II. A nonprofit szektor jellemzői (szervezeti formák, tevékenység nemzetközi összehasonlítás)

A nonprofit szektor jellemzői VÁZLAT

II. A nonprofit szektor jellemzői

A nonprofit szervezetek jogi formája

(szervezeti formák, tevékenység – nemzetközi összehasonlítás)

Nonprofit szervezetek gazdálkodása

Informatikus – könyvtáros szak (MA) Levelező

2-3.

2010-2011

A gyakorlatban: szűk skála A tevékenység jogi formához kötődése Munkaerőpiaci szerep – alacsony szint A foglalkoztatottság koncentrációja

Hollóné dr Kacsó Erzsébet

1

A nonprofit szervezetek jogi formája

A közhasznú szervezetekről szóló törvény (Kszt.) a közhasznúság értelmezése

A hazai nonprofit szektor kialakulását és fejlődését befolyásoló környezeti tényezők A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete (Hazai sajátosságok, nemzetközi összehasonlítás)

Ea: Hollóné dr Kacsó Erzsébet

Alapítvány, közalapítvány Egyesület, társadalmi szervezet; köztestület Érdekképviselet

Közhasznú szervezetek Magyarországon


Magyarországi „helyzetkép” Főbb formák jellemzői

2

Nonprofit szervezeti formák változása –

9

és a szervezetszám alakulása Magyarországon

„korszakhatárok” –Magyarországon*

A hazai nonprofit szektor rendkívül heterogén összetételű. A szervezetek nagymértékben különböznek jogi formájuk, tevékenységi szerkezetük, valamint működési és gazdálkodási lehetőségeik szerint.

A nonprofit fit szektor kt szervezeteinek t i k jogi j i forma f szerinti összetételét az elmúlt két évtizedben alapvetően három, egyben korszakhatárt is jelző időszak befolyásolta. Hollóné dr Kacsó Erzsébet

Az első az 1987 és 1990 közötti évekre tehető, amikor lehetővé vált az alapítványtétel és az egyesülési törvény elfogadását követően véget ért a társadalmi önszerveződések hatalom által tiltott és kontrollált időszaka

A szektoron belüli második korszakhatárt jelző időszak az 1994-es évhez köthető, amikor a Polgári Törvénykönyv módosítást követően új szervezeti formák (a közalapítványok, közalapítványok a közhasznú társaságok és a köztestületek) kerültek be a nonprofit szektorba.

A szektorba tartozó szervezetek jogi formáját illetően a harmadik korszakhatárt jelző időszak a 2007-2009. közötti időszak. Ekkor már új közalapítvány, illetve közhasznú társaság nem alapítható, a létező Kht.-nak pedig át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, vagy jogutód nélkül megszűnnek. 9


3

A nonprofit szervezetek aránya jogi formájuk szerint

9

* ld.: Bocz János : A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon. A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 20004 es évek közepéig .Ph.D. értekezés (BCE 2009.) 167-169. o.

A nonprofit szektor összetétele - főbb

9

szervezettípusok

}

„A mai magyar nonprofit szektort túlnyomórészt az egyesületi formában mûködő civil szervezetek és a magánalapítványok alkotják.” Mint az ábra mutatja, a

36 -37% 50 - 52%

Központi Statisztikai

}

1994.

1-3% 2 - 3%

.

Hivatal utolsó elérhető adatai szerint

2009

, ,

X

1%

ezek a csoportok teszik ki az 58 ezer nonprofit szervezet mintegy kilenc tizedét. Az államhoz szorosabban kötődő közalapítványok és köztestületek, valamint a társasági formában működő nonprofit szolgáltatók aránya együttesen is csak 7 százalék.

Az ábra forrása:: Bocz János im. 168.. Kiegészítésekkel Hollóné dr Kacsó Erzsébet

5

KUTI ÉVA: CIVIL EURÓPA – CIVIL MAGYARORSZÁG. (z EU Civis: Civil Európa – Civil Magyarország – Civil Ausztria – Civil Románia” program 2008. 19.o..)

6

1

ALAPÍTVÁNY jellemzői (1)

ALAPÍTVÁNY történet(1)

Magyarországon már a XIV.-XV. századtól jöttek létre olyan egyházi alapítványok, amelyeket elsősorban végrendeleti úton hoztak létre. A XVI. századtól kezdve már jelen voltak a világi alapítványok is, amelyek elsősorban kórházak és szegényházak fenntartását végezték. Az első alapítványokra vonatkozó jogi szabályozás az 1700-as évek első harmadából származik. 1945 után megkezdődött az alapítványok felszámolása (A második világháborút követően kialakult pártállami rendszerben az öntevékenység valamennyi formáját veszélyesnek, és szigorúan ellenőrizendőnek t ki t tték így tekintették, í … a Polgári törvénykönyvből 1949-től 1987-ig hiányzott az alapítvány, mint jogi személyiségi forma szabályozása.

1987-ben elsősorban Soros György kezdeményezésére ismét bekerült az alapítvány fogalma a magyar jogrendbe (így tehát alapítvány létrehozására már a rendszerváltást megelőzően is lehetőség volt.)

Főbb jellemzői: az alapító(k)tól független önálló jogi személy Az alapítvány jogi személyisége a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapító okirat egyidejű benyújtásával. Az alapító okiratnak a következő elemeket kell tartalmaznia:


7

Az alapítványnak tagjai nincsenek; a döntéseket a kuratórium hozza.

ALAPÍTVÁNY jellemzői (2) Az alapítvány megszűnése Alapítványt az alapító nem szüntethet meg. Az alapítvány megszűnése a nyilvántartásból való törléssel történik. A bíróság a következő esetekben törölheti az alapítványt:

Határozott időre létrehozott alapítvány esetében, ha az idő letelik. Valamilyen adott cél megvalósulására létrehozott alapítványnál a cél megvalósulásakor. H a kkezelő Ha lő szerv az alapítvány l ít á működését űködé ét veszélyezteti, él t ti és é az alapító l ító a bíróság felhívása ellenére nem jelöl ki új kezelő szervet.

Megszűnhet az alapítvány akkor is, ha az érintett alapítók közösen kérik

A Polgári Törvénykönyv 1994. január 1-jén életbe lépett módosítása hozta létre ezt a formát. („állami alapítvány”)

Specifikumai: Alapítók:

(Megjegyzés: valamennyi eredeti célnak szerepelnie kell, vagyona pedig az eredeti alapítványok vagyona egyesítéséből jön létre.)

9

Egyesület, társadalmi szervezet (történet)

Az első hivatalos feljegyzések, amelyek az egyesületi élet alakulásáról szólnak, főként titkosszolgálati jelentések a XVIII. század végéről. Az 1948-49 szabadságharcot megelőző időszakban létrejött önkéntes szervezetek szinte mind a politikai, gazdasági és kulturális elnyomás ellen harcoltak. A szabadságharc leverése után ezért a legtöbb szervezetre betiltás várt.

A két világháború közötti időszakban virágzott az egyesületi élet, szinte minden társadalmi, vallási, korosztályi, szakmai csoport létrehozta a maga szervezeteit. 1945 után a társadalmi szervezetek nagy részét feloszlatták, a néhány megmaradt szervezet szigorú állami felügyelet alatt működhetett.

(Ilyenek voltak például a Magyar Vöröskereszt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vagy a Magyar Úttörők Szövetsége. Egészen g a rendszerváltásig g az egyesületek gy létrehozása nem állampolgári g jjog g volt. )

A két legfontosabb rendszerváltó törvény: az 1989. évi I. törvény a gyülekezési jogról, és az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról. Ez utóbbi törvény alapvető szabadságjogként határozza meg az egyesülési jogot, amelynek gyakorlására az állampolgárok társadalmi szervezetet, egyesületet hozhatnak létre.

az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete alapíthatja.

Megjegyzés: ezek a szervezetek kizárólag közalapítványt hozhatnak létre.

Célja: a közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása

Megjegyzés: A megszűnő közalapítvány vagyona ebben az esetben az alapítóra visszaszáll, aki köteles a vagyont a hasonló célra fordítani, és arról a nyilvánosságot tájékoztatni.

Egyesület jellemzői (1)


10

9

Egyesület vagy társadalmi szervezet

személyegyesülésen alapuló társas nonprofit szervezet (kör, klub, egylet, társaság, mozgalom). jogi személyiségű szervezet

Alapítás:

legalább 10 alapító tag által önkéntesen

alapító tagok rendszerint magánszemélyek (természetes személyek), személyek) alapítók lehetnek jogi személyek vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei is

A bírósági nyilvántartásba vételt az alapító közgyűlés után az ott megválasztott

képviselő kérheti.

Az alapító okiratnak a következő elemeket kell kötelezően tartalmaznia:

2000-ben Magyarországon 22 420 egyesület működött. 2002-ben Magyarországon 25-30.000 bejegyzett társadalmi szervezet működött. 11

2000-ben összesen 1168 közalapítvány működött.


Megjegyzés: Az egyesülési jogról szóló törvény társadalmi szervezetről, a Polgári Törvénykönyv egyesületről elnevezést használja.

Közfeladat - amelyeknek az ellátását valamilyen jogszabály (törvény vagy helyi önkormányzati rendelet) az állam vagy az önkormányzat számára kötelezően előírja. (Finanszírozási kötelezettség van!)

Az alapító jogosult megszüntetni a közalapítványt abban az esetben, ha az adott közfeladat ellátása a továbbiakban más formában hatékonyabban valósítható meg.

új alapítvány létrehozásával vagy más alapítványhoz való csatlakozással alapítványok egyesítését.


8

Az alapítvány különleges formája: a közalapítvány

Ilyen esetben a törölt alapítvány vagyonát a bíróság más, hasonló célú alapítványnak adja át.

(A működő alapítványok száma a 2000-es adatok szerint 18 532 volt.)


Visszatekintés: közalapítvány….

az alapítvány neve, az alapítvány célja, a célra rendelt vagyon és annak felhasználási módja, az alapítvány székhelye. Megjegyzés: Az alapítvány célja bővülhet, de nem szűkülhet, vagyona növekedhet, de nem csökkenhet. Ezen kívül az alapító okirat minden más pontja módosítható.

Ekkor kezdődhetett meg a magyarországi nonprofit szektor tényleges újraalakulása

9

Alapítvány létrejötte: valamilyen vagyon (készpénz, ingatlan, tárgyi eszköz, vagyoni jog) ellenszolgáltatás nélküli, tartós közérdekű célra történő végleges átengedésével jön létre Alapítók: alapítványt magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is alapíthat.


a szervezet neve – ennek egyediségét vizsgálja a bíróság a szervezet célja – amely nem ütközhet az Alkotmányba, székhelye – a tulajdonos befogadó nyilatkozata szükséges, szervezete – tagok jogai és kötelezettségei, döntéshozatal módja, szervei.

12

2

Egyesület jellemzői (2)

Köztestület (1.)

Legfontosabb tulajdonságai: önkormányzattal rendelkezik; (a vezetőséget a tagság választja, a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, nagy létszám esetén: küldöttgyűlés) nyilvántartott tagsága van; a tagság által elfogadott alapszabállyal rendelkezik; az alkotmányba nem ütköző alapszabályba foglalt célra alakul;

A Polgári törvénykönyv 1994. január 1-én hatályba lépett módosítása vezette be a közalapítvány és a közhasznú társaság mellett a köztestület szabályozását is.

A köztestületek olyan,

Az egyesületi szerveződés motívuma sokféle: közös érdek, érdeklődés, hobbi, mint a tagok személyes problémák, életkor, lakóhely, szakma, foglalkozás szerinti hasonlósága, vagy akár valamely ügy, eszme, intézmény támogatásának szándéka; A tagság számára nyújtott szolgáltatások mellett az egyesületek nagy része azt is céljának tekinti, hogy tevékenységével, szolgáltatásaival a közelebbi vagy távolabbi közösséget is elérje és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét (aktív közreműködés!) nem elsődlegesen gazdasági-vállalkozási jellegű a tevékenysége;


13

A tv. szerint, a köztestületekre általában az egyesületi szabályokat kell alkalmazni, de van néhány lényeges különbség:

Bizonyos tevékenységek végzése kamarai tagsághoz kötött: Pl.:például az Orvosi Kamara, az Építész Kamara vagy az Ügyvédi Kamara. (Megjegyzés: . A kötelező kamarai tagság eltörlése nem volt EU-konform lépés!)

Ezekre a szervezetekre a kormányzat hatósági jogköröket (például működési engedélyek kiadása, minőségellenőrzés, regisztrációs feladatok….) is átruházhat.


a szakmai, a munkavállalói, illetve a munkáltatói, gazdasági érdekek védelmét szolgáló, tagsági viszonyon alapuló szervezetek.

A szakszervezetek munkavállalói érdekképviseletek tagsága általában magánszemélyekből áll, szakmai és a munkáltatói érdekek érvényesítésére létrejött szervezetek tagjai között a magán- és a jogi személyek egyaránt megtalálhatók.


Az önálló jogi személyként bejegyzett érdekképviseletek száma 2000-ben 3605 volt. 16

X Közhasznú társaság (Kht) – megszűnés 2007 ill. 2009.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény (Kszt.)

A közhasznú társaság (Kht.) szintén a Polgári Törvénykönyv 1994. január 1-én hatályban lévő módosítása óta létrehozható szervezeti forma.

(2007. CLVI.tv.)

A törvény meghatározása szerint a közhasznú társaság jellemzői: a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Működési formája a korlátolt felelősségű társaságokéval gyakorlatilag megegyező, de a tevékenység nyereségét az alaptevékenységre kell fordítani, nem osztható fel a tagok között.

A Gt. (a „Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.) 2007. július 1.-jétől tiltotta meg új Kht. alapítását; 2009. június 30. a megszűnés végső határideje.

2000-ben Magyarországon 888 közhasznú társaság működött 2002-es statisztikai adatok szerint számuk mintegy 1000-re tehető

A jogszabályalkotó – nem találván jobb megnevezést – egyes különleges feltételeknek megfelelő nonprofit szervezetekre a közhasznú megnevezést használja. Ez nem keverendő össze a közhasznú társasággal, mint szervezeti formával (mely 2009-től megszűnt!)

A közhasznú szervezetekről szóló törvény célja –többek között- hogy - meghatározza a közhasznú szervezetek típusait , - a közhasznú jogállás megszerzésének, megszűnésének feltételeit, A működésük, gazdálkodásuk rendjét….. „Kerettörvény” – „ráépül” más törvények által létrehozott szervezetekre úgy, hogy érintetlenül hagyja azok működését.

Jogutód nélkül vagy Nonprofit gazdasági társasággá való átalakulás lehetősége

(2007. július 1.-jétől)


9

Megjegyzés: Fogalmi zavar a közhasznúság kategória körül 1997 óta:

„A Ptk. Közhasznú társaságokra vonatkozó szabályozása a társadalom közös szükségletének kielégítésére olyan alternatív szervezet létrehozása volt, amely adott esetben akár költség etési szerv költségvetési s er formájában akár kö közhasznú has nú társasági formában is ellátható ellátható. …. az a oktatással, a művelődéssel a tudományos kutatással egészségüggyel, a szociális gondozással a környezetvédelemmel összefüggő szükségletek említhetők meg példaként” (Bognár [2010] A nonprofit gazdasági társaságok hvgorac 18.o.)

9

F jtái Fajtái:

15

14

Érdekképviseletek:

legtöbb köztestület esetében)

Számuk 2000-ben 472 volt.


A létrehozáshoz kapcsolódó különbség, hogy a köztestületek jogi személyisége az őket létrehozó törvény hatálybalépésével (és nem bírósági nyilvántartásba vétellel) jön létre. A legalapvetőbb különbség: nem önkéntes a tagság (a

A Sporttörvény megalkotásakor további öt köztestület jött létre: a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége.

Érdekképviselet

Köztestület vs. egyesület

Köztestületek például a Kamarák, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar bor minőségének védelmét szolgáló hegyközségek is.

Köztestület (2.)

az Országgyűlés által létrehozott szervezetek, amelyek működésüket tekintve leginkább az egyesületekre hasonlítanak, ugyanakkor az állami és a nonprofit szektor határán működnek.

17


18

3



KÖZHASZNÚ jogállás megszerzésének feltételei

KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ minősítés feltételei

9

a.) közhasznú szolgáltatások nyitott elérhetősége

(tagjaikon kívül mások is részesülhetnek a közhasznú szolgáltatásból)

b.) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

c.) a közhasznú tevékenységből származó nyereség felosztásának tilalma: „gazdálkodása során elért eredményét

nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja”;

A közhasznú jogállás feltételein túlmenően, a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi szerint, önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá b) a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

d.) politikai tevékenységtől való függetlenség: „ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt”.


19


20


Kiegészítés: A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények

Közhasznú szervezetté minősíthető a

a) a közhasznú szervezetet 1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, 2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, 3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, 4. illetékkedvezmény, 5. vámkedvezmény, 6. egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény,

b) a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,

Magyarországon nyilvántartásba vett

c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet – létesítő

okiratban rögzített céljaira – adott támogatás után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,

9

(A létesítő okirat tartalma ~ a nyilvántartásba vétel feltételei )

(A létesítő okirat tartalma ~ a nyilvántartásba vétel feltételei )

d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

(3) Az

a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény[ szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

2. § (1) a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d)] e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, f) sportági tá i országos á szakszövetség, k ö t é g) g) nonprofit gazdasági társaság, g) h) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, i) európai területi együttműködési csoportosulás, j) nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, l) vizitársulat.

Megjegyzés: semmilyen kedvezményre nem jogosult a nonprofit társaság, ha nem Hollóné dr Kacsó Erzsébet minősül egyben közhasznú / kiemelkedően közhasznú szervezetnek is. 21

A Gt. (a „Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.) 4.§ NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK jellemzői


A Gt. (a „Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.) 4.§

9

Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában

A gazdasági társaságok NONPROFIT illetve közhasznú nonprofit formái ¾

alapítható, működtethető.

A nonprofit jelleget a társaság cégnevében, a társasági forma

¾

A közhasznú szervezeti jelleget a nonprofit gazdasági társaság a cégnevében feltüntetheti. (Közhasznúsági, kiemelkedően közhasznúsági f l feltételek l k teljesítését l a cégbíróság b állapítja ll meg.) )

Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a nyereség nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.


¾

Közhasznú/kiemelkedő közhasznú nonprofit bt.

Nonprofit korlátolt felelősségű gazdasági társaság (nonprofit kft) ¾

Közhasznú/kiemelkedő közhasznú nonprofit kft.

Nonprofit részvénytársaság (nonprofit zrt és nyrt) ¾

23

* nonprofit kkt.

b.) jogi személyiségű nonprofit gazdasági társaság

¾

Nonprofit gazdasági társaság más formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át!

Közhasznú/kiemelkedő közhasznú

Nonprofit betéti társaság (nonprofit bt.) -

¾

9

a.) jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság ¾ Nonprofit közkereseti társaság (nonprofit kkt.) -

megjelölésénél fel kell tüntetni.

22

Közhasznú/kiemelkedő közhasznú nonprofit zrt; nyrt.


* Közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaságok a közhasznú szervezetekről szóló tv. alapján

24

4


A hazai nonprofit szektor kialakulását és fejlődését befolyásoló környezeti tényezők A nonprofit szervezetek („ugrásszerű”) gyarapodása

KÖZHASZNÚ szervezetek - Magyarországon (kiegészítés)

MAB; FTT; MRK

A nonprofit szervezetek száma Magyarországon, 1989 és 2006 között

Feladata: a felsőoktatási intézmények intézménylétesítésével és működésével kapcsolatos minőséghitelesítés (szakalapítás, szakindítás); véleményezi a felsőoktatást érintő jogszabályokat; felsőoktatási szakértői jegyzéket készít.

Megjegyzések: Az 1990-es adatokhoz képest 2006-ban - az alapítványok száma a tizenkétszeresére, - az egyesületeké és más nonprofit szervezeteké a négyszeresére nőtt.

Felsőoktatási és Tudományos y Tanács ((FTT)* )

(Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXiX. tv.)

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)*

Tevékenységének középpontjában: a felsőoktatás-fejlesztés, a finanszírozás, a kutatás-fejlesztés kérdései szerepelnek. Döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szervezet

Magyar Rektori Konferencia*

A felsőoktatási intézmény(ek) képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult szervezet Tagjai: a felsőoktatási intézmények rektorai (tanácskozási joggal HÖOK, DOSZ, FDSZ egy-egy képviselője) ** •*MAB, FTT, MRK = Kiemelkedően közhasznú szervezetek •**Rövidítések: •HÖOK = Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája; •DOSZ = Doktoranduszok Országos Szövetsége •FDSZ = Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete


Ez azzal függ össze, hogy alapítványokat 1987-ig nem is lehetett létrehozni. Forrás: Bocz: im. 126.o.

25

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete, funkciói


26

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete (arány –”stabilitás”) A nonprofit szervezetek aránya tevékenységcsoportok szerint, 1996-2000, 2003-2006

A rendszerváltás óta eltelt időszak nemcsak a nonprofit szektor méreteit és szervezeti formák szerint összetételét, hanem a tevékenységi szerkezetét is alapvetően megváltoztatta.

7 nagy tevékenységcsoport: • szabadidő • oktatás • sport • kultúra • szociális ellátás • érdekképviselet • településfejlesztés

A nonprofit szektor tevékenységszerkezetét az állandóság és a változások elsőre paradoxnak hangzó fogalmaival lehet l í i leírni: - stabilitás: az összes szervezet több mint háromnegyede hét tevékenységcsoportba besorolható - az állandóság ugyanakkor egyfajta hullámmozgással járt együtt, s az egyes tevékenységcsoportok „súlya” a hazai szociális- és gazdasági környezet változásaival összefüggően az évek során hol csökkent, hol megnőtt. Ld.: stabilitás vs.változás Hollóné dr Kacsó Erzsébet

27

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete („változás”) A nonprofit szervezetek számának növekedése tevékenységi területek szerint, 1990–2005

Forrás: Kuti (1996), KSH (1994–2007) Átvéve: Kuti:im.: 16.o.

1995 után a növekedés nemcsak lelassult, de differenciáltabbá is vált. Három fejlődési típust lehet azonosítani. •A teljes vizsgált időszakban folyamatos és dinamikus növekedés: az egészségügy, az oktatás és kutatás, a gazdaságfejlesztés a jogvédelem gazdaságfejlesztés, és a szociális ellátás területén. •Lassuló növekedés: a kulturális, a környezetvédelmi, a sport- és szabadidős, a nemzetközi kapcsolatokat ápoló civil szervezetek és a nonprofit szövetségek körében. •A kezdeti növekedést csökkenés váltotta fel a szakmai-, gazdasági érdekképviseletek, valamint a tűzoltó egyesületek esetében. 29


Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz: im.: 173.o.

28

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete (CSOPORTOSÍTÁS - hazai sajátosságok 1.)

A nonprofitok döntő része alapvetően három jól elkülöníthető csoportba sorolható* a rekreációs jellegűbe (pl. a sport- és szabadidős egyesületek), az intézményekhez kötődőkbe (pl. az oktatási és szociális alapítványok), és az érdekképviseleti jellegűbe (pl. a munkavállalói és szakmaigazdasági érdekképviseletek érdekképviseletek.)) Megjegyzés: A kulturális és településfejlesztési nonprofitok átmenetet

képeznek az egyes csoportok között. A színházakat működtető közhasznú társaságok például az intézményekhez kötődő, míg a kulturális hagyományokat ápoló szervezetek inkább a rekreációs szervezetek csoportjába sorolhatók

A nonprofit szervezetek tevékenységszerkezetének másik fontos sajátossága, hogy az szorosan összefügg a szervezetek jogi formájával. Ld.: következő dia


*csoportosítás – „sajátos „: Bocz: im.

30

5

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete

(TEVÉKENYSÉGSZERKEZET - JOGI FORMA hazai sajátosságok 2.)

(MUNKAERŐPIACI SZEREP - hazai sajátosságok 3.)

A nonprofit szervezetek száma tevékenységcsoportok és jogi formájuk szerint, 2006

Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz:im.: 175.o. Megjegyzés: Az ábra csak a legfrissebb, 2006-os adatokra vonatkozik, de az idősoros adatok


szerint a korábbi években is nagyon hasonló megoszlások voltak érvényesek.

Az alapítványok magas aránya leginkább az oktatási, a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális és vallási tevékenységet végző nonprofitoknál feltűnő. A civil értékek, az önkifejezés és az érdekvédelmi célok megvalósítására legalkalmasabb szervezeti forma az egyesület. Pl: a szabadidős- és sport, a jog- és környezetvédelmi, az önkéntes tűzoltókat, polgárőröket tömörítő szervezetek többsége. 31

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete (FOGLALKOZTATOTTAK KONCENTRÁCIÓJA -hazai sajátosságok 4.)

A magyarországi helyzet további jellemzője, hogy a szektorban foglalkoztatottak rendkívül nagymértékben koncentrálódnak egy meghatározott szervezetcsoportnál.

A nemzetközi kutatásokból ismert, hogy a nyugat-európai és az angolszász országokban a nonprofitok fontos munkaerőpiaci szereplők, és egyes szolgáltatási ágazatokban meghatározó szerepet játszottak a

munkahelyteremtésben is.

A hazai adatok azonban ezzel részben éppen ellentétes

trendeket jeleznek..


A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete és a munkaerőpiaci magatartásuk kapcsolata

. Átvéve: Bocz: im.:

Az alkalmazottak koncentrációja nemcsak a nonprofitok jogi formája, hanem a szervezetek tevékenysége alapján is kimutatható. A 2006-os adatok alapján mindössze négy csoportba (csökkenő sorrendben): szociális tevékenység, településfejlesztés településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, egészségügy besorolható az összes foglalkoztatott 61%-a,

Kérdés: Hogyan változik a munkahelyteremtés „lendülete” a khtk megszűnését követően?

33

Forrás: KSH adatfelvételek

A magyar nonprofitok kevesebb, mint egyötödére volt jellemző, hogy voltak fizetett munkavállalóik. A magyar nonprofit szektorban 2006-ben több mint félmillió fô tevékenykedett, de ezen belül a fizetett munkavállalók száma a 100 ezret sem érte el. 32

A nonprofit szervezetek tevékenységi szerkezete (FOGLALKOZTATOTTAK KONCENTRÁCIÓJA - hazai sajátosságok 4. - folytatás )

Az 1990 évek elején a legtöbb munkavállalót még a civil jellegű szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekképviseletek) é de ép se ete ) alkalmazták, a a a tá , de idővel dő e a az egyesü egyesületeknél ete é és érdekképviseleteknél foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent. Az 1994 után alapított közhasznú társaságok alkalmazottainak száma folyamatosan nőtt, 2006-ban az összes fizetett foglalkoztatott 57%-át ők alkalmazták.


A nonprofit szervezetek aránya aszerint, hogy volt-e fizetett munkavállalójuk, 1996-2000, 2003-2006

de ha a kulturális és az oktatási szervezeteket is figyelembe vesszük, akkor már 78%-a.

Tehát a nonprofit szektorban foglalkoztatottak 78%-a öt tevékenységi területen dolgozik. Hollóné dr Kacsó Erzsébet

34

Felhasznált (tanulmányozásra ajánlott) irodalmak

Az igénybe vett humánerőforrások összetétele tevékenységtípus szerint, 2005

Bíró Endre-Papp György-Salamon Eszter [2004] : A nonprofit világ. Tankönyv - Heller Farkas Főiskola Bocz János [2009] : A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon . A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig . PhD dolgozat BCE Bognár Piroska [2010]: A nonprofit gazdasági társaságok. Hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft Kuti Éva [2008] : Civil európa . Civil Magyarország www.nonprofitkutatas.hu 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

A nonprofit szervezetek munkaerőpiaci magatartása szorosan összefüggött a tevékenységük jellegével. •A szolgáltató típusú szervezetek támaszkodtak a legnagyobb mértékben a legálisan foglalkoztatott főállású munkavállalókra. •A szerződéses foglalkoztatás az érdekképviseleteknél érte el a legmagasabb arányt. •A klasszikus civil szervezetek pedig lényegében az önkéntes munkára voltak utalva. Hollóné dr Kacsó Erzsébet

Forrás: KSH (2007). Átvéve: Kuti Éva: im.: 24.o.

35


36

6

II. A nonprofit szektor jellemzői (szervezeti formák, tevékenység nemzetközi összehasonlítás)

Recommend Documents