I. sz. melléklet Erősségek

1.0/ I. sz. melléklet Erősségek Információs rendszerek, kapcsolatok • fejlődő információ áramlás (web, mail, blog) • fogadókész képviselő testület • széleskörű kapcsolatok • a polgármester országgyűlési képviselő • kultúratámogató településvezetés

42

Nevezetességek  épített örökségi helyszínek  gyógyvíz-turizmus, munkalehetőség, erődrendszer  történelmi múlt, történelmi tradíció  országosan ismert keserűvíz  helyi értékek és azok bemutatása elkezdődött  ereklyék, régiségek szerepe, műemlék jellegű épületek védelme  lovas és csacsi hagyományok

34 6 3 2

Értékek, adottságok 26  római kor jelenléte 5  szerteágazó adottságok (víz, ló, stb.)  kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet  a település földrajzi fekvése (Duna, Horgász-tó)  az autópálya közelsége  ipari park közelsége  kedvező infrastruktúra  közel a határ – nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetősége (kistérségi szinten) sokkal könnyebb  testvértelepülési kapcsolatok  sok a nagyvállalat – meg lehetne környékezni  a kis település - könnyű az információ átadás (Csém)  stabil intézményi háttér  természeti értékek (horgász tavak, vadászati területek), natúra 2000  honlap, helyi újság, kábel tv. Megléte  Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, lótenyésztés,  civil szervezetek működése Rendezvények 21  amatőr művészeti együttesek a kistérségben 12  „minden hónapban egy országos program” - mint irányelv (megvalósulása: csipke ünnepe, Sonka fesztivál, öreg motorosok találkozója, Kamion fesztivál, Kukorica fesztivál, stb.) 6  az eddigi rendezvények, rendezvénysorozatok sikere (falunap, nyugdíjas nap)  kistérségi fórum  jól szervezett, magas színvonalú műsorok, programok Pénzügyi források  sikeres pályázatok

21 9

  

a vállalkozók támogatása a bábolnai nagyvállalatok anyagilag, stabil, erős település (Almásfüzitő)

Intézményrendszer  jól kiépített, kulturális intézményi háttér  működő kistérségi közkincs kerekasztal  utak (a települések megközelíthetősége)  az intézmények összehangolt tevékenysége  az intézmények adottak (sportlétesítmények, művelődési házak, könyvtárak)  Mocsaiak Mocsáért Egyesület  készülő gyógyfürdő és gyógyszálló projekt  tárgyi eszközök egy részének a megléte  sok és jól működő önszerverődő kör és civil szervezet

20 5 4 2

Humán erőforrás 17  a meglévő, jól működő szervezetek munkája 9  a települések vezetésének kulturális orientáltsága 5  magas szakmai tapasztalat  jól képzett, kultúrában jártas szakemberek, magas szakmai tapasztalat  civilek összefogása  részönkormányzat támogató ereje  jó intézményi ellátottság Almásfüzitőn  csoportok működése Almásfüzitőn  hagyományos rendezvények Almásfüzitőn  Bábolnán a lakosság különböző szintű kulturális igénye, ehhez a polgármesteri hivatal biztosít lehetőségeket, nyitott és befogadó, támogató  szervezők hozzáállása  Ács-Bábolna fúvószenekar  Csémen széleskörű mozgósítóerő nemcsak a kultúra, de az élet egész területén  Almásfüzitőn megalakult a Petőfi Sándor szabadidőközpont, szakember irányítja, összefogja a teleház sportház, horgásztanya, könyvtár, vízi sport munkáját Gyengeségek Emberi hozzáállás, érdektelenség 37  kulturális események összehangolásának hiánya 10  fiatalok érdektelensége 6  az emberek lustasága 4  a középső korosztály bevonása a kultúrába szinte megoldhatatlan, a programokon való részvétel gerincét a nyugdíjasok adják  a lakosság érdektelensége  a 20-60 éves korosztály érdeklődésének felkeltése  minden rendezvényt szinte ugyanazok látogatják  nehéz megmozdítani a lakosságot  a község pedagógusainak, „lámpásainak” aktivizálása  egy-egy jó ötlet megvalósításának végig vitele  a meglévő dolgokat nem becsülik meg

Információhiány 19  információs hálózat hiánya 7  a települések közti kapcsolat nem megfelelő szintű, nem rendszeres 4  ötletigény el nem ismert jelentősége  helyi tv és újság hiánya  ismertség (országos) hiánya  közös arculat hiánya  a településen az információ áramlás -> internethasználat gyenge  marketingmunka, honlap, szálláshelyek hiánya  a rendezvények időpontjai ütik egymást a kistérségen belül, több tájékoztatás az időpontokról  kevésbé hatékony reklám  lakosság értesítése  kevés a lakosok száma Civil szervezetek hiánya  kevés tevékeny civil  kevés bejegyzett civil  civil szervezetek gyengesége

15 1 6

Települések helyzete 4  gyenge kistérségi identitás 12  képviselő testület túl gazdasági szemlétélete 6  helyi vállalkozók támogatásának hiánya 3  forráshiány 3  kevés a pénz a kultúrára  hiányzó helyi önkormányzati kultúrafejlesztési koncepció  összefogás hiánya  anyagi fedezet korlátozó hatása  pénz hiánya, a lakosság inaktivitása  sok az ingázó  a település összetétele (sem falu, sem város)  a múlt örökségei -> két nagy cég rendezte a településéletét, a szokások még ennek megfelelőek Közművelődési intézmények helyzete 0  kevés helyi munkahely  kevés helyi szakember  a Bábolna Rt. szétesésének negatív következményei  a volt „bemutató mozi” megszűnése  színház működtetése, önálló művház hiánya  kevés anyagi forrás, kultúrház, könyvtár épületének elhasználtsága, rossz állapota, közösségi tér hiánya  kisközösségek hiánya  leromlott kulturális intézmények, kis kultúrház és mozi, kis könyvtár, zsúfolt belváros  nincs központosított kulturális centrum, felújításra, bővítésre váró kulturális közintézmények (Csokonai, mozi, könyvtár) Lehetőségek

Több forrás biztosítása  A pályázati lehetőségek kihasználása  Testvérvárosokkal közös pályázatok  EU-s pályázati partnerségben való részvétel  Eu-s pályázatokban való önálló részvétel  Vállalkozók anyagi támogatását kiaknázni  Társadalmi munka hatékonyabb bevonása  A pályázatok folyamatos figyelése

50 18

Rendezvények szervezése  Meghonosítani a római kori rendezvényeket  A kulturális rendezvényeket vándoroltatni a kistérség települései között  Az igmándi keserű vízhez kapcsolódó rendezvényeket szervezni  Tematikus utakat tervezni  A lovasturizmust fellendíteni  Kevesebb, de jobb minőségű nagy rendezvényt szervezni  Jobban kiterjeszteni a rendezvényeket, együtt dolgozni  Országos szintre emelni a csipke ünnepe rendezvényt  Kiállításokat szervezni a díszpolgárokról  Minél több programot szervezni,

29 15 8 6 6 6 3

Szakmai és intézményi háttér biztosítása 19  Kisigmándon művelődési házat építeni 3  A koordináció erősítése a települések között 3  Nagyigmándon tájházat építeni  A polgármesteri hivatalok , önkormányzatok nyitottságának növelése az új kezdeményezések iránt.  Lehetőséget teremteni a kezdeményezések megvalósulásának (sport, kultúra, egyéb, főleg mezőgazdasági rendezvények)  A „kohéziós” képesség fejlesztése  A kistérségi szakmai háttérszervezet erősítése  Az intézményeket segítő hátteret egy kézben összefogni  Több helyi fejlesztési ötlet feltárása a kultúra, falufejlesztés területén  Kistérségen belüli való együttműködés erősítése  Széleskörű információcsere biztosítása  Erősíteni és bővíteni a kistérség kulturális életét Közösségi élet fejlesztése 18  Önképző köröket, klubokat alakítani 9  A kistérségi összefogást fejleszteni, a tapasztaltabb települések nyújtsanak segítséget 6  Megtalálni a kistérség településeinek közös céljait és érdekeit 3  A civil szervezeteket fejleszteni, erősíteni 3  Kézműves iskolákat létrehozni, erősíteni a kistérségben  Társadalmi munka hatékonyabb bevonása  Együttműködni és megismerni egymást  Erősíteni a települések közötti kapcsolatrendszert,  Informatívabb, naprakészebb honlapot, használhatóbb fórumfelületet létrehozni  A kultúra iránti igény fellendítése

  

Erősíteni a lokálpatriotizmust Felkutatni a helyi hírességeket, Menedzselni az elszármazottakat

Infrastruktúra fejlesztése 12  Létrehozni a Kistérségi Információs Rendszert 13  Kerékpárutat tervezni, építeni 10  Autópályalehajtót építeni  Kihasználni a helyi adottságokat  Fejleszteni a meglévő információs hálózatot  Kiadványokat, cd-k-et, műsorfüzeteket terjeszteni kistérségi szinten  Folyamatosan javítani az infrastruktúrát,  Fejleszteni az ipari parkokat a településeken  Munkahelyet teremteni  A volt timföldgyár területén beruházók megjelenésének elősegítése  Egységes települési arculatot kialakítani  Fejleszteni az intézményi ellátottságot a kistérségben(művelődési ház, könyvtár, sport, teleház)  Ökokultúrális központot alakítani Természeti adottságok (földrajzi) kihasználása 2  A természeti értékekre épülő turizmust (Duna, Dunapart, ácsi erdő) fellendíteni14  Igmándi keserűvíz hagyományaira épülő turisztikai program létrehozása 9  Duna melletti vidék adottságainak jobb kihasználása 5  A Bábolnai termálvízre épülő gyógyturizmust fellendítése 5  Határ mentiség -schengeni övezet - által adott lehetősége kihasználása  Gyógyvízre épülő fejlesztés Bábolnán  A komáromi Gyógyfürdő további fejlesztése  „határtalan” kapcsolat – nyitni É-Komárom irányába,  Fejleszteni a két Komárom közötti együttműködést  Fellendíteni a Sport „turizmust”  Fenyves tábor bevonása a természeti turizmusba  Óvni, gondozni a természeti értékeket Veszélyek Forráshiány  az anyagi források csökkenése  anyagi javak hiánya  rendezvények finanszírozásának hiánya  bizonytalan holnapután  anyagi háttér lehetőségeinek szűkülése

50 11

Társadalmi  passzivitás  politika befolyása  elszigeteltség  elöregedés  széthúzás  nehezen kiszámítható lakossági igények

23 21 9 5 3 3 3

                

igénytelenség érdeklődés hiánya nincsenek civil szervezetek, akiket be lehetne vonni összehangoltság hiánya kockázatvállalás, be nem váltott remények ha fogy a lakosság, kinek a kultúra? település nagyságából adódó hátrányok ha csökken az összefogási kedv kistérségi társulás támogatásának csökkenése, elmaradása helyi közéleti ellentétek romboló hatása az irányító hatóság nem ismeri fel a bennünk ( kis térségi közkincs kerekasztal) rejlő lehetőségeket elszigetelődnek, eltávolodnak egymástól a települések a település elöregszik, ha nem épül lakás, veszélyben lesznek a gyermekintézmények ,a jövőbe vetett hit fiatalok elvándorlása, iskolai létszám csökkenése szociális kiadások növekedése gond a fejekben, igénytelenség a kultúra irányában érdeklődés elvesztése

Szakmai 2  kulturális programok egymást fedik 8  megfelelő humán erő infrastruktúra nélkül ellehetetlenül a kistérségi feladatellátás 2  sok rendezvény nehezen újítható, ezért veszhet az érdeklődés  országos programok résztvevőinek negatív hozadéka

Erősségek témacsoportjainak súlyozása 1. Információs rendszerek, kapcsolatok 2. Nevezetességek 3. Értékek, adottságok 4. Pénzügyi források 5. Rendezvények 6. Intézményrendszer 7. Humán erőforrás

Gyengeségek témacsoportjainak súlyozása 1. Emberi hozzáállás, érdektelenség 2. Információhiány 3. Civil szervezetek hiánya 4. Települések anyagi helyzete

Témák témacsoportok súlyozása ERŐSSÉGEK Erősségek témáinak súlyozása 42 1. amatőr művészeti együttesek a kistérségben 34 2. sikeres pályázatok 26 3. a meglévő, jól működő szervezetek munkája 21 4. épített örökségi helyszínek 21 5. „minden hónapban egy országos program” - mint 20 irányelv (megvalósulása: csipke ünnepe, Sonka 17 fesztivál, öreg motorosok találkozója, Kamion fesztivál, Kukorica fesztivál, stb.) 6. a települések vezetésének kulturális orientáltsága 7. jól kiépített, kulturális intézményi háttér 8. római kor jelenléte 9. működő kistérségi közkincs kerekasztal 10. gyógyvíz-turizmus, munkalehetőség, erődrendszer 11. történelmi múlt, történelmi tradíció 12. utak (a települések megközelíthetősége) GYENGESÉGEK Gyengeségek témáinak súlyozása 37 1. gyenge kistérségi identitás 19 2. kevés tevékeny civil 15 3. kulturális események összehangolásának hiánya 4 4. információs hálózat hiánya 5. képviselő testület túl gazdasági szemlélete 6. kevés bejegyzett civil 7. fiatalok érdektelensége 8. a települések közti kapcsolat nem megfelelő szintű, nem rendszeres 9. az emberek lustasága 10. helyi vállalkozók támogatásának hiánya 11. forráshiány

12 9 9 6 6

5 5 5 4 3 2 2 12 11 10 7 6 6 6 4 4 3 3

Lehetőségek témacsoportjainak súlyozása 1. Több forrás biztosítása

50

2. Rendezvények szervezése

29

3. Szakmai és intézményi háttér biztosítása

19

4. Közösségi élet fejlesztése

18

5. Infrastruktúra fejlesztése

12

6. Természeti adottságok (földrajzi) kihasználása

2

LEHETŐSÉGEK Lehetőségek témáinak súlyozása 1. A pályázati lehetőségek kihasználása 2. Meghonosítani a római kori rendezvényeket 3. A természeti értékekre épülő turizmust (Duna, Dunapart, ácsi erdő) fellendíteni 4. Létrehozni a Kistérségi Információs Rendszert 5. Kerékpárutat tervezni, építeni 6. Igmándi keserűvíz hagyományaira épülő turisztikai program létrehozása 7. Önképző köröket, klubokat alakítani 8. A kulturális rendezvényeket vándoroltatni a kistérség települései között 9. Az igmándi keserű vízhez kapcsolódó rendezvényeket szervezni 10. Tematikus utakat tervezni 11. A lovasturizmust fellendíteni 12. A kistérségi összefogást fejleszteni, a tapasztaltabb települések nyújtsanak segítséget 13. Duna melletti vidék adottságainak jobb kihasználása 14. A Bábolnai termálvízre épülő gyógyturizmus fellendítése 15. Kevesebb, de jobb minőségű nagy rendezvényt szervezni 16. Kisigmándon művelődési házat építeni 17. A koordináció erősítése a települések között 18. Megtalálni a kistérség településeinek közös céljait és érdekeit 19. A civil szervezeteket fejleszteni, erősíteni

18 15 14 13 10 9 9 8 6 6 6 6 5 5 3 3 3 3 3

VESZÉLYEK Lehetőségek témacsoportjainak súlyozása Anyagi

50

Társadalmi

23

Szakmai

2

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Lehetőségek témáinak súlyozása Passzivitás az anyagi források csökkenése politika befolyása kulturális programok egymást fedik elszigeteltség elöregedés széthúzás nehezen kiszámítható lakossági igények megfelelő humán erő infrastruktúra nélkül ellehetetlenül a kistérségi feladatellátás

21 11 9 8 5 3 3 3 2

A SWOT elemzés rövid szöveges összefoglalója: Komárom kistérség különösen történelmi emlékhelyekben gazdag, de természeti értékekben is bővelkedő kistérség. Korábban főleg mezőgazdasága volt erős, az utóbbi években elsősorban jó logisztikai helyzete miatt erősödőben van az ipar betelepülése. Közművelődési intézményhálózata az országos átlaghoz képest jó. A fejlesztésből sajnos pont a kb. 20 ezres lakosságú Komárom maradt ki, illetve a legkisebb településen Kisigmándon tervezik új művelődési ház építését. Legjobb anyagi helyzetben Komárom városa van, ez tükröződik az intézmények támogatásában, illetve a civil szférának pályázat útján biztosítható forrásokban is, a többi településre a stagnálás vagy lassú forrásnövekedés jellemző. A 2005 óta zajló kulturális együttműködés olyan erőssége a kistérségnek, amelyre már lehet építeni a fejlesztő folyamatot, amelynek fő iránya a közös kistérségi rendezvények mellett a kistérség egyéni arculatépítése és arra épülő új nagyrendezvény kialakítása, országos szintű reklámja. A kistérségi turisztikai utak kialakítása kulturális helyszínek kialakítása, a meglévő helyszínek adottságainak kihasználása, az események szervezése és csokorba kötése kiajánlása és lebonyolítása a kistérség egyik fejlődési lehetősége. Építeni lehet a már meglévő közösségekre, de igényként merült fel közösségfejlesztési vagy egyéb módszerekkel a helyi közösségi

élet

élénkítése,

majd

a

közösségek

egymással

való

kapcsolattartása,

együttműködése. A rendezvények időpontjának, tartalmának egyeztetésével már évek óta foglalkozunk, és közös kistérségi kiadványt jelentetünk meg, ennek ellenére az ütközések elkerülése továbbra is fontos feladat, a közös kistérségi eszközpark vándoroltatása miatt is. Kistérségi honlapot üzemeltet Komárom városa ennek tartalomfejlesztésével Közös Kistérségi Információs rendszer kiépítését tervezzük és ezen kívül is számos projektötlet alakult ki arra, hogy a kistérségen belül jobban megismerjük egymást, és kistérségünket megismertessük a külvilággal. A KIR az értékleltár és szolgáltatás jegyzék frissítését is szolgálja majd. A kistérségben együttműködő kultúrával foglalkozók – és nem csak a szakemberek – rendszeres képzését és továbbképzését tervezzük saját képzéseken, találkozóink alkalmával, illetve részt szeretnénk venni konferenciákon, tapasztalatcseréken más kerekasztalokkal.