IGÉNYFELMÉRÉSI ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV

Debrecen Belváros ATT

2. sz. melléklete

IGÉNYFELMÉRÉSI ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV a Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára c. projekthez

2008. november

2009. január 30.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ______________________________________________ 3 2. IGÉNYFELMÉRÉS ________________________________________ 4 3. KIHASZNÁLTSÁGI TERV __________________________________ 14 4. MELLÉKLETEK __________________________________________ 19 I. SZ. MELLÉKLET ____________________________________________ 20 FELMÉRÉS DEBRECENI CIVIL SZERVEZETEK KÖRÉBEN AZ IFJÚSÁGI HÁZ PROJEKTJÉNEK INDOKOLTSÁGÁHOZ ________________________________ 1. A VIZSGÁLAT CÉLJA ____________________________________________ 2. A MINTA NÉHÁNY JELLEMZŐJE _____________________________________ 3. MÓDSZERTANI KERETEK _________________________________________ 3.1. A KIVÁLASZTOTT CIVIL SZERVEZETEK ________________________________ 3.2. AZ INTERJÚ FŐBB IRÁNYVONALAI ___________________________________ 4. KÖVETKEZTETÉSEK AZ ELKÉSZÜLT INTERJÚK ALAPJÁN ____________________ 4.1. A SZERVEZETEK MEGALAKULÁSA, ÉS MŰKÖDÉSE ________________________ 4.2. A SZERVEZETEK FINANSZÍROZÁSA __________________________________ 4.3. AZ IFJÚSÁGI HÁZ PROJEKT INDOKOLTSÁGA ____________________________ 4.3.1. AZ IFJÚSÁGI HÁZ LÉTREHOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE __________________ 4.3.2. AZ IFJÚSÁGI HÁZ KIALAKÍTÁSÁHOZ VÁLASZTOTT ÉPÜLET _________________ 4.3.3. AZ IFJÚSÁGI HÁZ MŰKÖDTETÉSE, FENNTARTHATÓSÁGA _________________ 4.3.4. AZ IFJÚSÁGI HÁZ PROGRAMKÍNÁLATA ÉS SZOLGÁLTATÁSAI _______________ 5. ÖSSZEGZÉS __________________________________________________

20 21 21 23 23 23 24 24 25 26 26 27 27 28 29

II. SZ. MELLÉKLET ____________________________________________ 33 IFJÚSÁG – KÖZÖSSÉG –FEJLESZTÉS ______________________________________ 33

III. SZ. MELLÉKLET ___________________________________________ 35 DEBRECENI IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. - EGY PERCCEL A VÁROS ELŐTT … 35

IV.SZ. MELLÉKLET ____________________________________________ 38 FIATALOK DEBRECENRŐL _____________________________________________ 38

V. SZ. MELLÉKLET ____________________________________________ 44 A BAKANCSTÓL A BASEBALL SAPKÁIG - IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGKUTATÁS DEBRECENBEN ___ 44

2

1.

BEVEZETŐ

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terve öt projektelemének egyik, a közszféra funkciókat erősítő tevékenység program keretén belül a Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára” projektelem Debrecen Megyei Jogú Város hosszú távú fejlesztési céljainak egyik sarkalatos eleme az oktatási és közművelődési infrastruktúra fejlesztése. Az Észak-Magyarországi Régió Operatív programja által kiírt funkcióbővítő városrehabilitációs pályázat ad alkalmat arra, hogy a városfejlesztés általános céljaként megfogalmazott minőségi életfeltételek biztosítása keretében a városközpont-rehabilitáció projektjei között ilyen közösségi funkciók fejlesztése is érvényre jusson. Debrecen lakónépességének 24,9 százaléka 15-29 éves, tehát a lakosság egynegyede a fiatal korosztályba sorolható. Ennek a korosztálynak a társadalmi demográfiai mutatói nem különböznek jelentősen a Nyugat-Európában élő fiatalokétól. A helyi ifjúságpolitika feladata hogy megkönnyítse a fiatalok számára a tanulásból a munka világába, a felnőtt életbe való átmenetet, az önálló egzisztencia, a saját család megteremtését. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata évek óta napirenden tartja a városi ifjúságpolitika kialakítását és gondozását, az abban megfogalmazott igényeket kívánja kielégíteni és olyan fejlesztési elképzeléseket szeretne megvalósítani, amelyek hiánypótlóak a városban és a régióban egyaránt. Ennek érdekében több éve célirányos kutatást, az ifjúság helyzetének és igényeinek felmérését szolgáló rendezvényeket szerveznek a városban az ifjúsági és civil szervezetek, alapítványok az Önkormányzat támogatásával.

3

2.

IGÉNYFELMÉRÉS

2004 áprilisában 3 civil szervezet (Szertelen Egyesület, Opera Kulturális Egyesület, Szóla Rádió Alapítvány) összefogásával indult el Debrecenben egy kezdeményezés az ifjúsági szubkultúrák kutatásával kapcsolatban. Ennek megvalósításához a Nemzeti Civil Alapprogram kutatásra kiírt pályázatából támogatást is kaptak. A debreceni fiatalokról így elkészült egy (nem reprezentatív) felmérés „Ifjúsági Közösségkutatás” címmel, melyet 2005-ben egy kis kötetben (füzetben) meg is jelentettek. 2005 tavaszán, Debrecen MJV Polgármesteri Hivatala megbízásából a Revita Alapítvány és a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék munkatársai végeztek egy szociológiai vizsgálatot a fiatalok körében. A vizsgálat célja a városban élő 15 és 29 éves kor közötti fiatalok élethelyzetének, szükségleteinek, a városra vonatkozó véleményének megismerése volt. Ezek az információk Debrecen város ifjúságpolitikai koncepciójának megalapozásához járult hozzá, melynek alapvető célja megkönnyíteni a fiataloknak a felnőtt életbe való átmenetet. A két felmérés összefoglalója az IV. sz. és V. sz. mellékletekben szerkesztett változatban található. Kiemelve egy ifjúsági ház iránti igényeket megvilágító kérdésköröket, az ifjúsági ház lehetséges illetve elvárt szerepe az alábbi táblázatban összegeződik: A fiatalok felmérése során felmerült problémák és igények A fiatalokra egyre inkább jellemző a kapcsolatteremtés lehetőségének nehézkessége, a találkozási alkalmak és a helyszínek minősége valamint az anyagiak előtérbe kerülése miatt. A fiatalok korlátozott anyagi helyzete hozzájárul a passzív tevékenységek terjedéséhez. Az alkotó tevékenységek kedveltek (80%), de kevés lehetőség áll rendelkezésre.

A fiatalok max. 1/3-a vesz részt havonta valamely szervezet közösségi tevékenységében. Az öntevékeny csoportok többsége csak informális szinten tevékenykedik, többségük nem intézményesült.

A fiatalok között az aktív tevékenykedők aránya alacsony (9,5%) aminek a hátterében 30%-ban az ismerethiány áll a megkérdezettek szerint.

Az ifjúsági ház lehetséges szerepe ennek megoldásában Ebben megoldást jelenthet egy kulturált találkozási hely kialakítása, a klubok és különböző szakkörök, foglalkozások létrehozása. A közös érdeklődés segíti az ismerkedést, a barátságok kialakulását. Az ifjúsági ház ingyenes vagy kedvezményes hasznos tevékenységek hozzáférésének javításával segíthetné a fiatalokat. Szakköri és öntevékeny csoportok, foglalkozások létrehozása egy kulturált környezetben, vagy csupán a helyiségek biztosítása ehhez, mindenképpen támogató értékű. Terembiztosítással, infrastrukturális háttérrel fontos lenne ezeknek a csoportoknak a működését továbbra is támogatni, hozzájárulni így fejlődésükhöz, ismertségük javításához. Szociális szövetkezet létrehozása, ami a meglévő tevékenységeket menedzseli, és pályázati forrásokkal segíti fejlődésüket, továbblépésüket. Öntevékeny csoportok számára termek biztosítása. Egy információs, tájékoztató iroda létrehozása a városban és az ifjúsági házban található lehetőségekről javíthatna ezen az arányon.

4

5 fiatalból 4 úgy gondolta, hogy a kultúra jelentős számukra, nyitott a nekik szóló kulturális eseményekre, és a művészetre. A közösségi lehetőségek viszont többségük szerint hiányzik. A szórakozási lehetőségek közül sokan hiányolják a tea-, illetve kávéház jelleggel működő helyet, ami lehetőséget nyújt csendes, nyugodt beszélgetésekhez. Debrecen a magyar könnyűzene egyik fővárosa, ahol sok zenekar táplálja a fiatalokban a különböző műfajok körül kialakuló kultuszt.

Fontos támogatni a kulturális programok szervezését, megfelelő befogadóképességű termet biztosítani, ahol majd előadásokat, kiállításokat és koncerteket bonyolítanak le. Tágas, világos, kulturált létrehozása szükséges.

találkozási

hely

Fontos a könnyűzenei és kulturális élet javításához, hogy az amatőr zenekarokat a város támogassa. Ez történhet próbatermek biztosításával, de fejlődésüket segítené az is, ha hanganyagaik felvételére elérhető közelségben és áron lenne hangstúdió. A jól körülhatárolható szubkultúrák száma A szabadidő hasznos eltöltése céljából az magas. igényeknek megfelelő rétegprogramokat, foglalkozásokat célszerű létrehozni. A fiatalok nagy része (60%) nem rendelkezik Kulturált környezetben Internet-szolgáltatás Internettel, azt leginkább az biztosítása, akár Internet-kávézó formában. iskolában/munkahelyen vagy barátoknál tudja elérni. A fiatalok 37 %-a rendszeres dohányos, a Szenvedélybetegségek kezelésével, illetve kábítószert pedig már 50%-uk is kipróbálta. megelőzésével foglalkozó segítségnyújtó iroda létrehozása célravezető lenne. A fiatalok szerint nem kapnak megfelelő Célszerű lenne egy karrier tanácsadó központ segítséget a pályaválasztáshoz, önmaguk létrehozása, melynek célja a fiatal korosztály megismeréséhez, képességeik, készségeik segítése. megmérésére. A megkérdezettek több mint 40%-a nem Hasznos lenne egy információs, tanácsadói iroda ismer olyan helyet, ahol segítenének, ha működtetése, kortárs, önkéntes segítőkkel, gondjuk van, viszont szükségük lenne rá. szakemberek támogatásával. Ehhez további szolgáltatások szervezése is kapcsolódhatna. A vállalkozói ismeretek hiányosságát jelzi, Vállalkozási ismeretek bővítésére irányuló hogy a fiatalok csupán 18,5%-a tanulta tanfolyamok, képzések indítása megoldást valamilyen formában. jelenthetne az érdeklődések kielégítésére. A fiatalok 63,9%-a nem rendelkezik Nyelvtanulás lehetőségének biztosítása, akár egy nyelvvizsga szintű tudással, 43,7%-uk nyelvi társalgási klub létrehozásával javítaná a viszont szívesen tanulna (többségük fiatalok idegen nyelvi képességeit, tudását. jövedelmi helyzete viszont nem teszi lehetővé a külön nyelvórát).

Debrecenben mindössze egy ifjúsági intézmény található, amely már csak részben felel meg a fiatalok és az azt igénybe vevő szervezetek elvárásainak. Jelenleg nincs Debrecenben ifjúsági ház, mindössze egy ifjúsági információs és tanácsadó iroda (Mezon Iroda) található a belvárosban, amely információszolgáltatással és ingyenes tanácsadásaival próbál segíteni az irodát felkereső fiataloknak. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ennek az intézménynek az átszervezésével hozta létre a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-t, amely 2008. január 01-óta kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságként működik.

5

A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület által fenntartott és öntevékeny szakmai közösségek által működtetett ifjúsági ház működésének tanulságairól Vincze Béla egyesületi elnök adott részletes tájékoztatást, az eredeti szöveg a II. sz. mellékletben található A 18 évvel ezelőtt elkezdődött útkeresés egy közösség egy tevékenységének kálváriáját hordozza magában, de megerősíti az adott közösséget önnön erejében, hitében és bőven hagy időt a tisztulási folyamatoknak. Az utóbbi három év, amikor az egyesület képes önfenntartóvá válva, közösségi teret működtetni, hordozza az előző évek élményeit. Így válik egy csoport toleránssá, így fogadja el, hogy önnön értékeinek fennhatóságán túl vannak másféle értékek, emberek, érdekek. A fiatalok közösségi házunkban nem csak rockerek, punkok, alternatívok, sajátos nevelésű igényűek, kerekes székesek stb., hanem fiatalok. Keresik magukat, keresik kapcsolataikat, feszítgetik korlátaikat. Így kiderül, hogy a népzenész rock zenekarban kezdte, a rock sulis agyagozna, a fazekas szeretne gitározni tanulni, az énekelni tanuló szívesen segítene önkéntes munkában a fogyatékkal élőknek, akik közül többen szeretnének éneket tanulni, gitározni, dobolni. Ha van közös tér ahol találkozhatnak, együttműködhetnek, ha van felelős felnőtt a háttérben, a dolog működni kezd. Nem különálló mozaikok immár, hanem egy nagyobb közösség részesei. Kreativitásuk, alkotókedvük megnő. Érdeklődő résztvevői ifjúsági képzéseknek, kezdik érteni, mi az az európai dimenzió, élethosszig tanulás, non-formális pedagógia és társai. Érteni és érezni azt, hogy milyen élmény az, amikor az együttműködések révén integrált zenei táborokban vesznek rész sokadik alkalommal külföldön (is), amikor házigazdái a közösségükhöz 12 országból érkező fiatalnak – melynek feltételeit ők teremtették meg. Átélik az élményt, amikor fogyatékkal élő „tanítványaik” először állnak a színpadon, és amikor a felnőttek könnyezve köszönik meg a munkájukat. Önkéntes segítői azoknak a táboroknak, ahol új „látásmódot” tanulhatnak vak és gyengénlátó társaiktól. Így mára három év alatt a Rocksuli zenét tanító-tanulók helyéből egy olyan ifjúsági ház fejlődött észrevétlen, ahol a rocksulisok mellett-velük együtt élnek a népzenészek, a kézművesek, a SUB alternatív csoport, internetes rádiót szerkesztők, kerekes székesek, Másik oldal klub fogyatékkal élő fiatalokkal, szenvedélybetegek terápiás csoportja, szitaműhely, közösségi teret működtető önkéntesek, speciális zenei csoport gyengén látó, értelmi fogyatékkal élő és egészséges fiatalok közös csoportja, nemzetközi programokat szervező önkéntesek, integrált nyári táborokat szervezők, Art-east stúdió kísérletező fiatal képzőművészekkel és a Felkelő nap háza klub heti rendszerességű tehetségkutató programjai színesítik a közösségi ház programját. És mi minden lehetne még, ha nem a kéthónapos felmondási idő rémével és a havi 300.000 Ft-os bérleti díjjal sem kellene megküzdeni. A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület által fenntartott Közösségi Ház (Boldogfalva u. 2.) működése számokban, a Ház rendszeres programjai: Legfontosabb jellemzői: • 6oo fiatal heti rendszerességgel, kisközösségekben látogatja • Az épület karbantartását, takarítását önkéntes munkások végzik Az ide látogató, itt működő Öntevékeny közösségek: • Rocksuli: o Tanszakok: o Gitár, basszusgitár, ének, ütőhangszerek, billentyű, szájharmonika o Zenekari foglalkozások • Tarka-barka kézműves műhelyek • Fazekas, kosárfonó, fafaragó, nemezelő, szövő • Népzenészek

6

• • • • • • • • • • • • • • • •

SUB alternatív zenei csoport Hip-hop és drum and bass Internetes rádió Betan kerekesszékes csoport Másik oldal klub értelmi fogyatékkal élő fiataloknak Szenvedélybetegek terápiás csoportja Speciális zenei csoport Gyengénlátó, értelmi fogyatékkal élő és egészséges fiatalok integrált zenei csoportja Vakáció mindenkinek öntevékeny csoport az integrált nyári programokért Nemzetközi programok munkacsoportja Szitanyomó műhely Felkelő Nap Háza tehetséggondozó klub Art-east stúdió kísérletező képzőművészeti közösség Basszus, kulcs a zenéhez „iskola”újság szerkesztőség Kávé-zóna közösségi tér

A Házon kívüli programokon való megjelenés is jellemző az itteni közösségekre, mely programokon éves szinten húsz-harmincezer fiatallal is találkoznak: • Nemzetközi programok • Kézműves táborok • Koncertek • Ifjúsági közösségek fejlesztése, tréningek szervezése, vezetése • Részvétel városi, megyei és regionális rendezvényeken A ház fenntartásának finanszírozása • Tan- és tagdíjak 60 % • Pályázatok 20 % • Támogatók 20 %

A város egyéb intézményeinek kapcsolata a fiatal lakossággal: Debrecen városa kiterjedt közművelődési intézményrendszerrel rendelkezik. Az utóbbi években több, országos viszonylatban is jelentős beruházás valósult meg, melynek köszönhetően új szervezeti egységekkel bővült a Debreceni Művelődési Központ és felújításra kerültek a városrészi intézmények. Sajnálatos tény azonban, hogy a város lakosságának jelentős részét (megközelítőleg 25%-át) alkotó fiatalokat egyetlen intézmény sem tekinti célcsoportjának. A közösségi házak programkínálatában találunk ugyan fiataloknak szóló rendezvényeket, de ez koránt sem kielégítő. Problémát jelent az is, hogy nincsenek a városban olyan közösségi terek, ahol a fiatalok segítő-fejlesztő programokkal tölthetik el a szabadidejüket és ezen felül, élményt adó közösségek tagjaivá is válhatnak. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a város ifjúságpolitikai alapelveivel összhangban, - a Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda jogutódjaként - létrehozta a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-t. A 2008. január 1-től működő nonprofit gazdasági társaság kiemelt célja, hogy Debrecen ifjúságpolitikájában meghatározó szerepet töltsön be (lásd III. sz. melléklet).

7

Galambos Adorján ügyvezető adott tájékoztatást a funkcióbővítő városrehabilitáció pályázatnak az ifjúsági ház kialakítására vonatkozó projektjével kapcsolatban: "Az utóbbi időszakban azt tapasztaltuk, hogy egyre sűrűsödnek társaságunk azon feladatai, amelyek megfelelő méretű tereket kívánnak. Az általunk működtetett Mezon Ifjúsági Iroda jelenleg is próbál közösségi térként funkcionálni, de ez nem megvalósítható azon a 70 m2 –en amely sajnos arra sem elég, hogy egy 10 főnél nagyobb létszámú megbeszélést lebonyolítsunk. Jelenleg is futó szakmai projektjeink, egyre több autonóm közösség létrejöttét gerjesztik, és számukra szeretnék megfelelő színvonalú közösségi helyeket biztosítani." Debrecenben számos ifjúsági szervezet működik. Az Ifjúsági Ház programjának megalapozására 2008. novemberben a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft felmérést készített a debreceni civil szervezetek körében az ifjúsági ház projekt indokoltságának bemutatására. (A felmérés teljes anyaga az I. sz. mellékletben található.) A vizsgálat a következő területekre terjedt ki: • A debreceni ifjúsági civil szektor elemzése. • A kiválasztott civil szervezetek tevékenységi köre, működése, programjai, gazdálkodása. • Az ifjúsági ház projekt indokoltságának vizsgálata.

500 400 300 200 100 0 Kultúra

Vallás

Sport

Szabadidő

Oktatás

Egészségügy

Szociális ellátás

Településfejlesztés

Szakmai, gazdasági érdekképviselet

Egyéb

A debreceni székhelyű civil szervezetek száma, tevékenységi körök szerint

1

Következtetések az elkészült interjúk alapján, az Ifjúsági Ház projekt indokoltsága: A legtöbb szervezet regionális, sőt országos hatókörűnek vallotta magát. A szervezetek zöme egyesületi formában, állami illetve alapítványi támogatásból működik, azaz (80 %) pályázatokból tartja fenn magát. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a Debrecenben működő ifjúsági civil szervezetek igen széles spektrumon mozognak tevékenységi kör és források tekintetében egyaránt. 1

A civil szervezetek és a területfejlesztési politika, Szerk.: Kovách Imre, MTA Politikai Tudományok Intézete, Bp., 2005

8

Az is egyértelműen látható, hogy a megkérdezett szervezetek vezetői több éves szakmai tevékenységüknek köszönhetően, jól látják azokat a folyamatokat, amelyek elindultak és azokat az igényeket, amelyek a város ifjúsági korosztálya részéről felmerültek. Egy ekkora méretű projekt megvalósítása előtt, fontos a célcsoport igényeit ismerő szervezetek véleménye, hiszen ez a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú. Ezért nagyon fontos a kutatás azon konklúziója, hogy a megkérdezett szervezetek vezetői kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy az ország második legnagyobb városában égető szükség van egy ifjúsági házra. A tevékenységek fókusza túlnyomóan a kultúra és a közművelődés irányába tolódik el. A projekt megvalósulásával újra teret kapnának az ifjúsági kezdeményezések, a jelenlegi intézmények által felvállalt tevékenységek sokszorozódhatnának. A megkérdezettek többsége olyan adottságokat fogalmaztak meg elvárásként az ifjúsági házzal kapcsolatban, (pl.: városközponti fekvés, szórakozóhelyek közelsége, akadálymentes elérhetőség, udvar, több emelet, utcafronti pozíció stb.) amelyekkel a kiszemelt ingatlan egytől-egyig rendelkezik. Több szervezet egybehangzó véleménye az volt, hogy a jelenleginél ideálisabb épület nem található a városban. Az intézmény jelenlegi elhelyezkedése ideális, hiszen a város első sétálóutcáján található. A belső tér kialakítására vonatkozó előzetes tervek is egybeesnek a megkérdezettek elképzeléseivel. Véleményük szerint az ifjúsági központ belső kialakítása akkor lenne ideális, ha nagy közösségi terek és kisebb csoportok befogadására is alkalmas klubszerű helyiségek kombinációja jönne létre. A civil szervezetek többségének legégetőbb problémája, hogy nem áll rendelkezésre a városban olyan ingatlan, ahol a működésükhöz szükséges minimális infrastruktúrához hozzáférhetnének, vagy ahol rendezvényeiket megvalósíthatnák. Az ifjúsági központ létrehozása ezt a gondot is enyhítené, hiszen teret adna a civil szervezetek rendezvényinek és ezen túl számukra irodahelyiségeket is biztosítana. A megkérdezettek szerint az ifjúsági ház hosszú távú fenntarthatóságának letéteményese egy olyan konzorcium, amely az önkormányzat gazdasági társasága és civil szervezetek között jön létre. Többen rávilágítottak arra, hogy erőteljes igény mutatkozik a generációk közötti kommunikáció erősítésére és a létrejövő intézménynek ezt a hiánypótló szerepet is fel kellene vállalnia. Az interjúalanyok azt az előzetes hipotézist is megerősítették, hogy a fiatalok folyton változó igényeihez igazodó rugalmasság és a fenntarthatóság sem valósítható meg, csak önkormányzati szerepvállalás és civil konzorciumi partnerek bevonásával.

Az Ifjúsági Ház tervezett programja: A Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-t. ifjúságpolitikájában az alábbi feladatok ellátását a kiemelt tevékenységei közé sorolja, és ezt a filozófiát az Ifjúsági Ház programjaiban, működésében is érvényesíteni fogja: • •

Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda működtetése a (HAYICO) Szakmai-etikai Kódexének megfelelően tanácsadói tevékenység ellátása, módszertani központ és ifjúságpolitikai műhely szerepének biztosítása, amely lehetővé teszi, hogy jelzéseket továbbítson önkormányzatunk felé a fiatalokat érintő aktuális problémák tekintetében,

9

• • • • •

mindennapi működése során, az ifjúsági rétegcsoportok - kiemelten a veszélyeztetett, marginalizálódott fiatalok - beilleszkedési zavarainak csökkentése, prevenciós szerepvállalás, részvétel a város kiemelt gyermek- és ifjúsági kulturális rendezvényeinek szervezésében, kommunikációs csatornái révén azok népszerűsítése, azoknak helyszín biztosítása a Csomópont Prevenciós Iroda működtetése, ezáltal a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum infrastrukturális és szakmai hátterének biztosítása, civil szervezetek hatékony segítése, összekötő csatorna az önkormányzat felé. A Vekeri Tavi Ifjúsági Tábor működtetése.

A Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-t. Tagintézményei: • Csomópont Drogprevenciós Információs Iroda: Rendszeresen nyújt módszertani segítséget a Debrecenben dolgozó főiskolai, egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak és szakembereknek. Az iroda olyan, diákokat-, szülőket- és szakembereket egyaránt megcélzó rendezvényeket is koordinál, melyek a drogproblémás attitűdök megváltoztatására irányulnak. A prevenciós iroda 2008- tól biztosítja a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai és infrastrukturális hátterét. • Mezon Képző: A Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által elindított Mezon Képzőben, az intézmény jogutódjaként létrehozott gazdasági társaság teret biztosít ifjúsági civil szervezetek részére. A Csomópont és a Képzőközpont egyaránt kiválóan alkalmas 15-20 fős csoportok részére képzések, szemináriumok, tréningek megtartására. A Mezon képzőt a Csomópont Irodához hasonlóan, igénybe vehetik civil szervezetek, informális csoportok. • Vekeri-tavi Ifjúsági Tábor: A gazdasági társaság működteti a Vekeri-tavi Ifjúsági Tábort, mely 7 km-re fekszik Debrecentől keletre, Erdőspusztán. A terület nagysága 7 hektár, 4707 m². A parkerdő területén 3 kőház, egy 48 négyzetméteres közösségi helynek alkalmas faház, 2 félig zárt hideg-meleg vizes zuhanyzó, 3 konténeres WC, 1 konténeres mosdó található. A házak mindegyikében 4 szoba van, melyek szobánként pótággyal 5 férőhelyesek. Így jelenleg egyszerre 50 főt lehet elszállásolni. A tábor az időjárástól függően május 1.-től szeptember 30-ig alkalmas a táborvendégek fogadására.

Az Ifjúsági Ház funkcionális kialakításának programja Készítette a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-t. A projekt megvalósulása esetén a beruházás több szempontból segítené Debrecen ifjúságpolitikájának és civil koncepciójának kiteljesedését. A belső udvarral rendelkező belvárosi épület összetett funkciójával egyszerre többféle igényt is kielégíthet. Az épületben kialakításra kerülő előadó, ill. klubtermek újabb lehetőségeket adnak a civil szervezetek igényeinek kielégítésére is. A háromszintes épületet szintenként és épületrészenként más-más funkcióval kívánjuk megtölteni, amely biztosítja az ifjúsági ház minél szélesebb körben történő használhatóságát. A projekt megvalósulása eredményeként az ifjúsági ház helyiségei az alábbiak szerint kerülnek kialakításra (minden szinten kialakításra kerülnek az előírásoknak megfelelő, akadálymentesített közlekedők és szociális helyiségek, melyeket itt nem részletezünk):

10

FÖLDSZINT: 2 1.1 Előtér vagy „agora” (51 m ) 2 1.2 Kreatív üzlet (9 m ) 2 1.3 Információs pult előtérrel (21 m ) 2 1.4. Kiállítócsarnok (94 m ) 2 1.5 Büfé és fogyasztótér (33 m ) 2 1.6 Internet café szolgáltató shop (35 m ) 2 1.7 Képző terem (39 m ) 1.8 2 db tanácsadó (9-9 m2) 2 1.9 Csomópont prevenciós iroda (37 m ) 1.10 Ifjúsági klub (42 m2) 2 1.11 Előadóterem (135,76 m ) A létrejövő ifjúsági házat minél nyitottabbá szeretnénk tenni a betérő fiatalok számára. Ezért a földszint tervezésénél arra törekedtünk, hogy tágas, világos és többféle funkcióra is alkalmas tereket alakítsunk ki (1.1). Továbbá fontos szempont volt az is, hogy a betérő fiatalok az általunk kínált információkat, szolgáltatásokat egyből az utcáról belépve tudják igénybe venni. A tervek szerint a földszinten helyet kapó információs pult (1.3) nem csak az ifjúsági házban történő tájékozódáshoz nyújt segítséget, de naprakész, részletes, a betérőink igényeihez igazodó ingyenes információszolgáltatást is nyújt. Az információs pult mellett lesz megtalálható az a kreatív bolt (1.2) ahol a házban tevékenykedő kézművesek termékeit lehet megvásárolni, ezzel is növelve az ifjúsági ház bevételeit. Az előtérből tovább haladva jutunk el ahhoz a multifunkciós csarnokhoz (1.4) amely kulturált étel- és italfogyasztási lehetőséggel egybekötött találkozási pont a fiatalok számára (1.5), másrészt rendszeresen helyt ad kortárs művészek kiállításainak. terveink szerint a csarnok és a hozzá kapcsolódó büfé az ifjúsági ház és az udvar felől egyaránt megközelíthető lesz, így kiválóan kombinálható kerthelyiséggel. Ugyancsak a földszinten, de a bejárattól jobbra helyezzük el azokat a helyiségeket, amelyek jelenleg a város ifjúsági információs irodájának szolgáltatási palettáján találhatóak. Itt kerül elhelyezésre az a szolgáltató shop (1.6), amelyben fénymásolási lehetőséggel kombinált internetkávézó kerül kialakításra. Az ifjúsági házban tovább szeretnénk biztosítani azokat az anonim tanácsadásokat, amelyek jelenleg is nagyon sikeresek. Terveink szerint a kötetlen tevékenységeknek helyt adó ifjúsági klubból (1.10.) Nyílnának azok a tanácsadó szobák (1.8.) Ahol képzett szakemberek segítségével ingyenes, személyre szabott tanácsadásokat vehetnek igénybe a fiatalok több témában (pl.: pszichológiai, jogi, grafológiai, mentálhigiénés, pályaválasztási, stb.). Ebben a szárnyban kapna helyet a közel négy éves tevékenysége során a város lakossága és szakmai szervezetek előtt ismert és elismert Csomópont Drogprevenciós Iroda (1.9.), amely rendszeresen nyújt módszertani segítséget Debrecenben tevékenykedő főiskolai, egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak és szakembereknek. Az iroda több olyan városi rendezvényt koordinált, melynek célja a drogproblémás attitűdök megváltoztatása, amelyek diákokat, szülőket és szakembereket egyaránt megcéloztak. Ugyancsak ez a prevenciós iroda fogja biztosítani a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai és infrastrukturális hátterét. Az ifjúsági háztól építészetileg elkülönül, de tevékenységéhez szervesen kapcsolódik az a többfunkciós előadóterem /jelenlegi tornaterem/ (1.11), amely kiválóan alkalmas kisebb konferenciák, koncertek, kiállítások, vásárok lebonyolítására. A létrejövő leszigetelt multifunkcionális terem hétköznapokon lehetőséget adna helyi civileknek és egyéb előadások, nagyobb szabású programok tartására, a hét végén ezzel egyetemben könnyű és komolyzenei koncertekre. Ezek mellett egyéb szerveződések is tarthatnák itt foglalkozásaikat, mint tánc stúdiók, és egyéb öntevékeny csoportok.

11

1. EMELET 2 2.1. Titkárság és irodák (57 m ) 2 2.2. Ügyeleti szoba (22 m ) 2 2.3. Társalgó (35 m ) 2.4. 3 db civil iroda (22, 17, 20 m2) 2 2.5. 2 db kézműves terem (57-57 m ) 2 2.6. Galéria (44 m ) Fontos, hogy helyet biztosítsunk az ifjúsági ház működéséhez elengedhetetlen adminisztrációs helyiségeknek, ezért ezen az emeleten kerülnek elhelyezésre a szakmai alkalmazottak és az intézmény vezetőinek irodái (2.1). Az ifjúsági ház 24 órás felügyeletet igényel - hiszem a hozzá kapcsolódó rendezvények folyamatosan zajlanak-, ezért az első emeleten elhelyezett ügyeleti szoba (2.2) szolgálati lakásként is funkcionál, ahol a szervezet önkéntese kap helyet. Egyre erőteljesebben tapasztalható, hogy a városban működő civil szervezetek infrastrukturális háttere nem biztosított. Ennek a helyzetnek a megoldására az első emeleten több olyan különálló helyiséget is kialakítunk (2.4.) Amelyet egy-egy civil szervezet, öntevékeny csoport vehet birtokba. Fiatal néprajzosok vezetésével fazekas, fafaragó, vesszőfonó és nemez műhelyt (2.5) szeretnénk kialakítani a már működő tarka-barka kézműves öntevékeny csoport vezetésével. Az alkotó csoport tevékenyen részt vett a mostani közösségi ház belső arculatának kialakításában, mindemellett tevékeny résztvevői népművészeti műhelyeknek. Napi rendszerességgel tartanak kézműves foglalkozásokat gyermekeknek, fiataloknak. Részt vesznek értelmi fogyatékkal élő fiatalok klubjának munkájában, kézműves tevékenységgel segítve integrációjukat. Ezen a szinten kerül elhelyezésre a Másik oldal klub, (2.4.) amely értelmi fogyatékkal élő fiatalokat tömörít. A klub jelentősége, hogy egyrészt ők maguk is folyamatosan részt vehetnek és vesznek egy ifjúsági ház munkájában, másrészt egészséges társaik is közvetlenül sajátítanak el segítő formákat. A közösségek egymásra hatásaként közös tevékenységek alakulnak, alakultak ki. Az ifjúsági ház berkein belül, akadály mentesített környezetben tudná tovább folytatni a foglalkozásaikat a Betan kerekesszékes klub (2.4), amely angol nyelv tanulással és szabad klub foglalkozások segítik színesíteni a fogyatékkal élők hétköznapjait. Perifériára sodródott fiatalok részére szerveződött aktivitás segíti elő a Yavin 4 szitanyomó műhely (2.5). A fitalokat a munka világába segítjük vissza egy számukra érdekes önkifejezési forma, a szita nyomás segítségével. Ezen tevékenységgel nem csak terápiás jellegű munkát végeznének, hanem saját közösségükben, saját maguk által kialakított környezetben volnának képesek profitszerző tevékenységet folytatni. Ebben az épületrészben helyeznénk el a megalakulás előtt álló Teurópa szociális szövetkezetet és az Art-east stúdiót. A szociális szövetkezet célja, hogy a már meglévő tevékenységeket egy profi menedzselési folyamat, valamint pályázati források segítségével olyan szintre juttassa, ami már a saját műhely, és az ott dolgozók ellátására is képes. Az Art-east stúdió fiatal képző művészek tömörülése, akik olyan, jelenleg Magyarországon még ismeretlen, vagy alternatív művészetként felfogott területen tevékenykednek, mint video, és performance művészet. Célunk, hogy a már eddig is végzett tréningeket, képzéseket az épület által nyújtott lehetőségeket kihasználva sűrűbbé, és fejlettebbé tegye. Eddigi fő profilunk a közösségfejlesztés, valamint a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok szakmai és közösségbeli fejlesztése, továbbképzése.

12

2. EMELET (ROCKSULI) 2 3.1. 11 db oktatóterem (12-21 m ) 3.2. 3 db zenekari próbaterem (21-26 m2) 2 3.3. Társalgó (35 m ) 3.4. Tea konyha (12 m2) A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület legismertebb tevékenysége az ország egyetlen rockzene iskolájának működtetése. Az új épületben a mostani 9 szaktanterem helyett 14 új termet alakítanánk ki (3.1, 3.2) (két dobterem, két zenekari terem, egy basszusgitár terem, egy billentyű terem, 3 ének terem és négy gitár terem), ahol a jelenlegi 450 diák sokkal kényelmesebb, és az oktatás céljaira kialakított termekben tudnák folytatni zenei tanulmányait. Ezek mellett a meglévő termek nem csak az oktatás céljait szolgálnák. A berendezett próbaterem lehetőséget adna a fiatalok hasznos szabadidejük eltöltésére. Ezeken túl az elmúlt évek során kialakításra került népzenei oktató termet is szeretnék az új épületben tovább működtetni (3.2)

2. PINCE SZINT: 2 4.1. Zenekari próbaterem (58 m ) 2 4.2. Hangstúdió (38 m ) 2 4.3. Műhely (31,6 m ) 2 4.4. Öltözők (26 m ) 4.5. Zuhanyzók (6 m2) A pince szinten kapna helyet a Rolling Tones hangstúdió (4.2). A frissen beüzemelt stúdió célja lehetőséget biztosítani fiatal amatőr zenekarok számára hanganyagaik felvételére, amely fontos kritérium egy zenekar fejlődése és rentábilissága szempontjából. A stúdió a piaci árakhoz képest nyomott áron dolgozna, ezzel is próbálná elősegíteni a debreceni könnyűzenei és kulturális élet sokszínűségét. TETŐTÉR: A távlati tervek között szerepel egy előadótermekkel kombinált ifjúsági szálláshely kialakítása, amely a városban és a régióban egyaránt hiánypótló szerepet töltene be.

13

KIHASZNÁLTSÁGI TERV

Földszint

A tervezett tevékenységek típusai

I. emelet

3.

Célcsoport

Programok rendszeressége

Bérbeadás lehetősége

Kreatív üzlet

Ifj.Ház látogatói (kézművest termékek vásárlói)

folyamatos

igen

Információs pult előtérrel

Ifj.Ház látogatói

folyamatos

nem

Kiállítócsarnok

Fiatalok, kortárs művészeti kiállítások látogatói

folyamatos

igen

Büfé


folyamatos

igen

Internet café szolgáltató shop


folyamatos

igen

Képző terem

Civil szervezetek és forprofit vállalkozások.

folyamatos

igen

2 db tanácsadó szoba

Fiatalok, szülők, pedagógusok

folyamatos

igen

Drogprevenciós iroda

Diákok, szülők, pedagógusok folyamatos és szakemberek

nem

Ifjúsági klub

Fiatalok

folyamatos

igen

Előadóterem

Kisebb konferenciák, koncertek, kiállítások, vásárok látogatói, ill. egyéb szerveződések (pl. tánc stúdiók) foglalkozásainak résztvevői

alkalmi

igen

Titkárság és irodák

szakmai alkalmazottak és az folyamatos intézmény vezetői

nem

Ügyeleti szoba (egyben szolgálati lakás)

Szervezet önkéntese

folyamatos

nem

Társalgó

Fiatalok, civil szervezetek, önkéntesek

folyamatos

nem

3 db civil iroda

Civil szervezetek (Másik folyamatos oldal klub, Betan kerekesszékes klub, Teurópa Szociális szövetkezet és Arteast stódió)

igen

14

II. emelet Pince szint

2 db kézműves terem (Tarka-barka kézműves öntevékeny csoport által működtetett népművészeti műhely, Yavin 4 szitanyomó műhely)

Népművészeti műhely célcsoportja: gyermekek, fiatalok, értelmi fogyatékkal élők.

Galéria 11 db oktatóterem

folyamatos

igen

Fiatal alkotóművészek

alkalmi

igen

Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület rockzene iskolájának oktatói és jelenleg 450 fős diáksága

folyamatos

igen

3 db zenekari próbaterem Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület rockzene iskolájának oktatói és jelenleg 450 fős diáksága, valamint fiataloknak szabadidő-eltöltési hely, továbbá népzenei oktatóterem

folyamatos

igen

Társalgó

Diákok, oktatók, szülők

folyamatos

nem

Tea konyha

Diákok, oktatók

folyamatos

nem

Zenekari próbaterem

Diákok, oktatók

folyamatos

igen

Hangstúdió

Rolling Tones hangstúdió

folyamatos

igen

Műhely

-

-

-

Öltözők

-

-

-

Zuhanyzók

-

-

-

-

-

igen

Tetőtér Távleti tervben: előadótermek + ifjúsági szálláshely

Szitanyomó műhely fontos célja a fiatalok munka világába segítése.

15

A Debreceni Ifjúsági Ház Kihasználtsági Terve A tervezett tevékenységek típusai

Célcsoport

Férőhely

Tervezett látogatószám/nap

Időbeosztás

Ifj.Ház látogatói (kézműves termékek vásárlói)

Kézműves termékek árusítása

10 fő

20 fő

Hétfő-Péntek: 10-18-ig


Információnyújtás, információs anyagok tárolása, adatbázis kezelés, jegyértékesítés

20 fő

100 fő


Kiállítócsarnok


Fiatalok, kortárs művészeti kiállítások szervezése, tartása

200 fő

60 fő


Büfé


A fiatalok, kortárs művészeti kiállítások 30 fő látogatóinak vendéglátása

30 fő



Ingyenes internet használat

10 fő

100 fő


Civil szervezetek, informális csoportok, Képzések, szemináriumok, találkozók, cégek egyesületi közgyűlések tartása

20 fő

20 fő


Fiatalok

Ingyenes és anonim tanácsadások szakemberek által

5-5 fő

10-10 fő


Diákok, szülők, pedagógusok és szakemberek

Információ- és tanácsadás szenvedélybetegségekkel, megelőzéssel kapcsolatban, programok szervezése

20 fő

20 fő


Fiatalok

Szabadidős tevékenységek végzése (pl. tv, dvd, hifi, játékok)

25 fő

20 fő


Kisebb konferenciák, koncertek, kiállítások, vásárok látogatói, ill. egyéb szerveződések (pl. tánc stúdiók) foglalkozásainak résztvevői

Kisebb konferenciák, koncertek, 250 fő kiállítások, vásárok látogatói, ill. egyéb szerveződések (pl. tánc stúdiók) foglalkozásai

250 fő

Előzetes foglalás szerint.

Kreatív üzlet Információs pult előtérrel

Földszint

Tevékenységi kör

Internet café szolgáltató shop Képző terem 2 db tanácsadó szoba

Drogprevenciós iroda

Ifjúsági klub

Előadóterem

16

I. emelet II. emelet

Titkárság és irodák

szakmai alkalmazottak és az intézmény vezetői

Az ifjúsági ház napi ügyvitele, 6 fő igazgatási feladatok ellátása.

6 fő


Ügyeleti szoba (egyben szolgálati lakás)

Szervezet önkéntese, illetve az ifjúsági Pihenés, napi tartózkodás. ház gondnoki feladatait ellátó személyzet tartózkodási helye.

2 fő

2 fő

Hátfő-Vasárnap egész nap

Társalgó

Az ifjúsági ház szolgáltatásait igénybe vevők.

Rekreáció, pihenés, szabadidős tevékenységek.

10 fő

10 fő


3 db civil iroda

Civil szervezetek (Másik oldal klub, Betan kerekesszékes klub, Teurópa Szociális szövetkezet és Art-east stúdió)

A civil szervezetek mindennapi 3*3 fő működésének biztosítása

9 fő


2 db kézműves terem (Tarka-barka kézműves öntevékeny csoport által működtetett népművészeti műhely, Yavin 4 szitanyomó műhely)

Népművészeti műhely célcsoportja: gyermekek, fiatalok, értelmi fogyatékkal élők. Szitanyomó műhely fontos célja a fiatalok munka világába segítése.

Kézműves foglalkozások, rendhagyó osztályfőnöki órák tartása.

45 fő

Hétfő-Péntek délelőtt kiscsoportok 9-20 Vasárnap

Galéria

Kortárs amatőr művészek, kézművesek.

Fiatalok, kortárs művészeti kiállítások 150 fő szervezése, tartása.

60 fő


Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület Hangszer és ének oktatás. rockzene iskolájának oktatói és jelenleg 450 fős diáksága

3/terem

60 fő

11 db oktatóterem

Hétfő-Vasárnap: 13-21-ig Hétfő-Vasárnap: délután

6/terem

3 db zenekari próbaterem

Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület A rock iskola növendékeiből alakuló rockzene iskolájának oktatói és zenekarok számára próba- és jelenleg 450 fős diáksága, valamint oktatóterem biztosítása. fiataloknak szabadidő-eltöltési hely, továbbá népzenei oktatóterem

20 fő 160 fő

Hétfő-Péntek: 16-22-ig Szombat-Vasárnap: 9-22-ig

Társalgó

Diákok, oktatók

150 fő

Hétfő-Vasárnap: 9-22-ig

Tea konyha

Diákok, oktatók

50 fő


10-15 fő

Az órák közti szünetekben, pihenés, 5 fő rekreáció. 5 fő

17

Pince szint


Amatőr rockegyüttesek.

Térítés ellenében próbahely biztosítása.

6 fő

60 fő


60 fő


Hangstúdió

Rolling Tones hangstúdió, amatőr rock Hangfelvétel, CD és DVD készítés együttesek. zenekarok részére.

6 fő

Műhely

A létesítmény karbantartását végző személyzet.

Kisebb javítások, karbantartás.

2 fő

Öltözők

Az ifjúsági ház dolgozói, oktatók. A fellépésre érkező vendégművészek.

Személyes tárgyak átöltözési lehetőség.

Zuhanyzók

Zuhanyzás

18

elhelyezése, 10 fő 2 fő

Hétfő-Péntek: 10-18-ig 30 fő


10 fő


4.

MELLÉKLETEK

I. melléklet: Felmérés debreceni civil szervezetek körében az Ifjúsági Ház projektjének indokoltságához II. melléklet: Igényfelmérés az ifjúsági ház projektjének indokoltságához III. melléklet: A Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. vállalt feladatai az ifjúságpolitika alakírásában IV. melléklet Szociológiai vizsgálat a Debrecenben élő fiatalok körében a lokális ifjúságpolitika megalapozása céljából V. melléklet Ifjúsági közösségkutatás Debrecenben

19

I. SZ. MELLÉKLET

„Kell egy hely…” FELMÉRÉS DEBRECENI CIVIL SZERVEZETEK KÖRÉBEN AZ IFJÚSÁGI HÁZ PROJEKTJÉNEK INDOKOLTSÁGÁHOZ

Készítette: Galambos Adorján

Debrecen, 2008

20

1. A vizsgálat célja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata évek óta meglévő ifjúságpolitikai igényeket kíván kielégíteni és olyan fejlesztési elképzeléseket szeretne megvalósítani, amelyek hiánypótlóak a városban és a régióban egyaránt. Ennek a törekvésnek köszönhető az a projekt, melynek végeredményeként egy a belvárosban elhelyezkedő, civil ifjúsági központ kerülhet kialakítására. A jelenleg általános iskolaként funkcionáló épület mérete, elhelyezkedése jó kiindulási alap, viszont a projekt sikeres megvalósítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében fontos megvizsgálni, hogy az új ifjúsági központ létrehozását indokoltnak tartják-e azok a szervezetek, amelyek célcsoportja az új intézmény szempontjából is meghatározó 14-29 év közötti korosztály. Az ifjúsági ház kialakítása, a város közművelődési szolgáltatásainak bővítése mellett a belváros építészeti környezetének megóvását és fejlesztését is szolgálja. Debrecenben mindössze egy ifjúsági intézmény található, amely már csak részben felel meg a fiatalok és az azt igénybe vevő szervezetek elvárásainak. Az ifjúsági szerveződések megyénként, régiónként, sokszor településenként is más-más feladatot látnak el. Tevékenységüket alapvetően meghatározza közvetlen környezetük, az az erőtér, melyben léteznek. Az ifjúság – mely nem tekinthető homogén egységnek – összetétele, problémái településenként, sőt településrészenként is nagyon eltérőek lehetnek. A civil ifjúsági szervezeteknek és az önkormányzatoknak egymással együttműködve kell megtalálniuk a megfelelő válaszokat a korosztály változó problémáira. A vizsgálat a következő területekre terjedt ki: • A debreceni ifjúsági civil szektor elemzése. • A kiválasztott civil szervezetek tevékenységi köre, működése, programjai, gazdálkodása. • Az ifjúsági ház projekt indokoltságának vizsgálata. 2. A minta néhány jellemzője A debreceni ifjúsági szervezetek egy része érdek mentén szerveződik. Így találhatunk a városban olyan civil szervezeteket, amelyek fogyatékosok, hátrányos helyzetű fiatalok segítésére jött létre, vagy kulturális, illetve művészeti csoportokhoz kapcsolódnak. Debreceni sajátosság, hogy kiemelkedően magas a droggal, drogprevencióval foglalkozó nonprofit szervezetek száma. Ez talán köszönhető annak is, hogy a város által 2001-ben létrehozott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum gerjesztő hatással van a kábítószer problémával foglalkozó civil szervezetek létrejöttére. A legutóbbi igencsak részletes felmérést, mely tartalmazza a debreceni civil szervezetek számát és tevékenységi kör szerinti megoszlását, az MTA Politikai Tudományok Intézete készítette. A felmérés tanulsága szerint, 2005-ben Debrecenben 703 alapítványt és 665 különböző profilú egyesületet tartottak nyílván. A tevékenységi kört illetően igencsak színes képet kapunk, a kulturális profiltól az egészségügyen át, egészen a szakmai gazdasági érdekképviseletig.

21

500 400 300 200 100 0 Kultúra

Vallás

Sport

Szabadidő

Oktatás Szociális ellátás

Egészségügy Településfejlesztés

Szakm ai, gazdasági érdekképviselet

Egyéb

1. ábra: A debreceni székhelyű civil szervezetek száma, tevékenységi körök szerint

2

Ezek közül is kimagasló a szabadidővel és az oktatással foglalkozó egyesületek, illetve alapítványok száma. A szabadidő terén létrejövő szervezetek igen magas számára magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy a szabadidő, az emberi tőke képződésének, felhalmozódásának, használatának alapja, kerete. A szabadidőtőke az emberi tőke egy formája, a szabadidőbe való beruházás, a saját 3 időfelhasználás növeli „az ember szerzett képességének értéktermelő képességét. A szociológiában jól ismert, hogy a szabadidő-használat, a kulturális fogyasztás státuszfogyasztás, presztízsfogyasztás is, hogy a különböző szabadidős tevékenységek eltérő presztízsértékkel rendelkeznek. Bourdieu Különbségek és megkülönböztetések című írásában felveti, hogy a modern társadalomban az úgynevezett elsődleges megkülönbözetések háttérbe szorulnak, mintegy áttevődnek a szimbolikus fogyasztás szférájába. Erősödik az a törekvés, hogy a különböző csoportok és egyének megújítsák azokat az „expresszív eljárásokat”, amelyeknek segítségével a társadalmi struktúrában elfoglalt helyüket szimbolizálják. A szabadidő hasznos fogyasztása tehát egyfajta jártasságot jelent a 4 „szabadidő-fogyasztás művészetében”. Mint tudjuk, a civil szervezetek létrejöhetnek valamilyen társadalmi szükséglet kielégítésére. A középosztály kisebb kulturális tőkéjű, kevésbé művelt és iskolázott tagjai a „magaskultúra” másodlagos termékeiben, a közvetlen kulturális élmények pótlékaiban keresik az alkalmat a művelt osztállyal való kulturális azonosulásra, az alsóbb, műveletlen osztályokból való elhatárolódásra. A szabadidő hasznos eltöltésére létrejövő civil szervezetek kiváló terepet nyújtanak a középosztály számára a „jó, minőségi szabadidő-fogyasztás” művészetében való jártasság megszerzéséhez. Ugyancsak magas számokkal találkozhatunk az oktatás területén működő civil szervezeteket illetően. Ez az adat igen könnyen magyarázható, ha hozzátesszük, hogy az ezen a téren működő egyesületek illetve alapítványok, az esetek túlnyomó többségében, valamilyen oktatási intézményhez kapcsolódnak. Az oktatási intézmények vezetői szembesültek azzal a ténnyel, hogy a szűkös állami és önkormányzati költségvetés nem teszi lehetővé, hogy programjaikat maradéktalanul 2

A civil szervezetek és a területfejlesztési politika, Szerk.: Kovách Imre, MTA Politikai Tudományok Intézete, Bp., 2005

3

Schultz, T. W. : Beruházás az emberi tőkébe, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1983

4

KISS Gabriella: A szabadidő – szociológia legújabb trendjei és aktuális problémái In.: Kiss Gabriella, Csoba Judit, Czibere Ibolya (szerk.): Idővonat, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2004.

22

megvalósítsák, így hamar megtanulták, hogy ha létrehozták a maguk nonprofit szervezeteit, akkor hozzáférnek olyan forrásokhoz is, amelyek korábban csak a civil szervezetek számára voltak elérhetőek. 3. Módszertani keretek Az ifjúsági ház projekt indokoltságának vizsgálatát kérdőíves felmérés nem teszi lehetővé, hiszen elsősorban kvalitatív adatokra volt szükségünk. Ezért választottam a strukturált interjúk készítését nonprofit szervezetek vezetőivel. A szervezetek ifjúsági ház projektről alkotott véleményének vizsgálatakor, nagyon fontos tényező, hogy a megkérdezett szervezet milyen kompetenciákkal rendelkezik. Egy több éves szakmai múlttal rendelkező szervezet, amely számos fiatalokkal kapcsolatos projektet valósított meg, jobb rálátással rendelkezik a téma megítélése tekintetében, ezért az interjú első részében a szervezetek megalakulásával, működésével, finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket tettem fel. Az így kapott adatok a projekt megvalósítása során is fontosak lehetnek az új központ fenntartói számára. 3.1. A kiválasztott civil szervezetek A vizsgálat során, 9 ifjúsági civil szervezet vezetőjét kérdeztük a projektről. A szervezetek között egyaránt megtalálható kultúra-, drogprevenció-, vagy tehetségkutatás területén működő civil szervezet. Az interjúalanyok kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy működésük célcsoportja a 15-29 éves korosztály legyen, kapcsolatban álljanak Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával és tevékenységük kapcsolódjon a majdani ifjúsági ház jellegéhez, működéséhez. A rendszerváltás óta eltelt időszakban gombamód megszaporodtak a civil szervezetek. Ezek az organizációk eleinte „amatőr társulatként” próbáltak érvényesülni és forrásokhoz jutni, mára azonban a civil szervezetek igen komoly szakmai tőkét és folytonosan megújulni képes humánerőforrást jelentenek. Ezért fontos, hogy egy ilyen nagy horderejű és hosszú távú projekt megvalósítása során, már az előkészítéstől kikérjük a véleményüket és javaslataikat beépítsük a szakmai elemek sorába. Debrecen városa ezt ideje korán felismerte és tudatos lépéseket tett, hogy egy szakmailag megalapozott és átgondolt projekt valósuljon meg. Ezt példázzák azok az évről-évre megvalósított szemináriumok és civil fórumok, amelyek alapvető témája minden alkalommal az ifjúsági ház szakmai projektje volt. Jelen kutatásban azon civil szervezetek vezetőit szólítottam meg, akik Debrecen ifjúságpolitikájában aktívan részt vesznek és megfelelnek a korábban már vázolt szempontrendszernek. A fentiek alapján az alábbi szervezetekre esett a választás: Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület Függő Híd Egyesület Medgyessy Képzőművészeti Kör Városi Diákönkormányzatért Egyesület Szertelen Egyesület Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület Rés Egyesület Csat Egyesület Cim-Cim Kulturális Egyesület 3.2. Az interjú főbb irányvonalai •

A szervezet… o megalakulása, o működése,

23

o o •

finanszírozása, által megvalósított programok.

Az ifjúsági ház… o elhelyezkedése és kialakítása, o üzemeltetési formája, o programjai és szolgáltatásai.

4. Következtetések az elkészült interjúk alapján

4.1. A szervezetek megalakulása, és működése A vizsgálat korábban felvázolt kritériumrendszerének minden megkérdezett civil szervezet maradéktalanul eleget tett. Tehát ifjúsági területen működnek, valamilyen formában kapcsolatban állnak Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával és tevékenységük kapcsolódhat az ifjúsági házzal. A vizsgált szervezetek 90%-a 10 évnél régebben alakult és csak 10%-uk esetében beszélhetünk 2 évnél fiatalabb nonprofit szervezetről. A megkérdezett civil szervezetek vezetői kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy az általa vezetett szervezet magját képező csoport tagjai, már a szervezet bírósági bejegyzése előtt is együtt dolgoztak egy közös cél érdekében. Az alapító tagok között minden esetben megtalálható a szervezet működéséhez kapcsolódó területen dolgozó szakember, aki a szakmai irányítást, koordinációt végzi. Több esetben tapasztaltam, hogy vezetőségi tag olyan fiatal, aki valamely program során került kapcsolatba a szervezettel. Ez nagyon fontos egy nonprofit szervezet életében, hiszen a fenntarthatóságot az biztosítja, ha a szervezet folyamatosan új tagokkal bővül, színesedik. Az egyesület taglétszámát illetően igen sokszínű a kép, hiszen a vizsgálatban megjelenik a néhány tízfős- és a száznál is több tagot számláló egyesület egyaránt. A kutatás során nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy valamely területén működő szervezet egyesületi vagy az alapítványi formát preferálná inkább, hiszen a kultúra, a kortárssegítés, vagy a prevenció területén működő szervezeteknél egyaránt találkozhatunk mindkét formával. A szervezeteket minden esetben az alapító tagokból álló többtagú (változó létszámú) elnökség, élén az elnök vezeti, akik ugyancsak kivétel nélkül „társadalmi munkában” végzik a feladatukat. Olykor-olykor még bántónak is érezték azt a kérdést, hogy milyen formában ismerik el a munkájukat, hiszen számukra a szervezetük sikeres működése – sok esetben a puszta fennmaradása – és a megvalósult sikeres programok jelentik az elismerést. A vizsgált organizációk hatókörét firtató kérdésre csak egy esetben kaptam olyan választ, hogy csak városi szinten működik. Ettől az egy esettől eltekintve minden szervezet regionális, sőt országos hatókörűnek vallotta magát, bár az elmúlt 2 évben lezajlott programjaik fényében én mindössze kettőt sorolnék regionális hatókörbe. Akkor mi lehet a hatósugár eltúlzásának az oka? A válasz egészen kézenfekvő, ha használjuk Kovách Imre „projekt-társadalom” fogalmát. A civil szervezetek nagymértékben függnek a pályázati forrásoktól, így megtanulták, hogy annál több állami, uniós pénzhez tudnak hozzájutni, minél szélesebb körben végzik a tevékenységüket. A pályázatok elbírálásánál ugyanis többletpontot kapnak azok a szervezetek, amelyek nem csak helyi szinten tevékenykednek. Így ha kapcsolatban állnak egy Budapesti szervezettel vagy több települést érintő programot szerveztek, mindjárt országos hatókörűnek vallják magukat. A megkérdezett vezetők szép számmal soroltak fel a szervezet által az elmúlt két évben megvalósított programokat, de az azokon résztvevőket is az érdektelenség jellemzi, ahogyan az egyik egyesület vezetője fogalmazott: „… az emberek eljönnek, érdeklődnek, tapsolnak, és aztán hazamennek…”. Megfigyelhető, hogy a szervezetek törekednek olyan programok megvalósítására, amely modellértékű vagy a térségben hiánypótló rendezvénynek számít. Három szervezetnél találkoztam olyan projekttel, amely már több éve működik és a pályázatot kiíró szakminisztérium modell értékűnek minősítette.

24

4.2. A szervezetek finanszírozása A civil szektor bevételeinek változására elsősorban az adózási és gazdálkodási szabályok hatottak. A KSH adatai szerint 1993 és 2000 között a nem kormányzati szervezetek pénzügyi forrásai jelentősen átrendeződtek: az állami finanszírozás aránya csaknem másfélszeresére nőtt. Hasonlóan az alaptevékenységből származó bevételéhez, míg a magánadományok és a gazdasági tevékenységből származó bevételek aránya lényegesen csökkent. A KSH adataihoz hasonló képet kaptam az interjúk elemzése során. A szervezett programok tekintetében sem szűkölködnek a szervezetek. Meggondolatlanság lenne azt mondani, hogy csak a projekt-elvű finanszírozás miatt szerveznek programokat, de az esetek 10-20 százalékában erről van szó. Nem egy esetben maga a szervezet vezetője mondta, hogy a meghirdetett pályázathoz találták ki az utófinanszírozott projektet, melyből az egyesület működésére és mindennapos kiadásaira is jutott. Fontos azonban megemlíteni, hogy több esetben találkoztam olyan szervezettel, amely már kinőtte az egyesületi kereteket és az alapító tagok a nonprofit szervezet mellett profitorientált vállalkozást működtetnek, sok esetben az egyesületi célokkal összhangban. Jó példa erre az egyik művészeti egyesület, amely mára már önálló művészeti iskolát működtet. Természetesen az egyesületi forma mindenütt jól kiegészíti a profitorientált vállalkozást, hiszen a támogatások több forrásból való lehívásához ez elengedhetetlen. Egyértelmű, hogy a megkérdezett nonprofit szervezetek működését és programjait túlnyomó részt a pályázatokból finanszírozzák. Azt lehet mondani, hogy az örökös forráshiány miatt, a szervezetek önállóan vagy konzorciumi formában, de szinte mindent azonnal megpályáznak, ahová csak „el tudják adni” magukat. Így nem csodálkozhatunk azon, ha egy-egy szervezet a pályázati időszakokban 10-17 pályázatot is elkészít. Ezek többségét a kiírók forráshiányra hivatkozva elutasítják, de a nyert összegek arra elegendőek, hogy a szervezet a megvalósított program után következő pályázati ciklusig elvegetáljon. Az egyik szervezet vezetője úgy fogalmazott: „…a civil szervezetek önműködő pályázó gépek, akik mókuskerékhez hasonlóan, az egyik pályázatot a másikba forgatva próbálnak fennmaradni” Csak két egyesület számolt be arról, hogy a pályázatokon kívül profitorientált vállalkozás, vagy magánszemély támogatja a szervezetet. Hazánkban a civil szervezetek ilyen típusú támogatásának még nem alakult ki hagyománya. Ez annak köszönhető, hogy a támogatók – az emberi természetből adódóan – elsősorban mindig arra kíváncsiak, hogy milyen előnyük származik a támogatásból. Az egyesületi törvény alapján minden szervezet tagdíjat köteles beszedni a tagjaitól. Ennek ellenére mindössze két szervezet említette, hogy a tagdíjakból bevételi forrása származna. Az elkészült interjúk alapján, a debreceni ifjúsági civil szervezetek bevételi forrásai az alábbiak szerint alakulnak:

25

15%

5%

80% Pályázati forrás

Magánszemélyek, vagy vállalkozások adományai

Tagdíjak

2. ábra: Debreceni székhelyű civil szervezetek bevételi forrásai.

Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások adományai minden esetben rendezvényekhez kötődő támogatásokként jelentek meg, mely támogatásért cserébe az adott rendezvényen megjelent a cég lógója, illetve reklámfeliratai. Természetesen a támogatások nemcsak pénz formájában jelennek meg. Több egyesület is említette, hogy szervezetüket egy-egy nagy cég promóciós anyagokkal, kiadványokkal is támogatja. Megállapítható azonban, hogy a civil szervezetek egymást pénzügyileg nem támogatják, de szívesen pályáznak együtt konzorcium formájában.

4.3. Az ifjúsági ház projekt indokoltsága Debrecen városa kiterjedt közművelődési intézményrendszerrel rendelkezik. Az utóbbi években több, országos viszonylatban is jelentős beruházás valósult meg, melynek köszönhetően új szervezeti egységekkel bővült a Debreceni Művelődési Központ és felújításra kerültek a városrészi intézmények. Sajnálatos tény azonban, hogy a város lakosságának jelentős részét (megközelítőleg 25%-át) alkotó fiatalokat egyetlen intézmény sem tekinti célcsoportjának. A közösségi házak programkínálatában találunk ugyan fiataloknak szóló rendezvényeket, de ez koránt sem kielégítő. Problémát jelent az is, hogy nincsenek a városban olyan közösségi terek, ahol a fiatalok segítőfejlesztő programokkal tölthetik el a szabadidejüket és ezen felül, élményt adó közösségek tagjaivá is válhatnak. 4.3.1.

Az ifjúsági ház létrehozásának szükségessége

A kutatás előző részeiből kiderült, hogy a Debrecenben működő ifjúsági civil szervezetek igen széles spektrumon mozognak tevékenységi kör és források tekintetében egyaránt. Az is egyértelműen látható hogy a megkérdezett szervezetek vezetői az adott terület avatott szakemberei. Ezt bizonyítja az általuk felsorolt rengeteg szakmai elismerés, és a működésük során megvalósított számos mintaértékű helyi-, nemzetközi- és uniós projekt. Több éves szakmai tevékenységüknek köszönhetően, jól látják azokat a folyamatokat, amelyek elindultak és azokat az igényeket, amelyek a város ifjúsági korosztálya részéről felmerültek. Egy ekkora méretű projekt megvalósítása előtt, fontos a célcsoport igényeit ismerő szervezetek véleménye, hiszen ez a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú. Ezért nagyon fontos a kutatás azon konklúziója, hogy a megkérdezett szervezetek vezetői kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy az ország második legnagyobb városában égető szükség van egy ifjúsági házra. A város közművelődési intézményrendszere csak részben tudja ellátni ezt a feladatot, hiszen a jelenlegi struktúrában nincs egyetlen tisztán ifjúsági profilú intézmény sem. A tevékenységek fókusza túlnyomóan a kultúra és a közművelődés irányába tolódik el. A projekt

26

megvalósulásával újra teret kapnának az ifjúsági kezdeményezések, a jelenlegi intézmények által felvállalt tevékenységek sokszorozódhatnának. 4.3.2.

Az ifjúsági ház kialakításához választott épület

A Fazekas Mihály Általános Iskola Simonffy utcai székhelyéről az osztályok fokozatosan átköltöznek a Sárvári Pál utcai tagintézménybe. Az épület funkcionális kialakítása, nagysága, elhelyezkedése jó lehetőségeket teremt egy a belvárosban elhelyezkedő ifjúsági központ kialakítására. Kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezett civil szervezetek miként vélekednek az épület funkcionális kialakításáról, nagyságáról, elhelyezkedéséről. A kialakításnál leginkább azt kell figyelembe venni, hogy az épület adottságai, elhelyezkedése és megközelíthetősége minél ideálisabb legyen. Közel helyezkedjen el a szórakozóhelyekhez és a főbb tömegközlekedési csomópontokhoz. Arra a kérdésre, hogy fontos-e az oktatási intézményektől való távolság, többektől is azt a választ kaptuk, hogy ez irreleváns, hiszen színvonalas működés esetén csak a jó megközelíthetőség az, ami befolyásolhatja az igénybevételt. A megkérdezettek többsége olyan adottságokat fogalmaztak meg elvárásként az ifjúsági házzal kapcsolatban, (pl.: városközponti fekvés, szórakozóhelyek közelsége, akadálymentesítés lehetősége, udvar, több emelet, utcafronti pozíció stb.) amelyekkel a kiszemelt ingatlan egytől-egyig rendelkezik. Több szervezet egybehangzó véleménye az volt, hogy a jelenleginél ideálisabb épület nem található a városban. A belső tér kialakítására vonatkozó előzetes tervek is egybeesnek a megkérdezettek elképzeléseivel. Véleményük szerint az ifjúsági központ belső kialakítása akkor lenne ideális, ha nagy közösségi terek és kisebb csoportok befogadására is alkalmas klubszerű helyiségek kombinációja jönne létre. A civil szervezetek többségének legégetőbb problémája, hogy nem áll rendelkezésre a városban olyan ingatlan, ahol a működésükhöz szükséges minimális infrastruktúrához hozzáférhetnének, vagy ahol rendezvényeiket megvalósíthatnák. Az ifjúsági központ létrehozása ezt a gondot is enyhítené, hiszen teret adna a civil szervezetek rendezvényinek és ezen túl számukra irodahelyiségeket is biztosítana. Több válaszban is elhangzik, hogy mennyire fontos a kimagasló technikai színvonal és a multifunkcionalitás. A fiatalok elérésének egyik legjobb módszere a rendezvények szervezése, amely a megfelelő technikai feltételek biztosítás nélkül nem éri el a kívánt hatást. Nagyon sok utalást tettek a megkérdezettek arra vonatkozóan is, hogy a design kialakításánál törekedni kell arra, hogy a kezdetektől bevonjuk a fiatalokat, hogy minél jobban érezzék majd magukat az épületben. Ennek megfelelően olyan burkolatokat kell kialakítani, amelyeket a későbbiek során a fiatalok a saját ízlésük szerint formálhatnak. 4.3.3.

Az ifjúsági ház működtetése, fenntarthatósága

Már a projekt előkészítő szakaszában egyértelmű volt a város önkormányzatának azon álláspontja, hogy az ifjúsági ház működtetésére nem kíván új intézményt létrehozni. Természetesen egy ilyen volumenű projekt működtetése nem képzelhető el önkormányzati szerepvállalás nélkül. Az elmúlt év végén átszervezésre került Debrecen egyetlen, több mint 19 éves szakmai múlttal rendelkező ifjúságpolitikai intézménye, a Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. Az átszervezés eredményeként jött létre a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft., amely kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságként, rugalmas működésével jobban megfelel a szolgáltatásait igénybe vevő fiatalok folytonosan változó igényeinek. Az előzetes tervek alapján az új ifjúsági ház működtetését ennek a gazdasági társaságnak kellene ellátni konzorciális formában civil szervezetekkel együtt. A működtetéssel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a civil szervezetek is ezt a formát tekintik a legelőnyösebbnek, hiszen így egyszerre biztosítható a működéshez szükséges forrás, és a konzorciumban résztvevő civil szervezetek révén a megfelelő szakmai tartalom és a változatos programkínálat.

27

A válaszokból az is kiderült, hogy a működő civil szervezetek közül sokan próbálkoztak hasonló profilú közösségi tér működtetésével, de ezek a próbálkozások a programfinanszírozás és a pályázatoktól való folyamatos függés miatt sorozatosan kudarcba fulladtak, vagy folyamatosan likviditási gondokkal küzdenek. Ugyancsak több megkérdezett is említette, hogy a konzorciumi partnerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy megfelelően „erős” szervezetet kell választani és egyértelműen kell szabályozni az intézmény működtetésében vállalt szerepeket, kompetenciákat. A válaszadók közül, lehetséges konzorciális partnerként sokan említették a Más-Mozaik Szociokulturális Egyesületet, amely jelenleg is egy multifunkcionális közösségi teret működtet és megfelelő anyagi kompetenciákkal is rendelkezik az általuk üzemeltetett és jelentős bevételt felmutató Debreceni Rocksuli révén. Megállapítható, hogy a megkérdezettek szerint az ifjúsági ház hosszú távú fenntarthatóságának letéteményese egy olyan konzorcium, amely az önkormányzat gazdasági társasága és civil szervezetek között jön létre. 4.3.4.

Az ifjúsági ház programkínálata és szolgáltatásai

A tanulmány korábbi részeiből kiderült, hogy a célcsoport megszólításának legkézenfekvőbb módja a programszervezés. Természetesen a leendő működtetőknek erre vonatkozóan már van egy előzetes koncepciójuk, viszont nagyon fontos információ hogy a megkérdezett ifjúsági civil szervezetek ezt hogyan képzelnék el a gyakorlatban. A programok tekintetében leginkább két kérdéskör osztotta meg a szervezeteket. Egyrészt a nyitva tartás kérdésében kaptam nagyon változatos válaszokat. Volt, aki a legelőnyösebbnek a non-stop nyitva tartást tartaná, de többségben vannak azok a vélemények amelyek szerint a fiatalokhoz és a rendezvényekhez igazodó rugalmas nyitva tartás lenne a legmegfelelőbb. A másik nagyon eltérő válaszokat eredményező kérdéskör a programok és szolgáltatások célcsoportja tekintetében alakult ki. Első ránézésre ez egy igazán egyszerű kérdés is lehetne, hiszen kinek szóljanak egy ifjúsági ház programjai, ha nem a fiataloknak? Többen rávilágítottak arra, hogy erőteljes igény mutatkozik a generációk közötti kommunikáció erősítésére és a létrejövő intézménynek ezt a hiánypótló szerepet is fel kellene vállalnia. Az interjúk során rákérdeztünk a programok típusaira, valamint az ingyenesen és a térítés ellenében igénybe vehető programok arányira. A válaszok alapján megállapítható, hogy óriási igény mutatkozik olyan programok iránt, amelyeket amatőr művészeti csoportok hoznak létre. Az ifjúsági házban ezen a téren is sok lehetőség rejlik, hiszen a nonprofit működési formának köszönhetően, számos ingyenes vagy minimális térítéssel igénybe vehető programot tud megvalósítani. Ehhez hozzájárul a civil szervezetekben rejlő azon erőforrás is, ami az önkéntes munka biztosításában rejlik. Az ifjúsági ház kialakításánál igényként merülhet fel az intézményen belüli vendéglátó egység kialakítása. A hatályos törvényi szabályozások figyelembe vétele mellett, az intézmény saját kompetenciája, hogy ezt milyen szinten kívánja megoldani. A válaszadók abból a szempontból azonos állásponton voltak, hogy büfére vagy kávézóra szükség van az intézményen belül, viszont komoly fejtörést fog okozni az üzemeltetőnek, hogy mennyire engedje meg az ifjúsági házon belül a szeszesital, illetve a cigaretta forgalmazását. A válaszok inkább abba az irányba billentik a mérleg nyelvét ebben a kérdésben, hogy egy minimális kínálatot ki kell alakítani szeszes italokból, de a dohányárúnak már semmilyen formában nem szabad megjelennie.

28

5. Összegzés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata korán felismerte, hogy egy jövőjéről felelősségteljesen gondolkodó önkormányzatnak, komoly hangsúlyt kell fektetni a fiatalokkal kapcsolatos kérdésekre. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy az ifjúsági ház projekt a megvalósítás szakaszába érhet. Amint azt a civil szervezetek körében végzett vizsgálat is bebizonyította, az ifjúsági ház megvalósítása mind elhelyezkedését, mind szolgáltatásait tekintve hiánypótló szerepet fog betölteni a városban. Az interjúalanyok azt az előzetes hipotézist is megerősítették, hogy a fiatalok folyton változó igényeihez igazodó rugalmasság és a fenntarthatóság sem valósítható meg, csak önkormányzati szerepvállalás és civil konzorciumi partnerek bevonásával. A civil szervezeteknek ebben a projektekben is kiemelten fontos szerepük van, hiszen az ifjúsági ház minőségének fokmérői közé fog tartozni, hogy mennyire szövi át azt a cselekedni akaró és tudó civil szervezetek, öntevékeny körök hálózata. A társadalom "harmadik szektora" létfontosságú katalizátor, fontos szerepet tölt be az állami és az üzleti szektor mellett. A fent ismertetett vizsgálat is azt támasztja alá, hogy sikeres pályázat esetén egy olyan multikulturális ifjúsági központ jön létre, amely az igénybe vevő fiataloknak, a fenntartónak és a működtetésben résztvevő civil szervezeteknek egyaránt megelégedésére fog szolgálni.

29

IFJÚSÁGI HÁZ DEBRECENBEN

1. A válaszadó civil szervezet A szervezet megalakulása a.) Mikor és hol alakult meg a szervezet? b.) A szervezet bejegyzése előtt is együtt dolgoztak-e a jelenlegi alapító tagok? c.) Ki vagy kik indították el a szervezet megalakítását és milyen céllal (öncélú, társadalmi célú, stb…) ? A szervezet működése a.) Milyen formában működik a szervezet (egyesület, alapítvány) ? b.) Ki vagy kik vezetik a szervezetet és milyen formában ismerik el a munkájukat (anyagi, erkölcsi, egyéb..) ? c.) Mi a szervezet hatóköre? (városi, megyei, regionális, stb…) d.) Önálló vagy ernyőszervezet? A szervezet finanszírozása a.) Milyen szintű pályázatokon vesznek részt és mekkora nagyságrendű forrásokhoz jutottak az elmúlt két évben? b.) Támogatja-e a szervezetet profitorientált vállalkozás, vagy magánszemély? c.) Kap-e anyagi segítséget – a pályázatokon kívül – az önkormányzattól? A szervezet által megvalósuló programok a.) Milyen programokat szerveztek az elmúlt 2 évben? b.) A programok megvalósításához milyen forrásokat vettek igénybe? c.) Milyen projektek megvalósítását tervezik önállóan vagy az önkormányzattal közösen a közeljövöben?

a.) b.) c.)

d.) e.) f.)

A szervezet kapcsolathálózata Milyen egyéb civil szervezetekkel tart kapcsolatot? Milyen a kapcsolat intenzitása és mi az együttműködés célja? Kapcsolatban áll-e a szervezet városi, megyei intézményekkel? Milyen a kapcsolat intenzitása és mi az együttműködés célja? Mióta áll kapcsolatban a szervezet DMJV Önkormányzatával? Mely osztályokkal áll kapcsolatban a szervezet? Van-e az együttműködésről írásos megállapodásuk? Konkrétan miben áll a kapcsolat, végez-e a szervezet feladatellátást, ha igen, milyen keretek között? Fontosnak tartja-e, hogy az önkormányzatok és az ifjúsági civil szervezetek között együttműködés alakuljon ki? Milyen lehetőségeket lát a jövőbeni együttműködésre a szervezete és az önkormányzat között? Milyen intézményekkel, szervezetekkel tervezi kapcsolat kialakítását a jövőben?

30

2. Ifjúsági ház 2.1. Az ifjúsági ház elhelyezkedése és kialakítása a.) Van-e szükség Debrecenben ifjúsági házra, vagy a meglévő intézményhálózat és a nonprofit szervezetek ellátják ezt a funkciót? b.) Mi a véleménye az ifjúsági háznak kiválasztott épületről (Fazekas Mihály Általános Iskola, Debrecen, Simonffy u. 21. ) és elhelyezkedéséről? c.) Debrecen mely részén lenne a legideálisabb az ifjúsági ház elhelyezése? Kérem, hogy válaszát az alábbi szempontokat alapján fogalmazza meg: - parkolóhely, biciklitároló - megközelíthetőség - iskolák és egyéb intézmények közelsége - lakótelepek központja d.) Hogyan képzelné el az új ifjúsági ház kialakítását, melyek azok a szempontok, amelyeket a kialakításnál leginkább figyelembe kellene venni? Kérem, hogy válaszát az alábbi szempontok alapján fogalmazza meg: - az ifjúsági ház mérete (pince, padlás, terasz, önálló épületek, stb.) - sok apró terem vagy nagy közösségi terek illetve ezek kombinációja - könnyen változtatható, multifunkcionális terek - modern vagy klasszikus design - technikai felszereltség 2.2. Az ifjúsági ház működési, üzemeltetési formája a.) Véleménye szerint, legideálisabb?

az

ifjúsági

ház

működtetése

mely

formában

lenne

a

Kérem, hogy válaszát az alábbi szempontok alapján fogalmazza meg: - új intézményt hozzon létre az önkormányzat - a már meglévő intézmények vállalják az üzemeltetést - a már meglévő ifjúsági gazdasági társaság működtesse - civil szervezetek konzorciális formában üzemeltessék - a fentiek kombinációja b.) Véleménye szerint, az ifjúsági ház működése mely formában lenne az igénybe vevők számára a legmegfelelőbb? Kérem, hogy válaszát az alábbi szempontok alapján fogalmazza meg: - napi 8 órás nyitva tartás munkanapokon és hétvégén egyaránt - non-stop üzemmód - rendezvényekhez igazodó nyitva tartás c.) Az ön által vezetett szervezet, szívesen részt venne-e a működtetésben?

31

d.) Mely debreceni civil szervezeteket kellene bevonni a működtetésbe és a fenntartásba?

2.3. Az ifjúsági ház programjai és szolgáltatásai a.) Véleménye szerint, az ifjúsági házban milyen típusú programokra van szükség? b.) A programok szervezését csak a működtető végezze, vagy adjon lehetőséget külső civil szervezeteknek, informális csoportoknak? c.) Kinek szóljanak a programok? (pl.: Csak a célcsoportnak, vagy az idősebb generációt is célozzák meg?) d.) Hogyan határozná meg az ingyenes és térítéssel igénybe vehető programok arányát? (pl.: 100%-ban ingyenes programok és szolgáltatások) e.) Kapjanak-e helyet az ifjúsági házban amatőr művészeti csoportok, fiatal alkotók, kézművesek? f.) Biztosítson-e a ház ingyenes fellépési lehetőséget amatőr művészek számára? g.) Kerüljön-e kialakításra vendéglátásra alkalmas hely az épületben? (pl.: büfé, kávéház, étterem. Legyen-e kapható szeszes ital, cigaretta?) h.) Az ön szervezete részt venne-e a programok szervezésében és lebonyolításában? i.) Szükség van-e önkéntesek bevonására az ifjúsági ház működtetésébe és a programok szervezésébe?

VÁLASZAIT KÖSZÖNJÜK!

32

II. SZ. MELLÉKLET

Ifjúság – közösség –fejlesztés (Az ifjúsági ház felé…) Egy öntevékeny közösségek által fenntartott ifjúsági ház működésének tanulságairól. A működés egyrészt 18 évre, másrészt 3 évre visszatekintve is hordoz tapasztalatokat. A 18 évvel ezelőtt elkezdődött útkeresés egy közösség egy tevékenységének kálváriáját hordozza magában, de megerősíti az adott közösséget önnön erejében, hitében és bőven hagy időt a tisztulási folyamatoknak. Az utóbbi három év, amikor az egyesület képes önfenntartóvá válva, közösségi teret működtetni, hordozza az előző évek élményeit. Így válik egy csoport toleránssá, így fogadja el, hogy önnön értékeinek fennhatóságán túl vannak másféle értékek, emberek, érdekek. A fiatalok közösségi házunkban nem csak rockerek, punkok, alternatívok, sajátos nevelésű igényűek, kerekes székesek stb., hanem fiatalok. Keresik magukat, keresik kapcsolataikat, feszítgetik korlátaikat. Így kiderül, hogy a népzenész rockzenekarban kezdte, a rocksulis agyagozna, a fazekas szeretne gitározni tanulni, az énekelni tanuló szívesen segítene önkéntes munkában a fogyatékkal élőknek, akik közül többen szeretnének éneket tanulni, gitározni, dobolni. Ha van közös tér ahol találkozhatnak, együttműködhetnek, ha van felelős felnőtt a háttérben, a dolog működni kezd. Nem különálló mozaikok immár, hanem egy nagyobb közösség részesei. Kreativitásuk, alkotókedvük megnő. Érdeklődő résztvevői ifjúsági képzéseknek, kezdik érteni, mi az az európai dimenzió, élethosszig tanulás, non-formális pedagógia és társai…Érteni és érezni azt, hogy milyen élmény az amikor az együttműködések révén integrált zenei táborokban vesznek rész sokadik alkalommal külföldön(is), amikor házigazdái a közösségükhöz 12 országból érkező fiatalnak – melynek feltételeit ők teremtették meg. Átélik az élményt, amikor fogyatékkal élő „tanítványaik” először állnak a színpadon, és amikor a felnőttek könnyezve köszönik meg a munkájukat. Önkéntes segítői azoknak a táboroknak, ahol új „látásmódot” tanulhatnak vak és gyengénlátó társaiktól. Természetessé válik az együttműködés korábban idegenkedve figyelt vagy észre sem vett csoportok, fiatalok iránt, természetessé válik, hogy gondolataik, lényük nem problémát, hanem értéket jelentenek. Ők azt mondják:”Sokat tanultam mint zenész, és úgy érzem sokat tanultam erkölcsileg, emberileg a Rocksuli embereitől, akik a diákok, a tanárok, a vezetők és az önkéntes munkájukat áldozó idős vagy nem idős fickók, csajok. Egy hatalmas a szívemből még mindig ott dolgozik abban a társaságban, amit nagyon megszerettem.” „nagyon sokat köszönhetek a Rocksulinak, amely nem tárgyak, hanem szellemi, lelki értékek, egy mosoly, egy ölelés és a zene, ami szívből szól.”- önkénteseink, Jimmy és Rita gondolatai a fiatalok által szerkesztett kiadványból. Így mára három év alatt a Rocksuli zenét tanító-tanulók helyéből egy olyan ifjúsági ház fejlődött észrevétlen, ahol a rocksulisok mellett-velük együtt élnek a népzenészek, a kézművesek, a SUB alternatív csoport, internetes rádiót szerkesztők, kerekes székesek, Másik oldal klub fogyatékkal élő fiatalokkal, szenvedélybetegek terápiás csoportja, szitaműhely, közösségi teret működtető önkéntesek, speciális zenei csoport gyengén látó, értelmi fogyatékkal élő és egészséges fiatalok közös csoportja, nemzetközi programokat szervező önkéntesek, integrált nyári táborokat szervezők, Art-east stúdió kísérletező fiatal képzőművészekkel és a Felkelő nap háza klub heti rendszerességű

33

tehetségkutató programjai színesítik a közösségi ház programját. És mi minden lehetne még, ha nem a kéthónapos felmondási idő rémével és a havi 300.000 Ft-os bérleti díjjal sem kellene megküzdeni. A közösségi ház működése számokban: 6oo fiatal heti rendszerességű használóként kisközösségekben. Öntevékeny közösségek: • Rocksuli - Tanszakok: Gitár, basszusgitár, ének, ütőhangszerek, billentyű, szájharmónika, zenekari foglalkozások • Tarka-barka kézműves műhelyek: Fazekas, kosárfonó, fafaragó, nemezelő, szövő • Népzenészek • SUB alternatív zenei csoport: Hip-hop és drum and bass, Internetes rádió • Betan kerekesszékes csoport • Másik oldal klub értelmi fogyatékkal élő fiataloknak • Szenvedélybetegek terápiás csoportja • Speciális zenei csoport: Gyengénlátó, értelmi fogyatékkal élő és egészséges fiatalok integrált zenei csoportja • Vakáció mindenkinek öntevékeny csoport az integrált nyári programokért • Nemzetközi programok munkacsoportja • Szitanyomó műhely • Felkelő Nap Háza tehetséggondozó klub • Art-east stúdió kísérletező képzőművészeti közösség • Basszus, kulcs a zenéhez, „iskola”újság szerkesztőség • Kávé-zóna közösségi tér Az épület karbantartását, takarítását önkéntes munkások végzik Jelenlét a házon kívül: • Nemzetközi programok • Kézműves táborok • Koncertek • Ifjúsági közösségek fejlesztése, tréningek szervezése, vezetése • Részvétel városi, megyei és regionális rendezvényeken Ezen programokon éves szinten húsz-harmincezer fiatallal találkozunk. Fenntarthatóság: Tan- és tagdíjak Pályázatok Támogatók

60 % 20 % 20 %

Debrecen, 2008. november 17. Vincze Béla egyesületi elnök

34

III. SZ. MELLÉKLET Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. - Egy perccel a város előtt … „A Mezonban hallottam először a Kispál és a Borz zenekart. Olvastam kedvenc hetilapomat, közben az Utolsó forradalmár szólt a magnóban. Aznap épp koncertjük volt. Naná, hogy elmentem. Aztán beindult a Sziget. Emlékszem, akkora plakát volt róla, hogy befedte a hatalmas üvegablakot. Gyakorta üldögéltem a sarokban, és figyeltem, mi történik a világban. A Mezonban vettem kezembe először mobiltelefont, itt tájékozódtam az aktuális trendiről. Az első testékszert itt pillantottam meg egy bombázó hasán. Macska-jaj, Hazai Attila, Anima Sound System… velük is itt találkoztam. Emlékszem, a freemail címem épp akkor találtam ki, amikor az egyik barátomat vártam a Mezon előtti padon. Merthogy általában ide beszélem meg a találkozókat. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert innen egyszerűen nem lehet elkésni. Hála a fiatalos lendületnek, a Mezon egy perccel mindig megelőzi Debrecent.” A fenti sorok, Váradi Ferenc újságíró gondolatai arról az intézményről illetve jogelődjéről, amely egyetlen és meghatározó szereplője a Debrecen ifjúságpolitikájának, immáron több mint 19 éve. Debrecen hazánk második legnagyobb városa, lakónépességének 24,9 százaléka 15-29 éves, tehát a lakosság egynegyede a fiatal korosztályba sorolható. Ennek a korosztálynak a társadalmi demográfiai mutatói nem különböznek jelentősen a Nyugat-Európában élő fiatalokétól. Az őket foglalkoztató problémák meghatározzák mindennapjaikat, éppen ezért szükségszerű egyfelől megismerni a problémák természetét, másfelől figyelembe kell venni, milyen segítséget ismernek, milyen szolgáltatásokat vehetnek és vesznek igénybe a fiatalok e problémák leküzdéséhez. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a város ifjúságpolitikai alapelveivel összhangban, - a Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda jogutódjaként - létrehozta a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-t. A 2008. január 1-től működő nonprofit gazdasági társaság kiemelt célja, hogy Debrecen ifjúságpolitikájában meghatározó szerepet töltsön be. Ennek érdekében az alábbi feladatok ellátása társaságunk kiemelt tevékenységei közé tartoznak. • a Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda működtetése a (HAYICO) Szakmai-etikai Kódexének megfelelően • tanácsadói tevékenység ellátása, módszertani központ és ifjúságpolitikai műhely szerepének biztosítása, amely lehetővé teszi, hogy jelzéseket továbbítson önkormányzatunk felé a fiatalokat érintő aktuális problémák tekintetében, • mindennapi működése során, az ifjúsági rétegcsoportok - kiemelten a veszélyeztetett, marginalizálódott fiatalok - beilleszkedési zavarainak csökkentése, prevenciós szerepvállalás, • részvétel a város kiemelt gyermek- és ifjúsági kulturális rendezvényeinek szervezésében, kommunikációs csatornái révén azok népszerűsítése, • a Csomópont Prevenciós Iroda működtetése, ezáltal a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum infrastrukturális és szakmai hátterének biztosítása, • civil szervezetek hatékony segítése, összekötő csatorna az önkormányzat felé. • A Vekeri Tavi Ifjúsági Tábor működtetése.

35

Társaságunk Tagintézményei: • Csomópont Drogprevenciós Információs Iroda: Rendszeresen nyújt módszertani segítséget a Debrecenben dolgozó főiskolai, egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak és szakembereknek. Az iroda olyan, diákokat-, szülőket- és szakembereket egyaránt megcélzó rendezvényeket is koordinál, melyek a drogproblémás attitűdök megváltoztatására irányulnak. A prevenciós iroda 2008- tól biztosítja a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai és infrastrukturális hátterét. • Mezon Képző: A Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által elindított Mezon Képzőben, az intézmény jogutódjaként létrehozott gazdasági társaság teret biztosít ifjúsági civil szervezetek részére. A Csomópont és a Képzőközpont egyaránt kiválóan alkalmas 15-20 fős csoportok részére képzések, szemináriumok, tréningek megtartására. A Mezon képzőt a Csomópont Irodához hasonlóan, igénybe vehetik civil szervezetek, informális csoportok. • Vekeri-tavi Ifjúsági Tábor: A gazdasági társaság működteti a Vekeri-tavi Ifjúsági Tábort, mely 7 km-re fekszik Debrecentől keletre, Erdőspusztán. A terület nagysága 7 hektár, 4707 m². A parkerdő területén 3 kőház, egy 48 négyzetméteres közösségi helynek alkalmas faház, 2 félig zárt hideg-meleg vizes zuhanyzó, 3 konténeres WC, 1 konténeres mosdó található. A házak mindegyikében 4 szoba van, melyek szobánként pótággyal 5 férőhelyesek. Így jelenleg egyszerre 50 főt lehet elszállásolni. A tábor az időjárástól függően május 1-től szeptember 30-ig alkalmas a táborvendégek fogadására. Arra törekszünk, hogy közhasznú nonprofit gazdasági társaságként magas színvonalon elégítsük ki a hozzánk forduló fiatalok folyamatosan váltózó igényeit és megfeleljünk a szolgáltatásainkat igénybevevőknek és a fenntartó elvárásainak egyaránt. Az átszervezést követően, a társaság újabb feladatokkal bővült. A korábbi ifjúsági szolgáltató és tanácsadó tevékenységeken túl, kiemelt feladtunk a városi kiemelt ifjúsági kulturális rendezvények megvalósítása, és a városi ifjúsági érdekegyeztető fórum munkájának segítése. Az intézmény jelenlegi elhelyezkedése ideális, hiszen a város első sétálóutcáján található és biztosítottak az alacsony küszöbű szolgáltatások az utcafronti kialakításnak köszönhetően. Már az ifjúsági ház projekt előkészítő szakaszában egyértelművé vált, hogy a város az ifjúsági ház működtetésére nem kíván új intézményt létrehozni, hanem a jelenlegi ifjúsági gazdasági társaságra és egy tőkeerős civil szervezetre kívánja ezt a feladatot bízni. Jelenleg egy nagyon ütőképes szakmai stáb dolgozik az intézményen belül. Ezt bizonyítandó, csak a legfontosabbakat szeretném megemlíteni azokból a szakmai elismerésekből, amelyeket az átalakulás óta kapott társaságunk: • Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége - Kiemelt szakmai módszertani központ. • EURODESK Hálózat – Megyei Eurodesk Partner • Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Megyei Ifjúsági Szolgáltató Központ • Debreceni Egyetem BTK – gyakorlati hely (ifjúságsegítő képzés, szociálpedagógus képzés, andragógia szak) Az utóbbi időszakban azt tapasztaltuk, hogy egyre sűrűsödnek társaságunk azon feladatai, amelyek megfelelő méretű tereket kívánnak. Az által működtetett Mezon Ifjúsági Iroda jelenleg is próbál közösségi térként funkcionálni, de ez nem megvalósítható azon a 70m 2 –en amely sajnos arra sem

36

elég, hogy egy 10 főnél nagyobb létszámú megbeszélést lebonyolítsunk. Jelenleg is futó szakmai projektjeink, egyre több autonóm közösség létrejöttét gerjesztik, és számukra szeretnék megfelelő színvonalú közösségi helyeket biztosítani. Amennyiben az ifjúsági ház projekt megvalósul, az lenne a legideálisabb, ha valamennyi szolgáltatásunk (az ifjúsági tábor kivételével) átkerülne az új ifjúsági központba. A kiszemelt épület elhelyezkedése és fekvése egyaránt ideális, hiszen a város szívében van és biztosított az utcafronti megközelíthetőség is. Az új helyszín, nemcsak újfajta szemléletmód megjelenését jelenti, de hozzájárul az intézmény korábbi eredményeinek meghaladásához és elősegíti egy nemzetközi szinten is mintaértékű multikulturális ifjúsági központ kialakítását. Debrecen, 2008. november 14. Galambos Adorján ügyvezető

37

IV.SZ. MELLÉKLET

Fiatalok Debrecenről Szociológiai vizsgálat a Debrecenben élő fiatalok körében a lokális ifjúságpolitika megalapozása céljából A vizsgálat háttere Debrecen MJV Polgármesteri Hivatala megbízásából a Revita Alapítvány és a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék munkatársai 2005 tavaszán elvégeztek egy szociológiai vizsgálatot a fiatalok körében. A vizsgálat célja a városban élő 15 és 29 éves kor közötti fiatalok élethelyzetének, szükségleteinek, a városra vonatkozó véleményének megismerése volt. Ezek az információk Debrecen város ifjúságpolitikai koncepciójának megalapozásához járult hozzá, mely megkönnyítené a fiataloknak a felnőtt életbe való átmenetet. A vizsgálat módszere, célja A vizsgálat során középiskolásokat és felsőfokú, nappali tagozatos hallgatókat, továbbá 15-29 év közötti dolgozó, vagy munkát kereső fiatalokat is megkérdeztek, összesen 948 főt (ami a korosztály 2%-a). A kérdőíves vizsgálat mellett intézményvezetők és fiatalok között végzett személyes, un. féligstrukturált interjúkat is végeztek. A megkérdezettek kiválasztásánál a véletlenszerűségre törekedtek, így biztosítva, hogy lefedje Debrecen ifjúságának minden fontos rétegét. A megkérdezettek 41,6%-a gimnáziumban, 26% szakközépiskolában, 7,7% szakiskolában, 19% pedig egyetemen tanult. Az interjú módszerével 300 fiatalt kérdeztek meg, akiket a lakossági nyilvántartásból véletlenszerűen választottak ki. A vizsgálata a következő főbb témákra irányult: - Piacképes tudás megléte – melynek megszerzését (különösen tekintettel az információs technológiára, a nyelvtudásra, a jogosítvány és a vállalkozói ismeretekre) fontos segíteni a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához. - Debrecen város, mint lakókörnyezet megítélése. A fiatalok körében egy település megítélésében kiemelt szerepet kap a szabadidő eltöltés, az ismerkedési és a sportolási lehetőségek. Emellett megjelenhet még a közlekedési helyzet, a környezet állapota, a tanulási, munkavállalási lehetőségek mértéke is, mint döntő szempont. Megvizsgálták továbbá azt is megvizsgálták azt is, hogy a jövőjük tervezésében milyen szerepet kap a város, és hol szeretnének hosszabb távon élni. - A várospolitika megítélése, az informáltság, érdekeltség és elvárások. E témakörben a fiatalok részvételét vizsgálták a közéletben, ugyanis egy feltevés szerint az érdeklődés és a tényleges közéleti aktivitás között nagy szakadék van, kevesen kötelezik el magukat a politikai és egyéb társadalmi cselekvés mellett.

38

Piacképes tudás megléte A tudás megszerzését a jövedelem nagyban befolyásolja, ennek megfelelően a korlátozott anyagi helyzet szűkíti a lehetőségeket. A fiatalok körében magas a szülőktől való anyagi függés, így választásaikat mind anyagi, mind társadalmi értelemben a szülők határozzák meg. Az anyagi függőség a gimnazistáknál még természetszerű, az egyetemistáknál viszont már alacsonyabb (50%) ez az arány, náluk ugyanis megjelenik a saját munkajövedelem (38%), vagy az ösztöndíj (6%). A korlátozott anyagi helyzet a fiatalok szempontjából sokszor elegendő indok a passzív tevékenységre. Az aktivitás hiánya miatt viszont nincs tapasztalatszerzés, kapcsolatháló építés, és nincs „értéktermelés”, se jövedelem. Ennek megoldásában nagy szerepe lehet az ifjúságpolitika révén a mentalitás megváltoztatásának aktív cselekvésre sarkalló eszközökkel, intézményekkel és forrásokkal. Rátérve a képzettségi mutatókra, a középvégzettségűek aránya (58,7%) a mostani generációnál magasabb, mint a szülőknél (apák: 30,4%, anyák: 41,3%). A felsőfokú képzésben végzettek aránya (12,7%) viszont csak kevéssel magasabb a szülőkénél (apák 11,7%%, anyák: 10,2%). Következtetésképpen elmondható, hogy az első generációs értelmiségként felemelkedő szülők gyerekei képzettségét tekintve rétegtartó tudott maradni, de a középvégzettségűek gyerekeinél a felfelé törés viszont kevésbé valósul meg. A munkaerő-piaci elhelyezkedéshez az egyetemisták szerint elegendő a diploma, így rájuk kevésbé jellemző, hogy bővítenék a tudásukat. Az alacsonyabb végzettségűek, illetve a már végzettek viszont igyekeznek szakmát (48,4%), vagy számítástechnikai tanfolyamot (15,1%) végezni, illetve nyelvet tanulni (9,7%). A megkérdezettek jelenleg 9,9%-a vesz részt összességében valamilyen tanfolyamon, leginkább nyelvet (27,3%), autóvezetést (18,2%), vagy vállalkozást, üzletvezetést (12,1%) tanul. Ezek az arányok a szakközép és a szakiskolások körében magasabb. A továbbképzési adatok tanúsága szerint, illetve a munkaerőpiac igényei alapján mindenképpen szükséges a pályaorientáció segítése, a szolgáltatási és intézményi háttér és a felnőttoktatás kiterjesztése. A piacképes tudás megszerzésének lehetősége: -

Számítógéppel való rendelkezés és használat: A fiatalok túlnyomó többsége (83%) már rendelkezik számítógéppel otthon, köztük legkevésbé a szakiskolásokra jellemző (56%). A megkérdezettek közel fele (46%) minden nap használja, bár többségük (51%) a dolgozók és az egyetemisták köréből került ki, akik között pedig a többség csak naponta csak max. 1 órát használja. A használat jellegére túlnyomórészt a zenehallgatás és -letöltés, internetezés, filmnézés valamint a tanulás jellemző. A versenyképes tudás elengedhetetlen része a számítástechnikai ismeret. Ezzel 44%-uk rendelkezik, melynek fele szerint az oktatásnak nem sok haszna volt és mindössze csak 7% igényelne jelenleg ilyen képzést.

-

A vállalkozói ismeretek hiányosságát jelzi, hogy a fiatalok csupán 18,5%-a tanult ilyet. Ez hatással van arra, hogy a már nem tanulók 56,5%-a nem kezdene önálló vállalkozásba. A szakközépiskolások és a szakiskolások több mint fele viszont foglalkozik ezzel a gondolattal.

-

A nyelvtudás napjainkban egyre fontosabb tudáselemnek számít. A válaszadók többsége elsajátított valamely nyelvet, a legtöbben (81,8%) angolt vagy (55,4%) németet. Nyelvvizsgával azonban 63,9%-uk nem rendelkezik. A szakközép- és szakiskolások közül kevesen jutnak el a nyelvvizsga szintjéig, de többségük jövedelmi helyzete sem teszi lehetővé a külön nyelvórát. A kedvezőtlen értékek ellenére a fiatalok érzik a nyelvtudás értékét, 43,7%-uk szívesen tanulna is.

39

-

Gépjármű-vezetői engedéllyel megszerzése egyre inkább előnynek számít. Ez az egyetemisták és a nem tanulók között a legmagasabb, míg a legrosszabb a szakközép- (30%) és a szakiskolákban (40%).

Öntevékeny körök, civil szervezetekben való részvétel A szakköri és öntevékeny csoportok támogatásának visszaszorulásával a fiatalok érdeklődése és aktivitása is csökkent, ami különösen rossz, mivel a szabadidő hasznos eltöltésének egyik formája lehetne. A fiatalok 80,8%-a egyáltalán nem tagja öntevékeny csoportnak és leginkább csak az egyetemisták körében jellemző ez a tevékenység (24,4%). A középiskolások között csupán 8,7% vesz részt ilyenben, pedig 46%-uk az iskolai lehetőségeket pozitívnak ítélte meg. Figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy 32,3%-uknak egyáltalán nincs információja ezekről. A városi lehetőségeket a fiatalok 57,3%-a jónak ítélte meg, viszont az aktív tevékenykedők aránya így is nagyon alacsony, 9,5%. Ennek hátterében 30%-ban az ismerethiány áll. Az öntevékeny csoportokra jellemző, hogy csak informális szinten tevékenykednek, nem intézményesültek. Debrecen város, mint lakókörnyezet megítélése Az, hogy a fiatalok, hogyan ítélik meg a környezetüket, fontos információ a döntéshozóknak a jövőre nézve. A lakókörnyezet megítélését több dolog is befolyásolja. Fontos szempont, hogy a válaszadók 36,4%-a lakótelepen, 19,2%-a belvárosban, 34,2%-a pedig családi házban él. Közülük környezetüket a lakótelepen élők ítélték meg a legrosszabbnak. Lényeges szempont továbbá, hogy a környezet mennyire elégíti ki a korosztály fogyasztási szükségleteit. Ezt jelzi például a város üzletekkel való ellátottsága, amit valamennyi válaszadó kimagaslóan jóra értékelt. A közlekedés ugyancsak rendkívül fontos a mindennapokban, de a válaszok értékelésénél nem elhanyagolható szempont, hogy a fiatal hol lakik. Ezzel korrigálva a válaszokat a többség a közepesnél kissé jobbnak ítélte meg. Az utcák, terek parkok tisztasága és a közbiztonság szintén megosztja a közvéleményt. Míg az egyetemisták jónak, a szakközépiskolások kedvezőtlennek ítélték meg. Összességében közepesnek mondható. A levegő minősége és a zaj nagysága már a közepestől rosszabb minősítést kapott. A tendencia a korábbiakkal azonos: az egyetemisták körében magasabb az elégedettségi mutató. A fiatalok életkori sajátosságaiból következik, hogy lakókörnyezetük megítélésében szerepet játszik a szabadidő eltöltésének lehetőségei. A legkedveltebb elfoglaltság a batárokkal való együttlét. Ehhez a lakásokon kívül a vendéglátó egységek a legkedveltebbek, de a terek, parkok is népszerűek. Ezek kulturáltsága a fiatalok magatartását meghatározza. A megkérdezetteket eléggé megosztotta az a kérdés, hogy van-e elegendő lehetőség e téren a városban. 40,7%-uk szerint több kulturált körülménnyel rendelkező, beszélgetésre alkalmas helyre lenne szükség Debrecenben. A lakóhely iránti érzelmi kötődés, annak megítélése szempontjából fontos, hogy mennyire figyelnek problémáikra. A megkérdezettek 41%-a nem ismer a városban olyan helyet, ahol segítenének, ha gondjuk van, viszont fontosnak tartanák.

40

A város fejlődésének, valamint annak dinamikájának megítélése 43,5%-uk szerint gyorsabb volt a többi városnál. A belvárosban élők értékelték a legkedvezőbben, míg a lakótelepen élők a legrosszabbnak a városrészük fejlődését. A lokális kötődést jelzi, hogy a fiatalok többsége (41,7%) Debrecenben képzeli el jövőjét, egy részük (13%) pedig csak egy időre költözne máshova. Ennek ellenére a többség személyes boldogulási esélyüket csak a tanulás terén látja csak jónak a városban. Akik az elköltözést jelölték meg válaszul (38%), azok többsége máshol több lehetőséget lát, vagy csak nem érzi jól magát (34,3%) Debrecenben. A várospolitika megítélése, informáltság, érdekeltség és elvárások A fiatalok nagyobb arányú bevonása a közéletbe Debrecen érdeke, ezzel ugyanis változtathat a település helyzetének, fejlődésének megítélésén, hiszen maguk is tehetnek környezetük javulásáért. Ehhez a motiváltság növelése lenne a legfontosabb, azaz érdekeltté tenni őket a városi események iránt. A fiatalok legtöbbje (82,1%) kíváncsi a megyeszékhely eseményeire és 86%-uk ismer legalább egy helyi médiát (elektronikus/írott sajtó). A közösségi érdeklődés és a bevonódás ehhez képest sokkal rosszabb képet mutat, a megkérdezettek több mint kétharmada nem tudott említeni korosztályának szóló intézményt. A fiatalok javaslatai a helyi politika számára A fiatalok elvárásai az ifjúság életkörülményeinek javítása érdekében a következőkben foglalható össze: -

kulturált, füstmentes szórakozóhelyek létesítése beszélgetésre, csendes társasági rendezvények szervezésére alkalmas klubhelyiségek több sportesemény további programok, rendezvények szervezése kifejezetten a fiatal közönség számára éjszakai buszjáratok üzemeltetése nagyobb érdekérvényesítési lehetőség megteremtése a fiatalok számára

A fiatalok által említett leggyakoribb problémák A fiatalokat érintő mindennapi problémák is felmérése kerültek a kutatás végén. Ebben kiemelt szerepet kapott, hogy a problémákra ismernek-e megoldást, és milyen segítséget, vagy szolgáltatást vesznek, vennének igénybe annak leküzdéséhez. A kutatásból kiderült, hogy a problémák forrása (49,2% említett ilyet) főleg az iskolához, vagy a munkahelyhez köthetők. Ehhez társulnak továbbá az anyagi gondok (48,7 %) majd az érzelmi (31,8 %), párkapcsolati problémák (22,1 %), a munkahely hiánya (15,7 %), a családi (18,6 %) és végül az egészségügyi (9,3%) problémák. Valamennyi probléma esetében más és más megoldási módok szükségesek és sokszor a fiatalok nehezen igazodnak ki a szolgáltatás világában. 43,5 %-uk szerint nincs olyan hely, ahol nekik segíteni tudnának, és csupán 3,2 % az, aki eddig igénybe tudott venni ilyet. A kortárs segítők képzése, folyamatos információval való ellátása ebben sokat segíthetne, csak úgy, mint az új szolgáltatások szervezése, új szereplők, önkéntes szakemberek bevonása.

41

Interjúk Az ifjúságpolitikai stratégiához készült kutatás végén néhány interjúra is sor került, ahol a kérdőív főbb témacsoportjai kerültek újból elő. Az ismétlések elkerülése végett a válaszokból most csak az eddig meg nem jelent információkat, vagy új megállapításokat érdemes kiemelni. -

-

-

-

-

-

-

Szocio-demográfiai mutatók - Ebben a témakörben fontos többlet információ, hogy az ifjúságpolitika csak akkor lehet sikeres, ha képes rétegprogramokat alkotni az egységes célkitűzések mellett. A jól körülhatárolható szubkultúrák száma ugyanis magas. A munkával kapcsolatos tapasztalások, elvárások - A fiatalok szerint nem kapnak megfelelő segítséget a pályaválasztáshoz, önmaguk megismeréséhez, képességeik, készségeik megmérésére. A család kevésnek bizonyul a tanácsadás terén, a hivatalos szolgáltatások pedig nem ismertek. Célszerű lenne tehát egy karrier tanácsadó központ létrehozása, melynek célja a fiatal korosztály segítése. A fiatalok kapcsolatrendszere - Kevés a közösségi hely, nincs megfelelő számú és színvonalú ifjúsági klub, kevés a rétegigényeket kielégítő szervezett programok száma, a pihenőparkok ahol „csak úgy” találkozni lehet - nem jól karbantartottak. A főtéren zajló közösségi rendezvényeket ugyanakkor pozitívan ítélték meg, mivel közösségszervező szerepük nagy. A barátság és a szabadidős szokások - Sokan számoltak be arról, hogy nincs igazi barátjuk, csak haverjuk, ami a családtámogató funkciójának gyengülése és az „otthonülő” életmód terjedésével párosulva különösen negatív. A kapcsolatteremtés képességének hiánya, a találkozási alkalmak, a helyszínek minősége és az anyagiak előtérbe kerülése ebben mind gátló tényezők. A városról: környezet, közlekedés, biztonság, szolgáltatások – Ez a témakör az interjúk során leginkább csak néhány fejlesztésre javasolt területtel bővült: pl. pihenőparkok számának növelése, a nagyállomás környékének „civilizálása”, kerékpárutak kialakítása, fiatalok számára szervezett, nem kifejezetten bulira vonatkozó rendezvények szervezése (egészségnap). Közéleti szerepvállalás, civil szervezetek szerepe – Bár a város civil szerveződéseinek száma meghaladja az országos átlagot, a fiatal korosztályt mégsem érinti kellő mértékben és sokszor csak az informális szintig jutnak el. Ennek oka a laza baráti kapcsolatok dominanciája, gyorsan változó célokkal, tartalommal. A városi közélet, helyi politikai aktivitások, illetve ennek megítélése – A politikát sokan valamilyen átláthatatlan és megfoghatatlan dolognak érzik, amiben a korosztálynak nincs lehetősége részt venni, sőt véleményük szerint a mindennapjaikat nem érinti, így nem is motiváltak a tájékozódásra és aktív részvételre. Egy interjú alany szerint ezen segítene, ha már középiskolás korban elkezdődne a közéleti tevékenységre való nevelés, ami leginkább az ifjúságpolitika feladata, mivel a szülői háttér gyakran nem eléggé stabil a motiválásra.

Igazgatói és vezetői interjúk -

-

A munkaerő-piaci lehetőségek: A középiskolai tanárok véleménye szerint az érettségi kevés a munkába álláshoz. Emiatt nagyon sokan tanulnak tovább felsőoktatásban, sokszor olyanok is, akiknek képességeiknek nem megfelelő. Ennek oka, hogy nincsenek megfelelő piacképest magasabb szintű tanfolyamok, illetve a meglévők nagyon drágák. Sokan a versenyképesség miatt nagyobb esélyt látnak Budapesten, így a tanulást ott kezdik el és általában nem is térnek vissza Debrecenbe. Kulturális és szabadidős programok: A tanárok szerint a diákok az iskolától várják el ezen programok szervezését, önmaguk nem igazán gondolkodnak ilyeneken. Nincsenek szervezett programjaik, és kevesen vesznek csak részt öntevékeny módon programokban.

42

-

-

-

Művelődés: A fiatalok az iskolán kívül alig igénylik a művelődési jellegű szórakozást. Ebben probléma, hogy kevés olyan hely van, ahol a fiatalok saját érdeklődésüknek megfelelő programban vehetnének részt önként, mint amilyen a rock-suli. A legtöbb, ami működik rossz, kulturálatlan, leromlott állapotú épületekben találhatók, melynek a környezet is lehangoló. A tanárok kifejezetten rossznak látják azt a fajta városi hozzáállást, hogy „jó az nekik, örüljenek, hogy oda is mehetnek”. A pedagógusok mindenképpen támogatják az új-konferencia központ létrehozását, mivel remélik, hogy ott lesz elég hely a fiatalok programjai számára. Sportlehetőségek: A tanárok hasonlóan látják a lehetőségeket a sport terén is. Véleményük szerint ingyenes és rendszeres sportolási lehetőség csak az iskola garantál, így azt a már dolgozó fiatalok nem tudják igénybe venni. Közügyek: A fiatalok közügyekben való jártasságát a pedagógusok rossznak ítélik meg. Az érdeklődés csekély, sok a sztereotípia és tudásuk hiányos. Érdeklődésük leginkább a vállalkozások, a számítástechnika és kommunikáció felé irányul, az ideológiai kérdések nem foglalkoztatják őket. Ehhez azonban nincs is meg a kellő támogatás.

43

V. SZ. MELLÉKLET

A bakancstól a baseball sapkáig - Ifjúsági közösségkutatás Debrecenben A vizsgálat háttere, célja, módszere 2004 áprilisában 3 civil szervezet (Szertelen Egyesület, Opera Kulturális Egyesület, Szóla Rádió Alapítvány) összefogásával indult el Debrecenben egy kezdeményezés az ifjúsági szubkultúrák kutatásával kapcsolatban. Ennek megvalósításához a Nemzeti Civil Alapprogram kutatásra kiírt pályázatából támogatást is kaptak. A debreceni fiatalokról így elkészült egy (nem reprezentatív) felmérés „Ifjúsági Közösségkutatás” címmel, melyet 2005-ben egy kis kötetben (füzetben) meg is jelentettek. A kutatás központi témája a fiatalok élete, illetve a különböző szubkultúrához való tartozásuk, valamint szabadidős érdeklődésük, tevékenységük volt. A fiatalok helyzetének és igényeinek feltárását követően a kezdeményezésnek továbbá célja egy szubkultúrás ifjúsági ház létrehozása, illetve a különféle csoportok egymáshoz való közelítése egy toleranciaprogrammal. A felmérés során leginkább a kérdőívezés módszerét alkalmazták, de néhány interjúra is sor került. Az eltervezett 1000 fős lekérdezést megosztották, melynek felét a szubkultúrákba tartozó fiatalokkal töltették ki, míg a másik felét három csoport: a középiskolások, az egyetemisták és a 18-26 év közötti utcán megkérdezett fiatalok alkották. Összességében 870 használható kérdőív született. A kutatásba vont kérdések a következő főbb témakörök köré szerveződtek: -

Társadalmi és szociális körülmények Életmód és közösségi lét Csoport, szubkultúrák Értékrend Mi hiányzik Debrecenből?

Társadalmi és szociális körülmények A fiatalok társadalmi háttere sok esetben befolyásolja, sőt gyakran magyarázatot is ad a felmérés során kapott válaszokra. Az, hogy ki honnan és milyen környezetből jött, befolyásolja a szemléletét és azt, hogy mit hoz magával otthonról. A vizsgálat szempontjából érdekes továbbá, hogy a fiatalok hogy élik meg saját helyzetüket, társadalmi státuszukat és lehetőségeiket. Mindebből kiderült, hogy mennyire elégedettek jelenlegi körülményeikkel és milyen jövőképpel rendelkeznek. Anyagi helyzet, társadalmi státusz: - A fiatalok anyagi helyzetüket összességében közepesnek (46,7%), vagy annál minimálisan, de jobbnak (30,5%) ítélik meg. Ehhez hasonlóan ugyancsak pozitívan vélekedtek a boldogulási esélyekről is, a válaszadók többsége 58% jónak, vagy nagyon jónak ítéli meg. Az objektív értékeléshez fontos hozzáfűzni, hogy ebben az esetben a jobb anyagi helyzetű és családi hátterű fiatalok felülreprezentáltak lehetnek, mivel a lekérdezés többsége a szubkulturális

44

csoportok kedvenc szórakozóhelyén történt és az effajta szabadidő eltöltést nem sokan engedhetik meg maguknak. -

Az eltartásra, illetve a munkavégzésre vonatkozó kérdések párhuzamban állnak egymással. A fiatalok kétharmadát (67,5%) a szülei tartják el, de minden második közülük szert tesz saját kiegészítésre is. Mindez életkorral és iskolatípussal változik, a felsőfokú képzésben részesülők között természetesen magasabb a magukat teljes egészében eltartók aránya. Összességében főállásban csupán 15,2%-uk dolgozik, alkalmi munkában már csak 7,2%, diákmunkát pedig 10,4% vállalt.

-

A lakókörnyezet értékeléséből kiderült, hogy a debreceni fiatalok egyharmada szocialista jellegű lakótelepen lakik, 49,6%-uk pedig a „kertváros és egyéb” kategóriát jelölte meg. A környezet természetesen összefüggést mutat az anyagai helyzettel is, így legjobban a külső területeken, legrosszabbul pedig a lakótelepen élő fiatalok élnek. Arra a kérdésre viszont, hogy hogyan ítélik meg lakáskörülményeiket, 70%-uk jó, vagy nagyon jónak tartotta.

-

A fiatalok társadalmi hátterének vizsgálata során végül felmérték, hogy hol és kikkel laknak együtt. Mindez összefüggésben áll azzal, hogy ki miből él, ki tartja el. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede még a szüleivel lakik együtt.

Életmód és közösségi lét A vizsgálat célja volt kideríteni, hogy a ki mivel és hogyan tölti szabadidejét, valamint az elfoglaltságokra mennyi időt szán. A közösségi szokások elemzéseként továbbá kitértek arra is, hogy milyen formában találják meg az együttlét lehetőségét, és ott milyen tevékenységet folytatnak. (Az életmóddal kapcsolatban előkerült a káros szenvedélyek kérdése is.) Végezetül pedig rákérdeztek arra is, hogy miként és milyen arányban kapcsolódnak a válaszadók a különböző intézményesült szerveződésekhez az önmegvalósítás, az érdekérvényesítés vagy a hasznos szabadidőtöltés érdekében. -

A szabadidő eltöltésének legjellemzőbb (75%) módja a barátokkal való, mindenféle kitűzött cél nélküli együttlét. Mindez heti, sokaknál pedig napi rendszerességű. Az együtt „lógás” helyszíne általában egy szórakozóhely (61,4%), iskola (45,5%), utca (36,2%), vagy lakás (35,7%). A szórakozóhelyek közül a fiatalok többsége kettőt emelt ki. A legnépszerűbb az egyetemhez tartozó kulturális központ, a Lovarda, ahol rock, alternatív és elektronikus zenei megmozdulások gyakoriak. A másik hely a Hangfogó Klub, amit szintén sokféle koncert jellemez, de leginkább a keményebb rock kedvelői látogatják. Rendszeres elfoglaltság továbbá a fiatalok körében (50%) a zenés-táncos rendezvények, partyk, ahova akár havonta többször is ellátogatnak. Kiemelten népszerűek ugyanakkor a koncertek: 60 %-ot meghaladó arányban ilyen élőzenés rendezvényeket választanak. Mindehhez fontos hozzátenni, hogy Debrecen a magyar könnyűzene egyik fővárosa, ahol rengeteg zenekar táplálja a fiatalokban a különböző műfajok körül kialakuló kultuszt.

-

A szórakozás másik legkedveltebb fajtája az „alkotó tevékenységek” közé sorolható. A válaszadók majdnem egynegyede napi rendszerességgel foglalkozik zenéléssel, festéssel, írással, rajzolással. Kevesebb, mint 20%-uk – főleg az alternatív és a rockzenét, valamint a drum’n’bassese és technokre kedvelők – válaszolta csak, hogy soha nem teszik ezt.

-

A szabadidő eltöltésének legkevésbé kedvelt formája az irodalmi rendezvények, felolvasóestek (5 fiatalból 1 jut el), múzeumok és kiállítások látogatása (többhavonta). Ugyancsak ritka a rendszeres könyvolvasók aránya (28%), ellenben a TV/videó/DVD nézés sokkal népszerűbb elfoglaltság

45

(csak 7,5 %-uk állítja, hogy soha nem néz TV-t). A TV-zés mellett jelentős szerepet játszik a rádió, 55%-uk kedvenc adót is megjelölt. Mindezek mellett fontos megemlíteni az információs társadalom vívmányait, a számítógépet és az internetet, melyet fiatalok 60%-a hetente többször is használ, és csak 10%-uk állította, hogy soha. -

Arra a feltett kérdésre, hogy milyen gyakran végeznek szervezett közösségi tevékenységet valamely civil szervezetben, illetve mennyire jellemző egy csoportosulásban való részvétel, szakkör, önképzőkör, közös alkotás stb., a válaszok 1/3-a legalább havi rendszerességet jelölt meg. A megkérdezett fiatalok fele továbbá valamilyen intézményesült szerveződéshez (civil szervezethez, öntevékeny csoporthoz, sportegyesülethez vagy más szervezethez, csoportosuláshoz) tartozik. 15 % körüli továbbá azok aránya, akik ténykednek valamilyen társadalmi szervezet érdekében, vagy legalábbis kapcsolódnak annak tevékenységéhez.

-

A sport, mint szabadidő-eltöltési mód szintén jelen van a fiatalok körében. A megkérdezettek fele heti szintű gyakoriságot jelölt meg, viszont hiányolta az ehhez kapcsolódó rendelkezésre álló infrastruktúrát.

Káros szenvedélyek A szubkultúrák jobb megismerése céljából rákérdeztek az alkohol-fogyasztási, dohányzási és illegális kábítószer-fogyasztásiszokásokra is. A válaszokból kiderült, hogy 37 %-uk rendszeres dohányos, míg az alkohol csak alkalmanként, főleg bulikban jellemző. Az illegális kábítószerek elterjedtségét jól jelzi, hogy 50 % alatt maradt azok aránya, akik még sohasem próbálták. A drogokkal kapcsolatos vélekedések igencsak megosztják a fiatalokat: közel 40 %-uk egyetért azzal, hogy büntetni kell a drogfogyasztást. Csoportok, szubkultúrák és jellemzőik A debreceni fiatalok szubkulturális sokféleségének feltérképezése különböző csoportképző tényezők (zenei irányzat, sport, hobbi, eszmerendszer) segítségével történt. A kutatásban résztvevők a következő irányzatokat gyűjtötték össze: alternatív zene („bahiások”), blues, kerépkpársport (BMX, triál, mountain bike), dark zene, drum’n’bass, futball-rajongás (DVSC-ultrák), goa, gördeszka, harcművészetek, hip-hop és graffiti, hippi-világ, jazz, keresztény közösségi élet, környezetvédelem (Greenpeace), Krisna-tudat, motorkerékpárok, chat és online játék, „plázázás”, punkzene, rock és metál, ska és reggae, skinhead-mozgalom, szerepjáték, folk és hagyományőrzés („táncházasok”), techno és house. -

A válaszadók többsége (1/4-e) a rockrajongók, a rock és metalzenék kedvelői közül, a legszélesebb kört megmozgató szubkultúrából kerültek ki. Számottevő volt (4% felett) még az alternatív zenét kedvelők, a drum’n’bass-rajongók, a futball-szurkolók, a hip-hop fanatikusok, a punkok, a motorosok, a keresztény közösségekhez tartozók, a techno-house rajongók és a skareggae kedvelők tábora.

-

Az egyes szubkultúrák kedvenc időtöltése eltérő volt. A „legkreatívabbak”, akik minden nap, vagy minden héten „alkotnak”, tehát zenélnek, festenek stb., azok az alterosok (50%), a hiphop-osok (45%) valamint a ska-sok (30%) és a motorosok (25%). A legkevésbé aktívak a drum’n’bass-esek, ill. a keresztények (15-15%). A szubkultúrák között nagymérvű ellentét nem jellemző, kisebb unszimpátia viszont megtalálható. A legelterjedtebb csoport, a rockerek többsége a punk fiatalokat nem kedveli, de emellett még

-

46

-

drum’n’bass-rajongókról, a gördeszkásokról és a hip-hopperekről sincsenek jó véleménnyel. A rockosokat és az „alternatívokat” pedig leginkább a techno-house rajongók nem kedvelik. A fiatalok között összességében a legrosszabb általános vélekedés a futballszurkolókról és a skinheadekről van.

Értékrend A kérdőív utolsó témacsoportja a fiatalok kultúrához, valláshoz és politikához fűződő viszonyát vizsgálta. A feltett kérdésből, miszerint mennyire tölt be fontos szerepet az életükben, öt fiatalból négy úgy gondolta, hogy a kultúra jelentős számukra. (A lekérdezések nagy része az egyes rendezvényeken történtek, ami elsősorban arra enged következtetni, hogy a szubkultúrába tartozó fiatalok kulturális viselkedésének része az ottlét.) A válaszokból úgy tűnik, hogy az ifjúság kellőképpen nyitott a nekik szóló kulturális eseményekre, és a művészetre, sőt elmondásuk alapján el is várják a várostól, hogy lehetőségük legyen megfelelő formában azokhoz hozzájutni. A normális, kultúrált szórakozási, szabadidős és közösségi lehetőségek ugyanakkor a megkérdezettek többsége szerint hiányzik Debrecenből. A vallásosság kérdése, az egyházhoz tartozás lehetősége a diákok háromnegyedét hidegen hagyja, a többségre nem jellemző a vallás gyakorlása. Ami viszont a politika iránti érdeklődést illeti, 62%-uk többé vagy kevésbé, de foglalkozik az ilyen eseményekkel, problémákkal. Mi hiányzik Debrecenből? A közösségi kutatás végül kitért arra is egy nyitott kérdés formájában, hogy a fiatalok mit hiányolnak a városból leginkább. A válaszok tematikusan értékelve 5 kategóriába sorolhatók: -

szórakozási lehetőségek, kulturális és ifjúsági élet, sport, infrastruktúra, és egyéb.

A végeredmény alapján elmondható, hogy a kérdőívek 18,5 %-a tartalmazott észrevételeket a szórakozási lehetőségekkel, vagy azok hiányával kapcsolatban. Ezek fele főleg általános dolgokat fogalmazott meg, úgy mint több olyan szórakozóhelyre lenne szükség, amik jobb, színesebb, színvonalasabb programokat biztosítanának. Ugyanakkor figyelemfelkeltő, hogy a fiatalok hiányolják a tea-illetve kávéház jelleggel működő helyet, mi lehetőséget nyújt csendes, nyugodt beszélgetésekhez. A kulturális és ifjúsági elnevezésű kategóriába sorolt válaszok (10,2%) többsége egy művelődési ház, vagy kulturális intézmény hiányára mutattak rá, továbbá élénkebb művészeti életet és magasabb művészeti oktatást igényelnének. A válaszadók 15%-a fogalmazott meg olyan választ, amelyben egy ifjúsági ház, illetve a debreceni fiatalok szervezett közösségi életét hiányolták. Ami az infrastruktúrát illeti a válaszok 22%-a a város rossz közlekedési viszonyait emelte ki, különösen nagy hangsúlyt fektetve az éjszakai tömegközlekedésre. Emellett megjelent még a zöldövezetek és parkok hiánya is. A sport területén a fiatalok leginkább egy skate-parkot hiányoltak, de sokan említették egy korszerű stadion igényét is.

47

Az egyéb kategóriában sokféle válasz született, összességben a legtöbben magát az életet, a pezsgést, a nyüzsgést hiányolták leginkább a városból. A kutatás során a kérdőívezés mellett néhány interjú is készült, melynek célja volt olyan információk kiderítése, amik a lekérdezés során nem derülnének ki. Ilyen pl. a közösségi szokások, a szubkultúra jellemzői, az életszemlélet, stb. A különféle szubkultúrához tartozó fiatalok interjúi végül meglehetősen sokszínűre, változatosra sikerültek, azonban most nem cél az egyes csoportok részletes bemutatása, a belőlük levonható következtetést azonban érdemes kiemelni. Mindegyik interjúból kiderült, hogy az egyes csoporthoz tartozást komolyan veszik, a közös érdeklődés és a közös programok sok ismeretséget, barátságot szülnek, valamint saját életstílust alakítanak ki. A benne tevékenykedők sok dologgal gazdagodnak, avval foglalkoznak, amit szeretnek, barátokra, esetleg párra találnak, és nem utolsó sorban van egy kötődésük, ami szabadidejük eltöltését nagyban meghatározza.

48

Debrecen Belváros ATT 3. sz. melléklete A Belvárosi Művelődési Ház programkínálata 2009 SSZ.

DÁTUM HÓ, NAP

A RENDEZVÉNY MEGNEVEZÉSE

KIKNEK SZÓL?

január 8-30.

Somogyi Győző festőművész kiállítása

minden korosztály vakoknak, gyengénlátóknak, érdeklődőknek

1. 2.

január 22.

"A pontoktól a bitekig" konferencia a Brailleírás történetéről DNYK programja – A bolygók világa csillagászati előadás Madarász Kathy Margit Ferenczy Noémi - díjas iparművész és Madarász Gyula festőművész EGYÜTT című kiállítása A Magyar Kultúra napja A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány ünnepsége, díjátadó

január 26.

"Téli vegyes" Ki Mit Tud? és teadélután

január 29. február 527.

Év köszöntő játszóház

8. 9.

február 8.

Kalmárné Horóczi Margit festőművész kiállítása "Sétálós" regionális vetélkedő a XLVI. Természetbarát hét nyitórendezvénye

10.

február 10.

Wass Albert emlékest

11. 12.

február 12. február 13márciús 31.

13.

január 10. 3. 4. 5. 6. 7.

január 12. január 22február 13.

Vitéz László csodaláda

bábműsor

nyugdíjasoknak művészeknek, érdeklődőknek díjazottaknak, éedeklődőknek nyugdíjasok-nak családoknak, gyerekeknek minden korosztály természetjáróknak művészeknek, érdeklődőknek iskolások

A Mikepércsi Hímző Szakkör kiállítása

fiatalok, felnőttek

február 14.

"Arcod rejtsed álarc mögé.."- farsangi játszóház

gyermekek

14.

február 16.

15.

február 18március 10.

DNYK Farsang 40 ÉV PÁRIZSBAN (1969-2009.) JOSEPH KÁDÁR (Le K'adar) Stílusok és priodusok című kiállítása

nyugdíjasoknak művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

16.

február 21.

"Itt a farsang.."- maszk készítés

17.

február 25.

"Ezek a fiatalok…" Ifjúsági konferencia

gyermekek pedagógusoknak, fiataloknak, érdeklődőknek

18.

március 5.

"Egy szál harangvirág.." Nőnapi rendezvény

19.

március 527.

Józsa Lajos szobrászművész kiállítása

20.

március 12.

21.

március 12.

EU-s vetélkedő döntője 48-as játszóház kokárda és huszárrajz készítés

22.

március 13.

Fogyasztóvédelmi világnap

nyugdíjasoknak művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek középiskolá-soknak iskolások fiataloknak, felnőteknek, nyugdíjasoknak

HELYSZÍN

DOLOGI ÖSSZ.

Mű-Terem Galéria

322 500 Ft

BKH pódiumterem BKH pódiumterem

1 000 Ft

BKH Galéria BKH pódiumterem BKH pódiumterem

216 920 Ft

BKH előtér Mű-Terem Galéria BKH Pódium terem BKH Pódium terem Mű Terem Galéria Tímárháznagyterem Tímárházgyermekjátszó BKH pódiumterem

1 000 Ft

BKH Galéria Tímárházgyermekjátszó

100 000 Ft

238 500 Ft

8 000 Ft 3 000 Ft

193 000 Ft 3 000 Ft

BKH pódiumterem BKH Pódium terem Mű Terem Galéria BKH pódiumterem Mű Terem Galéria BKH pódiumterem

217 500 Ft

1 000 Ft

1

SSZ.

DÁTUM HÓ, NAP

23.


KIKNEK SZÓL?

HELYSZÍN

március 14.

"Ott hol mondhatja: szabad vagyok.."- kokárda készítés

gyermekek

Tímárházgyermekjátszó

24.

március 14.

Tavasz ünnepe- a Debreceni Ifjúsági Fúvószenekar szakmai bemutatója

25.

március 16.

Ünnepi játszóház márc. 15. alkalmából

26.

Megemlékezés március 15-ről

27.

március 16. március 18. és március 25.

28.

március 2329.-ig

29.

"Amíg a baba megérkezik…" előadássorozat Közlekedési kiállítás, tájékoztató a EU- által finanszírozott közlekedési beruházákról "Tavaszt bontok gyöngyeimmel"- gyöngyfűző játszóházi foglalkozás

30.

március 28. április 1,8,15,22,29

301.

április 2-24.

Dr. Seres Géza fotóművész kiállítása

32.

április 3-30.

33.

április 7-21.

34.

április 11.

35.

április 15.

"Ostor, de karikás.."- karikásostor kiállítás HAGYOMÁNYÁPOLÓK A HORTOBÁGY MELLYÉKÉRŐL a MAOE Fotóművészeti alkotótáborának kiállítása "Húsvét napja közeledik- Húsvéti népszokások felelevenítése- tojásfestés "Gyökereim földedbe kötnek" várostörténeti vetélkedő

36.

április 18.

"Éneklő ifjúság" Városi minősítő hangverseny

37.

Suliszínház

38.

április 22. április 24május 05.

39.

április 25.

A Vénkerti Ált. Isk. és AMI kiállítása "Ami szép és jó volna.."- Anyák napjára készülünk- batikolás

40.

április 26.

Fiatalok napja

41.

április 29.

"Ezek a fiatalok…"Ifjúsági konferencia

42.

május 4.

Anyák napi program DNYK

43.

május 7-29.

Göbölyös Márta, Manninger Mária Balázs Klára iparművészek kiállítása

44. 45.

május 6. május 8- 26

"Amíg a baba megérkezik…" előadássorozat Nagyváradi művészek kiállítása

"Amíg a baba megérkezik…" előadássorozat

zenekedvelő fiatalok, felnőttek, családoknak gyerekeknek, családoknak nyugdíjasoknak, érdeklődőknek kismamáknak, kispapáknak gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek, nyugdíjasoknak gyermekek kismamáknak, kispapáknak művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek fiatalok, felnőttek művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek gyermekek középiskolások általános és középiskolá-soknak középiskolásoknak általános és középiskolásoknak, gyermekek sérült gyerekeknek, családoknak, fiataloknak pedagógusoknak, fiataloknak, érdeklődőknek nyugdíjasoknak müvészetkedvelőknek, fiataloknak, felnőtteknek kismamáknak, kispapáknak fiatalok, felnőttek

DOLOGI ÖSSZ. 3 000 Ft

BKH pódiumterem BKH előtér BKH pódiumterem

5 000 Ft

BKH

50 000 Ft

BKH pódiumterem Tímárházgyermekjátszó

3 000 Ft

Előadóterem Mű Terem Galéria Tímárháznagyterem BKH kiállító terem Tímárházgyermekjátszó BKH Pódiumterem BKH pódiumterem BKH Pódium terem BKH kiállító terem Tímárházgyermekjátszó

125 000 Ft 72 500 Ft 17 000 Ft 222 000 Ft 3 000 Ft 197 500 Ft 170 000 Ft

25 000 Ft 3 000 Ft

BKH Pódium terem BKH pódiumterem BKH pódiumterem Mű Terem Galéria

125 500 Ft

Előadóterem Tímárház-

25 000 Ft 19 000 Ft

2

SSZ.

DÁTUM HÓ, NAP


46.

május 9.

47.

május 23.

"Tekereg a szél.."- szélforgó készítés "Piros pünkösd öltözik sugárba- virágcsokrok készítése papírból

48.

május 26június 16.

KELETI MŰVÉSZETI VARÁZSLATOK-kiállítás

49. 50. 51.

52. 53. 54.

KIKNEK SZÓL?

HELYSZÍN

gyermekek

nagyterem Tímárházgyermekjátszó Tímárházgyermekjátszó

május 27. május 29június 26


gyermekek művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek pedagógusoknak, fiataloknak, érdeklődőknek

Pendelytől- kendőig- viseletes baba kiállítás


május 30.

Wesselényi lakótelepi családi délelőtt

június 4-26

Berlini fiatal művészek kiállítása

gyermekek művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

június 6. június 1519.

Családi gyermeknap a művészetek jegyéban

gyerekeknek

Nyári diákszínház

55.

június 1819.

"Tüzet viszünk"avagy Szent Iván éji találkozások a Belvárosban

fiataloknak, felnőtteknek, érdeklődőknek

56.

június 19.

Szent Iván napi sokadalom


57.

június 24.

Szent Iván Éj a galériában

58.

július 2-24 július 3augusztus 21. július 22. július 28. július

törzslátogatók művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

augusztus 6-27. augusztus 27-31. aug. 28szept. 26. szeptember 3-25. szeptember szeptember 19. szeptember 19. szeptember 19-20.

A DMK által fiatal művészek részére Fresh ART c. pályázata, és kiállítása Szalma és vesszőfonó kiállítás "Ügyesedő ügyeskedő"kreatív játszóház "Apró csodák kicsiny tára" kreatív játszóház Nagyváradi kiállítás


Szabó Károly festőművész kiállítása

művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

"iskolára hangoló" játszóház

gyerekeknek

„Inspirációk magyar kékfestő anyagokra”


Szabó Antónia képzőművész kiállítása 1000 HANG' Kulturális Fesztivál

mindenkinek iskolásoknak, érdeklődőknek

"Könyv, toll, tinta.."- jegyzetfüzet készítés

gyermekek

Kulturális Örökség Napja "Kulturális örökség napja" Kultúrházak éjjelnappal programsorozat

gyerekek, fiatalok családoknak, érdeklődőknek

BKH kiállító terem

DOLOGI ÖSSZ.

3 000 Ft 3 000 Ft 272 000 Ft

BKH pódiumterem Tímárház Tímárház udvaranagyterme Mű Terem Galéria Mű Terem Galéria BKH pódiumterem BKH pódiumterem Tímárházudvara Mű Terem Galéria Mű Terem Galéria Tímárháznagyterem BKH BKH BKH Mű Terem Galéria BKH Tímárháznagyterem Mű Terem Galéria BKH pódiumterem Tímárházgyermekjátszó Mű Tererm Galéria BKH pódiumterem

75 000 Ft 40 000 Ft 287 000 Ft 97 500 Ft 20 000 Ft 50 000 Ft 60 000 Ft 70 000 Ft 126 000 Ft 3 000 Ft 5 000 Ft 5 000 Ft

101 000 Ft 5 000 Ft 17 000 Ft 78 500 Ft 15 000 Ft 3 000 Ft 80 000 Ft 65 000 Ft

3

73.

DÁTUM HÓ, NAP szeptember 28. szeptember 21-október 9. szeptember 26.

Fátyol Zoltán festőművész kiállítása "A sárga ősz mire jó.."- termésbábok készítése játszóház

74.

szeptember 30.


75.

2009.10.130

76.

október 1.

77.

Bolgár est

felnőtteknek

78.

október 2. október 230

"A bölcsességből míg a pipa ég..-pipa kiállítás


79.

október 6.

A zene világnapja

fiataloknak

80.

október 12.

Nyugdíjas kórusok városi találkozója

81.

október 1430.

"Minden ami braille"kiállítás

82.

október 17.

83.

október 17.

A Magyar Festészet Napja "De bár minden hervad..- szüreti népszokásokbőrözés

nyugdíjasoknak fiataloknak, felnőtteknek, érdeklődőknek művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

84.

október 19.

Megemlékezés 1956. október 23.-ról

nyugdíjasoknak

85.

október 22.

diákoknak

86.

október 26.

56 a képzőműv.ben "KORTALANUL" a IX. Idősek Hónapja ünnepélyes zárórendezvénye

87.

október 28.


88.

október 31.

Piros arca gömbölyű..- rongybaba készítés

SSZ. 71. 72.

93.

november 5-27 nov. 6- dec. 31 november 13-14 november 14. november 23.

94.

november 25.

89. 90. 91. 92.


KIKNEK SZÓL?

DNYE alakulásának 20. évfordulója

nyugdíjasoknak művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

Fátyol Viola

Fresh Art díjas fotós kiállítása "KORTALANUL" a IX. Idősek Hónapja ünnepélyes megnyitója

gyermekek pedagógusoknak, fiataloknak, érdeklődőknek művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek nyugdíjasoknak

gyermekek

nyugdíjasoknak pedagógusoknak, fiataloknak, érdeklődőknek

Hapák Péter fotóművész kiállítása

gyermekek művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

Pásztorművészet a Hortobágyon


Vándor Legény konferencia


Adventi fények- mécses tartó készítés

gyermekek

Erzsébet- Katalin bál

nyugdíjasoknak pedagógusoknak, fiataloknak, érdeklődőknek


HELYSZÍN BKH pódiumterem BKH kiállító terem Tímárházgyermekjátszó

DOLOGI ÖSSZ. 65 000 Ft 117 000 Ft 3 000 Ft

BKH pódiumterem Mű Tererm Galéria BKH pódiumterem BKH pódiumterem Tímárháznagyterem BKH pódiumterem BKH pódiumterem

78 500 Ft 30 000 Ft

17 000 Ft

BKH kiállító terem

20 000 Ft

Mű Terem Galéria

40 000 Ft

Tímárház BKH pódiumterem Mű Terem Galéria BKH pódiumterem

18 000 Ft

BKH pódiumterem Tímárházgyermekjátszó

3 000 Ft

Mű Tererm Galéria Tímárhzánagyterem BKH Tímárházgyermekjátszó BKH pódiumterem

3 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft

185 000 Ft 17 000 Ft 300 000 Ft 3 000 Ft

BKH pódiumterem

4


KIKNEK SZÓL?

"Gyógyító nap" Diabétesz világnapi rendezvény

cukorbetegeknek

96.

DÁTUM HÓ, NAP november 26. november 28.

"Szánon jön a télapó- Mikulás készítése

97.

december 1.

"AIDS világnap" program

gyermekek általános isk. 7-8. oszt-nak és a középiskolá-soknak művészetkedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek

SSZ. 95.

98. 99.

december 3-30.

december 6.

Wrábel Erzsébet képzőművész kiállítása " Ahány gyertya mind égjen.."karácsonyfadíszek készítése "Gyertyagyújtás idején" ajándékműsor a Mindenki Karácsonyfájánál

101.

december 7.

"Fehér szakáll" nyugdíjas mikulás ünnepség

nyugdíjasoknak

102.

december 8. december 10. december 10.

Nyugdíjas óvónők karácsonya

nyugdíjasoknak

december 5. 100.

103. 104.

december 11-13. december 12. 107. december 13. december 108. 14. december 109. 15. 110. dec. 16. december 111. 17. december 112. 18. 113. december 18-20. 114. december 20. december 115. 28. ÖSSZESEN 105. 106.

gyermekek érdeklődőkenk

Diabetesz karácsony Törzslátogatói program XIX. Nemzetközi Betlehemes Találkozó

galéria törzslátogatók fiataloknak, felnőteknek, nyugdíjasoknak

Karácsonyváró családi délelőtt "Gyertyagyújtás idején" ajándékműsor a Mindenki Karácsonyfájánál

gyermekek, családok

DNYK Karácsony "Karácsonyi előzetes" A Belvárosi Nyugdíjas Klub ünnepi programja "Betlehemi csillag"-ünnepi játszóház

nyugdíjasoknak

DMK Karácsony

DMK dolgozóknak Lisztérzékeny gyermeknek felnőtteknek, gyerekeknek

Lisztérzékeny gyermekek karácsonya Nyitott Városháza "Gyertyagyújtás idején" ajándékműsor a Mindenki Karácsonyfájánál "Szünidei gyermekcsalogató" játszóház

érdeklődőkenk

nyugdíjasoknak gyerekeknek

érdeklődőkenk

HELYSZÍN BKH pódiumterem Tímárházgyermekjátszó

DOLOGI ÖSSZ.

3 000 Ft

BKH pódiumterem Mű Terem Galéria Tímárházgyermekjátszó

82 500 Ft 3 000 Ft

Kossuth tér BKH pódiumterem BKH pódiumterem BKH pódiumterem Mű Tererm Galéria BKH pódiumterem Tímárházgyermekjátszó Kossuth tér BKH pódiumterem BKH pódiumterem BKH előtér BKH pódiumterem BKH pódiumterem

30 000 Ft

5 000 Ft

Városháza Kossuth tér 5 000 Ft 4 909 920 Ft

5

Debrecen Belváros ATT 4. sz. melléklete

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció – Akcióterületi Terv c. projekthez

2008. november

2009. március 16.

Tartalomjegyzék

1.

2.

Pénzügyi elemzés _______________________________________________ 3 1.1

Beruházási költségek becslése _________________________________ 4

1.2

Bevételek __________________________________________________ 6

1.3

Működési költségek __________________________________________ 7

1.4

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ___________________________ 9

1.5

A megítélhető támogatási összeg meghatározása___________________ 9

1.6

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ____________________________ 10

Közgazdasági elemzés __________________________________________ 12 2.1

2.1.1

Kiskörút hatása _________________________________________ 13

2.1.2

Ingatlanok értéknövekedése _______________________________ 14

2.1.3

Idegenforgalmi adó növekmény ____________________________ 15

2.1.4

Rongálások csökkenése __________________________________ 15

2.1.5

ENPV, ERR____________________________________________ 16

2.2 3.

Számszerűsített hatások: ENPV számítása _______________________ 12

Nem számszerűsített hatások _________________________________ 17

Érzékenységvizsgálat ___________________________________________ 18 3.1

Beruházási költség változása __________________________________ 19

3.2

Jövedelemtermelő projektelem által generált bevétel változása________ 19

3.3

Működési költségek _________________________________________ 20

3.4

Ingatlanvagyon értéknövekedése_______________________________ 20

3.5

Egyéb közgazdasági kiigazítások_______________________________ 21

2

1. Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzésünk célja a projekt finanszírozási hiányának megállapítása valamint a pénzügyi fenntarthatóság bemutatása. Debrecen MJV Önkormányzata – a támogatást igénylő szervezet – nem minősül vállalkozásnak. A városrehabilitációs tevékenységek között az Ifjúsági Ház projektelem jövedelemtermelő, azonban a tevékenységből származó működési bevétele negatív.

A pénzügyi elemzés során: •

A beruházási költségek tervezésénél az időbeli elhúzódás során bekövetkező infláció figyelembe lett véve (folyó áras tervezés)

•

a bevételi és működési költségeket tartalmazó idősoroknál évi 5% inflációval számoltunk

•

a

vizsgált

időtáv

a

beruházás

időszakkal együtt

10

év

volt

(„Útmutató

megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez – alkalmazandó a regionális operatív programok keretében megvalósítandó kiemelt projekt javaslatok kidolgozása esetén” c. útmutató alapján) •

a

pénzügyi

és

közgazdasági

diszkontrátát

8%-nak

vettük

(„Útmutató

megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez- alkalmazandó a regionális operatív programok keretében megvalósítandó kiemelt projekt javaslatok kidolgozása esetén” c. útmutató alapján) •

A maradványértéket – projektelemenként eltérő lineáris értékcsökkenés módszerévela 10 év végére számítottuk ki. A maradványérték a pénzügyi és közgazdasági megtérülést befolyásolja, azonban a fenntarthatósági számítást nem, mivel értékesítésre a projektelemek nem kerülnek.

•

Az elemzés a fejlesztési különbözet módszerére épít. A projekt sajátossága, hogy a fejlesztés nélküli (nulla) verzió sem bevételi, sem kiadási tételekkel nem jár. Ebből következően a nulla verzió pénzügyi elemzése nem lehetséges, a kiválasztott verzió elemzése pedig a különbözet elemzését is jelenti egyben.

•

Tekintettel arra, hogy o

mindössze egyetlen projektelem jövedelemtermelő

o

a jövedelemtermelő projektelem működési kiadásai nagyobbak, mint a bevételei

nem készült projektelemenkénti pénzügyi és közgazdasági elemzés csak az összességükre.

3

1.1 Beruházási költségek becslése A Beruházási költségeket a négy projektelemre valamint egy általános (fel nem osztott) elemre bontva mutatjuk be. A beruházási költségeket bruttó összegben határoztuk meg, mert a támogatás címzettje az ÁFÁ-t a jogszabályok szerint nem igényelheti vissza.

A projektköltségvetéséből látható, hogy a beruházási projekt leghangsúlyosabb költségeleme a nyugati kiskörút kialakítása, mely a projekt összköltségvetésének 59%-át teszi ki. Jelentős részt képvisel (23%) a projekt egyetlen – kis mértékben - jövedelemtermelő eleme, az ifjúsági ház felújítása.

4

A beruházás évenkénti bontását az alábbi táblázat mutatja. A költségek 35% az első, 64%-a a második évben merül fel. Eddig a projekt előkészítés közel 16 millió forintos összege merült fel költségként.

Az egyes költségsorok a pályázati útmutatóban előírt belső arányoknak megfelelnek. A beruházási költségek pénzügyi diszkontrátával (8%) számított jelenértéke 1,69 Mrd Ft.

5

1.2 Bevételek A városrehabilitációs projekt egyetlen részeleme, az ifjúsági ház felújítása minősül jövedelemtermelőnek. A projektelemhez kapcsolódóan az alábbi bevételekkel számoltunk:

-

Saját szervezésű programok bevétele. Itt a jelenlegi elképzelések szerint elindítani kívánt Rock Suli bevételei szerepelnek, ami évei 6 millió Ft.

-

Bérbeadás: Az ifjúsági ház egyes termeinek így •


•

Képzőterem

•

Előadóterem

•

2 db kézműves műhely

különböző célokra történő bérbeadásából eredő bevétel. -

Hangstúdió szolgáltatásából eredő bevétel.

-

Egyéb bérbeadásból származó bevételek között jelenik meg •

a büfé

•

a kiállító csarnok

•

az internet kávézó

•

az üzlethelység és raktár

•

valamint a civil iroda és tárgyaló

kiadásából eredő bevétel.

6

A projekt bevételei összesen:

A projekt bevételeinek jelenértéke 157 millió forint.

1.3 Működési költségek A projektek nem jövedelemtermelő elemeinél a fenntartási költségek: -

a létrejövő zöldfelületek fenntartási költségeit

-

a takarítás

-

a Hal Köz estén a számítógéppel vezérelt kút éves költsége

-

a Romkertnél és a Veres toronynál a munkaerőköltséget jelentik.

A jövedelemtermelő ifjúsági ház esetén az üzemeltetési költségek az alábbi tételeket tartalmazzák: -

személyi jellegű költségek tartalmazzák a 9 főállású és a 3 részmunkaidős munkatárs bérét és közterheit, költségtérítéseket és természetbeni juttatásokat

-

a szolgáltatási kiadások tartalmazzák a tanácsadók, a jogi képviselő, a könyvvizsgáló és a könyvelő díjazását, a takarítás és szemétszállítás költségeit, eszközök bérleti díját, és a postaköltséget

-

a közüzemi költség soron a villamos energiaszolgáltatás, a gázszolgáltatás, a víz és csatornadíjak, valamint a közös költségek szerepelnek.

7

-

a működés során a következő eszközök rendszeres beszerzése szükséges: hajtó és kenőanyag, irodaszer, nyomtatvány, gyógyszer, szakkönyvek, folyóirat beszerzés, egyéb anyagok, készletek és kisértékű tárgyi eszközök

-

kommunikációs szolgáltatások (adatátvitel, telefon)

-

egyéb dologi költségek, mint belföldi kiküldetés valamint reklám és propaganda

-

banki szolgáltatás költségei.

A négy projektelem esetében 10 éves időszakra az összes költségének jelenértéke 259 millió forint.

8

1.4 Maradványérték A maradványértéket a beruházás három elemére (építés, belterületi út és eszközök) határoztuk meg különböző hasznos élettartam melletti lineáris amortizációt feltételezve a beruházás megkezdést követő 10. év végére. Figyelembe vettük a beruházás időbeni megoszlásának hatását is, azaz hogy az eszközök a beruházás megkezdését követő hányadik évben aktiválódnak.

A maradványérték nettó jelenértéke 481 millió forint.

1.5 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A projekt pénzáramlását az alábbi táblázat tartalmazza. A pénzáramlás jelenértéke (a projekt nettó jelenértéke, FNPV) -1,31 milliárd forint, ami a kezdeti beruházási költség jelenértékének (-1,69 milliárd forint), a bevételek jelenértékének (+0,16 milliárd forint), a kiadások jelenértékének (-0,26 milliárd forint) és a maradványérték jelenértékének (+0,48 milliárd forint) összege.

A projektre belső megtérülési ráta (FRR) -8,51%.

1.6 A megítélhető támogatási összeg meghatározása A projekt finanszírozási hiánya az az összeg, melyet a projekt indulásakor rendelkezésre bocsátva - vissza nem térítendő juttatásként - a projekt nettó jelenértéke nulla lenne. A finanszírozási hiány mértéke tehát ez esetben 1,31 milliárd forint. Az „Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez” c. útmutatónak megfelelő finanszírozási hiány levezetése:

9

Bár a finanszírozás hiánya 77,55%, mivel a pályázati kiírás nem tesz lehetővé nagyobb mértékű támogatást, mint a beruházási összeg 76,18%-a, ezért ez az arány adja a tényleges támogatási arányt.

Ez utóbbi az egyes projektelemekre vonatkozó támogatási aránynak a beruházási összegekkel való súlyozásából számítható:

Mindezek alapján a támogatás (döntési összeg) nagysága: 1 458 525 327 forint.

1.7 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A projekt fenntarthatóságát a kumulált pénzáramláson keresztül vizsgáljuk. A projekt beruházási, bevételi és kiadási pénzáramlásán túl, a finanszírozásból (saját erő, külső finanszírozás) eredő pénzáramlás egyenlegét kell vizsgálni. Amennyiben a kumulált pénzáramlás semelyik évben nem negatív (nincs finanszírozási „hézag”) akkor a projekt fenntarthatónak minősül.

10

Az Önkormányzat egyrészt a projekt beruházási összegének 23,82%-át, azaz 456 millió forintot a saját költségvetéséből biztosít, míg 1,46 milliárd forint (76,18%) az igényelt támogatás összege. Az Önkormányzat a - kezdetben 17,6 millió forint, majd évente az infláció mértékével (5%) növekvő összegű - működési hiány fedezetét saját költségvetéséből biztosítja, ezért a projekt finanszírozás szempontjából fenntarthatónak minősül.

11

2. Közgazdasági elemzés A közgazdasági elemzéssel célunk annak bemutatása, hogy a projekt társadalmi szempontból pozitív nettó jelenértékkel rendelkezik, azaz hogy a pénzügyi költségeket a pénzben is kifejezhető társadalmi hasznok nemcsak ellensúlyozzák, hanem meg is haladják.

A közgazdasági költség-haszon elemzés során számszerűsítettük: -

a fiskális kiigazítások nagyságát és a

-

a pénzben kifejezhető externáliákat.

Nem számszerűsítettünk, de felsorolunk egyéb externáliákat, melyek kisebb mértékben és pozitív irányban befolyásolják a projekt társadalmi hasznosságát.

A számítás során 8%-os közgazdasági diszkontrátát használtunk. A vizsgált időtáv 10 év volt.

2.1 Számszerűsített hatások: ENPV számítása A költségvetési kiigazítások közül csupán a béreket terhelő járulékokkal kapcsolatos kiigazítás releváns. Fő szabály szerint a járulékalap 4,5%-a a pénzügyi költségekből levonandó (azaz ennyivel kisebb költséget kell szerepeltetni). A járulékalap 4,5%-a a fejlesztést követő évben cca. 550 ezer forint évente majd évi 5% inflációval növekvő, melynek a vizsgált időtávra a nettó jelenértéke +3,2 millió Ft.

Alábbiakban a következő extern hatások számszerűsítését mutatjuk be: -

Kiskörút hatása: a rövidebb elérési út miatt •

a gépjárművek igénybevétele csökken - amortizációs költségmegtakarítás keletkezik

•

az időmegtakarítás értéke – a munka és szabadidő értéke az átlagkeresetek alapján került meghatározásra

• -

az üzemanyagköltség csökkenése került számszerűsítésre.

Turisztikai bevétel növekmény – csak az idegenforgalmi adó bevétel növekedését számszerűsítettük, a gazdaság egyéb tovagyűrűző hatásait nem.

12

-

Rongálások csökkenése költségmegtakarítást eredményez az önkormányzat számára.

-

Az akcióterületen levő ingatlanok értéknövekedése.

2.1.1 Kiskörút hatása A Nyugati kiskörút megépülésesével a jelenlegi 2077 méter hosszú „kerülő” útvonal 781 méterre rövidül, ami 1296 méter különbséget jelent. Forgalomszámlálási adatok alapján a napi áthaladó gépkocsik száma 4200 db, melynek becslések szerint fele a rövidebb útvonalat használná. A körút szélességében, forgalom áteresztő képességében megegyezik a jelenlegi útvonallal. Az amortizáció költségét igen konzervatív megközelítéssel az APEH hivatalos 9 Ft/km értékével helyettesítve évi 8,9 millió forint megtakarítást becsültünk, melynek jelenértéke az időszakra számítva +44millió forint. Az

időmegtakarítás

számszerűsítéséhez

gépjárművenként

átlagosan

1,5

utazóval

számoltunk (a tömegközlekedőket nem számszerűsítettük). Az áthaladás idejére vonatkozó mérések

alapján

megállapítható,

hogy

jól

járható

időszakokban

közel

50

km/h

átlagsebességgel lehet közlekedni, míg csúcsforgalomban az átlagsebesség 12,46 km/h. Ez azt jelenti, hogy a normál időszakban a rövidebb útvonal hatására várhatóan 94 mp, csúcsidőszakban 374 mp lesz a menetidő csökkenés. A csúcsidőszakban a forgalom kb. 25%-a koncentrálódik, így a várható átlagos menetidő csökkenés utazásonként 164 mp. A KSH adatai szerint a városban az átlagos keresetek értéke havi 166 957 forint. Modellünkben – a nyugdíjasokat, inaktívakat és az egyéb hatásokat figyelembe véve – a megtakarított időnek a kereset 50%-át feltételeztük. Így az éves szintű megtakarítás 35,9 millió forint, melynek a vizsgált időszaki jelenértéke +176,8 millió forint. A gépjárművek üzemanyag megtakarításához 7,2 literes átlagfogyasztást és 250 Ft/l átlagos üzemanyagköltséget feltételeztünk. Egy útra jutó üzemanyag megtakarítás 0,94 deciliter. Az éves üzemanyag megtakarítás értéke 17,9 millió forint, míg a vizsgált időszakra a jelenérték +88 millió forint. A kiskörúti fejlesztés pozitív externális hatása tehát számításaink szerint mintegy 309 millió forint tesz ki a vizsgált időtávra.

13

2.1.2 Ingatlanok értéknövekedése Az ingatlanok értéknövekedésének becslése során, az akcióterületen levő lakások és építési telkek értékére szorítkoztunk, az üzlethelységek és irodák piacán bekövetkező, valamint a fejlesztési területen túlnyúló pozitív hatások számszerűsítésével nem foglalkoztunk. Ingatlanok értéknövekedését a fejlesztések elmaradásának esetéhez képest értelmezzük (azaz például, ha ingatlanár csökkenés van időközben, a fejlesztés hatására bekövetkező kisebb mértékű visszaesés növekedéséként mutatkozik). A város rehabilitáció nem egyenletesen fejti ki a hatását a fejlesztési területen. A projektelemek hatása a lakás- és építési telek piacra: -

Romkert: a sok bizonytalansági tényező miatt nem számszerűsítettük hatását

-

Hal köz és környéke a leginkább érintett itt 15-20%-os növekedés is lehetséges

-

Ifjúsági ház környéke: a sok bizonytalansági tényező miatt nem számszerűsítettük hatását

-

Nyugati kiskörút (100-150 m mélységig, ill. a belvárosig): itt elsősorban építési telkek értéke nőhet, szélsőesetben akár 150-180%-ban növekedhetnek.

Az akcióterületen 3664 lakás van. A KSH adatai alapján az átlagos lakóterület 67 nm, az ingatlanpiaci adatok alapján az átlagos négyzetméter ár 250 ezer forint. Az egyes körzetekre százalékos súlyarányt határoztunk meg, így az akcióterületre vonatkozóan a fejlesztés hatására átlagos 1,5% négyzetméterár növekedést valószínűsítünk (minden más befolyásoló tényezőt

változatlannak feltételezve).

Ebből

következően

a fejlesztés

hatására a

lakóingatlanok mintegy 920 millió forinttal felértékelődnek. A körút megnyitásával a körút menti beépítetlen építési telkek - az út két oldalán 75-75 méter mélységig - jelentős értéknövekedést könyvelhetnek el. Az érintett terület nagysága kb. 117 ezer négyzetméter, ahol a jelenlegi 40 ezer forintos négyzetméterárak a legkonzervatívabb

becslések

szerint

is

megduplázódnak*.

Ennek

hatására

az

ingatlanvagyon növekedése 4,68 milliárd forint. Mivel a felértékelődés a fejlesztéseket követően realizálódik, a hatás számított jelenértéke kisebb, mint a nominális értékek összege: + 4,45 milliárd forint.

*

Forrás: Civis Ház Zrt.

14

2.1.3 Idegenforgalmi adó növekmény 2007-ben 56 287 616 Ft, 2008-ban 61 195 216 Ft volt az idegenforgalmi adóbevétele (IFA) a városnak. Az IFA mértéke évek óta 200 Ft/nap/fő. Az akcióterületen a projekthez csatlakozva létrejövő szálloda 100 új szoba szállókapacitás bővülést jelent. A szálloda leendő vendégeinek egy része (becslésünk szerint a fele) a már meglevő szálláshelyekről elvonzott vendégek, ami nem jelent a város szempontjából addicionális bevételt (bár társadalmi haszna a verseny erősödésén keresztül elvitathatatlan). A vendégkör másik része azonban a már meglevő, de nem kielégített kereslet illetve a fejlesztések hatására (nagyobb turisztikai vonzerő) megjelenő látogatók. A szálloda kihasználtsága a beruházást követő években – a tervek szerint - 45%, 55% majd ezt követően 73%-ra áll be. A fejlesztés hatásához köthető – ceteris paribus – idegenforgalmi adóbevétel növekmény jelenértéke + 20 millió forint.

2.1.4 Rongálások csökkenése Az épített környezet minőségének javulásával megfigyelhető a vandalizmus, a rongálások előfordulásának csökkenése. A kultúráltabb környezet önmagában visszatartó erőt jelent a rongálások elkövetőinek. 2008-ban az önkormányzat adatai alapján a rongálások következtében az alábbi költségek merültek fel: -

Graffiti által okozott károk helyreállítása: 500 000 Ft.

-

Kuka felgyújtás: 500 000 Ft.

-

Lámpák helyreállítása: 1 500 000 Ft

-

Padrongálások: 1 500 000 Ft.

A rongálások 50%-os csökkenésével számolva a megtakarítás jelenértéke 9,8 millió Ft.

15

2.1.5 ENPV, ERR A társadalmi nettó jelenérték számítás a pénzügyi cash-flow-ból indul ki, melyet a fent említett költségvetési kiigazításokkal és externális hatásokkal módosítunk.

Hasznok összegzése (Ft)

A fenti tábla alapján a projekt társadalmi nettó jelenértéke (ENPV) 3 483 571 061 forint, az ERR értéke pedig 111%, ami jelentősen meghaladja a társadalmi diszkontráta 8%-os értékét. Mindez azt jelenti, hogy a projekt társadalmi szempontból annak ellenére jelentős hasznot generál, hogy a projektgazda számára jelentkező pénzügyi bevételek, messze elmaradnak a költségektől.

16

2.2 Nem számszerűsített hatások A fejlesztésnek vannak további, nehezen számszerűsíthető hatásai, melyeket érdemes a teljesség kedvéért megemlíteni: -

Az

akcióterületen

a

javuló

közvilágítás,

nagyobb

rendezettségű

közterek

következtében lecsökkenő bűncselekmények. (A rongálást nem ide értve, az számszerűsítésre került feljebb). -

A csökkenő üzemanyag fogyasztásból következő csökkenő szennyezőanyag kibocsátás egészségügyi hatásai.

-

A

felújított

területekre

beköltöző

új

kereskedelmi

egységek

és

irodák

gazdaságélénkítő hatása. -

A beruházás hatása az építőiparra, ezen keresztül a továbbgyűrűző gazdasági hatások.

-

A beruházás közvetett hatása a foglalkoztatásra.

17

3. Érzékenységvizsgálat A költség-haszon elemzés utolsó lépéseként megvizsgáltuk, hogy az elemzés során számolt mutatók (pénzügyi nettó jelenérték - FNPV, társadalmi nettó jelenérték - ENPV, pénzügyi megtérülési ráta – FRR, társadalmi belső megtérülési ráta - ERR) értéke mennyire változik projekt paramétereinek változtatásával Az FNPV, ENPV és ERR változását a következő táblázatokban a dFNPV, dENPV és dERR oszlopok mutatják.

A pénzügyi megtérülési ráta (FRR) érzékenységét is megvizsgáltuk és azt kaptuk, hogy a független paraméterek változtatásával az FRR sok esetben nem volt számítható (nem volt megoldása az FNPV(r)=0 egyenletnek, ami abból fakad, hogy a projekt pénzáramlása szabálytalan). Így a paraméterek változtatására való érzékenység értelmezhetetlen eredményt adott.

Alapvetően az alábbi paraméterekre teszteltük az érzékenységet: -

Beruházási költség

-

Jövedelemtermelő projektelem által generált bevétel

-

Működési költségek

-

Ingatlanvagyon értéknövekedése

-

Egyéb közgazdasági kiigazítások

A fenti paramétereket a kiindulási értékükhöz képest 1%, 5% és 10%-al változtattuk mindkét irányban (ceteris paribus, azaz mindig csak egy paramétert változtattunk a többi változatlansága mellett). Fontos megjegyezni, hogy mivel az FNPV és az FRR negatív (-1,31 mrd Ft ezért a negatív előjelű dFNPV növekedést jelent, míg a pozitív előjelű változás csökkenést jelent.

18

3.1 Beruházási költség változása Beruházás -10,00% -5,00% -1,00% 1,00% 5,00% 10,00%

dFNPV -12,90% -6,45% -1,29% 1,29% 6,45% 12,90%

dENPV 4,85% 2,43% 0,49% -0,49% -2,43% -4,85%

dERR 12,94% 6,21% 1,20% -1,18% -5,75% -11,09%

A beruházási összeg változására a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) az egységnyinél kis mértékben rugalmasabban változik például 10% költségnövekedés 12,90%-kal csökkenti (növeli negatív irányban) az FNPV-t. A társadalmi nettó jelenérték ennél még kevésbé reagál a beruházási összeg változására, 10% növekedés hatására 4,85%-kal csökken. A társadalmi belső megtérülési ráta a legérzékenyebb a beruházás változására, 10% növekedés 12,94%kal csökken, ami még szintén az egységnyi rugalmassághoz közeli mértékű. Elmondható tehát, hogy a beruházási összegre a pénzügyi mutatószámok nem reagálnak érzékenyen, +- 10 %-os változása nem változtatja az elemzésben leírt konklúziót.

3.2 Jövedelemtermelő projektelem által generált bevétel változása

A bevételekre (mint az sejthető volt, hiszen volumenük alacsony) nagyon rugalmatlanul reagálnak a pénzügyi mutatók, 10%-os változás esetén is mindegyik mutató változása 2% alatti. A projekt bevételeiben bekövetkezett változásokra tehát nem reagál érzékenyen a projekt, az nem befolyásolja érdemben a pénzügyi mutatók értékét.

19

3.3 Működési költségek

Az üzemeltetési költségek tekintetében is hasonló eredményre jutottunk: változásuk egy nagyságrenddel kisebb változást idéz elő a pénzügyi mutatószámok változásában, tehát a projekt üzemeltetési költségeiben bekövetkezett változásokra sem reagál érzékenyen a projekt.

3.4 Ingatlanvagyon értéknövekedése

A közgazdasági mutatókra az ingatlanok felértékelődésének mértéke van a legnagyobb hatással (miközben az FNPV-re egyáltalán nincs, hiszen az a projekt közvetlen projektgazdánál felmerülő pénzáramlásokból számítódik). Az ingatlanok értékváltozására a társadalmi haszon egységnyi rugalmasságot mutat, pl. 10%-kal kisebb ütemű felértékelődés esetén az ENPV értéke 10,68%-kal csökken). Megvizsgáltuk, hogy az eredeti feltevésükhöz képest milyen felértékelődés esetén lesz a társadalmi nettó jelenérték 0 – azaz mi az a legkisebb értéknövekedés, amikor a társadalmi hasznok még meghaladják a beruházás költségeit. Az ingatlanok felértékelődésén belül a lakásárakat rögzítettük és az építési telkek árát vizsgáltuk változó paraméterként (becslésük szerint ugyanis ebből fakad az értéknövekedés túlnyomó többsége). A vizsgálat azt mutatja, hogy amennyiben az építési telkek ára mindössze 6,4%-kal emelkednének a fejlesztés hatásaként teljesen új útvonalként létrejövő nyugati kiskörút közvetlen környéken (a jelenlegi 40 ezer forintos négyzetméterenkénti értékről), akkor a

20

projekt társadalmi nettó jelenértéke 0 lenne (azaz társadalmi megtérülési rátája a minimálisan elvárt 8%). Ennél kisebb értéknövekedésnél a projekt hasznai lemaradnának a költségeitől, tehát el kellene a projektet vetni. Tekintettel arra, hogy a szakértői becslések (CIVIS Ház Zrt.) szerint az értéknövekedés nagy valószínűséggel a 100%-ot is meghaladhatja, ezért a projekt társadalmi megtérülése nincs veszélyben (ne feledjük, hogy a nullverzióhoz, azaz a fejlesztés elmaradásához képest értelmezzük a növekedést).

3.5 Egyéb közgazdasági kiigazítások

Az ingatlanérték növekedésen kívüli egyéb externáliák hatását is megvizsgáltuk. Ezen tételekre az ENPV és az ERR alig reagál, változásuk a társadalmi jelenértéket és belső megtérülést alig változtatja. Mindezek alapján megállapítható, hogy a projekt nem reagál érzékenyen a feltételezett paraméterek semelyikére sem, a legnagyobb hatással az ingatlanok felértékelődésének üteme van, azonban ahhoz, hogy ez a kritikus szintre csökkentse a társadalmi hasznosságot, az kell, hogy a feltételezett 100%-os építési telek értéknövekedés 6,4 % alatt maradjon.

21

IGÉNYFELMÉRÉSI ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV

Recommend Documents