Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai

Előadó: Dr. Grónai Éva főorvos

Nemzeti Munkaügyi Hivatal – Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály E-mail cím: [email protected] Telefonszám: 06 1 459 3050


Tolsztoj 82 éves korában írta a következőket: „Késő öregkorban azt gondolják az emberek, hogy életük végéhez közelednek, pedig éppen hogy az életük legértékesebb legszükségesebb munkája folyik önmaguk és mások számára. Az élet értéke fordítottan arányos a haláltól való távolság négyzetével.”

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai A XXI. század fő célkitűzése a minőségi öregedés és öregkor. Az öregedés az élet természetes velejárója és nem betegség, még ha növeli is számos betegség kialakulásának kockázatát. Az öregedést a tudósok is különféle módon definiálják. A mai napig nincs egyetértés abban, hogy mi számit az öregkor alsó határának. Beköszöntének pontos idejét nem lehet éles határvonallal elválasztani, mert nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy fokozatos folyamat eredménye. Az életszakaszok beosztását a WHO újabban a −50-60-ig áthajlás kora, −60-75-ig idősödés kora, −75-90-ig időskor, −90 fölött aggkor és 100 év felett matuzsálemi kor.


Korunk globális jellemzői: a népességrobbanás, a hosszabbéletűség és az információrobbanás. 2001-re a világ népessége elérte a 6,1 milliárdot, és évente 1,3%-kal, közel 80 millióval gyarapodik. Ennek a növekedésnek a felét hat nagynépességű ország adja, India (21%), Kína (12%), Pakisztán (5%), Nigéria (4%), Banglades (4%) és Indonézia (3%). 2050-re a világ népessége 7,9-10,9 milliárd lehet. A fejlett régiókban jelenleg 1,2 milliárd ember él, és a következő 50 évben érdemi gyarapodásuk nem várható. Századunk közepére 39 fejlett ország népessége csökkenhet. Ezek között nevesíthetők: Japán és Németország (14%-kal), Olaszország és Magyarország (25%-kal), Oroszország, Grúzia és Ukrajna (28 és 40%-kal).

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai A 65 év felettiek számában drasztikus emelkedés várható 2050-ig: az EU új tagállamaiban ez a korosztály 88%-kal, a régi tagállamokban 75%-kal lesz népesebb, mint 2004-ben. A legnagyobb növekedés a 80 év fölöttiek esetében várható: az ő arányuk az EU tagállamainak átlagában 174%-kal lesz nagyobb a jelenleginél. Pillanatnyilag minden ötödik magyar állampolgár betöltötte a 60. életévét, arányuk elérte a 20%-ot, számszerűen ez 2 millió lakost jelent. A 100 gyermekkorúra eső időskorúak száma, melyet az „öregedési index” fejez ki. Összességében a magyar népesség öregedési indexe 108-110 között van. Az EU tagországainak kedvezőtlenebb a helyzet, nem tartozunk a legöregebb kormegoszlású európai országok közé. A idősödés demográfiai jellemzői közül kiemelhető a "feminizáció", ami azt jelenti, a férfiak halálozása kifejezettebb, mint a nőké.


A világon jelenleg 606 millió 60 év felettiek száma, amely 2050-re 2 milliárdra nő. Magyar adatok: − Munkavállalási kornál fiatalabb (15 év alatti) ~ 1,6 millió fő − Munkavállalási korú (15 év és 62 év közötti) ~ 6 millió fő − Nyugdíjas korú (62 év felett) ~ 2,4 millió fő


Elfogadott állásfoglalás, hogy az idősödés és időskor nem egységes mintaként kezelhető, a harmadik életszakasz nem a "szürkék tömege", hanem az egyedi idősödés normál és kóros elváltozásainak sokfélesége. Az is hangsúlyozható, hogy nem a "naptári évek" szerint idősödünk, és igen nagy különbségek vannak az egyes idős emberek egészségét és életminőségét kifejező jellemzők között. Mivel az idősödés az egész életút folyamataival összefüggésben alakul, fontos jellemzője a teljes életút úgynevezett "Funkcionális Kapacitásának" (FK) alakulása. Az FK a személyes testi, lelki és szociális működések kapacitásait jelenti.

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai A kor előrehaladtával csökken: − A fizikai munkaképesség: a szív és a légző rendszer teljesítménye. − Az izomerő 30 éves kor után évente körülbelül 1–2%-kal csökken. − A kisebb fizikai teljesítőképesség főként a nagy fizikai munkateherrel járó munkakörökben okoz problémát; − Az európai munkahelyek mintegy 30%-ban a rossz testtartásban végzett munka jellemző, nehéz tárgyak emelését vagy monoton munkát feltételez. − Mindazonáltal minden korban jelentősek a különbségek az egyének között a funkcionális képességek tekintetében.

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai Az idősödés folyamata szoros összefüggésben áll az egyén egész életútjával. A „normál idősödési folyamatoknak" megvannak a maguk tényei. A testi működések funkcióvesztésének folyamata 30 éves és 90 éves életkor között: − az izmok tömege és ereje 30%-kal csökken, − az idegrostok ingerületvezetése 15-25%-kal lassul, − az agy tömege mintegy 30 dekagrammal kevesebb lesz, − a nyelven az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250-ről 40-50 lesz, − a testen átáramló vér mennyisége felére csökken, − a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra már felére csökken, − a vese kiválasztó működése több mint felével csökken, − a látás és a hallás 70-80%-ban érintett.


Az

idősek az ún. sérülékeny vagy vulnerabilis csoportba tartoznak.

Ez az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során.


− Az idősebb munkavállalók fontos részét képezik a modern társadalmak munkaerejének, számuk pedig növekedni fog az elkövetkező évtizedekben. − Az idősebb munkavállalók más nemzedékekhez képest eltérő készségekkel és kompetenciákkal rendelkeznek. Nélkülük szakemberhiánnyal, a strukturális és hálózatépítési kapacitások elégtelenségével kell szembenézni. − Fontos ugyanakkor a hallgatólagos tudás a fiatalabb nemzedékeknek történő átadása is. A munkahelyi kompetenciák legerősebb kombinációja a különböző nemzedékek különböző erősségein alapul.


A munkahelyi kormenedzsment: − kormenedzsment mint a vezetők és felettesek alapfeladata és kötelessége, − az idősödésnek szentelt nagyobb figyelem, − az idősödés korrekt megítélése, − humánerőforrás-politikába kell foglalni a kormenedzsment, − a munkaképesség és a termelékenység előmozdítása, − egész életen át tartó tanulás biztosítása, − korbarát munkabeosztás, − a kornak megfelelő egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása, − biztonságos és méltóságos átmenet a nyugdíjas életbe.

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai Munkahelyi kockázatok: – fizikai – fiziológiai – mentális – pszichés – kémiai – biológiai – pszichoszociális – ergonómiai – fizikai

Munkahelyi megterhelés/Hatás

Igénybevétel

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai A munkakörnyezetben jelenlévő kóroki tényezők esetében, A hatályos törvényben, rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében az egyes munkahelyeken a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel az idősek egészségét és biztonságát garantálni kell. A foglalkoztatás körülményeiről a kockázatalapú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során kell dönteni.


Az Európai Unió 89/391-s számú irányelve, valamint az 1993. évi XCIII. törvény „a munkavédelemről” 50/A§-ra előírja, hogy az idős munkavállalókat, hasonlóan az egyéb vulnerábilis csoportokhoz (nők, terhesek, nem régen szült és szoptató anyák, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek) külön jogszabályban foglaltak szerint óvni az őket érintő egészségi kockázatoktól.


Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására, adaptálására. A foglalkoztatásról a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő egészségi kockázatok ismeretében kell a foglalkozás-egészségügyi orvosnak döntenie. Ehhez nyújt segítséget a 33/1998 NM rendelet, amely szabályozza a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat és az 8-s számú mellékletében tételesen meghatározza a mérlegelés szempontjait.

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai Magából a munkavégzésből származó megterhelések: − Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka − Kényszertesthelyzetben végzett munkák (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajolt felsőtesttel, fej felett végzett tartós tevékenységet) − Idős nők számára tiltottak, idős férfiak számára esetenkénti döntés lehetséges − A kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munkák csoportjába általában kézzel végzett, erőkifejtést is igénylő szerelőmunkák (pl. műszeripar) − Egyedi döntés szükséges

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai Fokozott pszichés megterhelés: Időkényszer feltételei között végzett tevékenység −esetenkénti döntés lehetséges. A fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység,ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át. Az időkényszer vagy időhiány viszonyai között igényelt döntési feladatok; nagy tömegű és eltérő jelentőségű információ felvétele és értékelése; nagy pontosságú ellenőrzés zavaró ingereket tartalmazó környezetben. Ide sorolhatók a számítógépes adatrögzítés és a pénztárgépkezelés is. Idősek számára esetenkénti döntés lehetséges.


A munkakörnyezetből eredő kóroki tényezők Fokozottan terhelő munkahelyi klíma Hőterhelés – a hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka e munkavállalói csoport számára tiltott; – a hőexpozícióban végzett közepesen nehéz fizikai munka az időseknél esetenkénti döntés lehetséges, – a hőexpozícióban végzett könnyű fizikai munka idősek számára megengedett (esetleg mérlegelés kérdése).

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai Hideg munkakörnyezetben végzett munka Szabadtéri munka, ha a napi átlagos középhőmérséklet a +4 °C-ot nem haladja meg; Zárt térben (elsősorban a hűtőipar mélyhűtött raktárai jönnek szóba), ha a hőmérséklet a +10 °C-ot a munkaidő 50%-ában nem haladja meg. Idősek számára megengedett.


Nedves munkakörnyezetben végzett munka – Nedves munkakörnyezetnek az tekinthető, ahol a munkakörnyezet miatt a dolgozó munkaruhájának, illetve lábbelijének átnedvesedése csak vízhatlan védőeszköz viselésével kerülhető el (pl. galvanizálás, konzervgyártás bizonyos munkafolyamatai). Idős nők számára tiltott tevékenység, Idős férfiak számára megengedett (egyéni mérlegelés!).

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai Kémiai kóroki tényezők Nagyon mérgező, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója: – A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (ezek közé kell sorolni - tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert), szerves oldószerek, ólom, higany vegyületek, antibiotikum gyártása, hormonok előállítása, – Ezek gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével, közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás) járó munka; – Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében.


Fizikai kóroki tényezők: Határérték feletti kéz-kar, egésztest vibráció túlnyomáson végzett munka (pl. búvárok) A felsorolt munkavégzésből eredő fizikai kóroki tényezők hatásában idős munkavállaló nem foglalkoztatható.


− A bemutatott egészségi kockázatokon túl, számtalan egyéb, munkavégzésből és munkakörnyezetből eredő megterhelést tárhat fel a munkahelyi kockázatbecslés. − Amennyiben a munkáltató megfelelő prevenciós intézkedéssel, azok hatását megelőzi az idős munkavállalók foglalkoztatásának nincs akadálya. − Az alkalmazás kizárólag a foglalkozás-egészségügyi orvos vizsgálata és szakvéleménye alapján lehetséges.


Az örömteli munkavégzésnek, egészségvédő és egészségmegőrző hatása van, amit már az ókori görögök is hirdettek. „Semmi sem rombolja annyira az ember testét, mint a tartós tétlenség.” (Arisztotelész)

Köszönöm a figyelmet!

Idősödő munkavállalók foglalkoztatatásának kiemelt szempontjai

Recommend Documents