Így kerülik el a Pécs-katasztrófát a spanyolok Saturday, 21 March 2009

Trans Art Area - International Educational and Creative Center

Így kerülik el a Pécs-katasztrófát a spanyolok Saturday, 21 March 2009

Földes András

„Ebben az országban nem könnyq bármit is keresztülvinni, mert nincs két ember, aki ugyanazt akarná.” „SzakértQk megállapították, hogy a gazdasági helyzetünk Európa legrosszabjai közt van.” „Nálunk lehetetlen bármit titokban tartani, mert elképesztQen pletykásak az emberek, minden kiszivárog.”

Értetlenül nézek spanyol vezetQmre, mert eddig az Q országáról volt szó, és nem vettem észre, hogy közben áttértünk Magyarország kivesézésére. „Nem, én Spanyolországról beszélek” – tesz helyre, és én az arckifejezését vizsgálva szinte elhiszem, hogy tényleg ugyanazokkal a gondokkal küzdünk. Empátiámat azonban egy pillanat alatt oszlatja semmivé, hogy ebben a dramaturgiai pillanatban megérkeztünk célunkhoz, León városának kortárs mqvészeti múzeumához. És ahogy végignézek a tejüveg bástyákon, tornyokon, meg a színes üvegektQl vibráló homlokzaton, már tudom, szó sincs sorsközösségrQl, a barátságos úr csak túlreagálja a helyzetet.

Sikersztori

A Musac épülete ugyanis nem teszetoszaságról, mutyiról és provinciális ízlésrQl tanúskodik, hanem inkább mértéktartásról és stílusról. A komplexum 2007-ben elnyerte az EU legfQbb kortárs építészeti díját, a Mies van der Rohe-díjat. A siker ráadásul nem külföldi sztároknak, hanem két spanyol, múzeumtervezésben jól ismert építésznek volt köszönhetQ: Luis Mansillának és Emilio Tunonnak. Akik egyébként projektjüket késQbb kiállíthatták a Velencei biennálén és a meglehetQs hírnévnek örvendQ New York-i MoMában is.

Még mielQtt áradozni kezdenék az egyszerqség és a szemkápráztató színek sajátos keverékérQl, gyorsan vessünk egy pillantást a számunkra szokatlan http://transartarea.com

Powered by Joomla!

Generated: 3 February, 2017, 15:34


kezdetekre.

Pécs-szindróma

Leónban, ebben a nagyjából Pécs nagyságú spanyol városban a kilencvenes évek közepén egy csapat értelmiségi kitalálta, hogy elég volt a középkorból. Leónt ugyanis gótikus templomai révén ismerte a világ, no meg azért, mert ez az egyik fontos állomása a Camino nevq zarándokútnak, ami valami furcsa okból nálunk egyébként a Coelho-rajongók körében lett különösen népszerq.

Már csak az utóbbi, kínos kapcsolat miatt is érthetQ, hogy a helyiek szerettek volna közösséget vállalni a XXI. századdal. Némi tervezgetés után a városra eddig egyáltalán nem létezQ kortárs mqvészet betelepítésérQl dolgoztak ki koncepciót. A civilektQl indult kezdeményezésbQl azonban nem az lett, hogy a helyi tanácselnök benyomta a saját embereit, egész éves ökörsütéssé fazonírozta át a projektet, késQbb kómába esett, hogy aztán az utódja rombolhassa tovább a csinovnyikjaival a koncepciót. Ehelyett építettek egy auditóriumot és egy kortárs múzeumot, amelyek közül az elQbbit azóta a helyi, az utóbbit a régiós kormányzat kezeli.

Nézze meg a fotókat nagyban itt >>>

A szintén Mansilla és Tunon által tervezett auditórium 2003-ban spanyol építészeti díjat nyert. Elég csak egy pillantást vetni a minimalista téglatestre, amelynek homlokzatát középkori lQrésekre és hangszórónyílásokra egyaránt emlékeztetQ, szabálytalan elrendezésq ablakok teszik jellegzetessé, hogy értsük az elismerést.

Két évvel késQbb pedig befejezték a 33 millió euróból épült MUSAC-ot, amit látva számomra nyilvánvalóvá volt, hogy Leonba a tervek szerint tényleg megérkezett a XXI. század.

http://transartarea.com

Powered by Joomla!



A tervben egyébként késQbb is voltak olyan elemek, amiket a világtörténelem összefoglalóan Pécs-szindrómaként emleget majd. A gombot ugyanis a spanyolok is elQbb szerezték be, mint a kabátot. A múzeum már épült, mikor a kulturális koncepciót még pályáztatták. Így a kortárs mqvészet bemutatását célul választó csapat azzal szembesült, hogy az épületben nincsenek olyan elektromos kiállások, amik a kortárs mqvészetben alapvetQ videómunkák és installációk mqködtetéséhez elengedhetetlenek.

Az építészek szerint nekik azt mondták, képeket lógatnak majd a falra, ezért terveztek fix betonfalakat. A problémát végül a padlóba épített rendszerrel oldották meg.

KísérQm szerint nem volt eléggé átgondolt az auditórium pozícionálása sem, így a hely kihasználtsága nem teljes. Miközben a város érthetetlen módon egy újabb konferenciaközpont építésén gondolkodik.

Titkos laboratórium

A komplexum a szabálytalanul tagolt, tejüveg falaival, tornyaival és bástyáival úgy néz ki, mint egy James Bond-film laboratóriuma, ami igyekszik ugyan egyszerqnek látszani, de a Leghülyébb Plázamozis is rögtön látja, hogy odabenn szupertitkos kísérletek folynak.

Az összhatást csak a bejárat módosítja. Ez ugyanis egyáltalán nem apró és jól védett üvegajtó. Az épület ehelyett elöl váratlanul feltárul, két szárnyra bomlik, és titkos kutatólaboratóriumhoz méltatlan módon egy hívogató teret ölel körbe, a végén a bejárattal. És hogy a Leghülyébb Plázábajáró is értse, itt tényleg arról van szó, hogy a hqvös épület tárja fel barátságosan belsejét, a falak a karéjon belül már nem tejfehérek, hanem élénk színekben vibrálnak.

Mint késQbb megtudom, a szeszélyes színek nem egy Qrült, pszichedelikus éjszaka után fogantak meg az építészek fejében, hanem a város gótikus templomának híres ólomüveg ablakairól kölcsönözték a színüket. De nem ez volt az egyetlen elem, amely révén a titkos labor kapcsolódott León történelméhez. http://transartarea.com

Powered by Joomla!



Elegáns betonsiló

MeglepQ módon a Musac a szivárványos falak ellenére is megmarad mértéktartónak, mivel a formák elvágólagossága rendszerben tartja a formát. De vajon képesek voltak az építészek ellenállni a csábításnak, hogy benn szabadjára engedjék a színeket és a formákat, és Disneylanddé pancsolják a feszes koncepciót, teszem fel a kérdést, miközben felrántom az ajtót. Aztán elkomorodom.

Benn aluljáróra emlékeztetQ, félhomályos tér fogad. Az elQtér ugyanis nagy kiterjedéséhez képest alacsony, legfeljebb 6-7 méter magas lehet. Csak néhány másodperc múlva jövök rá, hogy a sokkról a kinti, erQs napfény, és nem az építészek tehetnek. Amikor pupilláim kitágulnak, akkor veszem észre a teret vertikálisan megnyújtó két bevilágítótornyot, a szögben megtörQ falakat és a mértéktartóan elegáns látszóbetont.

Nézze meg a fotókat nagyban itt >>>

A csúcsuknál találkozó bevilágítók egyébként az épület szerkezetét vetítik elQre, pontosabban a padlóra. A múzeum ugyanis csak kívülrQl tqnik úgy, hogy rendszertelenül kapcsolódó elemekbQl rakták össze. A téglatestek valójában úgy illeszkednek, mint egykor a városon át vezetQ római út kövei. Vagy mint a sétálóutcák díszkövei, amelyek megtört oldalaiknál illeszkedve adnak ki összefüggQ felületet. A sajátos alakú terekbQl álló komplexum így egyszerre tqnik zegzugosnak és mégis átláthatónak.

A szürke látszóbeton terek ennek ellenére is komorak lennének, ha a különbözQ magasságban elhelyezett ablakok nem töltenék meg puha fényekkel a betonsilókat. Így benn végül mégis olyan érzésem volt, mintha egy elegánsan komor kutatólaboratóriumba jutottam volna, ahol a fQszereplQ jellemzQen súlyos titkok birtokába jut. Kifelé menet lopva körülnézek, de senki nem követ. És különben is, nem tudom, mit árulhatnék el, fogalmam sincs, nekik miért sikerült.


Powered by Joomla!



http://kepgyar.blog.hu/2009/03/20/igy_kerulik_el_a_pecs_katasztrofat_a_spanyolok


Powered by Joomla!


Így kerülik el a Pécs-katasztrófát a spanyolok Saturday, 21 March 2009

Recommend Documents