéri, ill. a szülő, orvos bejegyzését megteheti  üzenő füzet, melybe a tanító ír s a szülőt láttamozásra kéri ill. a szülő hivatalos megjegyzéseit, teheti meg.  írásbeli értesítés a gyermek szorgalmáról, magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről – rendkívüli esetben Osztályfőnök feladata, hogy a tanulók ellenőrző könyvét kéthavonta ellenőrizze. Az évközi teljesítmények értékelésénél az alábbi szempontokat érvényesítjük:  Az osztálynaplókban dokumentált jegyek száma tantárgyanként havonta egy jegy, ha legalább heti két órás az adott tantárgy.  A heti két óránál kevesebb órában tanított tárgyaknál fél év alatt legalább három érdemjegyet szerezzen a tanuló.  A kapott érdemjegyeket szükség esetén szóban is indokolni kell. Ha a tanuló vagy szülő kéri.  Minden nagyobb témát témazáró dolgozattal kell befejezni, a tanulók munkáit az adott tanévben, illetve plusz egy évig meg kell őrizni!  A szóbeli és írásbeli feleleteknek arányban kell lenniük! Egy nap csak egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A témazáró dolgozatok íratásának időpontját a tanárnak egy héttel előtte be kell jelenteni. Amennyiben előzetesen nem jelentette be, akkor a diák dönthet, hogy elfogadja-e a témazáróra kapott érdemjegyet A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, s az érdemjegyeket a tanulók tudomására kell hozni! Amennyiben a tanár nem javítja ki két héten belül akkor a tanuló, dönthet, hogy a dolgozatra kapott érdemjegyet beíratja vagy nem Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanítási napokon megfelelő arányú legyen az írásbeli és szóbeli házi feladat. A házi feladat már tanult ismeretekre épüljön. Hétvégén a tanulók a pénteki házi feladatot a napköziben elvégzik. A nem napközis tanulók egyéni illetve szülői belátás szerint valamint órarend szerint végzik el. A házi feladat mennyiségének adásánál egy átlagos képességű és átlagos felkészültségű tanuló napi terhelhetőségét kell figyelembe venni.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

90.

 A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (egész napos iskolai) időintervalluma nem lehet több 1,5 óránál. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az első évfolyamba lépés feltételei – beiratkozáshoz szükséges feltételek Adminisztratív feltételek  életkor –Közoktatási Törvény szerint  óvodai szakvélemény, szükség szerint kiegészítve szakértői vizsgálat eredményével, „normál létszámú osztályközösségben képezhető” javaslattal  egészségügyi törzslap Teljesítmény 

képességfeltételek

Felsőbb évfolyamba lépés feltételei  Az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni.  Hasonlóan kell eljárni az idegen nyelv tanulásának első évében függetlenül az évfolyamtól.  A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamra léphetne. A szülő kérésére az első évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.  Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.

Teljesítmény feltételek: A szaktárgyaknál maghatározott minimum teljesítése a tanév során, illetve a javítóvizsgán elért elégséges eredmény. A minimális követelményt a helyi tanterv tartalmazza. Továbbhaladásról döntő személyek  tanító, szaktanár  nevelőtestület – osztályozóértekezlet

91.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat, akkor a tanuló évismétlésre kötelezett, de nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. A döntés helye az osztályozóértekezlet. Javítóvizsga letétele tanév végéig, a nevelőtestület határozata alapján. Ettől eltérni szülői kérelem alapján intézményvezetői engedéllyel lehet /pl. egészségi állapot, külföldi tartózkodás stb./. Végbizonyítvány kiadásának feltételei  nyolcadik évfolyam sikeres elvégzése  életkor a közoktatási törvény szerint Átjárhatóság évfolyamon belül  A tanuló évfolyamon belüli osztályváltozását a tanuló illetve a szülő/gondviselő kezdeményezheti, melyet meg kell indokolnia írásban. Kérelmét az iskola vezetőjének kell benyújtani.  A kérelem elbírálásához az igazgatónak ki kell kérnie az érintett osztályfőnökök és szaktanárok véleményét. Szükség esetén külső szakértői véleményt kérhet.  Tanulói kezdeményezés esetén a szülőt/gondviselőt értesíteni kell a kérelemről, melyet az érintett osztályfőnök végez.  A kérelem elbírálását szóban és írásban is közölheti az intézmény, de az írásbeli közlésről nem tekinthet el.  Az osztályváltásnál figyelembe kell venni a fogadó osztály létszámát és egyéb sajátosságait A tanuló más iskolából történő átvételének lehetőségei és feltételei:  Másik általános iskolából érkező körzetes tanulót, ha az adott évfolyamon a törvényi maximumot eléri el az osztályok átlaga, fizikailag férőhelyet nem tudunk biztosítani, akkor nem vagyunk kötelesek felvenni.  Az idegen nyelv és informatika tantárgy tanulására külön figyelemmel kell lenni. Ha nem ,vagy kevesebb órában tanulta eddig az idegen nyelvet, vagy az informatikát ,akkor a szülőnek kell megoldani a felzárkóztatását. Amikor nincs esély a felzárkózására,vagy különbözeti vizsgák letételére, az idegen nyelvi vagy informatikai ismeretek pótlására, akkor a körzetben más iskolába kell irányítani a tanulót.  vidéki tanulót, vagy más körzetest felveszünk, ha az osztály létszáma megengedi és a tanulóval nincs magatartási probléma (példás, jó) és tanulmányi eredménye legalább közepes.

92.

III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI III.9.1. A magatartás értékelésének elvei A tanulói magatartás és szorgalom értékelése első osztálytól kezdődően az alábbiak alapján történik: A magatartást minősítő osztályzat tartalma: Magatartás Aktivitás, példamutatás

Példás igen magas fokú

Jó közepes

Változó gyenge

igen

ellene nem vét.

ingadozó

3

A közösségi célok érdekeinek figyelembe vétele, munkában való részvétel hatása a közösségre

4

Törődés társaival

5

Házirend betartása

6

viselkedés, hangnem

gondos, segítőkész betartja, arra ösztönös kifogástalan

7

Fegyelmezettség

nagyfokú

1 2

aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol segítőkész

élen jár pozitív

Rossz negatív vagy romboló szemben áll érdektelen

közömbös nem árt

negatív

ingadozó

közömbös, gátló

betartja

részben

sokat vét ellene

kívánnivalót hagy maga után megfelelő

udvariatlan, nyegle gyenge

durva, goromba elégtelen

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei 1-8. évfolyam:



példás: Pozitív módon, aktívan vesz részt a közösség életében / osztály, szakkör, egész napos foglalkozás /. Ötleteivel hozzájárul a közösség fejlesztéséhez, betartja a házirendet. Társaival, felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó. Ünnepélyeken az alkalomhoz illő ruházatban jelenik meg, példásan viselkedik. Tanulmányi és sportversenyeken képességeihez mérten képviseli az iskolát. Fegyelmi vétsége nincs.



jó: A közösség életében rendszeresen részt vesz. Irányító szerepet nem tölt be, de következetesen teljesíti feladatát. A közösség érdekei ellen nem vét, a házirendet betartja. A vitákban a helyes kezdeményezések mellett áll, támogatja azt. Fegyelmezett, udvariasan beszél, viselkedik. Szaktanári figyelmeztetésnél nagyobb fegyelmi büntetése nincs.



változó: Magatartásával sérti a közösség/ek/ érdekeit. A rábízott feladatokat nem rendszeresen végzi el. Hol a közösség érdekeit követi, hol rossz magatartásnak befolyása alá kerül – sodródik. A házirendet nem mindig tartja be /pl. késés, 93.

igazolatlan mulasztás, gyakori fegyelemsértés az órákon, beírások az órán kívül. Társaival, felnőttekkel néha udvariatlan. Osztályfőnökitől nagyobb fegyelmi büntetése nincs.



rossz: A közösség érdekeit szándékosan megsérti, árt a közösségnek. Társait rossz irányba befolyásolja. Az órákat zavarja, társai figyelmét elvonja. Társaival, felnőttekkel szemben goromba, sértő szavakat használ. Az iskolai berendezéseket, társai felszerelését szándékosan rongálja. A házirendet nem tartja be. Igazolatlan hiányzásai vannak. Igazgatói fegyelmi beírása van.

A fenti jellemzők döntő többsége adja a tanuló minősítését, a nevelőtestület egyetértésével. A beírások fokozatai: három késés – 1 szaktanári figyelmeztetés háromszor nincs ellenőrző – 1 szaktanári figyelmeztetés három szaktanári figyelmeztetés – 1 osztályfőnöki figyelmeztetés három osztályfőnöki beírás – 1 igazgatói figyelmeztetés Amennyiben a tanuló fegyelemsértésének súlyossága indokolja, akkor át lehet ugrani a fokozatokat.

Tanítási órán kívüli értékelés Tanulás  A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait önállóón hibátlanul megoldja  feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget igényel  Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban tanulásban a nevelő segítségét igényli  Csak a nevelő segítségével, dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén végzi. Nincs feladattudata Foglalkozások  A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és kivitelező  Foglalkozásokon aktív szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja. 94.

 A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó hatású.  Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja.

Udvari, tantermi és társas viselkedés  Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira serkentőleg hat, segíti őket.  Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és elfoglaltságra képes.  A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti, bomlasztja a közösséget, Étkezés  Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi.  Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, más társa étkezését nem zavarja. 3.  Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja. Beszéd  Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival.  Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget; de nem kezdeményező  Válaszai szavaltra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán nyilvánít:  Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas válasz adnak. Az első három esetben az értékelés együttesen történik a másik tantárggyal. Az informatikát önálló tantárgyként tanítjuk, s osztályozzuk is. A mozgókép és médiaismeret tantárgyat osztályozzuk. III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma változó ingadozó rendszertelen

hanyag hanyag megbízhatatlan

önállótlan

feladatát végzi el nem

5

példás jó igényes figyelmes kitartó, pontos rendszeres megbízható Általános tantárgyi mindent elvégez ösztönzésre munkavégzés dolgozik Többféle feladatot igen keveset vállal-e? Munkabeosztás: igen, jó jó

6

Tanórán

ritkán

1 2 3 4

szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés

kívüli igen

sokszor, előfordul

95.

ritkán közepes

nem

gyenge vagy nincs egyáltalán nem

információk felhasználása rendszeresen

A szorgalom érdemjegyei: 

példás /5/



jó /4/



változó /3/



hanyag /2/

1-8. évfolyam:



példás: Munkavégzése pontos, minden tantárgyban a képességeihez, lehetőségeihez mérten a maximumot adja a tanulmányi munkában. Igyekszik a tananyagon kívül plusz ismereteket is szerezni. Rendszeresen készül a tanórákra, azokon figyel, ismeretanyagot gyűjt. Önmagát ellenőrzi. Iskolai versenyeken önként részt vesz.



jó: Az órákra rendszeresen felkészül, figyel, házi feladatot készít. Tanulmányi eredménye képességeinek megfelelő. Versenyeken részt vesz.



változó: Az órákra nem készül fel rendszeresen, házi feladatait több ízben nem készíti el vagy hiányos. Felszerelése is többször hiányos. Önmagát nem ellenőrzi, pontatlan. A tanulmányi munkára ösztönözni kell.



hanyag: Tanulmányi munkája rendszertelen, megbízhatatlan. Kötelességtudata és feladattudata nincs. Sok esetben tudatosan, rossz irányba befolyásolja az osztály tanulmányi munkáját. Az órákon nem figyel, közömbös. Házi feladatait sorozatosan nem készíti el. Felszerelése gyakran hiányzik.

A fenti jellemzők döntő többsége adja a tanuló minősítését, a nevelőtestület egyetértésével.

III.10. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban első évfolyamon, csoportbontásban tanítjuk az informatikát.Ezt felmenő rendszerben 2016/17-es tanévtől tovább bővítjük. Célunk ezzel, hogy az informatikai ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK

96.

EDZETTSÉGÉNEK

A fizikai és motorikus képességek mérésére megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. 2014- től kezdődően az intézményünkben Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt mérést végzünk az ötödik évfolyamtól. Célunk a hiányosságok feltárása, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A tesztek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényelnek. Sportfelszerelésben kell végrehajtani. Minden: gyorsaság, állóképesség, motorikus próba elvégzését általános, és speciális bemelegítés előzze meg! A tesztek eredményeit a gyermeknek személyre szólóan kell megadni, hogy lássa  hol áll korábbi teljesítményéhez képest, 

az osztály átlaghoz képest,



az országos átlaghoz képest.

A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességhez megfelelő pontos, gyors, és egyenletes teszt végrehajtásra. A tesztek között a tanulók pihenjenek! A próbarendszerek magukba foglalják, és egyértelműen mutatják a tanulók egészségi és bizonyos mértékig edzettségi állapotát.

III.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőség, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására. Pedagógiai programban megfogalmazott cél: Rész cél(ok), melyek eléréséhez az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek szükségesek: - A gyermekek egészséges fejlődése: testi, lelki harmónia - Egészséges táplálkozás, táplálkozási szokások kialakítása - Napirend, rendszeresség kialakítása Az egészségnevelő munka célja: (ezen belül konkrétan a drogprevenciós munka célja) A gyerekek testi, lelki egészségének megóvása, dohányzás, alkohol, drog fogyasztásának megelőzése. 97.

Bontása: (távlati cél, középtávú cél, rövid távú cél) Célja: megelőzés tájékoztatással, eseti kezelés → megfelelő intézményhez, szakemberhez irányítás. A célok érdekében végzett tevékenységek: Tanórai tevékenységek

Tanórán kívüli tevékenységek

Egészségtan: káros szenvedélyek, táplálkozás, életmód

Kirándulások, kötetlen beszélgetések.

Biológia: testi egészség megóvása

Meghívott vendégek, szakemberek

Testnevelés: egészséges testi fejlődés biztosítása Osztályfőnöki: tapasztalatcsere, érvek, ellenérvek, viták Technika-életvitel: baleset megelőzés, egészséges táplálkozás

Helyzetelemzés A társadalmi környezet jellemzése: A családok anyagi helyzete, a szülők iskolázottsága változó. A tanulók nagy része (70 %) a iskola 1000 méteres körzetén belül él. Zöldövezetben a tanulók 80%-a lakik. Családok jellemzése: Vegyes összetételű . A csonka családokban legtöbbször a gondviselő az édesanya. Nagycsaládosok aránya (20 %) A diákokkal kapcsolatos megállapítások: A diákok többsége tisztelettudó. Előfordulnak problémás esetek. Tanulmányi munkájuk többnyire személyfüggő. Vannak nagyon jó képességű szorgalmas diákok. A tanulók 10 %-a gyenge képességű és teljesítményű. Szerepelni nyilvánosság előtt többségük szeret (figyelemfelkeltés). A humánerőforrás jellemzői: (egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség, különleges módszer stb.) Van egészségfejlesztő mentálhigiénikus diplomával rendelkező pedagógusunk. Biológia szakos kollegák, osztályfőnökök egészségneveléssel kapcsolatos tanfolyamon vettek részt.

98.

Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők Címe

Szervezet neve Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat

Faraktár u.

Magyar Vöröskereszt

Simonffy út 44.

Kapcsolattartó neve Szabó Gyula intézményvezető, intézményvezető helyettesek, osztályfőnökök

Családsegítő

Debreceni Rendőrkapitányság

Ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök Budai É. u.

intézményvezető, osztályfőnökök

Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Intézményvezető, intézményvezető helyettesek, gyermek és ifjúságvédelmi felelős.

Iskolaorvos

Osztályfőnökök, vezetőség Informatika tanárok

ECDL vizsgaközpont

Mechwart András Informatikai Szakgimnázium

Milyen témában segíthet? Deviáns viselkedés Dislexsia Disgrafia Discalculia Magatartászavar Figyelemzavar Tanulási zavar Adománygyűjtés Gyámügy Nevelés Anyagi problémák Drog prevenció Bűnmegelőzés Felvilágosítás KRESZ

ECDL vizsga bizonyítvány megszerzése, vizsgák lebonyolítása.

Intézményen belüli segítők: Foglalkozás Tanár, gyermek és ifjúság véd. fel. Iskolatitkár Pszichológus Drog prevenciós tevékenység segítő Tanító Tanár, gyermek és ifjúság védelmi felelős

Milyen témában segíthet? Kapcsolatfelvétel Adminisztráció Kapcsolatfelvétel Felvilágosítás, szervezés Szervezés Szervezés

Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot felmérés

Feladat megnevezése

Megállapítások

99.

Ebből adódó feladatok, felelősök,

Személyi tisztaság

Egészséges öltözködés

Változó:  fürdés zuhanyzás nem mindennapos  kéz és körömápolás hiánya  szájhigiénia hiánya  hajápolás-fejtetű  réteges öltözködés ismerete rendben van  óraközi szünetekben az öltözködés nem mindig évszaknak megfelelő

határidők Higiénés szokások, beszélgetés:  osztályfőnökök  fogászat  fogászati előadás

 

osztályfőnökök szülők

Egészséges napirenddel kapcsolatos mérések (életmód, időmérleg)

Mérés helye (osztály, csoport tagozat) 1-4 osztály 5-8 osztály

Megállapítások

  

Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők A tanulók napirendje nem Szülők, osztályfőnökök, egész állandó, nem rendszeres. napos foglalkozást tartó nevelők Tanulásra kevés időt szánnak Családi beszélgetések, közös programok hiánya szembeötlő

Lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések:

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos mérések Önismeret

Megállapítások Nincsenek tisztában saját képességeikkel, tulajdonságaikkal.

Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők   

Egészséges énkép kialakítása Osztályfőnökök Gyermek és Ifj. Véd. Fel.

Társismeret

Társakkal szemben kritikusak.



Társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése

Családban való kapcsolat

Családban való szerep alárendelt.

  

Szülők Osztályfőnökök Gyermek és Ifj. Véd. Fel.

Sok szülő csak az anyagiakat biztosítja.

A gyermek és ifjúságvédelem adatai Hátrányos helyzetű tanulók száma

7-8 osztály rendőrségi tájékoztató, pszichológiai előadások, személyes beszélgetések szervezése.

Iskolán belül működő prevenciós csoportok

100.

A drog prevenciós munkához szükséges állapotfelmérés: Megnevezés Ismeretszint felmérés

Megállapítások

Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők   

Alsó tagozat: hallotta a szót, tudja rossz dolog Felső tagozat: ismeri hatását,

Szülők Osztályfőnökök Gyermek és Ifj. Véd. Fel.

kíváncsiság (cigaretta, alkohol) Attitűd vizsgálat

Elméletben figyelnek, az újrahasznosításra, megvalósítás még nem mindennapos. Tisztában vannak a víz tisztaságának szükségességével, az energiapazarlás feleslegességével. Állatszeretetük: az állatkísérleteken felháborodnak, segítő szándék elképzelés szinten nagy.

Pedagógusok körében végzett vizsgálatok

Szemléletük a tanulókéval hasonló, véleményük határozottabb. Példamutatásban nem jeleskednek (dohányzás). Újrahasznosítható, szelektív hulladékgyűjtés Káros szenvedélyek nagy részét érzelmi okoknak nyilvánítják (rossz beidegződés-kávé) Megengedett helyen és időben!!!

A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos információhordozók (mentálhigiénével kapcsolatos irodalom, személyiségfejlesztés, pedagógus, mint segítő) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Buda Béla: Szenvedélyeink (Sub Rosa, 1998) Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában (Nemzeti Tankönyv K.) Mérei V. Binet: Gyermeklélektan (Gondolat, 1978)

Mire használható?

A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos mérések eredményei, megállapításai: Szülők:

101.

Jellemző szülői magatartások, káros szülői magatartások, példaadás tapasztalatai (dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszer)  Szülők kisebb része dohányzik.  Alkoholfogyasztók száma elenyésző  A szülői példa a diákoknak nagyon fontos  internetfüggőség Diákok: Megjelenő deviáns viselkedések  Magatartászavar: hyperaktivitás, figyelemzavar – kismértékben  7-8 osztályos tanulók kisebb része kipróbálta a cigarettát.  Alkoholfogyasztás nem jellemző.  internetfüggőség Pedagógusok: Drog prevenciós munkához ki, milyen ismeretszinttel rendelkezik, problémakezelési módszereket, technikákat ismernek, használnak a kollégák.

milyen

Osztályfőnökök szerepe:  Előadások szervezése  Spontán beszélgetések kezdeményezése  Megelőzés, meggyőzés személyes beszélgetéssel  Személyes példamutatás

A tevékenységek színterei: Tanórai tevékenységek, módszerek Alsó tagozat: Évfolyam 1-4

Tanóra megnevezése

Tartalom

Természetismeret

Módszer

- Egészséges táplálkozás Beszélgetés, közlés, szituációs - Öltözködés játék - Orvoshoz fordulás - Viselkedés a rendelőkben - Elsősegélynyújtás - Játékból adódó balesetek - Segítségkérés Testnevelés - Állóképesség fejlesztés Folyamatos gyakorlás - Balesetveszély - Segítségnyújtás, kérés Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos órák (drog prevenció)

102.

1-4

Természetismeret

Drog szerepe Beszélgetés, közlés, szituációs Beszerzés, hozzájutás aggályai, játék figyelmeztetés (cukros bácsi)

Az egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos programok (drog prevenció) Előadások felső tagozatban Orvos, rendőr DADA alsó tagozatban Harmadik osztályban Környezetvédelmi hét Tavasszal a Föld Napja körül Egészségvédelmi hét Ősszel Internetezés szabályai Etikai Kódex (tanárok, szakemberek)

III.13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 2012- től az Epreskerti Általános Iskola Örökös ÖKO iskola címmel rendelkezik. Helyzetkép Lásd a “Helyzetelemzés” című első fejezetben. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb kollegák együttműködésére. Iskolánkban már vannak olyan hagyományok, amelyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják, például minden évben ősszel és tavasszal részt veszünk a lakótelep takarításában, hulladékgyűjtésben. Az iskolában jelenleg a tantestület túlnyomó része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

103.

képes legyen a környezeti váltság, elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése fontos feladatunk volt és marad is. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósul az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, erdei iskolai napokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

104.











Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez, szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:  környezettudatos magatartás és életvitel segítése  egészség és a környezet összefüggései  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  a fenntartható fejlődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  alapvető emberi szükségletek;  életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotónak keresése, fogyasztás helyébe életminőség  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. A környezeti nevelés módszerei:  Természettudományos megfigyelések 105.

            

Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Viták, szituációs játékok, Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés) Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése)

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:       

a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

Rövidtávú célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek:  A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!  Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.  A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 106.

    

Az iskola tisztaságának javítása A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást. Az erdei iskolai napok megszervezése, megvalósítása; Külföldi tanulmányutakon, természetjárás.

A környezeti nevelés szinterei: Iskolán belül: Tanórán kívüli és tanórai foglalkozásokon A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  bel és külföldi tanulmányi kirándulások, akadályversenyek,  városismereti játékok stb.  kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött  “akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés,  iskolarádió működtetése,  “látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,  depónia, szennyvíztisztító stb.  versenyek;  szakkörök;  erdei iskolában  Méltóság mezeje program Hagyományos tanórai szervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a 107.

környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre). Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet). Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) Tanórán kívüli szakórák szervezése. Természetvédelmi versenyekre felkészítés. Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon. A számítógép felhasználása a tanórákon.

Egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelés lehetőségei Magyar nyelv és irodalom a környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;  házi dolgozat készítése;  poszterek készítése és bemutatása;  iskolarádió felhasználása híradásra;  faliújságon közölt információk készítése;  szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.  internetes felületeken való helyes kommunikáció, jogvédelem, személyiségvédelem.

Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során az iskolánk egy erdei iskolai napot tölt el Debrecen környékén, s ekkor ismerkedik meg az adott Debrecen környéki táj növény és állatvilágával. Tanórán kívüli programok:

108.

    

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra a tanulók munkáiból a Föld Napján a Víz napján Környezetvédelmi hetet szervezünk minden évben a Föld napjának hetében, melyen az alsó és felső tagozatnak külön programokat szervezünk. Tanulmányi kirándulások (belföld, külföld).

Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskolai napoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges 109.

papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak.

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola intézmény vezetőjének feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, Hortobágyi Nemzeti Park. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Hivatalos szervek A hivatalos egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Erőforrások A Tankerület iskolánkra szabott költségvetése. Alapítványi támogatásból finanszírozzuk az ÖKO vetélkedők jutalmazását. Pályázatok A pályázat-megjelenések figyelése intézményvezető helyettesi feladat. Az intézményvezető tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Tankerületi támogatással a külföldi,természetjáró és tanulmányi (testvériskolák).

utak megszervezése

Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a 110.

szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.

III.14. A TANULÓK INTÉZKEDÉSEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ

Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a közoktatásban kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a közoktatási intézményen belül érvényesülnie kell. Céljaink   

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása. Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával az intézmények, a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és a civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában  A HHH tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása.  Szemléletváltás: az ember társadalmi "hasznosságának" fokmérője ne elsősorban a teljesítmény legyen, hanem az a hozzáállás, mely szerint az embertársai javát éppúgy akarja, min a magáét. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére irányuló feladatok Családi háttér megismerése: A fogadóórák, a szülői értekezletek, családlátogatások keretén belül az osztályfőnök feladata. Amennyiben az osztályfőnök szükségesnek tartja, a szaktanárok megszervezik a differenciálást, illetve a felzárkóztatást. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel valamint a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival (pszichológus, családgondozó stb.) való folyamatos kapcsolattartás szintén az osztályfőnök feladata, melyet az intézményvezetővel együtt folyamatosan végez. A család szociális, anyagi helyzete: A szülőkkel való kapcsolattartást, az igénybe vehető támogatásokról való tájékoztatást az osztályfőnökök és intézményvezető, intézmény vezető helyettesek a tanév során folyamatosan végzik.

111.

A rászoruló tanulók részére a támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, gyűjtés, stb.) az intézményvezető, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódó akció terv Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra, esélyegyenlőségi kockázatokra kell reagálnia. Az elemzésekből nemcsak a hiányosságokra, hanem a pozitívumokra is fókuszálnunk kell. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés, ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség estén, beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a folyamatos javítás mellett a prevenció, illetve olyan megoldások keresése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. Akcióterv a bukások megszüntetésével kapcsolatban: bár intézményünkben nagyon alacsony a tanév végi elégtelen osztályzatok száma, mégis a tantestület célul tűzte ki, hogy az individualizáció lehetőségeit jobban kihasználva tovább csökkentsük, vagy teljesen megszüntessük. Ennek érdekében az évi két nevelési értekezletet a bukásra álló tanulók fejlődésének megbeszélésére szánunk, az első határideje a bukásveszélyről való értesítések időhatárát követő első tanári értekezlet. A második féléves megbeszélés határideje a második féléves bukásveszélyről szóló értesítés határidejét követő első tanári értekezlet. Emellett az osztályfőnökök fokozottabb figyelmet fordítanak arra, hogy a szülők mindenképp értesüljenek gyermekeik tanévközi érdemjegyeiről, ezzel kapcsolatban tervezzük a jövőben egy elektronikus értesítő rendszer bevezetését. Megvalósítás Minden iskolai dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok vizsgálata fontos feladat. A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése valósul meg. Az értékelést, visszacsatolás megtervezését, munkaterv készítését, és az ütemezett feladatok végrehajtását az intézményvezető végzi évente. Felkészült szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, intézményvezető helyettesek véleményezhetnek az érintett területen.

III.15. A NEVELŐTESTÜLET TOVÁBBI FELADATOK

ÁLTAL

SZŰKSÉGESNEK

TARTOTT

Ahhoz, hogy a pedagógiai programunkat teljesíteni tudjuk, szükségünk van a fenntartó segítségére van szűkségünk, amely többlet kiadást jelent majd.

112.

Kötelező úszásoktatást intézményünk csak többletköltséggel tudja megoldani, mert uszodával nem rendelkezünk- uszoda megközelítése buszköltséggel jár. A többletköltség a szülőre nem terhelhető. A mindennapos testnevelés változatosabb megoldása érdekében a gyermekeket korcsolyázni tanítjuk, tornaterem hiány és a korcsolya pálya megközelítése buszköltséggel jár. A többletköltséget a szülő vállalja. Belföldi tanulmányi kirándulás – buszköltség – kísérő tanár költségei - az egyéb kiadásokat a szülő vállalja, vagy pályázatokból fedezzük. Ingyenes korcsolyaoktatást biztosít a Debreceni Tankerületi Központ a második évfolyamos tanulóknak. Külföldi tanulmányi kirándulás- a Tankerület támogatja ezeket a tanulmányi kirándulásokat. Az egyéb kiadásokat a szülő vállalja. Alapítványi forrásokból kiegészítjük a keretet. Informatikai eszközök pótlása. Debrecenben egyedüli emeltóraszámú és emeltszintű informatikaoktatás – referenciaintézmény – szükséges a digitális tábla. Továbbképzés biztosítása a pedagógusoknak. Szükséges több számítógép. Szakirányú továbbképzés biztosítása a pedagógusoknak.

III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK HARMONIZÁLÁSA Intézményünk szakmai alapdokumentumába bekerült az egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása. Ennek érdekében Pedagógiai Programunk és a szakmai alapdokumentum koherenciáját biztosítani kell, mert sajátos elvek alkalmazásával bővül iskolai munkánk. Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, azt a tanulási képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye tartalmazza. Ha a sajátos nevelési igény organikus okokra visszavezethető, meg kell keresni a gyógypedagógiai ellátásának lehetőségeit, meg kell szervezni a tevékenységet. Dokumentációját „Habilitációs tervben”(2/2005.(III.1.) OM r. Tü.356, 357) kell megvalósítani. Ha a sajátos nevelési igény nem organikus, rendszeres intézményi fejlesztő intézményi folyamatot kell biztosítani számára. Egyéni fejlesztési terv készül számára, dokumentációja a foglalkozások témájának, eszközeinek, módszereinek naprakész vezetésében, házilag összeállított fejlesztési naplóban történik. A terv elkészítésének alapja a szakvélemény, amelyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készített.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának sajátos elvei 113.

A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazkodni kell a tanulók sajátos nevelési szükségleteihez, fejlesztési lehetőségeikhez és korlátaikhoz igazodva a következő elveket kell alkalmazni:      

hosszabb idősávok, szélesebb időkeretek a sajátos nevelési igénynek megfelelő tartalmak eltérő fejlesztési követelmények segítő megkülönböztetés egyéni differenciálás az iskolai élet minden területén önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése (ne normaorientáló, hanem kritériumorientáló értékelést alkalmazzunk)  a követelményektől való eltérés lehetősége (pozitív diszkrimináció alkalmazása) A sajátos nevelési igény megjelenésének formái és módjai az iskolában Az érintett minimális tanulók befogadóvá alakítása, az SNI tanuló és a közösség folyamatos fejlesztése. Az SNI tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy eredményesen tudjon közreműködni az „ép” és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek párbeszédében. A befogadó osztály tanulóinak szülei nagy segítséget jelenthetnek a pedagógiai munkában, ha megfelelő információkkal segítséget kapnak az új helyzet érzelmi feldolgozásához. A pedagógus akkor számíthat arra, hogy a szülők otthon nem ellenkező, kirekesztő, hanem toleráns, empatikus, elfogadó magatartást mintáznak gyermekeik számára, ha megfelelően tájékoztatja őket, segít ellenérzéseiket és aggodalmaikat felszínre hozni és feloldani. A kommunikáció verbális csatornája csak egy eszköz a nevelésben, a személyes példa, a metakommunikáció, az érzések és gondolatok kongruens, hiteles közvetítése jelent a gyermek számára viselkedési mintát. Fontos tehát a szülőkkel történő foglalkozás keretében tisztázni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló nem hátrányt és visszahúzó erőt jelent, hanem előny és többlettudás forrása lehet. Az „ép” gyermek személyisége gazdagodik azáltal, hogy képessé válik segítve együttműködni, a másik szükségleteit felismerni és tolerálni, saját „épségét” tudatosítani és értékelni. 114.

Ezért kell figyelemmel lenni a gyermekek szüleivel való kapcsolattartásra. Az egyéni figyelem, egyéni bánásmód az összes tanulót megilleti. Ha a szülő érzi, tudja, hogy az ő gyermekének érdekei ugyanolyan fontosak a pedagógus számára, mint az integrált gyermeké, megérti és értékeli azt a pedagógiai törekvést, amelyben a differenciált foglalkoztatás, az egész személyiséget célzó nevelés elsődleges szempont. Az akadályok elhárításának és az egyéni fejlesztés megvalósulásának lehetőségei az integrált nevelés-oktatás során Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógus, készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyéni tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent az SNI igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Az integrációnak az egész intézmény megváltoztatására kell irányulnia, ugyanis, ha a befogadás csak egy vagy néhány elkötelezett szakember "ügye", akkor az integrált nevelés - oktatás nem fog sikeresen megvalósulni. Ha az egész intézmény felvállalja, akkor valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, amely lehetővé teszi, hogy az iskola alkalmassá válik a normáktól eltérő, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmódra. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki  a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait;  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;  a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; 115.

  

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;  javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;  együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A differenciált módszerválasztás és tananyagkezelés Nagyon fontos szakmai feladat a tananyag- és módszerválasztás tervezése, koordinálása. Az egysíkú módszerek (jobbára a frontális „oktatás”) és a központilag előírt, kötelező tanagyag lassan történelemmé válik. Az iskola „jó hírét” kelti a szülők körében, ha az iskola partnerként kezeli a gyermeket, saját tanítási-tanulási folyamatának részesévé teszi azzal, hogy kooperatív technikákkal, projektmódszerrel dolgozzák fel a gyermek képességeihez, adottságaihoz igazított tananyagot, és nemcsak az ismeretátadásra, hanem a személyiség fejlesztésére és az önnevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A sajátos nevelési igény mindegyik formája, típusa nagyfokú kreativitást igényel a pedagógustól. Támpontok adhatók, de recept, pontos folyamatleírás nem, hiszen az osztálytermi történések az itt és most szintjén zajlanak, a különféle tantervek, az óraterv és az egyéni fejlesztési terv hatékony összehangolását feltételezik. A tanulásszervezési formák Látássérült gyermekek, tanulók A súlyos fokban látássérült tanulók szociális, életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztésében olyan módszereket és eljárásokat kell alkalmazni, amelyek keretében a vak tanuló egyenrangúnak érezheti magát, a legkevésbé másokra utalt, és nem érzi magát 116.

kirekesztettnek sem az órai munkából, sem a közösségből. A vizualitást igénylő módszereket sem kell teljes mértékben elhagyni, csupán módosítani, adaptálni kell azokat az adott nevelési-oktatási szituációra. Szem előtt kell tartani az „éppen szükséges, de még elégséges” segítségnyújtás elvét. Elsősorban a feladatok önálló végzéséhez szükséges feltételeket kell megteremteni, és a pedagógusnak csak irányítói szerepet kell vállalnia. Gyengén látó tanulóknál a pedagógusoknak olyan módszerekre, munkastílusra kell törekedniük, amelyek szubjektíve csökkentik a gyengén látó fizikai terhelését. Ilyenek a változatosság biztosítása, az érdeklődés felkeltése, a motivációs eszközök széles körű alkalmazása (játékosság, vidámság, érdekeltté tevés stb.). Ez a pedagógiai alapállás természetesen más kompetenciák területeire is érvényesek. A gyengén látó számára ezek a kiegészítő információk (hallás, tapintás, szaglás, mozgásérzékelés stb.) a látási érzéklet kiegészítésére, tévedéseinek korrigálására vagy éppen a helyes látási megfigyelés visszaigazolására szolgálnak, tehát látásnevelő, látásfejlesztő szerepet kapnak. Ha a pedagógia ezekre az ép érzékszervekre támaszkodik, olyan területre lép, ahol a látássérült társaival teljesen egyenértékű (de megeshet, hogy gyakorlottsága következtében kiemelkedő) teljesítményt tud nyújtani. Ezeken a csatornákon keresztül könnyebben tanul, sikeresebb az együttműködése, ami az önbizalmára is pozitív hatással lesz. Előfordul, hogy a látássérült tanulót biztonsága érdekében nem szívesen viszik el kirándulásokra. Ez súlyos hiba. Minden tantermen kívüli program többet ér a gyengénlátó számára, mint az iskolai tanítási órákon való részvétel. Az oktatási célból szervezett tapasztalatgyűjtés, a „valóság” megismertetése a gyengénlátó számára rehabilitációs értékű. Akkor hasznos igazán, ha az ő sajátos szempontjai érvényesülhetnek: mindent közelről megfigyelhet, és minél több érzékszervét – és eszközét – igénybe veheti a tapasztalatszerzés során. Hallássérült gyermekek, tanulók Az órai munkába való folyamatos bekapcsolódást jól segíti a vázlat megjelenítése, akár írásvetítőn, akár a hallássérült gyermek számára külön írásban. Hallássérült gyermek számára problémát jelent a jegyzetelés. Egyszerre nem tud szájról olvasni és jegyzetelni. A pedagógus bízzon meg valakit, aki indigóval jegyzetel, vagy a jegyzeteket fénymásolja óra után! A hallássérült tanulók integrált nevelésében-oktatásában fontos, hogy a padtárs segítsen. Célszerű megoldás a tanulópári rendszer létrehozása. Ez a feladat önkéntes. Szerencsés, ha egy ügyesebb gyerek kerül a hallássérült mellé. Természetesnek vehetjük, hogy a tanulópár egy idő után elfárad, és jelzi, hogy már nem szívesen látja el a feladatot. Tapasztalatok szerint mindig akad önként jelentkező, aki segít. A csoportnak adott utasítások nagyon fontosak, mert a feladat pontos megértése a sikeres munka alapvető feltétele. Hasznos és a nagyothalló gyermeknek jó, ha az utasítások mind szóban, mind írásban egyszerre jutnak el minden gyermekhez. A tevékenység strukturálásához illeszkedő utasítások részekre bontottak, „falatnyiak”, esetleg megmutathatóak legyenek. Ezeknek a módszeres eljárásoknak az alkalmazásával el lehet

117.

érni azt, hogy a hallássérült gyermek is jól értse és értelmezze feladatát, amely az érdemi munka feltétele. A kialakult csoport csoporttudatának építésére nagy gondot kell fordítania a pedagógusnak azért, hogy a tagok büszkék lehessenek kialakult csoportjuk munkájára, az együttműködés eredményeire. Ennek hatékony eszköze az ismerkedés, a hasonló tulajdonságok, érdeklődési körök feltérképezése (egyfelé laknak, ugyanazt az édességet szeretik, ugyanannak a csapatnak drukkolnak), tudatosítása a tagok között. A nagyothalló gyermeknek, akinek a társas kapcsolatok, a munka- és baráti kapcsolatok nagyon fontosak, új élményt ad a csoporthoz való tartozás, a kölcsönös segítségadás és segítségnyújtás lehetősége. A kölcsönös megbecsülésen, elismerésen és támogatáson alapuló csoportmunka következtében a nagyothalló gyerekek sikeresen oldják meg a feladatokat. Megtanulnak ismereteket strukturálni, rendezni rendező elvek szerint, kérdéseket alkotni és a feltett kérdésekre páros és csoportos megbeszélés után válaszolni. Jártasságot szereznek a megszerzett ismeretek folyamatábráinak megszerkesztésében, fogalomtérkép és jelentéstérkép alkotásában és értelmezésében. A tudás ilyen módon való megjelentetése segíti a nagyothalló gyermeket abban, hogy a logikus elrendezést áttekintve módosítsa esetleges félreértéseit vagy megerősítse őt előzetes feltevéseiben. Az információáramlás elősegítésére alkalmazott eljárások is a nagyothalló gyermek tanulási tevékenységét és szóbeli kommunikációjának fejlődését Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók A pedagógusoknak mindenkor szem előtt kell tartaniuk azt a kívánalmat, hogy a mozgáskorlátozott gyermekeknek elegendő segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az általuk elérhető legmagasabb önállósági szintre eljussanak, életviteli, tanulási feladataik megvalósítására képesek legyenek, de ennél egyetlen mozdulattal sem szabad többet segíteni, és helyettük semmit nem szabad elvégezni. Az integráló pedagógusoknak olyan pszichológiai tudással és érzékenységgel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek fejlődési eltéréseit megértsék, az állapotukhoz kapcsolódó viselkedési, magatartási vagy akár személyiségfejlődési zavaraikat felismerjék, és ehhez megfelelőképpen tudjanak viszonyulni. A mozgáskorlátozott gyermekeket mindenkor, minden helyzetben a csoport tagjaiként kell kezelni. Újabb személyiségfejlődési problémák kialakulásának megelőzése érdekében nem lehet sem pozitív, sem negatív kivételt tenni velük. A gyermekek hamar észreveszik, megtanulják, és ki is használják, hogy lehetőségük van korlátozottságuk árnyékában kibújni egyes feladatok elvégzése alól. Ez majdnem olyan nagy baj, mint az ellenkezője, amikor a mozgáskorlátozottak egyes feladatokból azért maradnak ki, mert sokkal egyszerűbb a gyermekeket kihagyni, mint a részvétel feltételeit megteremteni.

118.

A gyermekek ettől kezdetben talán csak csalódottságot éreznek, de ha rendszeresen ismétlődik ez a tapasztalat, kialakul vagy megerősödik bennük saját csökkentértékűségük tudata. A pedagógiai tevékenység akkor lehet eredményes, ha az oktató-nevelő munkában részt vevők az általuk elfogadott célok elérésére egyformán törekszenek, egymás lehetőségeit és igényeit kölcsönösen figyelembe veszik, együttműködnek a külső és belső partnerekkel. A mozgáskorlátozott gyermekekkel foglakozó pedagógusok fejlesztő tevékenységét össze kell hangolni. A pedagógusoknak ismerniük kell egymás munkáját, és azt a tervezésnél figyelembe kell venni. Az első iskolai években lehetőleg minél kevesebb pedagógus tanítsa a gyermekeket. Ha utazótanár vagy terapeuta is foglalkozik a gyermekkel, meg kell állapodni a kompetenciahatárokban, tanulásszervezési kérdésekben is. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók A magatartási zavarral, valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében a szükséges minimumra kell szorítani a frontális munkaformát (ugyanígy az autisztikus jellegű tanulóknál is). Szintén kevésbé célravezető, bár nélkülözhetetlen a kiscsoportban vagy párban végzett feladatmegoldás (ha elkerülhetetlen, heterogén csoportban). A programcsomagok elsődlegesen a kooperatív tanulási technikák alkalmazására helyezik a hangsúlyt, amely együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munka, a feladatmegoldás és tananyag-feldolgozás közös módszere. Az együttműködések kialakítása és alkalmazása nem egyszerű feladat a hiperaktív, valamint magatartási zavarral küzdő tanulók esetében, ugyanakkor segíti és erősíti a gyermekekben azon szociális készségek és képességek kialakítását, amelyek a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek. A problémás tanuló számára gyakran az egyetlen és hatékony szervezeti forma az önálló feladatmegoldás. Mivel nincs környezetében másik személy, aki zavaró tényezője lehetne a munkának, így sokkal eredményesebben képes figyelmét egy adott feladatra koncentrálni. Önálló tevékenységei során minél több felelősséggel ruházzuk fel a tanulót, az annál inkább igyekszik teljesíteni, elvárásainknak megfelelni. A magatartási zavarral vagy hiperaktivitással küzdő tanulók esetében a pedagógiai asszisztencia jelenléte gyakran tovább erősíti a gyermek magatartási problémáit a tanórán. Stigmaként éli meg a kapott segítséget, amely tovább erősíti negatív önértékelését. Hatékonyabban valósulhat meg e segítségadás abban az esetben, ha az asszisztencia a teljes gyermekcsoport rendelkezésére áll, s a problémával küzdő gyermek maga kérhet segítséget. Kétszemélyes viszonyban azonban ösztönzőleg hathat rájuk egy segítő

119.

szakember jelenléte. Ha egyfajta bizalmi kapcsolat kialakult, azt követően már igyekeznek eleget tenni a másik fél elvárásainak. Autisztikus jellegű gyermekek, tanulók Az autisztikus jellegű tanulók iskolai nevelésében, oktatásában az új ismeretek elsajátításához leginkább az egyéni fejlesztési forma ajánlott. Ez nem mindig azt jelenti, hogy a pedagógus elvonul egy külön szobába a gyermekkel, hiszen a hatékony kommunikáció tanulásához társas helyzetek kellenek. Személyes segítőre lehet szükség új, szokatlan helyzetekben is (pl. osztálykirándulás, ünnepség), valamint különböző színhelyeken a társas helyzetekben való megfelelő viselkedés tanításakor. A kooperatív munka során a páros és csoportos helyzetekben eleinte szintén szükség lehet segítőre, különösen akkor, ha a cél maga az emberi együttműködés elsajátítása. A kooperatív módok közül kezdetektől előnyös az a megoldás, amikor a különböző képességű gyermekek különböző nehézségű feladatlapokat oldanak meg. Ilyenkor a gyermekek önállóan dolgozhatnak, de teljesítményük mégis része a csoporténak. Nem lehet elég nagyra értékelni a kooperatív tanulás során elsajátított, a munkavállaláshoz feltétlenül szükséges együttműködési formákat. A kooperatív tanulás esetében a tanár által betöltött szerep is könnyebben elfogadható az autista gyermek számára, mivel a direkt irányítás, amelyben a teendők szinte a tanár személyes kívánságaként jelennek meg, sok esetben dühöt, dacot vált ki belőlük. A tanár, mint a tanulási folyamat szervezője, segítője sokkal kevésbé vált ki ellenállást a gyermekekből. Ezt a szerepet persze nagyon nehéz megvalósítani, hiszen az autista tanuló sokszor kevéssé önálló, sok segítségre és instrukcióra szorul. Egyes gyermekek viselkedését úgy kell erőteljesen befolyásolnunk, hogy számukra ez egyáltalán ne tűnjön fel. Az autizmus súlyosabb formájánál az arra kijelölt debreceni intézmény szolgáltatásait kell igénybe vennie a tanulónak. A szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítása Az integrált oktatás nemcsak az alkalmazott módszerek, hanem az alkalmazott eszközök és a közreműködő szakemberek tekintetében is gazdag, árnyalt. Az SNI-gyermek tanulásához számos segédeszköz szükséges, amelyeknek csak egy része speciális eszköz, más részük hagyományos, ismert játékokat és segédeszközöket ölel fel, s ezeket – esetenként – speciálisan lehet felhasználni. A gyógypedagógus új szereplője az integráló nevelési-oktatási színtereknek, hiszen – kilépve a szegregáló gyógypedagógiai intézményi keretek közül – tanácsaival és időszakos jelenlétével az integrációs folyamat részese. Javaslatokat ad a tantervek adaptálásához, a tanmenet és az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez. Módszertani ajánlásokkal segíti az ellenőrzési és értékelési formák kialakítását. Szakembertársa a pedagógusnak abban az értelemben is, hogy megbeszélik az aktuálisan fölmerülő kérdéseket, illetve a gyermek és családja problémáit közös gondként kezelik.

120.

Az akadálymentesítés lehetőségei az iskolában és a tantermekben Az Akadálymentesség Európai Eszméje alapelvként fogalmazza meg a mindenki szükségleteihez igazodó egyetemes tervezést, amely lehetővé teszi, hogy minden ember egyformán, a lehető legönállóbban használhassa környezetét. Ezalatt az épületen kívüli és belüli környezet akadálymentességét is érteni kell. Az egyetemes tervezés során a különböző sajátos szükségletű emberek igényeit összevontan kell megvalósítani. Az akadálymentesség komplex fogalom, amely vonatkozik vízszintes és függőleges, térbeli, ergonómiai, antropológiai és érzékelési akadályok kiküszöbölésére egyaránt. Tágabb értelemben ide sorolhatók a mindenki számára használhatóbb környezet kialakításának és fenntarthatóságának tárgyi és személyi feltételei, valamint az annak használata során szükségessé váló módszerbeli eltérések, egyéni megoldásmódok alkalmazása is. Iskolánk jelenleg nem akadálymentesített. Értékelés és minősítés alól való mentesítés A képességvizsgálatot összefoglaló szakvélemény meghatározhatja, hogy a tanuló mely tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentességet élvez. Ebben az esetben fontos, hogy számára nagyon pontosan meg kell határozni a továbbhaladás feltételét. Számára az adott tantárgy, illetve tantárgyrész fejlesztése egyéni tartalommal és tempóban történik, ezért a tanítók, szaktanárok egyéni fejlesztési tervet készítenek. A fejlesztendő területek meghatározását és ütemezését rögzítik. A kedvezmények célja, hogy a gyerekek továbbhaladását segítsük azáltal, hogy sikerorientált és nem kudarcos tanulási tevékenységet szervezünk számára. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Alapelvek:  fejlesztő hatású legyen (pozitív önértékelés)  diagnosztikus, formatív, segítő célú  egyéni képességstruktúra figyelembevétele (önmagához mért fejlődés)  kritériumorientált értékelés előtérbe kerülése Értékelés módjai:  szimbólumok  szóbeli értékelés  pontozás  méltányos osztályozás  szöveges értékelés, -minősítés

121.

Értékelőlapok összeállításának szempontjai:  egyediség  fejlesztendő képességek  bekövetkezett változások Tanulói teljesítményről adott információk:  Azonnali visszajelzések, összegzések, melynek módja személyre szabott és szöveges. Számonkérés, beszámoltatás: szóbeli feleltetés tételmondatok alkalmazásával  kész vázlat segítségével kulcsszavak használatával  nyílt kérdések alapján  a felkészülési idő emelésével írásbeli számonkérés:  Formái: feladatlapok, tantárgyi tesztek  Módja: rövid szöveg, rajzzal, ábrákkal Feladattípusok: a) Feleletválasztásos (zárt végű) feladatok: alternatív választás b) Feleletalkotó (nyílt végű) feladatok: kiegészítéses, rövid válasz. Eszközhasználat megengedhető (számológép, helyesírási szótár, szöveggyűjtemény, lexikonok) Az időtartam és a tempó igazodjon a szakvéleményben megállapított sajátosságokhoz.

122.

IV. Legitimációs nyilatkozat, legitimációs záradék LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZAT Alulírott Szabó Gyula, az Epreskerti Általános Iskola (4030 Debrecen, Epreskert utca 80.) intézményvezetője nyilatkozom, hogy az intézmény módosított Pedagógiai Programja a fenntartó KLIK Debreceni Tankerületére többletköltséget jelent az alábbi táblázat megvalósulása alapján:

2016/201 7 tanév

2017/201 8 tanév

2018/201 9 tanév

2019/202 0 tanév

2020/202 1 tanév

2021/202 2 tanév

2022/202 3 tanév

Emelt szintű informatika tantervű osztály informatika tantárgyának óraszámai 2013/2014 tanévtől kezdődően Emelt óraszámú informatika tantervű osztály informatika tantárgyának óraszámai 2013/2014 tanévtől kezdődően A másik osztály emelt szintű informatika tantervű válása esetén a többletóra igény A másik osztály emelt szintű informatika tantervű válása esetén a többletóra igény

2015/201 6 tanév

Kimutatás a tanító-informatika szakos várható óratöbblet és bérigényének alakulásáról

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

1

2

2

2

4

4

4

1

1

1

1

1

2

2

2

-

-

1

1

1

2

2

2

2*

2

4

4

-

-

-

-

123.

csoportbontással Összesen heti többletóra igény felmenő rendszerben: HETI ÓRASZÁM:

2*

2

5

5

12 óra

14 óra

19 óra

24 óra

-

19.287.-

48.215.-

48.215.-

-

231.444.- 578.580.- 578.580.-

Bérkülönbözet/hónap: Bérkülönbözet/év: A pedagógus havi bruttó bérének változása:

1*

2*

2*

115.718.- 135.005.- 183.220.- 231.435.-

A bérek a jelenlegi besorolást és szorzókat tartalmazzák. A csillaggal jelölt óraszámok nem igényelnek többletbért. Szabó Gyula intézményvezető

Debrecen, 2016. január 27.

124.

2*

125.

126.

V. HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNT BONTÁSA

127.