2016/2 A NONPROFIT SZEKTOR LEGFONTOSABB JELLEMZŐI, 2014 A teljes nonprofit szektor időbeni fejlődését makroszinten három fontos mutatóval lehet érzékeltetni: a működő szervezetek számával, a bevételek reálértékével és a foglalkoztatotti létszámmal. A rendszeres statisztikai megfigyelés kezdete óta ezek értékei folyamatosan nőttek 2008ig. Ezután a gazdasági válság első évétől ez a tendencia a foglalkoztatottság kivételével igen mérsékeltté vált. 2012-ben viszont először fordult elő, hogy mindhárom görbe lefelé mozdult el az előző évhez képest, és ugyanez történt 2013-ban is. A szervezetek száma nem csökkent számottevően, ugyanakkor a bevételek reálértéke körülbelül 3, a munkavállalók száma 11%-kal visszaesett. 2014-ben az utóbbi két mutató esetében ezzel teljesen ellentétes, erőteljes változás indult el: a bevétel 19, a foglalkoztatottság 18%-kal nőtt. Részletek KSH ___________________________________________________________________________ Félmillió ÖNKÉNTES segíti a civileket Posted on 2016/01/25 by Elestar1
FÉLMILLIÓ ÖNKÉNTES SEGÍTI A CIVILEKET Két év hanyatlás után újra növekedésnek indult a nonprofit szektor: jelentősen emelkedett a szféra bevétele és a foglalkoztatottak száma is annak ellenére, hogy összbevételt tekintve folyamatosan csökken az állami támogatás aránya – derül ki a lapunk által megismert adatokból. A növekedés hátterében azonban nem a civil szervezetek helyzetének javulása áll, hanem az egészségügyi szolgáltatók szektorból való kivonulása. A nonprofit szféra 2014ben 140 milliárd forint adományt osztott szét, de ennek csak negyede jutott a lakosságnak. A teljes nonprofit szektor fejlődését három fontos mutatóval lehet érzékeltetni: a működő szervezetek számával, a bevételek reálértékével és a foglalkoztatotti létszámmal. Az elmúlt két évtizedben 2012-ben először fordult elő, hogy mindhárom görbe lefelé mozdult el az előző évhez képest, és ez folytatódott 2013-ban is: a bevételek reálértéke körülbelül 3, míg a munkavállalók száma 11 százalékkal esett vissza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése szerint a 2014-es esztendő azonban végre újra jelentős pozitív változást hozott: ugyan a működő szervezetek száma 1 százalékkal csökkent, a bevételek 19 százalékkal nőttek, a foglalkoztatottság pedig 18 százalékkal bővült a szférában. A javulás ráadásul annak ellenére következett be, hogy folytatódott az állami támogatásokból származó források arányának csökkenése. A teljes szektor bevételeinek kevesebb mint harmada (29 százalék) származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami a korábbi évinél 6 százalékponttal, 10 milliárd forinttal kevesebb. A kieső összeget a szervezeteknek saját bevételekből kellett pótolniuk. A vizsgált időszakban mintegy 12 ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt összesen 140 milliárd forint értékben, aminek negyede a lakosságnak, háromnegyede különféle szervezeteknek jutott. A támogatásból 125 milliárd forint pénzbeli adomány volt. Ötödével több bevétel A nonprofit szférát két, egymástól eltérő sokaság alkotja: a szektor közel kilenctizedét adó, ám viszonylag szerényebb gazdasági súlyú klasszikus civil szervezetek, illetve a szféra bevételének és munkahelyeinek többségét biztosító, mintegy négy és fél ezer nonprofit vállalkozás. 2014-ben 63,9 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet működött
Magyarországon, bő harmaduk (22 ezer) alapítványi formában, 42 ezer társas nonprofit szervezetként. Az alapítványok mintegy kétharmadának tevékenysége továbbra is három területhez, az oktatáshoz, a szociális ellátáshoz és a kultúrához köthető. A társas nonprofit szervezetek körében a szabadidős és a sportegyesületek, valamint a kulturális szervezetek aránya volt a legnagyobb. A nonprofit szféra összbevétele megközelítőleg 1472 milliárd forint volt 2014-ben, az előző évinél 230 milliárd forinttal több. Az 500 ezer forint alatti bevételű szervezetek aránya 42-ről 41 százalékra csökkent, az alacsony bevétel továbbra is a klasszikus civil szervezetek esetében a leggyakoribb. A bevételek zöme továbbra is Budapestre koncentrálódik, a vidék hátránya ezen a területen 2014-ben sem csökkent: az összbevétel 56 százaléka a fővárosba került, mindössze 7 százalék jutott a községeknek. Nagy a különbség aszerint is, hogy a nonprofit szervezetek milyen ágazatban tevékenykednek: a sport- és szabadidős szervezetek súlyuknál sokkal kisebb arányban részesedtek a forrásokból, a gazdaság-, valamint településfejlesztésben tevékenykedő szervezetek pénzügyi helyzete viszont az átlagnál sokkal kedvezőbben alakult. 2014-ben a nonprofit szektor összesen 153 ezer embert foglalkoztatott, ez 2013hozképest 17 százalékos létszámnövekedést jelent. Közülük 102 ezer embert főállásban, 51 ezret részmunkaidőben alkalmaztak. A civil szféra elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban teremt munkalehetőséget: a fizetett alkalmazottak 69 százalékának a főváros és a megyeszékhelyek nonprofit szervezetei kínáltak munkalehetőséget, negyedük kisvárosi szervezeteknél végezte feladatát, és csupán az alkalmazottak 7 százaléka dolgozott községekben. A szektorban mért átlagos, közel 2,3 millió forintos bruttó éves bér 21 százalékkal marad el a nemzetgazdaságban mért átlagos keresettől. A civil szférában sokan fizetség nélkül dolgoztak: 2014-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 490 ezer fő volt. Az általuk teljesített 55 millió munkaóra több mint 26,6 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg, munkájuk becsült értéke 60 milliárd forintra tehető. Az önkéntesek munkája különösen a kisebb szervezetek számára nélkülözhetetlen, esetükben ugyanis az önkéntes munka értéke a szervezet bevételének többszörösét tette ki, vagyis ezek szervezetek nem tudtak volna fizetni a munkáért. Sok civil, kevés pénz 2014-ben a klasszikus civil szervezetek egyébként a teljes nonprofit szféra 87 százalékát képviselték, miközben az összbevétel mindössze 38 százalékával gazdálkodhattak. A civil szektor humánerőforrása különbözik a szféra többi részétől: a fizetett munkaerőnek csupán 31 százaléka dolgozik magánalapítványoknál, egyesületeknél, viszont az önkéntesek teljesítményének 96 százaléka a civil szférát erősíti. 2014-ben az állami
források 31 százalékkal járultak hozzá a civilek bevételeihez, míg a magántámogatások költségvetésük több mint 35 százalékát biztosították. Az állami támogatáson belül a központi költségvetés körülbelül négy és félszer annyit juttatott a nonprofit szektorba, mint a helyi önkormányzatok. A tagdíjak szintén az átlagosnál nagyobb súllyal szerepeltek a bevételi források között. A nonprofit szférába a személyi jövedelemadó egy százalékából befolyó összegek 97 százalékát a civileknek ajánlották fel az emberek. Háromszor annyi alkalmazott A KSH megállapítja: bár a nonprofit szervezetek összes bevételének hazánk teljes GDPjéhez viszonyított aránya még ma sem éri el az öt százalékot, a foglalkoztatásban jelentős szerepet vállal a szféra, hiszen 1993 óta háromszorosára nőtt a szektor munkaerő-piaci részesedése. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 2012 és 2014 között lezajlott, a bevételben és foglalkoztatási mutatókban jelentkező változásokat nem a civil szervezetek idézték elő, hanem a nonprofit vállalkozások körében történt szerkezetátalakulás. Mint írják, 2013-ban számos, korábban nonprofit gazdasági társaságként működő egészségügyi szolgáltatót, intézetet, kórházat állami intézménnyé alakítottak át, így azok kikerültek szférából. 2014-ben ugyanakkor több, kommunális tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaság jelent meg a szektorban. Mindez visszatükröződik a bevételi és foglalkoztatási adatokban is. 2013-ban mintegy 108 milliárd forintnyi bevétel került ki a nonprofit szektorból, miközben egy évvel később a településgazdálkodás területére beáramló szolgáltatók önmagukban 172 milliárdnyi többletforrást „hoztak magukkal”. Az elemzés rámutat: az állami támogatások arányának jelentős csökkenése (35 százalékról 29-re) nem mutatható ki a klasszikus civilek esetében – sőt esetükben egyszázaléknyi növekedés jelentkezett –, így ezt egyértelműen a nonprofit vállalkozásoknál mért drasztikus állami forráscsökkenés okozta. Forrás: mno.hu, ksh ___________________________________________________________________________
AZ ÉV ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLETE A KÖTÉL Az elismerést ma kapták meg a helyi életmentők az országos katasztrófavédelem megbízott főigazgatójától. Az egyesület támogatására február 13-án egy egész napos rendezvényt szerveznekKötéltánc címmel a városi sportcsarnokban. Itt bemutatják az egyesület tevékenységét, a gyereknek játszóparkot rendeznek be, este hat órától kocertek várják az érdeklődőket, utána pedig jótékonysági bált rendeznek a Kötél egyesület megsegítésére. A rendezvényen fellép többek között a Roxínház társulata, a Retromode és McPita Ramos.
Kapos.hu ___________________________________________________________________________
FELHÍVÁS A NEA CIVIL JELÖLTÁLLÍTÁSI RENDSZERÉBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE FELHÍVÁSA A NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) CIVIL JELÖLTÁLLÍTÁSI RENDSZERÉBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE Azok a civil szervezetek, amelyek bejelentkeznek az Alap civil jelöltállítási rendszerébe, egy-egy képviselőjükön keresztül elektori gyűléseken választhatják meg az Alap Tanácsának és kollégiumainak civil delegált tagjait. Ezt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 71-72. §-ai, továbbá a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II.16.) KIM rendelet (NEAr.) 20-24. §-ai szabályozzák. A civil jelöltállítási rendszerbe azok az országos (legalább hét megyére kiterjedő tartós tevékenység) vagy területi (helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit) hatókörű civil szervezetek jelentkezhetnek be és állíthatnak elektort, amelyek szándékukat e felhívásban meghatározott módon jelentik be. Az elektori nyilvántartó rendszerben az érvényes bejelentkezéshez szükséges feltétel: · a civil szervezetnek rögzíteni kell a NEAr. 20. § (2) a)-g) pontjai szerinti adatokat, amely szükség esetén tartalmazza a civil szervezet által javasolt tanácsi, illetve kollégiumi tagjelölt életrajzát; · a civil szervezetnek csatolni kell az elektori nyilvántartó rendszer által előállított, a NEAr. 20. § (2) a)-g) pontjai szerinti adatokat és a NEAr. 20. § (3) a)-d) pontjai szerinti nyilatkozatokat tartalmazó dokumentum – civil szervezet képviselője és az elektor, valamint két tanú által megfelelően aláírt – oldalhű digitális másolatát (minta: NEAr. 2. melléklete). Az elektori nyilvántartó rendszer HTTP://CIVIL.INFO.HU/WEB/NEA/SZERVEZET A bejelentkezés határideje: 2016. február 24.
elektronikus
elérhetősége:
A határidőn túli bejelentkezések nem fogadhatók el. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelő módon bejelentkezett civil szervezetek bejelentkezésük elfogadásáról, ezt követően az elektori gyűlés helyéről és idejéről értesítést kapnak a bejelentkezés során megjelölt elektronikus levélcímekre. Felhívom a civil szervezetek figyelmét, hogy az Alap civil jelöltállítási rendszerében történő részvételük, csak a 2016. február 24. napjáig hiánytalanul teljesített bejelentkezés elfogadását követően lehetséges. További információ kérhető az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Ügyfélszolgálatától a 06-1-795-4100 telefonszámon és a
[email protected] e-mail-címen. A civil jelöltállítási rendszerrel kapcsolatos információk folyamatosan elérhetőek a www.civil.info.hu weboldalon is. Budapest, 2016. január 25. Balog Zoltán sk. emberi erőforrások minisztere www.civil.info.hu
