Így lehetünk kompetensek Lehetıségek a külsı világ tevékeny megismerésére
Egy éves projekt a Nemzeti Parkkal közösen 1
Bevezetı gondolatok
„ E táj vigyáz rád, dajkálón Hajolnak rád a dombok. Ha dalaikat hallgatod, Elfelejted a gondod.
Varázsigékkel óv e táj. Varázsát öltsd magadra, S vértes vitézként így köszönts A való holnapra!” ( Gazdag Erzsi: İrség )
Különleges, folyók formálta dombvidék hazánknak ez a nyugati tája. Üde zöld rétek, fenyves erdık, kristálytiszta patakok, dombtetıkön megbúvó apró falvak. Ez az İrség. Az idelátogatók számára a különleges szabadságérzés jelenti az İrséget, melyet a civilizáció számtalan rombolásától megmenekült természet, az ehhez alkalmazkodó települések, és az ott élı, archaikus kultúrát máig ırzı barátságos nép megismerése okoz. A vidék kultúrtörténeti értékekben is igen gazdag. Az İrség a természeti értékei mellett, egyedülálló településszerkezettel, élı néphagyományokkal és ma is mőködı kézmővesiparral (fazekas, kovács, kópickészítı, kosárfonó, fafaragó) rendelkezik. Az ırségi települések szerekbıl állnak, a szerek lazán épületcsoportokat jelentenek. İriszentpéter és Szalafı 7- 9szerbıl áll.
elhelyezkedı
kisebb
Valaha járhatatlan erdırengeteg volt az İrség, az országot védelmezı gyepürendszer fontos szakasza. A természetes, illetve a természetszerő területek 75%-nál is nagyobb mértékben fordulnak elı. Így ez a térség Vas megye, egyben a Dunántúl legnagyobb összefüggı természeti egysége.
2
Katica Óvoda İriszentpéter
Óvodánk İriszentpéter központi részén épült fel 1981-ben. 1995-ig négy csoport és konyha mőködött itt, majd ez évben gazdasági okok és a gyermeklétszám csökkenése miatt egy csoportot és a konyhát megszüntetett a fenntartó. Intézményünk hat község közös fenntartása alatt mőködik (Ispánk, Nagyrákos, İriszentpéter, Szalafı, Szatta és Kondorfa) innen érkeznek hozzánk a gyermekek. Kis óvoda a miénk, de tágas az épülete. Jól felszerelt eszköztárral büszkélkedhetünk és szép nagy, füves, bokros, fás udvarral, tájba illı vonzó szabadtéri játékokkal, mászókákkal, minden kicsi mozgásigényét a legteljesebb mértékben kielégítve. Épületünket az elmúlt években felújították, és közelmúltban elnyert pályázattal hamarosan ismét szépítik, korszerősítik. 1999-ben került bejegyzésre alapítványunk, melyet az İriszentpéteri Óvodába Járó gyermekekért hoztunk létre. 2010-ben Madárbarát óvoda címet kaptunk.
Óvodánk gyermekképe „… Óvodai munkánk során a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. Személyisége cselekvések, tevékenységek komplex rendszerén keresztül fejlıdjön. Nyugodt, biztonságos környezetben, elmélyült játékkal töltsék napjaikat. Törekszünk olyan lélektani klímát teremteni magunk körül, amelyben a gyermekek szabadnak érzik magukat, képesek a világra rácsodálkozni, észrevenni a szépet, és jól érzik magukat, társaik és az ıket körülvevı felnıttek közösségében…”
Célunk A gyermekek „Harmonikusan fejlett, egyéni képességi szintjüknek megfelelıen alkalmassá váljanak az iskolai tanulmányaik megkezdésére.” Egy nemzeti park ölén mőködı „gyermekkert kicsinyeinek a természet szeretetét, óvását kevésbé kell tanítani, elég gyakorolni, és a példa ösztönösen nevel, okít is. Az İrségi Nemzeti park munkatársainak segítségével óvodánk több közös programot szervez minden nevelési évben, amely programok a gyermekek természet szeretetére, megismerésére, felfedezésére, óvására nevelését hivatottak változatosabbá, szakszerőbbé tenni. 3
Nem tulajdonosai vagyunk a világnak, a természetnek, hanem mindössze használói, résztvevıi
Szőkebb hazánk İriszentpéter az İrségi Nemzeti Park területén, annak is a központjában található.
Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdıkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörő tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek. Innen a táj neve: İrség. E csodálatos tájban fellelhetı természeti, néprajzi, kultúrtörténeti értékek megóvására 2002. március 1-étıl az İrségi Nemzeti Park Igazgatósága ügyel. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 00 ha-on, melybıl 3086 hektár fokozottan védett. A magas éves csapadékmennyiség miatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag terület.
A térség egyik legjelentısebb folyója a Zala ( Szala), ami Szalafıtıl északra ered és középen szeli át az ırségi tájat. Ez a folyó óvodánk közvetlen közelében folyik, ezért is választottuk folyamatos megfigyelıhelynek.
Az İrség 63%-át borítják erdık, A terület leggyakoribb erdıtársulásai a mészkerülı erdeifenyvesek, melyeknek jellemzı növényei a boróka, a szırös nyír, a fekete és vörös áfonya, a korpafüvek és a körtikék. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemzı virága a helyenként tömegesen elıforduló kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat égerligetek kísérik, a ritka stuccharaszttal.
Nagyon sokféle, ritka és szigorúan védett növénnyel is találkozunk. Megtalálható pl.: a henye boroszlán, turbánliliom, farkasboroszlán, tızike, hóvirág, karéjas vesepáfrány, sárgaliliom, boglyos szekfő, kerek levelő harmatfő, ujjaskosbor, cickafark, zergeboglár, kornistárnics stb. A védett növényfajok száma 111.
A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetıen az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. Találhatunk ízletes vargányát, sárga rókagombát, galambgombákat, ızlábgombát, pereszkét.
Az erdıszélen, árokparton tömegesen nı a kökény, a vadrózsa, a szamóca. A dombtetıkön virít a sipolóvirág, az ıszi kikerics, de a patakok közelében a gólyahír, és a boglárkafélék is megjelennek. 4
Az állatvilág is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg is védett ritka szitakötıfajok is megtalálhatók itt. E tájon tizenkét békafaj és mind a négy hazai farkos kétéltő faj védett egyedeivel találkozhatunk. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. A hüllıket gyíkfajok, siklók, kuszmák, helyenként mocsári teknısök képviselik, és a Vendvidéken elıforduló Alpesi gıte. A táj madárvilágának jellegzetes vonása, hogy itt fészkel a süvöltı, keresztcsırő csíz, búbos cinege, kis légykapó, királyka, billegetı. A vidék értékes madárfajai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, fakopács, szarka, galamb, szajkó, héja, vércse, fácán, erdei szalonka, rigók, fehér gólya is.
A nagyvadállomány is jelentıs, egyaránt elıfordul a vaddisznó, az ız és a gímszarvas. A denevérek közül a nagyfülő denevér, a kisemlısök közül a pocok, pirókegér, a fokozottan védett vidra, megtalálható.
Az elızıekben leírtak alapján a mi feladatunk az óvodában mindezen értékekre felhívni a figyelmet és védeni, szeretni a környezetünket. A környezeti nevelés célja, hogy a környezettel való együttélés biztonságos, és fenntartható legyen.
A fenntarthatóság azt jelenti, hogy gondoskodnunk kel a jövıben is mindarról, ami a mai élet lehetısége és feltétele, ami a sok gond és konfliktus között mégiscsak lehetıvé teszi az örömteli életet, biztosítja mindenkinek a boldogság lehetıségét.
Mivel ebben az életkorban a gyermekek fı tevékenysége a játék, ezeket a feladatokat a játékba ágyazott tanulás és megtapasztalás útján szeretnénk megvalósítani, amihez a Nemzeti Parkos program kiegészítésként szolgál, az új és gyakorlati lehetıségek tárházát adva.
„ A jövı fenntarthatósága érdekében a környezeti nevelésen kívül nincs más alternatívánk.”
( Havas Péter )
5
Projekt (tervezet), projektmódszer
„A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természető probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyerekek széles körő összefüggésben dolgozzák fel.”
„ A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása…”
„ A projektmódszer a gyermek érdeklıdésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülı módszer. A megismerési folyamatok a projekt tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg.”
A projektmódszer jellemzıi röviden:
• • • • • •
a gyermekek számára biztosított szabadság a mindennapi életbıl vett problémák közös megoldása együttmőködésre épül a központi téma tevékenységek sorozatában valósul meg idıtartama szabadon meghatározható a témafeldolgozás teljes a tevékenységekbe integrált mőveltségtartalmak sokoldalú, közvetlen tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba
„ A projekttervek végsı, tartalmi megvalósulását természetesen a gyermekek választása alapvetıen befolyásolja, ami a tevékenységek sokszínőségét eredményezheti. A fontos az, hogy a projekt élményként valósuljon meg a gyermekek óvodai életében.”
6
Projekt megszervezése Elıkészítı szakasz: Augusztus hónap közepén a Nemzeti Park munkatársával: Stefanich Péterrel megbeszéljük a közös és egész évre kiterjedı évszakokhoz és a kompetenciai nevelés ıselemeihez kapcsolódó programokra. Célunk a természetes környezetben való felfedezések, megtapasztalások lehetıségének biztosítása az óvodai nagycsoportos gyermekek számára. Értéket szeretnénk közvetíteni, a szülıföld és hazaszeretetre nevelésben, valamint a természet és környezetvédelemben. A programokon részt vevı gyermekek számára kis igazolványokat készítünk Természet barát Klub néven, melybe minden program után bélyegzés és aláírás is kerül és a program befejezésével a gyermekek kézhez kapják. A projekt dokumentálását a két nagycsoportos óvónı végzi és a fotókat is elkészítik a befejezésre, majd az óvodában egy kiállítással zárjuk le a programot.
Lebonyolítási szakaszok: İSZ- TŐZ • • • •
Szekerezés Szalafıre, háziállatok, tökföld megtekintése. Séta a Rezgınyár tanösvényen İszi tapasztalatok, vetítés az óvodában Tökfesztivál látogatása a Nemzeti Park területén. (szülık egyetértésével és részvételével)
TÉL- VÍZ • • •
Madárlesen az óvoda udvarán Vetítés a nálunk telelı madarakról, erdı-mezı állatai télen. Lovas szánkózás, befagyott TÓKÁK, környezetünk
TAVASZ- FÖLD • • •
Hóviráglesen Csödében Zala (Szala) parti kaszálórét növényei, rovarok Zala patak vízében élı állatok, vízi állatok
7
NYÁR- LEVEGİ
•
Kirándulás a Kıszegi Bechtold István Természetvédelmi LátogatóKözpontba
• • •
Madárodúk, itatók az óvoda udvarán Projekt befejezése, igazolványok kiosztása, képek rendezése, kiállítása. Tapasztalatok megbeszélése, összegzı emlékeztetı
Együttmőködési megállapodás megkötése az İrségi Nemzeti Park Igazgatósága és az İriszentpéteri Katica óvoda között
A projekt utáni dokumentálás, rajzok, fényképek, összesítı, Emlékeztetı formában készül.
A Ö.N.P. munkatársa elkészíti indulásra a gyermekek részére a Természetbarát Klub igazolványokat, melyet minden program megtörténte után kitöltünk és pecsételünk.
ELİKÉSZÍTÉS
Szülık tájékoztatása az éves közös programokról. Felhívjuk figyelmüket az idıjárásnak és mozgásnak megfelelı öltöztetésrıl,pl: szekerezéshez, szánkózáshoz rétegesen öltözzenek, vízpartra gumicsizmába megyünk, stb.
8
Az Ö.N.P.munkatársával összeállítjuk az éves közös programokat, mely az óvodai HNP. évszakok szerinti tervezéséhez kapcsolódik.
A programok indulása az óvoda nagycsoportos gyermekeit érinti.
Elsı program
Indulás az óvoda bejáratától tízórai után. Megfelelı öltözködés. Baleset megelızı ismeretek megbeszélése. Visszaérkezés az óvodához, élmények megbeszélése, ebédelés, dió kóstolás, a többi óvodás megvendégelése dióval.
Diószedés a plébánia udvarán. Színe, alakja, diótörés, kóstolás, gurító verseny, csonthéjas ismertetése.
Szekerezés Szalafıre Háziállatok és tökföld megtekintése
Az ısz kezdetének figyelése, gyümölcsfák és terméseik, levelük, formájuk stb.
Illemszabályok, udvariasság egymással szemben, köszönés ismerısöknek, halk beszélgetés, stb.
Magyar tarka tehenek és borjaik, lovak és csikók simogatása, hangjuk utánzása, tapasztalati megfigyelések.
Dalok: Berta Luca óvodásunk vendégházánál megállunk hazafelé, szabad mozgás, hintázás, csúszdázás, lovak etetése, simogatása. Vendégség.
•Hull a szilva •De jó a dió •Alma, alma.. Halk, hangos, gyors, lassú éneklés.
9
Szabadföldön termı tökök megfigyelése, számlálása, méretük, színük, formájuk, hasznuk.
10
Második program
Visszaérkezés gyalogosan, meg – meg állva, nézelıdve és vidám hangulatban az ovihoz
A központi épületben képeket nézegetünk a nálunk telelı és a vonuló madarakról.
Dalok éneklése, madárhangok utánzása, mondókázás az eddig tanultakról. Halk, hangos éneklés.
Indulás az óvodából gyalogosan tízórai után a Kovácsszeri úton az İNP központjához.
Séta a Rezgınyár tanösvényen
A fák haszna, formája, levelük, színük, termésük megismerése.
11
Útközben átsétálunk a Kovácsszeri dombos réten, figyeljük a fákat és növényeket
Beszélgetés, hallgatjuk a madarak hangját.
AA rezgınyár tanösvényen Péter bácsival megismerjük a fákat,tölgy, nyír, fenyı, boróka, kecskerágó, madárodú és fészek megnézése.
12
Harmadik program
İszi tapasztalatok Kimegyünk a zsibongóba és kis székeken elhelyezkedve figyelünk a vetítésre. A vetítés végén megmozgatju k kezünket, lábunkat, szaladunk, ugrálunk, repülünk, mint a madarak és a hangjukat is utánozzuk
Külön kérésre a területünkön élı szarvas, ız, vaddisznó és róka családról is diákat nézegetünk. Mozgásuk, életmódjuk, téli etetésük is szóba kerül.
İszi tapasztalatok, vetítés az óvodában, összegzés
Jutalmul az ıszi erdırıl is láthatnak felvételeket, színek, formák, emlékezet fejlesztés, szókincsbıvítés.
13
Bemelegítésként és emlékezet felidézésére Péter kérdéseket tesz fel a gyerekeknek az elmúlt idıszak tapasztalatairól.
Versenyeztetés, a madarakról, növényekrıl, háziállatokról. Aki ügyes, jutalmul kis képeket kaphat.
Vetítés a háziállatokról, megbeszéljük gondozásukat, külsejüket, hasznukat és életmódjukat.
14
Negyedik program
Madár lesen
A megfigyelés tapasztalatait a következő diavetítés alkalmával rögzítjük.
Illemszabályok, udvarias viselkedés, egymás segítése, halk madárfigyelés, közös örömök.
Mese: Móra Ferenc: A cinege cipője. (eljátsszuk, táncoljuk, gyakran mondogatjuk)
Előzetes beszélgetés, könyvnézegetés a madarakról.Színek, formák, hangok
Madárlesen az Óvoda udvarán
Énekeljünk. De jó a dió, Ágon ugrált a veréb, Betemetett a nagy hó Ugráljunk, mint a verebek Madarak voltunk..
15
A folyamatos megfigyeléshez kirakunk 4 madárodút, 2 madáretetőt a fákra. Naponta teszünk bele napraforgó magokat
Madár lesen, a csoportszoba ablakából figyeljük a madarakat, megnevezzük őket, Csúszka, zöldküllő, feketerigó, cinege, veréb, vörösbegy, rozsdafarkú, és szajkó is
Madarak ismertetőjegyei: tolluk, csőrük, lábuk, hangjuk, méretük. Számlálás, összehasonlítás.
16
Ötödik program
Nálunk telelő
A foglalkozás végén jutalmul megnézzük a vidékünkön élő nagyvadak képeit. Felidézik a személyes élményeiket.
Átrendezzük a zsibongót, előkészülünk a vetítéshez
Események felidézése, beszélgetés a látott és ismert itt telelő
Vetítés, versenyeztetés Madáretetés télen, óvodai és otthoni tapasztalatok felidézése. Mikor mivel etetjük a
Beszélgetés. A madarak
NÁLUNK TELELŐ MADARAKRÓL
Összehasonlítása színűk,
Madárhangok CD-n
madarakat. Nagymozgások a zsibongóban, ugrálunk, lépünk, szökdelünk, gyorsan és lassan repülünk, mozgunk
Éneklés, mondókázás
hallgatása. Új ismeret
A cinege cipője, madarak voltunk, Betemetett a nagy hó, Harkály VETÍTÉS A kopogtat, ugráljunk, Fecskét látok, Gólya gólya gilice, melyik a
nyújtás, hangutánzás
17
Hatodik program
Visszaérkezünk az oviba, szép idő van, még játszhatnak az udvaron, elmesélhetik élményeiket.
Szülők tájékoztatása, kényelmes ruházat, vízálló cipő az előkészítésben..Autóbusz rendelés, Nemzeti Park szakvezetője előzőleg bejárta a terepet.
Indulás az óvoda bejáratától március 26 -án 9 órakor. Viselkedés az autóbuszon, Udvariasság Hogyan viselkedünk az erdőben? (halkan beszélünk, lábunk elé nézünk
Fényképezünk: és pár nap múlva megnézzük, felelevenítjükt a kirándulást.Természetvédele mre nevelés.
Útközben HÓVIRÁG Énekelünk:Itt a tavasz, ébresztő, tavaszi szél, Gólya, gólya gilice, Mondókázunk: Fű, fű, fű, Hóvirágom virágom, Jó, hogy látlak hóvirág stb.
LESEN CSÖDÉBEN
( 20 perces út,)megnevezzük környékünk falvait, ki hol lakik?Figyeljük a fák rügyező ágait, a bokrokat és a zöldellő réteket.
Szabadban való mozgások: -hajladozunk, ahogy a fák ágait a szél mozgatja,Repkedünk, ahogy a réten a lepkék,-gólyfészket, gólyapárt is látunk, egy lábon állunk. -Versenyt futunk a réten, átugorjuk a vakondtúrásokat, kiscsikók, bárányok, nyulak vagyunk.
Az avarból százával bújtak elő a hóvirágok, nézzük az alakját, színét, méreteit, számláljuk, hogy egy kisebb csoportban hány szál nőtt ki .Megfigyeljük szerkezetét, hagymás növény, színei a zöld, fehér és a barna földben áll.
18
Úticélunk: Csöde, ahol a parkolótól néhány száz méterrehóvirágerdő található. Gyalogolunk, nézelődünk, tócsákat kerülgetünkCsalitos erdő, dimbes ,dombos, lehet nézelődni, szaladgálni.
19
Hetedik program
Készítünk néhány csoport fotót, és vidáman, elfáradva de rengeteg tapasztalattal visszasétálunk az oviba
Fogócskázunk, párt választunk, számláljuk a virágcsoportokat, megnevezzük azokat,méretüket összehasonlítjuk, kísérletezünk.
Elızetes egyeztetés után a NP. Szakemberével , megfelelı ruházatban elsétálunk a Zala parti kaszálórétre, ami közel van az óvodához.2010.május 12.-én.
Zala parti kaszálórét növényei, Rovarok, megfigyelése,
Célunk a kaszálórét tavaszi változásainak, a virágoknak, fák és bokroknak a megfigyelése tavaszi megújulás, színek, illatok, hangok megtapasztalása.
A növények ismerete mellett figyeljük a madárhangokat, lepkéket, bogarakat, rovarokat.
Tapasztalatok győjtése
Játékos mozgással utánozzuk a békék ugrálását, karunkkal repkedünk, mint a pillangók, mászunk, szaladunk,nagyító alatt guggolva vizsgálódunk.
Énekelünk a hétpettyes katicabogár-ról, a gólyáról, békáról, fecskékrıl, de a színek árnyalatait , fıleg a zöld-ét elemezzük.
Hallgatjuk a méhek zümmögését, a bogarak és giliszták, százlábúk, cincérek, hangyák mozgását is figyeljük.
20
Megismerjük a százszorszépet, árvacsalánt, réti szegfőt, boglárkát, margarétát, harangvirágot stb, szagoljuk illatát, verset mondunk a Margarétrıl, figyeljük szerkezetüket, színüket, gyönyörködünk bennük.
21
Nyolcadik program
Szakvezetınkkel az állatok neveit és ismertetı jegyeit kis vetélkedı formájában rögzítjük a gyerekekben .Feladatuk a látottakról egy saját elképzeléső képet készíteni az óvodában Vödörbe patak vizet merítünk, vizsgálódunk nagyítóval és szabad szemmel is. Különbség észrevétele.
Utánozzuk a békék hangját, a halak néma beszédét, mozgunk, szaladgálunk, tocsogunk a vízben, a parton úszást gyakorlunk
A kijelölt májusi napon ismét elsétáltunk szakvezetınkkel a Zala partra, de most gumicsizmásan, hálóval, nagyítóval, vödörrel felszerelve.Elızıleg megbeszéltük, hogy a vízben élı állatokat figyeljük meg.
Zala patak vízében élı Állatok Vizi állatok
A vízparti főzeket, égerfát, bodzabokrot is figyeljük, verselünk a lepke esküvırıl, a tücsök komáról, a csigabiga nénérıl, énekelünk és hallgatjuk a víz csobogását.
22
Szakvezetınk elmesélte a Zala keletkezési helyét: Szalafırıl indul, ezért nálunk Szalának is nevezik a kis patakot. Beszélt a kopoltyúval lélegzı állatokról, a kétéltőekrıl és a vízparton élı állatokról is. Figyeljük a víz mozgásirányát, -bal, jobb, gyakorlása,- a víz sodrását, tisztaságát, szemeteket nem szabad beledobni, mert elpusztulnak az élılények. A vízpart földjét, a növényzetét. Nagyítóval kémleljük a vizet, látunk-e ebihalat, békát, apró halakat, vizicsíbor bogarat, vizipókot, piócát, vizisiklót
23
Kilencedik program
Kellemesen elfáradva és élményekben gazdagodva hazautazunk az óvodához a délutáni órákban.
Az idıjárás függvényében kirándulunk a Chernel-kerti arborétumba, valamint a Hét forráshoz is felmegyünk.
Rövid pihenı, kérdések után megebédelünk az otthonról hozott elemózsiából és az épület környékét is bejárjuk.
Június 15.-én reggel 8 órakor autóbusszal indulunk Kıszegre az óvodától.
Kirándulás a Kıszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontba
Ragadozó madarak bemutatása, élı sövény, madárkórház megtekintése, rajzolás a madarakról.
24
Útközben figyeljük lakóhelyünk környezetét és a távolodó táj változásait. Kevesebb a fenyıfa, laposabb területeken át haladunk.
Kb. két óra utazás után megérkezünk Kıszegre a Behtold István természetvédelmi Látogatóközpontba, melynek bejáratánál szakvezetı fogad bennünket és elmondja a programot.
Megtekintjük az állandó kiállításokat a madarak életérıl, játékos madárismeret, kisemlısök, védett növények győjteménye.
25
Zárógondolat
A természettel évszázadokon át harmonikusan élt együtt az ember. Sajnos az utóbbi évtizedekben megbomlott ez a harmónia, és az emberi civilizáció egyre inkább a természet ellen fordult. Elfeledtük a természet és az ember szükségszerő együttmőködését, amely nélkül az ember is pusztulásra van ítélve.
Újra fel kell fedeznünk a természetet, hogy együttmőködhessünk vele. Ezt azonban csak a természet megismerésén keresztül kezdhetjük el a fiatalabb és még ártatlan generációkkal.
Számunkra az óvodások jelentik ezt a generációt és munkánk során mindig arra törekszünk, hogy megtanítsuk ıket környezetük szeretetére, védelmére, kezdve az óvoda udvarával és kitágítva a település területére. Ebben nagyon sokat segítenek az İrségi Nemzeti Park munkatársai, akik szaktanácsokkal is támogatják igyekezetünket.
Helyi Nevelés programunk már a kezdetektıl fogva kiemelten kezeli a környezet megóvását és a természet szeretetére nevelést. Célunk, hogy a környezet megismerésénél érzékeljék a szépet, védjék környezetüket, ismerjék meg a vidék jellegzetes és ritka növény és állatvilágát. Alakuljon ki bennük a szülıföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz főzıdı pozitív viszony. A megismerés kezdete az érdeklıdés. Mivel is kelthetnénk fel az érdeklıdést? A különös élılények, jelenségek bemutatásával.
Ezért olyan témákat választottunk a N.P. szakembereivel, ami a gyerekek érzelmeihez közel áll, pl a szabadon nevelt háziállatok, a tök és más termények, a madarak és fészkelı helyük, az erdı és állatvilága, a Zala patak élıvilága, kaszálórétek, és a tágabb környezet pl. Szalafı, Csöde stb.
Milyen hatást gyakorol majd rájuk? Ez tılünk is függ! Fedeztessük fel a közvetlen és közvetett környezetet, érezzék a szépet, halhassák a csendet, a madarak énekét, figyeljék az erdık és rétek zöldjét és színét, óvják a növényeket és gondozzák az állatokat. A környezetükkel szemben tanúsított magatartás is része a társadalmi beilleszkedés folyamatának.
26
İrség Szép az ırség télen, nyáron én mindig csodálom. Itt élek, mert itt születtem Az ország e kis szegletében. Viruló mezık látása, zöld erdık susogása, dombok szelíd hajlata: ez mind İrség tája. Madarak énekétıl hangos a sok erdı, de ezt csak az hallja, aki ide eljı. A sok kisebb-nagyobb domb megannyi szelíd lanka, varázsával megfogja az idegent, s itt tartja. A Zala itt még nem is folyó, csak egy kanyargós meder, csupa zölddel kísérve fut, szalad a messzeségbe. Télen szép a havas fenyı, a hó lehúzza ágait, mókus néz le ránk, s az ágak közt eltőnik. Az ızike a házakhoz jár, ha nem talál élelmet. Néha oly nagy a hó, s csilingel a szánkó. De a tavasz az igazi! A természet ébredése, a gyönyörő rügyfakadás: az İRSÉG éledése.
Koczorné Horváth Viktória
27
