DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
IDŐSEK A MÁBAN Geriátriai szocio-pszichológiai vizsgálat, az életminőség javításának lehetőségei
Dr. Majercsik Eszter
Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Magatartástudományi Program
Téma- és Programvezető: Prof. Dr. Kopp Mária, MTA doktor, egyetemi tanár Budapest, 2004.
BEVEZETÉS A születéskor várható átlagos életkor növekedése, az időskorúak számának emelkedése világjelenség. Az évek előrehaladásával változik az időskorúak biológiai, pszichoszociális helyzete, nőnek az idősek ellátásával kapcsolatos problémák. Egy társadalom fejlettségét jól mutatja, hogyan tud gondoskodni az idősekről, hogyan kompenzálja negatív életérzésüket, hogy csak addig voltak fontosak, amíg a nemzeti jövedelemtermelés aktív közreműködői voltak. Az időskori betegellátás, gondozás, ápolás elsődleges célja, hogy igyekezzünk az életkori sajátosságoknak legjobban megfelelő gondoskodást nyújtani, olyat, amely megfelel az idősek elvárásainak, igényeinek és szükségleteinek. Ez nem feltétlenül a teljes gyógyulás, hiszen a természetes élettani folyamatok nem állíthatók meg. Elsődlegesen arra törekszünk, hogy a gyógyítás korlátainak tudomásulvételével az idős emberek közérzetét javítsuk és így segítsük őket az élet legnehezebb szakaszában. Mit kell tennünk azért, hogy jó legyen az idős emberek közérzete és a pszichikai visszacsatoláson keresztül az egészségi állapotuk? Ehhez először meg kell ismernünk az idősek valós közérzetét. Ha már megbízható képpel
2
rendelkezünk erről, akkor könnyebb meghatározni a tudomány mai állása szerinti tennivalókat is. Az időskor problémaköre biológiailag, pszichológiailag és szociológiailag egyaránt fontos a rendszerszemléletű gerontológia tudományában. Az időskori közérzet és életminőség vonatkozásában az egyéni és társadalmi, szociális, népegészségügyi célkitűzések megvalósításával a testi-lelki egyensúly minél hosszabb ideig tartó harmonikus fenntartása a cél. Jelen kutatás két vizsgálatsorozatot tartalmaz geriátriai betegeknél: Az első vizsgálatban (n=303) a közérzet meghatározása ill. számszerűsítése történt. Erre két út adódott. Az egyik a Maslow-i igényszint hierarchiára épült, a másik út önértékeléses módszer volt. A második vizsgálatban (n=384) a kutatás a pszichoszociális tényezők (társas támogatás), a szorongás és a szorongásoldó gyógyszerre adott reakció közötti összefüggés elemzésére irányult.
3
CÉLKITŰZÉSEK A tanulmány ahhoz kíván hozzájárulni, hogyan lehet az időskori életminőséget javítani geriátriai betegeknél. 1. A geriátriai igényszint hierarchia meghatározása motivációs megközelítésben. 2. A közérzet számszerűsítése. 3. Az időskori közérzet önértékeléses jellemzése. 4. Az egészségi állapot, társas támogatás és a szorongást befolyásoló gyógyszeres kezelés közti összefüggés vizsgálata. 5. Az időskori közérzet és életminőség javításának lehetőségei.
4
MÓDSZEREK 1. A közérzet meghatározása, számszerűsítése. a./ A Maslow által megfogalmazott igényszint hierarchia egyes szintjeihez tartozó számszerűsített jellemzők felvétele után meghatároztunk egy végső mérőszámot. b./ Az önértékeléses módszer során a vizsgálatba vont betegek 5 fokozatú skálán határozták meg egészségi állapotukat. 2. Az igényszintek sorrendjét kérdőíves igénypreferencia felmérés segítségével, páros összehasonlítás módszerével határoztuk meg. Az egyes szintekhez Guilford módszerrel súlyszámokat rendeltünk. 3. A társas támogatás meghatározásához a Caldwell féle kérdőívet használtuk. 4. A szorongást a Hamilton skála segítségével regisztráltuk. 5. A kognitív funkciók felmérése a Módosított Mini Mentál State vizsgálattal történt.
5
EREDMÉNYEK 1. A geriátriai igényszint hierarchia a Maslow-i sorrendhez képest lényegesen átrendeződött. Az önmegvalósítás igénye került az első helyre a geriátriai ellátásra szorulók körében. 2. A geriátriai betegek közérzetének önértékeléses jellemzésekor 3,11±0,05 (n=303) átlagértéket kaptunk. 3. A közérzet index számításánál a 26 kérdésből álló kérdőívre adott válaszok súlyozással számított átlagaként 3,18±0,04 (n=303) adódott. A két érték - az önértékeléses egészségmutató és a közérzet index nagyon közel áll egymáshoz. A közérzet index átlaga a kor előre haladtával folyamatosan csökken. Az önértékeléses mutató viszont a kor előrehaladtával emelkedik. Meglévő betegségek mellett is jobbnak értékeli egészségi állapotát a beteg, mint amilyen az ténylegesen. 4. Az egészségi állapot, a gyógyszeres kezelés és a társas támogatás kölcsönhatásban áll egymással. Idős embereknél a társas kapcsolatok alacsony száma multimorbiditással párosulva a szorongás erős kockázati tényezőjeként jelentkezett, míg a fordított körülmények („sok társas kapcsolat/kevés betegség”) lényegesen alacsonyabb szorongási mutatóval jártak együtt.
6
Az adatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb pszichoszociális problémák, amivel az idős emberek szembesülnek (társas támogatás és egészségi állapot) az idősekről való gondoskodásban, ellátás szervezésben új megközelítési módokat igényelnek.
7
ÖSSZEGZÉS, ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK Tanulmányunkban az idősek közérzetének vizsgálatával foglalkoztunk, motivációs megközelítésben tárgyaltuk a különböző szükségletek kielégítettségét. Új megállapítás, hogy a Maslow-i igényszint hierarchia a vizsgálatban résztvevő geriátriai betegeknél más struktúrát mutatott, mint Maslow eredeti feltételezésében. Ami legfelül van Maslow-nál, az került legalulra a geriátriai ellátást igénylőknél, vagyis ők az önmegvalósítás iránti vágyat tartják a legfontosabbnak. A társas támogatás és az egészségi állapot különösen releváns pszichoszociális probléma idős korban és nagy hatással van mind a szorongásra, mind a gyógyszerrel (buspironnal) való kezelés hatékonyságára. Új megállapítás a tanulmányban, hogy a társas támogatás pozitív előjelzője volt a buspiron hatékonyságának. Az idősek életminőségét elsősorban a védőfaktorok (izoláció ellen ható tényezők, egyéni kreativitás fenntartása, családi, baráti körök erősítése) támogatásával és a veszélyeztető tényezők (izoláció irányába hatók, életmódi szokások, táplálkozási szokások, kognitív hanyatlás) visszaszorításával befolyásolhatjuk.
8
SAJÁT KÖZLEMÉNYEK Idegen nyelvű publikációk: Majercsik E., Haller J., Leveleki Cs., Baranyi J., Halász J., Rodgers J. F.: The effect of social isolation on the anxiolytic efficacy of buspirone in male rats, mice, and men. Progress in Neuropsychopharmacology & Biological Psychiatry 27 (2003) 1187-1189. Majercsik E., Haller J., Interactions between anxiety, social support, health status and buspirone efficacy in elderly patients. Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry 2004. (Közlés alatt.) Majercsik E., Hierarchy of needs of geriatric patients. Gerontology 2004. (Közlés alatt.)
9
Magyar nyelvű publikációk: Majercsik E., Nagy E.: Az öregedés biológiai alapjai. SOTE Rektori pályázat, 1976. Kézirat Majercsik E.: Gondolatok az ápolás minőségbiztosításáról. A Fővárosi Szent Margit Kórház Jubileumi Tudományos Évkönyve, 1997. Majercsik E.: Hogyan befolyásolja az életminőséget a transzdermális nitroglycerin (Nitro-dur) alkalmazása idős korban? Medicus Universalis 1999; 157-159. Majercsik E.: Anxiron terápiával tapasztalataink geriátriai betegeknél. Universalis 2000; 147-150.
szerzett Medicus
Majercsik E.: A Curiosin (cink hyaluronát) szerepe a sebgyógyulásban. Sebkezelés – Sebgyógyulás, 2000. III. évfolyam 1. szám 10-14. Majercsik E.: Vinpocetin (Cavinton) kezelés hatása a vascularis dementia szimptómáira és a betegség progressziójára. Medicus Universalis 2001; 251-256.
10
A témakörrel kapcsolatos tudományos előadások:
Majercsik E., Marián É., Rigó E.: Geriátriai Osztályunkon ápolt betegek párhuzamos belgyógyászati és pszichiátriai kezelése. Jubileumi Tudományos Ülés Szent Margit Kórház, 1997. november 8. Majercsik E.: Geriátriai Osztály új finanszírozási modellje a Szent Margit Kórházban. Magyar Gerontológiai Társaság 1998. évi Kongresszusa, Lillafüred 1998. május 21-23. Majercsik E.: A Szent Margit Kórház (Budapest) Geriátriai Osztály, mint új finanszírozási modell, valamint a kórház vonzáskörzetébe tartozó geriátriaiszociopszichológiai vizsgálat bemutatása. V. Soproni Tudományos Szakmai Konferencia, Sopron 1998. szeptember 30-október 2. Majercsik E.: Időskori közérzet és mentális állapot. II. Lillafüredi Gerontológiai Kongresszus, Lillafüred 1999. május 21-22.
11
Majercsik E.: Közérzet, szükségletek, egészségi állapot az idős korban. Ünnepi Gerontológus Kongresszus az „Idősek nemzetközi éve” alkalmából, Keszthely, 1999. június 3-4. Majercsik E.: Cavintonnal szerzett tapasztalataink vascularis dementiaban. Előadás a Pilisi Orvosi Kamara Tudományos Ülésén, 2000. december 10. Majercsik E.: Az idősödés testi-lelki kérdései. Előadás az Óbudai Társas Kör Tudományos Ülésén, 2001. szeptember 12. Majercsik E.: Az időskor egészségügyi és szociális problémái. Előadás az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesületben, 2002. december 11.
12
A témakörrel kapcsolatos gyógyszergyári kutatási pályázatok: Majercsik E.: Lisopress terápia során szerzett tapasztalataink. Richter Gedeon Rt. 1998. I. díj. Majercsik E.: Hogyan befolyásolja az életminőséget a transzdermális nitroglycerin alkalmazása idős korban. Shering-Plough, 1999. II. díj. Majercsik E.: Anxiron terápiával szerzett tapasztalataink geriátriai betegeknél. ICN Rt., 1999. II. díj. Majercsik E.: Cavintonnal szerzett tapasztalataim. Richter Gedeon Rt., 2000. III. díj.
13
