Az atherosclerosis pathogenezise: apró léptek az ezermérföldes úton
Doktori /Ph.D./ értekezés tézisei
Dr. Hortoványi Eszter
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Patológia Tudományok Program
Témavezeto: Dr. Kerényi Tibor egyetemi tanár / Dr. Kádár Anna egyetemi tanár Programvezeto: Dr. Kádár Anna egyetemi tanár
Budapest, 2003.
1
Tartalom:
1. Bevezetés: az atherosclerosis pathogenezise, a két támadáspont ismertetése
I: A nemi hormonok szerepe a vascularis simaizom sejtek gap junction expressziójának szabályozásában Metodika Eredmények Következtetés
II. Chlamydia pneumoniae fertozés A/ Chlamydia pneumoniae gyakorisága különbözo erekben - bal elülso leszálló coronaria (LAD): metodika, eredmények - aneurysmák: metodika, eredmények - carotis-endarterectomiák és aorta-billentyuk: metodika, eredmények - coronaria bypass graftok: metodika, eredmények
Megbeszélés
B/ A falvastagság és a Chlamydia pneumoniae jelenléte koszorúerekben
Metodika Eredmények Megbeszélés
2. Összefoglalás 3. Köszönetnyilvánítás 4. Saját közlemények jegyzéke
2
Bevezetés A Semmelweis Egyetem II. számú Pathológiai Intézetében folyó kutatások hagyományait folytatva választottuk vizsgálódásaink témájául az érpathológiát. Az érelmeszesedés multifaktoriális jellege a betegség sokszínu megközelítését teszi lehetové. Az értekezés alapjául szolgáló vizsgálatok során az atherosclerosis pathogenezise szempontjából fontos rizikótényezok közül a noihormonok esetleges protektív hatása került az érdeklodésünk központjába, és ezt a kérdést kísérletes állatmodellen vizsgáltuk. A noihormonok hatásmechanizmusa sokat vizsgált, még nem tisztázott terület. Az érsimaizom sejtek rendelkeznek funkcionáló ösztrogén receptorral, az ösztrogén közvetlen hatása a vascularis simaizomra bizonyítottnak tekintheto. Tanulmányunkban azt a felvetést vizsgáltuk, miszerint a noihormonok befolyásolják a simaizomsejtek közötti kommunikációt, mely jellegzetesen a sejtek közötti un. gap junction csatornák által valósul meg.
Az elmúlt években nagy figyelmet kapott a gyulladásos elmélet, mely az érfalban zajló krónikus gyulladást tekinti az atherosclerosis dönto mozzanatának. A gyulladásos elmélet alapján bizonyos fertozo ágensek, így a Chlamyd ia pneumoniae (C. pneumoniae) kóroki szerepe is felmerült, miután myocardialis infarctuson átesett betegekben a C. pneumoniae ellenes antitestek emelkedett titerét mutatták ki egészséges kontroll csoporthoz képest. Ezt követoen kimutatták a C. pneumoniae-t atheromás plakkban elektronmikroszkóppal, immunhisztokémiailag és polimerase láncreakció (PCR) technikával, majd izolálták human atheroscleroticus plakkból. Egészséges erekben nem találtak C. pneumoniae pozitivitást. Továbbra sem eldöntött azonban, hogy a kórokozó ténylegesen szerepet játszik-e az atherosclerosis pathogenesisében, esetleg progressziójában. Ezért vizsgáltuk a C. pneumoniae jelenlétét az atherosclerosisos elváltozások kialakulásában humán anyagon. E célból igazoltuk a fertozés jelenlétét fia talon elhunytak (15-34 év) koszorúereiben, és tanulmányoztuk a C.
3
pneumoniae fertozés összefüggését az atheroscleroticus elváltozások kialakulásával, valamint szerepét a gyulladásos válaszreakció kiváltásában. Vizsgáltuk a C. pneumoniae jelenlétét különbözo érsebészeti anyagokban, a fertozés általános érpathogén jellegének igazolása végett.
A kétféle vizsgálatsor közötti kapcsolatot a különbözo, egymástól eltéro rizikófaktorok az érelmeszesedés kialakulásában játszott szerepének vizsgálata jelenti. Az értekezésben a cardiovascularis rendszer arteriás részének morfológiáját tanulmányozva a terápiás problémákkal szorosan összefüggo kérdésekre kerestük a választ. Ugyan az érsimaizomsejtek gap junction struktúráinak változásai az atherosclerosis kérdéskörének kis szegmensét érintik, jelentoségét csak teljes megismerése után ítélhetjük meg. Ismert a simaizomsejtek fontos szerepe az endothel sérülést követo intimaproliferáció kialakulásában, amely elofutára a kialakuló atheroscleroticus plakknak hosszú és bonyolult folyamatok révén. A vascularis simaizomsejtek kommunikációs csatornáinak mennyiségi változásai befolyással bírnak e bonyolult folyamatokra. A C. pneumoniae – valószínuleg a gyulladásos mediátorok felszabadítása révén – szintén szerepet játszhat az intimaproliferáció folyamatában. A nemi hormonok szerepe és a gyulladásos elmélethez szorosan kapcsolódó C. pneumoniae vizsgálata látszólag távol esik egymástól az atherosclerosis rizikótényezoi közt, ám mindkét vizsgálat morfológiai alapokon nyugszik, mely a pathológiai vizsgálati eszköztár része.
Az atherosclerosis legyozéséhez csak a betegség jellegzetességeinek pontos megismerése által juthatunk el. A morfológiai változások nyomonkövetése a kóros struktúra és a kóros funkció kapcsolatának megértését célozza. Mindketto – általunk feszegetett kérdéskör rendelkezik terápiás konzekvenciával. A továbbiakban a jobb követhetoség érdekében a két vizsgálatcsoportot külön tárgyalom.
4
I. A nemi hormonok szerepe a vascularis simaizom sejtek gap junction expressziója szabályozásában
A gap junction speciális sejtmembrán csatorna. Közvetlen kapcsolatot teremt szomszédos sejtek közt, lehetové téve ionok, jelzo molekulák sejtek közti közvetlen mozgását. Fehérjealegységekbol – a connexinekbol – épül fel. Az elsoként szívizomból izolált connexin43 (Cx43) megtalálható a myometriumban és a vascularis simaizomban is. A vascularis simaizomban és az endothel sejtekben ezek a csatornák a membránpotenciál változások sejtrol-sejtre való terjedését gyorsító, alacsony ellenállású utat képeznek. A kontrakciók koordináltsága, az erek reaktivitása összefügg a gap junctionok suruségével és a funkcionális állapotával.
Az érfal simaizom sejtek domináns gap junction fehérjéje a Cx43. Kísérletes hypertonia során az alkalmazott modelltol függoen a Cx-43 fehérje denzitásának növekedését, ill. csökkenését igazolták. Koleszterin dús diéta a medialis simaizomsejtek Cx43 tartalmának csökkenésével járt. Ballonkatéterezés okozta intimaproliferáció, és az alatta levo medialis simaizom sejtekben egyes kutatók nem találtak változást e csatornákat illetoen, mások a Cx43 expresszió növekedésérol számoltak be. A Cx43 expresszió csökkenést figyelték meg human atheroscleroticus plakkok simaizomsejtjein, míg intima megvastagodásban és korai atheroscleroticus laesiókban a Cx43 mennyiségének emelkedését észlelték. Mindezek alapján úgy tunik, a gap junction csatornák szerepet játszanak az atherosclerosis pathogenezisében.
Az uterus simaizomsejteinek Cx43 expressziójára az ösztrogén pozitívan, a progeszteron negatívan hat. A cardiovascularis rizikófaktorok közül a nemi hormonok jelentosége közismert. Az ösztrogén javítja a szérumlipidprofilt, a kontrakcióba hozott koszorúeren relaxációt idéz elo, lecsökkenti a simaizomsejtek Ca2+ koncentrációját, gátolja az érsimaizom sejtek proliferációját és migrációját. A vascularis simaizomsejtek rendelkeznek funkcionáló ösztrogén receptorral, e hormon tehát közvetlen hatással bír az érsimaizomra. Minthogy a gap junctionok szerepe az erek funkcionális állapotában igazolt, vala mint más szövetek esetén a Cx43 hormonális szabályozása bizonyított, valószínunek tunt, hogy az ösztrogén hatása is – legalább részben - a gap junctionok expressziójának befolyásolásával valósul meg.
5
Célunk az ösztrogén, a progeszteron és a kombinált hormonpótlás feltételezett hatásának igazolása volt a vascularis simaizomsejtek gap junction kapcsolatainak vonatkozásában. Munkánk alapjául a Cx43 fehérje expresszió immunhisztokémiai vizsgálatát választottuk. . Anyag és Módszer A kísérletben 20 nostény patkányt vizsgáltunk, 5 vizsgálati csoportban. A nostény patkányok (4 állat/csoport) petefészkeit eltávolítottuk. Kísérlet idotartama 15 hét volt.
Vizsgálati csoportok: 1. áloperált kontroll 2. petefészekirtott, hormonpótlásban nem részesülo állatok 3. petefészekirtott, ösztogén kezelt állatok 4. petefészekirtott, csak progeszteron kezelt állatok 5. petefészekirtott, kombinált hormonpótlásban részesülo nostények
A hormonpótlás a humán gyakorlatban alkalmazott dózisokkal arányos mértéku volt. Ösztrogén: 450? g/tskg/hét ösztradiol propionát im. depóinjekció, progeszteron: 15mg/tskg/2 hét medroxiprogeszteron acetát im. depóinjekció. A 15 hetes kezelési periódus végén a mellkasi aortát és a szívet kivettük és gyorsfagyasztottuk.
A Cx-43 fehérje immunhisztokémiai detektálását monoclonalis anti-Cx43 antitesttel végeztük. A primer antitestet indirect FITC technikával tettük láthatóvá. A fluoreszcens metszetekrol konfokális lézerpásztázó mikroszkóppal digitalizált képeket készítettünk, majd Scion image programmal elemeztük és statisztikailag értékeltük.
Eredmények
Az immunhisztokémiai reakció eredményeként apró fluorescens pontokat láttunk az aortán és a szívizomzatban egyaránt. Az aortában a media és az endothelium festodött. A mediaban a jelölés a simaizomsejtek membránján volt megfigyelheto. Nem találtunk különbséget sem az immunfluorescens pontok eloszlásában, sem a suruségében a különbözo csoportokból származó aorták mediajának vizsgálatakor. Ezt az észlelésünket a statisztikai vizsgálat is alátámasztotta.
6
Következtetések Kísérletünk indításakor az ösztrogén védo szerepe a cardiovascularis történések tekintetében bizonyítottnak tunt, hormonpótló kezelést a gyakorlatban is széles körben alkalmazták. Mivel a vascularis simaizomsejtek rendelkeznek ösztrogén receptorral, valamint a gap junctionok expressziója más szövettípusok esetén hormonálisan szabályozott, feltételeztük, hogy az ösztrogén hatással van a vascularis simaizomsejtek connexin expressziójára is. Kísérleti eredményeink ezt a feltételezést nem támasztották alá. Azonos mennyiségu és eloszlású jeleket kaptunk mind az öt csoportban az immunhisztológiai vizsgálat során. Ezen eredményünk alapján úgy találtuk, hogy a noi nemi hormonoknak nincs egyértelmu, jelentos hatása a vascularis simaizomsejtek gap junction csatornáira. A 1998-ban publikált Heart and Estrogen/Progestin Replacement Study (HERS) nem igazolta a hormonpótlás kedvezo hatását a cardiovascularis eseményekre. Az American Heart Association 2001. évi állásfoglalása szerint secunder prevencióra noihormon-pótló kezelés bevezetése nem javallt. 2002-ben a National Ins titute of Health közleményt adott ki, miszerint hormonpótlás primer prevencióként való alkalmazása sem javasolt. Hypothezisünk felállítása óta az ösztrogénterápia megítélése gyökeresen megváltozott. Az ösztrogén szerepe, hatásmechanizmusa további tisztázásra vár.
II. Chlamydia pneumoniae fertozés A C. pneumoniae és egyes antigénjei képesek hosszan megmaradni macrophagokban, gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel az endothel sejtekbol, ami habsejt-képzodéshez vezet. A fenti folyamatokban valószínuleg nagy szerepe van a „ho-sokk-proteinek”-nek (hsp) is. A chlamydialis hsp kimutatható human atheroscleroticus plakk macrophagjaiban, indukálja a TNF-? , valamint matrix metalloproteináz termelést. Az emelkedett anti-chlamydialis hsp szintet önálló rizikófaktornak találták koszorúér betegségben. Leírták az intercelluláris sejt adhéziós molekula, a monocyta chemotactikus protein és az interleukin-8 termelodésének fokozódását is C. pneumoniae-val fertozött humán endothel sejtekben. Mindezek alapján nagyon valószínu, hogy ok-okozati összefüggés van a C. pneumoniae fertozés és az atherosclerosis között. A fiatal felnottek ereiben talált érelváltozások, valamint különbözo érminták vizsgálatával fontos adatok nyerhetoek a fertozés általános szív-érrendszeri kórtani szerepének tisztázására.
7
Anyag és módszer: A „Fiatalkori Arteriosclerosis Pathobiologiai Determinánsai” (PBDAY) elnevezésu WHO által koordinált tanulmány keretén belül gyujtött, váratlan halálok következtében fiatalon elhunytak (15-34 év) éranyagát használtuk fel. A C. pneumoniae immunhisztokémiai kimutatását bal elülso leszálló koszorúereken (LAD), az erek 3-3 meghatározott szegmensén végeztük el, az eredéstol 0,5; 2,5 és 3,5 cm-re lévo szakaszokon monoclonalis ellenanyaggal (RR 402). Pozitív kontrollként C. pne umoniaeval megfertozött HL sejteket használtunk, negatív kontrollként az inokulációban nem részesülo HL sejtek szolgáltak. Párhuzamos metszeteket HE, orcein festés után szövettanilag osztályoztuk. A 3-3 érszakasz esetén mindig a pozitív C. pneumoniae reakciót mutató érszakaszt, illetve a súlyosabb elváltozást tekintettük mérvadónak. Az adatokat kontingencia analízissel vizsgáltuk (függetlenség-vizsgálat ?2 próbával). Eredményeinket egybevetettük a dohányzásra vonatkozó anamnesztikus adatokkal.
Eredmények C.
pneumoniae
jelenlétét
igazoltuk
plakkokban,
preatheromában,
észleltünk
pozitivitást intima- megvastagodás esetén is. Nem találtunk pozitív reakciót elváltozás nélküli érszakasz intimájában és médiájában. A plakkokban szignifikánsan gyakoribb volt a pozitív reakció, mint a korai laesiókban. Gyakori volt az adventitia érintettsége is. Pozitív intima- media esetén 88 % -ban volt az adventitia is pozitív, negatív intima- media esetén 59%-ban találtunk pozitív adventitiát. Az atheroscleroticus laesiok adventitiája 75%-ban volt pozitív, a laesio- mentes erek 32%-a. A különbség statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak. Kontingencia analízissel a dohányzás és az erek C. pneumoniae elofordulása között összefüggést tudtunk igazolni. (p<0,05).
Aneurysmák, aorta dissectio, Carotis-endarterectomiák és aorta-billentyuk, Coronaria bypass graftok Anyag és módszer Aneurysmák, Aortadissectio: A II. sz. Pathológiai Intézet érsebészeti anyagai közül 15 hasi aorta aneurysmát és 9 aorta dissectiot mutató szövetet vizsgáltunk (aorta ascendens). Carotis-endarterectomiák és aortabillentyuk: A 16 carotis endarterectomiat és a 14 aortabillentyut a Szegedi Orvostudományi Egyetem Érsebészeti Klinikájáról kaptuk. A szöveteket
8
HE, orcein és RF festés után szemikvantitatív módon osztályoztuk a bennük fellelheto Ca, thrombus és gyulladásos jelek alapján. Coronaria bypass graftok: a 34 elzáródott coronaria bypass graft 21 reoperációra került személybol származott (30 v. saphena graft, 4 a. mammaria). 28 beültetendo érbol is mintát vettünk (24 v. saphena, 3 a. radialis, 1 a. mammaria). A C. pneumoniae immunhisztokémiai kimutatását a fent részletezett módon végeztük.
Eredmények: C. pneumoniae antigén jelenlétét immunhisztokémiai vizsgálattal a 15 aorta aneurysma közül 13 esetben igazoltuk (86%). A vizsgált aorta dissectiok közt 6 pozitív esetet találtunk (66%). A carotis endarterectomiák 92%-a (13/14) bizonyult pozitívnak az immunhisztokémiai vizsgálat során. A 15 billentyu közül 6 adott pozitív reakciót (40%). Nem találtunk összefüggést a jelenlévo gyulladás, meszesedés és vascularisatio valamint a vizsgált antigén pozitivitása között. Az elzáródott graftok intimájában és mediájában az immunhisztokémiai vizsgálat során 82%ban találtunk C. pneumoniae antitest pozitivitást. Az adventitia egy érszakasz kivételével minden esetben pozitív volt. A 24 beültetés elotti v. saphenából 20 nem varicosus, 4 varicositást mutató ér volt. 9 nem varicosus vena falának intima-media részén pozitív lett a C. pneumoniae reakció (45%). Pozitív lett 19 nem varicosus vena adventitiája (95%). Mind a 4 varicosus, beültetés elotti vena intima- media és adventitiája pozitív lett. Az új arteria graftok intima- mediája mentes volt a vizsgált bakteriális antigéntol, de az adventitiájuk pozitívnak bizonyult. Az alacsony esetszám miatt statisztikai elemzést nem végeztünk, a százalékos értékek a tendenciát jelölik.
Megbeszélés Az irodalmi adatok szerint összesen két közlemény foglalkozik a C. pneumoniae elofordulásával fiatal elhunytakból származó erekben. Eredményeink hasonlóak, a tendencia azonos: a laesio nélküli erek nem tartalmaztak C. pneumoniae baktériumot, a korai és az elorehaladott elváltozások közül a súlyosabb laesiokban gyakrabban fo rdult elo a C. pneumoniae, ami e baktériumnak a betegség progresszióját befolyásoló szerepét veti fel. Beteganyagunkban a dohányzás és a C. pneumoniae fertozés közt az összefüggés szignifikánsnak bizonyult. A dohányzás során károsodik az intima permeabilitása, adhéziós kapacitása megno, így könnyebben fertozodik. Másfelol a dohányzás okozta chronicus
9
bronchitis C. pneumoniae fertozéssel járhat, és a fertozött légutakból a C. pneumoniae-t a monocyták az erekhez szállíthatják. Az adventitia érintettségével kevés tanulmány foglalkozik. Anyagunkban az adventitia érintettsége meglepoen gyakori volt mind az atheroscleroticus laesiok, mind a laesio- mentes erek esetén. Felmerül, hogy a fertozés „kívülrol”, a vasa vasorumok felol is eljuthat az erekhez, illetve a media vérellátásának csökkenését okozhatja annak következményeivel. Az aorta aneurysmák és a carotis endarterectomiák vizsgálata során az irodalomban közölt tanulmányokkal összhangban mi is az aneurysmák/endarterectomiák jelentos hányadában igazoltuk a C. pneumoniae jelenlétét. Az aorta dissectiot napjainkig, mint egy degeneratív folyamat eredményét tekintettük. Újabban felmerült fertozések szerepe is a pathomechanizmusban. Anyagunkban a dissecált aorták falában a baktérium antigénjei az esetek több mint felében megtalálhatóak voltak. Jelen ismereteink szerint ezt az összefüggést eddig még nem vizsgálták. Elképzelhetonek tartjuk, hogy az érfalban lévo antigén generálhat olyan folyamatokat, melyek a media mechanikus faktorokkal való ellenállását rontják. A stenotikus aortabillentyuk C. pneumoniae fertozöttségére vonatkozó irodalmi adatok összhangban vannak a vizsgálataink eredményével. A tény, hogy a kardiológiai indikáció alapján eltávolított aortabillentyuk is tartalmazhatnak chlamydiális antigént, alátámaszt ja e baktériumnak általános szív- és érrendszeri károsító szerepének lehetoségét. A késoi graft elégtelenség okainak vizsgálatakor a közelmúltban közölt adatokhoz képest saját vizsgálataink során jelentosebb hányadban találtunk C. pneumoniae pozitivitását az elzáródott graftok falában. A beültetésre kerülo venák falában is nagy számban igazoltunk chlamydialis antigént, míg az arteria graftok beültetés elott csak az adventitiának megfeleloen mutattak pozitív reakciót. Minthogy az artéria graftok hosszabb élettartamúak, mint a vena graftok, ezen eredményünk a kis esetszám ellenére is elgondolkoztató. B/ A falvastagság és a Chlamydia pneumoniae jelenléte koszorúerekben Az elmúlt években felmerült, hogy a media megvastagodása az atheroma kifejlodése szempontjából fokozott kockázatot jelez. Ez alapján a media megvastagodása, hypertrophiája megelozheti az atheroma kialakulását. Megvizsgáltuk fiatalon elhunytakból származó bal leszálló koszorúér különbözo szegmenseinek vastagságát távolabbi atheroma megléte ill. ép ér esetén. Eredményünket összevetettük a C. pneumoniae immunhisztokémiai vizsgálatával.
10
Anyag és módszer Az anyaggyujtés, a klasszifikáció és a C. pneumoniae immunhisztokémiai reakció részleteit illetoen utalok az elozo fejezetre.
1. Morphometriai vizsgálat 30 eset 90 mintáján történt. A mintákat 2 csoportra osztottuk az alapján, ha az arteria más szegmensein találtunk (A) ill. ha nem találtunk atheromát (non-A). A HE festett metszetekrol digitális fényképek készültek. Az érfal különbözo részeinek vastagságát a lemért terület és az intima belso felszínének erre a területre eso hossza alapján számítottuk image analízis (Scion Image) program segítségével. 2. Morphometriai vizsgálatot végeztünk 8 non-A LAD1 szegmensen (4 pozitív és 4 negatív Chlamydia antigénre nézve), melyek kezdo laesiot tartalmaztak. A hypertrophia index számítására új módszert használtunk. Lemértük a különbözo rétegek területét és a sejtsuruséget. A hypertrophia indexet az adott réteg átlagos vastagságának és sejtsuruségének hányadosaként kaptuk. A myoelastikus réteget, mely az un. felso intimától jelentosen eltér szerkezetileg, kizártuk a vizsgálatból. A felso intima (intima a myoleastikus réteg nélkül), és a media hypertrophia index értékeit összevetettük a Chlamydia immunhisztokémiai reakciók eredményével.
Statisztika:
ANOVA
analízist
alkalmaztunk.
Korrelatio
vizsgálata
kontingencia teszttel történt (p? 0,05).
Eredményeink A LAD proximalis szegmensén mind az intima, mind a media megvastagodott, ha atherosclerosis az ér más szakaszán jelen volt. A koszorúerek distalis szakaszán a relatív intima- megvastagodás mutatkozott kórjelzonek, ha az ér egyéb részén volt atheroma. A C. pneumoniae antigén jelenléte a LAD proximális szakaszán emelkedett hypertrophia index értékekkel járt együtt az intimában és a mediában.
Megbeszélés Vizsgálataink szerint a fiatalok koszorúereinek proximalis szakaszán az intima és a media megvastagodása, míg a distalis szakaszokon a relatív intima- megvastagodás bizonyult preatheroscleroticus elváltozásnak. A sejtdenzitás nem növekedett meg a különbözo rétegek megvastagodásakor atherosclerosis fennállása esetén, így a folyamatban valószínuleg nem a proliferáció, hanem az extracelluláris matrix szintézis játszik szerepet. A kapcsolat a media megvastagodása és az intimában zajló atheroscleroticus változások között nem egyértelmu. E kérdében érdekes lehet a C. pneumoniae szerepe. Az
11
irodalomban fellelheto adatok szerint elsoként vizsgáltuk immunhisztokémiailag igazolt fertozés és a fertozés közvetlen környezetében megfigyelheto falvastagság változását. Az intima és media hypertrophiája és a fertozo ágens jelenléte között szignifikáns összefüggést találtunk. Ez az adat hozzájárulhat e microorganizmusnak az érelmeszesedésben játszott szerepének tisztázásához.
Összefoglalás A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az ösztrogén kísérletesen is igazolt kedvezo érrendszeri hatása a hormonpótlás során nem érvényesül maradéktalanul. Noha a noihormonpótló kezelés cardioprotectív hatásának megítélése az elmúlt évek folyamán alapjaiban változott meg, az atherosclerosis pathogenezisében minden bizonnyal szerepet játszik a noi nemi hormonok hiánya. Az ösztrogén biológiai szerepének tisztázása továbbra is fontos szempont. A már feltárt összefüggések mellett feltételezheto más kölcsönhatások létezése is. Azonban eredményeink alapján valószínu, hogy az ösztrogén és a progeszteron vascularis hatása nem a simaizomsejtek gap junction kommunikációjának befolyásolásával valósul meg.
Az infekció szerepének tisztázásához járul hozzá a C. pneumoniae jelenlétének illetve hatásának vizsgálata az atheroscleroticus elváltozásokban. A C. pneumoniae-t egyöntetuen gyakrabban igazoltuk a különbözo vascularis szövetek atheroscleroticus elváltozásaiban és azok adventitiájában, mint laesio- mentes érben. A vizsgálatunk során talált emelkedés a baktérium környezetének extracellularis matrix tartalmában felveti, hogy e microorganizmus krónikus gyulladást tart fenn az érfalban. Ez a krónikus gyulladás vezethet bonyolult folyamatokon keresztül az évek során az intima struktúrájának feltöredezéséhez, lipidaccumulációhoz, és végso soron az atheroscleroticus elváltozások kialakulásához. Úgy gondoljuk, hogy a C. pneumoniae nem „véletlen” lelet a károsodott érfalban, hanem krónikus gyulladást fenntartva, felelos lehet az atherosclerosis kialakulásáért, és a progressziójáért. A jelenlegi érvek és ellenérvek tükrében úgy tunik, hogy a kérdés a makrolid típusú antibiotikumok hatékonyságának eredménye alapján fog eldolni. Ha beigazolódik az a feltevés, miszerint a C. pneumoniae az atherosclerosis egyik rizikófaktora, és jelenléte a betegség progressziójában is szerepet játszik, úgy az antibiotikumok alkalmazásával új távlatok nyílnak a cardiovascularis betegségek kezelésében. .
12
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozom témavezetom és programvezetom, Kádár Anna professzor asszonynak, és témavezetom, Kerényi Tibor professzor úrnak a szakmai támogatásukért. Hálás vagyok kollegámnak, dr. Illyés György docens úrnak, hogy munkám során mindvégig ellátott értékes gyakorlati és elméleti útmutatásokkal, lelkesen segített, bíztatott. Köszönöm Gönczöl Éva professzor asszonynak, hogy a rendelkezésemre bocsátotta a carotis endarterectomiákat és aorta billentyuket. Köszönöm dr. Várbíró Szabolcsnak, dr. Glasz Tibornak, dr. Lódi Csabának, dr. Horváth Annának és dr. Tokés Anna-Máriának az együttmuködésünk során tapasztalt odaadásukat. Meleg szeretettel köszönöm Szik Lászlóné asszisztensnonek az immunhisztokémiai reakciók kivitelezésében nyújtott segítségét, és dr. Schönfeld Tibornak a statisztikai elemzés elkészítését. Köszönöm Balogh Lenkének és Linder Ilának, hogy az adminisztráció útvesztoiben nem hagytak eltévedni. Köszönöm a II. sz. Pathológiai Intézet minden dolgozójának, hogy ösztöndíjas éveim alatt befogadtak és szurkoltak nekem, Schaff Zsuzsa professzor asszonynak, hogy ösztöndíjam lejárta után is biztosított támogatásáról. Köszönöm két kicsi fiamnak, hogy néha lemondtak az esti mesérol, és férjemnek, hogy mindig mellettem állt.
13
Az értekezés témakörében megjelent publikációk: Folyóirat közlemények: 1. E. Hortoványi, Sz. Várbíró, A.-M. Tokés, Gy. Illyés, B. Székács, S. Paku, T. Kerényi, A. Kádár: Connexin 43 expression in rat aortic smooth muscle after ovariectomy and hormonal replacement. Pathology Research and Practice, 2001 197:109-12. 2. Hortoványi Eszter, Illyés György, Glasz Tibor, Kulka Janina, Kádár Anna: Chlamydia pneumoniae fiatal felnottek koszorúereiben. Lege Artis Medicinae, 2001 11(8-9):542-47. 3. E. Hortoványi, Gy.Illyés, T. Glasz, A. Kádár: Chlamydia pneumoniae in different coronary artery segments in the young. Pathology Research and Practice, 2002 198:19-23. 4. E. Hortoványi, Gy.Illyés, A. Kádár: Early atherosclerosis and Chlamydia Pneumoniae Infection in the Coronary Arteries. Pathology Oncology Research, 2003 9(1): 42-48. 5. T. Glasz, E. Hortoványi, G. Mózes, Á. Szik, M. Kardos, I. Sziller, Z. Bán, A. Tóth, I. Kassai, F. Horkay, A. Kádár: Chlamydia pneumoniae in coronary bypass grafts of redo patients. Pathology Research and Practice-be elküldve.
Nyomtatásban megjelent absztraktok: 1. A. Horváth, T. Glasz, E. Hortoványi, G. Füst, I. Karádi, A. Kádár, F. Horkay, G. Mózes, Á. Szik, I. Sziller, B. Nagy, Z. Bán, A. Tóth, I. Kassai, G. Dudás. Infection of restenotic coronary bypass grafts by Chlamydia pneumoniae and anti-cholesterol antibodies (ACHA) in the serum of patients with severe coronary artery disease. XVIIIth Congress of the European Society of Pathology 2001 September, Berlin. 2. E. Hortoványi, A.-M. Tokés, Sz. Várbiró, M. Jäckel, Gy. Illyés, T. Kerényi: Effect of ovariectomy and hormone replacement on the connexin43 expression of the vascular smooth muscle cells. J of Submicroscopic Cytology and Pathology 2000, 32(3):452E. Eloadások: 1. Chlamydia pneumoniae fiatal felnottek koszorúereiben. Hortoványi Eszter, Illyés György. Ph.D. Tudományos Napok 2001. Február 21-22, Budapest 2. Development and Fate of Atherosclerosis. A. Kádár, Gy. Illyés, E. Hortoványi, T. Glasz. 50th Congress of European Society for Cardiovascular surgery; 2001. June 20-23, Budapest. 3. Effect of Chlamydia pneumoniae infection on long-term coronary artery bypass grafts. T. Glasz, F. Horkay, E. Hortoványi, G. Mózes, Á. Szik, A. Kádár, I. Sziller, B. Nagy, Z. Bán, A. Tóth, I. Kassai, G. 50th Congress of European Society for Cardiovascular surgery; 2001. June 20-23, Budapest.
14
4. Early atherosclerotic changes. A. Kádár, G. Illyés, E. Hortoványi. European Congress of Pathology, XVIIIth Congress of the European Society of Pathology; 2001 Sept 8-13, Berlin. Egyéb témában megjelent közlemények: Folyóirat: 1. A.-M. Tokés, E. Hortoványi, Gy. Csordás, J. Kulka, G. Mózes, A. Hatalyák, A. Kádár: Immunohistochemical localisation of tenascin in invasive duvtal carcinoma of the breast. Anticancer Research, 1999 19:175
2. A.-M. Tokés, E. Hortoványi, J. Kulka, M. Jäckel, T. Kerényi, A. Kádár: Tenascin expression and angiogenesis in breast cancers. Pathology Research and Practice, 1999 195:821-828. Nyomtatásban megjelent absztrakt: 1. A.-M. Tokés, S. Paku, S. Toth, E. Paál, E. Hortoványi, A. Kádár: The effect of tenascin on focal adhesion plaques added to cell cultures. 17th European Congress of Pathology and XIX Spanish Congress of Pathology. Virchow Archiv. 1999, 435 (3): P-140:227 2. E. Hortoványi, A.-M. Tokés, M. Jäckel, T. Kerényi, A. Kádár: The reation of tenascin and angiogenesis in breast cancer. XXII International Academy of Pathology and 13th World Congress of the Environmental Pathology 1998 Oct 18-23, Nice- France 3. A.-M. Tokés, E. Hortoványi, Z. Szentirmay, M. Jäckel, T. Kerényi, A. Kádár: Examination on tenascin distribution and DNA content in invasive ductal breast carcinomas. XXII International Academy of Pathology and 13th World Congress of the Environmental Pathology 1998 Oct 18-23, Nice- France 4. M. Jäckel, T. Kerényi, E. Hortoványi, A.-M. Tokés, H. Gyory, A. Kádár: Metastatic posttraumatic angiosarcoma of the bones. XXII International Academy of Pathology and 13th World Congress of the Environmental Pathology 1998 Oct 18-23, NiceFrance
15
