1
Általános jogszabályi ismeretek (3. téma) 3.1. A jogszabályok rendszere A hierarchia csúcsán álló törvény az Alkotmány. Alapvet alkotmányossági alapelv: minden olyan kérdést törvénybe kell szabályozni, mely érinti az állampolgárok státusát és életvitelét. Az Alkotmány, ill. a törvények az Országgy lés jogosultságába tartoznak. A kormány rendeleteket hozhat, amelyek a törvények végrehajtását szolgálják és minisztériumi illetékességet határoznak meg. A kormánytagok jogosultak ügyintézési köreikben rendeleteket, utasításokat hozni. Legalsó szint az önkormányzatok rendeletei. A jogszabályokat nyilvánosan ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, ezzel válnak hatályossá. 3.2. A termékfelel sség Az ipari, épít ipari termékek forgalmánál, piaci értékesítésénél, eladásánál, vétele során az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr l ebb -
l kell kiindulni: szerz dés, jótállás, szerz désszegés.
A termékek min ségének és megfelel ségének sz kebb körülhatározását jelenti az 1993. évi X. törvény a termékfelel sségr l. Lényeges új eleme az, hogy a gyártót az általánosnál szigorúbb felel sség terheli, mivel a gyártó függetlenül attól, hogy a termék el állításakor felróható magatartást tanúsított-e vagy sem, köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a hibás terméke által okozott. A gyártó
(DRTJEA1C)
2
felel ssége mégsem feltétlen, mivel a felsorolt kimentési okok bizonyításával mentesülhet e felel sség alól. A károsult a kárigényét szerz désen kívül közvetlenül a gyártóval szemben érvényesítheti, ezzel elismeri a károsult és a forgalmazó, illetve a forgalmazó és a gyártó szerz déses jogviszonyán átível közvetlen kapcsolatot a károsult és a gyártó között. Ugyanakkor a felel sséget oda telepíti, ahol a kárt okozó hiba oka keletkezik. A törvény szerint terméknek csak az ingó dolgok min sülnek. Az adott ingó dolog termék-jellegét nem érinti, ha utóbb az más ingó, vagy ingatlan alkotórészévé vált. Terméknek min sül a villamos energia is, ami nem ingó dolog. A termék fogalmából következ en a szolgáltatásokra és a munkavégzés körébe tartozó teljesítményekre nem terjed ki a javaslat. Az importálónak a gyártóval megegyez szigorú felel ssége indokolja az importáló fogalmának a meghatározását; melybe nemcsak a külkeresked , hanem a külkereskedelmi bizományi szerz dés esetén a megbízó is beletartozik. A károsult tehát közvetlenül a gyártótól követelheti kárának a megtérítését. 3.3. Min ség-irányítási rendszerek A min ség a termék egyik fontos meghatározója. A fogyasztó igyekszik minél jobb min ség terméket vásárolni, a gyártó el állítani. A min ség egy termék összes olyan tulajdonsága, amely a fogyasztó számára jelent s. A termék min ségét jogszabályok, szerz dések, szabványok, egyéb el írások írhatják el . A min séggel a min ségügy foglalkozik és két nagy területre terjed ki a jogilag szabályozott és az un. jogilag nem szabályozott területre. A jogilag szabályozott terület két részb l tev dik össze, ezek: - a termékre, szolgáltatásra, üzemeltetésre vonatkozó jogszabályokból, - a m szaki szabályokat ellen rz végrehajtó intézményekre vonatkozó szabályozásból.
DRTJEA1C
3
A min ségre vonatkozó szabályozásokat a gyártásnál be kell tartani. Betartásukat részben a gyártó a saját min ségbiztosítási rendszerében biztosítja, részben – f leg a hatósági el írások esetében – a min ségvizsgáló intézetek, szakért k ellen rzik. Azoknál a termékeknél, amelyek veszélyesnek min sülnek, vagy a környezetet szennyezhetik, el kell végezni a munkavédelmi, valamint a környezetvédelmi min sítést és a min ségbiztosítási iratokhoz csatolni kell. A gépekre és biztonsági berendezésekre ír el min ségi és biztonsági követelményeket a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeir l és megfelel ségének tanúsításáról. Az egyes villamossági termékek ellen rzésér l a 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet ad el írásokat. Az építési termék minden olyan termék, amelyet azért állítanak el , hogy az építménybe tartósan beépítésre kerüljön. Ugyancsak fontos, hogy az építmény részének min sül felvonó továbbra is a már honosított 108/2001. (XII. 23.) FvM-GM együttes rendelet hatálya alá tartozik. A termékekre az el írásokat és a vonatkozó szabványokat is értelemszer en alkalmazni kell. A megfelel min ség tanúsítása többlépcs s lehet és alapja a min ségvizsgálat, amelyet az arra rendeletileg feljogosított szervezet, vagy megfelel jogosultsággal rendelkez egyéni szakért végezhet. Többnyire el írják a jogszabályok a megfelel ség-tanúsítást, ez el írásokon alapuló független fél tevékenysége, amely igazolja, hogy – ésszer megalapozottsággal, a m szaki színvonal elvárhatóságának megfelel en – a szabályszer en azonosított termék, szolgáltatás megfelel a vonatkozó jogi el írásoknak, szabványoknak. A min ségtanúsítás el írásai a következ k: - 182/1997. (X. 17.) kormányrendelet a m szaki termékek megfelel ségét ellen rz és tanúsító szervezetek kijelölésér l, - 4/1999. (II. 24.) GM rendelet a m szaki termékek megfelel ségét vizsgáló, ellen rz és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól.
DRTJEA1C
4
A min ségtanúsítást az ISO rendszerben végzik. Amennyiben a szerveket a min ség a min ségbiztosítási rendszerek (szabvány szerint, min ségi kézikönyv stb.) elkészíti, úgy a Nemzeti Akkreditációs Tanács, vagy megbízott szervezete elvégzi a tanúsítást. Ez az un. akkreditáció, melyet id közönként ellen rz jelleggel megismételnek. A min ség tanúsítását els lépcs ben a gyártók is elvégezhetik, ha rendelkeznek ISO min ségbiztosítási rendszerrel. Az erre vonatkozó eljárásokat a gyártói min ségügyi kézikönyv tartalmazza. 3.4. Mérésügyi el írások A felvonó ellen rök, a vizsgáló laboratórium mér m szereket használnak. A vizsgálatok jelent s hányadánál megkövetelik a hitelesített mér eszközök és mér berendezések használatát. Pl. ISO min ségbiztosítási rendszerrel dolgozó cégek, laboratóriumok. A hitelesítés tényét és érvényességét a min ségügyi kézikönyv tartalmazza. A mér eszközök típusvizsgálata, els tartozik.
kötelez megfelel ségének a tanúsítása, hitelesítése az Országos Mérésügyi Hivatalhoz
A mérésügyr l szóló rendeletek: - 1991. évi XLV. Törvény a mérésügyr l, - 1/27/1991. (X. 9.) kormányrendelet, mint végrehajtási utasítás. 3.5. Munkavédelmi törvény Az ipari termékek, így a felvonó megfelel ségének követelményeinél figyelembe kell venni a vonatkozó munkavédelmi el írásokat. Az utóbbi években ezek továbbfejlesztésre kerültek – az 1993. évi Munkavédelmi Törvényen túlmen en – az EU-s direktíváknak megfelel en. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemr l, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi, DRTJEA1C
5
tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végz k egészségének, munkavégz képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megel zve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgy lés – az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva – írja el a törvény. A munkavédelmi törvény f bb tartalma: - munkavédelmi szabályok, - az állam feladatai, - a munkáltató feladatai, - a munkavállaló kötelezettségei, - a biztonságos munkavégzés - létesítés - üzembehelyezés, - a munkafolyamatokra, anyagokra vonatkozó követelmények, - személyi feltételek, - a munkabalesetek, - a munkavédelmi érdekképviselet - hatósági felügyelet Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi F felügyel ség (OMMF) és helyi szervezetei végzik az ellen rzést, ezek: - munkabiztonsági, - munkaügyi. 3.6. Környezetvédelmi el írások Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól és a 20/2001. (II. 14.) kormányrendelet a végrehajtásról. A törvény célja a környezet egészének elemeinek, folyamatainak védelme a fenntartható fejl dés biztosítása. El írt feladatai: - a környezet igénybevételének terhelésének csökkentése, - az emberi egészség védelme, - a természeti er források meg rzése, - a területen nemzetközi együttm ködés, - intézményrendszerek kialakítása.
DRTJEA1C
6
Összhang más törvényekkel – építési törvény. A felvonóellen r ez irányú feladatai: - zaj, rezgés mértékellen rzés (rendeletek), - elektromágneses összeférhet ség, - hulladékkezelés (felvonó bontása), - környezetvédelmi bírság. 3.7. Szabálysértési el írások. A társadalom már évtizedek óta kénytelen szabályozni az emberek együttélési normáit és az ezeket megsért k ellen büntetéseket kilátásba helyezni. A magatartásokat, mulasztásokat – a jogsértés súlyosságától függ en b ncselekménynek, vétségnek, vagy szabálysértésnek min sítik. Err l rendelkezések születtek. Ezen kívül vannak hatóságilag bírságolható magatartások pl. engedély nélküli építés, használatbavétel stb. És vannak alacsonyabb szint pl. önkormányzati szabálysértések. - Büntet törvénykönyv 1978. évi IV. törvény - környezetkárosítás, - veszélyes hulladékok elhelyezése. - 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet: - t zvédelmi szabálysértés, - munkavédelmi szabálysértés, - villamos biztonsági szabályok megszegése, - építmény engedély nélküli használatba vétele, - épít ipari kivitelezési jogosultság szabályainak a megszegése, - építési biztonsági szabályainak a megszegése, - 140. §. Felvonókkal kapcsolatos kötelességének megszegése, - felvonó és mozgólépcs (mozgójárda) üzembehelyezése, rendeltetésszer használata, alkalmasságának ellen riztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi ötvenezer Ft-ig terjed pénzbírsággal sújtható, - szabványügyi szabálysértés.
DRTJEA1C
7
1. téma: Felvonókkal kapcsolatos jogszabályok 1.1.
Törvény a fogyasztóvédelemr l A fogyasztóvédelem a fogyasztók érdekeiben, a gyártás és a forgalmazás területén végzett tevékenységek összessége, amely biztosítja a fogyasztók védelmét a termékel állítás, -forgalmazás, és – ellen rzés területén. A fogyasztóvédelem kiterjed a fogyasztók anyagi és jogi érdekeinek a védelmére és ide tartozik az állampolgári jogon ket megillet egészség-, élet- és vagyonvédelem is a termékek vonatkozásában. A fogyasztóvédelem törvényi szabályozását biztosítja az 1997. évi CLV törvény a fogyasztóvédelemr l. A törvény a fogyasztók életének és biztonságának védelmét szolgálja. A rendelkezések alapvet célja, hogy forgalomba csak biztonságos áru kerüljön. A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyr l tudja, vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve tájékoztatás alapján tudnia kell, vagy tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Ezen túlmen en a forgalmazó köteles megtenni az áru biztonságosságának meg rzéséhez szükséges intézkedéseket. A fogyasztóvédelem feladat-, és hatáskörét az önálló Fogyasztóvédelmi F felügyel ség, mint központi hivatal látja el, irányítását az illetékes miniszter végzi. A f felügyel ség és a területi egységei a fogyasztóvédelmi felügyel ségek szabálysértési hatóságként járnak el, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos b ncselekmény, vagy a hatáskörükbe tartozó szabálysértés esetén pedig feljelentést tesznek az ügyben eljárni jogosult hatóságnál.
1.2.
Törvény a munkavédelemr l (lásd 3.5. pont)
1.3.
Az „esélyegyenl ség” törvény A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése esélyegyenl ségük megalapozása érdekében született az:
DRTJEA1C
8
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl ségük biztosításáról. A tervezési, döntési folyamatoknál figyelembe kell venni a törvény el írásait. Meg kell teremteni a feltételeket az esélyegyenl ségre. A fogyatékos személyek számára biztosítani kell az esélyegyenl séget az akadálymentes és biztonságos épített környezetre. Középületek akadálymentessé tétele. OTÉK el írásai. 1.4.
Az engedélyezéshez szükséges dokumentáció. A felvonók létesítési tervdokumentációjának m szaki tartalmát a m szaki tervdokumentációk tartalmi követelményeir l szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet melléklete, illetve a 113-as kormányrendelet tartalmazza. A felvonó-engedélyezési terv egyszer sített kiviteli terv (de lehet a kivitelezési terv is). Problémát szokott jelenteni, hogy az elvi építési engedélyben szerepl felvonó engedélyezési terve és kivitelezési terve id közben, a kiviteli terv készítése során változhat. Az engedély kiadásánál minden esetben a felvonó engedélyezési terve alapján készül a határozat. A kérelmeknél a felvonók f bb m szaki adatait kell megadni, ezek: - jellege, fajtája (személyfelvonó, kórházi felvonó, stb.), - teherbírása (kg), személyek száma, - névleges sebessége, - emel magassága, - állomások száma, - vezethet sége (pl. mindenki által, vagy vezet vel) - a vezérlés módja (pl. le-fel gy jt ), - a meghajtás jellege (villamos vagy hidraulikus), - a villamos hálózatból felvett teljesítményigénye (kW). A mértékegységek megadásánál mindig a szabvány szerintieket kell alkalmazni. Az engedélykérelem része a tervekre adott szakvélemény, melyet a kijelölt szervezet ad meg. Az engedélykérelemnél pontosan meg kell adni a felvonó jellegét.
DRTJEA1C
9
Az engedélyezési dokumentációnak a f bb adatokon túlmen en tartalmaznia kell: - a helyszínrajzot, - az akna alaprajzát (vízszintes metszetét) az akna és a fülke méreteinek, a fülke- és az aknaajtók szabad nyílásának és t zállósági határértékének feltüntetésével, legalább 1:50 méretarányban, - a gépház, illetve (ha van) kerékház f méreteit és az aknához viszonyított elhelyezkedését, legalább 1:50 méretarányban, - a felvonó m ködéséb l származó, az épületre átadódó er hatások helyét, irányát és nagyságát az el írt dinamikus tényez k figyelembevételével, ezek számítását, - forgalomszámítást (valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével). Az építési engedély megadása után kiviteli tervet kell készíteni. A kiviteli dokumentációnak az engedélyezési terv adatain túl tartalmaznia kell az alábbiakat: - az akna, a felvonógép engedélyezésére szolgáló tér és az esetleges kerékhelyiség alaprajzát, metszeteit, legalább 1:25 méretarányban olyan részletességgel, hogy az alapján a berendezés egyértelm en kivitelezhet legyen, - a felvonó statikai és szilárdságtani számítását - a függeszt -, illetve vonóelemekr l, - a hajtótárcsa horonykiképzésér l, - a tengelyekr l és tartószerkezetekr l, - a fülke vázszerkezetér l, - a fülkevezet sínr l, az ellensúlyvezet sínr l, ha az ellensúlyon fogókészülék van, - a hidraulikus munkahengerekr l, nyomás alatt álló tartályokról és fémcsövekr l, - a felvonó berendezés alátámasztására szolgáló acélszerkezetr l, - a m szaki leírást, mely megadja a berendezés f bb m szaki adatait, megengedett óránkénti indításainak, illetve hidraulikus ciklusainak számát névleges indítási áramfelvételét és a berendezésb l származó elvezetend h t. Meglév épületbe utólagosan beépítend felvonó építési engedélyezésénél az építési munka megítélését lehet vé tev további alaprajzokat, metszetet (metszeteket), illetve szükség esetén a homlokzatok rajzait is csatolni kell (1:100 méretarányban).
DRTJEA1C
10
Felvonók áthelyezése, illetve végleges elbontása ugyancsak az építésügyi hatóság engedélyével történhet, továbbá a felvonó és mozgólépcs fentebb ismertetett f bb m szaki adatait megváltoztató átalakítása is engedélyköteles. 1.5.
Hatósági kötelezés A 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet szerint az építésügyi hatóság kötelezettség teljesítését rendelheti el, pld.: - építési engedély,- lakhatási, üzembehelyezési (felvonó) engedély, - bontás stb. Módszerei: helyszíni intézkedés, határozat és végreghajtás stb. I. fokú építési hatóság – körzetesített polgármesteri hivatalok. II. fok köztársasági megbízott (megyei).
1.6.
Szabálysértési eljárások (lásd 3.7. pont)
1.7.
A gépek biztonsági követelményei és megfelel ségük tanúsítása. A felvonók EU-s el írását a hazai honosított direktívák a 108-as rendelet szabályozza. Az e rendelkezés alá nem tartozó gépek és berendezések az un. gépdirektíva alá tartoznak pl. mozgólépcs , mozgójárda, mozgáskorlátozottak felvonói, stb. A gazdasági miniszter a gépek megfelel ségének tanúsításáról, valamint a gépek alapvet biztonságáról és egészségvédelmi követelményeir l szóló EGK irányelveknek megfelel en az EU csatlakozás harmonizálási program keretében, az irányelvekkel összeegyeztetett szabályzást készített. A szabályozást a gépek biztonsági követelményeir l és megfelel ségének tanúsításáról szóló – 21/1998. (IV. 17.) IKIM és az azt módosító rendeletek tartalmazzák. A rendelet 1. §-a felsorolja azokat a gépeket, melyek nem tartoznak a rendelet el írásai alá, a mellékletek viszont megnevezi azokat a gépeket, melyek tekintetében e rendelet is alkalmazni kell a tervezés, gyártás, forgalmazás és min sítés során.
DRTJEA1C
11
Gép, vagy berendezés csak akkor hozható forgalomba, ha rendeltetésszer használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel a rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi el írásoknak. A gépet, vagy berendezést úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani, forgalomba hozni, hogy megfeleljen a meghatározott alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A honosított harmonizált szabványok követelményeinek megfelel gépet, vagy berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek. Honosított harmonizált szabvány hiányában a tagországi nemzeti szabványoknak megfelel gépet, vagy berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek. A gyártónak a gép, vagy berendezés megfelel ségének tanúsítása érdekében, a meghatározott m szaki dokumentáció alapján meghatározott adatokat tartalmazó megfelel ségi nyilatkozatot kell tenni. A gyártónak ha a gyártás során nem, vagy csak részben elégítettek ki a honosított harmonizált szabványok, vagy a tagországi nemzeti szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal el tt típusvizsgálatot kell végeztetni. A típusvizsgálat olyan eljárás, mely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja, hogy a típusvizsgálatra átadott, vagy bemutatott gép, vagy berendezés (továbbiakban: típusminta) megfelel az alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A tanúsító szervezet – szabvány alkalmazása hiányában, vagy szabvány részleges alkalmazása esetén – a m szaki dokumentáció alapján, a típusmintán elvégzi a szükséges ellen rzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a típusmintát a m szaki dokumentációval egyez en gyártották-e, azonosítja azokat a részegységeket, amelyeket a szabványok el írásai szerint gyártottak, és megállapítja, hogy a gyártó által választott megoldások a rendeletben meghatározott alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek megfelelnek-e.
DRTJEA1C
12
Ha a típusminta az alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelel ségér l típusvizsgálati tanúsítványt állít ki, ellenkez esetben az elutasítás indokainak részletes megjelölésével a típusvizsgálati tanúsítvány kiadását megtagadja. 1.8.
A biztonsági berendezés és a felvonó gyártása, ill. szerelése tanúsított min ségirányítású rendszerben. A felvonók biztonságos kialakítása és m ködtetése, valamint az üzembe helyezés feltételeinek biztosítása érdekében az illetékes miniszterek a fogyasztóvédelmi törvény felhatalmazása alapján hozták meg a vonatkozó közös rendelet (108-as). A rendelkezés értelmében a felvonót biztonsági szempontból két különálló területre bonthatjuk, mivel az esetek többségében a biztonsági berendezés nem a felvonógyártónál készül, azt a beszerelést követ en építik be. A két terület így: - a felvonó, illetve - a felvonó kiemelt, meghatározó biztonsági berendezései. A biztonsági berendezések a 108-as szerintiek. A biztonsági berendezés gyártója az a gazdálkodó szervezet, illetve külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a biztonsági berendezés tervezéséért, gyártásáért felel s és jogosult a megfelel ségi nyilatkozat kibocsátására, valamint a megfelel ségi jelölés felhelyezésére. Gyártónak tekintend az is, aki a forgalomba hozatal céljából jelent s, az alapvet követelményeket befolyásoló változtatásokat, vagy b vítéseket végez a meglev berendezéseken, vagy azokból új berendezést állít el . Importtermékek esetén e rendeletnek a gyártóra vonatkozó el írásait az importálóra is megfelel en alkalmazni kell. A biztonsági berendezés gyártójának el írt részletezettség m szaki dokumentációt kell adnia a felvonógyártó részére, amelynek a tárolásra, szállításra, elhelyezésre, szerelésre, beszabályozásra vonatkozó minden információt tartalmaznia kell. A biztonsági berendezés csak akkor hozható forgalomba, ha az engedélyezési tervnek és a gyártói utasításnak megfelel en beépített egység rendeltetésszer használat és el írt karbantartás mellett nem veszélyezteti személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot, DRTJEA1C
13
továbbá megfelel a 108-as kormányrendelet szerinti alapvet egészségvédelmi, biztonsági követelményeknek. Az el z ekb l következik, hogy a biztonsági berendezést is csak jogosultsággal rendelkez tervez tervezheti. A berendezést engedélyezésnek kell alávetni az erre kijelölt szervezetnél. A felvonó bonyolult és veszélyes berendezés, el állítása, gyártása összetett feladat (el állítás, telepítés), ezért a 108-as rendelet a gyártást végz felvonószerel -vállalkozásról beszél. A felvonószerel vállalkozás olyan gazdálkodó szervezet, amely felel s a felvonó tervezéséért, gyártásáért, forgalomba hozásáért, beépítéséért, üzembe helyezéséért és a megfelel ségi jelölés felhelyezéséért. A felvonóval szemben alapvet követelmény, hogy csak akkor hozható fogalomba, építhet be, ha a gyártó utasításainak és az engedélyezett terveknek megfelel szakszer beépítést követ en, rendeltetésszer használat és el írt karbantartás mellett, nem veszélyezteti a személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel a 108-as szerinti alapvet biztonsági és egészségvédelmi el írásoknak. Ugyancsak figyelembe kell venni az egészségvédelmi és általános biztonsági követelményeket. Ezeket a felvonókra is alkalmazni kell. A felvonószerel -vállalkozásnak megfelel min ségbiztosítási rendszert kell a gyártás során alkalmaznia, ez vonatkozik a gyártási folyamatra, a végellen rzésre és a gyártással összefügg vizsgálatokra. 1.9.
A CE és H megfelel ségi jelölés. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében amennyiben a gyártó a terméke biztonságával összefügg külön jogszabályok el írásainak megfelel és a termék megfelel ségi értékelése is a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, ennek igazolására a forgalomba hozatal el tt megfelel ségi jelöléssel kell ellátnia. Az EU-s belépést követ ez a CE-jel. Ez a jel amennyiben a jogszabály követelményeinek megfelel és a termékre vonatkozó jogszabályok szerint a forgalomba hozatalhoz a gyártói nyilatkozat is elégséges. Természetesen amennyiben a vonatkozó jogszabály tanúsító szervezet közrem ködését is el írja, azt is igénybe kell venni.
DRTJEA1C
14
A megfelel ségi jelölés el írás szerinti szimbólumból áll és a tanúsítás évszámának két utolsó számjegyéb l, valamint a tanúsító szervezetek jeléb l áll. Az EU-ba történt belépésig ez a jel a H bet volt. 1.10.
Európai „notifikált” szervezetek Az illetékes miniszter ad ki az Fr. szakterületére kijelölési okiratot vizsgálatokra, tanúsításokra és ellen rzésre. A kijelölés feltétele az akkreditáció megléte. Amennyiben a kijelölt szervezet nem felel meg a vonatkozó jogszabályi el írásoknak, a kijelölést a kijelöl visszavonhatja. A kijelölés tényét, a kijelölt szervezetek megnevezését és a kijelölés tartalmi felsorolását az illetékes minisztériumi közlönyök hirdetik meg.
Tanúsító szervezet: a gazdasági és közlekedési miniszter által, a
belügyminiszter egyetértésével – külön jogszabály el írásai szerint – a felvonók és a felvonó-biztonsági-berendezések megfelel ségének értékelésére, a biztonsági berendezés gyártója, vagy a felvonószerel vállalkozás min ségbiztosítási rendszerének tanúsítására és ellen rzésére kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett notifikált szervezet. A kijelölt szervezetek bejelentését az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a kijelöl kezdeményezi. Ez a tanúsító szervezet jogosult a felvonók és a biztonsági berendezések megfelel ségének értékelésére, továbbá a biztonsági berendezés gyártójánál, illetve a felvonószerel -vállalkozásnál m ködtetett min ségbiztosítási rendszer tanúsítására és ellen rzésére. Ha a tanúsító szervezetr l megállapítást nyer, hogy nem felel meg a jogszabályban el írt feltételeknek, a kijelöl a kijelölést visszavonja és err l értesíti az Európai Bizottságot, valamint a tagállamokat. A más tagállam által az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett tanúsító szervezet vizsgálati jegyz könyvét és tanúsítványát a megfelel ség-értékelési eljárásban el kell fogadni. Amennyiben a megfelel ségi jelöléssel ellátott, rendeltetésszer en használt felvonóról, vagy felvonó-biztonsági berendezésr l a m szaki biztonságtechnikai felülvizsgálat alapján megállapítják, hogy az veszélyezteti a személyek biztonságát, vagy a vagyonbiztonságot, az ellen rzést végz szervezet megkeresi a kijelöl szervezetet, amely intézkedik a felvonó, vagy felvonó-biztonságiberendezés forgalomból DRTJEA1C
15
történ visszavonásáról, valamint a forgalomba hozatal, az üzembe helyezés és a használat megtiltásáról. A megtett intézkedésekr l a fogyasztóvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot, megjelölve az intézkedés okát, különösen, ha az: - a meghatározott alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek való meg nem felelés, - a honosított, harmonizált európai szabványok nem megfelel alkalmazása, - a honosított, harmonizált európai szabványok hiányosságai. Ha nem megfelel a felvonó, vagy a felvonó-biztonságiberendezés és megfelel ségi jelöléssel van ellátva, a kijelöl hatóság megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket a jelölés elhelyez je ellen és err l tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát. 1.11.
A felvonókra vonatkozó korábbi, már visszavont jogszabályok: - 12/1973. (V. 15.) MT sz. Rendelet a felvonókkal kapcsolatos kérdések szabályozásáról. - 17/1973. (V. 15.) ÉVM sz. rendelet a felvonók létesítésér l, üzemeltetésér l és ellen rzésér l. - 8/1973. (Ép. Ért. 20.) ÉVM sz. utasítás a felvonókkal kapcsolatos egyes képesítések megszerzésér l.
1.12 Ajánlott irodalom - Fodor Gusztáv, Temesvári Jen : Felvonó ETK, 2004. Bp. (felvonós rendeletek) - Dr. Temesvári Jen : Emel gépek biztonságos üzemeltetése. Keriorg, 2005. Bp. (Munkavédelmi törvény, gép direktíva) Polgári Törvénykönyv
Dr. Temesvári Jen
DRTJEA1C