II. A globális ökológia fő kérdései Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: 1.
2.
3.
4.
5.
Milyen természeti változást okoz a Földön az ember? (Természettudományi kérdés) (1.-ből származik) A természeti változásoknak milyen társadalmi következményei vannak? (Társadalomtudomány) (1.-ből származik) Milyen társadalmi okok vannak a változások mögött? (Társadalomtudomány) (2.-ből származik) Hogyan alkalmazkodhat a társadalom? (Természettud. és társadalomtud.) (3.-ból származik) Hogyan lehetne a változásokat megelőzni? (Term. és társadalomtudomány)
Néhány, ember előidézte fontos változás: • Globális éghajlatváltozás • Vízkészletek • Fajok kihalása • Ózonelvékonyodás (példaként tárgyalja a három előbbi fontos mellett) Globális éghajlatváltozás → felmérés (tudósok között): ez a legnagyobb probléma Mindig volt változás, most → sokkal gyorsabb (emiatt nagyon nagy baj) → alkalmazkodás nehéz Globális felmelegedés (sokszor: felmelegítés; angolul: heating) → ez a globális klímaváltozás alapja • A 20. szd.-ban az elmúlt évezredben a felmelegedés: 1906-tól 0.7 oC; (nem nagy, de mégis komoly változást jelent); 0.6 az utóbbi 30 évben, fele az utolsó évtizedben • Egyenetlen: sarkok felé jobban, kontinensek jobban
IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) → nemzetközi szervezet, szakmai sokszínűség (jelentés: www.ipcc.ch); [2007 → Béke Nobel-díj, magyarok is] → Δ T (2100-ra) ~ 1-6.5 oC, szárazföldön még nagyobb → több modell összesítése, (IPCC, 2007-es jelentés; magyarul is a Vidékfejlesztési Min. honlapján) Legutóbbi jégkorszak vége ~ 15000 (10-18 ezer évvel ezelőtt ért véget) év, akkor 5000 év alatt 4 oC → 50-szer gyorsabban bekövetkező változás → ez a probléma! 1970 óta 50-70%-al nőtt az üvegházgázok kibocsátása Ok → a fő ok az ember, (más is, pl. napsugárzás pár %-ot nőtt 300 év alatt) CO2 → fele a légkörben, felét elnyelik az óceánok, a hatás 55%-a ebből; • fosszilis, égetés (ez a legnagyobb); • erdőirtás (ez ~ 1/5-rész);
A többi gáz: 45% → • O3 (trposzférikus és felszínhez közeli (fosszilis égetése miatt), • CH4: fosszilis, kérődzök tenyésztése (ez a legfontosabb: 1.5 milliárd szarvasmarha, hulladéklerakók), • N2O (ez a kéjgáz, több kisebb forrás, műtrágyák, mezőgazdaság), • halogénezett CH-k (több gáz) Klímaváltozás jelenségei: • melegedési trend kimutatva • hőhullámok gyakoribbak, erőteljesebbek (2003, 2007); 2003: statisztikailag plussz halálesetek, (Fr. országban ~10 kfő, idősek, gyerekek, szívbetegek,) • Csapadékmintázatok megváltozása: szélsőséges eloszlások, összességében több csapadék, „felpörög a vízciklus”; 56% változás, nagy térbeli szórás; csökkenés is lehet, M.o.-on is ez van. Lehet kevésbé egyenletes csapadék,
•
•
•
• •
azonos átlaggal. Mérsékelt klímaváltozás, Mo.-on is. Árvízveszély: csapadékváltozás a fő ok: nő → statisztika kimutatja (tiszai [2001ben évszázad árvize, azután 2003-ban is], dunai árvizek [2002]) M.o. 20. szdban csapadék: 640 mm-ről 560 mm-re (jelentősen) csökkent Aszály általános lehet: 20-25 éve fokozódott (M.o. mediterrán irányba változik) További szárazodás várható, ugyanakkor a telek nedvesebbek lesznek Földközi tenger körül → több erdőtűz Világóceán szintje emelkedik (15-20 cm a 20. szdban). Tévhit: a sarki jégsapkák olvadása lenne a fő ok (nem ez). 21. szd.: 20-60 cm lehet, (IPCC becslés, új modellek: akár ~ 1m is lehet), ok: jégolvadás, víz hőtágulása (ez a főok!), szárazföldi lefolyás növekedése (kevésbé fontos) 20-60 cm-nél → több 10 millió; 1 m-nél ~ 100 millió ember környezeti (éghajlati)
menekült, vándorlás → máshol (pl. M.o.-on) probléma Klímaváltozás: pozitív hatása is lehet, a gyors változások miatt negatív dominál (minél gyorsabb, annál veszélyesebb) Teendők: alkalmazkodás (kezelni az elkerülhetetlent), Csökkenteni a változás okát: Energetika: megújulók → 13 %, 6-7% biomassza; baj: nagy területek kellenek hozzájuk 2000-ig csökkent az egységnyi energiánál kibocsátott C, azóta nő Kiotó: 2012-ig 5%-al csökkenteni a széndioxidot 1990-hez képest (gyenge követelmény!) 2009-re Kiotót követő cselekvési terv: sokkal szigorúbb → nincs megállapodás
Víz a légkörben (Különleges szerepe van a Földön)
A Föld vízkészlete: ≈ 2 milliárd km3 (kb. 2 1018 tonna) • 15 %-a kémiailag kötött • A maradék 1,4 milliárd km3 a globális víztározókban található Óceánok: 97.5% (sótartalom: 35 ezrelék), jég: 2%, felszín alatti vizek: 0.57%, folyók, tavak, bioszf.: 0.02% A légköri víz kb. 13.000 km3: • 99% troposzférában • Ha mind kihullna → 25 mm csapadékot jelentene (átlagosan 1000 mm az évi csapadékmennyiség) • Egy év alatt kb. 40-szer újul meg a légköri vízkészlet → tartózkodási idő 9 nap. • 97.6%-a légnemű halmazállapotú, 2.2%-a pedig szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotban található a légkörben. Édesvíz szűkösség (1 főre eső mennyiség csökkenése)
Tengervíz (96% sós víz) sótalanítás → rengeteg energia Miért csökken? Növekszik a felhasználás (1950 óta 3x), kínálat csökkent: vízszennyezés növekedett, éghajlatváltozás is ok (bizonyos helyeken) Most: emberek 8%-át érinti (500 millió ember), 2030-ra 30% fog szenvedni miatta (sorrend: Észak Afrika, KözelKelet, Kína, India részei) M.o. a világ 10 legfenyegetettebb országa között; ok − alvízi ország, 95% külföldről; − szárazodás, − sok felszín alatti víz: keletkezésnél gyorsabban használjuk fel
Alvízi országok fenyegetettsége → fegyveres konfliktusok (arab ― Izrael, India
―Pakisztán, Kasmír → Indus forrásvidéke, → vízháboruk száma növekszik) Fajok: >4 millió (<30 millió, 1.5-et leírtak) Fajok kihalása: ez visszafordíthatatlan. • Háttérkihalás: évi 4-5, ma évente 4-6 ezer/év faj hal ki. • Populációk száma csökken • Földtörténet: 5 nagy kihalási hullám, legutóbb 65 millió éve • Homo sapiens: ~ 500 ezer év → azóta nem volt nagy fajkihalás Mai okok: • élőhely beszűkülés (trópusi őserdők kiirtása ~100 ekm2 évente), • invazív (özönfaj a magyar név), nincs természetes ellenség, ragadozók, paraziták → őshonos nincsen felkészülve; pl. Mo. → leggyakoribb fafaj: akác; parlagfű, angolna elterjedése
behurcolás (nemzetközi kereskedelem, turizmus), túlhalászat, túlvadászat, • szennyezések: növényvédő szerek, éghajlatváltozás Fajkihalás kára: (sok más is) 1) [esztétika (Cicero: a változatosság gyönyörködtet)] 2) Föld állapota: fontos szerep a környezet állapotának megőrzése 3) Kőzetmállás: a termékeny talaj képződésének előfeltétele (100-szor ― 1000-szer gyorsabban bizonyos mikroélőlények segítségével), talajok, 4) hasznot hoznak: pl. gyógynövény Ezek a természet „ingyenes” szolgáltatásai Példa: a repülőgép szegecseinek ritkítása → hol a határ, az összeroppanás? Melyek a kulcsfajok? •
Bioszféra: kísérlet Arizonában:
üvegház, minden benne, zárt rendszer, önfenntartó rendszer. → nagyon hamar kudarc: elfogyott az oxigén, fajok kihaltak, beporzók kihaltak ― valóságban is probléma (Könyv: Ehrlich házaspár: Fajok kihalása) Ózonelvékonyodás: sztratoszférikus ózon Ok: halogénezett CH-k (szintetikus vegyületek: CFC-k klórozott, fluorozott szénhidrogének, metilbromid), stb. 1931 körül: gyártás megjelenése, 1974: Nature cikk → hatása lehet, 1985: cikk → az Antarktisz fölötti elvékonyodás, Cl és Br atomok felszabadulása, -85 oC alatt katalitikus felhők alakulnak ki 1987: Montreal-i jegyzőkönyv 2004: siker: 10% alá visszaesett (feketepiaca van, Kína), 21. szd. végére visszaállhat a korábbi állapot (baj: a vegyületeknek hosszú az élettartamuk)
Bioszféra: az a térség, ahol anyagcserét folytató élőlények előfordulnak (~ néhány – km-től → +10 km-ig) Kiotó-i – Montreal-i jegyzőkönyvek összehasonlítása Kiotóit: nem fogják betartani [CO2 kereskedelem]; 2005-ben lépett hatályba → kötelező CO2 csökkentés 1990-2012 5% csökkentés a kibocsátásban: Br, Kína, India nem írta alá; EU 8%, Mo. 6% → CO2 kibocsátásban 10-szeres csökkentés kellene: Kiotó: első lépésnek jó 2009-ben Koppenhága-i klímacsúcs: hogyan menjen tovább, keményebb számok lettek volna → sikertelen Montreal jól működik, Kiotó nem, mi az oka? Különbség 3 fő ok: ózonfaló vegyületek: • kisebb része a gazdaságnak • kevés ország megállapodása • gyártás: csak 2 cég, helyettesítő technológiák megoldottak
(éghajlatváltozásnál: erős az ipari ellenlobbi) Társadalmi háttér vizsgálata: 3. Milyen társadalmi okok vannak a változások mögött? (Társadalomtudom.) 4.Hogyan lehet mérsékelni a kiváltó okokat? 5. Hogyan lehetne a változásokat megelőzni? (Term. és társadalomtud.) Bioszféra: → benne: gazdaság → bioszféra Bioszféra átalakítása: a gazdaságnak kiemelt szerepe van Nyersanyag kitermelés → termelés → fogyasztás → ez alakítja a bioszférát Gazdasági tevékenység sémája: Kitermelés (természeti erőforrás) → nyersanyag → termelés (javak), szolgáltatások → fogyasztás → szennyezés, hulladék Kitermelés → termelés → fogyasztás; gazdasági anyagcsere a természettel
A folyamat a természettel való kölcsönhatás (entrópianövekedés) Átalakítás: a lánc két végén. Mitől függ az átalakítás mértéke? • Mennyi javat állítunk elő (ez a mérték) → ez a gazdasági teljesítmény • Egységnyi teljesítményhez tartozó anyag, energia, hulladék. B ~ YxZ B (átalakítás mértéke) Y (gazdasági teljesítmény) Z (egységnyi teljesítményhez mennyi anyag, mennyi hulladék → bioszféra átalakító hatás) → ezek a közvetlen tényezők B=YxZ →környezet-átalakító tevékenys. A képlet a folyamatokra utal! Y = P (személyek száma) x Op (fejenkénti gazdasági teljesítmény) → alapformula!
Z=T+S+G Nem matematikai formula! T → mennyire környezetkímélők a technológiák S → gazdasági szerkezet (mekkorák a bioszférát átalakító szektorok), ált. S nagy (okt.: kis S, acélipar: nagy S) G → a gazdaság geográfiai mintázata (hogyan válnak el a gazdasági tevékenység elemei, minél jobban elválik → G annál nagyobb) nagy távolság: információhiányt is jelent Mögöttük egy sor közvetett tényező! Így pl. kultúra: értékrend, világnézet, intézmények. Ez kijelöli a környezetvédelem öt stratégiai szempontját → csökkenteni kell: P, Op, T, S, G → ezeket mind csökkenteni lehet és kell. Ezeket nézzük végig. P: láttuk: népességszám → most 6.8 mrd. 2000-2010 között 78 mill/év növekmény
Történelmi csúcs: 1965-70 2.1%/év. Csökkenés oka: kevesebb szülés (termékenységi átmenet). Kína és India szaporodási üteme → kezd csökkenni Termékenységi átmenet: elindult 17. szd. Nyugat-Európa, M.o.: 19-20 szd. forduló (ekkor a maximum). Mindenütt megfigyelhető (5-6 afrikai ország kivételével) ~ 1950-ben 5 gyerek/nő, most 2.5 gyerek/nő. Csúcstartó: Niger (>7), min. Keletközép-Európa 1.2% (M.o. 1.3%) Telítődés a jövőben → csökken a termékenység (ENSz tanulmány). ENSz → alsó becslés: 2030-ban maximum (lassuló növekedés), utána csökken, Legvalószínűbb: szd. közepéig növekszik Kína: születéskorlátozás (emberjogi problémák), fiúk többen vannak. 1980 óta sok eltitkolt gyermek, állami egyke
modell. Emberjogi szempontból ez is kifogásolható. Más születésszabályozás (tabletta, gumi) kevésbé kifogásolják. A 3. világban ezek nem elérhetők. Nem kívánt terhesség: minden 3-dik gyerek. Üdvözlendő változások. Néhány mellékhatásaként is csökken a termékenység a) nők helyzetének javulása, b) iskolázottság, c) nyugdíjrendszer kiterjesztése. Lehetséges gyorsütemű csökkenés: pl. Tunézia 30 év alatt 6-ról 2-re; Mongólia 7-ről 1.9-re. Ellene hat: nemzetek versenyzése (gazdaság, haderő stb.). Kairói népességkonferencia → nincs megállapodás Op → gazdasági teljesítmény, helyről-helyre változik. Mindenütt kiemelt társadalmi, politikai cél
Növekedés töretlen 1950 óta [GDP-ben mérve évi átlagban 2% bővülés → nagyobb, mint a népességnövekedés ― erre nagy esély van]. → Valószínűleg nőni fog. [Most válság van → tudatos intézkedés és nem válság kell a helyzet kezeléséhez.] Op csökkenéséhez: új gazdaságpolitika (most neoliberális) → ökológikus (szabályozott piacok társadalmi ellenőrzés alatt) Közgazdaság: neoklasszikus irányzatok; természeti korlátokról, a gazdaság természeti beágyazottságról nem beszélnek. [Ökológiai közgazdaságtani olvasókönyv, Pataki-Takács-Sánta, Tipotex]
Anyagi javak halmozása → ez a korszellem. Csökkenteni kell: ehhez négy dolog kellene: • Új gazdaságpolitika: eddig neoliberális ― önszabályozó piac elve: megbukott a gazdasági válsággal • Ökológiai szempontból: vissza kell szorítani a piacokat, a piacok kerüljenek vissza a társadalmi ellenőrzés alá Ez az üzletek korlátozását jelenti. Társadalmi csoportok beleszólalhassanak, → piac kiszakadt az ellenőrzés alól. • Közszolgáltatás területén nem kell piac (pl. vízszolgáltatás) • Neoliberalizmus → rugalmas ideológia, puhább formában akár túlélhet. Tudomány: a közgazdaságtanban a neoklasszikus irányzat dominál (lényeg: bár átfedés van a neoliberálissal, de más. Nem vesz tudomást a természeti korlátokról, elkülönülő bioszféra.)
Értékrendváltozás: anyagi javak bősége a központi érték →Több fogyasztás → jobb Fenntartások: szükség van az anyagi javakra, Másra is: egészséges környezet, értékes kapcsolatok, sokszor a gazdasági növekedés mindezt aláássa Mérsékelni kell a fogyasztást! Reklámok szerepe → gyerekeknek szóló reklámok (be kellene tiltani). Világgazdaság intézményrendszerének átalakítása: IMF, WB, WTO, G8 → nem demokratikus szervezetek; környezeti szempontjaik mások Visszafogás: világátlagban kell megvalósítani, nyugaton → erőteljes visszafogás kell. Életminőség: kultúra, környezet stb. → járulékos szempontok. Boldogságot csökkentheti → pénzkeresés negatív hatásai (USA: fogyasztáscsökkentő mozgalom).
T → környezetkímélő technológiák, csere is segít, pozitív trendek • Anyagtakarékos (bemeneti oldalon takarékoskodik, hulladékcsökkentés) • Energiatakarékos (energiatakarékosság: 20% csökk., az E/GDP ― 40 év alatt) • Hulladékcsökkentő technológiák (kimenet oldala segít). Technológiaváltás → más felhasználás, már ez is környezetkímélő lehet S → gazdaságszerk: termelőtevékenységet megváltoztat (zöld adó: Svédország, D). Munka helyett → természeti források megadóztatása. Ökológiai adó [csökkentik a munka adóját, növelik a természet- és hulladékadót] Szolgáltatások → támaszkodik az iparra, mezőgazdaságra, harmadik szektor. Pl. turizmus: szennyező, anyagigényes. Termelésszerkezet → elmozdulás látszik. (A környezetszennyező term. → a 3. világ) Fogyasztás: nincs elmozdulás, globálisan nem mozdul.
A statisztikák alátámasztják → ált. a környezetkímélő felé mozdul. G → térben való szétválás: cél a növekedés fokozása. Mi a hatása a válságra? Kitelepítés: laza körny. szabályok → előny Globalizáció → nem spontán folyamat (aktív erőfeszítések). Cél: a világgazd. növekedésének fenntartása ― nem igaz, hogy ez a szükségszerűség. Intézmények: a 4 szervezet (WB, IMF, WTO, G8), multik. Gazdaság: lokalizációja (többen hangsúlyozzák): a válság ezt elősegítheti. Példa: a mezőgazdaság lokalizációja. Nemzetközi termékek, azonos áruk között folyik a kereskedelem. Mindez tág határok között elfogadható Elvileg: mind az 5 tényezőt csökkenthető. Ma → ált. a T-t csökkentik (esetleg S-et). → Valószínűtlen, hogy sikeres legyen. Ok: korlátok vannak (pl. gazdasági korlátok)
Nem biztos, hogy − az új technológiák jobbak környezeti szempontból − jó irányba megy a technika terjedése. Pl. Papírmentes iroda paradoxon: várták: computer csökkenti a papírt → nőtt. Energetika (biomassza): dominált a 19. szd.ban. Ma biomassza abszolút értékben nőtt → nagyobb az energiaigény Jevons (angol közgazdász) paradoxon (visszapattanó hatás) → kőszén növekedése a bányászat hatékonyságnövekedése ellenére. (Termékárcsökkenés [más termékre költheti a pénzét, közvetett visszapattanó hatás] → termelés fokozására vezet.) Reklámok
Nem elég az 5 faktorból egyet csökkenteni → a bioszféra átalakításában mind az 5
részt vesz. (Pl. autók kevesebbet fogyasztanak, mégis nő a fogyasztás, mert nő az autók száma) Egyes tényezők kölcsönhatása a bioszféra átalakulásával. (Társadalmi-gazdasági rendszer ― kultúra, gondolkozás). Mind az 5 tényező szerepet játszik a bioszféra átalakításában, ezért sem elég egy tényező. Új technológiáknál: elvileg új problémák léphetnek fel Nem szerepelhet nagy értékű tag → a tényezők kölcsönhatnak TSA → A bioszféra átalakítások nagy ugrásai (könyv, PhD disszertáció)
