I.4 Szállodai jogszabályok

1

Bevezetés a szállodák világába (Introduction to Hotels)

I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation)

I.4 Szállodai jogszabályok (Legal requirements of Hotel Operation)

Dr. Juhász László PhD

2013


I.4 Szállodai jogszabályok

2

Vázlat Bevezetés a szállodák világába ......................................................... (Introduction to Hotels) ................................................................................................................................................. I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation) 1. Szállodaipar és története (History of Accommodation) 2. Szálloda piaci elemei (Elements of Hospitality Market) 3. Minőség szerepe a szállodákban (The role of quality in hotels) 4. Szállodai jogszabályok (Legal requirements of Hotel Operation) II. Szállodák koncepciója 5. Szállodák tevékenységei 6. Szállodák csoportosítása 7. Szállodák szolgáltatásai 8. Szállodák épülete és berendezései

(Concept of Hotels) (Facilities of Hotels) (Grouping of Hotels) (Hotel Services) (Hotel Building and equipments)

III. Szállodák részlegei 9. Szálloda piaci-gazdálkodás részlegei 10. Szálloda vendégfogadási részlege 11. Szállodaemelet részlege 12. Szállodai vendéglátás részlege 13. Szállodai specializáció részlegei 14. Szállodák támogató részlegei 15. Bevezetés a szállodákba összegzés

(Hotel Departments) (Sales and Reservation Department) (Front Office Department) (Housekeeping Department) (Hotel Food and Beverage Department) (Departments of Hotel Specialization) (Support departments to hotels) (Introduction to the word of hotels)



3

Tartalomjegyzék I.4. Szállodai jogszabályok .................................................................................................. 4 1. Jogszabályi környezet ..................................................................................................... 8 1.1 Nemzetgazdasági ágak A – U.......................................................................................... 8 1.2 Turizmus Tőrvény ......................................................................................................... 10 1.3 Kereskedelmi Tőrvény .................................................................................................. 13 1.4 Polgári Tőrvénykönyv ................................................................................................... 14 1.5 Szálloda jogszabályok kiemelése .................................................................................. 17 2. Szállodák működési engedélyei .................................................................................... 19 2.1. Működési engedélyek ................................................................................................... 20 2.2 Bejelentési kötelezettségek ............................................................................................ 21 3. 239/2009 Kormányrendelet........................................................................................... 22 3.1 Szálláshely létesítmények .............................................................................................. 22 3.2 Szálláshely üzemeltetési engedély kérelme................................................................... 24 4. Szállodák engedélyezési és üzemeltetési követelményei ............................................ 26 4.1 Szállodák engedélyezési követelményei ....................................................................... 26 4.2 Szállodák üzemeltetési követelmények ......................................................................... 28 5. Munka Tőrvénykönyve ................................................................................................. 30 6. Virtuális szálloda témaköre .......................................................................................... 39 7. Ellenőrző kérdések ........................................................................................................ 40 Összefoglaló ........................................................................................................................ 41 Szójegyzék ........................................................................................................................... 42 Referencia lista .................................................................................................................... 43 1. számú melléklet ............................................................................................................... 44



4

I.4. Szállodai jogszabályok Cél, a turizmus és a szálláshely szolgáltatás makró környezeti elemeiből a jogi környezet, ismertetése, amely hatással van a turizmus szereplőinek minden napjaira a vállalkozásalapítástól a szerződéskötéseken keresztül a munkaviszony létesítésig. Környezeti elemek a szállodaüzemeltetés esszenciális elméletben, 1. Külső makró környezet 2. Globális turisztikai környezet 3. Lokális piaci-környezet 4. Közvélemény környezet. Külső makró környezet tényező hat elemet tartalmaz, mint 1. Jogi környezet 2. Szociális környezet 3. Technikai környezet 4. Politikai környezet 5. Ökológiai környezet 6. Közgazdasági környezet a. Nemzetgazdaság helyzete b. Általános gazdasági szabályozás c. Közteherviselés rendszere Szobakiadás és pótágy használat a szolgáltatás, a szálláshely szolgáltatás létesítményi közül a szállodákban. Szolgáltatás (Service) Interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a személyzet közt, van intimitása és időtartama. Egymásra hat a vendég (interakció) és az első vonalban dolgozó munkatárs, ez megnyilvánul a kommunikációban, testbeszédben. Az így kialakult kapcsolat lehet semleges, de elfogadó lehet szimpatikus vagy lehet unszimpatikus. A első benyomáson alapuló kapcsolatot a személyiségi karakterek befolyásolják.1 Ügylet lebonyolítás, (tranzakció), maga a szolgáltatás lebonyolítása, a bejelentkezés folyamata vagy reggeli kiszolgálása, de lehet a gyógyászati masszázs elvégzése. Szállodaipar szolgáltatása összetett, mert magas időtartama és intimitása. Például a rendezvényszolgáltatásnak vagy vendéglátásnak alacsony az időtartama és az intimitása is.

1

Szállodai szolgáltatások lebonyolításában a Gondoskodó – segítő, a Megfigyelő – átlátó, az Alkalmazkodó – elégedett munkatársak előnyt jelentenek. A Melankolikus – más vagyok, a Kétkedő – kétségeim vannak, az Ötletzsák – boldog vagyok, típusok együttdolgoznak az előbbi három igen kedvező típussal. Ugyanakkor kétsége, hogy a vendéggel szembe a Maximalista – igazam van, a Menő – sikeres vagyok és a Főnök – erős vagyok típus képes-e hosszútávon átérezni a szolgáltatás lényegét.



5

Szolgáltatás – szolgálat - szolgaság „Servire contra Servant contra Servus” A szolgáltatóiparban különösen a szállodaiparban és egészségügyben különösen nehéz kiegyensúlyozni ezt a hármasságot. A szerző úgy gondolja, hogy a Ritz Carlton Hotel találta meg az egyik legjobb megoldást, amit a mottójában is kifejez.2 Képzettség kell ahhoz, hogy felkészüljünk a vendégek igényeinek felismerésére és proaktív módon eljárni az igények kielégítésére. „Szolgáltatás mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás vagy fogyasztás céljából felkínálható, és amely valamilyen szükségletet vagy igényt elégít ki.” (Kotler, 1991) Szolgáltatás egy olyan tevékenység eredménye, amely szükségképpen a szállító és a vevő találkozásánál megy végbe, és általában nem kézzel fogható.” Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány 3.4.2. pontja megfogalmazásában. Szolgáltatás Interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a személyzet közt van intimitása és időtartama. (Dr. Juhász, 2009) Szolgáltatás az erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenységekre (Tana, 2010) Áttekintetünk néhány meghatározást a szolgáltatásra. Két esetben megjelenik két szereplő a vevő és eladó, vendég és személyzet. Két esetben pedig a marketing orientációs, a szolgáltatás fogalma.

Szállodagazdálkodás esszenciális területei A jogszabályi környezet hatással van a szállodagazdálkodás minden esszenciális területére. Piaci-gazdálkodás A gazdálkodási ciklus első lépése a koncepció, a misszió, a jövőkép meghatározása és erre alapuló középtávú és éves marketingtervek elkészítése. Amely alapján a szálloda piacra helyezhető „disztribúció”, értékesíthető és foglalható lesz. Avendég érkezés előtti tevékenységeke foglalja magába ez a gazdálkodási terület. Jogszabályok Alapvetően PTK szerződésekre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok vannak előtérben. A szállodaalapítás és vállalkozás indítás jogszabályai is ide sorolhatók.

2

The Ritz-Carlton Hotel Company, L.L.C., Motto: "We are ladies and gentlemen serving ladies and gentlemen.„ Forrás: http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/GoldStandards.htm

Dr. Juhász László PhD.


6

Bevétel-gazdálkodás Vendégérkezése előtti gazdálkodási terület, az időszakos árképzéstől a foglalások befogadásáig terjed a tevékenység. Jogszabályok Alapvetően PTK szerződésekre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok vannak előtérben. Emberi erőforrás-gazdálkodás A megtervezet volumenek ismeretében az élőmunka-gazdálkodás ez a terület a munkaügyi előírások, a létszámszámítás, a személyi költséggazdálkodás és a humánpolitika terülte tartózik ide. Jogszabályok Munka Tőrvénykönyv, munkaügyi felügyeletre vonatkoznak az elsődleges jogszabályok.

1. Kép Szállodagazdálkodás esszenciális területei Szerző szerkesztése 2005

Eredmény-gazdálkodás A megtervezet volumenek és bevételek ismeretében a költséggazdálkodás területe az eredmény kimutatásokig terjed. Jogszabályok Alapvetően PTK szerződésekre és számvitelre vonatkozó szabályok vannak előtérben. Eszköz-gazdálkodás A megtervezet volumenek ismeretében az eszköz-gazdálkodás területe az eszközpótlás, befektetett és forgóeszközök valamint a sajáttőke gazdálkodás. Jogszabályok



7

Alapvetően PTK szerződésekre és számvitelre vonatkozó szabályok vannak előtérben, de a katasztrófavédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi tőrvények is idesoroltak. Pénz-gazdálkodás A megtervezett volumenek ismeretében idesoroljuk a pénzügyi tervkészítést, a pénzkezelései és pénzfogalmi gazdálkodásokat.3 Jogszabályok Számviteli tőrvény, adózási és pénzügyi jogszabályok.

3

Dr. Juhász László PhD 2010 Szállodavezetés alapjai http://www.hotel2022.hu/hotel_2022_media/files/i.2.szallodagazdalkodas-esszenciaja-dr.-juhasz-laszlo-phd.pdf Dr. Juhász László PhD.


8

1. Jogszabályi környezet Jogszabályi környezet végigkíséri a szállodát a vállalkozásalapítástól (GT 1988.), az épületkialakításon keresztül (253/1997) működési engedélyig (210/2009) és az első szintű minőségbiztosításig (239/2009). A szállodák kártérítési kötelezettségét és a szerződéseket (PTK) tőrvény szabályozza. Nagyon sok szerződése van egy szállodának, amelyeket szintén a jogszabályi környezet szabályoz. Jellemző szállodai szerződések vevői szerződések, Szálloda honlapján megjelenő foglalási maszk és az ott közzétett feltételektől, a többnapos konferencián keresztül, az utazásszervezővel vagy az elektronikus szálláshely közvetítőkkel kötött megállapodások mind vevői szerződések. Rögzítik a szolgáltatást, annak ellátását az ellenérték kifizetésének módját és egyéb feltételeket. szállítói szerződések, Szállodának a szolgáltatások ellátásához anyagokra és anyagi szolgáltatásokra van szüksége. Ezek beszerzésére kötik a beszerzési szerződéseket, amely a alapján a szállító leszállítja a termékeket (textília, tisztítószer) vagy elvégzi a szolgáltatásokat (takarítás, liftkarbantartás). munkáltatói szerződések, Szállodának a szolgáltatások ellátásához élőmunkára van szüksége. Az élőmunka biztosítását szerződések kötésével rögzítjük. A szerződés lehet munkaviszonyra utaló, vagy például megbízási.

1.1 Nemzetgazdasági ágak A – U A nemzetgazdaság 20 szektorából, négyben szerepelnek turisztikai szolgáltatások, ebből három az I – N – R összerendezésével lehet a turizmus.4 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat kőfejtés Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás „H” (személyszállítás és ehhez kapcsolódó szolgáltatások) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás „I” Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlan ügylet Tudományos tevékenység 4

Turizmus Szatellit Számla Forrás: http://mek.oszk.hu/07100/07100/07100.pdf



9

Adminisztratív szolgáltatások „N” (utaztatás, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) Közigazgatás, védelem társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy Művészet, szórakoztatás „R” Egyéb szolgáltatás Háztartás gazdasági tevékenysége I szektor, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 55.1 Szállodai szolgáltatás 55.2 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás 55.3 Kempingszolgáltatás 55.9 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 56.1 Éttermi-, mozgó vendéglátás 56.2 Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás 56.3 Ital-szolgáltatás N szektor, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Ebből a szektorból a 7900 és 8230 kódszámok kerülnek a turizmusba 77 Kölcsönzés, operatív lízing 78 Munkaerő-piaci szolgáltatás 79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás 79.11 Utazásközvetítés 79.12 Utazásszervezés 79.9 Egyéb foglalás5 80 Biztonsági, nyomozói tevékenység 81 Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás 82.1 Adminisztratív-, kiegészítő szolgáltatás 82.2 Telefoninformáció 82.3 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Ebbe a szakágazatba tartozik a rendezvények szervezése, reklámozása és / vagy menedzselése, mint üzleti és kereskedelmi bemutatók, értekezletek, kongresszusok, konferenciák és találkozók, függetlenül attól, hogy a rendezvény színhelyéül szolgáló létesítményt a szervezők üzemeltetik, vagy nem.6 82.9 Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység

R - művészet, szórakoztatás, szabadidő 5 6

Elektronikus szálláshely közvetítés http://www.teaorszamok.hu/8230/



10

Ebből a szektorból minden szolgáltatás bekerülhet a turizmus rendszerébe 9102 Múzeumi tevékenység 9103 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése 931 Sporttevékenység 9311 Sportlétesítmény működtetése 932 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9321 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység 9329 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 96 Egyéb személyi szolgáltatás 9602 Fodrászat, szépségápolás A Turizmus Szatellit Számla kimutatásai szerint a nemzetgazdasági szektorok szolgáltatásai az alábbi költéshányaddal járulnak hozzá a turizmus bevételeihez, „I” szektor (66%) 1. Szálláshely (39%) 2. Vendéglátás (27%) „R” szektor (17%) 3. Sport, egyéb rendezvény (13%) 4. Kulturális szolgáltatások (4%) „N” szektorból (6%) 5. Utaztatás (6%) „H” szektorból (11%) 6. Személyközlekedés (11%)

1.2 Turizmus Tőrvény Turizmus hosszú több évtizedes többszöri próbálkozás ellenére sem rendelkezik önálló tőrvényi szabályozással.7 A tőrvény tervezet bevezetője elismeri a turizmus jelentőségét. „Az Országgyűlés, elismerve a turizmus és a vendéglátás nemzetgazdasági, társadalmi jelentőségét, a nemzeti turisztikai értékek feltárása, megőrzése, bemutatása, hasznosítása, a turisztikai és a vendéglátó vállalkozások versenyképességének javítása, a fogyasztók érdekeinek védelme, a turizmus és a vendéglátás fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát, valamint tekintettel az Európai Unió törekvéseire, a következő törvényt alkotja.” A tőrvény tervezet nyolc fejezetből áll, felelevenítjük a tőrvény alkotó szándékát és összefoglaljuk a fejezeteket. I. Bevezető rendelkezések 7

2012. évi … törvény a turizmusról és a vendéglátásról, a legutolsó terveztet, sem került elfogadásra a kétharmados parlamenti többség mellett sem. Dr. Juhász László PhD.


11

Az értelmező rendelkezések 37 pontban a „cukrászati vendéglátástól” a „zenés, táncos szórakoztató vendéglátásig” terjednek. II. A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok 3.§ A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok a következők. A nemzeti turisztikai desztináció menedzsment szervezet (a továbbiakban: nemzeti TDM szervezet) feladatai, a) részvétel a Stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, b) turisztikai kutatások készítése a hazai turizmus egészét jellemző gazdasági, társadalmi folyamatokra, valamint a fejlesztési lehetőségekre vonatkozóan, c) nemzeti turisztikai marketing feladatok ellátása, ennek keretében külképviseleti hálózat működtetése, d) részvétel nemzetközi turisztikai projektekben, e) turizmus eredményeinek, illetve a szektort befolyásoló gazdasági folyamatok elemzése, értékelése, valamint előrejelzések készítése, f) a turizmusfejlesztés eredményeinek figyelemmel kísérése, g) a helyi, térségi és regionális turisztikai desztináció menedzsment szervezetekkel közösen az országos turisztikai információs rendszer működtetése, valamint a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek részére a felhasználói informatikai szolgáltatások biztosítása. III. A turizmussal kapcsolatos helyi, térségi feladatok és hatáskörök 5.§ A turizmussal összefüggő e törvényben meghatározott helyi, térségi feladatok ellátására helyi, illetve térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek hozhatók létre. IV. A turizmussal kapcsolatos regionális feladatok és hatáskörök 11. § A turizmussal kapcsolatos regionális feladat a régió turisztikai fejlesztésére irányuló tevékenységek összehangolása, a turisztikai kínálat szervezése, alakítása és elsősorban belföldön történő bemutatása, népszerűsítése. V. A nemzeti turizmus és vendéglátás fejlesztési stratégia 35.§ A turizmusra és a vendéglátásra vonatkozóan a turizmusért, illetve a vendéglátásáért felelős miniszter – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – elkészíti a Stratégiákat, melyeket a Kormány normatív határozatban hagy jóvá. A Stratégiák saját hatáskörében való megvalósítására a turizmusért, illetve a vendéglátásért felelős miniszter, intézkedési, akció tervet készít. Stratégiák a következőket tartalmazzák: a) a turizmus és a vendéglátás társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének bemutatását, b) az elérni kívánt célokat, összhangban más gazdasági, társadalmi, kulturális, illetve környezetvédelmi területek hasonló szintű programjaival, c) a célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények nagyságának és forrásának tervezett megjelölését is, Dr. Juhász László PhD.


12

d) a célok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét. VI. A turizmus és a vendéglátás fejlesztésének egyes pénzügyi forrásai 36. § Stratégiákban foglalt állami finanszírozást igénylő feladatok végrehajtásához szükséges pénzeszközöket az Európai Unió és más nemzetközi jogalanyok támogatása és annak hazai társfinanszírozása, továbbá a központi költségvetés turisztikai célú hozzájárulása biztosítja. VII. A turisztikai szolgáltatási tevékenységek és a vendéglátás gyakorlásának szabályai 39. § A turisztikai szolgáltatási tevékenységet és vendéglátást oly módon kell nyújtani, hogy a látogatók és a szolgáltatást igénybe vevők biztonsága, egészségének védelme, a baleset megelőzése biztosítva legyen. VIII. Záró rendelkezések Általános indokolás A turizmusra és vendéglátásra vonatkozó hatályos belföldi joganyag mind horizontálisan, mind vertikálisan széttagolt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt többszintű, másrészt több jogágba tartozó. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási és vendéglátás fogalmi meghatározását, valamint az egyes turisztikai szolgáltatási tevékenység típusok speciális előírásait jelenleg a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kereskedelmi tőrvény) tartalmazza. A turizmussal kapcsolatos területi feladatokról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény8 a turizmussal kapcsolatos feladatokat felsorolás szerűen említi [13.§ (1) bekezdés 13. pont]. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény lehetővé teszi a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) önkormányzatok részére, hogy idegenforgalmi adót vessenek ki. Az egyes turisztikai tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeket különböző szintű jogszabályok szabályozzák, például az utazásszervező és közvetítő tevékenységre a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, az utazási szerződésre a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet, a szálláshelyek üzemeltetésére a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet, az idegenvezetésre a 33/2009. (XII. 18.) ÖM rendelet, a lovas szolgáltató tevékenységre a 14/2008 (XII.20.) ÖM rendelet, a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik.

8

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, a 23. § kimondja, hogy az önkormányzatok feladata és kötelezettsége a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása.



13

Jelenleg jogszabályban részletesen nincs meghatározva, hogy a) melyek a turizmussal kapcsolatos állami feladatok, b) hogyan alakul a területi szervezetrendszer, c) milyen legyen a turizmusban képződő források felhasználásának mechanizmusa. A szerző nem kommentálja a tőrvény tervezetet, ugyanakkor látható és a következő több évtizede hatályban lévő kereskedelmi tőrvény értelmezése és kiterjedése eltér ettől a tervezettől, de az eltérés nemcsak a kereskedelem és turizmus eltérése miatt adódódik.

1.3 Kereskedelmi Tőrvény9 Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan - a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert - magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja. 1. A törvény hatálya 2. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei 3. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei10 4. Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje 5. A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei 6. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei.11 7. Kereskedelmi nyilvántartások 8. A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás 9. Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése 10. A kereskedelmi tevékenységek, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények 11. Záró rendelkezések 9

2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (3) Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ez fontos lenne a turizmusban is. 11 6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható. 10



14

Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy a) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsga követelményeit, b) az idegenvezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy a rendeletben szabályozza a vendéglátás szakmai feltételeit. 13. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja. Kereskedelmi tőrvény értelmezései Amelyeket a szálláshely szolgáltatás és turizmus is ide hivatkozva használ. 23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; 25. utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása; 26. utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése; 30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal.12

1.4 Polgári Tőrvénykönyv A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről a XLIX. fejezetben tárgyalja a szállodai letéti szerződés felelősségét (6:369) és zálogjogát. LI. fejezet a jogbérleti (franchise) szerződés, míg a XLIV. fejezet a bérleti szerződés feltételeit rendezi. A vállalkozási és a megbízási szerződést emeli kii még a szerző ebben a szakaszban. 6:369. § Szállodai letéti szerződés 12

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=94668.612022&kif=Kereskedelmi*#xcel



15

(1) A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis. (2) Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan. 6:370. § A szálloda zálogjoga A szállodát, mint letéteményest megillető, zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni.13 6:371. § [A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége] A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni; ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.

LI. Fejezet a jogbérleti (franchise) szerződés 6:376. § [Jogbérleti (franchise) szerződés] (1) Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. (2) Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el. 6:377. § [Szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása] (1) A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. (2) A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni. 6:378. § [Ellátási kötelezettség]

13

A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV Dr. Juhász László PhD.


16

Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni. 6:379. § [A jóhírnév megóvása] A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni. 6:380. § [Utasítás és ellenőrzés]14 (1) A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg. (2) Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. (3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni. 6:381. § [A szerződés megszűnése] (1) A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap,a harmadik és az azt követő években három hónap. (2) A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik. XLIV. Fejezet a bérleti szerződés 1. A bérleti szerződés általános szabályai 6:331. § [Bérleti szerződés] (1) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díjfizetésére köteles. 6:157. § [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít

14

Vannak olyan szálloda franchise alapú szállodavállalatok, mint Choice Hotel International Incorporation 6.142 szállodai szobával és minden hotel franchise szerződéssel csatlakozik a CHI cégcsoporthoz, amelynek 11 brandje van, köztük egy butik. Forrás: http://www.marketingandtechnology.com/repository/webFeatures/HOTELS/023_h1207_Special_Report_32 5_iPad.pdf Dr. Juhász László PhD.


17

hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. 6:238. § [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. 6:239. § [A tevékenység megszervezése] (1) A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. (2) Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. 6:240. § [A megrendelő utasítási joga] (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. (2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. 6:272. § [Megbízási szerződés] Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. 6:273. § [Utasítás]15 (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.16

1.5 Szálloda jogszabályok kiemelése Szálláshely szolgáltatás és szabadidős létesítmények vezetése és gazdálkodása témakörhöz kapcsolódó jogszabályok kronologikus kiemelésében a szerző 98 jogszabályt idéz fel az 1. számú mellékeltben.17 Az 1959 évi Polgári Tőrvénykönyvtől a 2013 évi V. tőrvényig, ami megint a Polgári Tőrvénykönyv. Álljon itt néhány példa a kiemelésekből, 15

Vállalkozói és megbízási szerződés jellemző a szállodákban és itt a szerző az utasítási jogot emeli ki. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 17 1 számú melléklet: Szálláshely és szállodai szolgáltatás üzemeltetésének vonatkozó jogszabályai. 16



18

1. 2.

3. 4.

5.

6. 7. 8.

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló, PTk 467 – 471 paragrafus szálloda kárfelelőssége. 1978. évi I. törvény A belkereskedelemről szóló tőrvény helyezi el az idegenforgalmat a nemzetgazdaság ágazatai között. A hivatkozott törvény 9. §-a határozza meg az idegenforgalmat. 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 2002/C 135/01 Európai Tanács a turizmussal foglalkozó határozata. Az európai turizmus jövőjéről célul tűzi ki a tagországok együttműködését a turisztikai ágazat szerepének növelése, és fenntartható fejlesztése érdekében. 54/2003(VIII. 29.) GKM - 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2012. évi Munka tőrvénykönyve 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A szállodaüzemeltetők és szállodaigazgatók felelőssége, hogy ismerje a hatályos jogszabályokat vagy legyen egy felelős jogi képviselő vagy alvállalkozó, aki követi a jogszabályok változásait.18 A hatósági ellenőrzéseknél nem a hiányosságok pénzbüntetést vonnak maguk után és nem fogadja el a revizor a jogszabály nem ismeretére hivatkozást. Nem gondolja a szerző, hogy a szállodaigazgatónak mind a 98 jogszabályt kívülről ismerni kell, de jó tudni a létezésükről.

18

Például a MSZÉSZ tart fenn egy jogszabálykövetést a tagszállodái számára.



19

2. Szállodák működési engedélyei Szállodaüzemeltetés jogi feltételei néven ismertetjük, hogy a szállodáknak és a szálláshelyeknek, milyen engedélyekre van szükségük az üzemeltetéshez. Szállodai épületnek rendelkeznie kell, használatba vételi engedéllyel, aminek feltétele, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számú és nagyságú helyiségeket kell biztosítani. A használatba vételi engedély kitér a „Forgalom Technikai Terv” leírásra és például a „Környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalására”. Üzemeltetés jogi feltételei Működési engedély 6. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét, b) a szálláshely-szolgáltató cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, e) a szálláshely befogadóképességét: ea) a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és eb) az ágyak száma, f) a szálláshely használatának jogcímét, g) a szálláshely elnevezését, h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt, i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszernyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével, b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshelyszolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot, c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot. 12. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) - a Szolgtv.19 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokon túl - tartalmazza: a) a szálláshely címét, helyrajzi számát, b) a szálláshely elnevezését, 19

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről



20

c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését, e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján, f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az engedély kiadásának dátumát, g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát, h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát. (2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten. 20 A működési engedélyt a jegyző adja ki és a szállodaüzemeltető nevére van kiállítva.21

2.1. Működési engedélyek A szerzőnek beadott engedélyezési kérvényt a jegyző továbbítja a bejelentési kötelezettség hatóságnak. Engedélyek Használatbavételi engedély, o önkormányzat műszaki igazgatósága adja ki. Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számú és nagyságú helyiségeket kell biztosítani. Működési engedély, kereskedelmi tevékenységre a jegyző adja ki. Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat (ÁNTSZ) engedélye, kitér o higiénés és egészségvédelmi, o táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, o az ivóvíz minőségi, o a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, o kémiai biztonságra, o dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben. Mezőgazdasági Szakhatóság, o ha a szálláshelyen élelmiszert, állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba az élelmiszer-higiéniai, biztonsági, minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében Tűzvédelmi Szakhatósági engedély o 10 főt maghaladó befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e

20 21

Érdekes kutatás megkeresni a jegyzői honlapokat a közzétételekről. Amennyiben az üzemeltető személye megváltozik új működési engedélyt kell kérvényezni.



21

2.2 Bejelentési kötelezettségek A szállodaüzemeltető a működési engedélyek mellett a következő szakhatóságok felé tartozik bejelentési kötelezettséggel. Statisztikai adatszolgáltató kötelezettség - Központi Statisztikai Hivatal NAV Nemzeti Vám és Adóhivatal jövedéki termékre Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ÁNTSZ veszélyes anyagok felhasználása Környezetvédelmi szakhatóság Rendőrség Vízminta bevizsgálás KERMI Szerzői jogvédő iroda



22

3. 239/2009 Kormányrendelet 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény22 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény23 53. §-ának a) és i) pontjában és - a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében - az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény24 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. A rendelet négy jól elhatárolható területen szabályozza a szálláshely szolgáltatás tevékenységét, meghatározza szálláshely létesítményeket, engedélyezési eljárást, engedélyezési követelményeket, üzemeltetési követelményeket.

3.1 Szálláshely létesítmények Szálloda (Hotel) Panzió (Pension) Kemping (Camping) Üdülőház (Holiday Resort Home) Közösségi szálláshely (Communal lodging establishment) Egyéb szálláshely (Other lodging establishment) Falusi szálláshely (Rural accommodation)

2. § értelmében a rendelet alkalmazásában, a) szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kereskedelmi tőrvény) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom,25

22

Kereskedelmi tőrvény 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 24 2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, deregulációs tőrvény http://www.complex.hu/kzldat/t0700082.htm/t0700082.htm 25 Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület; Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása, 23



23

b) szálláshely-szolgáltatás: a Kereskedelmi tőrvény 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom,26 c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz, e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás, rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések. Valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy 26

Szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; Dr. Juhász László PhD.


24

alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. A szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben kereskedelmi hatóságként a települési önkormányzat jegyzője.27

Egyéb szálláshelyet és falusi szálláshelyet üzemeltető Szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről, fogadott vendégek száma, vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma (vendégéjszaka), adatokat összesítve, valamint o magyarországi lakóhellyel rendelkező, o magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Jegyző a részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

3.2 Szálláshely üzemeltetési engedély kérelme A kérelem formai követelményeit és tartalmát a 2.1. fejezet tartalmazza. A szálláshelyüzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedély (gyógy-szálloda) kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. A közreműködő hatóság a kérelmet - a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Ha a szálláshely-szolgáltató, a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el, azaz továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.28 A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változás esetén a változást, annak megfelelő igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni. A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző jogkövetkezményeket állapíthat meg és jogosult pénzbírság kiszabására. A pénzbírság összege, 27 28

A jegyző egyben a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság is. ÁNTSZ



25

a) szálloda esetében29 21 - 50 ágy esetén 600 ezer Ft, 51 - 100 1 millió Ft, 101 - 150 1,5 millió Ft, 151 - 200 2 millió Ft, 200 2,5 millió Ft; b) panzió esetében 250 ezer Ft; c) kemping esetében 4 - 20 lakóegység 100 ezer Ft, 21 - 50 200 ezer Ft, 51 - 100 300 ezer Ft, 100 400 ezer Ft; d) üdülőház esetében 50 ezer Ft; e) közösségi szálláshely esetében 20 ágyig 50 ezer Ft, 21 ágy felett 100 ezer Ft; f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft.

29

Bár a szállodai szolgáltatás, szobakiadás az ágyak alapján számítják a bírságalapot.



26

4. Szállodák engedélyezési és üzemeltetési követelményei 4.1 Szállodák engedélyezési követelményei Minden szálláshely létesítményhez tartozik engedélyezési és üzemeletetési követelmény rendszer. Magyarországon lévő létesítmény függetlenül a kategóriától köteles betartani a követelményeket. Az engedélyezési követelmények, a technikai kialakításokra és a felszereltségre adnak minimális kötelező elvárásokat. Szállodák használhatják a rendszert, első szintű „Minőségbiztosítási rendszer” alapjaként. A szállodavezetés és a tulajdonosok törekedjenek arra, hogy ezek a feltételek függetlenül a jegyző bírságának a félelmétől mindig meglegyenek, mert ténylegesen az alapkomfortot jelentik a vendégeknek. Az engedélyezési követelmények tíz pontban tartalmazza a kötelezettségeket.30 1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett pedig recepció. Minden szállodának kell, hogy legyen legalább három közös helyisége, de recepció és így recepciós pult csak harminc ágy felett kötelező, ami egy 15 szobás szállodát jelent. Tehát csak a 11-14 szobás szállodák mentesülnek a recepció kialakítása alól.31 Különálló recepciós pultot ugyanakkor a HNV csak három csillag feletti kategóriákban követeli meg. 2. Lift csak három emeletnél magasabb épületben. A szabályozás követi az OTÉK előírást, de a Hotelstars EU – Nemzeti Védjegy már két emelettől elvárja és külön pontot ad a vendég és személyzeti felvonó kialakításért. 3. Csomag és értékmegőrző helyiség. A szállodai porta közelében, csomagszoba és a portán kialakított értékmegőrző a PTK ismeretében is elvárt és nem csak vendég komfortfokozó szolgáltatás.32 A szállodák jellemzően már minden szobába elhelyeznek szobaszéfet és ezek mérete követi a modernkor technikai fejlődését és laptop méretű szobaszéfeket helyeznek el. A rendszeres elem problémák miatt, egyre inkább elterjed a számítógépes integrált áramkörű szobai széfek hálózata. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. Könnyen teljesíthető feltétel és nem rendelkezik a térítés szabályozásáról. A szállodák általában lehetővé teszik, hogy a vendégek a szállodai mellékek tudják használni a portán elhelyezett telefon használatával.

30

Valóban hét pont, mert az utolsó három az 1990 előtt épített szállodákra tesz kivételeket, amelyek inkább közösségi szálláshelyek elvárásai. 31 Érdekes a jogalkotó akarata ezekre a szállodákra kiterjesztve. 32 PTK 6:369. § Szállodai letéti szerződés, Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan.



27

5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben. Ma már minden szálloda behelyez hűtőszekrényt a szobába. Ezek egyfelől mini bár funkciót látnak el, másfelől a vendég használhatja például gyógyszerek vagy gyerektápszerek hűtésére. Maga a kitétel, inkább a 1960-as éveket sugallja, amikor nagydolog volt, hogy a szakszervezeti vagy vállalati üdülőkben volt egy hűtőszekrény. 6. Szállodai szobaegység nagysága A szoba és a hozzátartozó fürdőszoba nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter legyen. A harmadik ágytól ágyanként további 5 négyzetméter. A Hotelstars EU – Nemzeti Védjegy a szobákat 14 négyzetméterig alapnak tekinti és 30 négyzetméter felett már egységes pontot ad.33 7. A szállodai szobaegység berendezése Hét a hétben, a hetedik pont hét pontban szabályozza a szobák kötelező, minimális berendezését és felszerelését. a) az ágy mérete Legalább 80x190 cm, de ajánlott méret 100×200 cm,34 a szélesség és hosszúság komfortfokozó tényező ugyanakkor az elhelyezéshez tér kell. b) ágyanként éjjeliszekrény vagy tároló-hely lerakó felülettel, olvasólámpa, egy ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (női-férfi vegyesen), c) ruhásszekrény Általában az előtérben kerül beépítésre, magába foglalva az akasztós és polcos részeket. d) asztal Az asztal nem kell, hogy feltétlen különálló legyen. Rendszerint a szoba egyik falára helyezik el a belsőépítészek. Így egységes egészet alkotnak a TV tartóval, és tükörrel, megnevezésében íróasztal inkább. Természetesen a luxus megjelenítése a „Tér” és HNV is elvár olvasóasztalokat, de azért külön pontokat ad. e) bőröndtartó vagy bőröndtároló Rendszerint a szoba egyik falára helyezik el a belsőépítészek, összeköti az előszobaszekrényt a szobafalra elhelyezett asztallal és TV tartóval. A kisebb alapterületű szobákban, ahol nincs elég „tér”, ott gyakran alkalmazzák a mobil bőröndtartó elhelyezését, amely összehajtva elfér a szekrény alsó polcán.35 f) papírkosár, 33

Érdekesség, hogy a fürdőszobák méretét a HNV külön kiemeli és az öt négyzetméter felettiekre extra pontot ad. 34 A népesség magasságának növekedésével már a jövő szállodái térjenek át a 210 centiméteres ágy hosszúságra. 35 Egy négylábú bakasztalra (keresztlábas) hasonlít, ahol az asztallapot hevederek helyettesítik. Dr. Juhász László PhD.


28

Általában az íróasztalként használt falra szerelt asztallap alatt, helyezik el. g) sötétítőfüggöny vagy zsalu, A szállodai szobakiadás egyik kiemelt szolgáltatása az alváskomfort biztosítása. Az alváskomfort hatással van a szálloda piaci megítélésére, minősítésére. Az alvás elemei a kényelmes, ágy, a matrac, az ágynemű, a levegő, a csend, a megfelelő sötétség.36 Szobasötétítési lehetőség biztosítása egy és négycsillagos szállodák számára elvárt, de ötcsillagos szállodákban a szoba teljes elsötétítésének lehetőségét biztosítani kell, amit lehet zsaluval vagy blackout sötétítő függönnyel. h) fürdőszobában Szállodai fürdőszobák kötelező berendezések és felszereltségének elemei, mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, Az itt felsorolt elemek valóban felszereltség elemei. A következő elem a fogmosó-pohár, ami lehet fogyóeszköz vagy bekészítés, mint a szappan.37 ágyanként fogmosó-pohár, szappan. 8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). 10. Közös fürdőben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló.

4.2 Szállodák üzemeltetési követelmények A rendelet 1/B melléklete tartalmazza a szállásszolgáltató létesítmények üzemeltetési követelményeit. Az üzemeltetési követelmények kiterjednek, minden hazai szállodára 36

Általában sötétben vagy fél sötétben alszanak az emberek, de vannak, akik felkapcsolva hagyják a lámpát és úgy alszanak. A szálloda feladata a teljes elsötétítés (blackout) lehetőségének biztosítása. 37 Bekészítés a vendégszobába és fürdőszobába behelyezett anyagok, amiket a vendég felhasznál és vagy elvihet a szállodából, így reklám értéket is képvisel. Fogyóeszköz, olyan forgóeszköz, ami a vendéggel közvetlenül érintkezik. Dr. Juhász László PhD.


29

egy csillagostól az ötcsillagosig, legyen az családi-szálloda vagy szállodavállalthoz tartózó szálloda. Az üzemeltetési követelmények a szállodák kötelező szolgáltatásai, így az első szintű minőségbiztosítási rendszer elemei lehetnek.38 1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető. 3. A szobákban ágyazás naponta. 4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása. 5. Textilváltás: a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. 7. Étel-, italkínálat, legalább kontinentál reggeli 10 óráig. Panziók üzemeltetési követelményei 1. 24 órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegőrzés. 2. A szobákban ágyazás naponta. 3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása. 4. Törülközőcsere legalább 3 naponta. 5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása. 6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében. A szállodához legközelebb álló panzióüzemeltetési eltérései is érdemelnek egy kis kitérőt, miszerint a panzióban nem kell elérni a felelős személyt éjszaka? a panziókban csak törölközőt kell cserélni háromnaponta, ágyneműt nem kell cserélni, még új vendég esetében sem? panzióban a szappan biztosítása szolgáltatás a szállodákban felszereltség.

38

Második szintű minőségbiztosítási rendszer Hotelstars EU – Nemzeti védjegy tanúsítvány.



30

5. Munka Tőrvénykönyve A szolgáltatásban és így a szállodaiparban az élőmunka igény magas és az élőmunka jelenléte kiemelten fontos. Ezt támasztja alá, hogy a szállodai portás munkakör ötszörös munkaerőt igényel egy átlagos nyitva tartással működő vállalkozás élőmunka igényéhez képest. Szállodákban az élőmunka költsége a teljes nettóbevétel 35-40%-a. Szállodaüzemeltetés esszenciális elméletében a szálloda inputjai vendég, munkatársak és eszközök. Kimenő, outputjai elégedett vendég, elégedett munkatársak és elégedett tulajdonosok. A szállodatulajdonosok és a szállodavezetés megfogalmazza az emberi célokat, és amennyiben eléri a célokat akkor sikeres a vállalkozás ezen a területen és elégedettek a munkatársak. Munkatársi elégedettségnek sok tényezője lehet, de a szerző azt javasolja mindenkinek, hogy a lojalitás biztosítása nem lehetséges, ha az élőmunka-gazdálkodásban a Munka Tőrvénykönyv előírásait nem tarják be a munkáltatók.39 Nem csak a tulajdonosnak, a szállodavezetésnek, az emberi erőforrás vezetőnek, hanem a középvezetőnek is ismernie kell a MTk40 irányadó rendelkezéseit, mint

4. Általános magatartási követelmények 6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 5. A személyhez fűződő jogok védelme 9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. 6. Az egyenlő bánásmód követelménye 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. 11. A munkáltatói szabályzat 17. § (1) A munkáltató a 15–16. §-ban meghatározott jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. 12. A tájékoztatás

39

Sok esetben, nagyon helyesen a szállodák és szállodavállalatok a szállodai honlapon elhelyezik a szállodai küldetését, jövőképét és stratégiáját. Itt midig megtalálhatóak az emberi erőforrás megbecsülésére kialakított, emberi célok, de ezzel sokszor ellentmond a napi gyakorlat. 40 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről



31

18. § (1) A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. 14. A képviselet 20. § (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör Munkaviszony alanyai 32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE 24. A munkaszerződés 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. 25. A munkaszerződés tartalma 45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. 26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség, ha a munkaszerződés alapján a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. 27. A munkaviszony kezdete



32

48. § A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A MUNKASZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 29. Alapvető kötelezettségek 51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. 52. § (1) A munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 58. § A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 37. A munkaviszony megszüntetése 64. § (1) A munkaviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással. (2) A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. 38. A felmondás 39. A felmondási idő 69. § (1) A felmondási idő harminc nap. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. Dr. Juhász László PhD.


33

41. Végkielégítés 77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy (3) A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén egyhavi, b) legalább öt év esetén kéthavi, c) legalább tíz év esetén háromhavi, d) legalább tizenöt év esetén négyhavi, e) legalább húsz év esetén öt havi, f) legalább huszonöt év esetén hat havi távolléti díj összege. 42. Azonnali hatályú felmondás 78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ 46. Fogalmak 86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. (2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. 87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni. (3) Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. 88. § (1) Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. (2) Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő. (3) Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. 89. § Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Dr. Juhász László PhD.


34

47. A napi munkaidő 92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). (2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). 48. A munkaidőkeret 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. 94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. 50. A munkaidő-beosztás szabályai 97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. (2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). (4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 99. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. 51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása 101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, valamint d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, 102. § (1) Munkaszüneti nap (10) január 1.,március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. 53. A napi pihenőidő 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. 54. A heti pihenőnap 105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. 55. A heti pihenőidő 106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Dr. Juhász László PhD.


35

(2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. 56. A rendkívüli munkaidő 109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. 59. A szabadság 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. 116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. 60. A szabadság kiadása 122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. (3) A szabadságot úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása 134. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani A MUNKA DÍJAZÁSA 65. Az alapbér 136. § (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. 66. A bérpótlék 140. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)–e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg. (2) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. 141. § A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. 142. § A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum 153. § (1) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (a továbbiakban együtt: kötelező legkisebb munkabér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – a Kormány állapítja meg. A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE Dr. Juhász László PhD.


36

76. Felelősség a vétkesen okozott kárért 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. 79. Felelősség a leltárhiányért 182. § (1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 83. A határozott idejű munkaviszony 84. Munkavégzés behívás alapján 85. A munkakör megosztása 86. Több munkáltató által létesített munkaviszony 87. A távmunkavégzés 88. A bedolgozói munkaviszony 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 94. Fogalmak 214. § (1) E törvény alkalmazásában a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés), 97. Az egyenlő bánásmód követelménye 219. § (1) A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munkaés foglalkoztatási feltételeket. AZ ISKOLASZÖVETKEZET ÉS TAGJA KÖZÖTTI MUNKAVISZONY KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 223. § (1) Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében munkaviszony határozott időre létesíthető. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÜZEMI TANÁCS 104. Általános szabályok 236. § (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Dr. Juhász László PhD.


37

A SZAKSZERVEZET 273. § (2) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésében foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott munkavállalók közül, ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt, b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt, c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt, d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt, e) a négyezer főt meghaladja, öt főt jelölhet meg.

Kiemelt figyelmet még középvezetők részéről is a következő szabályok munkaviszony létesítésre, munkaviszony megszüntetésére, munkaidő és pihenőidő betartása, kiadása, munkadíjazása, munkavállaló kártérítési felelősége.

A munkaszerződés tartalma munkavállaló alapbére41 munkaköre, munkaviszony tartama,42 munkaviszony kezdete, munkavállaló munkahelyét, munkaidőt, legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt, A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége43 napi munkaidő, alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, munkabér elszámolás módjáról, o munkabérfizetés gyakoriságáról, o kifizetés napjáról, munkakörbe tartozó feladatokról,44 rendes szabadság mértékéről, o számítási módjáról, o kiadásáról, 41

Csak bruttó bérekre vonatkozik az alapbér. Lehet határozott idejű adott időpontig vagy határozatlan idejű. 43 A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót, Munkáltató Tájékoztató. 44 Rendszerint a munkaszerződés melléklete a Munkaköri leírás, de a Munkáltatói tájékoztató tartalmazhatja a főfeladatokat. 42



38

irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, munkáltatói jogkör gyakorlójáról,45 közvetlen felettes személyéről.

45

Munkáltató jogkör gyakorlója írja alá a munkaszerződést és a felmondólevelet. A közvetlen felettes osztja be a munkaidőt, a szabadságot. Dr. Juhász László PhD.


39

6. Virtuális szálloda témaköre Az elméletet, a gyakorlati alkalmazás lehetőségében igyekszik, megjeleníti a szerző. Ennek módszere, hogy egy virtuális szálloda példáján keresztül bemutatva érzékelteti az elméletet. Szerződéses feladat Keressünk olyan szállodai honlapokat, ahol a home page, oldalon megjelenek a szálloda foglalási feltételei és vessük össze a megjelenített szerződéseket a teljesítési és fizetési feltételekre fókuszolva. Hasonlítsuk össze és vonjunk le következtetéseket a közzétett adatok felhasználásával. Humánerőforrás feladat Keressünk olyan szállodai honlapokat, ahol a home page, oldalon megjelenik a szálloda missziója, küldetése, jövőképe, stratégiája és vessük össze a megjelenített programokat az emberi erőforrás területére fókuszolva. Hasonlítsuk össze és vonjunk le következtetéseket a közzétett adatok felhasználásával. Két feltáró kutatásról, több szempontú bemutató elemzés a következő kisesszé a sorozatban. Gyakoroljuk az akadémiai írást és készítsünk egy 1.500 szavas, hat oldalas kisesszét. Használjunk diagramot, tegyük érdekessé az esszét képekkel, de ezek nem számítanak bele, az oldalszáma ezért kell 1.500 szavas esszét írni. Kövessük az itt bemutatott struktúrát. 1. Bevezetés Annak bemutatása, hogy mit kutatunk, mit szeretnénk elérni. Szerepeljen a szerző hipotézise, az esszé célja és a kutatás részcéljai, mint például az összevetések tényezői. 2. Szakirodalom bemutatása Kezdjük, a szakirodalom bemutatásával, mit tartalmaz általában egy szerződés vagy stratégia. 3. Kutatás módszertan bemutatása Mutassuk, be a vizsgált szállodák kiválasztásának folyamatát és az értékelés elemeit. 4. Eredmények ismertetése A feltárt eredmények elemzése és az értékelések leírása, indoklásokkal. 5. Következtetések levonása Ismertessük a levont következtetéseket, észrevételeket. Tegyünk javaslatot a megoldásokra. Zárjuk le a fejezetet emeljük ki az adott szállodára vonatkozó legfontosabb megállapításokat. Használjunk bullet felsorolást. Zárjuk le mindig az esszét egy rövid összegzéssel és egy zárógondolattal.



40

7. Ellenőrző kérdések Szállodai jogszabályok ellenőrző kérdései 1. Ismertesse, a turizmus jogi környezetének főelemeit, valamint a nemzetgazdasági ágakat és a turizmus helyét a gazdaságban, használja a Turizmus Szatellit Számla Rendszert, 2. Ismertesse, kereskedelmi tőrvény, a polgári tőrvénykönyv, és a tervezet turizmus tőrvény fő irányelveit 3. Ismertesse, a szállodák üzemeltetési engedélyeit és bejelentési kötelezettségeit 4. Ismertesse, a 239/2009 rendelet négy fő irányvonalát és szerepét a szálláshely szolgáltatásban 5. Ismertesse, a Hotelstars EU – nemzeti Védjegy szerepét a szálláshely szolgáltatásban 6.

Ismertesse, a Munka Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szállodagazdálkodás esszenciális területeire vonatkozó fő tőrvényeket és rendeleteket



41

Összefoglaló A szerző célja, a szállodai jogszabályok átfogó ismertetése. A turizmus jogszabályi környezetéből kiindulva, eljutunk a nemzetgazdasági ágakig (A-U) és azokban feltárulnak a turizmus szakágazatai. A Turizmus Tőrvény tervezet, a Kereskedelmi Tőrvény és a Polgári Tőrvénykönyv mind meghatározóan befolyásolják a szállodák üzemeltetését. Szerző a korábbi évek gyakorlatából kiindulva a felvezeti a „Szálloda jogszabályok kiemelése” fejezetet, aminek a mellékletében közel száz jogszabály szerepel és mindez a teljesség igénye nélkül. Szállodák működési engedélyeinek ismerete már minden szakember számára fontos, a működési engedélyek, a bejelentési kötelezettségek kerülnek ismertetésre. A 239/2009 Kormányrendelet a szálláshely szolgáltatás bibliája. Tartalmazza a szálláshely létesítményeket, a szálláshely üzemeltetési engedély kérelmének formai tartalmát és a szállodák engedélyezési (kötelező felszereltség) és üzemeltetési (kötelező szolgáltatások) követelményeit. Mindez összevetve a Hotelstars EU – Nemzeti Védjegy elvárásaival. Munka Tőrvénykönyve zárja le a fejezetet.

Ajánlás A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz - Szállodai jogszabályok értelmező táraháza - Szállodák kártérítési kötelezettségei

Budapest, 1966. szeptember 1 - 2013. április



42

Szójegyzék A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre. I.4. Szállodai jogszabályok Környezeti elemek a szállodaüzemeltetés esszenciális elméletben, Külső makró környezet, Globális turisztikai környezet, Lokális piaci-környezet, Közvélemény környezet. Külső makró környezet, tényező hat elemet tartalmaz, Jogi környezet, Szociális környezet, Technikai környezet, Politikai környezet, Ökológiai környezet, Közgazdasági környezet (Nemzetgazdaság helyzete, Általános gazdasági szabályozás, Közteherviselés rendszere) Szolgáltatás Interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a személyzet közt van intimitása és időtartama. (Dr. Juhász, 2009) Jellemző szállodai szerződések, csoportjai, vevői szerződések, szállítói szerződések, munkáltatói szerződések, Szálláshely szolgáltatás, (2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről), üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai otttartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; Vendéglátás (2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről), kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. Szállodaüzemeltetés engedélyei, Használatbavételi engedély, Működési engedély, Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat (ÁNTSZ), Mezőgazdasági Szakhatóság, Tűzvédelmi Szakhatósági engedély. Szállodaüzemeltetés bejelentési kötelezettségei, Statisztikai adatszolgáltató kötelezettség, NAV Nemzeti Vám és Adóhivatal jövedéki termékre, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, ÁNTSZ veszélyes anyagok felhasználása, Környezetvédelmi szakhatóság, Rendőrség.



43

Referencia lista http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/GoldStandards.htm http://mek.oszk.hu/07100/07100/07100.pdf http://www.hotel2022.hu/hotel_2022_media/files/i.2.-szallodagazdalkodas-esszenciaja-dr.juhasz-laszlo-phd.pdf http://www.teaorszamok.hu/8230/ 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, a 23. 2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=94668.612022&kif=Kereskedel mi*#xcel http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről http://www.marketingandtechnology.com/repository/webFeatures/HOTELS/023_h1207_S pecial_Report_325_iPad.pdf 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, deregulációs tőrvény http://www.complex.hu/kzldat/t0700082.htm/t0700082.htm 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Dr. Juhász László PhD 2007 Szálláshely szolgáltatás jogszabályai BGF-KVIK, Jegyzet, Budapest



44

1. számú melléklet Szálláshely és szállodai szolgáltatások kiemelt jogszabályai 1959-2103.

1.

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló, PTk 467 – 471 paragrafus szálloda kárfelelőssége. 2013. évi V. tőrvény a Polgári Törvénykönyvről

2.

1978. évi I. törvény A belkereskedelemről szóló tőrvény helyezi el az idegenforgalmat a nemzetgazdaság ágazatai között, . A hivatkozott törvény 9. §-a határozza meg az idegenforgalmat.

3.

1990. évi C. törvény A helyi adókról szóló

4.

1992. évi XXII. Törvény, a Munka Törvénykönyvéről

5.

1992. évi LXXIV. törvény Az általános forgalmi adóról szóló

6.

1993. évi XCIII. Tőrvény a munkavédelemről

7.

3/1992. (I. 13.) IKM rendelet ,Az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló

8.

18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet, Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló

9.

1995.LIII.tv. A környezetvédelemről, a 2001. Évi LXXXI tv. A környezeti információkhoz való hozzáférésről, 21/2001.évi (II.14.) Korm.rendelet a levegő védelmével kapcsolatos szabályokról, 7/2003.(V.16.) KvVM-GKM együttes rendelete a levegőszennyező anyagok határértékeiről.

10. 1995. évi XC. törvény végrehajtási utasítása tartalmazza az első kötelező élelmiszergyártási előírás. 1/1996. (I.9.) FM-NM-IKM rendelet Az élelmiszergyártók részére 2002. január 1.-től kötelező a HACCP rendszer alkalmazása A vendéglátásban és a közétkeztetésben ugyancsak 2002. január 1.-től kötelező a HACCP rendszer alkalmazása (80/1999 (XII.28.) GM-EüM-FVM rendelet). HACCP=ISO 22000 élelmiszerbiztonság irányítási rendszer 11. 1995. évi CXVII. törvény A személyi jövedelemadóról szóló 12. 41/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet, Az idegenvezetésről szóló 13. 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről 14. 213/1996. (XII. 23.) Korm. Rendelet, Az utazásszervező- és közvetítő tevékenységről szóló Dr. Juhász László PhD


I.1. Szállodavezetés integrációja

15. 214/1996. (XII. 23.) Korm. Rendelet, Az utazási és utazást közvetítő szerződésekről szóló 16. 1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 17. 1996.évi XXXI. tv. A tűzvédelemről a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 18. 1996. évi LXXV. Tőrvény a munkaügyi ellenőrzésekről 19. 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről 20. 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről 21. 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 22. 1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről 23. 110/1997. (VI. 25.) Korm. Rendelet, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 24. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Parkolók, garázsok előírt mértéke. 25. 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet , A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint az ártájékoztatásról szóló 26. 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet, A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szól 27. 1007/1998. (I. 23.) Korm. Határozat, Az idegenforgalom területi irányításának korszerűsítéséről szóló 28. 20/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 29. 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről


45


30. 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet, A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeiről szóló Kalkuláció 31. 2000. évi c. Törvény a számvitelről 32. 98/2001. (VI.14.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 33. 2001. évi XXXIX. Törvény, A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 34. 163/2001. (IX. 14.) Korm. Rendelet, A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 35. 170/2001. (IX. 26.) Korm. Rendelet, A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 36. 2002. évi XI. Törvény, A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 37. 2002/C 135/01 Európai Tanács a turizmussal foglalkozó határozata. Az európai turizmus jövőjéről célul tűzi ki a tagországok együttműködését a turisztikai ágazat szerepének növelése, és fenntartható fejlesztése érdekében. 38. 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet, A Turisztikai Célelőirányzat felhasználásnak és kezelésének részletes szabályairól szóló 39. 2003.évi LXXXIX.tv. A környezetterhelési díjról, 213/2004.sz.korm. rendelet a termékdíjról. 40. 2003. EÜM rendelet Az élelmiszerkezelésről 41. 2003. évi CXXV. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 42. 54/2003 (VIII. 29.) GKM - 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 43. 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 44. 36/2004. (III. 12.) Korm. Rendelet A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról 45. 296/2004. (X. 28.) Korm. Rendelet, A Magyar Turisztikai Hivatalról szóló


46


46. 2004. évi CXXXV. Törvény, A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 47. 293/2004. (X. 28.) Korm. Rendelet, A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 48. 8/2005. (XI. 10.) ICsSzEM-TNM együttes rendelet a Turisztikai Célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó keretének felhasználási szabályairól 49. 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelet a 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtéseiről 50. 2005. évi CXXXIX. tőrvény a felsőoktatásról 51. 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 52. 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 53. 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól 54. 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 55. 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni 56. 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről: Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja 57. 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról 58. 2006. évi IV. Törvény, a gazdasági társaságokról 59. 133/2007 (VI.13) Kormány rendelet a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosítása, Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló (A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40§-ában foglalt felhatalmazás alapján) 60. 37/2007. (VII. 23.) EüM-SZMM együttes rendelet egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről 61. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól Dr. Juhász László PhD.

47


62. 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről 63. 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 64. 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről 65. 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 66. 15/2008. (HÉ 51.) ÖM utasítás a Nemzeti Turisztikai Bizottság szervezetéről és működéséről 67. 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról 68. 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 69. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 70. 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 71. 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet az utazási szerződésről 72. 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 73. 83/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet a Kings City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló 74. 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 75. 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 76. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 77. 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének alakítását célzó törvénymódosításokról Dr. Juhász László PhD.

48


78. 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 79. 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről25/2010. (V. 14.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 80. 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 81. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 82. 44/2011. (V. 26.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 83. 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól 84. 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről 85. 91/2011. (VI. 14.) Korm. rendelet A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról 86. 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszútávra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről 87. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 88. 1317/2011. (IX. 19.) Korm. határozat a vendéglátás helyzetét javító intézkedésekről 89. 2012. évi Munka tőrvénykönyve 90. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről


49


91. 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről 92. 15/2012. (X. 1.) KüM–NGM együttes utasítás az egységes állami turisztikai külképviseleti rendszer működtetéséről 93. 2012. évi LV. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról 94. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 95. 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 96. 8/2013. (II. 28.) NFM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól 97. 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről46

46

Dr. Juhász László PhD 2007 Szálláshely szolgáltatás jogszabályai BGF-KVIK, Jegyzet, Budapest


50

I.4 Szállodai jogszabályok

Recommend Documents