I m p r e s s z u m. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Kispest Egyházközségének nem hivatalos lapja

Fény Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Kispest Egyházközségének nem hivatalos lapja

VII. évf. 4. szám 2015. június

TARTALOM KISPEST EGYHÁZKÖZSÉG HÍREI EGYHÁZI HÍREK A NAGYVILÁGBÓL FIATALOK AKTIVITÁSA GYENES DÁVID ÚRVACSORAI BESZÉDE HIMNUSZ-ILLUSZTRÁCIÓ KRÓNIKA 1903 ÉLETPÁLYÁM TÖRTÉNETE - ÓNODI ERZSÉBET A VILÁG NÉPEI ÉS KONYHÁJUK – ESZKIMÓK KÖNYVAJÁNLÓ ANGOL NYELVLECKE JÁTÉK

I m p r e s s z u m Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Kispest Egyházközségének nem hivatalos lapja Megjelenik havonta - Kiadva a Püspökség engedélyével Főszerkesztő: Homoródi Réka, lektor: Hufnagel Levente Cikkeket az alábbi e-mail címre küldhettek: [email protected]

Kispest Egyházközség hírei

Cím: 1191 Budapest, Kossuth Lajos u. 2-4. Az egyház hivatalos honlapjai: www.jezuskrisztusegyháza.hu www.lds.org

Keresztelők A múlt hónapban megkeresztelkedett: Frim Piroska és Frisch János.

Új elhívások Dárdai Gyula

épületfelelős

Márkusz Panni

FEF képviselő

Vereczkei Hajnalka

elemi titkár

Misszió Czutor Levente ‒ Dél-Anglia Medveczky Gergely ‒ Albánia

Állandó Programok Csütörtök Szombat

18:00 16:00 17:00

Vasárnap

9:00 9:40 10:00-11:10 11:20-12:00 12:10-13:00

angol óra angol óra Játék Est (június 27-én elmarad a tihany téri sportnap miatt) Egyházközségi Tanács (egyháztagok számára nyilvános) imagyűlés Úrvacsorai Gyűlés Vasárnapi Iskola kvórumok és segédszervezetek gyűlései

Egyházi hírek a nagyvilágból

 2015. május 30-án elhunyt L. Tom Perry, a Tizenkét Apostol Kvórumának legidősebb tagja, 92 évesen. Nemrég rosszindulatú pajzsmirigy daganatot vettek észre nála, később áttétek is jelentkeztek. Temetésére június 5-én került sor a Templom téri Tabernákulumban. Elder Perry több, mint 40 évig szolgált az egyház apostolaként; 1974 áprilisában rendelték el apostolnak, miután két évig a Tizenkettek asszisztenseként szolgált.  A Tabernákulum kórus június végén megkezdi körútját az Egyesült Államok keleti partján. 5 nagyobb városban fognak koncertet adni Maryland, New York és Massachusetts államokban; New Yorkban, a híres Carnegie Hallban két koncertjük is lesz. Marylandbe több, mint 100 éve, míg New York városába utoljára 2003-ban látogatott el a kórus. A befejező koncertet Boston városában adják majd, a Wang Színházban, mely képes befogadni a 360 tagú kórust és 68 tagú zenekart. A Salt Lake City-ben megszokottakkal ellentétben a belépés nem ingyenes, a jegyárak $15- $200 dollár (4000-55 000 Ft) között mozognak.  Az egyház ingyenes zenei mobiltelefon alkalmazása elérhető már Android rendszerű mobiltelefonokra is. Az alkalmazás himnuszokat, elemis énekeket és egyéb gyermek dalokat tartalmaz, valamint ezek zenei kíséretét, kottáját és szövegét. A himnuszok ábécé sorrendben valamint témák szerint is megtalálhatók, így az alkalmazás könnyen használható a tanításokra való felkészülésnél.  Június 21-én vasárnap felszentelték a perui Trujillo Templomot, előző nap, szombat este pedig nagy ünnepséget rendeztek a fiatalok, ahol hagyományos inka táncokat és zenei produkciókat mutattak be. A peruiak büszkék az inkákig visszanyúló népi hagyományaikra, az előadások tükrözték az emberek szoros kapcsolatát a vadonnal, földdel, tengerrel.

Az ünnepségen részt vett Dieter F. Uchtdorf, az Első Elnökség második tanácsosa, és David A. Bednar a Tizenkét Apostol Kvórumából, valamint feleségeik: Harriet Uchtdorf és Susan Bednar nőtestvérek. Az est záró számaként egy fiatal szólista énekelt egy himnuszt a templomról, melyhez az előadók, és sokan a közönségből is csatlakoztak. Az egyház 147. templomának felszentelésére másnap, vasárnap került sor, csendes áhítatban. Ez Peru második temploma a limai templom után, melyet 29 éve szenteltek fel. Az ország északi részén élőket fogja szolgálni Peru több, mint 100 cövekéből. Uchtdorf elnök a felszentelési ceremónia során arra bátorította a fiatalokat, hogy vegyenek részt a sarokkő habarccsal való rögzítésében, mely a templom építésének befejezését szimbolizálja.

Fiatalok aktivitása (Pest, Buda, Érd, Kispest) 2015. május 16.

Tőzsdejáték

A misszionáriusi munka egykor és most Gyenes Dávid misszió vezető úrvacsorai beszéde A missziós munka egykor - És bementünk a házaikba és tanítottuk őket, és tanítottuk őket az utcáikon; igen, és tanítottuk őket a dombjaikon; és a templomaikba és a zsinagógáikba is bementünk és tanítottuk őket; és kiűztek, és csúfoltak bennünket, és leköpdösték és ütlegelték az arcunkat; és megköveztek, és fogtak és erős kötelekkel megkötöztek, és börtönbe vetettek minket; és Isten hatalma és bölcsessége által ismét kiszabadultunk. És elszenvedtünk mindenféle megpróbáltatást, és mindezt azért, hogy eszközei lehessünk néhány lélek szabadulásának; (Alma 26:29-30) - Ekkor így szólt Péter: „Íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk téged.” (Lk. 18:28) - Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. (Ap Csel 4:1-3) - Péter, János, István, Jakab, Pál apostolok bebörtönzése, vértanúhalála - 1830 őszén sok egyháztag lett elhívva misszionáriusi munkára (T&Sz 28-33 fej.) „Legyél türelmes a sanyargattatásokban, ne szidalmazd azokat, akik szidalmaznak! Szelídséggel irányítsd házadat, és legyél állhatatos!” (Thomas B. Marsh) - 1911. Ezra Taft Benson édesanyja: „Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy Apát érdemesnek tartják a misszionáriusi szolgálatra. Kicsit azért sírunk, mert ez két év elválást jelent. Tudjátok, édesapátok és én még soha nem voltunk távol egymástól két éjszakánál hosszabb időre egyhuzamban, és az is csak akkor volt, amikor Apának fel kellett mennie a kanyonba rönkökért, cölöpökért vagy tűzifáért.” E.T. Benson: „Bár nagyon hiányzott nekünk azon évek során, és bár távolléte sok kihívást támasztott családunk elé, elhívása elfogadása a jószívűség ajándékának bizonyult. Apa elment a misszióba, otthon hagyva Anyát hét gyermekkel. (A nyolcadik négy hónappal azután született, hogy ő megérkezett a missziós mezőre.)” A missziós munka napjainkban „Amikor fiatal misszionárius voltam, meg tudtunk állítani embereket az utcán és be tudtunk kopogtatni az ajtajukon, hogy megosszuk velük az evangéliumot. Azóta a világ megváltozott. Ma már sokan vannak, akiket az élet dolgai rendkívül lefoglalnak. Ide-oda rohannak, és gyakran kevésbé hajlandók teljesen idegen embereket beengedni az otthonukba, főleg hívatlanul, hogy megosszák velük a visszaállított evangélium üzenetét. Ezeknek az embereknek a fő kapcsolattartási formájuk, még a közeli barátokkal is, az internet. Így hát a misszionáriusi munka egész természetén változtatni kell, ha az Úr el szeretné végezni azon munkáját, hogy összegyűjtse Izráelt „a föld négy sarkából”. Mostantól a misszionáriusok engedéllyel

használhatják az internetet a térítő munkájuk során. A misszionáriusok internet-hozzáférésének biztosítása és a digitális eszközök használata a következő pár hónapban megkezdődik és jövőre fejeződik be.” (L. Tom Perry, 2013) Változott-e a misszionáriusi munka a régebbi időkhöz képest? Ha igen, akkor miben? - az utazás és a kapcsolattartás lényegesen könnyebbé vált - nem kell hátrahagyni a családot (feleség, gyermekek) - sokszor hallhatjuk, hogy a világ egyre gonoszabb (tapasztalat: közömbösebb - gyakran kevésbé hajlandók teljesen idegen embereket beengedni az otthonukba – L. Tom Perry), mégis kevesebb (fizikai) támadás éri a misszionáriusokat. Összességében az evangélium hirdetésének feltételei kedvező irányban változtak. Jobb dolog azt hallani, hogy nem érdekel valakit az evangélium, mintha leköpdösnék, bebörtönöznék a misszionáriusokat. Egy dolog azonban nem változott. A misszionáriusi munka lényege ugyanaz ma is mint régen. „Ő [Keresztelő János] elindult és hirdette a Jordán egész környékén a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára.” (Luk 3:3) „Ezután [Jézus] városról városra és faluról falura járt, és hirdette az Isten országának evangéliumát.” (Luk 8:1) Azt mondta az Úr Oliver Cowdreynek és David Whitmernek: „És prédikáljatok a világnak, mondván: Bűnbánatot kell tartanotok és meg kell keresztelkednetek, Jézus Krisztus nevében. Mert minden embernek bűnbánatot kell tartania és meg kell keresztelkednie, és nem csak a férfiaknak, hanem a nőknek és azoknak a gyermekeknek is, akik elérték a felelősségre vonhatóság éveit.” (T&Sz 18:41-42) (Martin Harrisnek) És dogmákról ne beszélj, hanem bűnbánatot és a Szabadítóba vetett hitet, valamint a bűnök keresztelés, és tűz, igen, méghozzá a Szentlélek általi bocsánatát hirdesd! (T&Sz 19:31) A misszionáriusi munka nem jelenti azt, hogy mindenki, akivel megosztjuk az evangéliumot, felkészült volna az evangélium befogadására, mert bár a mező fehér már az aratásra, Pál apostol szavai a mai napokban is érvényesek: „Mert nem azért küldött engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedő beszéddel, hogy a Krisztus keresztje el ne veszítse erejét. Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket. És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek

egyaránt, az Isten ereje és az Isten bölcsessége. Mert az Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” erősebb az emberek erejénél. (1Kor 1:1718, 21-25) Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva. A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni. (1Kor 2:12-14) Ezra Taft Benson a Mormon könyve kapcsán hasonló dolgokról beszél: „A Mormon könyve (...) magában foglalja Krisztus szavait, nagyszerű küldetése pedig az, hogy az embereket Krisztushoz vezesse. Minden egyéb csak másodlagos. A Mormon könyve aranykérdése így hangzik: „Szeretne többet megtudni Krisztusról?” A Mormon könyve az aranyérdeklődő nagyszerű megtalálója. Nem tartalmazza „azon dolgokat, melyek a világnak tetszenek”, így aztán a világias emberek nem tanúsítanak érdeklődést iránta. Nagyszerű szűrőként szolgál.” Nem kell tehát azt gondolnunk, hogy a misszionáriusi munka sikeressége csak a keresztelések számában mutatkozik meg, sokkal inkább abban, hogy hány emberhez tudjuk eljuttatni az evangéliumot. Ebben a munkában a Lélek az, amely segítségünkre lesz mert „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.” (Ján 15:26) Az eddigiekben szinte kizárólag a teljes idejű misszionáriusi munkáról esett szó. A missziós munka azonban nem korlátozódik kizárólag teljes idejű misszionáriusokra. Ezra Taft Benson elnök a következőket tanította: „Az evangélium megosztását nem csupán papsági kötelességnek kellene tartani, hanem mindannyiunknak nagy örömmel és várakozással kellene ezen élmény elé tekinteni. Mindannyian osztozunk ebben a nagy felelősségben. Nem bújhatunk ki alóla. Ne gondolja egyetlen férfi vagy nő sem, hogy amiatt, hogy hol élünk, vagy milyen helyet töltünk be a társadalmunkban, vagy milyen állásunk vagy státuszunk van, fel lennénk mentve e felelősség alól. Hangsúlyoznunk kell a fokozottabb egyháztag misszionáriusi munka szükségességét. A tapasztalat bebizonyította, hogy ez a leggyümölcsözőbb misszionáriusi munka. Az egyháztag misszionáriusi munka jelenti egyháztagjaink egyéni növekedésének egyik nagyszerű kulcsát. Meggyőződésem, hogy az egyháztag misszionáriusi munka fel fogja emelni bármely egyházközség lelkiségét, ahol azt végzik. Nem elég pusztán az egyház tagjainak lenni és eljárni az úrvacsorai gyűlésre, fizetni a tizedünket és támogatni a jóléti programot. Ez mind jó – de nem elegendő. Az Úr elvárja, hogy misszionáriusok legyünk és az evangélium szerint éljünk – igen, teljes mértékben, és segítsünk felépíteni az Ő királyságát.”

Mi magunk mit tehetünk azért, hogy sikeresek legyünk a misszionáriusi munkában? Mert az egyértelmű, hogy ez a munka felkészültséget, elhivatottságot kíván. Legyetek tiszták, ti, akik az Úr edényeit hordozzátok!” (T&Sz 38:42 ill. Ézs 52:11) Mit jelent ez a gyakorlatban? (Martin Harrisnek, mielőtt megkezdte volna a misszióját:) „Megparancsolom tehát neked, hogy tarts bűnbánatot, és tartsd be a parancsolatokat, amelyeket nevemben szolgám, ifj. Joseph Smith keze által kaptál; (...) Tanulj tőlem, és hallgass a szavaimra; járj Lelkem szelídségében, és békességed lesz énbennem! (...) Továbbá megparancsolom neked, hogy hangosan is imádkozz, éppen úgy, mint a szívedben; igen, a világ előtt éppen úgy, mint titokban, nyilvánosan éppen úgy, mint magadban! (...) És beszélj nyíltan mindenkivel; igen, prédikálj, buzdíts, hirdesd az igazságot, méghozzá hangos szóval, örvendezés hangján, ezt kiáltva: Hozsanna, hozsanna, áldott legyen az Úristen neve! Mindig imádkozz, és én kitöltöm rád Lelkemet, és nagy lesz a te áldásod.” (T&Sz 19:13, 23, 28, 37-38) Mi vajon tiszták vagyunk-e? Igazán megtértünk-e Istenhez? Rendelkezünk-e erős bizonysággal róla? Craig C. Christensen (2014. okt. konferencia): „Elengedhetetlen, hogy legyen saját bizonyságotok, mert mások bizonysága csak egy bizonyos pontig juttat el benneteket.” A jóképű misszionáriusok, a családi nyomás, az örökkévaló család reménye, az izgalmas programok, a genealógia, stb. nem azt a kősziklát jelentik, amelyre építenünk kell. Ingoványos talajjá válhatnak, ha nem Isten van az első helyen az életünkben, és nem tápláljuk folyamatosan a saját bizonyságunkat. Dallin H. Oaks apostol 2013. októberi konferencia – Idegen istenek c. beszédében felsorol néhány „idegen istent” (kulturális és családi hagyományok, politikai korrektség, karrierbeli törekvések, anyagi javak, kikapcsolódási lehetőségek, hatalom, befolyás és hírnév). Nem az a fontos, hogy a felsoroltak ránk vonatkoznak-e, hanem hogy az alapelvet követjük-e. „Az alapelv fontosabb, mint az egyedi példák. Az alapelv ugyanis nem arról szól, hogy vannak-e egyéb prioritásaink, hanem, hogy: Mi a legfőbb prioritásunk?”. Ha Isten áll életünkben az első helyen, az meg fog látszódni rajtunk. Ez nem feltétlenül a világi értelemben vett boldogság, viszont tartós és valódi. Környezetünk is észreveszi majd. Ezért nem kell görcsösen keresnünk a lehetőséget arra, hogy megosszuk az evangéliumot másokkal, csak ki kell használni a kínálkozó lehetőségeket. Ha tiszták vagyunk, akkor „a Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.” (Ján 14:26). Hitünk megvallásával kapcsolatban Jézus a következőket mondta: „Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt.” (Luk 12:8). Találjunk alkalmat, hogy egy kicsit befelé forduljunk, megvizsgáljuk magunkat, és ha szükséges (mert esetleg rájövünk, hogy nem így van) akkor határozzuk el, hogy Istent helyezzük az életünkben az első helyre. És ez nem csak számunkra lesz áldás, hanem a körülöttünk lévők számára is.

ÉRTED IMÁDKOZUNK, JÓ PRÓFÉTÁNK 14. HIMNUSZ

ÉRTED IMÁDKOZUNK, JÓ PRÓFÉTÁNK: ISTEN VIGASZTALJON, VIGYÁZZON RÁD! BÁR LÁTJUK ARCODON HAJLOTT KOROD, FÉNYED VEZÉRELJEN ÚGY, AHOGY MOST!

ÉRTED IMÁDKOZUNK TISZTA SZÍVBŐL, HOGY MUNKÁDHOZ LEGYEN ELÉG ERŐD. MINDEN NAPON VEZESS TANÁCSODDAL; E FÉNY RAGYOGJA BE AZ UTUNKAT.

ÉRTED IMÁDKOZUNK SZERETETTEL; IMÁNKRA JÓ ATYÁNK, TUDJUK, FELEL. ÖRÖKRE ÁLDOTT LÉGY, ADJA ISTEN, ÉS ÁLDÁS KÍSÉRJEN ÉLETEDBEN.

Maraffai Viktória

Krónika 1903 I. MI TÖRTÉNT A VILÁGBAN AZ ÚR 1903. ÉVÉBEN? Megrendezik a világ első motorcsónak versenyét Írországban, valamint az első Tour de France kerékpárversenyt, melynek keretében 60 profi biciklista indult el Párizsból július 1-én napkelte előtt. A verseny július 19-éig tartott. A Wright fivéreknek: Orvillenak és Wilburnek hosszú éveken át tartó szívós kutatómunka és kísérletezés után végre sikerül motoros repülőgépen tizenkét másodpercig fennmaradnia a levegőben, ezalatt több mint 70 métert tett meg a gép. Pierre és Marie Curie megosztott fizikai Nobeldíjat kapnak Antoine Henri Becquerel-lel, a Becquerel professzor által felfedezett rádióaktivitással kapcsolatos kutatásaikért. Ebben az időben használt „útmutató az iskolai fegyelem kialakításához” (részlet C. Kehr Gothában megjelent könyvéből): „A tanító a következőket tartsa szem előtt: a)Valamennyi tanuló egyenes testtartással, pontosan egymás háta mögött üljön…b) valamennyi gyerek helyezze két összekulcsolt kezét a pad lapjára…c) Mindkét lábfejét párhuzamosan egymás mellé téve, talpával érintse a padlót […] A gyermekek az épp szükséges taneszközöket három másodperc alatt szedjék elő, és tegyék vissza oda, ahonnan elővették. […]Semmiféle beszélgetésnek, vitatkozásnak nincs helye; ilyen esetben egyetlen pillantásnak vagy egyetlen felszólításnak elegendőnek kell lennie…” Az AEG és a Siemens cégek megalapítják a Drótnélküli Távírótársaságot, II. Vilmos császár kívánságára. Ebben az évben született: Aram I. Hacsaturján örmény zeneszerző, George Orwell (eredeti nevén Arthur Blair) angol író, Konrad Lorenz Nobel-díjas osztrák magatartáskutató, Rideg Sándor Kossuth-díjas író és Neumann János matematikus, az elektronikus számítógépek kifejlesztője. Ebben az évben hunyt el: Paul Gauguin francia festő 54 éves korában La Dominique-en, egy csendesóceáni szigeten, és XIII. Leo pápa .

II. MI TÖRTÉNT ÉPPEN EKKOR AZ EGYHÁZ KÖZPONTJÁBAN? Ebben az időben Joseph F. Smith az egyház elnöke (1901-1918), aki azon munkálkodik, hogy az egyház jóhírét növelje, ezért a fontos egyháztörténeti helyszíneken látogató központokat alakítanak ki New Yorkban, Missouriban és Illinoisban. Ebben az évben az egyház megvásárolja Carthage börtönét, Joseph Smith vértanú halálának helyszínét.

Életpályám története Ónodi Erzsébet

1956-ban érettségiztem, s mivel a családomban még 5 kisebb gyermek volt, így nem tudtak a szüleim tovább iskolába járatni. Elkezdtem dolgozni. A legközelebbi, s legjobban fizető munkahelyre mentem: a Kispesti Textilgyárba, ahol éppen fonó tanfolyam indult. Egyéves volt, de már azonnal fizetést is kaptunk. Itt dolgoztam 4 évet. A fizetésem egyik felét hazaadtam a család részére, a másik feléből ruházkodhattam és a stafírungot gyűjtöttem. Akkoriban még év végén kaptunk természetbeni juttatást. Így nagyon szépen gyűlt az ágynemű, törölköző, konyharuha, amelyeket én varrtam, mivel édesanyámnak volt egy Singer varrógépe, amelyen ő nekünk a ruháinkat varrta. Három műszakban dolgoztam, ennek ellenére szerettem ott lenni. A munkatársaim zöme vonattal járt be a környező kisvárosokból, falvakból. 1959-ben férjhez mentem, 1960-ban megszületett első gyermekem, s ezután már nem tudtam vállalni ezt a nehéz munkát és egy adatfeldolgozóba mentem dolgozni, amely a Magyar Posta tulajdona volt. Harmadik munkahelyem a Kispest 1. Postahivatal volt, ahova 1976-ban léptem be. A hírlaposztályra kerültem. Először a hajnali újságkézbesítők csoportjában kezdtem. Könyvelési és elszámolási feladatokkal foglalkoztam. 10 ember tartozott hozzám, akik igen sokféle újságot vittek ki hajnalban az előfizetőknek. Voltak napilapok, heti lapok, és havonta egyszer megjelenő lapok. Erről mindegyikről külön-külön bizonylatok voltak, és havonta egyszer felkeresték az előfizetőt, és beszedték a következő hóra esedékes díjakat. Lehetett 1 vagy 2 hónapra előre fizetni, de akár félévre is. Ezeket hó végén elszámoltuk, és elsejétől az előfizetők megkapták az újságjaikat. A hajnali kézbesítők általában nyugdíjasok voltak, 4 órában foglalkoztattuk őket. Voltak azonban fiatalok is, akik rendes munkájuk előtt végezték el ezt a feladatot, másodállásban. Én nagyon tudtam értékelni mind a két féle embert. Mert nem egyszerű dolog télen-nyáron, esőben, sárban végezni ezt a munkát. Néhány év múlva átkerültem az újságárusok elszámolási csoportjába, ahol pedig az újságos bódék forgalmával foglalkoztam. Itt is ugyanúgy hajnalban kellett kiosztani és kiszállítani az újságot az árushelyekre. Erre a feladatra volt más emberünk, mi csak alkalomszerűen toppantunk be hajnali 4-kor, hogy ellenőrizzük, hogy minden szabályosan legyen ellátva. Az árusok leadták a rendeléseiket, mi pedig úgy rendeltük meg a pédányszámot, s figyeltünk arra, hogy nehogy sokat vagy keveset kérjenek, hogy minden vevőt ki tudjanak szolgálni. Ezek a dolgok szépen kialakultak, mert a cél az volt, hogy minél kevesebb folyóirat menjen vissza. Hó végén aztán összesítettük a ledolgozott óraszámot, az eladott példányszámot, az éjszakai órákat, és ezekből jött össze a fizetésük. Az évek alatt több tanfolyamot elvégeztem és haladtam a szamárlétrán, ami mindig egy-egy kis plusz pénzt hozott. Nagyon szerettem emberekkel dolgozni, sokat lehet tanulni tőlük. Majd 1993-ban innen mentem nyugdíjba, de sokáig vissza-vissza jártam egy-egy klubdélutánra, ahol látszólag örültek nekem és nagy szeretettel fogadtak. Abban az időben még kitartóbban ragaszkodtunk a munkahelyünkhöz, nem nagyon váltogattunk, igaz, hogy a jó munkaerőt megbecsülték. Többször kaptam kitüntetést, oklevelet, jutalmat. Nagyon szép időszak volt az életemben.

A világ népei és konyhájuk sorozatból

Az eszkimók Holonka Ágnes és Gyenes Dávid Az eszkimókról valószínűleg sokaknak a hideg, a fókazsír, a kajak és az igluk jutnak eszébe, valahol a messzi északon. Nevük algonkin indián nyelven nyers húst evőt jelent, magukat azonban inkább 'embernek', inuitnak hívják. Az eszkimók alapvetően Észak-Amerikának a Bering-szorostól Grönlandig húzódó északi partvidékén és szigetein élnek. Élőhelyük nagy kiterjedésű, létszámuk azonban folyamatosan csökken. A fehér ember megjelenésével hagyományaikat fokozatosan elhagyták, életkörülményeik változnak. Nyelvjárás szempontjából két nagyobb ágat ( a jupikot és az inuitot) különböztethetünk meg, ezeknek számos törzsi változata létezik. Az eszkimók élelemforrása, és zsákmányszerzési módja, eszközei földrajzi adottságtól függően változnak. Más táplálékot nyújt a belvidék, és mást a tengerhez közeli területek. Az eszkimók vándorlása során jól megfigyelhetők az eszközeiken az ún. őseszkimók, akik sohasem jártak az északi partvidéken, nem ismerik a halászathoz szükséges eszközöket: háló, szigony, stb., hiszen soha nem volt rá szükségük. Az eszkimó törzsek megnevezése szorosan összefügg fő táplálékforrásukkal vagy életmódjukkal. Megkülönböztethetünk pl. rénszarvas-, fóka- vagy farkaseszkimókat, de léteznek ún. rézeszkimók is, akik hajuk szőke színéről kapták nevüket (a fehér embertől). Az eszkimók élelemforrása alapvetően állati eredetű, hiszen a rövid nyári időszak kevés (ehető) növényt ad számukra. Ezek legfőképpen bogyós gyümölcsök formájában elérhetők. Az állatok nagy szerepet játszanak a mindennapjaikban, táplálékon kívül ruházkodásukat, utazásukat, fűtésüket, lakhatásukat is az elejtett állatok biztosítják. Fűtéshez, világításhoz rénszarvas, fóka vagy bálnazsírt használnak. A rénszarvas prémje kiváló ruhaalapanyag, amely a hosszú téli időszakban védelmet nyújt a hideg ellen. Állati bőrökből sátrat és szánt – a beáztatott bőrt formára igazítva összepréselik és

megfagyasztják - készítenek, amelyet elhasználódás után a kutyáik jóízű csemegeként fogyasztanak el. Semmi nem vész kárba... Az eszkimók ismerik a tüzet, így a húst nem csak nyersen , de főzve is fogyasztják. A húsok tartósítása a hidegben nem bonyolult folyamat, hűtőszekrényként húsvermeket használnak, akár 1-2 évig is eláll benne az élelmiszer (természetesen a sokáig veremben tárolt hús a nyár folyamán felenged, és megkezdődik a bomlási folyamat, ám ez korántsem riasztja vissza őket az elfogyasztásuktól...).

Ételkülönlegességek: A kiviak elkészítéséhez szükséges egy nagy zsíros fókabőr, legalább ötszáz kistestű tengeri madár, például lunda, csőröstől, bőröstől, tollastól, úszólábastól, mindenestől. Kell egy nagy adag fókazsír is amit a madarak tollára kennek, mielőtt a fókabőrbe zárva, a csomagot szorosan összevarrnák és 6 hónapra nehéz kövek alá rakják, hogy folyamatosan nyomják ki belőle a levegőt. Mikor a madarak erjedni kezdenek kiássák, lecsavargatják szárnyaikat, lábaikat és megnyúzzák. Ezután a madárhúst különféle módon tálalják. A muktuk a grönlandi eszkimók, vagyis az inuitok eledele. Ez voltaképpen szalonna, mely a bálna, fóka, rozmár, beluga vagy narvál bőréből és az alatta lévő több ujjnyi zsírrétegből készül. Általában nyersen fogyasztják, vékonyan felszeletelve, de vannak, akik kirántják és megsütik vagy puhára főzik, majd ecetes lében hónapokig érlelik. Az eszkimók rendkívül érdekes életébe nyújt bepillantást Knud Rasmussen dán-eszkimó felfedező többéves kutatómunkájának tapasztalatait tartalmazó könyve, amely Thulei utazás címmel jelent meg, és a közel 100 évvel ezelőtti állapotokat mutatja be. Valamint izgalmas olvasmány lehet még Duncan Pryde Most már eszkimó vagy! című könyve is. Mindkettő megtalálható a Gyenes családnál :)

Könyvajánló

Émile Zola: Hölgyek öröme Kispolgári származású, vidéki lánynak lenni a XIX. századi Franciaországban korántsem fenékig tejfel. Pláne, ha az ember kénytelen Párizsban szerencsét próbálni, ha nem szeretné éhezésben és nyomorban végezni. Denise-re a fővárosba érkezvén megpróbáltatások tömkelege vár; elsősorban a Hölgyek öröme nevű nagyáruház, amelynek igazgatója nem más, mint a zseniális, mesésen gazdag és nem kevésbé jóképű Octave Mouret. Vajon képes Denise megküzdeni a nélkülözéssel és a megaláztatásokkal? Vajon képesek a kiskereskedők állni a sarat a hatalmas, elegáns bevásárlóközponttal szemben? A regény nem csak roppant szórakoztató, de egyben Zola egyik legaktuálisabb – örök érvényű – műve is, amelyből az üzleti harc mellett természetesen nem maradhat ki a szerelmi szál sem. Vajon győzedelmeskedhet az erény a francia főváros manipulációkkal és érdekkapcsolatokkal átszőtt, pénzhajhász világában?

Maraffai Viktória

Angol nyelvlecke What did Pamela write to Dick? Continue Dick’s story. Dick is meeting his friends at the club. Let’s listen to him: Just imagine I got a letter from Pamela last week. She wrote to me that she was in love with me…. Dear Dick , I must tell you that I am in love with you. You are the most wonderful boy I have ever seen. I cannot describe how important you are to me. I cannot see other guys but you. You are the only man that can make me happy! As I am writing these words to you I feel my heart beating very fast! Yesterday I went to sleep thinking about you. I will never forget our last Saturday. You were so courtious! I do not think I will ever meet anyone who can impress me as much as you can. Can we meet again this weekend? What is your phone number? Please do not think I am crazy. Your ever loving Pamela Dr. Orosz Árpád Here is the solution of the task published last month. 1) Elder Smart usually cleans his shoes in the morning, and this morning is no exception. If you look into his window now you can see that he is cleaning his shoes. 2) Sister Bradley and Sister Mane are very-very tired because they have been teaching investigators all day. 3) Some missionaries are a bit worried about driving, but not Elder Skilful.When he came to Hungary on his mission he had taken his driving test successfully back in Utah. 4) Bishop Hufnagel usually spends his Saturdays watching football matches, and next Saturday is no exception. He is going/is going to go to Békéscsaba to see the local team playing against Ferencváros tomorrow. 5) Elder Wise (68) serving in Budapest can speak good Hungarian. When he goes on another mission to Poland in a few years’ time very probably he will be able to speak very good Polish. 6) The day before yesterday Sister Morgan bought a new pair of shoes. 7) Elder Primrose is sitting over his bowl of soup in a member’s kitchen enjoying his lunch. He has never tried Gulyás before. 8) By the end of her mission Sister Punch will have visited over five hundred investigators. She has two more weeks in Hungary before leaving the country. 9) When Elder Holland came to Hungary to serve his mission he had been studying Hungarian for five years. 10) Elder Ronny’s plane is taking off in five minutes’ time. This time next week he will be telling his parents about his mission in Hungary.

Ez a család istentiszteletre indul, de néhány dolgot elfelejtettek magukkal vinni, alul láthatod, hogy mik ezek. Keresd meg a képen a táskából hiányzó, lenti tárgyakat.

(Forrás: Friend 2015. júniusi száma; friend.lds.org)