Idiómák megértésének vizsgálata gyerekek körében Szücs Márta MTA Nyelvtudományi Intézete SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék
[email protected]
IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február 5.
Az előadás célja 8 és 10 éves gyerekeknél mekkora a szerepe az idiómák megértésében: • a nyelvi kontextusnak • az idiómák szemantikai típusának • a gyerekek metanyelvi tudásának
Elméleti háttér Interpretációs modellek (Cooper 1999) • Idiómalista hipotézis (Bobrow és Bell 1973) • Lexikai reprezentációs modell (Swinney és Cutler 1979) • [Bővített] Lexikai reprezentációs hipotézis (Gibbs1992, 1994) • Kompozíciós modell (Gibbs, Tabossi, Zardon) Schnell (2006) Thuma és Pléh (2001) vizsgálataira alapozva vegyes modellt feltételez a részeiben elemezhető idiómákat dekompozicionálisan az elemeire nem bontható kifejezéseket holisztikus feldolgozással értelmezzük (szövegkörnyezet) a gyakoriság facilitáló tényező
Metodológiai előzmények Levorato and Cacciari (1999, 2004) • Szemantikailag elemezhető és nem elemezhető idiómák • Feleletválasztós teszt
Bernicot et al. (2007) • Idióma-kép párosító feladat számítógépes animációval • Szó szerinti és átvitt értelmű befejezés
Cain et al. (2005) • 56 idióma (meglévő és új) • Idióma magyarázat
Cain et al. (2009) • 24 idióma (meglévő és új) • Feleletválasztós feladat
A vizsgálat célja a) az életkor és a kontextus szerepére vonatkozó magyar nyelvű adatok gyűjtése b) az eltérő szemantikai jegyekkel rendelkező idiómák megértésében mutatkozó különbségek feltárása c) a gyerekek metanyelvi tudása és az idiómák megértésében nyújtott teljesítményük közötti összefüggés mértékének megállapítása
Kutatási kérdések Az idiómák megértése során a gyerekeknél • milyen mértékű a kontextus hatása? • melyik életkorban jelentősebb a kontextus szerepe? • az idiómák szemantikai típusának milyen szerepe van kontextus nélkül ill. kontextusban? • milyen mértékű összefüggés van a gyerekek metanyelvi tudása és a teljesítményük között?
Hipotézisek • A kontextus szerepe mindkét életkorban jelentős, de a 8 éveseknél nagyobb mértékben növeli a teljesítményt • Az idiómák szemantikai típusa nem játszik szignifikáns szerepet sem kontextusban, sem kontextus nélkül, de a gyerekek transzparens idiómák esetén jobb teljesítményt nyújtanak • A gyerekek megértése és az idiómák jelentésének ismeretére reflektáló metanyelvi tudásuk között erős korreláció, összefüggés lesz
1. vizsgálat Metódus 1. Résztvevők 113 általános iskolás gyerek (58 fő 8 éves, 55 fő 10 éves) 2. Anyag Idiómák • A frazeológiai egységek egy szűkebb csoportja • Nem homogén csoport • Legalább két szó kapcsolata • Lexikai rögzültség/állandósultság • Szemantikai átlátszóság (opaq, transzparens) • Kétértelműség (átvitt, szó szerinti)
Az idiómák szemantikai típusai 1. Egyjelentésű idiómák (csak átvitt jelentésük van) unikális elemet tartalmaz dugába dől ‘nem sikerül’ alogizmusok nyaka közé kapja a lábát ‘sietni kezd’ 2. opaq/nem transzparens (elhomályosult metaforán alapul) kosarat ad valakinek ‘visszautasít valakit vagy valakinek az ajánlatát’ 3. transzparens (világos metaforán alapul) fordul a kocka ‘megfordul a szerencse’
Idiómák kiválasztása előteszteléssel: • a 30 legismertebb idióma kiválasztása melyek között az idiómák valamennyi szemantikai típusa előfordult • 88 egyetemi hallgató (16 férfi 72 nő, 19-23 közötti) osztályozta az idiómákat ismertség tekintetében: az idióma ismeretlen, nem hallotta még (0) hallotta már, de nem biztos a jelentésében (1) hallotta, ismeri a jelentését, de nem szokta használni (2) ismeri a jelentését és használni is szokta (3)
3. Feladatok és eljárás Feleletválasztós teszt felveszi a nyúlcipőt a) felhúzza a nyúlszőrből készült cipőjét (szó szerinti) b) sétál (asszociatív) c) elkezd sietni (idiomatikus)
?
2. vizsgálat Metódus 1. Alanyok • Ugyanaz a 113 gyerek vett részt a vizsgálatban egy héttel az első vizsgálat után 2. Anyag Ugyanaz a 30 idióma 3. Feladatok és eljárás Rövid történetben (1-2 mondatos idiomatikus kontextus) jelentek meg az idiómák Mindegyik történet könnyen érthető volt a gyerekek számára
Feleletválasztós teszt
Jani későn indult iskolába, ezért felhúzta a nyúlcipőt, hogy időben odaérjen. nagyon sietett (idiomatikus) b) felvette a nyúlbőrből készült cipőjét (szó szerinti) c) gyalog ment (asszociatív) a)
The picture by Andrea Madár
Eredmények: a kontextus és az életkor hatása kontextus nélkül
kontextusban
válaszok szó szerinti %
asszociatív %
idiomatikus %
szó szerinti %
asszociatív %
idiomatikus %
8 évesek
6,3
19,2
74,5
2,8
7,3
89,9
10 évesek
0,9
10,5
88,6
0,4
2,3
97,3
kor
Táblázat 1. A szó szerinti, asszociatív és idiomatikus válaszok százalékos aránya kontextus nélkül és kontextusban életkor szerint
Eredmények: a kontextus hatása **
**
**
** *
p< 0,01 p< 0,05
A kontextus hatása • 8 éveseknél • 10 éveseknél • összes gyereknél szignifikáns
Eredmények: az életkor hatása **
**
**
** *
p< 0,01 p< 0,05
Az életkornak is szignifikáns szerepe van.
Eredmények: A kontextus és az életkor hatása
A kontextusnak nagyobb a szerepe a 8 éveseknél, mint a 10 éveseknél
A kontextus (Partial Eta Squared=0,510) kb. kétszer fontosabb tényező, mint az életkor (Partial Eta Squared=0,240)
Eredmények: az idiómák szemantikai típusának hatása 8 évesek Idiómák típusai
Egyjelentésű idiómák
Opaq idiómák
Transzparens idiómák
10 évesek
Kontextus nélkül (%)
Kontextusban (%)
Kontextus nélkül (%)
Kontextusban (%)
szó szerinti
5,65
1,85
1,7
0,4
asszociatív
16,4
6,6
8,65
1,6
idiomatikus
77,95
91,55
89,65
98
szó szerinti
4,8
2,1
0,5
0
asszociatív
18,2
8,7
9,2
3,2
idiomatikus
77
89,2
90,3
96,8
szó szerinti
7,9
4
0,6
0,7
asszociatív
21,8
7
12,9
2,2
idiomatikus
70,3
89
86,5
97,1
Válaszok
Táblázat 2. A szó szerinti, az asszociatív és az átvitt értelmű válaszok százalékos aránya kontextus nélkül és kontextusban az idiómák típusa és életkor szerint
Eredmények: az idiómák szemantikai típusának hatása kontextus nélkül ** **
** *
p< 0,01 p< 0,05
• Az idiómák szemantikai típusa hatással van a gyerekek teljesítményére. • Az egyjelentésű és a transzparens, az opaq és a transzparens idiómák megértése között szignifikáns eltérés van.
Eredmények: az idiómák szemantikai típusának hatása kontextusban **
** *
p< 0,01 p< 0,05
• Kontextus hatására csökken a különbség. • Szignifikáns különbség csak az egyjelentésű és a transzparens idiómák megértése között van.
Metanyelvi tudás • Többféle elnevezése, meghatározása van: metanyelvi tudás~metanyelvi tudatosság stb. • Nyelvi képesség • Nyelvről való gondolkodás, nyelvről való beszéd (Kassai 2001) • A nyelvi rendszer (szerkezete és működési szabályai) Tunmer & Bowey (1984) képezik a gondolkodás tárgyát (Göncz 2003) Vizsgálatban • a nyelvi rendszer vmely elemei közötti kapcsolat ismeretére reflektáló tudás • idiómák forma–jelentés kapcsolatának ismeretére reflektáló tudás Kérdés: Ismeri-e az alábbi kifejezés jelentését?
Összefüggések a metanyelvi tudás és a teljesítmény között Korreláció értéke (Pearson correlation)
Összefüggés a teljesítmény és a metanyelvi tudás között
kontextus nélkül
0,082
-
kontextusban
-0,024
-
kontextus nélkül
-0,077
-
kontextusban
-0,179
-
kontextus nélkül
0,143
-
kontextusban
0,057
-
kontextus nélkül
0,177
-
kontextusban
-0,099
-
kontextus nélkül
-0,065
-
kontextusban
-0,052
-
kontextus nélkül
0,116
-
kontextusban
0,067
-
Teljesítmény
Összes gyerek 8 évesek 10 évesek Egyjelentésű idiómák Opaq idiómák Transzparens idiómák
Eredmények: a teljesítmény és a metanyelvi tudás összefüggései Kérdés: Milyen erősségű összefüggés van az idiómák jelentésével kapcsolatos metanyelvi tudás és a teljesítmény között? Nagyon gyenge korreláció van, vagyis nincs összefüggés • sem az összes gyerek esetében • sem 8 éveseknél • sem 10 éveseknél • sem kontextus nélkül, sem kontextusban • sem idiómatípusonként a metanyelvi tudás és a teljesítmény között
Összefoglalás 1. A kontextus és az életkor jelentős szerepet játszik a megértés során 2. Az idiómák szemantikai típusai között különbség mutatkozik a megértésben: a várttól eltérően a transzparens idiómáknál van a legalacsonyabb teljesítményszint 3. A gyerekek metanyelvi tudása nincs szoros összefüggésben a teljesítményükkel
Irodalom Bernicot, J. et al. (2007) Nonliteral language forms in children: In what order are they acquired in pragmatics and metapragmatics?, Journal of Pragmatics (39) 2115−2132. Bobrow, S. &Bell, S. (1973). On catching on to idiomatic expressions. Memory and Cognition, 19, 295−308. Cacciari, C.& Tabossi, P. (1988). The comprehension of idioms. Journal of Memory and Language, 27, 668−83. Cain, K. et al. (2005) The relation between children’s reading comprehension level and their comprehension of idioms, Journal of Experimental Child Psychology (90) 65–87. Cain, K et al. (2009) The development of idiom comprehension: An investigation of semantic and contextual processing skills, Journal of Experimental Child Psychology (102) 280−298. Cooper, C.T. (1999). Processing of idioms by L2 learners of English. TESOL Quarterly 33/2. Gibbs, R. (1992). Categorization and Metaphor Understanding. Psychological Rewiew, 99, 572−77. Gibbs, R. (1994). The poetics of Mind. Cambridge, UK, Cambridge University Press. Göncz Lajos (2003). A metanyelvi képességek fejlődése egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél in Lengyel Zsolt szerk. Alkalmazott Nyelvtudomány III. évf. 2. 5–20. Kassai Ilona (2001) Metanyelvi tudatosság és olvasási képesség in Csapó Benő szerk. I. Országos Neveléstudományi Konferencia. Program. Tartalmi összefoglalók. Budapest, MTA Pedagógiai Bizottság, 304. Levorato, M. C.-–Cacciari, C. (1999). Idiom comprehension in children: Are the effects of semantic analysability and context separable? Euorpean Journal of Cognitive Psychology, 11(1), 51–66. Levorato, M. C.–Nesi, B.–Cacciari, C. (2004). Reading comprehension and understanding idiomatic expressions: A developmental study. Brain and Language 91, 303–314. Schnell Zsuzsanna (2006). Tudatelmélet és pragmatika, in Gervain, Kovács, Lukács, Racsmány szerk. Az ezerarcú elme, Akadémiai, Bp. 102−117. Swinney, D. & Cutler, A. (1979). The access and processing of idiomatic expression. Journal of Verbal Learning Verbal Behaviour, 18, 523−34. Thuma Orsolya és Pléh Csaba (2001).Kétértelműség és dekompozíció a magyar nyelvben, in Pléh, Lukács szerk. A magyar morfológia pszicholingvisztikája, Osiris, Bp. 39–53. Tunmer, W. E. & Bowey, J. (1984) Metalinguistic awereness and reading acquisition, in Tunmer, Herriman eds. Metalinguistic awereness in children. Theory, research, and implication, Berlin, Springer Verlag, 144–166.
Köszönöm a figyelmet!
