ELADÓ SZENT ISTVÁN NAPOK A hét mottója:

26. (LVI.) évfolyam • 1422. szám • 2014. augusztus 8. • 12+8 oldal • Ára 2 lej

ELADÓ

Máramarossziget

Újra lesz nyári tábor a Hollósy Magyar Házban

a Bányavidéki Új Szó Máramaros megyei magyar hetilap

IDŐPONT: – augusztus 11-15 között ovisoknak és kisiskolásoknak Lesz néptánc, furulyaoktatás, olvasás és kézműveskedés. Részvételi díj: egy főre 70 lej, testvéreknek 120 lej. A gyermekek ebédet is kapnak. Jelentkezni lehet Zahoránszki Brigittánál a 0751 138318-as telefonszámon.

Felszerelt szerkesztőség, működőképes nyomda, lap- és könyvkiadási engedély, kiépített lapterjesztői hálózat, előnyös székhelybérlet. Vállalkozók, magánbefektetők, egyesületek, politikai alakulatok érdeklődésére számítunk az újság továbbműködtetése érdekében.

RÉSZLETEK A SZERKESZTŐSÉGBEN.

Ferenczy, Réti, Iványi, Thorma - emlékkő avatás a Régi Főtéren (szeptember 19., péntek) A tavaly elhelyezett Hollósy Simon emlékkő után, idén folytatódik a terv, és ezúttal a Nagybányai Művésztelep első négy tanárának állítunk emléket (Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla és Thorma János). Partnereink a Nagybányai Művészek Szövetsége és Nagybánya Önkormányzata, akik az idei Gesztenye ünnep alkalmával folytatják az emlékkövek elhelyezését (a tér egy

EKE-túra Augusztus 10-én, vasárnap az EKE nagybányai Gutin Osztálya és a Szatmárnémeti Természetjárók közös kirándulást szervez a Virághegyre. Találkozás 10.00 órakor a klastromréti szobor előtt.

másik részén alakítanak ki hét művész nevével egy újabb emlékkő-csoportot).

Minden, ami gurul sportvetélkedő V-VIII. osztályosoknak (szeptember 20., szombat) Sportversenyek mindazon V-VIII. osztályos diákok számára, akik verhetetlenek rollerezésben, görkorcsolyázásban, gördeszkázásban, vagy biciklizésben. Fiúk és lányok egyaránt jelentkezhetnek, a verseny előtt 2 órával az infosátornál.

VI. Erdélyi Baptista Fúvóstalálkozó a Főtér Fesztiválon (szeptember 20., szombat délután) Az erdélyi baptista gyülekezetek fúvószenekar-találkozójára idén Nagybányán kerül sor a Főtér Fesztivál keretén belül. 20 erdélyi fúvószenekar több mint 400 művésze vonul be a térre a Magyar (Crişan) utca felől zenélve, majd a téren másfél órás előadással örvendezteti a fesztiválozó közönséget. A találkozó szervezője: a Nagybányai Magyar Baptista Gyülekezet.

A hét mottója:

Minden természetkedvelőt szeretettel várunk!

,,Egyik ember sem tilthatja meg a másiknak, hogy véleménye legyen valamiről, bármily fiatal is az a másik.” (Anne Frank)

SZENT ISTVÁN NAPOK 2014.

A nagybányai római katolikus Szentháromság plébánia szervezésében SZENT ISTVÁN NAPOK–ra kerül sor városunkban Programok, események: Augusztus 13., 19.30 óra: Orgonaest - Pozsár Róbert, Kolozsvárról érkező orgonaművész Augusztus 14., 19.30 óra: Quartet – Prof. Café Stings Augusztus 15, 20.00 óra: ,,Szent István Est” a Vinkli vendéglőben Augusztus 17., 19.00 óra: Szent István búcsú – Ünnepi szentmise Augusztus 18., 16.30 óra: Szavalóverseny - Énekverseny Jelentkezni lehet Czol Ernőnél tel.: 0763-373541, e-mail: [email protected] Augusztus 19., 19.30 óra: Orgonaest – Odongto Bernadette Augusztus 20., 20.30 óra: Szent István Napi szabadtéri koncert – a régi főtéri nagyszínpadon Augusztus 21., 17.30 óra: az Újpesti Művészek Társaságának ünnepi tárlata, zárófogadás a Teleki Magyar Házban TÁRSSZERVEZŐK: a nagybányai RMDSz Új Fejezet csoportja, a Máramarosi Magyar Vállalkozók Egyesülete, Teleki Magyar Ház.

Szeretettel várjuk!

A 2014-es évi Szent István Napok rendezvénysorozat keretében a nagybányai RMDSz ÚJ FEJEZET csoport szervezésében, a MÁRAMAROSI MAGYAR VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE fővédnökségével valamint a SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA társszervezésében

idén is sor kerül a zenés, hungarikum-est megrendezésére

Szent István-est címmel, 2014. augusztus 15-én, pénteken, a régi főtéri (volt) Vinkli étteremben. Az idei est műsorából: – komolyzene – népzene – a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeinek operettelőadása és minden idők legjobb magyar tánczenéje. Részvételi díj 85 lej/fő (az ár háromfogásos vacsorát foglal magába). Érdeklődni, belépőt ígényelni lehet a nagybányai RMDSz székházban (Felsőbányai u., 1. sz.), a Vállalkozók Egyesületének irodájában (Unirii sugárút, 16. sz., 29-es iroda, tel.: 0722-356.724), valamint a Foto Plus üzletben (Gold Plaza, földszint). Email címeink: [email protected], [email protected]. MINDENKIT SOK SZERETETTEL VÁRUNK!

2014. augusztus 8.

HETIRENDEN

Egyházi hírek

Instrumente structurale 2007-2013

Lecitin: Idén nemzeti imánk szerzőjének születésnapján, azaz MA (helyi idő szerint) délután 5.00 órakor kerül sor a hagyományos sződemeteri augusztusi Kölcsey-megemlékezésre. A részletes programot múlt heti lapszámunkban találják.

Sajtóközlemény

Aláírták az MM-CL-13-as munkálatokról szóló szerződést „A Roata-Kapnikbánya víztisztító állomás, a vízellátó egység és a Mohoş-Felsőbánya vízszállító vezeték, a magyarláposi Râoaia vízforrás, a nagybányai szivattyútelepek felújítása, valamint egy új szennyvízderítő állomás létesítése a Sebespatak-Szinérváralja térségben” 2014. augusztus 6-án, szerdán aláírtak Nagybányán egy új szerződést, a Máramaros megyei vízhálózat és szennyvízderítő rendszer bővítésére és felújítására vonatkozóan. Az MM-CL-13-as, „A Roata-Kapnikbánya víztisztító állomás, a vízellátó egység és a Mohoş-Felsőbánya vízszállító

* KOLTÓN, vasárnap a délutáni istentisztelet keretében sor kerül a 25 évvel ezelőtt házasságot kötött párok jubileumi megemlékezésére. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

vezeték, a magyarláposi Râoaia vízforrás, a nagybányai szivattyútelepek felújítása, valamint egy új szennyvízderítő állomás létesítése a Sebespatak-Szinérváralja térségben” munkálatokról szóló szerződést a S.C. Vital RT és az Asocierea S.C. Tarr Const Kft (mint társulási megbízott) – S. C. T. C. M. Nord S. A. – S. C. Cubicon Invest Kft. képviselői látták el kézjegyükkel. A szerződés értéke: 8.092.335,71 lej, ÁFA nélkül, a munkálatoknak 440 napon belül kell megvalósulniuk. A megyeszékhelyre vonatkozó beruházások: 14 szivattyúállomás felújítása és 4 új szivattyúállomás építése. Szinérváraljára vonatkozó beruházás: Sebespatakon megvalósul egy 1000-es kapacitású új szennyvízderítő állomás. Kapnikbányán (Roata) egy 10 l/s kapacitású szennyvízderítő állomás épül. Felsőbányán felújítják a Grup 3 Forrásliget vízforrást, kicserélik a vízvezetéket és felújítják a Forrásliget-Mohoş forráscsoportot. Magyarláposon felújítják a Râoaia vízforrást. A Kohéziós Alapból, a POS Mediu 2007-2013 által társfinanszírozott, „A Máramaros megyei víz- és szennyvízhálózat bővítése és felújítása” elnevezésű terv összértéke 521.641.697 lej. A finanszírozási terv szerint 77,31%-ot az Európai Unió, 11,82%-ot pedig az állam biztosít. A regionális szolgáltató, a S. C. Vital Rt. által felvett kölcsön 9,05%-ot, míg az érintett önkormányzatok hozzájárulása 1,82%-ot tesz ki.

Nagybányai olvasóink figyelmébe! Amennyiben szeretné, hogy lapunk biztosan és időben eljus son önhöz, fizessen elő a Niv Curier Kft.-nél, V. Luca ciu utca, 1 0 0. szám, tel.: 0262 211266, 0754-918990.

A nagybányai RMDSz-nél FEHÉR MIKLÓS ügyvéd tart jogtanácsadást. Az érdeklődőket minden kedden 15.00-16.00 óra között várjuk a nagybányai RMDSZ-székházba. Oltott, ivartalanított kutyák gazdikat keresnek. Kicsik és nagyok, barnák, feketék, tarkák és borzosok a Vidám Kóbor ebek otthonában várják, hogy jó emberek OTTHONUKBA fogadják őket. Infó: 0771 747 534, vagy a „Voluntari Salvaţi Animalele, Baia Mare” facebook oldalon.

Lapunk támogatása céljából hoztuk létre a Pro Genius Egyesületet, melynek számlaszámai: OTP Bank Románia, OTPVROBU RO73 OTPV 3500 0008 0625 HU01 OTP Bank Románia, OTPVROBU RO83 OTPV 3500 0008 0625 US01 OTP Bank Románia, OTPVROBU RO26 OTPV 3500 0008 0625 EU01

Dr. Bónis István parlamenti képviselő irodáinak működési programja: Máramarossziget: - RMDSz-székház, minden hónap első péntekén 12-14 óra között;

Nagybánya: - RMDSz-székház, minden hónap második, harmadik és negyedik péntekén 10-12 óra között; - Teleki Magyar Ház, minden hónap második, harmadik és negyedik péntekén 12-14 óra között. A parlamenti képviselő telefonszáma: 0726200756.

Támogatja a Pro Genius Egyesület

HETIRENDEN

2014. augusztus 8.

Máramaros csodálatos világában (1.) – A misztótfalui református gyülekezet honismereti utazása – 2014. július 12-én régi vágyam teljesült, beutazni a történelmi Máramaros azon részeit is, amelyeket életem során még nem, vagy nagyon-nagyon régen láttam. Ez most teljesült, ugyanis Nt. Ecsedi Árpád lelkészünk sikeres pályázatának köszönhetően honismereti utazást szervezett (ez már a harmadik), azokra a részekre, ahova a tavalyi utazásunk során nem juthattunk el, a Mara völgyén át Szigeten túlra, a Waser és az Iza völgyébe. Az ottani csodálatos táj megtekintésén kívül utazni a „Mocaniţan” – a wasser-völgyi keskenyvágányú kisvonaton Felsővisótól, majd visszafele gyönyörködni az Iza-völgyi tájban és az ott fellelhető népművészeti értékekben, Barcánfaluban (Bârsana) egy hálaimát elrebegni abban a gyönyörű fatemplomban, amely zarándokok ezreit, tízezreit vonzza, Aknasugatagon a szép katolikus templomba bepillantani, s a régi bányásztelepülésen, Kapnyikbányán, keresztül visszaérkezni Misztótfaluba, felejthetetlen élményt jelentett a résztvevőknek, mind a 60 utazónak, annyian voltunk ugyanis. Máramaros páratlan szépségével, az itt élők szorgalmas munkájának köszönhetően, nyugodtan felveheti a versenyt a Nyugat világával. Sajnos Trianon után nagyon leszűkült a területe, az egykori 10 járásból csupán három került Romániához, a többi Ukrajna (Kárpátalja) területét bővítette. A mi részünkön megcsodálhatjuk a Gutin, a Lápos, a Cibles hegységek romantikus tájait, a Mara- és az Iza-völgyi településeket. A káprázatos fatemplomok tornyait már messziről megpillanthatja az erre utazó, 8 az UNESCO világörökség része, népviseletek, hagyományok, paraszti létforma, élő népművészet vár mindenkit ma is. Sokan azt írják róla, hogy itt úgy érezhetjük, hogy megállt az idő, de ez nem így van, nagy változáson ment keresztül ez a vidék is, mint minden más, hála Istennek, nem a népi kultúra, a népművészet rovására. A máramarosi ember büszke hagyományaira, népi alkotásaira, faragott kapuira, amelyek az új stílusú házak bejára-

Nő vagy és nem találsz munkahelyet? Esélyegyenlőségre vágysz a munkapiacon? Rendelkezni szeretnél egy munkahely megszerzéséhez, megtartásához szükséges végzettséggel? Egy veszélyeztetett csoporthoz tartozol? A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezete most lehetővé teszi számodra, hogy a következő szakmákban INGYEN képesítést szerezz: idősgondozó, gyermekgondozó (babysitter) és takarító. A képzések elvégzése után kibocsátott oklevelet az Európai Unió tagállamaiban is elismerik. Megtérítjük továbbá az utazási költségeket (havi bérlet), és a képzés napjain egy meleg ebédet biztosítunk. Ha képezni szeretnéd magad, és oklevélre vágysz az egyik említett szakmában, jelentkezz a következő telefonszámon: 0745- 090413. tánál ott ékeskednek, szeretettel műveli, ápolja a sok drága kincset. Az indulás kora reggel, 6 órakor volt, hogy még időben elérhessük Felsővisón a Wasser-völgyi „Mocaniţa”-t, amely az ukrán határ mellett található, az emlékek vonatjának is nevezik. A vasútvonalon gőzmozdonyok közlekednek, amelyeket fával működtetnek, az egész világon úgy ismerik, mint az utolsó aktív erdei vasút, amelyet gőzmozdony és nem diesel-mozdony irányít. Ma is úgy üzemeltetik, mint kiépítésének idején, ezelőtt 82 évvel. A keskeny nyomtávú vasút egy vadregényes völgyön halad át, a Wasser folyó völgyében. Nagyon romantikus. Ezt a vasútvonalat 1932-ben fakitermelésre fektették le, azelőtt a rohanó patakon történt a faúsztatás. Német nyelvet beszélő telepesek kerültek erre a vidékre még a XVIII. században, belőlük alakult ki a zipzer lakosság. Jelenleg májustól októberig a gőzmozdonyos vonatok rendszeres járatokkal rendelkeznek a turisták számára hetente többször Paltinu megállóig. Sajnos a völgy felső részét nem láthattuk meg, az utazási idő így is 2 óra oda és annyi visszafele is. A vonatozás után szép élménnyel indultunk hazafelé az Iza völgyén át vezető útvonalon. (folytatjuk) Romok Márta gyülekezeti tag

Olvassa a megye legjobb MAGYAR lapját!

Sárvár - Élmény és tradíció ÉLMÉNY A királyi fürdőváros

KULTÚRA Fesztiválok tavasztól őszig

INNOVÁCIÓ Folyamatosan megújuló gazdaság

TERMÉSZET Arborétum a város szívében

Hazánk „szétnézetből” Hazánk gyönyörű tájait járva gyalog és széttekintve, kocsink vagy a minket szállító vonat ablakából kinézve, esetleg sárkányrepülés közben letekintve a magasból „büszkén” tapasztalhatjuk, hogy többévszázados műemlékeink mellett vannak újkori keletűek is, mint például volt tehénistállók csonkjai, ahonnan tehénbőgést lehetett hallani, magraktárak falai, ahol valamikor nyár közepén ugyancsak nagy forgalom volt, elhagyatott vasútállomás épületek, ahonnan a vonatindító sípoló, tárcsás állomásfőnök többet nem jön ki, még le nem rombolt gyárkémények, melyek már régóta nem füstölögnek, betontéglából épített gyárfalak, épületek, melyekből mindent, ami mozdítható és falból kivehető, kitéphető elvittek. Tettesek nincsenek, mert szürke szamár módjára ködbe vesztek. De látni gödrös, sokadjára foltozott utakat, falka módjára csatangoló kóborkutyákat, mezőn vagy kertben dolgozó 350 lejből élő „nyögdíjasokat”, letarolt erdőket stb. De ezek mellett látni még fényes irodaházakat, többemeletes palotákat, banképületeket, no meg az ország minden gondját-baját megoldók sok-sok épületeit. Hát ez esetben csak annyit lehet mondani, az ellentétek nem vonzzák egymást, sőt, kacskaringós úton, lazán, észrevétlenül eltérnek egymástól és az illetékesek Pilátus módjára mossák kezeiket, mondván: ők patyolattiszták. Ha így van, akkor miért vannak a televíziós napi hírekben a letartóztatottak közt kőkemény bankszámlájú, magas rangú, mindenféle pozíciót betöltő funkcionáriusok? Gondolom, nem viccből. (Vicsai György)

TRADÍCIÓ A Nádasdyak öröksége Sárvár nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre fekszik. A szinte minden elképzelhető szórakozási és kikapcsolódási lehetőséggel rendelkező város Szinérváralja testvérvárosa. Az ottani Nádasdy-kastélyban tevékenykedett az e tájakon született nagy humanista, Sylvester János. A település fejlődését alapvetően a gyógy- és idegenforgalom fellendülése határozta meg. Sárvár 2004-től tagja az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének. Bővebb tájékoztatással a Sárvári Tourinform Iroda munkatársai szolgálnak, naponta 9-16 óra között: 9600 Sárvár, Várkerület 33/C, tel.: (36) 95/ 520-178, fax: (36) 95/520-179, e-mail: [email protected]. Szálláshelyek már 3500 forinttól a http://www.sarvar.hu/hu/szallashely/ honlapon foglalhatók.

Ne feledjék: Sárváron lenni jó!

2014. augusztus 8.

KULTÚR-TÁJ

Hol tartunk? A Németh László Elméleti Líceum Híd utcai épületéről Legutóbb március 20-án közöltünk nyilvánosan bizakodó hírt arról, hogy „Megkezdődnek a felújítási munkálatok a Híd utcai épületben”. Azóta a két időpont közötti négy hónapot ugyanis annak a körülményes engedélyeztetési folyamatnak az elhúzódása töltötte ki, amely újabb és újabb kihívások elé állította a tervezőket. A munkálatok megkezdése előtt szükség van egészségügyi, tűzvédelmi, műemlékvédelmi stb. engedélyek beszerzésére. A közintézmények működési engedélyeinek beszerzése olyan EU-s normák teljesítéséhez van kötve, amelyek sokszori újratervezést igényeltek. Az első látásra bosszantó és túlzó, de józanul belátva mégiscsak a gyermekek biztonságát és a minőségi oktatást, ellátást szolgáló előírások szerint készültek el a legutolsó tervek: a napközis gyermekeknek az épületben működő saját konyhánkban fogunk főzni, az óvodásokra ápolónő felügyel, külön gondot fordítottak az élelmiszerek szakszerű tárolására és előkészítésére, a higiénikus mosogatásra, a személyzet öltözőire, taneszköz-raktárakra, biztonságos és esztétikus be- és kijáratokra, az óvoda területének az iskolától való elkülönítésére, hangszigetelésre, biztonsági berendezésekre. A tantermek és csoporttermek mellett természetesen helyet kapott

az épületben a korábbi elképzeléseknek megfelelően a tornaterem öltözőkkel, a díszterem, a könyvtár is. Az, hogy a felújítás során semmilyen kompromisszumot nem lehet kötni, ami a minőség rovására menne, nagyon megnyugtató a gyermekek szempontjából. Az azonban, hogy az engedélyek az eredeti elképzelésekhez viszonyítva sokkal több feladat elé állítják a felújítókat, megnöveli az építkezés költségeit, és tovább tolja megszervezni az oktatást. Ragaszkodunk az átadás időpontját. hogy az intézményi átszervezés Az így kialakult helyzet hozzá, (a Petre Dulfu Általános Iskola magyar tagozata, az Eminescu Napközi magyar ezt eredményezi: 1. az épület tulajdonosa (Óvárosi Re- csoportja, a 8-as Napközi magyar csoformátus Gyülekezet) és fenntartója (Ön- portja, a 25-ös óvodában működő Walkormányzat) további forrásokat keres a dorf-csoport és a 12-es Óvoda magyar felújításokra, és folytatja a munkálato- csoportja a Németh László Elméleti Líceum intézményi keretei között működkat. 2. az épület felújítói (Önkormány- jön) érvényes maradjon, ez mindenzat) továbbra is küzdenek a szükséges képp előrelépés, az épülettől függetledokumentumok, engedélyek beszerzé- nül. Annak a döntésnek, hogy hol törséért, felügyelik a munkálatok hatékony- ténjen az oktatás, egyetlen szempontja volt: ott, ahol a lehetőségekhez képest ságát. 3. az iskolának (jelenlegi épület és a legjobb körülményeket tudjuk nyújadminisztráció) az a feladata, hogy szű- tani a gyermekek számára. kös anyagi forrásait átirányítsa a javíEzért az építkezés tási munkálatokra, berendezésekre. De idejére ennél sokkal nagyobb kihívás számunk• az elemi osztályok a Németh Lászra az, hogy felelős döntést hozzunk arról, hogy ebben az ideiglenes helyzet- ló Elméleti Líceumba költöznek, ahol ben hogyan tudjuk a lehető legjobban négy frissen festett tantermet rendezünk

Volt egyszer egy 35 tagú felsőbányai bányászzenekar Városunk bányászzenekara állítólag 1873-ban alakult, de a zenekarhoz fűződő első, fennmaradt tudósítások a XIX. század utolsó évtizedéből származnak. A Felsőbányai Hírlap 1897. június 6-i számából tudtam meg, hogy a május 12-i térzenén a fúvószenekar többek között Waldteufel Boldog élet című keringőjét, Perly Margitszigeti csárdását és a Hunyadi indulót adta elő. A múlt század elején az együttesről egy vándorkereskedő készített felvételt, de a recsegő lemez elveszett. Körülbelül három évtizede magnószalagon ö-

rökítették meg néhány számukat, de ez a felvétel is eltűnt. Azzal vígasztalom magam, hogy még élnek olyan felsőbányaiak, akik múlt századi hétvégi térzenéken elfelejtették gondjaikat. Lelki szemeim előtt most megjelennek a napfényben csillogó trombiták, háttérben a római katolikus templom melletti szökőkút gyémántként ragyogó vízcseppjeivel. A múlt hónapban Bónis Istvánnal, a régi bányászzenekar egyetlen élő tagjával otthonában beszélgettem többek között a múlt századi híres karmesterekről.

A negyvenes évek elejétől 1944 őszéig a zenei előképzettséggel rendelkező Daszkal vezette a fúvószenekart. Sajnos, keresztnevét nem sikerült kiderítenem. A negyvenes évek második felében a Csehszlovákiából áttelepedett Sürger Géza vette át a karmesteri pálcát. Ez a népszerű karnagy nemcsak vezényelt, hanem hangszerelt is, sőt a hangszereket is javította. A bányászzenekar sikereiben Cristea Davidnak és Sinka Jánosnak is oroszlánrésze volt. A több mint 30 tagú együttes a fúvószenekarok bukaresti találkozóján az első helyen végzett, majd szintén országos versenyeken II. és III. díjat is kaptak. Időnként közösen léptek fel a Lászlóffy Bálint által vezetett nagybányai fúvószenekarral. Állandóan bővitették a zenekar repertoárját, amelyben indulók, polkák, keringők, tangók, nyitányok egyaránt szerepeltek. A zenakar örömmel játszott a kiserdőben, a majálisokon, a jeles napokon. A zenakar jelenleg alig tíz tagra zsugorodott együttese is a Crişan utcai „bandaiskolában” próbál. Időnként néha mostoha körülmények között ott biztosították az együttes utánpótlását. A kilencvenes évek elején új egyenruhát kaptak, és a bányavállalat vezetősége arra törekedett, hogy a városunk hírnevét öregbítő együttes fennmaradjon. A bányászat hanyatlása, a bányák bezárása miatt a zenekar jövője bizonytalanná vált. Jelenleg a városi tanács nyújt némi támogatást a zenészeknek. Egyre többen nem igénylik azt, hogy hozzátartozóikat a fúvószenekar kísérje utolsó útjára. Sajnos, nincs olyan gazdag, zenekedvelő helybeli, aki pénzt áldozna a Burján Mihály által vezetett „minizenekarra”.

be az igényeiknek megfelelően azokkal a bútorokkal és felszerelésekkel, amelyeket majd magukkal visznek a Híd utcai épületbe. • az óvodások nem költöznek el régi helyükről, hiszen számukra ott vannak jobb körülmények az épület teljes átadásáig. Az így kialakult helyzetben legnagyobb szükségünk a szülők megértésére és támogatására van, arra, hogy továbbra is megbízzanak egy olyan intézményben, amely fejlődni kíván, és felelősen vállalja azokat a nehézségeket, amelyeket az ideiglenesség okoz egészen addig, amíg fenntartói befejezik az épület felújítását. A cél továbbra is az, hogy megfelelő otthont tudjunk nyújtani azoknak a gyermekeknek, akik anyanyelvükön kívánnak tanulni. Váradi Izabella igazgató Bónis István, a volt osztálytársam is úgy véli, hogy a zenekar jövője veszélyben forog. Két fia, István és Dezső szintén kiléptek a zenekarból. Pista megengedte nekem, hogy cikkemet családja fényképével illusztráljam. A fénykép megörökítette idős Bónis János trombitást, a 77 éves István nagyapját, Bónis Jánost, a klarinétos nagybátyját, idős Bónis Istvánt, Pista szintén zenész apukáját, valamint a három és féléves Pistát, aki mindig tapsikolt, ha édesapja otthon klarinétozott. Természetesen a klarinétozást édesapjától tanulta meg. Ezt a családot a zenélés közös öröme is összetartotta. Egyébként még századunk első évtizedében is apák és fiúk együtt játszottak a zenekarban. A kitűnő hallással, ütemérzékkel megáldott Bónis Istvánnak, felejthetetlen az a nap, amikor 15 évesen először lépett fel a szökőkút melletti térzenélésen. Mosolyogva mesélte el nekem, hogy az egyik térzenén egyik felsőbányai ismerőse számára nem akarta tovább húzni a szekeret, mert egy keringő elvarázsolta. Kellemes emlékei a május elsejei, bányásznapi zenés ébresztők. Olyankor a város apraja-nagyja a házak ablakából, az udvaron vagy a házak előtt élvezték a zenészek játékát. Időnként néhány társával lakodalmakban, születés- és névnapokon játszotta a táncra csábító zenét. Szívébe fájdalom hasít, ahányszor felidézi utolsó fellépését. Az akkor 72 éves zenész a Sinka János által vezényelt zenekarban klarinétozott azon a napon. Azt hiszem, hogy Bónis István nagyon örvendene, ha a bányászzenekar 141. születésnapját hangversennyel ünnepelné meg. (Boczor József)

KULTÚR-TÁJ

2014. augusztus 8.

ÁBRAHÁM MÁRTON:

Naplótöredékek (1.) Az alábbi visszaemlékezést a megyeszerte ismert tanárember, Vicsai János juttatta el szerkesztőségünkbe, miután Komáromban élő szerzője felvette vele a kapcsolatot. A Naplótöredékeknek ugyanis több, megyénkhez kötődő része is van, így túl az értékes kortörténeti elemeken, helytörténeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot tisztelt olvasóink körében. Betájolásképpen, „étvágygerjesztőként” álljon itt mindjárt az elején a szerző levélben megfogalmazott bemutatkozása és térségünk- hadszíntérre kerülve naplót vezettem, noka, Gácsi István őrmester. Éleslövéhöz kötődő emlékeinek rövid felvázolása, illetve az írás megszüle- melyet sikerült szerencsésen hazahoz- szetre a Fehér Kőrös hídja utáni lőtérre nom. A gyulai múzeum kívánságának jártunk. Az újonckiképzést követően tésének és utóéletének dióhéjnyi ismertetője: „1922-ben születtem. 1944 májusában a békésgyulai 20. határvadász zászlóalj géppuskás századával a Kárpátokon túlra kerültem - Galíciába és Bukovinába, a Prut, Cseremosz és Szeret folyók forrásvidékére. 1944. október 13-án vonultunk vissza a történelmi Magyarország területére. Tiszalonkán (a Tisza északi és déli oldalán) voltunk védelemben, amikor október 17-én kora hajnalban megleptek bennünket az oroszok. Nagybocskó irányába nyomtak vissza bennünket, onnan tovább nyugat felé. Október 18-án hajnalban Máramarosszigeten voltunk. A várost már minden oldalról lőtték az oroszok. Az ottani civilek rábeszélésére hallgatva egyik bajtársammal civilbe öltöztünk. Még katonaruhában voltunk, amikor lent a városban már orosz katonákat láttunk futkározni. Ha nem öltöztünk volna civilbe, fogságba estünk volna. Feketemező 103-as számú házában húzódtunk meg. A házhoz tartozó kertben volt egy olyan almafa, hogy háromfajta alma termett rajta! Másnap (19-én) délelőtt még két civilbe öltözettel találkoztunk az Iza folyó nyugati oldalán, és még aznap a déli órákban, négyen, elhagytuk Máramarosszigetet, és a front mögött haladva nyugat felé vettük az irányt. Október 20-án Felsőbányán aludtunk egy bányamérnök házában. Nagybányán egy napon át fogva tartottak az oroszok, de 22-én (vasárnap) a fogvatartottak közül sokakat szabadon engedtek. Mind a négyen ezek közé kerültünk. Október 23-án Gyökeres mellett értük el a Szamost. Ott, egy orosz tiszt segítségével az ottani vasúti hídon keresztül átértünk a folyó túloldalára, Sülelmedre. A falu egészen kihaltnak látszott. Hiába kiabáltunk be az udvarokba, vizet kérve, egy lelket sem tudtunk kicsalogatni. Innen egy mezei útra tértünk le, mert délnyugati irányban egy falu körvonalait vettük észre. A Nap már nagyon alacsonyan állt, amikor beértünk Szamosardóba. Festői környezetben lapuló falucska, magyar lakosokkal. Tárt karokkal fogadtak bennünket. Ott, ahol szállást kaptunk, tyúkot vágtak le és fenséges vacsorát készítettek részünkre. Csak több hónappal azelőtt volt ilyesmiben részünk. Álljon itt a neve ennek a jó szívű szamosardói családnak: Nagy Miklós, Szamosardó 14, u.p. Sülelmed, Szilágy vm. Amit fent leírtam, az akkor vezetett naplómban van lerögzítve, melyet csodával határos módon a nadrágom farzsebébe téve sikerült hazahoznom. Utunk során ugyanis az oroszok minden falu szélén (be- és kimenetkor) motoztak minket, de a farzsebem tájékát egy alkalommal sem tapogatták meg! Azok közül, akik abban a vérzivataros időben együtt baktattunk otthonaink felé, már csak én vagyok életben.”

Bevezetés 1991 nyarán kéréssel fordultam a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatóságához. Válaszleveléből többek között megtudtam, hogy a múzeum ez év őszén a II. világháború gyulai eseményeiről és szereplőiről kiállítás megnyitását ter-

vezi. Mivel - mint a gyulai 20. honvéd határvadász zászlóalj egykori katonája - egy cseppnyit én is részese voltam az akkori eseményeknek, felajánlottam, hogy a kiállítás anyagát némileg én is bővíthetném. A zászlóalj géppuskás századának állományában 1944 májusában a keleti

Péter Károly jegyzete:

Sírni kell A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Az ember másik sajátja az érzelmek hatására kibuggyanó könnycsepp, vagyis a sírás. Most erről az utóbbiról lesz szó. Néha sírni kell, mert a mélyről feltörő, tisztító sírás megkönnyebbülést hoz, különösen azokban a pillanatokban, amikor dühünk, fájdalmunk, bánatunk vagy gyönyörünk kifejezésére nincs más eszközünk. Egyesek szerint a sírás a gyengeség jele. Müller Péter szavaival: „Korán ráneveljük a gyermekeinket, hogy száraz, kietlen szívvel élje le az életét. Világunk már egész korán hadat üzen minden mélyebb lelki élménynek, örömnek, szeretetnek és boldogságnak.” Pedig a sírástól senki sem válik anyámasszony katonájává, sokkal inkább nyitott, az érzelmeit megélő felnőtté, aki nem szégyelli elsírni magát, ha a sors úgy hozza… Azt is mondják, hogy csúnya a síró ember. Hát ez nem igaz. A hegedű is akkor szól a legszebben, amikor sír.

eleget téve a továbbiakban - kivonatosan - papírra vetem a sok helyütt már nagyon kifakult, alig olvasható naplómban rögzített eseményeket. A magánjellegű naplóbejegyzéseket e visszaemlékezésben mellőzni fogom, s csak helyenként térek ki ezekre is. Nem sokáig ettem (vagy nélkülöztem) a frontkatonák kenyerét, az igaz, de ezalatt a pár hónap alatt is sok minden történt körülöttem. Egészséges, életerős és életvidám fiatal emberek rokkantak meg, tűntek el, sok közülük soha többé nem látta viszont szeretteit. Nekem szerencsém volt, egy borsószem nagyságú szilánkkal a kezemben sikerült hazakerülnöm. A továbbiakban tehát az akkori vészterhes időkre visszaemlékezve, egyszerű szavakkal tömören közrebocsátom naplóm töredékeit. Hogy is volt az - akkor? Komárno, 1991. augusztusa-szeptembere Ábrahám Márton

Előzmények 1943. október elején vonultam be Gyulára, a Magyar királyi 20. honvéd határvadász zászlóaljhoz. A Kossuth téri József főherceg laktanyában kellett jelentkeznem. Mint ahogy a többi újoncnak is. Ott osztottak el minket a különböző alakulatokhoz. Én a géppuskásokhoz kerültem. A Szent László úti Honvéd gyalogsági laktanyában a géppuskásokon kívül aknavetősök, páncéltörősök és tüzérek is voltak. S ezeken kívül volt egy lövész század is, melyben többségben ruszinok voltak. A géppuskások parancsnoka Tábori Pál főhadnagy volt. Nem emlékszem már, hogy mindjárt akkor, vagy csak valamivel később, a század állományába tartozott Remsey Zoltán hadnagy is. Egy tiszthelyettesünk volt: Pécsi törzsőrmester. A tisztesek közül ezek maradtak meg az emlékezetemben: Vadi Gábor szkv., Kiss István szkv., Schreier József szkv., Kurucz Lajos szkv., Jass János szkv. (főírnok), s talán a szolgálatvezető Kovács is szakaszvezető volt. Tizedesek: Kertész Mátyás, Stumpf Lajos, Vincze, Hammer (1944 őszén átment a német hadseregbe). Őrvezetők: Jakusovszki, Lipták, Szlávik Károly (alírnok), Kertész Sándor. A legénységi állományúak sorából többen is megmaradtak az emlékezetemben, de itt csak kettőnek a nevét említem meg: Cser János Mezőberényből és Szelezsán István Kétegyházáról. Mindkettő nagyon jó barátom volt. Gyakorlatozni többnyire a közeli Paradicsom-majorba vonultunk ki. A gyakorlatokat rendszerint két jutasi tiszthelyettes vezette, hol Pécsi törzsőrmester, hol pedig az aknavetősök parancs-

az újévig tartó időszakot segédírnoki minőségben a század irodájában töltöttem. Fő feladatom: naponta ingáztam a kis- és nagylaktanya között. 1944 januárjában a kevermesi nehézfegyver tisztesiskolába kerültem. Teljes címe, rövidített formában ez volt: M. kir. 31. hv. zlj. nf. ts. isk. Majsay főhadnagy volt az iskola parancsnoka. Gyuláról többek között ezek a honvédek lettek Kevermesre vezényelve: Bíró István, Buzgán Mihály, Cser János, Fekete István, Jass András, Káli Mihály, Kiss Mihály, Szelezsán István, Veres Péter, magamat is beleszámítva. A többiek neve nem jut az eszembe. Az iskolát nem fejeztük be, mert március 19-e után a zászlóaljunkat mozgósították, és vissza kellett térnünk Gyulára. A Németvárosban, M-körletben voltunk elszállásolva. (Az én beosztásom kerékpáros hírvívő lett.) Abban az időszakban sok tartalékos vonult be a zászlóaljhoz illetve a géppuskás századhoz. Az azóta őrzött papírcetliken (amelyeken az eltávozást kérelmezők nevei vannak felírogatva) ezeket a neveket olvashatom: Aleksza János honv., Fajó Pál honv., Brandt János őrv., Mokán István honv., Rozsnyai Lajos honv., Tobai Elek őrv., Botta Mihály tiz., Mogyoróssi tiz., Salát őrv., Kovács Sándor honv., Brandt Ádám, Kovács György, Göndör Mátyás, Balogh M. Sándor, Boldizsár Mihály, Gyebnár Pál őrv., Araczki György, Beregi Kálmán, Csaplár Mihály, Higyed János, Miskó András, Ancsin István, Lakatos Antal, Kovács Imre, Kosa László, Székely Lajos, László Mihály, Fabján Mihály, Benczo György, Rác Ferenc, Ruck Ádám, Benkő István tiz., Mihálka Sándor őrv., Bagyinka Mátyás őrv., Uhrik Lajos honv., Papp Mihály honv., Hrabovszki Mihály honv., L. Szabó Sándor, Kiss G. Ferenc, Pilinszki Pál, Skoperda Imre honv., Merza Mihály honv., Vas Lajos honv., Földesi János honv., Duni Gábor honv., Bánszki János honv. A felsoroltak túlnyomó többsége tartalékos volt. Legtöbbjük a környező helységek valamelyikébe kért eltávozást. Május elején már nagyon érezhető volt a frontra indulás közelgő időpontja. Május 15., este nyolc óra. Értesítés jött a zászlóaljparancsnokságtól, hogy a közeli napokban indulunk a keleti hadszíntérre. Éppen bent voltam az M-körlet irodájában. Elmerengtem, a jövőbe szerettem volna látni, amely sötéten és titokzatosan rejtve volt még előttem. Szerettem volna előre tudni, hogy mi lesz majd ott velünk a Kárpátokon túl. Másnap már az indulás idejét is megtudtuk. Pénteken, 19-én indulunk. Állítólag Ökörmezőre. Később Kőrösmezőt mondtak. Lázas készülődéssel telt el az a pár nap, míg aztán ránk virradt május tizenkilencedike, az indulás napja. - folytatjuk -

2014. augusztus 8.

HUMOR-ZSÁK

A bérgyilkos bemegy a templomba gyónni. Azt mondja a papnak: - Atyám... Vétkeztem... Gyónni szeretnék... Megöltem 10 embert... Mire a pap: - Lenne egy kis meló... *** Férj a barátjához: - A feleséged szó nélkül felvarr minden hiányzó gombodat? - Igen - büszkélkedik a másik. - Igaz, kezdetben cselhez kellett folyamodnom. Elmeséltem neki, hogy a mulatóban két táncosnő is rám akadt, mivel a kabátomról hiányzott egy gomb, így azt hitték, nőtlen vagyok! ***

A menyasszony anyja egy kissé túl szemérmes, és a nászéjszaka előtt így szól lányához: - Ne mutasd magad soha teljesen meztelenül a férjed előtt, mindig legyen rajtad valami ruhanemű. A teljes meztelenség undorító, közönséges, ízléstelen, kiábrándító! Eltelik két hét, az ifjú férj egy este enyhe gyanakvással így szól a feleségéhez: - Mondd, szívem, nem volt nálatok a családban valami elmebetegség, vagy öröklött téboly? - Miért kérdezed? - Különben mi a fenétől van az, hogy minden áldott este ezzel a hülye kis kalappal a fejeden vonulsz be az ágyba?

- Amikor azt mondtam, hogy veled szeretnék megnézni egy filmet, nem arra gondoltam, hogy te legyél benne a főszereplő!

*** Arisztid drága barátságot tartott fenn a városszerte ismert szépasszonnyal. Egy napon Tasziló meglátogatja a barátját és megjegyzi: - Tudod-e, kérlek, hogy az a nő fűvel-fával lefekszik? Arisztid elgondolkodik egy kicsit, aztán így szól: - Igen, de pénzért csak velem! *** - Képzeld, Tasziló, tegnap a menyasszonyomtól kaptam egy termoszt. Praktikus ajándék, mert a legforróbb nyárban is jéghideg benne az ital, télen pedig akár egy napig is tűzforró! - Valóban jó ötlet volt a menyasszonyodtól! Az egészből csak azt nem értem, hogy honnan tudja a termosz, mikor van nyár, vagy mikor van tél? *** - Hát, szívem - mondja otthon az ifjú férj -, ez az étkészlet, amit a nénikédtől kaptunk nászajándékba, nem lehet ezüst! - Te ilyen jól ismered a fémeket? - Azokat nem. Csak a nénikédet. *** - Miért élnek oly sokáig Skóciában az emberek? - Mert drága a temetés. *** A fiatalember nősülni akar, de sehogy sem tud választani két barátnője között. Megkérdezi az apját, mitévő legyen. - Lássuk, fiam, mi a foglalkozásuk? - Az egyik asszisztensnő egy rendelőben, a másik meg nyelvtanárnő. - Én a helyedben az utóbbit venném el! - vágja rá habozás nélkül az apa. - Egy asszisztensnő örökké csak azt hajtogatja: ,,Kérem a következőt!” Egy tanárnőnek ezzel szemben ez a kedvenc fordulata: ,,Most pedig az egészet ismételjük el még egyszer!” *** Bemegy felvételizni a jelölt a rendőriskolába. Megkapja az első kérdést: - Mennyi egy meg egy? - 11! - vágja rá egyből. - Ez nem egészen az, amire gondoltam, de bizonyos logika alapján még elfogadható! mondja a vizsgabiztos. - A következő feladat: nevezzen meg két napot! - Tegnap és holnap! - mondja magabiztosan a felvételiző. - Igazából én a hét napjaira gondoltam - mondja a vizsgáztató. - De ez a megoldás se rossz. Na, itt a döntő kérdés: kik ölték meg Dózsa Györgyöt? A jelölt hosszasan gondolkodik, majd mondja: - Ezt sajnos nem tudom. - Jól van, fiam, mivel eddig jól szerepelt, kap egy esélyt. Menjen haza, és holnapig próbáljon rájönni a megoldásra! A vizsgázó elindul hazafelé, útközben betér a törzshelyére egy kupica pálinkára. A csapos megkérdezi tőle: - Na, hogy sikerült a vizsga? - Jól. Képzeld, már egy gyilkossági ügyet is rámbíztak!

HUMOR-ZSÁK

*** Két grafikus beszélget. - Aztán milyen az új csajod? - Hú, te, 90, 60, 90! - Ne már, sötétlila? *** Két szomszédasszony beszélget: - Mi trágyázzuk a málnát. - Mi inkább porcukorral esszük... ***

A rendőr hazavisz egy tálat és újságolja az asszonynak: - Nézd, drágám, milyen törésálló tálat vettem! Ezután azonnal ledobja a földre, hogy bebizonyítsa, milyen jó vásárt csinált. A tál persze darabokra törik, mire a rendőr morfondírozva: - Vagy hőálló? ***

- Hogyan segít a házimunkában az igazi férfi? - Felemeli a lábát, hogy az asszony ki tudjon porszívózni. *** - Miért szeretik a férfiak a bőrbe öltözött nőket? - Mert pont olyan illatuk van, mint egy új autónak. ***

- Drágám, ebből a levesből tíz tányérral kellett volna főznöd! - Miért, annyira ízlik? - Nem, de akkor éppen eltaláltad volna, mennyi só kell bele. *** - Imre, te jobban szereted a focit, mint engem - bőgi a nő. - Igen, de téged jobban szeretlek, mint a távolugrást...

HETIRENDEN

2014. augusztus 8.

Mégis, kinek a háborúja ez ott Kelet-Ukrajnában, és mi lesz a vége? Megpróbálok tisztázni néhány dolgot a kelet-ukrajnai háborúval kapcsolatban. Nem könnyű: furcsább háborút ilyen közel hozzám még nem láttam, és nem is hallottam hasonlóról. Sok mindent gondoltam ősszel-télen, de hogy ez lesz belőle, azt nem. Pedig gondolhattam volna. Néhány viszonylag friss hír elöljáróban: – az ukrán parlament mégis megszavazta, hogy a költségvetési törvény módosításával 11 milliárd hrivnyát juttassanak a fegyveres erőknek – a kelet-ukrajnai háború egyes számítások szerint 70 millió hrivnyát emészt fel naponta – a 79. számú ukrán hadosztály napok óta körbe van zárva, nincs mit enniük, nincs mivel lőniük a katonáknak – a legújabb jelentések szerint huszonnégy óra alatt 11 ukrán katona halt meg, a harcok kezdete óta elesettek száma – hivatalos adatok szerint – összességében megközelítette a négyszázat (ebben nincsenek benne a civilek és a lázadók veszteségei) – folytatódnak a részlegesnek nevezett mozgósítás elleni tiltakozások Nyugat-Ukrajnában – nemcsak Kárpátalján, Lviv, Csernyivci és Ivano-Frankivszk megyékben is – helyi politikusok egymás után nyilatkoznak – és beadványokat fogalmaznak – arról, hogy a Kelet-Ukrajnából ezekbe a megyékbe nagy számban menekült férfiakat is vegyék fel a hadkiegésztő parancsnokságok listáira, hogy őket is érinthesse a mozgósítás – nem hivatalos információim szerint a 4000 lakosú, színmagyar Mezőváriban – Beregszászi járás – 250 behívót próbáltak kikézbesíteni az elmúlt napok-

zése sem egyszerű. Az még oké, hogy az egyik oldalon az ukrán hadsereg harcol, míg a másikról lázadók-szeparatisták lövöldöznek. De ez az ukrán hadsereg is milyen? Nem véletlen, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is mondja – nem egyedül –, hogy a harcokat nem tartalékosoknak kell megvívniuk. Talán elhiszitek nekem – esetleg innen –, hogy vannak fogalmaim arról, mennyire lehetnek ezek a férfiak felkészülve arra, hogy lőjenek és főként, hogy lőjenek rájuk. Az afganisztáni és az első csecsen háború jut eszembe: az volt akkor – az is –, hogy az oroszok 18–20 éves sorkatonákat, gyerekeket küldtek a frontokra, hogy legyőzzék a kőkemény férfiakból és zsoldosokból álló ellenséget, miközben a körülmények és a helyismeret is utóbbiaknak dolgoztak. Meglett az eredménye. Alekszej Balabanov Háború c. filmjében hangzik el ez a kulcsmondat a csecsen parancsnok szájából – a fogoly Ivant tapossa meg vele –: ti ezt a háborút nem tudjátok megnyerni, mert nem szerettek és nem akartok harcolni, benneteket idehajtottak, mint a barmokat, meg akarjátok úszni élve, mi viszont az őseink földjéért küzdünk. A hazájukért harcolnak-e az ukrán hadsereg katonái Donyeck és Luganszk alatt? Elsőre adhatná magát a válasz, hogy igen – de inkább kifejtem, hogy miért nem. Ukrajna különös ország. Hogy menynyire, most látszik igazán. Ukrajna olyan ország, amelynek nem igazán van identitása. Összukrán identitása legalábbis. Határait Sztálin és Hruscsov idejében húzták meg – Putyin módosított rajtuk néhány hónapja –, nyelvét anyanyelv-

ban, az érintettek elbújnak, Magyarországra menekülnek, bezárkóznak Talán ennyiből is látszik, hogy joggal merülnek fel a következő kérdések: – mi ez az egész, ami Kelet-Ukrajnában zajlik? – kinek a háborúja ez a háború? – kik harcolnak kikkel? – megnyerheti ezt a háborút bárki is, és ha igen, hogyan? Bajban vagyok a definíciókkal. Jobb híján polgárháborúnak titulálom, ami történik – az antiterrorista hadművelet szókapcsolatot nem esne jól használnom, ahogy a népfelkelés kifejezést sem –, és a szemben álló felek néven neve-

ként tán a felén sem beszélik, kettéosztottsága élesebb, mint bármié, amit el tudnátok képzelni. Az ukrán identitás korábban csak Nyugat-Ukrajnában létezett, a narancsos forradalom csodája az volt, hogy Kijev átállt, így lehetett leverni – átmenetileg – az oroszul beszélő keletukrán oligarchák bábjait. Sokáig senki sem örülhetett a sikernek, Viktor Janukovics viszszatért, és a gazdasági-politikai maffia apránként elfoglalta az országot. Furcsa módon ez volt Ukrajna területi épségének és függetlenségének a záloga. A keletukrán oligarchák érdeke az volt, hogy ők legyenek az urak a saját sze-

Visszavonnák egy moldovai énekesnő román állampolgárságát Egy moldovai énekesnő román állampolgárságának viszszavonását fontolgatják a bukaresti hatóságok, miután Irinia Tarasiuc a Facebook-oldalára azt írta: nem tartja magát románnak, és az állampolgárságot is csak azért kérvényezte, hogy szabadon utazhasson az Európai Unió területén. Az adevarul.ro emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás óta mindössze három személynek vonták eddig viszsza a román állampolgárságát: egyiknek csalás miatt, a másik kettőnek nemzetbiztonsági okokból. A lap szerint Irina Tarasiuc magatartása a moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet, akik évek óta azt hajtogatják, hogy a Pruton túliak

nem románok és a román állampolgárságot is csak a vízumkötelezettség elkerülése érdekében veszik fel. Az énekesnő állásfoglalása mindenesetre hatalmas felháborodást váltott ki a közösségi oldalakon. Román állampolgárságának visszavonását Eugen Tomac európai parlamenti képviselő hivatalosan is kérte az illetékes hatóságtól. (maszol.ro)

métdombjukon, ne legyenek kitéve sem a náluk keményebb-erősebb orosz gazdasági szereplők, sem a putyini irányítási módszerek kényének-kedvének. Ezenfelül az orosz nagypolitikának is fontos volt az önálló, egységes, de befolyásolható Ukrajna – a Putyin által elképzelt szövetségi rendszer részeként. Hogy kegyelmi állapot volt-e ez az ukránok számára? Aligha. Az ország előre nem nagyon lépett, urai mindent elloptak, amit értek – a jelenség közismert szimbóluma az arany vécékefe –, a Régiók Pártja a megyék zömét maga alá gyűrte. Másfelől ellenben volt béke, nyugdíj, benzin és fűtés, és tele voltak a boltok. Ezt a törékeny – középtávon is fenntarthatatlan – egyensúlyt rúgta fel teli rüszttel a Majdan. Már februárban világos volt, hogy a történetnek másmilyen folytatása lesz, mint a narancsos balf...szkodásnak. A Krím orosz annektálásával ez még egyértelműbbé vált. Onnan a tüntetéseken át egyenes út vezetett a fegyverekhez. Donyecket és Luganszkot az oroszok nem vihették el könnyű kézzel, de nem is hagyhatták annyiban. Ez egy irdatlan geopolitikai játszma, amelyben nem egyenlőek a célok és a feltételek. Oroszországnak kell Ukrajna – a Nyugatnak meg nem kell. Sokba kerül, így neki csak az kell, hogy ne az oroszoké legyen. Maga Ukrajna meg minden tekintetben rettenetesen gyenge. Ukrajnának vajon kell-e Donyeck és Luganszk mindenáron? Tény, hogy ott van az ukrán ipar nem kis része – de tény már az is, hogy nehéz lesz maradéktalanul pacifikálni azt a területet. Nehéz – vagy lehetetlen.

Visszatérnék az eredeti kérdéshez: kinek a háborúja ez? Volt már szó róla, hogy összukrán identitás nincs, és ami volt, az is csak Nyugaton volt. Igen ám, de épphogy a nyugatukránoknak – aláhúznám: nem a kárpátaljai magyarokról, ruszinokról, románokról van szó elsősorban – sincs semmi kedvük harcolni. Egy háború, egy ellenség erős identitásképző erő kellene legyen – a nyugatukránok mégis annyit szeretnének csak, hogy hagyják őket élni. Messze van tőlük Donyeck és Luganszk. Ha így van, akkor mi lehet ennek a vége? Az ukrán politikai elit huszonöt éves teljesítménye – az nem nulla, roszszabb annál, mínusz egymillió – alapján optimizmusra semmi ok. Mostanában azt szokás gondolni innen és Európából, hogy Porosenko államfő színre lépésével és a soron következő választásokkal komoly esélyek vannak az érdemi elitcserére. Ebben én nem hiszek. A narancsos idők utáni idők óta nem gondolkodom optimista ukrán forgatókönyvekről. A november vége óta eltelt nyolc hónapban semmi sem történt, ami miatt változtatnom kellett volna ezen az alapállásomon. Olyan igen, ami miatt még mélyebbekké váltak pesszimista meggyőződéseim. Sajnálom, de ennek az agyrémnek ott soha nem lesz vége. Az a helyzet, hogy mindenki elszámította magát. Volt már ilyen, lesz is még, nem jó nézni – benne lenni még kevésbé jó. Hogy kik számoltak a legrosszabbul, azon pedig jókat lehet veszekedni. Szabad a pálya. (Gazda Albert / cink.hu)

MAGAZIN

2014. augusztus 8.

Kolozsváron is lépcsőt festettek A Gutenberg Diákszervezet nyári táborának résztvevői festették le a Kőkerti (Haşdeu) Kampusz lépcsőit, tudtuk meg Raul Alexandru Ilietől, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem német vonalának alprefektusától. “Az akció üzenete a multikulturalizmus körül forog. De annyiban több, hogy igyekeztünk kifejezni: fontosnak tartjuk a multikulturalizmusnak az interkulturalizmus szintjére emelését” - mondta el a Transindexnek Raul.

Gigatortillát sütöttek Spanyolországban Több mint öt méter átmérőjű, hét centiméter vastag spanyol tortillát sütöttek a hét végén a spanyolországi Vitoriában, amikor elkészült, másfél tonnát nyomott. A neves sztárszakács, Senén González irányításával tizenkét szakács dolgozott azon, hogy megsüssék a világ legnagyobb tortilláját. Egy helyi jegyző hitelesítette a rekordot, amellyel a készítők be akarnak kerülni a Guinness-rekordok könyvébe. Baszk-

Ez szellemes! VÍZSZINTES: 1. “A nők a szellemes férfiaknál ezek hiányosságai után kutatnak, ...” (Balzac). 13. Becézett István. 14. Kutató. 15. Becézett Ilona. 16. Hull a könnye. 17. Beszélni kezdő. 19. Den ...; Hága holland neve. 20. Izomban rejlik. 22. Gyeplő (táj.). 23. Disznócomb. 24. Török Ádám együttese. 26. A mókus rokona. 28. Ománi, osztrák és magyar gkj. 29. Forralt tejen kihűléskor keletkezett hártya. 31. Királyi kincstár. 33. Dési! 34. Német autómárka. 35. Taszít. 36. Könyvet megjelentet. 38. Tétel. 39. Megváltoztat. 41. Angol Anna. 43. Termelőegység. 45. Tartó. 46. Cassius ...; alias Muhammad Ali. 47. Alig moccan! 49. Szerzetesi ruhába van öltözve. 51. Telefonba mondjuk. 52. Köl-

föld fővárosában több ezer néző gyűlt össze, hogy láthassa a gasztronómiai különlegesség elkészültét, és hozzájuthasson egy darabkához belőle. A három órán át tartó előkészületek során a szakácsok 15 ezer tojást, 1,6 tonna burgonyát, 30 hagymát, tíz kilogramm sót és 150 liter olívaolajat használtak fel. Tízezer embert tudtak belőle vendégül látni - közölték a szervezők. A spanyol tortilla nem azonos a Mexikóból származó azonos nevű étellel, a lepénykenyérrel. A tojásos-burgonyás omlett, amelyet a spanyol bárokban, éttermekben szolgálnak fel a paella és a gazpacho mellett a harmadik fő nemzeti eledel az ibériai országban. Az alapreceptet egy paraszt találta ki 200 évvel ezelőtt, azóta számos változata van, ízesítik hallal, paradicsommal vagy helyi kolbásszal. (mti)

A dél-amerikaiak fekszenek leginkább kés alá a szépségért

repet játszik a stressz miatt képződő hormonok hatásának megszüntetésében - olvasható az American Journal of Psychiatry című pszichiátriai szaklap friss számában. Ha ennek a génnek a működését egy kémiai változás befolyásolja, akkor az agy nem tudja ellensúlyozni a stressz és szorongás miatt képződő hormonok hatását, és ez öngyilkosságra késztetheti az egyént. A kutatók 150 agyból vett mintát tanulmányoztak. Olyan emberektől származtak a minták, akik között voltak mentálisan egészségesek és pszichiátriai betegek is. Közülük sokan vetettek véget az életüknek. Megállapították, hogy az utóbbiak vérében igen nagy mennyiségben voltak jelen olyan anyagok, amelyek változtatnak a SKA2 génen: megakadályozzák, hogy ellensúlyozza a stresszhormonok hatásait. Ezután megvizsgálták 325 résztvevő vérmintáját, és azt találták, hogy magasabb a gént befolyásoló biomarkereknek (biológiai jelzőanyagoknak) a szintje azoknál, akik öngyilkosságot kíséreltek meg, vagy gondoltak ilyenre. Legalább öt-tíz évre van még szükség ahhoz, hogy a vérvizsgálati módszert használni lehessen - véli Zachary Kaminsky, a tanulmány vezető szerzője. (mti)

Dél-Amerikában a legnépszerűbbek a plasztikai sebészeti beavatkozások - derül ki a Statista.com által közzétett ábrából. A hatvan ország plasztikai sebészeit integráló nemzetközi társaság, az ISAPS (International Society for Aesthetic Plastic Surgery) adaA mértékletes tai szerint 2013-ra Venezuelában ezer emberből nyolcnak volt már valami- videojátékozás elősegíti a lyen plasztikai műtétje; de a brazilok és a kolumbiaiak sem maradnak el na- gyerekek beilleszkedését gyon 7,4, illetve 6 beavatkozással Könnyebben beilleszkednek azok a (ezer emberenként). (transindex) gyerekek, akik naponta egy keveset videojátékot játszanak, akik viszont naKutatás: vérvizsgálatból ponta több mint 3 órát töltenek videojátékokkal, kevésbé képesek a pszichokimutatható az szociális alkalmazkodásra - derült ki az öngyilkosság kockázata Oxfordi Egyetem kutatásából. A kutaEgyszerű vérvizsgálat kimutathatja tásban 5 ezer 10 és 15 év közötti gyeaz öngyilkosság kockázatát - állapítot- rek vett részt, akiknek 75 százaléka naták meg amerikai kutatók. A baltimo- pi szinten játszik konzolon vagy száre-i Johns Hopkins Egyetem tudósai mítógépen. Az első csoportba azok a felfedezték azt a genetikai jelzőanya- gyerekek tartoztak, akik ugyan minden got, amely stressz és a szorongás hatá- nap játszottak videojátékokkal, de egy saira érzékennyé teszi az emberi agyat. óránál kevesebbet. Ők nagyobb esélyOlyan vegyi anyagokat tanulmányoz- lyel válaszolták azt a kutatók kérdésétak, amelyek a SKA2 jelű gén műkö- re, hogy meg vannak elégedve az éledését befolyásolják. Ez a gén kulcssze- tükkel, mint azok, akik egyáltalán nem tői napszak. 54. Ipari tanuló. 55. ... morgana; délibáb. 56. A földre helyez. 58. ... del Plata; argentin város. 59. Magyar Tudományos Akadémia (röv.). 61. Idős. 62. Vakolat. 65. Hatból kettő! 66. Új-zélandi és norvég gkj. 67. Egyfajta időmérő. 68. Diagonális. FÜGGŐLEGES: 1. Buenos ...; Argentína fővárosa. 2. Állati eredetű élelmiszer. 3. Ottawa polgárai! 4. Cseh filmrendező (Vladimir). 5. Antik. 6. A közepébe. 7. Az arany ... (Gencso Sztoev). 8. Kedvesség, báj. 9. Nitrogén, kén és oxigén vj. 10. Részben aláönt! 11. Halkan adandó elő (zene). 12. Nem tud továbbmenni. 18. Az egyik művészet. 19. Télen hull. 21. Áradozik. 23. Sodor (nép.). 25. Illetve (röv.). 26. Régi magyar nemesi tánc. 27. Él valahol. 29. A gondolat befejező része. 30. Após (nép.). 31. A rejtjel kulcsa. 32. Pára! 35. Lengyel város. 37. Melódia. 39. Nem ez. 40. Segélykérő jelzés. 42. Pakisztáni folyó. 44. A helycsere része! 46. Macska (ang.). 48. Tímár. 50. Operaénekesnő (Júlia). 51. Csata. 53. A két ...; Jókai Mór regénye. 55. Szobrot készít. 57. Befagy! 58. “A vörös bolygó.” 60. Nyugatszamoai pénz. 62. Magyar, osztrák és vatikáni gkj. 63. Charles Dickens írói álneve. 64. Nyaktekercs! 67. Káté! 69. Talajszélek! 70. Indíték. Szerkesztette: Csatlós János

játszottak videojátékokkal, vagy lényegesen többet mint egy órát. Az első csoportba tartozó gyerekeknek ezenkívül erősebbek voltak a társas kapcsolataik is, kevesebb jelét mutatták hiperaktivitásnak és kevesebb érzelmi problémáról számoltak be, mint társaik - ismertette a Pediatrics tudományos folyóiratban közzétett tanulmányt a BBC hírportálja. A kutatás szerint azok a gyerekek, akik naponta több mint 3 órát töltöttek videojátékokkal, kisebb eséllyel voltak elégedettek életükkel és kevésbé voltak szociálisak mint társaik. Andrew Przybylski, a kutatást vezető pszichológus szerint több ok is állhat a kapott eredmények mögött. Kiemelte, hogy a videojátékokkal játszó gyerekek között kialakulhat egy közös nyelv, így jobban megértik egymást, mint azokat, akik nem játszanak videojátékokkal. Utóbbiak ezért könynyebben is esnek ki a közös beszélgetésekből. Przybylski a kutatás fontosságát abban látja, hogy az pontosabb megközelítések kiindulópontja lehet egy olyan témát illetően, amely teljesen megosztja a közvéleményt. Míg egyesek a videojátékok abszolút pozitív hatásában hisznek, mások kizárólag erőszakos cselekedetekkel kötik össze azokat. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás ugyan a videojátékok hatására koncentrált, más tényezők - mint például a családon belüli kapcsolatok erőssége - jóval nagyobb szerepet játszanak a gyerekek szociális és pszichológiai fejlődésében. (mti)

BÁNYAVIDÉKI ÚJ SZÓ - AZ ÖN LAPJA! 1

2

3

4

T

13 17

20

21 24

10

L

26

27

36

39 45

49

50

42

59

60

51 55

57

K

58 62

63

64

67

E

Á

41 46

54

66

33 37

40

44

53

D

28 32

35

48

12

23

31

43

11 15

25

61

Y

9

19

30

L

56

8

22

38

52

7

18

34

47

6

14

16

29

5

68

Á

65 69

70

MAGAZIN

2014. augusztus 8.

Milyen érzés megölni 140 ezer embert? A héten az utolsó tagja is meghalt az Enola Gay bombázó legénységének, amely hatvankilenc évvel ezelőtt ledobta a világ első atombombáját Hirosimára. Tízezrek haltak meg azonnal, a katonák első érzése mégis a megkönnyebbülés volt. Hogyan élték meg a történelmi bevetést, és mit gondoltak később arról, amit tettek? „Elrepültünk Iwo Jima fölött, miközben a tűzszerészek ellenőrizték és élesítették Little Boy-t. Amikor elhagytuk a szigetet, elkezdtünk felkapaszkodni a bombázási magasságra, 30 ezer láb magasra (9 kilométer). Minden tiszta volt, és én azt csináltam, amit navigátorként mindig is csinálnom kellett (…). Amikor átrepültünk egy belső tó fölött, felsejlettek előttem Hirosima vonalai mérföldekre előttünk. Az első gondolatom az volt, „ez a célpont, gyerünk és bombázzuk le a nyavalyást”. De az ég csendes volt. 58 küldetést repültem végig Európában és Afrikában, és azt mondtam a srácoknak, hogy ott már rég lerobbantottak volna minket a levegőből. Megerősítettük a célpontot, aztán hátramentem és lehuppantam. A következő dolog, amit éreztem, az az volt, ahogy a négytonnás bomba elhagyja a gépet – hirtelen meglódult, majd azonnal jobbra fordult, és süllyedt 600 métert. Azt mondták nekünk, hogy ha nyolc mérföldre leszünk, mire az a dolog elsül, akkor valószínűleg nem lesz baj – ezért az volt a cél, hogy minél távolabbra kerüljünk a robbanástól. A pilótát leszámítva mindegyikünk fekete védőszemüveget viselt, de még így is láttuk a villanást, mintha egy villanykörte robbant volna fel a repülőben. Hatalmas lökést éreztünk, és a földre estünk. Valaki azt kiáltotta, hogy „légelhárítás”, de természetesen nem lövedék volt, hanem a bomba lökéshulláma. A géppuskás később elmesélte, hogy látta, ahogy közelít felénk, mint a pára meleg napokon az autóparkolók fölött, csak hatalmas sebességgel előretörve. Megfordultunk, hogy lássuk Hirosimát. Ekkor már ott volt fölötte a fehér felhő 12 kilométeres magasságig érve. *** A beszámoló a héten elhunyt Theodore Van Kirk kapitánytól származik, aki navigátorként szolgált az amerikai Enola Gay-en, a repülőn, amely 69 évvel ezelőtt ledobta a világ első atombombáját. A B-29-es típusú bombázó szállította a Little Boy-nak, azaz Kisfiúnak keresztelt urántöltetet, amellyel 1945. augusztus 6-án bombázta le az amerikai hadsereg a japán Hirosimát. A 93 éves Van Kirk volt az Enola Gay személyzetének utolsó életben lévő tagja. Végelgyengülésben halt meg szerdán egy Georgia állambeli idősek otthonában. A híres második világháborús bombázó tizenkét fős személyzetét kalandos úton válogatták be a Manhattentervbe, és az első atomtámadásba. De vajon mit gondolnak az atombombáról, és arról, hogy az általuk ledobott fegyver 140 ezer embert ölt meg, az áldozatok felét egyetlen másodperc alatt?

Pokoli nagy robbanás lesz Az Enola Gay parancsnoka és egyben a pilótája is Paul Tibbets ezredes volt. Őt a támadás előtt egy évvel, 1944-ben szervezték be az amerikai atomprogramba. Tibbets a Guardiannak adott 2002-es interjújában azt mondta,

hogy egy gép tesztelése közben egyszer csak ráparancsoltak, hogy csomagolja össze a cuccát, mert a légierő egyik parancsnoka várja Colorado Springsben. A tábornok arra kérte, hogy segítsen megtervezni egy repülőtípust, amely képes célba jutatni egy újonnan kifejlesztett fegyvert. Tibbets akkor még nem tudta, hogy az atombombáról van szó, a tábornok viszont már ott figyelmezette, hogy nagy a felelőssége: ha sikerrel jár, akkor valószínűleg kitüntetik, de ha nem, akkor az is elképzelhető, hogy börtönbe csukják. Tibbets ezek után visszajáró vendég lett a Manhatten-terv központjában, Los Alamosban, de arról, hogy a bomba mekkora pusztító erővel bír, csak később szerzett tudomást. „Azt mondták, 20 ezer tonna TNT erejével fog felrobbanni. Sohasem láttam még fél kiló TNT-t sem felrobbanni (…). Csak arra tudtam gondolni, hogy pokoli nagy robbanás lesz” – mondta. Tibbets semmit sem bízott a véletlenre: azzal kezdte, hogy kifaggatta az atombomba szülőatyját, Robert Oppenheimert, hogyan van esélyük elhúzni a csíkot a repülővel a gyilkos robbanás elől. Oppenheimer azt tanácsolta, hogy ne egyenesen próbáljon meg menekülni, mert akkor pont belerepül a lökéshullámba, helyette repüljön inkább 159 fokos szögben minél távolabb, amilyen gyorsan csak lehet. Tibbets azt mondta, tudta, hogy a bomba kidobása után 40-42 másodperce lesz a robbanásig, ez alatt az idő alatt kell elég messzire jutnia. „Addig gyakoroltam, amíg gondolkodás nélkül végig nem tudtam csinálni” – mondta. Tibbets a gépet az édesanyjáról nevezte el Enola Gay-nek. Amikor nő a meghallotta a rádióban a nevét, állítólag nem tudta abbahagyni a nevetést. A legénység egy részét is maga az ezredes választotta ki, jórészt olyanokat, akikkel korábban együtt repült az európai bevetései során. Ilyen volt Theodore Van Kirk navigátor is. Másokat beosztottak mellé, például a bomba egy kezelőjét, Morris Jeppsont. Őt és öt társát hónapokon keresztül képezték radarmérnöknek, a bomba rendszereinek felügyelete volt a feladatuk. Végül azonban csak kettőt választottak ki közülük a hirosimai akcióra, és kettőjük között is érmefeldobás döntötte el, hogy ki száll fel az Enola Gay-re. Jeppson lett a befutó.

tó volt” – mondta, de túl gyorsan számolhatott, mert egyszer csak megérezte az első lökéshullámot, majd amikor a második is elérte a gépet, már azt is tudta, hogy a bomba a megfelelő magasságban robbant. Az ugyanis már nem közvetlenül a bombától származott, hanem a talajról csapódott fel (a bombának jóval a föld fölött kellett felrobbannia). Van Kirk első gondolata is az volt a robbanás után, hogy a bomba működött. Emiatt többen is aggódtak, korábban ugyanis soha nem vetettek még be atombombát. A visszaemlékezésekből az is kitűnik, hogy a legénység többsége úgy gondolta, azért fontos, hogy a bomba működjön, mert ezzel az akcióval befejezhetik a háborút. Van Kirk azt mondta, hogy a robbanás után nincs az a keményfejű katonai vezető, aki visszautasítaná a megadást.

Egy atombomba nem volt elég a háború befejezéséhez

Részben igaza volt, de ehhez a hirosimai atombomba nem volt elég. Három nappal később a szövetségesek a japán Nagaszakira is atombombát dobtak, a történelem során másodszor, és azóta is utoljára. A hirosimai áldozatok számáról csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette az áldozatok számát. Az emberek többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében vesztették életüket. Nagaszakiban hetvenezer ember halt meg. Öt nappal a második atombomba ledobása után Japán feltétel nélkül megadta magát. Az amerikai álláspont azóta is az, hogy az atomtámadással a még nagyobb emberáldozattal járó szárazföldi inváziót akarták megelőzni (a washingtoni becslések szerint az akár egyNem tudták biztosan, millió ember életébe is kerülhetett volhogy fog-e működni na, mindkét oldalról). A bomba felrobbantása azonban üzenet volt a Szovjet„A legfontosabb gondolat a fejem- uniónak is, egyfajta erődemonstráció. ben az volt, hogy robbanjon fel a bomba, és vége a háborúnak” – mesélt Jeppson az Enola Gay akciójáról a BBC- Az amerikai elnöknek elakadt nek. A többiekkel ellentétben neki a a szava hirosimai volt az egyetlen éles bevetés A legénység minden tagja azonnal egész életében. Azt mondta, a küldetés során csak egyszer aggódott: amikor ki- megkapta a Szolgálati Kereszt kitünteoldották a bombát. Tudta, hogy 43 má- tést, amint leszálltak a bázisnak számísodpercnek kell eltelnie a detonációig, tó amerikai támaszponton. A tagok szeezért számolt magában. De amikor a rint ezek után rengeteg levelet kaptak végére ért nem történt semmi. „Borzasz- amerikaiaktól, amelyben megköszön-

ték nekik az akciót, és azt, hogy véget vetettek a háborúnak. Van Kirk azonban azt is megjegyezte, hogy amikor hetekkel később elutazott Japánba, az ottaniak elfordították a fejüket, amikor meglátták őket. Tibbets ezredest évekkel később, 1948ban Harry S. Truman amerikai elnök is vendégül látta a Fehér Házban. Nem egyedül ment, vele volt Carl Spaatz vezérkari főnök és Doolittle tábornok is. Tibbets visszaemlékezése szerint az elnöknek mindenkihez volt egy jó szava, amikor azonban hozzá fordult, megnémult. Végül tíz másodpercnyi csend után megkérdezte tőle, hogy mit gondol? Erre ő azt válaszolta, hogy azt tette, amit parancsoltak neki. Erre Tibbets szerint Truman rávágott az asztalra, és azt mondta: „Nagyon is igaza van, én voltam, aki odaküldte magát. Ha bárki is kérdőre akarná vonni, irányítsa csak hozzám!” Tibbets szerint soha senki nem vonta kérdőre.

Megtenné-e újra? A legénység más tagjait viszont igen. „Évek óta mindig két kérdést tesznek fel nekem. Megtenné-e újra? Van bűntudata amiatt, hogy részt vett a hirosimai pusztításban?” – írja az akcióról szóló könyvében Jacob Beser. Ő volt az egyetlen, aki ott volt mindkét atomtámadásnál a bombát hordozó repülőn. Hiroshima & Nagasaki Revisited című könyvében úgy fogalmaz, hogy mindig azt a környezetet kell vizsgálni, amelyben a döntések születtek. Ez alapján, ha előállna ugyanaz a helyzet, mint 1945ben, akkor nem habozna újra felszállni az atombombát vivő gépre. „Semmilyen vitát nem akarok hallani az erkölcsről. A háborúból természetnél fogva hiányzik az erkölcs” – írta, hozzátéve, hogy egy atombombától senki sem lesz halottabb annál, mintha egy hagyományos bomba ölné meg.

Nagyon sajnálom A legénység tagjai közül azonban voltak olyanok is, akik a sajnálatukat fejezték ki. Morris Jeppson azt mondta, hogy a gép fedélzetén, miután megnyugodott, hogy a bomba működött, csak a pusztításra tudott gondolni, amit az a városnak okozott. „Soha többé nem szabad újra megtörténnie” – nyilatkozta az atomtámadás 1995-ös évfordulóján a Charlotte Observer című amerikai lapnak Tom Ferebee, aki szintén a legénységhez tartozott. „Nagyon sajnálom, hogy a bomba következtében annyian életüket vesztették, és félelmetes elgondolni, hogy mindez a háború végén történt” – tette hozzá. (origo.hu)

2014. augusztus 8.

EKE-hírek

Véget ért a XXIII. EKE Vándortábor Jó hangulatban, szép túraemlékekkel, tábortűzzel és tánccal zárult augusztus 3-án a XXIII. EKE Vándortábor. Az EKE legfontosabb rendezvényét, az erdélyi és magyarországi turisták legnagyobb találkozóját idén az Erdélyi Kárpát-Egyesület Tordai Osztálya szervezte az aranyosszéki Kövenden. Az 1080 résztvevő közül 625 erdélyi, 444 magyarországi volt, de érkeztek túrázók Hollandiából, Angliából, Csehországból, Kanadából és Németországból is. A három túranap mindegyikén 22 túra közül lehetett választani, ezek során együtt kirándultak fiatalok és idősek, és majdnem körbejárták a Földet: 31 313 km-t tettek meg összesen gyalog. A három nap alatt a legtöbben (összesen 281-en) a két hasadékba (Túri- és Tordai-) vezető túrát járták be, de népszerűek voltak a gyerektúrák (258), a Székelykő-túra (237), a Hesdát-pataki vizes túra (229), a Ronki-szoros túrája (166), a Bedellő-túra (144), a Verespatak–Detonáta-túra (142), az Aranyos-völgyi túra (141), a szekeres-borkóstoló túra (130) és az erdélyi hegyaljai honismereti túra (116). A legnépesebb a Szolcsvai-búvópatakhoz vezető pénteki gyerektúra volt, 113 résztvevővel. A tábor legfiatalabb kislány résztvevői: a 2 hónapos Péter Kincső (Csíkszereda), a 4 hónapos Pongrác Imola Réka (Szolnok) és a 6 hónapos Kulcsár Kitti (Orotva). A legfiatalabb kisfiúk: Szőcs Tamás (Kolozsvár, 2012-ben született) és Erőss Zsolt kisfia, Erőss Csoma (Mogyoród, 2011-ben született). A legtöbb tavaszt megért hölgy a 85 éves nagyváradi Szentiványi Anna Margit, a legidősebb férfi pedig a 86 éves marosvásárhelyi Kiss József volt. A táborban közgyűlést is tartott az Erdélyi KárpátEgyesület, melynek egyik napirendi pontja a következő négy év országos vezetőségének a megválasztása volt. Két elnöki mandátumának lejárta után Dezső László elnök leköszönt, és mivel erre a tisztségre egyik jelölt se vállalta el a megbízatást, az egyik megválasztott alelnök, Kiss Tibor (Székelyudvarhely) fogja megbízott elnökként képviselni az EKE-t a következő egy évben. További alelnökök: Deák László (Nagybánya) és Szabó Károly (Csíkszereda), titkár: Veres Ágnes (Kolozsvár). A tábori megnyitón, illetve záróünnepségen részt vett Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, az idei EKE Vándortábor fővédnöke; Vákár István, Kolozs Megye Tanácsának elnöke; Biró Rozália, Bihar megyei RMDSZ-szenátor, az RMDSZ Nőszövetségének elnöke, valamint Mărginean János, Várfalva polgármestere. A tábori záróünnepségen bejelentették, hogy a jövő évi, XXIV. EKE Vándortábort a Csíkszéki EKE szervezi, Alcsíkon. Köszönet jár a nagyszerű szervezésért az EKE Tordai Osztályának, mely bebizonyította, hogy kevés ember is tud jó tábort szervezni, még szórványvidéken is.

Megjelent az EKE 2015-ös falinaptára Már megvásárolhatja az Erdélyi Kárpát-Egyesület 2015-ös falinaptárát. „Hajdanában ahány nép volt, a ruha is annyiféle, a szokás is ezerféle... Manapság a város füstie összemossa mind ezüstre." A Weöres Sándor versében leírtakkal „ellenkezik” az Erdélyi Kárpát-Egyesület 2015-ös falinaptára. Megcáfolja, hogy Erdélyben a város füstje összemoshatná ezüstre a színes, díszes népviseleteket. Bemutatja a széki szépségeit, a székely ruha mintáit, a csángók viseletét... és mindezt a jelenből, a jövő tudomására hozva, hogy az erdélyi népviseletek tarkasága értékelt érték. Mert az EKE vallja: a hagyomány nem rab és nem beteg, nem őrizni és nem ápolni kell, hanem büszkeséggel felmutatni és továbbadni. Erre buzdítunk mindenkit, megvásárlásra ajánlva az EKE-tagok fotóival ékesített falinaptárt. Az EKE-naptár ára 15 lej, kapható az EKE Gutin Osztályánál, a Bányavidéki Új Szó szerkesztőségében, valamint a nagybányai Demokrácia Központban, EKE-tagoknak kedvezmény!

Megjelent az Erdélyi Gyopár idei negyedik lapszáma Mackó köszön vissza a legfrissebb Erdélyi Gyopár címlapjáról, Dezső László különös barátságát írja le, amely nem mással, mint egy barnamedvével, Lekvárral köttetett. Szintén ő, az Erdélyi Kárpát-Egyesület leköszönő elnöke vezércikkben búcsúzik a tagságtól, és arra hívja fel a figyelmet, hogy „ha az EKE szellemiségét szolgáljuk, azáltal Erdélyt és magyarságunkat is építjük”. Színes, tartalmas az év negyedik Erdélyi Gyopára is. Nem hencegésként, de említésre méltó, hogy az EKE folyóirata a Magyar Művészetért Ex Libris díját vehette át. Az elismerések mindig jólesnek, így az EKEnapi pályázatra jelentkezők számára is. A friss lapszámban közöljük a díjazottak névsorát, a kiértékelést és a pályamunkák legjavának egy részét is. Továbbá olvashatnak a Bucsecs Natúrparkról, Tatrang múltját elevenítjük fel, a csíkszentmártoni Szent Anna-gyógyforráshoz kalauzoljuk olvasóinkat. Tudják, mit jelent a kifejezés, hogy ájos fülű juh? Ez is kiderül a friss lapszámból, melyben megismerkedhetünk Holdunkkal, szemlélhetjük a nyarat a gombász szemével, illetve a gyógynövények jó ismerőinek lehetünk társai egy egészségmegőrző gyűjtögető körúton.

Ezúttal is múltat idézünk, de marad hely a legmodernebb technika vívmányainak és szórakozásnak is. Feladvány és keresztrejtvény teszi lehetővé, hogy értékes ajándékokat nyerjenek, augusztusi és szeptemberi túralehetőségek csábítják az olvasókat, hogy az ekésekkel tartsanak, a természetben éljenek, járjanak. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenő, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelő kiadványát keresse az EKE Gutin Osztályánál, a Bányavidéki Új Szó szerkesztőségében, valamint a nagybányai Demokrácia Központban.

A erdélyi magyar turistaság 120 esztendeje Vaskos kötetben, igényes kivitelezésben látott napvilágot az Erdélyi Kárpát-Egyesület múltja és jelene. Az 1891-ben létrehozott civil szervezetünk egész Erdélyt behálózó osztályaival 2011-ben, a jubileum alkalmából szánta magát e nagy munkával járó, de hiánypótló kiadvány elkészítésére. Az 560 oldalas, nagyméretű, színes képmelléklettel gazdagított, igényes kivitelezésű könyv beszerezhető az EKE Gutin Osztályánál, a Bányavidéki Új Szó szerkesztőségében, valamint a nagybányai Demokrácia Központban. Ára 35 lej.

HIRDETÉSEK

• FESTMÉNYEKET vásárolok. A hirdetés érvényes egész évben. Telefonszám: 0262-275793, 0740-685721. • Külföldi GYŰJTŐ VÁSÁROLOK: régi, antik tárgyakat, festményeket, ezüst tárgyakat, faliórákat, zsebórákat, bronz szobrokat, 1945 előtti könyveket és képeslapokat. 0741-986855. • A régi főtér környékén ELADÓ 1 szoba, konyha, fürdőszobás ház, nagy udvarral. Tel: 0742794946. • Három hónapos cica gazdát keres. Tel: 0720526486. • Németül beszélő, empátiával rendelkező személyt keresünk idős beteg gondozására, Németországba. Tel: 0040748383147. GYÁSZJELENTÉS

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, nagymama, anyós EIZELE ILONA július 5-én, életének 80. évében Bécsben elhunyt. Nyugalma legyen csendes, emléke áldott. Örök nyugalomra helyezése augusztus 9-én, szombaton 13 órakor lesz a fernezelyi temetőben. Gyászoló gyermekei és családjuk RÉSZVÉTNYILVÁNÍTÁS Őszinte együttérzésünket fejezzük ki Cîmpeanu Ágota kolleganőnknek szeretett apósa elhunyta miatt érzett fájdalmában. A Vital tervezőirodabeli munkatársak. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a szeretett KÁSA GYULA ZSIGMOND temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvétüket nyilvánították. A gyászoló család

2014. augusztus 8.

MEGEMLÉKEZÉS „Csak az hal meg, kit elfelejtenek” Szomorú szívvel emlékezünk arra a 4 évvel ezelőtti napra, augusztus 11-re, amikor a drága édesanya, nagymama, dédnagymama SZŐKE BERTA örökre eltávozott szerettei köréből. Emlékét szívünkben őrízzük. Családja Fájó szívvel emlékezünk augusztus 8-ra, amikor a szeretett férj, apa, após és nagytata FÁCZKI MÁRTON GYÖRGY 15 éve örökre itt hagyott bennünket. „Nem vársz már minket ragyogó szemekkel, / Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel, / De a könnycsepp a szemünkben még érted él, / Egy gyertya az asztalon érted ég, / S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretett, Amit tőlünk soha senki el nem vehet. / S telnek hónapok, múlhatnak évek, / Szívből szeretünk, s nem feledünk Téged!” A bánatos család Fájó szívvel emlékezünk arra a szomorú tíz évvel ezelőtti napra, amikor a szeretett STAUDER MÁTYÁS jóságos szíve örökre megszűnt dobogni. Emléke örökké legyen áldott, nyugalma legyen csendes. A vigasztalhatatlan család: neje Gizella, fia Günter, lánya Helga és családjaik Szerető szíved megpihent, mikor eltávoztál szeretett körünkből. Egy éve, hogy PALENCSÁR ILONKA elhunyt. Emléked örökké él szívünkben. A család NYÍRBÁTOR Gyógyfürdő – aug. 21. Indulás reggel 7-kor, a Máramaros áruház parkolójából. Jelentkezés: 0747017580 (Csoma Bea).

APRÓHIRDETÉSEK: NAPONTA 9-15 óráig, CSÜTÖRTÖKÖN 11.30 óráig!

„VÁSÁRFIA” Kézmíves Tábor – régi idők játékai – augusztus 25-31. között, Érdeklődni, feliratkozni a 0740751490-es telefonszámon lehet, vagy személyesen MA és HOLNAP, valamint augusztus 18-tól, a Teleki Magyar Ház irodájában!

HÉTFŐ-PÉNTEK – 15-21 óra között – SZOMBATON – 11-21 óra között – VASÁRNAP: ZÁRVA. TELEFON: 0262-212668, 0744-919166; 0740-751490. KÖNYVTÁR: 0362-401260

Segítse téglajegy vásárlásával a Teleki Magyar Ház részleges felújítását!

* OLVASS NEKEM: minden szerdán 16 órától a Teleki Házban! * GYÓGYTORNA – jövő kedden a szokor rend szerint! * A TERSÁNSZKY KÖNYVTÁR augusztusban ZÁRVA!

a Teleki Magyar Házban.

Felhívjuk az adományozók fgyelmét, hogy az augusztus 1017. időszakban téglajegyeket a Házban működő Demokrácia Központban lehet vásárolni, naponta 10-16 óra között! Augusztus 18-tól ismét a Teleki Magyar Ház irodájában várjuk köszönettel az adományokat!

Újpesti művészek tárlata Nagybányán

„Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell / S akit szeretünk, azt nem felejtjük el.” Szomorú szívvel emlékezünk a szeretett diósadi SÁNDOR ALBERTRE, aki augusztus 6-án volt egy éve, hogy itt hagyott bennünket. Nyugalma legyen csendes. Drága emlékét örökre szívében őrzi felesége, fia, két unokája és két dédunokája.

Köszöntőt mond: DUDÁS GYULA nagybányai és NAGY IMRE GYULA újpesti festőművész. Házigazda: DÁVID LAJOS Az idei Szent István Napokat záró tárlatmegnyitóra és fogadásra szeretettel várunk mindenkit!

Művészet határok nélkül

2014. augusztus 21-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel, a Teleki Magyar Házban.

KIEGÉSZÍTÉS múlt heti „Derűs szívvel megöregedni” című írásunkhoz: „A felsőbányai Római Katolikus Nőszövetség részéről Gájer Jolán volt alapító tagunk méltatta a Klub 15 éves tevékenységét, még legalább 100 évi működést kívánva társaságunknak.” Az olvasók és az érintettek megértését kérve: H.K.

Második negyedévi keresztrejtvény-pályázatunk MEGFEJTÉSEK Április: 1. ...csak közömbös jelentéktelen és átlagemberekkel találkozzál. 2. ...más egyébben többet ér a melegedés, mint a gazdagság. 3. ...nem a férj zsarnokoskodása bántja legjobban, hanem a közönye. 4. ...embernek és egy másik emberi lény tiszta élvezetébe merülni. Május: 1. Nincs rossz házasság, csak rossz házastársak vannak. 2. ...de változhat a boldogtalanság legmélyebb örvényévé. 3. ... megszokod a feleségedet, mint lassan kiábrándulj belőle. 4. Nem lehet férjhez menni egy olyan emberhez, akit nem becsülünk. 5. ...legtöbbször azt szeretik jobban, aki azt kevésbé érde-

melte ki. Június: 1. ... olyan virág, amelyet egyszerre csak egy embernek lehet ajándékozni. 2. ... jobban meghódítja a nőt, mint a hangoskodó elbizakodottság. 3. ...gyengeség az, ha nem merjük pajzsra emelni szerelmünk nevét. 4. ...a jók untatják az embert, ez közöttük az egyetlen különbség. SORSOLTUNK: I. díj: Simon Ildikó (Nagyb., Mărului u.) - 50 lej, II. díj: Kaucz Gizella (Nagyb., Cuza Vodă u.) - 30 lej, III. díj: Tóth Pál Ilona (Nagyb.) - 20 lej A nyereményt a jövő héten vehetik át a szerkesztőségben naponta 12-14 óráig.

2014. augusztus 8.

SPORT

A magyarláposi Miklós Artúr nyerte a Székely Maratont Máramarosi magyar atléta, Miklós Artúr nyerte meg a Csíkszeredai Városnapok alkalmából szervezett Székely Maratont. A 13. alkalommal megrendezett futóversenyre több mint százan neveztek be. Csíkszereda önkormányzata és polgármesteri hivatala, Hargita megye sportigazgatósága, a megyei szabadidősportszövetség és a Csíki Sportegylet szervezte a 42,195 km-es futóversenyt, amelynek mezőnye a Csíkszereda-Csíkszentkirály-Szentmárton-CsíkszentimreCsíkszentsimon-Csatószeg-VerebesTusnád-Verebes-Csatószeg-Szentsimon-Szentimre-Szentkirály-Csíkszereda útvonalon haladt. A távot egyénileg vagy a 4x10,5 km-es váltó tagjaként lehetett teljesíteni. Egyéniben 31-en vágtak neki a maratoni távnak, 5 lány és 26 férfi, a váltóversenyen pedig 19 staféta vett részt. A férfiak versenyén a magyarláposi Miklós Artúr, a lányok próbáján pedig a craiovai Alina Nituleasca ért be elsőként a célba. A győztes Miklós Artúr a Máramaros megyei Magyarláposról érkezett a versenyre. „Fiatal koromban atléta voltam, és az 1990-es években értem el legjobb eredményeimet. Négyszer voltam Románia bajnoka a klasszikus, 42,195 km-es maratoni futásban, kétszer pe-

dig a 21 km-es félmaratoni próbán. Ma már csak kedvtelésből, a munkahelyi feladatok elvégzése után futok, annyit, hogy jól érezzem magamat. A Székely Maraton útvonala tetszett, erre semmi panasz nem lehet, a meleget viszont nem szeretem, én inkább a hűvösebb időszakokban érek el jobb időeredményeket” – nyilatkozta munkatársunknak a 42 éves sportember. Eredmények, maratoni táv, nők: 1. Alina Nituleasca (Craiova) 3 óra 12 perc 42 másodperc, 2. Silló Izabella (Madéfalva) 3:23.29, 3. Florica Cristea (Pankota) 3:28.25. Férfiak: 1. Miklós Artúr (Magyarlápos) 2:44.32, 2. Vlad Victor (Bukarest) 2:57.10, 3. Victor Iuliu Grec (Nagybánya) 3:05.41. Váltóverseny, 4x10,5 km, nők: 1. Háromszéki Triastes 3:19.03, 2. Csíkszeredai VSK Lányok 3:45.08, 3. Csíki Limonádé 3:52.04. Férfiak: 1. Bukaresti Run4Agro 2: 26.41, 2. Bukaresti Locomotiva Isostar 2:35.49, 3. Nagybányai Electrosistem 2:50.36. (Krónika)

Szerződésben marad a Mercedes Schumacherrel

Románia világbajnok lett kézilabdában Románia nyerte a női U18-as világbajnokságot Macedóniában, miután a torna fináléjában könnyedén, tizenegy góllal legyőzte Németország együttesét. A csapat legjobbja a kolozsvári Cristina Laslo volt, akit beválasztottak a vb álomcsapatába. A román csapat 32-21-re verte német ellenfeleit, ezzel első alkalommal

nyerve el az aranyat ebben a korosztályban, és 2000 óta először szerezve meg világbajnoki címet. A magyar válogatott a 15. helyen végzett. A korosztály következő nagy versenye a 2015-ös U19-es Európa-bajnokság lesz, amelyre Spanyolországban kerül sor 2015. augusztus 2-23. között. (maszol)

LABDARÚGÁS LIGA 1

A CFR nem bírt volt trénere csapatával

Nem bírt volt edzője jelenlegi futballcsapatával a Kolozsvári CFR, Kitart a Mercedes Michael Schumacher mellett, nem bontják fel a amely gól nélküli döntetlennel zárt a Petre Grigoras által felkészített német versenyző szerződését, aki továbbra is a cég nagyköveti Pandurii Târgu Jiu vendégeként a Liga 1 második fordulójában. pozícióját tölti be, noha jelenleg is rehabilitációját tölti decemberi A vasárnap esti mérkőzést a vendég bul a Brassói FC járt, amely 5-0-s veresíbalesete után – írja az f1vilag.hu. A múlt hónapban a hétszeres világbajnok egyik személyes szponzora, a Rosbacher palackozott vízgyártó bejelentette, hogy a továbbiakban nem reklámozza termékeit Schumacherrel, a Daimler elnöke, Dieter Zetsche azonban elmondta, a Mercedes-Benz nem tervezi felbontani a Ferrari és a Mercedes egykori versenyzőjének szerződését, aki jelenleg egy svájci klinikán folytatja rehabilitációját.

„Örülünk a pozitív fejleményeknek, és bízunk abban, hogy a javulás folytatódni fog” – mondta az elnök a Bild am Sonntag c. német lapnak. Arra a kérdésre, hogy a Mercedes kitart-e Schumacher mellett, Zetsche úgy válaszolt, nem terveznek változtatni a szerződésen. A szakember azt is elmondta, a családra való tekintettel a baleset óta egyelőre nem látogatta meg az egykori bajnokot. (maszol)

együttes kezdte jobban, a horvát Jakolis révén a 17. percben felső léces helyzetük is volt. Ezt követően azonban átvette az irányítást a Pandurii, amely a 38. percben büntetőhöz jutott, csakhogy Iorga lövését hárította az ismét remek formában védő Mario Felgueiras. A folytatásban mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, de az eredmény nem változott. A másik két vasárnap esti találkozón egyaránt öt gól született. A legrosszab-

séget szenvedett az Astra Giurgiu vendégeként. A Petrolul hazai pályán „csak” 4-1-re verte a Botosani-t. Liga 1, 2. forduló: Petrolul Ploiesti–FC Botosani 4-1, Astra Giurgiu– Brassói FC 5-0, Pandurii Târgu Jiu– Kolozsvári CFR 0-0, Ceahlăul–Marosvásárhelyi ASA 1-4, Viitorul-Rapid 1-2, Oţelul – Concordia 1-2, Steaua CS U Craiova 3-1, Kolozsvári “U” – Dinamo 2 – 3, Gaz Metan – Iasi 0 – 0. (krónika.ro)

Kirosz Vasszarasz irányítja a román futballbírók munkáját Görög szakember irányítja ezentúl a román játékvezetők ténykedését: Kirosz Vasszaraszt hétfőn mutatta be Răzvan Burleanu, a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) elnöke. „Mától új fejezet kezdődik a játékvezetés fejlesztésében. Kirosz Vasszarasz egykori bíró, neves szakember a Bajnokok Ligájában, nemzetközi tornákon és olimpián is bizonyított már. Neki köszönhetően a legmagasabb szakmai szintre emeljük a román játékvezetést” – nyilatkozta az FRF elnöke. Burleanu közölte, a játékvezetésért felelő testület

(CCA) új elnöke – aki Alexandru Deaconut váltja a tisztségben – országos fejlesztési programot hirdetett, amely az objektivitás, átláthatóság, függetlenség elvére épül, a szabályok betartását és a jó döntések meghozatalát szorgalmazza. Kirosz Vasszarasz 48 éves, 1998 és 2009 között FIFA-bíróként tevékeny-

Simona Halep lesz a női tenisz ranglista-másodikja Miután Li Na tegnap bejelentette, sérülés miatt kihagyja a következő tornákat, biztossá vált, hogy augusztus 11-től kezdve a román Simona Halep lesz a világranglista második helyezettje. A kínai versenyző kihagyja a következő három tornát, így biztossá vált, hogy Halep a kanadai verseny után megelőzi a világranglistán Lit, aki mindhárom nagy tornán elődöntős pontokat kellett volna, hogy megvédjen. Ez azonban - éretelmeszerűen - nem sikerülhet. (maszol)

kedett. Karrierje során számos mérkőzést vezetett a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában, emellett világ- és Európa-bajnoki, valamint olimpiai elődöntőn is fújta a sípot. Vasszarasz elmondta, nagyon örül, hogy hozzájárulhat a romániai bíráskodás jobbá tételéhez, majd öt sarkalatos pontban felvázolta fejlesztési programját. Véleménye szerint minél több fiatalt kell bevonni a munkába a megyei szervezetek segítségével; a tehetséges sípmestereket a lehető leggyorsabban elő kell léptetni; biztosítani kell minden szinten a szakmai fejlődést; cél a minél jobb eredmények elérése a nemzetközi porondon és az egészséges kommunikáció kiépítése minden, a futballban érintett féllel. A görög szakember jelezte, hamarosan találkozót szerveznek a Liga 1-es csapatok vezetőivel, edzőivel, csapatkapitányaival, felnőtt és ifjúsági játékosaival, hogy velük is ismertessék az új koncepciót. (Krónika)

Az oldalt összeállította: SIMORI SÁNDOR