I. SZ. GAZDASÁGI MŰKÖDTETŐ KÖZPONT
KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA
Győr, 2014. május 10.
1
Bevezetés
Az I.sz. Gazdasági Működtető Központ (a továbbiakban: I. sz. GMK) Közalkalmazotti szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a közalkalmazotti tanács (a továbbiakban: KT) és a munkáltató együttesen alkotja meg és bocsátja ki. A szabályzatot egyrészről az I. sz. GMK, mint munkáltató képviseletében a munkáltatói jogokat gyakorló igazgató, másrészről, a KT hozza létre közös elhatározásból. A KT tagjainak száma 5 fő, tagjai közül elnököt választ. A Szabályzat aláírói az I. sz. GMK igazgatója, és a KT elnöke.
Jogszabályi háttér
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről a fenti törvényekhez kapcsolódó mindenkor hatályos jogszabályok. Általános rendelkezések A Szabályzat alapvető rendeltetése az, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a KT kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket. A Szabályzat hatálya kiterjed az I.sz. GMK valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottjára. A Szabályzat határozatlan időre kerül megállapításra. A hatályba lépés dátuma: a kihirdetés időpontja. A hatályon kívül helyezés dátuma: az újabb szabályzat hatálybalépésével megegyező, illetve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, akkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja. A Szabályzatot bármelyik fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot a szabályzat megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A Szabályzat módosítását az aláíró felek bármelyike kezdeményezheti. A Szabályzat módosításával kapcsolatos vitapontok rendezésére egyeztető bizottságot kell létrehozni, amely a kérdést soron kívül megvizsgálja, és 8 napon belül javaslatot terjeszt elő az aláírásra jogosult feleknek a megoldásra. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a Szabályzatot valamennyi közalkalmazott részére hozzáférhetővé teszi. A Szabályzat tervezetét a KT elnöke készíti elő. A Szabályzatot módosítani kell, ha azt jogszabályváltozás indokolja. A Szabályzatot módosítani lehet, ha azt a Szabályzatot
2
megalkotó valamely fél kezdeményezi, javasolja. A Szabályzat módosítására úgy a munkáltató, mint a KT elnöke írásban tehet javaslatot. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató együttműködése A közalkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelezettségeinek teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni. Az együttműködés céljai: a közalkalmazottak jogai és kötelességei közötti munkahelyi összhang megteremtése; az intézményi feladatok magasabb szinten való ellátásának biztosítása; a közalkalmazottak munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében a lehetőségek feltárása; a bevételi lehetőségek ésszerű növelése az intézmény alapfeladatának zavarása nélkül, a dolgozók nyugalmának biztosításával. A KT elnöke és a munkáltató kapcsolattartásának rendje: félévente, legalább egy alkalommal tanácskozáson áttekintik az intézmény helyzetét, a feladatok megoldásához szükséges anyagi lehetőségeket és a lehetséges munkáltatói intézkedéseket; soron kívül megbeszélést tartanak az intézmény közalkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról; esetenként kölcsönösen informálják egymást a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. A munkáltató: eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, mindazon témákban, amelyek a hatályos törvényi szabályozás szerint a KT egyetértési és véleményezési jogkörébe tartoznak; ismerteti az intézményi működés terveit, a várható változásokat. A közalkalmazotti tanács: jelzi a munkahelyi konfliktusok kialakulását előidézhető helyzeteket és azok lehetséges feloldási módját; írásos véleményt, javaslatot nyújthat be a munkáltatóhoz a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő véleményének tolmácsolása érdekében. A közalkalmazotti tanács működése A közalkalmazotti tanács Az I. sz. GMK-ban a közalkalmazottakat – a jogszerűen lefolytatott közalkalmazotti tanácsi választáson – közvetlenül választott tanács képviseli.
3
A KT tagjainak száma: 5 fő. A KT működésének részletes szabályait, üléseinek időpontját saját ügyrendje határozza meg, mely a közalkalmazottak magas színvonalú képviseletét tartja szem előtt. A közalkalmazotti tanács és a közalkalmazottak közötti kapcsolat A KT az I. sz. GMK közalkalmazotti jogviszonyban állók által közvetlenül és titkosan választott testület. A KT a munkáltatóval történő tárgyaláskor az I.sz. GMK közalkalmazotti jogviszonyban álló összes dolgozót képviseli, a dolgozók részvételi jogát testesíti meg az intézmény irányításában, vagyis alapvető feladata, hogy a döntések előkészítésénél megjelenítse a dolgozók véleményét, érdekeit. A KT köteles (évente legalább egy alkalommal) beszámolni (szóban vagy írásban) a dolgozóknak a KT tevékenységéről. A KT az egész dolgozói közösséget (minden közalkalmazotti jogviszonyban állót együtt) képvisel, ezért egyedi ügyekkel csak akkor tud foglalkozni, ha azok a közalkalmazottak nagyobb csoportját is érintik. A közalkalmazottak nagyobb csoportja a közalkalmazottak legalább 10 %-át jelenti. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató közötti kapcsolat A közalkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelezettségeinek a teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni. A KT és a munkáltató közötti együttműködési formákat jelen Szabályzat rögzíti, mely kettőjük megállapodását tartalmazza. A munkáltató és a KT az egymáshoz intézett kérdésekben kölcsönösen kötelesek 15 napon belül a kérdező félnek tájékoztatást adni (szóban vagy írásban, a kérdező fél igénye szerint). A munkáltató a KT számára üléseihez, tárgyalásaihoz, egyedi egyeztetések alapján, ingyenesen biztosít helyiséget. A munkáltató ingyenesen biztosítja a felmerülő telekommunikációs és ügyviteli költségeket. A munkáltató a KT elnöke részére heti 15 %, a tagjai részére heti 10 % mértékű munkaidő kedvezményt biztosít, a mindenkor hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően. A KT elnökének munkajogi védelmére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A KT tagjai a tisztségeikből adódó jogaik és kötelezettségeik során hozzájutott információra a hivatali titoktartás kötelezettsége vonatkozik.
4
A közalkalmazotti tanács jogai A közalkalmazotti tanács véleményezési joga E jogkörbe tartozó ügyekben a munkáltató -15 nappal az intézkedés tervezett időpontja előtt – köteles a KT véleményét kikérni. A KT-nak joga van az előterjesztés teljes körű megtárgyalására, esetleges további információ kérésére. Álláspontja kialakítására, közlésére összesen 15 nap áll rendelkezésre. A vélemény közlésének elmulasztását a törvény úgy értelmezi, hogy a KT a munkáltató kezdeményezésével egyetért. A KT véleményének figyelembevétele jogilag nem kötelező, azt azonban nem teheti meg a munkáltató, hogy ki sem kéri a KT véleményét. A munkáltató döntése előtt a KT- val véleményezteti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 264. § (2) bekezdésében felsorolt munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezeteit, így különösen: a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét; az egészségkárosodott, megváltozott rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket;
munkaképességű
közalkalmazottak
a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket; A közalkalmazotti tanács tájékozódáshoz való joga A törvény rendelkezései szerint a KT a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanács javaslattételi joga A KT a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő kérdésekben javaslattal élhet a munkáltató felé minden olyan esetben, amikor azt a hatályos jogszabályi előírások lehetővé teszik, illetve a javaslattétel szükségességéről és lehetőségéről a felek előzetesen megállapodtak. A javaslattétel minden esetben írásban történik. A véleményformálásra a munkáltatónak - a téma jellegétől függően– elegendő, de legalább 10 munkanap időt kell hagynia.
5
A közalkalmazotti tanács joggyakorlatának, valamint a vitás kérdések egyeztetésének eljárásrendje A munkáltató joggyakorlata A munkáltató köteles a KT-t tájékoztatni a KT együttdöntési, illetve véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben legalább 15 nappal a tervezett intézkedés előtt. A munkáltató vállalja, hogy a KT véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben, az eltérő és indokolt vélemények egyeztető megvitatása utáni elutasító döntést, indoklással, közli a KT elnökével. A munkáltató írásos tájékoztatásait, valamint a KT írásos előterjesztéseit az intézmény hivatalos iratállományába iktatni kell. A közalkalmazotti tanács joggyakorlata A KT köteles a jogait az intézkedési tervezetről való tudomásszerzést követően 15 napon belül gyakorolni, álláspontjáról a munkáltatót tájékoztatni. Véleménykülönbség esetén a KT a szükséges egyeztetés érdekében- a munkáltatóval köteles határidőn belül megbeszélést folytatni. A KT köteles állásfoglalásának kialakítása előtt- a jelzett határidőn belül- közalkalmazottak érintett közösségének véleményéről tájékozódni és azt képviselni. Ha a KT az álláspontját határidőn belül nem közli a munkáltatójával, úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene.
Az egyeztetési eljárás szabályozása A munkáltató és a KT között vitás kérdések rendezésére az egyeztetési eljárás szolgál. Az egyeztetési eljárás jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az alábbiakat: az egyeztetés helyét, idejét, a részt vevő személyeket; a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét; az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatokat; a megkötött egyezség pontos szövegét, a kifogás visszavonását; az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot; az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét. Az egyeztetési eljárás során a kifogásolt jogellenes munkáltatói intézkedés tényállását fel kell tárni. Meg kell kísérelni az egyeztetés során az egyezség létrehozását, a feleknek, ennek érdekében együtt kell működniük.
6
A közalkalmazotti tanács ügyrendje A közalkalmazotti tanács elnöke A KT a választást követő első ülésén tagjai sorából elnököt választ. A KT tagjai az elnök személyére szóban tesznek javaslatot. A KT nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg a tanács elnökét. A KT elnökének megbízatása megegyezik a tanács mandátumának időtartamával A KT elnökének leváltását a tanács tagjainak kétharmada kezdeményezheti A KT elnöke javaslatot tesz helyettesre. A közalkalmazotti tanács elnöke távolléte idején a helyettes a teljes elnöki jogkört gyakorolja. A közalkalmazotti tanács elnökének jogai és kötelezettségei Az ülések összehívása, előkészítése. Az ülések levezetése. A KT tevékenységének megszervezése, folyamatos működtetése. A munkáltatóval való rendszeres, közvetlen kapcsolattartás. A KT döntéseinek képviselete. A KT tájékoztatása a munkáltatóval folytatott tárgyalásokról. A KT iratainak, dokumentumainak kezelése, őrzése. A közalkalmazotti tanács tagjainak jogai és kötelezettségei Javaslattétel, állásfoglalás a KT munkarendjének kialakításánál. Kezdeményezheti a KT összehívását. A KT döntéséről eltérő álláspontját jegyzőkönyvben rögzítheti. Indoklással bírálatot gyakorolhat a KT működésével kapcsolatban. A KT ülésein személyesen részt kell vennie, megismeri az intézményben dolgozó közalkalmazottak véleményét, és azt képviseli a KT ülésein. A KT tevékenysége során tudomására jutott szolgálati titkot megőrzi.
7
A KT tevékenysége során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. A közalkalmazotti tanács üléseinek rendje A KT üléseit az elnök hívja össze. Az elnök 8 munkanapon belül köteles összehívni a közalkalmazotti tanácsot, ha azt munkáltatói előterjesztés szükségessé teszi, vagy a KT tanács valamelyik tagja az ok megjelölésével kéri. A KT összehívása írásban és szóban is történhet. Az elnöknek az ülés idején és helyén túl tájékoztatni kell a tanács tagjait az ülés témájáról is. A KT ülései az intézményben dolgozó közalkalmazottak számára nyilvánosak. Más személyek az ülésen csak a tanács döntése alapján vehetnek részt. A tanács döntése alapján egyes témáknál zárt ülést is lehet tartani. A KT a munkáltató előterjesztésével kapcsolatos tárgyalásairól, illetve döntéseiről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: az ülés helyét és idejét, a KT megjelent tagjainak számát, nevét, és a határozatképesség megállapítását, a meghívottak és más résztvevők nevét, a tárgyalt kérdésben elhangzó vélemények lényegi tartalmát és a felszólaló személyek nevét, a meghozott határozatokat és a szavazási arányokat, a jegyzőkönyvvezető, az elnök és a jegyzőkönyv hitelesítőjének nevét és aláírását. A KT akkor határozatképes, ha az ülésen 3 fő megjelent. Ha az ülést határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani, akkor az elnök az új ülést három napon belül, de legalább 24 óra elteltével hívhatja össze. A KT határozatait szótöbbséggel hozza, általában nyílt szavazással.
8
Záró rendelkezések
A munkáltatói és a közalkalmazotti tanácsra vonatkozó egyéb szabályokat a mindenkor hatályos közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII: törvényben és végrehajtási rendeleteiben, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a Szabályzatot valamennyi közalkalmazott megismerje. Minden, e szabályzatban nem tárgyalt kérdésben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a mindenkor hatályos polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.
Győr, 2014. május 10.
………………………………. Alasztics Ildikó igazgató
…………………………………. Ádám Ágnes KT elnök
9
Közalkalmazotti szabályzat melléklet
Az I. sz Gazdasági Működtető Központ munkáltatói jogát gyakorló Igazgatója (a továbbiakban, mint Igazgató), és a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban, mint KT), a mai napon, a következőkben állapodtak meg. Szociális juttatások A munkáltató vállalja, hogy az alábbi szociális juttatásokat biztosítja és színvonalukat lehetősége szerint javítja Munkaruha Az intézményben dolgozó kinevezett közalkalmazottak részére – amennyiben erre költségvetési fedezet rendelkezésre áll – a munkáltató munkaruha térítést biztosíthat. Munkaruha térítésre a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók jogosultak a próbaidő leteltét követő harminc nap után, az adott naptári évre –a jogosulttá válás hónapjától - időarányosan számítva. Munkakör megnevezése Házgondnok Élelmezésvezető Takarító, hivatalsegéd Portás Kézbesítő Mosónő Ügyviteli dolgozó Intézményi ügyintéző Menzai ügyintéző
Kihordási (juttatási) idő
Összeg Ft/év*
1 év
20 000 Ft+ÁFA
*: a munkaruha térítés összege a 2014.évi költségvetés szerint; a térítés mértéke a költségvetési keret függvényében változhat
-
-
Munkaruha térítésre jogosító munkakörben, 0,5 álláshelyet meghaladó részmunkaidős foglalkoztatás esetén 100%, alatta 50% a munkaruha térítés mértéke. Védőruhára és munkaruha térítésre is jogosító vegyes munkakörben dolgozók esetében védőruha biztosítása mellett a munkaruha térítés mértéke a teljes térítés mindenkori mértékének 50%-a abban az esetben, ha munkaruha térítésre jogosító munkakörben legalább 0,5 álláshelyen részmunkaidőben dolgozik. Védőruhára és munkaruha térítésre jogosító vegyes munkakörben dolgozók esetében védőruha biztosítása mellett a munkaruha térítésre jogosító munkakörben való 0,5 álláshely alatti részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaruha térítés mértéke a teljes térítés mindenkori értékének 25 %-a.
Ha a juttatási idő alatt a munkavállaló jogviszonya a dolgozó lemondása – kivéve nyugdíjba vonulás miatti lemondás -, fegyelmi, vagy a dolgozónak felróható bármely más ok miatt
10
megszűnik - a még fennmaradó idővel arányos munkaruha árát a munkavállaló tartozik megtéríteni, a tartozás összege az utolsó havi béréből levonható. Védőruha A védőruhát az arra jogosító munkakörökben a munkáltató ingyenesen biztosítja. A védőruha és védőfelszerelés az intézmény tulajdonát képezi. A védőruha és védőfelszerelés személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. A jogosult dolgozó csak használatra veszi át, és jogviszonya megszűnése esetén azokat az intézmény részére visszaszolgáltatni köteles. Elhasználódása után a munkáltató gondoskodik a védőruha és védőfelszerelés cseréjéről, a dolgozó leadja, és az intézmény leselejtezi. A védőruha-és védőfelszerelés munkában való viselése kötelező. Ennek elmulasztásából eredő mindennemű felelősség a dolgozót terheli.
Munkakör
Főzőkonyhák alkalmazottai
Melegítőkonyhák alkalmazottai
konyhai alkalmazottak (konyhai kisegítők, szakácsok), étteremvezető
konyhai kisegítők
Karbantartók, illetve udvari munkások
Védőruha, védőfelszerelés megnevezése csúszásmentes eü. cipő fehér póló vízhatlan kötény, fityula, vagy sapka hőálló kesztyű nadrág csúszásmentes eü. cipő fehér póló vízhatlan kötény, fityula, vagy sapka hőálló kesztyű nadrág bakancs kétrészes munkaruha vattakabát póló gumicsizma*
1 pár 3 2 2 1 2 1 pár 2 1 2 1 2 1 pár 1 1 1 1 pár
*: gumicsizma csak az udvari munkás, illetve karbantartó-udvari munkás vegyes munkakörben jár
11
Védőszemüveg juttatása Védőszemüveghez kötött munkakörök az intézményben az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, valamint a 65/1999(XII.22) EüM rendelet szabályozása alapján - igazgató - gazdasági vezető - csoportvezetők - gazdasági, gondnoksági és élelmezési ügyintézők - munkaügyi előadó - pénztáros - menzai ügyintézők - rendszergazda - intézményi ügyintézők A költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni, hogy háromévente mindenkire sor kerüljön. A térítés mértéke minden, a fent jelzett munkakörben dolgozóra nézve egységes, mértéke a mindenkori költségvetés függvénye. Étkezési utalvány Az intézményben dolgozó kinevezett közalkalmazottak részére – amennyiben erre költségvetési fedezet rendelkezésre áll – a munkáltató étkezési utalványt biztosíthat. Ezzel természetben hozzájárulhat a közalkalmazottak étkezési kiadásaihoz. A közalkalmazottak munkahelyi étkezésük esetén a részükre kiszolgált étkezés teljes önköltségét (nyersanyagnorma + rezsi + ÁFA) alapul véve kötelesek térítési díjat fizetni. A munkahelyi étkeztetésben – munkakörüknél fogva – közreműködő kedvezményes étkezésben részesíthető dolgozók (konyhai alkalmazottak, élelmezésvezetők, étteremvezető) a nyersanyag norma 63 %-át (+ÁFA) fizetik munkahelyi étkezésük esetén térítési díjként, étkezési utalványt azonban csak a konyha 30 napot elérő egybefüggő leállása esetén kaphatnak az adott időszakra. Lakásépítés –vásárlás támogatása: A lakásépítés-, vásárlás, korszerűsítés céljára adható munkáltatói kölcsön rendszerét a fenntartó szabályozza. A munkába járás támogatása: A munkáltató a munkába járás költségeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről rendelkező 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet rendelkezései szerint biztosítja. -
A saját tulajdonú személygépkocsi hivatali használatát egyedi esetben a munkáltató vezetője engedélyezheti. A térítés összege a mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelő mértékű, átalány ilyen címen nem fizethető.
12
Költségtérítés Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő közalkalmazottaknál a napidíj mértéke a mindenkor érvényes jogszabályi előírások szerint meghatározott összeg. (Nem számolható el napidíj, ha az intézmény által fizetett részvételi díj az étkezési költséget is tartalmazza.)
13
