Igenis, szólnunk kell! Minden nemzetnek alapvető joga van nyelvéhez, kultúrájához és gyermekeinek neveléséhez
Dr. Semjén Zsolt
Aktualitását nem vesztette dr. Semjén Zsolt képviselő napirend előtti felszólalása, II. János Pál pápa nemzetek és kisebbségek jogairól szóló szavaival kapcsolatosan az Országgyűlés 1995. október 31.-ei ülésén. Számunkra - a Kárpát-medencében- kisebbségben élőkre – még mindig, 15-év távlatából is - nagyon fontosak és aktuálisak ezek a mondatok, ezért közöljük
szerkesztett formában. “II. János Pál pápa az ENSZ ünnepi közgyűlésén az egész emberiséghez intézve szavait, szót emelt a nemzetek és kisebbségek jogaiért. Nyilvánvaló mindezek fontossága: amit mondott és aki mondta. Különösen számunkra a szétszakított magyarság számára fontosak ezek a szavak, most, amikor a szlovák nyelvtörvénnyel, a román oktatási törvénnyel, a vajdasági etnikai tisztogatással felérő erőszakos betelepítésekkel több mint ezer éves Kárpát-medencei jelenlét és ezer éves államiság után a magyarság nemzetrészeinek szülőföldjéről való eltüntetésére törekednek. És tudjuk, hogy ezzel szemben döntő védelmet jelent az a szerep, amelyet ezeken a területeken szolgáló egyházak vállalnak a magyarság megtartásában. És fontos az, aki mondta: II. János Pál pápa, akinek szellemi, erkölcsi tekintélye- világnézeti Pannon Világ •
beállítottságtól függetlenül- vitathatatlan. A pápa saját szavai szerint nem földi hatalom birtokosaként, nem is kiváltságokat kérő vallási vezetőként szólt, hanem tanúként: az emberi méltóság és remény tanújaként. A pápa most is felemelte szavát az emberi jogok minden megtiprása, különösen a kisebbségek elnyomása ellen. Az ENSZ chartája azért született, hogy minden nemzetet és kultúrát megvédjen az erőszakos agressziótól, amit azonban napjainkban is durván megsértenek. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ékesszólóan beszél ugyan a személyek jogairól, de nem született hasonló nemzetközi egyezmény a nemzetek jogairól. A nemzeti jogokat emberi jogoknak kell tekintenünk a közösség szintjén. Minden nemzetnek joga van az élethez, senki, sem állam vagy más nemzet, sem nemzetközi szervezet nem jogosult annak kijelentésére, hogy bármely nemzet nem méltó arra, hogy létezzék. Minden nemzetnek alapvető joga van saját nyelvéhez, kultúrájához és ahhoz, hogy életét saját hagyományai szerint rendezze be és hogy a fiatal nemzedékeket megfelelő nevelésben részesítse. Külön megerősítést kell, hogy jelentsen számunkra az, hogy a pápa kifejezetten beszélt – Igenis, szólnunk kell! nemzeti vonatkozásban – az autonómiáról, a regionális autonómiáról. Meggyőződésem, hogy békétlen világunkban és térségünkben a béke lehetősége ezeknek a gondolatoknak a megfogadása. Mert a béke, nem csupán a háború hiánya, hanem az igazságosság gyümölcse. Az igazságosság pedig megköveteli az elszakított területeken élő magyarság jogainak is a tiszteletben tartását. 1
Mi, kereszténydemokraták, reméljük, hogy a pápa által vetett magvak meghozzák a maguk termését Komáromtól Jászvásárhelyig, és reméljük, hogy a magyar külügyi vezetés akar és tud élni ezzel a megerősítéssel, amely egybecseng a határokon túl élő magyar pártok által megfogalmazottakkal is.” Forrásanyag: Hármaskönyv, Semjén Zsolt parlamenti felszólalása.
A Budapesti Hittudományi Akadémián 1991-ben
Dr. Semjén Zsolt és Tarlós István Budapest főpolgármestere
Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8.) teológus, politikus
sének biztosítása. Szerepe volt abban, hogy a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus Szent Szinódusa 2000-ben a Keleti egyház szentjeinek sorába iktatta Szent István első magyar Királyt és Hierotheosz bizánci misszionárius püspököt. 2002-től újra országgyűlési képviselő, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság alelnöke. 2002. XI.2.-án Varga László újjászervezi a KDNP-t. 2003-óta a párt elnöke, átfogó választási szövetséget kötött a FIDESZ-szel. 1998-óta a Szuverén Máltai Lovagrend nagykeresztes lovagja. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1994-ben Pro Ecclesia Hungariae, az esztergomi érsek 2002-ben Szent Adalbert nagyéremmel ismerte el munkáját. II. János Pápa 1998-ban a Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki keresztjével, I. Barthlomaiosz konstantinápolyi pátriárka 2000-ben a Pammakarisztosz Legszentebb Istenszülő Szent Keresztjével tüntette ki. 2010- májusától az Orbánkormány miniszterelnök-helyettese.
A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett 1981-ben. A teológiai megkezdéséig a Kisipari Termeltető Vállalatnál dolgozott. 1991-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológiai doktori, 1992-ben az ELTE –n szociológiai oklevelet, 1996-ban PhD Forrásanyag: fokozatot szerzett. A Pázmány Magyar Katolikus Lexikon Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának szo- I. Bartholomaios patriarcha vendége ciológiai tanszékén címzetes a Semjén család docens. Politikusként a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja. 1990-91-ben Budapest II. kerületi önkormányzatában képviselő, frakcióvezető, a KDNP országgyűlési képviselő csoportjának szóvivője. 1994-98-ig országgyűlési képviselő, 1997-ig az Országgyűlés jegyzője. 1997-ben frakcióvezetőhelyettes. 1998-2002-ben helyettes államtitkárként, vezette az Egyházi Kapcsolatok Titkárságát. Működése idején rendeződött a vatikáni megállapodás végrehajtása, a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek az államiakkal egyenlő finanszírozása, a volt egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsítása, a kistelepüléseken élő lelkészek jövedelem kiegészítéDr. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökével 2
Pannon Világ •
Manajló Fedor Tivadar születésének 100. évfordulójára „ A népművészet sűrűjéből felszínre került gyémánt” Egy alkotóművész-tanár öröksége (1910. október 19. Iványi (Ivánovci)– 1978. január 15. Ungvár) A kárpátaljai képzőművészetnek a XIX.-XX.században egy sor nagy, híres nevű művésze volt. Őket többnyire a magyar művészettörténet kiemelten számon tartja, méltatja: ZmijMiklóci I., Munkácsy M., Roskovics I., Heverdle F., Lotz K., Később csatlakoztak hozzájuk rajztanárokművészek, mint pld: Kaigl L.,(Manajló Fedor tanára), Rolajzek K., Endrédy Gy., Manajló Fedor Tivadar Dobos E., Cupál J., DvanSárpataki L., majd Ijjász Gy., Izay K., Novák Á., Virág Gy., Hrabovszky E., Boksay J., és még sorolhatnám… A 30-as években a Kárpátaljai Képzőművészek Társulatának tagja lett Manajló Fedor. Úgyszintén tagja volt az 1941-ben megalakuló Kárpátaljai Tudományos Társaság művészeti és néprajzi szakosztálynak, amelynek neves tagjai között szerepelt Erdélyi Béla, Koczka András, Boksay József. A Kárpátaljai Tudományos Társaságot Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa javasolta létrehozni. A Tudós Társaság alakuló ülésén Kozma kijelentette, hogy e lépés ,.. nem kormányzati és még kevésbé politikai célokra, hanem tisztán és kizárólag a kárpátaljai magyar és rutén nép kulturális érdekeinek szolgálatára tétetett”. A társaság működési feltételei között az első helyen leszögezte Kozma: ”A KTT munkájától távol kell maradnia minden nem tudományos, nem irodalmi, nem művészeti vonatkozásnak, tehát semmi néven nevezendő napi politikának a társaság keretén belül helye nem lehet és nincs.” A másik feltételt így fogalmazta meg: „… a
“A saját földjén” 1942. Pannon Világ •
ruténság önálló népi gondolatának, sajátos kultúrájának és nyelvének szolgálata nyílt és egyenes úton.” E két neves kollektíva aktív résztvevője és alkotója volt Manajló Fedor. Megtalálta azt a kört, amelyben otthon lehetett, szellemileg inspirálta, és amely az alkotói- közéleti cselekvésre teret nyitott. E kiváló festőművész 1934-ben végezte el a Prágai Iparművészeti és Képzőművészeti Főiskolát. Már akkor is jól ismerték nevét, alkotásait. Kritikusai Erdélyihez és Boksayhoz sorolták őt. Nem érdemtelenül, mert már diákként rátalált képeinek témáira és az ábrázolás művészi formájára. „ Mikor visszatértem Prága után otthonomba, a hegyvidéki emberek életmódjának megértése késztetett a kárpáti ruszinok természetének, jellegzetességeinek ábrázolására. Megéreztem azt, amire nem tanított Prága, megláttam azt, amit nem mutatott Európa. Ez az erős érzelem még ma is vezérel művészetemben.”- így vélekedett emlékeiről Manajló Fedor. Nem európai példák lebegtek szeme előtt. Mint festő, valami egészen sajátosan kárpátaljait, a vidék népének életében gyökerezőt keres. Manajló ruszin ember, művészetének egyik legfőbb forrásvidéke e nép hagyományvilága. A ruszin népművészetből, tárgyi néprajzából merített elemeket
“Gucúl lány” 1939.
3
érdekesen ötvözi a modern festészet törekvéseivel, főként az expresszionizmus, kubizmus elemeivel. Így alakult ki a roppant sajátszerű, robosztus, rusztikus, lenyűgöző hatású formavilága. Az akcentusok kinagyítása jelen vannak, de nem csak a ruszin élet tragikus jeleneteiben. Ott van az „Uralkodó” (1942) c. képén, ahol a hegyekben álló óriás a nagy kezével szorongatja a pálcáját, vagy a „Gucúl lány” (1941), ahol optimista hangvételét fekete kontúrok keretezik, vagy a „Méhész” (1942), amelynek nagy feje, keze, lába mellett ott van a lelki világosság, tisztaság és a jóság. Mélyen társadalombíráló képei közül, sok, egyenesen letaglózó hatású. Ilyen a felravatalozott parasztember otthonát, családját bemutató „Gyász”. Olyan alkotásokat hozott létre, amelyben a hagyomány, a történelem, a kultúra, a táj és az ember, a mikrovilág és az univerzum egyetlen hatalmas, organikus egységet alkot. Festményein a természet éppen olyan fontos motívum, mint a földeken dolgozó ember, az ünneplő család.., minden az élet teljességéről szól. A látnivalók eleven sokasága varázsolja, nyűgözi le az embert. A centenárium alkalmából úgy is szeretnénk rá emlékezni, hogy milyen volt, mint tanár és ember? Hiszen
festőiskolát vezetett, tanított, festett, mindent teljes odaadással csinált. Az Ő emlékének adózva gondoljunk arra a nemzedékre is, amelyik az európai festészet élvonalába vezette Kárpátalját. Ezen a vidéken mindig több kultúra élt egymás mellett, ezek egymásra hatása rendkívül érdekes, izgalmas és színes világot hozott létre. Manajló Fedor velük egységben alkotott, létrehozva ezáltal a népi hagyományvilágra épített modern kori festészetet. Adja Isten, hogy ma is betölthessék a festőművésztanárok, valamint a festőművész családtagjai az alkotóiközéletben azt a szerepet, amire az Ő morális, alkotói, szellemi, közéleti öröksége jogosít és kötelezz. Száz évvel azután, hogy megszületett, fejet hajtunk és emlékezünk, mint alkotóra, tanárra, apára, emberre, Manajló Fedor Tivadarra. Az Ő centenáriumán folyamatosan közölni fogjuk a róla szóló emlékeket. Megszólaltattunk családtagokat, művészeket, közéleti embereket. Isten áldását és fényét kérjük emlékére! Ortutay Mária Forrásanyag: Kárpát-medencei magyar paletta
„Manajló Fedor alkotásai Kárpátalja névjegykártyája” Kárpátaljai „nagyok”, mesterek Érdekesen nyilatkozott legutóbbi kárpátaljai látogatása során Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Delegációnk vezetője, Tarlós István nagy érdeklődéssel
spirituálisan is. Kovács Miklóssal, a KMKSZ elnökével folytatott tárgyalás után jöttünk ide, a híres mester Manajló Fedor Emlékmúzeumába, amely az egykori lakásában vanfolytatta nyilatkozatát Tarlós István. Örömmel vette, hogy akkor látogatja ezt a szép emlékhelyet, amikor a magyar és a ruszin emberekkel együtt, Manajló Fedor ruszin festőművész születésének 100.-évfordulóját és Kárpátalján az Emlékmúzeum 30.-évfordulóját ünnepeljük. Manajló Fedor – véleménye szerint- az európai és a kárpátaljai művészeti élet elismert személyisége volt, munkássága az egyetemes művészet örökségét képezik. Jó volt otthonában jelen lenni, kedvenc fotelját megérinteni, használati tárgyait látni, hagyatékát, művészetét közvetlenül megismerni… Tudósítónktól
Tarlós István társaságában Manajló Fedor alkotásai között
hallgatta a bemutatást és nézte végig az Emlékmúzeum értékes alkotásait. Több TV-csatornának is nyilatkozva elmondta, hogy örömmel jött Kárpátaljára és a Manajló Fedor Emlékmúzeumba. Hivatkozva a múzeum igazgató asszonyának, Foltin Viktória találó gondolataira, hogy „Manajló Fedor alkotásai Kárpátalja névjegykártyája”, kiemelte ennek látványi bizonyítékát. Nemhiába nevezték őt Kárpátalja névjegyének, mert ebben a művészetben minden benne van, amit Kárpátaljáról tudni kell
4
Pannon Világ •
Manajló Fedor emlékmúzeumban
Állítsunk emlékművet a mártíroknak! Görög katolikus egyházüldözés és politikai megtorlások a Kárpát-medencében („ A gulágok sem relativizálhatók”) rettegés volt és a normális emberi társadalom A Pannon Világ 2010. december 2.-án konferenelpusztítása egy totális diktatúra kiépítése érdekében. ciát szervez e témában. Amikor a fehérek jöttek – a hitelesség okán nyugodtan Konferenciánk célja: a történelmi szembesítés beszélhetünk felszabadulásról- mindez fordítva igénye, a múltfeltárás igazsága és ennek tudatában a történt. Az emberek fellélegeztek, emberhez méltó jövő építése, az áldozatok előtt való fejet hajtás és módon kezdtek élni, a piacot pedig elárasztották a szívünk szeretetének, nagyrabecsülésének üzenete. termények…” Az évforduló és a helyszín (Magyar Kultúra Salamov orosz író is a kommunizmus Alapítvány székháza, Budavár, Szentháromság tér) áldozatainak állít emléket. E kiváló memoáríró 1929kiváló alkalom az emlékezésre, fejhajtásra, a ben került táborba a szovjetellenes propaganda tanulságok jövőt szolgáló levonására. vádjával, 1951-ben szabadult. Életét a fogoly orvosok Elhallgatást, megfélemlítést és hazugságot jóindulatának köszönhette: beiskolázták egy kényszerített ránk a bolsevizmus. Később szabad lett a felcserképző tanfolyamra. Tanáraik maguk is foglyok téma egy még nem teljesen szabad és kifosztott voltak, köztük régi társadalomban. Tudatni bolsevikok és olyanok is kell nemcsak az egész akiket nem érdekelt a magyar társadalommal, politika (bűnük az volt, hanem az egész világgal, hogy zsidó orvosok volmi történt valójában, kik tak). A hajdani profesza bűnösök és kik az szorok és docensek, az áldozatok. Bemutatása orvostudomány kandimég ma is bátorságot dátusai, orvos továbbigényel és az olvasóktól, képzők előadói: „ki volhallgatóságtól – gondoltak éhezve az eleven szókodást. Meg kell tanulni, ra, ismereteik átadására, hogy a politikában és az ami letartóztatásuk előtt igazság feltárásában minaz életük értelmét jelendig és mindenkor a színtette”. A kolimai táborfalak mögé kell nézni. Ha nem ezt teszi az ember, Mátl Péter által tervezett emlékmű makettje nak van magyar vonatkozása is. Salamov megbármikor, bárhol becsapemlít egy Zádor nevű doktort, aki hadifogolyként hatják. Tragédia rejlik abban, ha a politikai propakerült a Szovjetunióba. A fogoly Zádor doktor, a ganda irányítói belerántják az embereket egy sebészet vezetőjét helyettesítve meglátta, hogy lejárt világméretű hazugságba. Gereben Ágnes történész szavatosságú vért kiöntik, utasította az ápolónőt, öntse Gulágról szóló könyve is bizonyíték arra, hogy a mai teáskannába és ossza szét a súlyos betegek között. A napig mily nagy energiát fordítanak arra, hogy betegekkel már korábban itattak a közeli sertésrelativizálják a XX. századi történelem egyik tenyésztőben összegyűjtött vért, kásával nagyon szelegnagyobb szégyenét a Gulágot. Sokan még ma is rették. A sebészet vezetője, amikor visszatért, üvölmegpróbálják életben tartani, illetve újjáéleszteni a tözni kezdett: „A fasiszta Zádor embervért itat a kommunista rendszer „népszerű” vonásait. Nagyon betegekkel.” Zádor hiába magyarázkodott rémülten, bízzunk abban, hogy a nálunk fiatalabb generáció lesz hogy nincs semmi különbség a vénás vérátömlesztés az, amely kellő mérlegeléssel, higgadtan tudja és a szájon át történő adagolás között, az orvost megítélni közelmúltunk tényeit, hátterét, összefüggéazonnal áthelyezték a fakitermelésre. Mire a bizottság seit - olvashatjuk publicisztikai tanulmányokban. “A megérkezett, hogy kivizsgálja a rettenetes fasiszta múlt megértése, a jelen megértésének nélkülözhetetbűntettet, Zádor már a fakitermelők dicsőségtáblájára len feltétele. A jelen megértése nélkül nincs iránytű a került. A tábor politikai tisztje a felháborodástól jövőhöz. Még az oroszok is előttünk járnak múltreszketve adta elő, hogy a fasiszta magyar „vérrel feltárás tekintetében” – írja Gereben Ágnes. itatta a betegeket”, mire a bizottság vezetője, a háborút Alexandra Rachmanova „Szerelem, Cseka, halál„ megjárt őrnagy, maga is orvos, a vállát vonogatva csak c. önéletrajzi kötetében egy orosz kisvárosról írja:”… ennyit mondott: „Én is ezt csináltam a fronton négy amikor a polgárháborúban vörösök szállták meg, Pannon Világ •
5
Alexander Szolzsenyicin
évig.” Salamov elbeszélése magyarul 1989-ben az Új Írásban jelent meg. A közlés után jelentkezett Zádor, Dániában élő rokona. Leveléből kiderült, hogy Zádor zsidó orvos volt, aki megszökött a hitleri haláltáborból, majd Sztálin haláltáborába került. Mivel 1956-ban rehabilitálták, 1957-ben hazatérhetett Magyarországra, 60-éves korában a Péterfy Sándor utcai kórház főorvosaként halt meg műtét közben. (forrásanyag: Magyar Nemzet, Fázsy Anikó cikke: Orvosok a bolsevikok forgószínpadán). Salamov szerint Kolimán nemegyszer 16-órás munkanapban dolgoztatták a foglyokat. Alexander Szolzsenyicin 13órás munkanapról ír. Mint megjegyzi, gyakran előfordult, hogy -50-fokban is kihajtották a foglyokat a munkaterületre. Az omszki fegyház, ahol a korábbi időkben Dosztojevszkij raboskodott, valósággal a lusták paradicsoma volt- írja Szolzsenyicin keserűen. Hogyan kezdődött a borzalom? Szolzsenyicin beszámolója szerint Szolovkán (Északon) 1923-ban mindössze 20-40 csekiszta felügyelte azt a fogolytábort, ahol még csak 2000 embert foglalkoztattak, 1928-ra számuk 60 000-re nőtt. A Gulág fénykorának számító 1953-as év elején 2 750 000 rab sínylődött 500 telepen, 60 nagy fegyintézetben és 15 különleges rendszerű táborban (az utóbbi a belügyminiszter titkos 1948-as utasítására készültek, a „különlegesen veszélyes” politikai foglyokat tartották ott fogva). Gyakorlatilag haláltáborokként működtek. Szolzsenyicin idézi Naftali Frenkel, a kor ideológusának mondását: „A fogolyból mindent ki kell préselni az első három hónap alatt. Aztán többé nem érdekel bennünket”. Alexander Szolzsenyicin részt vett a II. Világháborúban és ott kitüntetést is szerzett. Nyugatot megjárt szovjet katonák többsége azonban más meglepetésben is részesültek. Így Szolzsenyicint is elérte ez a jutalom, 10-év büntetőtábor, 1956-ban rehabilitálták. Rjazanyban matematika tanár lett, itt is tanított. Az úgy nevezett „olvadás” idején megírta az „Iván Gyenyiszovics egy napja”. c. kisregényét. A mű irodalmi és politikai szenzációt jelentett mind Szovjetunióban, mind pedig külföldön. Hruscsov bukása után eltiltották a publikálástól. Műveit ezután számizdat kiadásokban terjesztették. A „Gulágszigetcsoport” c. dokumentum-regényét Párizsban adták ki 1973-ban. Ezzel a könyvével sikerült radiká6
Pannon Világ •
lisan megváltoztatni azt a képet, amelyet a nyugati értelmiség a Szovjetunióról kialakított magának. Érdemes megjegyezni, hogy a kommunista szimpatizáns G.B. Shaw – írja Körmendy Zsuzsa – a legnagyobb elismerés hangján írt a Szovjetunióban tett látogatás után, gyalázatos nyilatkozatában dicsőítette a szovjet rendszert. Ne gondoljuk, hogy mindenki megtéveszthető volt, mert a mi Márai Sándorunk sem volt megtéveszthető. Egész sor publicisztikai írása foglalkozik a szovjet valósággal, többek között Shaw is megkapta tőle a magáét. Szovjetunió belső helyzetének utólagos ismeretében elmondhatjuk, hogy erre Szolzsenyicin könyve nélkül is előbb-utóbb sor került volna. Neki azonban sikerült jelentős mértékben felgyorsítani egy történelmi felismerést. Ráadásul a Gulág-szigetcsoport távolról sem csupán egy száraz adathalmaz. Nem csak megható emlékműve mindazoknak, akik a különböző szovjet büntetőtáborokban pusztultak el, hanem nagyszerű irodalmi alkotás is: emlékirat, történelmi esszé, anekdota- gyűjtemény és lírai visszaemlékezés szinte egyedülálló keveréke és megrázó élménye. A szovjet vezetőséget irritálta a sztálinista munkatáborok egész országot átszövő hálózatának irodalmitörténelmi leírása, a könyv publikálása. Az írót ezért, a könyv megjelenése után egy évvel, 1974-ben
A Gulágon
hazaárulás vádjával újra letartóztatják és úgy „kegyelmeztek meg” a Nobel-díjas írónak, hogy órák alatt kellett összepakolnia és repülőgépen el kellett hagynia Szovjetuniót. (Forrásanyag: Antalóczy Zoltán: Változást és erkölcsi megújulást c. könyve) Szolzsenyicin által is megörökített Rózsás János tárgyszerűen, ugyanakkor igen hatásosan idézte fel a szovjet lágerekből hazahozott emlékeit. Arról is írt, mily döbbenetes volt számára, amikor 1975. február 19-én először hangzott el a neve a Szabad Európa Rádióban. Szolzsenyicin, amikor 1974-ben átvette Stockholmban a Nobel-díjat, sajtókonferenciát tartott. A sajtókonferencián – többek között – megemlítette, hogy van Magyarországon egy barátja, Rózsás János, akit őmiatta üldöznek, hogy nyilatkozzon ellene. „Amikor súlyosra fordult a dolog, mert hát voltak
fenyegetések is, mondanom sem kell, a KGB részéről, akkor megírtam, hogy mi a problémám. Szolzsenyicin válaszolt, hogy azonnal jelezzek, ha súlyosra fordul a dolog. Az egész világot föltrombitálja, szétkürtöli az érdekemben, ha valami lesz, de idáig nem fajult el a dolog. Mert a 80-as évek elején megmondták az elvtársak: vegye tudomásul, magából nem csinálunk mártírt. Magából nem csinálunk magyar Szolzsenyicint…”- nyilatkozta Rózsás János. „Norilszki emlékek – 50-év után” c. visszaemlékezéseiben, a ma is Svájcban élő Irányi Béla így ír: „Mielőtt összegezném a Gulágon szerzett tapasztalataimat leszögezem álláspontomat és meggyőződésemet. Biztos vagyok abban, hogy életben maradásom nem az én érdemem, hanem az Úristen akarata, akinek más szándéka volt velem, nem engedett elpusztulni, ahol társaim meghaltak. Meggyőződésem, hogy a volt Szovjetunióban az orosz nép nem alkotója, hanem áldozata volt a kommunista ideológiának, a szovjetrendszer borzalmainak. Az orosz kultúra: Csajkovszkij, Rubljov, Tolsztoj, Puskin vagy Dosztojevszkij (sorolhatnám tovább) művei a világkultúra kincsei, semmi közük a Központi Bizottság működéséhez. Az csupán történelmi tény, hogy Sztálin oroszul beszélt, méghozzá rosszul… A lágerekben töltött éveim alatt a bűnöző társaimtól szenvedtem a legtöbbet. Sztálin pokoli ravaszsággal a banditákat is felhasználta a nemkívánatos elemek, a politikai elitéltek fizikai likvidálására. Ez olcsóbb volt, mint a gáz és égető kemence, Sztálin takarékosabb volt, mint Hitler. A kommunista rendszernek kezdettől fogva megbízható társa, kiszolgálója és eszköze volt az elítélt bűnöző alvilág. Kegyetlenségük nem ismert határt. Egyszer a szó szoros értelemben megfeszítettek egy pópát. A fogolytársa vagy őrei életét kártyán eljátszó meg is ölte a mit sem sejtő áldozatot. Mivel a halálbüntetést (elméletben olyan nemesen hangzó humanista elv szerint) 1947-ben eltörölték, kapott még néhány évet a gyilkosságért. Ezt tudva, gyakran maga jelentkezett az őrségnél, mutatva a véres kést. Saját testüket sem
kímélték. Volt, aki fekete cérnával varrta be a száját, hogy a kihallgatáson ne árulja el a társait. Máskor egy „etapra” kijelölt csoport letolt nadrággal ült sorban a priccsen, mert herezacskójukat odaszögezték a deszkához. Honnan szereztek szögeket, nem tudom. A veszélyes vidékre, mint pld. Novája Zemljára (sarkvidéki vidék, szigorított büntetőtábor) irányított etapot, orvosi igazolással lehetett kijátszani, például szifilisz utánzattal. Ennek receptje egyszerű: cigarettával 2-3 fokú égési sebet varázsoltak péniszükre, melyet laboratóriumi vizsgálat nélkül nem lehetett megkülönböztetni a valódi infekciótól. Szolzsenyicin és Salamov által mesterien bemutatott hétköznapi élet a táborban, az én emlékeimben is ilyen sanyarúan irreális, embertelen és megalázó nyomot hagyott…” (Forrásanyag: Sára Sándor: Magyarok szovjet rabszolgaságban, Nehézsorsúak). 1944. október végére gyakorlatilag megtörtént Kárpátalja és részben a Kárpát-medence teljes szovjet megszállása. A Magyar Országgyűlés képviselői, és Kárpátalja papjai a legnehezebb időkben, a Vörös Hadsereg közeledésekor sem hagyták cserben népüket, híveiket. Meghurcolták, a Gulágra és a Szolyvai Haláltáborba vitték őket vagy koholt vádakkal perbe fogták és kivégezték őket. A nyomorba döntött, otthon maradt családjukat utcára dobták, megfosztották őket az életlehetőségektől. A Jóisten nem engedte őket elpusztítani. Összefogtak és mindig a legnagyobb bajban lévő családot segítették. Az édesanyák épp olyan hősök voltak, mint az elpusztított mártírok, politikai foglyok. Állítsunk emlékművet mindannyiuknak és imádkozzunk értük és hozzájuk! Dicsőség Istenünknek és sokat szenvedett őseinknek, szüleinknek, nagyszüleinknek! Gereben Ágnes Gulág c. könyvbemutatójáról egy újságíró Megyeri Dávid a következőképpen tudósít: „Bármilyen hihetetlen, de mindmáig vannak, akik kisebbíteni vagy bagatellizálni próbálják a szovjet, illetve bolsevik típusú munkatáborok embertelenségét. Gereben Ágnes történész a kötet előszavában
Romzsa Tódor püspök betegágyánál és emléktáblájánál (illusztráció) Pannon Világ •
7
hazai példákra is kitér, hiszen Heller Ágnes egy publikációban azt fejtegette, hogy a náci koncentrációs táborok és a Gulág között volt különbség… A tökéletesen ártatlan emberek lelövése maga volt a gonoszság Heller szerint is, ám az eszme az volt : ”A gyereket azért ne!” Csakhogy az eszme éppen az volt, hogy „A gyereket is!” nyomatékosította a „Beszélgetések a Gulágról” szerzője. “Legtöbbször nem volt egyéb vétkük, minthogy más, megsemmisítendő rasszhoz, etnikumhoz, osztályhoz tartoztak, netán vallási hovatartozásuk ítéltetett eltörlendőnek. Tehát rasszista volt a kommunista rendszer? Igen, éppen olyan mértékben, mint a náci rezsim, hiszen, mint Gereben Ágnes kifejtette: nem kevesebb, mint 17népet egészen, 55-t pedig részben ítéltek végső megsemmisítésre a bolsevikok.” (Magyar Nemzet) Visszatérve konkrét példánkhoz: a Szovjetunió és
Csehszlovákia között 1945. június 29-én aláírt szerződéssel Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. 1946. január 22-én hozta létre Moszkvában kelt rendeletével a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnöksége a „Kárpátontúli területet” (Zákárpátszkájá oblászty), UngvárUzhorod székhellyel. Ez év novemberében kiadott törvénnyel megszüntették a ruszin nemzetiséget és ukránnak minősítették át. Ezzel durván félbeszakították a ruszin nép nemzetté válásának befejező folyamatát. Kárpátalja több nemzetiségű és vallású őslakóit rabszolga sorba kényszeríttették, jogaitól megfosztották, a férfiakat elhurcolták vagy megölték, a gyerekeket janicsárokká próbálták nevelni. Sátáni céljuk nem sikerült, hála a bajban összefogott asszonyoknak, csonka családoknak, emberfeletti küzdelmüknek és az elhurcoltakhoz való hűségüknek. Összeállította: Ortutay Mária
Fórum és szakmai partnerkeresési rovatunk Kedves Olvasóink! Most induló rovatunkat reményeink szerint hónapról-hónapra Önök írják majd. Kérjük, osszák meg véleményüket egy-egy cikkel kapcsolatban. A portré-sorozatunkban történelmünket igazoló életsorsokat mutatunk be, amelyek bizonyára rímelnek az Ön családi történetére is. Hiszen a Kárpát-medencében élők sorsa hasonló, egységes. Minden arckép hátterében látható a történelem és az aktualitás. Ezért arra kérjük Önöket, hogy amennyiben bármilyen hivatalos (régi újságcikk is lehet) vagy személyes dokumentumokkal, fotókkal rendelkeznek az érintett témákban, keressenek meg minket! Művészeti és ismeretterjesztő cikkeinkben fontos aktuális kérdésekkel foglalkozunk, amelyek mai beszédtémáink is lehetnek. Bemutatkozásunk hatékony és sikeres formája lesz a továbbiakban is a
képzőművészeti kiállításaink, alkotótáboraink nemzetközi szintű megrendezése és szakmai értékelése. Célunk, hogy összegyűjtsük, fényképezzük, lejegyezzük és olvasóinknak elküldhessük a Kárpátmedence, konkrétabban – szülőföldünk alkotóinak, honfitársainak munkáit. Erre kérjük Önöket is! Tágabb perspektívából szeretnénk megismerni alkotó honfitársaink munkáit, kiállításait! A szakmai tapasztalatcserét – rovatunkon keresztül – majd személyesen is, szeretnénk megalapozni, ezért keressük – a segítő kölcsönösségen, ötleteken alapuló – partnereinket. Célunk tehát, a magyarországi és külhoni közösségek, civil szervezetek, egyéni alkotók, írók, emlékezők és segítők közötti személyes kapcsolatainak kialakítása, tartalommal való megtöltése. Kíváncsian várjuk leveleiket, e-mailjeiket!
Tisztelt Olvasóink! Kérjük, amennyiben felkeltette érdeklődésüket, az eddig elhallgatott múltunk igazságát, jelenünk, kultúránk bemutatását szolgáló ingyenes időszaki lapunk, jelezzék további igényűket! A postaköltséget vagy – lehetőségükhöz képest való támogatásukat, segítőkészségüket, örömmel elfogadja civil szervezetűnk a következő számlaszámon: K&H Bank: 10401103-50515656-48491009 Közös gondolataink reményében, üdvözlettel, Manajló András elnök.
Kiadja a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület. Felelős kiadó: Manajló András - az egyesület elnöke. Főszerkesztő: Ortutay Mária. Telefon: +36 1 380 7652. Szerkesztőség címe: 2600 Vác, Bulcsú u. 10. E-mail:
[email protected] Készült: Atlantis Kft. HU ISSN 2062-0381 Példányszám: 4000 db.
8
Pannon Világ •
