EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Vezető: Dr. Monostori Miklós DSc egyetemi tanár FÖLDRAJZ – METEOROLÓGIA PROGRAM Vezető: Dr. Gábris Gyula DSc egyetemi tanár
Osváth László A NONPROFIT SZEKTOR FÖLDRAJZI KÉPE MAGYARORSZÁGON DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
TÉMAVEZETŐ: DR. NEMES-NAGY JÓZSEF DSc EGYETEMI TANÁR Regionális Tudományi Tanszék BUDAPEST 2009
Problémafelvetés A nonprofit szektor növekedése és térnyerése a fejlett nyugati demokráciákban már az 1970-es években megindult. A szektor szervezetei újszerű, rugalmas megoldásokat kínáltak a túlméretezett és rossz struktúrájú állami szolgáltatások megújítására, a válságba jutott, túlköltekező jóléti államok számára. Miután a kormányok felismerték a bennük rejlő lehetőséget, mint fontos szövetségesekre tekintettek rájuk a válság megoldásában. A piac és állam mellett kialakuló „harmadik szektor” jelensége a gazdaság- és társadalomtudományok figyelmét is magára vonta, a közgazdaságtan úttörőit követve ma már számos diszciplína foglalkozik a nonprofit szektorral. A későbbiekben nyilvánvalóvá vált, hogy a nonprofit szervezetek nemcsak egyedi, innovatív szolgáltatásaik révén játszanak szerepet a fejlődésben, hanem a demokratikus kontrollok működtetésével, és a társadalmi tőke formálásával is jelentősen hozzájárulnak ahhoz. Magyarországon a fejlett demokráciáktól eltérően csak később, a pártállami rendszer lebomlásával összefüggésben indult intenzív növekedésnek a nonprofit szektor. A hazai kutatók nagyon korán felismerték társadalmi jelentőségét, és kezdetektől bekapcsolódtak a nemzetközi kutatásokba. Ugyanakkor a döntéshozásban sokkal inkább a nyugati minták követésének, és az Európai Unió elvárásainak köszönhető, hogy e szervezetek súlya folyamatosan növekszik, mintsem a társadalmi-gazdasági fejlődésben és a demokrácia működtetésében játszott fontos szerepük széleskörű felismerésének és elismerésének. A kutatás fő célkitűzései Az értekezés célja a magyar nonprofit szektor földrajzi, elsősorban területi szempontú vizsgálata. Ennek érdekében a dolgozat a nonprofit szektor fejlődését a társadalmi jelenségekkel, folyamatokkal összefüggésben értelmezi, kiemelt figyelmet szentel a nonprofit szervezetek fejlődésben játszott szerepének, és igyekszik feltárni a szektor területiségének alapvető jellegzetességeit, mélyebben elemezve a kedvező mutatókkal rendelkező főváros és a megyeszékhelyek sajátosságait. A kutatási során felhasznált források, alkalmazott módszerek Az értekezés nagymértékben épít a szakirodalom értékelő, elemző feldolgozására, amely különösen fontos hangsúlyt kapott a szektor fogalmi hátterének, társadalmi folyamatokkal összefüggő fejlődésének és fejlődésben játszott szerepének értelmezésében, rendszerezésében. A 2
magyar nonprofit szektor szakirodalmi háttere nagyon széttagolt, a legkülönfélébb helyeken bukkanhatunk a témával kapcsolatos megalapozott és kevésbé megalapozott írásokra, melyek sokszor nem ismerik, nem hivatkozzák egymást. A nonprofit szektorhoz kötődő fogalmak értelmezése az egyes írásokban sok esetben nagyon eltérő. Ezért nagy jelentősége van néhány összegző munkának, mint például Kuti Éva (1998) és Bartal Anna Mária (2005) írásainak, valamint a 2004-ben megindult tematikus folyóiratnak, a Civil Szemlének. A szakirodalomban a területi közelítés csak nagyon ritkán jellemző, kiemelkedik Rechnitzer János (1998) írása, mely a szektor korai, közvetlen rendszerváltozás utáni állapotáról ad leírást, és a ’90-es évek közepének mutatóit használva keres mélyebb társadalmi-gazdasági összefüggéseket. A területi, települési kutatásokban nagy jelenőséget kaptak a kvantitatív elemzési módszerek, melyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos évenkénti adatközlésein alapultak. A vizsgálatokban nehézséget jelentett a statisztikai módszertan időről-időre történő változása, módosulása, melyek értelmezésénél közléseikkel nagy segítségemre voltak a KSH témával foglalkozó munkatársai. Korlátokat szabott a vizsgálatoknak, hogy megyei szintnél kisebb aggregátumokban csak nagyon kevés adat állt rendelkezésre. Az adatok csoportosítására, elemzésére többféle statisztikai módszert alkalmaztam: kereszttábla, területi adatmátrix, hatásarány elemzés, korrelációszámítás, súlyozott relatív szórás, duálmutató számítása. A szervezeti kapacitás értelmezésére a Bennett-féle mutatóból kiindulva egy komplex mutatót hoztam létre. Az eredmények bemutatásához a tematikus térképek MapInfo, a diagramok Microsoft Excel programmal készültek. Kutatási eredmények, következtetések 1. Az értekezés széleskörű elméleti háttérre támaszkodva összefoglalja a nonprofit szektor szolgáltató, érdekképviseleti és közösségszervező szerepeit, melyekből kibontakoznak a szektor társadalmi fejlődésben játszott legfontosabb funkciói. Ezek alapján rávilágít, hogy a nonprofit szektor tevékenysége kiemelkedő fontosságú az igényekre alapozott, egyedi szolgáltatások ellátásában, az állami és piaci szektor egyes hibáinak korrigálásában és a társadalmi tőke képződésében. 2. Magyarországon napjainkra egy kiterjedt nonprofit szektor alakult ki. Elkezdtek formálódni a belső és határokon átnyúló kapcsolatai. A nonprofit szervezetek számos területen kiemelkedő fontosságú feladatokat látnak el. Gyakorlatilag a nonprofit szektor minden fontos funkciójának megvalósulására találhatók pozitív példák. Ugyanakkor a szakirodalmi források, nemzetközi összehasonlítások a szektor fejlődésben játszott szerepeinek gyengeségeire hívják fel a figyelmet, akár az érdekképviseletet, akár a szolgáltatásokat, akár a közösségszervező tevékenységet vesszük 3
nagyító alá. A professzionális működés is csak néhány szervezet sajátja. Ahhoz, hogy a nonprofit szektor társadalmi funkcióit megfelelően betölthesse, jelentős kapacitásépítésre és a szektor fejlesztés szempontjából történő, tudatos kezelésére lenne szükség. 3. A rendszerváltozás után kiformálódó nonprofit szektor jellegét befolyásoló sokféle hatás együttese egy nagyon heterogén belső szerkezetet eredményezett, ahol az egyes részterületek a társadalom más-más szegmensével vannak összefüggésben, így gyakran más-más fejlődési utat követnek. Mindez a sokféleség a területi megjelenésre is erősen rányomta a bélyegét. 4. Az értekezés összefoglalja a nonprofit szektor területi vizsgálatának szakirodalmi előzményeit, és egy részletesebb leírást ad a nonprofit szektor területi viszonyairól. A korábbi írásokban nem jellemző kistérségi szintű vizsgálatok lehetőséget adtak a nonprofit szervezetekkel jobban és kevésbé ellátott területek pontosabb beazonosítására (1. ábra).
1. ábra A kistérségek nonprofit szervezetekkel való ellátottsága, 2003
Ezek révén sikerült feltárni a budapesti agglomeráció belső viszonyait. A kutatás egyértelműen igazolta a Balaton fontos szerepét a környező megyék kiemelkedő ellátottságában. Szintén rávilágított a Nyugat-Dunántúl egységesen kiemelkedő értékeire, megerősítette, hogy a megyeszékhelyek, valamint a funkciógazdag kis- és középvárosok kedvezőbb helyzetben vannak, míg az ipari múltú, ipari jellegű területek lemaradnak tőlük. A vizsgálat lehetőséget adott a kedvezőtlenebb ellátottságú térségek megyei szintnél pontosabb meghatározására is, eszerint
4
Budapesttől délre, és különösen délkeletre egy kiterjedt belső periféria húzódik az Enyingi kistérségtől a Hevesi kistérségig, melynek keleti része továbbra is visszaesést mutat; Borsod-AbaújZemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szlovák és ukrán határ menti részén egy külső periféria azonosítható, melynek fennmaradása az átalakulási folyamatok tükrében szintén stabilnak tűnik. 5. A nagytérségi szinten egyértelműen azonosítható nyugat-kelet megosztottság mellett alacsonyabb térségi aggregátumokban az elemzésekből kitűnik, hogy az főként a társas nonprofit szervezeteken keresztül érvényesül a nonprofit szektorban, és csak kis részben adódik a gazdasági fejlettséggel való összefüggésből. 6. A szektor belső tagoltságára vonatkozó vizsgálatok azt mutatták, hogy a nonprofit szektorban jellemző tevékenységek nagyjából egyenletesen oszlanak el a megyék között. A tevékenységek vonatkozásában elvégzett hatásarány elemzés is azt jelezte, hogy a tevékenységek dinamikája jellemzően nem befolyásolta meghatározóan a megyék fejlődési pályáit, sokkal inkább más, területi, hatások domináltak. Ezzel szemben jelentős különbség mutatkozott az alapítványok és társas nonprofit szervezetek, valamint a szervezeti erőforrások területi megjelenése között. Ez utóbbi megerősíti a szakirodalom azon állítását (Bucher E. 2004; Kákai L. 2005), hogy a szervezetek és a bevételek eloszlása elválik egymástól, és a bevételek főként az állam-közeli szervezeteknél koncentrálódnak. A vizsgálat arra is utal, hogy a szervezetek száma az erőforrások közül sokkal inkább az önkéntességhez és a szervezeti infrastruktúra jelenlétéhez kötődik. A szervezeti kapacitásra vonatkozó vizsgálatokból kitűnt, hogy Budapest mellett két funkciógazdag regionális központtal rendelkező megyénk, Csongrád és Baranya megye is nagyon kedvező ellátottsággal rendelkezik, mind a népességhez, mind pedig a szervezetek számához viszonyítva. A szervezeti kapacitások tekintetében kiderült, hogy a szervezetekkel legkevésbé ellátott megyék (JászNagykun-Szolnok megye kivételével) nonprofit szektora összességében ugyan a népességhez képest lemaradó, de szervezeti szinten kedvező a szervezeti kapacitással való ellátottsága, ezzel éppen ellentétes a szervezetekkel legjobban ellátott, Balatont övező megyék, valamint Vas megye helyzete. 7. A korrelációs vizsgálatok igazolták a nonprofit szervezetek társadalmi és gazdasági fejlettségi mutatókhoz való kötődését a gazdasági szervezetek számával, a személyi jövedelemadóval, a gépkocsi tulajdonlással, a telefonellátottsággal és a magasan képzett népességgel kapcsolatban. Szintén kapcsolat mutatkozott a társadalmi szolgáltatások egyes mutatói és a nonprofit szervezetekkel való ellátottság között. A kapcsolatok minden esetben az alapítványoknál jelentkeztek markánsabban, amely szervezeti formacsoportnál az urbánus népesség mutatóival való együttmozgás is jellemző. 5
8. Több szempontból kitűnik a nonprofit szervezetek településlejtőhöz való kötődése, miszerint a magasabb települési szinten elhelyezkedő, kedvező társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező, funkciógazdag települések jobban vonzzák a nonprofit szervezeteket is. Az adatokból egyértelműen kitűnik a nonprofit szervezetek hatókörének és a székhely település településlejtőn betöltött helyzetének szoros kapcsolata. A településtípusok közötti arányok hosszabb időtávon történő átalakulásaival kapcsolatos becslés azt mutatta, hogy a várossá nyilvánítások a „község” és „többi város” kategóriában nagy mértékben befolyásolhatták a mutatók alakulását. 9. A nonprofit szektor területi viszonyait a szervezetek szintjén, hosszú távon a stabilitás és a lassú felzárkózás jellemzi. A lassú nivellálódás egyértelműen tettenérhető a kisebb települések Budapesthez való közeledésében, a kevésbé ellátott megyeszékhelyek többségének a jobban ellátottakhoz történő felzárkózásában, valamint a megyei szórás és duál mutatók időbeli alakulásában. Az átalakulási folyamatok területi leképeződése megmutatta, hogy Budapest és a Balaton kiemelkedése a térszerkezet hosszú távon stabil elemei. Rávilágított Somogy és JászNagykun-Szolnok megye visszaesésére, ezzel együtt arra, hogy a Balaton megszűnt dinamikahordozó lenni. Ez utóbbi minden bizonnyal összefüggésben van más, a tónál mutatkozó, válságjelenségekkel (Lőcsei H. – Németh N. 2006). 10. A hazai nonprofit szektor erősen centralizált. A főváros domináns szerepének fenntartásához, a társadalmi-gazdasági adottságok mellett, a nonprofit szektoron belül az érdekérvényesítésben betöltött vezető szerepe (1. táblázat), a helyi nonprofit szektor szervezeti fejlettsége és az országos és nemzetközi hatókörű szervezetek koncentrációja is hozzájárul. 1. táblázat A nonprofit szektor központi döntésekhez jelentős mértékben kötődő bevételeinek megoszlása, 2005 (%)
Megnevezés Budapest Vidék Összesen
Népesség
Állami támogatás
Nem normatív költségvetési támogatás
Pályázati bevétel
16,8 83,2
54,7 45,3
70,6 29,4
51,2 48,8
100,0
100,0
100,0
100,0
Ezzel szemben több olyan folyamat is tetten érhető, amely e dominancia mérséklődése irányába mutat, ezek azonban nem olyan gyorsak és nem akkora mélységűek, hogy lényegében megváltoztatnák a fennálló erőviszonyokat. Emellett az is vélelmezhető, hogy az európai uniós 6
csatlakozás kihívásaihoz és lehetőségeihez is a legprofesszionálisabb fővárosi nonprofit szektor tud alkalmazkodni. 11. Budapest nonprofit szektora nemcsak mennyiségi mutatóiban előzi meg az ország többi részét, hanem a szektor maga is más jellegű, és eltérő pályán mozog. A „nemzetközi kapcsolatok” valamint „többcélú adományozás, nonprofit szövetségek” tevékenységi területek szempontjából jelentkező nagy mértékű országos kiemelkedés a fővárosi nonprofit szektor nemzetközi kapu szerepét és országos hálózati központ funkcióját jelzi. A főváros domináns a nonprofit szervezeti formában végzett kutatási tevékenységek tekintetében is. Ezzel szemben Budapest az országosnál gyengébb a településfejlesztési tevékenységben és a településre, településrészre kiterjedő hatókörű szervezetek vonzásában, ami utalhat a társadalom gyengébb közösségi kötődéseire. 12. Az elemzések megmutatták, hogy Budapest kiemelkedő ellátottsága a nonprofit szektorban nem egyedi, számos megyeszékhely mutatója meg is előzi a fővárosét. A vizsgálatok egyben rávilágítottak a főváros nagy belső tagoltságára is. 2. ábra A fővárosi kerületek nonprofit szervezetekkel való ellátottsága, 2005
Az ellátottságbeli különbségek centrumból kifelé haladó, koncentrikus elrendeződésű csökkenését megalapozzák a központba települő államigazgatási tevékenységek, gazdasági szervezetek, valamint szolgáltató intézmények (2. ábra). A belső területek kiemelkedő értékeit némileg markánsabbá teszi a népesség elvándorlása. A belváros országosan is egyedülálló mértékű kiemelkedésével éles ellentétet képeznek egyes külső kerületek legkevésbé ellátott megyékkel 7
azonos szinten lévő ellátottsági mutatói. Ez a belső tagoltság megkérdőjelezi a főváros egységes kezelését a nonprofit szektor szempontjából. 13. Az értekezés tisztázza Pest megye szakirodalomban megjelenő ellentmondásos szerepét, miszerint az ország egyik legkevésbé ellátott megyéje része a legjobban ellátott régiónak. Az ellentmondás triviális feloldásán túl - miszerint a régió többi része, vagyis Budapest, kiemeli a Közép-magyarországi régiót Pest megye ellenében – tetten érhető, hogy a népesség növekedése az agglomerációban nagy mértékben elfedi az ezt csak késve követő szervezetszám növekedést. A kedvezőtlen ellátottsági mutatók az agglomerációban valójában abszolút számokban és országos arányaiban egy dinamikusan növekvő térséget takarnak. 14. A megyeszékhelyek a főváros után az érdekérvényesítés második szintjét adják. A településlejtő és a szervezetek hatókörének összefüggését igazolva a megyeszékhelyek a megyei és regionális hatókörű szervezetek jelentős részét tömörítik. Szerepkörüket erősíti, hogy a szektor fejlesztésére hivatott nonprofit szolgáltató központok hálózata a megyeszékhelyek bázisán alakult ki. 15. A megyeszékhelyek között szervezeti ellátottság tekintetében nagy különbségeket találunk. A funkciógazdag, nagy regionális központok általában nagy súlyt töltenek be megyéjükben, és kiemelkednek társadalmi szolgáltatások és erőforrás-ellátottság tekintetében is. A vizsgálatokból kitűnik a két gazdaságilag fejlett, de nonprofit szervezeti ellátottságban lemaradó megyeszékhely, Győr és Székesfehérvár felzárkózása és intenzív pozíció nyerése a megyeszékhelyek rangsorában. A gyorsan fejlődő megyeszékhelyek jellemzően messze maguk mögött hagyják megyéjüket. Ezzel összefüggésben a kereszttáblás vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a megyeszékhelyek és a megyék többi részének fejlődési pályája jellemzően elválik egymástól.
8
Az értekezés témakörében megjelent publikációk 1) Osváth L. (2009) Nonprofit érdekvédő szervezetek a döntéshozás és politika formálásában. In: Magyarország politikai évkönyve 2008-ról. (Megjelenés alatt). 2) Osváth L. (2008) Budapest a nonprofit szektorban a nonprofit szektor Budapesten. Területi Statisztika, 11.(48.) 4. pp. 458-475. 3) Osváth L. (2007) Térségi civil kapcsolatrendszer formálódása és jellegzetességei. Civil Szemle, 4. 1. pp. 41-57. 4) Osváth L. (2005) A civil szervezetek térségi együttműködései Magyarországon. Szövetség az
Országos
Civil
Érdekképviseletért
Egyesület,
Budapest
(kézikönyv)
www.nonprofitkutatas.hu és www.budapest.hu 300 nyomtatott példány. 5) Osváth L. (2005) Regionális tudományi kislexikon (In: Nemes Nagy J. (szerk.) Regionális elemzési módszerek, "Regionális Tudományi Tanulmányok" 11. sz., pp. 259-284., ELTE, Bp. - 10 (db) szócikk, társszerző) 6) Osváth L. (2004) Kapcsolathálózati elemzés zalai települések teleházaiban. In: Csapó T. Kocsis Zs. - Lenner T. (szerk.) A településföldrajz helyzete és főbb kutatási irányai az ezredforduló után. BDF, Szombathely, pp. 241-256. Konferencia előadások 1) In the Network Without Connection. „XXI. Congeress European Society for Rural Sociology”, VE – GMK Nyugat-Balatoni Társadalomtudományi Kutatóműhely (WestBalaton Hungary), Keszthely – Magyarország, 2005. augusztus 22-27 2) Connection Loss in Telecottages South-Western Hungary. „Social Capital as a Resource for Sustainable Rural Development”, Euracademy Association és University of Helsinki Institute for Rural Research and Training Seinajoki Unit, Ilmajoki – Finnország, 2005. június 3-12. 3) Területiség és hálózatiság a civil szférában. „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban”, Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért, Budapest, 2004. november 5. 4) Kapcsolathálózati elemzés zalai települések teleházaiban. „Településföldrajzi konferencia”, Berzsenyi Dániel Főiskola TTK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely, 2004. szeptember 14-15.
9
5) Kistelepülések kapcsolatainak vizsgálata Zalában (Nonprofit szervezeti hálózatok). „Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája”, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2004. szeptember 4-5. 6) Nonprofit Sector in Hungary. „Civil Society and Non-Governmental Activities in Eastern and Western Europe”, ESG-WSCF, Berlin-Waldsieversdorf - Németország, 2004. július 1824. 7) Nonprofit szervezetek kapcsolathálói. „I. Magyar Sunbelt (Kapcsolatháló Elemzők Konferenciája)”, BKÁE, Magyar Szociológiai Társaság Kapcsolathálózat Elemző Szakosztálya, Budapest, 2004. május 8. 8) Hungarian Telecottages - A Civil Network. „Capacity Building For Sustainable Rural Development”, Euracademy Association, Győr, 2003. november 6-8. (poszter bemutatás)
Irodalomjegyzék Bartal Anna Mária (2005) Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó, Budapest Bucher Eszter (2004) Nonprofit szervezetek a térben eltérő esélyekkel. Táj, tér, tervezés – Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája, Szeged, www.geography.hu Letöltve: 2004.08.20.
Kákai László (2005) Torzulások a magyar nonprofit szektorban. Civil Szemle, 2. 3. pp. 38-46. Kuti Éva (1998) Hívjuk talán nonprofitnak… - A jótékonyság, a civil kezdeményezések és az állami keretekből kiszoruló jóléti szolgáltatások szektorrá szerveződése. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest Lőcsei Hajnalka – Németh Nándor (2006) A Balaton régió gazdasági ereje. Comitatus, 16. 7-8. pp. 7-22. Rechnitzer János (1998) Nonprofit szervezetek területi szerkezete. In: Kurtán Sándor - Sándor Péter - Vass László (szerk.) Magyarország évtizedkönyve 1988-1998. I. kötet. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, pp. 539-553.
10
