S O M O Q Y MfcQYEI MV7ZEUMOK
•vav
IQAZCATÓSAQA
VEZETŐ a Somogy Megyei Muzeumok I g a z g a t ó s á g a J ó z s e f A t t i l a Emlékháza állandó k i á l l í t á s á h o z
/E házban é l t e u t o l s ó n a p j a i t a nagy magyar m u n k á s k ö l t ő , J ó z s e f A t t i l a / I 9 o 5 - I 9 3 7 / 1937. X L 5 . - t o l X I I . 3 . - i g . /
Somogy Megye Tanácsa l97o-ben v á s á r o l t a meg e z t a h á z a t , az e g y k o r i MagdaPenzió é p ü l e t é t és t o v á b b i messzemenő anyagi támogatásával lehetővé t e t t e , hogy a Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága e házban József A t t i l a Emlékmuzeu mot r e n d e z h e t e t t be. A j e l e n l e g i u j á l l a n d ó k i á l l í t á s ünnepélyes megnyitására 1972. j ú l i u s 15.-én k e r ü l t s o r . A k i á l l í t á s anyagát a budapesti P e t ő f i I r o d a l mi Múzeum b o c s á t o t t a r e n d e l k e z é s r e . A k i á l l í t á s rendezését i s a P e t ő f i I r o d a l mi Múzeum tudományos főmunkatársa, Sára Péter ^ o e z f e . A k i á l l í t á s t e c h n i k a i k i v i t e l e z ő j e a Budapesti Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársa, Dr. Boreczky L á s z l ó v o l t . A k i á l l í t á s é l é n k í t é s é h e z nagyban h o z z á j á r u l n a k Szabóky Z s o l t mű vészi fotómontázsai.
A szokásos ко Ito-emlékmuzeumoktól eltérően ebben az emlékházban nem a költő kegyelettel megőrzött személyes használati tárgyai, bútorai képezik a kiállí tás anyagát, hiszen József Attila szegény proletárkölto volt és minden szemé lyes tulajdona elfért egyetlen bőröndben, amelyben kéziratait is őrizte. Csak egy kopott levéltárcát és öreg töltőtollat állíthattuk ki az utolsó terem egyik vitrinjében. Annál gazdagabb volt a szellemi örökség, amelyet kb. 600 oldalt kitevő életmüvével ránk hagyott. Ezzel szeretnénk megismertetni a látó gatőt ezen kiállítás segítségével. A költő halála 25. évfordulóján az emlékház bejáratánál elhelyezett táblán a költő művészi hitvallásának summázása fogadja a látogatót:
"Te jól t u d o d , a k ö l t ő sose l ó d i t ; A z i g a z a t m o n d d , n e csak a v a l ó d i t . " /Thomas M a n n ü d v ö z l é s e /
Amint az Emlékház eiső helyiségébe lépünk, az első vitrinben a költő verses köteteinek és műfordításainak eiső kiadásait iátjuk, a második vitrin róla szóló életrajzi írásokat, életmüelemzéseket és ma élő költik /Juhász Ferenc, Szécsi Margit/ hozzá irt verseit tartalmazza, a harmadik vitrin pedig müveinek idegen nyeivü kiadásaiból mutat be néhány példányt, nagy költők fordításában. Itt íáthatjuk többek között Jean Cocteau és Paul Éluard egy-egy kéziratát,
2
valamint Thomas Man-nak.a magyar írókhoz intézett levelét a költő születésének 5o. évfordulója alkalmából. Szemközt a költő me II szobra /Nóti György alkotása/ és az "Ars poetica" cimü vers kézirata kinagyított fotókópiája a falon. A másodi к terembe lépve megismerkedünk a költő gyermekkori környezetével: Az ajtótól jobbra József Äron képe, az apáé, aki a nyomor elől külföldre mene kül, magára hagyva fiatal feleségét három kisgyermekével, akiket a szegény mosónő egyedül nevel fel. Itt láthatunk fényképeket a külvárosi házról, ahol a költő született, családi képet a gyermek József Attiláról anyja és nővérei körében és mindenekelőtt fényképeket anyjáról, aki a költő szemében - és ma már a mienkben is - a proletár asszony megtestesítője. Számos verse szól róla, köztük a halhatatlan "Mama", "Anyám" és a "Kései sirató", amelyek eredeti ké zirata a vitrinekben látható. A terem falait többek közt Kondor Béla két gra fikája diszití, amelyeket a "Mama" cimü vershez készített.
A harmadik teremben megismerkedünk József Attila tanulóéveivel a makói gimná ziumban, ahol télen házi tanítóskodással, nyáron kukoricacsőszként tartotta fenn magát, valamint első egyetemi éveivel Szegeden, ahol a lapokban első ver sei megjelentek. A falakon és a vitrinekben láthatók: nővére, Jolán, D«~. Makai Ödön, sógora és gyámja, valamint első szerelme, Gere Márta fényképei, azután egy csoportképe a "nyugatosok" néhány szegedi tagjával, amely mozgalom legnagyobb alakjait, elsősorban Ady Endrét művészi példaképének tekintette.
3
Ebben a teremben többek között két hires verse, a "Tiszta szivve!" és a "Sze gény ember balladája" kinagyított kéziratfotokópiája, valamint Harsányi Agnes és Bonus Zoltán üvegkompoziciója látható a falakon a "Medáliák" cimü vershez.
A negyedik teremben ismerkedünk meg bécsi és párizsi éveivel. Miután ugyanis a "Tiszta szívvel" cimü verse miatt kizárták a szegedi egyetemről, Bécsben folytatta tanulmányait, miközben ujságárulásból és a Magyar Kollégium taka rításáért kapott fillérekből élt. Bécsben került először kapcsolatba kommu nistákkal és itt kezdett megismerkedni Lenin müveivel. Ettől kezdve erősödik verseiben a lázadás hangja. Versei egymás után jel lennek meg a szociáldemok rata párt lapjában, a Népszavában és az Aktivista cimü folyóiratban. Egy éves bécsi tartózkodás után a magyar irodalmi mecénás, Hatvány Lajos támoga tásával Párizsba megy és beiratkozik a Sorbonnera. A francia költészetből elsősorban Villon mesterkéletlen egyszerűsége és a szürrealisták merész új szerűsége hat rá. Innen a távolból érti meg igazán a magyar dolgozó nép nyo morúságos helyzetének okait. Hazatérése után, 1929-ben jelenik meg a "Nincsen apám, se anyám" cimü kötete, amelyben már érett, egyéni hangja szólal meg. Ekkor már kialakult népi egyszerűsége, határozott szerkesztésmódja és több rétű képalkotó módszere. A terem falát többek közt Dési-Huber Istvánnak a "Magyar Alföld" cimü vers hez készült illusztrációja és a "Proletárdal" kézirata kinagyított fotója díszíti.
Ötödik terem: Újra itthon. 1927-toI a budapesti egyetemet látogatja, azonban tanári diplomát nem kap forradalmi verseire való tekintettel, amelyek miatt n hányszor perbe is fogják. Ekkor már a szociáldemokrata párt tagja /lásd tag sági igazolványát az egyik vitrinben/ és l93o-tól tagja az illegális KMP-nek is. Gyakran publikál a "Társadalmi Szemle" és a "Korunk" cimü folyóiratokban és brossurakat is i r a párt részére, például az itt is látható "Ki a faluba" cimüt. A falakon iévo fényképeken látható a fiatal köito egy illegális talál kozón; élettársával, Szántó Judittal; barátjával, Illyés Gyulával. Erre a korszakára a szocialista tudatosságu, ódái szárnyalású oondolati ver sei jellemzőek, mint például a "Favágó", a "Szocialisták", a "Lebukott" , a "Tömeg", a "Külvárosi éj" és "Ady emlékezete". A terem falain Szabóky Zsolt müvészfotó it látjuk a külvárosi témájú versek hez és egy táj fotót Szabadszállásról, amely a "Holt vidék" cimü versét ih lette. Költészete és a Zeneművészet kapcsolatát idézi fel Bartók Béla képe, akinek "Medvetánc" cimü kompozíciója ihlette a hasonló cimü vers megírására, amelyet viszont Ránki György zenésített meg 1948-ban. /Lásd a hatodi к terembe veze*to ajtó mellett./ A harmincas évektől mind nyomasztóbban hat rá három tényező: személyes nyo mora, a nép nyomorúsága és az emberiség sorsáért való aggodalom a fasizmus előretörése láttán. Egyéni nyomora számunkra már szinte elképzelhetetlen.
5
"...Éhezünk...Mindenem zálogban van... Nem fűtünk... Nincs cipóm..." irja Babits Mihálynak. Nyomorúságos helyzete elviseléséhez egyrészt a szerelemből merit erőt /ekkor irja a magyar irodalom egyik legszebb szerel mes versét az "Őda" címűt/, másrészt pedig az antifasiszta küzdelemből, amelyben tevékenyen részt vesz. Ekkoriban jelenik meg a "Szocializmus" cimü folyóiratban Hitler-ellenes irata, az "Uj szellemi front", a "Levegőt!" cimü tiltakozó verse és "A Dunánál" cimü költemény, amelyben a dunamenti népek összefogásának szükségességét hirdeti. E terem falát Ócsay Károlynak "д Dunánál" disziti.
c
- vershez készült fémdomborítása
1935-ban kerül először pszichoanaIitikai kezelésbe. Ekkor jelenik meg "Na gyon fáj" cimü verseskötete.
Hetedi к terem: 1936-ban megalakul a "Szép Szó" cimü folyóirat antifasiszta programmal. Egyik szerkesztője József Attila. Ez a kör szervezi meg 1937. januárjában Thomas Mann felolvasó estjét a budapesti Magyar Színházban, amely re József Attila megírja "Thomas Mann üdvözlése" cimü versét, amelynek el6-, adását azonban nem engedélyezik. /A falon látható egy fényképen Thomas Mann József Attila társaságában./ 1937-ben ujabb nagy antifasziszta verssorozata jelenik meg /"Hazám", "6s pat kány terjeszt kórt közöttünk", stb./ amelyek illusztrációi a falakon látha tók.
6
Egyre súlyosbodó h e l y z e t é b e n a k ö l t ő egy u j , nagy s z e r e l e m t o l remél megvál t á s t . Ekkor j e l e n n e k meg nagyszerű F l ó r a - k ö l t e m é n y e i . A nyomor és a megnemé r t é s következtében azonban' ugy é r z i , hogy magára maradt. I d e g á l l a p o t a meg r o m l i k . Egy i d e i g szanatóriumban k e z e l t e t i magát, majd B a l a t o n s z á r s z ó r a j ö n p i h e n n i 1937. november 4 . - é n . Nővére a Magda-Penzióban bérel neki s z o b á t . A " T a l á n e l t ű n ö k h i r t e l e n " , és a "Kész a l e l t á r " után i t t i r j a meg l e g u t o l s ó v e r s é t ; " I m e , hát megleltem hazámat". És innen i n d u l u t o l s ó e s t i s é t á j á r a 1937. december harmadikán, amikor egy t e h e r v o n a t k e r e k e i a l a t t f e j e z i be é l e t é t 32 éves korában. M i e l ő t t l á t o g a t ó i n k e l h a g y j á k a József A t t i l a emlékére l é t e s í t e t t muzeumot, búcsúzzunk a nagy k ö l t ő n e k a k i j á r a t m e l l e t i f a l o n l á t h a t ó s z a v a i v a l , amelyek t a l á n a legegyszerűbben m u t a t j á k , amire t ö r e k e d e t t és aminek megvalósulását nem é r h e t t e meg:
"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magam és akkor derűs a szivem, ha munkámban j á t é k o t fedezek f ö l . Félek a j á t s z a n i nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve e l ne lankadjon, hogy azok a szűkös é l e t f e l t é t e l e k , amelyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek..."
7
Kiadja a Somogy megyei Muzeumok Igazgatósága, Kaposvár.
KSZSZ
UStSé.40e>
