II. Vezetői program 1. Bevezetés Hosszas mérlegelés után döntöttem úgy, hogy megpályázom a Pécsi Szakképzési Centrum Zrínyi Miklós Középiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezetői álláshelyét. A gondolkodás oka abban a problémakörben keresendő, amely mindenkiben egyaránt felmerül egy ilyen döntés meghozatala előtt: a pályázó a hatékony intézményvezetéshez szükséges pedagógiai, vezetői, szakmai kompetenciákon felül rendelkezik-e azokkal az attitűdökkel, amelyek az intézményvezetői poszt betöltéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az emberi, szakmai és pedagógiai feltételek számbavételén túl alapkérdés az is, hogy a pályázónak van-e egészséges ambíciója, motiváltsága és eltökéltsége ahhoz, hogy a vezetői programjában meghatározott célokat és feladatokat végrehajtsa, elérje. Alapvetően öt olyan okot, motivációs bázist említenék, amelyek alapján úgy gondoltam, meg kell, hogy pályázzam a tagintézmény-vezetői álláshelyet. 1. Pedagógus dinasztiából származom, hiszen nagyapám és nagyanyám után édesanyám is pedagógusként tevékenykedett, sőt bizonyos formában tevékenykedik ma is. Az iskola légköre, a tanítás-tanulás szeretete, a tanítványok, a pedagógusok iránti tisztelet már gyermekkorom óta körülölelt. Nagyapám után édesanyám is ebben a városban volt intézményvezető, nagyapám a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolát, míg édesanyám az Istvánffy Miklós Általános Iskolát irányította évtizedeken keresztül. Kettejük vezetői elkötelezettségéből, hozzáállásából, elismert, örökül hagyott szakmaiságukból is táplálkozik az én eltökéltségem és ambícióm. 2. Több, mint 15 évig az Istvánffy Miklós Általános Iskolában tevékenykedtem pedagógusként, szakmai vezetőként. Az intézményben zajló országosan elismert pedagógiai innovációban való aktív részvétel, valamint annak éveken át tartó szakmai vezetése eltökéltségem, motivációm fontos bázisa. A Zrínyi Miklós Középiskolával való folyamatos szakmai együttműködés lehetőséget biztosított elhivatottságom, szakmai tudásom, ezáltal hiteles pedagógiai, vezetői tevékenységem bizonyítására mindkét intézmény kollégái számára. 3. A Pécsi Tudományegyetem közoktatási vezető pedagógus szakvizsga képzésre járó hallgatók oktatása során a folyamatos vezetéselméleti, szakmai önfejlesztésen túl visszajelzéseket, reflexiókat kapok a megye, valamint a régió intézményvezetőitől, leendő intézményvezetőitől arról, hogy vezetői szemléletemmel azonosulni tudnak, saját vezetői szakmai tevékenységükbe „adaptálják” annak elemeit.
4. Az elmúlt két évben lehetőségem volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pályázatkezelő Főosztályán több kiemelt projekt országos koordinációját vezetni, mely a csapatmunkában való hitet, mint az ambíciómat tápláló vezetői alapszemléletet megerősítette bennem. 5. Végül, de nem utolsósorban ebben a középiskolában végeztem középiskolai tanulmányaimat. Mint egykori „zrínyis diák” hálával és köszönettel gondolok tanáraimra. Eltökéltségem, ambícióim, valamint motiváltságom eredményezik vezetői programom kiemelt céljait:
Újra kivívni a gimnázium rangját, elismertségét a városban, a térségben.
A gimnáziumi oktatás számára azt a „klienskört” megszólítani, ahol reális cél a felsőoktatásba történő sikeres felvétel.
A szakközépiskolai, szakiskolai képzésben piacképes szakmák kínálata, valamint a korai iskolaelhagyás problémájának megakadályozása.
Megállítani a lemorzsolódást, a tanulói létszám folyamatos csökkenését.
A felnőttképzéssel új teret nyitni az iskola számára.
Az intézmény vonzáskörzete fejlesztendő, sőt komplexen fejlesztendő járásokat is magába foglal. Kiemelten fontosnak tartom, hogy megfelelő vezetési struktúrával, pedagógiai-szakmai fejlesztésekkel, pályázati lehetőségek széleskörű kihasználásával a térség számára a minőségi gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai képzés hosszútávon elérhető legyen. Ennek felelőssége, valamint a felsorolt motivációs bázisok meggyőztek arról, hogy megpályázzam a Pécsi Szakképzési Centrum Zrínyi Miklós Középiskola és Szakiskolájának tagintézmény-vezetői álláshelyét, bízva abban, hogy az iskola megtalálja helyét és szerepét a formálódó intézményrendszerben úgy, hogy eleget tegyen a szakmai, társadalmi, valamint a gazdasági és munkaerő-piaci elvárásoknak.
2. Vezetői hitvallás Ahogy a pályázat bevezetőjében említettem több mint 15 éve tanítok, emellett pedagógus dinasztiából származom. Meggyőződésem, hogy ahogy a tanárrá válás, a vezetővé válás sem a főiskolai, egyetemi évek alatt összegyűjtött és rendszerezett tudás egyenes arányú leképezése, hanem annál sokkal specifikusabb: több rétegű ismeretek, képességek, attitűdök halmaza. A vezetői tevékenységet véleményem szerint leginkább befolyásoló tényező: a pedagógiai szemlélet. Ez tapasztalatom szerint ténylegesen egy eredendő beállítódás, amin változtatni a legnehezebb feladatok egyike. Az iskolai évek alatt szerzett empirikus tudásunk az adott intézmények rejtett tantervéről, illetve az életünk során meghatározó személyek, „tükrök” mintája mind egyfajta beállítódás előidézője. Ezeket a beállítódásokat kódoltságuk miatt nagyon nehéz korrigálni, pedig a hatékony vezetés folyamatos megújulásának alapja lehet ez a fajta önreflexió. Az én fontos „tükreim” a családomban élt és élő pedagógusok, közülük is a legfontosabb és legnagyobb hatású az édesanyám. Az ő intézményvezetői irányítása alatt történő szemléletformálódásom eredménye az a három legfontosabb elv, amelyben való hitem határozza meg az általam képviselt vezetési stílust, vezetési irányelveket. Ezek az elvek a következők:
Hiszek az iskola személyiséget, életutat formáló, ennek eredményeképpen a társadalmat építő szerepében.
Hiszek abban, hogy a sikeres oktató-nevelő munka alappillére a diákok számára a pontosan meghatározott, kiszámítható elvárások, követelmények, amelyek elérésében a pedagógusok partnerként segítik őket.
Hiszem, hogy a hatékony iskola csak együttműködéssel, közös célok meghatározásával, együttes cselekvéssel, ugyanakkor az egyéniségek támogatásával teremthető meg.
Mindezek alapja meggyőződésem szerint a hitelesség. Hiteles iskola, hiteles pedagógusok és hiteles vezetői szellemiség által. Mitől hiteles egy pedagógus? Egyrészt elkötelezett a hivatása iránt. Tudja, hogy minden pillanatban mintát ad. Szavaival, tetteivel, hozzáállásával. A tudást képviseli a tanítványai előtt, ugyanakkor feltárja eltérő képességeiket, értékeiket, fejlesztési lehetőségeket kínál, egyéni utakat mutat meg. Pedagógiai tevékenységét egyértelmű feladatok, tudatosan meghatározott célok, szabályok mentén végzi. Hitelessége a kollégákkal való együttműködésben is megnyilvánul. A közösen megfogalmazott célok elérésében vállalt szerep, annak való megfelelés mind az intézmény arculatát alakítja ki.
A hiteles vezető nemcsak hivatásában hiteles. Közös célokat, értékeket fogadtat el, azok eléréséhez feladatokat delegál és következetesen ellenőriz. Felelősséget vállal kollégáiért, meghallgat másokat, motivál, elismer. A közös munkafolyamatok irányítása során a közösen elfogadott értékek mellett segíti a közös jövőkép kialakítását. A közösség minden tagját inspirálja az önreflexión alapuló önfejlesztésre. Vezetői pályázatomat azzal a meggyőződéssel készítettem el, hogy vezetői szemléletemmel, vezetői céljaimmal sikerül megtartani és tovább erősíteni a Pécsi Szakképzési Centrum Zrínyi Miklós Középiskola és Szakiskolájának intézményi arculatát, hagyományait, növelni hírnevét, korábbi szakmai színvonalát, annak érdekében, hogy egy értékadó és értékközvetítő intézményként működhessen a jövőben (is) tovább.
3. Vezetői célok Napjaink oktatáspolitikájában zajló törvényi változások, a fenntartó intézmény felé megfogalmazott szakmai elvárásai, a folyamatosan nehezedő szülői, tanulói igények új típusú feladatainak megfogalmazása mellett sokat kell tennie az intézmény vezetőjének és tantestületének azért, hogy nevelő, oktató munkája során olyan sikereket érhessen el, amelyek látványosan növelik majd az adott intézmény elfogadottságát, népszerűségét. Az intézményben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskola képzés egyaránt jelen van, a különböző képzési struktúrák más-más célrendszerrel bírnak. A cél elérésének pedagógiai eszközei azonban nem kezelhetők külön választva. Vezetői elképzeléseim alapvető eleme egy olyan hatékony, méltányos és eredményes iskola megteremtése, amelyben világossá tesszük tanulóink számára az élethosszig tartó tanulás fontosságát. Eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas oktatás nélkül. Hiszen az adott intézmény eredményességéhez minden tanuló sikere szükséges. A puszta információ-továbbítás helyett inkább az információt feldolgozó képességet, uniformizált oktatási gyakorlat helyett, a személyre szabott és a kooperatív oktatási gyakorlatot kell előtérbe helyezni. A diákokat a csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. Az adott tananyag osztályteremben frontális módszerrel való „leadása” helyett az egyéni igényeket kielégítő, személyre szabott pedagógiai megközelítésre kell a hangsúlyt helyezni, többféle oktatási módszer alkalmazásával. Az iskolának a tanuló eredményeihez való hozzájárulását, vagyis a hozzáadott értéket alapvetően a tanár segíti. Külön figyelmet, tudatos tervezést igényel a hátrányos szociokulturális közegből érkező tanulók egyéni, sokoldalú fejlesztése mind a tanulási időben, a mind a tanulási időn kívüli tevékenységek terén. Ezért kiemelten fontosnak tartom a leszakadó tanulók felzárkóztatását, a hátránykompenzációt. E tanulók esetében is cél a meglévő képességek, kompetenciák továbbfejlesztése, melynek birtokában képesek lesznek későbbi tanulmányaik folytatására, vagy a munka világában való helytállásra. Az oktatás méltányosságának mértéke, minősége az ő esetükben döntően befolyásolja teljesítményüket, segít a korai iskolaelhagyás problémájának megelőzésében, hatékony kezelésében. Természetesen minden fejlesztési terv méréssel, diagnózissal kell, hogy induljon. A bemeneti mérőanyag mellett, előre meghatározott időközönként a pedagógus által összeállított diagnosztikus eredményvizsgálat alkalmazása segítheti egyrészt a hatékony, formatív (fejlesztő) értékelést, másrészt feltárásra kerül, hogy a tanuló rendelkezik-e az adott tananyagrészben történő sikeres továbbhaladáshoz szükséges, minimális kompetenciákkal. Ezáltal nem csak számára célzott,
felzárkóztatás vagy tehetséggondozás válik lehetővé, hanem a pedagógiai munka tudatos tervezését is segíti, szolgálja. A minőségi szolgáltatás, elsősorban a hatékonyabb tanári munka nagyon sokat tud javítani a diákok eredményein, az adott intézmény szakmai, társadalmi megítélésén. A korszerű pedagógia szemlélet pedig sokat tud tenni a tanulók fejlődéséért, a sikeres tanítási-tanulási folyamatért. Tudományos kutatói
tevékenységem
során
bizonyítottam,
miszerint
a
pedagóguskompetenciákban
meghatározhatók azok a speciális preferenciaterületek, amelyek célzott fejlesztésével a pedagógus önfejlesztésének elősegítése optimalizálható. Intézményvezetőként kiemelt célom újszerű pedagógiai eljárások megismertetése belső képzések, hospitációs tréningek, műhelymunkák alkalmazásával a hatékony pedagógiai munka érdekében. Hiszen az eredményes oktatás alapja, hogy a pedagógusok módszerek, eszközök, tanulásszervezési eljárások gazdag repertoárjával rendelkezzenek, azokból tudatosan, különböző tanulási helyzetekhez illeszkedve válogatni tudjanak. Az intézményvezető felelőssége és feladata, hogy rendelkezve a szükséges szakmai kompetenciákkal, a pedagógusok fejlesztését, az önfejlesztés lehetőségét az intézményen belül biztosítsa, koordinálja, irányítsa. Kiemelt feladatok:
az oktatás minden területén hatékony, eredményes, méltányos iskola megalapozása
általános iskola, középiskola közötti átmenet kezelése
széleskörűen
hasznosítható
általános
műveltség,
szakmai
ismeretek
átadása,
kulcskompetenciák fejlesztése
a hatékony tehetséggondozás
az eltérő szociokulturális körülmények között élő tanulók hátránykompenzációja
inkluzív nevelés
korszerű pedagógiai eljárások, belső képzések, szakmai műhelymunka, vertikális és horizontális tanulás, együttműködés erősítése más tantestületekkel
munkaközösségek hangsúlyosabb szerepének megvalósítása, cél, hogy szakmai műhelyként működjenek
külső és belső információáramlás megújítása
az intézményvezető szakmai irányító szerepének erősítése, a pedagógiai munka tervszerű belső ellenőrzése, értékelése
pályázati lehetőségek minél szélesebb körű felkutatása
a képzési kínálat újragondolása, bővítése
4. Helyzetelemzés Az intézmény primer iskolázási vonzáskörzete a szigetvári kistérség melynek lakosságmegtartó ereje az elmúlt években folyamatosan csökken. Egyre több család költözik munkalehetőséget keresve a megyeközpontba, a fővárosba. Egyre intenzívebbé válik a térségben a külföldi munkavállalás, ahol a családegyesítés rövid időn belül megtörténik. Ezekre a tényekre alapozva kijelenthető, hogy az intézmény szerepe, léte meghatározó a térség jövője szempontjából. Mivel a térség fejlesztendő, sőt komplexen fejlesztendő járásokat is magába foglal, az intézmény, az intézmény vezetője, a pedagógusok felelőssége még hatványozottabban jelentkezik. Olyan nevelésioktatási célokat, feltételeket, szolgáltatásokat szükséges meghatározni, célul kitűzni, amelyek hosszú távon a tanulói létszám tekintetében is meghatározó erővel bírnak. Az iskola térségi elhelyezkedéséből adódóan a vezetési célok megfogalmazása során kifejtett, a tanulókban rejlő egyéni értékeket feltáró, optimális fejlesztést biztosító korszerű tanulásszervezéssel a szociális hátránykompenzáció, a tehetségazonosítás, a tehetségsegítés kiemelt szerephez jut. A hatékony, eredményes és méltányos pedagógiai munkán túl olyan képzési kínálatra van szükség, amelynek körét a térségi és helyi munkaerő-piaci igények határozzák meg, valamint adottak hozzá az intézmény személyi és tárgyi feltételei. A nagy hagyományokkal rendelkező egészségügyi szakközépiskolai képzés újraindítása, felélesztése egy ilyen kitörési lehetőség. Ehhez kapcsolódik a szociális gondozó és ápoló szakiskolai képzés, valamint az érettségire épülő – kapcsolódva a város prioritásaihoz (gyógyfürdő, kórház) – a gyógymasszőr, valamint a fizioterápiás gyógymasszőr képzés. Ismét hangsúlyozom azonban, hogy egy-egy újabb szakma elindítása, a képzési kínálat bővítése csak kiindulópont az intézmény fejlődésében. A minőségi pedagógiai munka, a képzések tartalommal való megtöltése az, ami a tanulói létszám folyamatos csökkenését megállítani, sőt megfordítani képes. Az intézmény megfelelő feltételrendszerrel rendelkezik a felnőttképzés, mint új képzési terület elindításához, igazodva ezzel napjaink oktatáspolitikai elvárásaihoz, valamint az intézmény Pedagógiai Programjában is megfogalmazott élethosszig tartó tanulást elősegítő tanulási-tanítási feltételek kialakításához. Ennek realizálása új teret nyitna az intézmény számára. Az intézmény arculatához tartozik a hagyományok ápolása. Különböző iskolai rendezvényeken, városi megemlékezéseken való részvétel közösségépítő hatással bírnak. Ezek továbbvitele, újabbnál újabb többlettartalommal való kiegészítése a mindenkori intézményvezető feladata, felelőssége. Mint egykori „zrínyis diák”, ezen hagyományok megőrzése fontos számomra.
A jövőre vonatkozó fejlesztési elképzeléseim megfogalmazása előtt azonban „diagnózist” szükséges felállítani, melynek kiindulási pontja az intézmény érvényben lévő dokumentációjának reflektív elemzése. Az intézmény képzési rendszere a 2015/2016-os tanévben a folyó tanév munkaterve alapján: Gimnáziumi oktatás keretében:
emelt óraszámú angol
emelt óraszámú német
emelt óraszámú testnevelés
emelt óraszámú informatika
általános tagozat
Szakközépiskolai oktatás keretében:
egészségügy
kereskedelem
közgazdaság
szakmunkások szakközépiskolája (2 éves intenzív)
Szakiskolai oktatás keretében:
épület és szerkezetlakatos (OKJ 34 582 03)
eladó (OKJ 34 341 01)
cipőkészítő (OKJ 34 542 02)
kőműves és hidegburkoló (OKJ 34 582 08)
gépi forgácsoló (OKJ 34 521 03)
asztalos (OKJ 34 543 02)
pék (OKJ 34 811 03)
pincér (OKJ 34 541 05)
Érettségi utáni képzések:
informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04)
kereskedő (OKJ 54 341 01)
Az intézmény folyamatosan csökkenő tanulólétszáma a 2015/2016-os tanévben a félévi statisztika adatok alapján a tanév elején 530 fő, félévkor 520 fő. Ebből gimnáziumi képzésben vett részt a tanév elején 142 fő, félévkor 150 fő. Az emelkedés oka többek között egy évek óta megfigyelhető jelenség. A szülők gyermeküknek az iskolaválasztás során nem a helyi középiskola mellett döntenek, ám a tanév első pár hónapja után a bejárás, kollégiumi élethez való alkalmazkodás problémái a helyi intézmény választására kényszerítik a szülőket.
Szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulók száma a tanév elején 135, félévkor ez a szám 132 fő. Ez 3 fővel kevesebb, ami nem számottevő. Szakiskolai képzésben a tanév elején 253 fő vett részt, félévkor 238 fő. Itt 15 fő morzsolódott le. Különösen figyelmet igénylő tanulói réteg ez, hiszen a korai iskolaelhagyás, a lemorzsolódás az ő esetükben jelenti a legnagyobb veszélyt. Az intézmény statisztikai adatai szerint a bukások aránya is a szakiskolai képzésben a legmagasabb. Intézményvezetőként kiemelt feladatnak tartom ezen problémakör vizsgálatát, kezelését, ahogy az pályázatomban már többször kifejtésre került. Itt jegyezném meg, hogy az intézményi statisztikai adatok szerint az intézményben tanulók közel egy harmada hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos
helyzetű.
Hatékonyan
működő
egyéni
képességfejlesztés
esetén
mind
a
hátránykompenzáció, mind a tehetséggondozás optimálisan kezelhető. Ehhez kapcsolódik, hogy az elmúlt tanévben mindösszesen hat tanuló tett valamilyen tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát. A gyorsabban haladó és a tehetséges tanulók fejlesztése, kezelése szintén az intézmény kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon. Kiemelt terület az intézmény szolgáltatási között az idegennyelv oktatása, több nyelvből emelt óraszámú képzést is biztosítanak. Ezt továbbra is kiemelt feladatnak tartom, hiszen ma mind a munkavállalás területén, mind a felsőoktatási tanulmányok sikeres abszolválása szempontjából elemi, hogy használható nyelvtudást adjunk a tanulóknak. Törekedni kell arra, hogy minél több tanuló tegyen emelt szintű érettségi vizsgát vagy nyelvvizsgát valamelyik idegen nyelvből. Ehhez nagy segítséget adhat az intézménynek évek óta jól működő a németországi eppingeni testvériskolai kapcsolata, melynek folytatása, további lehetőségek, szakmai-pedagógiai kapcsolatok kiépítésével az intézmény minden kliense számára pozitív hozadékkal bír. Az intézmény infrastruktúrája jónak mondható, 35 tanteremmel, 4 demonstrációs teremmel (egy kialakítás alatt) rendelkezik a közelmúltban részben felújított épület. IKT felszereltsége megfelelő, 230 számítógép, valamint 13 projektor és (digitális) tábla áll a pedagógusok és a diákok rendelkezésére. Az intézményben a mindennapi pedagógiai munkát 38 főállású pedagógus, valamint 6 óraadó végzi. Végzettségüket
tekintve
27
pedagógus
rendelkezik
egyetemi
végzettséggel,
egy
fő
mesterdiplomával, míg 12 fő főiskolai végzettséggel került alkalmazásra. Kiemelt célom a pedagógusok önfejlesztésre való törekvését elősegíteni és támogatni. Számunkra, pedagógusok számára különösen fontos, hogy önreflektív képességünk a mindennapi munkánk során alkalmazzuk, hasznosítsuk, hiszen a pedagógus életpályamodellhez kapcsolódó minősítési eljárás nem csak anyagi előrelépést jelent, hanem eddigi pedagógiai tevékenységünk felülvizsgálatára, bemutatására, ezen keresztül önfejlesztésre sarkall. A minősítés során szerzett elismerés pedig hatékony motivációs bázis lehet a további munkánk során.
ERŐSSÉGEK Belső, szervezeti intézményi infrastrukturális adottságok részben felújított iskolaépület fiatal átlagéletkorú nevelőtestület, nyitott szemlélet intézményi hagyományok ápolása széleskörű képzéskínálat külföldi testvériskolai partnerkapcsolatok szegregációmentesség
FEJLESZTÉSRE VÁRÓ TERÜLET Belső, szervezeti módszertani kultúra tudatos fejlesztése valódi egyéni képességfejlesztés pedagógus előremenetelt hatékonyan inspiráló intézményi környezet változatos tanulásszervezési eljárások
LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEK Külső, környezeti Külső, környezeti Fenntartói stabilitás Vonzáskörzetben élő családok Alacsony fluktuáció elvándorlása Partnerkapcsolatok alacsony szociokulturális családi fejlesztendő, komplexen fejlesztendő háttér vonzáskörzet – pályázati lehetőségek csökkenő tanulólétszám magas HH, HHH arányú tanulói létszám a szülők a megyeszékhely középiskoláit preferálják a pedagógusok terheltsége
5. A jövőre vonatkozó vezetői elképzeléseim Az iskola stabilitásának, életben maradásának feltétele a hajlékony szervezeti struktúra, valamint a hatékony csapatmunka. A szervezetnek olyan képességekre van szüksége, amellyel optimálisan és gyorsan alkalmazkodhat az oktatás szűkebb és tágabb értelemben vett környezetéhez, azok változásaihoz. Ehhez alkalmazni kell az emberi erőforrások tekintetében a kompetenciák, pedagógiai kompetenciák tudatos, hatékony, önreflexión alapuló fejlesztésének lehetőségeit. Szem előtt kell tartani a különbözőség értékét, ehhez kapcsolódóan a megfelelő feladatdelegálást. Az iskolának a társadalmi, oktatáspolitikai változások minden fázisában működőképesnek kell maradnia, az oktatás színvonalának rovására az oktatási rendszerhez kapcsolódó semmilyen változáskövetés nem mehet. A pedagógusok körében a mindennapi pedagógiai tevékenységhez kapcsolódóan fékezőerőként hat a tradíciók féltése, a megszokás, a hatékony kommunikáció hiánya, a változással szembeni ellenállás. Ezek feloldásával a szakmai munka hatékonyabbá, szervezettebbé válik, táptalaja lehet a pedagógiai innovációk elindulásának. Azok a tudatos újító tevékenységek ugyanis, amelyek folyamatát előre meghatározott célrendszer vezérli, folyamatszabályozása intenzív, kritikai önreflektív monitorozással történik a résztvevők személyes késztetésére, közös szervezeti jövőképére alapozva. Az intézmény hatékony működésének és fejlesztésének alapja tehát egyrészt az iskolavezetés tagjainak összehangolt koordinációs tevékenysége, másrészt a pedagógusok a pedagógiai folyamatok tervezésében, monitorozásában való aktív részvétele. Ehhez egyértelműen megfogalmazott hatáskörökre, jogkörökre, feladat-felelős meghatározásokra, pontos belső eljárásrendekre van szükség. Tagintézmény-vezetőként első feladatomnak a tagintézmény-vezető, a helyettesek hatáskörének és jogkörének áttekintését, tervezet készítését, majd annak a vezetői teammel való megvitatása után azonnali alkalmazását és alkalmaztatását tartom. Ennek során az iskola minden szervezeti egységének, annak minden egyes területének felelősségi köre, felelőse meghatározásra kerül, ezáltal megszűnnek az egyes döntési, felelősségi jogkörök esetleges átfedései. Vezetői tevékenységem másik fontos feladata az iskola dokumentumrendszerének áttekintése lesz. Az iskola minden egyes területére (pedagógiai tartalom, működés, működtetés, szervezeti struktúra, gazdálkodás) meghatározásra kerülnek a különböző szabályozó dokumentumok, eljárásrendek. Ezáltal válik biztosítottá a hatékony pedagógiai munka koordinálása, szakmai irányítása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása is.
A vezetői team koordinációs, szakmai irányítói tevékenysége mellett a pedagógiai munka hatékonyságának intézményben
növelése
működő
érdekében
megerősítésre
négy munkacsoport
(humán,
kerülnének reál,
a
idegen
munkacsoportok. Az nyelv,
szakmai)
az
intézményvezető szakmai irányításával rendszeres műhelymunkák keretében, egyfajta belső képzési hospitációs rendszerben végeznék a munkájukat. Kiemelten fontos szerephez kell jutnia az intézményben a horizontális tanulásnak, a teameken belüli, teamek közötti pedagógiai-szakmai együttműködéseknek. Ennek elősegítését célozza meg a szakmai irányítási szerepkör megjelenése, erősödése az intézményben a fent vázolt szervezeti struktúrán belül. Az egyén szakmai fejlődését, előremenetelét is generálja a portfólió feltöltése, az ilyen irányú, megerősített pedagógiai, módszertani tudásbázis. A pedagógusok ugyanis rendelkeznek a megfelelő pedagóguskompetenciákkal, a folyamatos reflektív, önreflektív monitorozása a mindennapi pedagógiai tevékenységnek csak elősegíti a preferált kompetenciaterületek fejlődését, a meglévő pedagógiai módszertani tudás előhívásával, rendszerezésével, esetleges bővítésével, mindezt az intézményen belüli hálózati tanulás, tudatosan tervezett és felépített műhelymunkák segítségével. Az intézményi dokumentációs rendszer eljárásrendjei, feladat-felelős meghatározásai specifikálva az egyes teameken belül, kibővítésre, pontosításra kerülnek a műhelymunkák témáinak, időpontjainak meghatározásával. Így elkerülhetővé válik az, hogy a munkacsoportok szakmai együttműködése az adott tanév rendezvényeinek, eseményeinek koordinálására koncentrálódjon. Természetesen heti rendszerességgel kell, hogy sor kerüljön a teamek vezetői, a vezetői team közötti műhelymunkára, kerekasztal beszélgetésekre, ahol a résztvevők megosztják egymással az információkat, reflektálnak az adott folyamatokra, aktuális feladatokra, javaslatokat tesznek a további tervezésre. Az itt elhangzott reflexiók, információk a teamek vezetői által jutnak el a tagokhoz, lehetőséget adva ezáltal számukra is az azonnali reflexióra, mely a belső információáramlás hatékonyságát növeli. Fontosnak tartom egy új munkacsoport létrehozását, amely az intézmény PR-tevékenységét fogná össze. Feladata az intézmény honlapjának működtetésén túl az intézményi portfólió létrehozása, folyamatos bővítése, az iskolai üzenőfal aktualizálása, iskolai rendezvények szervezése, meghívók, kapcsolattartás stb. A hatékony, eredményes, méltányos iskola hármas privilégiumát pedagógusai felé is nyújtja. Vallom, hogy a pedagógusok szakmai fejlődésének lehetővé tétele, ennek hatékony koordinálása, a pontos, kiszámítható feladat-felelős meghatározások, mindezek az egyéni értékek, különbségek figyelembe vételével, az információ hatékony áramlásának segítésével a vezetői célként megjelölt hatékony, eredményes és méltányos iskola szellemiségét tudjuk megteremteni, hosszú távú, reális célokkal, ehhez optimális szervezeti struktúrával, valamint optimális humánerőforrással.
A szervezeti struktúra optimalizálásán túl további kiemelt feladat a pedagógiai munka tudatosan tervezett tartalmi fejlesztése. A vezetői célként meghatározott fejlesztési célok eléréséhez figyelembe kell venni, hogy az intézmény olyan többségi iskola, ahol az eltérő képességű és érdeklődésű tanulók számára optimális közeget, tanulási feltételeket szükséges biztosítani. Az optimális egyéni képességfejlesztés alappillére a diagnosztizálás, a megfelelő tanulásszervezési eljárások, a differenciálás. A diagnosztizálás célja az, hogy valós képet kapjon mindkét fél – a tanár és a diák is – az aktuális tananyagrész aktuális tanulói tudásszintjéről. Ehhez szükséges hozzárendelni azokat a fejlesztési feladatokat, didaktikai eljárásokat, eszközöket, amelyek biztosítják a fejlődést minden tanuló számára. További célja a tanulók pontos önismeretének, reális önértékelésének elősegítése, hiszen a differenciálás, mint hatékony tanulásszervezési eljárás nem azt jelenti, hogy képességek szerint, csoportbontás segítségével, tudásszintek alapján „szegregáljuk” a tanulókat, átjárási lehetőséget nem biztosítva számukra. Az így, mesterségesen létrehozott „szintcsoportok” sem egységesek, nem is lehetnek azok. A tanulók „differenciálása” helyett, különösen egy ilyen nagy képességbeli eltéréseket mutató intézményben, célravezetőbb a tanulás feltételeit differenciálni. Megfelelő eszközrendszerrel, tevékenységszervezéssel lehetővé válik az öndifferenciálás. A differenciálás alkalmazása során alapvető, hogy a tanuló és a tanár is tudja, hogy hol tart, mit kell gyakorolnia, milyen szinten vállalkozhat a gyakorlásra, szükséges-e számára speciális fejlesztés a továbbhaladáshoz, mikor kaphat a tanuló új, nehezebb feladatot, esetleg továbbhaladhat gyorsabban a tananyagban. Csak ennek pontos ismerete után állíthatja össze és kínálhatja fel a pedagógus a tanulók számára az adott tanóra mennyiségében és minőségében eltérő nehézségű feladatait. Ez a sikerorientált tanulási környezet elősegíti a belső késztetésen alapuló tanulás kialakulását. Az értelmi intelligencia fejlesztése mellett ezek az alapelvek az érzelmi intelligencia fejlődéséhez is hozzájárulnak, hiszen a pontos önismeret, a önreflexión alapuló tanítási-tanulási helyzetek, az alkalmazott csoportmunkák, a kooperatív tanulásszervezési eljárások egyaránt a konstruktív együttműködést, a közösségben való együtt-tanulást preferálják. A differenciálás hatékony óraszervezési eljárásai, a páros munka, a csoportmunka, a kooperatív tanulásszervezési eljárások, projektmódszer didaktikai hátterének alkalmazási lehetőségei a fentiekben említett, munkacsoportokra bontott műhelymunkák keretében kerülne a tanárok számára reflektálhatóvá, a mindennapi pedagógiai tevékenységébe integrálhatóvá. A pedagógiai folyamatok önreflektív módon történő monitorozása pedig egy olyan akciókutatás alapú megújító tevékenységet generálna, amely működésénél fogva nem „felülről vezérelt”.
Ezáltal innovatív szemlélet kialakulását segítené elő, eredményességével, hatékonyságával pedig az intézmény szakmai fejlődését, megítélését mozdítaná előre. Az innovatív folyamatok irányítása korábbi innováció területén szerzett szakmai vezetői tapasztalataimból kiindulva nagy felelősség. Hiszen ezt a merőben más szemléletet igénylő pedagógiai gyakorlatot az intézményben dolgozó pedagógusokkal el kell fogadtatni, ösztönözni őket további innovatív tevékenységre. Hiszem azonban, hogy a jelenlegi tantestület kreatív, változtatásra kész, mert az intézmény fejlődésének, fennmaradásának egyetlen lehetősége a szakmai megújulás, a pedagógiai munka új tartalommal való megtöltése. Fontosnak tartom a tanulók egyéni képességfejlesztése mellett a szociális kompetenciák, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztését is. Jó lehetőség erre például a diákok számára olyan osztályszintű, interaktív előadások szervezése, ahol a dohányzás-, az alkohol-, a drogprevenció, egészséges életmód kérdéseiben külső szakértők (orvos, védőnő, pszichológus) adnak számukra segítséget. Természetesen az intézmény klienskörébe tartoznak a közvetlen, valamint a közvetett partnerek is. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás döntően befolyásolja pedagógiai munkánk sikerességét. Ezt a problémakört minden oktatási intézmény kiemelten kezeli. Számos „jó gyakorlat, módszertani modell” áll rendelkezésre. Intézményvezetőként nagy hangsúlyt kívánok fektetni más intézményekkel való kölcsönös „hospitációs kapcsolatok” kialakítására. Az elmúlt tanévben a TÁMOP-3.1.4. B projekt mentoriskolai hálózatának Baranya megyei szakmai koordinátoraként szerzett tapasztalataim, „kapcsolati tőkém”, lehetővé teszik, hogy akár közismereti, akár szakmai tárgyak, valamint a partnerkapcsolatok optimalizálása terén felkeressük a régió, a megye olyan intézményeit, akár adaptációs igénnyel, amelyek ezen területeken országosan elismert, minősített mentoriskolai címmel rendelkeznek, ehhez kapcsolódó szolgáltatást nyújtanak. Az esetleges adaptáció az említett projekt fenntartási időszakában, azaz elkövetkezendő két év során anyagi erőforrás nélkül megtehető. A helyi és a környék más általános iskoláival a kooperáció, ami a „jó gyakorlataik”, innovációik megismerését is jelenti, nem csak a vertikális tudásmegosztás alapja lehet, hanem növelné az intézmény szakmai elfogadottságát a környező intézmények pedagógusai körében, ezáltal közvetetten a beiskolázási mutatókat is, valamint segítené a tanulók zökkenőmentes átmenetét a középiskolába. Az intézmény szakmai fejlődése, nyitottá tétele, más intézményekkel való pedagógiai együttműködések elindítása mind olyan kitörési pontok, amelyeket ha megragadunk a hatékony,
eredményes és méltányos iskola céljának elérésén túl, elismertséget hozza a szakma, a fenntartó és a társadalmi környezet részéről egyaránt. Az intézmény szakmai területtel való összhangja mellett további kiemelt célok a fenntartói bizalom, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés, mint a hatékony intézményi működés alappillérei. A szigorú, de racionálisan alkalmazható költségvetés mellett fontosnak tartom a pályázatok adta lehetőségek maximális kihasználását. Több száz nevelési-oktatási intézményben megvalósításra került kiemelt projektek országos koordinátoraként tapasztaltam, hogy megfelelő, intézményen belüli koordinációval az adott pályázat lebonyolítása „stresszmentes”, túldokumentált jellege elkerülhető, ezáltal a pedagógusok pályázati kedve nem csökken. Belátják, hogy a pályázatokban való részvétel nem csak másodlagos anyagi forrás lehetősége, hanem fontos hozadéka a szakmai és kapcsolati tőke is. Iskolarendszeren kívüli képzések szervezése bevételt jelentene az intézménynek, illetve a fenntartónak, és plusz jövedelemhez juttatná az abban oktató pedagógusokat. Továbbá figyelembe véve a munkaerő-piaci igényeket, hozzájárulna a város és a kistérség társadalmi felzárkózásához.
6. Zárógondolatok Pályázati ambícióim, vezetői céljaim alapgondolata, miszerint az innovatív, újításokat befogadó, támogató oktatási rendszerek tanítási színvonala magasabb. Vallom, hogy az oktatásnak egyenlőséget elősegítő, méltányos rendszernek kell lennie, amit a „klasszikus” oktatási eszközök és rendszerek nem minden esetben támogatnak, ezzel szemben az egyéni igényekre szabott, innovatív rendszerek a méltányossági indikátorok tekintetében is elől járnak. Egy innovatív, tudásalapú-gazdaságban elengedhetetlen, hogy az iskola is idomuljon a fejlődéshez, olyan kompetenciákat fejlesztve, amelyek felkészítik a diákokat a munkaerő-piaci érvényesüléshez. Ez nem csak a versenyképesség kulcsa, hanem az adott intézmény fejlődésének, fennmaradásának alapvető feltétele is. Az intézmény vezetőjének felelőssége a tantestület számára olyan intézményi környezet kialakítása, amely szakmai fejlődésüket lehetővé teszi, inspirálja az önreflexió alapú önfejlesztést. A mindennapi pedagógiai tevékenység innovatív megújulása az ott tanuló diákok számára is motiváló hatással bír, valamint nagymértékben hozzájárul a hatékony egyéni képességfejlesztéshez, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésen túl a hozzáadott értékek mennyiségben és minőségben való emelkedéséhez. Munkám során számos tantestület, egyetemi hallgató számára facilitáltam innovációra érzékenyítő tréninget, kurzust. Így nem csak kutatások, hanem a személyes tapasztalatom is alátámasztja, hogy minden
pedagógus
„innovációs
szakértő”.
Megfelelő
inspirációval,
szakmai
vezetéssel
kiaknázhatók azok a sokszor „rejtve maradó” pedagógiai értékek, amelyek minden pedagógiai újítás gyújtópontjai. Hiszem, hogy az intézményben tevékenykedő pedagógusok kellő nyitottsága, motiváltsága, szakmai tapasztalata, eddigi szakmai együttműködéseik pozitív prekoncepciói sikeres bázisai lesznek egy olyan újító tevékenységnek, amely fő vezetői célkitűzésemként szerepel és amely az iskola szakmai és társadalmi presztízsemelkedését eredményezi, ezáltal a térség számára hosszú távon, minőségi gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést tud biztosítani. Zárásként álljon itt Antoine de Saint-Exupéry gondolata: „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.”
