II. Szent István Napok Ménfőcsanakon

VI. ÉVF. 7. SZÁM 2009.

m a g y a r ok

s z ág! H aj

!

rá

Ha

r or

SZEPTEMBER

Győri Polgári Lap

jr á M a g y a

II. Szent István Napok Ménfőcsanakon Egységben megragadni az elengedett kezeket

Simon Róbert alpolgármester megnyitó beszédének rövidített, szerkesztett változata. Aki Ménfőcsanakon jár, az a népek országútján jár, olvasható a városrész történetének leírásában. Többek közt 1244-ben itt, a Királyszéknek nevezett dombon tartotta IV. Béla király a környék nemeseinek az ítélőszéket. És errefelé jöttek 1809-ben Napóleon hadai is, hogy a kismegyeri csatatéren megütközzenek a nemesi felkelőkkel. Győr városvezetésének nevében köszöntöm nemzeti ereklyénket a Szent Koronát, egyúttal elismerésemet fejezem ki mindazoknak, akik a ménfőcsanaki Szent István Napok rendezvénysorozat megszervezésében részt vettek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kárpát-medencében ötezer éve laktak a történetírás által is feljegyzett népek. De az Árpád fejedelem által megszerzett honban csak a magyarság tudott megmaradni, ezeréves államot alapítani, amellyel az életére törő nagy birodalmakat is túlélte. Mindez azért volt lehetséges, mert Szent István királyunk a hazát Jézus tanításának sziklájára emelte, amelynek a pápától küldött korona volt a jelképe. Az államalapítás Szent István király elvitathatatlan érdeme, amely által történelmünk legnagyobb személyisége, és a magyar szentek legnagyobbika lett. S általa ezer éves keresztény államiságunkat, modern európaiságunkat és nemzetünk egységét ünnepeljük a mai napon. Azon az ünnepen, melyen az elmúlt ezer évben minden ellenséges szándék dacára is elválaszthatatlanul összeforrt első keresztény uralkodónk, Szent István király nevével Augusztus 20-a minden magyarnak kitűnő alkalom a múlt felidézésére, hogy abból reménységre okot adó jövő szülessen. Szent István olyan alapokat vetett országunknak, amelyek annyi szenvedés és pusztítás, külső és belső ellenségek mesterkedései, a gyakran létét fenyegető veszedelmek közepette is szilárdan megtartották azt, megtartottak bennünket. Szent István uralkodása az országépítés, a jövőépítés, és az államalapítás volt - a szó legmagasztosabb értelmében.

got, amelynek lakóiban joggal élhet a reménység egy szebb holnap felől, és nem kell kilátástalanul robotolniuk, miközben mások gazdagodnak, és következmények nélkül áthághatják az írott törvényeket, meg az erkölcs szívbe írt parancsolatait. Szent István királyunk áldozatok és személyes tragédiák árán is egy ilyen országot szándékozott hátrahagyni az utódoknak.

Együtt, szívünkbe ölelt gondjainkkal is merjük nagyra álmodni jövőnk

Erős országot tiszta hittel és erkölccsel Fiához, Imre herceghez írt intelmeiből tudjuk, hogy a királyság alapját elsősorban a hitben látta. Számára nem volt kérdés, hogy európaivá tenni és hosszú távon kormányozni az országot lehetetlen a kereszténység hitbeli és erkölcsi háttere nélkül. Szent István erős országot akart építeni. Olyan országot, ahol egyetlen alattvaló sem érezheti nyomorgatott másodrendű embernek magát egyik-másik hatalmasság árnyékában. Olyan országot, amelyben békés építőmunka, értelmes alkotás folyik, nem pedig kilátástalan küzdelem a mindennapi kenyérért. Olyan országot, amelyben még a hatalmasoknak is el kell számolniuk az elvesztegetett milliókról, az elszegényedett százezrekről és a megfélemlített tömegekről. Olyan országot, ahol az erkölcsösséget bátran lehet jónak, a gazemberséget pedig ugyanilyen bátran bűnnek nevezni. Olyan orszá-

Mi, mai magyarok, Szent István örökségét birtokoljuk. Talán sokan legyintenek erre a gondolatra, és fásultan kijelentik: az az ország, amelyben ma élünk, halovány mása csak a Szent István-i birodalomnak. Igen, sajnos ez bizonyos szempontból így van. Ha csak a magunk mögött hagyott évszázadot nézzük, láthatjuk, hogy mennyi pusztulás és tudatos rombolás lökdösött bennünket egyre közelebb a szakadék széléhez. Volt itt világháború, ország csonkítás, nemzetromboló eszmék, az egyazon tőről fakadó kommunizmus és fasizmus mai napig is jelen lévő sötét árnyai, és a ma egyre erősebb és harsogóbb a nemzetgyűlölő és hagyománypusztító, értékeket sárba taposó, mindent csak pénzben mérő liberalizmus esztelen menetelése. De mi még mindig itt vagyunk. Itt vagyunk, mi, magyarok. Igaz, viharverten, megtépve és sokszor kilátástalanul, ám mégis nekünk magunknak megkeresni és megtalálni a szebb jövőnk felé vezető kiutat is Augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén, keresztény és európai államiságunk, valamint nemzetünk egységének ünnepén úgy kell emlékeznünk a múltra, hogy abból valóban biztató jövő fakadjon. Merjük tehát újraálmodni azt, amit Szent István ezer esztendeje álmodni mert. Merjük megkeresni, megtalálni egymást, és újra megragadni az időközben elengedett kezeket. Merjünk nemzetben, magyarságban, közösségben gondolkozni. S ha kell, merjük elfelejteni egyéni sérelmeinket is, és a szívünkre ölelni mindazokat, akik velünk együtt szeretik a hazájukat. folytatás a 2. oldalon

folytatás az 1. oldalról És merjünk reménykedni abban, hogy ha holnap nem is, de rövidesen ismét jóra fordul a sorsunk. Jóra fordul, mert jóra fogjuk fordítani. Mert nekünk, magyaroknak, már nem sok mindenünk maradt. Egy valamink azonban igen: a hazánk. Hazánkat, nemzetünket, egymást, a ránk bízottakat pedig hordozzuk tiszta szívvel és erős akarattal: mert a világon e

kívül bizony nincsen számunkra hely. Magyarország pedig nem a múlt, hanem a jövő. Azért a jövő, mert amíg mások mindent elkövetnek, hogy elvegyék tőlünk ezt a jövőt, ezt a hazát, addig mi elszántan építjük és építeni is fogjuk. Mert erre kötelez bennünket Szent István példája. Ma augusztus 20-án, csendesen és alázatosan szálljon tehát a fohász az égbe: „Hol vagy István király, téged magyar kíván.”

a tÉrsÉG ElsŐ sZoBra

Wass Albert, a példa és mártír

magyar „hazaérkezett”

A nagyszabású, másodszor megrendezésre kerülő ménfőcsanaki Szent István Napok színes és tartalmas programsorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt Wass Albert, élete utolsó leheletéig magyarságért, nemzetéért küzdő író-költő szobrának avatása. A kolozsvári születésű, ám onnan elüldözött, és évekre családjával Ménfőcsanakon megtelepülő, majd az 56’ forradalomban harcoló és megsebesülő Kolozsy Sándor szobrászművész alkotása és ajándéka. Azé az emberé, aki ma Ausztráliában alkot, de magyarsága és hazaszeretete töretlen és rendületlen ma is. Aki Wass Albert barátjaként is évtizedek óta harcol az egész világban a magyar ügyekért. Erről is beszélt az a költő kultuszát e tájban ékesen, elkötelezett művészi alázattal hirdető Németh Péterné tanárnő, amikor az avatáson Wass Albert életútját ismertette. S verseit előadta a közönség és a nagyszámú, az író érdemeit fennkölt szavakkal méltatók előtt. Azon a helyen, ahol jelen volt, szívvel-lélekkel tapinthatóan annak a Szent István-koronának a másolata is, amely egyben nemzetünk, magyarságunk megmaradásának kitörölhetetlen emléke, ereklyéje is. S amely felemelővé, még inkább lelki szent ünneppé tette a Szent István Napokat. S a szinte égig ható számos avatóbeszéd közt erről szólt Simon Balázs Győr alpolgármestere is. Wass Albert maga a magyar sors, mindannyian tanulhatunk tőle mondotta többek között. Mindenek előtt hazaszeretet, összetartozást, töretlen hitet és őszinteséget. A továbbiakban hangsúlyozta: ma kötelességünk kiállni mindenütt magyar testvéreink jogaiért, mert ismét nemzetünk életbe maradása a tét. Wass Albert szobrának avatása hangos jajkiáltás is lehet tehát a magyarság sorsáért érzett aggodalmunkban. Egyben tiltakozás az ellen a kormánypolitika ellen, amely a határon túli magyarságot megint magára hagyta. Ám a világban élő magyarok sohasem lehetnek hontalanok, mint ahogy a hazából valaha kitagadott Wass Albert sem, hisz íme, otthonra talált a nemzetben, és itt Győrben is. Kép, szöveg: Bognár B.

2

jEGYZEt

Egy hervadt virágcsokor a liberálisok sírjára Itt állunk friss sírhalmod előtt te hosszú agóniával elhunyt liberális párt. Ha lehetőségünk lesz rá, jól megtapossuk sírhantodat, nehogy feltámadj, és kibújj a gödörből. Bevalljuk, születésed idején, nagy reményeket fűztünk hozzád. Igazi rendszerváltó pártnak tartottunk. Addig talán nem is volt baj, amíg néhány olyan okos ember irányított benneteket, akik hittek, és nem hazardíroztak. Hittünk benned. Sokan ma is szégyellik, hogy akkor nagy lelkesen a híveid közé iratkoztak. Talán ti sem tudjátok pontosan hol rontottátok el, illetve dehogyisnem, a rosszul felfogott liberalizmusotokkal. Közületek voltak olyan politikusok, akik soha nem tisztelték meg a nézőket öltönnyel, nyakkendővel, mert ők liberálisok. Közületek voltak olyan politikusok, akiknek bátorságuk volt trezorokat rendeltetni a kórházaknak, melyeknek még gyógyszerre sem volt pénzük. Közületek volt és sajnos még ma is van egy olyan szépfiú, aki a fővárosnak alárendelte az országot. Ki ne emlékezne arra, hogy az Auchan megjelenése után lett olyan rendkívül fontos a négyes metró megépítése. Az a metró, amely a tervek szerint kimegy majd Budaörsre, az Auchan és a Tesco hipermarketig. Kinek nem gyanús, hogy a főváros fő liberálisa miért ragaszkodott foggal, körömmel a négyes metróhoz. Az agóniátokhoz a négyes metró kínos erőltetése is hozzájárult. Az ország közben tönkremegy, és ha így megy tovább, hamarosan mellétek lehet temetni kedves liberálisok. Be kell vallani, nagy művészek voltatok, talán a legnagyobbak Európában. Amíg éltetek, néhányatok képes volt az orránál vezetni az egykori óriási pártot és magát az országot. De még haló poraitokban is kísértetek. Áruljátok el, mit csinált a frakcióvezetőtök, hogy a nagy nyilvánosság előtt, meglepetésszerűen le akartátok

váltani? Sikkasztott? Korrupciós ügyei vannak vagy csak egyszerűen kibírhatatlan? Ha elárulnátok, talán közelebb jutnánk ahhoz a kórképhez, amely a halálotokat okozta. Vagy talán a gyenge drog végzett veletek, melynek legalizálási törekvéseiben olyan nagy szerepet vállaltatok. Vagy talán azok a nemi betegségek adták meg a végső döfést, amely elsősorban a melegeket sújtja. Kedves liberálisok, azt nem vettétek észre, hogy az a párt, az az ország, amely különbséget tesz vallás és vallás között, mondhatni üldözi a nép többségét magában foglaló vallást, az előbb-utóbb feldobja a bakancsát. Ez a bibliai idők óta így van. Ja, de ti mindennél és mindenkinél okosabbak voltatok. Ti nem fogadtatok el egyetlen jó tanácsot sem, mert ti liberálisok vagytok. Az őseitek valószínűleg a hatvanas évek hippi-mozgalmaiból származnak. Inkább maradtatok volna ti is hippik. Olyan hippik, akik nem szeretnek tanulni, dolgozni, akik elvetik a társadalmi berendezkedést, akik fütyülnek az együttélés normáira. Ha hippik maradtatok volna, talán nem okoztatok volna annyi galibát ennek a szerencsétlen népnek. Én, mint egyik búcsúztató a sok közül, csak azt láttam, ami a felszínen van, de a költő szavaival élve, hallgat a mély. Vajon mi lehet az, amit a nép nem tud, csak sejt? Mi indította el szervezetetekben a halálos kórt? Hiába haltatok meg, csápjaitok még mindig mozognak, az életért kapaszkodnak. Egyik, másik csáp újabb és újabb párt megalapításán gondolkodik. Néhány még attól sem riad vissza, hogy a polgári nevet is belecsempéssze a liberális szó mellé. Ez mutatja, hogy sokan közületek, még azzal sincsenek tisztában, hogy mi az a liberalizmus. Azt ajánlom, most már maradjatok nyugodtan, a béke szálljon poraitokra. A szellemetek örökre kímélje meg ezt a szegény magyar népet. Elég volt belőletek. ÁMEN Borsodi István

A Magyarok Nagy Csarnoka 2008. június 4-én nagy ünnepe volt Győr városának. Ekkor avatták fel a Bisinger sétány sarkán, az eredeti helyén azt az újjáépített Országzászlót, mely félárbocon lengve hirdeti a trianoni békeszerződés igazságtalanságát, országunk népességének, területének megosztását. Az ünnepség résztvevői nemcsak helybeliek voltak. Távoli vidékekről, más országokból is érkeztek ide honfitársaink, akik velünk együtt meghatottan hallgatták a felbúgó tárogatók hangját, a szónokok által sugallt szíveinkben élő jelszót: „Igazságot Magyarországnak!” Az Országzászló újraépítésével, Emlékpark kialakításával városunk olyan példát mutatott, amely egész országunkban követendő lehetne. Az ünnepség hangulatában született meg az új gondolat: Nemcsak fájó sebeinket kell bemutatnunk a világnak, hanem a magyarság érdemeit is, amelyekre büszkék lehetünk. Ezek bizonyíthatják a legjobban, hogy a

DömI.

Csoportosulás, elmúlás

magyar nép az egész emberiség érdekében is hasznosan élt és él. Ha Győr városa elvállalja a magyar világhírességek bemutatásának a feladatát, nagyot lépünk előre népünk boldogulása felé, a város pedig az országban egyedülálló turisztikai látványosságot szerez. A megvalósítás önálló épületben, épületrészben, muzeális jelleggel történhet, szobor, festmény-falikép, mozgókép, hang megjelenítéssel. Szükséges több nyelvű magyarázó szöveg, esetlegesen tárgyi emlékek, iratanyag árusítása. Az intézmény elnevezése: a Magyarok Nagy Csarnoka lehetne. Egy ilyen egyedülálló mű létrehozása nagy befektetést igényel. A bemutatandó anyag feldolgozásához alapos tudományos munka szükséges, a kialakítás is tőkeigényes. Nem lehet kizárni az alapítványok, pályázati nyeremények, de estelegesen a kereskedelmi tőke bekapcsolódását sem, gondolni kell a kellő mértékű reklámozásra is. A mai megítélés szerint országunk helyzete sem gazdasági sem lelki ér-

szerint javasolható a kiállítás megszervezése 1.

2.

Megjelennek, piros-fehérzöldbe, Szimbólumot jelentve. Szárnyakkal karolva, Értelmes csoportra utalva. Ott, fontos a színe! Ott, fontos lett volna értelme! Jövője nincs már, csak múltja! Szétrepülve, kimúlva!

Id. Szabó Gyula, nyugdíjas

Tematikailag az alábbi vázlatos elképzelés

Isten teremtménye, A madárcsoport „népe”. Élnek szabadban, Emberközelben, udvarban. Csendben, hangoskodva, Itt is, ott is, szaporodva. Párosan, vagy csoportba gyűlve, Néha vándorolnak, más területre.

telemben nem mutat emelkedő tendenciát. A környezetünkben levő még kisebb államok is sorban leelőznek bennünket. Itt van tehát az idő, hogy egyenes gerinccel beálljunk a népek sorába a minket megillető helyre. Városunk bővelkedik műemlékekben, melyek ősi korszakot idéznek. De bővíthetjük ezt a kört azzal, hogy önálló kiállítási formában bemutatjuk: „Mit adott a Magyarság a Világnak?” Fogjunk össze és építsük meg együtt a Magyarok Nagy Csarnokát.

3.

4.

Magyar történelem • keresztény államalapítás Európa közepén a 10-11. sz.-ban (Szent István) • szent királyok, királylányok (Szent László, Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet) • Független, erős, középkori magyar állam (Nagy Lajos, Mátyás király) • idegen népek befogadása (jászok, kunok, stb.) • hódító jellegű keleti támadások ellen Európa védelme • tatárok – IV. Béla, törökök – Hunyadiak, Zrínyiek • reformáció – Bocskai szobra Genfben • népek szabadsága: Rákóczi, Kossuth • harc a szovjetrendszer ellen – Nagy Imre Magyar kultúra • idegen nyelvre is fordított magyar írók, költők: Petőfi, Márai, József A. stb. • zenei vonalon bemutatható Bartók, Kodály, Liszt, Lehár, Kálmán I., Dankó P. stb. • festészet terén bemutatható: Vasarely, Munkácsy • világhírű szobrászaink voltak: Kolozsvári testvérek, Amerigo Tot • az építészet vonalán bemutatható: Breuer M. megjelenhetnek a világhírű magyar feltalálók: Jedlik Á., Irinyi J., Teller E., Neumann J., Bíró L., Gábor D., Asbóth O., Szentgyörgyi A., Déri, Bláthi, Zippernovszki, Csonka J., Kandó K., szerepelnek a magyar sportolók: Puskás F., Papp L.

Mezőfi László

Ugye jobb lesz? Nagy lett a hazugságnak ára. Egy egész nemzet nyög belé. Most megszorítják, sarcolják a népet. Így sodródnak milliók a bizonytalan felé. Mára teljesen elsodródott az ország. Eladó az őseink szent földje Idegen traktoroknak zajától hangos a hegyeinken-folyóinknak völgye. Ezer sebből vérzik a haza gyenge teste. Ferihegyi reptér is ég veled. Emberek nyomorban, iparunk romokban. Ez a seb rajtunk be mikor heged? Hazámnak legyengült testére Istenem, JOBB gyógyító kötés vajh’ mikor kerül? Ugye 2010 választása jobb lesz? S így bennünket a teljes összeomlás-csőd elkerül.

PROGRAMAJÁNLÓ szeptemberre

Az arrabona Városvédő Egyesület a Kulturális Világörökség napja alkalmából 2009. szeptember 19-20-án zenés programra invitál minden győri polgárt, a teleki utcai Magyar bástyára. A műsorban, melyet egyéb fórumokon részletesen közlünk, Részt vesznek többek között dr. Winkler Gábor egyetemi tanár, Bana József történész, a Pannon Kvartett és Barátaik, dr. Szabó János és a Talpasok, a Rába Dal és Társaskör, a Grácia Táncstúdió, a Csutora Néptánc együttes, Kátai Zoltán énekmondó, a Cserók Kvartett, Szabó Balázs tárogatóművész és még sokan mások. A programok mellett minden nap több alkalommal lesz a bástya és a győri reneszánsz erőd történetét bemutató idegenvezetés is. A programok jó idő esetén a bástya teraszán, rossz időben a tágas kazamata térben lesznek megtartva. Arrabona Városvédő Egyesület Győr, Bácsai út 16./a

3

2009. sZEPtEmBEr 1., DunasZErDaHElY

„Kiállunk a jogainkért!”

magyarságunkért nemzetgyűlés, tüntetés Széles e Kárpát-medencében ismét nagy erővel nekilendültek a mai határainkat körülfojtó államok már száz éves céljuk, a tehetséges nép, a magyarság sajátságos pusztításához. Értjük mi ezt itt az anyaországban, de egyetérteni és elfogadni persze ezt messze nem lehet. Mai kormányunk hosszú évek behódoló politikája még inkább adta a lehetőséget, sőt kínálta is, hogy bátran olvaszthatják, semmisíthetik, nullává tegyék a velünk szemben gyűlölködők magyar testvéreink. De talán most, a huszonnegyedik óra után történik mégis valami bíztató. A lengyel Eu-elnök, testvérként nézve problémánk elé, úgy tűnik legalább szólni is akar, az eddigiekkel szemben, a magyar kisebbségek alapvető emberi jogaiért: a fennmaradásért. És most mintha valamiféle nemzeti egyetértés is kezdeni kialakulni idehaza is. Persze majd meglátjuk nem-e szocliberálisok haszonszerzésének

4

politikája-e ez? De előre ítélni persze nem tisztességes dolog, egyszer csak el kell kezdődni a nemzetmentő és -építő közös munkának hazánkban is. Mert ha élni, létezni akarunk ezen a 93 ezer négyzet kilométernyi területen, Magyarországon itt. Keserű szavak a fentiek. De mint társaimmal együtt tanú részt vettem a szeptember elseji, dunaszerdahelyi, magyar nemzeti, összetételét tekintve akár Kárpát-medenceinek is nevezhető tiltakozó nagygyűlésen, nemzetgyűlésen, talán megértenek. Mert az ami leginkább megkapott ott, az egység, a szilárd összetartozás érzékelése volt. Ahol a tűző napon órákon át ott ültek a Felvidék, a Kárpát-medence magyarjai, képviselői, köztük minden korosztálybeliek, és főleg rengeteg fiatal. (Ez öröm, de fájdalom is, mert idehaza nemzeti rendezvényeinken, a közélet iránti érdeklődésben alig-alig vannak fiatalok.)

És szólt a taps, szóltak jelmondatok. És az ott lévők érezhetően fogták, fogták is egymás kezét. És erőt adtak nekik az erdélyi, az amerikai, a magyar és persze a hazai szónokok. És bizonyságot adott a felvidéki magyarok érettségéről, európaiságáról viselkedésük. Az is,

hogy a beszédek hossza alapján a legtöbb, hosszantartó tapsot az a szlovák felszólaló kapta, aki az ember emberhez való tartozásról, a békés egyenjogú, demokratikus Európában -. Szlovákiában és másutt – beszélt. A jelenlévők mintegy jelezve tapsukkal nagykorúságukat: hogy az ember alaptermészete a béke, az együttélés, a szeretet. Csak ezt a velünk született „alapjogot” gyűlöletkeltéssel, valamiféle haszonlesés okán sehol a világon nem lehet gerjeszteni. Sem Szlovákiában, sem Romániában, sem Jugoszláviában, sem pedig nálunk természetesen. Kép, szöveg: Bognár B.

A Magyarok Szövetsége országos gyűlésének kiáltványa

Felszólítjuk az államfőt, az országgyűlést és a kormányt, hogy október 23-ig kezdje meg az alkotmányos rend helyreállítását! 2 hónapon belül meg kell indítani az alkotmányozás folyamatát az alábbiak szerint: A Szent Korona a magyar állam folyamatosságát és függetlenségét, a nemzet egységét megtestesítő jogi személy. Teste a magyar nemzetnek, az ország testének, a földnek, a víznek, a levegőnek és az energiának is jelképes megjelenítője, ezért minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség.. A Szent Korona e minőségében a teremtett világ, a természet törvényeinek elsődlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendő magyar nemzedékek létfeltételeit biztosítja. Az alkotmány a Szent Korona intézményétől semmilyen módon el nem választható. Az alkotmány történelmi képződmény, azon időszakban is fejlődött, amíg a jogfolytonosság csorbult, így maradéktalanul magába foglalja minden erkölcsi, kulturális és jogi fejlődésünket. A Magyarok Szövetsége a magyar nemzet nevében az alaptörvény megvitatásával és elfogadásával helyre kívánja állítani a történeti alkotmány jogfolytonosságát. Az új alaptörvénynek többek között tartalmaznia kell: 1. Kisebb, kétkamarás országgyűlés felállítását. 2. A választott képviselők visszahívhatóságát. 3. Az önkormányzatok és társadalmi szervezetek gazdasági és politikai függetlenségének biztosítását. 4. Az elszakított területeken élő magyarság magyar állampolgárságának helyreállítását. 5. Tegye lehetővé az alkotmány nyugvásának időszaka alatt a nemzeti érdek súlyos sérelmét okozó szerződések felülvizsgálatát. A további követeléseinket hetente sajtótájékoztató keretein belül magyar és angol és német nyelven közzé tesszük, a sajtóhoz és diplomáciai testületeknek eljuttatjuk. Amennyiben a hatalmon lévők nem ismerik el a magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának folyamatát 2009. október 23-ig, akkor alkotmányjogi jogos védelemre, polgári engedetlenségre hívunk mindenkit! Kérünk minden egyént és társadalmi szervezetet, aki ezzel egyetért, hogy ezen követelésünkben csatlakozzon hozzánk!

Barátainktól hallottunk a nagy eseményről: a tavalyi Kurultaj sikerét követően, idén megszervezik a Magyarok Országos Gyűlését, augusztus 21–23. között a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán. Nagyon kíváncsi és kissé szkeptikus voltam. Azt tudtam, hogy a Magyarok Szövetsége rendezi, mindennemű külső anyagi segítség nélkül, önkéntesekkel. Nagy bátorság! Milyen lesz egy ilyen óriási rendezvény, a szervezés, a hangulat, hogyan telik el a pusztán egy ilyen nap, hány ember vesz részt, stb.? Csupán 22-én tudtunk elmenni a rendezvényre, ennek a napnak az élményeit próbálom röviden leírni. Bösztörpuszta előtt 5-6 kilométernyi távot araszolva autóztunk. Az első pozitívum: senki nem előzött idegesen XXI. századi polgárhoz „illően”, a parkolóhelyen mosolygós fiatalember irányított a szabad helyek felé. A forgalmat irányító két biztos úrra is ráragadt az udvarias modor, derűs tekintet, meglepődve nézték a nagy tömeget, amely fegyelmezett volt és türelmes. Hát kérem, ilyen a Magyarok Országos Gyűlésére igyekvő tömeg. Pár kilométert gyalogoltunk a rendezvény helyszínéig. Egy „településre” érkeztünk: sátrak, jurták, vásáros „utcák”, templomsátor (Hétboldogasszony Hajléka), szakrális tér, egy óriási Szentkorona, lovasok, dobosok, táncosok, minden, ami a magyar hagyomány része. Már a látvány is felemelő, mégis az emberek tették csodálatossá ezt a napot: mindenki ünnepelt, a 35-40 fokos hőségben senki nem panaszkodott, nem volt rosszkedvű…

Voltunk a Magyarok Országos Gyűlésén Megnéztük a Szentkorona szertartást, azt követően egy csodálatos történelmi élőképet lovasokkal, harcosokkal. Volt ott barantás, íjász, huszár, ostorpattogtató csikós, tömegesen! A programfüzetben olvastuk, hogy minden vásáros áruja magyar termék. Megnéztük őket és vásároltunk. Ősi mesterségeket gyakorló legények között átmentünk az előadások helyszínére. Hét nagy, egyenként több száz embert befogadó sátor állt egy téren, középen színpad. Olvastam, hogy összesen 77 magyar tudós tart itt előadást ezen a három napon. A témakőrök: társadalom és egészség, környezet, gazdaság és jog, Szentkorona és a magyar nyelv, közösség és iskola, a világ magyarsága, Attila és a nemzetstratégia. Micsoda szervezés! Önkéntesek, de távolról sem amatőrök! Az előadók között olyan nevek, mint Andrásfalvi Bertalan, Papp Lajos,

Kondor Katalin, – tudás és egészséges nemzettudat! Végre őszintén beszélnek közös dolgainkról, határozottan, senkit nem bántva! Egyszerre jelen volt itt a pusztán mintegy százezer ember. Felemelő érzés volt. Sehol egy hangos szó az aktuális információkat közlő hangosbeszélőn túl. Az óriási tömegben egyetlen eldobott apró kis szemetet sem láttunk. Csupa derű, tánc, dal, ostorpattogás, dobszó, ünnep. Volt sajtó- és könyvsátor. Volt filmsátor is. Egypár filmcím: Egri Csillagok, A nagyenyedi két fűzfa, Talpuk alatt fütyül a szél, Kőszívű ember fiai. Sajnos mindent megnézni, végigélvezni nem lehet. A magyar találmányok házában megnézhettük az aktív biológiai szennyvíztisztítót, napenergiát hasznosító házakat vagy a pendrive magyar fejlesztésű ősét, stb.

Hazafelé arról beszélgettünk, hogy az emberek még tudnak örülni gazdag hagyományainknak, az együttlétnek, az ünnepnek. Nagyon jó volt látni! Valahogyan be kellene csempészni mindebből legalább egy kicsit a hétköznapjainkba! Ez a nap nem az „atomizált”, „individualista” magyar társadalomról szólt, amiről annyit beszélnek mostanában, vagy csak a média beszél erről?!, – az a média, amely erről a találkozóról nem adott hírt, és nem is tudósított. Biztosan nagyon nehéz volt a szervezőknek ezt, az összesen több mint kétszázezer embert fogadó, eseményt összehozni, viszont megérte! Többször is elhangzott, hogy Magyarországon, hagyományőrző rendezvényen még soha ilyen sokan nem voltak. Köszönjük! Székely László

5

Városunk múltja

A régi is lehet új A nyájas olvasó megszokta már tőlem a városunk múltjából előhalászott, az eltűnt értékek során elmerengő dokumentalista stílust. Az unalmassá válás, önismétlés helyett most ennek az eddig megszokott modornak az ellenkezőjével fogok élni. Igyekszem megmutatni, hogy a hagyományokra való építkezés, nem jelent elavult gondolatot, ódon, pókhálós rögeszmét, hanem egy elődeink értékrendjét is tiszteletben tartó, mégis új és korszerű gondolatsort, melynek nyomán akár teljesen új városrendezési elvek is születhetnek. Korunk sajátja a hagyományainkkal történő szakítás, sőt mind gyakrabban az azokkal történő teljes szembefordulás. Ismerjük már a „régi nótát: a múltat végképp eltörölni…”, azt is ismerjük, hogy ez az elv és ez az út hova is vezetett. Nem különb a helyzet építészeti vonalon sem nem is merem mondani mely példaképnek, sőt etalonnak tartott világhírű építész mondta. „ A múlt gúzsba köt, ezért azt el kell törölni”. Madách Imre gyönyörű művéből „Az ember tragédiájából” ismerjük a falanszter világ végét, de e nélkül is tudjuk, hogy a gyökerek nélküli fa kipusztulásra ítéltetett. A borongós gondolatok helyett inkább visszatérek városunk egyik legismertebb, mostanában leginkább használt közösségi rendezvény teréhez, a Dunakapu térhez illetve annak jövőbeli sorsához. Amint az az újságban a korábbi cikkek nyomán már kiderült, ez a tér egy balul sikerült „művi beavatkozás” során jött létre, 1939. szeptember 1-én nyílt meg piactérként, ez ugye nem túl szerencsés előjel. A torz teresedés lét-

6

rejöttét nagyban segítette az „igény” és a magántőke összjátéka, pedig már ekkor létezett műemlékvédelmi törvény… Az akkori városvezetés száműzni szerette volna a piacot a több száz éves piactérről a Széchenyi térről és ebben remek partnerre talált a „Szántó” bástya (Dunakapu tér területe) akkori tulajdonosában. Az alku nyilván megköttetett, a sok „csúnya, korszerűtlen romot eltakarították” az épületeket elbontották, a területet a romokkal feltöltötték, jöhetett az aszfalt és kész. Íme, előállt a piac befogadására szánt terület, a Bástya utca megmaradt déli oldalának torzójával. Ez a kép a mai napig változatlan formában maradt meg. A tér sivár, huzatos, hiányában van az építészeti térformálás minden eszközének, egyszerűen hiányzik a negyedik téroldal az északi, Mosoni-Duna felőli oldalon. Talán egyetlen pozitívum említhető, a dr. Winkler Gábor által tervezett bástya pajzsfal helyreállítás, a 80-as évek elejéről. Mindez jól példázza, hogy a terület ügyében építészeti beavatkozásra van szükség. Erre fog hamarosan választ adni az Arrabona Városvédő Egyesület, méghozzá az alábbi vezérelv mentén. A teret annak hagyományai alapján kell újrateremteni, és megfelelő új funkciókkal felruházni. Aki itt mélygarázsban, meg doboz kinézetű féltérnyi területű csarnokban gondolkodik, az messze jár az igazságtól. Létre kell végre hozni a bástya, annak kazamatái, bástyaudvara, dombja és a régi, elbontott Bástya utca házsor, a Duna kapu (Ali pasa tornya) elemeinek felhasználásával Győr multifunkcionális, többszintes közösségi terét. Ez aztán méltó befogadója lehetne a hagyományos

őstermelői piacnak, állandó, hagyományőrző és tisztelő üzleteknek, de adott esetben rendezvényeknek is. A balváros történelmi arca is megfelelően folytatódhatna, mindössze an�nyi történik, hogy a terület új funkciókkal gazdagodva nyeri el régi arcát. Ehhez persze szükség van a rakpart

rendezésére is, itt egy elsősorban turisztikai célú személyforgalmi hajókikötő jönne létre. A területhez több szinten sétányok csatlakoznának. Arra a gondolatra érdemes összpontosítani, hogy a látvány elsősorban a többszintes terület a bástyaelemekkel kombinált tér élménye lenne, nem pedig Révfalú jelenlegi képének a látványa. Nézzük meg saját szemünkkel és rájövünk, hogy ez nem jelent élményt, ezért nem jönnek ide turisták. Itt olyan pályára kell állítani az új teret, mely élettel feltöltött, azaz a győriek által használatba vett, mégis alkalmas az őstermelői piac befogadására, alkalmas akár azzal párhuzamos rendezvények tartására is, de a valódi hagyományokra építkezve mutat újat, teljesen újszerű élménnyel téve gazdagabbá az ide látogatót. Ha valaki nem hisz az itt leírtaknak, annak jó hírrel szolgálhatok. A gondolatsor már makett formában is testet öltött, hamarosan láthatják a győri polgárok is. Szabó Gyula okl. ép. mérn., lokálpatrióta

Régi kép a régi helyén Az Arrabona Városvédő Egyesület kezdeményezésére 2009. szeptember 2-án Budavár visszafoglalásának 323. évfordulója alkalmából visszakerült a Városház dísztermébe, régi helyére a Budavár visszafoglalása című festmény hiteles másolata felújított, újra keretezett állapotban. A kép keretezését Tóth József műbútorasztalos végezte és egyben adományként Győr városának felajánlotta, a festmény restaurálásának költségét Szabó Gyula lokálpatrióta építész és felesége állta. A restaurátori munkákat Szórádi Sándorné, Belovitz Ferenc és Heizer Lászlóné végezték. A kép átadási ünnepségének fénypontja az „Ős” Pannon Kvartett fellépése volt, a meghívott vendégek Szabó Balázs tárogató játékában gyönyörködhettek, és nagy figyelemmel hallgatták Bana József történész, a Győr Városi Levéltár igazgatójának az alkalmat méltató beszédét. A képet tapsvihar közepette Borkai Zsolt polgármester és Széchenyi István az egyesület elnöke leleplezték le és adták át Győr közönségének. Reméljük, hogy a győri polgárság összefogásának lelkesítő példája méltó követőkre talál, és a díszterem valamennyi régi képe ott díszeleg majd jól megérdemelt régi helyén.

BEnEDEk ElEk lEÍrása

kényuralom rozoga épülete is. Újat kellett építeni, okos terv szerint, szilárd anyagból.

A Magyar Nemzet története

A haza bölcse

A második önvédelmi harc

folytatás előző számunkból

Világos Budavár dicsőséges visszafoglalását nevezetes esemény előzte meg. A császár március 4-iki kiáltványára, mely Magyarországot az összbirodalomba kebelezte, a debreceni országgyűlés április 14-én a függetlenségi nyilatkozattal felelt. Ez a nyilatkozat a Habsburg-családot trónvesztettnek nyilvánította. Egyúttal Kossuthot kormányzónak választották. Ezzel megtörtént a nyílt szakadás az uralkodócsalád és a nemzet között. Ellentét támadt Kossuth és Görgey között is. De ha nem is támadt volna, a magyar égen már borongtak a vészterhes fellegek. A magyar vitézség, áldozatkészség, elszántság a maga erejéből leverte a nem magyar nyelvű magyarok lázadását. Legyőzte az osztrák haderőt. De már arra nem lehetett elég erős, hogy kiverje az országból azt a 200 ezer főnyi orosz hadat, melyet Miklós cár zúdított hazánkra. Az orosszal egy időben újra betört az osztrák sereg, ezzel szemben volt 152 ezer főnyi magyar sereg, az is szétszórva az ország minden részében. Itt-ott még diadal kísérte a magyar fegyvereket, de júniustól kezdve mind alább-alább szállott a magyarok

szerencsecsillaga. Bekövetkezett a szörnyű vég. Görgey augusztus 13án Világosnál lerakta a fegyvert az orosz előtt. Harminckétezer emberből állott e sereg. Szívfacsaró, lelket rendítő jelenetek játszódtak le. Sokan zokogva törték ketté kardjukat. Voltak, kik nem tudták túlélni a rettenetes pillanatot: önkezükkel vetettek véget életüknek. És sorba mind lerakták a fegyvert a többi vezérek is. Kossuth török földre menekült, elébb Orsovánál elásta a nemzet drága kincsét, a szent koronát. Menekült, aki menekülhetett agyalázatos halál elől, mely a szent ügy harcosaira várt.

Az önkényuralom A nemzet törvényes jogait, szabadságát védő honvédeket lázadóknak minősítették s százával haltak vértanúhalált vagy szenvedtek keserves fogságot. Siralom völgye lett az ország. Mindenkinek volt valakije, akit sirasson. Ha nem volt, sirathatta az ország vesztett szabadságát, reménytelennek tetsző állapotát. Diadalmaskodott az önkényuralom. Osztrák mintára rendezték be Magyarországot. Németté tették az iskolát. Megfojtották a sajtószabadságot. Felfüggesztették a gyülekezési jogot. Idegen tisztviselőkkel rakták

meg a hivatalokat. De a magyar népet nem fogta el a gyáva csüggetegség. Türelmesen viselte sorsát. Jogos büszkeséggel tekintett vissza az önvédelmi harcra, melyben az egész világ előtt megmutatta erejét, életrevalóságát. Tiszteletet, becsülést szerzett a magyar névnek az önvédelmi harc. Ezt a tiszteletet., ezt a becsülést fokozták ama hazafiak, köztük elsősorban Kossuth Lajos, kik idegen földön ismertették a magyar ügy igazát s részvétet keltettek nemzetünk iránt Európa szerte. Részvét fakadt a nemzet, gyűlölet támadt elnyomója iránt, ki felháborító kegyetlenséggel torolta meg az önvédelmi harcot. Maguk a nem magyar nyelvű magyarok is meggyűlölték az osztrák uralmat, mely őket is ép úgy szolgaságba hajtotta, mint a magyarokat. Szörnyű csalódás érte őket. A 48-iki alkotmány szabadságot adott a haza minden polgárának, az osztrák uralom meg elvette a szabadságot azoktól is, kik végig harcolták a harcot az államalkotó magyar ellen. Egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy az oktalan önkényuralom nem tarthat sokáig. Mint ahogy a rosszul épített ház falairól hullani kezd a vakolat, aztán düledezni kezdenek a falak is, míg egyszerre csak összedől az egész ház: úgy dőlt össze az ön-

A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS

Külső országokban súlyos vereségek érték az osztrák fegyvereket s a fiatal császár belátta, hogy csak népeinek szabadsága teheti erőssé trónját. Uralkodó és nemzet kezdették egymást megérteni. Nagy része volt ebben az uralkodó bájos hitvesének, a felejthetetlen Erzsébetnek, aki Magyarországon érezte legjobban magát s kinek jóságos szívét mélyen meghatotta a magyar nemzet szomorú állapota. Uralkodó és nemzet közeledni kezdett egymáshoz, megtörtént a kibékülés, létrejött a Magyarország önállóságát biztosító kiegyezés, melynek alkotója a „haza bölcse”: Deák Ferenc, a zalamegyei köznemes volt. Az a Deák Ferenc, ki már 48 előtt egyik vezére volt a nemzetnek s az első felelős minisztériumnak igazságügy minisztere. Az 1867-ik és korszakalkotó a magyar nemzet történetében. Ebben az évben alakult meg a második felelős magyar minisztérium gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt. Ez év június havának 8-ikán tették I. Ferenc József magyar király fejére a szent koronát Pesten, az ország szívében. A koronázás ünnepéről azonban hiány-

zott valaki: Deák Ferenc a nagy mű megalkotója. A jól végzett munka jóleső tudatában félrehúzódott az ünnepeltetéstől, ő, az ünnep igazi megteremtője. Neki még királya sem adhatott többet egy kézszorításnál. Az ő jutalma nagyobb volt minden hívságos jutalomnál: látta munkájának diadalát. Látta a királyt és nemzetet egybeforradni egy gondolatban, egy érzésben: a haza üdvét szolgáló igyekezetben. folytatjuk

W W W.oFPk.Hu

7

Képek, életképek

Erdélyből

Amikor egy Erdély-imádónak több évtizedes kihagyás után nyílik alkalma csupán ismét „ha3 zamenni” Tündérországba, érthető talán, hogy mindent, de mindent látni akar az elmúlt hosszú időszak változásaiból. De rájött hamar, hogy a négy napos buszos zarándokúton erre legmegbízhatóbb és gyorsabb segítőtársa a fényképező kamera lehet igazán. A jövőben több lapszámunkban is igyekszünk felvillantani Bognár Béla fotós-újságíró kollégánk „pillanatfelvételeit”.

1.

Toróckón szentmisét tartott Gyökér Gyula atya a zarándokoknak, abban a kicsinyke kápolnában, amelynek hátterében a Böjte-atya szervezte árvaellátók és -tanítók segítenek a már-már végveszélybe kerülő erdélyi gyerekeken. Az intézetet Győr, győriek is támogatják. A kis szentélyt annak idején Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte fel.

2.

Az erdélyi táj, a magyarba kapaszkodó ottani magyar emberek, sem a fiatal sem pedig az élete végét járó idősnek soha el nem feledhető élményt jelentenek.

3.

Makovecz Imre csodálatos alkotásai közül is kiemelkedően szép a csíkszeredai templom. Belső és külső formája, kialakítása szinte felemeli, és az égig repíti a mélységes mondandójának „hálójába” jutót. A Z ÖSSZEFOGÁS LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS

WWW.oFPk.Hu

PolGárI kluB

A vendég

Szakács Imre

országgyűlési képviselő Az Összefogás Polgári Egyesület szeptember első hetében tartotta polgári összejövetelét. A vendég Szakács Imre országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke volt A Maschler Brunó alelnök moderálása mellett lezajlott beszélgetés első témája az Összefogás újság körül zajlott. Pontosabban, az a többek által megfogalmazott, és vendég által is szorgalmazott kérés, észrevétel, hogy az adományokból működő, hat éves, népszerű lap kiegyensúlyozottabban tükrözze a jövőben a körülötte lévő valóságot. Az eseményeket, híreket, a politikai élet megnyilvánulásait annak társadalmunkban betöltött súlyának megfelelően. Szakács Imre mindezek mellett kitért arra is, hogy a Fidesz, az új győri vezetés indítványára különösen kiemelt fontosságot tulajdonít a városban működő civil szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolattartásra. (Megjegyzendő, ezt maguk az érintett szervezetek is hiányolták már egy ideje.) A további kötetlen beszélgetések során szóba jött nemzeti, magyarságérzetünk, nemzet tudatunk naponta felötlő hiányossága. A fiatalok távolmaradása, tevékeny részvétele, amelynek viszont pont az ellenkezőjét tapasztalta Vincze Lászlóné Magdi a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlésen – az Egyesület delegációjának tagjaként. A beszélgetésből kirajzolódott az a kép is, hogy a várható kormányváltás előtt a nemzeti oldalnak arra kell törekednie, hogy 2/3-os többséget szerezzen meg, hiszen csak az vezethet oda, hogy ez az ország mielőbb éltető levegőhöz juthasson, a valaha fejlődés útjára léphessen megint. B.B.

Megjelenik 2000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET” 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail: [email protected] • Weblap: www.ofpk.hu

Győri Polgári Lap

Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Duna Takarékszövetkezet 58600283-11109550