Időskorúak áldozattá válásának megelőzése. Asztalosné Zupcsán Erika

Időskorúak áldozattá válásának megelőzése

Asztalosné Zupcsán Erika

Időskorúak áldozattá válásának megelőzése

Asztalosné Zupcsán Erika

2014

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 1.

Az áldozattá válás ........................................................................................................................ 4

2.

Az áldozattá válás és az idő (idős kor) ........................................................................................ 5

3.

Kérdőíves vizsgálat ..................................................................................................................... 7

4.

5.

6.

3.1.

A vizsgálat tárgya ................................................................................................................ 7

3.2.

A vizsgált személyek ........................................................................................................... 8

3.3.

A kutatás módszere............................................................................................................ 10

A vizsgálati eredmények bemutatása ........................................................................................ 11 4.1.

A válaszadók területi jellemzői ......................................................................................... 11

4.2.

A háztartás összetétele és a település mérete..................................................................... 12

4.3.

Iskolai végzettség .............................................................................................................. 14

Az idősek és áldozattá válásuk kérdései .................................................................................... 15 5.1.

Kategorizálás ..................................................................................................................... 15

5.2.

Kapcsolatok ....................................................................................................................... 18

5.3.

Szociális intézmények ....................................................................................................... 19

5.4.

Család vagy rokoni kapcsolatok ........................................................................................ 20

5.5.

Jövőbeli félelmek............................................................................................................... 22

5.6.

Információ és információ .................................................................................................. 23

Jó gyakorlatok az idősek áldozattá válásának megelőzésére..................................................... 25

Összefoglalás ..................................................................................................................................... 27 Melléklet: Tanácsok idősek részére................................................................................................... 29 Felhasznált irodalom ......................................................................................................................... 31 Ábrajegyzék ....................................................................................................................................... 35

Bevezetés Amikor elkezdtük, nem gondoltam, hogy több lesz ez számomra egy megszokott kutatásnál. Mindig új és új kérdések, miérteket merülnek fel: miért keletkeznek a helyzetek és miért fedjük el, miért nem beszélünk erről tisztán? A bűn, a bűnüldözés és a bűnmegelőzés, vagy éppen a biztonság, a közbiztonság, olyan kategóriák, amelyek a társadalom minden csoportja számára élők, a lakosság döntő részét érintik, és közvetlenül meghatározzák – szubjektív megítélés alapján - az életminőséggel kapcsolatos érzéseket. Tekintettel arra, hogy jelen tanulmány az időskorúak áldozattá válásával kapcsolatos nézeteket tárgyalja, a bűn fogalmát kiterjesztve, annak szociális vetületét is megjelenítve1 értelmezi, amely túlmutat a büntetőjogi normákon. (Jason-Vahidin 2007) Éppen ezért tekinthetjük úgy is, hogy a bűnmegelőzés és annak szervezett, szolgáltatásként történő megjelenése egy új szociális alapellátási forma, amely jellemzően az önkormányzatokra hat ki. Egyrészt, mint az ellátás felelősét, másrészt, mint az állampolgári elégedettség kedvezményezettjét. Indokolja ezt a kibővített szemléletet az Alaptörvény is, amelyben indirekt módon (XV. fejezet) megjelenik az elhanyagolás, illetve a családi szociális feladatellátás kérdése. Magyarországon a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának prioritásai közé tartozik az áldozattá válás megelőzése, s mint a stratégia leszögezi, más a célcsoportja a megelőzésnek, mint a bűnüldözésnek. A bűnmegelőzés az (ön)védelem lehetőségének kialakítását, fejlesztését célozza, a bűn üldözése utólagos szankcionálással összekötött, „a társadalomnak a bűnözés visszaszorítására, leküzdésére irányuló tevékenysége” (Nyilasi 2005). Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen a bűncselekmények áldozatává váltak összetétele. A bűncselekmények áldozatai egyre inkább az idősebb korúak köréből kerülnek ki, miközben az elkövetők között nő a fiatalkorúak aránya. (1744/2013. (X.17. Korm.hat A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája) A bűn nem ismer határokat és korlátokat, ugyanakkor - mint minden interdiszciplináris terület esetében - itt is ki kell emelni, hogy a területgazda mellett az információk szélesebb körben történő ismertetésével segítjük a bűnmegelőzés munkáját. Ehhez kapcsolódóan köszönettel tartozunk a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságnak, hogy lehetővé tették e kutatás elkészítését. Abban, hogy a célcsoporthoz eljuthassunk mind alap- mind szakellátásban lévők esetében számos segítséget kaptunk. Kiemelném Miskolc várost, a hajdúszováti és a budapesti idősek otthonát és a Szociális Intézményvezetők és Szakemberek Egyesületét (SZIME). A kutatás során végeztünk kérdőíves (402 db)2, valamint személyes részvételen alapuló (7-10 fős kiscsoport) téma-specifikus vizsgálatot is (8-10 alkalom), amelyekhez az anyaggyűjtésnek az országos szervezésű Idősek Ki Mit Tud3-ja, illetve idősek által is látogatott konferenciák, megbeszélések szolgáltak helyszínül. A tanulmányban ezeket az ismereteket, információkat összegezzük.

1

„A bűn nem más, mint a „mindenkori társadalomhoz való viszonyok kifejeződése olyan magatartásokban, amelyek sértik az adott társadalompolitikai, gazdasági, kulturális rendjét, az uralkodó társadalmi értékeket s ezen keresztül a büntetőjogi normákat”. (Vigh 1998) 2 Az alapkutatás 350 fős mintája kibővült, a később beérkező kérdőívek is figyelembe vételre kerültek 3 A Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesülete által szervezett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott országos idősügyi program.

1. Az áldozattá válás A bűnmegelőzés reflexív fogalom, amely mind történetileg, mind pedig területileg folyamatosan változik (Borbíró 2011), a szakirodalom is általában a hagyományos bűnözés elméletével kapcsolatban ad útmutatást. Az elmúlt időszakban előtérbe kerültek azok a bűncselekmények, amelyek „fehér-galléros” területen fejtik ki hatásukat, bankcsődök, árfolyamváltozás, értékpapír ügyletek stb. A szakirodalom többféle megközelítésben értelmezi az áldozattá válás kérdéskörét. A cél egyik esetben sem csak az, hogy megelőzze az elkövetővé válást, hanem az is, hogy az áldozattá válás elkerülhetővé váljon. Ez igaz nemzeti szinten és európai vagy világviszonylatban is. Az Európa Tanács legfontosabb feladatként deklarálta a bűncselekmények elkövetését és az áldozattá válás csökkentését célzó prevenciós politika kialakítását, (Görgényi 2012) azaz az áldozat-orientált bűnmegelőzést, amelynek lényege az információk átadásának lehetősége, a bűncselekmény áldozatává válás elkerülési technikáinak megismerése és az ehhez kapcsolódó tanácsadás. Az áldozat-orientált és a szituációs bűnmegelőzés közötti összefüggésben keresni kell egyrészt a célcsoportot, mitől válik egy célcsoport inkább áldozattá, mint a másik (ilyen szempontból a gyermekek elleni, a nők elleni vagy éppen az idősek ellen elkövetett bűncselekmények mérvadók), a szituációs bűnmegelőzésnél pedig a bűnelkövetést elősegítő alkalmak számának csökkentését célzó törekvések összességét vizsgáljuk. (Gönczöl 2006) A szituációs bűnmegelőzési technikák közé tartozik a célpont elérésének nehezítése, (target hardening), a bűnelkövetési alkalmak, lehetőségek csökkentése, illetve a kockázat növelése, (pl. térfigyelő kamera alkalmazása). Ha mindezt kiegészítjük a célpontnehezítő bűnmegelőzési technikákkal kapcsolatos ismeretekkel (Szabó 2006), ahol „az egymással összeütköző erők harca folyik, amelynek célja a másik céljainak meghiúsítása, azaz a bűntettes erőszakot alkalmaz, illetve a sértettet és áldozatot kész tények elé állítja, annak beleegyezése nélkül … Az áldozatok (intézmények is) olyan eszközöket alkalmaznak, hogy megfélemlítsék az elkövetőket céljaik elérésében.”4 Általánosságban a vizsgálatok szerint az utcai bűnözés és a betöréses lopás megakadályozására kell nagyobb hangsúlyt fektetni a szituációs bűnmegelőzés keretében, mert a városokban – különösen a lakótelepeken - élők ellen követik el nagyobb arányban. (Görgényi 2012) Ugyanakkor el kell fogadni azt a megállapítást is, hogy a jóléti paradigmaváltás időszakában (1970-es évek) az a feltételrendszer, amely a nyugati társadalmakban a jelenlegi kriminálpolitika környezeteként funkcionál elsősorban a gazdasági racionalitással kapcsolható össze. (Borbíró 2011) A gazdasági jellegű bűncselekmények vagy az ehhez kapcsolt ún. „megélhetési bűnözés” sokszor felforgatja az érték, értékrend, elfogadhatóság, jog és társadalom eddigi felfogását. Ennek megfelelően a bűnmegelőzésben alkalmazott válaszok sokszínűsége is nyomon követhető. A kockázat és a hatékonyság összekapcsolása jelentős mértékben befolyásolja a bűnmegelőzésről kialakult képet. A kockázat alapvetően az áldozat melletti állásfoglalásként jelenik meg (gyengébb, idős, hiszékeny) mindezek inkább pozitív megközelítések, és ugyancsak pozitívumként jelenik meg, ha a bűn elkövetése kerül megakadályozásra. Ezzel szemben a büntetés hatékonysága – különösen az idősek esetében – jelentősen rosszabb megítélés alá esik. Nemcsak az életkori sajátosságok miatt, hanem azért is, mert jelentős részben nem tesznek feljelentést, nem akarnak fontosabb dolgoktól időt elvonni és nem is mindig látják értelmét.

4

Szabó András: A bűnüldözési stratégiáról. Belügyi Szemle. 1988/12.szám, 4.o.

Miközben a bűnmegelőzés hatékonysága a gazdasági hatékonyságot, racionalitást is mutatja; költségvetési kiadási tételként is jelentősen kisebb a megelőzésre fordítandó, mint a helyreállítandó kiadás összege. 2. Az áldozattá válás és az idő (idős kor) A WHO szerint 2000 és 2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22%-ra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Népszámlálási adatok szerint ma Magyarországon minden ötödik ember időskorúnak számít, vagyis betöltötte a hatvanadik életévét. Területi eloszlásban Budapesten, illetve kistelepüléseken élnek a legtöbben, és az idősek 61%-a nő. Az idős emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt. Életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból, helyzetükből, állapotukból adódóan, a társadalomban betöltött szerepüknél fogva az átlagnál sérülékenyebbek, hiszékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, fokozottabban veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. (KSH 2014) A statisztikai adatok mellett az is nyilvánvaló, hogy „az idősödés és időskor nem egységes mintaként kezelhető, és a harmadik életszakasz nem a "szürkék tömege", hanem az egyedi idősödés normál és kóros elváltozásainak sokfélesége. Az is hangsúlyozható, hogy nem a "naptári évek" szerint idősödünk, és igen nagy különbségek vannak a vizsgálatok és felmérések adatai szerint az egyes idős emberek egészségét és életminőségét kifejező jellemzők között. Mivel az idősödés az egész életút folyamataival összefüggésben alakul, fontos jellemzője a teljes életút úgynevezett "Funkcionális Kapacitásának" (FK) alakulása. Az FK a személyes testi, lelki és szociális működések kapacitásait jelenti. 5 Ezeknek a változásoknak, mint "normál idősödési folyamatoknak" a jellegzetessége, hogy az egyedileg programszerűen zajló sejt, szöveti, szervi, szervrendszeri időbeni változások a működési kapacitásokat csupán beszűkítik, de mindenkori homeosztázisuk egyensúlya megmarad. Ily módon a "fenntartható egészség" kielégítő és relatív szintje az élet késői időszakáig megmaradhat.”6 Még egyszer: nem a "naptári évek" szerint idősödünk, és az egyes emberek idősödési folyamatában igen nagy különbségek vannak. Ehhez még hozzákapcsolódik, hogy más korban más a mentalitás – és nem csak az időseké. A kor adta változások és a bűnözői paradigmaváltás együttes hatása, hogy az idősek ellen elsősorban vagyon elleni bűncselekményeket, ezen belül pedig lopást (trükkös, besurranásos, betöréses lopást, zsebtolvajlást) követnek el, továbbá csalások és rablások áldozatává válnak. Az időskorúak és egyedülállók sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők gyakran a segítőkészséget, a hiszékenységet használják ki ahhoz, hogy, különböző trükkökkel bejussanak lakásukba, házukba, és onnan elsősorban készpénzt, takarékbetétkönyvet, ékszert tulajdonítsanak el. (Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2013). 5

Vizsgálatok szerint a "normál idősödés" jellegzetességei a testi működések vonatkozásában 30-90 éves korig a következők: - az izmok tömege és ereje 30%-kal csökken, - az idegrostok ingerületvezetése 15-25%-kal lassul, - az agy tömege mintegy 300 grammal megkevesbedik (30 dkg), - a nyelven, az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken, - a testen átáramló vér mennyisége felére csökken, - a tüdő vitál kapacitása 75 éves korra már felére csökken, - a vese kiválasztó működése több mint felével csökken, - a látás és a hallás 70-80%-ban érintett. 6

Dr. Iván László: Az öregedés élettani és társadalmi jelenségei Magyar Tudomány, 2002/4 412. o.

Hasonlóan a hiszékenységre építenek azok a gazdasági bűncselekmények, csalások, amelyek azért „arathatnak” az idősek körében, mert nincs elegendő információjuk. A kötvény, részvény vagy éppen az állampapír a felnövekvő illetve fiatal éveikben tiltott fogalom volt. Ezek után „rászabadult a kapitalizmus” az ismeretek nélküli emberekre. Csoda, ha hinni akarnak – mondjuk abban, hogy nekik is lehet szerencséjük? Az öregség érzését a fizikai és lelki állapoton kívül az is meghatározza, hogy a társadalom mennyire értékeli korosodó tagjait. A primitív társadalmakban más a sorsa az időseknek, más a szegénység, az eltartottság esetében és más az önálló életvitelhez szükséges anyagiakkal ellátott idősek esetében. Ma, a „tudás alapú társadalomban” a tudás nem kötődik a korhoz, mert míg egyes korokban az élettapasztalatot értékelték, a tudás nem változott olyan gyorsan, mint manapság, s az időseket is jobban megbecsülték. A modern ipari társadalmakban az egyre gyarapodó számú idősek élettapasztalatbeli fölénye halványul, a gyors technológiai változások közepette nemcsak a termelésben betöltött szerepük csökken. Az idősek értékválságot élnek meg nap mint nap, miközben más korosztálybeliekkel szeretnék magukat elfogadtatni. Éppen ezért viszonylag könnyen kötnek ismeretséget, megbíznak idegen emberekben, örülnek, hogy beszélgethetnek, ezáltal az elkövetők nagyobb nehézség nélkül bizalmukba férkőzhetnek. Az idősekkel, idősüggyel kapcsolatos feladatok sokrétűek. Egy-egy történet megértéséhez feltétlenül szükséges a közelmúlt történelmének ismerete és az adott korszak társadalmi és gazdasági helyzetének ismerete is. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy fiatalok ismertessék meg az idősekkel az új dolgokat, az új kihívásokra adott válaszokat, de feltétlenül szükséges az is, hogy legyen korosztályok közötti mediátor, aki az információkat érthetővé teszi a résztvevők számára. A társadalmi hatások vizsgálatára sokszor sem elegendő idő, sem elegendő erőforrás nem áll rendelkezésre, éppen ezért az információk „elmennek egymás mellett”. A társadalmi hatáselemzést általában kisebb súllyal veszik figyelembe, mint pl. a gazdasági – pénzügyi szerepet. A társadalmi hatáselemzés sokszor formális, rövid és speciális arra vonatkozóan, hogy mennyire releváns egy új javaslat szempontjából, miközben hatását tekintve csak hosszú idő után visszakövetkeztethető tényleges befolyásoló szerepük. (EU Dokumentum Esély 2011) Az idős emberekkel kapcsolatban erre nincs idő. Sem élettartam, sem tevékenység orientáció tekintetében. Az idős ember számára relatíve megrövidül az idő, tehát a régebbi eseményeket is megélheti tegnapiként. Minderre a következtetésre a kérdőívek feldolgozása során jutottunk, mert a konkrét kérdéseknél és elemzéseknél kiderült, hogy egy-egy áldozattá válási esemény nem feltétlenül kapcsolódik a jelenhez. Emiatt is vissza kell utalnunk arra, hogy az idős korosztály önmagában térben és időben több életszakaszt szintetizál. Összehasonlításait a felnőtté válás időszakához viszonyítja, az akkor történtek, az akkor kialakult és szigorúan betartott szabályok maradtak a viszonyítási pontok, s mindazok, amelyek a határok feszegetéséhez sorolhatók, deviánsnak minősülnek és felejthetőek. A most idősek jelentős része fiatal volt a 60-as években. Más társadalmi körülmények között, más politikai rendszerben élt. Érdekes módon csak kevesen emlékeznek vissza és kevesen büszkék arra, hogy a hosszú hajú, bőrnadrágos polgárpukkasztó csapathoz tartozott, vagy szeretett volna tartozni, ugyanakkor azonnali reakciója a fiatalok kapcsán a „jaj, ezek a mai fiatalok, bezzeg a mi időnkben”. Mindezekre azért tértem ki a bevezetésben, hogy lássuk: az idősek áldozattá válásának megelőzése a jelen kor kihívásaira adott válasz „bundában”. Hol kisebb, hol nagyobb réteget kell ahhoz lefejteni, hogy hozzájussunk a lényeghez. Az idősek saját magukat is a legveszélyeztetettebb korosztálynak tartják az áldozattá válás szempontjából, amelyet leginkább a fizikai erőlétüknek, állapotuknak tulajdonítanak, illetve azért is, mert ezt mondják

nekik. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a többi korosztályt, nem feltétlenül igaz ez a megállapítás, hiszen ugyancsak a veszélyeztetettek körébe tartoznak a gyermekek, de bizonyos kérdésekben a középkorosztály is érintett lehet, különösen a nők. A 60 éves és idősebb korúakra vonatkozó adatok korántsem igazolják azoknak a feltételezéseknek a helytállóságát, melyek szerint az időskorúakat a bűnözés átlag felett veszélyeztetné.7 3. Kérdőíves vizsgálat Sok olyan idősekre vonatkozó kutatást áttekintettem, amely kitér arra, hogy ki minősül idősnek, kit tekintenek idősnek, mi az idősödés folyamata, jellemzői stb. Jelen vizsgálat tárgya nem maga a korosztály; 3.1. A vizsgálat tárgya: az időskorúak áldozattá válásának körülményei, okai Nem vonatkoztathatunk el attól a ténytől, hogy az idősek a szocializmusban szocializálódtak, ahol hasonló anyagi körülmények között szerény, de biztonságos egzisztencia kialakítására volt lehetőség, a szabadságjogok tekintetében a különböző korszakokban és különböző személyek számára volt csak hiány. A diktatúra és annak eszközei a félelemre alapozva elérték, hogy az önkorlátozás és ebből a szempontból a bűnelkövetéssel szembeni önkorlátozás is sokkal magasabb volt, mint napjainkban, s a kísértés is kisebb volt. A politikai csatározásoknak, értékek megkérdőjelezésének nemcsak az lett a következménye, hogy ez az önkorlátozás csökkent, hanem az is, hogy „a bűnüldöző szervek olykor elbizonytalanodtak, tekintélyük jelentős mértékben visszaesett”. Miként általában igaz az, hogy egy struktúra elbizonytalanodása hosszú ideig ható tényező, amit tovább növel az igazságszolgáltatásban, a törvényhozásban lévő sokrétű és számszerűen is sokkoló változások következménye. (Irk Ferenc 2008) Az intézményes és jogi eredetű okok mellett az, hogy kinyílt a világ, egy újabb bizonytalansági tényezőt hozott átalakuló világunkba. Ki bátrabban, ki kevésbé bátran vállalta a kockázatokat a saját életére, vagyonára, munkájára. Ezt kiterjesztette akkor, amikor a rendszerváltoztatás időszakában – gazdasági szempontok mérlegelésével – társadalompolitikai szempontból rossz döntést hozott (vállalkozásai nem voltak fedhetetlenek, munkaviszonya nem mindig volt korrekt, jövedelemviszonyait nem mindig vallotta be stb.) Egy társadalomban sokféle „elvárás”, és sokféle nemkívánatos, elítélendő magatartás létezik, ahogyan számtalan oka lehet az elfogadott/elvárt normák megsértésének, az azokkal való szembehelyezkedésnek is. A jogalkotás „közvetíti” az állam azon akaratát, hogy mi maradjon meg az erkölcsi, a vallási (stb.) normák körében, s hogy mely viszonyokat mely jogág keretében kíván szabályozni. Következésképp az állami akarattól függ, hogy a társadalomra, a közösségre veszélyes magatartások közül mi tartozzék a büntetőjog hatókörébe, azaz: hogy mely országban, mely időszakban mely magatartás minősül bűncselekménynek; ki és milyen körülmények között minősül elkövetőnek. (Lakatos 2005). Mindez az állam szempontjából értelmezhető, de az idősödő emlékeiben másképp jelenik meg. Az ember saját magának sokszor ad felmentést, mert „ilyenek voltak a körülmények, mások is ezt csinálták”, stb. saját kockázat vállalását nem él(he)ti meg bűnnek. Bűnt elsősorban vele szemben követnek el, s mint már jeleztem az idős emberek esetében a jelen a múlttal összemosódva. Itt nem lehet nyomozás, felderítés, itt érzésekről, emlékekről a bűnnel való egyáltalán nem objektív kapcsolatról beszélhetünk, amit még a kérdőívek válaszaként is 7

KSH Időskorúak Magyarországon http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idos/idos01.pdf letöltve 2014. 11.20.

nehezen fogalmaznak meg. Vannak persze bűnügyi statisztikai adatok is, de az nyilvánvaló, hogy ezen a területen az átlagosnál is jóval nagyobb a látens bűnelkövetés. Az idős bántalmazás esetei: • • • • • •

fizikai bántalmazás szexuális bántalmazás lelki bántalmazás, verbális abúzus pénzügyi, gazdasági kihasználás elhanyagolás önelhanyagolás

Mindez lehetséges otthoni, vagy intézményes keretek között. Az ismert bűnelkövetés 10 %-a ellátórendszerben (kórház vagy idősotthon) valósul meg, s az esetek 64 %-a saját háztartásban. (Nemes 2012). 3.2. A vizsgált személyek: idősek – nem feltétlenül szociális ellátásban részesülők Az élettartam hosszabbodásával a modern társadalmakban, így Magyarországon is egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése általános jelenség, aminek következtében egyre nagyobb teher nehezedik a társadalmi ellátórendszerre. „A 60 év felettiek száma jelenleg kb. 600 millióra tehető a világon, és az évszázad közepére számuk akár meg is kétszereződhet, népességen belüli arányuk (11%) pedig meghaladhatja a 20%-ot. A 80 év felettiek száma ugyanezen idő alatt a négyszeresére is nőhet, elérheti a 400 milliót, és 80%-uk az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országokban fog élni”. (KSH 2013) Az időskorú népesség részletes demográfiai jellemzőiről, családi viszonyairól, iskolázottságáról, társadalmi munkamegosztásban való részvételéről, lakáskörülményeiről általában a népszámlálás alkalmával van mód átfogó ismeretet szerezni. Az időseket általában a nyugdíjasokkal azonosítja a közfelfogás, mert a közvélemény az időskor határkövét általában a gazdasági aktivitás megszűnéséhez köti. Magyarországon hosszú időn keresztül változatlan volt az öregségi nyugdíjkorhatár: férfiaknál 60, nőknél 55 év. Többszöri módosítás után 2012-től fokozatosan és egységesen 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Felemelése azt jelzi, hogy 65 éves kor előtt az ember még nem számít idősnek, hiszen a társadalom teljes értékű munkateljesítményt vár el tőle. Más meghatározása van a WHO-nak az időskorra vonatkozóan. A WHO szerint a 45-59 éves korcsoport a középkorú, a 60-74 évesek az öregedő, a 75-89 éveseket az öreg és a 90 éven felülieket az agg megjelölés illeti meg. Ez alapján (azt a néhány időskorúak járadékában részesülőt kivéve) igaz, hogy minden öreg nyugdíjas, de nem minden nyugdíjas öreg. A kérdőívekben az időseket kérdeztük meg, azonban nem kérdeztünk rá korukra, illetve, hogy kit tart idősnek. Ezt egy kiegészítő kérdőív keretében egy kisváros nyugdíjas csoportjában kérdeztük meg. A nyugdíjasok az időskort többnyire 70-80 év közé sorolták, ami inkább a WHO besorolásnak felel meg. A statisztikai adatok tekintetében azonban a KSH a 60. életévet jelölte alsó korhatárnak, tekintettel arra, hogy a korhatár-emelés még nem ért olyan ütembe, hogy a nyugdíjas kor jelentősen kitolódott volna, miközben a 60 év felettiek jelentős része már nincs jelen a munkaerőpiacon. A nyugellátás 2012-ben kialakított új struktúrája szerint nyugellátásban csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek és a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjasok részesülhetnek. A nyugdíjak és az egyéb ellátások jelentősen

átstrukturálódtak, miközben a teljes ellátotti kör létszáma alig változott. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2013 januárjában 2 millió 869 ezer fő részére összesen közel 288,4 milliárd forint nyugdíjat, ellátást, járadékot és egyéb járandóságot utalt. Az ellátottak a népesség 29%-át tették ki.( KSH 2013) 8

A népesség alakulása Magyarországon bontott korcsoportok szerint 100%

5,1%

6,7%

6,9%

7,5%

8,0%

9,0%

90%

9,8% 10,7% 11,7% 13,8% 17,1% 17,1% 18,9% 20,4% 23,5%

80% 70%

48,3% 48,8% 47,8% 47,6% 47,4%

49,8%

60%

53,1% 53,8% 55,0% 53,3%

53,0% 55,0% 53,2%

56,4%

50%

56,0% 60- év felett

40% 30% 20%

46,6% 44,5% 45,3% 44,9% 44,7% 41,2% 37,1% 35,5% 33,3% 33,0% 30,0% 27,9% 27,9%

20-60 év 23,2% 20,5%

10%

0-20 év

0% 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

2011

1. ábra: Forrás: saját készítésű grafikon a KSH adatai alapján

Az idősek egy része szociális ellátásra is jogosult. Szociális étkeztetésben 170 ezren, házi segítségnyújtásban 132 ezren részesülnek. Tartós bennlakásos és átmeneti elhelyezés nyújtó intézményi ellátásban 91 ezer időst tartunk számon, az idősek nappali ellátásában részt vevők száma 36,7 ezer fő. (KSH 2013)9 Mindezeket együttesen vizsgálva a 2,86 millió nyugellátásban részesülő közül 260 ezer azoknak a száma, akik szociális alap- vagy szakellátás ellátottjai. A szociális étkeztetésben részesülők nem halmazati tényezők, mert önmagában a szociális étkeztetésre való jogosultság nem korlátozza az idős emberek tevékeny közreműködésének lehetőségét. Az ellátottak közül az áldozattá válás megítélésében a tartós bennlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesülők külön kört képeznek, tekintettel arra, hogy a védelem szempontjából – különösen a vagyonvédelem szempontjából – a helyzetüket sokkal stabilabbnak, biztosabbnak ítélik meg. Így összességében a 2,8 nyugellátásban 8

KSH Nyugdíjak és egyéb ellátások 2013. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij13.pdf (2014.11.10) 9

KSH Szociális alap- és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai (2000– http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsi002b.html (2014. 11.10.) (A házi segítségnyújtásban részt vevők száma a rendszer anomáliáit kihasználva magasabb, mint a ténylegesen rászorultaké, tekintettel arra, hogy a házi segítségnyújtáshoz elegendő az egy órás gondozási szükséglet igazolása).

részesülő közül 2,7 millió azoknak a száma, akik az áldozattá válás szempontjából érintettek és elérendők. Mint a statisztikai adatok is mutatják, mindez a lakosság közel 30 %-a. Ők azok, akiket az idősek áldozattá válásának megelőzése érdekében kommunikációval és ismeretterjesztéssel el kellene tudni érni. 3.3. A kutatás módszere Minden kutatás esetében van egy koncepcionális elképzelés arról, hogy miként lehet megszólítani a kutatásban résztvevőket. Tekintettel arra, hogy a szociális ellátásban részesülőkkel könnyen lehet kapcsolatot kiépíteni, ezért feltételezhető volt, hogy a kérdőíves felméréssel egy viszonylag széles kört meg lehet szólítani, így nagy lehet a kutatásban részt vevők száma, reprezentatív felmérés készülhet. Mindez igaz állítás, azonban már az első felméréseknél kiderült, hogy a kérdőíves felmérésből kinyert adatok magyarázatra szorulnak, vagy az azokban feszülő ellentmondásokat fel kell oldani. Ennek kiegészítése érdekében a mélyinterjú eszközét is használtam. Ez a forma sem adott azonban alkalmat arra, hogy az időseket általában foglalkoztató – az áldozattá válás kérdéseiben releváns – válaszokat kapjunk, mert a kérdésekkel lehetett ugyan irányítani a beszélgetést, ugyanakkor nem volt ritka az „amőba”- jelleg, amely sok időt és kevés eredményt tudott csak hozni. Végül a kiscsoportos beszélgetések vezettek eredményre. A 9-10 fős kiscsoportos megbeszélések során volt idő és türelem arra, hogy egymást meghallgassák, ugyanakkor tovább is tudták lendíteni a beszélgetést. Ezzel párhuzamosan elindult egy nagyobb 30 fős beszélgetés is, amely, mint forma korlátozottságot és bezárkózást mutatott, mert a magas létszám miatt már olyanok is voltak a csoportban, akik előtt nem akarták kiadni magukat, nem vállalták a saját érintettségüket, nem tudtak őszintén beszélni. Ebből kiindulva a kutatás két részből áll: egyrészt tartalmazza a kérdőíves feldolgozás eredményét, másrészt azokat a kiscsoportos beszélgetéseket, amelyre a kérdőíves feldolgozás alapján került sor. A kérdőívekben a beazonosíthatóság érdekében rákérdeztünk a település formájára, nagyságára, a válaszadó nemére, iskolai végzettségére és főként arra, hogy életmódját tekintve egyedül élő-e. A kérdőív második részében az áldozattá válással kapcsolatban a bűn fogalmának tisztázását követően a konkrét igen/nem típusú eldöntendő kérdésekre adott feleletekkel a személyes érintettségét vizsgáltuk. Külön kiemelt kérdés volt, hogy kinek mondaná el, ha áldozattá válna. Ezt a kérdést az is indokolja, hogy egy uniós kutatás alapján, Magyarországon – eltérően más európai országoktól – az emberek nem baráti körben beszélik meg ezeket a nagyon személyes és szenzitív kérdéseket, hanem inkább családi körben, aminek történeti előzményei vannak10 (50-es évek). A félelem egyes esetekben nemcsak saját közegében van meg az embereknek. Egyik résztvevő suttogva elmondta, hogy bántalmazták, de ezt nem fogja leírni, kérte, hogy jegyezzem meg. Végül kifejtendő kérdésként jelent meg, hogy mit tart szükségesnek ahhoz, hogy ne érje bántalmazás. Itt a válaszadók eddig ismert bűnmegelőzési eszköztárára, információira voltunk kíváncsiak.

10

Andor László: Brüsszel 2012

4. A vizsgálati eredmények bemutatása 4.1.A válaszadók területi jellemzői A kérdőíves felmérésben a válaszadók 48 %-a 100 000 főnél nagyobb településen él. 23an a település méretére vonatkozó adatokat nem adták meg. Közülük mindössze egy fő jelezte, hogy házastársával él, a többiek egyedül élnek. A 23 fő közül 4 férfi és a férfiak közül 1 magasabb iskolai végzettségű, a többiek általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az anonimitásra való késztetés nem függ össze sem a nemmel, sem a végzettséggel, mások is voltak, akik egy-egy számára személyesnek tűnő adat kitöltése nélkül adtak meg egyéb információkat, ami akár a bűnmegelőzés kérdéseivel is összefügghet. A válaszadók 20 %-a kisvárosban és 35 %-a kistelepülésen, további 15 % -a 3000 fő alatti településen él. Mások a szokások és az elvárások a településméretek szerint. Egy 3000 fő alatti településen „mindenki ismer mindenkit”, így a családok, háztartások élete nyitott könyv. Az elmúlt évtizedekben megváltozott az idősek státusa a háztartáson belül. Sokszor egyegy családnak a legnagyobb jövedelemforrás az idős ember nyugdíja. Ez éppen felértékelné a szerepét, ugyanakkor a „beidegződések”, a ki kinek az eltartottja megváltoztatja azt a képet, és sokszor ez lesz a bántalmazás alapja. A kistelepülésen éppen ezért nehezebb a külső beavatkozás, ugyanakkor működőképessé lehet tenni az áldozatsegítés helyi rendszerét. (Ki kinek mondja el, ki tud hatni az elkövetőre, milyenek a településen az elvárások, stb.) A megkérdezettek 48 %-a nagyvárosban él. A nagyvárosi életmód és az elkülönülés, az idegen emberekkel való együttműködés (pl. szerelő, postás, egyéb árus stb.) nagyobb teret enged a bűnelkövetők számára. Az egyedül élő akár napokig nem találkozik ismerőssel vagy hozzátartozóval.

A válaszadók megoszlása a település nagysága szerint 60% 48%

50% 40% 30% 20%

20%

15% 11%

10%

6%

0% n.a

3000 fő alatt

3000-10000fő 10000-100000 fő 100000 fő felett

2. ábra: a válaszadók megoszlása település szerinti bontásban (saját forrás)

A kisvárosban élő (a válaszadók 20 %-a) egyszerre volt nyitott, de határozottan jobban támaszkodtak egymásra, civil szerveződéseikre, hozzátartozóikra. A nyitottság párosult a kontrolláltsággal egymás felé is 4.2.A háztartás összetétele és a település mérete A kérdőévben a település mérete után a következő kérdés, hogy hogyan él a válaszadó, egyedül, házastársával vagy hozzátartozójával. Az 1. sz. táblázat jól mutatja, hogy míg 1870-ben a népesség egy huszada, 2001-ben 20 %-a, míg a legutóbbi népszámlálás alkalmával 2011-ben már a népesség egynegyede volt 60 év feletti. Az idősek között pedig az egyedül élők aránya a legmagasabb. A társadalom korösszetételének változását jelzi az öregedési mutató, ami a gyermekkorúak és az időskorúak egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki. Míg 1870-ben 100 gyermekkorúra 14, 1900ban 21, 2001-ben 123, addig 2011-ben már 161 időskorú jutott. Az életkor mellett a várható élettartam is fontos mutató. A várható átlagos élettartam azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak. Az adatok alapján a férfiak átlagosan rövidebb élettartamra számíthattak, mint a nők, tehát az idős emberek között a nők aránya magasabb. A 2001 és 2011 között eltelt tíz év alatt az időskorú népesség négy korcsoportjában volt növekedés. Egyrészt a legidősebbek, a 80–84 évesek, a 85–89 évesek és a 90 év felettiek (1931 előtt születettek), másrészt a legfiatalabbak, a 60–64 évesek (1947– 1951 között születettek) aránya növekedett. (KSH 2014) Az idősek korosztályában 60,9 % a nő és 39,1 % a férfi. Az időskorúaknak csekély hányada nem kötött házasságot élete során: az időskorú férfiak 4,5%-a volt nőtlen, az időskorú nők 3,3%-a hajadon családi állapotú 2011-ben. Ezzel szemben a teljes felnőtt népesség harmada nem lépett házasságra 2011-ig. A 60 év feletti népesség fele házas, 35%-a özvegy családi állapotú. Az elvált családi állapot közel ugyanolyan arányú az idősek körében, mint a teljes népességben. (KSH 2014) A nők aktivitását mutatja, hogy ők alkotják a válaszadók 71 %-át. A kérdőíves kutatásban a férfiak részvételi aktivitása magas, tekintettel arra, hogy pl. az országos Ki Mit Tud-on férfikórusok, táncosok, versmondók és énekesek is megjelentek. Lényegesen nehezebb aktivizálni a férfiakat kiscsoportos beszélgetésekhez. Ott a részt vevők között magasabb volt a nők aránya. Egyébként is a férfiak megszólíthatósága idős korban nehezebb tapasztalataim szerint, inkább befelé fordulóbbak, de tevékenyebbek. Az életük során még meg nem valósított feladatokra koncentrálnak vagy csak hagyják múlni az időt. A rendezvényeken is jelentős részben a nők „veszik rá” a férfiakat a részvételre.

válaszadók megoszlása

férfi 29%

nő 71%

3. ábra: válaszadók nemek szerinti megoszlása (saját forrás)

Minden település méreten belül az egyedül élők aránya a legmagasabb. Összességében a válaszadók 68 %-a egyedül él, 14 %-uk házastársukkal és 17 % a családtagokkal élők aránya. A 3000 fő alatti településen él a férfiak 27 %-a, akik közül 8 % él a családtagjával. A nők nagyobb arányban, 18 %-ban élnek családtagjaikkal. Egyedül él a férfiak szintén 8 %-a ezen a kis település méretben, a nők viszont egyedül élnek 3000 fő alatti kistelepülésen, közel 48 %-ban. Házastárssal a férfiak 11 %-a a nők 6 %-a él 3000 fő alatti településen. A kutatásban résztvevők háztartása település nagysága szerint Összesen 100000 fő felett családtagokkal él

10000-100000 fő

házastársával él

3000-10000fő

egyedül él 3000 fő alatt n.a 0

100

200

300

4. ábra: a háztartások megoszlása települések szerint (saját forrás)

A kisebb településeken jóval nagyobb a házastárssal és a családtagokkal élők aránya, mint a nagyobb településeken. Nem lehet eleget hangsúlyozni a család szerepét a bűnmegelőzés területén sem. Az adatok igazolják, hogy az egyedülállók védtelenebbek, hamarabb állnak szóba idegenekkel, társas kapcsolatokra vágynak. Ugyanakkor egy belső védtelenség is fennáll az idősek számára, ez pedig a kapcsolaton belüli erőszak kérdése. Az egyedül élők a kiegészítő információk szerint információjukat a rádióból és főként a televízióból nyerik. Ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy az idősek számára

információt juttassunk el. Az egyedül élő férfiak 80 %-ban özvegyek. Számukra a családi kapcsolatok fontossága megmaradt, de mint mondták a „tűzhelyet az asszony adta”.

A nők és a férfiak aránya település nagyság és háztartás szerint 100000 fő felett 10000-100000 fő 3000-10000fő 3000 fő alatt n.a 0%

20%

40%

60%

80%

100%

családtagokkal él férfi

családtagokkal él nő

házastársával él férfi

házastársával él nő

egyedül él férfi

egyedül él nő

5. ábra : a férfiak és a nők aránya háztartások és település méret szerint (saját forrás)

A nők és a férfiak számának megoszlása településnagyság és háztartás szerint

n.a 3000 fő alatt 3000-10000fő 10000-100000 fő 100000 fő felett Összesen

családtagokkal él férfi nő

háztartásával él férfi nő

5 5 3 7 20

7 3 4 9 23

11 12 8 19 50

4 6 5 17 32

egyedül él férfi nő 4 19 5 29 3 16 19 40 41 101 72 205

1. táblázat: a kutatásban résztvevők adatai háztartás és településméret szerint (saját forrás)

4.3.

Iskolai végzettség

A válaszadók általánosságban korosztályukon belül a magasabb iskolai végzettségűek körébe tartoznak, 63 %-uk közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az 196070-es években még jelentős arányban kezdték el a munkát a fiatalok az általános iskola elvégzése után, sőt akár korábban is. Az idősek között pedig vannak, akik még polgári és elemi iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az időskorú férfiak magasabb végzettségűek, mint az időskorú nők. Az általános iskolát be nem fejezők, illetve a csak azt elvégzők a nők körében jóval többen vannak. Mindez igaz annak ellenére, hogy az elmúlt években az idősek iskolai végzettsége az összetétel változás következtében folyamatosan emelkedik. A középfokú és a

felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a férfiak között a magasabb. A jelentős számú, 85 év feletti nőnek több mint fele az általános iskolát sem fejezte be, felsőfokú végzettséggel pedig csak kis hányaduk rendelkezik (4,2%). A 85 év feletti férfiaknál ugyanakkor 28% nem fejezte be az általános iskolát, a diplomával rendelkezők aránya viszont meghaladja a 17%-ot. (KSH 2014) Az idősügyi szervezeteknek éppen ezért a tagjai között jelentős mértékben magasabb végzettségűek találhatók, akik véleményformáló erővel bírnak a szervezeten belül.

A nők és a férfiak képzettség szerinti megoszlása településnagyság és háztartás szerint

n.a 3000 fő alatt 3000-10000fő 10000-100000 fő 100000 fő felett Összesen

családtagokkal él házastársával él egyedül él általános közép felsőfokú általános közép felsőfokú általános közép felsőfokú 57% 26% 17% 10% 16% 0% 2% 15% 2% 25% 25% 7% 13% 11% 13% 7% 13% 4% 18% 11% 9% 9% 5% 0% 4% 6% 1% 29% 42% 4% 4% 6% 4% 3% 7% 4% 27% 28% 18% 10% 9% 4% 3% 8% 3% 25% 27% 11%

2. táblázat a válaszadók megoszlása képzettség, nem és település méret szerint (saját forrás)

5. Az idősek és áldozattá válásuk kérdései 5.1.Kategorizálás Az első vizsgálandó szempont, hogyan vélekednek maguk az idősek az áldozattá válás kérdéseiről. Elfogadva azt a hipotézist, hogy a bűncselekmények sértettei közül az idősek a legveszélyeztetettebb korosztály, amelynek alapja, hogy az idősek életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan védtelenebbek a bűncselekményekkel szemben. Az első gondolat, hogy mit tekint valaki bűnnek, függ annak mentális helyzetétől. Azok, akik vagy ellátórendszer keretei között vagy saját háztartásában, de védett környezetben élnek, többet foglalkoznak erkölcsi, elvi kérdésekkel. (Maslow piramis sajátosságai) Ez a magyarázata, hogy a megkérdezettek egynegyede lelki töltetű kérdéseket jelölt meg bűnnek.

6. ábra készítésű a bűn kategorizálása (saját forrás)

2013-ban 358.810 bűncselekményt rögzítettek, amely jelentős csökkenés az előző év (451.512) azonos időszakhoz viszonyítva. Évek óta a vagyon elleni bűncselekmények képezik az ismertté vált bűncselekmények döntő hányadát. Megfigyelhető az elkövetői magatartások indokolatlan erőszakossága, brutalitása, továbbá a társadalom közömbössége. A közrend és a személy elleni bűncselekmények elkövetésében a kínálkozó alkalmak mellett kiemelkedő szerepet játszottak az érzelmek, indulatok, a tudatállapotot módosító szerek, mint az alkohol és a kábítószer. Emelkedett az utazó bűnözésből élők száma. Az elszegényedés, munkanélküliség, életszínvonal csökkenés mind az elkövetővé, mind az áldozattá válás folyamatában az elmúlt évben is jelentős szerepet játszott. A sértetté válás szubjektív okai közül kiemelést érdemel a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága. (Police.hu 2015) Bizonyos kérdésekben - visszautalva a történelmi előzményekre - igaz, hogy az idős emberek pusztán beszélgetési vágyból is könnyen teremtenek kapcsolatot, bizalmukba fogadnak arra érdemteleneket is, ami az elkövetők számára megkönnyíti szándékaik megvalósítását. Az elkövető erőfölénye miatti félelemre alapozott feltételezés az volt, hogy a legtöbben a személyük ellen elkövetett fizikai erőszakot értelmezik majd bűncselekményként, ezzel szemben a vagyon elleni bűncselekmények alapján sorolják magukat az áldozatok közé az idősek. A regisztrált bűncselekmények nagy részét is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, így a válaszok a jelentéssel, illetve a statisztikai adatokkal konfúznak tekinthetők. A fizikai bántalmazás kevesebbszer fordul elő, ezért aki még nem tapasztalta közvetlen környezetében a fizikai bántalmazást, nem is attól fél leginkább.

Mit tekint bűnnek? Megnevezés 1 betörés 2 lopás 3 rablás 4 gyilkosság 5 garázdaság 6 zsarolás 7 korrupció 8 fizikai bántalmazás 9 hazugság 10 ha az embert nem veszik ember számba 11 tíz parancsolat megsértése 12 rideg szeretet nélküliség

arány 89% 70% 58% 34% 30% 29% 24% 24% 37% 16% 14% 9%

3. táblázat: a bűn fontossági sorrendje az időseknél (saját forrás)

Összesítve a kérdőíveket a legnagyobb arányban a vagyon elleni bűncselekményt, ezen belül a betörést jelölték meg bűnnek. Itt nem voltak kész válaszok, nem csak alá kellett húzni, hanem kiegészítendő, nyílt kérdés volt, ami azt is mutatja, hogy az embereknek leghamarabb mi jut eszébe. Mutatja, hogy a gazdasági racionalitás, időskorban az újrakezdés nehézsége felnagyítja a vagyon elleni bűncselekmény súlyát. Sokszor egy idősebb embernek pótolni az elveszett, ellopott értékeket nagy feladat. Különösen azért, mert míg fiatalabb korban erre szükség lehetett, addig idősebb korban a szükségesség kérdése is felmerül. (Hányszor használná, hogyan használná ki stb.) Sokszor a veszteség nem is anyagi értelmű, hanem erkölcsi értelemben keletkezik, az emlék, a fontosság és hogy valamikor ezt tudta, meg tudta tenni. Éppen ezért ezek a dolgok nem pótolhatók még egy új, megtérített eszköz segítségével sem. A lelki bántalmazás idős korban is leginkább a nők körében jellemző, ahol még az is megjelent, ha az unokák tiszteletlenek voltak és visszabeszéltek. A férfiak ezt „nagyvonalúbban” kezelték, ha meg is jelölték, hogy már szenvedtek el lelki bántalmazást, nem jelölték meg annak tartalmát. Lelki bántalmazást szenvedett-e már el?

17%

83%

igen nem

7. ábra a bántalmazás elszenvedése (saját forrás)

Nem meglepő mindezek után, hogy az idősek potenciális áldozatnak is a vagyon elleni bűncselekmények esetében tekintik magukat. A válaszok alapján az idősek tehát azt élik meg áldozatként, ha a tulajdonukkal kapcsolatosan (lopás, rablás stb.) következik be esemény, ezt a válaszadók több mint 80 %-a jelezte arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tekint bűnnek. Ebbe a körbe tartoznak azok is, akik nem jelöltek meg konkrét

bűnkategóriát, hanem összefoglaló jellegű választ adtak pl. „bűn, ami a másik ember ellen irányul”. A hivatalos bűnügyi statisztika és a kutatás között jelentős az eltérés: a kutatás jóval magasabb érintettséget mutat, mint ami a hazai bűnügyi statisztikából látszik! Nem értettük, hogy miért is nem tesznek feljelentést, illetve mit értenek azon, hogy az eljárás során úgy tekintenek rájuk, mintha ők lennének az elkövetők, de legalábbis a felelősek mindazért, ami velük történt. Ennek eljárás-technikai okai is vannak, de kimutatható, hogy bár „felejthetetlen” a dolgok megtörténte, mégis felejteni akarnak. Nem akarnak érintettek lenni – hosszú ideig különösen nem. 5.2. Kapcsolatok A tudományos kutatás mindig az ismeretek meglévő rendszeréhez kapcsolódó tevékenység, ahol a kutatás célja és eredménye mindig valamely új ismeret, általános érvényű adat, összefüggés megállapítása (Gőcze 2011) vagy annak megerősítése. Az empirikus kutatások nem változtatták meg a statisztikai alapú kutatások eredményét, bár igyekeztünk a kérdőívekben némi rafináltsággal az ellentmondásokra is ráirányítani a figyelmet. Így a kérdőívekben tartalmilag összefüggő kérdések nem egymás mellett kerültek feltüntetésre és kiderült: a válaszok között ellentmondások vannak, lehetnek. Voltak, akik arra a kérdésre, hogy érezte-e már magát áldozatnak ugyanúgy igennel válaszoltak, mint ahogy arra a kérdésre is, hogy van-e joga bárkinek elvenni az ő pénzét, megütni őt, vagy durva hangnemben beszélni vele, amire a válasz viszont az volt, hogy „bántalmazás olykor a legjobb családokban is előfordul”.

Érezte-e már magát áldozatnak

46%

igen

nem

54%

8. ábra az áldozattá válásról (saját forrás)

Miközben a megkérdezettek 54 %-a úgy válaszolt, hogy nem érezte még magát áldozatnak, magának az áldozatként való elhelyezéséről, a potenciális áldozattá válásról határozott álláspontot adott. Az áldozat szerepébe az emberek bele is tudják képzelni magukat, ami miatt nem véletlen, hogy sokszor használjuk a vélt és valós áldozattá válás kérdéskörét. Emberek esetében egyes esetek kiszínezése és változtatása egyes cselekmények esetében ugyanúgy elképzelhető. Ehhez nem feltétlenül kell még idősnek sem lenni. El kell különíteni azt a kérdést, hogy érezte-e már magát áldozatnak attól, hogy volt-e már veszélyben az élete mások által. A mások által kiemelése biztosítja azt, hogy nem természeti erők vagy technikai eseményekre kérdezünk rá, hanem hogy más ember által volt-e már veszélyben az élete. 63 %-ban igennel válaszoltak. Persze hozzátehetjük, hogy az idősek között talán az I. világháború túlélői kevesebben, de a

II. világháborút megéltek közül többen még élnek. Ugyancsak meghatározó az ötvenes évek világa, amely már érinti az 1940 körül születetteket is, akik a nyugdíjasok között átlagosan reprezentáltak. Mindezek kiszűrését jelentheti, ha időkorlátot alkalmazunk.

Volt-e már veszélyben az élete mások által?

37% 63% igen

nem

9. ábra az áldozattá válásról II. (saját forrás)

5.3.

Szociális intézmények

A beszélgetések során arra is kitértek az idősek, hogy a szociális ellátási intézményben a bűncselekmény elkövetésének kevés az esélye, azonban – mentális értelemben - ott már azt is bűnnek élik meg, ha nem tisztelik az embert, vagy ha nem azonos mércét alkalmaznak velük (pl. kisebb adagot kap ebédnél). Ennek elemzése azért is érdemel figyelmet, mert a szociális ellátásban többször felmerül annak a kérdése, hogy mennyi legyen a személyi térítési díj, bekerülhet-e valaki, ha megfizeti a teljes költséget, és így tovább. A bekerülés formája nem ad választ arra, hogy az egyenlőség – és itt visszautalhatunk a szocialista előéletre – milyen belháborúság, lelki bántalmazás alapjává válhat. Jelentősen meg is változik a diagram képe arra vonatkozóan, hogy mit tekint bűnnek. A szociális intézményben élők esetében nagyobb arányban a lelki kategória jelenik meg, nem a fizikai bántalmazástól való félelem.

Mit tekint bűnnek?

erkölcsi kategória 54%

fizikai esemény 46%

10. ábra mit tekintenek bűnnek a szociális intézményekben (saját forrás)

Bűnként élik meg a lelki bántalmazást az idősek, különösen az „idegentől” elszenvedett bántalmazást. Áldozattá válásnak élik ugyan meg az elhanyagolást is, de az megbocsátható a hozzátartozóknak, ugyanakkor nem megbocsátható az

ellátórendszernek. Ebben a kategóriában a társadalmi együttélés, a közbeszéd, valamint az egymásra való odafigyelés jelenthet előrelépést, hiszen általában nem büntetőjogi kategória, amelyet kifogásoltak. Többször vetették fel a tiszteletlen beszédet, a szidalmazást és a pletykálkodást is. A hazugság, a rosszindulat vagy az irigység szintén nem jogi, hanem erkölcsi kategória, ami az áldozattá válást nem, de a mindennapi élet minőségét befolyásolja, ezért is engedtünk teret annak, hogy beszélgetőtársaink kifejtsék ezzel kapcsolatos véleményüket, egyfajta új „szociális ellátás” gyanánt. Minden helyszínre visszavárnak a tanulmány elkészítése után egy újabb beszélgetésre. 5.4.

Család vagy rokoni kapcsolatok

A kapcsolaton belüli erőszak az időseket sem kerüli el, nagy a látencia ebben a körben is. Az ismertté vált esetek közül 2011-ben közel 6400 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika. A hozzátartozók közötti erőszakos cselekedetek döntő hányadát a testi sértések és a zaklatások tették ki. A válaszadók 54 %-a nem érezte még magát áldozatnak, s az élete sem volt veszélyben, nem érte fizikai bántalmazás. A lelki bántalmazásnál fordított az arány, ott 62 %-ban már volt lelki bántalmazásban része a válaszadóknak. kifejtésére azonban nem vállalkoztak, mert ezek jelentős részben együttélési jellegű bántalmazások voltak, ahol sok esetben „bántalmazóként” a férj, a volt férj, a munkahely és nem egy esetben a gyermek vagy annak hozzátartozója szerepelt (Pl. az érzelmi zsarolás). Egyik válaszadó a következő mondattal fordult hozzám: a papírra nem írom le, de jegyezze meg. Engem a férjem meg akart ölni. A kútból húztak ki. Arra kérdésre, hogy kitől válnak legtöbbször áldozattá, sokan nem csak egy választ jelöltek meg. Már ez is meglepő, azonban az a határozottság, ami a családtag megjelölésnél jelenik meg elgondolkodtató, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az „ismeretlen” csupán 45 %-ban került megjelölésre, 37 %-ban a családtag, 18 %-ban ismerőstől gondolják, hogy áldozattá válhatnak. Az egyedül élők és a családtagokkal élők jobban félnek a családtagjaiktól, mint azok, akik a házastársaikkal élnek, sőt jobban félnek adott esetben a családtagjaiktól, mint az ismeretlentől. A családtag került megjelölésre, miközben arra a kérdésre, hogy mikor tekintette magát áldozatnak a következő választ adta: „amikor le akartak ütni az utcán. Ismerősömmel, akivel voltam, megtették, a lányomat összerugdosták. Előtte kiraboltak minket (a KGST piacon)” Kitől válnak legtöbbször áldozattá Ön szerint

családtag 3000 fő alatt 3000-10000fő 10000-100000 fő 100000 fő felett Összesen

családtagokkal él házastársával él egyedül él ismerős ismeretlen családtag ismerős ismeretlen családtag ismerős ismeretlen 5 2 11 2 4 10 16 8 17 8 5 11 5 4 6 16 1 12 16 4 5 4 3 7 19 8 31 26 12 22 22 10 34 68 33 84 55 23 49 33 21 57 119 50 144

4. táblázat kitől vállnak legtöbbször áldozattá Ön szerint I. (saját forrás)

Kitől válnak leggyakrabban áldozattá Ön szerint

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

egyedül él ismeretlen egyedül él ismerős egyedül él családtag házastársával él ismeretlen házastársával él ismerős házastársával él családtag családtagokkal él ismeretlen családtagokkal él ismerős családtagokkal él családtag

11. ábra kitől válnak legtöbbször áldozattá Ön szerint II. (saját forrás)

Az összes válaszadó 37 %-a a családtagot jelölte meg, mint akitől áldozattá válhat, ami településméretenként jelentősen eltér. A megkérdezettek 23 %-a a családtagjával él. Határozottan látható, hogy a családtagokkal élő idősek között – különösen a 10100 000 fő közötti településeken az idősek a családtagjuktól félnek leginkább 64 % a családtagtól, akivel együtt él és „csak” 20 %-ban jelölte meg az ismeretlent, amellyel kapcsolatosan vagy volt tapasztalata vagy a környezetének a légköre adja a félelmet a családtagtól. Számszerűleg ez azt jelenti, hogy a 100 megkérdezett 25 %-a él a családtagjával, ők viszont többségében (15) félnek. A családtag nem azonos a házastárssal, arra külön válasz volt adható. A megkérdezettek 20 %-a a házastársával él. Arra vonatkozóan nincs információnk, hogy közülük, aki a családtagot jelölte meg, az a férjétől vagy más családtagjától fél e leginkább. Itt már sokkal nagyobb az idegenektől való félelem aránya, de összességében 30 %-ban itt is a családtagot jelölték meg, mint potenciális bántalmazót. És ezek után lehet, hogy nem meglepő, de az egyedül élők 38 %-a is a családtagjától tart leginkább. Kitől válnak legtöbbször áldozattá Ön szerint

3000 fő alatt 3000-10000fő 10000-100000 fő 100000 fő felett Összesen

családtagokkal él házastársával él egyedül él családtag ismerős ismeretlen családtag ismerős ismeretlen családtag ismerős ismeretlen 28% 11% 61% 14% 25% 63% 39% 20% 41% 33% 21% 46% 50% 27% 40% 55% 3% 41% 64% 16% 20% 40% 21% 50% 33% 14% 53% 43% 20% 37% 50% 15% 52% 37% 18% 45% 43% 18% 39% 42% 19% 51% 38% 16% 46%

5. táblázat: kitől válnak legtöbbször áldozattá az idősek (saját forrás)

Látens-e a családon belüli erőszak? A számok azt mutatják, hogy ha nem direktben kérdezünk rá, az emberek válaszolnak ezekre a kérdésekre. És mit mutat ez a társadalmi szokások szempontjából? Azt, hogy átalakulnak. A családon belüli erőszak hatásai miatt egyre több fiatal nem választja a családot. Megváltoznak-e az igényei? A Maslow által felállított igények alsó szintjén találhatók a mindenképpen kielégítendő fiziológiai szükségletek. Ide tartozik az étkezés, a lakhatás, a biztonságra törekvés és a

szexualitás. Az egyedül élő fiatalnak és idősnek is ezek az igényei, amik kielégítésre várnak. A társadalom átszokott a házasságról a partneri kapcsolatokra. 5.5.

Jövőbeli félelmek

A jövőbeli félelmek között az első helyen - arra kérdésre válaszolva, hogy mikor tekintenék magukat áldozatnak - a fizikai bántalmazás szerepel. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fizikai, egészségügyi és szellemi állapotuk miatt kevésbé képesek ellenállni a fizikai erőszaknak. Ugyanakkor mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy be is következett bármikor is az életükben ilyen esemény. Az ő életkorukban kisebb fizikai bántalmazás is végzetes is lehet, de mindenképp hosszú a felépülés időszaka és jelentős a maradandó sérülés veszélye. A kiscsoportos foglalkozásokon nyíltan beszéltek saját megtámadtatásukról – az időket időnként keverve, de nagyobb csoportokban csak példaszerűen említettek eseteket. Ebben a kérdéskörben a vagyon elleni bűncselekmény a második helyre szorul, bár áldozatnak tartják magukat, ha kirabolják, de nem ez a félelem alapja. Az időskori abúzus olyan egyszeri vagy ismétlődő cselekvés, illetve szükséges beavatkozás, cselekvés hiánya, amely cselekedet vagy annak hiánya árt, félelmet, szükségtelen fájdalmat okoz az idős személynek egy olyan kapcsolaton belül, amelyben elvárható a bizalom. Ez a cselekvés vagy annak hiánya magába foglalja a fizikai bántalmazást, a szexuális erőszakot, az érzelmi, a szóbeli, a pszichológiai bántalmazást, fizikai és lelki elhanyagolást, anyagi/pénzügyi kihasználást, az emberi jogok megsértését, faji, nemzeti, vallási megkülönböztetést. Az intézményi abúzus megjelenési formái megegyeznek az általánosan említett bántalmazási formákkal, azzal a különbséggel, hogy a bántalmazásra intézményi keretek között kerül sor. Tanulságos volt, hogy bár személyesen nem tapasztaltak fizikai bántalmazást, de mindenkinek volt esete, amely az ismerősei körében történt. A válaszadók 64 %-ának ismerősei körében történt fizikai bántalmazás. Sokszor a beszélgetés során derült ki, hogy az ismerős története végül is saját történet, de nem vállalja még anonimitás mellett sem – különösen intézményben nem. A bántalmazás – különösen a lelki bántalmazás – megelőzésének és feldolgozásának legfontosabb eszköze a mediáció, illetve a beszélgetés. Erről magunk is meggyőződhettünk a felmérés során. A legtöbben (77 %!) beszélnének az esetükről s ezeken a beszélgetéseken lehet bűnmegelőzési információkat is eljuttatni az idősekhez. Miskolcon beszéltek arról, hogy a klubjukba meghívtak szakértő előadókat, akik nemcsak lelkileg készítették fel őket, hogy figyelmük ne lankadjon és felismerjék a rossz szándékkal közeledőket, de arra is, hogy megtaníthatják egymásnak ez alapján, hogy az értékeikre vigyázni kell, hogy adott esetben a pénztárca, ha a táska tetejére kerül, szólni kell, figyelmeztetni egymást, s ez nem csak az idősekre, de mindenki másra is vonatkozik. Lehetőség szerint ne tegyék ki embertársaikat a kísértésnek. Tanulságos az is, hogy 79 %-ban úgy válaszoltak, hogy ők még nem bántottak senkit, és több mint 56 % nem is tudja elképzelni, vagy nem tart attól, hogy őt valaki bántaná – ez komoly veszély.

5.6.

Információ és információ

A válaszadók 70 %-ának – akkor is, ha egyedül él – van a környezetében olyan személy, aki felhívja a figyelmét az esetleges veszélyekre. Mindezt a média is erősíti, így a megkérdezettek 95 %-ához eljut az információ. A média szerepét már eltérően ítélték meg, inkább felhívja a figyelmet a veszélyekre, de majdnem azonos azoknak az aránya, akik ettől megijednek, azaz félelemmel tölti el őket. Olyan személyt, aki a környezetében segítségre szorul amiatt, mert bántalmazzák, a válaszadók 20 %-a ismer. Az idős emberek között a figyelemfelhívás napi rutin kellene, hogy legyen véleményük szerint. Nem lehet elégszer elmondani, hogy idegennel ne álljanak szóba, hogy a pénztárcájukat ne a csomag tetején tartsák stb. Véleményük szerint a kedves megszólítás, figyelmeztetés jól is esik nekik, ami szintén nem kis kockázatot jelent. Ezzel az elkövetők is tisztában vannak. Figyelemfelhívás, kiadvány és média szerepe 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

van nincs

felhívják a figyelmét

kiadvánnyal találkozott

média

12. ábra adatok a figyelemfelhívásról (saját forrás)

Arra kérdésre, hogy mi szükséges ahhoz, hogy ne érje bántalmazás, nehezen tudtak válaszokat adni, amely ismételten előtérbe helyezi, hogy feltétlen szükséges a kommunikáció, a képzés és az információk megfelelő átadása. A leggyakrabban azt emelték ki, hogy fontos az óvatosság, a körültekintés, az egymásra való odafigyelés és az összetartás. Miközben mindezekből társadalmi szinten is hiátus van, a kutatásban résztvevők példát is adtak arra, hogy éppen az idősek körében ez nem megvalósíthatatlan. Ha pl. ketten mennek a piacra, összebeszélve máris biztonságosabban érzik magukat. Körültekintéssel csökkenthető az áldozattá válás esélye, hiszen az elkövetők sokszor csak kihasználják az adott helyzetet pl. kihúzott cipzár, táska tetején hagyott pénztárca stb. Kritikusak voltak a beszélgetőtársaink, elismerték, hogy sokszor maguk is felelősek azért, ha velük szemben bűncselekményt követnek el, ha nem kellően óvatosak. Legtöbben attól tartottak, hogy vannak olyan térségek, területek, településrészek, ahol az áldozattá válás szinte elkerülhetetlen. A figyelem és a gyors helyzetfelismerés számos bűncselekménytől megóvhat, de nincs garancia arra, hogy ne történjen meg.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Mi szükséges ahhoz, hogy ne érje bántalmazás Megnevezés arány elővigyázatosság, óvatosság 62% kommunikáció, információ átadás 53% képzés az elkerülés módszereire 45% tudja megvédeni magát 41% legyen határozott a fellépése 40% egymásra odafigyelés, összetartás 40% szigorúbb törvények 37% több rendőr 35% biztonság, jó társaság 30% elegendő pénz 30%

6. táblázat kérdőív mi szükséges ahhoz, hogy ne érje bántalmazás (saját forrás)

A közbiztonság a köz biztonságának érzete, emiatt sokan úgy tekintik, mintha rajtuk kívül álló dolog lenne. A kritikusabb interjúalanyok maguk is elismerték, hogy ez nemcsak a fokozott rendőr jelenléttel függ össze, hanem azzal is, hogy milyen óvintézkedéseket tesznek az idősek saját biztonságuk érdekében. A rendőri jelenlét pszichikailag növeli a biztonságérzetüket. Többen felvetették a törvények szigorításának szükségességét, amely vélhetőleg azon a feltételezésen alapul, hogy a szigorú törvényeknek van visszatartó ereje, vagy ha az elkövető nincs szabadon, nem lehet veszélyes a társadalomra. „Többen úgy vélekednek, hogy az elkerülés módja a szeretet, az emberség és a tisztelet. Az igazságos világba vetett hit egy olyan kognitív torzítás, mely szerint az emberi cselekvések végül morálisan igazságos és megfelelő konzekvenciákat eredményeznek. A jó embereket nem érheti baj, a rosszak pedig megbűnhődnek tetteikért. Az effajta szemléletet tükrözik a következő válaszok is: éljünk rendes életet, tartsuk be a törvényeket, kerüljük a veszélyes helyeket és embereket.” Az áldozattá válás két fontos megjelenési területe az volt, hogy úgy vélik, éjszaka és az utcán vannak leginkább veszélyben. Nem sokkal kevesebben értelmezték áldozattá válási lehetőségként az egyedüllétet, amely számos kontextusban aggodalomra ad okot. Mindazok, akik azt válaszolták, hogy minden esetben tartanak attól, hogy áldozattá válhatnak, a nagyfokú kiszolgáltatottság érzetét vetítették ki.

6. Jó gyakorlatok az idősek áldozattá válásának megelőzésére A megkérdezettek 70 %-ának a környezetében van olyan személy, aki felhívta a figyelmét az esetleges veszélyekre. Hasonló arányban találkoztak már bűnmegelőzési kiadvánnyal, s a médiában bemutatott bűnesetek látványa nem elsősorban félelemmel tölti el, hanem úgy gondolja, hogy felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyforrásokra, s közben 56 %-uk úgy vélekedett, hogy nem tudja elképzelni, hogy őt bántalmazás érhetné. A probléma nem újkeletű, folyamatos mégis sürgető megoldásokat kíván. A rossz beidegződéseket át kellene értékeltetni és ki kell alakítani egy bűnmegelőzési hálót, amely az áldozattá válás megakadályozását vagy a bűn megelőzését tudja szolgálni. Jelentős szerepet vállal ebben a rendőrség és a Bűnmegelőzési Tanács. A tanulmány előkészítése során megállapítottuk, hogy az áldozatsegítési vagy áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos információkat csak hosszas kutatás után lehet megtalálni. Településenként, rendőrkapitányságonként más és más jó gyakorlatot találtunk. Nincs egységes gyakorlat, de van számos jó kezdeményezés. A legtöbbet ígérő programoknak azok tekinthetők, amelyek nem egyszeri intézkedéseken alapulnak. Több megyében találtunk kortárs segítő képzésekre vonatkozó adatokat. Ez már majdnem mediációs lehetőség, amit alapul véve kialakítható a kortárs képzés a bűnmegelőzésen kívül további életviteli tanácsadásra is, amelynek így együttesen jelentős piaca is lehet, ha figyelembe vesszük a magas fokú igényeket és az EU 2014-2020 programokban rejlő lehetőségeket is. •

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya kortárs segítő képzést indít a megyében élő szépkorúak részére. A rendőrség ezért olyan lelkes, önkéntes nyugdíjasok jelentkezését várja, akik később aktívan szeretnének részt venni a bűnmegelőzési munkában. A programban részt vevő önkéntesek egy képzésen vesznek részt, ahol az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények jellemzőiről és azok megelőzési lehetőségiről kapnak tájékoztatást. Ezt követően az elsajátított tudás birtokában a rendőrségi javaslatokat, tanácsokat és a rendőrség által biztosított bűnmegelőzési szóróanyagot átadják kortársaiknak abból a célból, hogy az információk és a korosztály lehető legszélesebb rétegeihez eljussanak.11 • 2013. április elején elindult az „Idősek a kutyákért – Kutyák az idősekért” program, amely egy közös megállapodással jött létre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala, a Zöldsziget Állatvédő Baráti Kör és a Vahúr-Vet Állatorvosi Rendelő között. Az együttműködés lényege, hogy segítséget nyújtson, olyan idős embereknek, akik szeretnének kutyát tartani, azonban ezt az anyagi körülményeik nem teszik lehetővé. A program az együttműködő felek segítségével csökkenti a kutyatartás költségeit, ezzel is ösztönöve az idős emberek kutyatartási szándékát. A rendőrség szempontjából elsősorban a bűnmegelőzési célok kerültek a központba. Reméljük, hogy a programmal az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőit sikerül visszaszorítani. • a Szolnoki Rendőrkapitányság bűnmegelőzési kortársképzést indított segítő szervezetek együttműködésével „Időskorban is fő a biztonság!” címmel. A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék áldozattá válásuk elkerülésének eszközeit, csökkentsék áldozattá válásuk kockázatát, az elkövetőkre vonatkozó információk rendőrségnek történő továbbításával pedig elősegítsék a jogsértések 11

https://www.google.hu/search?q=idősek+rendőrség&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org. letöltve 2014. 11. 20.

felderítését. További cél, hogy megismerjék a segítő szervezetek feladatait és kortárs segítőként folyamatosan el tudják juttatni az általuk megismert információkat az idős embereknek. A programok egy másik csoportját azok alkotják, ahol egyedi akciók keretében, vagy előadásokkal hívják fel az idősek figyelmét arra, hogyan tudják megelőzni, hogy áldozattá váljanak. •

• •

Az október 1-jei Idősek Világnapja jegyében az ózdi rendőrőrök szeptember hónapban újra feltérképezték az illetékességi területükön élő időskorú lakosságot. A bűncselekményekkel fokozottan veszélyeztetett korosztály lakókörnyezetében, bűnmegelőzési célzattal, fokozott rendőri jelenlétet biztosítanak. Emellett minden településen lakossági fórumokat szerveznek a rendőrök, ahol tájékoztatják a szépkorúakat a modern bűnmegelőzési lehetőségekről és eszközökről, annak érdekében, hogy ne váljanak sértetté, áldozattá. Figyelem és segítség az időseknek. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság által szervezett rendezvénysorozaton, melyet „Toleranciát az éveknek” címmel szervezett meg a Békés Megyei Baleset-megelőzési Bizottság, közel 300-an vettek részt. A Csongrád megyei rendőrök a Tanyaprogram keretében minden lakott tanyát felkeresnek - immár 17 éve. Csongrád megyében 418 ezren élnek, kilenc százalékuk külterületi tanyákon. A tanyalakók jelentős része megöregedett, magára maradt. A Tanyaprogramot, mint hazánk egyik bűnmegelőzési „jó gyakorlatát” 2013-ban meghívták a Helyi Rendészeti Tapasztalatok Megosztása Európában (SELPE) elnevezésű uniós program keretében.

Számos hasonló példát lehet említeni, de vannak olyan komplex programok, ahol mindezeket európai uniós támogatással valósítják meg, pl. Újbuda, Győr, Miskolc, amely országok közötti összefogást, ismeretátadást is szolgál. Egy lengyel példán keresztül bizonyított, hogy az „Idősek biztonságban” program - amelynek célja az idősek sérelmére elkövetett csalások megelőzése, számuk csökkentése volt, nagyon népszerű az idősek körében. A legnagyobb elismeréssel azokról a programokról beszéltek az idősek, ahol kézzelfogható segítséget kaptak az oktatást végző rendőröktől. Miskolcon fele áron jutottak hozzá olyan lopás-gátló eszközhöz, amely a személyes dolgokat, iratokat tartalmazó ridikülök és egyéb kisebb méretű táskák lopása ellen véd. A készülék bárhol elhelyezhető, így akár egy tárcában is védelmet nyújthat. Nagy hangerejével megfelelő riasztást biztosít lopás esetén, illetve arra ösztönzi a tolvajt, hogy mielőbb szabaduljon meg a táskától. Persze nagy ellentmondás, hogy csak kevesen mondták, hogy ez jelentősen növelte volna a biztonságérzetüket, mégis többen jelezték, hogy ilyen védelmi funkciókra hajlandóak lennének áldozni. Keresést végeztünk az interneten ilyen és ehhez hasonló készülékek kapcsán. Elterjedésük gátja az információ hiány, illetve sok esetben annak kialakítása, hogy a riasztó hol jelezzen. Számos esetben az emberek nem is tudják, hogy havi néhány ezer forintért jelentős mértékben megváltoztathatják biztonsági feltételeiket. Természetesen ez nem a rendőrség dolga, de a már említett képzéseken ehhez hasonló információk is elhangzanak, elhangozhatnak. Addig is marad a mindenki számára ismert, hasznos és be nem tartott figyelemfelhívás. (1.sz. melléklet)

• • • • •

• •

Alkalmi munkát ne vállaltasson fel idegenekkel (pl. favágás, hó seprés, kerti munkák)! Ne hagyja nyitva a kapuját, házát, lakásának ajtaját, még akkor sem, ha az udvarban vagy a kertben tartózkodik, mert bárki észrevétlenül is bemehet! Ne hagyja a kapujának, házának, lakásának kulcsát a lábtörlő, virágcserép alatt és egyéb helyeken! Ha elmegy otthonról, inkább vigye magával! Ne hagyja őrizetlenül azt a helyiséget, ahol nyitva van az ablak! Ne engedjen be a házaló árusokat, gáz- vagy áramszolgáltató, Vöröskereszt és máshivatalos személynek álcázott embereket, bármennyire erőszakosak is! Kérje igazolványukat! Tartsa kapun kívül őket! Amennyiben mégis úgy érzi, hogy elfogadná ajánlatukat, beszéljen meg velük másik időpontot, míg ellenőrizni tudja őket, illetve hozzátartozóit tudja értesíteni! Ne vegye el megtakarított pénzét idegenek jelenlétében, mert kifigyelhetik, hogy hol tartja, és valamilyen trükkel eltulajdoníthatják Öntől! Támadásnál Ne essen pánikba és ne kapkodjon! Kiabáljon! Jegyezzen meg minél több külső jegyet! pl. testalkat, arc, különös egyedi vonás, a támadási eszköze, menekülési út, eszköz megfigyelése

Összefoglalás Köszönjük a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságnak, hogy részesei lehettünk ennek a kutatásnak. A tér-idő elmosódás az idősek számára új „ellátási” formákat igényel. A lakosság közel 30 %-ának kell/kellene a mindennapok megéléséhez segítséget nyújtani. Mindehhez adalék, hogy a nyugdíjas háztartások aránya hazánkban az összes háztartáson belül 31%-volt 2012-ben. Sok közöttük az egyszemélyes vagy kis létszámú háztartás – az átlagos 2,6 taglétszám helyett ezekben mindössze 1,7 fő él –, ami részben magyarázza sajátos fogyasztási szerkezetüket. Személyes célú kiadásokra 2012-ben egy főre vetítve 950 ezer forintot költöttek, 16%-kal meghaladva az országos átlagot (816 ezer forint). Ennél többet csak a gyermektelen háztartások fogyasztottak (1 millió 19 ezer forint). 2013-ban a nyugdíjasok árindexe (101,5%) minden más lakossági csoporténál alacsonyabb volt. Mindez annak felismerésében értékelendő, hogy a nyugdíjasok, mint potenciális fogyasztók jöhetnek számításba a védelmi, különösen a személy és vagyonvédelmi eszközök vásárlása során. 12 Az idősek így egyszerre ellátottak és ellátók. Bár nem fizetnek jelentős mértékben adót és járulékot, mégis az idősek elgondolásai, napi önkéntességei, aktivitási hajlandóságuk olyan közgazdasági eszközt is igényel, amivel ezek a rejtett képességek aktivizálhatók. Ez nemcsak az idősebb tudósokra, művészekre igaz, akiket ha kivonnánk a munkát végzők közül számos sebet kapna a magyar társadalom és a gazdaság is, hanem a hétköznap segítőit, hőseit is. (Pl. a tápláló szeretet akció)13 Ha az idősek aktivitását gazdasági tényezővé lehet gyúrni, akár fejlődési tényező is lehet, mint pl. a gyógyturizmus esetében. Az élő múzeumon túl (Hollókő, Veresegyház stb.) el lehet érni, hogy mindazok a tárgyak és történetek, mondák és tájértékek megmentésre kerüljenek, amely már a 60-70-es éveket is, mint történelmet dolgozzák fel. Ehhez elő lehet készíteni egy olyan mintaprojektet, amely mind a gasztronómiát, mind pl. a rehabilitációt magában foglalja. Sok esetben nem szenvedélybeteg vagy fizikai sérült ember rehabilitációját kell ez alatt érteni, hanem az idősek „szükségességigényű rehabilitációját”.

12 13

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/idosek_vilagnapja_14.pdf http://napraforgo.nogradfalu.hu/hir

Mindennek meg lehet teremteni az anyagi és gazdasági feltételeit, mindössze az a Koordinációs Központ elengedhetetlen, amely kormányzati szinten összefogja, összehangolja és teret enged az idősek elképzeléseinek. Mindez „otthona” lehet a bűnmegelőzésnek is, hiszen ahhoz, hogy ez megvalósuljon, folytatni, illetve át kell alakítani azokat a képzéseket, amelyekben az idősek áldozattá válásának megelőzéséhez mediátorokat képeznek. Központilag lehet azokat a felajánlásokat új információkkal honorálni, amelyek jelentős társadalmi, gazdasági eredményt tudnak kimutatni, amely megvalósulhat egy új Szt. Anna projekt. 14 A bűnmegelőzés tehát gazdasági és társadalmi cél egyaránt. Eltérő az egyes országrészekben és eltérő társadalmi rétegek csoportok szerint is. Az új társadalomszerkezeti kutatások szerint a körte alakú magyar társadalom szerkezetben a lakosság 42 %-a nem tartja magát társadalmi osztályba besorolhatónak, ezzel az értékrendi szerkezet átalakítását is jelzi. Nem szívesen látná magát a leszakadt vagy a sodródók közösségében, de viselkedésében, életmódjában, anyagi lehetőségeit tekintve nem tartozhat azok közé, akiknek kialakult társadalomképe, hovatartozása és értékrendje van. A mai magyar társadalom változik, átalakul, és ebben kellene tudni megvédeni az időseket és az időnek önmagukat.

14

Szent Anna: Mária Anyja – a mindenkori nagymama – a projekt ötlet-gazda a szerző.

Melléklet: Tanácsok idősek részére15

A biztonság nagyon sok esetben nem pénz, sokkal inkább óvatosság, odafigyelés kérdése! Tanácsok idősek részére: Zseblopás és alkalmi lopás elkerülésére mit tehetünk? • Bevásárlását lehetőség szerint nappalra időzítse! • Kerülje a zsúfolt helyeket, bevásárlóközpontban, piacon, tömegközlekedési eszközökön, mert ezek a zsebtolvajok számára ideális elkövetési terepet jelentenek! • Vásárláskor ne tegye táskáját, pénztárcáját a pultra! • Értéktárgyait, pénztárcáját, bankkártyáját, mobiltelefonját, iratait ne tegye táska, kosár tetejére, annak külső zsebébe, azokat belső zsebben helyezze el, vagy zárható táskában, melyet szorosan testközelben tartson! • Soha ne tartsa bankkártyája mellett PIN azonosító kódját, mert ennek ismeretében a tettes akár hitelkeretét is felveheti valamely ATM automatából! • A pénzkiadó automata által kiadott kontroll szelvényt vegye magához, mert számos információt tartalmaz számlájáról! • Közelében folyamatosan gyanús viselkedést tanúsító személy(ek) megjelenése esetén ellenőrizze értékei meglétét, és ha tetten érte a zsebtolvajt hangosan kérjen segítséget a közelben tartózkodó személyektől! Ne szálljon szembe a támadóval! • Vásárlás közben ne hagyja kocsija utasterében értékeit! Gépkocsiját, annak ablakait ne hagyja nyitva! • Amennyiben iratok mellett lakáskulcsot is elvittek, sürgősen cseréltessen zárat otthonán! Besurranásos lopások megelőzésére mit tehetünk? • A besurranásos lopásokat jellemzően családi házaknál és földszinti lakásoknál követik el, ezért célszerű rácsot felszerelni a földszinti ablakokra, a bejárati ajtót pedig zárva tartani akkor is, ha otthon tartózkodik! A kapu, bejárati ajtó zárjában soha ne hagyja benn a kulcsot! • A ház ablakait, melléképületeit tartsa zárva, ha elmegy otthonról! Otthonának kulcsait ne rejtse el az ajtó közelében, az elkövetők ismerik a „dugi” helyeket! • Bejárati ajtajára szereltessen megfelelő biztonsági zárakat! • Ha csengetnek, ellenőrizze, ki keresi, használjon széles látókörű optikai kitekintőt! • Ajtaját ne tárja ki idegennek! Gondolja át indokolt-e az idegen jövetele, miért kér iratot, értéket, pénzt öntől! Kérjen igazolványt, ellenőrizze azt, illetve a megadott telefonszámot, közben ne engedje be az idegent! • Ne tartson otthon 100.000,- Ft feletti összeget, tegye inkább bankba!

15

http://www.eletetazeveknek.hu/aloldalak/bunmegelozes.pdf

• Az értékekeit ne hagyja elől, zárja el, lehetőleg lemez- vagy pénzkazettákba! Ha rajtakap egy besurranó tolvajt, a helyzetet mérlegelve gondolja át, hogy szembeszáll-e vele. • Legyen jó iszonyban szomszédjaival, ha Ön is figyelmet szentel nekik, ők is jobban fognak figyelni, ha segítségre volna szüksége. Betöréses lopás elkerülése érdekében mit tehetünk? • Szereltessen több ponton záródó ajtót, mely megfelelő mechanikai szilárdsággal bír! • Amennyiben anyagi lehetőségei megengedik, egészítse ki a lakás védelmét egy elektromos érzékelő-riasztóberendezéssel, mely a nap 24 órájában jelzést ad esetlegesen valamely vagyonvédelmi cég felügyeleti pontjára! • A bejárati ajtóra és a névtáblára célszerű csak a vezetéknevünket kiírni. Ezzel megelőzheti, hogy a potenciális bűnözők rájöhessenek, hogy egyedül álló nővel van dolguk! • Olyan helyen szerezze be a vagyonvédelmi eszközöket, ahol szakszerű tanácsadást kap! • Ne nyisson ajtót éjszaka, ha bármilyen zajt hall, inkább hívja a RENDŐRSÉGET! (telefonszám: 107) • Ne tartson otthonában nagyobb mennyiségű készpénzt! • Jelentősebb értéktárgyairól (ékszer, műtárgy, műszaki cikkek stb.) készítsen házi leltárt, feltüntetve azok egyedi jellemzőit, leírását, azonosítási számát, stb! • Téves kapcsolásra hivatkozó telefonáló esetén mindig kérdezzünk rá, hogy milyen számot tárcsázott. Soha ne valljuk be senkinek, hogy egyedül vagyunk, és ne áruljunk el magunkról semmit idegeneknek. • Ha észlelte, hogy sérelmére betörés történt, azonnal értesítse a rendőrséget, ne várjon reggelig, a helyszínt ne járkálja össze, ne változtassa meg, mert a nyomok rögzítését ez nagyban megnehezíti! Rablások elkerülésére mit tehetünk? • A közterületen elkövetett rablások megelőzése érdekében sötétedés után lehetőleg kerülje az elhagyatott, néptelen helyeket! • Fokozott figyelmet tanúsítson, ha nagyobb összeget vesz fel bankban vagy valamelyik automatánál, hiszen sok esetben az elkövetők kifigyelik, hogy ki vesz fel pénzt, követik, majd megtámadják. Ezért a bankban minél előbb tegye biztos helyre a pénzt, anélkül, hogy mások figyelmét felkeltené! • Ékszereit az utcán rejtse a ruha alá, és csak annyi pénzt hordjon magánál, amennyi feltétlenül szükséges! • Ha az utcán veszélyeztetve érzi magát, mielőbb menjen olyan helyre, ahol több ember tartózkodik, vagy forduljon olyan személyhez, aki egyenruhát visel! • Ha bankkártyáját vitték el, mihamarabb tiltassa le azt! • Elutazáskor fokozottan vigyázzon értékeire, mert pályaudvarokon, vonatokon jellemzőek a csomaglopások! • Le- és felszálláskor ügyeljen táskáira, azokat ne bízza ismeretlenekre! • A vállra akasztható táskát ne csapja a háta mögé, hanem tartsa a teste előtt, vagy szorosan a hóna alatt, így észrevétlenül senki nem nyúlhat hozzá.

Felhasznált irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Aula. 1995 Bán Tamás és Bárd Károly: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a magyar jog, Acta Humana, 1992 (2):6-7 Békés Imre (szerk.) Büntetőjog. Általános Rész. Budapest 2002 Bócz Endre: Büntetőpolitika és büntetőjogi kodifikáció, Büntetőjogi Kodifikáció 2003 Borbíró Andrea Társadalmi bűnmegelőzés és emberi jogok, Acta Humana 2004 Borbíró – Kiss – Velez – Garami: A kriminálpolitika és a bűnmegelőzés kézikönyve 2009. Borsi Zoltán és Halász Kálmán A bűnözés megismerésének statisztikai módszerei. Budapest: KJK 1972 Dános Valér: A szervezett bűnözés és egyes elemeinek megjelenése a hazai bűnözésben. Jogász Szövetségi Értekezések, 1988/1. sz Domokos Andrea (2007) A büntetőpolitika változásai Magyarországon. Kézirat Falus János (szerk.) Kriminológiai ismeretek Corvina Könyvkiadó 1998 Dr. Iván László: Az öregedés élettani és társadalmi jelenségei Magyar Tudomány, 2002/4 412. o. Dr. Patkós Csaba – Tóth Antal: A bűnözés néhány térbeli jellemzője a rendszerváltás utáni Magyarországon DR. POLT PÉTER: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog a bűncselekmények áldozatait is megilleti. In: Áldozatvédelem. Szakkönyv a bűncselekmények áldozataival foglalkozók számára. Budapest: BM Kiadó, 1999 Dr.Gőcze István: A tudományos kutatás módszerei Hadtudományi Szemle 2011. IV. évf. 3. sz. Fenyvesi Csaba A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái Magyar Tudomány 2004/6 Ferge Zsuzsa Elszabaduló egyenlőtlenségek Szociális szakképzés könyvtára 2000 Gönczöl Katalin A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika, Jogtudományi Közlöny 2002/5 197-204 Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója, Kriminológia. Complex Kiadó, 2006, Hajas Barnabás – Szabó Máté: Pajzsunk a törvény Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2013 Irk Ferenc: A közbiztonság kihívásai Európa új demokráciáiban 2008. tanulmány letöltve: 2014.11.22 Internet Journal of Criminology © 2007

Jason Powell and Azrini Wahidin Old age and victims: A critical exegesis and an ageda for change www. internetjournal of criminology 2007 Kerezsi Klára Egy biztonságosabb Magyarországért: a bűnmegelőzés stratégiája, Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXXIV. Budapest: OKKrI 1997 Kerezsi Klára Az alternatív szankciók helye és szerepe a büntetőjog szankció- rendszerében, Büntetőjogi Kodifikáció, 2001/2

Kolosi Tamás és Róbert Péter A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta. In: Társadalmi Riport. Budapest: TÁRKI 2004 Korinek László Félelem a bűnözéstől. Budapest: KJK 1995 Korinek László A bűnözés visszatükröződése. Látens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől. In: Gönczöl Katalin – Korinek László – Lévai Miklós (szerk.): Kriminológiai ismeretek – bűnözés – bűnözéskontroll. Corvina, Budapest 1996 KSH Időskorúak Magyarországon 2014 Lakatos János szerk. (Balláné – Nyilasi – Szakács – Vígh) Kriminalisztikai alapismeretek Rendőrtiszti Főiskola 2005 Lévay Miklós A társadalmi kirekesztődés – egy felívelő fogalom a jelenkori kriminológiában: társadalmi kirekesztődés és bűnözés Közép- és Kelet-Európában, Jogtudományi Közlöny, 2006 Lévay Miklós A büntetőjog társadalmi szerepének változása 1985-2005 között. 2007 Harmat Kiadó Mátyás Szabolcs (2011): A Debreceni Rendőrkapitányság kriminálgeográfiai elemzése. PhD disszertáció, Debreceni Egyetem. Merton, Robert K. Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Gondolat 1.1. A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll, bűnözéskontroll 1980 Molnár Beáta Tudomány a bűnüldözésben, a bűnüldözés tudománya, a kriminalisztika 2011 dr Patkós Csaba – Tóth Antal A bűnözés néhány térbeli jellemzője a rendszerváltás utáni Magyarországon www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/03/patkos toth.pdf PROF. EMERITUS DR. RISKÓ TIBOR: Mit kell tudni az öregségről… In: Idősgondozási kézikönyv. Budapest: Geriáter Service Kiadó, 2010. Sabjanics István (szerk) Személyvédelmi ismeretek LSI Oktatóközpont 1999. Statisztikai Tükör 2014/103 Szépkorúak és vének október elseje az idősek világnapja Szabó András A társadalmi beilleszkedési zavarok és a bűnmegelőzés. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság 1984 Tóth Antal: A bűnözés térbeli aspektusainak szociálgeográfiai vizsgálata Hajdú-Bihar megyében. PhD disszertáció, Debreceni Egyetem. 2007 http://hdl.handle.net/2437/6472 Vavró István (1996): A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi kriminalitás általános jellemzői. Wiener A. Imre (szerk.) Büntetőjog Általános Rész – Tankönyv. Budapest: KJK 2003 Dokumentumok és jogszabályok 1002/2003. (I.8.) Korm. hat. a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról 115/2003. (X.28.) OGY hat. a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról Jelentés a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2005. évi végrehajtásáról. Budapest: Igazságügyi Minisztérium, 2006. szeptember 13.

1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023) 761/1995. (VI.29.) Főv. Kgy. számú határozat a Fővárosi Önkormányzat Közbiztonsági és Bűnmegelőzési programjáról A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány Különszáma 2006. Budapest A nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcról szóló ENSZ egyezmény (1999) Council of Europe Recommendation No. 96/8 on Crime Policy in Europe in a Time of Change) Dokumentumok UNICEF (2005) Child Poverty in Rich Countries, http://uniceficdc.org/publications/pdf/repcard6e.pdf. Council of Europe Recommendation 1355 (1998) Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Budapest: Legfőbb Ügyészség, 2006. szeptember 18. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) 2007. évi XCII. törvény, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv kihirdetéséről 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 81/2009. (X. 2.) OGY határozat a Nemzeti Idősügyi Stratégiáról, mely alapján született a Cselekvési Terv – 2010–2012. az időspolitika végrehajtásáról Az Idősügyi Stratégia I. Cselekvési Terv 2010–2012. 1087/2010. (IV. 9.) Korm. határozat. Méltóképpen időskorban projekt AJB füzetek 2011/2. Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben A society for all ages World Summit for Social Development in Copenhagen, Final Report; Dokumentum: Tanulmány a közpolitikában a társadalmi befogadással és szociális védelemmel kapcsolatos szempontok érvényesítésének eszközeként alkalmazott társadalmi hatáselemzésről az EU tagállamaiban –Esély 2011 Internet: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/idosek_vilagnapja_14.pdf. letöltve 2014. 11.20. https://www.google.hu/search?q=idősek+rendőrség&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org. utolsó letöltés 2014. 11. 21. KSH Időskorúak Magyarországon http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idos/idos01.pdf letöltve 2014. 11.20. KSH Nyugdíjak és egyéb ellátások 2013. utolsó letöltés 2014. 11. 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij13.pdf (2014.11.10) http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk_ids.html 2014. 11.11.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/idosek_vilagnapja_14. utolsó letöltés 2014. 11. 22. http://napraforgo.nogradfalu.hu/hir utolsó letöltés 2014. 11. 20. http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html utolsó letöltés 2014. 11.20. http://www.youtube.com/ watch?v=KAHEG_NVjPI&feature=youtu.be http://www.bokik.hu/hu/ Borsod-Abauj-Zemplén megyei kereskedelmi es iparkamara az idősödés öregedés tudománya prof. dr. Ivan László

Ábrajegyzék

1. táblázat: a kutatásban résztvevők adatai háztartás és településméret szerint (saját forrás) ............... 14 2. táblázat a válaszadók megoszlása képzettség, nem és település méret szerint (saját forrás)............. 15 3. táblázat: a bűn fontossági sorrendje az időseknél (saját forrás) ....................................................... 17 4. táblázat kitől vállnak legtöbbször áldozattá Ön szerint I. (saját forrás) ............................................ 20 5. táblázat: kitől válnak legtöbbször áldozattá az idősek (saját forrás) ................................................. 21 6. táblázat kérdőív mi szükséges ahhoz, hogy ne érje bántalmazás (saját forrás) ................................. 24 1. ábra: Forrás: saját készítésű grafikon a KSH adatai alapján ............................................................... 9 2. ábra: a válaszadók megoszlása település szerinti bontásban (saját forrás) ........................................ 11 3. ábra: válaszadók nemek szerinti megoszlása (saját forrás) ............................................................... 13 4. ábra: a háztartások megoszlása települések szerint (saját forrás) ...................................................... 13 5. ábra : a férfiak és a nők aránya háztartások és település méret szerint (saját forrás) ........................ 14 6. ábra készítésű a bűn kategorizálása (saját forrás).............................................................................. 16 7. ábra a bántalmazás elszenvedése (saját forrás).................................................................................. 17 8. ábra az áldozattá válásról (saját forrás) ............................................................................................. 18 9. ábra az áldozattá válásról II. (saját forrás)......................................................................................... 19 10. ábra mit tekintenek bűnnek a szociális intézményekben (saját forrás)............................................ 19 11. ábra kitől válnak legtöbbször áldozattá Ön szerint II. (saját forrás) ................................................ 21 12. ábra adatok a figyelemfelhívásról (saját forrás) .............................................................................. 23